a magyarorszÁgi zsidÓ hitkÖzsÉgek szÖvetsÉgÉnek … · ki áni hichbádti et ... ni...

Ára: 130 FORINT 65. évf. 24. szám 2011. január 1. Tévét 25. 5771.

A MAGYARORSZÁGI ZSIDÓ HITKÖZSÉGEK SZÖVETSÉGÉNEK LAPJA

A zsarnoknaksem könnyû, hátmég a szolgának

(Bo)

Bo el páro! Ki áni hichbádti etléb vöet lév ávádáv lömáán sitiototáj éle bökirbo – menj be a fára-

óhoz, mert megkeményítettem az ô

szívét és szolgái szívét, hogy csoda-

jeleimet felmutathassam nekik.

Ezeket a szavakat mondja Isten

Mózesnek hetiszakaszunk (január8.) elején, nyomban mellékelve a

furcsának is tekinthetô megokolást.

Miféle eljárás ez? – kérdezheti a

halandó. Megkeményíteni a fáraó

szívét, majd számon kérni rajta a

visszautasító magatartást, amennyi-

ben vonakodott szabadon bocsátani a

rabságban tartott népet, Jákobnak,

azaz Izraelnek utódait.

Hagyományos Szentírás-magyará-

zatunk nem egyszer nézett szembe

azzal a súlyos etikai kérdéssel,

amely elé a szöveg állít bennünket a

szabad akarat és a tetteinkért viselt

felelôsség ilyetén látszólagos ellent-

mondása miatt.

Olvastam valahol egy magyaráza-

tot, amely szerint helytelen a szóban

forgó részt úgy fordítanunk: „megke-

ményítette”. Helyesen így kell értel-

meznünk: „hagyta megkeményedni a

fáraó szívét”. A héber igealak egyéb-

ként megengedi ezt az értelmezést, s

így már nem kell sajnálnunk a zsar-

nokot, aki eleve elrendelt isteni aka-

rat szerint cselekedett volna oly ma-

kacsul, mint ahogy tette.

Szabadon idézve egy talmudi for-

mulát: seroce háádám léléchmolichin oto... – amerre az ember

veszi cselekedetei útját, abba az

irányba lesz bocsátva...

Esetünkben (szidra) a fáraó nem

volt érdemes arra a kegyelemre,

hogy Isten a fáraót segítse jobb belá-

tásra térni, engedékenységre az iste-

ni elvárással szemben.

Igen ám, de a fáraó és népe soroza-

tos megbüntetése (10 csapás) egyben

a rabszolgák büntetése is volt, hiszen

a zsarnok szívének megkeményítése

egyúttal a rabszolgák sorsának meg-

keményedését is jelentette. A szaba-

dulás lehetôsége kitolódik. Azaz, az

ô szempontjukból nézve a cselekmé-

nyeket, a történet mérlegelése egy

másik megszívlelendô tanulsággal is

szolgál. Nevezetesen azzal, hogy az

isteni csodatételek bekövetkeztének

szükségszerû árát szenvedéseik meg-

hosszabbodásával nekik maguknak

is meg kell fizetniük.

Pedig nem érdemelték meg, mert

nem asszimilálódtak. Nyugodtan ön-

magukra is hivatkozhattak volna a

megváltást illetôen, de ôk gyermeke-

iket emelték a magasba (midrás),

mint a legártatlanabbakat, mármint

hogy ômiattuk jöjjön a megszabadu-

lás.

Az jött is. Bôvebben a hetisza-

kaszban.

Ráv

M E G H Í V ÓA Budapesti Zsidó Hitközség és az Autonóm Ortodox Izraelita Hitközség

a budapesti gettó felszabadításának 66. évfordulója alkalmából megemlékezést tart

2011. január 18-án (kedd) 10.00 órakora Herzl téren

(a Dohány-zsinagóga mellett)

Beszédet mond: ISRAEL MÉIR LAU, Izrael állam volt országos fôrabbija, Tel-Aviv vezetô fôrabbija, a jeruzsálemi

Jad Vasem Intézet elnöke

Énekel: Tóth Emil fôkántor

Közremûködik:a Goldmark Kórus és a Dohány utcai kórus egyesített férfikara

Vezényel:

Somló Andor

A kegyeletes megemlékezésre tisztelettel meghívjuk.

Streit Sándor Zoltai GusztávBudapesti Zsidó Hitközség Budapesti Zsidó Hitközség

elnök ügyvezetô igazgató

Herczog LászlóAutonóm Ortodox Izraelita Hitközség

elnök

Felhívjuk a férfiak figyelmét, hogy a megemlékezésen fejfedô viselésekötelezô.

Ötven éve halt meg a pesti kántorfejedelem (3. oldal)

Rabbi az esti mise után (5. oldal)

Száz éve született Karády Katalin (8. oldal)

Chanukka:

fôszerep

ben a gyer

ekek

4. old.

Verô Katalin montázsa

ÚJ ÉLET2 1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET2 2011. JANUÁR 1.

Körzeti kitekintô

Sikeres volt a BZSH közgyûlése, amelyet december16-án tartottak a Mazsihisz székházának Dísztermé-ben. A küldöttek az elnökség, Streit Sándor elnök,Zoltai Gusztáv ügyvezetô igazgató, Feldmájer PéterMazsihisz-elnök, László Miklós vezetô elöljáró és Pin-tér Istvánné, a BZSH fôkönyvelôje jelenlétében meg-szavazták a napirendi pontokat.

Az egybegyûlteket Streit Sándor köszöntötte, megálla-pítva, hogy a közgyûlés a 42 küldött jelenlétének köszön-hetôen határozatképes. Nyitóimájában Radnóti Zoltánrabbi kérte az Örökkévalót, segítse a közgyûlést a maimodern neológ zsidóság számára fontos döntések meg-hozatalában.

Az elsô napirendi pont a Hitközség 2010 elsô három-negyed évi gazdálkodásának ismertetése volt. ElôzetesenStreit Sándor közvetítette Heisler András volt Mazsihisz-elnök írásban megtett észrevételeit. Ezek közül kiemelteazt, amely arra figyelmeztetett, hogy a közgyûlés mégnem fogadta el a 2009. évi zárszámadást. Streit hangsú-lyozta: ennek oka a korábbi közgyûlés elégtelen létszámmiatti határozatképtelensége volt, így a feladatot mostpótolni kell. Ez meg is történt, miután Zoltai Gusztávügyvezetô igazgató rámutatott: a BZSH elöljárósága ésszámvizsgáló bizottsága a zárszámadást megvizsgálta, ésazt rendben találta.

A BZSH idei elsô háromnegyed évi gazdálkodásárólszólva Zoltai Gusztáv számolt be az állami költségvetés-bôl származó járadékról, a szociális és oktatási célokraszánt normatíváról, a templomkörzeteknek juttatottösszegrôl. A teljes évi számvetéshez ma még várhatók azállam részérôl az egyházi támogatásból, az adomány-bevételekbôl, az ingatlaneladásból és az idegenforgalom-ból származó pénzek – tette hozzá. Utalt rá, hogy a gaz-dasági válság miatt elôre nem látható megtakarítási intéz-kedésekre is szükség volt.

A második napirendi pont a 2011. évi költségvetéselôterjesztése volt. Az ügyvezetô igazgató beszámolójaszerint a BZSH továbbra is gondot fordít a hitélet ápolá-sára, szociális és oktatási célokra, a rászorulóknak jutta-tott hideg csomagokra és meleg ételre, a Hegedûs Gyulautcai Nyugdíjas Klub támogatására, a 407 diákot tanítóScheiber Sándor iskolára, a 100 kisgyermeket befogadóBenjámin óvodára, a kötelezô és különféle célokra szánttartalékokra.

Függô kérdés, hogy mikor kerül az államtól aMazsihiszhez az a járadék, amelyrôl a szervezetnek a ko-rábbi kormány idejébôl érvényes szerzôdése van. Az ösz-szeg a tervek szerint a tartalékalapba kerül majd.

Sessler György, a számvizsgáló bizottság elnöke szin-tén elmondta értékelését. A bizottság a Hitközség gazdál-kodásának ellenôrzésekor a 2010 elsô háromnegyed évizárszámadását helyesnek találta, és a 2011. évi költség-vetést-tervezetet is helyben hagyta. A közgyûlés mind-kettôt látható többséggel elfogadta. Szó esett még a lágy-mányosi templomkörzetben tervezett felújításról, amit aBZSH támogat, ha a körzet és az önkormányzat közöttlétrejön a szükséges megállapodás.

A harmadik napirendi pont egyéb témái keretébenZoltai Gusztáv javasolta Deutsch Róbert fôrabbi kineve-zését országos fôrabbivá, hozzátéve: errôl elôzetesen arabbitestületnek kell döntenie.

Ezután Radnóti rabbi felvetette: fontos volna korszerû-síteni a közgyûlés összetételét. Válaszában Streit Sándorkifejtette, hogy a küszöbön álló februári tisztújítás elôttnem tartja aktuálisnak a szabályok módosítását.

Az esemény végen Totha Péter Joél rabbi mondta el azáróimat.

(A Mazsihisz lapzártánk után tartotta közgyûlését.)

R. V. Hetedszer a HiltonbanVacsora a Szeretetkórház javára

Martonyi János tájékoztatta az egyházak képviselôit

Az Európai Unió Tanácsának soros elnökségi tisztségét 2011. január 1-jétôlMagyarország tölti be. Mivel az elôttünk álló fél év sikeres teljesítése közösnemzeti érdekünk, fontos, hogy a társadalom egészét közvetlenül vagyképviselôi útján megszólítsuk, párbeszédet folytassunk, ezáltal is biztosítva amagyar EU-elnökség legszélesebb körû támogatását.

Martonyi János külügyminiszter ebbôl az alkalomból a minisztériumbanrendezett tanácskozáson tájékoztatta a történelmi egyházak képviselôit a ma-gyar elnökség célkitûzésérôl, a hazánk elôtt álló feladatokról. Kiegészítôismertetô tartott Gyôri Enikô, az EU-ügyekért felelôs államtitkár.

Felszólalt Erdô Péter bíboros, prímás, esztergomi-budapesti érsek,Bölcskei Gusztáv püspök, a Magyarországi Református Egyház Zsinatánaklelkész elnöke, Fabinyi Tamás, a Magyarországi Evangélikus Egyház északiegyházkerületének püspöke, Lazarovits Ernô, a Mazsihisz külügyi vezetôjeés Köves Slomó, az EMIH vezetô rabbija.

Az EU-elnökség sikere érdekében az egyházakkal való egyeztetésnek éskonzultációnak folyamatosnak kell lennie, állapította meg végül a tanácsko-zás.

Lomnici Zoltán, a Legfelsôbb Bí-róság korábbi elnöke, az EmberiMéltóság Tanácsának elnöke az el-múlt év novemberében felhívástadott ki az emberi méltóság védel-mében, amelyhez valamennyi parla-menti párt, valamennyi történelmiegyház, a mai napig több mint 16ezer magánszemély és a médiajelentôs része is csatlakozott. A fel-hívás a 20. század mártírjainak, ál-dozatainak közös tiszteletére hívottfel.

A Nemzeti Emlékhely és Kegyele-ti Bizottság és az Emberi MéltóságTanácsa az Emberi Méltóság Nem-zeti Emléknapja alkalmából megem-

lékezést tartott a Hadtörténeti Múze-um Tóth Ágoston-termében.

Fogarassy Katalin, a bizottságfôtitkára köszöntötte a megjelente-ket. Ezt követôen Lomnici Zoltánmondott megnyitóbeszédet, vázoltaa tanács jelentôségét és az eddig elérteredményeket. Majd Boross Péter, abizottság elnöke tartotta megelôadását.

Az emléknapon felhívás hangzottel, a 20. század mártírjainak, áldoza-tainak közös tiszteletére szólítva fel.

Az eseményen részt vettek túlélôk,társadalmi szervezetek, az egyházakprominensei. A Mazsihiszt Lazaro-vits Ernô külügyi vezetô képviselte.

Pécs

Bonyhádon, a Völgységi Konfe-rencia kezdetekor különleges ese-ményre került sor. Benny Sharoni, azizraeli követség elsô beosztottja em-lékdíjat adott át a pécsi hitközségtagjának, dr. Vidor Györgynek. Azelismerést Balu László, a város szü-löttje alapította, s most azt a segítsé-get kívánta elismerni vele, melyet akitüntetett, aki személyes jó barátja,a Bonyhád zsidóságának történetérôlírt könyvének megjelentetéséheznyújtott.

* * *Több hittestvérünk és családtagjaik

közösen tekintették meg a PécsiNemzeti Színházban Joshua SobolGettó címû színmûvét. A Vilniusbanjátszódó történet eddigi elôadásainagy sikert arattak a közönség köré-ben. A mûvet megtekintô kiletagokmeghívására néhány közremûködô,többek között Jávori Ferenc zene-szerzô, Haumann Péter és Balikó Ta-más színmûvészek, a hitközség szék-házában baráti beszélgetésen vettekrészt, melyet Stark András vezetett.

* * *Megjelent a hitközség Gyertya-

láng címû idôszakos tájékoztató új-ságjának decemberi száma. Többekközött tudósítást olvashatunk achanukkaünnepségrôl, valamint aMazsike rendezte Pécsi KulturálisNapok és a Pécsrôl elszármazottLászló Károly életét és mûgyûjtômunkásságát bemutató ren-dezvényekrôl. A Hagyomány rovat-ban megemlékeznek a Baranya me-gyei Magyarmecske községbôl fiata-lon elhurcolt és meggyilkolt NeyLilirôl, akinek emlékét a község is-kolájának tanulói ôrzik.

Mitzki Ervin

NagyfuvarosDecember közepén egy szép zsidó

hagyomány szerint a 3. életévétbetöltô fiúgyermek ünnepélyes haj-vágására került sor templomunkban.Nagy várakozás elôzte meg az ese-ményt, melyrôl hetek óta több fóru-mon is értesítést kaptak hittestvére-

ink. A szertartás „fôszereplôje”Glitzenstein Smuél rabbi legkisebbikfia, Janki volt. Az ünnepség kezdeté-re a szép számban megjelentismerôsök, barátok és érdeklôdôkmegtöltötték az ezen alkalomra fel-díszített templomunkat. A mincha ésaz azt követô máriv után az ifjú ün-nepelt az édesapja segítségével el-foglalta helyét a „hajvágó” székben atóraszekrény elôtt. Smulik rabbi el-mondta fiának, hogy ezennel életé-nek új szakasza kezdôdik, a játékokidejének egy részét a tanulás, az alef-bész és a vallási dolgok elsajátításaváltja fel. Beszéddel köszöntötteJankit és családját BaruchOberlander rabbi, Köves Slomó rab-bi és Streit Sándor, a BZSH és egy-ben a körzet elnöke. Elérkezett azidô, amikor elkezdôdött a hajvágásgyakorlati szertartása. Sorra járultaka rabbik, elnökök, elöljárók, család-tagok, barátok, ismerôsök ollóval akezükben Jankihoz, aki igen türel-mesen viselte azt a tényt, hogy látvá-nyosan csökken hajának hossza.Zoltai Gusztáv, a Mazsihisz–BZSHügyvezetô igazgatója is jelen volt azeseményen, gratulált a családnak, ésô is levágott egy tincset a már igen-csak megfogyatkozott hajból. Itt voltFeldmájer Péter, a Mazsihisz elnökeis.

Néhány percre egy másik ünneplésváltotta fel a hajvágás folyamatát.Közösségünk egyik tóráját – mely-nek felújítása és javítása a hét elejénkészült el – helyeztük el a frigyszek-rényben. A hajvágás szertartásánakbefejeztével a család kiduson láttavendégül a megjelenteket. Roskadá-sig terített asztalok várták a vendége-ket, melyet Sosana rebbecen éshölgy ismerôsei terítettek meg, mon-dani sem kell, remek ízléssel.

Közösségünk nevében gratulálunka rabbi úrnak és feleségének család-jukhoz, gyönyörû gyermekeikhez, éskívánjuk, hogy sok örömük legyenbennük életük során! Mázál tov!

fuvarpress

VeszprémImmár több mint egy évtizedes ha-

gyomány, hogy nagyobb ünnepeink

elôtt felkeresi hitközségünketSchweitzer József ny. országosfôrabbi és tanítványa, Verô Tamás –aki már a budai Frankel-zsinagógatekintélyes rabbijává nôtte ki magát–, hogy kis közösségünknek útmuta-tást adjanak, ezzel is segítve a vallá-si és lelki felkészülést a jeles napok-ra.

Ebben az évben sem volt ez más-képpen, így örömmel köszönthettükVeszprémben az idôs kora ellenére isaktív Schweitzer fôrabbit és felesé-gét, valamint Verô Tamást, a „mi kisrabbinkat” is.

Elsôként Verô Tamás az aktuálishetiszakaszból József történetévelfoglalkozott, felhívta a figyelmet Jó-zsef ellentmondásos személyiségére.

Ehhez a témához kapcsolódva fej-tette ki gondolatait Schweitzer pro-fesszor is, hangsúlyozva az élet fo-galmának kettôsségét. Mindannyi-unkban együtt él a jó és a rossz, fon-tos, hogy tudjuk, mikor jön elô arosszabbik énünk, s azt igyekeznünkkell korrigálni.

Az „elôchanukkát” az olajban sü-tött lángos élvezete tette még telje-sebbé.

* * *

Az ünnep hetedik napján rangosvendéget fogadhatott közösségünkIzrael budapesti nagykövete, AlizaBin-Noun személyében.

Miután találkozott városunk újpolgármesterével, Porga Gyulával, anagykövet asszony – meghívásunk-nak eleget téve – ellátogatott hoz-zánk.

Megérkezése után ô végezte el azesedékes gyertyagyújtást, s az áldá-sok elmondása után közösen énekel-tük el a Máoz curt.

A szertartást követôen tartalmasbeszélgetés kezdôdött. Ahogy azelôzô két alkalommal, amikor talál-koztunk vele, most is lekötötte fi-gyelmünket tárgyilagos, mégis szí-nesen elôadott mondanivalója, köz-vetlen stílusa. Ôt is érdekelte a mihelyzetünk, s együtt gondolkodvapróbáltuk megfogalmazni, mit tu-dunk tenni az újraéledt antiszemitiz-mus szellemének visszaszorításáért.

Köszönjük mindkét szép progra-mot!

Máthé Éva

„MÉG VÁRNI KELL AZ ÍGÉRT ÁLLAMI PÉNZEKRE”

Minden kérdésben határozott a BZSH év végi soros közgyûlése

Az Emberi Méltóság Tanácsának ülése

Idén, hetedik alkalommal rendezték meg, ezúttal a Hiltonban a jótékonysá-gi vacsorát. A reprezentatív Bálteremben mintegy 360 vendég foglalt helyet,élvezte a színes programot, majd kiváló kulináris élvezetekben is része lehe-tett.

Bánó András, az est házigazdájaként mondott bevezetôt, s konferálta a mû-sort is.

Elsôsorban köszöntötte mindazokat, akik adományukkal támogatták, támo-gatják a kórházat, átérezve, milyen pluszt jelent ez, az Amerikai úti épületek-ben fekvô, tartózkodó, felépülésre váró betegeknek. Elmondta, a jelenlévôkközül kevesen vannak olyanok, akik családjában ne lenne olyan személy, akitkorábban, vagy éppen jelenleg is ott ápolnak: komolyan véve az emberségesbánásmódot, az empátiát, a gyógyítást. Bánó mindezért e helyütt mondott kö-szönetet a Szeretetkórház fôigazgató asszonyának, Deutsch Zsuzsának ésmunkatársainak.

A mûsorban közremûködô mûvészek – köszönet érte – honoráriumukról le-mondva biztosították a hangulatot. Fellépett, prózát (Sörgyári capriccio) ésegy népszerû József Attila verset (A hetedik) mondott el Für Anikó, JávoriFegya és Dunai Tamás orosz kocsmadalokkal rukkolt ki, Zorán és öttagú kis-együttese évtizedekkel „fiatalította” meg a nagyérdemût.

Néhány alkotásával bemutatkozott egy festômûvész, (Kapolka Ágnes Kin-ga) kinek alkotásai közül jó néhány a kórház folyosóin is megtalálható.

Deutsch Zsuzsa a hetes szám különleges voltáról beszélt, megköszöntemindazoknak, akik nélkül ez az esemény nem történhetett volna meg: sokakmellett a hotel igazgatójának és kollégáinak, a Carmel Kft.-nek, a színmûvé-szeknek-zenészeknek, a ZSIKK igazgatójának, Vadas Verának, és saját kol-légáinak.

Néhány mondat erejéig szólt a Szeretetkórház speciális szerepérôl, s ezzelkapcsolatosan egy történet során emelte ki a szakmaiságon felüli emberséget,szeretetet.

Szó esett a „Gábor Zita Alapítvány – Élni az életet” tevékenységérôl, név-adójáról, arról a fiatalon életét vesztett emberrôl, kinek a holokauszt-oktatás-ban kifejtett tevékenysége az egész világon elismert volt, egy pályázatról,melynek nyertesei az adott évben egyszeri, legalább százezer forintos ösztön-díjban, valamint egy tûzzománc plakettben részesülhetnek.

Az est további részében sor került a vacsora elfogyasztására, többen a hely-színen is támogatásukkal segítették az egészségügyi intézmény munkáját, avendégek, köztük Izrael állam magyarországi nagykövet asszonya, Aliza Bin-Noun, bankárok, ügyvédek, üzletemberek, rabbik, vidéki és fôvárosi zsinagó-gák elsô emberei, a BZSH–Mazsihisz vezetô tisztségviselôi kis csoportokbanjóízû és kötetlen beszélgetésekkel élvezték ennek a programnak minden szép-ségét.

gáljuli

ÚJ ÉLET 32011. JANUÁR 1.

Ábrahámsohn Manó, amikor bú-

csút vett a nagytapolcsányi szülôi

háztól, nemcsak ennek a kis felvidé-

ki falunak sajátos levegôjét vitte ma-

gával, hanem az ódon tóratekercsek

tiszteletét, a hit és vallás szeretetét.

A nagytapolcsányi kántor apjától

örökölte ô, a régi kántordinasztia

késôbb világhírûvé lett tagja a csodá-

latos zsidó melódiákat, amelyek

olyan szépen gyöngyöztek ajkáról;

öröksége volt, melyet a csendes

szülôi ház adott számára.

Karcag, Kassa, Máramarossziget és

a Rumbach utcai templom voltak

kántori mûködésének útjelzôi, míg a

célhoz jutott, a Dohány utcai fôtemp-

lom fôkántor-zeneigazgatói székébe.

Olyan neves elôdei voltak, mint

Kvártin, Tkátsch, Lazarus, és ô nem

hozott szégyent rájuk. Élete folya-

mán egyre bársonyosabbá váló bari-

Az elôzô két részben elsôsorban a Ké-pes Családi Lapok 1941. április6-i számában megjelent tanulmányra tá-maszkodva ismertettük Stein Aurél an-gol szolgálatba állott magyar zsidó szár-mazású Ázsia-kutató életútját. A teljes-ség igénye nélkül, de természetesenigénybe vettünk egyéb forrásokat is.1941-ben a tomboló antiszemitizmus ésa megalázó, elsorvasztó zsidótörvényekközepette szükség volt egy olyan sze-mélyiség bemutatására, aki testi, lelki,szellemi, jellembeli tulajdonságai révénélô cáfolata volt mindazoknak a mocs-kos elméleteknek, melyekkel ellenségeia zsidóságot vádolták.

A tunhuangi kincseskamrák tudomá-nyos szempontból felbecsülhetetlen ér-tékû tekercsei meghatározók voltakStein Aurél számára. Voltak ott fest-mények, hímzések, intarziák is. Ezek aleletek Belsô-Ázsia történetének legke-vésbé ismert korszakairól tudósítottak.

„Vrang szerzetes pislogó olajlámpá-sának gyenge fényénél is káprázottStein Aurél szeme, amikor a kincsek-kel telezsúfolt barlangot meglátta” –írja Miklós Pál „A tunhuangi ezerBuddha templomok” címû, az 1990-esévekben megjelent monográfiájában.Stein aggodalma nem volt alaptalan,mert a jó hírére kényesen ügyelô, való-jában azonban saját zsebre dolgozószerzetes a tekercseket bôkezûen „aján-dékozgatta”. A befalazott kamra nem-csak a természet viszontagságaitól óvtameg ôket, de az avatatlan kezek kímé-letlen pusztításaitól is. Stein jelentôsösszeget, mintegy negyvenezer liangezüstöt ajánlott fel a kolostor tatarozá-sára. Neki és tolmácsának hosszú alku-dozások után végül sikerült rábírnia aszerzetest, hogy az értékes régiségeketátengedje. Stein érdeme, hogy rábuk-kant egy különleges, elfalazott cellára,mely 40 000 darab 5–6. századból szár-mazó, többnyelvû kézirattekercset tar-talmazott. Innen került elô a világ leg-régibb nyomtatott könyve, a Gutenber-get 600 évvel megelôzô, 868-ban tábla-nyomtatással készült Gyémánt Szutra.Amikor egy londoni szakértô bizottsága huszonnégy láda irattekercsbôl, öt lá-da képbôl és hímzésbôl álló leleteketmegvizsgálta, azok tudományos értékevilágra szólóan beigazolódott.

Stein tudományos gyûjtômunkájamindmáig vita tárgya Kínában. Az ônyomában a nyugati világ sok országá-ból utaztak oda kutatók. Például a fran-cia Paul Pelliot, a német Albert van LeCoq vagy Albert Grünwedel, a japánOtani, az amerikai Langdon Warner,aminek eredményeként a kéziratokegyre csak fogytak. Kínában ma a bar-langok feltárásának történetét az impe-rialista agresszió kulturális inváziója-ként emlegetik. Tagadhatatlan, hogy amodern orientalista tudományt leg-alábbis részben az imperializmus szol-gálatába állították. Ez azonban mit semvon le Stein munkásságának tudomá-nyos értékébôl. Végül is a kínai szak-emberek legújabb, rokonszenves állás-pontja szerint a világ Stein úttörô tevé-kenysége révén ismerkedett meg anagyszerû mûvészeti alkotásokkal.

Édesapa és én – áthidalva a Gyôr–Budapest távolságot – jobbára internetes

videotelefonon beszélgetünk. Pontosabban, ô kopog a klaviatúrán, én meg

bele a mikrofonba. Gégemûtéte óta többnyire suhog-suttog, ezért a fura

értekezés köztünk. Viszont még látjuk is egymást! Ôsz kobakját megható

néznem.

Arról faggattam, hogy annak idején a náci lágerben ugye az alkal-

mazkodóképesség volt a túlélés legfontosabb feltétele. Aki morgott, bármi

Tallózás egykori zsidó újságokban

Apa

Ázsia legnagyobb vándora3.

Baktay Ervin, aki Kasmírban a 3200méter magasan fekvô MohandMargban találkozott vele 1928-ban, „Aboldog völgy országa” címû könyvé-ben leírja közös vacsoráját Steinnel.Sorai szemléletesen ismertetik a nagykeletkutató életmódját. „Egyszerû, jóvacsorát tálalt fel a szolga. Ha jól em-lékszem, egy pandzsábi legény volt.Stein Aurél hozzá is anyanyelvén, per-zsául szólt. Általában minden emberttulajdon anyanyelvén tisztelt meg, kithindi, kit urdu, kit pandzsábi, kit megkasmíri nyelven, míg pathán szolgájá-val pastu nyelven beszélt. Mindezazonban csak csekély része volt nyelv-ismereteinek. Otthonos volt a klasszi-kus nyelvekben, a mai legfontosabbeurópai nyelvekben, és ezekhez egy se-reg élô és holt nyelv járult. Tudott mégperzsául, arabul, törökül, szanszkritül...Nem volt ismeretlen számára a mongolés a tibeti nyelv sem.” (Stein Nátán ésHirschler Anna gyermekének, ha egy-általán életben marad, mennyi gúny-ban, megaláztatásban, testi-lelki szen-vedésben lett volna része szülô-hazájában „alsóbb rendû” zsidó szár-mazása miatt!)

Évtizedeken keresztül, ha módjanyílt rá, a nyarakat az egykori „boldogvölgyben”, Kasmírban, töltötte. Talánelmondható, hogy választott hazái kö-zül India volt a legigazibb. „KörösiCsoma Sándorral ôk fedezték fel abuddhizmust India számára” – nyilat-kozta egy interjúban Bethlenfalvi Gézaorientalista, majd hozzátette: „tudomá-som szerint Stein indiai barátaivalszanszkritül levelezett...”

Térjünk vissza még néhány szóraBaktayhoz. „Vacsora után sok minden-félérôl beszélgettünk. Egy kérdés kap-csán megjegyezte, hogy kínaiul sajnosnem tud, hiszen csak egy-kétezer írás-jelet és idiómát ismer...

[...] A társalgás egész idô alatt ma-gyarul folyt, hiszen Stein kifogástala-nul beszélt magyarul, pedig az elmúlthárom évtizedben vajmi ritkán nyílt al-kalma anyanyelvének gyakorlására.”

Már meglettebb korban, 1926-banvisszatért kedvenc fiatalkori témájához,Nagy Sándor hadjáratának rekonstruálá-sához. Perzsiába indult. Ennek az útnakegyik legérdekesebb mozzanata volt azegykori híres Aornos sziklavár feltárása.Bejárta Észak- és Dél-Beludzsisztánt,majd Mezopotámián keresztül utazottvissza Londonba.

„Amikor egyes útjairól visszatért,egymás után részesítették a legmaga-sabb tudományos kitüntetésekben –jegyzi meg a Képes Családi Lapok nemkis büszkeséggel. – Tagjává választottatöbbek között a londoni és a budapestiakadémia, díszdoktora lett a Cambrid-ge-i és az oxfordi egyetemeknek, és azangol állampolgársággal együtt a báróicímet is megkapta, azóta Sir Marc Au-rel Stein volt a neve.” Számtalanaranyérmet kapott. Kinevezték az Indi-ai Birodalmi Rend parancsnokává is.Egy angol miniszter ezeket mondottaróla:

„Anglia büszke az ô fogadott fiára.”Budapesti látogatá-sa diadalút volt. AMargitszigeti Nagy-szállóban fogadta amagyar tudományosélet kiválóságait,köztük a földrajztu-dós gróf Teleki Páltis. Teleki a hatal-mas Stein Aurél-monográfiában egytudós alaposságávalismertette pályafu-tását. Írását így fe-jezte be: „És amikora hetvenötödik szü-letésnapját ünneplôStein Aurélnak leg-bensôbb szerencse-kívánatainkat tol-mácsoljuk, nemcsakegy hosszú és sike-res, de egy igazánszép életért is ünne-peljük ôt.”

Magén István

Ötven éve halt meg a pesti kántorfejedelem

tonja betöltötte a hatalmas templo-

mot. Világhírességgé vált, itt járt

külföldiek, zsidók és nem zsidók

egyaránt eljöttek a templomba, hogy

meghallgassák és értve, nem értve a

zsoltárok szövegét, elismeréssel

adóztak kiváló hangtechnikájának,

kulturált, kifinomodott énekmûvé-

szetének, amelynek nem ártott az idô

vasfoga sem, 73 éves korában sem

fakult meg, kopott el hangjának szí-

nessége, melegsége.

Mint zenepedagógus, mert az is

volt, kitûnô érzékkel ismerte fel a te-

hetségeket, ezeket gyámolította pá-

lyájukon. Imádta Vera lányát, Jenô

fiát is szerette, aki betegségének sú-

lyos óráin, amikor lázálmaiban félre-

beszélt, megpróbálta a lehetetlent,

visszahozni apját a halál mezs-

gyéjérôl. Mint Ibsen Peer Gyntje rin-

gatta álomba anyját, Aase anyót, úgy

babusgatta haldokló apját a fiú. Mert

Ábrahámsohn Manó halálos ágyán is

kántor maradt, és ajkára tolultak a

legszebb zsidó melódiák – mondják,

hogy ott, a túlvilág kapujában soha

nem hallott szépséggel énekelt –, ak-

kor a zokogó fiú papírból csinált

mikrofont és „adott közvetítést

Ábrahámsohn Manó hangverse-

nyérôl”. Néhányszor sikerült is ezzel

a súlyos beteget magához téríteni,

napokig jobban is volt, de végül a

hetvenhárom éves korában is ércesen

csengô hangot elhallgattatta a halál.

Scheiber Sándor, a rabbiszemi-

nárium igazgatója búcsúztatta az el-

hunytat, többek között a követ-

kezôket mondván:

Rajs hásónokor tört tagokkal

imádkozott elô, Kol nidrén már nem

tudott kimozdulni – az ablakból,

könnyezve, vágyódón, vigasztalanul

nézett temploma felé. De halála elôtt

az elmulasztott kötelesség érzete

gyötörte, áttört az emlékezetére hul-

ló, sûrû fátyolon, és delíriumában el-

énekelte az istentisztelet leghatalma-

sabb himnuszát:

Szálljon fel jajkiáltásunk este,Kerüljön Eléd hajnalon,S érkezzék hozzánk a válasz estig.

Annak énekelte el, aki mindvégig

leghûségesebb hallgatója volt, akiben

nem csalódott soha: leányának, Verá-

nak. Halkuló hárfapengetésként szólt

ez a búcsú. Ezzel búcsúzott hivatásá-

tól is, amely utolsó percéig foglalkoz-

tatta lelkét. Druontól, a halál nagy

krónikásától megkérdezték, mit kér-

ne, ha egy negyedórája volna hátra

még. Azt felelte: tollat és papírt.

Renoir eltorzult kezéhez erôsített

ecsetjével – bénultan is – a fényt és az

élet örömét festette. Ô – haláláig –

énekével, imájával szolgálta Istenét.

Kardos Péter

Holokauszt-pillanat

módon elégedetlenkedett, még akkor is, ha ezt az ôrök elôtt szavakkal vagynyílt mimikával nem is fejezte ki (hiszen akkor azonnal likvidálták volna),csak fogolytársai tudtak róla, nemigen maradt meg. Az illetôt már a belsôháborgás, a sors szüntelen reklamálása visszafordíthatatlanul legyengítette.Fizikai sorvadása felgyorsult. Ennek pedig végzetbe forduló következményeilettek.

Apukám kilenc apai nagybácsit számolt. Az egyiket éppen így veszítette el.Együtt voltak a deportálásban, amirôl – mostanában, egyik este – ezt a néhányrövid mondatot átrótta nekem. Papám nemsokára nyolcvanhárom, akkortizenhathoz közelített (számos bizonytalansági tényezôvel, hogy megéri-e).

Suta kérdéseimet megelégszem Apa válaszai között kipontozással jelölni.– ...– Biológiai kiválasztódási kurzus volt.– ...– Deri bácsi volt ilyen örökös sértett huszár fôhadnagy.– ...– Meg is halt, szinte a szemem láttára.– ...– Igaz. Signum Laudis.– ...– Odamentem. Üldögélt a sarokban, és tudta, hogy ennek a vége

hamarosan az agyonverés lesz. Még kedvesen elküldött magától.– ...– Tudod, amikor egy köpcös... Igen. Azt pont nem láttam, csak már a hûlt

helyét.– ...– Föladta. Ez a köpcös, kövér bácsi – ahogy lötyögött már a bôr rajta... Óh,

szegény...A tábor, Leitmeritz, ma Litomerzsice, nem megsemmisítésre „szolgált”.

Egy hegy gyomrába telepített repülôgépgyárban dolgoztak. Ha valaki nembírta az éhezést vagy más megpróbáltatásokat, az SS-személyzet kiiktatta.Havi ezer-ezerötszáz fô veszteség. A feltöltést megoldották. A halálvonatokhozták az utánpótlást a Magyar Királyságból...

Fekete György (60),a holokauszttúlélôk elsô követônemzedékébôl

ÚJ ÉLET4 1998. MÁJUS 1.1998. MÁJUS 1.ÚJ ÉLET4 2011. JANUÁR 1.

Eddigi tapasztalataink szerintha a chanukka és a karácsony egy-beesik, lényegesen több „izgalom-mal” járnak szertartásaink. Azidén szerencsére elmaradt a„hanukarácsony”, ezért kerülhe-tett a címbe az idézôjelbe tett jelzô.Vagyis az idén zavartalanul zajlottle a Fény Ünnepe Magyarorszá-gon.

DohányDecember elsô vasárnapján a kez-

dés elôtt már az utolsó sorokban semlehetett helyet találni. Több mint két-százan érkeztek, akik közül sokancsak hátul állva, asztalon ülve, vagyéppen a zongorának, ajtófélfának tá-maszkodva tudták végignézni a mû-sort.

Zugló: Fellegi Balázs, Kardos László, Nógrádi Gergely

(Szende Györgyi felvétele)

Hegedûs: a kis hegedûs

Dohány

„Egyhangú” chanukka

Elsônek Zoltai Gusztáv, a körzetelnöke mondott köszöntôt, majd Fe-kete László fôkántor gyújtotta meg achanukijában álló öt gyertyát. Azelôadás kezdete elôtt Frölich Róbertfôrabbi szólt néhány szót azünneprôl s annak jelenkoriüzenetérôl.

A mûsor az alapítványi iskolagyermekkórusával kezdôdött. A leg-nagyobb tapsot, a legtöbb áhítattalteli mosolyt természetesen a kicsikkapták, akik több dalt is elénekeltek,így a Máoz curt, illetve az „Ábrándosszép napok” dallamára egychanukkai változatot.

Ezután a meghívott mûvészek, IgóÉva és Hegedûs D. Géza (jelenleg ôkjátsszák a Vígszínházban Golde, il-letve Tevje szerepét a „Hegedûs aháztetôn” musicalben) vették át astafétabotot. Stílszerûen a legismer-tebb, a „Ha én gazdag lennék...” cí-mû dal csendült fel elôször – talánegyfajta jókívánságként is a jelen-lévôk felé. A fellépôket GyarmatiIstván kísérte zongorán. Kitörô tapsbúcsúztatta ôket, titkon remélve,hogy lesz ráadás is.

Végül a Wesselényi utcai Ameri-kai Alapítványi Iskola diákjai adtákelô a „Barátság ragyogása” címû ze-nés darabot, amelyet ezekben a na-pokban négyszer is bemutattak. Aszínmûvet ôk írták és vitték színpad-ra, óriási sikert aratva a közönség so-raiban.

A rendezvény végén mindenkiörömmel fogyasztotta a chanukkaifánkot, miközben az elôzô óra élmé-nyeit osztották meg egymással.

Hunyadi térAz ünnep minden napján gyertya-

gyújtással és istentisztelettel emléke-zett a körzet. Az elsô rendezvényen aHunyadi Talmud-Tóra szervezésé-ben Fináli Gábor rabbijelöltvetélkedôvel, a Pán ProdukcióEgyüttes zenével lépett fel, és közre-mûködött Janklovics Péter humoris-ta is.

A negyedik napon, a szombat ki-menetele után került sor a körzet és a

Generációk Klubja közös mûsorosestjére.

Azok a vendégek, akiknek a gaz-dagon terített asztalok mellett nemjutott ülôhely, a zsinagóga térségé-ben állva élvezhették a programot. Anegyedik gyertyát húsz gyermek ésfiatal állta körül, és „száz torokból”csendült fel a Máoz cur, Zucker Im-mánuel kántor hagyományos dalla-maihoz csatlakozva.

Domán István fôrabbi nagyon ér-dekes ünnepmagyarázatot adott. Amûsor a Scheiber Sándor-iskoladráma tagozatos növendékeinekchanukkai jelenetével vette kezde-tét. A Nagy Ágnes tanárnô vezettecsoport hosszú évek óta üde szín-foltja a körzet ünnepeinek. Az or-szág egyetlen, sérült fiatalokatszerzôdtetô színházának produkció-

ja, amely több kisebb, improvizatívelemekkel tarkított jelenetbôl éssztepptáncból állt, kirobbanó sikertaratott. Végül Dávid Viktóriaelôadómûvész-énekes blokkja kö-vetkezett, ismert és kevésbé ismertszámokkal, Pásztor Raymond zon-gorakíséretével.

Volt ráadás is, amelynek során anagyérdemû megtapasztalhatta,hogy Raymond énekesként is meg-állja a helyét. A programot követôenmég jó ideig kellemesen és hangula-tosan múlattuk az idôt.

HegedûsAz ötödik láng ünnepélyes meg-

gyújtására a csípôs hideg ellenére ismintegy varázsütésre igencsak for-galmassá vált a Hegedûs Gyula utca.Sok-sok család – hittestvéreink, ba-rátok, ismerôsök, vendégek –igyekezett a zsinagógába, hogyegyütt ünnepeljenek és meghallgas-sák a jó elôre meghirdetett mûsort.Egyszer csak olyan lett a környék,mint annak idején, réges-régen.Mintegy 250–300 fô gyûlt össze akezdésre, azaz a mincha elmondásá-ra.

Ezt követôen fellobbant az ötchanukkai láng, amelyre a mindenkiáltal jól ismert, szokásos 2, azazkettô ünnepi áldást Biczó Tamáskántor recitálta, a tôle megszokottprofi színvonalon.

A Máoz curt már minden jelenlévôaz ünnepi gyertyák fényénél énekel-te, jó szívvel, felszabadultan, eltelveaz együvé tartozás érzésével.

A teremben rábukkanhattunk jónéhány VIP-vendégre is, akik azon-ban a számukra fenntartott ülésekhelyett jobban érezték magukat a kö-zönség soraiban.

Az elnök köszöntôje után LôwyTamás fôrabbi méltatta az ünnepet ésadott tartalmas tanítást.

Eztán került sor a sokak által várteredményhirdetésre. Mirôl is vanszó?

A körzet elöljárósága – ígéretéhezhíven – a chanukkaünnepségen érté-kelte az októberben három tórai heti-

szakasz értelmezésére meghirdetettpályázatot. A beérkezett többtucat-nyi munkát a Bíráló Bizottság vizs-gálta át elôzetesen, melynek neveze-tes tagja volt többek közöttSchweitzer József ny. országosfôrabbi, Deutsch Róbert fôrabbi, aRabbiság igazgatója és Deutsch Gá-bor tanár, író.

A Profi kategóriában nem érkezettpályamû.

Az Amatôr kategóriában a BírálóBizottság úgy döntött, hogy hárommunka tartalmát minôsíti biztatónakés jutalomra érdemesnek.

Ezek az alábbiak:

„Testvérek” jelige (mindháromhétre írt), írója Dános Ágnes ny.pedagógus, Budapest

„Sorsforduló” jelige (két hetisza-kaszra nyújtott be pályázatot), író-ja Romeisz Dóra Eszter, Törökbá-lint

„Eliezer” jelige (két hetisza-kaszra nyújtott be pályázatot), író-ja Magén István, Budapest

A Bíráló Bizottság elismerésétfejezte ki a:

„Pamador” jelige írójának:Rusznák Rita, Budapest

„Világosság” jelige írójának:Berkes János, Miskolc

„Honey” jelige írójának: Laka-tos Klára, Salgótarján

A pályázók Lôwy Tamás fôrab-bitól és dr. Egri Oszkár elnöktôlkönyvjutalmakat vehettek át (MózesÖt Könyve, Bernstein-féle, ORZSE-utánnyomás), illetve hárman továbbikönyvjutalmat kaptak (egy mûvetKasztner Rezsôrôl). Akik nem voltakjelen, azoknak postán küldik el a kö-teteket.

Ezután kezdôdött meg a körzethezés a környék tradicionális kulturálisszintjéhez méltó ünnepi mûsor, ame-lyet Müncz László elöljárótársunkszervezett meg szorgalmas és áldo-zatos munkával.

Elôször Döme Zsolt, a Scheiber-iskola hetedikes tanulója kápráztattael a nézôket virtuóz hegedûtudásá-val. Nem volt nehéz, hiszen ô már aZeneakadémia hallgatója is egyben.Édesanyja kísérte zongorán. Mûvé-szetét óriási vastaps és a körzet aján-déka honorálta.

Ezután a Scheiber-iskolából a ha-todik osztályos leányok egy csoport-ja tartott rövid bemutatót moderntáncból.

Az Operaház mûvészeibôl verbu-válódott Szirt együttes lebilincselôvirtuális utazásán a zene szárnyánbejártuk a világ számunkra oly fon-tos sok táját. Csodálatos énekhango-kat, remek zenéket hallhattunk, ame-lyeket Sánta Jolán mûvésznô, azOperaház magánénekese és mûvész-társai tolmácsoltak a hálás közönség-nek.

Az est sztárvendége következett:Gerendás Péter, aki fergeteges han-gulatot teremtve, egy szál gitárral éssajátos stílusával, a tôle megszokott

felszabadultsággal, „igazi zsidó hú-rokat pengetve” lopódzott be vala-mennyiünk szívébe. Remek ritmusa-itól, elragadó énekétôl még a székekis táncra perdültek...

A szokásos chanukkai fánk elfo-gyasztása után az összesereglett,porcukortól fénylô zakójú és lekvár-tól csillogó férfisereg a máriv imávalzárta a napot.

Köszönet a szervezôknek, aNôcsoportnak a fáradhatatlan mun-káért, és mindenkinek, aki valami-lyen formában segítette az est sike-rét.

ZuglóA nagy hírveréssel (Facebook,

Iwiw, Új Élet stb.) beharangozva éssok konkurenciával (Dohány, Hege-dûs stb.) megküzdve, finoman szól-va, zsúfolásig megtelt a Földvári-te-rem. A fiatalok azt mondták: tök televan, full...

Persze az elsô részt a szülôk,nagyszülôk izgulták végig, hiszen aScheiber-iskola kicsinyei (Pasqua-lini Éva osztálya) ötletes módon mu-tatták be az apró színpadon chanuk-ka történetét. Ugyancsak ôk segítet-tek be a gyertyagyújtást követôMáoz cur éneklésébe is. Gratulálunka tanár néninek! Kívülük KrauthEszter (5) énekben mesélt amakkabeusokról.

A mincha után Kardos Péterfôrabbi gyújtotta meg a gyertyákat éstartott magyarázatot az ünnep tartal-máról és folklórjáról. Ezt követôen afelnôtteknek szerzett nagyszerû per-ceket Géczy Dorottya izraeli és ma-gyar sanzonokkal. Az utolsó órábanNógrádi Gergely (kántor, operaéne-kes, író, költô) és Fellegi Balázs fel-váltva, illetve együtt nyújtottak fe-ledhetetlen élményt. Olyat, hogymég a fánk is megállt a nézôk szájá-ban. Opera, operett, cházánut azegyik oldalról, jiddis slágerek a má-

sikról. Mindezt hangszerével és hu-morával fûszerezte Neumark Zoltánzongora-orgona mûvész.

PécsA hitközség Fürdô utcai székházá-

nak dísztermében a közös imádkozásután Schönberger András fôrabbiemlékeztette a nagyszámú jelenlévôtaz ünnep tartalmára, majd kifejezteegyüttérzését a haifai tûzvész sújtot-ta emberekkel. Az öt gyertya meg-gyújtását követôen került sor aTzomet zenekar mûsorára és a finomsütemények elfogyasztására.

Hódmezôvásárhely–Szabadka

A harmadik napon az egykoriszékházban (ma zeneiskola) öröm-ünnepi hangulatot varázsolt a szép-számú közönségnek a hitközség és aföllépô Sabbathsong együttes. Kö-rünkben köszönthettük többek kö-zött Zoltai Gusztávot, a Mazsihiszügyvezetô igazgatóját és HalbrohrTamást, a szabadkai hitközségvezetôjét. Meggyújtották a négy lán-got, majd Raguczki Gábor kántorméltatta a chanukka jelentôségét. Er-délyi Miklós külön is köszöntötte akile 89, illetve 97 éves hölgytagjaités vendégeinket. Zoltai Gusztáv fel-szólalásában kitért a haifai tûzvészáldozataira, s megemlítette aMazsihisz anyagi segítségét. Méltánváltott ki elismerést a Szabadkárólérkezettek körében is a Sabbathsongújszerû, dramatizált, rendkívül szó-rakoztató produkciója. Fergetegestáncvigasság követte az elôadást,majd az est résztvevôit vendégül lát-ta a hitközség.

A hatodik napon Halbrohr Tamásés a szabadkai hitközség vendégeivoltunk. A gyertyák fénye ezúttal akét, határon inneni és túli városegyüvé tartozását is szimbolizálta. Avallási ünnep jelentôségét emelte Iz-rael belgrádi nagykövetének jelenlé-te és fölszólalása, valamint az a tény,hogy nemcsak a szerb fôvárosból, demég Nizzából is zarándokoltak elzsidó emberek a szecessziós hitköz-ségi székházba. Az imarendneknagyszerûen megfelelt BoazDavidoff (Izrael) elôimádkozó tény-kedése, majd ôt követte Kovács Ró-bert tanár úrnak, a szabadkai hitköz-ség tagjának ünnepmagyarázata.

Az esten föllépett Boaz Davidoffméltán neves elôadómûvész hazájá-ban. Ana Rupcicnak, a belgrádi szerbNépszínház primadonnájának gyö-nyörû hangját is hangos ovációvalünnepelte a közönség. A mûsortkövetôen vacsorát adott a szabadkaihitközség vezetése, melyrôl nem ma-radhatott el a fánk sem.

(folytatjuk)

Szigeti János

ÚJ ÉLET 52011. JANUÁR 1.

Nem túlzás azt mondani, hogytörténelmi esemény részesei lehettekazok, akik a katolikus advent és azsidó chanukka kezdete elôtti napok-ban a balassagyarmati középkorirómai katolikus templomban, az estimise után Verô Tamás budai rabbi„Az Ószövetség, a mózesi örökségzsidó szemmel” címû elôadását hall-gathatták meg.

Köszöntôjében az est egyikszervezôje, Majdán Béla katolikus,evangélikus, református és zsidóüdvözöléssel tisztelte meg a vallás-felekezeti hovatartozástól függet-lenül meghívott és nagy számbanmegjelent közönséget. Hogy miért isnevezhetjük történelminek e rend-hagyó eseményt? Ahogyan avárostörténész, a balassagyarmatinemzetközi hírû zsidó örökségetápoló Kertész István Alapítványrómai katolikus vallású titkárabevezetô szavaiban elmondta: az1746 óta fennálló fôplébánia-temp-lomban még soha nem tartott be-szédet rabbi. Több mint negyedévezred alatt ez volt az elsô közös„szent esemény”. Adatokkal bizonyí-totta: e vallás- és mûvelôdéstörténetirendezvény nem idegen a helyszellemétôl, Nógrád megye történel-mi városától, a helyi katolikusoktól.Többek között megemlítette, hogy atemplomépítô Balassa Pál a várostársbirtokosaként – a Zichyekkelközösen – elhatározta, hogy az akkoréppen fejlôdésképtelen mezôvárosgazdasági életét messze földrôlérkezett iparosok, kereskedôkbetelepítésével pezsdíti föl. Ez afôúri tett az 1700-as évek közepéneklegjelentôsebb helyi társadalmi-gaz-dasági-kulturális eseménye volt,amely a település karakterét amásodik világháború idejéigmeghatározta, jellemezte. Volt idô,hogy a népesség nagyobbik felét aszlovák, macedón, görög, szerb,német, zsidó iparosok földmûvesekés kereskedôk tették ki. Valamennyibetelepülô közül azonban a zsidóságvolt a legdinamikusabban fejlôdô,gyarapodó közösség. Bô egyévszázad múltán, az 1850-es évek-ben, Balassagyarmat lakosságánakimmáron 39,32 százaléka izraelitá-nak, Mózes-hitûnek vallotta magát akorabeli népesség-összeírásokkor.

A városban az idô tájt hivatal-nokoskodó Madách Imre idejébenBalassagyarmat minden tíz lakosaközül négy zsidó vallású volt. Nemvéletlenül épült föl éppen itt, azIpoly parti városkában tehát Közép-Európa második legnagyobb mórstílusú ortodox zsinagógája, amelyközel 4000 zsidó hívô lélek befo-gadására volt képes, és szintén min-den jel szerint nem véletlenül kerültide Chátám Szofer egyik legked-vesebb tanítványa, Deutsch ÁronDávid a köhilá vallási vezetôjének.Ezt a folyamatot indította el tehát aváros korabeli római katolikus val-

Mi újság Izraelben?• MINT EGY TITKOS hadmûveletet, úgy hajtották végre 150 illegális

szudáni beszivárgó hazatelepítését.Mint beszámoltunk róla, tízezrével lépik át az egyiptomi–izraeli határt

Szudánból, Szomáliából, Eritreából és más nyomor- és háborúsövezetekbôl megélhetést keresô afrikaiak.

A 150 önként jelentkezô repülôgépen tette meg az utat egy közelebbrôlmeg nem nevezett afrikai államba, ahonnan hazatérhetnek.

A The Jerusalem Post angol nyelvû izraeli napilap értesülése szerint azelmúlt években, a nyilvánosság kizárásával már sok önként jelentkezôszudánit telepítettek vissza Afrikába.

Jelenleg 220 ezer fölött jár az Izraelben illegálisan tartózkodó külföldi-ek száma. Az idegenrendészet szerint csak az idén 32 ezren érkeztek,akik közül december elejéig kétezret utasítottak ki az országból.

A legálisan Izraelben dolgozó külföldiek száma megközelíti a 77 ezret.• NEM ENGEDTÉK be Izraelbe azt a palesztin tûzoltóbrigádot, amely a de-

cember elején pusztító tûzvész eloltásában segédkezett. A brigád a tûzoltóktiszteletére rendezett ünnepségre voltak hivatalosak.

A kellemetlenséget a Júdea és Somron (Ciszjordánia) polgári kormányza-tával történt egyeztetés technikai hibája okozta.

• AZ ORVOSOK 10 mûtéttel hozták vissza az életbe – most orvoskénttér vissza ugyanabba a kórházba.

Ászáél Lubotzky a Goláni elitegység tisztjeként sebesült meg 2006-ban,a második libanoni háborúban. Válságos állapotban, leszakított lábbalszállították a haifai Rambam kórházba. Egy sebészcsoport emberfelettierôfeszítéssel megmentette a lábát és stabilizálták az állapotát.

Lubotzky a következô évben összesen tíz ortopéd és plasztikai mûtétenesett át, ám közben megkezdte orvosi tanulmányait. A kórházban ugyaniselhatározta, hogy ajándékba kapott életét a gyógyításnak fogja szentelni.

Most kollégaként, mint pályakezdô orvos tért vissza megmentôi közé.• SIMON PERESZ, államelnök komoly figyelmeztetést intézett a kormány

dönteshozói felé. Véleménye szerint Izrael „kifut az idôbôl”, amely alatt egybékeegyezményt tetô alá lehet hozni.

„Nincs helyi béke regionális béke nélkül. A mai világban nemcsak a Gázaiövezetbôl, hanem akár Alaszkából is lehetséges rakétákat indítani” – nyilat-kozta.

A galileai Bét Seán városban tartott beszédében Peresz hitet tett egymielôbbi állandó és átfogó békeegyezmény mellett, amely, mint mondta, a ré-gió gazdaságát is nagymértékben felpörgetné.

Izrael 87 éves államelnöke felvázolta programját egy élhetô jövôrôl: „ne le-gyen ebben az országban egyetlen éhezô gyerek és ne legyen egyetlen fiatalsem, akinek nincsen legalább Bachelor fôiskolai fokozata!”

• HATÁLYBA LÉPETT a rendelet, mely szerint a legtöbb, a vásárlás-tól számított 14 napon belül visszavitt árucikket az eladó köteles vissza-venni és az árát a vásárlónak visszatéríteni.

A visszatérítés módja azonos a vásárláséval: készpénzben, illetve hitel-kártya útján.

A visszavétel feltétele: a terméket használatlanul, eredeti csomagolás-ban kell visszavinni.

Kivételt képeznek egyebek között az élelmiszerek, a ruházati alsóne-mûk, és az 50 sékel alatti árú termékek.

• JANUÁRTÓL négy százalékkal drágul a tömegközlekedés.Jiszráél Katz közlekedésügyi miniszter a napokban írja alá a rendeletet,

mely szerint 2011. januártól négy százalékkal emelkednek az autóbusz és avasút tarifái.

Az emelést a pénzügyminisztériummal egyeztetve hajtják végre, egyebek kö-zött a fogyasztói index emelkedése függvényében.

Halmos László

Forrás: Jediot Áchronot, Jiszráél Hájom héber napilapok, ynet héber nyelvûhírportál, The Jerusalem Post angol nyelvû izraeli napilap, a Kol Jiszráél (Iz-raeli Rádió) óránkénti híradásai.

A chanukka nyolc napja alatt tar-tott Negyed6Negyed7 Fesztiválon arégi pesti zsidónegyedbôl tizennyolckulturális tér, étterem fogott össze aMarom Klub szervezésében, hogykoncertekkel, színházi elôadásokkalés beszélgetésekkel hívja fel a fi-gyelmet a negyed kiaknázatlanlehetôségeire.

A telt házas programok közülkiemelendô két olyan rendezvény,amely konkrétan a régi pesti zsidó-negyed sorsával foglalkozott a kerü-

A rabbi már nem szekéren utazik

Dob utcai látomás (Kristian Prieto terve)

Rabbi az esti mise utánVerô Tamás Balassagyarmaton

lású földesura, Balassa Pál – fejtetteki Majdán Béla.

Verô Tamás rabbi elôadásában azÓszövetség népének vallási életét,identitástudatát kísérte végig, bepil-lantást adva a zsidó ember gondo-latvilágába, vallásgyakorlásába,szellemiségébe, ünnepeibe éshétköznapjaiba. Közvetlen hangúbeszédében szó esett többek között akipáról, Mózes öt könyvérôl, aTóráról, a Babiloni és a JeruzsálemiTalmudról, a héber ábécét kezdô alefbetûrôl. Képet kaphattak a balassa-gyarmatiak a Jeruzsálemi Szentély-rôl, a zsidó gyermek Ábrahámközösségébe való felvételérôl, fel-nôtté avatásáról, a zsidó esküvôkülönleges szokásairól. A gyászról, afehér ruhába öltöztetett halottról, agyászhétrôl, a gyászévrôl is beszéltVerô Tamás, aki egy hatalmas sófártés egy gyönyörû tálitot, valamint egytfilint is bemutatott elôadása közben.A fôrabbi a zsidó vallás lényegét ahíres ókori Hillél rabbi nyomán ígyfoglalta össze: Amit nem akarszmagadnak, ne tedd másnak!

Stella Leontin kanonok, plébánoszárószavaiban Balassagyarmathatárain túlmutató eseménynek

nevezte azt, hogy egy rabbi egymagyarországi kisváros római kato-likus templomában tanúságot tetthitérôl, s betekintést engedett szá-munkra a gyökerekbe. – Egyekvagyunk az Egyisten hitében, egy azÓszövetségünk, Tízparancsolatunk.Ahogyan II. János Pál pápa mondta:„a zsidóság a kereszténység testvér-bátyja”, és akkor vagyunk éslehetünk jó testvérek, ha bár más-más módon, de a hitben egymásterôsítjük – fogalmazott a kanonok afelemelô est végén, melyen említésttett a balassagyarmati katolikusokáltala vezetett idei szentföldi zarán-dokútjáról is, megjegyezve, hogy aSiratófal réseibe ô is elhelyeztejókívánságait egy kis papírlapra írva.A rendhagyó mûvelôdéstörténetiesemény végén a nagy tapsot kapórabbi búcsúzóul megfejtette afôplébánia-templom fôoltára fölöttolvasható héber betûs középkori föli-ratot, majd Majdán Béla aBalassagyarmaton élô Réti Zoltánfestômûvész Madách ImreMózeséhez készített színpompásakvarellillusztrációiból összeállítottalbumát adta át köszönete jeléül.

Szabó Andrea

„Civil” chanukkaTervek a tûzfalakra

leti döntéshozók és a civil szerveze-tek részvételével. Az Élô TûzfalakBudapest Csoport projektjében az el-múlt évben Ocztos István cso-portvezetô irányításával Erzsébetvá-ros tûzfalainak eltüntetésére írtak kipályázatot. Európán kívül Ameriká-ból, Ausztráliából és Ázsiából is ér-keztek pályamunkák, összesen 152darab.

A Klauzál 13 Vincze Könyvesboltés Galériában tartott beszélgetésenErzsébetváros kulturális alpolgár-mestere, Juhász Gábor elmondta, ômár kerületi képviselôként is támo-gatta a projektet, és reményei szerint2011 tavaszán már konkrét lépésekés a megvalósítás elsô fázisa várha-tó. Az önkormányzattal egyeztetettprogram keretében az ígéretek sze-rint jövôre három tûzfal újul meg.

Beke László mûvészettörténész azerzsébetvárosi tûzfalak sorsát na-gyon fontosnak tartja, mivel ittkiemelkedôen sok van belôlük. Sze-rinte egy jól kitalált vizuális megol-dással Budapestnek olyanemblematikus eleme lehetne Erzsé-betváros tûzfalrengetegje, mint azEiffel-torony Párizsnak.

A Mi lesz veled, zsidónegyed?konferencián sokkal kevésbé talál-

koztak az álláspontok. A civil szer-vezetek képviselôi (KÉK, Óvás, Ma-rom, Böske, Nagydiófa) és a kerületlakói a Szimpla Kertben hol döbben-ten, hol csodálkozva hallgatták Lan-tos Péter erzsébetvárosi fôépítészszavait, aki nem igazán értette, hogymiért kellene az autókat kitiltani anegyedbôl, és mi a probléma a beru-házásokkal. Lantos olyan heves kife-jezéseket is használt, mint például

hogy gyakran szívesen dugna viperáta kerület biciklistáinak küllôi közé.A párbeszéd ebbôl a megközelítés-bôl kevéssé tûnt termékenynek.

Mindezek ellenére a szervezôkúgy érzik, eredményes volt a feszti-vál, és hosszú évek hallgatása utántalán sikerült megtenni az elsô lépéstahhoz, hogy a civilek és a döntésho-zók valódi párbeszédbe kezdjenek.

(Marom Klub)

ÚJ ÉLET6 2011. JANUÁR 1.

Az Új Élet ifjúsági oldala a Gyermek és Ifjúsági Alapprogram támogatásával jelent meg.

I F J Ú S Á G I O L D A LJáték

Játsszunk kicsit! A feladat: a felsorolások mindegyikében van egy kakukk-tojás. Megtalálod, hogy ki vagy mi az?

És azt tudod, hogy mi köti össze az összes felsorolt híres embert? Ha kész vagy, és van kedved, küldd el a megfejtést az [email protected]

e-mail címre!Jó töprengést!

Színészek: Tudósok: Rabbik:Zac Efron Deutsch Ignác Lôw ImmánuelWoody Allen Szilárd Leó Deutsch RóbertAnne Shirley Teller Ede Schôner AlfrédLisa Kudrow Neumann János Fekete LászlóKate Hudson Albert Einstein Frölich Róbert

Ünnepek: Étel:Peszach cimeszSzukkot langallóTu bisvát barcheszSráddha maceszChanukka kindli

2. játék

Találd ki, mi látható a képen! A megfejtéseket szintén az ifjúsági rovat e-mailcímére várjuk ([email protected]).

A héber nyelv Izrael állam hivatalos nyelve. De a

nyelv természetesen nem olyan fiatal, mint maga az ál-

lam. Története a bibliai korhoz nyúlik vissza. Az ugye

köztudott, hogy a Biblia is héberül íródott. De a római

fennhatóság alá tartozó Júdeában nem lehetett a héber a

mindennapok nyelve. Ennek ellenére a héber maradt az

egyik összetartó kapocs a szétszórattatásban (diaszpórá-

ban) élô zsidóság tagjai között. A héber azóta természe-

tesen sok-sok változáson és változtatáson ment keresztül.

A különbözô országokban élô zsidóság kialakította „sa-

ját” zsidó nyelvét. Ezek közül a legmeghatározóbb a kö-

zép-kelet-európai askenázi zsidók nyelve, a leginkább a

német nyelvterületen kialakult jiddis és az újlatin ladino

nyelv. A jiddis tehát tulajdonképpen az ôsi héber, az ará-

mi és a modern német, francia, szláv nyelv összefonódá-

sának eredménye. A jiddis az európai zsidóság fô nyelve

volt jóformán ezer évig. A szó jelentése zsidót jelent.

Egyébként mi is használunk egy csomó jiddis vagy jid-

dis eredetû kifejezést. Ezek leginkább a szlengben for-

dulnak elô. Ilyen például a kóser, sakter, samesz, sólet,

mázli, meló, muri, tarhál, tréfli, szajré, pajesz stb.

A 19. században nagyon erôs volt az az érzés, hogy a

zsidóságnak vissza kell találnia az Ígéret Földjére, a

Szentföldre, ahol majd egy nyelven beszélnek. Ennek

egyenes következményeként megindult a nyelvújítás, és

megszületett az azóta beszélt modern héber nyelv. És ak-

kor mi az az ivrit? Az ivrit pontosan ugyanaz, mint a mo-

dern héber, ivrit = a modern héber, héberül mondva. A

klasszikus héber pedig – amiben az Ószövetség is íródott

– a klasszikus, bibliai héber, vagyis az óhéber.

Ma a zsidóság a héber (ivrit) nyelvet használja. A jid-

dis veszített jelentôségébôl, ma már csak az ultraortodox

askenázi zsidók tartják életben ezt a nyelvet.

És ha már itt tartunk... kik azok az askenázi zsidók?

Az askenázi és a szefárd zsidóságAz askenázik az európai zsidó közösség tagjai. A ko-

ra középkorban Németországban és Észak-Franciaor-

szágban, a Rajna völgyében éltek nagy számban, majd

lengyel és litván területre vándoroltak. A 19. században

az askenázi zsidóság elsôsorban az orosz fennhatóság

alatt álló lengyel területeken, az Osztrák–Magyar Monar-

chia legnagyobb részén, Németországban, Észak-Fran-

ciaországban élt. Sok forrásban különválasztják az

askenázi zsidóságot (Lengyelország, Litvánia, Románia,

Kelet-Magyarország) és a nyugat askenázit (Nyugat-Ma-

gyarország, Cseh–Morva-vidék, Németország, Hollan-

dia).

Az askenáz kifejezés a középkori héberbôl származik,

és ’Németország’ a jelentése. A legvallásosabb askenázi

zsidók megôrizték hagyományaikat, kultúrájukat és nyel-

vüket, a jiddist is.

A szefárdok vagy szfárádi zsidókA kifejezés Szefarad nevébôl származik. A mezopotá-

miai király ide hurcolta i. e. 722-ben a zsidókat. A sze-

fárd nevet a középkorban vették fel az Ibériai-félszige-

ten (Spanyolország, Portugália) élô zsidók. Speciális

nyelvet, úgynevezett judeospanyolt alakítottak ki ma-

guknak. A „zsidótörvények” miatt ôk is vándorlásra

kényszerültek, és leginkább Franciaországban és a Né-

metalföldön telepedtek le. Jelentôs szefárd közösségek

alakultak még ki a Balkánon, Isztambulban,

Szalonikiben is. Izraelben a szefárdoknak és az

askenáziknak is van saját fôrabbijuk.

VAZSÓ

2. A Dávid-csillagRemélem, emlékeztek még az elsô

bemutatott szimbólumra, a chájra: Másodikként érdemes szót ejteni a

Dávid-csillagról, ami hol szimbó-lumként, hol az összetartozás jele-ként, hol (sajnos) megkülönböztetôjelként jelenik meg életünkben.

Érdekesség, hogy a Dávid-csillagnem zsidó eredetû. A hatágú hexa-gram – két egymásra fordított egyen-lô szárú háromszög – már az ôsi né-peknél is megjelent, az egyenlô szá-rú háromszögek az eget és a földet, aférfit és nôt és az ezek közötti har-monikus együttélést szimbolizálják.A hatágú csillagot egyébként sokansokféleképpen értelmezik, és számoseltérô nyilatkozat is van arról, hogymikor lett a zsidóság egyik szimbó-luma.

Van olyan magyarázat, ami szerintIsten és az ember viszonyát jelképe-zi, úgy, hogy a felsô, lefelé mutatóháromszög ez elôbbit, az alsó, felfe-lé mutató pedig az utóbbit szimboli-zálja.

Más magyarázat azt vallja, hogy aháromszög 12 éle Izrael 12 törzséreutal, 7 része pedig a teremtés hétnapját jelképezi.

Héber neve: Magen David, azazDávid pajzsa.

Dávid Izrael második királya volt,körülbelül i. e. 1010 és i. e. 970 kö-zött. A hagyomány úgy tartja, hogyDávid katonái viseltek ilyen alakújelképet a pajzsukon, azzal a céllal,hogy megismerjék egymást. Hogy ezcsak mese vagy valóban így volt,nem tudni pontosan.

Mindenesetre ez a közismertebbtörténet. Természetesen más véleke-dések is vannak, itt most csak (érde-kességképpen) egyet említenék:Israel Shahak, a jeruzsálemi Héber

Zsidó szimbólumok

Egyetem professzora azt mondja,szerinte a következôképpen alakultki a Dávid-csillag. A harmincévesháború utolsó évében a svéd seregostromolta Prágát, és a védôk fel-fegyverzett polgárok voltak. A városostroma nem sikerült, így III. Ferdi-nánd német császár kitüntetô zász-lókkal és egyéb díszekkel jutalmaztaa hôs védôket. A védôk között zsi-dók is voltak, viszont nem tudták,hogy milyen jelkép szerepeljen a ne-kik szánt zászlókon. Végül hosszastanácskozás után a tudós bécsi jezsu-iták azt találták ki, hogy Dávid királybiztosan a nevének kezdô és utolsóbetûit, tehát két D betût viselt a paj-zsán. Az akkori ábécében (nem hé-ber) a D betû egy háromszög volt. Akét háromszög egymásra helyezésé-bôl jött létre a Dávid-pajzs jelképe.Ezt hímezték tehát rá a zászlókra,amiket ajándékba adtak a prágai zsi-dóknak.

Ez is egy történet tehát.Ami biztos, hogy ez az ôsi szimbó-

lum a késô középkor után lett a zsidóközösségek jele, de leginkább akkorvált elfogadottá és ismertté, mikorHerzl Tivadar újságjának jelképévétette. A két kék sáv között, középenmegjelenô Dávid-pajzsos lobogót isa cionista mozgalom részére tervez-ték 1891-ben. Az Elsô CionistaKongresszus 1897-ben használta ajelet elôször.

A sárga csillag egy szomorúbb je-lentést is kapott a 20. században. Amásodik világháború alatt a sárgacsillag viselése nem a belsô összetar-tozás érzésének mélyítését célozta,hanem a külsô megkülönböztetést.Magyarországon a sárga csillagkötelezô viselésérôl szóló jogszabály1944. április 5-én lépett életbe. Sze-rencsénkre ma már a sárga csillag vi-

selése nem kötelezô. Aki úgy dönt,hogy a Dávid-csillagot pl. nyaklán-cán hordja, ezzel jelzi identitását, azsidó közösséghez tartozását.

Héber, ivrit, jiddis... most akkor mi micsoda?

tánynál. +36-30-658-9282, e-mail cím:[email protected]

Üzemorvosi, háziorvosi rendelés Zugló-ban, Vezér u. 156. VITAPHARM.Hétfô–szerda 15–16-ig. Dr. Szigeti Mik-lós, tel.: 220-0230.

Fogorvosi rendelôm címe: XIII., Szt.István krt. 4. III. 1. Tel.: 320-4778, 06-20-496-2223, dr. Virág Péter.

Örömmel tudatjuk, hogy aRabbitestület és a Mazsihisz vezetôségemegállapodott David Goldberg mohéllal(Németország), aki zsidó fiúgyermekekkörülmetélését vállalja. Amennyiben azÖn családjában ilyen szimchá (öröm)van, kérjük, jelentkezzen a Rabbiságon a413-5580-as telefonszámon vagy a [email protected] e-mailen ke-resztül, hogy a gyermeket Ábrahám szö-vetségébe felvehessük.

Könyvnyomtatás, színes nyomtatás,fénymásolás, plakátnyomtatás. Messin-ger. 06-20-934-9523, www.rcontact.hu

Manikûr, pedikûr. Hívásra házhoz me-gyek. 06-20-551-4580.

Alternatív nyirok, cellulit (fogyasztó)masszázs. 06-70-617-7809.

Tóratekercsek, tfilinek és mezüzék szá-mítógépes ellenôrzése és javítása.Farnadi-Jerusálmi Márk. Telefon: 06-70-932-8275, e-mail: [email protected],weboldal: www.sofer.hu

Újlipótvárosban garzonlakás turisták-nak kiadó. Tel.: 226-4109.

Kiadó Bp. I., Attila úton 81 m2-es, két-szobás, összkomfortos lakás. Érdeklôdnilehet munkaidôben a 413-5540 telefonon.

Kiadó Bp. VII., Thököly úton 81 m2-es,kétszobás, összkomfortos lakás. Érdek-lôdni lehet munkaidôben a 413-5540 te-lefonon.

Pöttyös bögréjétôl a hagyatékáig felvá-sárolom, szemetét elszállíttatom, lakásátutána összetakarítom. Harsányi Ildikó,06-30-209-3463.

Régi, háború elôtti könyveket kész-pénzért veszek. Harsányi Ildikó („pöttyösbögre”), 06-30-209-3463.

Farkas Zsolt vízvezeték-szerelés, gázké-szülék-javítás, lakásfelújítás. Tel.: 242-2028.

Megbízható, precízen dolgozó nôbejárónôi munkát vállal. Telefon: 06-20-352-4872.

Üdüljön Budapest centrumában féláron. 00-36-20-935-4867.

Diplomakötés (aranyozás héber betûk-kel), naptárkészítés, színes nyomtatás.Koós Erika, +36-20-314-3131, [email protected]

Rákóczi út elején csendes, egyszobás,összkomfortos lakás igényes turistáknakvagy hosszú távra kiadó. Tel./fax: 351-1615.

Fogtechnika! Fogsorok javítása, készíté-se, nyugdíjasoknak árkedvezménnyel.Igény szerint házhoz is megyünk. Beje-lentkezés: +36-30-398-3107.

Órajavítás, antik órák teljes restaurálása,esetleg oda-vissza szállítással. Órák, ele-mek, csatok, óraszíjak (erôs csuklóra is)nagy választékban. Tel.: 06-70-505-5620,napközben. VII., Garay u.–Murányi u.sarok, a Garay térnél. Jung Péter. Web:www.jungoras.hu

Szép környezet, jó levegô. Pátyon 3,5szobás lakás (kert, pince, beépíthetô pad-lás) áron alul eladó, esetleg kiadó. 19millió Ft. +36-20-912-3343.

Kétszobás, teljes felszereltségû, önállóapartman turistáknak kiadó a Corvin sé-

ÚJ ÉLET 71998. MÁJUS 1. ÚJ ÉLET 72011. JANUÁR 1.

APRÓHIRDETÉSVEGYES

a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetségének lapja

1075 Budapest, Síp u. 12.Telefon/fax: 322-2829

E-mail: [email protected]ôszerkesztô:Kardos Péter

Olvasószerkesztô:Gábor Zsuzsa

Kiadótulajdonos:Mazsihisz

Elôfizetési díjak:Belföldön: 1 évre 3120 Ft

Külföldre 5760 Ft/évUSA és Izrael: 6240 Ft/év

Az összeg valutában is befizethetôaz aktuális árfolyamon.OTP bankszámlaszám:

11707024-22118480OTP SWIFT kód:

(BIC) OTPVHUHBIBAN:

HU66 1170 7024 2026 2095 0000 0000Terjeszti a Magyar Posta Rt. Hírlap

Üzletág, elôfizethetô a kiadónál.Postacsekk: 11707024-22118480

Terjesztéssel kapcsolatos reklamációkintézése a 06-(80)-444-444-es ingyenes

zöldszámon.Szedés: WolfPress Nyomdaipari Kft.

Nyomtatás:

ISSSN 0133-1353

N A P T Á RJanuár 5. szerda Tévét 29. Jom kippur kátánJanuár 6. csütörtök Svát 1. Újhold, ros chódesJanuár 7. péntek Svát 2. Gyertyagyújtás: 3.51Január 8. szombat Svát 3. Szombat kimenetele: 5.02Január 14. péntek Svát 9. Gyertyagyújtás: 3.59Január 15. szombat Svát 10. Szombat kimenetele: 5.19

LAKÁS, ÉPÜLET FELÚJÍTÁSA• Alpinista módon homlokzatjavítás,

tetôfedés

• Festés, mázolás, tapétázás, csempézés

• Mûszaki vezetés, árajánlat-készítés hi-

telfelvételhez is

FRANK (alapítva: 1892/1972)Tel./fax: (1) 331-5743

E-mail: [email protected]

Munkadíjból 5% kedvezmény!

Hírek, eseményekröviden

HÁZASSÁGPéntek Szombat Péntek Szombat

Templomok este reggel este reggelJan. 7. Jan. 8. Jan. 14. Jan. 15.

Hôsök 17.00 9.30 17.00 9.30 Frankel L. út 49. 17.30 10.00 17.30 10.00Hegedûs Gy. u. 3. 16.00 9.30 16.10 9.30Vasvári P. u. 5. (lubavicsi) 17.30 9.00 17.30 9.00Thököly út 83. 17.30 9.00 17.30 9.00Hunyadi tér 3. 17.00 9.00 17.00 9.00Bethlen tér 2. 17.30 9.30 17.30 9.30Nagyfuvaros u. 4. 16.00 8.00 16.10 8.00Rabbiképzô-ORZSE(Bérkocsis u. 2.) 18.00 9.00 18.00 9.00Kazinczy u. 27. 16.00 8.00 16.10 8.00Alma u. 2. 16.00 8.45 16.10 8.45Kórház(Amerikai u. 53.) 15.30 7.30 15.30 7.30Páva u. 39. 18.00 9.30 18.00 9.30Dózsa Gy. út 55. 17.00 9.30 17.00 9.30Berzeviczy u. 8. 18.00 9.00 18.00 9.00Károli G. tér 5. 18.00 9.00 18.00 9.00Visegrádi u. 3. 9.00 9.00Dessewffy u. 23. 16.00 9.00 16.10 9.00Teleki tér 22. (szefárd) 8.45 8.45Lauder iskola (Budakeszi út 48.) 18.00 18.00Pesterzsébet (Zamárdi u. 7.) 17.00 17.00

VidékenHódmezôvásárhely (Szt. István tér 2.) 17.00 17.00Vác (Eötvös u. 3.) 17.00 17.00Kecskemét (Nagykôrösi út 5.) 18.00 18.00Székesfehérvár (Várkörút 19.) 18.10 18.10Gyôr (Kossuth L. u. 5.) 17.00 17.00Szeged (Gutenberg u. 20.) 17.00 9.00 17.00 9.00Debrecen (Pásti u. 4.) 15.50 8.00 16.00 8.00Nyíregyháza (Mártírok tere 6.) 15.50 8.00 16.00 8.00Miskolc (Kazinczy u. 7.) 16.00 8.00 16.15 8.00Pécs (Fürdô u. 1.) 17.30 10.30 17.30 10.30Kiskunhalas (Petôfi u. 1.) 17.00 17.00Szombathely 17.00 17.00Kaposvár (Berzsenyi u. 14.) 17.00 17.00Nagykanizsa (Fô u. 6.) 17.00 17.00Keszthely (Kossuth L. u. 20.) 17.00 17.00

Programajánlat

– Nemzetiségi Gála. A MagyarMûvelôdési Intézet és Képzômûvé-szeti Lektorátus Nemzetiségi Gálaestetrendezett, amelynek fôvédnökeNavracsics Tibor közigazgatási ésigazságügyi miniszter volt. BorbáthErika, az intézet fôigazgatója üdvözöl-te a zsúfolásig megtelt színházteremnézôit, valamint a bolgár, cigány, hor-vát, lengyel, német, román, ruszin,szerb, szlovák és szlovén kisebbségekmagyarországi képviselôit és vezetôit.A program elsô felében a fôigazgatónôátnyújtotta fenti nemzetiségek kiválóteljesítményeket nyújtó tagjainak a„Pro Cultura Minoritatum Hungariae”emlékplakettet. A gálaesten aMazsihiszt mint meghívott szervezetetLazarovits Ernô külügyi vezetô képvi-selte, valamint részt vettek a fenti or-szágok nagykövetségei is.

– Adományok. Szegô László 20ezer Ft-ot küldött a Szeretetkórház be-tegeinek.

– A Hegedûs Gyula utcai zsinagó-ga kis imatermében Kohn Gábor tanárúrra, a Scheiber-iskola egykori igaz-gatójára emlékezve a körzet, Bcalélben Smuel Menaserov, vagy közismertnevén „a Papa”, továbbá Sálom benÁvrohom Nanikasvili, azaz „SálomSaliko” emlékére pedig családjukhelyezett el márvány emléktáblát.

JANUÁR

Generációk Klubja(VI. ker., Hunyadi tér 3. félemelet)

3.: 2011, Zsidó Múzeum. A prog-ramkínálatról Rusznák Rita kurá-tor beszél.10.: Breuer Péter: Gazdaság...Politika... Magyarország 2011-ben.17.: A Fák Újéve kapcsán a Tubisváti szédert Vencel György kán-tor vezeti le.24.: A zongoránál Szirmai Zoltán, azMR nívódíjasa.31.: Mispochológia III. évad, a klubvendége Deák Gábor.Csütörtöki napokon változatlanidôben tartjuk gyógytornánkat és aDown-szindrómások fejlesztô foglal-kozását.Minden hétfôi program 3 órakorkezdôdik. Kérem, lehetôség szerintpontosan érkezzenek.

Spinoza Színház(1074 Budapest, Dob u. 15.)

12. (szerda) 19 óra: VIP –Világirodalmi Paródiák13. (csütörtök) 19 óra: Hej, SalamonBéla!16. (vasárnap) 19 óra: Heller Ágnes-est17. (hétfô) 19 óra: Címzettismeretlen19. (szerda) 19 óra: Bächer Iván:Újlipócia20. (csütörtök) 19 óra: EdelmanLiza hagyatéka22. (szombat) 19 óra: Hatodik23. (vasárnap) 19 óra: Karinthyráda24. (hétfô) 19 óra: Odessza, a zsidókparadicsoma?25. (kedd) 19 óra: Ephraim Kishon(Kishont Ferenc): RómeóNÉ és JúliaURA27. (csütörtök) 19 óra: ForgáchAndrás: A pincér29. (szombat) 19 óra: TabányiMihály harmonikakirály30. (vasárnap) 19 óra: A dzsessz ésklasszikus határai31. (hétfô) 19 óra: Biblia – valódikezdôknek! Új sorozat

Az egyik vasárnap budapesti kirán-dulásra indult közösségünk. Autóbu-szunk a Dohány utcai zsinagógáhozérkezett, ahol Paszternák András kö-szöntötte a csoport tagjait, illetve ahozzánk csatlakozó kassai, budapesti,tatabányai hittestvéreinket, barátain-kat. Megtekintettük a templomot, a ker-tet és a körzet 150 éves történetét be-mutató tárlatot Frölich Katalin rebbe-cen vezetésével. Az Emánuel-emlékfá-nál közösen emlékeztünk az elpusztítot-takra, majd az impozáns Dohány-zsi-nagóga után a kevésbé szerencsés sor-sú Rumbach utcai felé vettük az irányt.A felújításra váró épület éles kontrasz-tot jelentett a fél órával ezelôtt elénktáruló látványhoz képest. Kalandozá-sunkat folytatva, az egykori zsidóne-gyedben betértünk a Gozsdu-udvarbanzajló Judafest gasztronómiai sokada-lomba, ahol képet kaphattunk a pezsgôfôvárosi zsidó életrôl. Elôadások, kiál-lítások, gyerekprogramok tarkították asüteményektôl, sólettôl roskadozóstandokat. Ebédünket a negyed legele-gánsabb kóser éttermében, aCarmelben költöttük el. Nem hiányzottaz asztalról a maceszgombócos húsle-ves és a dióval és mákkal töltött süte-mény, a flódni sem. A délutáni szaba-didô során sokan ismét visszatértek aGozsdu-udvarba, hogy feltöltôdjenekzsidó életélménybôl, majd a szeptem-berben nyílt Izraeli Kulturális Intézetmeglátogatása következett. KeneseiMarcell, az intézet munkatársa vezetettkörbe minket a házban. A földszinti ká-vézó és könyvesbolt után az elô-csarnokban kiállított izraeli kereszténytemplomokról szóló kiállítást néztükmeg. Az elsô emeleti karikatúratárlatmegtekintése után a nagyterembenfoglaltunk helyet, ahol megismerhettüka központ létrejöttének történetét, az ittzajló programokat. A második emele-ten az oktatási tantermek találhatók, eza héberül tanulók fôhadiszállása is. Alátogatás a tetôtérben ért véget, amelytöbb zsidó ifjúsági szervezet közös bá-zisa. Marcell idegenvezetésének hatá-sára sokunkban megfogalmazódott,hogy érdemes lesz idôrôl idôre elláto-gatni a Paulay Ede utcába.

A szívélyes fogadtatás után ismét aDohány utcai zsinagóga felé vettük azirányt, várt ránk az esti koncert. AzÉlet Menete Alapítvány minden évôszén megszervezi jótékonysági hang-versenyét, melyre 2008 után másodikalkalommal indított csoportot arévkomáromi hitközség. Öröm voltlátni a zsúfolásig telt épületet, mind-azokat, akik úgy érzik, hogy „emlékez-tetni mindannyiunk kötelessége”, és a

Kirándulás:Révkomárom–Budapest

belépôjegy megvásárlásával támogat-ták a szervezet oktatási és múlt-megôrzô tevékenységét. Gordon Gá-bor, az alapítvány vezetôje, Aliza Bin-Noun, Izrael magyarországi nagykö-vete és Zoltai Gusztáv, a Mazsi-hisz–BZSH ügyvezetô igazgatójamondott köszöntô szavakat, majd egycsodálatos koncertben volt részünk.Heilig Gábor, Hernádi Judit, KernAndrás és Zorán neve már látatlan-ban is garanciát jelentett. Ismert, köz-kedvelt dallamok csendültek fel azódon falak között. A kétórás zenei él-mény után szétváltak útjaink a kassaicsoporttól, s hazaindultunk Révkomá-romba. Köszönet a kirándulás megál-modójának, Paszternák Tamásnak; azesemény zavartalan lebonyolításáértHaas Juditnak, Paszternákné KertészZsuzsának és Pasternák Antalnak; abudapesti programok megszervezésé-ben nyújtott segítségért Frölich Kata-linnak, Gordon Gábornak, BandiLászlónak, Szántó Györgynek, BalázsGábornak és Kenesei Marcellnek.

PA

Új igazgatót keres az Izraeli Kulturális

IntézetA Budapesten nemrég megnyílt

Izraeli Kulturális Intézet igazgatója,Balázs Gábor 2010 decemberébenlemondott megbízatásáról. Az inté-zet kuratóriuma az igazgatói poszthosszú távú betöltésére nyilvánospályázatot írt ki, amelyrôl [email protected] e-mail cí-men tájékozódhatnak az érdeklôdôk.

Az új igazgató feladata lesz az in-tézet mûködésének és nemzetközikapcsolatainak további fejlesztése,szélesítése.

Az intézmény ideiglenes vezetésétVered Glickman, a tel-avivi és a hai-fai egyetem filozófiatanára, az inté-zet Héber Nyelvi Központjának ko-ordinátora veszi át, akinek munkájátKenesei Marcell igazgatóhelyettessegíti a következô hónapokban.

További információ: http://izrae-likultura.hu/

Kapcsolat: Kenesei Marcell, [email protected]

20 év tapasztalatával várom önt,

amennyiben társra vágyik. Az emberi

sorsok segítése, a társkeresés számomra

hivatás. Nyugdíjasoknak kedvezmény.

Elérhetôségeim: Györgyi asszony, 326-

5989, reggel 8–10-ig, este 20–22-ig. E-

mail: [email protected]

Hétéves fiát egyedül nevelô, 32 éves,

rendezett anyagiakkal bíró férfi tartós

kapcsolatra komoly társat keres. Tel.: 06-

30-709-4661.

Melegszívû, segítôkész, sokat olvasott

hölgy hasonló intelligens urat keres 79-

tôl. „Telefonszám” jelige.

8 ÚJ ÉLET8 2011. JANUÁR 1.

SPÁNN GÁBOR

MicveÁllandó olvasóinknak biztos nincs szükségük lábjegyzetre ahhoz, hogy

értsék, mit jelent ennek a kis tárcának a címe. Mivel engem már értettekfélre e lap hasábjain, ezért ahogy mondani szokták: leforrázott macskamár az esôtôl is fél. Mindenesetre ideírom: a héber szó eredetileg paran-csolatot jelent, de elterjedtebb értelmezés szerint jótéteményt is. A köznapinyelvben általában ez utóbbit használják.

Történt, hogy egy hazánkfia, zsidó ember, rögtön a felszabadulás utáncsaládostól kivándorolt Amerikába, és jó 50 évig felé sem nézett az óhazá-nak. De mint mindnyájan tudjuk, a zsidó ember életében az egyik micve –eredeti értelme szerint – elôírja, hogy legalább évente látogassuk ôseinksírját, és mondjunk el értük egy imádságot. A mi emberünket lelkiismereteés lehetôségei nemrégiben arra késztették, hogy Magyarországra jöjjön ésfelkeresse azt a vidéki kisvárost, ahol nagyszülei nyugszanak. Ez az álmoskis település egykor népes kiléjérôl és pezsgô hitéletérôl volt híres. A néme-tek és magyar szövetségeseik által kitalált „végleges megoldás” azsidókérdésre arrafelé olyan eredményes volt, hogy az egykor többezresközösségbôl csak néhány család élte túl a holokausztot. Ôk is, minttörténetünk hôse, jórészt szétszóródtak a szélrózsa minden irányába. ABrooklynból érkezett ortodox ember elôször a hitközséghez fordult,tudakolván, szülôvárosában mûködik-e hitközség, és ki az elöljárója. Ottazt a választ kapta, hogy bizony aktív zsidóság a nevezett kisvárosban márnincs, értelemszerûen hitközség se, de meg tudtak nevezni egy embert, akia temetô gondozását vállalta. Emberünk autót bérelt sofôrrel, és lementszülôhelyére. Felkereste az embert, és elmondta, hogy kik voltak a szülei,kérte, segítse megtalálni a nagyszülôk sírját, és ha lehet, szervezzen 10zsidó férfit, hogy ô imádkozhasson. A helybéli elpanaszolta, hogy szerintenem is él itt rajta kívül zsidó már, fogalma sincs, kit lehetne „10 férfinek”szervezni, ha él is zsidó a kisvárosban, az bizony tagadja. Ekkor amerikásemberünk megkérdezte, ki a városban a legnagyobb zsidófaló, hivatásosantiszemita. Ezt pontosan tudta az alkalmi gondnok, hozzátéve, hogy annála családnál ez tradíció, az ô apja még csendôr volt, aktív résztvevôje a helyizsidók bevagonírozásának. A vállalkozó szellemû atyafi elment a megadottcímre, és becsöngetett a csendôrfamíliához. El lehet képzelni, hogy az ajtótnyitó 50-es férfi miként nézhetett a hagyományos öltözékben álló férfira.

Efféle zsidót ô csak gúnyrajzon látott. Hôsünk, miután a házigazdaijedtében beengedte, elmondta, hogy ô idevalósi, 46-ban vándoroltak ki, ésmost Brooklynból azért utazott el idáig, mert szeretne egy követ letenninagyszülei sírjára, és kéri az urat, ha ismer a városban zsidókat, adja megneki a címüket. A derék kopasz ember nyelt egyet, és azt mondta: ô márnem ismer, hál’ Istennek, zsidót, de az apja, aki bent fekszik a háló-szobában nagybetegen, bizonyára emlékszik.

Bementek az öreghez, emberünk elmondta ismét a történetét, és feltettea kérdését.

A nagybeteg csendôr elvette szája elôl az oxigénmaszkot, és elkezdtesorolni névvel, címmel a városban található még élô zsidó családokat.

Az amerikai megköszönte segítségét, és továbbállt. Felkereste a fel-soroltakat, és mint feketébe öltözött lelkiismeretük rávette ôket, hogy alkal-milag, egy órára, ismét gyakorolják ôseik hitét. Így összegyûjtötte a 10 fér-fit, és imádkozhatott nagyszülei sírjánál.

Hazautazva azonmód írt egy levelet a nyugdíjas csendôrnek.Uram! Ezúton köszönöm a micvét, amit családommal tett azzal, hogy

biztosította számomra a vallásom által elôírt 10 férfi jelenlétét a temetôben.

Ma Nyáry Pál utcának hívják. Hete-dikes gimnazista koromban Kaas Ivorutca volt.

Ma már a 9. számú ház falán emlék-tábla tudatja, hogy ott lakott KarádyKatalin. Akkor, kora tavasszal, ott áll-tam a kapu elôtt. Tudtam, hogy nem-sokára hazaérkezik a filmgyárból, ta-lán éppen az Egy tál lencsét forgatta.Megjött, kiszállt a taxiból, elébe tar-tottam egy kis kartonlapot, bemutat-koztam, autogramot kértem. Megkap-tam. Még azt is odaírta, hogy szeretet-tel, s a nevemet is, hogy emlékül, ne-kem. Mosolygott, és bement a kapun.Ennyi.

Nem járt a Színmûvészeti Akadé-miára, sem a Színészegyesületi Isko-lába.

Amint akkor mondták: privát volt.Valaki beajánlotta Cs. Aczél Ilonához,a Nemzeti Színház örökös tagjához,aki biztos szemû pedagógus hírébenállt, az is volt csakugyan. Tanítanikezdte, mert fantáziát látott az isme-retlenben. Akinek 1938 nyarán, aSzínházi Élet amatôrfotó-rovatábanfényképe jelent meg: „Karády Kató aTátrában”. Azt hiszem, akkor írták akeresztnevét utoljára Katónak...

Amikor a Pesti Színházban, amelyakkor is a Vígszínházhoz tartozott,azonmód fôszereplôként tûnt föl egyMaugham-novellából dramatizáltszínjátékban – Az asszony és az ördögLady Elizabethjét játszotta –, már Ka-talinnak írták nevét a színlapon, és ahaját úgy viselte, ahogy elôtte magyarszínésznô egy sem. Ez 1939 február-jában történt. Illés Endre az elôadásrólszóló kritikájában így ír róla: „Karády

Katalin testalkata csakugyan a drámaihôsnô alkata, veszedelmes, forró nôisugárzás, szép mély hang, jól tagoltbeszédmodor – kitûnô hangszer... Va-laminek még ki kell gyúlni benne,hogy hôsnô legyen. Mondatai egy-mástól független életet élnek, mindiga jelen pillanatot játssza meg. Alakítá-sában nincs folytonosság, mozdulatainem tudnak emlékezni.”

Zilahy Lajos mégis benne látta megHalálos tavasz címû regénye filmvál-tozatának démoni hatású nôi fôsze-replôjét. Itt, a felvevôgép elôtt, nemkellett a „folytonosság”, hisz a film je-lenetei nem a történés idôrendjébenkészülnek. Zilahy Lajos, aki a szí-nészirányításhoz is mesterien értett,Kalmár László rendezôvel együtt kitudta hívni a gyakorlatlanszínésznôbôl a lehetô legjobbat.

Zilahy kompilálta Nadányi Zoltánverssoraiból, Polgár Tibor zenéjére azEz lett a veszted, mind a kettônk vesz-te kezdetû dalt, amely a film nagy slá-gere lett.

Egyszóval nemcsak Cs. Aczél Ilo-

na, az író is bízott Karády Katalin las-san kibontakozó tehetségében. Annyi-ra, hogy vele játszatta el a következôévekben A hazajáró lélek, A szûz és agödölye, a Valamit visz a víz filmvál-tozatának fôszerepét is. Az utóbbirendezôjének, a zseniális Oláh Gusz-távnak is köszönhetô, hogy a körülra-jongott (másrészt agyoncsepült!) s olygyorsan sztárrá lett színésznô – aki ötév alatt húsz filmet forgatott – talánlegmûvészibb alakításával lepte mega közönséget. Persze a Valamit visz avízben is énekelt: „Szeretlek, mintanyját a gyermek” – hangzott föl azÓda címû József Attila-költeménymegzenésített részlete.

Új, sajátos szín a színésznô palettá-ján a Boldog idôk címû film„antikarádys” feleség figurája.

Amikor tehette, pódiumon is föllé-pett. Az általa elénekelt számtalannépszerûvé lett dal közül engem aBuday Dénes megzenésítette JuhászGyula-költemény, a Testamentom fo-gott meg leginkább: „Szeretnék néhavisszajönni még, / Ha innen majd aföld alá megyek...” Karády Katalinezt Rácz Valitól, azoknak az évekneka legkulturáltabb sanzonénekesnô-jétôl tanulta meg és adta tovább. Mélymeggyôzôdésem, hogy hangjának éselôadásmódjának egyedisége ezzel anemes dallal fejezôdött ki a legrokon-szenvesebben. És jött a tragikus év,1944, amikor már nem állt, nem is áll-hatott felvevôgép elé. De tudta, hogymint emberi embernek mi a kötelessé-ge: embereket mentett, rejtett el, sza-badíttatott ki. Ameddig tehette. Míg-nem maga is a német Gestapo foglyaés megkínzottja lett.

Túlélte a szörnyûségeket, és a hábo-rú vége után, az elsô három évben azOperettszínház vonzotta magához,hogy eljátssza a Maya címû FényesSzabolcs-operett primadonna szere-pét, majd Jacobi Viktor Sybilljét – anagyhercegnôt alakító Honthy Hannamellett. A közönség igen élvezte azelôadást, amelyben a két népszerûnagyság mindent elkövetett, hogyjobban játsszék, szebben énekeljen,mint a másik. És a függöny elôttdörgôbb tapsot kapjon, mint a másik...Igen, akkor még ilyen színházi ügyekis elôfordultak!

Cs. Aczél Ilonához, Zilahy Lajos-hoz, Kalmár Lászlóhoz, Oláh Gusz-távhoz csatlakozott a színésznek ésrendezônek egyaránt kiváló ApáthiImre: éppen úgy bízott Karádyban,mint ôk, és vele játszatta el a Forrómezôk címû Móricz Zsigmond-re-gény filmváltozatának Vilmáját; afontos szerepet az egyre érettebbszínésznôvel. Jelentôs volt a siker.

Ám nem sokkal utána, mint akkoriéletünkben mindenütt, a színház, afilm, az irodalom világában is végig-zúdult-tarolt a „fordulat éve”. A zár-óra utolsó pillanatában még az ameglepô – számomra meglepô – esettörtént, hogy a rádió mikrofonja elôttsaját összekötôszövegemet olvashat-tam föl Karády Katalin egyik zenésmûsorában. Nálam volt persze a KaasIvor utca 9. számú ház elôtt kapottnévaláírás is. Megmutattam neki.„Kolléga lett az autogramgyûjtô gim-nazistából” – mondta kedvesen nevet-ve.

Néhány nappal késôbb hallom,hogy – elment, „disszidált”. Ez 1949-ben történt.

* * *

„Szeretnék néha visszajönni még”– énekelte évtizedekkel ezelôtt. Decsak egyszer jött vissza, elhunytaután. Húsz éve halt meg Ameriká-ban. A Farkasréti temetôben nyug-szanak hamvai.

Karády Katalin száz esztendejeszületett Budapesten.

Izrael állam a Jad Vasem-kitün-tetéssel ismerte el azt az embermen-tô tevékenységet, amellyel 1944-bentanúsította igaz emberségét.

Dalos László

A kabaré aranykora a SpinozábanHej, Salamon Béla!Szeretnék néha visszajönni még

Száz éve született Karády Katalin Székhelyi József aSpinoza piciny színpadánegy egész kort idéz fel akabaré hôskorából. Azanyagot Salamon Bélanaplója és a hozzá kap-csolódó anekdoták ké-pezik. Errôl és mindenmásról hol másholbeszélgethetnénk, mint aKarinthy Színház öltözô-jében? Ott, ahol nem-sokára Moldova GyörgyTe furcsa katona! címûkomédiája kezdôdik. Amûvész úr ennek ellenérenem ég a lámpaláztól,hiszen csak a darab utolsóharmadában kap szerepetPopov kapitány.

– Boldog születésnapot,láttam a tévében, hogymennyire ünnepelnek.Kerek évfordulód van?

– Kerektelen, mert a64., annyiban kerek, hogy6+4 az 10.

– Ennyit a matekról.Arra lennék kíváncsi,hogy megtudtál-e valamiolyasmit Salamonról, amit eddignem?

– Annyit tudok róla, hogyvárakozásaimmal ellentétbenhihetetlen népszerû lett ez az estem.Amikor Murányi Péter producermegkérdezte, hogy lenne-e kedvemhozzá, aggályaim voltak, hogyemlékeznek-e még rá. Ifjú pályatár-saimnak, akik imádni valóak, tehet-ségesek, meséltem Kálmán Gyurirólés Pécsi Sándorról. Halványlilagôzük nem volt, hogy kikrôlbeszélek. Salamon Béla pedig mégegy generációval odébb van. Az aközönség pedig, aki rajongásigszerette, már sajnos nincs az élôksorában. Hogy minek szól mégis asikere? Talán az emberekben szûnninem akaró nosztalgia élteti.

– Hány évesek ülnek a nézôtéren?– Ez is, az is. Legutóbb például

egy társaság az elôadás utánmeghívott az asztalukhoz. Összesenannyi idôsek voltak, mint SalamonBéla fénykorában. Talán az fogtameg ôket, hogy néhány dologmennyire aktuális ma is.

– Úgymint?– A zsidóság kérdése példának

okáért, a türelmetlenség, a rassziz-

mus. Egyik sem ismeretlen fogalom.– Tényleg, ô hogy úszta meg a

holokausztot?– Nem úszta meg. Begyûjtötték,

majd bújtatták a Pozsonyi úton. Azesten szó van az üldöztetésrôl, denem feltétlenül errôl szól. Mivelmost van a születésének 125. évfor-dulója és hosszú kort élt meg, sokminden megtörtént vele. Kisfiúkénttapasztalta meg elôször Kárpátaljána pogromot, azt, hogy el kell menniotthonról.

– Te Salamont nem utánozod,hanem megidézed.

– Pontosan. Könnyekig meghatottemberek és gratulációk bátorítanak,hogy menjek tovább. Még az iselhangzott, hogy „Úristen! Olyanvoltál, mint Ô.”

– Van kedvenc jeleneted benne?– Nehéz lenne kiválasztani. Ha a

legendáriumból merítünk, akkorelhangzik egy fájdalmasan szépmondás. A gyûjtôhelyen egykeretlegény árpádsávos szalaggal ésgépfegyverrel elgrasszált elôtte, ésfelé bökte a puskacsövet. „Mondja,Salamon! Maga hány éves?” MireBéla bácsi: „A jövô hónapban leszek60. Mondja, nyilas úr! Leszek?”

Bozsán Eta

a magyarorszÁgi zsidÓ hitkÖzsÉgek szÖvetsÉgÉnek … · ki áni hichbádti et ... ni...

Documents