a manye xx. kongresszusa elŐadÁsainak És … · 2010-10-19 · jelenlegi elterjedését tekintve...

1 ABSZTRAKTOK

A MANYE XX. KONGRESSZUSA ELŐADÁSAINAK ÉS

POSZTERBEMUTATÓINAK ABSZTRAKTJAI

Debrecen, 2010. augusztus 26-28.

Szerkesztették: Boda István, Csűry István, Jiří Pilarský, Szikszainé Nagy Irma

© A szerzők

Debreceni Egyetem Debrecen, 2010

A MANYE XX. KONGRESSZUSA

2

Az idő ábrázolása állóképeken – példa a nyelv és a vizuális kommunikáció kapcsolatára Abuczki Ágnes Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: vizuális kommunikáció, multimodalitás, kognitív tudományok, észlelés, idő kife-jezése Empirikus kutatásunk fő célja a verbális és a vizuális kommunikáció bizonyos kölcsönhatásai-nak vizsgálata, elsősorban az idő múlását megragadó képeken megjelenítve. Kutatásom az idő szerepére fókuszál, hiszen minden kommunikációs esemény időben halad előre. A kísér-let hipotézise az, hogy akárcsak a nyelvnek, úgy a vizuális kommunikációnak is létezik egy adott szabályszerűségeket követő „nyelve” és „nyelvtana”, melynek elemei és műveletei az emberi észlelés és kognitív folyamatok által meghatározottak. Összeállítottam egy 50 elemű vizuális korpuszt, amely fotókat, rajzokat, festményeket és reklámokat tartalmaz, és többsé-gük az idő múlását próbálja érzékeltetni. A résztvevők feladata az volt, hogy instrukciók, kér-dések és szempontsorok alapján kategorizálják a képeket, illetve adjanak narratívaelemzést egy-egy összetettebb kompozícióval rendelkező képpel kapcsolatban. Az a következtetésünk, hogy a képi kommunikációnak is vannak bizonyos univerzális alapelemei, mint például a tér (irányultság, előtér/háttér, központ/periféria, keret, méret/távolság/fókuszálás) és a fény (élesség, árnyalatok). Az idő kifejezésének leggyakoribb eszközéül a mozgás mutatkozik, hiszen az emberek a kommunikáció során nem az időt, hanem a történést, a változást, a mozgást érzékelik. A tér és a fény kombinációja a mozgás érzetét kelti, így hozván létre az idő aspektusát egy állóképen is. Az univerzális alapelemek a kívánt hatás elérése érdekében a célnak és a kultúrának megfelelően kombinálhatók.

Társalgási fordulók multimodális vizsgálata a HuComTech adatbázis informális dialógusai-ban Abuczki Ágnes Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, konverzáció-elemzés, nonverbális kommunikáció, pragmatika, társalgási fordulók Kutatásunk célja a HuComTech adatbázis annotált informális dialógusain multimodális elem-zési szempontokat alkalmazva összefüggéseket találni a kommunikációs események verbális és nonverbális aspektusai között. Kontingens jelenségnek feltételezzük az akusztikus és ver-bális jeleket, a gesztust, a tekintetet és a testhelyzetet, illetve ezek – általában szinkronizált – változtatásait, hiszen a megnyilatkozások beszélt és gesztikulált komponensei kölcsönösen hatnak egymásra, így megteremtve jelentésük pontos és élénk értelmezését. Előadásom hipotézise az, hogy összefüggés van a nonverbális viselkedés, a konverzáció struktúrája (for-dulók, fordulóváltások) és az információ struktúra (téma-réma megkülönböztetés) között. Az annotált felvételeken azt is tesztelni kívánjuk, hogy a társalgási fordulók és diskurzus szeg-mensek vajon egybeesnek-e a szupraszegmentális egységekkel és a „gesztus-egységekkel”. A fenti hipotéziseket ezekre a sajátos célokra írt Praat scriptek alkalmazásával próbáljuk iga-

3 ABSZTRAKTOK

zolni. A video-annotációk elemzése alapján azt állapítjuk meg, hogy prominens gesztusok általában ott jelennek meg és azt az információt hangsúlyozzák, ami szemantikailag és prag-matikailag is jelentős horderejű. Eddigi kutatási eredményeinkre és a nemzetközi szakiroda-lomra alapozva azt a következtetést vonjuk le, hogy testhelyzetváltások leggyakrabban a diskurzus szegmensek határainál, illetve társalgási fordulóváltásnál fordulnak elő; továbbá, hogy összefüggés van a társalgási fordulók, a szupraszegmentális és a nonverbális egységek között.

Angol „kulcs” és „pótkulcs” Szabó Magda Az ajtó című regényéhez Ajtay-Horváth Magda Nyíregyházi Főiskola

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: hermeneutikai kísérlet, nyelvközi performancia, fordításstilisztika A fordított szöveg és eredetijének viszonya az intertextualitás sajátos változataként „herme-neutikai kísérletként” vagy „a nyelvközi performancia” egyik lehetséges variánsaként értel-mezhető. Szabó Magda 1987-ben írt regényét, Az ajtót két ízben is lefordították angolra: először 1994-ben Stephan Draughon fordításában és illusztációival jelent meg New York-ban, másodszor pedig Angliában 2005-ben Len Rix átültetésében a Harvill-Secker Kiadó gon-dozásában. Hipotézisem, hogy a két fordító dialektusa (amerikai angol, brit angol) és neme (egyikük nő, másikuk férfi) közötti különbségek stílusban is megnyilvánuló értelmezési árnya-latokat hoznak létre. A két célnyelvi szöveget összevetve a magyar eredetivel arra keresem a választ, hogy a fordításokban fellelhető stiláris és strukturális különbözőségek értelmezésbeli eltérésekből fakadnak-e vagy sem, illetve hogy a célnyelven létrehozott két szöveg más-más értelmezés-árnyalatokat eredményezhet-e a célnyelvi befogadói tudatban.

Komplex értékelési rendszer alkalmazása szociál-konstruktivista környezetben Angeli Zsuzsanna International Business School

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: formatív értékelés, e-portfolió, konstruktivizmus, vegyes tanulási környezet, tanulói autonómia Az előadás bemutatja, hogy egy, az információs és kommunikációs technológiákat és az an-golt mint idegen nyelvet integráló, vegyes típusú tanár-továbbképzési programban hogyan történik meg többféle, formatív értékelést támogató mérési módszer integrációja, és hogyan valósul meg a tanulási folyamat komplexebb értékelése. A folyamatorientált megközelítés már a konstruktivista alapokon nyugvó képzési program meghatározásakor megjelent. A konstruktivizmuson belül a szociálkonstruktivista felfogást követi a program. A szociálkonstruktivista környezet jellemzőjeként az alábbi szempontokat említhetjük meg: a tudás reprodukálása helyett a tudás létrehozásán van a hangsúly; olyan autentikus feladato-kon dolgoznak a diákok, amelyek a valóság komplexitását képezik le; folyamatos visszacsato-lás jellemzi, amely lehetővé teszi a tartalomközpontú tudás létrehozását; támogatja az


4

együttműködésen alapuló tudáskonstruálást. A tervezés során fontos szempont volt, hogy a tanulási folyamat értékelésében is tükröződjön ez a komplexebb megközelítési mód. Az egyén az őt körülvevő kontextusba ágyazva jelenik meg, így a hangsúly az egyén és az őt kö-rülvevő szociális és kulturális közeg kölcsönhatásán van. Ez a dinamikus kapcsolat az értéke-lési rendszerben is megjelenik, mert a tanuló fejlődését társas fejlesztői közegben vizsgálja. Az e-portfolió teret adhat az önreflexiónak, az elektronikus tanulási környezet kiindulópontot biztosíthat annak követésére, hogyan valósul meg a tanulótársak közötti interakció, és egy-más munkájára hogyan reflektálnak a tanulótársak, illetve hogyan értékelik magát a tanulási folyamatot.

A magyar folklórkincs zenei és mozgásos műfajaiban rejlő lehetőségek a magyar mint ide-gen nyelv oktatásmódszertanában Antal Zsófia PTE, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: eljárások, játékos nyelvtanulás, improvizáció, nyelven kívüli eszközök, népi játék A magyar mint idegen nyelv oktatásában eredményesek csak akkor lehetünk, ha pontosan megfogalmaztuk céljainkat, ismerjük a munkánk sikerét elősegítő körülményeket, valamint az akadályozó tárgyi, személyi és didaktikai tényezőket. Bulgáriában nem célnyelvi környe-zetben tanítom a magyart mint idegen nyelvet. Gyakorlati munkám során tapasztaltam, hogy az eddigi tudományos munkával létrehozott, megismert és alkalmazott módszertani, eljárás-beli eszköztár gyakran kevésnek bizonyul egy-egy nyelvtani probléma megválaszolásához. Ezért a szituáció- és hallgató-érzékeny, egyénekre vagy mozaikcsoportokra bontható, külön-böző szinten motivált hallgatói elvárások és célok alapján megtervezett tananyagnak megfe-lelő módszertani bázist tovább kell fejleszteni. Előadásomban jelentőséget tulajdonítottam a játéknak mint jövőre orientált cselekvésnek, amely révén a hallgató észrevétlenül és gyorsan jut el egy adott nyelvi probléma megértéséhez, illetve használatához. Ebben a módszertan-ban fontos szerepet tölt be a mondóka, az énekes, a mozgásos népi játék és a tánc komplexi-tása, amely segítségével megteremthető mindezek és a nyelv szintézise. A dalszöveg és a mozgás egymást segítő és megerősítő hatása, illetve az ebben a komplexitásban rejlő pozitív érzelmi hatások hatékonyabbá tehetik a nyelvoktatást és a nyelvhez való viszonyt. Előadá-somban tisztázom a fentiek szellemében létrehozott eszközök, eljárások, a mondóka, az éne-kes játék és a néptánc mint nyelven túli eszközök fogalmát, alkalmazásuk lehetőségeit, bizo-nyítva, hogy azok sokoldalú megközelítésükkel érzelmileg is közelebb vihetik a külföldi hall-gatót Magyarországhoz.

5 ABSZTRAKTOK

Nyelvi udvariasság és tentatív nyelvhasználat Apróné Gergály Ágnes Pannon Egyetem

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: udvariasság, negatív udvariassági stratégiák, közvetettség, tentativitás, beszéd-aktusok A hatékony és megfelelő kommunikáció az üzleti életben elengedhetetlen ahhoz, hogy sike-res, hosszú távú üzleti kapcsolatokat tudjunk kiépíteni és fenntartani külföldi partnereinkkel. Malcolm Goodale az alábbiak szerint összegezte azokat az általánosítható jellemzőket, me-lyek megléte a nagyszámú szóösszetételek, azaz standard kifejezések mellett nagymértékben jellemzik az angol nyelvű megbeszélések nyelvhasználatát:

• a would, could és might gyakori használata • álláspontunk kérdés formájában való megfogalmazása • nyelvtani negatív forma használata • bevezető frázis használata, mely felkészíti a partnert az üzenetre • az I’m afraid használata • Olyan szavak használata, amelyek minősítik vagy korlátozzák a mondanivalót (pl.:

a bit difficult, a slight problem) • pozitív tartalmú szavak tagadó alakban való használata az egyértelműen negatív

helyett (pl.: not very convenient, I don’t agree) • melléknevek fokozott formában való használata (better, more convenient) • folyamatos formában lévő szavak használata az egyszerű forma helyett (pl. I was

wondering) • Hangsúlyozás és kiemelés (pl. It is important) (Goodale 1987: 10)

Az előadás célja, hogy megvizsgálja ezen nyelvi formák mely módon kapcsolhatók a pragma-tika területén már részletesen vizsgált és kutatott udvariassági fogalmakhoz és stratégiák-hoz, valamint röviden összefoglalja, melyek azok a kulturális értékek valamint nyelvhasznála-ti jellemzők, melyek esetlegesen befolyásolhatják a magyar anyanyelvű angolul beszélő üz-letemberek nyelvhasználatát.

Szabályszerű szabálytalanságok az összefoglaló kifejezéseket tartalmazó magyar mondat-szerkezetek szórendjében Aradi András Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: mondatszerkezet, kvantorok, igemódosítók, igeaspektus, magyartanítás A magyarnyelv-leírás összefoglaló kifejezésekkel/univerzális kvantorokkal foglalkozó (főként strukturális szemléletű) munkái fontos szabályszerűségként fogalmazzák meg, hogy az ilyen jelentéstípusú szavak, szerkezetek (minden, mindenki, mindig; is) közvetlenül a mondat igéje előtt állva az igemódosítót kötelezően az ige előtt tartják, pl.: Az ünnepeltet minden vendég felköszöntötte a banketten. János a szerdai meccset mindig megnézte a televízióban. Az


6

említett (áttekintő) munkák ugyanakkor nem adnak számot ennek a nagyon erős szabályként kezelt szórendi jelenségnek ellenmondó, hátravetett igekötős szerkezeti formákról, melyek megjelennek a természetes nyelvhasználatban, így szükségszerűen foglalkoznunk kell velük a magyar mint idegen nyelv tanítása, leírása során is, pl.: A cég mindennap adott fel hirdetése-ket. Mindenki követett el bűncselekményt a csoportból. Az előadás a kvantoros kifejezések után fordított szórenddel álló, valójában kettős igemódosítót (igekötőt és névelőtlen név-szót) tartalmazó szerkezetek szintaktikai, jelentéstani sajátosságait vizsgálja. Jellegadó tulaj-donságaik, amelyekre – megítélésem szerint – a fő szabályhoz képest szokatlan szórendi vi-selkedésük is visszavezethető, a következők: bennük az igekötős igének egy további, névszói igemódosítója van (pl. űrlapot tölt ki); igekötőjük az igei alapjelentés része, nemcsak perfektivál; valami létrehozásának, elérhetővé tételének jelentésmozzanatát tartalmazzák. Az alkalmazás/oktatás szempontja: a nyelvtudás magasabb szintjén álló tanuló, aki tudato-san alkalmazza a már elsajátított szabályokat, azonnal magyarázatot vár el, ha a tanult nyelvi törvényszerűségeknek ellentmondó jelenséggel, szerkezeti formával találkozik.

A digitális tankönyv és tankönyvkiadás Franciaországban Bagaméri Zsuzsanna Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: digitális tankönyv, interaktivitás, felhasználói jogok, az új technológiák beépíté-se, digitális/papíralapú kínálat A francia közoktatás számára a digitális tartalmakkal is foglalkozó kiadókat tömörítő két ki-adócsoport a CNS (Canal Numérique des Savoirs) és a KNE (le Kiosque Numérique de l’Éducation) jelentet meg digitális tananyagokat. Az előadás célja, hogy rávilágítson a digitális és papíralapú tankönyv különbségeire (interaktivitás, a tankönyvi tartalom állandó fejleszt-hetősége). A digitális újdonság még messze van attól, hogy fenyegesse a klasszikus tanköny-vet, 2006-ban kb. 130 digitális kiadvány tartott számon a két kiadócsoport, a tradicionális kínálatban viszont már 2003-ban 5068 tankönyvet számoltak össze. A közoktatásban elmé-letileg négyévente változnak a tantárgyi programok, de a realitás az, hogy 6-8 évig is hasz-nálnak egy papíralapú tankönyvet. A digitális tankönyvek tartalmi kínálatának kialakításakor az új információs és kommunikációs technológiák minden lehetőségét felhasználják a fejlesz-tők (audiovizuális részletek, linkek). A kiadók nagy erőkkel fejlesztik az új médiát, amelynek az oktatásba való bevezetése azonban még csak kísérleti stádiumban van. Az iskolákban, ahol kísérleti céllal, digitális tankönyvet használnak, a tradicionális tankönyv is használatban marad. Olcsóbb-e a digitális tankönyv? Általában dicsérik a digitális kiadványok ár/érték ará-nyát. Egyelőre azonban nem olcsóbb, mert az új médiák kutatására szánt összeg, az illusztrá-ciók jogainak kifizetése, a honlap elhelyezése, a biztonsági rendszer kiépítése növelik az elő-állítási költségeket, és az ÁFA-tartalom is sokkal magasabb.

7 ABSZTRAKTOK

Háború és béke az orosz nyelvben Bakonyi István Gyula Széchenyi István Egyetem

Világszerte küzdelem folyik az orosz nyelv tanításáért, a kulturális értékek méltó elismerteté-séért. A XX. század elején az oroszul tudók száma az Orosz Birodalomban 150 millió volt, az ezredfordulóra (2000-re) megduplázódott. A 2020-as évekre várhatóan ez a szám ismét 200 millió alá csökken. Jelenleg 300 millióra tehető az oroszt anyanyelvként és második nyelv-ként beszélők száma. Az orosz nyelv presztízse a elmúlt évszázadok során szoros összefüg-gésben állt a cári Oroszország, a Szovjetunió, az Orosz Föderáció politikai, gazdasági helyze-tével, a nagyvilágban elfoglalt helyével. Jelenlegi elterjedését tekintve az angol, kínai, spa-nyol után az orosz nyelv a negyedik helyet foglalja el, bár nyelvpolitikusok szerint néhány éven belül a francia, a hindi és az arab is megelőzheti. Ugyanakkor a XXI. század első évtize-deiben újjászületőben van a politika- és ideológiamentes orosznyelv-oktatás. Az orosz gazda-ságban zajló változások nyomán napjainkban egyre nagyobb a hiány az oroszul tárgyalóké-pes szinten tudó szakemberekben. Az előadás során rövid áttekintést adunk a hazai másfél-száz éves orosznyelv-oktatás három korszakáról, a kötelező és a fakultatív oktatási rendszer előnyeiről és hátrányairól, a tudományos kutatás és a tananyagok motiváló szerepéről. Külön fejezetben kívánunk szólni az interkulturális kommunikáció, az etnolingvisztika, a kulturológia eredményeinek a felsőoktatási funkcionális nyelvi képzésbe, az üzleti kommuni-káció oktatásába történő integrálásáról, az orosz nemzeti mentalitás metamorfózisáról, az orosz gondolkodásmód változásáról.

A birtokos szerkezet megjelenése néhány, a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diák fogalmazásában Balogh Erzsébet Szegedi Tudományegyetem

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a magyar mint idegen nyelv, birtokos szerkezet, külföldi nyelvtanulók, fogalma-zás A magyar mint idegen nyelv oktatása során a nem magyar anyanyelvű nyelvtanulók számos nehézségbe ütközhetnek mind a szótanulás, mind a nyelvtani szerkezetek elsajátítása során. Az egyik bonyolult nyelvtani része a magyar mint idegen nyelvnek a birtokos szerkezet. Elő-adásomban azt szeretném bemutatni, hogy a magyart idegen nyelvként tanuló külföldi diá-kok milyen módon használják a magyar birtokos szerkezeteket a családjukról és a lakásukról írott fogalmazásaikban. A vizsgálatban részt vevő diákok orvostanhallgatók a Szegedi Tudo-mányegyetemen. A magyart idegen nyelvként tanulják az egyetemen kötelező tantárgyként, a vizsgálat időpontjában hét, illetve kilenc hónapja. Félévente két tesztet írnak, melyekben egy-egy témát kell kidolgozniuk egy 8-10 mondatos fogalmazás formájában. Ezeket a fogal-mazásokat alapul véve vizsgáltam meg, hogy használják-e a diákok a birtokos szerkezeteket, illetve amennyiben a birtokos szerkezetek megjelennek a fogalmazásaikban, milyen formá-ban, mennyire összetetten és mennyire hibátlanul használják ezeket. Elemzésem azt mutat-ja, hogy a diákok mind a családjukról, mind a lakásukról írott fogalmazásaikban nagyon sok esetben használják a birtokos szerkezetet mindenféle formában, ám az eseteknek csak kö-


8

rülbelül az egyharmadában használják hibátlanul, nyelvtanilag helyesen a szerkezeteket. Ugyanakkor az elemzésből az is kiderül, hogy az egyes diákok eltérő mértékben képesek he-lyesen alkalmazni a birtokos szerkezetet.

Megakadásjelenségek vizsgálata a HuComTech Multimodális Adatbázis informális dialógu-saiban Bársony Olga Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: megakadásjelenségek, ember-gép kommunikáció, multimodalitás, gesztusok, beszéd, informális dialógus A beszédre jellemző megakadásjelenségeket mind a nemzetközi, mind a magyar (pszicholingvisztikai, fonetikai és számítógépes nyelvészeti) szakirodalomban széleskörűen leírták. Az előadás röviden áttekinti ennek a modalitásnak az ember-gép interakció számára releváns eredményeit. A megakadásjelenségek nehézséget jelentenek az ember-gép kom-munikációban. Az előadás fő iránya annak vizsgálata, hogy az emberi beszéd gépi megértése nyerhet-e egy multimodális elemzésből, azaz abból, hogy egy másik modalitást, a gesztuso-kat is elemezzük. Kendon és McNeill gesztusleírásaira és arra a feltevésre támaszkodunk, hogy a gesztusok (kéz, kar, arckifejezések- tekintet) és a beszéd szinkronban hatnak. Adatbá-zisunk informális dialógusainak kézi annotálásából származó első összegzése az előadás.

A fej térbeli helyzetének meghatározása webkamera-képeken Bertók Kornél Debreceni Egyetem, Informatikai Kar

Kulcsszavak: fej térbeli helyzete, tekintet követés, fej számítógépes reprezentációja, arcde-tektálás, AdaBoost osztályozók, POSIT algoritmus A fej helyzetének ismerete fontos paraméter lehet az ember-gép kommunikációban – a szá-mítógép részére –, hiszen ezzel a számítógép képet kaphat az emberi fél figyelmének közép-pontjáról. A fej térbeli helyzetének meghatározására vonatkozó eljárásunk három nagy lép-csőből áll: először arcot detektálunk a bemeneti videofolyamon, majd előre betanított AdaBoost osztályozókkal különböző arci jellemzőket keresünk, mint pl. a szemeket, az orr hegyét, a száj középpontját stb. A detektált arci jellemzők pozíciói alapján az úgynevezett POSIT eljárással számítjuk ki a fej térbeli modelljét leíró forgatások szögeit, illetve eltolások vektorait. Mivel az arcot csupán annak néhány karakterisztikus pontja alapján reprezentál-juk, így a fej pozíciójának meghatározására irányuló algoritmusunk időigényét tekintve na-gyon hatékony. Ahogy a demó videó is mutatja, a kísérletek során egy valós idejű videó fo-lyamot felhasználva, a rendszerünk magas találati arányt elérve detektálja az egyes arci jel-lemzőket, lehetővé téve ezzel a fej térbeli helyzetének robosztus meghatározását.

9 ABSZTRAKTOK

A blog kommunikációs műfaji jellemzői Bódi Zoltán Kodolányi János Főiskola

Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: web 2.0, blog, műfaj, kommunikáció, norma Az előadás célja a web 2.0 egyik jelenségének, a blognak a kommunikációs műfaji keretbe foglalása és ebből kiindulva annak a megállapítása, hogy a tárgyi valóság nyelvi normatívái milyen alapelvek szerint érvényesülnek a virtuális térben a blog műfajában. Ennek érdeké-ben megvizsgáljuk, hogy milyen műfaji jellemzői vannak a blognak, választ keresünk arra a kérdésre, hogy egyáltalán be lehet-e sorolni egységes műfaji keretbe ezt a kommunikációs jelenséget. Feltárjuk a bloggal kapcsolatban felmerülő főbb kommunikációs és médiaelméleti vonatkozásokat. Megkeressük a blog kommunikatív céljait, a mögötte álló diskurzusközösség jellemzőit, elemezzük az interaktivitáshoz és a nyilvánossághoz való viszonyát, bemutatjuk az alapvető szerkezeti, tartalmi, stílusbeli jellemzőit, rávilágítunk a blog retorikai mozzanataira, illetve bemutatjuk, hogy milyen hasonlósági kapcsolatokat lehet kimutatni a blogok és egyéb műfajok között. Az előadás alaphipotézise, hogy a blog az offline szövegműfajok hagyomá-nyain alapul, ám a kifejezetten új, webes műfajok rendszerében helyezhető el. Ebből követ-kezik a másik előfeltevés: a blogok körében a valós tér nyelvi normatívái csak korlátozottan, a virtuális tér törvényszerűségeire jellemző módon érvényesülnek.

A Jelnyelvi törvény és a siketek jelnyelven való oktatásának kérdései Bodnár Ildikó1 / Kisida Tamás2 1Miskolci Egyetem; 2SINOSZ Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Szervezete, Miskolc

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: jelnyelv, nyelvi kisebbség, jelnyelvoktatás, bilingvális oktatás, nyelvi jogok Egy rádióinterjú alkalmával hangzott el a kérdés, hogy ha a Jelnyelvi törvény megszületett, miért nem kezdődik el azonnal a siket gyerekek jelnyelven történő oktatása, miért kell ezzel 2017. szeptember elsejéig várni. A magyarországi Jelnyelvi törvény (a 2009. évi CXXV. tör-vény) ez év júliusi – részleges – életbe lépése kapcsán előadásunkban áttekintjük azoknak az országoknak a jelnyelvvel és a jelnyelvi oktatással kapcsolatos intézkedéseit, amelyek meg-előztek bennünket a jelnyelvnek természetes nyelvként, illetve kisebbségi nyelvként való elismerésében. Honnan indultak, hová jutottak el ezek az országok, ill. siket közösségeik nap-jainkra? Milyen oktatást tűztek ki célul, s ezt mennyire gyorsan tudták megvalósítani? Külö-nösen érdekes a finnországi helyzet, hiszen a skandináv országok – így Finnország is – az élen járnak a kisebbségi jogok érvényesítése terén. Az előadás középpontjában a jelnyelven tör-ténő, ill. a bilingvális oktatás kérdésköre áll.


10

Osztenzív stimulusok detektálása multimodális spontánbeszéd-adatbázisban Bódog Alexa Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: társalgási stratégia, homlokzatrombolás, multimodális, információkérő kérdés, következtetés A személyközi kommunikáció során közvetlenül meg nem figyelhető szándékok bonyolult hálózatát kommunikáljuk (Sperber és Wilson 1994). A következtetéses pragmatika fölfogá-sában az interakció során a résztvevő felek rekonstruálják egymás mentális tartalmait, ez biztosítja a megértés folyamatát. Információkérő kérdések esetében ennek a rekonstrukció-nak a bizonytalansága miatt nehéz „belőni” a sikeres kommunikáció elveinek megfelelő vá-laszt. Különösen nehéz feladat hárul a válaszadó félre olyan formális helyzetekben, mint egy állásinterjú, mivel a kérdező fél előzetes elvárásairól a válaszadónak mindössze halvány felté-telezései lehetnek, és ezeket bizonytalanul használja a válasz kialakítása során. Ezért érdekes kihívás megvizsgálni, hogy az előzetes információk szempontjából alulspecifikált kommuni-kációs helyzetekben milyen stratégiákat követ a válaszadó fél. Előadásomban a HuComTech multimodális adatbázisának állásinterjúi során elhangzott kérdések egyikét kívánom meg-vizsgálni. A „Mik az Ön rossz tulajdonságai?” egyszerre információkérő és homlokzatromboló kérdés. Hipotézisem szerint a válaszadó fél olyan hárító és védekező mechanizmusokat al-kalmaz, melyek jól detektálhatók verbális és nem verbális tartományokban. Előadásom célja fölfedni, milyen válaszadási stratégiákat alkalmazunk olyan homlokzatromboló helyzetekben, mikor mégis informatívnak kell maradnunk. A személyközi stratégiák azonosításában a Gruber-féle verbális konfliktuselemzés és a Fiske-féle humánetológiai szi-tuációs elemzést alkalmazom.

A terminológia szerepe a szakfordítás oktatásában Bodor Endre BGF KKFK

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordító- és tolmácsképzés, terminológia, szakfordítás, oktatás, szótárak A modern szakfordítók és tolmácsok számára a megfelelő szótárak kiválasztása, a terminoló-giai adatbázisok ismerete és használata, továbbá a saját terminológia adatbázisok felépítése és karbantartása elengedhetetlen és igen nehéz feladat. A tudományos és technikai fejlődés következtében, az egyes tudományágak és részterületek nemzetközi összefonódásával a szakszavak/terminusok és a szakkifejezések száma is rohamos mértékben növekszik. Rá kell világítani a pontos terminológiahasználat fontosságára. A felsőoktatási intézményeknek eb-ből a szempontból is egyfajta tudásbázissá, tudásközponttá kell válniuk. Támogatni kell az intézmény falain belül és kívül folyó információcserét. Rendkívül fontos a kapcsolat a gazda-sággal, a visszacsatolás, a rendszeres kapcsolattartás és a tapasztalatcsere a volt hallgatók-kal. Az elméleti oktatás és a munkahelyi gyakorlat egymáshoz közelítésének nem titkolt célja a szaknyelv változásainak követése, valamint a munkahelyi kulcskompetenciák feltérképezé-se és fejlesztése. A szakfordító- és tolmácsképzésben nagy hangsúlyt kap az önálló termino-

11 ABSZTRAKTOK

lógiai munkára való nevelés, az eligazodás segítése az igencsak változó minőségű szótárak világában. Az előadás célja, hogy áttekintse a területen folytatott kutatások, továbbá a kér-dőíves megkérdezések eddigi eredményeit, és felvázolja a tanári szerepek átalakulásának folyamatát és a minőségbiztosítás szerepét.

Lexikai kohéziós elemek összehasonlítása a Figaro házassága két magyar nyelvű, eltérő célú fordításában Bozsik Gyöngyvér ELTE

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: opera, multimédia-fordítás, lexikai szövegkohézió, makropropozicionális tarta-lom Az opera, mint „többcsatornás, poliszenzuális kommunikáció” (Gorlée 1997) a multimédia-fordítás témakörébe tartozik. A librettók fordítása különféle célokat szolgálhat, készülhet belőlük énekelhető változat, illetve felirat is, azaz a fordítónak eltérő szempontokat kell fi-gyelembe vennie munkája során. Előadásomban Hoey elemzése alapján megvizsgálom, hogy mennyiben tér el a lexikai szövegkohéziós elemek használata ugyanazon forrásnyelvi szöveg (Da Ponte: Figaro házassága) és ugyanazon fordító esetében annak függvényében, hogy mi-lyen célból készült a fordítás. Vajon magyarázhatók-e az eltérések a különböző fordítási cél-lal, illetve az eltérő célnyelvi szövegsajátosságokkal? Az elemzésben megnézem a fordítások makropropozícióit, és összevetem az eredményül kapott kohéziós mintázatot. Ez azért érde-kes, mivel mindkét fordítás esetében komoly korlátozó tényezőkkel kell a fordítónak szem-benéznie: az énekelhető változatnál például folyamatosan figyelemmel kell kísérnie a dalla-mot, a ritmikát és a levegővételek helyét, míg a felirat esetében egy adott terjedelembe (ka-rakterszámba) kell beleférnie a mondanivalónak, mégpedig úgy, hogy a nézőnek egyértelmű legyen, ki is mondta az adott szövegrészt (ami tercettek, kvartettek esetében korántsem egyértelmű). Az elemzés eredményeképpen tehát láthatjuk, hogy a lexikai mintázat és a makropropozicionális tartalom hogyan viszonyul a fő mondanivalóhoz ugyanazon szöveg ugyanazon fordító által készített két különböző célú fordítása esetén.

Kontrasztív hibaelemzés Budai László Eszterházy Károly Főiskola

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kontrasztív, hibaelemzés, integráció, anyanyelv, célnyelv A kontrasztív nyelvi elemzés közismert szakirodalmi tevékenység mind elméleti, mind gya-korlati céllal. Leggyakrabban az anyanyelv és egy idegen nyelv kontrasztív elemzéséről van szó azzal a céllal, hogy a két nyelv hasonlóságainak, de főként különbözőségeinek a feltárá-sával segítse az idegen nyelv oktatását, főként a tervezés és a tananyagok készítése során. Minthogy az idegennyelv-tanulás legtermészetesebb hozadéka a hiba, valamiféle hibaelem-zés azóta létezik, amióta idegen nyelveket tanítanak. A hibaelemzés mint tervszerű tevé-


12

kenység általában a kontrasztív nyelvi elemzés kontrolljaként funkcionál. A rosszul értelme-zett kommunikatív nyelvoktatásból a kontrasztív elemzés kiszorult, a hibaelemzés pedig ad hoc jelleget öltött. Az előadó szándéka a kontrasztív nyelvi elemzés és a hibaelemzés integ-rációja. Az előadó vállalkozása mögött az a meggyőződése rejlik, hogy az idegen nyelv tanu-lása során keletkezett hibák túlnyomó része ún. köztes nyelvi hiba, amelynek a generálói közvetlenül vagy közvetve az anyanyelv és a célnyelv különbözőségei. Hogy érzékelhetőbb legyen az anyanyelv zavaró hatása, különbséget kell tenni a közvetlenül érvényesülő interlingvális és a közvetve ható intralingvális kontrasztok között. A kontrasztív hibaelemzés során arról a tényről is meggyőződhetünk, hogy az anyanyelvnek az idegennyelv-tanulásra tett pozitív hatásai messze felülmúlják negatív hatásait. Ennek a tudatában a kommunikatív nyelvoktatás során is sok időt és energiát lehet átcsoportosítani a tényleges nyelvi feladatok megoldásához.

A magyar nyelv nagyító alatt – kulturális konfliktusok a nyelvészetórán Czibere Mária Groningeni Egyetem, Hollandia

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: nyelv, identitás, multikulturális környezet, kulturális konfliktus Ez a címe annak az összehasonlító szociolingvisztika szemináriumnak, amelynek elindulása óta nagy sikere van az egyetem magyar szakosainak körében. Harmadéven már nincs mód arra, hogy a hallgatók nyelvi órákat kapjanak, így a nyelvészeti tárgy oktatásán belül kell megoldani a különböző készségek további fejlesztését is. A holland egyetemisták anyanyelvi felkészültsége többnyire kívánnivalót hagy maga után, így a tanár feladata kettős: nem elég elérni, hogy tudatosabban használják a tanult idegen nyelvet, hanem ezzel egy időben a diákok anyanyelvi kompetenciáját is fejleszteni kell. Mindennek természetesen a politikai korrektség jegyében kell történnie, hiszen Hollandiá-ban vagyunk. Az általános- és a középfokú iskolákban a nevelés ugyanis leginkább erre helye-zi a hangsúlyt: semmi szélsőség, semmi elragadtatás, lehetőleg semleges attitűd a különböző nyelvi változatok irányában, visszafogott magatartás a köznyelvtől jelentősen eltérő, de való-jában megbélyegzett nyelvjárások iránt. Aztán mikor a magyar identitás jellegzetességein túljutunk, és meg kell fogalmazni, hogy mi-lyen is a holland, elszabadul a pokol. Mert könnyű válaszolni arra, hogy ki az, akit magyarnak tekinthetünk, de mit is kezd a tapasztalatlan holland egyed, aki élete során először találkozik a kérdéssel. Indulatok törnek fel a mélyről, lehull a lepel három „reklámfilm” elemzésével…

13 ABSZTRAKTOK

Az archaizmusok kognitív tere a műfordításban Cs. Jónás Erzsébet Nyíregyházi Főiskola

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: archaizmus, stíluseszköz, fogalmi metafora, konceptuális tér, kulturológia A fordítás kognitív szempontból nem más, mint alapvetően fogalmi szerkezetek, vagyis kon-ceptusok leképezése egy forrásnyelvi konstrukcióból egy célnyelvi konstrukcióba. Ez a morfoszintaktikai, fonológiai és pragmatikai vonatkozású művelet tartalmazza azokat a kulturológiai mozzanatokat is, amelyek a célnyelvi megértéshez nélkülözhetetlenek. Az ar-chaizmusok egy adott fogalmi tér viszonyrendszerében kapnak értelmezést, tehát többet jelentenek a szövegben, mint a régies nyelvhasználat. Az archaizmus a műfordításban a szer-ző, a fordító és az olvasó diskurzív kontextusának függvényében válik értelmezhetővé. Egy 19. századi szöveg a mai olvasó szemében magán viseli a kor – ma már archaizmusnak számí-tó – jellegzetességét. A 19. századi kortárs fordító természetesen nem archaizmusokat látott az eredeti szövegben, hanem normatív nyelvhasználatot, s azt a 19. századi normatív nyelv-használat magyar eszközeivel adta vissza. A mai, 21. századi olvasó számára mindkettő ar-chaikusnak tűnik. A funkcionális értelmezéshez az egész nyelvi korpuszt elemezni kell, amelyben az archaizmus reprezentálódik, s a rendszerbe be kell kapcsolni azt a két kognitív teret, amely rögzíti a képi etalonokat, s reprezentálja az adott nyelvet is. Előadásunkban orosz klasszikusok magyar fordításaiban mutatjuk be az archaizmusok stiláris szerepét.

Werbung und Werbesprache Csapóné Horváth Andrea NYME AK

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: Werbung, Tourismuswerbung, Fachsprache, Werbesprache, Headlines Nach Wolfgang Hars gibt es drei Dinge, über die sich man immer und überall unterhalten kann: Diese sind das Wetter, der Fußball und die Werbung. Tatsache, dass es sich einem na-hezu unmöglich ist der Werbung zu entziehen. Im Vortrag wird das Phänomen Werbung, darunter eine Art der Wirtschaftswerbung, die Tourismuswerbung, unter die Lupe genom-men. Es werden ihre charakteristischen Merkmale sowie ihre Besonderheiten behandelt. Von den Bauelementen der Werbung geht der Headline eine besondere Aufmerksamkeit zu. Weiterhin wird der Frage nachgegangen, ob Werbesprache eine eigene Fachsprache sei. Das Gesagte wird anhand Beispielen aus dem Magazin für Business und Touristik Travel (fvw) untermauert.


14

Az idegen nyelvi szóbeli készségmérés jövőbeni lehetőségei Csépes Ildikó Debreceni Egyetem

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szóbeli készségmérés, érvényesség, vizsgaformátumok Az informatika egyre gyorsuló előretörésével az idegen nyelvi szóbeli készségmérés sem ke-rülheti el a számítógép-vezérelt alkalmazásokat. Azonban a technika nyújtotta lehetőségek-nek összhangban kell lenniük a szakmai elvárásokkal a mérés érvényességének tekintetében. Mivel a nyelvi készségmérést a mérendő képességen túl a mérési eszköz is befolyásolja (Bachman, 1991), az előadásban áttekintjük azokat a problémákat, melyek a szóbeli kész-ségmérés direkt és szemi-direkt formátumaival eddig felmerültek. Mivel a szóbeli vizsga leg-régibb formátuma az interjú, így a kutatások döntő többsége is erre irányult, különösen a kilencvenes években. A vizsgáztató szerepét felváltó magnós interjú, melynek legfrissebb változata a számítógépre adaptált interjú azonban továbbra sem tudja feloldani azt az alap-vető problémát, melyet a direkt interjúkkal szembe is felróttak: a párbeszéd egyoldalúan irányított jellegét, mely a valós, hétköznapi társalgást kevéssé vagy egyáltalán nem tükrözi. A magnó/számítógép-alapú vizsgát további probléma is terheli a mérés érvényességét csorbít-va, hiszen jellemzően az interaktivitás teljesen hiányzik a jelenlegi formátumból. Az előadás-ban javaslatot teszünk, hogy az előbb említett problémákat milyen vizsgaformátummal le-hetne áthidalni, illetve áttekintjük azt is, hogy milyenek a már ma is alkalmazott számítógép-alapú szóbeli készségmérési formák.

Újonnan bevezetett szavak előfordulása fordítóprogrammal készített fordításokban Csernoch Mária Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Fordítástudomány Kulcsszavak: gépi fordítás, emberi fordítás, újonnan bevezetett szavak, szógazdag szegmen-sek A gépi fordítások megfelelő módon történő elemzése lehetőséget ad arra, hogy olyan adato-kat nyerjünk, amelyek egy természetes személy, a fordító által készített szövegek (emberi fordítások) esetén elveszhetnek. Statisztikai elemzéseink során azt vizsgáltuk, hogy egy fordí-tóprogram által előállított szöveg mennyire adja vissza az eredeti szöveg szógazdag szeg-menseit. Ehhez a gépi fordítás eredményeként keletkezett szöveg szógazdag szegmenseit összehasonlítottuk az eredeti szöveg, valamint emberi fordítással készült szövegek hasonló tulajdonságú szegmenseivel. A célnyelvi szövegeket összehasonlítva azt tapasztaltuk, hogy a gépi fordítások hosszabb szöveget állítanak elő, mint az emberi fordítások. Ezzel szemben a szóalakok és az egyszer előforduló szavak száma a szövegszók magasabb száma ellenére is alacsonyabb. A fordítóprogram azonban remekül elvégezte azt a feladatát, hogy az eredeti szöveg szógazdag szegmenseit a fordításban is jó közelítéssel megőrizte. Nem csonkította a szöveget, ahogy azt emberi fordítások esetén többször is megtapasztalhattuk. A gépi fordítás minősége természetesen nem közelíti meg az emberi fordításét. Ennek számos magyarázata

15 ABSZTRAKTOK

lehet, de a szógazdag szövegszegmensek kiemelése gyors segítséget nyújthat az emberi for-dítások előkészítése során is.

Beszéd prozódiai jellemzőinek valósidejű számítása Csipkés László

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: real-time, F0, intenzitás, prozódiai jellemzők, grafikus interfész F0-, intenzitás- és prozódiai jellemzők meghatározását végző szoftver bemutatása. A prog-ram futása közben lehetőség nyílik előre rögzített vagy élőbeszéd F0- és intenzitásértékei-nek kiszámítására és megjelenítésére. A program valós idejű alkalmazásához mikrofon hasz-nálata szükséges. Mindkét futtatási mód 52 prozódiai jellemző kiszámítását eredményezi. A program ezeket az értékeket szöveges fájlokban tárolja.

A forgatókönyv mint értelmezési és produktív keret a multimodális kommunikációban Csűry István Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: forgatókönyv, dialógus, multimodális kommunikáció, inkrementális elemzés, szintézis, nyelvtechnológia A poszter az interperszonális kommunikáció forgatókönyveinek modellezési problémáival foglalkozik. Kiindulásként a forgatókönyv fogalmát és annak meghatározásait vizsgáljuk meg. Megfogalmazzuk a forgatókönyv mint tudományos kategória definiálásának elméleti és gya-korlati problémáit. Áttekintjük a (pár)beszédesemények szerkezetének nyelvészeti és prag-matikai megközelítéseit. Erre alapozva rámutatunk a forgatókönyv helyére egy multimodális kommunikációelmélet keretei között, és felvázoljuk többszintű elméleti modelljét. Meghatá-rozzuk a forgatókönyvek univerzális szerkezetének lehetséges építőköveit. Végül bemutatjuk a forgatókönyveknek az elemzés és a szintézis céljaira történő alkalmazásával kapcsolatos problémákat, szembesítve az elméleti követelményeket az élő kommunikáció véletlenjeivel. A forgatókönyvek alapstruktúrájának algoritmikus reprezentációját tartalmazó modellt ösz-szevetjük az inkrementális forgatókönyv-elemzés példájával.


16

Blending and grammar Dávid Gyula Debreceni Egyetem

Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: blending, conceptual integration, grammar, mapping The cognitive process of blending (conceptual integration) is a necessary means of creating grammatical structures. Whenever information from two input spaces is merged into a blend and an emergent structure that is richer than what is predictable from the information available in the two inputs arises, conceptual integration is at work. This form of mental processing requires our imaginative capacity to create events adapting information available to produce novel scenarios. This is the way English tenses work. For instance, mapping an input space of someone acting in the past interrupted by another person entering may lead to causation. The latter may put an end to the activity of the former. Similarly, other gram-matical structures such as the past conditional present an imagined scene back in the past leading to a caused event in the blend. Conceptual blending, considered one of the prerequi-sites of human thinking, facilitates the emergence of both simple and complex grammatical structures as well as examines how the human capacity of language production is promoted by human imagination. The study is aimed at investigating the relevant aspects of human thinking through focusing on grammar.

A filmművészet szerepe a kultúrák közötti párbeszéd tanításában Dávid Mária Balassi Intézet

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: kultúrák közötti párbeszéd, filmes órák, kulturális kódok, szerepjátékok, „film-feldolgozó” feladatlapok A nyelvtanár számára elengedhetetlenül fontos, hogy az általa oktatott tananyagot minél élőbbé tegye. A filmművészet pótolhatatlan segítséget nyújthat ebben, hisz alkotásai úgy közvetítenek nyelvi tartalmakat, hogy azok rögtön jelentésüket „magyarázó”, árnyaló, elmé-lyítő élethelyzetekben jelennek meg, ugyanakkor a képi, zenei háttér lehetséges hangulatu-kat, használati körüket és közegüket is értelmezi. Arthur szerint (1999) a filmek – egyéb eré-nyeik mellett – valódi mintát adnak a nyelvtanulóknak a szerepjátékokhoz, rendkívüli módon gazdagítják a nyelvórákon folytatható tevékenységek körét, valamint növelik a nyelvtanulók más kultúrák iránti fogékonyságát. E fogékonyságot igyekszem elmélyíteni a magyarórák keretében tartott „filmes foglalkozásokkal”. Négy olyan alkotást választottam, amelyek 1940-től 1989-ig ívelve igen hatásosan érzékeltetik a közelmúlt Magyarországának légkörét: a Rolf Schübel rendezte Szomorú vasárnap, Bacsó Péter kultuszfilmje: A tanú, Tímár Péter Csinibaba c. zenés szatírája, valamint Török Ferenc első filmje: a Moszkva tér. Az előadás tárgya e filmes órák előkészítésének, valamint az egyes alkotások kulturális kódjainak, hoza-dékának részletezése a különféle típusú „filmfeldolgozó” feladatlapok bemutatásával és (az első filmre vonatkozó) elemzésével együtt.

17 ABSZTRAKTOK

A nyelven belüli és a nyelvek közötti fordítás sajátosságai a jogi szaknyelvi kommunikáció-ban Dobos Csilla Miskolci Egyetem

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: jogi szaknyelv, nyelven belüli fordítás, szakemberek és laikusok, nyelvek közötti fordítás A jogi szaknyelv különböző alkalmazási szféráira (pl. tételes jog, jogalkalmazói jog, jogtudo-mány nyelvhasználata) egyaránt jellemző az intralingvális és az interlingvális fordítás. Előadá-somban a nyelven belüli átfordítás szerepét és – a jog funkcióiból adódó – sajátosságait vizs-gálom az alábbi két szempont alapján:

– egyrészt a szakemberek és laikusok között folyó tárgyalótermi diskurzusban, ahol a nyelvi reprezentáció átalakítása (jogi szaknyelvről köznyelvre, illetve köznyelvről jogi szaknyelvre) a sikeres kommunikáció, valamint az eredményes jogi eljárás feltétele,

– másrészt a nyelvek közötti fordításban, ahol a nyelven belüli átalakítás az interlingvális fordítási folyamat részét képezi minden olyan esetben, amikor a fordí-tónak nincs jogi végzettsége vagy megfelelő szintű jogi ismeretekkel.

Az előadás összegzésében a nyelven belüli fordítás két típusának és a nyelvek közötti fordítás alapvető ismérveinek az összehasonlítására kerül sor.

Magyar mint idegen nyelv mobiltanulással Dóla Mónika Pécsi Tudományegyetem

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: Europodians, mobiltanulás, autonóm nyelvtanulás, internet, magyar mint ide-gen nyelv 2010-re lezárult a Europodians-projekt, amelynek keretében a PTE-n dolgozó hungarológu-sok egy, a magyart idegen nyelvként tanító nyelvkurzus kidolgozására vállalkoztak. Előadá-somban bemutatom a www.europodians.com internetes felületet, amelyen összesen tizen-egy európai nyelvre kidolgozott, mobilhordozókra (pl. iPod) letölthető tananyag, valamint sokféle, a nyelvtanulást elősegítő online funkció működik. Ezután a magyar tananyagot elemzem, elsősorban a mobiltanulás és az autonóm nyelvtanulás szempontjából. A Europodians kurzus olyan informális tanulásra ad lehetőséget, ahol a hagyományos tanári vezérlés-ellenőrzés helyett saját maga irányíthatja a tanuló a tanulási folyamatot. Az on- és offline üzemmódot kombináló Europodians arra ösztönzi a felhasználókat, hogy maguk vá-lasszák meg, mit, hol, mikor és hogyan tesznek tanulásuk során. A Europodians tudatossá és érdekeltté kívánja tenni a nyelvtanulót a tanulási folyamatban, a tervezéstől az értékelésig. Ezért a letölthető multimédiás leckék mellett a kurzus fontos eleme az emberek közti valós-autentikus interakció lehetővé tétele, a személyesítés és a tanulói autonómia elősegítése. A legtöbb mai fiatal az iskolai nyelvtanulással ellentétben szabadságként, szórakozásként éli meg az internethasználatot és az új technológiák alkalmazását, és ilyenkor a célnyelvhez és célkultúrához is integratív motivációval, pozitív attitűddel és holisztikus nyelvszemlélettel


18

közelít. A Europodians ezenkívül a felhasználók mobilitására is épít, akik magukkal vihetik lejátszójukat, és a különféle fizikai és szociális kontextusokban használhatják azokat, miköz-ben tanulnak.

Lemorzsolódás nyelvszakon: helyzetelemzés egy szegedi angolos évfolyam tükrében Doró Katalin Szegedi Tudományegyetem

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: angol, nyelvszak, sikertelenség, lemorzsolódás Komoly kihívást jelent mind oktatói, mind hallgatói oldalról nézve az a tény, hogy a bolognai rendszerbe felvett hallgatók évről-évre gyengébb előképzettséggel és bizonytalanabb célok-kal kezdik meg egyetemi tanulmányaikat. Ennek nehezen elkerülhető következménye a kép-zés színvonalának csökkenése vagy az egyre nagyobb számú elégtelen teljesítmény a kurzu-sokon, ezzel együtt a hallgatói lemorzsolódás. Korábbi felméréseimből, illetve oktatói tapasz-talataimból kiindulva a jelen előadás kettős célt szolgál. Egyrészt megpróbálja körbejárni a lemorzsolódás lehetséges okait és azt, hogy vajon a nyelvi felkészültségbeli hiányosságok mennyire vetítik előre az elégtelen érdemjegyeket. Másrészt egy közel 200 fős elsőéves ang-lisztika szakos évfolyam félévi és év végi tanulmányi eredményeit áttekintve megvizsgálja a már a képzés elején jelentkező tanulmányi sikertelenség arányát. Bár az előadás egy konkrét, nagy létszámú bölcsész évfolyam példáját veszi kiindulópontul, tanulsággal szolgálhat más nyelvi képzésben oktató kollégák számára is.

Fogyasztói diskurzusok a felsőoktatási nyelvhasználatban: egyetemi website-ok kritikai multimodális elemzése Eitler Tamás ELTE

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: on-line kommunikáció, nyelvi elüzletiesedés, nyelvi informalizáció, multimodalitás, kritikai diskurzuselemzés Az előadás egy összehasonlító kutatás eredményeit ismerteti azzal kapcsolatban, hogy a nyelvi elüzletiesedés és informalizálódás miként hat a felsőoktatási on-line nyelvhasználatra az Európai Unió egyes régebbi és újabb tagállamaiban. Bár a „vállalkozó egyetem” és a menedzserialista diskurzusok összefonódását már korábban is vizsgálták (Fairclough 1993; Mayr 2008), e nyelvi folyamatok új médiában és különösképpen Közép- és Északkelet-Európában való megjelenése még feltáratlan területnek számít. A kutatás célja felmérni, hogy milyen egyezések és különbségek találhatók nyugat-európai és az új EU-tagállamok egyetemeinek website-jai között, különös tekintettel (1) a nyitólapok felépítésére, továbbá (2) az integráltan használt képi és nyelvi elemek jelentésteremtő erejére. A mára jelentősen globalizálódott képi világ és az angol mint univerzális lingua franca együttes használatából eredő szinergia mindenképpen releváns vizsgálati szempont lehet az egyetemi szektor álta-lános globalizálódása (Kubota 2009) miatt. A vizsgálat során használt elemzési módszerek

19 ABSZTRAKTOK

közül kiemelendő a kvantitatív és a kvalitatív kritikai diskurzuselemzés (Fairclough és Wodak 1997), multimodális tartalomelemzés (Kress és van Leeuwen 2006) és multimodális aktorelemzés (Mayr 2008).

A multimédia alkalmazása a nyelvoktatásban Éva Erzsébet Nyíregyházi Főiskola

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szöveg, grafika,mozgókép, hang, interaktív elemek- motiváció, nyelvtanulás A multimédia olyan technológia, mely a számítógéppel segített kommunikációt-interakciót összetett, interaktív médiarendszerrel valósítja meg, vizuális és auditív megjelenési formák integrálásával. A felhasználó szempontjából ez azt jelenti, hogy az információ, kép, hang, mozgókép formájában jelenik meg, olyan technikák, programok, összessége, amelyek lehe-tővé teszik az animációk, képek, adatok, zene, beszéd, szövegek együttes alkalmazását. A multimédia az információs társadalomban hasznos és ígéretes perspektívát nyújt a nyelvok-tatásban történő felhasználásra. A nyelvi anyag elsajátítása – fonetikai gyakorlatok, lexikai egységek, a szókincsfejlesztés, a szótárfajták alkalmazása (képes-, tematikus szótárak, on-line szótárak) – eredményesen segíthetik a nyelvoktatást. A multimédia alkalmazását bekapcsol-hatjuk a projektmunkába is, pl. rádióműsor szerkesztése, utazás a célnyelv országába, ide-genvezetés a városban, gasztronómiai érdekességek bemutatása, idegenforgalmi informáci-ók gyűjtése stb. A projektmunka így egy olyan tevékenységsor, amelyet a tanulók és a peda-gógus együtt terveznek meg, s alkalmazása lehetőséget nyújt a tanulóknak az önálló munká-ra is, az idegen nyelvi, interkulturális kommunikációra. Előadásomban egy ilyen multimédiás dokumentumot szeretnék bemutatni az Opus Pro XE média prezentációszerkesztő program alapján, melynek témája: Ismerd meg Spanyolországot ...

Nyelvválasztási motiváció magyar nyelvet tanuló francia diákok körében (Strasbourgi ta-pasztalatok alapján) Farkas Mária Debreceni Egyetem

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: motiváció, nyelvválasztás, magyaroktatás, francia hallgatók, érdeklődés Az előadás célja, hogy bemutassa azokat a motivációs tényezőket, amelyek a Strasbourgi Egyetemen magyar nyelvet tanuló diákok nyelvválasztásában jelen vannak. Miután megis-merjük a magyaroktatás kereteit és feltételeit az adott oktatóhelyen, megvizsgáljuk, hogy mi áll a magyar nyelv iránti érdeklődés hátterében a magyar nyelvet idegen nyelvként tanuló francia diákok esetében. Kitekintünk továbbá arra is, hogy milyen ismeretekkel rendelkeznek Magyarországról, a magyar nyelvről és a magyar kultúráról. Példákon keresztül bemutatjuk, hogyan alakul a nyelvtanulás folyamatában a hallgatók hozzáállása a választott nyelvhez. Végül megnézzük, hogy a nyelvet oktató tanárnak milyen lehetőségei vannak a nyelvválasz-tás motiválására és az érdeklődés fenntartására a vizsgált intézményben.


20

Német nyelvű reáliák megjelenítése kétnyelvű szótárakban – esettanulmány Fata Ildikó SZIE GTK TTI, Idegen Nyelvi Kommunikáció és Szakfordító Tanszék

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: reáliák, kétnyelvű lexikográfia, szótárkritika Ha csak a Fordítástudomány című folyóirat legutóbbi számaiba lapozunk bele, azt tapasztal-juk, hogy a közelmúltban számos tanulmány született idegen nyelvű reáliák magyarra fordí-tási lehetőségeinek vizsgálatáról, illetve fordított irányba. Előadásomban a legutóbbi kutatási eredmények és megállapítások ötvözésére, illetve továbbgondolására törekszem (vö. pl. Bol-dog (2009), Horváth (2004), Szabó (2008), Uzonyi (2006)). Előadásom legfontosabb kérdés-felvetése annak vizsgálata, hogy a szótárszerkesztők milyen stratégiákat alkalmaznak a reáli-ák szótárban való megjelenítésekor, illetve hogy megállapítható-e összefüggés a reáliák for-dításakor alkalmazott stratégia és a szótári gyakorlat, valamint a szótár profilja kö-zött. Manapság alapvető elvárás a szótárakkal szemben, hogy 1) fogalmi rendszer-alapúak, illetve 2) korpuszalapúak legyenek. Kézenfekvő megoldásnak tűnik tehát a reáliák vonatko-zásában is, hogy a szótárszerkesztők a meglévő kétnyelvű szótárak rossz szótári gyakorlatá-nak átörökítése helyett igénybe vegyék szakember, terminológus, szakfordító segítségét, illetve a reáliák szótári megjelenítésének előkészületeként korpuszalapú kutatásokat végez-zenek. Előadásom empirikus részében két szakterület néhány német nyelvű reáliáit és szótári megjelenítésüket vizsgálom: a gasztronómiáét és az oktatásét (ez utóbbin belül is a középfo-kú oktatási rendszerét). Kísérletet teszek továbbá arra, hogy a reáliák szótári megjelenítésé-nek jövőbeli gyakorlatát néhány javaslattal előmozdítsam. Előadásom kettős céllal készült: egyfelől szótárkritika a meglévő szótári gyakorlatról, másfelől annak bemutatása, hogy egy korszerű, korpuszalapú, felhasználóbarát kétnyelvű szótár a reáliák vonatkozásában is lehet korszerű, felhasználóbarát, ugyanakkor következetes és egységes.

Rendhagyóságok az Erdélyi magyar szótörténeti tár szerkesztésében Fazakas Emese Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Bölcsészettudományi Kar, Románia

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: Erdélyi magyar szótörténeti tár, történeti szótár, szerkesztési elvek, címszavak Az Erdélyi magyar szótörténeti tár eltér az eddigi (magyar történeti) szótárgyakorlattól első-sorban a szerkesztési elvek terén. Előadásomban azt szeretném bemutatni, hogy minek alap-ján választjuk ki a címszavakat, hogyan és milyen kritériumok alapján vesszük be az adaléko-kat, miért térnek el az értelmezések az eddigi szótárakétól, és miért van az, hogy sokszor az egyes címszavak a mai köznyelvnek megfelelően jelennek meg, máskor pedig a régi nyelvi alak az, amely címszóként szerepel.

21 ABSZTRAKTOK

Digitális képfeldolgozás a multimodális ember-gép kommunikációban Fazekas Attila Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: ember-gép kommunikáció, digitális képfeldolgozás, multimodalitás, érzelemfelismerés, bőrszín-detektálás Az ember-gép kommunikáció tanulmányozásának egy fontos eleme az arc követése és ezen belül az audio- es videocsatornák együttes feldolgozása. Annak ellenére, hogy számos eredmény született az egyes területeken egymástól függetlenül, különböző audio- es videocsatornák összekapcsolása újabb eredményekkel járulhat hozzá az emberszerű gépi kommunikáció kifejlesztéséhez. Így, az arc kulcspontjainak követése javíthatja a globális jel-lemzőkön alapuló arci érzelem detektálását. Az etnikai jegyek alapján történő osztályozás javítható a bőr színének a detektálásával. Különböző típusú csatornák összekapcsolása is elképzelhető: a hang alapján történő érzelemfelismerő kombinálható az arc alapján történő felismerővel. A legújabb eredmények ismertetése céljából bemutatunk egy multimodális sakkozót, amely értelmezi a játékos érzelmi reakcióit, és egy avatár segítségével képes azok-ra reflektálni.

Szabály alapú vagy analógiás morfológia? Fehér Krisztina Debreceni Egyetem Magyar Nyelvtudományi Tanszék

Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: morfológia, szabály, analógia, nyelvelsajátítás, társas-kognitív nyelvészet Napjaink nyelvészeti munkáiban a morfológia kapcsán többnyire szabályos és rendhagyó formákról szólnak, azaz alapvetően olyan alaktannal számolnak, amely analitikus elemekkel és az ezekhez hozzárendelt kategorikus szabályokkal dolgozik. Előadásomban – a standard morfológiai elméleteket a nyelv ontogenezisének társas-kognitív motívumaival szembesítve – a szokásos alaktani elképzelések tarthatatlanságára kívánok rámutatni, majd – az így nyert tapasztalatok révén – egy a nyelvelsajátítási és a későbbi nyelvi szocializációs folyamatokkal immár harmonizáló morfológiai koncepciót felvázolni. Pszicholingvisztikai kísérletek alapján amellett érvelek, hogy a nyelv ún. alaktana nem ex nihilo tűnik fel, hanem graduálisan alakul: a morfológia a nyelvelsajátítás kezdeti szakaszában megképződő hangszekvencia-prototípusok kapcsolódási láncaira „rárakódva” (azok szerves folytatásaként) formálódik, majd ennek megfelelően működik. Ebből adódóan az alaktan tradicionális felfogásaival szemben inkább valamiféle komplex(ebb) hangsorminta-analógiákon alapuló kognitív morfo-lógiával kell számolnunk, amely vesz ugyan fel több-kevesebb analitikus tulajdonságot, de ezzel együtt is megőrzi szerveződésének eredeti, holisztikus-fonotaktikai arculatát. Az elő-adásban körvonalazott morfológiaelmélet az alkalmazott nyelvészethez két szálon is kapcso-lódhat: egyrészt hozzájárulhat a mesterségesintelligencia-kutatásban használt nyelvi-lingvisztikai modellek tökéletesítéséhez, másfelől pedig hasznos adalékokkal szolgálhat az idegennyelv-oktatás grammatikatanítási módszereinek hatékonyabbá tételéhez.


22

Sebjellemzők terminológiája az igazságügyi orvostanban Fogarasi Katalin PTE AOK, Egészségügyi Nyelvi és Kommunikációs Intézet

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: műfajelemzés, diskurzus közösség, terminológia, szemantika, lexikográfia Baleseti sérülések vagy bántalmazások következtében létrejövő sebek leírása a klinikai pra-xisban bizonyos sebjellemzők segítségével történik, melyek terminológiáját az igazságügyi orvostan diskurzusközössége írja elő. A tapasztalat azt mutatja, hogy a sebleírások nagy ré-szénél túl kevés információ áll rendelkezésre a seb szakértő általi utólagos véleményezésé-hez, vagy pedig a nem megfelelő terminológiahasználat okoz problémát. Jelen tanulmány a Magyarországon elérhető igazságügyi orvostani tankönyvek terminológiájának kontrasztív vizsgálatával mutatja be a sebek leírására használható terminusokat. Célja, hogy választ ad-jon a kérdésre: megfelelő-e a diskurzus közösség által megadott fogalomrendszer ahhoz, hogy a gyakorlatban útmutatást nyújtson egy sérülés pontos meghatározásához. Előadá-somban a következőkre szeretnék kitérni: A négy egyetemi tankönyvben (mint a műfaj sza-bályrendszerében) használt terminológia táblázatokba foglalt manuális összevetésének eredménye az, hogy a tankönyvek nem egységes terminusrendszerrel nevezik meg a seb részeit (pl. sebalap, sebszél stb.), továbbá e sebrészek egyes sebtípusokra jellemző attribú-tumaira is sok helyütt különböző, gyakran egymásnak ellentmondó szakkifejezéseket hasz-nálnak. A nem egységes szabályrendszer feltárása magyarázatot adhat arra a kérdésre, miért nem szerepelnek szakértők számára értékelhető sebjellemzők a sebleírások nagy százalékában. Előadásom célja tehát a könyvekben található terminológia kritikai elem-zése egy nagyszabású korpuszlingvisztikai vizsgálat előfutáraként, mely 200 autentikus látle-let terminológiájára, valamint az egységesítés lehetőségeinek feltárására irányul.

A Gender a Baltikumi Nyelvi Areában – morfoszintaktikai izoglosszák társadalomtörténeti megközelítésben Földvári Sándor Debreceni Egyetem

Témák: kontrasztív nyelvészet, interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció, genderkutatás Kulcsszavak: gender, areális nyelvészet, Baltikum, észt, lett, litván Korábbi dolgozataimban áttekintettem a baltikumi konvergenciák jellegzetes morfoszintaktiai megjelenését, a narratív igemódot. Feltűnt, az észt irodalmi nyelv a litvánnal összevetve problematikusabban adaptálja a népi nyelvben ugyanakkor mindkettőnél határo-zottan speciális baltikumi izoglosszának tekinthető modus obliquust. Ezt az észt kultúra s mentalitás eltérő jellegével magyarázzuk, amelynek történeti és szociológia jegyeiből itt a gendert ragadjuk ki. Az előadásban hivatkozott együttélési szokáskutatással párhuzamba állítható a megszólítások rendszere is. Litvánul a melléknevek egyszerű és névmási ragozá-sával a három fokot kombinálva hatféle lehetőség adódik, amely a nyelvtani nem eszközével párosultan a gender kifejezésére távol-keleti jellegű formákat eredményez. A történeti Livóniától kezdődően egészen a skandináv országokat magában foglaló regióra pedig a meg-

23 ABSZTRAKTOK

szólítások leegyszerűsödött nyelvi etikettje és a szocio-politikai kultúráltság magasabb nívója jellemző. Roman Jakobson fonológiailag megrajzolt nagy skandináv-balti Sparchbundját a morfológiai jegyek alapján pontosan úgy osztotta Décsy Gyula több alcsoportra, hogy azt párhuzamba lehet állítani a szociológiai és történeti alapon rajzolt kultúrtipológiai felosztás-sal. Hogy ez véletlen-e, a kultúr-filozófiai megközelítéssel kíséreljük megválaszolni.

Oktatáspolitika kurd és lapp kontextusban Furu Adél Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: oktatáspolitika, lapp, kurd, oktatási programok, javaslatok Előadásom tárgya a nyelvi jogok és oktatás összefüggéseinek vizsgálata az ún. kevésbé hasz-nált nyelvek esetében, különös tekintettel a lapp és kurd közösségekre vonatkozó oktatáspo-litikára. Kutatásomban kétféle oktatási rendszer működését vizsgálom: az egyikben a kisebb-ségi nyelv használata nyíltan tiltott, mint ahogyan Törökországban történik ma a kurdok ese-tében, a másikban pedig a kisebbségi nyelvhasználat burkoltan tiltott (ideológiai, strukturális eszközökkel), mint ahogyan a finnországi oktatási rendszerben történt (legalábbis a közel-múltban). Fontos szempont a nyelvpolitika és a nyelvi identitás, valamint a nyelv és nemzeti-etnikai identitás összefüggéseinek vizsgálata, hiszen ezek fontos tényezőknek bizonyulnak a kisebbségi oktatáspolitika okozta konfliktusban. A kutatásra vonatkozó főbb elméleti kérdé-sek és problémák közül a következőket kell megemlítenünk: (1) a jó kisebbségi oktatás céljai; (2) a jelen helyzet feltérképezése, a mai kisebbségi oktatás következményeinek feltárása; (3) az államnyelven történő oktatás következményei a kisebbségi és őshonos nyelveket beszélő gyermekek esetében; (4) oktatási programok rangsorolása, hatékonysága és célja; (5) lehet-séges pozitív megközelítések feltárása a nyelvhalál, írástudatlanság és nyelvi genocídium megszüntetésére. Gyakorlati szempontból pedig az alábbiak kiemelkedően fontosak: a prog-ramok valós helyzetekben és különböző szociolingvisztikai kontextusokban történő alkalma-zásának kihívásai; egy átfogó megközelítésű javaslat megfogalmazása hatékony oktatási programok kidolgozására.

A hagyományos szótárak vizsgálati szempontjainak alkalmazhatósága az online szótárak esetében Gaál Péter PTE

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: e-lexikográfia, online szótár, hagyományos szótár, MTA-SZTAKI szótár, kritikai szempontrendszer Az előadás célja az online szótárak egy fajtájának, a többnyelvű online szótárakon végzett vizsgálatok eredményének bemutatása, abból a szempontból, hogy formai és tartalmi ele-meik milyen módon analizálhatók és hasonlíthatók össze a hagyományos szótárakéival. A szótárhasználói szokások jelentősen átalakulnak, az internet elterjedésével a felhasználók


24

egy jelentős része a hagyományos szótárakról áttér az online szótárak és adatbázisok haszná-latára. A vizsgálat fő kérdése az, hogy miben különböznek a vizsgált online szótárak a nyom-tatottaktól, milyen indokolt eltérések és megegyezések vannak közöttük, és ezek a minősítés kritériumaiban hogyan fogalmazhatók meg. A konkrét elemzés során a Fóris és Rihmer (2007) által kidolgozott általános szempontrendszert alkalmaztam. Ennek keretein belül a szótárral és annak használatával kapcsolatos információkat, valamint mega-, makro-, mikro- és mezostrukturális jegyeit elemeztem. Forrásul az interneten szabadon hozzáférhető MTA-SZTAKI szótárát választottam. A MTA-SZTAKI online szótár vizsgálatának eredményei igazol-ták, hogy az online szótárak – mind tartalmi, mind formai jegyeik alapján – sokban hasonlíta-nak a hagyományos szótárakra. Ugyanakkor a számos új jellemző további, a hagyományos szótáraknál eddig nem alkalmazott (nem alkalmazható) szempont bevezetését is szükségessé teszik. Irodalom Fóris, Á. / Rihmer, Z. (2007). A szótárak minősítési kritériumairól. Fordítástudomány 9 évf., 1.sz., 109–113.

Szövegértés és szövegalkotás a magyar mint idegen nyelv oktatásában Gaál Zsuzsanna SZTE

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: idegennyelv-oktatás, kompetenciaterületek, nyelvelsajátítás, szövegértés, szö-vegalkotás A 21. század elején az idegennyelv-oktatást és a nyelvi képzést a megváltozott társadalmi, gazdasági és pedagógiai kontextusban kell elhelyeznünk, ha meg akarunk felelni a mindenko-ri elvárásoknak. Ezt a kort a kompetencia alapú nyelvtanítási programok kidolgozásával és bevezetésével jellemezhetjük. Az idegen nyelvi kommunikatív kompetencia fejlesztése érde-kében olyan oktatási anyagokat, programcsomagokat kell létrehoznunk, amelyek figyelembe veszik a mindenkori tanulók életkori sajátosságait, érdeklődését és ismereteit; témakörök, beszédszándékok és szituációk köré szerveződnek, s lehetővé teszik, hogy a nyelvtanulók értelmes tevékenységek során, kommunikatív feladatok végrehajtása közben sajátítsák el az idegen nyelvet. Előadásomban a nyelvelsajátítás folyamatának bemutatása után a kulcskom-petenciákkal, ill. ezen belül a szövegértési-szövegalkotási kulcskompetenciával kívánok fog-lalkozni. A jelenleg folyó vizsgálatokkal betekintést nyerhetünk egyrészt a szövegértés-tipológiába, másrészt a szövegértés-szövegalkotás kompetenciaterület gyakorlati kérdései-be. Az előadás célja, hogy rávilágítsak a magyar mint idegen nyelv és mint anyanyelv oktatá-sa és használata lehetséges kapcsolódási pontjaira, azaz a két terület integrált fejlesztési le-hetőségeire.

25 ABSZTRAKTOK

Nincs visszaút? Nyelvi változások a veszélyeztetett nyelvekben Gál Noémi Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: nyelvfelélesztés, nyelvi attitűdök, nyelvi változás, kontaktusjelenségek, kétnyel-vűség A nyelvmegerősítés célja és voltaképpen a nyelvfelélesztésé is egy nyelv használatának minél teljesebb körű helyreállítása, ezért fontos kiértékelni, hogy egy adott veszélyeztetett nyelv rendszerében mi az, ami elveszett, leépült, és mi az, amit ki kell dolgozni, helyre kell állítani (ha ezt a nyelvi dokumentáció lehetővé teszi). A két- vagy többnyelvűségi helyzetben tapasz-talt kontaktusjelenségek, a nyelvi változások hatással vannak mind a domináns közösségnek, mind a nem domináns nyelvhasználóknak saját nyelvükkel, nyelvváltozatukkal kapcsolatos attitűdjére. A denisoni paradoxonnak megfelelően a domináns közösségek esetében a válto-zást legtöbbször a fejlődéssel, a stabilitást az állandósággal asszociálják, míg a veszélyezte-tett vagy kisebbségi nyelvek esetében a nyelvhasználók szerinti változás az instabilitás, a se-bezhetőség jele, a lexikai elemek kölcsönzése a szókincs szegényességéből fakad, a stabilitást pedig a nyelvváltozat megcsontosodásaként értelmezik. Előadásomban két- vagy többnyelvű környezetben tapasztalható nyelvi változásokat és kontaktusjelenségeket vizsgálok a nyelvi revitalizáció szempontjából, négy olyan, elsősorban elméleti kontextust körvonalazva, ame-lyekben a nyelv és a nyelvi változások komplexitása különböző nyelvfelélesztési stratégiákat feltételez.

A baleseti és/vagy traumás agysérülések nyomán létrejött nyelvi és beszédzavarok lovasterápiás rehabilitációjának lehetőségei Gerliczkiné Schéder Veronika Nyíregyházi Főiskola, BTMK

Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: nyelvi zavar, beszédzavar, agyi/idegrendszeri plaszticitás, lovasterápia Előadásom központi témája azon az elképzelésen alapul, hogy az emberi agyban feltételezett nyelvi és beszédközpontok sérülése, károsodása következtében átmenetileg, részben vagy egészben elveszített beszédképesség újraépítésére, az agyi/idegrendszeri plaszticitás folya-matának megtámogatására a lovasterápia jótékony befolyással lehet. Természetesen minél fiatalabb az emberi idegrendszer, annál eredményesebben tud alkalmazkodni a különféle behatásokhoz és változásokhoz, ám agyunk még felnőttkorban is kellőképpen rugalmas ma-rad ahhoz, hogy ha egy meghatározott funkció vezérléséért felelős központja megsérül, más régiói vegyék át a kiesett működéseket irányító terület munkáját. Az új kapcsolatok kiépülése azonban időbe telik, és fáradságos munkát kíván a pácienstől, valamint rengeteg türelmet, megértést a közvetlen környezettől, a hozzátartozóktól. Ezt a nehéz, de mindenféleképpen eredményt ígérő folyamatot tudná elősegíteni s mind funkcionálisan, mind pszichésen, men-tálisan megtámogatni egy célzott lovasterápiás foglalkozássorozat. Jelen előadásomban fő-ként arra kívánok rámutatni, hogyan függenek össze a ló által közvetített mozgásimpulzusok a megfelelő agyi, elsősorban nyelvi és beszédközpontok stimulálásával. Mivel a lovasterápia


26

Magyarországon még kevéssé ismert kiegészítő terápiás eljárás, egyik elődleges célom az, hogy ennek jótékony hatásaival, kiemelten a nyelvi, beszéd- és kommunikációs problémák megsegítésének lehetőségeivel megismertessem az alkalmazott pszicholingvisztikai kutatá-sokkal foglalkozó szakembereket, hiszen véleményem szerint a két területnek fontos met-széspontjai vannak.

„Most ez az idő, vagy mi?” Szubjektív betegségteóriák nyelvészeti elemzése háziorvos-beteg interakciókban Hambuch Anikó Pécsi Tudomány Egyetem, Egészségtudományi Kar

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: orvosi konzultáció, terápiás együttműködés, beszélgetéselemzés, szubjektív betegségteória, interakciós séma A laikus elméletek orvos-beteg konzultáció során történő interaktív kidolgozásával, nyelvé-szeti elemzésével, hazánkban kevés kutatás foglalkozik. Német nyelvterületen a beszédkuta-tás (Gesprächsforschung) egyre nagyobb figyelmet tulajdonít az orvos-beteg párbeszédben megjelenő betegségekkel kapcsolatos laikus elképzeléseknek, azok interaktív kidolgozottsá-gának, nyelvi reprezentációinak (vö. Löning-Rehbein, 1993, illetve Brünner-Gülich, 2002). A kutatásokban a beszélgetéselemzés (Gesprächsanalyse) kontextust hangsúlyozó felfogása, egyfajta etnometodológiai szemlélet és etnográfiai munkamódszer érvényesül. A kutatások elméleti hátterében fontos szerep jut továbbá a nyelvészeti pragmatika különböző irányzata-inak is. Ezt a hagyományt követve vizsgálja az ismertetendő kutatás a szubjektív betegségel-képzelések lehetséges nyelvi reprezentációit, magas vérnyomásban szenvedő, legalább egy éve hipertóniás gondozásban álló betegek példáján. A nyelvészeti elemzés korpuszát két pécsi felnőtt háziorvosi körzetben, hipertóniás gondozottak és háziorvosuk rendelési időben rögzített beszélgetései alkotják. A hangfelvételek átírása és vizsgálata a konverzációelemzés módszerével történt, és első lépésként a társalgások epizodikus, illetve szekvenciális szerke-zetére irányult. A társalgások interaktív szerkezetének vizsgálata – a beszélgetések kereszt-metszeti és lineáris elemzése is – a betegek gyógyszerszedéssel kapcsolatos negatív statiszti-káinak ismeretében meglepő és továbbgondolandó eredményeket hozott.

Terminológiai tévedések a vallási nyelvhasználatban Hardiné Magyar Tamara Széchenyi István Egyetem

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: teológiai szaknyelv, terminológiai tévedések, szakmai nyelvhasználat, jelentés-tartalom, értelmezési problémák A vallási sajtótermékek, vallási kommunikáció a szakmai nyelvhasználat egy része. A teológi-ának mint – humán – tudományterületnek létezik megfelelő, kellően szabályozott termino-lógiája. A lexiko-szemantikai jellegű vizsgálódás mind a teológiai szaknyelvben, mind a köz-nyelvben előforduló nyelvi elemek szövegen belüli viselkedésére, jelentéstartalmára, vala-

27 ABSZTRAKTOK

mint a terminusok jelentéstartalmának változásaira irányul. A lexikai, szemantikai (pragmati-kai) jellegű elemzés a gyakorta megjelenő terminológiai tévedésekre is rámutat. A vallási kommunikációban megjelenő értelmezési, terminológiai tévedések, értelmezési, továbbá alkalmazási hibák előfordulása különböző okokra vezethető vissza, a kutatás ezekre az okok-ra is irányul. A terminustévesztés fakadhat tudatlanságból, történhet szándékosan, az isme-retterjesztés, valamint a felekezetek közti párbeszéd megvalósítása érdekében, sőt betudha-tó a vallási kommunikációban nagy számban fellelhető archaikus nyelvi elemek, valamint az idegen eredetű – a magyar nyelvbe némiképp már gyökeret vert - jövevényszavak jelenlét-ének is. A felvetett probléma gazdagsága, interdiszciplináris jellege miatt indokolt a nyelvé-szeti szempontok alapján nyugvó vizsgálódás, mindez a vallási kommunikáció jobb megérté-séhez, elfogadhatóbbá tételéhez járul hozzá. A folyamatos gyűjtőmunkán túl elengedhetet-len a szakmai nyelvhasználat meglévő eredményeinek ismerete, illetve a teológiai szaknyelv összehasonlítása a többi szakma, tudományág létező, már vizsgált szakmai kommunikációjá-val (gazdasági szaknyelv, jogi szaknyelv).

Független-e az explicitáció az adott nyelvpártól? Heltai Pál Pannon Egyetem

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: univerzálék, explicitáció, nyelvtől független, többnyelvű összehasonlítás A fordítástudomány egyik fő kutatási területe a fordítási univerzálék témaköre. Ezek közül az utóbbi években különösen az explicitációs hipotézis kapott jelentős figyelmet. A hipotézis szerint a fordítás irányától és az adott nyelvpártól függetlenül minden fordítás explicitebb az eredeti szövegnél, tehát a fordítás során a fordítók gyakrabban alkalmazzák az explicitáló, mint az implicitáló műveleteket. A feltételezett okok között szerepel a két nyelv eltérő szer-kezete, az eltérő szövegépítési, stilisztikai és műfaji konvenciók, a két kultúra különbségei (illetve ennek tükröződése a forrásnyelvi és a célnyelvi olvasók kognitív környezetében), to-vábbá a fordító bizonytalansága és biztonságra törekvése. Az explicitációs hipotézis tesztelé-sére folytatott korpuszalapú empirikus vizsgálatok sok tekintetben megerősítették a hipoté-zist, ennek ellenére a fordítási univerzálék léte és természete továbbra is vitatott kérdés a fordítástudományban. A jelen tanulmány azzal kívánja kiegészíteni az eddigi vizsgálatokat, hogy ugyanazon szövegnek (Csehov: Шведская спичка) a magyar, román és két angol fordí-tását hasonlítja össze. Az összehasonlítás a fordításokat abból a szempontból vizsgálja, hogy valóban független-e az explicitáció jelensége a nyelvpártól, ugyanazokon vagy más pontokon explicitálnak-e a különböző nyelvekre fordítók, illetve vannak-e explicitációt kiváltó nyelvi kifejezések.


28

Japán esete a kommunikációval Hidasi Judit BGF

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: társadalmi változások, japán, digitalizáció, kommunikációs viselkedésminták Az előadás célja, hogy rámutasson azokra a drasztikus változásokra, amelyeknek az utóbbi egy-két évtizedben lehetünk tanúi a japán közéleti, társadalmi és személyközi kommunikáci-óban. Az okok között megemlítendők olyan tényezők, mint a megváltozott társadalmi érint-kezési normák, a társadalmi nemi szerepekben bekövetkezett átalakulások és általánosság-ban a globalizáció hatása. Számos nyelvhasználati újdonság utal arra, hogy a tematizációtól kezdve a diskurzus jellegén át egészen a műfaji alakváltozatok diverzifikációjáig jelentősek a kommunikációs kihívások. A kommunikációban végbemenő változások eredőit a társadalmi folyamatok mellett a technológiai lehetőségek minőségi és mennyiségi kiszélesedésében kell keresnünk. Az előadás a célországi közvetlen tapasztalatok és adatgyűjtések mellett erősen támaszkodik a vonatkozó szakirodalom mértékadó elemző és összefoglaló munkáira (Gottlieb, N. & M. McLelland: Japanese Cybercultures; Hjorth, L.: Mobile Media in theAsia-Pacific: Gender and the art of being mobile; Ito M., Okabe D. & M. Matsuda: Personal ~ Portable ~ Pedestrian: Mobile Phones in Japanese Life). A megváltozott, illetve az átalakuló-ban lévő kommunikációs viselkedésminták terjedési sebességéről, intenzitásáról és társa-dalmi hozadékáról is szót ejtünk.

Nemi különbségek a térbeli orientációban és annak nyelvi kódolásában Hochbauer Mária Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia

Témák: alkalmazott pszicholingvisztika, genderkutatás Kulcsszavak: mentális forgatás, navigációs készség, tereptárgy, lokalizációs emlékezet, verbá-lis fluencia Előadásomban egy kísérlet eredményeit ismertetem. A kísérlet alanyai a barcasági Négyfaluban élő, véletlenszerűen kiválasztott magyar és román anyanyelvű beszélők. A kísér-let helyszíne egy helyi buszmegálló, ahol egy turistának álcázott kérdezőbiztos leállítja a já-rókelőket, és mindegyik kísérleti alanytól ugyanazt az útvonalleírást végezteti el: azzal a ké-réssel fordul feléjük, hogy magyarázzák el, hogyan juthatna el a település egy közismert A pontjáról B pontba. Kiinduló hipotézisem az, hogy a nők és férfiak válaszaiban nemcsak a verbális fluencia tekintetében lesznek jelentős különbségek – feltehetően a nők részletesebb leírást adnak majd – hanem a megjelenítés módjában is: a nők épületeket, egyéb tereptár-gyakat, színeket, formákat fognak leírni, míg a férfiak térképszerűen fogják vázolni ugyanazt az útvonalat, inkább távolsági és égtájakra vonatkozó információkat fognak adni. Vélhetően a navigációs stratégiák is különbözni fognak, mivel kísérleti adatok már bebizonyították, hogy a nők és férfiak navigációs készsége között is különbség van. A lokalizációs emlékezet a nők-nél és a férfiaknál szintén eltérően szerveződik: a nőknél valószínűleg összekapcsolódik a tárgyak azonosítása és elhelyezkedése, míg a férfiaknál az azonosítás és a lokalizáció elkülö-nül.

29 ABSZTRAKTOK

Szövegértés-felfogások a hazai és a nemzetközi tanulói tudásszint-vizsgálatokban Horváth Zsuzsanna Oktatáskutató és Fejlesztő Intézet

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: szövegértés, kvalitatív teljesítményskála, szövegértési nehézség Különböző életkorú tanulók reprezentatív mintáján végzett szövegértés-vizsgálatok az 1970-es évek óta folynak Magyarországon. Az IEA, majd a globális világ üzeneteként is felfogható OECD PISA-programja egyaránt saját szövegértés-felfogására építve szerkeszti a teszteket, majd értelmezi a majd 50 részt vevő ország tanulóinak eredményeit. A 2001 óta a 6., a 8. és a 10. évfolyamos tanulók teljes körű hazai vizsgálata (Országos kompetenciamérés, www.kompetenciameres.hu) szintén kidolgozta a szövegértési képesség empirikus mérésé-nek hazai tartalmi keretét. A különböző mérési programok céljának és mintájának szükség-szerű eltéréseiből fakadóan magának a vizsgált területnek, a szövegértésnek is eltérő interp-retációja alakult ki, amely megjelenik a jó és gyengébb teljesítmények kvalitatív leírásában is. Miután szövegekkel bánni, szövegeket értelmezni ma univerzális és alapvető kulturális tőke, érdemes megvizsgálni, milyen szempontokat követnek a több országból szerveződő szakmai közösségek a tesztek összeállításában, illetve milyen nyelvhasználói tudáskeretet feltételeznek a vizsgált, esetenként igen eltérő kulturális hátterű, különböző nyelvű tanulói népességről. A hazai vizsgálatok immár hatévnyi összehasonlítható eredményei a hazai szö-vegértési helyzetről adnak képet. Különösen tanulságos a szövegértés sikeres megoldásainak és tipikus nehézségeinek a szövegek makro- és mikroszintjére egyaránt visszavezethető fel-tárása. Az előadás az alkalmazott nyelvészet nézőpontjából is bemutatja a rendelkezésre álló adatok további értelmezésének lehetőségeit.

A multimodális ember-gép kommunikáció technológiájának elméleti alapjai. Projektátte-kintés Hunyadi László Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, ember-gép kommunikáció, digitális képfeldolgozás, számítógé-pes nyelvészet, kommunikációelmélet A projekt alapkutatás, témája a multimodális, emberközeli, gépi összetevőt is magába foglaló kommunikáció modellezési lehetőségeinek feltárása. A téma mind tevékenységeit, mind célrendszerét illetően rendkívül szerteágazó – három szakmai területet foglal magába. A há-rom szakmai területnek megfelelő három részprojekt a következő: 1. a digitális képfeldolgo-zó részprojekt szakmai tevékenységei tartalmazzák az audio- és videocsatornákból kinyerhe-tő információk szinergikus vizsgálatát, a prozódia detektálásához szükséges vizuális jegyek felismerését; 2. a számítógépes nyelvészeti részprojekt szakmai tevékenységei magukba foglalják a spontán beszédből kinyerhető információk szinergikus vizsgálatát, a spontán be-széd akusztikus markereinek, valamint a kontextuális információknak a felismerését, illetve tartalmazza egy demó dialógusrendszer tervezését és multimodális ontológia fejlesztését; 3. a kommunikációelméleti részprojekt tevékenységei magukba foglalják a projekt egésze által


30

tervezett kommunikációs modell alapjainak megteremtéséhez szükséges modellelméleti keret létrehozását. A projekt szerves részét képezi a multimodális spontánbeszéd-adatbázis megtervezése, gyűjtése és annotálása – a vizsgálatokhoz mindhárom alprojekt ezt a közös adatbázist használja fel. A kutatásokat Az ember-gép kommunikáció technológiájának elmé-leti alapjai című, TÁMOP-4.2.2-08/1/2008-0009 jelű projekt keretein belül felállított HuComTech kutatócsoport végzi.

Magyar nyelvi kompetencia fejlesztése műveltségterületekhez kapcsolódóan Illésné Kovács Mária / Kecskés Judit Miskolci Egyetem

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: migráns, integrált, lexikai, grammatikai, szintaktikai mátrix Az előadás keretében egy olyan kutatási, fejlesztési programot mutatunk be, amely elősegíti a migráns gyermekek magyar nyelvi kompetenciáinak fejlesztését a NAT által definiált mű-veltségterületekhez (magyar nyelv és irodalom, matematika, ember a természetben, földünk és környezetünk) kapcsolódóan. A program célja, hogy a harmadik országbeli bevándorló gyermekek magyar nyelvi kompetenciája fejlődjék lehetővé téve számukra, hogy integrált módon sajátítsák el a tantárgyi ismereteket. Módszerek: tartalomalapú nyelvoktatási segéd-anyag kidolgozása a műveltségterületekhez kapcsolódóan. A segédanyag struktúráját a grammatikai-szintaktikai és a lexikai mátrixok képezik. Az előadás a lexikai mátrix összeállítá-sának problematikáját mutatja be.

Kollokáció az írott angol EU nyelvhasználatban Jablonkai Réka Budapesti Corvinus Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: angol EU nyelvhasználat, korpuszalapú kutatás, kollokáció, szaknyelv, szemanti-kai preferencia Bár sok korpuszalapú kutatás vizsgált kollokációkat az angol nyelvben, kevés kutatás kon-centrált az egyes regiszterekre vagy szaknyelvre jellemző kollokációkra. A néhány angol szaknyelvi korpuszon végzett kollokációkutatás azt találta, hogy a kollokációk nagyon szakte-rületfüggők. Ezek a kutatások arra is rávilágítottak, hogy a szaknyelvi korpuszokban talált kollokációk állandósultabbak, és regiszter- vagy szakterület-specifikus szemantikai preferen-ciájuk van. Az előadás 16 lemma kollokációs vizsgálatának eredményeit mutatja be. A vizsgá-lat a Sketch engine szoftver segítségével elemezte a lemmák (pl. CO-OPERATION/COOPERATION, POLICY, EUROPEAN, LAY, NOTIFY) kollokációit egy általános an-gol korpuszban, a BNC írott részében, és az Angol EU nyelvhasználati korpuszban. A szoftver nemcsak a kollokációk statisztikai gyakorisága alapján rendezi a kollokációkat, hanem azt is megmutatja, hogy a vizsgált lemmák milyen nyelvtani kapcsolatban állnak kollokációikkal. Az elemzés rávilágított arra, hogy a vizsgált lemmák az Angol EU nyelvhasználati korpuszban

31 ABSZTRAKTOK

általában többféle nyelvtani kapcsolatban állnak kollokációikkal mint a BNC írott részében. A különböző kollokációk és a szemantikai preferenciák száma azonban a BNC írott részében magasabb. Ez arra enged következtetni, hogy a vizsgált lemmák kollokációi az Angol EU nyelvhasználati korpuszban lexikai szempontból állandósultabbak. A szemantikai preferenci-ákra vonatkozóan az eredmények azt mutatják, hogy vannak EU-specifikus szemantikai pre-ferenciák, és vannak olyan preferenciák is, melyek a vizsgált lemmákra mindkét korpuszban jellemzők.

Adalékok az azonnali üzenetküldések diskurzus-és genderjellemzőihez Juhász Valéria SZTE JGYPK

Témák: genderkutatás Kulcsszavak: azonnali üzenetküldések, gender, sztereotípiák, identitáskonstrukciók Magyarországon a számítógépes kommunikáció átfogó nyelvészeti leírása még várat magára. Még akkor is meglehetősen kezdetlegesnek mondhatók a számítógépes/virtuális műfajok nyelvi jellemzőinek a leírásai, ha azok a nyilvánosság számára hozzáférhetők (honlapok, csetek stb.) A nyelvészet/nyelvészek oldaláról a legtöbbet az „új” nyelvi jellemzők (rövidíté-sek, betű-számkombináció, angol és magyar szavak keveredése) kategorizálásával és a számí-tógépes kommunikáció metanyelvének kialakításával foglalkoztak. Én előadásomban egy olyan új számítógépes kommunikációs formát vizsgálok, mely a nyilvánosság számára hozzá-férhetetlen, privát: az azonnali üzenetküldések (Instant Messaging = IM: MSN, ICQ, Skype) diskurzussajátosságait jellemzem. Korpuszom 15 beszélgető pártól származó 45 dialógust tartalmaz. Megvizsgáltam, hogyan szerveződnek ezek a beszélgetések, hogyan történnek a beszélőváltások, vannak-e közbevágások, illetve itt ez a fogalom hogyan értelmezhető, meg-néztem a témahálózatot és annak szerveződését, és ezt összehasonlítottam a cseteléssel. Ebben az előadásban röviden ismertetem fenti eredményeimet, és bemutatom a beszélgeté-sek alapján a huszonéves nők és férfiak nyelvi identitáskonstrukciós mintáit a hagyomány, a sztereotípiák és a modern elvárások kettős kötésében.

A TEI-XML felhasználása magyar nyelvű korpuszok építésében Kalcsó Gyula Eszterházy Károly Főiskola

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, Nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet, a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: TEI, XML, MUFI, antikvakorpusz, tankönyvkorpusz Az előadás a Text Encoding Initiative XML alapú szövegkódolási ajánlásának kétféle imple-mentációjáról, valamint az azzal kapcsolatban felmerülő elméleti kérdésekről szól. Az elő-adás első felében egy az Eszterházy Károly Főiskolán készülő, XVI. századi magyar nyomtat-ványokat felölelő antikvakorpuszról, a régi szövegek digitalizálásának, a diakrón korpuszok szabványos karakterkezelésének a TEI-kompatibilis megoldásairól, a MUFI (Medieval Uni-code Font Initiative) ajánlásainak alkalmazásáról, valamint a korpusz nyelvészeti annotációjá-


32

ról lesz szó. A gyakorlati kérdéseken túl számos, a diakrón korpuszépítéssel kapcsolatos álta-lánosabb probléma is előkerül, amelyek a TEI által biztosított keretben elég jól megoldhatók. A második részben egy tankönyvszöveg-kutatást támogató tankönyvkorpuszról lesz szó, amelynek építését az Eszterházy Károly Főiskola Általános és Alkalmazott, valamint Magyar Nyelvészeti Tanszékén működő oktatásnyelvészeti kutatócsoport kezdeményezte. A korpusz egy komplex, a teljes szövegvehikulumot felölelő (az illusztrációk, képi elemek, grafikus ele-mek elemzését is lehetővé tevő) eszköz lesz, amelynek segítségével feltárhatóvá és kutatha-tóvá válik a tankönyvszövegek nyelvének számos sajátossága. Az előadás elsősorban arra koncentrál, hogy a TEI-XML biztosította keretek között milyen tankönyvszöveg-elemzések végezhetők el. Mivel mindkét terület fehér foltnak számít a magyar korpuszépítésben, ezért fontos az elméleti problémák körüljárása, a további feladatok, kutatási irányok kijelölése.

Szemben az árral: Egy angol mint lingua franca gyakorlóközösség „nyelvújításai” Kalocsai Karolina Szegedi Tudományegyetem, Angoltanár-képző és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszék

Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: angol mint lingua franca, gyakorlóközösségek, nyelvi variabilitás, kreativitás, nyelvújítás A jelenlegi angol mint lingua franca kutatások megkérdőjelezik a nyelvi variabilitás és válto-zás hagyományos felfogását. Az angol mint lingua franca beszélőket nem tekintik nyelvtanu-lónak, sem nem-anyanyelvi beszélőnek, hiszen azok nem az angol anyanyelvi beszélők nor-máinak elsajátítását tűzték ki célul, és nem valamely külső norma passzív követői. Ehelyett az angol mint lingua franca beszélőket autonóm „nyelvfelhasználókként” jellemzik, akik „józan, és gyakorlati megfontoláson alapuló nyelvi kritériumok szerint működnek” (Seidlhofer 2005: 161). Az angol mint lingua franca beszélőknek nem csupán „jogában áll”, hanem egyúttal „kötelessége”, az angolt az aktuális beszédhelyzet igényeinek megfelelően alakítani. Vagyis az angol mint lingua franca beszélők számára „megengedett”, hogy a kölcsönös megértés és hatékonyság érdekében eltérjenek az angol anyanyelvi beszélők normáitól. Az ily módon létrehozott nyelvi formák tehát nem feltétlenül tekintendők „hibának”, hanem újításnak. Előadásom célja olyan nyelvi gyakorlatok leírása és ismertetése, melyek egy ideiglenesen működő angol mint lingua franca gyakorlóközösségen belül jöttek létre, és melyek a jó társas kapcsolatok megteremtésének és fenntartásának a célját szolgálták. A hangsúlyt azon nyelvi gyakorlatokra helyezem, melyek az angol anyanyelvi beszélők normáitól eltérő formák meg-jelenéséhez vezettek. Adatközlőim a 2008/09-es tanév során ideiglenesen a Szegedi Tudo-mányegyetemen tanuló Erasmus hallgatók, szám szerint 142. Adataimat etnografikus mód-szerekkel gyűjtöttem 2008 szeptembere és 2009 júliusa között.

33 ABSZTRAKTOK

Ugyanaz a tanfolyam – kétféle szemmel Karácsonyi László Alma Mater Nyelvstúdió

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: hallgatói elégedettségmérés, tanári elégedettségmérés, eredményesség, haté-konyság, kölcsönös megfelelés A felnőttképzés területén a minőségbiztosítás törvényi előírásai a hallgatói/vevői elégedett-ségméréseknek központi szerepet szánnak. Ennek következtében minden képzőintézmény külön hangsúlyt helyez a hallgatók igényeinek és elégedettségének vizsgálatára. Azonban csak nagyon kevesen kérdezik meg a tanárokat, és vonnak le a válaszaikból következtetése-ket. Az Alma Mater Nyelvstúdió a minőségbiztosítás részeként megvizsgálta a nyelvtanári elégedettséget is: miképpen vélekednek a nyelvtanulókról, motivációjukról, mennyiben sike-rült megfelelni a csoport támasztotta követelményeknek, illetve saját munkájukat mennyire érezték eredményesnek és hatékonynak. Az Alma Mater Nyelvstúdió minden nyelvtanárát (70 fő) megkérdezte minden egyes csoportjára vonatkozólag, majd ezeket a hallgatói elége-dettségmérések eredményeivel összevetette. Mindkét oldal vizsgálata sokkal pontosabb, objektívebb – és gyakran meglepő – képet adott a csoportokról. Ezen empirikus kutatás eredményeit és a levont tanulságokat ismertetem előadásom során.

Politikusnők szakmai pozícionálásai stratégiái Kegyes Erika Miskolci Egyetem

Témák: genderkutatás Kulcsszavak: politika, gender, szociális pozicionálás, szakmai pozicionálás Előadásomban diskurzuselemzési módszerekkel vizsgálom a politikusnők szakmai pozícioná-lási stratégiáit. Négy politikusnővel készült interjú arról, hogy hogyan látják a nők helyzetét a magyar politikában, s ezen belül, hol helyezik el saját szakmai súlypontjaikat. Az elemzés leg-fontosabb kérdése, hogy hogyan reagálnak a politikusnők arra, milyen képet ad róluk a mé-dia, hogyan kommentálják azt, elfogadó avagy elutasító kommunikatív stratégiát gyakorol-nak-e. Az elemzés célja, hogy feltárjuk, a médiával megegyező irányultságú-e a magyar poli-tikusnők bemutatkozása a közvetlen interjú közegében is, avagy megfigyelhetők bizonyos ellenszegülő stratégiák is. Mint a célkitűzés is mutatja, az eredmények interpretálása a szoci-ális pozicionálás kategóriájából indul ki, de azt is figyelembe veszi, hogy van-e különbség a politikusnők saját magukról alkotott és közvetített kép, illetve a média róluk kialakított és közvetített képe között. Az elemzés és eredményei ahhoz járulhatnak hozzá, hogy a politi-kusnők kommunikációs stratégiái a jövőben megváltozzanak, hogy politikai szerepük a kom-munikációs eszköztár segítségével is jól pozicionált legyen. Ugyanakkor az eredmények lehe-tőséget adnak arra is, hogy a politikusnő nyelvi konstrukcióját is újragondoljuk.


34

A szemantikai hálók vizsgálata a kétnyelvű mentális lexikon függvényében Kerekesné Dócs Nikoletta Szegedi Tudományegyetem Juhász Gyula Pedagógusképző Kar

Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: mentális lexikon, egynyelvűség, kétnyelvűség, szemantikai háló, kétnyelvű szó-asszociációs teszt A szóasszociációs vizsgálatok során a mentális lexikon szerveződését kutatjuk. Ha egynyelvű-ek körében történik ilyen vizsgálat, akkor elsősorban arra keressük a választ, hogy egy-egy fogalom milyen asszociációkat kelt a kísérleti személyben. A kétnyelvűek esetében a két lexi-kai rendszer függőségét/függetlenségét kutatjuk (Navracsics 2004). Előadásomban a két-nyelvűek szemantikai hálóit vizsgálom angol és magyar nyelvű szóasszociációs teszt elemzé-sével. Vizsgálatom kiterjed az egynyelvűek és a kétnyelvűek szemantikai hálóinak összeha-sonlítására is, ezért a magyar nyelvű tesztet egynyelvűekből álló kontrollcsoport is kitöltötte. A vizsgálati személyek között szimultán és konszekutív kétnyelvű gyerekek és felnőttek is voltak. A kétnyelvű szóasszociációs tesztben összesen 60-60 (azonos jelentésű) szó szerepelt, szófajok szerint pedig 20 főnévről, 20 melléknévről, valamint 20 igéről kellett a kísérleti sze-mélyeknek leírniuk azt, ami eszükbe jutott az adott fogalomról. A tesztlapokon 5-5 szó szere-pelt egyszerre, elegendő helyet hagyva a kitöltéshez, melyhez sem mennyiségi, sem nyelvi korlátozást nem adtam. A tesztet először angol nyelven, majd egy hónappal később magyar nyelven is kitöltötték a vizsgálat résztvevői. Vizsgálódásom során arra keresem a választ, hogy milyen eltérések figyelhetők meg a szimultán és a konszekutív kétnyelvűek szemantikai hálóinak szerveződésében a két nyelvi inger hatására, valamint arra, hogy milyen különbsé-geket fedezhetünk fel a kétnyelvűek és az egynyelvűek magyar nyelvi ingerre adott asszociá-cióiban.

Könyvszövegek fordításának ellenőrzése Kis Ádám ELTE BTK

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia, alkalmazott pszicholingvisztika, fordítástudomány, interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommuniká-ció Kulcsszavak: fordítás, kompetencia, szöveg, terminológia, korpusz Ez a tanulmány a számítástechnikai szakkönyvek fordításával foglalkozó SZAK Kiadó gyakorla-ti tapasztalatait összegzi. Az eredeti szövegek jellemzői a szakmai újszerűség és a várhatóan rövid életciklus, ami azzal jár, hogy a terminológia általában kialakulatlan, és az átfutási idők rövidek. A hosszú életciklusú alapművek esetén a fordító kiválasztása a fordítás helyességé-nek kulcsa, övé a terminológiai tudás, és az ő stílusa meghatározó az adaptált művekre néz-ve. Az itt vizsgált könyvek esetében a fordító kompetenciája másodlagos, kívülről kap terminoló-giai glosszáriumot, illetve kész szövegkorpuszokat használ fel a fordításhoz. Más részről az ilyen szakmai kompetencia nem feltétlenül esik egybe nyelvi kompetenciával. Éppen ezért a szöveg három fázison keresztül véglegesül: fordítás (jellemzően csoportos fordítás), ellenőr-

35 ABSZTRAKTOK

ző szerkesztés (szakmai kompetenciával) és olvasószerkesztés (nyelvi kompetenciával). A munka során sajátos viszonyok alakulnak ki az egyes szereplők és a különböző szövegrealizációk között. Az eredeti szöveggel a fordító és az ellenőrző szerkesztő kerül kap-csolatba. Tipikus, hogy a szakmailag illetékesebb ellenőrző szerkesztőben ingerültség alakul ki a fordító iránt. Az olvasószerkesztő viszont csak a nyersfordítás alapján kerül kapcsolatba a témával, így az ő feladata egy adott téma magyar nyelvi modelljének megalkotása. Ennek során az olvasószerkesztő érzelmi-intellektuális kapcsolatba kerül a leírt tárggyal. Ezeknek a viszonyoknak a feltárására a cikk szerzője közreműködők véleményét gyűjti össze, közéjük sorolva a saját magáét is.

A német kereskedelmi szaknyelv iskolai oktatása Magyarországon a dualizmus korában Kiss Kálmán Nyíregyházi Főiskola

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: dualizmuskori idegennyelv-oktatás, szaknyelvoktatás, német kereskedelmi szaknyelv, iskolai nyelvoktatás, kereskedelmi akadémiák A történeti Magyarország német nemzetisége az évszázadok során fontos szerepet játszott a különböző szakmák meghonosításában. A szakmai ismeretek természetszerűleg német nyel-ven jutottak el hazánkba, és kezdetben ezek itthoni átadásának és terjesztésének is a német volt a nyelve. Ezt a feladatot azonban a magyar ajkú lakosság XIX. századi bekapcsolódásá-nak, illetve a német nemzetiség asszimilálódásának köszönhetően fokozatosan a magyar nyelv vette át. A kereskedelmi célú szakoktatás hazánkban a XIX. század közepén indult meg. Az első évtizedekben az oktatás még német nyelven folyt, majd a kiegyezés hozott döntő változást ezen a téren. 1867-et követően Magyarországon újabb oktatási intézmények kelet-keztek, amelyekben a német már nem oktatási nyelv volt, hanem az oktatott idegen nyelvek egyike. Hangsúlyoznunk kell azonban, hogy a német nyelv továbbra is kiemelt jelentőségű volt, hiszen közvetítő nyelvként a Kárpát-medence és a környező országok lakosai közötti érintkezést könnyítette meg. Előadásomban a hazai német kereskedelmi szaknyelvoktatás kezdeti szakaszát mutatom be néhány egykori fontos intézményünk, a Budapesti Kereske-delmi Akadémia, valamint a Keleti Kereskedelmi Akadémia anyagai alapján.

Az idegen nyelvi mondatfeldolgozás kutatásának legújabb módszerei és eredményei Kiss-Gulyás Judit Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet

Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: idegen nyelvi mondatfeldolgozás, kutatásmódszertan, képalkotó és elektrofiziológiai eljárások Az utóbbi évtized kutatás-módszertani áttörést hozott az idegen nyelvi mondatfeldolgozás vizsgálatában: egyre elterjedtebb a modern képalkotó (fMRI, PET) és elektrofiziológiai (ERP) eljárások alkalmazása, melyekkel lehetővé válik a menetközbeni mondatfeldolgozáskor leját-szódó neurofiziológiai és funkcionális neuroanatómiai folyamatok követése. A kutatók azt


36

vizsgálják, hogy (i) mely agyi területek érintettek az idegen nyelvi mondatok menetközbeni feldolgozásakor, valamint azt, hogy (ii) az idegennyelvtudás szintje és a feldolgozandó mon-dat jellege hogyan befolyásolja a feldolgozást. Jelen előadás a külföldön végzett jelentősebb kutatások eredményeit ismerteti és értékeli főleg olyan szempontból, hogy az eddig publikált tanulmányok milyen mértékben elégítik ki az alkalmazott kutatásokkal szemben támasztott két fontos kritériumot, a megbízhatóságot és megismételhetőséget. Az előadás rávilágít azokra az eddig kevésbé kontrollált változókra, melyeket figyelembe kellene venni: alapvető fontosságú például a kutatás alanyainak gondos kiválasztása, a tesztfeladatok jellege, vala-mint a nyelvi párok hasonlóságának vagy eltérésének kérdése. Ugyancsak megfontolandó, hogyan kezelhető az a tény, hogy több esetben nyelvpároktól függ az adatelemzéshez és értelmezéshez választott mondat-feldolgozási elmélet. Összefoglalva, ahhoz, hogy az idegen nyelvi mondatfeldolgozáskor lejátszódó bonyolult agyi folyamatokról pontos képet kapjunk és megbízhatóbb következtetésekhez jussunk, alapvető fontosságú a kutatások protokolljá-nak átgondolása. Ezáltal a megismételhetőség is jobban biztosított lenne, legalább is akkor, ha az alkalmazandó technika elérhető a kutató számára.

Papp Ferenc fordítással kapcsolatos gondolatainak utóélete Klaudy Kinga ELTE BTK

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: Papp Ferenc, fordítás, utóélet, kvázi-helyesség, mélységhipotézis Papp Ferenc nem volt fordításkutató, de elevenen érdeklődött a fordítás kérdései iránt. Ta-nulmányaiban gyakran használt fordítási példákat, és a fordítási problémákat sosem leegy-szerűsítve, hanem mindig a maguk teljes komplexitásában kezelte. Meg volt győződve arról, hogy a fordítás számos lényeges kérdése a nyelvészet eszköztárával is megragadható. A for-dításkutatókra többféleképpen is hatottak Papp Ferenc fordítással kapcsolatos megnyilatko-zásai. Az előadásban ennek a hatásnak három típusára fogok példát hozni:

(1) Nem fordítással kapcsolatos gondolatok továbbvitele: Egyes kutatók a fordításra al-kalmazták Papp Ferencnek más nyelvi jelenséggel kapcsolatban leírt megfigyeléseit (ilyen a „kvázi helyesség”, amit ő az oroszul beszélő/író magyarok szövegében figyelt meg, majd Klaudy (1987) és Vehmas Lehto (1989) alkalmazta a fordított szövegekre).

(2) Fordítással kapcsolatos számítások megismétlése: Papp Ferenc az Yngve-féle mély-séghipotézis vizsgálata kapcsán a fordított mondatok mélységével kapcsolatban is végzett számításokat, és az volt a véleménye, hogy a mélység szempontjából nem számít, hogy a szöveg eredeti vagy fordítás (ezt Klaudy 1987 cáfolta).

(3) A világ különböző nyelvi szegmentációjával kapcsolatos orosz-magyar példák fordítási műveletként való felfogása (Klaudy 1994).

Az előadás végül megvizsgálja, hogyan él tovább a „kvázi helyesség” terminus a legújabb nemzetközi szakirodalomban Papp Ferencre való hivatkozással: pl. Niina Raisanen 2000, Ro-sa Aaltonen 2003, Morena Azbel Schmidt 2005.

37 ABSZTRAKTOK

Egyetemisták idegennyelv-tanulási motivációja az Európai Uniós szaknyelvi órán Koltai Andrea BME GTK Idegen Nyelvi Központ

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia, Idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: szaknyelv, szaknyelvi kutatás, EU nyelvezete, motiváció, tananyagfejlesztés Az Európai Unió nyelvezetének vizsgálata egyre nagyobb hangsúlyt kap az alkalmazott nyel-vészet, azon belül a szaknyelvi kutatások terén. Az előadás mesterképzésben részt vevő ma-gyar egyetemisták idegennyelv-tanulási motivációjáról szól angol nyelvű Európai Uniós szak-nyelvi órán. Az Európai Unió szaknyelvét oktató nyelvtanárok számára fontos, hogy milyen szempontokat vegyenek figyelembe az EU nyelvét oktató tananyag kialakításakor annak ér-dekében, hogy a diákok nyelvtanulási igényeit és leendő munkaadóik elvárásait is szem előtt tartsák. Előadásomban egy kvalitatív interjúterv tervezési és érvényesítési szintjeit szeret-ném bemutatni. A kutatás célja az EU szaknyelvi tanagyagtartalmának fejlesztése az EU angol szaknyelvi órán részt vevő nyelvtanulók motivációjának feltárásán. Az interjúk résztvevői magyar egyetemisták és egy a szaknyelvet tanító tanár. Az előadás az interjúkérdések össze-állításának elméleti és gyakorlati hátterét, a résztvevőket, az interjúk elemzésének fázisait és az eredményeket mutatja be, valamint a további kutatási irány megjelölését tűzi ki célul.

Fogalmi rendszer és szótári struktúra Koutny Ilona Adam Miczkiewicz Egyetem (UAM), Lengyelország

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: mentális lexikon, szótárszerkezet, eseményszerkezet, korpusz, magyar mint idegen nyelv A gondolatok szavakká válása nyelvenként más, pl. ugyanaz a fogalom megjelenhet különbö-ző szófajokban. Az egyik nyelvben a szóképzés összekapcsol bizonyos fogalmakat, míg má-sokban a szavak kevésbé mutatják a fogalmi kapcsolatokat. A szóbokrok megjelenhetnek a szótárszerkezetben, s könnyíthetik a szavak elsajátítását is. A magyar nyelvben ennek külö-nösen fontos szerepe van. Egy olyan tematikus szótárszerkezetet mutatok be, mely figye-lembe veszi a fogalmak közötti hierarchikus és asszociatív kapcsolatokat, valamint lehetséges eseményszerkezeteket. Egy készülő angol-magyar és egy lengyel-magyar tematikus szótár alapszókincsét elemzem ilyen szempontból. Szó lesz a korpusz nyújtotta lehetőségekről is, valamint a szótár felhasználásáról a nyelvtanításban.


38

A kicsinyítő képzők összehasonlító elemzése az angol és a magyar nyelvben Kovács Éva Eszterházy Károly Főiskola

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kicsinyítő képző, kognitív nyelvészet, prototípus, elmosódó körvonal, családi hasonlóság A kicsinyítő képző sok nyelv termékeny részeként a szóképzés egyik fontos formája. Míg a magyar nyelvben a kicsinyítő képzőknek igen gazdag tárháza van, a mai angolban korlátozot-tabb számban fordulnak elő. Mindkét nyelvben a kicsinyítő képzők elsősorban főnevekhez, néha melléknevekhez járulnak, de igéken és számneveken is megtaláljuk őket. Ami a főnévi származékokat illeti, a prototipikus jelentésükben a kicsinyítő képzők az alapszóhoz viszonyí-tott kisebb mértéket fejeznek ki. Sok esetben azonban kedveskedő hangulatú, becéző jellegű származékot (papi, daddy / Zsuzsi, Susie) alkotnak. Olykor gúnyos színezetük (hercegecske / princeling) is lehet, a kevésbé választékos társalgási nyelvben használtak pedig bizalmaskodó hangulatot (zsepi / hanky) hordoznak. A mellékneveket alkotó kicsinyítő képzők a tulajdon-ság kisebb mértékét (kékes / blueish) kifejezik ki. A dolgozat alapvető célja annak feltárása, hogy a kicsinyítő képzők különböző jelentései között milyen összefüggés fedezhető fel a két nyelvben. Elemzésem kapcsán, azt a kognitív nyelvészek által képviselt nézetet szándékozom megerősíteni, hogy az emberi kategóriákhoz hasonlóan, bizonyos nyelvészeti kategóriák is, így a kicsinyítő képzők is prototípus köré szerveződő, elmosódó körvonalú csoportokat al-kotnak, és közöttük ún. családi hasonlóság lép fel.

Magyar vagy latin/ógörög orvosi szaknyelv? Kovács Éva Semmelweis Egyetem

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: helyesírás/orthographia/ortográfia, diagnostica/diagnosztika, CT/cété, MR(I)/emer(i) Örökzöld téma orvosok és betegek körében, hogyan írják, illetve mondják azokat a szakkife-jezéseket, amelyek a szakszövegekben, tankönyvekben, konferenciákon szakemberek számá-ra és a betegek avagy páciensek számára szóbeli vagy leírt információkban használatosak: magyarul, latinul, ógörögül vagy angolul? Mely szavak tartoznak a szigorúan vett szakkifeje-zések körébe, melyek azok, amelyek átmentek a közhasználatba, mindennapi nyelvezetünk-be? Egy biztos, a kezdetek óta a nyelvhasználat kaotikus, nem egységes, a rendbehozatalra alig van remény. Találkozhatunk magyaros, latinos helyesírással és a két nyelv kevert írás-módjával. Másképpen szólva, diagnózis van a ténymegállapításra, de helyes terápia annak orvoslására nincs. Mi nyelvtanárok mit tehetünk, egyáltalán tehetünk-e valamit az ügy érde-kében?

39 ABSZTRAKTOK

A gasztronómiai terminusok ismerete, megjelenésük a szótári szócikkekben és szerepük az idegennyelv-oktatásban Kovács Marietta ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktoriskola

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: kultúrák találkozása, interkulturális kommunikatív nyelvoktatás, nyelvi norma, gasztronómiai terminusok, egy- és kétnyelvű szótári szócikkek jelentésmagyarázata Előadásom alapja a laikusok által használt néhány gyakori gasztronómiai kifejezés vizsgálata a nyelvi normák tükrében. A konferencián bemutatok egy kérdőíves vizsgálatot, amelynek keretében a XXI. századi magyar férfiak és nők (50 férfi és 50 nő) gasztronómiai ismereteit és szóhasználatát elemeztem. A kérdőív példáival a magyar konyha olyan egyszerű kifejezései-nek használatára derül fény, mint a szósz/mártás vagy a rostélyos/hátszín. Összevetem a vizsgálat legkiemelkedőbb eredményeit a magyar egynyelvű értelmező szótárak, valamint a kétnyelvű magyar-francia, francia-magyar szótárak egy-egy szócikkeinek gasztronómiai kife-jezéseivel. Felhívom a figyelmet olyan hiányosságokra, amelyek orvoslására szükség lenne ahhoz, hogy a tárgyalt terminusok használatakor elkerülhessük a pontatlanságokat és az esetleges félreértéseket, és törekedni tudjunk a nyelvi normáknak megfelelő használatra. A szócikkekben szereplő címszavak és terminusok jelentésmagyarázatában például találtam hibás meghatározásokat, terminusokat (pl.: contre-filet – vékony hátszín). A szósz terminus esetében a jelentésmező nem volt egyértelműen megadva. A szótárakban több szakterület (pl.: lexikológia, lexikográfia, terminológia) kutatási eredményeinek összesített formában történő megjelenítése nélkülözhetetlen a nyelvi normák lefektetéséhez, amely segítheti pél-dául az étlapkészítők/étlapfordítók munkáját, vagy az interkulturális kommunikatív nyelvok-tatást.

Magyar-angol kódváltás szociopragmatikai funkciói az Optimalitás elméleti keretében Kovács Tímea Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: szociopragmatikai funkciók, szociokognitív keret, kódváltás, Optimalitás, ma-gyar-amerikai közösség A kódváltás funkcionális mechanizmusát elemző nyelvészek abban egyetértenek, hogy a kódváltásnak mint kommunikációs aktusnak jelentése van. Bhatt és Bolonyai (megjelenés alatt) az Optimalitás elméleti keretét használta fel, hogy a két- vagy többnyelvű közösségekre jellemző kódváltás szociopragmatikai jelentésteremtő funkcióját vizsgálja. Bhatt és Bolonyai elmélete szerint a kódváltás szociopragmatikai funkciói egy univerzális szociokognitív elméle-ti keretben értelmezhetők. Elméleti keretük innovatív oldala, hogy egységesítve a szöveg-elemző és szociolingvisztikai hagyományokat, elemzésük középpontjába a kódváltás szociopragmatikai szövegcentrikus funkcióinak vizsgálatát állítják egy adott beszédközösség-re jellemző szociokognitív és szociolingvisztikai jellemzők, valamint nyelvhasználati módok ismeretében. Vagyis a kódváltás funkcióinak szövegcentrikus elemzését kiegészíti az adott


40

közösség nyelvhasználati tendenciáinak ismerete, a közösség szociokognitív dimenziójának a feltárása. Előadásom célja bemutatni és elemezni az Észak-Karolinában diaszpórában élő magyar-amerikai emigráns beszédközösség kontextusában Bhatt és Bolonyai által kidolgozott (meg-jelenés alatt lévő) „Optimalitás a kétnyelvű nyelvhasználat elemzésére” elméleti keretét. A kvalitatív, szövegcentrikus elemzés célja nyelvi példákon bemutatni, hogy milyen szociopragmatikai funkciókat lát el – az adott nyelvi helyzet ismeretében – a kódváltás (vagy annak hiánya), illetve megvizsgálni, hogy viselkednek ezek a funkciók egymással való interak-ciójukban.

Kórházpedagógusok tanóráinak elemzése Kránicz Rita PTE ÁOK, Egészségügyi Nyelvi Kommunikációs Intézet

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: konverzáció-elemzés, kórházpedagógus, közvetítő szerep, szekvencia A Pécsi Kórháziskola programjának célja a hosszabb ideig kórházi kezelés alatt álló beteg gyermekek oktatása, szakszerű pedagógiai ellátása. A kutatás módszere kórházpedagógusok tanóráiról készült hangfelvétel vizsgálata konverzációelemzéssel. Jelen előadás célja négy rögzített és transzkribált földrajzóra elemzése, a verbális interakció megfigyelése, a beszéd-lépés-váltás módja, az önválasztás és külválasztás, ill. a beszédlépés-váltáskor a jelzés típusá-nak feltárása. A vizsgálat további tárgyát képezik a tanórákon megjelenő szekvenciák, külö-nös tekintettel a beágyazott szekvenciákra. A kutatás alapvető célkitűzése a kórházpedagó-gusok közvetítő szerepének nyomon követése, szabályszerűségek feltárása a konverzációelemzés empirikus módszerével.

Diskurzusjelölők gyerekcipőben Krómer Anna Szegedi Tudományegyetem

Témák: alkalmazott pszicholingvisztika Kulcsszavak: diskurzusjelölők, gyermeknyelv A diskurzusjelölők vizsgálata egyelőre nem terjed ki a gyermeknyelvi kutatásokra. Az óvodás-kori nyelvhasználat megfigyelésével olyan kérdésekre kaphatunk választ, mint hogy milyen kortól jelenik meg a diskurzusjelölők használata; mely diskurzusjelölőket sajátítják el és hasz-nálják először a gyermekek; vagy hogy mutat-e valamilyen megoszlást a diskurzusjelölők használata ebben a korban a fiúk és a lányok között. A diskurzusjelölők használata nem mó-dosítja a megnyilatkozás igazságértékét, de mindenképpen színesíti, árnyalja a mondandót, illetve emocionális tartalmakról és beszédtervezési folyamatokról tanúskodik. Így ezeknek a diskurzusban való megjelenése bizonyos fokú absztrakciós készség meglétére utal. Nem csak a nyelvelsajátítás mind részletesebb megismerésében lehet szerepe a diskurzusjelölők meg-figyelésének, de az így szerzett ismeretek további kutatással szűrést és fejlesztést tehetnek lehetővé a nyelv helyes ütemben történő elsajátítására nézve. Hangfelvételek elemzésével

41 ABSZTRAKTOK

történő kutatásomban az óvodás korosztály nyelvhasználatára irányítom rá a figyelmet, fel-tételezem ugyanis, hogy ebben a korban már megjelenhet és egyéni eltéréseket mutathat a diskurzusjelölők alkalmazása. Mivel felnőttek körében már végeztek hasonló felmérést (Dér-Markó 2009) az eredmények várhatóan ezekkel összevetve is értékelhetők lesznek.

Az interkulturális kommunikáció forradalma Lendvai Endre Kálmán Pécsi Tudományegyetem

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: kommunikációs robbanás, kommunikatív malőrök, nyelvkultúrák, a nyelvkultúra grammatikája, kulturális dimenziók A társadalmi megrendelések és a nyelvtudomány „nyomására” az idegennyelv-oktatás ma már a verbális kommunikáció tanítására koncentrál. A globalizáció okozta kommunikációs robbanás azonban továbblépést sürget. Az interkulturális találkozások száma exponenciáli-san növekszik, a „globális falu” bábeli kavalkádja kommunikatív malőrök aknamezőjévé vált. Az új kihívások fényében nyelvtudásunk, nyelvoktatásunk, sőt nyelvfelfogásunk is korrekció-ra szorul. A defektusok paradox módon az „univerzális angolban” diagnosztizálhatók a leg-jobban. Az új helyzet a kultúrát mint verbális és nonverbális alrendszerekből álló szemiotikai rendszert helyezi a középpontba. Az idegennyelv-oktatás feladata a jövőben nem új nyelvek, hanem nyelvkultúrák (lingvakultúrák) elsajátíttatása kell, hogy legyen. Minden eddiginél na-gyobb figyelmet kell fordítani a kommunikáció verbális (nyelvi reáliák, frazeológia, közmon-dások, beszédetikett) és nonverbális csatornáinak (a köznapi viselkedés nyelve, testbeszéd) kultúrahordozó tényezőire. Az előadás felvázolja a nyelvkultúra grammatikáját, melyben a rendező elv szerepét a kulturális dimenziók játsszák.

Ki viszi át a jelentést a túlsó partra? Az át- igekötő vizsgálata kognitív nyelvészeti szem-pontok alapján Liebhardt Zsolt Pécs Tudományegyetem, Alkalmazott Nyelvészeti Doktori Iskola

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: kognitív nyelvészet, igekötők, jelentés, tanítás, fordítás Előadásom egy nagyobb kutatás részét képezi, melynek során a magyar igekötők, ezen belül is az át igekötő tanításának és fordításának kognitív megközelítésű lehetőségeit tárom fel. A téma kutatásának indokoltságát az adja, hogy a magyar mint idegen nyelv tanításában prob-lémát okozhat azoknak a nyelvi struktúráknak a közvetítése, amelyek a diákok anyanyelve és a magyar nyelv között nagyon eltérőek. A magyar igekötők rendszerének az át jelentéstani szempontból egyik legmgterheltebb eleme, amelyet jelentéseinek rendkívül szerteágazó volta miatt indogermán nyelvekre három-négy prefixummal és határozóval fordítunk. Az át igekötő jelentéseinek megértésében a kognitív szempontok azért lehetnek eredményre ve-zetők, mert az igekötő vonzatkeretével együtt történő vizsgálata mind a konkrét, mind az átvitt értelmű át-igekötős igéknél átláthatóvá teszi a kifejezett mentális irányokat. (lásd Kö-


42

vecses Zoltán, Szilágyi N. Sándor, Kiefer Ferenc, Szili Katalin) Ezek az igéink képesek az érzel-mekhez kötődő ’tartály’ képzetek, az értelemhez kötődő ’sík felület’ képzetek kifejezésére. E mentális irányok különbözősége okozza az át- igekötős igék pozitív-negatív értékjelentését (átnéz valamit, valamin/valakin, valami/valaki felett), ezért az igekötő mentális térben meg-valósuló reprezentációjának feltárása segíthet értelmezni a vele képzett igék jelentését, illet-ve az irányviszonyulásokhoz tapadó pozitív-negatív értékjelentéseket.

Az idegen szavak megítélése az interneten található „laikus” értékelésekben Lois Márta PPKE-BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola

Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet Kulcsszavak: idegen szó, neologizmus, nyelvi attitűd, nyelvi ideológia, purizmus Előadásomban az idegen szavakkal kapcsolatos tudatosult értékítéleteket, sztereotípiákat internetes társalgások vizsgálatával mutatom be. A nyelvi purizmus ideológiájáról ugyanis viszonylag sokat tudunk, de a magyar nyelvközösségben élő egyéb nyelvi ideológiák átfogó feltárása még várat magára. [1] A Google kereső oldalán 2009. decembere óta gyűjtött ada-tokból jól látható, hogy a purista hagyomány a világhálón is jelen van, s az adatközlők több-sége az idegen szavakkal kapcsolatos negatív attitűdjét hangsúlyozza. Ismertetek azonban más véleményeket is, mellyel célom, hogy pontosabb képet kapjak arról, hogy mi mozgatja az egyes neologizmusok magas presztízsértéke és ezzel szemben az idegen szavakkal kapcso-latos ellenérzés ideológiai dinamikáját. Bemutatom, hogy az idegen szavakhoz kapcsolódó attitűdök milyen nyelvi babonák internetes előfordulásaiban jelennek meg [2], illetve hogy az attitűdöket az adatközlők mivel magyarázzák. Különösen érdekes az eredményeket egy ko-rábbi vizsgálattal összevetni, melyben más módszerrel – kérdőívvel és interjúval – gyűjtöt-tem adatokat az idegen szavakra vonatkozó nyelvi attitűdökről. [3] *1+ Lanstyák, I. 2009. Nyelvi ideológiák és filozófiák. Fórum Társadalomtudományi Szemle 11. évf. 1. sz. 27-44. *2+ vö. Domonkosi, Á. 2007. Nyelvi babonák és sztereotípiák: A helyes és a helytelen a népi nyelvészeti szemléletben. In: Domonkosi―Lanstyák―Posgay (szerk.) Műhelytanulmányok a nyelvművelésről. Dunaszerdahely—Budapest. Gramma—Tinta. 141—153. [3] Lois, M. 2010. Idegen szavakhoz kapcsolódó értékítéletek egy attitűdvizsgálat tükrében. Elhangzott: IV. Alkalmazott Nyelvészeti Doktorandusz Konferencia, Budapest, 2010. febru-ár 5.

43 ABSZTRAKTOK

A nyelvi variánsok helye és szerepe az anyanyelvoktatásban Lőrincz Julianna Eszterházy Károly Főiskola

Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: nyelvi normarendszer, nyelvi változás, variativitás, variánsok A nemzeti nyelvek fejlődésének természetes velejárói a konvergens és divergens fejlődések, a nyelvi rendszerben folyamatosan végbemenő változások. A nyelvi változások folyamata, a szimmetria és aszimmetria jelenségei mind a szinkrón, mind pedig a diakrón nyelvleírásban fontos kérdések. A nyelvi variativitás nemcsak a különböző nyelvi szinteken jelenik meg, ha-nem a magyar nemzeti nyelv határon túli változataiban is. Az előadásban tárgyalni kí-vánt témakör következésképpen érinti a sztenderdből és a nyelvhasználati normákból össze-tevődő normarendszer kérdését is. Az anyanyelvoktatásban a nyelvi kommuniká-ció különböző szintjein megnyilvánuló variáns jelenségek fontos helyet foglalnak el mind az általános iskolai, mind pedig a középiskolai nyelvi-kommunikációs tananyagban. Előadásom-ban megvizsgálom a Nemzeti Alaptantervben (NAT) az általános iskola felső tagozatára elő-írt követelményeket a nyelvi változások és nyelvi variánsok tanításával kapcsolatban. Szán-dékomban áll a szlovákiai magyar nyelvű alapiskola megfelelő évfolyamai számára a nyelvi változásokat és nyelvi variánsokat érintő tantervi követelmények vizsgálata és egybevetése a magyar NAT követelményeivel.

Mikszáth Kálmán Szent Péter esernyője c. regénye horvát és bolgár fordításának gramma-tikai elemzéséről M. Katus Elvira ELTE BTK, Szláv Tanszék

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: enklitikumok, proklitikumok, postartikulusok, tárgyas igeragozás A dolgozatíró elsősorban a magyar határozott tárgyat tartalmazó szerkezetek horvátra és bolgárra történő átültetésével foglalkozik, különös tekintettel arra az estre, amelyben a ma-gyar szövegkörnyezetben előzőleg megnevezett tárgy el is hagyható, mert az ige tárgyas ra-gozása utal rá. A szerző rámutat a magyar tárgyas igeragok és a horvát, valamint a bolgár rövid alakú névmások használata közötti összefüggésre és a bolgár hátravetett névelő (postartikulus) szerepére. A továbbiakban sor kerül a magyar több toldalékkal ellátott szavak fordításának vizsgálatára, pl. Az ifjabbja már nem tud deákul. Mladji više ne znaju latinski. Техните по-млади колеги не знаят латински. Az analitikus bolgár nyelvben a többszö-rösen toldalékolt magyar szavakat csak szószerkezettel lehet fordítani, ahogyan az idézett példa is bizonyítja, míg a szintetikus horvát nyelv „egyszerűbb” nyelvi eszközökkel él.


44

Some specific features of English acquisition in kindergartens Magocsa László András Eötvös József Főiskola, Baja

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: meaningful comprehensible input, individual differences I will talk about English language acquisition in kindergartens. Hopefully my observation of two kindergartens (one of them is in Croatia, and the other is in Pécs) can reveal new ideas concerning second language (L2) teaching and learning in kindergartens. I will have a closer look at the belief in contemporary ELT, according to which learners should be exposed to authentic language. Our attention will be paid to children, who learn L2 in kindergartens. Authenticity and naturalness of second language input will be investigated. Meaningful comprehensible input, and language outputs will be traced on, according to children’s needs, individual differences. Authentic, language input is characterized by playfulness. It is concen-trated upon form and fiction, rather than on meaning and social or reality. While speaking about L2 acquisition by children of very young age, we can witness, that L2 teaching, has been prone to rapid and disconcerting changes of fashion. For kindergarten teachers, the results of such rapid changes can be very disturbing. Further I will highlight L2 teaching and learning in kindergartens from sociolinguistic and psycholinguistic approaches. Interaction, task-based, and learner centered approaches will be applied while trying to reveal effective L2 teaching factors and their operation in L2 kindergartens.

Berlitz kontra Butzkamm - avagy az idegennyelv-oktatás lehetőségei és korlátai Magyarné Szabó Eszter PTE BTK, Nyelvtudományi Tanszék

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: anyanyelv, idegen nyelv, nyelvtanulás, Berlitz, Butzkamm A címben említett két szakember célja ugyan közös, nevezetesen az idegen nyelvek minél eredményesebb megtanít(tat)ása, módszereik azonban teljesen eltérnek egymástól. Egy pé-csi középiskola két német szakos nyelvtanára a gyakorlat oldaláról válik a kutatás résztvevő-jévé: a vizsgálatban szereplő egyik tanár elsősorban Berlitz elveit követi nyelvóráján, amikor megpróbálja a minimumra korlátozni az anyanyelv bevonását. A másik tanár ezzel ellentét-ben főként Butzkamm nézeteit osztja: az anyanyelv segítő tényezőként szerepel az idegen nyelv tanulása/tanítása során. Melyik elgondolás tekinthető eredményesebbnek? Milyen határok között alkalmazható az egyik, és milyenek között a másik módszer? Többek között ezekre a kérdésekre keresi a választ az előadás óralátogatások, továbbá a két tanárral készí-tett kérdőívek és mélyinterjúk segítségével.

45 ABSZTRAKTOK

Automatikusak-e a kohéziós átváltási műveletek? Makkos Anikó NYME AK

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: kohéziókutatás, fordításértékelés, explicitáció, kompetencia, nyelvvizsgáztatás Az előadás a fordítási szempontú kohéziókutatás legújabb eredményeinek jelentőségét mu-tatja be a nyelvoktatásban: a szövegkohézió alapjainak tekinthető referencia és a kötőszavak angol nyelvről magyar nyelvre való fordításának sikerességét vizsgálja tizenhárom, felsőfokú tanulmányokat folytató, középfokú szaknyelvi vizsgára készülő jelölt fordítási vizsgafeladatá-ban. Az előadás feltárja, hogy a fordított szöveg minőségének pedagógiai megítélése (a nyelvvizsgafeladat javítási kritériumai alapján) milyen mértékben tükrözi a kohéziós eszközök célnyelvi megfeleltetését értékelő elemzés eredményét. A fordított szövegek lehetőséget adnak annak vizsgálatára is, hogy a fordítói előtanulmányokat nem folytatott vizsgázók mi-lyen mértékben képesek ezeknek a nagyrészt automatikusnak tartott átváltási műveleteknek az elvégzésére, azaz idegen nyelvi és anyanyelvi kompetenciájuk elégségesnek bizonyul-e a fent megnevezett kohéziós eszközök sikeres átültetéséhez. Az előadás több vitás kérdésben is állást foglal; egyrészről összehasonlítja a forrásnyelvi szövegnek a vizsgázók által készített fordításait egy szakfordító fordításával, és ennek alapján feltárja, hogy az explicitáció inkább a tapasztalt vagy a tapasztalatlan fordítókra jellemző-e, illetve az elemzések eredményeinek alapján az előadás további részletekkel szolgálhat abban a máig eldöntetlen kérdésben, hogy középszintű nyelvvizsgán milyen tudást és készségeket mér az anyanyelvre fordítási feladat.

Magyar-magyar interkulturális kompetencia Maróti Orsolya Balassi Intézet

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: interkulturalitás, identitás, motiváció, nyelvi tudatosság A szórványban élő magyarok gyakran hoznak létre saját óvodai, iskolai csoportokat gyerme-keik számára anyanyelvük megőrzése érdekében. Identitásuk egyik fontos pillére, egyben pedig megtartásának eszköze is a nyelv. Munkám során felkéréseket kaptam, hogy Nyugat-Európában és Kanadában élő magyarok körében a gyermekeket és fiatal felnőtteket tanító kollégáknak módszertani segítséget nyújtsak, továbbképzéseket tartsak. Azt tapasztaltam, hogy nyelv és kultúra tanítása – érthető okokból – sokkal inkább összekapcsolódik az ő ese-tükben, mint bármely más nyelvtanulói csoportban. Felmerült bennem a kérdés, hogy szük-ség van-e egyáltalán a nyelvtudásba beépülő kulturális kompetencia fejlesztésére ebben az esetben is, vagy elegendő, ha a kollégák csak az egyéb nyelvi készségekre fordítanak figyel-met a magyarórákon. Az identitásformák változásával (pl. az ún. kötőjeles identitás általá-nossá válásával), illetve az Európai Unió kínálta keretek hatására változik a szórványban élők felfogása is – leginkább a fiataloké, akik számára nagyrészt vállalt identitásként maradhat csak meg magyar önazonosságuk. Annak érdekében, hogy a külföldön élő kollégák valódi segítséget kaphassanak az ilyen típusú csoportok tanításához, a magyar-magyar interkulturá-lis kompetencia fejlesztésével is foglalkoznunk kell. A nyelv kulturális összetevőinek tanításá-


46

val fejleszthető a tudatosság, és ez vezethet a nyelvtanulás hatékonyságát biztosító motivá-ció megszerzéséhez. Előadásomban az anyaországban és a szórványban élő magyarok nyelv-használatának összehasonlításához kívánok új szempontokat javasolni.

Szóasszociációs vizsgálatok magyart mint idegen nyelvet tanulók körében Marthy Annamária Semmelweis Egyetem, Egészségtudományi Kar, Szaknyelvi Lektorátus

Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: szóasszociációs vizsgálat, szókincs, magyar mint idegen nyelv, tananyagtervezés, tankönyvírás Vajon milyen szókincs birtokában van egy magyar orvostudományi egyetemen tanuló külföl-di diák? Mennyivel nagyobb a szókincse egy harmadéves orvostanhallgatónak az elsős diákok szókincséhez képest? Szókincsüknek mekkora része alapul az egyetemi magyar nyelvoktatá-son, tankönyvön? Egyetemünk angol programjában részt vevő diákjaival készítettem teljesen szabad szóasszociációs vizsgálatokat, hogy megválaszoljam a fenti kérdéseket. Az idegen nyelvű képzések iránt nagy az érdeklődés, évente közel kétezer diák pályázik az egyetem önköltséges helyeire, ezért különösen fontos, hogy megfelelő nyelvoktatási anyagokat állít-sunk össze a diákok számára. A vizsgálat eredményei segítséget nyújthatnak a nyelvtanárok számára a tananyagtervezéssel, tankönyvírással kapcsolatban.

Diskurzusok az aszexualitásról a magyar kibertérben Misits Éva Szegedi Tudományegyetem

Témák: genderkutatás Kulcsszavak: aszexualitás, szexualitás, gender, diskurzus, internet Az elmúlt ötven év nyelv és gender kutatásai lassan, de kitartóan haladnak a heteronormativitás természetes látszatának lerombolása felé. Az ilyen jellegű kutatások, különösen kritikai diskurzus analízissel és queer teóriákkal párosítva, rengeteget tettek azért, hogy teret engedjenek az eddig elfojtott és száműzött hangoknak, identitásoknak. Azonban bizonyos „alternatív” identitások, mint például az aszexuális identitások, még mindig igen vitatottak és továbbra is elkerülik sok gender kutató figyelmét. Az aszexualitás különösen hátrányos helyzetben van ilyen szempontból: most is rengetegen vitatják (ha egyáltalán terí-tékre kerül) az aszexuális identitások érvényességét, az aszexualitás mint alternatív szexuali-tás létjogosultságát. Leginkább hiányként, betegségként, problémaként, ellenreakcióként, divatként vagy a mai korok szexualitásától való elfordulásként értelmezik. Ezek után nem csoda, hogy hivatalos fórumokon nemigen találkozunk az aszexualitás témájával; ezért dön-töttem úgy, hogy inkább a számítógép által közvetített kommunikáció berkeiben kutatom fel az aszexualitásról szóló diskurzusokat, s teszem mindezt a magyar kibertérben (tehát olyan diskurzusokat kutatok, amelyek magyar nyelven és/vagy magyar internetes tartományban lelhetők fel). Akár aszexuális, akár csak az aszexualitásról érdeklődő felhasználók diskurzusai-ról van szó, a célom az, hogy megvizsgáljam, hogy milyen normatív feltételezések bújnak

47 ABSZTRAKTOK

meg a diskurzusok hátterében, és milyen információk állnak egyáltalán a felhasználók ren-delkezésére a magyar kibertérben, hogy az aszexualitásról tájékozódhassanak.

Hogyan látja és láttatja magát a pulai magyar kisebbség? Önpercepció, önreprezentáció és a nyelvi kérdés Pulán Misits Éva Szegedi Tudományegyetem

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: magyar, horvát, kisebbség, diskurzus, nyelvkérdés Jelen dolgozat témája az, hogy az isztriai tengerparton fekvő, multikulturális Pulában élő ma-gyar kisebbség miként látja és láttatja magát, illetve hogyan pozícionálja magát a helyiekhez, turistákhoz és más kisebbségekhez képest. A bevándorlókkal fél-strukturált interjúk kereté-ben beszélgetett két, különböző kulturális és nyelvi hátterű kutató (egyikük horvátországi horvát, a másik magyarországi magyar). A bevándorlók diskurzusaiban elsősorban az identi-tások felépítésére és (meg)vitatására figyelek, abból kiindulva, hogy a terepmunkások külön-böző háttere fontos tényező a diskurzusok és a személyközi kommunikáció alakulásának szempontjából, mert bizonyos előfeltételezésekre adnak okot mind a terepmunkások, mind az interjúalanyok részéről. Az analízist kiegészíti továbbá a Pula szociális, gazdasági és törté-nelmi hátteréről gyűjtött anyagok sora, amelyek segítettek elhelyezni a magyar kisebbséget a város bonyolult multikulturális és többnyelvű mátrixában. Az eredmények arra mutatnak, hogy bár a magyar kisebbség büszke magyar identitására, és igyekszik ápolni a magyar ha-gyományokat, akár nyelvi, akár nem-nyelvi hagyományokról van szó, a magyar nyelv teljesen visszaszorult a privát szférába a többségi horvát nyelv javára, amely előnyt élvez vele szem-ben minden téren. A kisebbség a nyelvvesztést identitásbeli veszteségként éli meg, azonban a kétnyelvűséget nem tartja járható útnak a magyar nyelv esetében, így a magyar nyelv vár-hatóan egyre kevesebb teret kap majd a jövőben.

Háromelemű szótagkezdetek, három nyelv tükrében. Molnár Tamás Pécsi Tudományegyetem

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: kormányzás fonológia, optimalitáselmélet, nyelvi univerzálé, szonoritási disz-perzió, /S/-disszimiláció Előadásomat a fonológia témakörében a szótag szerkezetével kapcsolatban szeretném meg-tartani. Közelebbről a szótagelő, a háromelemű szibilláns kezdetű szótagelő szerkezeti felépí-téséről. Vizsgálatomat két fonológiai modell, a kormányzás fonológia és az optimalitáselmélet eredményeinek összevetésével kívánom szemléltetni. Választásom azért esett erre a két fonológiai modellre, mert ez a két modell mind működésében, mind pedig elméleti alapjaiban nagy különbséget mutat. A kormányzás fonológia amellett érvel, hogy bizonyos szótagösszetevők (pl. maga a szótag és a kóda) léte megkérdőjelezhető, és akár el is hagyható a szerkezeti leírásból, ezzel pedig egy egészen „új” szótagolási metódust alkalmaz.


48

Így nagyon érdekes és tanulságos, milyen eredményekre jut a két különböző fonológiai mo-dell a háromelemű /s, sz/ kezdetű szótagkezdetekkel és azok szerkezeti struktúráinak felépí-tésével kapcsolatban. Vizsgálatomat három nyelv, a magyar, a német és az angol összeveté-sével kívánom lefolyatatni. Ezzel egy hosszabb kutatási munka első eredményeit szeretném ismertetni. E három különböző nyelv nagyon érdekes hasonlóságokat mutat az említett /s, sz/ kezdetű, háromelemű szótagkezdetekkel kapcsolatban, hiszen mind a három nyelv a szó-tagtól független összetevőben értelmezi ezeknek a szótagoknak első elemét. Így nagyon ér-dekes és tanulságos eredményekkel, valamint újabb kérdésekkel szolgál e három nyelv szó-tagszerkezetének kontrasztív szempontú összevetése.

A betűszók fonetikai és grafematikai tulajdonságairól Murányiné Zagyvai Márta Eszterházy Károly Főiskola

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: betűszó, fonetika, grafematika, szaknyelv, analitikai kémia A betűszók szóösszetételek vagy többszavas lexémák multiszegmentális rövidülése útján létrejött mozaikszavak. Sok szaknyelvben, többek között az analitikai kémia terminológiai rendszerében is fontos szerepet töltenek be, de nagyon népszerűek az általános nyelvben is. A betűszók és a rövidítések elkülönítése szempontjából döntő jelentőségű az adott nyelvi elem szóbeli megjelenési formája, azaz a kiejtése. Fonetikai tekintetben a betűszók nem mu-tatnak egységes képet sem a magyar, sem pedig a német analitikai kémiai szaknyelvben. Ezeken belül is különleges vizsgálati anyagot kínálnak az angol eredetű betűszók, melyeknek fonetikai jegyeit megváltoztatva a nyelvhasználók sajátos ekvivalencia-viszonyokat alakíta-nak ki. A betűszók grafematikai tulajdonságaikat tekintve is sokfélék. Írásmódjuk és ezzel összefüggésben helyesírásuk is gyakran problémát jelent a (szak)nyelvhasználók számára. Az előadás célja annak bemutatása, hogy a fonetikai és grafematikai jegyek alapján hogyan jel-lemezhetők a magyar és német analitikai szaknyelvben előforduló magyar, német és angol eredetű betűszók. Az előadás vizsgálati anyagát egy magyar és német nyelvű PhD-disszertációkból álló mintegy 3000 oldalas korpusz adta.

A pénzügyi válság izotópiája Muráth Judit / Bagó Péter Pécsi Tudományegyetem Közgazdaságtudományi Kar

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: szakmai kommunikáció, szakfordítás, pénzügyi válság, izotópia, adatbányászat Az Amerikai Egyesült Államokból indult és az egész világra kiterjedt másodlagos hitelpiaci válság globális pénzügyi válsággá terebélyesedett, amely aztán megtámadta a reálgazdasá-got is. Ha ezt a – sokak számára tragikus – fejleményt a nyelvhasználók szemszögéből kíván-juk megközelíteni, akkor a globalizáció egy sajátos aspektusával találjuk szembe magunkat. A világ minden táján élő nyelvhasználó ugyanarról informál vagy informálódik, egyazon fogalmi rendszerből indul ki, véleményét csupán különböző nyelveken fejti ki. Kérdés, hogy van-e

49 ABSZTRAKTOK

értelme egy ilyen egyszerűnek tűnő szituációt a nyelvhasználatból kiindulva vizsgálni? A szer-zők abból a feltevésből indulnak ki, hogy az adott helyzet érdemes a kutatásra. A vizsgálat során lényeges szempontként merült fel az objektivitás igénye, ezért az elsődleges kutatási módszer a nyelvészetben (de más szakterületeken is használt) a számítógépes technológiát alkalmazó adatbányászat. Az előadás célja, hogy két – a német és a magyar – nyelv viszonyla-tában végzett empirikus vizsgálatok eredményeként a két nyelvben kirajzolódó izotópláncot bemutassa, és ezáltal hozzájáruljon a kétnyelvű szakmai kommunikáció és a szakfordítás kérdéseihez.

Realisierungen der verbalen Aggression in der ostdonaubairischen Mundart von Werischwar (Pilisvörösvár) Müller Márta ELTE BTK

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: verbale Aggression, Funktionen von pejorativen Ausdrücken, sprachliche Struk-tur von pejorativen Ausdrücken, Hybridisierungen, Entlehnungen aus dem Ungarischen Unter dem Begriff verbale Aggression werden einerseits jene, mit verbalem Handeln ver-bundenen, affektbedingten Verhaltensweisen zusammengefasst, die darauf abzielen, die angegriffene(n) Person(en) mit Worten zu drohen, zu verletzen, zu erniedrigen oder ihr Pres-tige zu mindern. Andererseits kann die verbale Aggression über die negativ intendierte ver-bale Handlung hinaus auch Positives ausdrücken, indem der Sprecher pejorative Wörter oder Wendungen ihm nahe stehenden Menschen gegenüber als Kosewörter verwendet. Die Schimpf- und Fluchpraktiken sind von Kultur zu Kultur, von Sprache zu Sprache hinsichtlich der Quellenbereiche, der Intensität und der Gebrauchsfrequenz des pejorativen Vokabulars verschieden: Die ungarische Sprache weist zum Beispiel im Vergleich zum Deutschen eine breitere Palette jener Quellenbereiche auf, denen die Beschimpfungen entstammen. Der Beitrag setzt sich zum Ziel, die durch direkte Befragungen und Beobachtungen gewonnenen ostdonaubairischen pejorativen Wörter und Wendungen, die von autochthonen Mundart-sprechern in Werischwar erhoben werden konnten, zu untersuchen. Es wird den Fragen nachgegangen, welche Funktionen die pejorativen Lexeme erfüllen, ferner an wen gerichtet sie gebraucht werden, welche sprachliche Strukturen sie annehmen und schließlich ob be-dingt durch die ungarisch-bairische Diglossie der Informanten auch hybridisierte, gar durch-gehend ungarische Formen im Schimpf- und Fluchvokabular der Informanten zu finden sind.


50

Japán metonimikus kifejezések alakulása japán-magyar közvetlen és angol közvetítőnyel-ven keresztüli fordításban Nagy Anita ELTE, Fordítástudományi Doktori Program

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: metonímia-fordítás, közvetítőnyelv, japán Az elmúlt évtized a kognitív szempontú vizsgálatok számának gyarapodását hozta a metafo-rafordítás elemzésében (Tirkkonen-Condit 2002, Schäffner 2004, Harsányi 2008), a kognitív nyelvészetben szintén központi fontosságúként kezelt metonímia fordításáról azonban önál-lóan nem, jellemzően csak a metaforafordítással összefüggésben esik szó. Noha metafora és metonímia nehezen választhatók szét, előadásomban elsősorban metonimikus kifejezések fordításának kérdéseivel foglalkozom. Kövecses definíciójából kiindulva, mely szerint a me-tonímia „olyan kognitív folyamat, amelyben egy fogalmi entitás, a közvetítő, mentálisan hoz-záférhetővé tesz egy, ugyanabban a tartományban vagy idealizált kognitív modellben (IKM) szereplő másik fogalmi entitást (a célentitást)” (Kövecses 2005: 149), olyan japán nyelvű me-tonimikus kifejezéseket vizsgálok meg, melyekben egy emberi testrész, az arc funkcionál konkrét, fogalmilag szembeszökő közvetítő entitásként. Először bemutatom az arc japán nyelvben kimutatható poliszémiáját, metaforikus és metonimikus alapú jelentésváltozásait, és ennek kapcsán arra is kitérek, hogy az ’arc’ jelentésű írásjegy hogyan vesz részt lexémák és szintagmák létrehozásában. A vizsgálathoz a Kövecses és Radden (1998) által feltételezett metonimikus kontinuum különböző fokain álló szintagmákat használom föl. Fő kérdésem, hogy a fordításban megmarad-e a testrész hordozta konkrétság, és hogy az angol közvetítő-nyelven keresztül készült magyar fordítás hoz-e ebben különbségeket a közvetlen japán-magyar fordításhoz képest.

Témastruktúra egybevetése németről magyarra fordított politikai újságcikkekben Nagy János

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: koherencia, funkcionális mondatperspektíva, téma, réma, tematikus struktúra A szöveg-koherencia egyik „mértékegysége” a tematikus struktúra (Tolcsvai Nagy, 2001), amelyet a prágai iskola nyelvészei írtak le a funkcionális mondatperspektíva meghatározásá-ban. Daneš (1974) az egymást követő mondatok témáinak és rémáinak viszonyát öt alap-szerkezetben határozta meg: egyszerű lineáris témafejlődés; témafejlődés végigfutó témá-val; témafejlődés levezetett témákkal; többfelé ágazó réma; témafejlődés ugrással (Károly 2007; Göpferich 1998). Blumenthal (1987) német irodalmi szöveg fordítása kapcsán a párhu-zamos témafejlődés esztétikai és logikai funkciójára mutatott rá, amelyet a francia fordítás nem tudott visszaadni, megtörve ezzel a forrásnyelvi szöveg gondolati, logikai struktúráját. Kutatásomban azt vizsgálom, hogy mi történik azokkal a bekezdésekkel a németről magyarra fordított újságcikkekben, ahol párhuzamos témafejlődés van a forrásnyelvi szövegben. Több mint 10 különböző fordító által fordított politikai témájú újságcikk bekezdéseit hasonlítom össze az eredetivel, ahol kiindulásként párhuzamos témafejlődést találunk. Azt állítom, hogy a magyar szövegben az „eltűnt” párhuzamos témastruktúra miatt a szöveg veszít koherenciá-

51 ABSZTRAKTOK

jából. Arra kívánok rámutatni, hogy a különbség egyrészt természetesen a két nyelv rendsze-rének eltérő mivoltában keresendő, másfelől a párhuzamos témafejlődés hiányát a fordítás-ban egyfajta mentalitásbeli, gondolkodásbeli különbség lecsapódásának tekinthetjük.

A helyes nyelvhasználat egy új népi nyelvészeti vizsgálat tükrében Nagy László SZTE JGYPK, Tanító- és Óvóképző Intézet, Magyar Szakcsoport

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: népi nyelvészet, nyelvi értékítéletek, metanyelvi ismeretek, nyelvművelés, per-ceptuális dialektológia Az előadás egy nemrégiben befejeződött empirikus vizsgálat adataiból nyújt ízelítőt. A bemu-tatandó vizsgálatban a nem-nyelvészek (elsőéves tanítójelöltek) nyelvi attitűdjeiről és nyílt értékítéleteiről szereztünk adatokat. További célunk volt megkeresni, ezeket az adatokat miként lehet jellemezni azokkal a dimenziókkal, amelyeket az angolszász szakirodalomban jól ismert népi-nyelvészeti munka (Preston / Niedzielski: Folk Linguistics 2000) javasolt a köznapi nyelvészeti tudás leírására. Az előadás először a vizsgálati módszerek bemutatásával foglal-kozik röviden, majd részletesen ismerteti, miként ítélik meg a megkérdezett laikusok a helyes és a helytelen nyelvhasználatot. Ezenkívül megtudjuk, hogy a válaszadók szerint kik és hol beszélnek a leghelyesebben magyarul, illetve kiknek a beszédjére mondják azt, hogy a leg-helytelenebb magyar nyelvhasználat. Az adatok bemutatásakor külön kitérünk a korábbi ha-zai eredményekkel történő összevetésre. A prezentáció utolsó részében azoknak a meta-nyelvi ismereteknek és attitűdöknek a bemutatására kerül sor, amelyek ezeket a nyílt érték-ítéleteket irányítják.

Magyarként Spanyolországban – a spanyolok magyar szemmel Németh Eszter1,2 1Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem; 2Granadai Egyetem, Spanyolország

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, spanyol kultúra, magyarként külföldön, munka-vállalás, sztereotípia Az utóbbi években egyre több magyar dönt úgy, hogy külföldön folytatja tanulmányait, vagy éppen egy másik országban keres munkát, s próbál szerencsét. Ennek az elhatározásnak több oka is lehet. Legtöbben a lehetséges anyagi előnyök miatt döntenek egy idegen ország mel-lett, de sokan kalandot keresve vágnak neki az „ismeretlennek”. A választott országok listá-ján pedig Spanyolország viszonylag előkelő helyen szerepel, köszönhetően többek között annak is, hogy 2006 májusától a spanyol állam megnyitotta munkaerőpiacát az új tagállamok előtt, így a magyar állampolgárok is szabadon vállalhatnak munkát. Kutatásom a Spanyolor-szágban élő magyarok körében végzett interjúk és kérdőíves felmérés alapján nyújt betekin-tést a spanyol kultúrába, illetve leginkább abba, ahogyan azt a magyarok átélik. Az adott vá-laszok rávetítenek a két kultúrkör közötti hasonlóságokra és különbségekre, és megmutatják


52

például, hogy hogyan élnek, miként gondolkodnak a kint élő magyarok, miért épp ezt az or-szágot választották, illetve hogy milyen interkulturális akadályokkal találták szemben magu-kat, milyen előnyeik vagy esetleg hátrányaik származnak a kinntartózkodásból.

Közmondások a szótárakban és a nyelvhasználatban P. Csige Katalin Nyíregyházi Főiskola

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: parömiológia, frazeológia, lexikális, szemantikai, pragmatikai kötöttség Egy nyelv frazeológiai készletébe olyan állandósult szókapcsolatok, mondatok tartoznak, amelyekben az alkotóelemek sorrendje és morfológiai alkata alapvetően kötött. A nyelv-használók a lexémákhoz hasonlóan használják őket a kommunikáció folyamatában. A köz-mondások mint a frazeológiai készlet elemei alakilag és értelmileg is mondatértékűek,a men-tális lexikonban a lexémákkal együtt tárolódnak. Strukturális és lexikai jellemzőik alapján pedig a frazeológiai szótárakban kapnak helyet. A közmondások gyűjtésének, szótárakban való megjelentetésének Magyarországon több évszázados hagyománya van. Az újabb szótá-rak (Forgács Tamás: Magyar szólások és közmondások szótára. 2003. T. Litovkina Anna: Ma-gyar közmondástár. 2005) a közmondások puszta rögzítésén és értelmezésén túl példákkal is szemléltetik használatukat. Előadásomban az említett két szótár anyagán, valamint saját gyűjtésű közmondásokon mutatom be, hogy a mai nyelvhasználatban hogyan változik a lexi-kális, szemantikai rögzültség, továbbá azt, hogy milyen modifikációt eredményez a közmon-dások szerkezetében a szövegalkotó szándékos beavatkozása. Vizsgálom azokat a pragmati-kai tényezőket, amelyek a hagyományos nyelvi elemek újszerű alkalmazását kiváltják, és esetleg új állandósult szókapcsolatok születéséhez vezetnek.

A spontán beszéd prozódiai frázisszerkezetének modellezése és felhasználása a beszédfel-ismerésben Pápay Kinga Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: spontán beszéd, adatbázis, automatikus beszédfelismerés, akusztikai előfeldolgozás, prozódiai modellezés A spontán beszéd egységeinek jelölése, felismerése, illetőleg elkülönítése az automatikus beszédfelismerés egyik alapvető problémája. Amellett, hogy a prozódiai és egyéb kulcsok a szöveg típusától függően különböznek, további problematikus pont, hogy a prozódiai megva-lósítás és a szintaktikai szerkezet közötti kapcsolat feltérképezhetősége nemzetközi vita tár-gya. Ugyanakkor megfelelő akusztikai előfeldolgozással (a szegmentális tartományban vég-zett lényegkiemelés jellemző vektorainak használata mellett a szupraszegmentális, prozódiai jellemzőkön alapuló lényegkiemeléssel), valamint a spontán beszéd szupraszegmentális jel-lemzőinek kutatásával a beszédfelismerő rendszerek hatékonysága növelhető. A spontánbe-széd-adatbázis gyűjtése és felhasználása specifikusabbá teszi a felismerőt, hiszen a spontán

53 ABSZTRAKTOK

beszédben még gyakoribbak azok a jelenségek, amelyek az automatikusan futó algoritmust megzavarhatják: szótévesztések, javítások, újrakezdések, változtatások a közlés közben, he-vesebb érzelmek stb. A méréseket, illetve az annotálást (szegmentálás, címkézés és felirato-zás) a Praat hangelemző szoftver segítségével végezzük; ennek során az adott tagmondat hullámformájához rendeljük annak alapfrekvencia- és intenzitásgörbéjét. A vizsgálatok után következik a szabályalkotás, illetve a statisztikai modellezés, valamint ezek bekapcsolása a beszédfelismerő rendszerbe. Statisztikai modellezés esetén a betanítás során az adatbázis hangfájljaiból az előfeldolgozással nyert szupraszegmentális jellemző vektorok, valamint az adatbázis szegmentálási és címkézési adatai használhatók fel a prozódiai modellek felépíté-séhez.

HuComTech Multimodális Adatbázis - annotáció és címkefeldolgozás Pápay Kinga Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: multimodalitás, nonverbális kommunikáció, spontánbeszéd-adatbázis, annotá-ció, prozódiakutatás A HuComTech Multimodális Adatbázis megtervezése és felépítése a debreceni HuComTech (Human-Computer Interaction Technologies) Kutatócsoport legutóbbi alprojektje. Az audio-vizuális adatbázis elsősorban északkelet-magyarországi beszélőket reprezentál, jelenleg 121 fiatal felnőtt beszélőtől tartalmaz formális és informális spontán beszédet irányított dialógu-sok formájában, megfelelő férfi-női eloszlással. Jelenleg az adatbázis annotációja van folya-matban, amely fontos része az adatfeldolgozásnak: az audioanyagon (a szó szerinti átiraton túl) a címkéket több szinten helyezzük el, megkülönböztetjük az intonációs frázisok szintjét, az érzelmek/kognitív állapot szintjét és a diskurzusszintet; a címkék osztályait prozódiai ala-pon különítjük el. A videó annotációs eszközzel – amely a HuComTech csoport saját fejleszté-se – címkézzük a fej, a szemek/tekintet, a szemöldök, a kezek, a váll, illetve a felsőtest külön-féle mozdulatait. A többszintű, multimodális annotáció lehetővé teszi számunkra, hogy a projekt céljainak megfelelően vizsgálatokat végezhessünk a különböző audioszintek, modali-tások, a verbális és nonverbális kommunikáció közötti átfedésekkkel kapcsolatban. Az elő-adás alatt sor kerül a címkék különböző feldolgozási lehetőségeinek bemutatására is.

A szleng tanítása középiskolai magyar nyelvtankönyveink tükrében Parapatics Andrea ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola

Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: anyanyelv-pedagógia, tankönyvelemzés, szleng, szociolingvisztika, gyakorlatok Doktori kutatásom tárgya a mai magyar középiskolás tanulók szlenghez és használatához fűződő attitűdjeinek vizsgálata. A kérdéshez elengedhetetlen tudnunk: mit értenek az ala-nyok szlengen, milyen ismereteket szereznek róla tanulmányaik során. Előadásomban azt kívánom bemutatni, mit tanulhatnak ma a 9–12. évfolyamos diákok a szleng nyelvi és társa-


54

dalmi helyzetéről, szerepéről, megítéléséről. Bár a tankönyv csak eszköz, és a tanulókban kialakult ismeretek, attitűdök nagymértékben függnek pedagógusuk személyétől, általában mégis arra alapoznak tanárok, diákok egyaránt. Középiskolai tanárként gyakran tapasztalom, hogy az előadás szövegét sokszor felülírja a tankönyvé, hiszen abból akkor és úgy jegyzetel-het a tanuló, amikor és ahogyan szeretne. Kutatásomhoz a 2009/2010. tanév közoktatási tankönyvjegyzékében felsorolt 9–12. évfolyamos gimnáziumi és szakközépiskolai tanulók számára írt magyar nyelvtankönyveket és segédleteket vizsgáltam meg. Mivel azonban a lista évente módosul, a teljesség igénye nélkül azokat a könyveket is szemügyre vettem, amelyek az aktuális jegyzékből hiányoznak ugyan, de napjaink ismert, népszerű darabjai. Ezek alapján összesen 46 tankönyvben, munkafüzetben, feladatgyűjteményben stb. vizsgáltam meg nem-csak a nyelv rétegződéséről szóló fejezeteket, hanem azokat is, ahol szintén szó eshet szleng-ről – így például a kommunikáció, a szókészlet és a stílus témakörét. Előadásomat néhány saját gyakorlat bemutatásával zárom, amelyek segítséget adhatnak a szleng mint egyre in-kább terjedő nyelvi és társadalmi jelenség jellegzetességeinek és használatának hatéko-nyabb, színesebb tanításához.

A sokesetű rendszer elterjedése a 19. századi magyar grammatikákban Pelcz Katalin Pécsi Tudományegyetem

Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet, A magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a latin declinatio és a magyar sokesetű rendszer, a nyelvhasználat kényszerítő ereje, latin – magyar és német – magyar kontrasztivitás, az új nézet elterjedése Az előadás a declinatio kérdéseit vizsgálja az elsősorban nyelvoktatási céllal íródott 18-19. századi grammatikákban. A szabályrendszerek elemzése kapcsán kirajzolódik a nyelvleírás fejlődésének, tudatosodásának folyamata, melyet a deskriptívnek szánt s a kortársak által preskriptívként értelmezett akadémiai nyelvtannal való összevetésben tekintek át. A kontrasztivitás megjelenik egyrészt az első akadémiai nyelvtannal való összevetésben, más-részt magukban a vizsgált nyelvmesterekben, melyek a magyar nyelvtani elemeket többször a latin és a német nyelvi szabályokkal egybevetve mutatják be. A hagyományos latin gram-matikai szemlélet jelen van a nyelvtani leírásban, összevetésben és rendszerezésben, de ezekben a nyelvkönyvekben világosan látható az a felismerés, hogy – elsősorban a nyelv-használatból adódóan – a holt nyelv nyújtotta ismereteket nem tartják elégségesnek; más módszert kell alkalmazniuk a funkcionalitás érdekében, mely csak élőnyelvi példák segítsé-gével lesz hiteles. Az előadás rávilágít, miként önállósulnak a főnévragozás fejezetei a latin esetragoktól, hogyan válik elfogadott nézetté a sokesetű rendszer, s milyen formában érhet-jük tetten az elterjedését.

55 ABSZTRAKTOK

Az MBTI „T” és „F” típusainak nyelvhasználata a meggyőzés célzatú üzleti prezentációkban a megítélés dimenziója mentén Pethő Mária PPKE BTK

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: üzleti prezentáció, transzkript, személyiségtípus, megítélés dimenzió, kohézió Előadásomban olyan nyelvi jelenségeket kívánok feltárni, melyek kapcsolatba hozhatók pszi-chológiai kritériumokkal. Az egyes személyiségtípusok megnyilatkozásai eltérnek a különbö-ző rendszerszinteken, s ezzel is magyarázható, hogy az üzleti életben eltérő eredményesség-gel tudnak kommunikálni. Egy több száz fős nagyvállalat személyiségtípusait mértem fel a GPOP (Golden Profiler of Personality) teszt segítségével. A kérdőív Isabel Briggs-Myers és John Golden nevéhez kötődő 50 éves kutatás és fejlesztés eredménye. (MBTI = M-B-féle tí-pus-indikátor) Tizenhat, egymástól jól elkülöníthető, egyenrangú személyiségtípus ismerhető meg általa, melyek 4 dimenzióban jönnek létre (energia, észlelés, megítélés és életstílus). A tesztet a vállalat dolgozói közül 110-en töltötték ki. Az eredmények alapján a cégnél legtöb-ben az ESTJ, ill. ESFJ típusokba tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a két legjellemzőbb személyi-ségtípus kizárólag a megítélés dimenziójában mutat eltérést, így a megnyilatkozásaikban észlelhető különbségek ebben a dimenzióban vizsgálandók. Az elmúlt hónapokban az ESTJ és ESFJ típusú dolgozóktól rögzítettem prezentációkat, és készítettem el azok transzkriptjeit. A T (thinking - gondolkodó) és F (feeling - érző) típusok több szempontból is eltérést mutatnak nyelvhasználatukat illetően. Az előadás a struktúra, nyelvi stílus (formális, informális), nyelv-tani szerkezetek (alárendelő, mellérendelő), szövegfelépítés, koherencia (logikai szerkezet) és az ezt megvalósító kohéziós elemek (melyek az egyes konceptuális egységeket követhe-tőbbé teszik) bemutatásával ismerteti az eltéréseket.

A mondatnyelvészettől a multimediális kommunikátumok szövegtanainak létrehozásáig. Az idegen nyelvek oktatása mint alkalmazott szövegtan Petőfi Sándor János

2001-ben a Torinói Egyetem „laurea honoris causa” diplomát adományozott nekem, amely arra jogosít, hogy az egyetemen a többi docenssel egyenrangúként én is idegen nyelvet és irodalmat oktathassak. A diploma átvételét követően az egyetemi szokásoknak megfelelően bemutató tanítást (ottani elnevezés szerint „lectio magistralis”-t) tartottam. Jelen előadáso-mat a „lectio” analógiájára készítettem el, a Bevezetésben annak felépítését ismertetem. A Bevezetést követő előadásom négy részből áll: Minthogy a nyelv és irodalom oktatásában az antropológiai hermeneutika jelentős szerepet játszik, az első részben röviden annak alapkér-déseivel foglalkozom. A második rész az előadás központi része, amelyben a verbális kommunikátumok szövegtanai létrehozásának kérdéseit tárgyalom. Elemzem a sensus há-rom típusát, a fogalmit, a referenciálisat és a kommunikatívat. Kiemelten a magyar mint agglutinatív nyelv jellemzőire a szó, a mondat és a szöveg szintjén. A rövid harmadik részben azoknak a gyakorlatoknak a típusaira utalok, amelyeket a szövegek analitikus megközelítésé-nek elő-készítéséhez vezettünk be. A negyedik részben olyan forgatókönyvet vázolok, ame-lyet követve a második részben tárgyalt kutatás a multimediális kommunikátumokra kiter-jeszthető. Előadásomat a „Következtetések levonása helyett” című résszel zárom.


56

Konvencionálisan indirekt beszédaktusok fordításának pragmatikai modellje angol-magyar nyelvpárban Polcz Károly Budapesti Gazdasági Főiskola

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: pragmatika és fordítás, beszédaktusok fordítása, konvencionálisan indirekt be-szédaktusok, előkészítő stratégia, javaslattevő forma Az előadás célja egy olyan pragmatikai modell bemutatása, amely a fordítástudományban alkalmas lehet a konvencionálisan indirekt direktív és komisszív beszédaktusokra jellemző fordítói megoldások feltárására. A pragmatikai vizsgálatokban a kutatók a különböző direktívumokat általában nyolc- vagy kilencfokozatú direktségi skálán helyezik el (House és Kasper 1981, Blum-Kulka 1982, Blum-Kulka et al. 1989, Trosborg 1995, Szili 2004). Mivel több jelentős empirikus kutatás alapját a Cross Cultural Study of Speech Act Realization Patterns (A beszédaktusok mintázatának kultúraközi vizsgálata, továbbiakban CCSARP) projektben alkalmazott (Bum-Kulka et al. 1989), illetve a Trosborg-féle (1995) skála alkotja, ezért röviden ismertetem és összehasonlítom az említett két rendszert előnyeik és korlátaik tükrében. A felmerülő elméleti problémák megvitatása és feloldása után arra teszek kísérletet, hogy a CCSARP és a Trosborg-féle skálák erősségeink ötvözésével, valamint egyéb lényeges szem-pontok figyelembevételével egy olyan módosított direktségi skálát alakítsak ki, amely megfe-lelő viszonyítási alap lehet a konvencionálisan indirekt direktív és komisszív beszédaktusok direktségi szintjének összehasonlítására angol-magyar nyelvpárban. A skála segítségével ár-nyalt képet nyerhetünk a vizsgált beszédaktusok fordítására jellemző megoldásokról a di-rektség/indirektség pragmatikai kategóriájában.

A poétikai kommunikáció szimbolikus jelentéstartalmának ábrázolása hipermediális szö-vegekben Porkoláb Judit / Boda István Károly Debreceni Egyetem

Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: integrált kommunikációs modell, poétikai funkció, szimbólumhasználat, interak-tív konkordancia szótár, hipertext/hipermédia A kommunikáció különböző funkcióinak leírására bemutatunk egy integrált kommunikációs modellt. A négy alapfunkciót és négy kiegészítő funkciót tartalmazó modellben a poétikai funkciót általánosan értelmezzük, amelynek célja a fatikus funkció által létesített kommuni-kációs kapcsolaton túlmenő viszony kialakítása az adó és vevő között esztétikai hatás elérése céljából. A poétikai viszony kialakításának egyik alapvető eszköze a szimbólumhasználat. Elő-adásunkban bemutatjuk, hogy a szimbólumhasználat formálisan ábrázolható különböző szö-vegek hipertextuális kapcsolatrendszere segítségével. Vizsgálataink során egy versből és egy kulcsszóból indulunk ki. Ezután egy természetes nyelvű és multimediális szövegeket tartal-mazó korpuszból olyan szövegeket választunk, amelyekben a kulcsszó hasonló jelentésben fordul elő, és felvázoljuk a kulcsszó adott jelentésének forrás- és céltartományát. Komplex céltartomány esetén új szavakkal bővítjük a kulcsszavak körét, és ezekhez újabb szövegeket

57 ABSZTRAKTOK

keresünk. Célunk az, hogy a kapott kulcsszavakkal és szövegekkel leírjunk, „lefedjünk” egy szimbolikus jelentéstartományt. Formálisan eredményeinket a szövegek interaktív konkor-dancia szótárának kibővítésével ábrázoljuk. Célunk a kulcsszavak poétikai kommunikációban használatos metaforikus és/vagy szimbolikus jelentésének leírása egy háromrétegű hipertext struktúra kialakításával, amely tartalmazza

— a kulcsszót és kapcsolatrendszerét, továbbá metaforikus leképezéseit, — a kulcsszó jelentés szerint csoportosított konkordanciáit, — a kulcsszót tartalmazó szöveg(részlet)eket.

A kulcsszavak segítségével a kiválasztott vers köré komplex hipertext struktúrát szervezünk, és a versértelmezési folyamatot a kialakított hiperszöveg nemlineáris bejárásával, az össze-kapcsolt szövegek „együttolvasásával” modellezzük.

A mélyinterjú módszerének alkalmazása a műfordítás-kutatásban Pusztai-Varga Ildikó ELTE BTK, Fordítástudományi Doktori Program; SZTE, Idegen Nyelvi Kommunikációs Intézet

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: dinamikus kultúrafelfogás, kulturálisan kötött kifejezések, kutatásmódszertan, mélyinterjú, műfordítás-kutatás Előadásomban a műfordítás-kutatás egy lehetséges új módszertanát körvonalazom a nyelvé-szet és kultúratudomány határán. Kortárs finn versek magyar és angol nyelvű fordításait ku-tatva a kulturálisan kötött kifejezések fordítási megoldásait vetem össze. Kutatásaim során a nyelvészeti szöveg-összehasonlító módszert egy új értelmezési keretben alkalmazom. Neve-zetesen a kultúrákat statikus entitásként értelmező nyelvészeti és szociolingvisztikai fordítás-tudomány kultúrafelfogásán túllépve a kulturálisan kötött kifejezések fordítási megoldásait egy dinamikus kultúrafelfogás kontextusában értelmezem. Eszerint a különböző fordítási megoldások leírása után esetleges általánosan érvényesülő tendenciákat tapinthatok ki a finnről magyarra, illetve a finnről angolra történő fordítás során. Ezek után feltárom és elem-zem e tendenciák mögött kirajzolódó csoport-kulturális kötődéseket, melyek az adott értel-mezés kereteiként szolgálnak. Az ilyen szemléletű fordításkutatásban a nyelvészeti korpusz-elemzés összehasonlító módszere mellett a kulturális antropológia több konkrét kutatási módszerét is alkalmazom. Ezek közül egyik a mélyinterjúk készítése. Kutatásaim során a kor-társ finn költészet fordítóival készítek mélyinterjúkat, melyek szövegét meghatározott mód-szertani lépéseket követve elemzem. Előadásomban bemutatom, hogyan hasznosítható a fordítástudományi kutatásokban az eddig tudtommal még senki által nem alkalmazott mély-interjú készítés módszere. E módszertan rövid ismertetése után műfordítókkal készített in-terjúk elemzésének folyamatát követem végig. Végül kiemelem, milyen fordítástudományi tanulságokkal szolgál ez a módszer versfordítások elemzésekor a hagyományos szövegelem-ző módszereket kiegészítve.


58

Kriminalisztikai szövegnyelvészet – a Don Quijote effektus Ránki Sára Szegedi Tudományegyetem, BTK, Magyar Nyelvészeti Tanszék

Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai; alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: kriminalisztika, bűnügyi kategória-szótár, nyelvész szakértés, genderkutatás, profilalkotás Kutatási területem a kriminalisztikai szövegnyelvészet. Lényegében nevezhetjük nyelvészeti profilalkotásnak is, mert célja a személyazonosítás leíró nyelvészeti módszerekkel. A szöveg-vizsgálatnak ezt az ágát a büntetőeljárás során alkalmazzák nyelvész szakértő bevonásával. Ez azt jelenti, hogy ha egy bármilyen szöveg (például névtelen vagy álnévvel ellátott levél, búcsúlevél, zsarolólevél vagy csak egy üzenet) kerül a nyomozó hatósághoz, amely tartal-mazhat a bűncselekmény elkövetőjének szociodemográfiai státuszára, adataira utaló jelet, azt a nyelvész a szövegből ki tudja olvasni. Fontos ezt a szakterületet elkülöníteni a grafoló-giától, az igazságügyi írásszakértéstől, a kriminálpszichológiától,a pszicholingvisztikától, ugyanakkor tudatában kell lenni interdiszciplinalitásának, annak, hogy integrálja a nyelvésze-ti, a lélektani és szociológiai tudományokat, így – az elméleti horizont kiszélesítése mellett – kibővíti a gyakorlati lehetőségeket. Doktori értekezésemben szeretném empirikus vizsgálat-tal bizonyítani ennek a szakterületnek a létjogosultságát. A magyar nyelvű szakirodalom fel-dolgozása meggyőzött arról, hogy a kriminalisztikai szövegnyelvészet a személyazonosítás egy megfelelő módszere lehet, ha módszertanát és elméleti hátterét a nyelvváltozásnak megfelelően újragondoljuk, azokat összegezzük. Terveim között szerepel egy bűnügyi kategóriaszótár elkészítése is. Ebben a témában 2008-ban, a L’Harmattan Kiadó gondozásá-ban Fogva tartott gondolatok címmel jelent meg tanulmánykötet, melynek társszerzője va-gyok.

A nyelvi közvetítő készség értékelésének szempontjai szaknyelvi vizsgákon Rébék-Nagy Gábor Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: nyelvi közvetítő készség, integratív feladat, deskriptor, értékelés, PROFEX A nyelvi közvetítő készség mérése a szaknyelvi vizsgák sokak szerint legnehezebb eleme mind a vizsgázó, mind az értékelő szempontjából. A feladat integratív jellege miatt a vizsgá-zó itt szembesül a nyelvről, illetve a szaknyelvről szóló ismereteinek és készségeinek szinteti-zálásával összefüggő nehézségekkel, az értékelő pedig azzal a ténnyel, hogy a közvetített szakszöveg mint produktum nehezen kvantifikálható, és így a bináris döntések helyett nem-egyszer szubjektivitásba hajló értékítéleteket kell alkotnia. Bár ez a probléma teljes egészé-ben nem szüntethető meg, mindent el kell követni a szubjektív értékítéletek súlyának csök-kentése érdekében. Az előadás azon értékelési deskriptorok kialakításával és működésével kapcsolatos tapasztalatokat elemzi, amelyek a PROFEX államilag elismert orvosi szaknyelvi vizsga 2006-ban történt szintillesztése óta vannak használatban.

59 ABSZTRAKTOK

Az orosz és a magyar politikai szakszókincs változása 1990-2010 között Répási Györgyné Nyíregyházi Főiskola

Témák: lexikológia és lexikográfia, kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: politikai kommunikáció, diplomáciai szakszókincs, európaiság, EU-s jogi, köz-igazgatási, gazdasági terminológia A politikai kommunikáció a rendszerváltás óta Európa-szerte jelentős változáson ment ke-resztül. E változások első és legközvetlenebb tükröző közege a szókészlet, adott esetben a szakszókincs. A 2002-ben megjelent „Hétnyelvű politikai és diplomáciai glosszárium” (főszerk.: Mihalovics Árpád, Révay Valéria. AULA, Budapest) megjelenése óta, melynek orosz nyelvű szócikkeit magam készítettem, eltelt csaknem egy évtized. Magyarország azóta teljes jogú tagja lett az Európai Uniónak. Ez a lexikára nézve azzal a következménnyel jár, hogy a politikai kommunikációban előtérbe került az Európai Unió jogrendjével, közigazgatásával, valamint a gazdaság jelenségeivel kapcsolatos terminológia. Mindez természetesen az emlí-tett glosszáriumunkban még nem jelenhetett meg. Előadásomban orosz és magyar nyelvű szaknyelvi szövegek, valamint lexikográfiai források adataira támaszkodva kísérletet teszek annak bemutatására, miként változott, milyen terminológiával bővült az említett Glosszári-umban már szereplő szócikkekhez képest az orosz és a magyar politikai és diplomáciai szak-nyelv. A jogi, politikai és gazdasági szakszókincs bemutatásán túl elemezni kívánom az egyes lexémák szerkezetét, az idegen nyelvi hatásokat és az új terminológia szóképzéstani azonos-ságait, illetve különbségeit a vizsgált két nyelvben.

Fordítható, fordítatlan és lefordíthatatlan elemek a reklámszlogenekben. Német-magyar-angol kontrasztív vizsgálat Salánki Ágnes Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: reklám, fordítás, fordíthatóság, fordíthatatlanság, az ekvivalencia megvalósulási formáinak lehetőségei Korábbi előadásaimban és cikkeimben már a 90-es évek közepétől foglalkoztam a reklámok nyelvezetével, a fordíthatóság, fordíthatatlanság kérdésével. Mivel a reklámok igen dinami-kusan változnak, újabb és újabb szlogenek tűnnek fel és tűnnek el, avagy maradnak fenn hosszabb időre az egyes reklámhordozókban, úgy gondolom, a vizsgálatnak e tekintetben folyamatosnak kell lennie. Mi okozza egyes szlogenek sikerességét avagy éppen sikertelen-ségét? Előadásomban először röviden igyekszem rávilágítani a reklámszlogenek azon általá-nos nyelvi elemeire, amelyek az elmúlt 10-15 év során alapvetően azonosak maradtak, tehát a reklám nyelve mindenkori részeként tekinthetők, valamint ismét tipologizálom az újabb és újabb szlogeneket a fordíthatóság és fordítottság szempontjából, az ekvivalencia megvalósu-lásának különböző lehetséges szintjeit figyelembe véve, miközben értékelem, interpretálom. Az új idők egyre inkább megkívánják, hogy a lefordítatlan reklámok között a korábbiaknál még fokozottabb hangsúllyal említsem meg az angol nyelvű reklámszlogeneket, megpróbál-va magyarázatot adni a jelenség okára mind német, mind magyar nyelvterületen.


60

A lefordíthatatlan elemek tipologizálási lehetőségének jogosultságát szintén új példákkal igyekszem bizonyítani.

Hitek és hiedelmek: hogyan vélekednek középiskolások az idegennyelv-tanulásról? Sankó Gyula Debreceni Egyetem

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: nézetek a nyelvtanulásról, nyelvi értékítélet, tudatos nyelvtanulás, nyelvi hie-delmek, a nyelvtanulás sikere A tanulók különféle nézetekkel, előítéletekkel, hiedelmekkel és elképzelésekkel érkeznek a nyelvi órákra, amelyek hatással lehetnek mind órai viselkedésükre, mind a tanulási stratégiá-ik megválasztására, és ezáltal komoly hatással lehetnek a nyelvtanulás sikerére. Az előadás egy kérdőívekkel végzett felmérés eredményeit ismerteti. A kvantitatív módszerrel végzett kutatás statisztikailag értelmezett adatok segítségével igyekszik megmutatni, hogy a válasz-adók milyen nézeteket vallanak az idegennyelv-tanulás menetét és eredményét leginkább befolyásoló tényezőkről, ami – a közhiedelmek hatásán túl – bizonyos mértékig arról is képet ad, hogy a jelenlegi idegennyelv-oktatási gyakorlatunk milyen nyelvi értékítéleteket közvetít. A tanulmány elsődleges célja, hogy felvázolja: milyen szemléletűek a megkérdezett középis-kolások a tanult nyelv nehézségét, a nyelvtanulás természetét, a tanulás stratégiáját, a moti-vációt és a nyelvtanulással kapcsolatos elvárásaikat illetően. Előadásomban azt is vizsgálom, hogy a kapott eredmények alapján kimutatható-e összefüggés a tanulók nézetei és olyan egyéb tényezők között, mint a nemük, nyelvismeretük foka, a nyelvtanulásuk időtartama, a nyelvtanulásban elért eredményük, vagy hogy milyen idegen nyelvet tanulnak.

A beszélőváltás mechanizmusa háziorvosok szívbetegekkel folytatott beszélgetéseiben Sárkányné Lőrinc Anita PTE AOK

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: orvos-beteg kapcsolatok, epizódok, beszélőváltás mechanizmusa, megerősítés, szociális jártasság Kutatásom tárgya a háziorvos szívbeteg kommunikációjának vizsgálata a beszélőváltás me-chanizmusa segítségével. Előadásom első felében kitérek az orvos beteg szerepek és kapcso-latok között lévő különbségekre. Ahhoz, hogy a fentebb felsorolt kérdésekre választ tudjak kapni, és a vizsgálatom eredményesen záruljon, szükséges rögzítenem a beteg és egy házior-vos beszélgetését. A felvétel tényét megerősíti és egyben befolyásolja is a személyes megfi-gyelés, ezért a rögzítés előkészítése, megfelelő elemzésre alkalmas kommunikációs esemény kiválasztása során különös figyelemmel kell eljárnom. Jelen poszterhez 3 háziorvos szívbeteg anamnézis elemzését használom fel. A beszédváltási mechanizmusok elemzése után rávilágí-tok az orvos megerősítő szerepének és szociális jártasságának fontosságára is.

Fordítási készség fejlesztése kontrasztív nyelvészeti elemzések alkalmazásával

61 ABSZTRAKTOK

Sárosdy Judit Károli Gáspár Református Egyetem

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: szövegtípusok fordítása, kontrasztív, nyelvelemzés, hibaelemzés A fordítók képzése több szinten folyik: a kétnyelvű vizsgákra történő felkészítéstől egészen a professzionális fordító és tolmácsképzésig, mely alap, mester és doktori képzési formában zajlik. Az anyanyelv rendkívül lényeges szerepet tölt be a célnyelv elsajátításában és ismere-tében, ezért fontos az, hogy a leendő fordítók mindkét nyelv szerkezetét, szabályait alaposan megismerjék mielőtt fordítási készségeik fejlesztését megkezdenék. A sikeres fordítások elkészítéséhez azonban nem elegendő a két nyelv leíró nyelvtanának, illetve nyelvészetének egymástól független ismerete, hanem a két nyelv szabályainak kontrasztív elemzése is szük-séges. A kontrasztív elemzést célszerű a nyelv különböző területein végezni. Ezek a területek: a fonetika-fonológia, a morfológia, a lexikológia, a szemantika és a szintaxis, valamint a szö-vegtan különböző típusú kihívást jelentenek a fordítók számára. Ezekkel a területekkel fog-lalkozunk majd gyakorlati példák elemzésekor. Az előadásban több szövegtípus kontrasztív elemzésére kerül majd sor, és megvizsgáljuk azt is, hogy a tipikus fordítási hibákat hogyan kerülhetjük el kontrasztív szemléletű nyelvi tudatosítással. A kontrasztív hibaelemzés az egyik legfontosabb eszköz a félrefordítások, melléfogások elkerülésére. A grammatikai és lexikai hibák kontrasztív elemzésén túl a hibák orvoslására is javaslatot teszünk majd a pre-zentáció során.

Tükörfordítások román-magyar hivatalos fordítások esetében Sárosi-Márdirosz Krisztina-Mária Sapientia Erdélyi Tudományegyetem, Románia

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: tükörfordítás, langue-szintű ekvivalencia, transference, terminológiai átvétel Bizonyos forrásnyelvi szövegek elkerülhetetlenül rajta hagyják nyomukat a fordításon. Ez főként jogi szövegek esetében érvényes, mert ebben a szövegtípusban az a jellemző, hogy egy mondatba sokkal több mindent sűrítenek bele, mint a köznyelven megfogalmazott mon-datokba és szövegekbe, emiatt a célnyelvi szöveg is hosszabb lesz, és az átváltás miatt ide-genszerűvé is válhat. A fordítás paradoxonja, az hogy minél pontosabb nyelvi szempontból, annál pontatlanabb mint fordított szöveg. A langue-szintű ekvivalencia veszélyes, mert nem vezet diskurzív ekvivalenciához. Az ekvivalenciának a diskurzus szintjén kell megvalósulnia, emiatt nem szabad figyelmen kívül hagyni, hogy egyetlen nyelv esetében sem esik egybe a fordításbeli és a szótárbeli megfelelő. A fordított szövegek elemzése során sok esetben talál-kozunk átemeléssel. Ezt a szakirodalom transference néven tárgyalja. A vizsgálati korpu-szomban (mely románról fordított magyar hivatalos fordított szövegekből áll) megfigyelt jelenségek között is található hasonló eset. Én ezt terminológiai átvétel néven tárgyalom, és azt jelenti, hogy szinte módosítás nélkül emeli be a fordító a célnyelvi szövegbe a forrásnyelvi terminust. Ide tartozik például a betűszók megőrzése és átemelése.


62

A diskurzusjelölők funkciói – a nyelvhasználók szerint Schirm Anita Szegedi Tudományegyetem, Magyar Nyelvészeti Tanszék

Témák: a szövegtani kutatások alkalmazott nyelvészeti aspektusai, alkalmazott stilisztika Kulcsszavak: diskurzusjelölők, nyelvi stratégia, attitűd A diskurzusjelölők újabban a formális és funkcionális elemzések kedvelt célpontjai (Gyuris 2008, Dér 2009, Schirm 2009), azonban a gyakorlat oldaláról még kevéssé vizsgálták ezt a szóosztályt. Azok az esettanulmányok ugyanis még hiányoznak, amelyek arról adnának szá-mot, hogy a nyelvészeti szakirodalom elméleti állításai milyen viszonyban vannak a nyelv-használóknak a diskurzusjelölőkre vonatkozó intuícióival és attitűdjeivel. Korábbi kutatásaim során (Schirm 2010) egy 53 adatközlőből álló véletlen minta kérdőíves vizsgálata során az alábbi hipotéziseket igazolta a vizsgálat a hát, az ugye, a vajon, az -e és a szóval diskurzusje-lelőkre vonatkozóan:

(i) A nyelvhasználók körében erős a vizsgált diskurzusjelölők stigmatizáltsága. (ii) A diskurzusjelölők emocionális és expresszív funkcióját felismerik és használ-

ják a naiv beszélők. (iii) A nyelvhasználók felismerik az elemek interakciós funkcióját. (iv) A megnyilatkozás propozicionális tartalmának az érintetlenségét is érzik a be-

szélők.

A kutatás kiterjesztésével azt vizsgálom, hogy nagyobb elemű rétegzett mintavétel hogyan módosítja ezeket az elméleti hipotéziseket. Az interneten generált, a diskurzusjelölőkre vo-natkozó nyelvhasználati vita eredményeinek a bemutatásával pedig még szélesebb képet kaphatunk a naiv beszélők attitűdjeiről. Igazolódni látszik az a megállapítás is, miszerint a diskurzusjelölőkhöz kötődő tévhitek napjainkban egyrészt megkérdőjeleződnek, másrészt a gyakori emlegetés által mégis továbbélnek (Domonkosi 2004).

A narrációs nyelvi jegyek átváltása C. F. Ramuz elbeszéléseinek magyar fordításában Schmelczer Erika Nyíregyházi Főiskola

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: narrátort leíró nyelvi jegyek, közlésmód formái, a mondat- és szövegszerkesztési eljárások, átváltási problematikák C. F. Ramuz svájci francia nyelvű 20. századi író egy olyan elbeszélői stílust hoz létre, amely tónusában, ritmusában jeleníti meg a hegyi emberek gondolkodásmódját, érzékelését, meg-szólalását. Az oralitást idéző elbeszélői nyelvezet a „langue-geste” egy olyan narrátorral válik hitelessé, akit leginkább azonosíthatunk egy népi mesemondóval, s akinek váratlanul, akár mondat közben is átengedi a szót a történeten kívül álló heterodiegetikus narrátor. Az elbe-szélés közlésmódjának egyik fontos kategóriája, a nyelvtani személy használata segíti az ol-vasót a narrátor személyének azonosításában. A ramuz-i elbeszélés leggyakoribb személyes névmása a „kaméleon” természetű on névmás, mely egyszerre tartozik a határozatlan és a

63 ABSZTRAKTOK

személyes névmások csoportjába. Jóllehet az il (egyes szám harmadik személy) morfológiai és szintaktikai tulajdonságait átveszi, specifikusan senkire sem, de bárkire vonatkozhat, és képes felvállalni más személyes névmások jelentését is. A narrátor személyének kijelölésén túl a közlés forrásáról is tájékoztat az elbeszélésben megjelenő nyelvtani személy. Ez utóbbi értelmezéséhez egyéb, mondat- és szövegszerkesztési (függő beszéd, átélt beszéd, belső monológ) sajátosságok figyelembevétele is szükséges. A narrátort kijelölő nyelvtani személy, valamint a közlésformák magyar szövegbe történő átváltásának problematikáját tárgyalja a tervezett előadás két fordító: Gyergyai Albert és Örvös Lajos fordításainak tükrében.

Határozott és határozatlan ragozás a magyar köztes nyelvben Schmidt Ildikó TMG - Deutsche Schule, Budapest

Témák: a magyar mint idegen nyelv Kulcsszavak: a magyar mint idegen nyelv, köztes nyelv (interlanguage), nyelvelsajátítás, nyel-vi interferencia, határozott és határozatlan ragozás A magyar mint idegen nyelv oktatásában használatos grammatikai megközelítés részletesen ki van dolgozva. De hogyan történik a nyelvelsajátítás a formális nyelvoktatásban nem része-sülő tanulók esetében? Erre a kérdésre keresik a választ a „köztes nyelvi” kutatások. A Selinker által bevezetett interlanguage (magyarul: köztes nyelv) kifejezés a tanulók által a nyelvelsajátítás közben kialakított sajátos rendszerszerű „nyelvet” takarja. Előadásomban a magyar köztes nyelvben a határozott és a határozatlan ragozás sajátosságaira vonatkozó vizsgálatból származó eredményeket mutatom be. A kutatás hipotézise az, hogy a magyar mint idegen nyelvben a határozott és határozatlan ragozás elsajátítása során a tanulók által használt nyelvi formák nem mutatnak nyelvspecifikus interferencia jelenségeket, hanem egy sajátos rendszerben helyezkednek el. A vizsgálatban három eltérő nyelvi szinten álló, külön-böző anyanyelvű, de a csoportokban azonos számú megegyező nyelvi hátterű tanulótól származó szóbeli és írásbeli megnyilatkozást elemeztem. A résztvevők közül senki nem ré-szesült formális nyelvoktatásban, így nem a nyelvtanfolyamok eredményességét mértem. A vizsgálati eredmények részben igazolják a hipotézist. Kirajzolódik egy sajátos rendszer a ha-tározott és határozatlan ragozás használatában, amelyből nem lehet következtetni nyelvspecifikus jegyekre. Ugyanakkor megfigyelhető, hogy más nyelvi szinten indul a vizsgált nyelvtani elemek alkalmazása a különböző anyanyelvi hátterű nyelvhasználók csoportjainak esetében.

Mandiargues fantasztikus novelláinak fordítása Schneller Dóra BGF, Kereskedelmi Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: műfordítás, novella, francia irodalom, szürrealizmus, véletlen Előadásom tervezett témája a Franciaországban nagyon elismert, de Magyarországon szinte ismeretlen francia író, Mandiargues fantasztikus novelláinak fordítása. Két éve foglalkozom a


64

novellák fordításával, 2009-ben pedig elnyertem a Babits Mihály műfordítói ösztöndíjat, amely nagy segítséget nyújtott a munkámban. Jelenleg a fordítási munkálatok felénél tartok, és a műfordítás során szerzett tapasztalatokról szeretnék beszámolni, az író különleges vilá-gának bemutatása után. Mandiargues fantasztikus novellái a negyvenes években születtek. Ekkoriban az író aktív tagja volt a szürrealista mozgalomnak. A szürrealista esztétika nagy hatással volt a novellákra, amelyek középpontjában mindig egy különleges, olykor misztikus találkozás áll, amelynek során a Bretonék által is kedvelt véletlennek fontos szerep jut. Mandiargues szövegei megmunkáltak, költőiek, néha már-már maniersita stílusúak. Hasonla-tai, többszörösen alárendelt mondatai, hosszú mondatfüzérei, valamint ritka szavakban is bővelkedő szókincse miatt nem tartozik a könnyen fordítható írók közé. A nehézségeket azonban ellensúlyozzák a fordítás szépségei: izgalmas, egyedi történetekről van szó, amelyek költői nyelven szólalnak meg. Előadásomban, Mandiargues novelláinak műfordítása mellett szeretnék kitérni a francia szépirodalom, főleg a próza fordításnak jelenlegi magyarországi helyzetére is.

Húsz év a felsőoktatási nyelvoktatásért Sturcz Zoltán Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem

Kulcsszavak: felsőoktatás, nyelvoktatás, MANYE, szakmai háttér, nyelvpedagógia-történet A MANYE kezdetektől úgy tekintette a felsőoktatási lektorátusokat, mint az alkalmazott nyelvészeti kutatások terepét és az ilyen eredmények sikeres felhasználóját. Ennek a felválla-lásnak a legszembetűnőbb mutatója, hogy az egyesület nevében is feltüntette a nyelvokta-tókat. Ezért is tartotta mindig kiemelt feladatának a lektorátusi egységek fenntartását, össze-tett oktatói és kutatói tevékenységük támogatását. Ennek legfontosabb eleme, hogy minden kongresszuson szekciókat, illetve kerekasztalokat biztosított a nyelvoktató egységek munka-társai és aktuális szakmai kérdései, problémái számára. Gyakorlatilag az elmúlt két évtized folyamatos szakmai küzdelemben telt a lektorátusok megmaradásáért. Ebbe a küzdelembe a MANYE állandó szakmai hátteret és segítséget nyújtott a lektorátusoknak. Ennek a támogató magatartásnak a következő pontjai állapíthatók meg: a nyelvoktatási paragrafusok megjelen-tetése a felsőoktatási törvényben és módosításaiban; a nyelvoktatási megszorítások elleni küzdelem; a bolognai képzési rendszer bevezetésének nyelvi kérdései; nyelvpolitikai és nyelvpedagógiai alapelvek kinyilatkoztatása, memorandumok készítése; SWOT-analízis a lektorátusok helyzetéről; javaslatok a lektorátusi munka korszerűsítésére stb. Ezek a küzdel-mek és a hozzá fűződő eredmények ma már a magyar nyelvpedagógia-történet bemutatásra érdemes részét alkotják.

65 ABSZTRAKTOK

Nyelvi látképek európai összehasonlításban: nyelvi tervezés és nyelvmenedzselés Szabó Gilinger Eszter SZTE, Linee

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: nyelvi látkép, kétnyelvűség, kétnyelvű feliratok, diskurzus A jelen dolgozat egy nemrégiben lezárult kutatás eredményeinek egy részét ismerteti, mely-ben négy európai város nyelvi látképének tükrében vizsgáltuk a helyi nyelvtervezési és nyelvmenedzselési tevékenységeket. Az utóbbi években elterjedt európai és ázsiai nyelvi látképvizsgálatok rendszerint egy adott területen található feliratokat elemezve vizsgálják adott nyelvek vagy nyelvpárok hatását és/vagy jelentőségét az adott helyen és időben. A jelen kutatás azonban az adatgyűjtésre kiválasztott négy város: Pula, Llanelli, Český Těšín és Békéscsaba lakóinak és látogatóinak a nyelvi látképre vonatkozó diskurzusait vizsgálta. A jelen előadáshoz fölhasznált interjúanyagot (mely csak egy részét képezi a teljes adatállo-mánynak) a nyelvmenedzselés (Szabómihály 2007, Lanstyák 2010) elméleti hátterével ele-mezve arra a megállapításra jutottunk, hogy bár egymástól nagyon eltérő történelmi hátte-rűek és jelenkori kulturális jegyűek adatgyűjtésünk helyszínei és lakói, mégis összehasonlítá-sunk alapját képezhetik, hiszen a nyelvtervezésre és nyelvmenedzselésre vonatkozó ideoló-giáik, bár eltérő végeredménnyel, de hasonló mechanizmusokkal működnek. A kiindulópont a nyelvmenedzselési folyamat első három szakasza: a normától való eltérés, ennek észlelése és ennek értékelése: ki miért tartja fontosnak az eltérések felismerését és értékelését. Ezek pedig vizsgálatunk alapján nagyban függnek a domináns nyelvi ideológiáktól és a helyi nyelvi tervezés állapotától. Ezek vezethetnek az akcióterv kidolgozásához és bevezetéséhez, illetve ezek állhatják a további nyelvmenedzselési tevékenység útját.

Az ÉLET fogalma szimbólumok és metaforák nyelvén Szabó Réka MTA, Nyelvtudományi Intézet

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: élet, fogalmi metafora, szimbólum, mítosz, tudattalan Előadásomban a fogalmi metaforák és a kulturális szimbólumok összefüggéseit szeretném bemutatni. Példaként az élet fogalmát, ennek szimbolikus és metaforikus felfogását vizsgá-lom. Hogyan jelennek meg a szimbólumok a fogalmi metaforákban? Ez utóbbiak az elvont dolgok konceptualizálásához konkrét, hétköznapi fogalmakat hívnak segítségül: az élet tűz, az élet utazás, az élet egy nap. A kognitív nyelvészet egyik fontos kérdése, hogy miért éppen az adott forrástartomány kapcsolódik egy céltartományhoz. Az egyik lehetséges motivációt a kultúrába jól beágyazott szimbólumok jelentik. Ezek igen gyakran szolgálnak a metafora for-rástartományául. A szimbólumok a képi megjelenítés által könnyen érthetők, érzelmi többle-tet hordoznak (pl. a víz, a tűz, az út). Jelentéstartalmuk rendkívül sokoldalú, az ember tuda-tos és tudattalan gondolkodását is érintik, emiatt a nyelvészet és a pszichológia szempontjá-ból is kimeríthetetlenek. Magukban hordozzák az ember világértelmezését, megmutatják az emberi környezetre univerzálisan és kultúránként eltérően kialakított reakciókat. Az élet szimbólumai alapvetően univerzálisak, részletes fogalmi megragadásuk azonban kultúrán-


66

ként más és más. A szimbólumok elemzéséhez nélkülözhetetlen a kognitív metafora, hiszen ez adja a kulcsot a szimbolikus jelentés megfejtéséhez: szinte nem is tudunk másképp a szimbólumokról gondolkodni, csak metaforákban. A metaforák és szimbólumok kapcsolatá-nak ilyen értelmezése hozzásegíthet a megismerési folyamatok, a nyelv és a kultúra viszo-nyának további megértéséhez.

Szociokulturális értékek „nyelvi kisebbségben” Magyarországon: másodgenerációs fran-ciaországi magyarok kommunikációs nehézségei az anyaországban Szabó T. Annamária Ulla ELTE BTK, Nyelvtudományi Doktori Iskola

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: interkulturális kommunikáció, kommunikációs kudarc, másodgenerációs nyelvi kisebbség, pragmatikai hiba A választott téma egy folyamatban lévő kutatás része, amely a franciaországi második gene-rációs magyar-francia kétnyelvű beszélők nyelvhasználatával foglalkozik. Eddig nem készült olyan kutatás – Gergely János 1960-as években végzett fonetikai vizsgálatain kívül – amely a franciaországi magyar kisebbség nyelvi helyzetével foglalkozott volna, annak ellenére, hogy a nem szomszédos európai országokat tekintve, Németország után itt élnek a legnagyobb számban magyarok (kb. 35 ezren). Az anyaggyűjtés 2006 óta folyik Párizsban és környékén. A kutatás az L2 nyelv elemeinek L1 nyelvre való adaptációját a fonetikai/fonológiai szinttől egészen a pragmatikai szintig vizsgálja. A mostani előadás a magyar-francia másodgenerációs kétnyelvű beszélők magyarországi kommunikációs kudarcainak néhány esetét mutatja be, a nyelvi és a kommunikációs kompetencia vizsgálatával (Baoczerowski, J. 2000. A kommuniká-ciós kompetencia és összetevői. In: Baoczerowski, J. 2000. A nyelv és a nyelvi kommunikáció alapkérdései. Budapest: ELTE. 342–351). Szó esik azokról a pragmatikai „hibákról”, amelyek interkulturális kommunikációs helyzetben keletkeznek, és a kétnyelvű gondolkodás és be-széd kölcsönhatását reprezentálják (Szili, K. 2004. Tetté vált szavak. Budapest: Tinta Könyvki-adó és Bárdosi, V. - Karakai, I. 2008. A francia nyelv lexikona. Budapest: Corvina). A vizsgálat kiterjed a kommunikációban tükröződő szociokulturális értékekre, a direktségre, valamint az érzelmekhez való viszony milyenségére, amelyet esettanulmányokkal mutat be a szerző.

Tradíciók és/vagy reformok? Problémák a nyelvtanoktatásban Szabó Veronika Pécsi Tudományegyetem

Témák: a magyar mint anyanyelv oktatása és használata Kulcsszavak: nyelvtanoktatás, tudományosság, nyelvleírás-elméletek, tradíció, reform Az iskolai keretek között zajló anyanyelvi nevelés egyik központi kérdése a grammatika taní-tásához kapcsolódik. Minek a következménye, hogy a nyelvtan népszerűtlen diákok és taná-rok körében egyaránt? Kell-e egyáltalán nyelvtan a közoktatásban? Ha igen, milyen életkor-tól, milyen módszertannal és milyen nyelvelmélet alapján? Az iskolai nyelvtankönyvek nagy része még a hagyományos leíró nyelvtan kategóriáit használja. Mivel azonban nem épít kö-

67 ABSZTRAKTOK

vetkezetesen egyetlen modellre, módszereit tekintve eklektikussá válik. Vajon ez természe-tes, vagy egységes nézőpontra lenne szükség? Miért és hogyan lehetne követni a tradíciókat a grammatika tanításában? Be kellene-e vonni a kortárs nyelvtudományi elméleteket a köz-oktatásba? Milyen nyelvészeti diszciplínák lehetnének alkalmasak arra, hogy segítségükkel az általános iskolás és a középiskolás diákok többet tudjanak meg a nyelvről, és eredményes nyelvhasználókká váljanak? Kölcsönösen kizárja-e egymást a hagyománytisztelet és az újító szemlélet a nyelvtanoktatásban? A problémafelvető előadásban felvázolom, hogy a fentiek-hez hasonló kérdésekre milyen válaszokat adtak az anyanyelvoktatás különböző korszakai-ban, és milyen válaszok adhatók ma.

Bőrszín-detektálás Szeghalmy Szilvia

Témák: Számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: képfeldolgozás, szegmentálás, bőrdetektálás, színterek, 3D rekonstrukció A bőrszínű területek felismerése során a cél az emberi bőrfelületekhez tartozó pontok meg-határozása a képen. Ezt az eljárást gyakran használják az arc, kéz vagy kar helyzetének beha-tárolására. A bőrszínű területek felismerésében problémát jelent, hogy még egy országon belül is számos bőrszínnel találkozhatunk. Ráadásul a bőrszínhez hasonló színű tárgyak is lehetnek a képen, melyek megtalálása nem célunk. A zavaró tényezők kiküszöbölésére az itt bemutatott módszer első lépése egy durva 3D rekonstrukció, mely lehetővé teszi az előtér-ben lévő személy és a háttér elválasztását. A színinformációk alapján a biztosan nem bőrré-giók is azonnal a háttérhez sorolhatók, míg a bizonytalan pontok besorolása a háttér és a Viola & Jones algoritmus segítségével lokalizált arcszín segítségével történik. Ez utóbbi hiva-tott biztosítani azt, hogy a módszer eltérő bőrszínek és különféle megvilágítás esetén is használható maradjon.

Emlékezés Papp Ferencre Székely Gábor Nyíregyházi Főiskola

Ha élne még a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének alapítója, Papp Ferenc akadémikus, akkor az egyesület XX. kongresszusán születésének nyolcvanadik évfordulóját ünnepelhetnénk. Az ünnepi alkalmat szomorúvá teszi az a tény, hogy nemcsak születésére, hanem halálának tizedik évfordulójára is emlékeznünk kell. Papp Ferenc évtize-deken keresztül vezette a debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem Orosz Nyelvészeti Tanszékét. Az 1970-es évek második felében másodállásban a nyíregyházi Bessenyei György Idegen Nyelvi Intézetének igazgatója volt. 1982-től a Budapesti Közgazdasági Egyetem Nyelvi Intézetének, 1985-től 1988-ig az ELTE BTK Általános és Alkalmazott Nyelvészeti Tanszékének vezetőjeként dolgozott. 1985-től a Magyar Tudományos Akadémia Nyelvtudományi Intéze-tének főmunkatársaként az Akadémiai Nagyszótárral kapcsolatos számítógépes munkálatok beindításnál kapott feladatokat. 1985-ben választották a Magyar Tudományos Akadémia rendes tagjává. Kezdeményezője volt a Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok


68

Egyesülete megalapításának. A kerek évfordulók alkalmat adnak arra, hogy emlékezzünk Papp Ferencre, a tanárra, a tudósra, a tudományszervezőre, a kollegára és a barátra.

Konjunktívusz és imperatívusz: a magyar és a német nyelv „ellentétes pólusai” Székely Gábor Nyíregyházi Főiskola

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: konjunktívusz, imperatívusz, paradigma, kontrasztív, grammatika A DE Germanisztikai Intézetének kezdeményezésére J. Pilarský vezetésével munkacsoport alakult, amely egy német-magyar kontrasztív nyelvtan megírását tűzte ki célként. U. Engel germanista körökben jól ismert grammatikája képezi a kiindulási alapot. E grammatikának már elkészült német-lengyel, német-szerbhorvát és német-román változata. Ezen kontrasztív grammatikák sorához csatlakozna a német-magyar változat. A MANYE XIX. kongresszusán a melléknévről tartottam előadást. Jelenleg tervezett előadásom ennek folytatása, amennyi-ben a fentebb említett kollektív kutatási témához kapcsolódik. A konjunktívusz és az impera-tívusz egybevetése azért tűnik érdekes témának, mert a magyar nyelvben konjunktívusz – eltekintve néhány nyelvésznek ettől eltérő véleményétől – nincs, a német nyelvben viszont a konjunktívusz az indikatívuszhoz hasonlóan fontos szerepet játszik. Ugyanakkor a németben az imperatívusz csak töredékes paradigmájú, míg a magyar nyelvben az imperatívusz para-digmája teljes. Tulajdonképpen tehát „sokpólusú” egybevetés lehetséges.

Praat szkriptek használata a HuComTech Multimodális Adatbázis feldolgozása során Szekrényes István Debreceni Egyetem

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: audio annotáció, Praat szkript, automatikus annotáció-ellenőrzés, adatbázis-feldolgozás, adatkinyerés Kutatócsoportunk a HuComTech Multimodális Adatbázis hanganyagának feldolgozását a Praat beszédfeldolgozó program annotációs funkcióinak segítségével valósítja meg. Az anno-táció folyamatának megkönnyítése érdekében igyekszünk kiaknázni egy, a Praat programba beépített szkript nyelv kínálta lehetőségeket, amelynek segítségével automatizálni és szab-ványosítani tudunk bizonyos műveleteket. Ezek a program alapértelmezett menürendszeré-be illeszthető szkriptek még fontosabb szerephez jutnak a lényegében manuálisan készített annotációk értékelése és ellenőrzése során. Automatikusan ellenőrizni tudjuk például az an-notációs szintek címkéiben szereplő kódok validitását, amely a későbbi, szintén automatizált értékelések szempontjából nem elhanyagolható. Ugyanígy detektálhatóvá válnak bizonyos szegmentációs hibák is, amelyek eltérnek az általunk használt sémától. A szimbólumok és a szegmentáció ellenőrzésén túl kizárhatunk bizonyos, a különböző szintek közötti és szinteken belüli, hibás szemantikai korrelációkat is. A hibák részben automatizálható korrigálásához, a javítás megkönnyítése érdekében szintén szkripteket használunk. Az ellenőrzött annotációk-

69 ABSZTRAKTOK

ból a későbbi felhasználásnak megfelelő formában automatikusan kigyűjthető adatok pedig statisztikai elemzések vagy más feldolgozó szoftverek betanítására szolgálnak.

Speciális kommunikatív funkciójú terminológia a molekuláris onkológia területén Szelényi András PTE ÁOK

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: molekuláris onkológia, terminológia, kis keresztmetszet, adatbázisok, terápiás célok Az orvostudományi kutatások élvonalában lévő szakterületeken folyó, a legmodernebb tech-nológiákat alkalmazó kutatások új tendenciákat hoztak az alkalmazott terminológia szem-pontjából. Az ismert epidemiológiai helyzet miatt a kardiovaszkuláris, illetve az onkológiai megbetegedések molekuláris diagnosztika segítségével történő tudományos leírása során születő terminus technicusok már nem csak a puszta tudományos leírást szolgálják, sokkal inkább az új, nemzetközi együttműködéssel, munkamegosztással és folyamatos információ-csere útján frissülő, a diagnosztikai és terápiás célok minél egységesebb és hatékonyabb megvalósulását segítő egységes adatbázis(ok) kialakulását. Az alkalmazott terminológia foko-zódó formai kiüresedése nem öncélú, inkább a szakmai diskurzusközösség gyors és zökke-nőmentes belső kommunikációját szolgálja. A leírás során egyre nagyobb szerepet kapnak a terminusokban az ezek segítségével leírt entitások között feltárt, kikövetkeztetett, illetve feltételezett kapcsolatok és kapcsolatrendszerek, valamint ezek funkciói. A vizualizálás a terminusok szintjéről (a nyelvi ábrázolás szintjéről) képi ábrázolásokra, például modellekre tevődik át. A molekuláris szint adatállománya kis keresztmetszetű, a viszonylag szűk körű alkalmazói kör számára „gazdaságos formában” tárolt terminus technicusok formájában áramlik (betű-szám kombinációk, betűszavak, mozaikszavak). Ezeket a terminusokat a mole-kuláris kutatások eredményeinek részleges illetve viszonylagos „képlékenysége” is indokolja, a leírt entitások kórfolyamatban elfoglalt helye, szerepe illetve súlya több esetben idővel módosul(hat). Az előadás molekuláris szintű onkológiai folyamatleírások alapján kísérli meg bemutatni ezt a speciális terminológiát.

A magyar gazdasági jogi szakszókincs kutatása diakrón megközelítésben Szép Beáta Eszterházy Károly Főiskola

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: terminológia, szakfordítás, szaknyelvtörténet, gazdasági jog, lexikográfia Előadásomban diakrón megközelítésben vizsgálom a magyar gazdasági jogi terminusokat, kezdve a megalkotásukban szerepet játszó tényezőktől egészen a szaknyelvben való meg-gyökeresedésükig, illetőleg adott esetben a kihalásukig (feltárva ennek okait). Megvizsgálom a gazdasági jogi terminusok szótári előfordulásait a 19. századtól napjainkig, súlyt helyezve a szótárakban és lexikonokban szereplő definíciók és magyarázatok változásaira. A diakrón megközelítésű lexikográfiai vizsgálat segíthet annak a gyakran felmerülő kérdésnek a megvá-


70

laszolásában is, hogy mit kell tartalmaznia egy szakszótárnak, beleértve a definíciók és ma-gyarázatok teljességének problematikáját. Kitérek a szakfordítás során felmerülő szóalkotási problémákra és az ezzel kapcsolatos nyelvész-jogász viták elemzésére: Kinek a „joga” a szóal-kotás? Milyen kritériumok alapján történjen? A terminusok szemantikai mezőinek változásait vizsgálva rávilágítok a gazdasági jogi szakszókincs és a köznyelvi szókincs egymást befolyáso-ló viszonyára, cáfolva ezzel azt a nézetet, miszerint a terminusok kívül esnek a köznyelvi szó-kincsen, és az ún. terminológiai mezőknek semmi közük a természetes nyelv szemantikai mezőihez (vö. Coseriu 1981, idézi Heltai 2004: 25). Végezetül néhány további példán szem-léltetem a szakfordítás szerepét a szakszókincs kialakításában. Egyik fontos példa a mára már meggyökeresedett korlátolt felelősségű társaság terminus, amely német-magyar szakfordí-tás következtében került a magyar szakszókincsbe, és bár nyelvileg helyesnek mondható, a jogászok tartalmi szempontból kifogásolják (vö. Mezei 1996: 167).

A Magyar Alkalmazott Nyelvészek és Nyelvtanárok Egyesületének *MANYE+ 20. évében Szépe György

A MANYE XX., Debrecenben tartott kongresszusán a MANYE tiszteletbeli (és előző) elnöke néhány mozzanatot mutat be az egyesület előtörténetéből és történetéből. Szóba kerül az előzmények közül a Tudományos Ismeretterjesztő Társulat [TIT] Országos Idegennyelv-oktatási Választmánya, amelynek a MANYE jogutódja mind belföldi, mind nemzetközi vonat-kozásban (mint országos tagszervezet a Fédération Internationale des Professeurs de Langues Vivantes szövetségben). Említésre kerül a TIT-nek egyesületekre bomlása 1990-ben, s ennek során a MANYE, valamint a magyarországi némettanári és franciatanári szervezetek megalakulása. Szó esik a MANYE országos kongresszusairól, mellettük az 1991. évi pécsi FIPLV világkongresszusról. Az előadó felidézi a egyesület alapszabályát, bejegyzését, székhe-lyeit, szervezetét, tevékenységi formáit, valamint finanszírozását. Mint a Modern Nyelvokatás főszerkesztője beszámol a folyóirat létrejöttéről, illetve szerkesztéséről és ki-adási vonatkozásairól. Végül – személyes véleményként – szóba hoz öt témát: (1) a MANYE nevében levő alkalmazott nyelvészet és nyelvoktatás tartalmát, (2) a MANYE és a szakma generációs átrétegeződését, (3) a MANYE viszonylagos főváros-centrikusságát, (4) a MANYE szakmai tevékenységének diverzifikálódásását, (5) a MANYE nemzetközi tevékenységét.

Eltérő nyelvi képeken alapuló fordítási nehézségek Szijj Mária Budapest Gazdasági Főiskola KVIK

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordítás, anyanyelv, kognitív nyelvészet, metafora, poliszémia Magyarországon egyértelműnek tűnik, hogy irodalmi műveket csak anyanyelvre lehet fordí-tani; az anyanyelv ereje kell ahhoz, hogy megfelelő minőségű irodalmi szöveg jöjjön létre. A helyzet merőben más a külföldön megjelenő magyar irodalmi művek esetében. Mivel keve-sen vállalják a magyarul vagy más ritka nyelven született művek fordítását anyanyelvükre, sok magyar irodalmi művet magyar anyanyelvűek tolmácsolnak idegen nyelvre. Ha tényként fogadjuk el az anyanyelv sajátos varázsát, feltételezhető, hogy ez nemcsak a célnyelvi szöveg

71 ABSZTRAKTOK

megfogalmazásában, hanem a forrásnyelvi szöveg megértésében is hasonlóan fontos szere-pet játszik. A nem anyanyelvű fordítónak számos nehézséggel kell szembenéznie a magyar szöveg dekódolása során. Ezek egyike, hogy a két nyelv- és kultúrközösség másként fogja fel és értelmezi a világot. Előadásomban magyarázatot keresek arra, hogy az eltérő metafora-rendszerekhez kapcsolódó poliszémia milyen akadályt jelenthet a fordítás során.

Milyen legyen a magántanár? Szilágyi Anikó BGF KVIK

Témák: idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: nyelvtanulás, középiskola, magántanár A Budapesti Gazdasági Főiskola mindenkori elsőéves hallgatói már négy éve vesznek részt kérdőíves felmérésben, amelynek szándéka annak felderítése, hogy a diákok milyen gyakori-sággal, milyen okokból és céllal és mely tantárgyakból járnak különórákra középiskolai éveik alatt. Az előző évek adatai szerint ennek a korosztálynak átlagosan több mint 80 %-a vesz magánórákat - elsősorban idegen nyelvből és néhány más tantárgyból - tanulmányai során, különösen az érettségit megelőző időszakban, illetve a nyelvvizsgára való felkészülés céljá-ból. A felmérés választ keres arra is, hogy milyen előnyeit és korlátait látják a diákok a ma-gánúton történő nyelvtanulásnak, milyen nyelvtanulónak látják magukat, és milyen formá-ban tanulnának új nyelvet. Mit várnak az iskolai tanártól és mit a magántanártól, milyen mér-tékben felel meg az adott oktatási forma az elvárásaiknak? A diákok által adott válaszok rá-mutathatnak néhány olyan fontos problémára, amelyekkel a diákok szembesülnek a nyelv-tanulás során, és amelyekkel az iskolai oktatás jellegénél fogva nehezen tud segíteni. Célom azoknak a pontoknak a bemutatása, amelyek a tanároknak, tanárképzők, szülők és akár a diákok számára is jelentősek.

Arcosztályozás Szilágyi Attila

Kulcsszavak: érzelem, életkor, nem, etnikai csoport meghatározás, LBP A számítógéppel történő képfeldolgozás az információtechnológia egy igen szerteágazó terü-lete. Ezen belül az automatikus életkor-meghatározás, az érzelmek felismerése, a nemek elkülönítése valamint az etnikai származás megállapítása egy ember arcképének alapján ér-dekes és kihívásokat rejtő terület. Az itt elért kutatási eredmények hasznosak lehetnek to-vábbá a pszichológiában, a biztonsági iparban vagy akár a szórakoztatóiparban. Célunk egy személy bizonyos tulajdonságainak megállapítása egy fénykép vagy videofelvétel alapján. A folyamat több részre bontható: a bemenet beolvasása, arclokalizáció, kivágás, előfeldolgozás és osztályozás. Kutatásainkban az előfeldolgozás a Local Binary Patterns, az osztályozás pedig a Support Vector Machine módszerén alapul.


72

Elöljárós szerkezetek elemzése olasz nyelvű EU-s dokumentumokban Szladek Emese Pannon Egyetem

Témák: fordítástudomány, szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: terminológia, fordítás, szaknyelvi képzés, fordítóképzés, jogi szaknyelv Internetes források alapján olasz nyelvű EU-s jogi dokumentumokból olyan kifejezéseket kerestem, amelyek tartalmazzák a di elöljárószót határozott névelővel vagy anélkül. A kere-sett kifejezéseket összevetettem az olasz szöveg magyar nyelvű változatában talált kifejezés-sel. A teljes korpusz 63228 szó olasz nyelven, és 52128 szó magyar nyelven. Az elemzett do-kumentumok jellege és témája különböző, ezáltal a szövegekből a kifejezések változatos ösz-szetételű listáját állíthattam össze. A szövegek és a választott kifejezések elemzésekor figye-lembe vettem, hogy a magyar és az olasz szövegek nem tekinthetők egymás fordításának, hiszen valószínűleg mindkettőt az angol nyelvű változatból fordították, mégis megállapítha-tók belőlük a két nyelvre vonatkozó jellegzetességek. Az elöljárós szerkezetek magyarról olaszra történő fordítása során különösen az okoz nehézséget, hogy eldöntsük, a névelős vagy a névelő nélküli alakot kell-e használni. A kategóriák szerint összegyűjtött példák tör-vényszerűségeinek megfigyelése, tudatosítása segítséget nyújthat a szaknyelvi vagy köznyel-vi szótárban nem megtalálható további formák fordításához. Az elemzés során összegyűjtött példák különösen akkor segíthetnek a fordításban, ha ezek a célnyelvi megfelelők nem sze-repelnek a rendelkezésre álló forrásokban. Ez a fajta szövegelemzési, terminológiai gyakorlat jól beépíthető a fordítóképzés és a szaknyelvi képzések módszertanába.

A kétnyelvűség és a kulturális identitás szerepe a fordító-, ill. tolmácsképzésben Szondy Katalin Universität Wien, Zentrum für Translationswissenschaft, Ausztria

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: fordításképzés, identitás, identitászavar, kétnyelvűség, didaktika Munkám során meg szeretném vizsgálni, hogy milyen negatív kihatásai lehetnek a két-, ill. többnyelvűségnek a fordító- ill. a tolmácsképzésre. A későbbiekben pedig arra keresek vála-szokat, hogy hogyan lehet a megfelelő alapképzés (BA), ill. innovatív didaktikai módszerek segítségével ezeket a gondokat leküzdeni. A két-, ill. többnyelvűségről alkotott hagyományos kép azt mutatja, hogy az minden téren csakis előnyt jelenthet. A két-, ill. több nyelven nevel-kedő gyermekekre már a kezdettől fogva jelentős befolyással van a környezetük pozitív hoz-záállása. Általában abból indulnak ki a szülők, hogy gyermekeik gondmentesen és szinte saját maguktól képesek két vagy több idegen nyelvet elsajátítani, akkor is, ha az adott nyel-vet/nyelveket csak a családban hallják (alkalmazzák), a nyelvezet minőségét, ill. a szókincs bőségét aligha figyelembe véve. Ezenkívül teljesen kizárják a kulturális identitászavarok problémáját. Kutatásaimat a Bécsi Egyetem Fordító- és Tolmácsképző Központján végzem, ahol a hallgatók jelentős számban két, sőt több nyelven nőttek fel. Sokszor csupán ez az egyetlen motivációs tényezője pályaválasztásuknak. A frissen érettségizett diákok s szüleik nincsenek tisztában a fordító feladatkörével, és azzal sem, hogy az optimális esetben milyen személyiségűnek, kompetenciájúnak kell lennie a fordítónak/tolmácsnak. A vizsgálat ered-

73 ABSZTRAKTOK

ményei új lehetőségeket tárnak fel korszerű és adekvát didaktikai koncepciók kidolgozására, majd ezek beépítésére a tanrendbe.

Magyar anyanyelvű nyelvtanulók harmadik nyelv-tanulásának vizsgálata T. Balla Ágnes SZTE, Nyelvtudományi Doktori Iskola, Angol Alkalmazott Nyelvészeti Program

Témák: nyelvtörténet és alkalmazott nyelvészet, idegennyelv-oktatás: nyelvpedagógiai és technológiai kérdések Kulcsszavak: harmadik nyelv-tanulás, pozitív transzfer, angol, német Kutatásom középpontjában magyar anyanyelvű nyelvtanulók harmadik nyelv-tanulásának vizsgálata áll. Vizsgálatom alanyai középiskolás diákok, tekintve, hogy ma Magyarországon jellemzően ők tanulnak két idegen nyelvet, melyek közül a leggyakoribb kombináció az angol és a német. Elsősorban arra a kérdésre keresem a választ, hogy harmadik nyelv tanulásakor a diákok támaszkodnak-e, és ha igen, mi módon a második nyelv tanulása során szerzett isme-reteikre. Célom, hogy bemutassam, hogy amennyiben a diákok kontrasztív módon tanulják az egymáshoz tipológiailag közel álló nyelveket, nagyobb arányban lép fel pozitív transzfer, mint negatív. Az adatokat a 2009/2010-es tanévben négy középiskolás nyelvtanulói csoport (két vizsgálati és két kontrollcsoport) bevonásával gyűjtöttem. A diákok nyelvi szintjét a vizs-gálat elején és végén szintfelmérő teszttel állapítottam meg. A vizsgálati csoport tagjai a 2009/2010-es tanév második félévében heti egy órában olyan nyelvórákon vettek részt, me-lyek az angol és a német nyelvet kontrasztív módon mutatták be. A gyűjtött adatok tájéko-zódást nyújtanak arról, hogy a diákok saját maguk hogyan ítélik meg az általuk tanult két idegen nyelv egymásra hatását, mind pedig arról, hogy a félév során milyen mértékben sike-rült ezeket a tapasztalataikat nyelvtanulásuk során ténylegesen kamatoztatniuk.

Idegen anyanyelvű hallgatók nyelvi készségeinek felmérése a Debreceni Egyetemen Tar Ildikó Debreceni Egyetem Agrárszaknyelv-oktatási és Kommunikációs Tanulmányok Tanszék

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: nyelvi készség, beilleszkedés, akadémiai kompetenciák, siker- és kudarcélmény A vizsgálat jelenlegi szakaszában a négy fő nyelvi készség közül az alanyok akadémiai olvasási készségszintjét mértük. Feltételezésünk szerint a külföldi hallgatók tanulmányi teljesítmé-nyét, a befogadó akadémiai és kulturális közegbe való beilleszkedését és az ezekből fakadó siker, illetve kudarcélményeik kialakulását befolyásolja tanulmányaik nyelvének, jelen eset-ben az angol nyelv ismeretének, illetve idegen nyelvi akadémiai kompetenciáik alkalmazha-tóságának szintje. A méréshez az IELTS (International English Language Testing System) vizs-garendszer Academic Reading, Zoo conservation programs tesztjét használtuk.


74

A nyelvtanírástól a treebank-alapú webes konkordanciák készítéséig Tóth Ágoston Debreceni Egyetem, Angol-Amerikai Intézet

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás, nyelvtechnológia Kulcsszavak: mondattani annotáció, treebank, számítógépes nyelvészet, korpusznyelvészet Munkacsoportunk saját fejlesztésű magyar LFG nyelvtana és az azt implementáló mondatta-ni elemző köré olyan szoftveres infrastruktúrát fejleszt, amely magyar nyelvű szövegek mon-dattani és morfológiai elemzését végzi el, és teszi tárolhatóvá, elérhetővé olyan módon, hogy jól használható legyen elméleti nyelvészeti, korpusznyelvészeti, lexikográfiai és nyelvoktatási célra. Az előadás röviden bemutatja a központi nyelvtanfejlesztési projektet, amelyet jelen-leg úgy bővítünk ki, hogy az implementált nyelvtani jelenségek vonatkozásában lehetővé tegye akár teljes korpuszok morfológiai és mondattani annotációját. Ehhez kapcsolódóan olyan eszközt is fejlesztünk, amellyel a több lehetséges elemzésű mondatokat egyértelmű-síthetjük. Az egyértelműsítés folyamata azért is fontos, mert tapasztalatait felhasználjuk a nyelvtanunk továbbfejlesztéséhez is. Ugyancsak dolgozunk olyan megoldáson, amellyel az elemzett szövegekből komplett, web-en elérhető treebank is létrehozható, a kereshetőség biztosítására pedig konkordanciaprogramot fejlesztünk. Ezzel lehetővé válik a keresés tetsző-leges szóra, kifejezésre, szófajra, alaktani jegyre, mindezt igény esetén meghatározott mon-dattani címkével ellátott összetevőkre szűrve, a kimeneten megfelelően vizualizálva.

Nyelvi változások a szóvégmutató szótár tükrében Tóth Etelka ELTE BTK

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: nyelvi változás, lexikográfia, szóvégmutató szótár, helyesírás, szóhosszúság A magyar nyelv szóvégmutató szótára (1969) fontos állomás a nemzetközi és a hazai lexiko-gráfia történetében. A Debreceni Thészauruszból építkező mű 58323 címszava elsőként szol-gáltatott fontos szinkrón adatokat nyelvünk állapotáról a szavak felépítésére, morfológiai és részben szintaktikai struktúrájára vonatkozóan. A kutatások eredményeképpen ekkor láttak napvilágot olyan, nagy nyelvi korpuszból származó adatok is, mint a leggyakoribb szóvégző-dések, a leghosszabb magyar szó (n-ekben és fonémákban), a szótári szókincs hosszúság, valamint szófajok és jelentésszám szerinti megoszlása (vö. Papp 1966). Negyven évvel a szó-tár megjelenése után érdemes ismét feltenni ezeket a kérdéseket, és választ keresni arra, hogy történtek/történnek-e változások a jelenleg szótározott nyelvi anyag rendszerében, és ha igen, ezek a változások milyen tendenciákat mutatnak. A válaszok egy olyan – számos szótározásra érett neologizmust tartalmazó – adatbázison alapulnak, amely az előkészület-ben levő helyesírási szabályzat 12. kiadásának megújuló szótári részét támogatja. Egyik legfi-gyelemreméltóbb nyelvi tény a szóhosszúság növekedése. Az előadás többek között ezt a jelenséget vizsgálja.

75 ABSZTRAKTOK

Wie werden die Gäste angesprochen? Tóth Éva Modern Üzleti Tudományok Főiskolája

Témák: interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: Interlanguage, Textlinguistik, multinationale Unternehmen, unterschiedliche Muttersprache In einer globalisierten Welt arbeiten oft zusammen Mitarbeiter unterschiedlicher Mutter-sprache in einer multinationalen Firma. In dem Vortrag werden miteinander die Broschüren dreier Hotels von einer Hotelkette verglichen. Die Broschüren stammen aus Österreich, Tschechien und Ungarn und wurden von deutschen, tschechischen und ungarischen Mutter-sprachlern verfasst. Alle drei sind auf Deutsch formuliert worden, alle drei enthalten die Gäs-teinformationen, alle drei sind aber völlig unterschiedlich aufgebaut und formuliert. Nicht nur auf der inhaltlichen, sondern auch auf der sprachlichen Ebene gibt es gravierende Unter-schiede. Es wird nachgegangen, woher diese Unterschiede stammen können und wie die eigene Kultur und die eigene Sprache die Zielsprache beeinflussen können. Nach Michael Clyne können die Fragen, die zu einer neuen erweiterten und zu den neuen Zwecken ent-sprechenden Sprachtypologie beitragen können, dem Sammelbegriff interkulturelle Diskurs-forschung untergeordnet werden (Clyne 1993). Ein Bestandteil der interkulturellen Diskurs-forschung ist die sog. Interlanguage Textlinguistik, wo die Merkmale von Texten in einer Ziel-sprache beschrieben werden: z. B. deutsche Texte, die von ungarischen, tschechischen und deutschen Muttersprachlern verfasst wurden, wie in unserem Fall. Literatur Clyne, Michael (1993): Pragmatik, Textstruktur und kulturelle Werte. Eine interkulturelle Perspektive. In: Schröder, Hartmut (Hrsg.): Fachtextpragmatik. Tübingen: Narr (Forum für Fachsprachen-Forschung 19, S. 3-18).

Innováció a szókincsben: a 2008-as olasz neologizmus szótár Tóth Gabriella Zsigmond Király Főiskola

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: lexikográfia, olasz nyelv, neologizmusok, szóalkotás Előadásomban az idei kongresszus egyik témakörét járom körül, pontosabban a szókincs in-novációját mutatom be a 2009-ben Adamo-Della Valle irányításával a Treccani Kiadó gondo-zásában megjelent Neologismi. Parole nuove dai giornali olasz neologizmus szótár elemzésé-vel. Előadásom első részben röviden felvázolom az olasz neologizmus szótárírás több, mint 100 éves múltját Alfredo Panzini 1905-ban megjelent Dizionario Moderno szótárjától kezdve a legfontosabb műveket kiemelve. Az előadás központi részét a 2008-as neologizmus szótár hagyományos elemzése (mega-, makro-, illetve mikrostruktúrája) képezi. Ezen belül olyan kérdéseket vetek fel, mint a neologizmus szótárak általános célja, megjelenésük gyakorisága, a szócikkek beválasztásának módszerei, különös tekintettel az okkazionalizmusok és a köl-


76

csönszavak beválasztásának kérdésére, külön kitérve a ma leginkább alkalmazott olasz szóal-kotási folyamatokra. Előadásom végén pár szót ejtek a sajtó nyelvezetéről, mint a neologiz-mus szótárak elsőrendű forrásáról.

A szlovák nyelvhasználat Magyarországon – elmélet és gyakorlat Uhrin Erzsébet Magyarországi Szlovákok Kutatóintézete

Témák: alkalmazott szociolingvisztika: nyelvpolitika, nyelvtervezés, nyelvi jogok Kulcsszavak: szlovákok, kisebbség, nyelvhasználat, lehetőség, gyakorlat A dolgozat a magyarországi szlovák nyelvhasználat legfontosabb színtereit elemzi a jogi sza-bályozás és a gyakorlat szempontjából, melyek a család; baráti és ismeretségi kör; munka; szabadidő; kulturális és közélet; ügyintézés; vásárlás; betegség; templom, egyházi, vallási élet; média; intim szféra; intézmények. A tanulmány központi részét a kisebbségek nyelvi jogaira vonatkozó jogszabályok – az Alkotmány, a kisebbségi, oktatási, közművelődési, mé-dia, önkormányzati, választási törvény és egyéb rendeletek kritikai áttekintése alkotja. Vége-zetül a lehetőségek és a gyakorlat közötti ellentmondás okaira keresi a szerző a választ.

A kocka régen el van vetve − állapotot kifejező passzív és aktív igealakok a magyarban és a németben Uzonyi Pál ELTE, Germanisztikai Intézet

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: Zustandspassiv, állapotkifejezés, Perfekt, aktív, határozói igenév Kezdeteiben már az ugor korszakban kimutatható, hogy a mai magyar van + határozói igenév a tárgyasságtól függetlenül képezhető a mutatív szemléletű igékből. A tárgyasból képzett, azaz passzív funkciójú alak a német állapotpasszív (Zustandspassiv) fordítási ekvivalense a legtöbb esetben, a magyar nyelvtanokban azonban hagyományosan nem része az igei para-digmának. A germanisztikában kisebbségben vannak azok, akik a Zustandspassivot ki akarják venni a ragozott alakok közül, predikatív melléknévi szerepet tulajdonítva neki. A magyar aktív alak képezhetőségének fényében viszont az is felvetődik, hogy a német grammatikográfiában aktív perfektként tárgyalt alakból nem kell-e leválasztani egy jelen ide-jű Zustandsaktivot (amely a Zustandspassivhoz hasonlóan a többi igeidőben is képezhető), vö. Der See ist im Dezember zugefroren (’A tó decemberben befagyott’) és Der See ist noch immer zugefroren (’A tó még mindig be van fagyva’). Függetlenül attól, hogy igeként vagy melléknévként soroljuk be őket, a passzív és aktív állapotkifejező alakokat egységesen kelle-ne kezelni mindkét nyelvben. Ez segítséget jelenthetne a fordítás és a nyelvtanítás területén is.

77 ABSZTRAKTOK

A frazeológiai modifikáció mint a nyelvi játék megjelenési formája magyar és német rek-lámnyelvi példákon Varga Éva Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Témák: lexikológia és lexikográfia, kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: frazeológia, modifikáció, reklámnyelv A frazeologizmusok feltűnése a reklámban nem új keletű jelenség. A magyar, de különösen a német nyelvű szakirodalom részletesen tárgyalja előfordulásukat, és tipologizálja is a modifi-kációk körét. Jelen előadásomban kísérletet teszek arra, hogy a jelenkor magyar és német nyelvű reklámjaiban fellelt példák alapján bemutassam a frazeológiai modifikációk széles spektrumát, különös tekintettel annak felvázolására, mennyiben tekinthetők ezek nyelvspecifikusnak, és mennyiben találkozunk általános reklámtechnikák manifesztációival. Az előadás gerincét az újságokból, a televízióból és az internetről (e médium specifikumaira külön kitérek) vett példák képezik, melyek elemzésekor különös hangsúlyt fektetek a kép és a szöveg viszonyára, kísérletet teszek az egyes modifikációk és szöveg-kép viszony tipologizására. Az elemzés kiindulópontul szolgálhat mind a kontrasztív nyelvészet iránt ér-deklődők, mind az új médiumok által generált nyelvi folyamatokat vizsgáló szakemberek számára.

Magyar (?) anatómiai neveink Varga Éva Katalin Semmelweis Egyetem

Témák: lexikológia és lexikográfia, szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: terminológia, anatómiai nómenklatúra, kalkok, nomináció, motiváció A Terminologia Anatomica (TA) körülbelül 7600 anatómiai nevet tartalmazó latin-angol ana-tómiai nómenklatúra. 1998-ban jelent meg azzal a céllal, hogy mintaként szolgálhasson az egyes nemzeti terminológiák számára. A magyar anatómiai neveket megvizsgálva azt tapasz-taljuk, hogy közülük igen sok többé-kevésbé pontosan a latin elnevezéseket másolja tükör-képzések, kalkok segítségével. A tükrözés az egyes szaknyelvi terminológiák kialakításának fontos eszköze, nemcsak a magyar, az angol, a francia vagy az orosz anatómiai nómenklatúra megalkotásában játszott fontos szerepet, hanem maga a latin terminológia is a görög előz-ményekre támaszkodott. A tükörképzések létrejötte a szakszövegek fordításával és a sze-mantikailag pontos, egyértelmű megfeleltetések igényével függ össze. Előadásomban a ma-gyar anatómiai nevekben fellelhető tükörjelenségeket (nevezetesen a tükörjelentéseket és a pontos és nem pontos tükörfordításokat) mutatom be a TA Ossa. Systema sceletale fejeze-tében szereplő majdnem 1000 anatómiai név korpuszán. A magyar neveket a TA alapján ké-szült, a hivatalos teljes magyar anatómiai nómenklatúrát tartalmazó Anatómiai nevek című anatómiai értelmező szótárból gyűjtöttem. A magyar anatómiai nevek nagy része a latin el-nevezések burkolt átvétele. Bemutatom a kölcsönzések sok esetben latin köntösbe öltözte-tett, de végső soron görög szemantikai motivációját, valamint a nomináció szoros kapcsola-tát az emberi testet egyre részletesebben feltáró megismerési folyamattal. Kitérek arra is,


78

hogy a tükörjelenségek felismer(tet)ése hogyan könnyíteti meg az anatómiai nevek elsajátí-tását.

Párhuzamos fordítórajzok: Vas István (1910-1991) és Martinus Nijhoff (1894-1953) fordí-tásszemlélete T.S. Eliot fordításaik tükrében Varga Orsolya ELTE, Germanisztikai Intézet, Néderlandisztika Tanszék

Témák: fordítástudomány Kulcsszavak: fordítástörténet, elidegenítő/honosító fordítás, műfordítói hagyomány, forma-hűség Az idén száz éve született Vas István – bár életműköteteit újra meg újra kiadják – nem azt a helyet foglalja el a magyar köztudatban, mint amelyet megérdemelne. Költeményei és külön-leges, meghatározhatatlan műfajú (önéletrajzi) regényei mellett nagyszámú fordítást publi-kált. Végtelenül gazdag műfordítói életművének köszönhetően jó néhány fordításelméleti tanulmánnyal is megajándékozta az utókort. Hollandiában a legmagasabb műfordítói elisme-rés Vas holland kortársához, Martinus Nijhoff nevéhez fűződik, akinek műfordításkötete ter-jedelemben felülmúlja saját verseinek gyűjteményét. Nijhoff irodalmi fordításai és költészete mellett szintén írt fordításkritikákat. Előadásomban e két 20. századi költő-műfordító fordí-tásszemléletét vizsgálom meg párhuzamosan: mindketten rendkívül hagyománytudatos, ugyanakkor „professzionális” módon viszonyultak a költészethez, és nagy jelentőséget tulaj-donítottak a fordítás mesterségének. Emellett mindkettőjüket – mint fordítókat is – különö-sen foglalkoztatta T.S. Eliot (1888-1965) műve. Milyen mértékben osztották a szerzők a vizs-gált időszak fordítói normáit? Miben egyezik, és miben különbözik a két író műfordítás-szemlélete? Hogyan reflektáltak a hasonló szerepet betöltő irodalmár-fordítók a fordítás különböző alapkérdéseire ugyanabban a korszakban, két különböző kultúrában? A vizsgálat során a szerzők fordítással foglalkozó esszéiből, tanulmányaiból („külső” fordításszemlélet), valamint az általuk lefordított művekből indulok ki („belső” fordításszemlélet).

Természetes nyelvi adatbázis-lekérdezések megvalósításának lépései Viszket Anita1 / Bódis Zoltán1,2 1Pécsi Tudományegyetem; 2Dexter Kft.

Témák: számítógépes nyelvfeldolgozás és nyelvtechnológia Kulcsszavak: természetes nyelvi lekérdezés, adatbázis, intelligens keresés, számítógépes on-tológia Az előadásunkban bemutatjuk azokat a lépéseket (problémákat és megoldási lehetősége-ket), amelyeket egy adatbázisból való természetes nyelvű lekérdező felület és az ezt feldol-gozó keresőprogram tervezése és megvalósítása során alkalmazunk. A kutatásunk célja az, hogy olyan fejlesztéseket alapozzunk meg nyelvtechnológiai szempontból, amelyek lehetővé teszik nyelvileg intelligens keresőprogramok létrehozását ismert struktúrájú adatbázisokon. Nyelvileg intelligens keresőprogramon azt a keresőfelületet és találatot értjük, amelyben a felhasználónak lehetősége van arra, hogy természetes nyelvű (magyar) kérdéseket tegyen fel

79 ABSZTRAKTOK

egy felületen, és arra (az adatbázisban szereplő információk alapján) konkrét, használható választ kapjon. Az eredményeinket könyvtári és tanulmányirendszer-adatbázisokon alkal-mazzuk. Az előadásunkban elsősorban a következőkre koncentrálunk: lexikon automatikus építése, ontológia automatikus és kézi létrehozásának módjai, a keresés során használt lexi-konbeli és ontológiai ismeretek alkalmazásának módszerei. Nem térünk ki (mivel ilyen ered-mények már ismertek a magyar nyelvtechnológiában) a számítógépes morfológiai elemzés lépéseire, valamint nem célunk egy átfogó számítógépes szintaxis létrehozása sem. Az elő-adásunk része viszont a többértelműségek feloldásának kérdése, az azonosított felhasználó kontextusba helyezésével a keresés támogatása, illetve a többlépcsős (újabb és újabb kérdő mondatokat használó, azokat visszautalásokkal kibővítő) keresés nyelvi támogatása.

A magyar zenei szaknyelv néhány sajátossága Volek-Nagy Krisztina Pannon Egyetem, Nyelvtudományi Doktori Iskola

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: musical instructions, function, Hungarian and Italian technical terms, verbal and visual signs Egy szaknyelv feltárásához elengedhetetlen egy-egy adott szakterület beszélőközösségének, specifikus célú nyelvhasználatának megismerése, a jellemzők feltárása és leírása. E dolgozat-ban a ma használt zenei utasítások rendszerét tekintem át. Vizsgálatom az ének-zenei tan-könyvek zenei utasításaira korlátozom. Utasításnak tekintek minden útbaigazítással, tájékoz-tatással együtt adott rendelkezést, más szóval instrukciót. Célom a zenei szaknyelv utasítása-inak rendszerezése az utasítások funkciója, azok realizációi szerint. Az előadás folyamán kité-rek az eddigi zenei szaknyelvi kutatásokra, majd bemutatom a zenei szaknyelv funkció alapú rendszerezését. Kitérek a magyar és az olasz szakszavakra, az utasítások térbeli elhelyezke-désére, a nyelvi elemek funkciójára, a verbális és vizuális jelek mibenlétére. A rendszerezés által a zenei utasítások áttekinthetőbbé válnak, tanítása tudatosabbá tehető megfelelő zenei szakemberek közreműködésével.

A tárgyi bővítmény reprezentációja a vonatkozó mellékmondatban Völgyes Gyöngyvér

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: határozott tárgy, vonatkozó mellékmondat, referencia Dolgozatomat vázlatos emlékeztetővel kezdem a határozott tárgyi (franciában határozott direkt tárgyi) bővítményről és a két nyelvben megragadható legfontosabb tulajdonságairól. A határozott direkt tárgy megjelenésének, névmási transzformációjának – a magyarban és a franciában eltérő – formai következményei ragadhatóak meg annak az igének a testén, amelynek a névmási tárgy a bővítménye, és mindkét nyelvben eltérnek a határozatlan (vagy általános), illetve nem direkt tárgyétól. A jelölés igénye a két nyelvben egyes esetekben pár-huzamosan – bár eltérő eszközökkel – mutatkozik meg, máskor csak az egyik, illetve egyik


80

nyelvben sem merül fel igény a jelölésre. Ennek a jelenségnek a vonatkozó mellékmondat-okban megfigyelhető megnyilvánulásairól teszek észrevételeket.

Vonzatszerkezeti jellemzők a magyarban és az olaszban W. Somogyi Judit Pázmány Péter Katolikus Egyetem

Témák: kontrasztív nyelvészet Kulcsszavak: mozgást és helyváltoztatást jelentő igék, irányjelölő igekötők, vonzatstruktúra, összetett szerkezet, vonzat megjelenítése A magyar mozgást, helyváltoztatást jelentő igék irányjelölő igekötőkkel kapcsolódva általá-ban helyhatározós bővítményekkel állnak, az igekötők különböző jelentésárnyalatai kijelölhe-tik (v. szűkíthetik) a vonzat irányát (pl. átmegy az erdőn; átmegy a szomszédba). Mind az egyszerűbb (megy), mind az összetettebb jelentéstartalmú igék (amelyek a mozgás módjára is utalnak, pl. kúszik, döcög) vonzatstruktúrája rendszerint a következő minta szerint épül fel: igekötő + ige + (határozóragos v. névutós) vonzat. Az olasz nyelv morfoszintaktikai jellemzői miatt a magyar jelentésszerkezetek olasz megfelelői többféle minta alapján alkothatók meg, pl.: a különböző irányok kifejezése az alapigétől eltérő lexémával történik (andare ’megy’ ~ uscire ’kimegy’; entrare ’bemegy’ stb.); az irány jelölésére az alapigét az irányra utaló határo-zó egészíti ki (andare ’megy’ ~ andare fuori ’kimegy’) stb. Egyes összetettebb jelentéstartal-mú igék esetén a szerkezet tovább bővülhet a mozgás módjára utaló elemmel (correre ’fut’ ~ correre fuori / uscire correndo / uscire di corsa ’kifut’), és csak ezután következik az elöljáró-szóval kifejezett helyhatározós bővítmény. Előadásomban azt vizsgálom, hogy a) hogyan épülnek fel és milyen jellemzőket mutatnak a magyar struktúrák olasz megfelelői; b) feltéte-lezhető-e bármilyen összefüggés az olaszban a szerkezet összetett jellege és a vonzatok meg-jelenítése és/vagy elhagyása között.

Pesto = ? Wallendums Tünde BGF KKK

Témák: fordítástudomány, interkulturalitás, interkulturális kompetencia, interkulturális kommunikáció Kulcsszavak: reália, fordítás minősége, fordító, fordítói dilemma, fordítói stratégia A konferencia alcímében jegyzett innováció, technológia és tradíció szövevényes kapcsolat-rendszerén alapuló globalizált kereskedelem világában napi bevásárlásaink során gyakran találkozunk tőlünk távoli régiók és kultúrák sajátos termékeivel, fizikai valójukban is megfog-ható reáliáival. Az ilyen termékeken kötelező magyar nyelvű (lényegi információkat tartalma-zó) címke olvasásakor gyakran felháborodunk a fordítás minőségén. A kritika sok esetben jogos, de érdemes a forrásnyelvi és célnyelvi szövegeket a fordító szemszögéből is megvizs-gálni. Az előadás során a magyar kereskedelmi forgalomban szereplő olasz árukon és sajátos eredetvédett termékeken („DOP = denominazione di origine controllata” ill. „DOP = denominazione di origine protetta” felirattal ellátott áruk) található magyar nyelvű címkék és

81 ABSZTRAKTOK

feliratok segítségével szeretném felvázolni a fordítók dilemmáit és – követendő vagy elve-tendő – alkalmazott megoldási stratégiáit.

Érvényesség, megbízhatóság és összehasonlíthatóság a PROFEX szaknyelvi vizsgarendszer-ben Warta Vilmos Pécsi Tudományegyetem, Általános Orvostudományi Kar

Témák: szaknyelvi kommunikáció és terminológia Kulcsszavak: PROFEX szaknyelvi vizsgarendszer, érvényesség, előtesztelés, társadalmi moderáció, utótesztelés A Pécsi Tudományegyetem Általános Orvostudományi Kar és Egészségtudományi Kar PROFEX nyelvvizsgarendszere 2000 szeptembere óta államilag elismert szaknyelvi vizsga-rendszerként működik. A vizsgafeladatok érvényességét, megbízhatóságát és más, hasonló tesztekkel való összehasonlíthatóságát mindenkor biztosítani kell, amelyet a Nyelvvizsgázta-tási Akkreditációs Központ, a Nyelvvizsgáztatási Akkreditációs Testület, a Közös Európai Refe-rencia Keret és a PROFEX Belső Működési Rendje is megkövetel. Ez az elvárás szigorú szabá-lyozást tesz szükségessé mind a vizsgafeladatok validálási protokolljával, mind utótesztelé-sével kapcsolatban. Az előadás célja bemutatni, hogy a PROFEX szaknyelvi vizsgarendszer miként valósítja meg a jelenleg elvárt és előírt irányelveket a nyelvvizsgák érvényességével, megbízhatóságával és összehasonlíthatóságával kapcsolatban. Ezek az eljárások összhangban vannak a hatályos, az idegennyelvtudást igazoló államilag elismert nyelvvizsgáztatás rendjé-ről és nyelvvizsga bizonyítványokról szóló 137/2008. (V. 16.) Korm. rendelettel is. Külön ki-emelésre kerülnek a vizsgarendszerben alkalmazott elő- és utótesztelési, ill. társadalmi moderációs protokollok. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a szigorú szabályozás pozitívan hat a nyelvvizsga érvényességének, megbízhatóságának és összehasonlíthatóságának biztosí-tására és kimutathatóságára is.

Az Erdélyi magyar szótörténeti tár kicsinyítő képzős származékai a régi grammatikák tük-rében Zsemlyei Borbála Babeş-Bolyai Tudományegyetem, Románia

Témák: lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: régi grammatika, kicsinyítő képző, Erdélyi magyar szótörténeti tár, produktivi-tás, gyakorító képzők A szóképzéssel mint a nyelv gazdagításának egyik legelterjedtebb módjával már a legkorábbi grammatikáink foglalkoztak. A képzőrendszeren belül a kicsinyítő képzők vizsgálata részlet-kérdésnek tűnik, ezért a korai nyelvtanok közül nem kerül be mindegyikbe. Így pl. Dévai Bíró Mátyás, Kövesdi Pál és Misztótfalusi Kis Miklós nyelvtanában nincs képzőkről szóló rész. Tsétsi János Observationes Ortographico-Grammaticae című művében derivatum gyűjtőszó alatt mindenfajta toldalékról beszél, de mivel egy bibliafordítás margójára jött létre, ezért kicsinyítő képzőkről egyáltalán nincs szó benne. Részletesebben tehát csak azokkal a gram-


82

matikákkal foglalkozom, amelyek valamilyen módon tárgyalják a kicsinyítő képzők problema-tikáját, és ezeknek nézeteit kronológiai sorrendben mutatom be. Így szó esik Sylvester, Szen-czi Molnár, Geleji, Komáromi, Pereszlényi és Gyarmathy nézeteiről, valamint a Kolozsvári grammatika néven ismert, a 18. század első felében keletkezett nyelvtanról. Ahol lehetsé-ges, idézem a kicsinyítő képzőkről szóló részt, majd megjegyzéseket fűzök hozzá, továbbá az Erdélyi magyar szótörténeti tár anyagával összevetve következtetéseket vonok le arra vonat-kozóan, hogy az említett képzők közül melyek produktívak az erdélyi régiségben (16−19. szá-zad).

A coaching-ban használt készségek az üzleti kommunikáció órán Zsubrinszky Zsuzsanna Budapesti Gazdasági Főiskola, Külkereskedelmi Kar

Témák: Lexikológia és lexikográfia Kulcsszavak: coaching, konfliktuskerülés, üzleti kommunikáció, empátia, kvalitatív kutatás Az előadás célja a coaching-ban rejlő lehetőségek (Clutterbuck, 2001) alkalmazásának bemu-tatása az üzleti kommunikáció oktatása során. Az olyan készségek, mint a kérdésfeltevés, az odafigyelés és az empátia elsajátítása nagymértékben befolyásolhatják a hallgatók szakmai sikerét mind az üzleti, mind a magánéletben (Whitmore, 2008). A jelen kvalitatív kutatás a Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Karának mesterképzésére járó hallgatók rész-vételével történt, akiknek már van néhány éves munkahelyi tapasztalatuk és konfliktuskeze-lési gyakorlatuk. Az előadás két részből áll: az első részben arra a kérdésre kerestem a vá-laszt, hogy mely tényezőktől (körülmények, embertípus) függ a beszélgetőpartnerünkre való odafigyelés mértéke; míg a második részben egy, az odafigyelés fejlesztésére szolgáló fel-adattípust és annak eredményét mutatom be. Látni fogjuk, hogy a gyakorlatban részt vevő hallgatók egymás meghallgatása helyett sokkal inkább arra figyelnek, hogy a saját vélemé-nyüknek adjanak hangot a beszélgetőpartnerük problémáinak megoldásakor. A kutatás megbízhatósága érdekében a szakirodalomban javasolt triangulation-t (Stake, 1994: 241), vagyis ugyanannak a jelenségnek több szemszögből történő összehasonlítását alkalmaztam. Ennek a technikának a segítségével értékes információhoz juthatunk arra vonatkozólag, hogy a probléma− és konfliktuskerülés stratégiája helyett hogyan lehet az egyénben rejlő lehető-ségek kibontakoztatásával a konfliktusokat minél hatékonyabban megoldani.

83 ABSZTRAKTOK

NÉVMUTATÓ

A,Á

Abuczki Ágnes, 2 Ajtay-Horváth Magda, 3 Angeli Zsuzsanna, 3 Antal Zsófia, 4 Apróné Gergály Ágnes, 5 Aradi András, 5

B

Bagaméri Zsuzsanna, 6 Bagó Péter, 48 Bakonyi István Gyula, 7 Balogh Erzsébet, 7 Bársony Olga, 8 Bertók Kornél, 8 Boda István Károly, 56 Bódi Zoltán, 9 Bódis Zoltán, 78 Bodnár Ildikó, 9 Bódog Alexa, 10 Bodor Endre, 10 Bozsik Gyöngyvér, 11 Budai László, 11

C

Czibere Mária, 12

Cs

Cs. Jónás Erzsébet, 13 Csapóné Horváth Andrea, 13 Csépes Ildikó, 14 Csernoch Mária, 14 Csipkés László, 15 Csűry István, 15

D

Dávid Gyula, 16 Dávid Mária, 16 Dobos Csilla, 17 Dóla Mónika, 17 Doró Katalin, 18

E,É

Eitler Tamás, 18 Éva Erzsébet, 19

F

Farkas Mária, 19 Fata Ildikó, 20 Fazakas Emese, 20 Fazekas Attila, 21 Fehér Krisztina, 21

Fogarasi Katalin, 22 Földvári Sándor, 22 Furu Adél, 23

G

Gaál Péter, 23 Gaál Zsuzsanna, 24 Gál Noémi, 25 Gerliczkiné Schéder Veronika, 25

H

Hambuch Anikó, 26 Hardiné Magyar Tamara, 26 Heltai Pál, 27 Hidasi Judit, 28 Hochbauer Mária, 28 Horváth Zsuzsanna, 29 Hunyadi László, 29

I,Í

Illésné Kovács Mária, 30

J

Jablonkai Réka, 30 Juhász Valéria, 31

K

Kalcsó Gyula, 31 Kalocsai Karolina, 32 Karácsonyi László, 33 Kecskés Judit, 30 Kegyes Erika, 33 Kerekesné Dócs Nikoletta, 34 Kis Ádám, 34 Kisida Tamás, 9 Kiss Kálmán, 35 Kiss-Gulyás Judit, 35 Klaudy Kinga, 36 Koltai Andrea, 37 Koutny Ilona, 37 Kovács Éva (EKF), 38 Kovács Éva (SE), 38 Kovács Marietta, 39 Kovács Tímea, 39 Kránicz Rita, 40 Krómer Anna, 40

L

Lendvai Endre Kálmán, 41 Liebhardt Zsolt, 41 Lois Márta, 42 Lőrincz Julianna, 43


84

M

M. Katus Elvira, 43 Magocsa László András, 44 Magyarné Szabó Eszter, 44 Makkos Anikó, 45 Maróti Orsolya, 45 Marthy Annamária, 46 Misits Éva, 46, 47 Molnár Tamás, 47 Murányiné Zagyvai Márta, 48 Muráth Judit, 48 Müller Márta, 49

N

Nagy Anita, 50 Nagy János, 50 Nagy László, 51 Németh Eszter, 51

P

P. Csige Katalin, 52 Pápay Kinga, 52, 53 Parapatics Andrea, 53 Pelcz Katalin, 54 Pethő Mária, 55 Petőfi Sándor János, 55 Polcz Károly, 56 Porkoláb Judit, 56 Pusztai-Varga Ildikó, 57

R

Ránki Sára, 58 Rébék-Nagy Gábor, 58 Répási Györgyné, 59

S

Salánki Ágnes, 59 Sankó Gyula, 60 Sárkányné Lőrinc Anita, 60 Sárosdy Judit, 61 Sárosi-Márdirosz Krisztina-Mária, 61 Schirm Anita, 62 Schmelczer Erika, 62 Schmidt Ildikó, 63 Schneller Dóra, 63 Sturcz Zoltán, 64

Sz

Szabó Gilinger Eszter, 65 Szabó Réka, 65 Szabó T. Annamária Ulla, 66 Szabó Veronika, 66 Szeghalmy Szilvia, 67 Székely Gábor, 67, 68 Szekrényes István, 68 Szelényi András, 69 Szép Beáta, 69 Szépe György, 70 Szijj Mária, 70 Szilágyi Anikó, 71 Szilágyi Attila, 71 Szladek Emese, 72 Szondy Katalin, 72

T

T. Balla Ágnes, 73 Tar Ildikó, 73 Tóth Ágoston, 74 Tóth Etelka, 74 Tóth Éva, 75 Tóth Gabriella, 75

U,Ú

Uhrin Erzsébet, 76 Uzonyi Pál, 76

V

Varga Éva, 77 Varga Éva Katalin, 77 Varga Orsolya, 78 Viszket Anita, 78 Volek-Nagy Krisztina, 79 Völgyes Gyöngyvér, 79

W

W. Somogyi Judit, 80 Wallendums Tünde, 80 Warta Vilmos, 81

Zs

Zsemlyei Borbála, 81 Zsubrinszky Zsuzsanna, 82

a manye xx. kongresszusa elŐadÁsainak És … · 2010-10-19 · jelenlegi elterjedését tekintve...

Documents