a megyei terÜletrendezÉsi terv mÓdosÍtÁsÁnak … · fejlesztési potenciálokat együttesen...
TRANSCRIPT
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
1
A MEGYEI TERÜLETRENDEZÉSI TERV MÓDOSÍTÁSÁNAK SZAKÁGI TERVJAVASLATAI ÉS AZOK MŰLEÍRÁSAI
Veszprém megye területrendezési terve módosítása során tervezett változtatások
Veszprém megye területrendezési terve módosítását megelőzően a területrendezési tervek tartalmi
követelményeiben bekövetkezett lényeges változások
A területrendezési tervek készítésében, illetve a térségi területfelhasználás tervezése gyakorlatában a
hatályos megyei területrendezési terv elfogadását követően részben a területrendezési tervek tartalmi
követelményeit rögzítő kormányrendelet, részben a 2018 évi területrendezési törvény elfogadásával
jelentős – jelen módosítás tartalmát is érintő - változások következtek be.
o A hatályos megyei terv elfogadása óta megváltozott a „települési térség” fogalma, jelen módosítás
már az új fogalomhasználatnak megfelelően települési térségként rögzíti a települések teljes
belterületét, valamint az azon kívüli területeken a hatályos településszerkezeti tervekben
beépítésre szánt területekként rögzített területek összességét. A fogalomhasználat változása miatt
a Veszprém megyei tervben is változik (bővül) a települési térségek területe. Ez a helyenként
jelentős nagyságú területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területek
felhasználása szabályozásában. Egyedül a belterületek eddig beépítésre nem szánt területein
növeli a változás az önkormányzatok mozgásterét, mivel a térség egész területén szabadabbá vált
az OTÉK szerinti település-rendezési kategóriák alkalmazása.
o A területrendezésben ezzel párhuzamosan megszűnt a „városias települési térség” és a
„hagyományosan vidéki települési térség” elkülönítése.
o A megyei szerkezeti tervet érintően fontos változás, hogy a korábban bevezetett „vegyes”
területfelhasználási kategória megszüntetésre került az Országos Területrendezési Tervben. Ennek
nyomán a megyei területrendezési terv módosítása sem alkalmazza már ezt a kategóriát. A
korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt területek döntően mezőgazdasági, illetve
erdőgazdálkodási térségbe kerültek besorolásra. A hrsz szerint pontos erdészeti ágazati
adatszolgáltatásban rögzített területi lehatárolásoknak köszönhetően – a fogalomváltozással
összhangban – lehetővé vált úgy az erdőgazdasági térség, az erdő övezet, mint az erdősítésre
javasolt területek pontos lehatárolása.
o A területrendezési törvény változásához alkalmazkodva a megyei TrT-ben is megszüntetésre került
az „építmények által igénybe vett térség” és bevezetésre került a „sajátos terület-felhasználású
térség”. A változás lényege a két kategória fogalom-meghatározásának az eltéréséből adódik. Az
építmények által igénybe vett térség a korábbi OTrT szerint: „amelybe a műszaki infrastruktúra,
valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó egyedi építmények
területe és szükséges védőterületük tartoznak”. A sajátos terület-felhasználású térségbe a 2018
évi területrendezési törvény szerint: „az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bánya-területek,
hulladék-ártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi,
sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek
tartoznak.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
2
Veszprém megye 2011 évi területrendezési terve által
alkalmazott területfelhasználási kategóriák
A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása
során alkalmazott területfelhasználási kategóriák
a) erdőgazdálkodási térség
b) mezőgazdasági térség
c) városias települési térség
d) hagyományosan vidéki települési térség
e) vízgazdálkodási térség
f) építmények által igénybe vett térség.
a) területi korlát nélkül ábrázolt térségek:
aa) erdőgazdálkodási térség,
ab) mezőgazdasági térség,
ac) vízgazdálkodási térség,
ad) települési térség,
b) legalább 5 ha nagyságú sajátos
területfelhasználású térség.
o Az OTrT változásával összefüggésben a TrT 2019 évi módosítása során változik a területrendezési
tervezés során alkalmazott övezetek rendszere.
Veszprém megye 2011 évi területrendezési terve által
alkalmazott öveztek
A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása
során alkalmazott övezetek
a) Magterület övezete
b) Ökológiai folyosó övezete
c) Pufferterület övezete
d) Kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete
e) Kiváló termőhelyi adottságú erdőterület övezete
f) Erdőtelepítésre alkalmas terület övezete
g) Országos komplex tájrehabilitációt igénylő terület
övezete
h) Térségi komplex tájrehabilitációt igénylő terület
övezete
i) Országos jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
j.) Térségi jelentőségű tájképvédelmi terület övezete
k) Történeti települési terület övezete
l) Kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség-védelmi
terület övezete
m) Felszíni vizek vízminőség-védelmi vízgyűjtő
területének övezete
n) Ásványi nyersanyag-gazdálkodási terület övezete
o) Együtt tervezhető térségek övezete
p) Rendszeresen belvízjárta terület
q) Nagyvízi meder övezete
r) Földtani veszélyforrás területének övezete
s) Vízeróziónak kitett terület övezete
t) Széleróziónak kitett terület övezete
v) Kiemelt fontosságú meglévő honvédelmi terület
övezete
z) Honvédelmi terület övezete
Országos övezetek:
1. Ökológiai hálózat magterületének övezete,
2.Ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete,
3. Ökológiai hálózat pufferterületének övezete,
4. Kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete,
5. Jó termőhelyi adottságú szántók övezete,
6. Erdők övezete,
7. Erdőtelepítésre javasolt terület övezete,
8. Tájképvédelmi terület övezete,
9. Világörökségi és világörökségi várományos
területek övezete,
10. Vízminőség-védelmi terület övezete,
11. Nagyvízi meder övezete,
12. VTT-tározók övezete,
13. Honvédelmi és katonai célú terület övezete.
Megyei övezetek:
1. Ásványi nyersanyagvagyon övezete,
2. Rendszeresen belvízjárta terület övezete,
3. Földtani veszélyforrás terület övezete,
4. Egyedileg meghatározott megyei övezetek.
4.1.Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott
célterületének övezete
4.2. Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott
célterületének övezete
4.3. Karsztvízszint emelkedés miatt érintett
települések övezete
4.4. Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének
övezete
4.3.1. Balaton Turisztikai Régió Üdülőkörzet
Veszprém megyei települései
4.3.2. További turisztikai központok Veszprém
megyében: (Veszprém, Pápa, Sümeg, Zirc)
4.3.3. Bakony üdülőfalvai
4.3.4. Somló térsége
4.4. Együtt tervezhető térségek övezete
4.4.1. Veszprém megye funkcionális várostérségei
4.4.2. az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023”
program érdekében együttműködő térség.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
3
Fejlesztési potenciál alapú területfelhasználás-alakítási javaslat
Veszprém megye Balaton kiemelt üdülőkörzeten kívüli területére vonatkozó területfelhasználási-,
alakítási javaslat alapvetően két szempont figyelembevételével került kidolgozásra.
Az egyik szempont a jogfolytonosság és a jogbiztonság garantálása a területfelhasználásban. Ennek
érdekében a megyei területfelhasználási terv - a települési térség lehatárolása vonatkozásában – a
települések hatályos településszerkezeti tervein alapul. Ezzel biztosítható az, hogy minden olyan
terület, amely a hatályos településszerkezeti tervekben beépítésre szánt területi besorolású, a megyei
tervben is települési térségként kerüljön lehatárolásra. Így a megyei terv e vonatkozásban sehol nem
tartalmaz visszalépést az építési jogokat rögzítő a hatályos jogi állapothoz képest. Mivel a térség
települései hatályos településszerkezeti terveikben rögzítik azt a területfelhasználást, amely
összhangban van az adott település fejlesztési célkitűzéseivel, ez a dokumentum tekinthető adott
település területfelhasználási jövőképének, melynek megyei tervben való érvényesítése indokolt és
jogszerű.
A területfelhasználás alakítása másik fontos szempontja a területi alkalmasság érvényesítése, a területi
fejlesztési potenciál figyelembevétele. E szempont kiemelkedő jelentőségű az erdőgazdálkodási térség
tervezésében (az erdő és az erdősítésre alkalmas területek meghatározásában és lehatárolásában)
valamint a kiváló és jó termőhelyi adottságú szántóterületeknek a mezőgazdálkodási térség részeként
történő meghatározásában és lehatárolásában.
Hasonlóan a területi adottságok és potenciálok figyelembevételével történt a vízgazdálkodási térség
lehatárolása. Ezek a lehatárolások, illetve az ezekhez kapcsolódó területfelhasználási előírásoknak,
javaslatoknak és irányelveknek az érvényesítése a továbbtervezés (a hatályos településszerkezeti
tervek következő módosítása) során hozzájárul a fenntartható és egyúttal a fejlesztési potenciálokat
optimálisan kihasználó területhasználatok arányának növeléséhez.
A területi fejlesztési potenciálok érvényesítése szempontjából Veszprém megye területrendezési terve
módosításában különös jelentősége van az egyedileg meghatározott (fejlesztési) övezetek
meghatározásának, lehatárolásának és szabályozásának. Ezen övezeti előírások és ajánlások adnak
iránymutatást a különböző funkcióra tervezett területek vonatkozásában az adottságokat és a
fejlesztési potenciálokat együttesen figyelembe vevő differenciált szabályozásra.
Veszprém megye területfelhasználási terve
A 2011-ben jóváhagyott megyei területrendezési terv területfelhasználási tervében és a 2019 évi
módosítás tartalmában bekövetkezett változások:
A területrendezési tervek tartalmi követelményeinek időközben történt változása miatt a
területrendezési tervekben megszüntetésre került a városias és a hagyományosan vidéki települési
térség megkülönböztetése. Ennek figyelembevételével a 2019 évi módosítás egységesen települési
térséget határol le.
A megyei szerkezeti tervben tervezett terület felhasználás meghatározása során változás, hogy a 2010-
ben bevezetett „vegyes” területfelhasználási kategória megszüntetésre került az Országos
Területrendezési Tervben.
A korábban vegyes területfelhasználású térségbe sorolt területek döntően mezőgazdasági, illetve
erdőgazdálkodási térségbe kerültek besorolásra. A hrsz szerint pontos ágazati adatszolgáltatásban
rögzített pontos területi lehatárolásoknak köszönhetően – a fogalomváltozással összhangban –
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
4
lehetővé vált úgy az erdőgazdasági térség, az erdő övezet, mint az erdősítésre javasolt területek
övezete pontos lehatárolása.
A „vegyes” kategória elhagyásával nő úgy az erdőgazdasági-, mint a mezőgazdasági térség kiterjedése
a hatályos megyei tervben tervezetthez képest, de ez jelent érdemi változást a területhasználatban.
A területrendezési törvény változásához alkalmazkodva a megyei TrT-ben is megszüntetésre került az
„építmények által igénybe vett térség” és bevezetésre került a „sajátos terület-felhasználású térség”.
A változás lényege a két kategória fogalom-meghatározásának az eltéréséből adódik. Az építmények
által igénybe vett térség a korábbi OTrT szerint: „olyan területfelhasználási kategória, amelybe a
műszaki infrastruktúra, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz kapcsolódó
egyedi építmények területe és szükséges védőterületük tartoznak”. A sajátos terület-felhasználású
térségbe a 2018 évi területrendezési törvény szerint: „az 5 ha-nál nagyobb külfejtéses művelésű bánya-
területek, hulladék-ártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló területek, egyes egészségügyi,
sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és honvédelmi területek tartoznak.
A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása során alkalmazott területfelhasználási
kategóriák:
o ERDŐGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG
A területrendezési törvény fogalomhasználata szerint erdőgazdálkodási térség: országos, kiemelt
térségi és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe azok
a - települési térségen, illetve a kiemelt térségi és megyei területrendezési tervek esetében a sajátos
területfelhasználású térségen kívül eső - Országos Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és
erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt
területek tartoznak, amelyek erdőgazdálkodásra hosszú távon és fenntartható módon alkalmasak,
vagy amelyeken a jövőben az erdőtelepítés a termőhelyi adottságok és a környezetvédelmi
szempontok alapján kedvező, illetve javasolt.
Az erdőgazdálkodási térség az erdészeti ágazat hivatalos adatszolgáltatása figyelembevételével került
meghatározásra, így a térségi szerkezeti terv tervezete tartalmazza a meglévő (jellemzően 1 hektárnál
nagyobb kiterjedésű) erdőterületeket (az erdőállomány kataszter szerint), valamint az erdőtelepítésre
javasolt területek közül azokat, amelyek az érintett települések településszerkezeti terveiben nem
tervezettek átminősítésre beépítésre szánt területté.
A hatályos területrendezési törvényi szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák
területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során az
erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni.
Az erdőgazdálkodási térség fentieknek megfelelő meghatározása és lehatárolása felvet egy olyan
problémát, amelyet a tervezők még a területrendezési törvény hatályba lépése előtt jeleztek a törvényt
előterjesztő Miniszterelnökség államtitkárának.
Az elfogadott OTrT szerint Veszprém megyében az erdőgazdasági térség kiterjedése (az Országos
Erdőállomány Adattárban szereplő erdő és erdőgazdálkodási célokat közvetlenül szolgáló
földterületek, valamint erdőtelepítésre javasolt területek összessége) 166 413 hektár, az Adattár
szerinti a jelenlegi tényleges erdőterület 117 916 hektár.
E szerint az OTrT 48 497 hektár (jelenleg mezőgazdasági művelés alatt álló erdőtelepítésre alkalmas
területen) jelöl ki erdőgazdálkodási térséget. Ez a megye erdőgazdálkodási térséggel érintett
területének 41 %-os növelését jelenti.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
5
Veszprém megye elkötelezett táji-, természeti értékei megőrzésében és fejlesztésében. Ezért hosszú
távon maximálisan támogatjuk az erdőterületek olyan mértékű növelését is, amelyet a
területrendezési törvény részét képező Országos Területrendezési Terv meghatároz, de annak
érvényesítése során kérjük a lépcsőzetesség lehetőségének biztosítását.
A területrendezési törvény 10. § (1) bekezdése szerint az országos területfelhasználási kategóriák
területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során az
erdőgazdálkodási térség területének legalább 95%-át erdőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni;
11. § a) pontja értelmében pedig a megyei területrendezési terv településrendezési eszközökben
történő érvényesítése során e területek legalább 75%-át erdőterület területfelhasználási egységbe kell
sorolni.
A területrendezési törvény fenti paragrafusainak érvényesítése már a megyei területrendezési terv, de
különösen a településrendezési eszközök azt követő módosításának elfogadása után (közép és
hosszútávon) olyan konfliktusokat okozhat, amelyek nehezítik fejlesztési koncepciónkban
megfogalmazott céljaink elérését. Középtávú célkitűzéseik között ugyanis kiemelt jelentőségű a vidék
fejlesztése, ennek részét képezően – a helyi gazdaságok erősítéséhez és a vidéki megélhetés
feltételeihez egyaránt hozzájáruló - szántóföldi és a kertészeti növénytermesztés, valamint az
állattenyésztés fejlesztése az ebben hagyományokkal rendelkező térségekben, az erre alkalmas
területeken.
Ehhez a településeknek és a gazdálkodóknak rövid és középtávon azokra a területekre is szükségük
van, ahol nagy távon az erdőtelepítés, a fenntartható erdő és vadgazdálkodás támogatott.
Erdő besorolású területeken veszélybe kerül a területtulajdonosok földalapú támogatása, a gazdaság
fejlesztésére irányuló pályázatoknál pedig hátrányba kerülnek a gazdálkodók az erdő besorolású
területeken.
Fentiek megoldására a tervezők azt a javaslatot tették, hogy az OTrT-ben szereplő 95%-os
kötelezettség lépcsőzetesen (akár 3 fejlesztési időszakra elnyújtva 65% - 80% - 95%) kerüljön
érvényesítésre annak érdekében, hogy a települések, a területtulajdonosok és a gazdálkodók is
felkészülhessenek a változásra.
A 2011 évben jóváhagyott (jelen módosítás alapját képező) megyei TrT 119 404 hektár
erdőgazdálkodási térséget határolt le. A korábbi TrT-ben és jelen tervjavaslatban az erdőgazdálkodási
térség 45 422-al való növekedésének oka az erdőtelepítésre javasolt területek lehatárolására
alkalmazott módszertan változásából következik. A korábbi módszertant a gödöllői Szent István
Egyetem Tájgazdálkodási Intézete készítette.
Azóta elkészült az erdőtelepítésre alkalmas és javasolt területeknek országosan egységes
minősítésrendszere és megtörténtek ennek figyelembevételével az új területi lehatárolások. A megyei
terv 2019 évi módosítása már az új módszertan eredményei figyelembevételével rögzíti övezetként az
erdőtelepítésre javasolt területeket és ezt a lehatárolást érvényesíti az erdőgazdasági térség
lehatárolásánál.
A lehatárolás megfelel a hatályos OTrT előírásainak, amely szerint az OTrT-ben kijelölt erdőgazdasági
térség területének 95%át a megyei TrT-ben is erdőgazdasági térségként kell továbbtervezni.
A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának tervezete a hatályos törvényi szabályozásnak
megfelelően került kidolgozásra. Így az OTrT-ben a megyei területrendezési terv tervezési területén
ábrázolt 166 413 ha erdőgazdasági térség figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 164
826 hektár erdőgazdasági térség került lehatárolásra, amely így Veszprém megye Balaton Kiemelt
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
6
üdülőkörzeten kívüli területén 99% os megfelelést jelent, amely - mint azt a műleírás, illetve a
hatásvizsgálat jelzi is jelzi – okozhat területhasználati konfliktusokat.
MEZŐGAZDASÁGI TÉRSÉG
A hatályos területrendezési törvény fogalomhasználata szerint mezőgazdasági térség: az országos és
megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe elsősorban
szántó, gyep - ingatlan-nyilvántartás szerint rét, legelő művelési ágba sorolt területek -, szőlő,
gyümölcsös és kert területek tartoznak, és amelyen a mezőgazdasági funkció hosszú távú fenntartása
indokolt.
Jelen módosítás során fenti fogalommeghatározást is figyelembe véve mezőgazdálkodási térségbe
kerületek besorolásra mindazok a területek, amelyek nem részei az erdőgazdálkodási-, a települési-, a
vízgazdálkodási és a sajátos területfelhasználású térségeknek.
A hatályos területrendezési szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén
belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a mezőgazdálkodási térség
területének legalább 95%-át mezőgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni. (A megfelelés %-os
értékét a 2019 évi törvénymódosítás szigorította 75%-ról 95%-ra).
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
7
A megyei területrendezési terv 2019 évi módosításának tervezete megfelel ennek a követelménynek
is, ugyanis az OTrT-ben a megyei területrendezési terv tervezési területén ábrázolt 124 721 ha
mezőgazdasági térség figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 122 349 ha
mezőgazdasági térséget határol le. (Ez 98,1%-os megfelelést jelent).
A 2011 évi megyei TrT 172 546 ha mezőgazdasági térséget határolt le. A területi változás részben a
települési térség fogalomváltozással is összefüggő növekedéséből, részben a beépítésre szánt
területek tényleges növekedésből, a vízgazdálkodási térségbe sorolt területek besorolásának
változásából, illetve a sajátos területfelhasználási térség alkalmazásából adódik.
Ezen átsorolási változások a mezőgazdasági területek tényleges kiterjedését csak kis mértékben
módosítják.
TELEPÜLÉSI TÉRSÉG
A területrendezési törvény (illetve a tervek tartalmi követelményeiről szóló kormányhatározat) szerint települési térség: az országos és a megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe a vízgazdálkodási térségbe és a sajátos területfelhasználású térségbe tartozó területek kivételével a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépítésre szánt területek tartoznak.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
8
A települési térségek lehatárolása a települések hatályos településszerkezeti tervei feldolgozásával, azok figyelembevételével, a településrendezési területfelhasználási kategóriák területrendezési kategóriákká történt összevonásával történt. A településszerkezeti tervek alapján történt feldolgozás kiegészült (a fogalommeghatározás szerint) a települések teljes belterületének települési térségként történő besorolásával (a „fekvéshatárok” figyelembevételével).
Míg 2011-ben a megyei TrT Veszprém megye területén 25 569 hektár kiterjedésben tartalmazott városias-, és hagyományosan vidéki települési térséget addig jelen módosításban a települési térség területe 27 186 hektár. (A hatályos OTrT ugyanezen a területen 26 578 ha települési térséget ábrázol)
A települési térség kiterjedésének eltérése az OTrT vonatkozásában a lépték különbözőségével összefüggő feldolgozási pontosságból adódik. A települési térséget érintő valós területi változások egyrészt (de kisebb részben) a települések településszerkezeti terveiben az önkormányzatok által elfogadott változások érvényesítéséből, (új beépítésre szánt területek kijelöléséből), nagyobb mértékben pedig a települési térség fogalom meghatározása változásából következnek, abból, hogy az új meghatározás szerint „a települési térségbe a település belterülete, valamint a belterületen kívüli beépített és beépítésre szánt területek tartoznak”. Ennek következtében a belterületen belüli (korábban a beépítésre nem szánt besorolásuk miatt - többnyire mezőgazdasági-, kisebb részben erdőgazdálkodási térségbe sorolt - területek váltak a települési térség részévé anélkül, hogy azok településrendezési tervekben elfogadott besorolása változott volna. Az átsorolások következtében az érintett területeken a helyi önkormányzatok nagyobb mozgásteret kapnak azok konkrét távlati hasznosításának meghatározásához.
A fogalomhasználat változása miatt a Veszprém megyei tervben is változik (a teljes belterület figyelembevétele miatt esetenként jelentősen bővül) a települési térségek területe. Ez a területi növekedés azonban nem jelent tényleges módosulást a területfelhasználásban.
A települési térség növekménye – mint azt alábbi ábra alátámasztja – elsősorban Veszprém megyei jogú város környezetében és a térségközponti szerepkörű városok belterületei környezetében számottevők.
A hatályos területrendezési szabályozás szerint az országos területfelhasználási kategóriák területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének kijelölése során a települési térség területének legalább 90%-át települési térségbe kell sorolni.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
9
VÍZGAZDÁLKODÁSI TÉRSÉG
A területrendezési törvény fogalomhasználata szerint vízgazdálkodási térség: országos, kiemelt térségi
és megyei területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe
Magyarország vízfolyásai, állóvizei, illetve azok parti sávjai tartoznak
A vízgazdálkodási térség lehatárolása a megyei szerkezeti terv módosítása során a vízügyi ágazat
digitális adatszolgáltatásának felhasználásával, annak és a hatályos településszerkezeti tervek területi
lehatárolásai együttes figyelembevételével történt.
A hatályos területrendezési szabályozás értelmében az országos vízgazdálkodási térség
területfelhasználási kategória területén belül a megyei területfelhasználási kategóriák területének
kijelölése során e térség területét vízgazdálkodási térség kategóriába kell sorolni, és a működési
területével érintett vízügyi igazgatási szervvel egyeztetve kell pontosítani.
A megyei területrendezési terv 2019 évi módosítása ennek a követelménynek is megfelel, az OTrT-ben
a megyei területrendezési terv tervezési területén ábrázolt 1 554 ha vízgazdálkodási térség terv
figyelembevételével a megyei területrendezési tervben 1 554 ha vízgazdálkodási térség került
meghatározásra az ágazati adatszolgáltatásnak a településszerkezeti tervi feldolgozás lehetővé tevő
pontosításoknak köszönhetően.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
10
A SAJÁTOS TERÜLTFELHASZNÁLÁSÚ (korábban hatályos OTrT szerint építmények által igénybe vett) -
TÉRSÉGET ÉRINTŐ MÓDOSÍTÁSOK
A hatályos területrendezési törvény szerint: sajátos területfelhasználású térség megyei
területrendezési tervben megállapított területfelhasználási kategória, amelybe az 5 ha-nál nagyobb
külfejtéses művelésű bányaterületek, hulladékártalmatlanító létesítmény elhelyezésére szolgáló
területek, egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási, közlekedési és
honvédelmi területek tartoznak A területrendezés tervek tartalmi követelményei a sajátos
területfelhasználású térségre nem fogalmaz meg előírást. Veszprém megye területrendezési terve
2019 évi módosítása során sajátos területfelhasználású térségbe kerültek besorolásra a műszaki
infrastruktúrahálózat elemei, valamint a nem települési területekhez és települési funkciókhoz
kapcsolódó egyedi „építmények” (pld. bányaterületek, honvédelmi területek) területei és a .
A sajátos területfelhasználású térség és a korábbi OTrT szerint építmények által igénybe vett térség
összevetése a fogalomhasználat jelentős változása miatt nem releváns, mivel 2019-ben e térség
részeként kerültek lehatárolásra a korábban az „építmények által igénybe vett térség” területein túl az
egyes egészségügyi, sportolási, rekreációs, megújuló energiahasznosítási célú területek is. A 2019 évi
megyei TrT tervezetében a sajátos területfelhasználású térség tervezett területe: 13 588 hektár.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
11
A sajátos területfelhasználású térség nagy kiterjedését a katonai-, honvédelmi célú területek nagy
kiterjedése indokolja. (A tervezett besorolás összhangban van a Balaton törvény azonos funkciójú
területeinek besorolásával.
A térséghez tartozó területek lehatárolása ebben a vonatkozásban is az ágazati adatszolgáltatások,
illetve a hatályos településrendezési tervek lehatárolásai együttes figyelembevételével történt.
Területi mérleg, az OTrT-nek való megfelelés:
Jelen tervezési eljárás keretében – a megyei szerkezeti terv változásával összhangban - új területi
mérleg kerül meghatározásra miután az egyeztetési eljárás eredménye figyelembevételével a
területfelhasználási terv véglegesítésre kerül. A településsoros - és valamennyi területfelhasználási
kategória területét meghatározó, a tervmódosítás mellékletét képező - területi mérleg lehetővé teszi
az önkormányzatok által készítendő településszerkezeti tervekben tervezett eltérések (változtatások)
%-os megfelelőségének ellenőrzése.
Hatályos OTrT szerinti területhasználatok (ha)
települési térség 26579
mezőgazdasági térség 124721
vízgazdálkodási térség 1554
erdőgazdálkodási térség 166413
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
12
VTrT területhasználatok (ha) összesen.: OTrT megfelelés (%)
települési térség 27186 27186 102,28
sajátos területfelhasználasú térség 13588 13588 -
mezőgazdasági térség 122163 122163 97,95
vízgazdálkodási térség 1554 1554 100,00
erdőgazdálkodási térség 154744
165490 99,45 sajátos területfelhasználási térségi belüli OTrT
szerinti erdőgazdálkodási térség 10746
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
13
A közlekedési hálózatok és létesítmények módosításának tervjavaslata
A közlekedési hálózatok és létesítmények jövőbeni sorsát és állapotát meghatározó változások
történtek a közelmúltban jóváhagyott OTrT-ben, a megyei terv-módosításnak ez az alapvető oka. Így a
terv leírásakor a változásokra koncentrál a szöveg, bemutatva az országos terv és a megyei terv
összeilleszthetőségének lehetőségeit úgy, hogy a Balaton tervvel érintett területre nem terjed ki a
megyei terv hatóköre, így az ezeken a területeken levő közlekedési hálózatokkal és létesítményekkel a
terv nem foglalkozik.
Közúti közlekedés
A hálózati hierarchia alapján az M8 gyorsforgalmi út kérdéskörét kell elsősorban tárgyalni. Az OTrT
szerint a Dunántúlon a Szentgotthárd - Veszprém - Dunaújváros nyomvonalon halad, azaz Veszprémig
a jelenlegi 8. sz. főút nyomvonalát követi, innen délkeleti irányba fordulva tart a dunaújvárosi hídig. Az
utóbbi időben előtérbe került Veszprém megyében az M8 gyorsforgalmi út kiépítésével kapcsolatban
az a megoldás, hogy az általános országos gyakorlattal ellentétben a gyorsforgalmi út nem új
nyomvonalon halad, hanem a jelenlegi 8. sz. főút épül át gyorsforgalmi paraméterekkel. Ennek a
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
14
megoldásnak az első szakasza már meg is épült Veszprém és Márkó között, a további szakaszok tervei
is készülnek ebben a szellemben és az építés is várhatóan folyamatos lesz (természetesen a tárca,
illetve az ország teherbíróképessége szerint).
Az ilyen jellegű kiépítés viszont felvet több hálózati és települési, területi problémát, melyet a megyei
tervben kezelni kell. Az egyik alapvető kérdés a 8. sz. főút kialakításának lehetőségei. Az OTrT-ben
foglaltaknak a megyei terv teljes mértékben meg kell hogy feleljen, az országos terv I/1. számú
mellékletének 2.a) pontja viszont tartalmazza a 8. sz. főutat a Székesfehérvár - Veszprém -
Szentgotthárd útvonallal. Így egyrészről a magasabbrendű terv adta kötelezettség a főút betervezése,
de a hálózati hierarchia és nem utolsósorban a megyei településközi kapcsolatok, illetve az érintett
területek, települések kiszolgálása is szükségessé teszi. Ha a 8. sz. főút nyomvonala gyorsforgalmi
funkciót kap (ezáltal magasabb osztályba lép, azaz elveszíti az eddig meglevő közvetlen terület-
kiszolgáló szerepét), az érintett települések közlekedési ellátása igen jelentős színvonalcsökkenést
szenved. A főútnak természetesen van nagyobb térségi (még nemzetközi szintű is) forgalmi szerepe,
de a megyén és a Dunántúlon való elhelyezkedése révén igen jelentős a település közi, illetve rövidebb
távú kapcsolati jellege is.
A fentiek alapján tehát egyrészt kötelezettség (az OTrT-ből adódóan), másrészt területi igény a 8. sz.
főút számára a lehetséges nyomvonal megtalálása. A főút gyorsforgalmi úttá történő fejlesztését
tartalmazó tanulmányterv érezte a kapcsolati hiány jelentkezését, ezért az M8 gyorsforgalmi úttal
párhuzamosan jelentős hosszban (a megyei M8 nyomvonal pontosan egyharmad hosszában) szervizút
kiépítésének szükségességét jelezte, ezzel adva meg az átépítéssel elveszett, de hálózatilag szükséges
településközi és térségi kapcsolatokat. Mivel az újonnan fellépő kapcsolati hiány az M8 mentén
jelentkezik, célszerű a javasolt szervizutak kiegészítésével, folyamatossá tételével kialakítani a főutat.
Ennek a megoldásnak több előnye van. Területi szempontból ott biztosítja a közúti kapcsolatokat, ahol
azok az idők folyamán természetes módon kialakultak és így a leginkább szükségesek, a kiépítés
szempontjából pedig maximálisan rugalmas megoldást ad. Ugyanis a fellépő igények szerint
fokozatosan építhető ki, a végső állapotként előirányzott, teljes hosszban való kiépítés hosszabb távon
is elképzelhető. Az ütemezett kiépítés lehetősége a műszaki tartalomra is vonatkozik. Az első ütemben
kiépítendő, legszükségesebb szakaszok - mivel még csak mellékutak összeköttetését biztosítják –
alacsonyabb, mellékúti paraméterrendszerrel építhetők és csak a későbbiekben, esetleg megvalósuló
teljes hosszban való kiépítésnél merülhet fel a főúti szintű kiépítés igénye.
Az M8-al kapcsolatban meg kell említeni a nyomvonal Somló-hegy alatti vezetését. A közlekedési tárca
az érintett települések (Somlóvásárhely, Somlójenő) tiltakozása ellenére a hegy és a települések között
– itt is a jelenlegi nyomvonal felhasználásával – kívánja megépíteni a gyorsforgalmi utat. A települések
rendezési tervében szereplő déli elkerülő nyomvonalat megvalósítása könnyebbséget jelentene ezen
települések mindennapi életében, amely teljes mértékben összefonódott a Somló heggyel, valamint
turisztikai szempontból is sokkal előnyösebb megoldás lenne.
A 8. sz. főút Veszprém és megyehatár közötti szakaszának forgalmát elemezve az előzőben foglaltakhoz
kéVeszprém körvonalazható más megoldás is a főút fejlesztésével kapcsolatban. A főút
forgalomterhelése a hasonló terhelésű szakaszok összevonásával két markáns részre bontható: a
Veszprém - Ajka és az Ajka - megyehatár szakaszra. Ezen szakaszok átlagosan jellemző forgalmát 25
évre előrebecsülve (kerekítve) 35.000 illetve 24.000 E ÁNF adódik. Ez a forgalomnagyság kényelmesen
levezethető négysávos főúti viszonyok között is, ebben az esetben a két szakasz kapacitáskihasználása
„megfelelő” szolgáltatási szint mellett 74 %, illetve 51 %. Tehát a távlati forgalom levezetése főúti
kategória mellett is biztosítható. Javítja a helyzetet, ha a kiépítés műszaki paraméterei megegyeznek,
vagy közelítenek a gyorsforgalmi utak paraméterrendszeréhez, amely lehetővé teszi a Székesfehérvár
- Veszprém szakaszhoz hasonlóan az emelt sebesség engedélyezését. Ennek következtében, mivel
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
15
főútként üzemelő út esetén a gyorsforgalmi utakkal kapcsolatos korlátozások nem jelentkeznek, az
előbbiekben leírt úthasználati, település- és terület-kapcsolati problémák sem jelentkeznek, tehát a
szervizút kiépítése nem szükséges. Ez a megoldás út-szakmai, területi, gazdasági-gazdaságossági
szempontból is előnyösebb lenne.
A jelenleg érvényben levő terv a Székesfehérvár - Veszprém szakaszon az M80 sz. gyorsforgalmi utat
tartalmazza, az OTrT alapján azonban ez a szakasz is a 8. sz. főút részét képezi.
A megyei terv módosításában szereplő egyéb főutak esetében a jelenleg érvényben levő megyei
tervben foglaltakhoz kéVeszprém csak kismértékű helyi nyomvonalvezetési különbségek vannak egyes
rövidebb szakaszokon.
A főutak ismertetése:
- A 72. sz. főút jelenlegi nyomvonalán marad.
- A 73. sz. főút megyei tervbe tartozó rövid szakasza változatlan.
- A 82. sz. főútnak a 72. sz. - 8. sz. főútak csomópontjához vezető átkötő szakasza változatlanul
megmarad. Az OTrT-ben szerepel Csesznek térségében egy hosszabb tervezett elkerülés a
jelenlegi rossz vonalvezetésű, balesetveszélyes szakasz kiiktatása céljából. Ennek tervezésénél
komoly figyelmet kell fordítani az itt levő természeti értékek megőrzésére.
- A 83. sz. főút a jelenlegi terven szintén a jelenleg érvényes terv szerinti kialakítású.
- A 84. sz. főút sümegi elkerülése változik: a főút a települést nyugati irányban fogja elkerülni.
Egyéb új főúti kapcsolatok az OTrT szerint:
- A Rábacsanak - Pápa útvonal a korábbi térségi jelentőségű mellékút kategória helyett főútként
szerepel a tervmódosításban.
- A Sárvár - Celldömölk - Pápa - Kisbér - Tatabánya főút változatlanul megmarad, csak nem 88.
sz. főúti jelzéssel.
- A Pápa - Devecser - Tapolca főút szintén változatlanul szerepel a jelenlegi tervben.
- A 77. sz. főútként jelzett Nemesvámos - Tapolcai új főút Veszprém város szerkezeti terve
szerint nem a jelenlegi helyen lép ki a városból, hanem a 8. sz. főút városi elkerülő szakaszának
déli szakaszából ágazik ki. A város belső területeinek védelme érdekében ez szerencsésebb
megoldás a korábbinál.
- A 72. sz. főútból a 8. sz. főúttól délre kiágazik egy új nyomvonalú főút, amely az M8
gyorsforgalmi út ezen szakaszával létesít kapcsolatot.
A főutak OTrT-ben jelenleg szereplő elkerülő szakaszai az érvényben levő terven is szerepelnek (csak
Sümeg esetén a város másik oldalán).
A térségi jelentőségű mellékutak a számottevő forgalmú, nagyobb térségeket kiszolgáló jelentősebb
mellékutak, amelyek főutakat kötnek össze, megyei szinten jelentősebb térségeket kapcsolnak egybe,
illetve szolgálnak ki. Ezek az alábbi Zirc - Dudar - (Mór/Bodajk - 81.sz. főút)
Bakonyszentkirály - Dudar - Szápár - (Bakonycsernye) - Várpalota
Veszprém – (Balatonalmádi /71 sz. főút/)
Várpalota - Berhida – (Küngös - Balatonfőkajár - Lepsény)
Nyirád - Halimba - Ajka
Ajka – (Öcs - Pula)
Ajka - Noszlop
Sümeg - Gyepükaján - Devecser - Kolontár - Ajka
Sümeg - Bazsi - (Zalaszántó - Keszthely)
Somlójenő - Külsővat (csatlakozik az új főúthoz)
Pápa - Kerta - (Jánosháza)
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
16
Nagygyimót -Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc
Bakonykoppány - Lovászpatona - (Tét)
Márkó - Hárskút - Pénzesgyőr
Sümeg – (Zalabér - Zalaegerszeg)
A jelenlegi tervmódosításban nem szerepelnek az érvényben levő tervben levő alábbi térségi
jelentőségű mellékutak:
- Pápa - Kemenesszentpéter - Beled útvonal a közelében, vele közel párhuzamosan haladó új
főúti kapcsolat miatt.
- Pápa - Dáka - Somlójenő - Sümeg útvonal hasonló okokból (a Pápa - Devecser főút és a
Devecser - Sümeg térségi út közelsége, párhuzamossága miatt).
- Lovászpatona - Gic szakasz: nagyságrendjénél fogva nem térségi út.
- Celldömölk - Magyargencs - Szany útvonal: jelentős hosszban új nyomvonalon való építést
igényel, gazdaságtalan, ez az alárendelt kapcsolat meglevő mellékutakon is lebonyolódik.
A településközi mellékúthálózat esetében a tervmódosítás során csak azok az új településközi (két,
vagy legfeljebb három települést érintő) szakaszok kerültek ábrázolásra (lásd a Közlekedési hálózatok
c. tervlapot), amelyek az adott szakaszon közvetlenül érintett településeken túl egyéb települések
közúti kapcsolatait is javítják. A főutakkal vagy egyéb mellékutakkal párhuzamosan vezetett, azok
közelében haladó tervezett útszakaszok tervi ábrázolása nem reális, megvalósítása még igen nagy
távban sem reális. Ugyanígy minimális a megvalósulás esélye a bármilyen természetvédelmi
kategóriába tartozó területen átvezetett új útnak, különösen, ha az új kapcsolat kapacitáshiánnyal nem
támasztható alá.
A kisebb számú tervezett mellékút könnyebbséget jelent a települések számára is a településrendezési
terveik készítése során, mert kevesebb a kötöttségük, de ennek ellenére a terveikben egyéb közúti
kapcsolatokat is feltüntethetnek, ha ezt a településük számára előnyösebbnek ítélik.
A tervezett mellékutak hozzásegítik a településeket a népességmegtartó képességük növelésében is.
A jobb közlekedési kapcsolatokkal könnyebben elérhetők a távolabbi munkahelyek, szolgáltatások és
egyéb, a lakosság számára fontos uticélok, ezáltal javítják a lakosság komfortérzetét, növelik a
helybenmaradók létszámát (pl. Lókút - 82. sz. főút, Vaszar - Lovászpatona, Bakonyjákó - Döbrönte, stb.)
A tervben szereplő mellékút-fejlesztések:
Malomsok - Sobor
Takácsi - Nagyacsád
Nagyacsád - 8405 j. ök. út (Kemeneshőgyész)
Egeralja - Dabrony
Marcalgergelyi - Külsővat
Vinár - Békás
Ganna - Bakonypölöske
Bakonyjákó - Döbrönte
Vaszar - Csót
Vaszar - Lovászpatona
Lovászpatona – Sokorópátka
Nagydém - Kajárpéc
Bakonynána - Olaszfalu
Bakonykuti - Várpalota (Inota)
Bakonykoppány - Fenyőfő
Bakonyszentlászló (Vinye) – Bakonyszentkirály
Pápateszér - Bakonyszentlászló
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
17
Lókút - 82. sz. főút
Nagytevel - Pápa (Tapolcafő)
Bakonyoszlop - Csatka
Csetény - Jásd
Márkó - Nemesvámos
Kislőd - Úrkút
Úrkút - Ajka (Jókaibánya)
Pusztamiske - Nemeshany - Tüskevár
Gyepükaján - Csabrendek (Nagytárkánypuszta)
Zalagyömrő - Kisvásárhely
Gógánfa - Mihályfa
Megyer - Hetyefő
Kisberzseny - Veszprémgalsa
Öskü - Várpalota
Vasúti közlekedés
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
18
A hatályos és a jelenleg készülő megyei tervben ugyanazok a vasúti pályák szerepelnek, de az OTrT-
ben ezek más vonalbeosztással szerepelnek. A jelenleg érvényes beosztás szerint az alábbi
vasútvonalak haladnak át a megye Balaton törvényen kívüli részén:
A transzeurópai vasúti áruszállítási hálózat részeként működő országos törzshálózati vasútvonalak:
- Győr – Pápa - Celldömölk
- Székesfehérvár – Veszprém - Szombathely
- Boba – Ukk - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia)
A fenti vasútvonalak az OTrT-ben jóváhagyást nyertek, ezek meglétére (lévén az országos és a
nemzetközi vasúti hálózat integráns részei) hosszú távon is számítani lehet. A Győr - Celldömölk vonal
egyvágányú, nem villamosított. A jövőben villamosítása mindenképpen várható, esetleg
kétvágányúsítása is.
A Székesfehérvár - Szombathely villamosított vonal a Dunántúl egyik legfontosabb vasútvonala, ennek
ellenére jelentős hosszban egyvágányú, csak Szombathely és Porpác, illetve Boba és Celldömölk között
kétvágányú. Jelenleg folyik a vonal-rekonstrukció tervezése, amelyet a rajzi mellékletek már
tartalmaznak. A nyomvonalak helyszínrajzát tekintve a módosítások olyan kis mértékűek, hogy a terv
adta léptékek ezt nem is érzékelik.
A Boba - Zalaegerszeg - Bajánsenye - (Szlovénia) egyvágányú vonal villamosítása jelenleg folyik a
szükséges pályakorrekciókkal és a bobai delta kiépítésével együtt.
Egyéb országos törzshálózati vasútvonalak:
- Győrszabadhegy - Veszprém
- Tapolca - Ukk
A Győrszabadhegy - Veszprém egyvágányú, dízelvontatású vonal jelentősége nagymértékben csökkent
a környezetében bezárt bányák szállítási igényének elmaradása miatt, ezért a közlekedési tárca
folyamatosan fontolgatja a vonalon az üzem szüneteltetését. A vonal műszaki létesítményeinek
ipartörténeti értékei, valamint az általa feltárt terület Magyarországon szinte páratlan turisztikai
szépségei szükségessé tennék a fennmaradását, mert elősegítheti a térség idegenforgalmi
vonzerejének növekedését.
A Tapolca - Ukk egyvágányú, dízelvontatású vonalat hálózati szerepe miatt (fontos kelet-nyugati
vonalakat köt össze) megszüntetés jelenleg nem érinti. A Balaton-északi part villamosításakor, vagy az
után villamosítása célszerű.
Vasúti mellékvonalak (térségi jelentőségű vasútvonalak)
Az alábbi mellékvonalak találhatók a megyében:
- Tatabánya - Környe - Pápa
- Pápa - Csorna
- Lepsény - Veszprém
Mindhárom vonalon a személyszállítás jelenleg szünetel. Bizonyos szakaszaikon a teherforgalmat
fenntartják, illetve szükség esetén mentesítő, elkerülő vonalként üzemelnek. A személyszállítás
visszaállítására folynak kísérletek, de eddig nem sikerült olyan műszaki és gazdasági megoldást találni,
hogy ez megindulhasson.
Légi közlekedés
Az OTrT-ben a megye két repülőtere az alábbi besorolással szerepel:
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
19
Állami repülések céljára szolgáló repülőtér:
Pápa
Térségi repülőtér:
Veszprém-Szentkirályszabadja
A repülőterek műszaki állapota lehetővé tenné az intenzívebb használatot, de Magyarországon a
légiközlekedéssel szemben támasztott igény még nem érte el a nyugat-európai színvonalat. Mindkét
repülőtér igen értékes állóeszközállománnyal rendelkezik.
Térségi kerékpárút hálózat elemei
Szany - Vág - Kemenesszentpéter - Pápoc
Pápa - Bakonyszücs, Bakonykoppány - Fenyőfő- Bakonyszentkirály -- Kisbér
Sümeg - Mihályfa - Zalabér
Pápa - Ganna - Magyarpolány - Ajka - Halimba – Taliándörögd - Kapolcs - Monoszló - Zánka
Nemeshany - Devecser - Ajka - Városlőd - Szentgál - Bánd - Veszprém
Ajka -Úrkút – Nagyvázsony – Vászoly - Balatonszőlős - Balatonfüred - Tihany komp
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
20
Bakonykoppány - Bakonybél - Zirc - Jásd - Szápár - Bodajk
Balatonfűzfő - Berhida - Várpalota - Bakonykúti
Veszprém – Balatonfüred
Celldömölk – Jánosháza - Rigács -Sümeg
Somlószőlős - Doba - Noszlop - Ganna
Egyházaskesző – Kemenesszentpéter
Pápa – Gecse – Csorna
Tervezői szintű egyeztetést igénylő kérdések
• Nagydémből-Lovászpatona-Kajárpéc tervezett mellékút nyomvonala
• Bakonykuti – Várpalota (Inota) mellékút (rajta kerékpárút) nyomvonala
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
21
A térszerkezetet érintő energiaközmű- infrastruktúra fejlesztési javaslatok
ENERGIAGAZDÁLKODÁS FEJLESZTÉSI JAVASLAT
A társadalmi-gazdasági fejlődés hatására az energiaigény folyamatosan növekszik, amelyet tovább
növel a klímaváltozás hatáskompenzálásának energiaigénye. A társadalmi-gazdasági fejlődés
hullámzását, töréseit jól tükrözi a megye éves villamosenergia fogyasztása. Veszprém megyében az
éves villamosenergia fogyasztás a rendszerváltással egyidőben zajló gazdasági átrendeződés hatására
átmenetileg megtorpant, majd növekedni kezdett a 2008-as világválság hatása törte meg a fejlődést.
Azt követő gazdasági állapotot a villamosenergia fogyasztás csökkenése is jelzi. Gazdasági fellendülést
érdemileg 2012-től jeleznek a fogyasztási adatok.
A közelmúltban valamennyi megye, köztük Veszprém megye is elkészíttette a megye klímastratégiáját,
amelyben a klímaváltozás várható hatásait mérlegelve is kiemelésre került, hogy Veszprém megye sok
szempontból, kedvezőbb helyzetű, a veszélyeztetettsége összesítve országos átlag alatti, ennek is
köszönhető, hogy bár népességét megtartani, növelni sem az elmúlt 20, sem az utóbbi 5 évben nem
tudta, a népesség fogyása 0,5 % alatti. A klímastratégiában rögzítettek szerint a közvetlen lakosságot
érintő klímaváltozás hatására jelentkező hőhullámok általi egészségügyi veszélyeztetettség a
megyében az országos átlag alatti.
A kedvező adatok ellenére a megyében is a klimaváltozás okozta felmelegedés kompenzálásához a
mesterséges klimatizálás megoldása lassan elkerülhetetlenné válik, amely az energiafogyasztást, az
energiaigényeket növeli, miközben a környezetvédelmi igények és a fenntarthatóság javítása is az
energiaigény csökkentését igényelné. Az energiaközmű fejlesztési feladata a növekvő igények kisebb
környezetkárosítással történő kielégítésének megoldása, racionálisabb energiagazdálkodással a
fenntarthatóság biztosítása.
A megye klímastratégiájában kiemelten vizsgálták a lakosság klíma-érzékenységét, a lakosság
klímaváltozásról való tájékozottságát és a klímaváltozás hatáskompenzálásának igényét,
szükségességét. Veszprém megyét is érintő változások kezelésének első lépéseként a lakosság
tájékoztatása és probléma tudatosítása, a lakosság tudatformálása szükséges, azzal a szemléletformáló
célkitűzéssel, hogy mindenki hozzájárulhat a környezeti állapotok javításához. A klímaváltozás
kezelésének első lépéseként az „adaptáció” javasolható, amely a megváltozott klímaviszonyokhoz való
emberi alkalmazkodó képesség javításával is elérhető. Ezt követi a beruházási igények nélkül is
elérhető tudatformálás, amely segítségével egyszerű és ésszerű takarékossággal csökkenthető a
fogyasztás és az el nem fogyasztott energia kíméli a legjobban a környezetet és csökkenti a költségeket.
Veszprém megyében a tudatformálás érdekében további ismeretterjesztő fórumok szervezése
szükséges.
A következő lépés, amelynek céljából több ezirányú beruházást valósítottak meg a megyében, az
energiafogyasztás csökkentése érdekében, az utólagos hőszigetelés, árnyékolás stb alkalmazásával és
a korszerűbb épületgépészettel, energiatakarékos berendezések alkalmazásával jelentős
energiafogyasztás takarítható meg. Ezek a beruházások ingatlan szinten valósíthatók meg, és segítik az
egyéni fenntarthatóságot.
A takarékos fogyasztás mellett is fennálló növekedő igény kielégítését meg kell oldani, a megoldás
keresésének kettős célja, hogy a környezeti állapot a többlet energiafogyasztás érdekében történő
többlet energiatermelés hatására ne romoljon és a fenntarthatóság se legyen kedvezőtlenebb. E kettős
cél csak az energiatermelésbe a megújuló energiahordozók nagyobb arányú bevonásával valósítható
meg. A primer energiahordozói szerkezet módosítása, a megújuló energiahordozók hasznosításának
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
22
intenzívebb igénybevétele biztosítja a racionális energiagazdálkodást. Ennek szorgalmazását már
rendeletek is alátámasztják. Ezt szolgálja a módosított 7/2006 TNM rendelet, amelynek megfelelően,
új épületek építésénél 2019. január 1. napjától már a közel nulla energiaigényű épületek
követelményszintjét kell alkalmazni, továbbá az épület energiaigényét az összesített energetikai
jellemző méretezett értékéhez viszonyítva legalább 25%-os mennyiségben, helyben termelt megújuló
energiaforrásból kell kielégíteni. Ennek az energiahatékonysági elvárásoknak megfelelően új épületet
energiatakarékosan kell kivitelezni és az energiaszükséglet legalább 25 %-át megújuló energiaforrás
hasznosításával, helyben termelt energiával kell megoldani.
Új építésnél ezzel a rendelettel a megújuló energiahordozó hasznosítása biztosított. A meglevő
energiaszolgáltatás energiahordozó szerkezetének módosítása már sokkal nehézkesebb. A
klímaváltozás okozta felmelegedés hatásának kezelése, különösen a többszintes, a hőhatásnak jobban
kitett épületeknél kiemelt feladat lesz, amely a gépi hűtés alkalmazása nélkül nem lesz megoldható. A
gépi hűtés energiaellátása jelentős energiaellátási fejlesztést igényel, amelyhez a megújuló
energiahordozó bevonása nyújthat segítséget, hogy a többlet energiatermelés ne okozzon környezeti
terhelés növekedést és a fenntarthatóság is biztosítható legyen.
Veszprém megyében a legérintettebb település Ajka, ahol a lakásállomány 56 %-át meghaladja a
távhőszolgáltatásban részesülő lakások aránya (7064 lakás) és annak döntő hányada telepszerű
többszintes lakóépületben van. A legtöbb lakást Veszprémben érinti, 7869 lakást, a lakásállomány
29,35 %-át. Várpalota távhőellátással rendelkező lakásainak aránya 44,93 % (3935 lakás), Pétfürdő
49,49 % (967 lakás), Tapolca 23,6 % (1637 lakás), Balatonfüred 10,6 % (622 lakás) és Zirc 7,39 % (203
lakás). A telepszerű többszintes épületeknél a növényzettel biztosítható természetes árnyékoló
védelem fölé nyúló szinteknél az élhetőség-lakhatóság fenntartásához a mesterséges, gépi hűtés
biztosítását meg kell oldani. Erre legkedvezőbb megoldást a távhőszolgáltatáshoz kapcsolt távhűtő
hálózat nyújthatná, ennek megvalósítására azonban a közel jövőben nem lehet számítani, a
megoldásra helyben, egy-egy épületre kiépítendő hűtőhálózatnak van realitása.
A helyben kiépítendő hűtés energia szükségletének helyben megújuló energiahordozóval való
kielégítési lehetőségét is ki kell építeni az üzemeltetési költségnövekedés fékezése érdekében.
A megye szintjén várható energiaigény növekedésnek a kielégítésére a meglevő energiaellátó
rendszerek fejlesztése is szükséges, különösen figyelembe véve, hogy a megújuló energiahordozóként
a közeljövőben legeredményesebben hasznosítható napenergia hasznosítási lehetősége időjárás
függő, így a termelés-fogyasztás kiegyenlítésére a hagyományos energiarendszerek fejlesztése is
szükséges.
Veszprém megye területén országos jelentőségű közcélú energiatermelő bázis, 50 MW-ot meghaladó
teljesítményű (120 MW) Litéren üzemel. Az MVM GTER Zrt tulajdonában levő gyorsindítású gázturbina
a villamosenergia ellátó rendszer egyik bázis létesítménye. 50 MW-ot meghaladó az Ajkai Hőerőmű,
amelynek 100 MW a teljesítménye, primer energiahordozója biomassza és import feketeszén, továbbá
az Ajkai Gázturbinás csúcserőmű 116 MW kapacitású. Korábban Inotán üzemelt 50 MW teljesítményt
meghaladó barna szén tüzelésű erőmű, de 2001-ben felszámolásra került, ma már csak a
villamosenergia elosztórendszer egyik gócpontja.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
23
Villamosenergia ipari engedélyesek listája
Az iparági nyilvántartásban a következő nagyerőműveket tartják nyilván:
Engedélyes neve Telephelye Erőmű teljesítménye
(MW)
Bakonyi Erőmű Zrt. Ajka, Gyártelep 101,6
MVM BVMT Bakonyi Villamos Művek
Termelő Zrt. 8400 Ajka, Gyártelep hrsz 1961/1. 116
MVM GTER Zrt. Litéri GT 8169 Litér, Királyszentistváni út 1458/4 hrsz. 120
A megyében még üzemelnek kiserőművek, amelyek bár csatlakoznak a villamosenergia közhálózatra,
energiatermelésükkel jellemzően helyi energiaigényeket elégítenek ki.
Az iparági nyilvántartásban szereplő kiserőművek listája:
Engedélyes neve Telephelye Erőmű teljesítménye
(MW)
Bakonyi Bioenergia Kft. 8401 Ajka Gyártelep hrsz: 1961 30
Bakonyi Erőmű ZRt. 8104 Várpalota Pf. 537. 40
Euro Green Energy Kft. Zirc, Olaszfalu külterülete 25
Veszprém-Kogeneráció Energiatermelő Zrt. 8200 Veszprém Haszkovó út 11. 8,2
Nyilvántartásban szereplő szélerőművek listája:
Engedélyes neve Telephelye Toronyszám (db) Beépített teljesítmény
(MW)
Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Szápár 1 2
Precíz Építőipari és Kereskedelmi Kft. Csetény 2 4
Windeo Kft. Pápakovácsi 1 2
Bakonyi Erőmű Inota/Várpalota 1 0,25
A megye klímastratégiában is rögzítésre került, hogy a megye energiaellátásánál a helyi
energiaforrások előfordulását is említeni kell. Veszprém megye primer energiaforrások tekintetében,
elsősorban a megújuló energiaforrások szempontjából jelentős potenciállal rendelkezik, míg a fosszilis
energiahordozók gazdaságosan kitermelhető készletei nem számottevőek a megyében. A felhagyott
bányaterületek, a nagykiterjedésű szénmedencék Nyirád, Ajka térségében a szén kitermelése
megszűnt.
A megújuló energiaforrások tekintetében Veszprém megye, jelentős potenciállal rendelkezik
elsősorban a biomassza típusú energiahordozók terén, de gazdag lehetőségek rejlenek a geotermikus
energia, valamint a szél- és a napenergia hasznosítás területein is. A vízenergia hasznosítására
rentábilis lehetőség nincs.
A megye energiaellátása a helyi források közvetlen hasznosításán kívül a megye területén áthaladó
átviteli és szállítóhálózatokról történő vételezéssel biztosított.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
24
Energiaforrások, energiatermelő bázisok
A megújuló energiahordozók közül az időjárás függőségében történő energiatermelés fokozása is az
energiaforrásokban szegény országban nagyon hasznos, a termelés-fogyasztás egyensúlyát szolgáló
tároló kapacitás hiánya a hasznosítás lehetőségének korlátot szab. Az időjárás függőség, a termelés-
fogyasztás kiegyenlítésének hiánya mellett, a természet és a táj védelmének igénye is hozzájárult az
amúgy energiatermelésre kedvezően rendelkezésre álló szélenergia hasznosítási lehetőségének
korlátozását célzó rendeletek életbe léptetéséhez.
A másik kedvezően hasznosítható megújuló energiaforrás a napenergia, amelynél a termelés-
fogyasztás kiegyenlítésének igénye ugyanúgy jelentkezik. A termelt villamosenergia iparági
fogadásához az elosztóhálózat fejlesztése, az alap hálózati rendszer tároló képességének növelése,
illetve újabb kompenzációs beruházások megvalósítása szükséges. A termelt villamosenergia átvétel
feltételeit a 2007. évi LXXXVI. törvény a villamosenergiáról szóló törvény rögzíti.
A megyében bár pontos nyilvántartás nem áll rendelkezésre, több háztartási méretű, 50kVA alatti
kapacitású naperőmű üzemel, amelynek a beruházásának a megtérülését az ad-vesz rendszer
biztosítja. Az ad-vesz rendszerhez a hálózati fogadó készséget szolgáló elosztóhálózat fejlesztését a
szolgáltató, Veszprém megyében az E.ON-ÉDÁSZ Zrt valósítja meg, a termelővel kötött megállapodás
alapján. A hálózatépítés módjának lehetőségét az érintett település helyi építési szabályzata határozza
meg.
Az egy telephelyen létesített 50 MW feletti nagyerőműben termelt energiát és a szintén egy
telephelyen létesített 50 MW alatti kiserőművekben termelt energiát főelosztó hálózaton tudja
fogadni a szolgáltató. Az egy telephelyen létesített 5 MW alatti villamosenergia termelő erőművek
rögzítése az OTrT-ben előírtak alapján csak a településrendezési eszközökben rögzítendők, a
területrendezési megyei tervekben az egy telephelyen létesített 5-50 MW villamosenergia termelő
erőművek rögzítendők, az OTrT-ben az egy telephelyen létesített 50 MW feletti villamosenergia
termelő erőművek rögzítendők.
Az iparági nyilvántartásban szereplő kiserőművek döntő hányada, bár csatlakoznak az elosztó,
főelosztó hálózatokhoz, döntően helyi ipari igényeket elégítenek ki.
5 MW-ot meghaladó kapacitású megújuló energiahordozó hasznosítására létesített naperőmű-park
már több üzemel, és több naperőmű-park beruházása folyamatban van, de erről pontos lista nem áll
rendelkezésre, mivel ezeknek a beruházásoknak jelentős hányada a településrendezési eszközök
szintjén rendezhető. Építésügyi szempontból csak az szükséges, hogy egyes települések
településrendezési eszközeiben a létesítendő naperőmű-park területe, mint megújuló
energiatermelésre alkalmas és kijelölt, többnyire beépítésre nem szánt különleges területként
szerepeljen. A beruházás megvalósításánál csak azt kell figyelembe venni, hogy egy-egy telephelyen
mekkora a tervezett villamosenergia teljesítmény. Annak nincs jelentősége, hogy egy településen belül
hány telephelyen történik energiatermelés. Az energiatermelés villamosenergia hálózati rendszerre
gyakorolt hatását az energiaiparnak kell kezelni. A településrendezési eszközök csak a terület
felhasználásával foglalkozik, ez irányú rendelet kiadását tervezik.
A megye energiaellátásában meghatározó szerepe a területén áthaladó országos és térségi energetikai
hálózatoknak van.
Villamosenergia ellátás
A megye villamosenergia ellátása –a saját ellátást szolgáló villamosenergia termelés felhasználásán
kívül- az országos egységes hálózati rendszerről vételezett villamosenergiával elégítik ki. Az országos
hálózati rendszerből a megye területén áthalad az országos 400 kV-os átviteli hálózat és a 132 kV-os
főelosztó hálózati rendszer néhány szakasza és a megye területén, Litéren üzemel az országos
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
25
villamosenergia elosztó rendszer egyik iparági táppontja, 400 kV-os alállomása, amely a megye
villamosenergia ellátásában bázis, „energiaforrás” szerepet tölt be.
A megye területén áthaladó országos hálózati rendszerekhez tartozó átviteli hálózat a MAVIR Zrt
üzemeltetésében van, a főelosztó hálózatokat a helyi szolgáltató, az E.ON Észak-dunántúli
Áramhálózati Zrt. üzemelteti.
Villamosenergia-átviteli hálózat távvezeték elemei
400 kV-os átviteli hálózat távvezeték elemei:
- Litér – (Martonvásár)
- Litér – (Hévíz)
- Litér – (Győr)
- (Paks) – Litér
400 kV-os átviteli hálózat tervezett eleme:
- (Paks) – Litér II.
Átvitelt befolyásoló 132 kV-os főelosztó hálózat elemei:
- Ajka OVIT – Ajka
- Várpalota (Inota) – Várpalota (Inota)
Térségi ellátást biztosító 132 kV-os elosztó hálózat elemei:
- (Százhalombatta) – Várpalota (Inota)
- Várpalota (Inota) – (Kaposvár)
- Litér – (Oroszlány)
- Litér – (Oroszlány) felhasítva Várpalota
- Litér – (Oroszlány) felhasítva Pét(fürdő)
- Várpalota (Inota) – Litér I.
- Várpalota (Inota) – Litér I. felhasítva Székesfehérvár
- Litér – Ajka
- Litér – Ajka felhasítva Veszprém
- Litér – (Keszthely)
- Litér – (Keszthely) felhasítva Veszprém
- Litér – (Keszthely) felhasítva Tapolca
- Litér – (Keszthely) felhasítva Aszófő
- Ajka – (Hévíz) felhasítva Nyirád
- Ajka – (Hévíz)
- Ajka – (Hévíz) felhasítva Sümeg
- Ajka – (Győr)
- Ajka – (Győr) felhasítva Pápa
- Ajka – Szombathely
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
26
- Sümeg – Zalaszentgrót
A fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátását szolgáló hálózati rendszert jelenleg az E.ON Észak-
dunántúli Áramhálózati Zrt biztosítja. A szolgáltató a 132 kV-os főelosztó hálózati rendszerén keresztül
csatlakozik a MAVIR Zrt által üzemeltetett hálózathoz, amelyen keresztül a villamosenergia vételezése
biztosított. A 132 kV-os hálózatok csatlakozási táppontjai Veszprém megyében a Litéri és a szomszédos
megyékben üzemelő iparági 400/132 kV-os alállomások.
1. ábra: Veszprém megye villamosenergia hálózata Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés
A 132 kV-os hálózat szállítja a villamosenergiát a megye 132/(/22)(/10) kV-os alállomásaihoz, amelyek
a fogyasztók közvetlen villamosenergia ellátási bázisának tekinthető.
A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az üzemelő és tervezett alállomások.
A megye villamosenergia fogyasztóinak főbb ellátási táppontjai, az alállomások:
• üzemelő: Pét, Inota Veszprém, Aszófő, Tapolca, Sümeg, Nyirád, Ajka, Pápa
• tervezett: Veszprém
Az alállomásokról induló középfeszültségű (22, 10 kV-os) gerinchálózat táplálja az egyes településeken
belül elhelyezett fogyasztói transzformátor állomásokat, amelyekről induló kisfeszültségű
elosztóhálózatról elégítik ki az egyes fogyasztók igényeit.
A hálózatépítés iparági tervek és beruházások alapján valósul meg, de a hálózatépítés lehetőségét a
helyi építési szabályzat rögzíti.
A területrendezési tervben a villamosenergia közművek rögzítésével, szabályozásával, egyrészt helyet
kell biztosítani a hálózat meglevő és tervezett, föld feletti és alatti hálózatok és létesítmények számára,
valamint a biztonsági övezetek számára. Másrészt szabályozni kell területgazdálkodási szempontból a
hálózatok fektetési módját. A villamosenergia iparági előírások csak az új építésű vezetékekre ad
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
27
utasítást, a fektetés belterület, illetve külterületi meghatározásával. Az építésügy azonban nem
használja a belterület-külterület tagolását, hanem beépítésre szánt és nem szánt területet határol el.
Ezért szükséges, hogy a települési igények, elvárások is a fektetés módjának meghatározásában
szerepeljen. A területrendezési tervben rögzített iránymutatás segítséget nyújt a TKR-ben rögzítendő
települési, település képi, esztétikai követelmények érvényesítéséhez.
A villamosenergia hálózatok fektetési formájának meghatározásánál figyelembe kell venni, a
klímaváltozás okozta felmelegedés és szélsőséges szélhatás kompenzálására szolgáló igényeket,
figyelembe kell venni, hogy a megye gazdasági életében fontos gazdasági ágazattá váló turisztikai
fejlesztési igényét, a környezeti állapot fejlesztését, azon belül a látvány, településkép, tájkép javítását.
A klímaváltozással járó szélsőséges szélhatások mellett üzembiztos szolgáltatás érdekében, a napfény-
hő hatás kompenzálását szolgáló növény, fasor telepítéshez szükséges helybiztosítása érdekében,
továbbá a tájképi, településképi védelem érdekében a vezetékek földalatti elhelyezése javasolt. Az így
felszabaduló területen növény-fa telepítéssel javítható a környezeti állapotot.
Földgázellátás
A megyében a termikus energiaellátás energiahordozója a földgáz, amely segítségével az egyes
ingatlanokon automatikus üzemvitelű hőellátást lehet biztosítani. A földgázellátás Veszprém
megyében 9 település: Bakonybél, Csehbánya, Gecse, Kispirit, Megyer, Németbánya, Öcs,
Pápasalamon és Pénzesgyőr település kivételével, település szintű kiépítettséggel rendelkezésre áll.
A vezetékes gázellátás kiépítésének a hagyományos energiahordozó okozta környezetterhelés
csökkentésén túl, társadalom-politikai hatása is van, különösen kisebb lélekszámú települések
népességmegtartását segíti.
A megye gázellátását, az egységes országos földgáz szállítóhálózati rendszerhez tartozó, megye
területén áthaladó vezetékekről biztosítják. A nagynyomású földgázszállító hálózatokat a FGSZ
Földgázszállító Zrt üzemelteti.
A fogyasztók földgázellátásának egyetemes szolgáltatója az NKM Zrt. A megyében a fogyasztók
földgázellátására egységes elosztóhálózati rendszert építettek ki, amelynek betáplálása az országos
nagynyomású szállító távvezeték hálózatról biztosított. A betáplálás több helyen történik, a
nagynyomású szállítóvezetékre telepített átadó állomások segítségével.
Szénhidrogén szállító hálózat elemei:
- Ajka – (Győr)
- (Kápolnásnyék) – Pét(fürdő)
- (Adony) – Papkeszi
- Devecser – (Nagylengyel)
- Ősi – Papkeszi
- Ősi – Pét(fürdő) Nitrogénművek
- Papkeszi – Devecser
- Dabronc – Tapolca
- Veszprém – Bakonyművek leág
Nemzetközi szénhidrogén szállító hálózat tervezett eleme:
- „Nabucco”
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
28
A megye területén több gázátadó/elágazó/szakaszoló állomás, mint a gázellátás bázisa üzemel. A
gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép-nyomású vezeték szállítja a földgázt a
településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép
nyomásszabályozóig.
2. ábra: Veszprém megye szénhidrogén szállító hálózata
Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés
A gázátadó-nyomáscsökkentőkön keresztül nagyközép-nyomású vezeték szállítja a földgázt a
településekig, általában a települések határába telepített gázfogadóig és a nagyközép/közép
nyomásszabályozóig.
A települések közötti elosztás nagyközép-nyomású vezetékkel épült ki, ez képezi a megye gázellátó
hálózatának a gerincét és erről ellátott a megye településeinek jelentős hányada. A többi település a
nagyközép-nyomású vezetékekre telepített 6/4, 6/3-as nyomáscsökkentőkről indított középnyomású
hálózatokról ellátott.
Az egyes településeken belül a fogyasztók gázellátása vagy közvetlen nagy-középnyomású hálózatról
vagy a település gázfogadójánál elhelyezett nyomáscsökkentőtől indított középnyomású gázelosztó
hálózatról kiépített bekötéssel történik, vagy körzeti nyomáscsökkentőkről indított kisnyomású
elosztóhálózattal biztosított. A kisnyomású elosztóhálózattal történő ellátásnál, az arról kiépített
ingatlan bekötéssel közvetlen fogyasztói igényeket lehet kielégíteni. A nagyközép-, vagy
középnyomású hálózatról bekötött, ellátott ingatlanokon a fogyasztói gázellátáshoz egyedi helyi, házi
nyomáscsökkentőket kell telepíteni, amellyel előállított kisnyomású földgázzal lehet a fogyasztói
igényeket kielégíteni.
Körzeti nyomáscsökkentők telepítése és kisnyomású gázelosztás csak városokban és annak is az
intenzívebben beépített központi területén fordul elő. A megyében a településeken belüli gázelosztás
jellemzően középnyomáson került kiépítésre.
Meg kell jegyezni, hogy a szintén alaphálózati ellátásként kiépített országos elosztású szénhidrogén
(olaj, CH termék) termékszállító hálózat távvezetéke nem érinti Veszprém megye területét. A MOL Nyrt
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
29
által üzemeltetett szénhidrogén hálózatok Veszprém megye területét érintő fejlesztési terve nem
ismert.
A megyei területrendezési terv további egyeztetése során szükséges a Lovászpatona-Gecse-Szerecseny
térségében a földgázelosztó vezeték nyomvonalának meghatározása.
Megújuló energiahordozók
Az energiatermelésre alkalmas megújuló energiaforrások hasznosítása Veszprém megyének energia
ellátásában meghatározó szerepet tölthetnek be. A Magyarországon rendelkezésre álló megújuló
energiaforrás hasznosítására van példa a megyében. A hasznosítási lehetőségekről tanulmányok,
tervek, stratégiák készültek.
Biogáz, biomassza
A biogáz program, a biomassza hasznosítására a megyében van példa, mivel a biomassza alapú
energiahordozók termelésének a lehetőségeit a megye területének nagyfokú be-erdősültségéből, a
szántóföldi növénytermesztésből, állattartásból származó energetikai célra hasznosítható
melléktermékek nagy mennyisége biztosíthatja.
Meg kell említeni, hogy a megyében üzemelő biomassza hasznosítási projektek ellenére az ezirányú
fejlesztés jövőjét a kibocsátások miatt, az utóbbi időkben már nem tartják annyira kedvezőnek.
Geotermális energia
A földhő hasznosítása, hőszivattyú alkalmazása várhatóan hosszabb távon is helyi jelentőségű,
döntően épületgépészeti szintű beruházás marad.
3. ábra: Hévízkutak Veszprém megye területén Forrás: Magyarország geotermikus felmérése 2016 alapján saját szerkesztés
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
30
A geotermális energia Veszprém megyében is rendelkezésre áll, a Magyar Energetika és Közmű
Szabályozási Hivatal által 2016-ban elkészítetett Magyarország geotermikus felmérés szerint. A Bakony
területén ugyan alacsony a geotermikus gradiens. Veszprém megye két települését érinti (Gic és
Nagydém) Győr geotermikus koncessziós területe. A megye geotermikus szempontból mindazonáltal
szerény természeti adottságokkal rendelkezik. Az egyetlen termálfürdő Pápán működik. Említést
érdemel még a balatonfüredi gyógyvíz.
Az országos hévízkataszterben 11 kút szerepel. A kutak egy kivételével mind sekélyek, a legmelegebb
és egyben legmélyebb a Pápa Tak-2 kút, 49°C hőmérsékletű termálvizet ad 1220 méterből.
Hévízkat. szám
Település
Helynév
EOVx
EOVy
Építés éve
H (m)
T (°C)
1 18-22 Hosztót Ukk-1. Karsztvíz 513020.1 192478.1 1966 301 35
2 18-24 Pápa Tak-2. meddő CH fúrás 529282.4 228197.6 1966 1220 49
3 18-25 Pápa Fürdő 2. Kastélykert 531966.6 222395.7 1969 472 42
4 18-28 Pápa Fürdő 1. Kastélykert 530677.9 222215.8 1962 825 33
5 18-29 Sümeg Karsztv. figy. 514690.3 183624.8 1959 556 32
6 18-32 Sümeg Strand 2. 514704.3 183567.3 1983 600 32
7 18-27 Tapolca Strand 2. HgN-39/A 525736.1 172846.6 1987 598 38
8 18-30 Tapolca Strand 1. HgN-39. 525741.2 172864.1 1987 334 37
9 18-35 Tapolca Termál Hotel kútja 527538.7 172651 2001 218 32
10 18-23/A Ukk Vízmű (Ukk-2.) 511847.6 190735.6 1966 800 31
11 18-34 Zalagyömörő 1. sz. 512261.5 187950.9 1988 535 32
A megyében csak 1 hasznosíthatónak ítélt meddő szénhidrogénkút található Pápán. Ez a kút 1437 m
mély és 50 évvel ezelőtt fúrták. A megye területén a 90°C 2000–2800 m mélységben várható, amely
mélyebb az országos átlagtól. Perspektivikusan a talajszondákkal és hőszivattyúkkal megoldott kisebb
geotermikus fűtőegységek létesítése lehet reális.
Szélenergia
A helyzetfeltáró vizsgálatokban rögzítésre került, hogy a megye természeti adottsága a kedvezően
hasznosítható szélenergia rendelkezésre állása. Ennek hasznosítására, Magyarországon első szélerőmű
Veszprém megyében, Inotán létesült, s a korábbi területrendezési terv is a megye kedvező
szélhatásának hasznosítását preferálta, amelynek hasznosítására a megyében több szélerőmű-park
tervezése volt folyamatban. A helyi tiltakozások, ezeknek a megvalósítását meghiúsították. Újabb
létesítésének megvalósítási szándékát is az időközben történt szabályozás megállította. A szélenergia
újabb hasznosítási lehetőségét segítő beruházás megvalósítására a közeljövőben nincs lehetőség.
Napenergia
Töretlen jövője a napenergia hasznosításának van, amelyből évi 1900-2000 óra hasznosítható, 4600-
4700 MJ/m2 termelhető.
A megye területén a Balaton üdülőkörzetében, ahol a turisztikai fejlesztés szezonális jellegű, és a
napenergia hasznosítási lehetősége, a termelés-fogyasztás egybeesik a szezonális hasznosítás
igényével, kínálja a napenergia napkollektoros hasznosítását, amely megtérülő beruházással
megvalósítható.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
31
A megye területén általánosan a naperőműves, villamosenergia termelési célú hasznosítás lehetősége
biztosított. A napenergia hasznosításra van mód sziget üzemben is, ha helyi akkumulációval a
termelést-fogyasztást ki tudják egyenlíteni. Gazdasági szempontból az ad-vesz rendszer igénybe vétele
biztosítja a beruházás megtérülését, illetve a naperőmű parkkal közcélú villamosenergia termelés
egyre szélesebb körű, ahol a szolgáltatóval egyeztetve az átvételi tarifa érvényességével a termelt
villamosenergia értékesíthető.
A megújuló energiahordozó hasznosítás területrendezési tervekben való szerepeltetése nagy száma
miatt gondot okoz, ezért javaslat készül a kezelési lehetőségére. A megye szerkezeti tervén csak az egy
telephelyen létesített 50 MW feletti közcélú villamosenergia termelő erőmű megjelenítése szükséges.
Veszprém megyében egy telephelyen belül 50 MW közcélú villamosenergia termelést meghaladó
nagyerőmű létesítési szándéka nem ismert.
A megújuló energiahordozó hasznosítási lehetőséget a településrendezési eszközök keretében kell
vizsgálni. Számára beépítésre nem szánt különleges megújuló energiatermelő terület jelölendő ki. Egy-
egy telephelyre külön-külön meghatározott teljesítmény alapján határozható meg, hogy annak a
beruházásnak, az átfogó területrendezési tervben való szerepeltetése szükséges-e. A korábbi
gyakorlattól ellentétben az önálló telephelyeken előállított villamosenergia teljesítményt e
vonatkozásban önállóan kell mérlegelni.
Azaz aggály, hogy az ország villamosenergia rendszere, hogy tudja fogadni ezekkel a beruházásokkal
időjárás függvényben termelt, a fogyasztás-termelés egyensúlyához nem illeszkedő energiát, azt az
iparágnak kell szabályozni a területrendezéstől függetlenül.
Vízenergia
Veszprém megye területén kisebb vízfolyásokra lehetne vízlépcsőt építeni, helyi akár csak reklám célra,
de ennek jelentősége „telek” szinten marad, annak energiagazdálkodást is érintő hatása a közeljövőre
tekintettel kizárható.
Viziközművek fejlesztési javaslata
Vízellátás
Ivóvíz ellátás
Veszprém megye nagyon kedvező hidrogeológiai adottsága, felszíni és felszín alatti vizekben való gazdagsága a megye lakosságának a közüzemű vízellátásából is látható. Már az ezredforduló óta, a megye valamennyi települése rendelkezik egészséges, közüzemű vízellátással, az ellátottság is egy-egy településen belül, közel település szintű kiépítettséggel, így a vízellátás fejlesztési célja, a kedvező ellátottság megőrzése és annak hosszú távú fenntartásának biztosítása. A mennyiségi ellátás jelenleg biztosított. A vízminőség azonban több helyen is javításra szorul. A megfelelő ivóvíz minőségű víz hosszabb távú biztosítása csak fejlesztésekkel tartható fenn.
A vízigények kielégítése döntően a felszín alatti vízkészletekből történik, részben helyi vízkivétellel, helyi kutakkal, részben regionális vízbeszerzési lehetőséggel regionális gerinchálózat segítségével történik. A helyi, megfelelő vízminőségű vízbeszerzést, a helyi bázis elszennyeződése esetén a regionális rendszerek fejlesztésével lehet pótolni. A regionális vízbeszerzés lehetősége, ezért különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása növeli az ellátás biztonságát.
A vízellátás bázisaiból kitermelt víz, amelyet részben helyi hasznosítású elosztóhálózattal, részben kistérségi, vagy nagy regionális rendszerű hálózattal juttatja el az egyes településekhez, az egyes fogyasztókhoz.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
32
A felszín alatti vízkivételekkel részben parti szűrésű kutakkal, részben rétegvizekből, részben karsztvízből biztosítják a vízellátást, a felszíni vizekből a vízkivétel többnyire nem ivóvíz ellátás céljából történik. Veszprém megyében a kitermelt bár kedvezőbb minőségű, az itt kitermelt vizek is kezelésre szorulnak. A vízkészletek vízminőségének megőrzésére és javítására az elmúlt években is sokat áldoztak, de további minőség javítási igények is várhatók.
Az elmúlt időkben a közcsatornás szennyvízelvezetés hiánya miatt, a jellemzően talajba szikkasztott szennyvíz okozta szennyezés ellen a sérülékeny vízbázisok védelme nem volt biztosított, így ebben a megyében is több helyi vízbázis elszennyeződött. Azokat az elszennyeződött kutakat, ahol a szennyezés mértéke meghaladta az ivóvíz minőségre vonatkozó előírások határértékét többnyire regionális hálózati kapcsolat kiépítésével váltották ki. A kevésbé szennyezett kutakat technológiai fejlesztéssel, vízkeveréssel alkalmassá tették a fogyasztásra. A szennyezési folyamat megállítását jelentő szennyvízelvezetés és kezelés megoldása (az ezredfordulón a megye lakásállományának csak a 54 %-a csatlakozott a közüzemű szennyvízelvezető rendszerre, amely 2017-re 81,9 % ra emelkedett) lehetőséget adott arra, hogy vízminőség javító beruházásokkal az azóta szigorúbb vízminőségi előírásoknak is megfelelően a vízbázisok az ivóvíz ellátásra alkalmasak legyenek.
A helyi vízkivételek előforduló mennyiségi és vízminőségi problémáinak kompenzálására áthidaló megoldást a regionális vízellátó rendszerek biztosítják.
A vizsgálatok alapján a megye döntő hányada, a Bakony hegység és a Balaton-felvidék területére esik. A Bakony, a Dunántúli középhegység, geológiai adottságával, vízföldtani szempontból a karsztvíz kincs tárolója. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de hozzáférhető nagyobb mélységekben a karszt-összlet peremterületein is. A megye vizsgált területrészén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez kéVeszprém elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik.
A vizsgálatokban részletezettek szerint, a megye területén korábban a bányaműveléssel járó vízkiemelés miatt a karsztvíz felszín vízszintje jelentősen lecsökkent, a problémák megszüntetésére a bányászati érdekű vízkiemelést megszüntették. Ez a karsztvíz készlet Közép-Dunántúl vízellátásának meghatározó vízbázisa.
A megye általános kedvező hidrogeológiai adottságának köszönhetően helyi kutakkal, kistérségi regionális rendszerekkel a vízigényeket az egész megye területén ki tudják elégíteni. Így több település vízbázisa helyi jelentőségű, kistérségi ellátási feladatú vízmű kút. Ezeknek a kutaknak a törvény szerinti előírás alapján meghatározott, vízminőség védelmét biztosító hidrogeológiai védőidom kijelölésével és az arra vonatkozó előírások betartásával a helyi vízbázisok vízminőség védelmét biztosítani lehet. Ehhez kiemelt feladat, hogy a hidrogeológiai védőidomokra a 123/1997 (VII.18.) kormányrendeletben és a hidrogeológiai védőidom határozatában leírtak betartásra kerüljön.
A kormányrendelet 5. mellékletében szerepel, hogy adott védőidommal érintett területet hogy lehet hasznosítani. A kormányrendelet elfogadása óta a terület felhasználási lehetőségekben azonban több változás történt, aminek rendeleti követése nem történt meg, így pl a kereskedelmi gazdasági területekre vonatkozó megállapításokat nem tartalmaz. Azokat a területfelhasználási lehetőségeket, amelyet nem jegyez egyértelműen a rendelet, annak a hidrogeológiai védőidomon való elhelyezése csak az ágazattal folytatott egyeztetés alapján jelölhető ki. De minél hamarabb célszerű lenne a kormányrendelet módosítása.
A természeti, földtani, hidrogeológiai adottságok alapján kirajzolódott az országos vízminőség védelmi területek övezete, amelyre vonatkozóan a településrendezési eszközökben kell szabályozást írni. Az OTrT-ben az Országos vízminőség-védelmi terület övezetére rögzített előírás:
15. § (1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
33
kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.
A vízbázisok védelme érdekében ennek teljesítése is szükséges.
Veszprém megyei települések döntő hányadának vízellátását három jelentősebb szolgáltató biztosítja.
A legtöbb, 132 településen a vízellátást a Bakonykarszt Zrt. szolgáltatja. A Dunántúli Regionális Vízmű Zrt Észak-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 51, a Dél-Balatoni Üzemeltetési Üzemvezetősége 5, összesen 56 településen élők számára biztosítják a vízellátást. A Pápai Víz és Csatornamű Zrt 26 település vízellátását szolgáltatja. A veszprém megyei szolgáltatói körből kimaradt 3 település vízellátását a Pannon-Víz Zrt. (Nagydém település), Vasivíz Zrt. (Külsővat település) és a Fejérvíz Zrt. (Jásd település) biztosítja. Veszprém megyében a vízellátást biztosító szolgáltatókban változás hosszabb távon sem várható.
A vízellátás megyei szinten nagyon kedvező, a lakások vezetékes ivóvíz bekötöttsége 98 %-os, szerencsésen a „kedvezőtlenebb” ellátottságú településeken kevesebb ember él. A megyében mindösszesen 3077 lakás, kb 7500 fő számára nem biztosított a közüzemi hálózati ivóvízellátás, a megye lakosságának 2 %-a.
A megye jelenlegi kedvező ellátottsága alapján vízellátás vonatkozásában a fejlesztési feladatokban ma már a még teljes körű ellátással nem rendelkező településen kívül, ahol az ellátottság növelése is még feladat, többnyire már a "minőség" biztosítása kerül előtérbe a vízellátás fejlesztési feladatok körében. A „minőségi” igény pedig elsődlegesen a vízminőségre vonatkozik. Ezért a jövő feladata, rövid és hosszabb távú időciklusban egyaránt a vízbázisok fokozott védelmének biztosítása. A hosszú távú megfelelő vízminőségű vízellátás nagy biztonsággal a regionális rendszerek irányából biztosítható, ezért a regionális vízbeszerzés lehetősége, különös figyelmet érdemel. Az ellátás biztonsága érdekében a kistérségi-, térségi szolgáltató művek összekapcsolása, regionális rendszerek kialakítása javasolt.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
34
1. ábra: Veszprém megye vízellátó hálózata
Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés
A vízellátás fejlesztési igényének meghatározásánál, az igény prognózis készítésénél figyelembe kell venni, hogy Veszprém megye népessége bár minimális mértékben, de csökkenő tendenciájú. A népességcsökkenés önmagában indokolja a vízfogyasztás csökkenését, de a víztakarékosságra való törekvéssel fokozódik a fogyasztás csökkenése. A komfort igény növekedése, viszont vízfogyasztás növekedést eredményez. A fogyasztás csökkenés-növekedés hosszú távon kiegyenlítődik, így hosszútávon az igények mennyiségi növekedésével várhatóan nem kell számolni.
A víztakarékosság mellett a komolyabb ivóvízfogyasztás csökkenést az eredményezi, ha a költségigényesen kezelt jó vízminőségű vizet olyan célra nem akarják felhasználni, amely nem igényelne ivóvíz minőséget.
A házi kutak, a szürkevíz használat csökkentheti az ivóvíz felhasználást, amely jelentősen csökkentheti a háztartások ivóvízellátásának költségeit.
Ma kimondható, hogy hosszabb távon a takarékos, szelektált vízellátású vízhasználattal az igényes kezelést igénylő ivóvíz igénynövekedésével várhatóan Veszprém megye területén nem kell számolni.
Számolni kell a házi kutak növekedésével. Ma már házi kutat létesíteni is csak az arra vonatkozó engedéllyel lehet.
Összefoglalva: a megyében rendelkezésre álló ivóvíz bázisok a várható távlati igényeket, természetesen a bázisok, elosztóhálózatok és azok létesítményeinek megfelelő korszerűsítésével és fejlesztésével, jó állapotban tartásával ki fogja tudni elégíteni.
Egyéb vízellátás
A nem ivóvíz minőségű vízigények kielégítésének gazdaságosságára törekedve, annak kielégítésére lokális megoldást keresnek. Erre a talajvizek, rétegvizek, de jellemzően a felszíni vizek is rendelkezésre állnak.
Távlatilag a legnagyobb vízhiány a mezőgazdaságban, az agrárágazatban várható, amelynek vízellátására az öntözőcsatornák, öntöző hálózatok kiépítési igénye várható. Ezek jellemzően a felszíni vizekre támaszkodva alakíthatóak ki. A kiskertek, zöldfelületek locsolóvíz igényének kielégítése is távlatilag egyre kevésbé veszi igénybe az ivóvíz hálózatot, hanem a helyi vízbeszerzés kap egyre hangsúlyosabb szerepet. A helyi vízbeszerzés keretében a csapadékvíz visszatartása is fontos megoldandó feladattá fog válni.
Egyéb vízellátás között kell említeni a megye természeti kincsét jelentő termálvíz készletet is, amellyel szűkösen rendelkezik és hasznosítása kizárólag balneológiai célú. Részletesebb leírása a megújuló energiahordozók fejezetében szerepel.
Szennyvízkezelés
A vizsgálatok alapján a szennyvíz közcsatornás elvezetésének és kezelésének megoldása a megyében bár már az ezredforduló idején az országos átlag felett volt (2000-ben 54 % volt), a felszíni (kiemelten a Balaton-tó vízminőség védelme) és felszín alatti vizek (kiemelten a karszt víz) minőség védelme a csatornázás kiépítésének a gyorsítását igényelte. A hazai gyakorlatnak megfelelően ugyanis, a szennyvizeket az egyedi házi gyűjtőmedencékbe gyűjtötték és a talajba szikkasztották, jelentős környezet szennyezést okozva. A folyamat megállítására hazai és nemzetközi támogatás segítségével elindította az intenzív szennyvízhálózat és szennyvíztisztítás fejlesztését. A megvalósított fejlesztések eredményeként a rendelkezésre álló legutolsó statisztikai adatok alapján 2018. január 1.-én a közcsatorna hálózatra csatlakozó lakások aránya 81,9 % volt.
A megvalósított csatornázási program hatására több szennyvíztisztító telep létesült és több km csatornahálózat (Veszprém megyében az ezredforduló óta közel 1500 km csatorna) épült. A legutolsó rendelkezésre álló statisztikai adatok összeállításakor ennek ellenére még 59 db település nem
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
35
rendelkezett közcsatorna hálózattal:
Szőc, Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentantalfa, Szentjakabfa, Tagyon, Adorjánháza, Apácatorna, Csögle, Egeralja, Iszkáz, Kamond, Karakószörcsök, Kerta, Kisberzseny, Kiscsősz, Kispirit, Kisszőlős, Nagypirit, Oroszi, Pusztamiske, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely, Somlóvecse, Tüskevár, Vid, Bakonykoppány, Bakonypölöske, Bakonyság, Bakonyszentiván, Bakonyszücs, Bakonytamási, Egyházaskesző, Gecse, Gic, Kemeneshőgyész, Lovászpatona, Magyargencs, Malomsok, Marcaltő, Nagydém, Nemesgörzsöny, Németbánya, Pápateszér, Takácsi, Vanyola, Várkesző, Vaszar, Hosztót, Megyer, Rigács, Szentimrefalva, Veszprémgalsa, Zalameggyes, Zalaszegvár, Salföld, Lókút, Pénzesgyőr.
Szerencsésen a csatornázatlan települések kisebb lélekszámúak, így az 59 csatornázatlan településen összesen 22713 ember él és ez a megye lakosságának 6,4 %-a. A csatornázatlan települések közül egyetlen település sincs, ahol a lakosság elérte volna a 2000 LEÉ.
A csatornázatlan településeken és a csatornázatlan városrészeken, település-részeken a szennyvizek jelentős hányadát, ma is a talajba szikkasztják. A nagyon kedvező csatornázottság ellenére megye szinten a talajba szikkadó szennyvíz mennyisége eléri a 6000 m3/nap átlagos mennyiséget, amely a talaj, talajvíz, rétegvizek elszennyeződését okozzák. Különösen a megye nyílt karsztos részén, komoly veszélyforrása a felszín alatti vizeknek, kiemelt veszélyeztetője az un „egy kutas” településeken a helyi vízbázisoknak és veszélyezteti a megye gazdasági életének alapját adó balatoni turizmushoz szükséges Balaton-tó vízminőségét.
Ahogy azt a vizsgálatok feltárták a jelentősebb szennyezést nemcsak a talajba szikkasztott szennyvíz mennyisége okozza, hanem ezt tovább fokozza a szennyvíz szennyezettségének növekedése, azaz annak a minősége, mivel a házi szennyvíz (megnövekedett mosószerfogyasztás stb miatt) egyre magasabb nitrogén és foszfortartalmú. Ezek a szennyező anyagok a talajba és a talajvízbe jutva, nagyon veszélyeztetik elsődlegesen a felszín alatti, de a felszíni víztesteket is. Ezek a tények a szakágat érintő fejlesztési feladatokat, a szennyvízhálózat fejlesztési igényét kijelöli.
A vízellátáshoz hasonlóan Veszprém megyében a már csatornázott települések döntő hányadának szennyvíz elvezetését, kezelését, elhelyezését a Bakonykarszt vízellátó területén van, így a csatornahálózat üzemeltetését a Bakonykarszt üzemelteti. De mellette üzemeltetőként jelen van a Pápai Vízmű és a DRV is.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
36
2. ábra: Veszprém megye szennyvízelvezető hálózata
Forrás: Szolgáltatói adatok alapján saját szerkesztés
A meglévő csatornahálózat és szennyvíztisztító telepek elsősorban a kommunális szennyvizeket gyűjtik össze és tisztítják. A nagyobb ipari üzemek saját ipari szennyvíztisztítóval rendelkeznek, melynek üzemeltetését is maguk végzik. A szennyvíztisztítás egyik végtermékének, a tisztított víznek a befogadói a vízfolyások. A másik végterméknek, a szennyvíziszapnak az elhelyezése jellemzően még ma is mezőgazdasági területen történik, de biomasszaként feldolgozva az energiatermelési hasznosítása növekvő tendenciájú.
Ma is a megye egyik szennyező forrásának számító csatornázási hiányosságból eredő környezetterhelés felszámolása határozza meg a szakágat érintő fejlesztési feladatokat. Ezt alátámasztják, hogy fejlesztési tervek elindultak és azok megvalósítása folyamatban van:
A rendelkezésre álló előkészített fejlesztések a 3. melléklet a 141/2018. (VII. 27.) Korm. rendelethez tartozó „1. melléklet a 272/2017. (IX. 14.) Korm. Rendelet”-ben részletezettek szerint:
• Pétfürdő nagyközség szennyvíztisztításának fejlesztése "Pétfürdő Nagyközség Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"
• Királyszentistván központú agglomeráció szennyvíztisztításának fejlesztése "Királyszentistván Község Önkormányzata és Litér Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"
• Várpalota város szennyvízelvezetésének korszerűsítése "Várpalota Város Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"
• Nemesszalók község szennyvíztisztításának korszerűsítése "Nemesszalók Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint"
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
37
• Öskü község szennyvíztisztításának korszerűsítése Öskü Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint
• Észak- és Közép-Dunántúli szennyvízelvezetési és -kezelési fejlesztés 5. (ÉKDU 5) Csabrendek Nagyközség Önkormányzata, Répcelak Város Önkormányzata, Nyergesújfalu Város Önkormányzata, Lábatlan Város Önkormányzata, Bajót Község Önkormányzata, Bezenye Községi Önkormányzat, Dunakiliti Község Önkormányzata, Dunasziget Község Önkormányzata, Feketeerdő Község Önkormányzata és Rajka Község Önkormányzata a 339/2014. (XII. 19.) Korm. rendelet szerint”
Szennyvízelvezetés, kezelés fejlesztési feladat Veszprém megyében a már csatornázott településeknél a még nem csatornázott településrészek mielőbbi csatornázása, a csatornahálózat bővítése és a rácsatlakozás mértékének növelése. A csatornázatlan (59) településeknél viszont fontos szempont a szennyvízgyűjtés-kezelés mielőbbi megoldása.
A nem csatornázott és a közeljövőben nem várható csatornázású településeknél mindig felmerül a korszerű egyedi házi szennyvízkezelő berendezések alkalmazása. A tapasztalatok azonban országosan nem egyértelműen pozitívok, a lakosság fegyelmezettsége, amely a házi szennyvízkezelést lehetővé tenné általában nem biztonságos, így azokon a településeken, ahol ennek alkalmazása kockázatos lenne, nem célszerű javasolni. Így akár a felszíni, vagy felszín alatti vízbázisok (karszt víz kincs) védelme, akár az országos vízminőség védelmi területek övezetén szintén a vízkincs védelme érdekében, akár a megye gazdasági életének egyik pillérjét adó turisztikai célpont, a Balaton és egyéb folyók, víztestek vízminőség védelmére kockázatot jelentene, ott az alkalmazását nem kellene támogatni.
Ezért, ahol a felszíni, vagy felszín alatti vizek védelme szükségessé teszi, a házi szennyvízkezelést csak akkor lehet kivitelezni, ha a tisztított víz elvezetése nem a talajba szikkasztással, hanem élővízi bevezetéssel megoldható. Ezzel a folyamatos ellenőrzés lehetőségének biztosításával a kockázat jelentősen csökkenthető. Egyébként a teljes biztonságot adó megoldás csak a közcsatornás szennyvízelvezetéssel érhető el.
Meg kell említeni, hogy vannak azonban olyan beépítésre szánt és beépítésre nem szánt településrészek, amelyeknek jól és gazdaságosan működtethető közhálózati csatorna csatlakozását a nagy távolság, az ingatlan időszakos hasznosítása nem tenné lehetővé. Az elmúlt időszakban valóban jelentős kutatások-fejlesztések alapján fejlesztették ki azokat a szakszerű szennyvízkezelő házi berendezéseket, amellyel a szennyvizeket lehet helyben kezelni és elhelyezni, természetesen, ha azt, egyéb helyi, természeti, hidrológiai, geológiai adottság nem akadályozza. Természetesen ennek alkalmazását is csak ott szabad megengedni, ahol azt, kockázatmentesen az állampolgárra lehet bízni és azt a helyi építési szabályzat megengedi. A vízbázisok védelme érdekében azt a kockázatot viszont sehol sem szabad felvállalni, amelynél a tisztított víz ellenőrzés nélkül, közvetlen talajba szikkadna. Erre biztonságos megoldást csak felszíni vízbefogadó tud nyújtani, amelynél a tisztítás minősége bármikor ellenőrizhető.
A megye területének jelentős hányada országos vízminőség védelmi területek övezetén fekszik, amelyre egyedi szabályozás előírása szükséges. Az alapelv, hogy a vízkészlet veszélyeztetését nagy biztonsággal ki kell zárni.
Beépítésre szánt területen és beépítésre nem szánt vízbázis védelmi, vagy országos vízminőség védelmi területen elsődlegesen a teljes közműellátás kiépítési kötelezését kell előírni. Ehhez meg kell jegyezni, hogy a teljes közműellátás szennyvízelvezetés vonatkozásában kizárólag az OTÉK 8.§-a alapján „közüzemű” szennyvízcsatornával történő elvezetéssel teljesíthető.
Amennyiben a település csatornázatlan, vagy a közcsatorna hálózat nagyobb távolságban van, akkor a szennyvízelvezetés kezelés megoldására a következő ajánlás adható. Ha:
a) a szennyvíz közcsatorna hálózat 200 m távolságban rendelkezésre áll, akkor a közhálózati csatlakozást ki kell építeni az adott ingatlanon keletkező szennyvíz mennyiségétől függetlenül,
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
38
b) a napi keletkező szennyvíz mennyisége nem haladja meg az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) a szennyvizeket víz-zárósági próbával igazoltan, vízzáróan kivitelezett, fedett, zárt medencébe kell összegyűjteni és a kijelölt ürítő helyre.
c) a napi keletkező szennyvíz mennyisége meghaladja az 5 m3-t (200 m-től nagyobb távolságra érhető el a közcsatorna hálózat) akkor helyben létesítendő szennyvíztisztító kisberendezés is alkalmazható:
ca) ha a tisztított vizek számára a megfelelő felszíni befogadó rendelkezésre áll (tisztított vizet sem szabad talajba szikkasztani)
cb) ha az egyéb előírások, korlátok nem tiltják, valamint illetékes szakhatóságok hozzájárulnak,
cc) a kisberendezés védőterület igénye nem nyúlhat túl a tárgyi telken,
cd) a tisztítóberendezéssel azt a tisztítási hatásfokot kell teljesíteni, amit a befogadóhoz igazítva az illetékes szakhatóság meghatároz,
ha bármelyik illetékes szakhatóság nem ad hozzájárulást a helyi szennyvíztisztító kisberendezés létesítésére, ki kell építeni a közcsatorna csatlakozást az bármekkora távolsággal érhető el.
A szennyvízkezelést érintően a fejlesztési feladat elsődlegesen a közcsatorna hálózat kiépítése, bővítése, az ingatlanok közhálózatra való csatlakozási mértékének növelése. A csatornázatlan településeknél, település részeknél a környezet szennyezésének, terhelésének elkerülése érdekében a közüzemű vízhálózat fejlesztését korlátozni kell, új közüzemű vízvezeték építését már csak a csatornahálózat fejlesztéssel együtt szabad kivitelezni. Ha már a közüzemű vízellátás korábban megvalósításra került, akkor a szennyvízpótló berendezés alkalmazása a közcsatornahálózat kiépítéséig elkerülhetetlen lesz. A közműpótlóként alkalmazható megoldást a helyi adottságok, talajmechanikai adottság, talajvízállás, egyéb természeti adottságok, felszíni és felszín alatti vizek védelmének függvényében a helyi építési szabályzatban lehet rögzíteni.
Külön ki kell emelni a megyében, szinte minden nagyobb településen (különösen a Balaton menti első, második település gyűrűn fekvő településeken) előforduló volt zártkertes területeket, kiemelten az országos vízminőségvédelmi területek övezetén fekvő volt kiskertes területeket, amelyeknek funkcióváltással üdülő, vagy lakóterületi átalakulása szinte fékezhetetlennek tűnik. Ezeknek a területeknek az infrastruktúra fejlesztése valamennyi érintett település nagy odafigyelést igénylő kiemelt feladata. Ezeken a területeken nagyon szigorúan kell szabályozni a vízellátás fejlesztését, mert a közüzemű vízellátás az állandó tartózkodás nélkülözhetetlen infrastruktúrája, amelynek kiépítésében az ingatlan tulajdonosok is érdekeltek, s ha ezt elkülönítetten megoldják, a szennyvíz közhálózatos kiépítésében már nem érdekeltek az ingatlan tulajdonosok és általános tapasztalat szerint az alkalmazott és nehezen ellenőrizhető közműpótlással a szennyvíz okozta környezet szennyezés elkerülhetetlen lesz.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
39
Tájszerkezet alakítása, tájrendezési és természetvédelmi irányelvek
A tájrendezésre, táj- és természetvédelemre vonatkozó területrendezési tervi szintű javaslatok
elsősorban a térszerkezet védendő elemeire, táj- és természetvédelmi térségi övezetekre vonatkozó
szabályokkal összefüggésben fogalmazhatók meg.
A térségi szerkezeti terv meghatározza a tájszerkezet alakulását, a főbb tájhasználati módok arányait
és egymáshoz való térbeli viszonyait. E tájrendezési alapinfrastruktúrára feszülő konkrét táj- és
természetvédelmi rétegeket az alábbi térségi övezeti rendszer definiálja és határolja le:
- az (OTrT-ben meghatározott) országos szintű ökológiai hálózat övezeteinek egymásra épülő hármas rendszere: az ökológiai magterület, az ökológiai folyosó és az ökológiai pufferterületi övezetek megyei szintű lehatárolása és általános előírásaik ajánlási és intézkedési szinten való kiegészítése, illetve ezek felülvizsgálata;
- az (OTrT-ben meghatározott) országos szintű tájképvédelmi tartalmú övezet megyei lehatárolása, a tájképvédelmi szempontból kiemelt jelentőségű területek övezetének meghatározása és általános előírásaik ajánlási és intézkedési szinten való kiegészítése, illetve ezek felülvizsgálata;
Ez utóbbi, tájképvédelmi előírások települési szintű kibontására is lehetőséget adott, illetve ad a
Településkép védelméről megalkotott 2016.évi örvény, amelynek alapján a megyében is elkészültek a
Településképi arculati kézikönyvek, valamint a helyi településkép védelmi rendeletek. Ezek a Nemzeti
Park Igazgatóság által adott országos szintű adatszolgáltatást felhasználták, ílymódon összhangban
állnak a hatályos területrendezési tervekkel is, de ezekre még nincsenek közvetlen visszahatással.
Veszprém megye az ország természeti értékekben egyik leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek
intenzív tájhasznosítási, tájgazdálkodási formáinak következtében - az ország más részeihez hasonlóan
- számos táji-, természeti érték szenvedett el maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen
folyamatok ellenére a megyében sok olyan természetileg értékes terület, élőhely található, amelyek
már védettek, vagy arra érdemesek, de akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek.
Az ökológiai hálózat megyei területei elsősorban a Bakony térségében koncentrálódnak. Az ökológiai
hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett meghatározó jelentősége volt a
Natura2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési területeknek is.
Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban a Bakonyi tájegységeken
találhatók. A pufferterületek jól körülhatárolhatóan néhány kisebb térségben vannak jelen. Az
ökológiai folyosó övezetek jellemzően a védett területeket vagy magterületeket összekötő sávokban
helyezkednek el, nagyarányú átfedésben a Natura2000 területekkel is. Az ökológiai magterületek és
folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi jelentősebb természetvédelmi területét.
Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura 2000 területeken pedig a vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek készítése és a területek hasznosítása során.
A tájképvédelmi övezet nem foglalja magában a települési térségek területét, fontos azonban a
települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az ártéri
többszörösen védett táj közötti térségek megyei szintű összehangolt tájképvédelme.
A tájrendezés javaslatai és irányelvei a tervkészítés általános irányelveivel és célkitűzéseivel
összhangban a megye területének - településeinek, kistérségeinek - fenntartható fejlődését célozzák,
hangsúlyozva az eredetiség és a megőrzés fontosságát.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
40
A fenntartható fejlődés elvének megvalósítása magában foglalja a megye értékeinek, sajátosságainak
megőrzését, a koordináció követelményeinek való megfelelést a szerkezeti, területfelhasználási
beavatkozások tervezése és megvalósítása során. A koordináció követelménye egyrészt a megyén
belüli települések és kistérségek együttműködését, összehangolt fejlesztését és rendezését, másrészt
a megye nagyobb térségbe illeszkedését jelenti.
Tájrendezési szempontból elsődlegesen a táji adottságok, ezen belül is a táji, természeti értékek
megőrzése a feladat, összehangoltan a megye fejlődését szolgáló területfelhasználási és szerkezeti
változtatások meghatározásával.
A megye tájszerkezetének és tájhasználati módjainak alakítása a táj- és természetvédelmi szakterület
mellett a környezetvédelmi, mező- és erdőgazdasági, közlekedési, közmű és településrendezési
ágazatok függvénye és bizonyos szempontból ezek szintézisének tekinthető. Az ágazatok közül
tájrendezési szempontból kiemelt figyelmet érdemel a tájhasználati módok egy csoportját
meghatározó és tájszerkezeti tényezőként is fontos táj- és természetvédelmi szakterület, valamint más
szempontból a közlekedési ágazat.
A térségi és települési infrastruktúra szempontjából szerkezetképző közlekedési hálózat fejlesztése
vonja maga után a legegyértelműbb tájszerkezeti változásokat, új települési és térségi kapcsolatok
létrejöttével. Az új nyomvonalak vezetése, települési és ökológiai hálózati elemekkel való egyeztetése
fontos feladata a tájrendezési tervnek. Fontos a felsőbbrendű - országos és térségi - tervekben előírt
közúti és vasúti fővonalak megfelelő tájbaillesztése, tájrendezési szempontból is megfelelő
nyomvonalvezetése és kialakítása.
A tájszerkezet alakítása szempontjából elsődleges a megye ökológiai hálózati rendszerének
kiteljesítése, a meglevő elemek összekapcsolásával, illetve kiegészítésével. Az ökológiai hálózat
legértékesebb és legmagasabb szinten védett elemei az országos védettségű természeti területek, a
megye területén levő nemzeti parki területek, tájvédelmi körzet és természetvédelmi területek.
Az elsődleges hálózat kiegészül másodlagos, megyei szintű ökológiai elemekkel, amelyeket a helyi
védettségű területek és valamennyi, az elsődleges hálózathoz nem tartozó természeti terület, meglevő
és tervezett ökológiai- és zöldfolyosó együttese képez. Az ökológiai folyosók a megye
természetföldrajzi sajátosságainak megfelelően elsősorban az erdőkhöz, vízfolyásokhoz, extenzív
gyepekhez kapcsolódnak. A zöldfolyosók a meglevő és tervezett művi tájelemek (közlekedési és más
műszaki infrastruktúra nyomvonalak, új beépítések, településszegélyek) zöldfelületi kiegészítését,
környezetvédelmét és tájbaillesztését szolgáló meglevő és tervezett zöldsávok, véderdősávok és
erdősítések.
Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő megyei szintű alkotórészek egymáshoz és az országos
hálózathoz is kapcsolódva képeznek rendszert. E rendszer sajátja, hogy a megye minden regionális
szinten értelmezhető és jelentős meglevő és tervezett természeti, természetszerű, természetközeli és
renaturált területét magában foglalja, függetlenül ezek jelenlegi és tervezett védettségi szintjétől és
tulajdonviszonyaitól. Ezért is szükséges e területek védelme, fenntarthatósága érdekében a
területrendezési terv keretében - a településrendezési tervek szintjére is átvihető és átvehető -
speciális tájhasználati-tájvédelmi szabályozást adni, a tiltások és korlátozások mellett meghatározva a
támogatások és ösztönzések lehetőségeit is.
Az ökológiai hálózat országos elemeit kiegészítő legfontosabb megyei szintű hálózati elemek az
alábbiak:
• erdőterületek (országos szinten nem védett meglevő erdők és tervezett erdősítések),
• helyi védettségű természeti területek, természetközeli területek
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
41
• kisvízfolyások (országos szinten nem védett patakok, erek, stb.) medre és parti sávjai, valamint
egyéb vízfelületek (holtágak, tavak, tározók),
• országos szinten nem védett természetközeli nádas- és gyepterületek,
• extenzív műveléssel fenntartandó egyéb mezőgazdasági területek,
• egyéb zöldfolyosók (táblahatárokhoz és települési területekhez illeszkedő védőzöldsávok,
gyepűk, véderdő telepítések).
A tájhasználati módok jövőbeli alakulása szempontjából a tájrendezési fejezet elsősorban a
mezőgazdasági, az erdőgazdasági tájhasználatot, valamint a javarészt ezek mozaikjaiból álló vegyes
területfelhasználást illetően meghatározó, az egyéb tájhasználati típusok (települési, műszaki
infrastrukturális, stb.) más szakági munkarészek keretében meghatározott struktúráját illetően ezek
térbeli megjelenését, tájbaillesztését segíti elő. A tájrendezésnek, szándékaink szerint egyre
jelentősebb szerepe lesz a felszíni vízrendezés (folyó- és kisvízfolyás szabályozás, ár- és belvízvédelem),
a vízfelületek alakítása terén is, az ökológiai szemlélet erősödésével, - a vízi és vizes életterek okszerű
biztosításával.
A mezőgazdasági - és erdőterületek strukturálását és fejlesztését egyre nagyobb mértékben áthatják a
racionális tájgazdálkodás - a termőhely táji-természeti adottságainak megfelelő művelési ágak és
módok megválasztása -, valamint a települési és természeti környezet védelmének térségi szintű
figyelembevételének szempontjai. Ezeknek megfelelően javaslatot teszünk az elsődlegesen erdő-
illetve mezőgazdasági hasznosítású területek kiegészítéseként a mezőgazdasági művelésre, továbbá az
erdőtelepítésre másodlagosan alkalmas mező- és erdőgazdasági területi struktúra kialakítására. Ezzel
összhangban a nem természeti alapú tájhasználatok (beépítések, műszaki infrastruktúra
létesítmények, műszaki és kommunális telephelyek, stb. által igénybevett területek) zöldbeágyazására,
tájbaillesztésére, a természeti és mesterséges zöldfelületi rendszerek szerves összekapcsolását
elősegítő táj- és településrendezési ajánlásokat is tartalmaz jelen tervmódosítás.
Mező és erdőgazdálkodási javaslatok
A mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozó területrendezési tervi szintű javaslatok egyrészt a
mezőgazdasági és az erdőgazdálkodási térségre vonatkozó előírásokkal, másrészt a mező- és
erdőgazdálkodással összefüggő térségi övezetekre vonatkozó szabályokkal összefüggésben
fogalmazhatók meg.
Ezek mező- és erdőgazdálkodási szempontból legfontosabb elemei a terv határozattal elfogadásra
kerülő Ajánlásai tartalmazzák.
Az OTrT-nek megfelelően felülvizsgált övezeti kijelölések alátámasztásaként kifejtésre került, hogy
országos összehasonlításban Veszprém megyében kevés a „kiváló és a jó” termőhelyi adottságú
szántóterület, ezért gazdasági érdekek fűződnek ahhoz, hogy ezek a területek hosszú távon is a
mezőgazdasági termelést szolgálják. A termőföldvédelem hatékony eszközkészlete bővült ennek a két
kategóriának alkalmazásával. A „kiváló” termőhelyi adottságú szántóterület övezeti lehatárolása
biztosítja a legjobb termőképességű területek védelmét, a művelésre másodlagosan alkalmas terület
lehatárolása pedig segítséget és érveket nyújt a „jó területek” mezőgazdasági művelésben tartásához.
A mezőgazdasági területek többsége azonban a fenti kiemelt övezeteken kívüli „egyéb” mezőgazdasági
térség. Ezek fenntartását és művelését illetően kiemelt szerepük van a fent említett Ajánlásokban
foglalt mezőgazdálkodási javaslatok érvényesítésének.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
42
A megye értékei közt kiemelkedő helyen szereplő erdőállomány védelme és fenntartása érdekében
történt a tervezési munka során a „kiváló termőhelyi adottságú erdőterület” lehatárolása és a hozzá
kapcsolódó szigorú szabály megfogalmazása - amely végül az OTrT és a tartalmi követelmények
változása miatt került kivételre a megyei területrendezési terv módosítása tervezetéből.
A mező- és erdőgazdálkodásra vonatkozó területrendezési tervi térségi és övezeti szintű előírásokat és
javaslatokat és a megyei közgyűlés (a megyei határozat tervezetében rögzített) ajánlásait a
településrendezési dokumentumok felülvizsgálata és módosítása során maradéktalanul érvényesíteni
szükséges.
Vízgazdálkodási feladatok
A vízgazdálkodási feladatokat a vizek hasznosítási lehetőségének biztosítási, a víz minőségének
megőrzési, a vizek kártételei elleni védekezési feladatok határozzák meg. Az utóbbi években a
vízgazdálkodási feladatok mennyiségileg növekedtek és a nehezebb műszaki megoldások alkalmazási
igényei kerültek előtérbe. Az ivóvíz vízminőségének biztosítása egyre nehezebb. Az ivóvíz bázisok
védelme egyre komplexebb feladatokkal, a felszíni és a felszín alatti víztestek védelmének fokozásával
teljesíthető. A klímaváltozás okozta szélsőséges csapadékesemények kezelése, a felszíni vizek
rendezése is egyre igényesebb vízgazdálkodási feladat.
1. Felszíni és felszín alatti vizek és azok vízminőség védelmét szolgáló vízgazdálkodási feladatok
Az emberi élet alapfeltételét jelentő víz a természet legnagyobb kincse, amelynek felszín alatti, felszín feletti előfordulását egyaránt védeni kell. Veszprém megye éghajlati adottsága szélsőséges, időnként rendkívül aszályos, vízhiányos, máskor a vízbőség kezelése ad vízgazdálkodási feladatot. A megye bőséges felszíni és felszín alatti vízkészlettel rendelkezik. Az ivóvíz ellátás lehetőségének jelentőségét egyre jobban felismerik, ezért a vízkészlet megóvása az ország egyik kiemelten fontos feladata. Ezzel a természeti adottsággal rendelkezésre álló vízkincs egyszerre jelent előnyt és felelősséget az ország számára. A vízgazdálkodás feladata a természeti kincsként rendelkezésre álló vízkészletnek, mint nemzeti vagyonnak a mennyiségi és minőségi megőrzése. A vízügyi ágazat ennek érdekében készíttette el a „Vízgyűjtő-gazdálkodási terv” -et, amelynek megvalósítása szükséges a felszín feletti és felszín alatti víztestek védelméhez, jóállapotba helyezéséhez és abban tartásában.
A vizsgálatokban rögzítettekkel azonosan a felszíni vizek esetén a cél általában a jó ökológiai, és a jó kémiai állapot elérése. A jó ökológiai állapot jelentése, hogy az emberi hatások nem zavarják a természetes élőhelyek működését, a jó kémiai állapot jelentése, hogy a szennyezőanyagok koncentrációja nem haladja meg az ökológiai szempontok szerint megállapított határértékeket.
Felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot és jó kémiai állapot elérése a cél. A felszín alatti vizek esetén a jó mennyiségi állapot jelentése, hogy a felszín alatti vízkészletek hasznosítása nem okoz tartós vízszintsüllyedést, sem a felszín alatti vizektől függő vizes élőhelyek károsodását, a jó kémiai állapot pedig azt jelenti, hogy ha szennyezések elő is fordulnak, azok nem veszélyeztetnek ivóvízkivételt, egyéb vízhasználatokat, illetve felszín alatti vizektől függő vízfolyásokat és szárazföldi ökoszisztémákat.
A víztestek védelmét szolgáló vízgazdálkodás területét markánsan érinti a klímaváltozás, így a víztestek jóállapotba helyezése mellett, a vizeket érintő klímaváltozás okozta hatások kompenzálására is törekedni kell. A klímaváltozás két fő hatása érinti a viztesteket is, az egyik hatása a felmelegedés, melynek hatására jelentkező kiszáradás, élővizek szintsüllyedése, az aszályosodás, a talajvíz csökkenés a vízháztartásban okoz maradandó kárt, illetve annak kompenzációjának megoldása ad vízgazdálkodási feladatot. A klímaváltozás másik hatása a szélsőséges csapadékesemény, a túlzott vízszintemelkedés, a kialakuló árvízi, belvízi események, amelyek komoly vízkárelhárítási feladatokat okoznak.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
43
A felmelegedés okozta kiszáradás hatására az ivóvíz biztosítása egyre nehezebb. A megyére a közelmúltban készített klímastratégia is kiemelten foglalkozott az ivóvízbázisokkal és azok védelmi igényével. Az ivóvíz bázisok sérülékenysége jelentősen befolyásolja az érintett terület alkalmazkodó képességét is, hiszen a klímaváltozásnak számos olyan vetülete van, ahol az alkalmazkodáshoz szükség van vízre és az alkalmazkodás vízhasználat növekedésével is járhat. A vizsgálat során az Országos Vízügyi Főigazgatóság nyilvántartásában szereplő vízbázisokat klíma-érzékenységi kategóriákba sorolták. A sérülékenységi vizsgálatokban az éghajlati kitettséget, az ivóvízbázisok érzékenységét, a települések alkalmazkodó-képességét, valamint a klímamodellek eredményeit vették figyelembe.
Felszíni vízkészletek alakulása szempontjából a megyében meghatározóbb jelentősége a Balatonnak van, a Balaton vízgyűjtőjét alkotó vízfolyásoknak, a Marcal és a Rába szerepe Veszprém megyére közvetett. A folyók hasznosítható vízkészletét a nyári (augusztusi) mértékadó időszakban rendelkezésre álló vízkészletek határozzák meg, melyek a tározási többletekkel vehetők számításba. 5 jelentősebb méretű víztározót létesítettek, ebből 3, a Lesencei nádas mező, a Balatonhenyei tározó, a Lovasi tározó a Balaton vízgyűjtőjére esik, s 2 esik a megye Balatoni vízgyűjtőjén kívüli területre, a Nagyteveli tározó rendszer és a Devecseri tározó.
A vízügyi ágazat kiemelt feladata a kizárólagos állami tulajdonban levő Balaton vízháztartásának biztosítása, a megfelelő vízszint beállítás, amely mentén a balatoni ökoszisztéma a legkedvezőbben fenntartható.
A megyében 160 tavat tartanak nyilván, amelynek döntő hányada bányató, a ma már felhagyott bányászat maradványa.
A megye felszín alatti vízkészletét a talajvíz, a rétegvíz és a karsztvíz alkotja. A karsztvíz a térség vízellátásának alapját képezi, a megye területén fekvő települések vízellátása legnagyobb részben a karsztvíz kincsre alapozott vízművekről történik, emellett meg kell említeni más felszín alatti vízkészletből (talajvíz és rétegvíz) kitermelt vízbázist is, de ezekből a vízbázisokból kivett vízmennyiség a karsztvíz kivételhez kéVeszprém elenyésző mennyiségű. A Balaton menti települések ellátására felszíni vízkivétel is történik.
A karsztvíz kincset veszélyeztette a térségben zajló bányaművelés, amelynek megszüntetésére döntöttek, ma már negatív hatása nem érezhető.
A talajvizek a megye területén ivóvízként való hasznosításra alkalmatlan. A megyében a szennyvízelvezetés közcsatornás megoldásának a késlekedésével a talajvíz réteg elszennyeződött.
A hidrogeológiai adatok alapján a megye területén üzemelő rétegvízre telepített kutak szinte mindegyike kiemelten érzékeny felszín alatti vízminőség védelmi területen fekszik, így a vízminőség részben már jelenleg is javításra, kezelésre szorul, részben védelmének biztosítására fokozottabb figyelmet kell fordítani.
A felszín alatti vízkészletek sérülékenysége alapján Veszprém megyében a sérülékeny vízbázisú települések száma magas. A vízbázisok védelme védőterület kijelölésével és gondozásával rendezhető.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
44
1. ábra: Országos vízminőségvédelmi területek övezete
Forrás: Szolgáltatói adatszolgáltatás alapján saját szerkesztés
Az országos vízminőség-védelmi terület övezetére az OTrT Tv. 15. § az alábbi előírásokat teszi:
(1) Az országos vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről a kiemelt térség és a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
(2) Az övezetbe tartozó települések településrendezési eszközeinek készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket, és a helyi építési szabályzatban az építési övezetre vagy övezetre vonatkozó szabályokat kell megállapítani.
A vizeket a természeti hatásokon túl veszélyeztető, emberi beavatkozással mérsékelhető szennyezések közül a szennyvíz okozta szennyezés kiemelkedik, az általa okozott szennyezés a szennyvíz közcsatornás elvezetésének megoldásával és szennyvíztisztító telepen történő kezelésével akadályozható meg legbiztonságosabban. Ezért a szennyvizek közcsatornával történő elvezetésének kiépítése, szennyvíztisztító telepen történő kezelésének megoldása, elsődleges feladat. Az elmúlt években Veszprém megyében ennek lassulása volt megfigyelhető, de a csatornázás kiépítésének mielőbbi intenzívebb folytatása szükséges.
A Balaton vízminőségének védelmére történő intenzív csatornázási program hatására 2000-2010 között 1400 km-t meghaladó csatorna épült, de 2010 óta mindössze 88 km csatorna építését rögzíti a statisztikai nyilvántartás.
A még közcsatorna hálózattal nem rendelkező települések és a már csatornázott települések csatornázatlan településrészein is, a keletkező szennyvizek ártalommentes elvezetését, kezelését, elhelyezését a felszíni és felszín alatti víztestek károsítása nélkül kell megoldani. A helyi topográfiai,
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
45
geológiai és hidrogeológiai adottságok, korlátok ismeretében a településrendezési eszközök keretében kell szigorú szabályozással megoldási lehetőséget adni, illetve ha szükséges, akkor a víztestek védelmére a településfejlesztés lehetőségét korlátozni.
A víztestek védelmét szolgáló kisebb lélekszámú települések csatornázási lehetőségét akadályozta, hogy korábban a közcsatornázás és szennyvízkezelés kiépítésének pályázati támogatási alsó határát 2000 LEÉ-ű szennyvíz összegyűjtési lehetőségében határozták meg, Veszprém megye területén a csatornázatlan települések (59) mindegyike 2000 LEÉ alatti. A 2000 LEÉ eléréséhez, pályázati támogatás igénylésének lehetőségéhez több település által létrehozott kistérségi társulás szükséges. A társulások csatornázására támogatást is csak még további egyéb kiemelten kezelt indokok esetén lehetett elérni. Az ebbe nem tartozó kis települések számára szennyvizek elvezetésére, kezelésére a helyi közműpótlók alkalmazása jelenthet csak megoldást.
Erre egyre kedvezőbb műszaki megoldások, lehetőségek állnak rendelkezésre. Sajnálatosan azonban az egyedi megoldások, a házi szennyvízkezelés, a házi szennyvíztisztító kisberendezések alkalmazásában jelentős az üzemeltetési kockázat. Az üzemeltetés kockázatát minimálisra kell csökkenteni. A csökkentés igénye, mértéke a helyi adottságok függvénye, így annak figyelembe vételével lehet a műszaki megoldás lehetőségét szabályozni a helyi építési szabályzatokban.
Általános alapelv, hogy a házi kezelésnek is ellenőrizhetőnek kell lenni. A gyakorlatban alkalmazott monitoring rendszer kialakítása csak óvatosan alkalmazható, mivel a monitoring rendszerrel elérhető jelzés késedelemmel érkezik, ezért ennek kockázati tényezőjével számolni kell.
Nagyon fontos és egyben korlátozó tényező, hogy a szennyvízkezelés megoldása telekjogú, így személyhez kötésére (pillanatnyi megbízhatóságra támaszkodásra) nincs lehetőség. A folyamatos ellenőrzés lehetőségének igénye kizárja a tisztított szennyvíz közvetlen talajba szikkasztási lehetőségét. Ezért, ahol a felszín alatti vizek, a talajok védelme ezt szükségessé teszi, csak olyan házi szennyvízkezelési műszaki megoldás létesíthető, amelynél a kezelt, tisztított szennyvíz akár csak egy helyi medencébe vízminőség ellenőrzésére, összegyűjthető, ahonnan akár talajba szikkasztható, akár továbbvezethető.
A házi szennyvízkezelés okozta veszélyeztetés nagyobb biztonsággal elkerülhető és ezt kell alkalmazni vízvédelmet igénylő övezetek esetén, ha csak olyan szennyvízkezelési technológiát támogat a helyi építési szabályzat, amelynél a tisztított szennyvíz kizárólag élővízbe történő bevezetéssel történik, ahol az élővízbe való bevezetésnél a tisztítás minősége folyamatosan ellenőrizhető és akár emberi, akár műszaki hibából eredő szennyezés előfordulna, annak az utóhatásának a kezelése is szükség esetén megoldható.
A víztestek vízminőségének védelmében történő szigorú szabályozások előírása és betartása biztosítja a vizek megfelelő mennyiségben és jó minőségben való hosszabb távú rendelkezésre állását, amely az emberi társadalmak fennmaradásának alapvető feltétele. A klíma stratégiában rögzítettek alapján, a klímaváltozás következményei jelentős hatással lehetnek az előrejelzések szerint a felszíni és felszín alatti víztestekre, így kiemelten fontos feladat az ivóvízkészletek mennyiségi és minőségi megóvása.
2. A víz kártételeinek elhárítását szolgáló vízgazdálkodási feladatok
2.1. A nagyvízi meder területére vonatkozó javaslat
A megye felszíni vizekben, vízfolyásokban való gazdagsága, a felszíni víztestek mederben tartása, a medrek fenntartása, karbantartása komolyabb vízgazdálkodási feladatokkal biztosítható.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
46
2. ábra: Veszprém megyét érintő vízfolyások Forrás: Saját szerkesztés
A vízgazdálkodási feladatok közül kiemelt feladat a vízkárelhárítás, amelynek felügyeletét a vízügyi igazgatóságok látják el. Veszprém megye területén a vízkárelhárítást szolgáló feladatok a megye területének döntő hányadán a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság látja el, a megye észak-nyugati széle az Észak-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság, a megye nyugati szélén minimális terület a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság hatáskörébe tartozik.
A klímaváltozás hatására előforduló szélsőséges csapadékesemények zavarmentes elvezetése egyre nehezebb feladat. A nagyobb csapadékesemények során a vizek elvezetésére szolgáló vízfolyások mederben tartása egyre nehezebb, de a csapadékvíz hiánya is egyre nehezebben kezelhető. A vízkárelhárítás többnyire településrendezési feladat, területrendezéshez a nagyvízi meder területe kapcsolódik. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöli ki. Az OTrT-ben kijelölt nagyvízi meder övezetének területét kell a megyei területrendezési tervekben kijelölni, mint a Nagyvízi meder övezetének területét.
A korábbi megyei területrendezési terv készítése óta ezen a területen jelentős változások történtek. Az utóbbi években lefutó árhullámok túllépték a korábbi árhullámok mértékét és az általuk okozott károk a mértékadó árvízszintek felülvizsgálatát tették szükségessé. A felülvizsgálat eredményeként született a 83/2014 (III.14.) kormányrendelet a nagyvízi medrek, a parti sávok, valamint a vízjárta és fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, valamint a folyók esetében a nagyvízi mederkezelési terv készítésének rendjére és tartalmára vonatkozó szabályokról. A rendelet előírásainak megfelelően az egyes területek vízügyi ágazatának kezelői feladatait ellátó vízügyi igazgatóságok elkészíttették a nagyvízi mederkezelési tervet. Felülvizsgálták a mértékadó árvízszintet rögzítő rendeletet és az új mértékadó árvízszinteket rögzítő rendelet 74/2014 (XII.23.) BM rendeletként jelent meg.
A nagyvízi mederkezelési terv az árvízi veszélyeztetés mértéke alapján a vízfolyás mentén veszélyeztetési zónákat, levezető sávokat határozott meg. A levezető sávok a nagyvízi meder azon részei, amelyek az árvíz, az árhullámok és a jég elvezetésében részt vesznek. Az elsődleges levezető sáv a nagyvízi meder azon része, ahol az árvízi vízhozamok, az árhullámok és a jég a legkedvezőbb áramlási viszonyok mellett zavarmentesen le tud vonulni. A másodlagos levezető sáv is részt vesz az árvizek, árhullámok levezetésében, de területét csak a nagyobb árhullámok érintik. Az átmeneti levezető sáv az árvizek nagyobb árhullámai által időszakosan elöntött területrész, az áramlási holttér, ahol nincs áramlás, de mint tározó térfogat szerepe van az árvizek levonulásában.
A rendelet 3. Mellékletében rögzítették az egyes levezetési sávban, zónában milyen építési
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
47
tevékenység végezhető. Az elkészült nagyvízi mederkezelési tervet, a vízügyi ágazat elfogadta, de társadalmi elfogadása nem történt meg. A tervkészítések során figyelembe kell venni a mederkezelési terv azon előírásait, amelyek kártalanítási követelmény nélkül végrehajthatók.
Az OTrT útmutatása szerint a nagyvízi mederrel érintett a területeken új beépítésre szánt területek nem jelölhetők ki.
Veszprém megye nagyvízi meder érintettsége minimális. A vízügyi ágazat nyilvántartása, a nagyvízi mederkezelési tervek is jelzik, hogy Veszprém megyét, annak észak-nyugati szélén érinti nagyvízi meder övezete. A megyében az egyetlen folyó a Rába, amely jelentősebb kiterjedésű vízgyűjtőről szállítja a vizeket, s amelyen árvízi elöntést is okozó árhullámok haladnak le. A megye észak-nyugati szélét így érinti a nagyvízi meder övezete, egy rövid, 20,6 km hosszúságú szakaszon. A Rába mentén fekvő jobb-parti települések: Kemenesszentpéter, Egyházaskesző, Várkesző, Marcaltő és Malomsok települések közigazgatási területe érintett. A nagyobb árhullámok mederben tartására földgát épült, így Veszprém megyét érintően valós árvízi veszélyeztetést az árhullámok levonulása nem okoz. A Rába medre és a gáttest közötti terület nagyvízi meder területe, azaz hullámtér, amelyre a nagyvízi mederkezelési terv elkészült, s abból mindazt figyelembe kell venni, amely kártalanítási következmény nélkül a településrendezési eszközök keretében megvalósítható.
Az OTrT nagyvízi meder övezete mellett érinti még a megye területét 1 millió m3 tározókapacitást meghaladó tározó vízfelületek területe is:
Állóvíz neve Felület
(km2) Érintett település
Balaton 592
Balatonederics, Szigliget, Badacsonytördemic,
Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, Balatonrendes,
Kővágóőrs, Révfülöp, Balatonszepezd, Zánka,
Balatonakali, Balatonudvari, Örvényes, Tihany,
Balatonfüred, Csopak, Paloznak, Alsóörs, Lovas,
Balatonalmádi, Balatonkenese
Devecseri tározó 0,55 Devecser, Borszörcsök
Nagyteveli tározó 0,3 Nagytevel
Rába menti szükségtározó Kemenesszentpéter, Egyházaskesző
A Vízügyi Igazgatóság kezelésében levő folyókon kívül a további vízfolyások, a felszíni víztestek mederben tartását az önkormányzatok biztosítják a helyi katasztrófa védelem segítségével. A településeken belüli vízelvezetés rendszerét, hogy a beépítés, burkolás növekedésével párhuzamosan ne kelljen fejleszteni, fontos, hogy minden többlet burkolás okozta többlet elvezetendő vízmennyiség ne közvetlenül a település vízelvezető rendszerét terhelje, hanem a helyi vízvisszatartással, helyi záportározóban visszatartva, abból késleltetett fékezett kivezetéssel terhelésnövekedés nélkül lehessen a vizek továbbszállítását megoldani.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
48
3. ábra: Nagyvízi meder területe Forrás: Vízügyi Igazgatóságok adatszolgáltatása alapján saját szerkesztés
Az egyes helyi jelentőségű kisebb vízfolyásokba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. A változó vízmennyiségek továbbszállítása, mennél nagyobb vízgyűjtő területű vízfolyás szállítja tovább a vizeket annál gondosabb mederben tartási feladatot ró, a helyi önkormányzatra.
4. ábra: Magyarország villámárvíz kockázati térképe
Forrás: Ár- és belvíz, valamint villámárvíz kockázat értékelése hazánkban
A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek.
A korábbi VIZIG kezelésű, valamint a Társulati kezelésű befogadók jelentős része korábban -rövidebb szakaszok kivételével- a lezúduló csapadékvizek fogadására, továbbvezetésére megfelelő kiépítettségűek voltak, azonban a megfelelő karbantartások elmaradása miatt, valamint a növekvő terhelési igények, a mértékadó árvízszintek változása miatt ma már a kiépítettségük elégségessége is
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
49
vizsgálandó. A vízfolyások medrének, a védművének, fokozottabb karbantartásra, illetve a megnövekedett víz szállítási igényekhez való igazítására van szüksége. A közelmúltban erre megfelelő gazdasági háttér nem állt rendelkezésre. A megfelelő karbantartás, fejlesztés hiánya miatt a lefutó árhullámok időszakában komolyabb védekezéssel kell az épített környezet védelmét biztosítani.
Az árhullámoktól az épített környezet védelme a vizek mederben tartása megfelelően kiépített árvízvédelmi mű segítségével, megfelelő védekezéssel, mederkarbantartással biztosítható. A védekezéshez és a vizek mederkarbantartásához szükséges helyet a településrendezési eszközökben, parti sáv kijelölésével kell biztosítani.
Az árvízi elöntéssel veszélyeztetett területeken, a nagyvízi meder használatát, azon építési lehetőséget szigorúan korlátozni-szabályozni is kell. Az árvízi védekezésre szükséges mentett oldali sávokat a védművek lábától szintén 10 m-es sávot, a folyók, patakok magas partjától, védművének lábától 10 m-es sávot árvízi védekezésre szabadon kell hagyni.
Meg kell még említeni az elsőrendű védvonal mentén a mentett oldalon 110 m-es fakadóvízzel veszélyeztetett sávot és a hullámtéri oldalon a 60 m-es gödörásási korlátozással terhelt területet, amely a védmű állékonyságának megóvását szolgálja. Mindkét sávban a terepszint alatti tevékenység csak az érintett hatóság hozzájárulásával végezhető.
2.2. A belvízjárta területekre vonatkozó javaslat
A vízügyi ágazat „rendszeresen belvízjárta terület”-ként lehatárolt területeket nem tart nyilván, arra iparági definíciója sincs. A megye területét érintő vízgazdálkodási feladatokat felügyelő Vízügyi Igazgatóságok a belvízi öblözeteket tartja nyilván.
Belvíz akkor keletkezik, amikor a talaj felső rétegében, kedvezőtlen meteorológiai és vízjárási tényezők hatására a csapadéktevékenységből, a talaj szabad pórusai vízzel telítődnek és a talajvíz kilép a felszínre. A belvizes, vízállásos terület olyan lefolyástalan területen alakul ki, ahol a topográfiai adottságok, síkföldrajzi környezet mellett a víz a felszínen nem tud elfolyni és a magasabb talajvízállásnál a víz természetes elszivárgására sincs lehetőség.
A belvízi veszélyeztetett területek hasznosítási lehetőségét célszerű részben korlátozni, részben feltételekhez kötni. A vízügyi ágazat, az általa veszélyeztetettnek tartott belvizes területre területhasznosítási lehetőségeket korlátozó, szabályozó iparági előírásokkal nem rendelkezik, azt a területrendezési eszközökben kell meghatározni. Az adatszolgáltatás a veszélyeztetés mértékére és annak módosítási lehetőségére sem utal, ehhez segítségül a veszélyeztetési mértékkel is foglalkozó Pálfai féle belvíz veszélyeztetettségi tanulmány szolgál. Így belvízzel veszélyeztetett területként a megyei területrendezési tervben a Pálfai-féle nyilvántartás vehető figyelembe.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
50
5. ábra: Pálfai-féle veszélyeztetettségi térkép Forrás: Pálfai féle térkép alapján saját szerkesztés
A belvíz-„veszélyeztetettség” mértékét a Pálfai féle térkép jelöli, mely több természeti tényező figyelembe vételével készült és négy kategóriát különböztet meg.
I. belvízzel nem, vagy alig veszélyeztetett terület
II. belvízzel mérsékelten veszélyeztetett terület
III. belvízzel közepesen veszélyeztetett terület,
IV. belvízzel erősen veszélyeztetett terület
Az I. és II. kategóriába tartozó területeknél területhasznosítási korlátozás igénye nem merült fel. Ezért nem is szükséges feltüntetni a területrendezési eszközökben, a településrendezési eszközökben célszerű lenne tájékoztatóan feltüntetni, hogy a vízrendezés szükségességére fel lehessen hívni a figyelmet. A területrendezési tervekben, csak a III. és IV. kategóriájú a ténylegesen veszélyeztetett területeket kell feltüntetni.
Önmagában, ha egy terület belvízzel veszélyeztetett, az egy figyelem felhívás, hogy annak a területnek a hasznosítási lehetősége korlátozott. Ezek az I. II. kategóriába tartozó, alig, illetve mérsékelten veszélyeztetett területek hasznosítása a terület vízrendezésének megoldását igényli. Gyakorlati tapasztalat, hogy a III. és IV. kategóriába, a „közepesen veszélyeztetett” és az „erősen veszélyeztetett” területet gazdaságosabb beépítésre nem szánt vízgazdálkodási területként kezelni.
A Pálfai féle térkép szerint, belvíz a megye síkvidéki jellegű keleti szélén és Marcaltő települést érintően kis területi részén fordul elő, ahol a terület topográfiai adottságaiból és geológiai adottságaiból eredően lefolyástalan területek alakulnak ki.
Veszprém megye területét érintően a II. és Marcaltő terültét érintően III. kategóriába tartozó veszélyeztetés fordul elő. Ebből a II. kategóriába eső területeket célszerű a településrendezési
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
51
eszközökben is rögzíteni, hogy a területhasznosítást megelőzően a terület vízrendezése megtörténjen. Ezekről a területekről a belvizek vízelvezetését nagyrészt mesterségesen épített csatornahálózattal meg lehet oldani. A megyében előforduló III. kategóriába tartozó közepesen veszélyeztetett területet vízgazdálkodású célú területhasznosítású területként, vízgazdálkodási célú erdőterület, vízgazdálkodási célú mezőgazdasági terület, természet-közeli terület, továbbá különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célú terület vagy honvédelmi célú erdőterületként javasolható hasznosítani.
Fel kell hívni azonban a figyelmet arra is, hogy mélyfekvésű, tartósabb vízállásos, vagy mérsékelten veszélyeztetett belvizes területről a vizek teljes mértékű elvezetésének megoldása nem csupán gazdasági kérdés, mivel a vízelvezetés megoldása esetén, a vízhiány kompenzálhatósága is elveszhet. A túlzott vízelvezetés további következményeként a talajvíz szintje is mélyebbre kerül, mellyel azonban a magasabban fekvő területek termékenysége is veszélybe kerül. A vízelvezetés műszaki megoldásánál tehát sokkal racionálisabb és költséghatékonyabb a tájhasználat megváltoztatása. Azokon a területeken, ahol inkább a mezőgazdasági termelés a jellemző, ott a vízvisszatartás prioritásának megfelelő területhasználat: komplex, a vízgazdálkodást, a természet- és környezetvédelmet, együttesen figyelembe vevő tájgazdálkodás indokolt. A természeti értékei miatt védett területeken és környezetükben elsősorban a védelmi célú terület-felhasználás javasolt.
A területrendezés kereteit kijelölő OTrT-ben meghatározott definíció szerint a vízgazdálkodási térségbe tartoznak a folyóvizek, az állóvizek, a vízfolyások és a felszíni vízrendezést szolgáló csatornák medre és mindezeknek a felszíni víztesteknek a parti sávjai. Ezeket a felszíni víztesteket a parti sávjaival együtt, az OTÉK-ban rögzítettek alapján vízgazdálkodási területként kell a területhasznosítás szempontjából kijelölni. Ezeken a területeken vízgazdálkodással összefüggő feladatok végezhetők és csak a vízgazdálkodási tevékenységet segítő, azt nem akadályozó építmények helyezhetők el. Ezek a területek szolgálnak a vizek hasznosítására, a hasznosítási lehetőségeinek megőrzésére, a vizek kártételei elleni védelemre és védekezésre (vízkárelhárításra). Ezek a vízgazdálkodással összefüggő területhasznosítások a földhivatali térképen és a tulajdoni lapokon is rögzítettek.
A vízgazdálkodási területeknek a hasznosításának a megváltoztatása nem pusztán területfelhasználási szempontok, igények alapján javasolható, a megváltoztatásukhoz a vízgazdálkodási feladatok teljesülését is mérlegelni, ellenőrizni kell. Ezért nagyon fontos, hogy vízgazdálkodásként jelölt, a földhivatali térképen is akként rögzített területfelhasználás megváltoztatása csak a vízügyi ágazat támogatásával történhet. A vízügyi ágazat az ezirányú támogatását csak olyan vízügyi ágazati terv alapján (vízjogi létesítési terv) adhatja, amelyben az érintett víztest parti sávjával együttes tényleges területigényét, fenntartásának szükségességét, illetve felszámolási lehetőségét pontosan meghatározza, figyelembe véve a vízügyi ágazati fejlesztési szándékokat, igényeket is.
A megye területét érintő vízügyi fejlesztési szándékokat, kiemelten a felszíni víztesteket érintő jó karban tételi feladatokat a Vízgyűjtő-gazdálkodási Terv rögzíti. Meg kell azonban jegyezni, hogy azokat az új területigényű vízügyi fejlesztési szándékokat, amelyek megvalósításához új vízgazdálkodási célú területhasznosítás kijelölése is szükséges, azzal csak a tényleges igény megjelenésekor kell foglalkozni, amikor a területfoglaláshoz, a terület funkcióváltásához szükséges gazdasági feltételek is rendelkezésre állnak. (A területfelhasználás módosítása csak kártalanítással valósítható meg és annak teherviselését az érdekelteknek vállalnia kell.)
Általános tapasztalat, hogy a vízgazdálkodási területként jelölt terület akár emberi beavatkozás, akár a természetes hordaléklerakás eredményeként a valóságban már nem a nyilvántartott helyén van, az új helyének legalizálását általában a területtulajdonos érdeksérelme akadályozza. Ez esetben a vízgazdálkodási területet kell fenntartani vízgazdálkodási területként, feltételezve a víz eredeti útjának a visszaállítási lehetősége várhatóan megoldható, amelynek megoldása a mederkarbantartónak, a meder tulajdonosának a feladata. Ettől eltérni csak vízjogi engedély alapján lehet, akkor ha bármi okból okafogyottá vált a vízgazdálkodási terület fenntartásának szükségessége, illetve ha a telekcserében az érintett ingatlan tulajdonosok meg tudnak állapodni.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
52
2.3. A helyi vízkárok kezelése
A folyók, vízfolyások, vízelvezető csatornák vízszállító képessége általában korlátozott, a klímaváltozás hatására előforduló szélsőséges csapadékeseményeknél a vízelvezetés útján a vizek mederben tartása nem mindig zavarmentes. A vízelvezetés útján a mederben tartás hiánya esetén helyi vízkár fordulhat elő. A helyi vízkár két eltérő előfordulási területe a dombvidéki adottságból eredő helyi vízkár és a síkvidéki területen kialakuló vízkár. Veszprém megye területét mindkettő érinti. A helyi vízkár kialakulását az intenzív csapadék okozza, amelynek levonulása dombvidéken gyors, a lefutó vizek vízelöntést okoznak a mélyebben fekvő területeken, a síkvidéken a csapadékvíz lefutása nem gyors, a víz tartósan, mint vízállás marad meg a mélyebb fekvésű területen vízkárokat okozva.
A helyi vízkár előfordulását, illetve előfordulási valószínűségét a beépítés növekedése, a burkolt felületek arányának változása, növeli. Hatására a lefutó víz mennyisége is nő. A helyi vízkár rendezése az önkormányzat illetve a befogadót, az adott vízfolyás üzemeltetőjének, a helyi katasztrófavédelemnek a feladata.
A patakok- vízfolyások- csatornák döntő hányada karbantartás hiányos, illetve mederrendezést igényel ahhoz, hogy a helyi vízkár elkerülhető legyen. A karbantartás igénye érdekében meg kell említeni, hogy a medrek karbantartását szolgáló parti sávok kijelölési kötelméről ma már kormányrendelet rendelkezik, de annak egyszerű végrehajtása akadályokba ütközik. A mederkarbantartó sávot elméletileg kijelölni a partvonaltól, (középvízi medertől) lehetne. Az egyes vízfolyások partvonalának (középvízi medrének) kijelölése azonban többnyire nem történt meg, így áthidaló gyakorlatként a településrendezési eszközök szintjén a meder telkétől jelölhető ki a mederkarbantartó sáv és arra a meder karbantartója számára bejegyzett szolgalmi joggal a vízgazdálkodási feladatok elvégzési lehetősége biztosítható.
Az OTÉK a mederkarbantartó parti sáv területét védendő vízgazdálkodási területbe való besorolását írja elő, amelynek végrehajtása a terület magántulajdonba léte akadályozza, mivel a területhasználat módosítása többnyire építési jogvesztést okoz, amely csak kártalanítással oldható fel. Ennek gazdasági fedezetének hiánya miatt átmeneti megoldásként javasolt feltételezés, hogy a partvonaltól mért mederkarbantartó sáv a vízfolyás nyilvántartott medrén belülre esik, így a vízgazdálkodási terület bővítése nem indokolt. A partvonal kijelöléséig átmenetileg, biztonsági indokkal a meder telkétől, annak funkcióváltási, övezet módosítási igénye nélkül jelölhető ki a karbantartó sáv, szolgalmi jogot adva a meder karbantartója számára. Ha a partvonal ténylegesen kijelölésre kerül és a parti sáv túlnyúlik a meder nyilvántartott telkén, akkor a helyfoglalás növelésével járó kompenzációt ki kell elégíteni.
A helyi vízkár keletkezésének egyik alapja a településen belüli felszíni vízrendezés, a csapadékvíz elvezetésének nem megfelelő megoldása. Az egyes településeken belüli csapadékvíz elvezetés és a kisebb vízfolyások kezelése a települések önkormányzati kompetenciájába tartozik, s egyben önkormányzati feladat a településeken összegyűlő vizek továbbvezetésének a megoldása a végbefogadókig.
A befogadókba a csapadékviszonyok hatására változó vízmennyiségek érkeznek. Így a legkisebb vízfolyásokon is ki tudnak alakulni nagyobb terhelések okozta hullámok. A változó vízmennyiségek zavarmentes továbbszállítása, a vizek mederbe tartása így helyi védekezési feladatok jelenthetnek ezeken a kis vízfolyásokon.
Veszélyesebb helyi vízkárok akkor keletkeznek, amikor heves záporokból, utóbbi időkben előforduló szuper-cellás zivatar, csapadékesemények során rövid idő alatt akár 80-120 mm csapadék esik. A nagyobb vízgyűjtőjű vízfolyásokon komoly vízkárt okozhatnak a kisebb vízhozamú és hosszabb ideig tartó esők is, főleg akkor, ha a vízgyűjtőn a talajrétegek a korábbi esőktől már telítődtek.
Valamennyi településen az elmúlt években megvalósított fejlesztések eredményeként a burkoltsági arány növekedett és ezzel az elvezetendő csapadékvíz mennyisége is nőtt és a többlet csapadékvíz elvezetési feladatokra az elvezető rendszert nem fejlesztették.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
53
A települések felszíni vízelvezető rendszereinek fejlesztésének hiánya, valamint a vízfolyások megfelelő karbantartásának az elmaradása vezetett oda, hogy a nagyobb csapadékesemények zavarmentes elvezetése nem biztosított.
A helyi vízkár megelőzésére helyi víz visszatartás kiépítése szükséges. A helyi vízvisszatartás kiépítését valamennyi új burkolt felület növekedésével járó beruházásnál meg kell oldani. Ehhez az építési szabályzatban a feladatokat, kötelezettségeket rögzíteni kell.
Klímavédelmi és környezetvédelmi javaslatok
Környezeti elemek állapota és az alakulásukat befolyásoló fontosabb tényezők
A munkarész célja az, hogy hozzájáruljon a megyei területrendezési terv környezeti szempontú
megalapozásához. Azokat a környezetvédelemmel összefüggő elemeket emeli ki, amelyek a hosszú és
középtávú területi tervezés szempontjából relevánsak és ennek eszközrendszerével befolyásolhatók.
A környezetvédelmi vizsgálat és javaslatok elkészítéséhez felhasználtuk „Veszprém megye
környezetvédelmi programját”, valamint a helyzetértékeléshez további információkat szereztünk a
tervegyeztetésben közreműködő államigazgatási szervektől, a megyei önkormányzat által
rendelkezésre bocsátott és a környezetvédelemmel kapcsolatos adatbázisokból.
A fejezet a hagyományos környezeti elemek szerinti vizsgálat alapján épül fel, mert a vizsgálathoz
szükséges adatok, információk beszerzése ezen struktúra szerint gyakorlatias/szokásos.
A környezet állapota
A földrajzi, az időjárási viszonyok, a népesség alakulása, életminőségének módosulása, a gazdasági
infrastruktúra és az idegenforgalom folyamatos változása egyaránt visszahat a környezet állapotára.
Az alábbiakban a környezeti elemek állapotát vizsgáljuk.
Levegőtisztaság-védelem, klímavédelem
A levegőminőségre vonatkozó vizsgálati megállapításokat az emittáló légszennyező-források (pl. ipari,
közlekedési, kommunális), valamint a területi adottságok (pl. erdősültség, domborzat, térszerkezeti
adottságok, klimatikus viszonyok) vizsgálata és értékelése alapján lehet megtenni. Néhány számadatot
Veszprém megye környezetvédelmi programjából használtunk fel.
A levegő minőségét pontszerű és nem pontszerű (területi vagy mobil) szennyezőforrások kibocsátásai,
illetve a szennyező anyagok hígulása, és transzportja határozza meg. Az utóbbi két tényező igen erősen
függ a meteorológiai viszonyoktól (szélsebesség és irány, léghőmérséklet illetve ezek magasság szerinti
eloszlása), kisebb mértékben a domborzati viszonyoktól. Jelentős a növényzet, elsősorban az erdők
szennyezést csökkentő szerepe is. Egyes, reakcióképes szennyező anyagok (pl. ammónia, sósav)
gyorsan átalakulnak a légkörben, míg mások (pl. POP, CO2) évtizedekig vagy évszázadokig
megmaradnak, és belekerülnek a globális légköri transzportba.
A gazdasági szerkezet átalakulásának, a környezetvédelmi jogi szabályozásnak, illetve az alkalmazott
korszerűbb technológiáknak köszönhetően csökkent az ipari eredetű légszennyezés. (már előzetesen
leállt az Inotai Hőerőmű, az Ajkai Hőerőmű kazánjait biomassza tüzelésre állították át. Ezek
következtében nincs jelentős légszennyező anyag kibocsátással üzemelő erőmű.) Már 10 éve
érvényben az a jogszabályi előírás, hogy jelentős környezeti hatással járó ipari tevékenység csak a
jogszabályban előírt környezetvédelmi követelmények betartásával folytatható. A nagyobb ipari
régiókban (Várpalota, Ajka térségében) a jelentős környezetszennyezéssel működő üzemeket
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
54
leállították, vagy szabályozó berendezésekkel szerelték fel, illetve korszerű, az elérhető legjobb
technológiával üzemelő egységeket telepítettek.
Az ipari szektorban megfigyelhető kedvező tendenciával ellentétben a közlekedésből származó
légszennyezettség mértéke növekvő tendenciát mutat. A gépjárművek műszaki állapota,
környezetvédelmi technológiai jellemzői ugyan javulnak, és a gépjárműpark átlagos életkora is
csökkenőben van, ugyanakkor a közúti személy- és teherszállítás volumene olyan nagy mértékben nő,
hogy összességében a légszennyezés jelentősebb, mint korábban. A közlekedésből eredő
légszennyezés elsősorban az átmenő forgalommal terhelt települések belterületein okoz problémát. A
települések átvezető részein, ahol a forgalom torlódik és a beépítés miatt nem biztosított az
átszellőzés, időszakosan az egészségügyi határértéket meghaladó koncentráció alakulhat ki. A
települések belterülete és a természetvédelmi területek levegőtisztaság-védelmi szempontból kiemelt
területek.
A közlekedésből adódó légszennyezettség kibocsátásának értéke a megyében elsősorban a legnagyobb
forgalmat lebonyolító az M7, M71 és a 8-as főközlekedési út nyomvonalán jelentős, de a másodrendű
(72, 82, 83, 84 sz.) utak forgalma is számottevő, egyes túlterhelt szakaszokon kritikus.
A levegőtisztaság-védelem területén a káros anyag kibocsátások nagy mértékben, az országos átlagot
meghaladóan csökkentek, teljesítve ezzel a nemzetközi követelményeket is. A csökkenésben
kiemelkedő szerepe van a fűtéskorszerűsítési programnak, a dízel járműpark megkezdett
korszerűsítésének, valamint a különböző légszennyező ipari jellegű technológiák felülvizsgálatának,
megszüntetésének is.
A légszennyezettségi index alapján látható, hogy a levegő minősége a településeken jó vagy kiváló. Az
utóbbi években bekövetkezett ipari struktúra és gyártási technológia váltás hatására, valamint a
környezet kevésbé károsító járművek elterjedésének köszönhetően további javulás várható. A
közlekedés terén forgalomszervezési intézkedések is segítik a légszennyezés mérséklését.
Veszprém megyében 6 település kivételével kiépült a gázhálózat, mely lehetőséget biztosít az otthonok
környezetkímélő fűtésére. Kedvezőtlen tendencia, hogy a lakosság a magas gázárak miatt, ha teheti az
olcsóbb, szilárd tüzelést választja.
A megyében elenyésző a szélenergia hasznosítás. A fotovoltaikus napelemek elterjedése mind
lakossági, mind közületi szinten növekvő tendenciát mutat
A levegő minősége a településeken tovább javult az utóbbi években az ipari technológiaváltás valamint
a kevesebb károsanyag-kibocsátó járművek elterjedésének következtében. A közlekedés okozta
problémát forgalomcsökkentő intézkedésekkel és az elkerülő utak építésével igyekeztek csökkenteni a
közúti fejlesztések során.
Az allergén gyomnövények gyérítése terén javulás tapasztalható az ismeretterjesztés és a hatósági
intézkedések együttes eredményeként.
A légszennyezettség szempontjából a közúti közlekedés káros hatása mellett a vasút kibocsátása
elhanyagolható. Az országos adatokkal összehasonlítva megállapítható, hogy a szennyezett területek
levegőjének minősége még nem hasonlítható az egyes kritikus részeken kialakuló nagy terhelésekhez,
de a legerősebben szennyezett területeken beavatkozásra van szükség.
A légszennyezettségi agglomerációk és zónák kijelöléséről szóló 4/2002. (X 7.) KvVM rendelet Ajka
várost zónán kívüli városként jelöli meg. A rendelet - a megalapozó vizsgálatok és modellszámítások
eredményei alapján - szerint Ajka város környezeti levegőjében egyedül a szálló por koncentrációja
haladta meg az egészségügyi határértéket. A rendeletben rögzített légszennyezettségi zónák közül a
Székesfehérvár-Veszprém zóna érinti a megyét.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
55
Klímavédelem, klímabiztonság
A vizsgálatokban összefoglalt, mintegy néhány évtizeddel ezelőtti Kistáj Kataszterben szereplő éves
átlagokra vonatkozó adatsorok nagyságrendileg napjainkban is igazak, de a kétezres évek
meteorológiai megfigyelései és klimatológiai elemzései alapján feltehető, hogy változásaik nagy
valószínűséggel kedvezőtlen tendenciákat mutatnak. Ez egyrészt a szélsőértékek gyakoriságának,
másrészt a kiszámíthatatlansági - bizonytalansági faktorok növekedésében jelentkezik.
A klímaváltozás általános hatásai:
- a hőingadozás mértékének növekedése, a hőhullámok, ezen belül is a városi hőhullámok gyakoribbá válása, felerősödő sugárzás, a száraz – meleg kánikulai és hőségnapok számának növekedése;
- a csapadékmennyiség ingadozás mértékének növekedése, villámárvizek/aszálycsúcsok gyakoribbá válása, főleg városi térségekben;
- a csapadékeloszlás és a hőmérsékleti viszonyok hagyományos, évszakokhoz köthető periodicitásának torzulásai;
- szélsőséges viharjelenségek gyakoribbá válása, atipikus szélviszonyok („tornádójelenség feltűnése);
- a felszíni kiszáradás, talajvízsüllyedés tendenciájának állandósulása; - a belvízkár jelenség gyakoriságának növekedése a rendkívüli csapadéktöbbletek időszakaiban;
A klímavédelmi előírások érvényesülése a terv ajánlásaiban és a Megyei Közgyűlés munkájában
Az erdőgazdasági térségre vonatkozó területfelhasználási ajánlások az NKP IV-ben, illetve a Nemzeti
Erdőstratégia 2016-2030 című dokumentumban megjelenő célokkal összhangban kerültek
megfogalmazásra, a Veszprém megyei sajátosságok figyelembevételével.
A Nemzeti Erdőstratégia 2016-2030 a 1537/2016. (X. 13.) Korm. határozattal került elfogadásra. A
Nemzeti Erdőstratégia (NES) fő irányvonalai a fenntartható erdőgazdálkodás; a biológiai sokféleség
védelme; a klímaváltozás hatásainak csökkentése. A fenntartható erdőgazdálkodás keretén belül
többek között nem csökkenhet az erdőterület; nem csökkenhet az erdőkből nyerhető faanyag
mennyisége (fenntartható gazdálkodás) és nem csökkenhet az erdő vidéki megtartó képessége. A
fenntartható erdőgazdálkodás támogatásának legfontosabb eszköze az erdő hármas
(természetvédelmi, társadalmi, gazdasági) funkciójának érvényesülése. A biodiverzitás fenntartása,
növelése során többek közt nem csökkenhet az erdők természetessége; a folyamatos erdőborítás; cél a
termőhelynek megfelelő, őshonos fafajokból álló elegyes, vegyes korú és szerkezetű erdők kialakítása
és fenntartása; a természetközeli erdőgazdálkodási módszerek kialakítása, valamint az erdő
ökoszisztéma szolgáltatásainak védelme.
Az NKP IV-ben megjelenő célokkal összhangban Veszprém megyében is érvényt kell szerezni az alábbi
szempontoknak:
o Az erdőterületek kiterjedésének növelése (elsősorban az éghajlatváltozás nyomán megváltozó termőhelyi adottságokhoz alkalmazkodni tudó állományokkal, őshonos fajokkal).
o Az erdők ökológiai, biodiverzitási értékének növelése.
A mezőgazdasági térségre vonatkozó területrendezési gazdálkodási ajánlások között fontos szerepe
van a természeti értékek fenntartásának. A környezetbarát mezőgazdálkodási gyakorlat fő támogatási
forrását az EU vidékfejlesztési célú támogatásai jelentik. A környezeti szempontok érvényesítését segíti
a kölcsönös megfeleltetés komplex követelményrendszere. Az egyes természeti értékek megőrzésben
jelentős szerepe van a Magas Természeti Értékű Területek Program folytatásának.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
56
A környezeti erőforrások túlzott használatán, a környezetvédelmi szempontokat és a klímaváltozás
hatásait figyelmen kívül hagyó, szakszerűtlen agrotechnika alkalmazásán és a környezettudatos
gazdálkodás hiányán túl a művelés felhagyása is veszélyt jelenthet, a biodiverzitás csökkenését
eredményezheti. Jelentős területeket érint a szél- és vízerózió, illetve a talajtömörödés, amelyek
kedvezőtlen környezeti hatásuk mellett a gazdálkodás eredményességét is rontják. Bizonyos
környezeti problémák a tápanyag-gazdálkodás hiányosságaiból erednek.
Az agrárgazdaság szerkezete és ezzel összefüggésben környezeti hatása átalakulóban van. A
szabályozás érvényesítése során kiemelt figyelmet kell fordítani arra, hogy az agrárszerkezet
átalakulása az agro-ökológiai adottságoknak megfelelően és a klímaváltozás hatásainak
figyelembevételével történjen, és ne eredményezze a környezeti terhelések növekedését.
Az NKP IV. program itt három stratégiai célt határoz meg:
o A mezőgazdasági eredetű környezetterhelés csökkentése. o A természeti, környezeti adottsághoz illeszkedő művelési ágak és módok terjesztése. o A természet-és környezetkímélő gazdálkodási módok elterjesztése
Az NKP IV-ben megjelenő célokkal összhangban Veszprém megyében is érvényt kell szerezni a fenti
szempontoknak.
A Veszprém Megyei Önkormányzat 2017-ben a Környezeti és Energiahatékonysági Operatív Program
keretében megkezdte a Veszprém Megyei Klímastratégia című projekt megvalósítását.
A projekt főbb részei:
- Veszprém Megyei Éghajlatváltozási Platform létrehozása és működtetése,
- Veszprém Megyei Klímastratégia kidolgozása és végrehajtása.
A megyei klímastratégia kidolgozását a Vibrokomp Kft. a szerződésben foglalt ütemezés szerint végezte.
A megyei Közgyűlés a Veszprém Megyei Klímastratégia készítésével kapcsolatos dokumentációkat
megtárgyalta és állást foglalt a dokumentációban foglalt klíma- és környezetvédelmi célok
megvalósítása mellett.
Összefoglalva, általában a szélsőségek erősödése (pl. a hőmérsékleti szélsőértékek, éves és évszakos
pozitív és negatív „rekordok”, aszályos periódusok, stb.) és gyakoriságának növekedése jelent veszélyt.
A változások, az egymásnak is ellentmondó szélsőségek területi hatásai, hogy ezek egyre inkább
„próbára teszik” a természeti rendszereket, degradálják az ökorendszereket, a humán szempontból
pedig növelik a katasztrófaveszélyt.
A kiszáradási tendenciák a vízmegtartás – vízpótlás szükségességére hívják fel a figyelmet, az
elsősorban a nagyobb települések, városok estében ez kiegészül a keletkező hőtöbblet kezelésének
igényével, az átszellőzési, árnyékolási viszonyok javításával. A kompenzáció elsődleges eszköze a zöld
infrastruktúra, a zöldfelületi rendszer és az ökoszisztéma szolgáltatások fejlesztése.
A klímaváltozás természetes és telepített növénytársulásokra való hatása is kedvezőtlen, a degradáció,
a szárazságtűrőbb fajok előtérbe kerülése irányába hat, a mező- és az erdőgazdálkodásban, a települési
zöldfelület-gazdálkodásban is a szélesebb ökológiai tűrőképességű társulások telepítését, fenntartását
teszi szükségessé. Településökológiai szempontból is elengedhetetlen az élő – biológiailag aktív –
felületek: lombtömegek, víztestek: víz- és zöldfelületek, erdők, parkok védelme és területük növelése.
A klímaváltozás negatív hatásai a fenti aktív, megelőző jellegű eszközök mellett, szükség szerint passzív,
védelmi – védekezési eszközök alkalmazása is szükséges, pl. a kialakult vagy kialakuló
katasztrófahelyzetek, haváriák kezelése érdekében.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
57
Zaj és rezgésártalmak elleni védelem
A települések beépített, és beépítésre szánt, védett területfelhasználású területein a környezeti
zajterhelés meghatározó forrása az országos főutakon és vasúti fővonalakon folyó forgalom, illetve a
települések belső közúti forgalma. A közúti forgalom növekedésével a belső területek terhelése
folyamatosan nő, csúcsforgalom idején és üdülési időszakban kritikus. A tervezett elkerülők közül a
több szakasz megépült, az érintett településeken a zaj- és rezgés-terhelés jelentősen csökkent, a
levegőminőség pedig számottevően javult.
Az ipari eredetű terhelés az elmúlt években csökkent a környezetvédelmi szabályozás szigorodásának
eredményeként. A szabályozásnak megfelelni nem tudó üzemeket leállították, a megmaradóknak
pedig be kell tartaniuk a szigorúbb követelményeket. Új üzemek létesítésénél a környezetvédelmi
konfliktus kialakulásának megelőzésére szigorú engedélyezési eljárás van érvényben a telepítés
helyének megválasztásától a technológia megválasztásáig.
A közutak és a vasútvonalak jelentős zajterhelést okoznak, mely különösen az éjszakai időszakban
zavaró. A 8-as számú főút fejlesztése során a 2015 óta átadott szakaszok települések felöli oldalán
zajárnyékoló falak létesültek. További törekvés az elkerülő utak építésével a települést érő zaj
csökkentése.
A felszíni és a felszín alatti vizek védelme
Felszíni vizek
A megye jelentős felszíni vízkészletét adó vízfolyásai a (Cuha, Gerence, Gaja, Séd, Torna és az Eger-víz)
a Bakonyi hegyvidékről erednek, befogadójuk a Marcal folyó. (A BKÜK-hez tartozó Balaton-felvidéken
tucatnyi, viszonylag rövid vízfolyás található. Általában jellemző rájuk, hogy a forrásuktól csaknem
egyenes völgyekkel a Balatonba folynak, miközben hosszabb-rövidebb szakaszokkal átpréselik
magukat a parti hegyvonulaton.)
Forrás: OKIR
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
58
A nagyobb hóolvadások után a kis esésű Marcal a vízgyűjtő területéről számos patak vizét szállítja.
Ennek következtében a jelentéktelennek látszó folyócska kilép medréből és elárasztja néhol
kilométernyi szélességű völgytalpát. A Rába csak rövid szakaszon érinti a megyehatárt.
A hegyvidék nagy részének vízáteresztő karsztos jellege, továbbá a hegylábfelszínek kiemelt helyzete
miatt Veszprém megye állóvizekben szegény. (Legjelentősebb tava a Balaton, de a megye BKÜk-en
kívüli részén nincs számottevő természetes állóvíz.)
A felszíni vizek szennyezettségét, szennyezését egyrészt pontszerű szennyező források okozzák, így
például a települési szennyvíz és a települési szilárd hulladék vizekbe kerülése. A települési szennyvíz
vízfolyásba kerülése általános probléma, ami különösen a kisvízfolyások esetében okozza a vízminőség
jelentős romlását. A szennyvíz okozta szennyezés mértéke a múltbani növekvő tendenciát követően
jelenleg egyre csökken a csatornázási – szennyvíztisztítási program következtében.
A települési szilárd hulladék felszíni vizekbe kerülése jellemzően lokális probléma, az illegális hulladék-
elhelyezéssel függ össze. A szennyezés általában kismértékű vízminőség-romlással is jár, de leginkább
esztétikai konfliktust okoz.
Jelentős diffúz terhelést jelent a korszerűtlen csapadékvíz-elvezetési megoldások miatt keletkező
szennyeződés-bemosódás és a mezőgazdasági eredetű szennyezés. A csapadékvíz-elvezetés sok
településen ma is megoldatlan, és a csapadékvíz rendkívül kedvezőtlen összetételű szennyezettséget
mos le a települések burkolt felületeiről, az így összegyűlő víz pedig tisztítatlanul a felszíni vízfolyásokba
kerül.
A mezőgazdasági eredetű szennyezés a műtrágyák és vegyszerek okszerűbb használatával és
mennyiségének csökkenésével párhuzamosan csökken, de továbbra is jelentős. Különösen a hegy- és
dombvidéki, eróziónak kitett területek érzékeny területek érzékenyek. A vizek mezőgazdasági eredetű
nitrát szennyezéssel szembeni védelméről szóló kormányrendelet kijelölte a nitrát érzékeny
területeket. Veszprém megye nitrát szennyezés szempontjából különösen érzékeny területei (a
Balaton vízgyűjtője mellett) a karsztos területek.
Az ipari eredetű szennyezés mértéke jelentősen csökkent az előírások és engedélyezések
szigorodásával.
A megyében található víztestek nagy része erősen módosított vízfolyásnak minősül. A hidromorfológiai
beavatkozások újabb és újabb szabályozási műveleteket indukálnak, így a műtárgyak, a mederrendezés
és egyéb vízjárást befolyásoló beavatkozások fenntartják, és egyre növelik a víztestek módosított
jellegét.
Felszín alatti vizek
Veszprém megyében a felszín alatti vízkészletek túlnyomó részét a bakonyi és balatonfelvidéki
karbonátos kőzettömegben tározódó karsztvízkészlet alkotja, így a térségben a vízellátás 80-85%-ban
a karsztos vízbázisokra épült. A rétegvizes vízellátás 10-15% -ban szolgál a vízellátás alapjául. A
talajvizes vízkészlet sérülékenysége és szennyezettsége miatt csak a kedvező utánpótlódási területtel
(pl. erdőborítás) rendelkező talajvizes vízbázisok vize hasznosítható közüzemi vízellátás céljára, így a
kitermelt vízkészletnek most már csak mintegy 2-5%-a talajvíz.
A terület legfontosabb felszín alatti víztípusai a talajvíz rétegvíz és a karsztvíz.
A talajvíz a felszín alatti összefüggő víztömeg felszín közelében lévő része. Szennyeződés iránti
érzékenységük és sok esetben település közeli helyzetük miatt az egyébként kedvező feltételekkel
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
59
hasznosítható vízbázisok közül többnél nitrátosodási folyamat volt tapasztalható, ezért a vízellátásból
kizárásra kerültek.
A rétegvíz a porózus kőzetek vize, amely a talajvíztartó réteg alatt helyezkedik el, illetve a porózus
közegben a 20 m alatt elhelyezkedő víztömeg. A rétegvíztartó megcsapolásával biztosítja Ajka
környékén pl. a kertai, a somlószőlősi, a somlójenői, a somlóvecsei, az adorjánházi vízmű, Pápa
környékén néhány településtől eltekintve valamennyi település. Devecser város alapvízbázisát is
rétegvízre telepített fúrt kutak adják.
A megye egészét tekintve legfontosabb víztípus a karsztvíz, a karbonátos kőzettömeg
hasadékrendszerében tárolódó felszín alatti víztömeg. Ezen belül uralkodó a térség vízellátásának
alapját képező főkarsztvíz, amely nagy területeken összefüggő karbonátos kőzetekben tárolódik - ezen
belül is főleg a fődolomithoz kapcsolódik és egységes hidraulikai rendszert alkot. A főkarsztvíz
elsősorban a Bakonyban és a Balaton felvidéken tárható fel, de a főkarsztvíztároló mélyebben a
peremterületeken is elérhető. A napi kapacitásukat tekintve a legjelentősebb vízbázisok:
- Veszprém aranyosvölgyi, sédvölgyi, gyulafirátóti, kádártai vízbázis,
- Zirc vízbázis- fúrt kutak és Reguly-forrás,
- Pápa tapolcafői vízbázis,
- Nyírádi vízbázis,
- Várpalota és Pétfürdő karsztos vízbázisai.
Veszprém megyében a nyílt karsztos vagy alig fedett karsztos területek aránya kiemelten nagy, ez
okozza terület érzékenységét. A sérülékeny földtani környezetben lévő üzemelő ivóvízbázisok
felmérése megtörtént.
A felszín alatti víztestek állapotának értékelésére vonatkozóan megállapítható, hogy elsősorban a
karsztvizek, másodsorban a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek állapota nem éri el a jó
minősítést. A karsztvíz mennyiségi állapotának gyenge minősítése szinte a teljes megyei területen
érvényes, és a gyenge minősítés okaiként a felszín alatti vízkészlettől függő ökoszisztémák vízhiánya,
valamint a hasznosítható vízkészletnél nagyobb vízkivétel jelölhető meg. A Veszprém és Várpalota
környékén található víztest jó minősítésű, de a gyenge állapot kockázatát hordozza, mert a vízkivétel
mennyisége nagyjából megegyezik a hasznosítható vízkészlet mennyiségével. A kémiai állapot gyenge
állapotának oka a sekély porózus és sekély hegyvidéki víztestek esetében a felszíni víztestek
szennyezettsége, valamint egyéb diffúz szennyeződés. A karsztvizek gyenge minősítésének okaként a
Sümeg, Pápa, Herend térségében húzódó víztest esetében a diffúz szennyezés és a szennyezett
ivóvízbázis került megjelölésre, Veszprém és Várpalota környékén pedig ezek mellett az
ivóvíztermelést veszélyeztető túllépés.
A felszíni vizek alfejezetben leírt szennyező források, környezeti folyamatok érvényesek a felszín alatti
vizek esetében is. Egyrészt azért, mert a leírt szennyező források a felszín alatti vizeket is veszélyeztetik,
másrészt pedig azért, mert a felszíni vizek szennyezése közvetve a felszín alatti vizek szennyeződését
okozza. Az elmúlt években a felszín alatti vizek minőségének védelmét segítette az állattartó telepekre
és trágyatárolókra vonatkozó előírások szigorodása, a dögkutak és helyi szeméttelepek
megszüntetésének kötelezettsége, a növényvédőszerek és műtrágyák használatának szabályozása és
a támogatásokkal ösztönző programok bevezetése a mezőgazdaságban.
Az ipari térségekben a szennyező források megszüntetése után is jelentős a felszín alatti víz és a talaj
szennyezettsége. Ezek a területek jellemzően az iparvállalatok tulajdonosainak birtokában vannak, és
területükön megtörtént, vagy jelenleg is folyik a kármentesítés valamint a szennyezés alakulásának
nyomon követése.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
60
A megyében jelenleg 103 üzemelő ivóvízbázis rendelkezik lehatárolt ill. kijelölt hidrogeológiai
védőterülettel, védőidommal (biztonságba helyezett vízbázisok). Néhány kijelölés folyamatban van.
Forrás: OKIR.hu
A megyében távlati ivóvízbázis terület nem került kijelölésre.
Ivóvízminőség
A Veszprém megyei közegészségügyi szervek és a szolgáltatók által rendszeresen elvégzett vizsgálatok
adatai alapján megállapítható, hogy Veszprém megye döntő részén az ivóvíz minősége kiváló, az
országos átlagot jóval meghaladó. Ez döntően annak a következménye, hogy megtörtént a vízbázisok
védőterületének a kijelölése, amelyen belül a tevékenységek csak szigorú korlátozások mellett
végezhetők.
A megye területén van néhány olyan település, ahol az ivóvíz minősége kifogásolható. A határérték
feletti nitrit és határérték feletti ammónium tartalmú vízzel ellátott település már nincs a megyében.
Vízgazdálkodás, vízvédelem
Vízgazdálkodás és vízvédelem területén meghatározó jogszabály az Európai Unió „Víz Keretirányelve”
(2000/60/EK), melynek célkitűzései a vizek és az azokkal összefüggő egyéb környezeti elemek átfogó
védelmét szolgálják. Az irányelvnek megfelelően 2015-re Magyarország felszíni vizeit jó ökológiai és
kémiai, felszín alatti vizeit pedig jó mennyiségi és kémiai állapotba kellett hozni. Ennek eléréséhez
Magyarország is vállalta a vízgyűjtő-gazdálkodási terv (VGT) kidolgozásának kötelezettségét. Az
Országos VGT-ben az alábbi tervezési alegységek érintik a megyét:
1-4 Marcal,
1-5 Bakony-ér és Concó,
1-13 Észak-Mezőföld és Keleti-Bakony,
4-2 Balaton közvetlen vízgyűjtő.
A VGT gyökeres változást jelent a vízgazdálkodási tervezésben. Egyrészt célját tekintve, mivel a vizek
állapotának javítása mellett kiemelten foglalkozik a vizekkel kapcsolatban lévő élőhelyek védelmével,
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
61
állapotuk javításával, így átfogóbb környezetvédelmi szempontrendszer érvényesül. Másrészt fontos
jellemző, hogy a VGT nem kiviteli terv, hanem a vizek állapotát feltáró, és „jó állapotba” hozását
megalapozó stratégiai terv, amely koncepciót és intézkedéseket határoz meg a kitűzött cél elérése
érdekében.
A vizek védelme érdekében 2015. december 22-re elkészült Magyarország második Vízgyűjtő-
gazdálkodási Terve, melyben foglaltak megvalósítása folyamatos. Befejeződött a Veszprém megye
településeinek egészséges vezetékes vízellátásának kiépítése. Befejezéséhez közeledik az üzemelő
vízbázisok hidrogeológiai védőterületeinek, védőidomainak lehatárolása.
Az egy kilométer ivóvízhálózatra jutó csatornahálózat hossz közti különbség csökkenő tendenciát
mutat. Veszprém megyében a szolgáltatott ivóvíz 84% szennyvízcsatorna hálózattal összegyűjtésre és
megtisztításra kerül.
Megnevezés 2016. év
Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózattal rendelkező település 158
Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózat, km 2 478,4
Közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakás 127 440
Háztartásoktól szennyvíz-hálózaton elvezetett (ezer m3) 10 062
A Veszprém megyében több településen egyedi szennyvíztisztító kisberendezések ingatlanonkénti
telepítésével oldották meg a szennyvízkezelést (Balatoncsicsó, Óbudavár, Szentjakabfa, Tagyon, Salföld,
Szentantalfa és Apácatornán).
Veszprém megyében a közcsatorna hálózattal még nem rendelkező települések közül 11 település
elfogadott fejlesztési tervvel rendelkezik.
Bár a felszíni és felszín alatti vizek jelenlegi monitoring programja kielégíti a VKI előírásait, az
állapotértékelés során nyilvánvalóvá vált, hogy az intézkedések tervezéséhez és a már beindított
intézkedési programok hatásának ellenőrzéséhez a monitoring hálózat és programok bővítésére,
megerősítésére van szükség.
A közelmúltban bekövetkezett vízkészlet csökkenés a kommunális vízigény kielégítésében sehol nem
okozott korlátozást, bár az üdülési igény tekintetében bizonyos jellegű hátráltatást jelentett. A
vízelhasználások az ivó-, ipari-, és mezőgazdasági vízkivételek és a tisztított visszavezetett szennyvíz
mennyiségének különbségéből származnak, évről évre nagyságrendileg nem változik mennyiségük.
Talaj- és földvédelem
Veszprém megye talajtani adottságai nem túl kedvezőek. Magas a váztalajok, ezen belül a köves, sziklás
váztalajok és a kőzethatású talajok közül a rendzina talajok aránya. Az agyagbemosódásos barna
erdőtalaj fedi a legnagyobb területet.
Veszprém megye erózió szempontjából - a Dunántúli-középhegység és a Bakony területén –az ország
első-második leginkább veszélyeztetett megyéje. A domborzati viszonyokból adódóan vannak
mélyfekvésű, magas talajvízállású területek (Kisalföld-Marcal medence) Korábban a rendszeres,
nagymennyiségű műtrágyázás, a légköri savas kiülepedés és az erdőtalajok kilúgozottsága
következtében a megyében közel százezer ha nagyságú savanyú kémhatású terület van.
A talajok talajvizek szennyezése szempontjából probléma a települések szippantott szennyvizeinek
illegális ürítése, a műszaki szempontból nem megfelelő szennyvízgyűjtő aknák szivárgása. A megye
szennyvízcsatornával való ellátása megfelelő. A talaj védelme a felszíni és felszín alatti vizek védelmével
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
62
szorosan összefügg, ezért e fejezet a vizekkel foglalkozó fejezetben leírtakkal együtt ad teljes képet.
Veszprém megye területén a vizek védelme a karsztos területek (és a Balaton miatt) kiemelt figyelmet
követel, és ez a figyelem a talajvédelemre is közvetlen hatással van. A talaj szennyezettsége az
intézkedések hatására csökken, a mezőgazdasági művelés alatt álló területek minősége nem
kifogásolható, a szennyezett ipari területeken pedig folytatódik a kármentesítés.
A föld és talajvédelem érdekében Veszprém megyében 84 ponton működik talajvédelmi Információs
és Monitoring rendszer. A vizsgálatok megállapították, hogy a talajok szennyezettsége nem érte el a
határértéket. A szennyvíziszapok és a hígtrágya mezőgazdasági területeken történő elhelyezése
hatóságilag ellenőrzötten történik. A hígtrágya felhasználása során káros tápanyag-feldúsulás nem
alakult ki a területen. A környezetkímélő mezőgazdasági termelési módszerek közül az ökoturizmus
fejlesztése és a biotermékek előállítása elterjedőben van. Az utóbbi években a csapadék eloszlásában
tapasztalható kilengések, aminek következtében a kevésbé veszélyeztetettnek vélt területeken is, az
extrém intenzív csapadék miatt eróziós károk alakulnak ki.
A mezőgazdasági területek talajállapotának javításához hozzájárult a múltban felhalmozódott növényvédőszer hulladék szervezett begyűjtésére és ártalmatlanítására, valamint a növénytermesztésben alkalmazott takarékosabb és környezettudatosabb vegyszerhasználat elterjedése.
A megye környezeti állapotának átfogó ismertetését és középtávú feladatait részletesen tartalmazza a „Progressio Mérnökiroda Kft” által készített, 2018-ban elfogadott „Veszprém Megyei Környezetvédelmi Program 2018-2022.” (Ennek teljes közzétett anyaga megtalálható a megye honlapján.)
Iparbiztonság
Nagy mennyiségben veszélyes anyagokat felhasználó, előállító és tároló ipari üzemek, Berhida-Peremartonban, Pétfürdőn Várpalota körzetben és Balatonfűzfőn találhatók.
Az iparban jelen lévő veszélyes anyagok tárolása, feldolgozása, felhasználása magában hordja a súlyos ipari balesetek kialakulásának kockázatát. Súlyos balesetek ritkán fordulnak elő.
A környezetbiztonság feltételei javultak, a Veszprém Megyei Katasztrófavédelemi Igazgatóság többek között kidolgozta az iparbiztonság és a veszélyes anyag szállítás védelmi intézkedéseit.
Összefoglaló
Veszprém megye Területrendezési Tervének módosítása során is nagy hangsúlyt kaptak a területi-,
környezeti konfliktusok területrendezési eszközökkel történő csökkentésének kérdései. Ugyanakkor
megállapításra került, hogy a környezeti konfliktusok feloldása, a környezeti ártalmak csökkentése
komplex feladat, melynek irányát és feladatait a területrendezési tervben ugyan részben meg lehet
határozni, megoldani azonban csak egy sokkal szélesebb körű eszközkészlet igénybevételével1.
A környezetminőség javításának igénye áthatotta mind a hatályos területrendezési terv kidolgozását,
mind annak módosítását. De mivel a környezetvédelmi javaslat a területrendezési terveknek csak
alátámasztó munkarésze, így nem kerül jóváhagyásra, ezért környezetvédelem és
környezetgazdálkodás terén az a legfontosabb, hogy a területrendezési eszközök a területfejlesztési és
fenntarthatósági országos és térségi dokumentumokban elfogadott környezetvédelmi célok és
követelmények figyelembevételével kerüljenek alkalmazásra.
1 az EU IPPC – 96/61/EK irányelvének megfelelően
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
63
A területrendezési terv módosítása a folyamatok alakulását kíséri figyelemmel, és ennek
következményeképpen csak azokat a területeket és beavatkozási pontokat tudja meghatározni, ahol a
szükséges változtatások rendezési, szabályozási típusú beavatkozásokat követelnek. Ezek a feladat-
meghatározások azonban kevésbé a térségi, hanem inkább a településrendezés és helyi építési
szabályozás szintjén lehetségesek, mivel a területrendezési tervezés eszközkészlete meglehetősen
szűk a környezeti konfliktusok feloldásában, a környezeti állapot javításában.
A környezetállapotot is érintő tervi változtatások – a területrendezés alkalmazható
eszközrendszereinek fent említett korlátai között – figyelembe vették és ezáltal értelemszerűen hozzá
is járulnak azoknak az országos és térségi környezeti dokumentumokban megfogalmazott
célkitűzéseknek a megvalósulásához, amelyeket a Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia, a Nemzeti
Környezetvédelmi Program, valamint a Veszprém megyére hatályos környezetvédelmi programok
tartalmaznak.
A terv elhatározásainak környezeti hatását az egyeztetési anyag részeként megjelenő társadalmi,
környezeti, gazdasági hatásvizsgálaton túl a külön dokumentált – de a tervezési eljárás részét képező -
„Stratégiai Környezeti Vizsgálat” is rögzíti.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
64
Országos és megyei övezetek:
ORSZÁGOS ÖVEZETEK
Magterület, ökológiai folyosó, pufferterület övezete
(3.1-3.3.) (az országos ökológiai hálózat térségi övezetei)
A hatályos területrendezési terv elfogadása óta eltelt időszakban több jogszabályi változás is történt
az ökológiai hálózat, táji-, természeti értékek védelmével összefüggésben. Megváltozott az ökológiai
hálózat övezeti rendszere és lehatárolása, figyelemmel a kijelölt Natura2000 területekre is. Az
Országos Területrendezési Terv 2008. évi módosítása óta azonban az országos ökológiai hálózat
övezeti rendszere nem módosult: jelenleg is a magterület, pufferterület, ökológiai folyosó övezetek
hármas rendszere hatályos. Ezekre a 2018-ban módosított OTrT értelmező rendelkezései (4.§) az alábbi
definíciókat tartalmazza:
„34. ökológiai hálózat magterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és
megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan természetes vagy természetközeli
élőhelyek tartoznak, amelyek az adott területre jellemző természetes élővilág fennmaradását és
életkörülményeit hosszú távon biztosítani képesek, és több védett vagy közösségi jelentőségű fajnak
adnak otthont;
35. ökológiai hálózat ökológiai folyosójának övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és
megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek - többnyire lineáris
kiterjedésű, folytonos vagy megszakított élőhelyek, élőhelysávok, élőhelymozaikok, élőhelytöredékek,
élőhelyláncolatok - tartoznak, amelyek döntő részben természetes eredetűek, és amelyek alkalmasak
az ökológiai hálózathoz tartozó egyéb élőhelyek - magterületek, pufferterületek - közötti biológiai
kapcsolatok biztosítására;
36. ökológiai hálózat pufferterületének övezete: az OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és
megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan rendeltetésű területek tartoznak,
amelyek megakadályozzák vagy mérséklik azon tevékenységek negatív hatását, amelyek a
magterületek és az ökológiai folyosók állapotát kedvezőtlenül befolyásolhatják vagy rendeltetésükkel
ellentétesek;”
Az övezetekre vonatkozó részletes szabályokat a 25-27.§ írja le. Ezek közül kardinális rendelkezésként
kiemelhetők az alábbiak.”
Mindhárom szakasz első bekezdése, mindhárom övezetre főszabályként előírja, hogy:
/az övezetekben/ „(1) ... - kivéve, ahol az Ország Szerkezeti Terve ... települési térséget határoz meg -
csak olyan megyei területfelhasználási kategória és megyei övezet, valamint a településrendezési
eszközökben olyan övezet és építési övezet jelölhető ki, amely az ökológiai hálózat magterülete,
ökológiai folyosója és pufferterülete övezetek természetes és természetközeli élőhelyeit és azok
kapcsolatait nem veszélyezteti.”
A magterület és az ökológiai folyosó terület övezetre vonatkozó 25-26.§(2) bekezdések azonosan
foglamaznak a beépítésre szánt terület kijelölés tilalmát illetően:
/az övezetekben/ „(2)... új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki, kivéve, ha
a) a települési területet az ökológiai hálózat ökológiai folyosó, vagy az ökológiai hálózat magterület és
az ökológiai hálózat ökológiai folyosó körülzárja, továbbá
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
65
b) a kijelölést más jogszabály nem tiltja.”
Ettől némi eltérést mutat a pufferterületre vonatkozó 27.§(2) bekezdés szerinti előírás, amely csak a
(3) bekezdéssel együtt teljes:
/az övezetben/ „(2)... - a (3) bekezdésben meghatározott feltétel kivételével - a településszerkezeti terv
beépítésre szánt területet csak abban az esetben jelölhet ki, ha az a szomszédos magterület vagy
ökológiai folyosó természeti értékeit, biológiai sokféleségét, valamint táji értékeit nem veszélyezteti.”
/az övezetben/ „(3)..., ahol az Ország Szerkezeti Terve ... települési térséget határoz meg, beépítésre
szánt terület a (2) bekezdésben meghatározott feltételektől függetlenül is kijelölhető.”
Az ökológiai hálózat (Balatoni Kiemelt Üdülőkörzet Területrendezési Terve területi hatályán kívüli)
megyei területei elsősorban a Bakonyban, illetve a megye Balaton kiemelt üdülőkörzet É-i határához
kapcsolósódó területeken, valamint Tüskevártól délre, illetve Devecsertől keletre fekvő területein
koncentrálódnak. Az ökológiai hálózat övezeteinek kijelölése során a védett területek mellett
meghatározó jelentősége volt a Natura2000 madárvédelmi területeknek és természetmegőrzési
területeknek is. Az ökohálózat megyei területein kijelölt magterületek is elsősorban e tájegységeken
találhatók.
Az ökológiai folyosó övezete jellemzően a magterületeket egészíti ki, nagyarányú átfedésben a
Natura2000 területekkel is. Az ökológia magterületek és folyosók övezetei lefedik a megye valamennyi
jelentősebb természetvédelmi területét is. Az ökológiai hálózat övezeteire alkalmazni kell az OTrT
vonatkozó előírásai mellett, a természet védelméről szóló törvény előírásait, a védett természeti
területek védettségét kimondó rendeletben foglalt előírásokat. A Natura2000 területeken pedig a
vonatkozó kormányrendelet szerinti előírásokat is figyelembe kell venni a településrendezési tervek
készítése és a területek hasznosítása során. A terv az ökológiai hálózat kiemelt értékét képviselő,
védett természeti területeket is jellemzően magában foglaló magterületekre, az ökológiai folyosó
területeire és a pufferterületi övezetre vonatkozóan ajánlásokat is megfogalmaz.
Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTRT 2018.
Az övezeti lehatárolás összességében kis eltéréseket mutat, viszont információtartalma jelentősen
bővült a 3 ökológiai hálózati övezet országos szinten való lehatárolásával és együttes ábrázolásával.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
66
Mint azt a táj- és természetvédelmi vizsgálat is megállapította, részletes számszerű adatokkal, térképi
lehatárolásokkal is alátámasztotta, Veszprém megye is Magyarország táji- természeti értékekben egyik
leggazdagabb vidéke. Az elmúlt évtizedek intenzív tájhasznosítási, gazdálkodási formáinak
következtében - az ország más részeihez hasonlóan - számos táji-, természeti érték szenvedett
maradandó károsodásokat. Mindezen kedvezőtlen folyamatok ellenére a megyében nagyon sok az
olyan természetileg értékes terület, illetve objektum, melyek már védettek, vagy arra tervezettek, de
akár jogi védelem nélkül is megóvásra érdemesek. Ezek az országos szinten védett területek
(tájvédelmi körzetek, természetvédelmi területek) valamint az ezt követően megállapításra került
Natura2000 európai ökológiai hálózathoz tartozó területek túlnyomórészt besorolásra kerültek az
OTrT által előírt ökológiai hálózati kategóriákba is.
Magterület, ökológiai folyosó és pufferterület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
A tervmódosítás táj- és természetvédelmi tartalma megjelenik számos más, külön fejezetben tárgyalt
területen (pl. tájképvédelmi és örökségvédelmi övezetek), de elsődlegesen az ökológiai hálózatok
övezeteiben. Az ökológiai hálózat övezeteinek belső arányaiban – az előzményi megyetervhez
kéVeszprém - megnövekedett a magterületi övezet területe és jelentősége, de a három öko-övezet
alapvető struktúrája nem változott.
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek
(3.4.)
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
67
A kiváló termőhelyi adottságú szántóterület övezete országos területrendezési tervben megállapított,
kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben is alkalmazott övezet, amelybe az agroökológiai
adottságai alapján kimagasló agrárpotenciállal rendelkező, ugyanakkor környezeti szempontból a
legkevésbé érzékeny, ezért mezőgazdasági árutermelésre legalkalmasabb szántóterületek tartoznak.
Ezt az övezetet már tartalmazta a 2006-ban elfogadott megyei területrendezési terv is, azonban a
2008-ban módosított OTrT jelentősen csökkentette ennek a területnek a kiterjedését. Az övezeti
lehatárolást aktuálisan a 2018.évi OTrT módosításnak megfelelően kellett felülvizsgálni és módosítani
kellett.
Az övezetre vonatkozó törvényi szabályokat az OTrT 28.§ írja le. Ezek lényege, hogy az övezetben új
beépítésre szánt terület csak területfelhasználási engedély alapján jelölhető ki, külfejtéses bányatelek
fektetés és bányaművelés nem folytatható.
A megye Balaton kiemelt üdülőkörzetén kívüli (a megyei TrT tervezési területébe tartozó) részének
38%-a alapvetően mezőgazdasági árutermelő terület, ezért fontos, hogy ezeken a területeken a
településtervezés és fejlesztés biztosítsa a mezőgazdasági termelés feltételeit, ezen belül a
mezőgazdasági majorok elhelyezésének kedvező szabályozását, a nem üzemelő majorok
újrahasznosításának biztosítását, valamint a termőföld védelmét. Mindeközben törekedni kell a
nagyüzemi szántóföldi művelés nagy, összefüggő tábláin a mozaikosság, a meglévő mezsgyék, fasorok
megőrzésére, újak telepítésére, melyek a tájkép kedvező alakítása mellett, a termőföld védelmét is
szolgálják, valamint ökológiai szempontból változatossá teszik a területet. Ezt szolgálják az övezetre
vonatkozó ajánlások is. A településrendezési tervek számára is szabályokat ír elő és iránymutatást ad
a területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó
területfelhasználási változások tervezéséhez.
Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTrT 2018.
Az övezet által érintett területek eltéréseket mutatnak, a hatályos országos terven nőtt (és
pontosodott) a kiváló termőhelyi adottságú szántóterület által érintett terület. Az övezet a
BudaVeszprém Főváros Kormányhivatal Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztály
adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra. A legnagyobb összefüggő kiterjedésű kiváló és jó
termőhelyi adottságú szántók csak a megye északnyugati részén Kemeneshölgyész, Nagyacsád
térségében találhatók, a megye többi térségében előfordulások ritka és mozaikszerű.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
68
Kiváló termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása
tervezetében
Az agroökológiai értékelés szerint a megye területének jelentős része kevésbé jó - közepes minőségű
termőfölddel rendelkezik, de ezeken belül célszerű meghatározni azokat a területeket, amelyek az
országos „kiváló” minősítésbe nem kerülhettek be, de a megyében relatíve jobb minőségű területnek
számítanak. Az ezt megalapozó agroökológiai értékelést nemcsak a szántó művelési ágra, hanem
valamennyi intenzívebb művelésű területre célszerű lenne meghatározni, de jelenleg csak a szántóra
áll rendelkezésre, megalapozva az alábbi szántóművelésre másodlagosan alkalmas, de a megyében
még jobb minőségűnek számító „jó termőhelyi adottságú szántóterület” övezet lehatárolását.
Jó termőhelyi adottságú szántóterület
(3.5.)
Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely szántóföldi művelésre másodlagosan alkalmas
területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és
szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja2. A
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
69
területrendezési törvény meghatározása szerint a jó termőhelyi adottságú szántók övezete: a
területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv
esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési
tervben alkalmazott övezet, amelybe jó növénytermesztési feltételekkel rendelkező szántóterületek
tartoznak.
A jó termőhelyi adottságú szántók övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős
miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 2.§ értelmében:
(1) A településrendezési eszközök készítése során a mezőgazdasági terület területfelhasználási egység
területét elsősorban - a kiváló termőhelyi adottságú szántók övezete mellett - a jó termőhelyi
adottságú szántók övezetén javasolt kijelölni.
(2) A jó termőhelyi adottságú szántók övezetében új külfejtéses művelésű bányatelek megállapítása és
bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások
alkalmazásával engedélyezhető
Az övezetre vonatkozó főszabályok nem változtak, ezek lényege, hogy az övezethez tartozó területek
elsődlegesen mezőgazdasági övezeti besorolása kívánatos a településrendezési tervekben. A
mezőgazdasági művelésre másodlagosan alkalmas, jó termőhelyi adottságú mezőgazdasági területek
övezetének kijelölését a racionális földhasználat elveinek való megfelelés teszi indokolttá. Mivel a
megye területét viszonylag kis területen érinti az OTRT kiváló adottságú szántóterületi övezete,
ugyanakkor itt is szükséges a relatíve legjobb minőségű termőföldek mezőgazdasági művelésben
tartásának biztosítása. A településrendezési tervek számára is szabályokat ír elő és iránymutatást ad a
területek agrár-alkalmassági rangsoroláson alapuló minősítése, a művelés alóli kivonással járó
területfelhasználási változások tervezéséhez.
Jó termőhelyi adottságú szántóterületek kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
70
Veszprém megyei Kormányhivatal Földmérési Távérzékelési és Földhivatali Főosztálya
adatszolgáltatása szerinti övezet.
Erdők övezete
(3.6.)
Új övezet, amelyet az OTrT jelölt ki. Az övezetre vonatkozóan az OTrT két szabályt tartalmaz.
„29.§ Az erdők övezetébe tartozó területeket az adott településnek a településrendezési eszközében
legalább 95%-ban erdőterület területfelhasználási egységbe kell sorolnia. Az e törvény hatálybalépését
megelőzően kijelölt beépítésre szánt területek, valamint az erdőről szóló 2009. évi XXXVII. törvény 4.
§ (2) bekezdésében meghatározott területek, továbbá az Ország Szerkezeti Terve által kijelölt
települési térség területein lévő erdők övezetének területét a számításnál figyelmen kívül kell hagyni.
30.§ Az erdők övezetében külfejtéses művelésű bányatelket megállapítani és bányászati tevékenységet
engedélyezni a bányászati szempontból kivett helyekre vonatkozó szabályok szerint lehet.”
Az övezet az erdőtérség túlnyomó részét képezi. A megye erdőterületi értékeinek fokozott védelme
indokolja, hogy a meglévő erdőterületeken külszíni bányászati terület kialakítása ne legyen
megengedhető, beépítésre szánt területek csak kivételes esetben, legfeljebb a fenti minimális
mértékben csökkenthessék az erdők területét. Az erdőtörvény által lehetővé tett, ott előírt
feltételekkel való erdőművelés alóli kivonás helyének és mértékének meghatározása során döntő
szempontként kell figyelembe venni a termőhelyi adottságokat. Az övezeti tervlap a NÉBIH
adatszolgáltatása alapján készült.
Erdők övezete kiterjedése a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
A fent tárgyalt „erdők övezete” és a következő fejezet „erdőtelepítésre javasolt területek övezete”
együttesen alkotja a szerkezeti terv „erdőgazdálkodási térségének” területét. A fenti ábrán zöld színnel
ábrázolt az „erdők”, kék színnel az „erdőtelepítésre javasolt területek” övezete.
Erdőtelepítésre javasolt területek övezete
(3.7.)
A területrendezési törvény meghatározása szerint az erdőtelepítésre javasolt terület övezete: a
területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv
esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei területrendezési
tervben alkalmazott övezet, amelybe olyan területek tartoznak, amelyeknek erdőgazdálkodásra való
alkalmassága termőhelyi viszonyaik alapján kedvező és az erdőtelepítés környezetvédelmi
szempontból szükséges vagy indokolt.
Az OTrT alapján meghatározott övezet erdőtelepítésre elsődlegesen alkalmas területként veendő
figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat nem
tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.
Az erdőtelepítésre javasolt terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős
miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 3.§ értelmében:
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
71
(1) A településrendezési eszközök készítése során az Országos Erdőállomány Adattárban nem szereplő
erdőterület területfelhasználási egységeket a településfejlesztési és településrendezési célokkal
összhangban - a természeti és kulturális örökségi értékek sérelme nélkül - az erdőtelepítésre javasolt
terület övezet területén javasolt kijelölni.
Megyei TrT 2011. HATÁLYOS OTRT 2018.
-
A 2011 évi megyei TrT-ben világosabb zöld jelzi az „erdőtelepítésre alkalmas” területeket. A két
hasonló célú, de eltérő lehatárolású övezet területe jelentős átfedéseket mutat.
Az erdőtelepítésre javasolt terület övezet területének meghatározása során kiemelt szempont volt,
hogy a mezőgazdálkodási szempontból gyenge termőképességű, beépítetlen és ökológiai hálózathoz
nem tartozó területek elsődlegesen erdőtelepítési célra legyenek felhasználhatók, amennyiben az
erdősítés szükséges termőhelyi és egyéb feltételei is biztosítottak.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
72
A erdő és az erdőtelepítésre javasolt terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
Az erdészeti övezetek ebben ez erőteljesen erősült és erdősítésre alkalmas megyében - a Kisalföld
benyúló területei és egyes Zala megyével határos területek kivételével szinte a megye valamennyi
térségét (települését) érintik.
Tájképvédelmi terület övezete
(3.8.)
Az Országos Területrendezési Tervvel összhangban az előző megyei területrendezési terv közigazgatási
területek szerint jelölte ki a térségi jelentőségű tájképvédelmi területek övezetét. A 2018-ban
módosított OTrT megnevezésében új övezetként bevezette a tájképvédelmi terület övezetét. Az
övezet lehatárolását és szabályait nem tartalmazza, ezek meghatározását miniszteri rendelet
hatáskörébe utalja.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
73
Megyei TrT 2011 HATÁLYOS OTRT 2018.
-
Tájképvédelmi terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
Az övezet lehatárolása a lehatárolás során alkalmazott módszertan változásával lényegileg változott. A
tájképvédelmileg érinett területek nagyságrendileg a megyei TrT tervezési területének közel a felét
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
74
érintik. Az övezet alkalmazásának, lehatárolásának, illetve az előírások település szintű
alkalmazásának kiemelkedő jelentősége van ebben a táji-, természeti és kultúrális értékekben egyaránt
gazdag, ugyanakkor sérülékeny megyében.
Az övezet lehatárolásának pontosítására és az övezeti szabályok továbbfejlesztésére 2020-at követően
lesz lehetőség, amikor a Agrárminisztérium koordinálásával lezárul az eltérő a magyar tájkarakterű
területek lehatárolása és a kapcsolódó ajánlások sora.
Ezért ebben a tervezési fázisban a megyei TrT módosítása BKÜK-en kívüli területek nem tesz javaslatot
az adatszolgáltatásként megkapott lehatárolások pontosítására.
A területrendezési törvény meghatározása szerint a tájképvédelmi terület övezete: a
területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv
esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet,
amelybe a természeti adottságok, rendszerek, valamint az emberi tevékenység kölcsönhatása,
változása következtében kialakult olyan területek tartoznak, amelyek a táj látványa szempontjából
sajátos és megkülönböztetett fontosságú, megőrzésre érdemes esztétikai jellemzőkkel bírnak.
A területrendezésről szóló törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés pontjában
meghatározott országos övezetek területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért
felelős miniszter rendeletben állapítja meg. A tájképvédelmi terület övezetére vonatkozó előírások a
területrendezésért felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 4.§ értelmében
(1) A tájképvédelmi terület övezete területére a megye területrendezési tervének megalapozó
munkarésze keretében meg kell határozni a tájjelleg térségi jellemzőit, valamint a település teljes
közigazgatási területére készülő településrendezési eszköz megalapozó vizsgálata keretében meg kell
határozni a tájjelleg megőrzendő elemeit, elemegyütteseit, valamint a tájképi egység és a
hagyományos tájhasználat helyi jellemzőit.
(2) A tájképvédelmi terület övezetével érintett területre a tájképi egység, a hagyományos tájhasználat
fennmaradása, valamint a tájba illesztés biztosítása érdekében - a településkép védelméről szóló
törvény vagy annak felhatalmazása alapján kiadott jogszabály eltérő rendelkezésének hiányában - meg
kell határozni
a) a településrendezési eszközökben a területfelhasználás és az építés helyi rendjének egyedi
szabályait,
b) a településkép védelméről szóló 2016. évi LXXIV. törvény 2. § (2) bekezdése szerinti településképi
rendeletben (a továbbiakban: településképi rendelet) a településképi követelményeket.
(3) A tájképvédelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati szempontból
kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető.
(4) A tájképvédelmi terület övezetében a közlekedési, elektronikus hírközlési és energetikai
infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a tájképi egység megőrzését és a hagyományos
tájhasználat fennmaradását nem veszélyeztető műszaki megoldások alkalmazásával kell
megvalósítani.
Az övezet lehatárolása az Agrárminisztérium adatszolgáltatása alapján készült. Az érintett területek
tájszerkezete meglehetősen mozaikos, ami sajátos, összetett tájképi megjelenést eredményez. A
tájképvédelmi övezet nem foglalja magában a települési térségek területét, fontos azonban a
települések táji környezetében, a hagyományos tájkarakter megőrzése, a települések és az védett táj
közötti térségek összehangolt tájképvédelme. Ennek érdekében az OTrT övezetre vonatkozó
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
75
szabályozása mellett fontosnak tartjuk az övezetre megfogalmazott ajánlások alkalmazását is az
érintett települések rendezési terveinek készítése során.
A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete
(3.9.)
Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely kulturális örökségvédelmi szempontból kiemelt
területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan az OTrT lehatárolást és szabályokat
tartalmaz, ezek meghatározását 31.§-a írja le.
(1) A világörökségi és világörökségi várományos területek övezetét a településrendezési eszközökben
kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerint lehatárolt világörökségi és világörökségi várományos terület övezetén:
a) a területfelhasználás módjának és mértékének összhangban kell lennie a világörökségről szóló
törvényben, valamint a világörökségi kezelési tervben meghatározott célokkal,
b) új külfejtéses művelésű bányatelek, célkitermelőhely nem létesíthető, meglévő külfejtéses művelésű
bányatelek területe horizontálisan nem bővíthető; a felszíni tájsebeket rendezni kell,
c) a közlekedési, vízgazdálkodási és hírközlő infrastruktúra-hálózatokat, továbbá az erőműveket a
kulturális és természeti örökség értékeinek sérelme nélkül, területi egységüket megőrizve, látványuk
érvényesülését elősegítve és a világörökségi kezelési tervnek megfelelően kell elhelyezni.
Az OTrT a 2013. és 2018. évi övezeti kijelölése is településhatáros, az övezet lehatárolásában nincs
eltérés. Ezt az alábbi OTrT kivonatok szemléltetik:
OTRT 2013. HATÁLYOS OTRT 2018.
Az övezethez sorolt területeket az OTrT tervlap településhatáros szinten ábrázolja, a 2011 évi megyei
TrT nem tartalmazott ilyen övezetet.
A világörökségi és világörökségi várományos területek övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása
tervezetében
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
76
A 2019-es tervmódosításhoz kapott adatszolgáltatás szerint Veszprém megyében Világörökségi terület
nem található, világörökség várományos terület Bakonybél.
Vízminőség-védelmi terület övezete
(3.10.)
Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely környezetvédelmi szempontból kiemelt területként
veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és szabályokat
nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.
A területrendezési törvény meghatározása szerint a vízminőség-védelmi terület övezete: a
területrendezésért felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi területrendezési terv
esetében a miniszteri rendeletben, valamint a megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet,
amelybe a felszíni és felszín alatti vizek, az emberi fogyasztásra, használatra szánt vizek és a vízkivételi
művek, továbbá a halak életfeltételeinek biztosítása érdekében kijelölt vizek megóvását szolgáló
védelem alatt álló területek tartoznak.
A területrendezésről szóló törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés 10. pontjában
meghatározott országos övezet területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős
miniszter rendeletben állapítja meg.
A vízminőség-védelmi terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter
9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 5.§ értelmében
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
77
(1) A vízminőség-védelmi terület övezetében keletkezett szennyvíz övezetből történő kivezetéséről és
az övezeten kívül keletkezett szennyvizek övezetbe történő bevezetéséről, illetve a szennyvíz övezeten
belüli kezelésének feltételeiről a megye területrendezési tervében rendelkezni kell.
(2) A vízminőség-védelmi terület övezetébe tartozó települések településrendezési eszközeinek
készítése során ki kell jelölni a vízvédelemmel érintett területeket. A kijelölt vízvédelemmel érintett
területekre vonatkozó egyedi szabályokat a helyi építési szabályzatban kell megállapítani.
(3) A vízminőség-védelmi terület övezetében bányászati tevékenység folytatása a bányászati
szempontból kivett helyekre vonatkozó előírások alkalmazásával engedélyezhető
Az övezetet egyrészt a sérülékeny, felszíni szennyeződésre fokozottan érzékeny vízbázisok és felszín
alatti vízkészletek védelme, másrészt a felszíni vizek védelme érdekében jelölték ki. A hidrogeológiai
adottságok következtében a megye területén számottevő felszín alatti vízkészlet helyezkedik el.
Különös jelentőségét az adja, hogy a felszín alatti vízkészlet egy része biztosítja a megye számos
településének ivóvízszükségletét. A területrendezési övezet legfontosabb célja ennek az ivóvízbázisnak
a megóvása a szennyező tevékenységek káros hatásaitól.
Az övezet által érintett területek megye BKÜ-en kívüli területein is mozaikosak.
A vízfolyások és állóvizek szennyezéssel szembeni védelmének biztosítása nem csak a felszíni vizek
közvetlen védelme, hanem a teljes vízgyűjtőterületre érvényes területhasznosítási szabályok, illetve
korlátozások megfogalmazásával szükséges. A megye területének sűrű vízhálózata és egyes - városi -
térségeinek nagyfokú terheltsége, az intenzív területhasználat - és a Balaton közelsége is - indokolttá
teszi a megye közel felének övezet általi védelmét. Az OTrT alapján az övezet a Balaton
vízgyűjtőterületének védelmi feladatait hivatott ellátni.
A vízminőségvédelmi övezet lehatárolása kismértékben változott, a megye területének mintegy felét
lefedi.
Megyei TrT 2011.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
78
A Vízminőség-védelmi terület övezete lehatárolása a Nyugat-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság
adatszolgáltatásán alapul.
Vízminőség-védelmi terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
Nagyvízi meder övezete
(3.11.)
Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely kiemelt felszíni vízvédelmi és vízgazdálkodási területként
veendő figyelembe.
A területrendezési törvény meghatározása szerint a nagyvízi meder övezete: a területrendezésért
felelős miniszter rendeletében megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben
alkalmazott övezet, amelybe olyan a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló területek tartoznak,
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
79
amelyeket az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít, és amelyeket a mértékadó árvízszint
vagy az eddig előfordult legnagyobb árvízszint közül a magasabb jelöl ki.
A területrendezési törvény 19.§ (4) bekezdése értelmében az (1) bekezdés 11. pontjában
meghatározott országos övezet területi lehatárolását és övezeti szabályait a területrendezésért felelős
miniszter rendeletben állapítja meg.
A nagyvízi meder terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter 9/2019.
(VI. 14.) MvM rendelet 6.§ értelmében
(1) A nagyvízi meder övezetében új beépítésre szánt terület nem jelölhető ki.
(2) A nagyvízi meder övezetében a településrendezési eszközökben, a jogszerűen kijelölt beépítésre
szánt területen a helyi építési szabályzatnak megfelelően, a vízügyi igazgatási szerv hozzájárulásával
lehet építési tevékenységet folytatni.
(3) A településrendezési eszköz módosítása esetén a vízügyi igazgatási szerv egyetértésével lehet új
beépítésre szánt területet kijelölni.
Megyei TrT 2011./teljes megyei terület/ HATÁLYOS OTRT 2018./érintett megyei terület/*
-
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
80
Nagyvízi meder övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
Honvédelmi és katonai terület övezete
(3.12.)
A területrendezési törvény meghatározása szerint a honvédelmi és katonai célú terület övezete: az
OTrT-ben megállapított, kiemelt térségi és megyei területrendezési tervben alkalmazott övezet,
amelyben a Magyarország védelmi képességeit alapvetően meghatározó vagy a NATO-tagságból
eredő, valamint a nemzetközi szerződésekben vállalt kötelességek teljesítéséhez és a Magyar
Honvédség alapfeladatainak rendeltetésszerű, szakszerű és jogszerű ellátásához szükséges
építmények elhelyezésére vagy katonai tevékenységek végzésére szolgáló területek találhatók.
A törvény 32. § (1) szerint a honvédelmi és katonai célú terület övezetét a településrendezési
eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az övezet (1) bekezdés alapján lehatárolt területét a településrendezési eszközökben
a) a b) pontban megfogalmazottak kivételével - minden területfelhasználási kategóriában - beépítésre
szánt vagy beépítésre nem szánt különleges honvédelmi, katonai és nemzetbiztonsági célra szolgáló
terület területfelhasználási egységbe kell sorolni;
b) a zárt bekerített objektumok kivételével honvédelmi célú erdőterület területfelhasználási egységbe
kell sorolni, ha az adott terület az erdők övezete által is érintett.
(3) A (2) bekezdésben foglalt területfelhasználási egység kijelölésének módosítása csak a
honvédelemért felelős miniszter hozzájárulásával lehetséges.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
81
Honvédelmi és katonai terület övezete a megyei TrT 2019 évi módosítása tervezetében
A honvédelmi és katonai célú terület övezete a Honvédelmi Minisztérium adatszolgáltatása alapján
tartalmazza azokat a katonai érdekeltségű területeket, amelyek honvédségi célra történő hosszú távú
fenntartásához országos érdek fűződik.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
82
MEGYEI ÖVEZETEK
Ásványi nyersanyagvagyon övezete
(3.13.)
A területrendezési törvény meghatározása szerint az ásványi nyersanyagvagyon övezete: kiemelt
térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei
területrendezési tervben megállapított övezet, amelyben a megállapított bányatelekkel lefedett,
valamint bányatelekkel le nem fedett, az állam kizárólagos tulajdonát képező, az állami ásványi
nyersanyag és geotermikus energiavagyon nyilvántartás szerint nyilvántartott ásványi
nyersanyagvagyon területei találhatók.
A törvény 19.§ (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés 1. pontjában meghatározott megyei övezet övezeti
szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az
övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.
Az ásványi nyersanyagvagyon terület övezetére vonatkozó előírások az alábbiak a területrendezésért
felelős miniszter 9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 8.§ szerint:
(1) Az ásványi nyersanyagvagyon övezetét a településrendezési eszközökben kell tényleges
kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen, a településrendezési eszközökben csak olyan területfelhasználási
egység, építési övezet vagy övezet jelölhető ki, amely az ásványi nyersanyagvagyon távlati kitermelését
nem lehetetleníti el.
Megyei TrT 2011. Megyei TrT tervezete 2019
Az övezet célja a megye területén ismert ásványkincs készletek lehatárolása, a szükséges
területhasználatra vonatkozó előírások területi hatályának kijelölése. Az övezet a területileg illetékes
bányakapitányság (Veszprém megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály)
adatszolgáltatása alapján került lehatárolásra.
Az övezet az érintett településeket teljes közigazgatási területükkel jeleníti meg. A ténylegesen érintett
területek meghatározása a településrendezési eszközökben történik meg.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
83
Rendszeresen belvízjárta terület övezete
Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely vízvédelmi – katasztrófavédelmi szempontból
megkülönböztetett területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT
lehatárolást és szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe
utalja.
A területrendezési törvény meghatározása szerint a rendszeresen belvízjárta terület övezete: kiemelt
térség esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a megyei
területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a síkvidéki vagy enyhe lejtésviszonyokkal
rendelkező területek azon mélyebb részei tartoznak, ahol a helyi csapadék egy része átmeneti
vízfelesleg formájában, nagyobb mennyiségben és gyakorisággal összegyűlik.
A rendszeresen belvízjárta terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter
9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 9.§ szerint
(1) A rendszeresen belvízjárta terület övezetében új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha
ahhoz a működési területével érintett vízügyi igazgatási szerv a településrendezési eszközök
egyeztetési eljárása során adott véleményében hozzájárul.
Megyei TrT 2011. Megyei TrT tervezete 2019
Földtani veszélyforrás területe
(3.14.)
Az OTrT alapján meghatározott övezet, amely földvédelmi szempontból megkülönböztetett
területként veendő figyelembe. Az övezet területére vonatkozóan azonban az OTrT lehatárolást és
szabályokat nem tartalmaz, ezek meghatározását miniszteri rendelet hatáskörébe utalja.
A területrendezési törvény meghatározása szerint a földtani veszélyforrás terület övezete: kiemelt
térségi területrendezési terv esetében a területrendezésért felelős miniszter rendeletében, valamint a
megyei területrendezési tervben megállapított övezet, amelybe a geomorfológiai adottságaik és
földtani felépítésük folytán a lejtős tömegmozgások és egyéb kedvezőtlen mérnökgeológiai adottságok
által érintett területek tartoznak.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
84
A törvény 19.§ (5) bekezdése szerint a (3) bekezdés 4. pontjában meghatározott megyei övezet övezeti
szabályait a területrendezésért felelős miniszter (4) bekezdésben meghatározott rendelete, az
övezetek területi lehatárolását a megyei területrendezési terv állapítja meg.
A földtani veszélyforrás terület övezetére vonatkozó előírások a területrendezésért felelős miniszter
9/2019. (VI. 14.) MvM rendelet 11.§ szerint
(1) A földtani veszélyforrás terület övezetében a földtani veszélyforrással érintett terület kiterjedését
a településrendezési eszközökben kell tényleges kiterjedésének megfelelően lehatárolni.
(2) Az (1) bekezdés szerinti területen új beépítésre szánt terület csak akkor jelölhető ki, ha ahhoz a
bányafelügyelet a településrendezési eszközök egyeztetési eljárása során adott véleményében
hozzájárul.
(3) A beépítés feltételeit a bányafelügyeleti hatáskörben eljáró illetékes fővárosi és megyei
kormányhivatal hozzájárulásával kell meghatározni.
A hatályos megyei területrendezési terv megfelelő övezete egy gyűjtőkategóriaként határolta le a
földtani veszélyforrások övezetét. Az övezet összetett szempontrendszer alapján foglalta magába
mindazon területek a megyében, amelyek döntően földtani szerkezeti okok, állékonysági adottságok
(omlás- vagy csúszásveszély, stb.), vagy föld alatti üregek okán kiemelten kezelendők.
Ehhez képesta jelenlegi lehatárolás - amely közigazgatási hatályos - a Veszprém megyei
Kormányhivatal Hatósági Főosztály Bányászati Osztály adatszolgáltatása figyelembevételével történt,
amely a megváltozott lehatárolási szempontrendszer figyelembevételével Csabrendek községet
tartalmazza az övezet által érintett területként.
Megyei TrT 2011. Megyei TrT módosítás tervezete 2019.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
85
Egyedileg meghatározott megyei övezetek
A megyei területrendezési terv – élve az OTrT-ben biztosított lehetőséggel – kijelöl és lehatárol
egyedileg meghatározott megyei övezeteket.
Az egyedileg meghatározott megyei övezetek kijelölésére az OTrT 19.§ alatti felsorolásának (3) bek. 5.
pontja, valamint 24.§-a ad felhatalmazást. Az OTrT alapján meghatározott megyei szintű „egyedi
övezeti gyűjtőkategória”, a lehetséges övezetek területére vonatkozóan OTrT-szintű lehatárolást nem
tartalmaz, a 24.§ keretszabályokat (feltételrendszert) állapít meg, - a részletes övezeti szabályok
meghatározását megyei területrendezési terv hatáskörébe utalja.
Az egyedileg meghatározott megyei övezetek lehatárolása a megye terület- és településfejlesztési
dokumentumainak figyelembevételével, megyei koordinációval történik olyan módon, hogy a területi
lehatárolások a követő időszakban is alkalmasak legyenek úgy a rendezési tervezés, mint az Országos
Területfejlesztési Koncepció módosítását követően a fejlesztési eszközök területi fókuszainak
meghatározására. Egyedileg meghatározott övezetek Veszprém megyében (a megyei területfejlesztési
koncepcióval összhangban) az alábbiak:
o Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete
o Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete
o Karsztvízemelkedéssel veszélyeztetett települések övezete
o Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete
o Együtt tervezhető térségek övezetei
o Veszprém megyei jogú város várostérségének alövezete
o Veszprém megye térségközpont városai várostérségeinek alövezete
o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő
térség településeinek alövezete
Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete:
Az övezet alkalmazásának célja a terület és munkaerőigényes gazdaságfejlesztés támogatása a megye
gazdasága szempontjából fontos centrumokban, ott, ahol ennek feltételei adottak.
Az övezet által érintett települések meghatározása Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.)
számú határozatával elfogadott és a 54/2017.(V.25.) MÖK határozat szerint módosított Veszprém
Megyei Területfejlesztési Koncepció figyelembevételével történt.
Az övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az övezethez tartozó települések településrendezési eszközei készítése során azokon a
kereskedelmi-, szolgáltató valamint ipari- gazdasági besorolású területeken, amelyeket a helyi
önkormányzat rendeletével „kiemelt fejlesztési terület”-té minősít az építési telek megengedett
legnagyobb beépítettsége 10%-al lehet magasabb, a legkisebb zöldfelületi arány pedig 5%-al
alacsonyabb, mint az OTÉK 2. számú melléklet szerinti érték.
(2) Az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket
Az övezetre vonatkozó ajánlás: A térségi övezetben az gazdasági terület kialakítását és a gazdasági vállalkozások fejlesztését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.
Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
86
Az övezet alkalmazásának célja az innovációs fejlesztések koncentrálása Veszprémben és a megye
jelentős potenciálokkal rendelkező városaiban.
Az S3 Innovációs stratégia alapján a megyére az alábbi jellemzők vonatkoznak:
Kutatás-fejlesztési ráfordítások a GDP arányában Veszprém megye országosan a leghatékonyabb.
A megyéknek a fenti módszertan szerinti innovációs térben való elhelyezkedése alapján három
régiótípus határozható meg Magyarországon:
• Tudás régiók
• Ipari termelési zónák
• Alacsony tudás- és technológia-intenzitású régiók.
Veszprém megye Tudásrégió.
Megyére jellemző intelligens technológiák:
• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák
• elektronika és félvezető-technológia
• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz)
• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
• építőipar (építőipari anyagtechnológiák)
• fa- és bútoripar
Intelligens technológiák megye területi elhelyezkedése
• különleges anyagok, korszerű anyagok, modern anyagtechnológiák Balatonfűzfő – Balatonfüred
tengely; Tapolca és környéke; Veszprém – Ajka tengely Várpalota környéke, Zirc
• elektronika és félvezető-technológia, Zirc és környéke, Ajka – Veszprém tengely és Pápa környéke
• korszerű szénhidrogén technológia (kőolaj / földgáz) Várpalota és Pétfürdő környéke,
Balatonfűzfő
• vegyipar (pl. gumiipar, műanyagipar, intermedier, műtrágya és kozmetikumok gyártása)
Balatonfűzfő – Balatonalmádi – Balatonfüred tengely; Veszprém, Várpalota – Pét környéke
• épíőtőipar (építőipari anyagtechnológiák) Veszprém
• fa- és bútoripar Zirc és környéke, Pápa és környéke
• A megye felmérése alapján: az intelligens technológiák megye területi elhelyezkedése:
• Termelési eszközök és technológiák innováció orientált fejlesztésének támogatása
Devecser és környéke;
• Magas hozzáadott értékű termékek beszállítói hálózatának fejlesztése a klaszterek és egyéb
vállalkozói együttműködések/kooperációk bázisán. Balatonfüredi járás, Ajkai járás, Veszprémi
járás; Veszprémi Regionális Innovációs Centrum, Zirci járás
• Az agrárágazathoz kapcsolódó adottságok jobb kihasználása, termelési eszközök és
technológiai színvonal és a hozzá kapcsolódó feldolgozóipar (élelmiszeripar) K+F+I valamint
diverzifikált fejlesztése, teljes termelési és értékelési láncok támogatásán keresztül. (növény
(szőlő, gyümölcs, kert) és állattenyésztés területén is) Új, kulináris termékek fejlesztésének és
megjelenésének támogatása
• Pápai járás
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
87
• Devecseri járás
• Tapolcai járás
• Zirci járás
Az övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az övezethez tartozó települések településrendezési eszközei készítése során azokon az
Innovációs-technológiai fejlesztés céljára kijelölt gazdasági és intézményi besorolású területeken,
amelyeket a helyi önkormányzat rendeletével „fejlesztési terület”-té minősít az építési telek
megengedett legnagyobb beépítettsége 10%-al lehet magasabb, a legkisebb zöldfelületi arány pedig
5%-al alacsonyabb, mint az OTÉK 2. számú melléklet szerinti érték.
(2) Az új beépítésre szánt terület kijelölése nem érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket
Az övezetre vonatkozó ajánlás: A térségi övezetben új innovációs-technológiai fejlesztési célú gazdasági terület kialakítását és az innovációs-technológiai vállalkozások és intézmények fejlesztését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell. Karsztvíz emelkedéssel veszélyeztetett települések övezete
Az övezet alkalmazásának célja (a szomszédos Fejér megye készülő területrendezési tervével
összehangolva) a Dunántúli-középhegységi karsztvízszint emelkedés okozta problémák
figyelembevétele a települések területfelhasználásának tervezésében.
Az érintett települések Várpalota-Inota, Öskü, Pápa-Tapolcafő, Veszprém.
Cél: Az emelkedő karsztvízszint következtében vízkárral veszélyeztetett településeken a kár megelőzés
és elhárítás érdekében területhasználati és intézkedési javaslatok megfogalmazása.
Az érintett települések meghatározása a Közép-Dunántúli Vízügyi Igazgatóság adatszolgáltatása (illetve
a KEHOP -1.1.0-15-2017-00010 azonosító szám alatt az Országos Vízügyi Főigazgatóság által indított
projekt területi érintettségének) figyelembevételével történt.
Az övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az érintett települések településrendezési eszközeiben vízügyi adatszolgáltatás, szakvélemény
alapján kell meghatározni a biztonságos, vízkárral nem veszélyeztetett, továbbá a karsztvizek
tisztaságának megőrzését is biztosító területhasználatokat.
(2) A fentiek figyelembevételével el kell készíteni a település vízgyűjtőkre kitekintő csapadék- és
karsztvíz elvezetési tervét.
Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete
Az övezet alkalmazásának célja a megyében kiemelkedő potenciállal rendelkező turizmus fejlesztése
kiemelt célterületeinek meghatározása.
Az övezet által érintett települések meghatározása Veszprém Megyei Közgyűlés 62/2013 (XII.19.)
számú határozatával elfogadott és a 54/2017.(V.25.) MÖK határozat szerint módosított Veszprém
Megyei Területfejlesztési Koncepció figyelembevételével történt.
Az övezet alövezetei:
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
88
• Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton Turisztikai Régió Veszprém megyei települései
• Veszprém megye további turisztikai központjai (Veszprém, Pápa és Sümeg, Zirc)
• Bakony üdülőfalvai
• Somló térsége (Doba, Kisszőlős, Oroszi, Somlójenő, Somlószőlős, Somlóvásárhely)
Az övezetre vonatkozó előírások:
(1) Az övezet által érintett települések területén turisztikai-, rekreációs célú beépítésre szánt és
beépítésre nem különleges terület területfelhasználási egység a települési térség további növelésére
vonatkozó korlátozás esetén is kijelölhető amennyiben az új beépítésre szánt terület kijelölése nem
érinti a védelmi övezetekkel lehatárolt területeket és nem ellentétes Balaton Kiemelt üdülőkörzet
Terültrendezési terve előírásaival.
(2) Az övezettel érintett települések településfejlesztési koncepciója, integrált településfejlesztési
stratégiája, valamint településrendezési eszközei készítése, felülvizsgálata, valamint módosítása során
a turisztikai fejlesztések az övezetben lévő további településekkel való együttes tervezés keretében,
valamint a folytonosságot biztosító nyomvonalak megteremtésével valósítható meg.
(3) A környezeti állapot megőrzése érdekében a térségi övezetbe tartozó települések
településrendezési eszközeinek készítése során a rekreációs célú területeken indokolt csendes övezet
kijelölése.
A megye területrendezési tervében lehatárolt olyan övezet sajátos irányelvekkel, ajánlásokkal, amely a táji, települési karakter megőrzését és a természetközeli, illetve kulturális turizmus lehetőségeinek bővítését és minőségi fejlesztésének területi feltételeit biztosítja. Az övezet alövezetei:
o Balaton Kiemelt Üdülőkörzet, illetve a Balaton Turisztikai Régió Veszprém megyei települései o Turisztikai központok a BKÜ területén kívül (Veszprém, Pápa és Sümeg) o Bakony üdülőfalvai o Somló térsége
Az övezetre vonatkozó ajánlások: 1. A térségi övezetben új turisztikai célú különleges terület kialakítását és az turisztikai vállalkozások
fejlesztését, a turisztikai potenciál növelését és a kihasználás bővítését a vonatkozó jogszabály alapján fejlesztési eszközökkel is támogatni kell.
2. A fejlesztéseknél az egymásra épülő, az egymást nem kioltó javaslatok élvezzenek prioritást. 3. Az övezettel érintett településen belül az ökoturizmust szolgáló fejlesztések (különösen kerékpáros
útvonal, gyalogos útvonal, lovas útvonal kijelölése és megvalósítása) kapjon hangsúlyt. 4. Az övezetbe tartozó települések településrendezési tervezése során a Bakony, illetve a Somló
tájképi adottságaiból adódó potenciál hosszú távú megőrzését és a turisztikai lehetőségek kihasználását egyaránt biztosító területfelhasználás, valamint bel- illetve külterületi szabályozás meghatározása szükséges.
5. Az érintett települések településrendezési eszközei készítése során a Somló-hegy egyedülálló
tájképi adottságainak, szőlő és borkultúrához kapcsolódó tradícióinak megőrzését szükséges elősegíteni.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
89
6. A meglévő települések megújulását és intenzitásnövekedését szükséges támogatni a fejlesztési területek ötletszerű burjánzásával szemben. Ösztönözni kell a városi és vidéki rekreáció fejlesztését, az ehhez szükséges területhasználati egységek kijelölését az együttműködő településeken, különös tekintettel a turisztikai prioritású Zirc környéki és Csabrendek környéki térségben.
7. A komplex tájgazdálkodás elveinek érvényesítése során szükséges az erdő- és mezőgazdálkodás
táji arculatot megőrző módjainak preferálása. 8. A bakonyi kistelepülések, zsáktelepülések nyugalmának és turisztikai vonzerejének megőrzése
érdekében a településekre jelentős mértékben zavaró átmenőforgalmat vonzó úthálózati fejlesztések nem valósíthatók meg. A térség mellékúthálózata csak a legszükségesebb mértékben bővíthető. Új útkapcsolati elemek tervezése során a természetközeli turizmus bázisainak számító kistelepülések háborítatlanságának megőrzésére kell törekedni.
9. Kiemelt figyelmet kell fordítani az üdülőterületek térségi szinten összehangolt kijelölésére mind a
Bakony, mind Csabrendek térségében. Az üdülőterületek jó minősége érdekében ütemezett szabályozással csak akkor és akkora területen keletkeztessen építési jogokat a településrendezési terv, amikor és amekkora területen a minőségi turizmus megteremtésének és rentábilis működtetésének feltételei adottak, illetve tervezhető időtávon belül biztosíthatók.
10. A helyi szabályozási tervekben a bakonyi kistelepülések karakteréhez nagyban hozzájáruló népi
építészeti emlékek megőrzését biztosító előírásokat kell alkalmazni. A települések és a táj harmóniájának megőrzése érdekében új beépítésre szánt területek kijelölése során törekedni kell a takarékosságra. Az építési előírások között biztosítani kell kistelepülések esetében a turizmushoz kapcsolódó fejlesztések megvalósíthatóságát
11. Az új épületeket a rendeltetés és a helyi építészeti és táji adottságokhoz igazodva kell megtervezni,
és az építési engedély iránti kérelemhez a külön jogszabályban meghatározott látványtervet kell mellékelni.
12. A településrendezési eszközök készítése során - a településképi-tájképi értékeken túl - a speciális
középhegységi adottságokhoz és erdősültségi viszonyokhoz illeszkedő rekreáció (bakancsos turizmus, kerékpározás, erdei tanösvény, vendéglátás, kerékpáros pihenő stb.) megteremtésének lehetőségeit is biztosítani szükséges. Javasolt a bakonyi gyalogos és kerékpáros turizmus infrastruktúra egységes minőségi és arculati szempontok szerinti kiépítése.
Együtt tervezendő térségek övezete
Az övezet tartalma:
o Veszprém megye várostérségeinek alövezete o Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség
településeinek alövezete
Veszprém megye várostérségeinek alövezete
A települések közigazgatási területén túlmutató térségi szemlélet, a várostérség szintű tervezés
meghonosítása a területi tervezésben az Országos Fejlesztési és Területfejlesztési Koncepció kiemelt
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
90
célkitűzése, amelynek meghonosításában a koncepció országgyűlési elfogadása óta nem történt
érdemi előrelépés. Az övezet alkalmazásának célja Veszprém és funkcionális várostérsége, illetve a
megye térségközponti funkciójú városai és várostérségük (elsősorban fejlesztési) együtt tervezésének
megalapozása és előmozdítása.
A várostérségek lehatárolása a jóváhagyott megyei területfejlesztési koncepcióval összhangban
történt.
Az alövezetre vonatkozó előírások:
(1) Veszprém megye egyes várostérségei lehatárolását a 2020-2027 közötti fejlesztési időszak
előkészítésére az érintett települési önkormányzatok bevonásával a megyei önkormányzat határozza
meg.
(2) Az egyes várostérségek területére az érintett települések (az OFTK által előirányzott) a
Veszprém megyei Önkormányzat, illetve a Veszprém megyei jogú város Önkormányzata
koordinálásában a 2020-2027 időszakra szóló közös (integrált) várostérségi fejlesztési tervet
készítenek.
Az alövezetre vonatkozó ajánlások:
1. Az övezet területén ösztönözni kell az érintett települések együttes fejlesztési koncepcióinak, programjainak készítését, településszerkezeti terveik, környezetvédelmi és klímavédelmi programjaik összehangolását. 2. Javasolt, hogy a járásszékhely városok várostérségeiben érintett települések kezdjék meg a térség egésze jövőképének végiggondolását, a 2020-2027 közötti fejlesztési időszakra való közös felkészülést. 3. Az övezet területén érintett települések alakítsanak ki közös stratégiát az ingatlanspekuláció megelőzésére, a területi kínálatok szabályozására, a településfejlesztési irányok, projektek meghatározására, a várható folyamatok kézbentartására, a fenntartható területkínálat és területfelhasználás kialakítására, a táj védelmére. 4. Az együtt tervezhető térségek használják ki a több települést érintő együttes pályázati és pályáztatási lehetőségeket, a fejlesztési források feltárási lehetőségeit és kistérségi szinten is optimális felhasználását. Az együttes tervezés kiterjeszthető a terület- és településtervezési, ingatlan- és gazdaságfejlesztési szinten túl a településszociológiai és humánerőforrás gazdálkodási, oktatási és kulturális területekre is.
Az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség
településeinek alövezete
Az alövezethez tartozó települések körét az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program
érdekében önkéntesen együttműködő térség települései alkotják.
Az alövezetre vonatkozó előírás:
(1) Az övezet által érintett települések az „Európa kulturális fővárosa Veszprém 2023” program
sikere érdekében középtávú településfejlesztési dokumentumaik tartalmát – a térség egésze
fejlesztése, a területi potenciálok sokoldalú kihasználása, illetve a párhuzamosságok kiküszöbölése
érdekében - összehangolják.
Az elfogadásra kerülő munkarészekre vonatkozó összefoglaló indoklás
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
91
A megyei területrendezési terv elfogadásra kerülő munkarészei közül kiemelkedő jelentőségű a megyei
önkormányzati rendelet és annak mellékletei, amely az országos területrendezési szabályozáshoz
kapcsolódva – a törvénynek és a területrendezési tervek tartalmi követelményeiről szóló
kormányrendeletnek megfelelően - tartalmazza Veszprém megye BudaVeszprémi agglomeráción kívüli
területének távlati térszerkezetét és területfelhasználását (területhasználati jövőképét). Az egyes
területfelhasználási kategóriákhoz tartozó (a területrendezési törvény által meghatározott) előírások
érvényesítésével elérhető, hogy a településszerkezeti tervek módosítása során az egyes konkrét
területek felhasználása megváltoztatásával kapcsolatos helyi önkormányzati döntések összhangba
legyenek a törvény által megfogalmazott célokkal (mint az infrastruktúra hálózatok bővítésével
kapcsolatos területigény biztosítása, az erdőterületek védelme és bővítése, a települések
kompaktságának biztosítása, azon belül a zöldterületek növelése, illetve a fenntartható
vízgazdálkodással kapcsolatos hosszú távú érdekek érvényesülése).
A megyei szerkezeti terv ezzel meghatározza azokat a kereteket, amelyek figyelembevételével a
településszerkezeti tervek elkészíthetőek, illetve módosíthatóak. Garantálja, hogy az országos és
megyei érdekeltségű műszaki infrastruktúra hálózat elemei és létesítményei a települések szerkezeti
terveibe is beillesztésre kerüljenek, a helyi hálózatok azok figyelembevételével kerüljenek
továbbtervezésre.
A megyei önkormányzati rendelet részét képező megyei területrendezési szabályzat tartalmazza az
övezeti tervet (a területrendezési tervben alkalmazott övezetek lehatárolását). Az övezeti
lehatárolások - a kapcsolódó (már a területrendezési törvényben meghatározott) előírások
érvényesítésével együtt - biztosítják, hogy az ökológiai-, természet- és tájvédelmi, földvédelmi,
vízvédelmi, örökségvédelmi és honvédelmi, illetve katonai érdekek érvényesüljenek azáltal, hogy a
törvényekben meghatározott országos érdekek a településrendezési tervek készítése során is
érvényesüljenek. Az országos övezeteken túl az ásványi nyersanyagvagyon területeit, a rendszeresen
belvízjárta területeket, valamint a földtani veszélyforrás területei lehatárolását tartalmazó övezetek
pedig alapvető információkat tartalmaznak az egyes területek beépíthetőségének megállapításához.
Ezzel nélkülözhetetlen szakmai segítséget nyújt a megyei TrT hatálybalépése után készülő
településszerkezeti tervek kidolgozásához.
A területrendezési törvény adta felhatalmazás figyelembevételével Veszprém megyében is a megyei
önkormányzati rendelet részeként kerültek meghatározásra és szabályozásra Veszprém megye
egyedileg meghatározott övezetei:
o Gazdaságfejlesztés kiemelten támogatott célterületének övezete
o Innovációs-technológiai fejlesztés támogatott célterületének övezete
o Turisztikai fejlesztések támogatott célterületének övezete
o Balaton Turisztikai Régió Üdülőkörzet Veszprém megyei települései
o Turisztikai központok a BTK területén kívül (Veszprém, Pápa, Sümeg)
o Bakony üdülőfalvai
o Együtt tervezhető térségek övezete (Ezen belül külön övezetként az „Európa kulturális
fővárosa Veszprém 2023” program érdekében együttműködő térség).
Ezek az övezeti lehatárolások hozzájárulnak a 2020-2027 közötti időszakra készülő megyei
területfejlesztési programok részét képező gazdaságfejlesztés célterületei – területi potenciálokat és
sajátosságokat egyaránt figyelembe vevő - meghatározásához.
A megyei területrendezési tervek elfogadásra kerülő munkarészei között – a rendeleten túl –
kiemelkedően fontosak az önkormányzati határozattal elfogadásra kerülő munkarészek.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
92
A határozattal elfogadásra kerülő munkarészek közül a területrendezési ajánlások a továbbtervezés
során figyelembevételre ajánlott szakági javaslatokat tartalmazza. Az ajánlások egyaránt vonatkoznak
úgy az egyes területfelhasználási kategóriák által érintett területek továbbtervezésére, (a
területhasználat alakítására), mint a megyei övezetekre. Az ajánlások figyelembevétele elősegíti a
megyei TrT tartalmának érvényesítését.
A megyei területrendezési terv határozattal elfogadásra kerülő munkarészei közül az intézkedési terv
azokat a feladatokat foglalja össze, amelyeket a megyei önkormányzat vállal a területrendezési tervben
foglaltak érvényesítésének elősegítése érdekében.
Az Országos Területrendezési Terv és Veszprém megye területrendezési terve
módosításának összhangja
A megyei TrT módosításának egyeztetési anyagának tartalma minden vonatkozásban megfelel a
területrendezési tervek 2019 június 27-én hatályos előírásoknak, a területrendezési tervek tartalmi
követelményeinek és a hatályos OTrT előírásainak.
A végső nyilatkozat az egyeztetési eljárás befejeztével, a tervanyag véglegesítése után kerül
beillesztésre a terv dokumentációjába.
Területi mérleg
A településenként és területfelhasználási kategóriánként meghatározandó területi érintettség
számszerű adatai az egyeztetési eljárást követően, a végleges tervi munkarészek kidolgozása során
kerül meghatározásra.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
93
TERÜLETI (KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI, GAZDASÁGI) HATÁSVIZSGÁLAT
1.1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának ismertetése
1.1.1. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálat kidolgozásának folyamata
Veszprém Megye Önkormányzata megkezdte Veszprém Megye Területrendezési Terve Módosítása
kidolgozását. Ezzel egyidőben megkezdődött a javaslattevő fázis 218/2009. (X.6.) Korm. rend szerinti
területi (környezeti, társadalmi, gazdasági) hatásvizsgálata, valamint a 2/2005. (I. 11.) Korm.
rendeletben előírt környezeti értékelés kidolgozása. A hatásvizsgálat környezeti részét a 2/2005. (X.6.)
Korm. rend. szerinti környezeti értékelés kiváltja, így a jelen hatásvizsgálat csak társadalmi, gazdasági
szempontú. Mind a hatásvizsgálat, mind a környezeti értékelés eredményei beépülnek az elfogadásra
kerülő megyei területrendezési terv módosításába.
Veszprém megye hatályos területrendezési tervét 2010-2011 között a VESZPRÉMTERV Kft
tervezőgárdája a készítette a VÁTI Kht által 2005-ben készített terv felülvizsgálatával és módosításával
az akkor érvényes tartalmi követelmények figyelembevételével. A terv egységes szerkezetbe foglalt
anyaga az 5/2011. (II.28.) megyei önkormányzati rendelettel került elfogadásra. Veszprém megye
területrendezési tervének megyei szabályozási ajánlásairól a Veszprém Megyei Önkormányzat
Közgyűlésének 15/2011. (II.24.) MÖK határozata, míg a területrendezési intézkedési javaslatról a
16/2011. (II.24.) MÖK határozata szól. A tervről szóló rendelet 2011. július 1.-én lépett hatályba. A még
hatályos megyei területrendezési terv a jóváhagyása időszakában érvényes Országos Területrendezési
Terv (OTrT) figyelembevételével határozta meg a megye szerkezetének, területhasználatának és
területi szabályozásának rendszerét. Ezzel e terv olyan keretet adott a települések által készített
településrendezési tervek készítése számára, amelynek helyi szintű betartása esetén a
településszerkezet alakításában, illetve az egyes területek felhasználásában biztosítottá vált az
országos, a térségi (megyei) és a helyi érdekek összehangolt érvényesülése.
A jelen tervezési fázisban a megyei területrendezési terv ismételt módosítására kerül sor. A
területrendezésért felelős Miniszterelnökség állásfoglalása szerint a 2019 évi módosítás egyfázisú
eljárás. A módosítás előkészítése keretében elkészül - és a tervdokumentációval együtt széleskörű
egyeztetésre került - a terv társadalmi-, környezeti és gazdasági hatásainak vizsgálatát tartalmazó
dokumentum is.
Tekintettel arra, hogy 2011-ben Veszprém Megye Közgyűlése a hosszú távra szóló célok és a várható
hatások együttes ismeretében döntött a megye térszerkezetéről és terület-felhasználásáról, azok
hatásainak ismételt vizsgálatára nem kerül sor, így a jelen módosítás előkészítése keretében készített
társadalmi-, környezeti-, társadalmi hatásvizsgálat kizárólag azokra az elemekre vonatkozik,
amelyek jelen tervezési eljárás részeként kerülnek megváltoztatásra, vagy kiegészítésre, amelyeket
jelen dokumentáció a hatályos tervben rögzítettektől eltérően tartalmaz.
Jelen módosításra elsősorban az időközben módosított Országos Területrendezési Tervről szóló
törvényben érvényesített változtatások, kiegészítések miatt kerül sor.
A módosítás célja - az OTrT módosítással átalakult területrendezési eszközkészlet alkalmazásával, a
megújított ágazati adatszolgáltatások figyelembevételével - az időközben elfogadott megyei
területfejlesztési dokumentumok célkitűzései szolgálatában, a térségben érintett települési
önkormányzatok szempontjai együttes figyelembevételével a területrendezés hatékonyságának
javítása.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
94
Jelen módosítás tárgya és területe – az egyedileg maghatározott övezetek kivételével - Veszprém
megye Balatoni Kiemelt Üdülőkörzeten kívüli területe.
Az egyedileg maghatározott övezetére vonatkozó előírások és ajánlások a megye teljes közigazgatási
területére vonatkoznak.
1.1.2. A területi (környezeti, társadalmi és gazdasági) hatásvizsgálathoz felhasználandó információk leírása
A hatásvizsgálat a Veszprém Megyei Önkormányzat által rendelkezésre bocsájtott dokumentáció,
háttértanulmányok, vizsgálatok, munkaközi anyagok, és a nyilvános tanulmányok, jelentések,
fejlesztési stratégiák alapján készült. A hatásvizsgálatban felhasználtuk továbbá a részletes
helyzetfeltáró vizsgálatok dokumentációját.
Felhasznált tanulmányok, programok, stratégiák:
Veszprém megye területrendezési terve, 2011
Veszprém megye területrendezési terve (módosítás előkészítése), 2016
Országos Területrendezési terv, 2013
Nemzeti Fenntartható Fejlődési Stratégia (NFFS), 2007
Országos Területfejlesztési Koncepció (Nemzeti Fejlesztés 2030), 2012
Nemzeti Vidékstratégia (NVT), 2012
Veszprém megye területfejlesztési koncepciója
Veszprém megye területfejlesztési programja
Veszprém megye klímastratégiája (2018)
Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési teréről szóló törvény (2018)
A hatásvizsgálat természeténél, korlátainál fogva nem végez újabb adatgyűjtést. A rendelkezésre álló
idő és erőforrások arra terjednek ki, hogy a meglévő anyagokat elemezzük. A társadalmi, gazdasági
hatásvizsgálat keretében tehát a meglévő adatok vizsgálata, a különböző elfogadott fejlesztési
koncepciók, stratégiák szempontrendszerének és a területrendezési terv módosítás céljai
megfelelőségének vizsgálata történik, történt meg.
1.2. A tervmódosítás ismertetése és céljainak összevetése más megegyező szintű tervek, koncepciók, programok céljaival
1.2.1. A területrendezési terv módosítás főbb céljai, tartalmának összefoglaló ismertetése
A tervmódosítás célja
Veszprém megye területrendezési terv módosításának alapvető célja a megyei TrT hozzáigazítása az
időközben módosított a „Magyarország és egyes kiemelt térségei területrendezési terve” 2019 március
15-től hatályos törvény részét képező OTrT-hez.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
95
Fentiek figyelembevételével jelen módosítás céljai:
• A megye térszerkezetének - az OTrT-ben 2018-ban történt változtatásokat is figyelembe vevő - további fejlesztése, a települések, településcsoportok számára a kedvező fejlődési perspektíva területi feltételeinek megteremtése,
• a megye elmaradott és fejlettségben élen járó térségei között a térszerkezet fejlesztésével, valamint a térségi szabályozás alakításával a településközi kapcsolatok erősítése, az együttműködés elmélyítése,
• a területi adottságok és erőforrások hosszú távú hasznosítása és védelme, • a megye településrendszerének kiegyensúlyozott fejlesztése, a térszerkezetben meglévő
aránytalanságok kiegyenlítése, a meglévő központok erősítése, a központhiányos térségek funkcióinak bővítése, a településrendszer központjai számára kedvező működési feltételek valamint a megfelelő hozzáférhetőség biztosítása,
• a térségi terület-felhasználás rendszerének, optimális hosszú távú szerkezetének meghatározása, a terület-felhasználási és környezethasználati konfliktusok feloldása,
• a műszaki-infrastrukturális hálózatok összehangolt elhelyezése, azok térbeli rendjének meghatározása,
• az ökológiai, társadalmi elvek és értékek érvényesítése, • a megye területén található ökológiailag értékes és a tájképvédelem, szempontjából értékes
területek megőrizve fejlesztésének, a táji, természeti és épített környezeti értékek védelmének biztosítása,
• a kitűnő adottságokkal rendelkező idegenforgalom fejlesztése, a lehetőségek mind szélesebb körének kihasználását lehetővé tevő területszerkezet és szabályozás kidolgozása,
• valamint a fejlesztések lehetséges helyszíneinek biztosítása.
1.2.2. A tervmódosítás összevetése más releváns tervekkel, koncepciókkal
Veszprém megye területrendezési tervének módosításához készült Környezeti Értékelés tartalmazza a
releváns tervekhez való kapcsolódást, összevetést bemutató részletes elemzést.
1.2.3. A tervmódosítás részcéljainak társadalmi és gazdasági szempontú konzisztencia vizsgálata, az esetleges ellentmondások feltárása.
A megyei területrendezési terv OTrT-törvényhez igazítása esetében ennek az elemzésnek az elvégzése
nem releváns annál az oknál fogva, hogy a területrendezési terv csupán közvetett eszközkészlettel
rendelkezik a gazdasági és a társadalmi folyamatok befolyásolására. Ilyen típusú szabályok, előírások –
a vonatkozó jogszabályi előírásokból következőleg - a tervben nem kaptak helyet.
1.2.4. A jelenlegi társadalmi és gazdasági állapotnak a tervvel összefüggésben lévő elemeinek ismertetése
Fenti fejezetben írtak alapján e fejezet kidolgozása nem releváns.
1.2.5. A tervben javasolt térségi területfelhasználási kategóriák kijelölésével és övezetek lehatárolásával kapcsolatos azon környezeti, társadalmi és gazdasági jellemzők azonosítása, amelyekre a módosítás valószínűleg jelentős befolyással lesz
A megyei területrendezési terv övezeti lehatárolásai a vonatkozó jogszabály szerinti államigazgatási
szervek által nyújtott adatszolgáltatásokon alapulnak.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési dokumentáció
96
A megyei területrendezési terv módosítása ebben a fázisban az OTrT törvény, a vonatkozó
jogszabályban előírt állami adatszolgáltatások valamint a képviselőtestületek által elfogadott
joghatályos településszerkezeti tervek adataiból épül fel.
Ezen túl csak a megyei önkormányzati határozattal jóváhagyandó munkarészek között tartalmaz olyan
kiegészítő (egyedileg meghatározott sajátos megyei) övezeteket, amelyek lehatárolására már a
hatályos OTrT is lehetőséget ad.
1.2.6. A társadalmi és gazdasági állapot várható alakulása abban az esetben, ha a javaslatok nem valósulnának meg A 3. fejezet részletesen tartalmazza.
1.2.7. A tervmódosítás céljainak megvalósulása esetén a társadalmi és gazdasági szempontból közvetett vagy közvetlen negatív hatást kiváltó tényezők feltárása A 3. fejezet részletesen tartalmazza.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
97
1.3. A célok hatásainak tételes elemzése azok megvalósulása, illetve meg nem valósulása esetén
Az alábbi fejezet a társadalmi, gazdasági és környezeti hatások vizsgálatának eredményét mutatja be.
A megyei területrendezési terv módosításában szereplő javaslatok környezeti szempontú elemzésére
Környezeti értékelés készül, amely tartalmazza a környezeti hatások részletesebb elemzését.
A tervezett elemek
A tervezett változtatás várható
Társadalmi
Gazdasági
Környezeti
hatásai
A térségi szerkezeti tervet érintő területfelhasználási változtatások
A megyei terv módosítása
előkészítése során - a
hatályos
településszerkezeti tervek
tartalmának
feldolgozásával –
módosításra, a 2018.
márciusi állapot szerint
aktualizálásra került a
területfelhasználás jogi
állapotát - ezen belül a
települési területek
kiterjedését - rögzítő
vizsgálat, amely a
módosítás kiinduló alapját
képezi.
A tervezés során választott
megoldás jogbiztonságot
biztosít, azt, hogy a települési
önkormányzatok által az
önkormányzati és az épített
környezet alakításáról szóló
törvényekben biztosított
döntések beépültek a megyei
szerkezeti terv alapját képező
területfelhasználási
adatbázisba, tehát a tervezés
során e döntésekben
meghatározottakhoz
kéVeszprém terület-
felhasználási
visszasorolásokra nem kerül
sor.
A megyei tervbe beépülnek
azok a települések által
jóváhagyott
területfelhasználási
változtatások, amelyek
elsősorban a gazdasági
terültek kiterjedése
növelését teszik lehetővé a
települési térségeken belül.
Gazdaságilag is
kiszámíthatóvá válik a
terület-felhasználás,
biztosított az egyes területek
folyamatos fejleszthetősége.
Az alkalmazott megoldás
biztosítja, hogy a
települési térség további
bővítése során
következetesen lehessen
alkalmazni azokat a térségi
övezeteket, amelyek a
terület-felhasználást
befolyásolják, korlátozzák.
(E korlátozások a
jóváhagyott
településszerkezeti
tervekben beépítésre
szánt és jogszerűen kijelölt
területeket nem érinti.)
Tekintettel arra, hogy a
területrendezési
szabályozásban a hatályos
megyei terv elfogadása
óta megváltozott a
„települési térség”
fogalma, jelen módosítás
már az új
fogalomhasználatnak
megfelelően települési
térségként rögzíti a
települések teljes
belterületét, valamint az
azon kívüli területeken a
hatályos
településszerkezeti
tervekben beépítésre
szánt területekként
rögzített területek
összességét.
A változtatás a települési
önkormányzatoknak nagyobb
mozgásteret enged a
belterületek
felhasználásában, de nem
jelent kötelezést
a területfelhasználási
kategóriák meghatározása
során.
A változtatás a belterület
egésze települési térséggé
nyilvánításával bővíti az
önkormányzat mozgásterét
új beépítésre szánt területek
kijelölésében, szűkíti ezzel a
korlátozásokat.
Tekintettel arra, hogy a
változtatás nem jelent
érdemi változást a
területfelhasználásban, a
változtatás környezeti
hatása sem jelentős.
Amennyiben a
továbbtervezés során a
települési önkormányzat a
belterület korábban
beépítésre nem szánt
területein él az új
beépítésre szánt terület
kijelölése lehetőségével,
ezt csak ott teheti meg,
ahol az nem ütközik a
védelmi övezetek
jelentette korlátba, tehát
bár növelheti a
területhasználat
intenzitását, de nem jár
természeti, vagy
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
98
Így a fogalomhasználat
változása miatt a
Veszprém megyei tervben
is változik (a teljes
belterület
figyelembevétele miatt
esetenként jelentősen
bővül) a települési
térségek területe.
Ez a területi növekedés
azonban nem jelent
tényleges módosulást a
területfelhasználásban.
Egyedül a belterületek
eddig beépítésre nem
szánt területein növeli az
önkormányzatok
mozgásterét a
településrendezési
kategóriák szabadabb
meghatározására.
környezeti értékek
vesztésével.
Tekintettel arra, hogy az
OTrT következő
módosítását is magába
foglaló „Magyarország és
egyes kiemelt térségei
területrendezési terve”
törvény már nem
alkalmazza a „vegyes
területfelhasználású
térség” kategóriát, a
megyei terv 2019 évi
módosítása sem határol
már le vegyes
területfelhasználású
térséget.
A változtatást az teszi
lehetővé, hogy a
területrendezési terv
készítéséhez használt – a
földhivatali nyilvántartási
térképpel megegyező
rajzolatú - digitális
alaptérkép, illetve ehhez
kapcsolódó hiteles
erdészeti nyilvántartás a
területfelhasználási
kategóriák nagyobb
pontossággal történő
lehatárolására ad
lehetőséget.
A vegyes területfelhasználású
térség elhagyása egyrészt
kedvező, mert lehetőséget ad
a területfelhasználás
konkrétabb és pontosabb
meghatározására,
lehatárolására. Ugyanakkor
kedvezőtlen következmény,
hogy a továbbtervezés (a
településrendezési tervek
készítése során) némileg
szűkíti a települési
önkormányzat mozgásterét a
területfelhasználási
kategóriák
meghatározásában.
A kedvezőtlen hatást
nagymértékben enyhíti, hogy
az OTrT módosítása
rugalmasabbá teszi a
területfelhasználás
tervezését, ezzel – a vegyes
területhasználású térségi
kategória alkalmazása nélkül
is lehetőséget ad a táji
adottságoknak és
karakternek megfelelő
mozaikos tájhasználat
kialakítására, ahol ez
indokolt.
Mivel a területfelhasználásra
vonatkozó szabályok
(módosításával)
enyhítésével (az OTrT
módosítása hatályba lépését
követően) a vegyes
területfelhasználású térség
alkalmazása nélkül is
lehetővé válik a területi
adottságoknak és
potenciálnak megfelelő
mozaikos területfelhasználás
tervezése, a változtatásnak
nincs érdemi gazdasági
hatása.
A területfelhasznásra
vonatkozó szabályok
változásával vegyes
területfelhasználású
térség alkalmazása nélkül
is lehetővé válik a területi
adottságoknak és
potenciálnak megfelelő
mozaikos
területfelhasználás
tervezése, a
változtatásnak nincs
érdemi környezeti hatása.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
99
A 2016 évi megyei TrT
módosítás tervezetében
még alkalmazott „vegyes”
kategória elhagyásával nő
úgy az erdőgazdasági-,
mint a mezőgazdasági
térség kiterjedése a
hatályos megyei tervben
tervezetthez kéVeszprém,
de ez jelent érdemi
változást a
területhasználatban.
Tekintettel arra, hogy a
területi besorolás változása
nem jelent változást a
területfelhasználásban,
annak nincs érdemi gazdasági
hatása. Ugyanakkor a
változtatás előnyös, mert
biztosítja úgy az
erdőgazdálkodás, mint a
mezőgazdálkodás területi
alapjait.
A változásnak nincs érdemi
gazdasági hatása
A változásnak nincs
érdemi környezeti hatása
Az OTrT szerint Veszprém
megyében az
erdőgazdasági térség
kiterjedése (az Országos
Erdőállomány Adattárban
szereplő erdő és
erdőgazdálkodási célokat
közvetlenül szolgáló
földterületek, valamint
erdőtelepítésre javasolt
területek összessége) 166
413 hektár, az Adattár
szerinti a jelenlegi
tényleges erdőterület 117
916 hektár.
E szerint az OTrT 48 497
hektár (jelenleg
mezőgazdasági művelés
alatt álló erdőtelepítésre
alkalmas területen) jelöl ki
erdőgazdálkodási
térséget. Ez a megye
erdőgazdálkodási
térséggel érintett
területének 41 %-os
növelését jelenti.
Ezzel összefüggésben az
erdőgazdálkodási térség
tervezett kiterjedése a
hatályos megyei tervben
tervezetthez kéVeszprém
nő. A növekedés 45 422
hektár, amely Veszprém
megye erdősültségéhez
viszonyítva is jelentős
változás. Az
erdőgazdasági térséggel
érintett területek térbeli
elhelyezkedése is
változott, amely az
erdősítésre javasolt
területek kijelölése
módszertana
Veszprém megye elkötelezett
a táji-, természeti értékei
megőrzésében és
fejlesztésében.
Ezért támogatja az
erdőterületek akár olyan
mértékű növelését is,
amelyet a területrendezési
törvény részét képező OTrT
meghatároz, de annak
érvényesítése során – még a
törvény hatályba lépése előtt
a fokozatosság
lehetőségének biztosítását
kezdeményezte a törvényi
szabályozást előterjesztő
Miniszterelnökségnél a
megyei Őnkormányzat.
A hatályos új területrendezési
törvény szerint az országos
területfelhasználási
kategóriák területén belül a
megyei terület-felhasználási
kategóriák területének
kijelölése során az
erdőgazdálkodási térség
területének legalább 95%-át
erdőgazdálkodási térség
kategóriába kell sorolni; a 11.
§ a) pontja szerint a megyei
területrendezési terv
településrendezési
eszközökben történő
érvényesítése során e
területek legalább 75%-át
erdőterület terület-
felhasználási egységbe kell
sorolni.
Az erdőterületek pontosítása
és védelme kiemelt célja a
megyei területrendezési
tervnek. Ennek társadalmi
hatásai kiemelten fontosak
A területrendezési
törvényben rögzített
szabályozás érvényesítése
kedvezőtlen hatású lehet
gazdasági szempontból. E
hatások már a megyei
területrendezési terv, de
különösen a
településrendezési eszközök
azt követő módosításának
elfogadása után érezhetik
hatásukat.
A változás (közép- és nagy
távon) olyan konfliktusokat
fog okozni, amelyek
nehezítik a megyei
területfejlesztési
koncepcióban jóváhagyott
célok elérését.
A fejlesztési célkitűzések
között ugyanis kiemelt
jelentőségű a vidék
fejlesztése, ennek részét
képezően – a helyi
gazdaságok erősítéséhez és
a vidéki megélhetés
feltételeihez egyaránt
hozzájáruló - szántóföldi és a
kertészeti növény-
termesztés, valamint az
állattenyésztés fejlesztése az
ebben hagyományokkal
rendelkező térségekben, az
erre alkalmas területeken.
Ehhez a településeknek és a
gazdálkodóknak rövid és
középtávon azokra a
területekre is szükségük van,
ahol nagy távon az
erdőtelepítés, a
fenntartható erdő és
vadgazdálkodás lesz
támogatott.
Környezeti szempontból
kedvező hatású az
erdőgazdálkodási térség,
majd ennek érvényesítése
esetén a
településrendezési
tervekben az „erdő”
területfelhasználási
egységek jelentős
növelése, amely hosszú
távon (az erdőtelepítést
ösztönző finanszírozási
rendszerek pozitív irányú
változása esetén) a megye
erdősültségének jelentős
növekedését eredményezi
majd.
Ez a pozitív hatás
egyaránt érvényesül az
erdőtalajokban rejlő
agroökopotenciál
kihasználásában, a megye
ökológiai potenciálja
növelésében, illetve a
klímaváltozás elleni
hatékony küzdelemben.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
100
megváltozásával függ
össze.
Az erdőgazdasági
térséggel (és annak a
településrendezési
tervekben való
érvényesítésével)
összefüggő változás, hogy
az új területrendezési
törvény a megyei terület-
felhasználási kategóriák
területének kijelölése
során 75%-ról 95%-ra
emelte azt az arányt,
amely az OTrT szerint az
erdőgazdálkodási térség
területének
meghatározott %-át a
megyei területrendezési
tervben is
erdőgazdálkodási térség
kategóriába kell sorolni.
ebben a jelentősen erdősült
megyében is.
Kedvezőtlen gazdasági
hatás, hogy az „erdő”
besorolású területeken
veszélybe kerül a
területtulajdonosok
földalapú támogatása, a
gazdaság fejlesztésére
irányuló pályázatoknál pedig
hátrányba kerülnek a
gazdálkodók az erdő
besorolású területeken.
Az erdőterületek
kiterjedésének pontosítása,
illetve az erdősítésre
alkalmas területeken
történő erdőgazdálkodási
térség növelés javítja az erdő
és a vadgazdálkodás térségi
potenciáljait.
A tervezett megoldás
lehetőséget teremt a
hagyományos művelési ágak
(legtöbbször szántó művelési
ágú területek) fenntartására
ott, ahol a szántóföldi
kultúrák fenntartásához
gazdaság érdekek fűződnek.
A tervezett megoldás nem
„kényszerít” olyan
„túlerdősítésre, amely
ellentétes a helyi társadalom
érdekeivel.
A területrendezési
törvény változásához
alkalmazkodva a megyei
TrT-ben is
megszüntetésre került az
„építmények által igénybe
vett térség” és
bevezetésre került a
„sajátos terület-
felhasználású térség”.
A változás lényege a két
kategória fogalom-
meghatározásának az
eltéréséből adódik.
Az építmények által
igénybe vett térség a
korábbi OTrT szerint:
„amelybe a műszaki
A hatályos település-
szerkezeti tervekben
megfogalmazott terület-
felhasználás (amely a
településenként külön-külön
megfogalmazott és
elfogadott
településfejlesztési
koncepciók célkitűzései
figyelembevételével került
megfogalmazásra és
elfogadásra) megjeleníti a
megyei települések által
elfogadott fejlesztési
irányokat és rögzíti az ezek
megvalósításához szükséges
területeket. A kijelölt
területek e szerint
elegendőek és alkalmasak a
tervezett funkciók
megvalósítására.
A helyi és a térségi gazdaság
fejlesztéséhez szükséges
területek a
településszerkezeti
tervekben rögzített
mértékben rendelkezésre
állnak.
Az új területek igénybevétele
ütemének csökkentése
gazdasági szempontból is
kedvező, hiszen közelíti a
területigény és a területi
kínálat értékeit, hozzájárul
ahhoz, hogy először a már
kijelölt és előközművesített
területek tényleges
igénybevételére kerüljön
sor.
Ugyanakkor a megyei
területrendezési terv nem
akadályozza az egyes
Környezeti szempontból
kiemelkedő fontosságú az
új - beépítésre szánt -
területek kijelölésének és
igénybevételének
lassítása. A megoldás
hozzájárul a térség egésze
hosszú távú
fenntarthatósága
biztosításához.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
101
infrastruktúra, valamint a
nem települési
területekhez és települési
funkciókhoz kapcsolódó
egyedi építmények
területe és szükséges
védőterületük tartoznak”.
A sajátos terület-
felhasználású térségbe a
2018 évi területrendezési
törvény szerint: „az 5 ha-
nál nagyobb külfejtéses
művelésű bánya-
területek, hulladék-
ártalmatlanító
létesítmény elhelyezésére
szolgáló területek, egyes
egészségügyi, sportolási,
rekreációs, megújuló
energiahasznosítási,
közlekedési és
honvédelmi területek
tartoznak.
Amennyiben a megyei terv
hatálya időszakában ma még
nem ismert új funkció
számára válik szükségessé
olyan új területi kijelölés,
amelynek nagyságrendje
meghaladja a
területrendezési
szabályokban megengedett
mértéket, úgy lehetőség van
annak területrendezési
eljárásban történő
beillesztésére. Így az indokolt
helyi fejlesztési célok
megvalósítása - már
amennyiben nem sértenek
táj- természetvédelmi-
földvédelmi érdeket –
lehetővé válik.
térségek és települések
fejlesztési célkitűzéseivel
összhangban álló új
gazdasági területek
igénybevételét, kivéve
akkor, ha az táji-, természeti-
, erdészeti-, vízügyi- vagy
honvédelmi érdeket sért.
Jelen tervezési eljárás
keretében – a megyei
szerkezeti terv
változásával összhangban
új területi mérleg került
meghatározásra. A
településsoros - és
valamennyi
területfelhasználási
kategória területét
meghatározó, a
tervmódosítás mellékletét
képező - területi mérleg
lehetővé teszi az
önkormányzatok által
készítendő
településszerkezeti
tervekben tervezett
eltérések (változtatások)
%-os megfelelőségének
ellenőrzését.
A terület- és
településfejlesztésért és
rendezésért felelős tárca által
megjelenített érdekek
fűződnek a
területfelhasználási
szabályok betartásához és
ellenőrzéséhez. Ezt segíti elő,
hogy a tervmódosítás során a
területi mérleg is
kidolgozásra és elfogadásra
kerül, amely kiindulási
alapjává, illetve
mérőszámává válik az azt
követő változtatásoknak.
A területekkel való átfogó
önkormányzati
gazdálkodáshoz helyi
gazdasági érdekek is
fűződnek, így a tervezési
dokumentumok ilyen
tartalmú kiegészítése
kedvező hatású lehet.
A területi mérleg, illetve a
területi változás
számszerűsíthető
monitoringozása
lehetőségének biztosítása
kedvező környezeti
szempontból, hiszen
hiteles és
összehasonlítható
információval szolgál a
környezet és
természetvédelmi
hatóságok, illetve az
ebben érdekelt társadalmi
szervezetek számára.
A térségi szerkezeti tervet érintő - az infrastruktúra hálózattal összefüggő - változtatások
Pontosításra került az M8
autópálya nyomvonala
(az OTrT törvény
módosítása, illetve a
megvalósítás
előkészítésére készülő
tervek
figyelembevételével).
A pontosított nyomvonalak
által kiszámíthatóbbá válik az
egyes települések
fejlesztéssel való
érintettsége.
Javulnak az ágazati szintű
továbbtervezés feltételei.
A gyorsabb eljutás a közérzeti
és gyakorlati időmérleg
Az M8 mentén várható
gazdasági fejlesztő hatás
elősegíti a térség
fejlődését. Ezért is fontos a
nyomvonal és a
kapcsolatrendszer
véglegesítése.
A területrendezési terv a
védelmi övezetek sokirányú
alkalmazásával oldja meg,
hogy a tervezett új M8
csomópontok térségében
csak ott kerülhessen sor új
beépítésre szánt terület
kijelölésére, ahol az
semmilyen vonatkozásban
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
102
javulását is eredményezheti a
lakosságnál.
nem sért táji-, természeti-,
környezeti érdekeket.
Az OTrT módosításával
összefüggésben változott
néhány térségi
jelentőségű mellékút
besorolása. Az érintett
utak (lsd szerkezeti
terven) főút kategóriába
kerültek átsorolásra
Az útkategóriák változása (a
megközelítés feltételei
előirányzott javításával)
elősegíti az érintett térségek
(kiemelten a Pápától Ny-ra
fekvő területek) fejlesztését.
A változtatás javítja a
munkába járás feltételeit,
növeli az adott terület
gazdasági potenciáljait,
összességében kedvező
hatású.
Az útkategória
átsorolásoknak nincs
számottevő környezeti
hatása. Az út célra
igénybevételre tervezett
terület csak kismértékben
nő (a megvalósításhoz
szükséges területek
növekménye arányában)
A forgalom növekedésével
egyidejűleg nőhet a zaj és a
levegő szennyezettsége,
ugyanakkor a főutak
mentén alkalmazható
védelmi berendezések
megvalósítása csökkenti a
káros hatások
érvényesülését (elsősorban
az érintett lakóterületeken)
A módosítás keretében
sor kerül az országos és a
megyei kerékpáros
hálózat nyomvonalainak
módosítására részben az
OTrT-ben történt
változások, részben a
térségi és települési
szintű továbbtervezés
eredményei
felhasználásával.
A legtöbb nyomvonal
változás térségi
megállapodásokkal és
település szintű tervekkel
alátámasztott.
Térségi és megyei érdek a
kerékpárutak hálózattá
fejlesztése, ezért a
továbbtervezéssel
pontosított hálózat
társadalmi szempontból
kedvező hatású.
A turizmus-
idegenforgalom fejlesztése
érdekében fontos
gazdasági érdek is, hogy a
térségi és a helyi
kerékpárutak országos
hálózatokhoz
kapcsolódjanak, egységes
rendszert alkossanak. Ezzel
javul a megye turisztikai
potenciálja.
A legtöbb nyomvonal
változás eredményeként a
tervezett kerékpárutak a
főutak helyett mellékutak
mellé, illetve a kerékpározás
számára kedvezőbb
környezeti feltételeket
biztosító patakok mellé
kerül.
A hálózat és a nyomvonalak
ilyen irányú fejlesztése
kedvező, mert miközben
nem veszélyeztet fontos
védett és védendő táji-,
természeti értékeket,
lehetővé teszi azok
megközelítés kerékpárral,
ezzel a „szelíd” és
környezetbarát közlekedési
eszközzel.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
103
A térségi övezeti tervet érintő változtatások
Az OTrT övezeti
rendszerének
megfelelően az országos
ökológiai részét képező
területeken az ágazati
adatszolgáltatásnak
megfelelően
pontosításra kerültek a
„magterület”, „ökológiai
folyosó” és a
„pufferterület”
kategóriák.
Össztársadalmi érdekek
fűződnek a táji-, természeti
értékeink védelméhez,
fenntartásához és
fejlesztéséhez.
Az ennek
figyelembevételével a
módosított OTrT-ben, illetve
az ágazati
adatszolgáltatásban
pontosított területi
kiterjedésű védelmi övezeti
rendszer egyértelműbb a
táji-, természeti értékek
védelmére, - kedvező
változást jelent a védelem
hatékonysága érdekében.
Ezen övezetek és övezeti
szabályok megyei tervben
való alkalmazása pozitív
hatású táji-, természeti
potenciálok megőrzése
valamint a fenntarthatósági
követelmények teljesítése
érdekében, amelyekhez - a
fejlesztési dokumentumok
tanúsága szerint - Veszprém
megyében is hosszú távú
társadalmi érdekek
fűződnek.
A lehatárolások
érvényesítésének korlátozó
hatása lehet egyes
települések
önkormányzatai számára,
mivel az érintett
területeken nem
dönthetnek szabadon a
területhasználat módjáról.
A területfelhasználási
lehetősége szűkítésének
gazdasági hatása is lehet,
amennyiben ezeken a
területeken szűkül a
gazdaságfejlesztéshez
szükségesnek tartott új
területek kijelölésének és
használatbavételének a
lehetősége.
Ez hatás csökkenthető, ha
olyan településfejlesztési
politikát folytat az
Önkormányzat és azon belül
olyan gazdaságfejlesztési
célokat fogalmaz meg,
amely összhangban van a
térség táji-, természeti és
ökológiai potenciáljával.
A Veszprém megye tervében
is alkalmazott övezetek
lehatárolása környezeti
vonatkozásban
egyértelműen pozitív
hatású, mivel a korábbinál
hatékonyabban, szigorúbb
szabályok alkalmazásával
biztosítja a táji-, természeti
értékek védelmét.
Ugyanakkor a szabályozás -
területrendezési hatósági
eljárás beiktatásával -
kivételes esetekben
lehetőséget ad az egyedi
helyzetek értékelésére,
(ennek alapján csak olyan
területfelhasználási
döntések meghozatalára,
amelyek nem járnak együtt
a táji-, természeti értékek
jelentős sérelmével).
A terv módosítása során -
az ágazati
adatszolgáltatás
figyelembevételével -
felülvizsgálatra és a
léptéknek megfelelő
pontosításra került a
„kiváló termőhelyi
adottságú szántóterület”
övezeti lehatárolása,
illetve újonnan
lehatárolásra kerültek a
„jó termőhelyi adottságú
szántóterületek”
Ezen túlmenően
meghatározásra és
lehatárolásra kerül „a
mezőgazdasági
művelésre
másodlagosan alkalmas
területek is.
Mivel hosszú távú társadalmi
érdekek fűződnek a
racionális földhasználati
módok és rendszerek
kialakításához, a megyei
tervben alkalmazott
övezetek biztosítják a
legjobb minőségű
termőföldek védelmét és
pozitív hozzájárulást
jelentenek ahhoz, hogy a
településrendezési
tervekben a külterületek
területfelhasználási
kategóriáit a hosszú távú
célok és a területi
potenciálok együttes
figyelembevételével
lehessen meghatározni.
Az övezeti lehatárolásokhoz
kapcsolódó - a
területhasználat módjára
vonatkozó - ajánlások pedig
hozzájárulnak a
Országos
összehasonlításban
Veszprém megyében kevés
a „kiváló termőhelyi
adottságú szántóterület”,
ezért gazdasági érdekek
fűződnek ahhoz, hogy ezek
a területek hosszú távon is a
mezőgazdasági termelést
szolgálják. Ez gazdaságilag
pozitív hatású.
Mivel az övezeti szabály
lehetővé teszi, hogy „egyéb
lehetőség hiányában, a
külön jogszabályban
meghatározott
területrendezési hatósági
eljárás alapján” beépítésre
szánt terület is kijelölhető,
az övezet alkalmazása nem
jelent az indokoltnál
erőteljesebb korlátozást a
gazdaságfejlesztést szolgáló
új területek kijelölésében.
A termőföldvédelem
hatékony eszközkészlete
bővült ennek a két
kategóriának
alkalmazásával. Ennek
pozitív környezeti hatása
kiemelkedő.
A „kiváló termőhelyi
adottságú szántóterület”
övezeti lehatárolása
biztosítja a legjobb
termőképességű területek
védelmét, a „mezőgazdasági
művelésre másodlagosan
alkalmas terület övezete”
lehatárolása pedig
segítséget és érveket nyújt a
jó területek mezőgazdasági
művelésben tartásához.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
104
területhasználatok területi
potenciálokkal összhangban
történő alakításához.
A tervmódosítás során –
ágazati adatszolgáltatás
figyelembevételével –
módosításra kerültek az
„erdőtelepítésre javasolt
területek övezete”.
Hosszú távú társadalmi
érdekek fűződnek a területek
racionális használatához, a
táji és a turisztikai
potenciálok növeléséhez, a
biológiai aktivitásérték
emeléséhez.
A megyei tervben
alkalmazott övezetek ebben
a vonatkozásban is pozitív
hozzájárulást jelentenek
ahhoz, hogy a
településrendezési
tervekben a külterületek
területfelhasználási
kategóriáit a hosszú távú
célok és a területi
potenciálok együttes
figyelembevételével
lehessen meghatározni.
Az övezetek
lehatárolásának gazdasági
vonatkozásában is pozitív
hatása van, mivel a
lehatárolások lehetővé
teszik az erdőgazdálkodás
területi alapjainak bővítését
úgy az „erdőtelepítésre
alkalmas” által érintett
területen.
Gazdasági érdekek is
fűződnek ahhoz, hogy a
települések - az épített
környezet alakításáról szóló
törvényben szabályozott
„biológiai aktivitásérték”
romlását - elsősorban olyan
területeken kompenzálják -
a biológiai aktivitásérték
javítását eredményező
erdősítéssel, zöldfelületek
kialakításával - amely
területek alkalmasak az
ilyen irányú fejlesztésekre.
Az övezet pontosításának
környezeti hatása pozitív
egyrészt azért,
o mert elősegítik az erdőterületek bővítését ebben a megyében, ahol ennek kiemelkedő jelentősége van a táji-, üdülési potenciál alakulásában
o másrészt, mert a lehatároláshoz kapcsolódó övezeti szabály korlátozza a beépítésre szánt terület kijelölésének lehetőségét, ezzel - a legjobb minőségű szántóterületek védelmének mintájára - az erdőtelepítésre leginkább alkalmas területeket is védi a más célú felhasználástól, ezzel közvetve hozzájárul a takarékos területhasználat célkitűzései érvényesítéséhez is.
A tervmódosítás során a
„térségi jelentőségű
tájképvédelmi terület”
övezetét a tájképvédelmi
terület” övezete váltja
fel. Ez az övezet nemcsak
elnevezésében,
fogalmában, de a
lehatárolás
módszertanában is eltér
a korábbi OTrT által
használt övezettől. Az
övezetbe „a természeti
adottságok, rendszerek,
valamint az emberi
tevékenység
kölcsönhatása, változása
következtében kialakult
olyan területek
tartoznak, amelyek a táj
látványa szempontjából
sajátos és
megkülönböztetett
fontosságú, megőrzésre
A tájképvédelemnek - egy
olyan megyében, mint
Veszprém megye, ahol a táji-
és az üdülési potenciál
védelme és fejlesztése
kiemelt fejlesztési cél -
kiemelkedő jelentősége van.
Azok a szabályok, amelyek a
hatékony tájképvédelmet
biztosítanák - tájvédelmi
törvény hiányában - még
csak formálódnak a
területrendezési-, település-
rendezési eszközök
részeként.
A tájképvédelem - ma még
kellően ki nem dolgozott -
szempontjainak
érvényesítése, (az e
szempontból szükségessé
váló változtatások)
többletköltséget
okozhatnak a beruházások
előkészítése és
megvalósítása során.
A tájképvédelem
szempontjainak
érvényesítése a
területrendezési és a
településrendezési
tervezésben táji-, környezeti
szempontból egyértelműen
kedvező hatású.
A szabályozás, amely a
léptéknek megfelelő
részletezettséggel jelöli ki a
tájképvédelem fő
célterületeit, a hatékony
védelem eszközrendszerét a
településrendezési tervezési
eljárásokhoz kapcsolja olyan
- a tájképi értékek
fennmaradását biztosítani
hivatott - eszközök
alkalmazásával, mint az
építmények tájba illesztését
bizonyító látványterv.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
105
érdemes esztétikai
jellemzőkkel bírnak”.
A tervmódosítás során –
új adatszolgáltatás
alapján pontosításra
kerül a „nagyvízi meder”
övezete.
A „nagyvízi meder” övezete
Veszprém megyében kis
területet érint. Annak a
szabálynak
érvényesítéséhez, amely
ezeken a területeken
megakadályozza az új
beépítésre szánt terület
kijelölését társadalmi és
gazdasági érdekek egyaránt
fűződnek, ezért ezek a
lehatárolások mindkét
vonatkozásban kedvezőnek
minősíthetők
Annak a szabálynak
érvényesítéséhez, amely
ezeken a területeken
megakadályozza az új
beépítésre szánt terület
kijelölését társadalmi és
gazdasági érdekek egyaránt
fűződnek, ezért ezek a
lehatárolások mindkét
vonatkozásban kedvezőnek
minősíthetők
A nagyvízi meder lehatárolás
környezeti hatása is pozitív,
mert indirekt módon
megteremti a „teret a
folyónak” EU-s irányelv
érvényesítésének
lehetőségét.
A Honvédelmi
Minisztérium
adatszolgáltatása
figyelembevételével
pontosításra került a
„honvédelmi és katonai
terület” övezeti
lehatárolása.
Össztársadalmi érdekek
fűződnek a honvédelmi célú
területek fenntartásához és
biztosításához, ezen érdekek
azonban csak a hosszú távon
is e célt szolgáló területekkel
kapcsolatban relevánsak.
Pozitív változás, hogy a
módosított terv már a
csökkentett kiterjedésű
területet tartalmazza a
honvédelmi és katonai
érdekeltségű területeket.
A változtatás megnyitja az
utat a felszabaduló
területek más célú - az
érintett kistérségek és
települések fejlesztési
célkitűzéseivel összhangban
lévő - rekreációs, vagy
gazdasági célú hasznosítása
előtt, amely változás
gazdasági szempontból
egyértelműen pozitívnek
értékelhető.
A módosítás környezeti
szempontból negatív hatású
lehet abban az értelemben,
hogy míg a honvédségi
területeken - a
zavartalanságnak
köszönhetően - általában
biztosított a természeti
értékek védelme, ez a
védelem más funkciójú
területen csak ott
érvényesül maradéktalanul,
ahol azt más (védelmi)
övezeti szabályok
biztosítják.
A megyei TrT módosítása
során – élve az OTrT
teremtette lehetőséggel
- Veszprém megyében az
alábbi egyedileg
meghatározott övezetek
kerültek alkalmazásra,
lehatárolásra és
szabályozásra
o Gazdaságfejlesztés
kiemelten támogatott
célterületének övezete
o Innovációs-
technológiai fejlesztés
támogatott
célterületének övezete
o Turisztikai
fejlesztések támogatott
célterületének övezete
o Együtt
tervezhető térségek
övezetei
A gazdaságfejlesztéshez
kapcsolódó övezetek
alkalmazása, az érintett
célterületek meghatározása
elősegíti a területfejlesztés
és a területrendezés
eszközkészlete összehangolt
alkalmazását, a hatályos
megyei területfejlesztési
koncepcióban
megfogalmazott célok
területi prioritásainak
meghatározását.
Az együtt tervezhető
térségek övezetének és
alövezeteinek alkalmazása és
lehatárolása hozzájárul a
térségi szemlélet
erősítéséhez, a térségi
szemlélet érvényesítéséhez a
terület és településfejlesztési
tervezésben.
Gazdasági szempontból a
gazdaságfejlesztés, az
innováció és a turisztikai
fejlesztések kiemelt
célterületeinek
meghatározása jelentős
hatású az erőforrásokkal
való optimális gazdálkodás,
és a fejlesztési potenciálok
kihasználása
szempontjából.
Az együtt tervezendő
térségek alkalmazása
hozzájárul az indokolatlan
párhuzamos fejlesztések
megakadályozásához.
Környezeti vonatkozásban
az együtt tervezendő
térségek alkalmazásának (és
a javaslatok
érvényesítésének) lehet
pozitív hatása az
összehangolt jövőképek, a
fejlesztési célok és a
tervezett beavatkozások
természeti és környezeti
elemeket legkevésbé
terhelő, (nem károsító),
viszont az ökológiai
hálózatokat erősítő (a
meglévő zöldhálózati
elemek hálózatosodását
elősegítő) beavatkozások
előírányzásával.
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
106
o Veszprém
megyei jogú város
várostérségének
alövezete
o Veszprém
megye térségközpont
városai várostérségeinek
alövezete
o Az „Európa
kulturális fővárosa
Veszprém 2023”
program érdekében
együttműködő térség
településeinek alövezete
1.4. Javaslat környezeti, társadalmi, gazdasági szempontú intézkedésre
1.4.1. A tervmódosítás érvényesülése során fellépő, a társadalomra és a gazdaságra káros hatások elkerülésére, csökkentésére vagy ellentételezésére vonatkozó javaslatok és egyéb intézkedések
A területrendezési terv módosítása azzal a céllal készült, hogy a fenntarthatóság elve, a természeti,
táji, környezeti értékek megóvása, a környezetbiztonság, a klímaváltozás negatív következményeinek
csökkentése közvetlenül (vízbázisvédelem, erdőterületek növelése, magterület, ökológiai folyosó
kijelölése, stb.) érvényesüljön, továbbá a társadalmi gazdasági fejlődés területi, műszaki
infrastrukturális feltételei, a kulturális és épített örökség megőrzése, a megye élhetőségének javítása,
a munkábajárás, a szabadidőeltöltés és a lakhatás számára a megye kedvező feltételeket biztosítson
lakói számára.
A tervmódosítás nem tartalmaz olyan célt, amely a társadalomra és a gazdaságra káros hatással lenne,
alapvető cél az értékőrzés, a megye fenntartható fejlesztése, gazdasági, társadalmi megújítása számára
a területi, infrastrukturális feltételek biztosítása.
1.4.2. Javaslat olyan társadalmi és gazdasági szempontú előírásokra, feltételekre, amelyeket a terv által befolyásolt más terveknél figyelembe kell venni
A tervmódosítás céljait érvényesíteni kell a megye településeinek településfejlesztési koncepciói,
integrált településfejlesztési stratégiái és településrendezési tervei készítése során. A megyei szinten
készülő ágazati koncepciók számára is figyelembe veendők a jelen tervmódosítás által meghatározott
keretek. A területrendezési terv „merev” jogszabályi kötöttsége miatt ilyen előírásokat nem tud tenni,
erre csak az önkormányzati határozattal elfogadott szabályozási ajánlások nyújthatnának – közvetve –
lehetőséget. A megbízó megyei önkormányzat jelen tervezés keretében ezzel az eszközzel nem kívánt
élni.
1.5. Összefoglalás
A tervmódosítás a fenntarthatóság, az optimális területfelhasználás és kiegyensúlyozott térszerkezet
szempontrendszerének érvényesítése mellett közvetett módon – a beépített települési tervek révén –
Veszprém Megye Területrendezési Tervének módosítása – egyeztetési változat
107
a helyi gazdaságfejlesztési javaslatok számára is keretet biztosít. Mindezt országos
összefüggésrendszerbe helyezi azáltal, hogy az OTrT-törvény – törvényben előírt kötelező – előírásait
is tartalmazza.
A tervmódosítás célmeghatározása jól reflektál a helyzetelemzésben feltárt egyes problémák
megválaszolására. Azonban jelen tervmódosítás eszközei – mivel a tervezési feladat az OTrT törvény
érvényesítése volt – csak közvetett és relatíve kevesebb konkrét beavatkozást tudnak elérni a
társadalmi és gazdasági téren.
A tervmódosítás céljai - megvalósulásuk esetén - reális eszközei a megyei területfejlesztési
koncepcióban felvázolt jövőkép elérésének mind a gazdaságfejlesztés, mind a humánerőforrás-
fejlesztés, mind az értékvédelmen alapuló természeti erőforrás gazdálkodás vonatkozásában. A célok
megvalósulása nem jár lényegi káros következményekkel sem a gazdasági fejlődés lehetőségére, sem
a megye élhetőségére, humánerőforrás fejlesztésére nézve. Amivel számolni kell, az a
tervmódosításban meghatározott szabályok, irányelvek esetleges elmaradása esetén reális, miszerint
tovább folytatódnak egyes meglévő kedvezőtlen trendek (területi kiegyenlítetlenség a megyén belül,
gazdaság átstrukturálásának lassulása, elvándorlás bizonyos belső perifériákból).