a mesterképzésre vonatkozó akkreditációs … · web viewtÁrgy ea. gy. lab. jel. kr. felelős...

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEM

Kérelem

BIOLÓGUSmesterszak (MSc) indítására

Szeged2007

SZEGEDI TUDOMÁNYEGYETEMBiológus MSc (mesterszak) indítására irányuló kérelem

Tartalomjegyzék

I. Adatlap..........................................................................................................................................................................41.1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe............................................................................................41.2. A képzésért felelős kar megnevezése...............................................................................................................41.3. Az indítandó mesterszak megnevezése............................................................................................................41.4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése.....................................................................................41.5. Indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirányok megnevezése.........................................41.6. Az indítani tervezett képzési formák...............................................................................................................41.7. A képzési idő......................................................................................................................................................41.9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása...........................................................................................51.10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása........................................51.11. Az adatlap mellékletei.....................................................................................................................................5

1.11.1. A szenátus támogató javaslata.....................................................................................................................51.11.2. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás..............................................51.11.3. Felhasználói kapcsolatok és vélemények.....................................................................................................5

II. A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei. A képzési kapacitás bemutatása....................62.1. A szak képzési és kutatási előzményei és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése. . .62.2. A regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény bemutatásával...........................72.3. A hallgatók a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori

képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.......................................................................................92.4. A „tehetség- gondozó” tevékenység bemutatása............................................................................................92.5. Az intézmény képzési kapacitásának és a hallgatói létszám képzési formánkénti bemutatása...............10

III. A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása......................................................................................................................................11

3.1. Szakirányok kredit-tartalom bemutatása.....................................................................................................113.1.1. Alapozó modul.............................................................................................................................................113.1.2. Szakmai alapozó ismeretek..........................................................................................................................113.1.3. Szakmai törzsanyag.....................................................................................................................................123.1.4. Diplomamunka.............................................................................................................................................123.1.5. Differenciált szakmai ismeretek..................................................................................................................12

3.2. A szakirányok bemutatása.............................................................................................................................123.2.1. Molekuláris biológus-Biotechnológus szakirány.........................................................................................123.2.2. Neurobiológus szakirány.............................................................................................................................133.2.3. Növénybiológus szakirány...........................................................................................................................153.2.4. Ökológus szakirány......................................................................................................................................16

3.3. Összesített kreditelosztási táblázat................................................................................................................173.4.1. Mintatantervek.............................................................................................................................................18

3.4.1.1. A Molekuláris biológus-Biotechnológus MSc mintatanterve...................................................................183.4.1.2. A Neurobiológus MSc mintatanterve.......................................................................................................193.4.1.3. A Növénybiológus MSc mintatanterve.....................................................................................................213.4.1.4. Ökológus MSc mintatanterve...................................................................................................................22

3.5. Tárgylista.........................................................................................................................................................233.5.1. Alapozó modul............................................................................................................................................233.5.2. Szakmai alapozó modul.............................................................................................................................273.5.3. Szakmai törzsanyag...................................................................................................................................303.5.4. Molekuláris biológus - Biotechnológus szakirány...................................................................................36

3.5.4.1. Kötelező tárgyak...................................................................................................................................363.5.4.2. Kötelezően választandó tárgyak...........................................................................................................433.5.4.3. Szabadon választható tárgyak...............................................................................................................51

3.5.5. Neurobiológus szakirány...........................................................................................................................553.5.5.1. Kötelező tárgyak...................................................................................................................................553.5.5.2. Kötelezően választandó tárgyak...........................................................................................................583.5.5.3. Szabadon választható tárgyak...............................................................................................................64

3.5.6. Növénybiológus szakirány.........................................................................................................................703.5.6.1. Kötelező tárgyak...................................................................................................................................703.5.6.2. Kötelezően választandó tárgyak:..........................................................................................................743.5.6.3. Szabadon választható tárgyak...............................................................................................................82

3.5.7. Ökológus szakirány....................................................................................................................................873.5.7.1. Kötelező tárgyak...................................................................................................................................87

2


3.5.7.2. Kötelezően választandó tárgyak:..........................................................................................................913.5.7.3. Szabadon választható tárgyak...............................................................................................................99

3.6. Kompetenciák elsajátíttatása.......................................................................................................................1013.6.1. Általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatása..............................................................................101

3.6.1.1. Molekuláris biológus-Biotechnológus szakirány................................................................................1013.6.1.2. Neurobiológus szakirány....................................................................................................................1023.6.1.3. Növénybiológus szakirány..................................................................................................................1023.6.1.4. Ökológus szakirány.............................................................................................................................103

3.6.2. Az idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei..............................1043.6.3. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében........................................................................................................................................................1043.6.4. Kritérium ismeretkörök..........................................................................................................................106

IV. A képzés személyi feltételei...................................................................................................................................394.1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei.........................................................394.2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói................................................................................................404.4. Az oktatók személyi-szakmai adatai..............................................................................................................534.5. Nyilatkozatok.................................................................................................................................................222

V. A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei.........................................................................................2235.1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhelyek bemutatása..........................................2235.2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra.................................................................2265.3. Az intézményvezető nyilatkozata.................................................................................................................228

3


I.Adatlap

1.1. A kérelmező felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem

6720 Szeged, Dugonics tér 13.

1.2. A képzésért felelős kar megnevezése

Természettudományi Kar

1.3. Az indítandó mesterszak megnevezése

Biológus MSc

1.4. Az oklevélben szereplő szakképzettség megnevezése

Okleveles biológus (szakirány megnevezéssel)

1.5. Az indítani tervezett és oklevélben szerepeltetni kívánt szakirány(ok) megnevezése

Molekuláris biológus-biotechnológus szakirány

Neurobiológus szakirány

Növénybiológus szakirány

Ökológus szakirány

1.6. Az indítani tervezett képzési formák

Teljes idejű képzés

1.7. A képzési idő a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák

(kontaktórák) száma: 1200

félévek száma: 4 összóraszám (összes hallgatói tanulmányi munkaidő): 3600 tanóra (kontaktóra): 1200 oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek száma: 120 a diplomához rendelt kreditszám: 30

a szakmai gyakorlat időtartama és jellege (ha van) : nincs

1.8. A szak indításának tervezett időpontja (figyelembe véve az engedélyezési eljárás időtartamát): 2008. szeptember

4


1.9. A szakért felelős oktató megnevezése és aláírása

Szeged, 2007.

--------------------------------Prof. Dr. Toldi József

tanszékvezető egyetemi tanárSZTE, TTK Összehasonlító Élettani Tanszék

1.10. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Szeged, 2007.

----------------------------------Prof. Dr. Szabó Gábor

Szegedi TudományegyetemRektora

1.11. Az adatlap mellékletei1.11.1. A szenátus támogató javaslata1.11.2. A mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás

(A szaklétesítési beadvány MAB által támogatott változata alapján közzétett OM / OKM dokumentum.)

1.11.3. Felhasználói kapcsolatok és vélemények

5


II.A szakindítási kérelem indoklása, a továbblépés körülményei

A képzési kapacitás bemutatása(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)

2.1. A szak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

Szegeden a biológia oktatása és a biológia tudományának eredményes művelése hosszú időre tekint vissza. Egyetemünk méltán büszke egykori nagyhírű professzoraira, Szent-Györgyi Albertre, Apáthy Istvánra, Gelei Józsefre, Ábrahám Ambrusra, Győrffy Istvánra, Greguss Pálra, Bartucz Lajosra, vagy pl. a közelmúltban elhunyt Ferenczy Lajosra. A József Attila Tudományegyetemen a biológus tanszékek kialakulása szervesen kapcsolódik a biológia fejlődéséhez. Míg korábban a tudományterületek szétválása, ma a tanszékek integrálódása jellemző. A korábbi Juhász Gyula Tanárképző Főiskolai Kar Biológia Tanszéke oktatóinak a bevonása az alapképzésbe megtörtént, jelenleg zajlik a Növénytani és a Növényélettani Tanszékek fúziója, hasonlóképpen az állatszervezettan és élettan oktatását végző tanszékek integrációja. A Szegedi Tudományegyetem biológus oktatóinak közleményei vezető nemzetközi tudományos lapokban, beleértve a Science-et, a Nature-t, vagy a Neuroscience-t, is megjelennek. A Szegeden folyó biológia oktatására nagy hatással volt a hetvenes években létesült akadémiai Szegedi Biológiai Központ (SZBK) is. Az egyetemi képzés maximálisan igyekszik beépíteni és felhasználni az SZBK adta lehetőségeket az oktatásban is. A Szegedi Tudományegyetemen folyó oktatás színvonalát igazolja, hogy a szegedi biológus hallgatók mindig jelentős számban kerülnek az Országos Tudományos Diákköri Konferenciák díjazottjai közé, többször elnyerték a Pro Scientia aranyérmet.

Az oktatás és kutatás lényeges elemét képezi a posztgraduális képzés. A 2001-ben alakult Biológus Doktori Iskola országosan is az egyik legjobbnak bizonyult. A 68 fős alapítói létszámból 43 fő a tudományok doktora, hatan akadémikusok. Alapító belső tagjaink közül 14-en (ebből 3 emeritusz) a tudományok doktora, 7-en a tudományok kandidátusa címmel, 17-en PhD fokozattal rendelkeznek. A 2001. óta felvett 154 PhD hallgató közül 81-en szereztek fokozatot. Az általunk képzett szakemberek hazánkban is és külföldön is jól használható tudást kapnak útravalóul.

A ’90-es években az addig hagyományos 5 éves biológus-képzés átalakult; az ELTE-hez hasonlóan 1995-ben bevezettük a 3+2-es képzést. A hat féléves alapképzésben minden szakterület helyet kap, feladata a biológia molekuláris, individuális és szupraindividuális szintű jelenségeinek megismertetése. Erre épülve, a következő négy szemeszterben, a specializáció keretében egy-egy szűkebb szakterület behatóbb megismerésére nyílt lehetőség. Kimenő jelleggel, a Biológia BSc 2006-os indítása után ez a képzés is megmarad.

A lineáris képzés bevezetése ugyan teljesen új struktúrát jelent, alaposan át kell dolgozni a tananyagot, tematikákat, de a több, mint tíz éve folyó 3+2-es képzés miatt mégsem olyan idegen számunkra a most bevezetésre került Alapszak és a rá épülő (ebben az anyagban részletezett) Mesterszak.

Ha össze kívánjuk vetni a régi képzést a mostani Biológia alapszak és mesterszak tervezetével, a következőket állapíthatjuk meg. Egyik lényeges változás az, hogy a korábbi 3+2-es rendszer első 3 évével szemben, a lineáris rendszerben BSc diplomát szerzettek már egyfajta szakirányú képzést tudnak maguk mögött, így kapnak diplomát, és lépnek be a választott mesterszakra. Ez nem jelent megváltoztathatatlan specializációt, de ideális esetben jobb alapképzést biztosít a választott szakirányhoz. A régi rendszer 7-10. szemeszterében a hallgatók 3 választott főtárgyukat (és a kapcsolódó gyakorlatokat), valamint a főtárgyakhoz kapcsolódó ún. melléktárgyakat (speciálkollégiumok) tanultak.

6


A jelenleg benyújtott Mesterszak tervezete szerint a hallgatók négy szakirányon (Molekuláris biológia-biotechnológia, Neurobiológia, Növénybiológia, Ökológia) folytathatják tanulmányaikat. A szakirányok tananyagának összeállítása tudatos, az illető szakirány sajátosságait sokkal inkább figyelembe vevő volt, mint amilyet a korábbi képzési rendszerben a hallgató által összeválogatott 3 főtárgy esetlegessége biztosított. Az új rendszerű képzésben a régivel szemben jelentős az az előny, hogy az Alapozó modulban, a Szakmai alapozó modulban és a Szakmai törzsanyagban biztosított képzés alaposabb, elmélyültebb tudást biztosít a biológia szakirányon kívüli területein is, és lehetőség lesz egy elmélyültebb tudás megszerzésére más természettudományi területeken, pl. matematikából és statisztikából is.

A Szegedi Tudományegyetemen a képzés közvetlen előzményének tehát a Biológus képzés 3+2-es rendszere tekinthető. Az európai transzferábilis kreditrendszerben (ECTS) kimeneti követelményként a Biológus oklevélhez 300 kredit teljesítése szükséges. A Biológia (BSc) alapszak 180 kredit megszerzését írja elő, így a képzés két ciklusa -a 120 kredites mesterszakkal együtt- ugyancsak 300 kredit megszerzését biztosítja.

A régi rendszerű Biológus képzés képesítési követelményei alapvetően megegyeznek az indítani kívánt Biológia mesterszak képzés képesítési és kimeneti követelményeivel, azzal a fentebb részletezett plusszal, amit az Alapozó modulban, a Szakmai alapozó modulban és a Szakmai törzsanyagban kapnak a hallgatók. Tovább növelik a megszerezhető kompetenciák körét az egyes szakirányok Differenciációs moduljaiban biztosított ismeretkörök, melyeknek elsajátítására a nagy léptékben fejlődő modern biológiai kutatások területén nagyon nagy szükség van. A gyakorlati készségek megszerzése részben a legkorszerűbb általános mérési módszereket megismertető ”Biológiai mérési módszerek” című alapozó tárgy keretében, részben a szakmai tárgyak gyakorlatain történt/történik, az órarendileg biztosított gyakorlatokon túl, jórészt a diplomamunka elkészítése kapcsán. A Biológus mesterszakon a Diplomamunka megszerzése 30 kreditnyi hallgatói munkamennyiséget igényel. Ez -az órarendileg előírt gyakorlatokkal együtt-, biztosítja a magas színvonalú, gyakorlati orientáltságú képzést. Összességében a Biológus mesterszak sokkal kidolgozottabb, korszerűbb, gyakorlatorientált specializációt nyújt, mint az ezt megelőző a 3+2-es képzés.

A képzés magas, és reményeink szerint emelkedő színvonalához a kimagasló számban rendelkezésre álló kvalifikált (minősítéssel rendelkező) oktatókon kívül a 2007. tavaszán átadott új biológiai épület is nagyban hozzá fog járulni.

2.2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával. Biológus MSc regionális és országos igény prognosztizálása

A Szegedi Tudományegyetemen illetve elődjén a József Attila Tudományegyetemen nagy hagyománya van a biológusképzésnek, hiszen a biológia oktatása több mint 70 éve folyik egyetemünkön. A korábbi évek felvételi statisztikái alapján megállapítható, hogy az érdeklődés napjainkban sem csökkent, méltán nevezhetjük tehát a természettudományos képzés egyik húzóágazatának. A végzett hallgatók nagy része orvosi-, biológiai és gyógyszerfejlesztési, környezetvédelmi területeken helyezkedett el, hiszen ezeken a területeken jelentős az igény a jól képzett szakemberek iránt. Számos hallgató folytatta tanulmányait hazai és külföldi doktori iskolákban.

Az új típusú képzési formában, a mesterképzés során 4 féle szakirányban tanulhatnak a hallgatók:Molekuláris Biológus-BiotechnológusNeurobiológusNövénybiológus

7


ÖkológusAz 1995 óta működő 3+2-es biológusképzés során, a Szegeden végzett hallgatók zöme (évi ~100 hallgató) kutatóintézetekben, egyetemi tanszékeken, gyógyszergyárakban, magáncégeknél, önkormányzatoknál, nemzeti parkokban helyezkedett el. Az elhelyezkedési arány mindeddig közel volt a 100%-hoz. A legjobbak a doktori iskolákban folytatták tanulmányaikat; évfolyamonként 10-12 fő a TTK Biológia Doktori Iskolában, 2 fő a Környezettudományi Doktori Iskolában, 10-12 fő az SZBK doktoranduszaként, 5 fő más kutatóintézetekben, pl. az MTA Martonvásári Kutatóintézetében, a Szent István Egyetem Biológiatudományi (növényökológia-ökofiziológia) Doktori Iskolájában és az MTA Mezőgazdasági Biotechnológiai Kutatóközpontjában, 2-4 fő az ÁOK Doktori Iskolái valamelyikében kapott doktoranduszi ösztöndíjat. Évfolyamonként egy-két fő azon hallgatók száma, akik végzésük után rögtön külföldre mentek PhD hallgatónak vagy dolgozni. Egyre több az olyan hallgató, aki az egészségipar területén, kutató-fejlesztő spin-off cégeknél (pl. SOLVO), gyógyszerfejlesztő vállalkozásokban illetve a Délalföldi Neurobiológiai Tudásközpontban (DNT) találta meg számítását. A növénybiológiai végzettségű hallgatóink közül néhányan olyan nagyobb vagy középkategóriájú vállalkozásoknál helyezkedtek el, mint a Szentesi Árpád Agrár Rt., Hologén Környezetvédelmi Kft., Aquaduct Építőipari és Környezetvédelmi Kft, de szerepelnek a listán vízminőség ellenőrző, élelmiszer minőségellenőrző cégek is. Évfolyamonként néhány fő azon hallgatók száma, akik orvos-látogatóként, mások önkormányzatoknál, államigazgatásban helyezkedtek el, míg a molekuláris biológus végzettségűek közül többen vegyszereket forgalmazó cégeknél dolgoznak jórészt szakmához kapcsolódóan. Az utóbbi időben hallgatóink közül néhányan saját vállalatot is létrehoztak.

Szeged a tudományos tevékenység egyik legnagyobb vidéki centruma, Budapest után az országban a második helyen áll a hallgatói létszámot és az oktató-kutató tevékenységgel foglalkozók arányát tekintve. Szeged tehát regionális vonzáskörrel rendelkezik az oktatás, képzés és a kutatás terén. A Dél-Alföldi Régió országon belüli kedvező helyzetét mutatja a kutatás-fejlesztési (K+F) területen található munkahelyek relatíve magas (Közép-magyarország régió után a második) száma. A régióból kiemelkedik Csongrád megye, amennyiben a kutatás-fejlesztés ráfordításainak területi GDP arányában kifejezett értéke a legmagasabb a megyék között (1,53%). Ezt az értéket csak Budapest haladja meg, de csupán egy tized százalékponttal. Csongrád megyét és Budapestet kivéve az összes többi magyar megye elmarad az európai átlagtól a GDP-arányos K+F ráfordítások tekintetében. Mindezek megalapozott reményt nyújtanak arra, hogy a mesterszakon végzett hallgatók majd eséllyel pályáznak állásokat, el tudnak helyezkedni a régióban található oktatási, kutatási intézményekben. Az Európai Unió tagjaként azonban újabb szempontot jelent az uniós munkahelyek megszerzése, ami hosszú távon mindenképpen az ország tudományos és gazdasági fejlődésének az alapját fogja szolgálni.Felsorolásszerűen, a különböző szakirányokon végzett hallgatók potenciális elhelyezkedési lehetőségei:

Szegedi TudományegyetemMTA Szegedi Biológiai KözpontBay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai IntézetGabonatermesztési Kutató Közhasznú TársaságHalászati- és Öntözési Kutatóintézet,Dél-alföldi Élet- és Anyagtudományi Kooperációs Kutatási Központ,Biopolisz Szegedi Innovációs Szolgáltató Kft.Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi SzolgálatAlsó-Tisza vidéki Környezetvédelmi Felügyelőség,Alsó-Tisza vidéki Vízügyi IgazgatóságDél-Alföldi Agrárcentrum Kht.Dél-Alföldi Erdőgazdasági Rt,Körös-Maros Nemzeti Park

8


Kiskunsági Nemzeti ParkCsongrád megyei Növényegészségügyi és Talajvédelmi ÁllomásHód-Mezőgazda Zrt.

A regionális lehetőségeken túl természetesen nagy az országos igény is a biológia MSc-vel rendelkezők iránt. A biotechnológiai ipar, a gyógyszeripar illetve a szépségipar és a kozmetikumokat előállító vállalatok is gyakran alkalmaznak biológus végzettségű szakembereket. Ezen túlmenően a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban termékfejlesztőként, minőségellenőrként, a természetvédelem és a környezetvédelem területén tanácsadóként ill. szakértőként alkalmazhatók a mesterkurzuson végzett hallgatóink.

2.3. Az indítandó mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

Ebben a kérdésben a legnagyobb garanciát az jelenti, hogy a diákkörös hallgatók témavezetői, a diplomamunka témákat meghirdető oktatók szakterületük legjobb szakemberei. Évek óta megfigyelhető, hogy a tanszékek, intézetek „vadásznak” a legjobb hallgatókra, és azok szakmai fejlődése olyan oktatókra van bízva, akik ténylegesen segítik fejlődésüket, hatékonyan vezetik be őket nemcsak a kutatás műhelymunkájába, de a tudományos életbe is. Ezt nagyon jól lehet látni abból, hogy pl. évről évre egyre több egyetemi hallgató (még nem PhD-s!) jelenik meg konferenciákon, ill. kér és kap támogatást konferencia részvételhez. Ezek a fiatalok a legtöbb esetben nagyon jó előadásokat tartanak, esetleg posztereiknél kiválóan magyarázzák eredményeiket, jól érvelnek. Jellemző például, hogy az SZTE TTK Biológia Doktori Iskolába szinte nincs esélye annak bejutni, aki a felvételi vizsga idején nem társszerzője legalább egy nemzetközi lapnál elfogadott közleménynek.

Mindez a biológia mesterszakot elvégzőkre –előre látható módon-, még fokozottabban jellemző lesz, ui. a mesterszakra korlátozott számban kerülnek be hallgatók (szakmai kompetenciavizsgálattal), ami még inkább arra ösztönzi az oktatókat, hogy igyekezzenek megnyerni és szakirányukba, majdan pedig doktori iskolájukba terelni a legtehetségesebb hallgatókat. A fentebb részletesen ismertetett munkahelyek (intézetek, tanszékek, spin-off vállalkozások, tudásközpont, stb.) jelentős munkaerőigénnyel rendelkeznek.

2.4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség- gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

Ezt a kérdést már a Biológia alapszak (BSc) részleteinek kidolgozásakor kiemelkedő fontosságúnak tekintettük. Éppen az alapszak tömegképzés jellege miatt vezettük be pl. az alábbi gyakorlatot. Az alapszak I. szemeszterében van egy előadás, a Biológia alapjai, amihez gyakorlat is társul. A legtöbb szak esetében ezt a tárgyat tanársegédek, PhD hallgatók tartják. Ezzel szemben Szegeden úgy döntöttünk, hogy vezető oktatók tartják ezeket az előadásokat és gyakorlatokat, melyek interaktív jellegűek, lehet kérdezni, megbeszélni egy-egy problémát. Már a 2006. szeptembere óta szerzett tapasztalat alapján el tudjuk mondani, hogy a Biológia alapszak I. évfolyamán név szerint, személy szerint ismerjük a legtehetségesebb hallgatókat. Ehhez társul egy egyetemi tanulmányokat segítő mentor hálózat kiépítése: 8-10 hallgatónak van egy oktatója, akiket a hallgató gyakorlatilag bármilyen ügyben megkereshet, tőle tanácsot kérhet. A szemeszter során 3 alkalommal tartottunk olyan előadásokat, ahol ismertettük a különböző egyetemi és nem egyetemi intézetekben folyó oktatómunkát és különösképpen a kutatási, diákköri témákat.

A mesterszakon ez a tehetséggondozó tevékenység –biztosra vehető-, hogy még fokozottabban fog érvényesülni, hiszen már az alapszak egyfajta szakirány felé történő orientációval végződik, amibe az oktatók –máris látható-, hogy minden eddiginél erőteljesebben bekapcsolódnak. Máris látszik az, hogy tehetséges alapszakos hallgatókat bizonyos oktatók

9


mester szinten szakirányuk hallgatói között szeretnének látni. A tehetséggondozásnak kiemelten fontos tere a tudományos diákköri tevékenység, TDK konferenciákon való részvétel. Ennek -különösen a biológia területén- a Szegedi Tudományegyetemen nagy hagyományai vannak.

2.5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az érintett képzési területen, illetve szakon. A tervezett hallgatói létszám képzési formánként bemutatva.

A Természettudományi Karnak 515 dolgozójából a docensek száma 103, az egyetemi tanárok száma 51. Karunk minden professzora rendelkezik a „tudomány doktora” (DSc) fokozattal és közülük kilencen az MTA (rendes vagy levelező) tagjai. A Kar erősségei a jelentős oktatási-kutatási hagyomány, a széles spektrumú természettudományos oktatás, a nemzetközi viszonylatban is jelentős tudományos teljesítmény, mely kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel párosul. A következő évek stratégiai iránya olyan, amely fenntartja ezen erősségeket, és a TTK magas színvonalú, minőségileg garantált oktatást, nemzetközileg elismert kutatást nyújtó egységként jelenik meg, ahol a hallgatók az EU piacán is sikerrel tudják diplomájukat használni. Jelenleg a karon mintegy 4000 hallgató graduális és 200 hallgató posztgraduális képzésben vesz részt, 32 szakon és több mint 50 szakirányon. A következő időszak egyik legfontosabb kari feladata az MSc szakokkal kapcsolatos tananyag-fejlesztési munkák elvégzése.

A Szegedi Tudományegyetemen az elmúlt évben 260 I. éves hallgató kezdte meg a Biológia alapszakot. A Juhász Gyula Pedagógusképző Karral (JGYPK) közösen végezzük az alapszakon a képzést. Könnyen belátható, hogy a most rendelkezésre álló oktatói kar és az infrastruktúra, amely most is magas színvonalon biztosítja az évente 260-280 főnyi biológiai tanulmányait megkezdő I. éves képzését, majd a 100-120-as létszámú mesterszakosokét is. Már a majd kétszemeszternyi tapasztalat alapján tudjuk azt mondani, hogy a Biológia alapszakon is színvonalas képzést tudunk biztosítani a 260-280 fő/év induló létszámmal. Ezt a létszámot a továbbiakban is meg kívánjuk őrizni. Ennek a hallgatói létszámnak a képzését 10 TTK-s biológus tanszék (kb. 58 fős oktatói létszámmal) és egy Főiskolai Biológia Tanszék (10 fős oktatói létszámmal) látja el. Az egyetemi tanszékek jelenleg még a következők: Állattani és Sejtbiológiai Tanszék, Ökológiai Tanszék, Növényélettani Tanszék, Növénytani Tanszék, Embertani Tanszék, Biotechnológiai Tanszék, Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék, Genetikai Tanszék, Mikrobiológiai Tanszék és Összehasonlító Élettani Tanszék, melyhez szervezetileg a Szakmódszertani csoport is tartozik. A 10 tanszék 58 fős oktatói karából 12 (+3 emeritusz) a tudomány doktora (MTA doktora), 11 fő a tudomány kandidátusa, a fiatalabbak, összesen 24 fő, PhD fokozattal rendelkeznek. A Főiskolai Kar Biológia Tanszékén 3 PhD fokozattal rendelkező oktató tevékenykedik. Részletesebb statisztikát lásd a táblázatokban!

Infrastruktúra tekintetében a korszerű képzés feltételei kubatúra és műszerek vonatkozásában is biztosítottak. Komoly fejlődést jelent kapacitás és színvonal tekintetében is az új Biológiai épület melyet 2007. májusában adtak át.

10


III.A mesterképzési szak tanterve és a tantárgyi programok leírása

A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása

A szak tantervét táblázatban összefoglaló, krediteket is megadó, óra és vizsgatervHa vannak szakirányok, azok bemutatása, kredit-tartalommal is.

Szakfelelős: Prof. Dr. Toldi József egyetemi tanár

3.1. Szakirányok kredit-tartalom bemutatása

3.1.1. Alapozó modul: kötelezően választandó 6 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóBiofizika MSc 2 0 0 AT 2 Dorogi MártaBiológiai kémia MSc 2 0 0 AT 2 Lehoczkiné Dr.

Simon MáriaBiológiai mérési módszerek MSc laborgyakorlat

0 0 2 AT 2 Kissné Dr. Deér Aranka

Biomatematika és biostatisztika MSc 2 0 0 AT 2 Homolya Ernő Biomatematika és biostatisztika MSc szeminárium

0 2 0 AT 2 Homolya Ernő

Összesen 6 2 2 0 10

Nem természettudományi alapismeretek: kötelezően választandó 4 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóSzakirodalmazás, pályázatírás MSc szeminárium

0 4 0 NT 4 Dr. Pécsváradi Attila

Összesen: 0 4 0 4

3.1.2. Szakmai alapozó ismeretek: kötelezően választandó 8 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóÁltalános ökológia MSc 2 0 0 SZA 2 Dr. Gallé LászlóGenetika-Populációgenetika MSc 2 0 0 SZA 2 Dr. Maróy PéterMolekuláris biológia MSc 2 0 0 SZA 2 Dr. Boros ImreSejtbiológia MSc 2 0 0 SZA 2 Dr. Laskay GáborÖsszesen: 8 0 0 8

11


3.1.3. Szakmai törzsanyag: kötelezően választandó 15 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóBiotechnológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Rákhely GáborEvolúcióbiológia-Zoológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Pénzes ZsoltHumánbiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Marcsik AntóniaMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Vágvölgyi CsabaNövénybiológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Erdei LászlóSzabályozásbiológia-fiziológia MSc 2 0 0 SZT 2 Dr. Toldi JózsefSzakirodalmi orientáció, szeminárium MSc 0 1 0 SZT 1 Dr. Szőllősi IstvánnéTermészet- és környezetvédelem aktuális kérdései MSc

2 0 0 SZT 2 Dr. Margóczi Katalin

Összesen: 14 1 0 15

3.1.4. Diplomamunka: 30 kredit

Ebből:

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóDiplomamunka laboratóriumi gyakorlat 1. MScD(Megjegyzés: az Ökológus szakirányban ez két részre bontva)

0 0 6 DI 12Szakvezető oktató

Diplomamunka laboratóriumi gyakorlat 2. MScD 0 0 7 DI 13 Szakvezető oktatóDiplomamunka (könyvtárhasználat, megírás, védés) 0 0 0 DI 5 Szakvezető oktató

3.1.5. Differenciált szakmai ismeretek: 51 kredit

3.2. A szakirányok bemutatása

3.2.1. Molekuláris biológus-Biotechnológus szakirány: 51 kredit

Szakirányfelelős: Dr. Rákhely Gábor

a.) Kötelező tárgyak: 41 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóBiokémia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Hermesz EditBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kovács KornélBiotechnológa MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Rákhely GáborExperimentális mikológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Kucsera JuditExperimentális mikológia MSc szeminárium 0 2 0 D 2 Dr. Pfeiffer IlonaGenetika MScD 2 0 0 D 3 Dr. Maróy PéterGenetika MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Török TiborMikrobiológia molekuláris biológusoknak MSc laborgyakorlat

0 0 4 D 6 Dr. Papp Tamás

Molekuláris biológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Boros ImreMolekuláris biológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Boros ImreÖsszesen: 10 2 16 41

b.) Kötelezően választandó tárgyak: választandó 10 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóAlkalmazott biokatalízis MScD 2 0 0 D 2 Lehoczkiné Dr.

12


Simon MáriaBioinformatika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Rákhely GáborBioinformatika MScD szeminárium 0 2 0 D 2 Dr. Rákhely GáborBiotechnológia extrém körülmények között MScD 2 0 0 D 2 Tóth AndrásEvolúcióelmélet molekuláris forradalma MScD 2 0 0 D 2 Dr. Török TiborFejlődésgenetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Maróy PéterGénműködés szabályozás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Boros ImreGéntechnológiai megoldások a növénybiológiában MScD

2 0 0 D 2 Dr. Györgyey János

Molekuláris medicina MScD 2 0 0 D 2 Dr. Oláh ZoltánMolekuláris neurofiziológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Tamás GáborNövényi biotechnológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szabó MargitPatológiás anyagcsere folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szőllősi IstvánnéÚj gyógyszerhatóanyagok felfedezése MScD 2 0 0 D 2 Dr. Oláh ZoltánÖsszesen: 24 2 0 26

c.) Szabadon választható tárgyak: választandó 6 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóAz extracelluláris mátrix genetikája MScD 2 0 0 D 2 Dr. Mink MátyásBorászat biotechnológiája MScD 2 0 0 D 2 Palágyi-Mészáros

LíviaEpigenetikus szabályozás MScD 0 0 D 2 Dr. Gyurkovics

HenrikGenetikai hálózatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Erdélyi MiklósGenetikai kísérletek szeminárium MScD 0 2 0 D 2 Dr. Maróy PéterNövény-mikróbaszimbiózisok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Endre GabriellaSejt polaritás genetikája MScD 2 0 0 D 2 Dr. Mihály József

3.2.2. Neurobiológus szakirány: 51 kredit

Szakirányfelelős: Dr. Farkas Tamás


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóMolekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gulya KárolyMolekuláris neurobiológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Bakota LídiaNeurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 Dr. Tamás GáborNeurofiziológia alapjai MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Farkas TamásÖsszehasonlító neurobiológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Kiss ZsoltA szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban MScD

2 0 0 D 3 Dr. Fekete Éva

Összesen: 6 0 12 27


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA gerinces idegrendszer ontogenezise MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szente MagdolnaBioetika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szente MagdolnaEndokrin gyógyszerfejlesztés a gyakorlatban MScD 0 2 0 D 2 Dr. Varga CsabaHallásfiziológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Varga CsabaIntracelluláris szignalizációs utak MScD 2 0 0 D 2 Dr. Gulya KárolyKözponti idegrendszeri folyamatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefA motoros működések neuroanatómiai alapjai gerinces 0 2 0 D 2 Dr. Bagyánszki

13


állatokban MScD MáriaModern módszerek a neurobiológiában MScD 0 2 0 D 2 Dr. Farkas TamásNeuroendokrinológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Varga CsabaNeuronális és gliális plaszticitás MScD 2 0 0 D 2 Dr. Toldi JózsefNeuronhálózatok MScD 0 2 0 D 2 Dr. Varga Csaba NFPszichofarmakológia MScD 0 2 0 D 2 Dr. Toldi JózsefPszichofiziológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Farkas TamásToxikológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szente MagdolnaÖsszesen: 18 10 0 28

c.) Szabadon választható tárgyak: választandó 6 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA fejlődő csirkeembrió laboratóriumi vizsgálata MSc laborgyakorlat

0 0 2 D 2 Dr. Fekete Éva

Alkalmazott antropológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Molnár ErikaEndogén vazoaktív gázok biológiai tulajdonságai MScD 2 0 0 D 2 Dr. Varga CsabaFogászati antropológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Marcsik AntóniaHumán ontogenezis MScD 2 0 0 D 2 Dr. Molnár ErikaKemometriai módszerek biológiai alkalmazása MScD 2 0 0 D 2 Dr. Rajkó RóbertOsteológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Molnár ErikaOszcilláció, káosz és mintázatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Horváth Dezső

Számítógépes biokémia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Körtvélyesi Tamás

Történeti antropológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Marcsik Antónia

14


3.2.3. Növénybiológus szakirány: 51 kredit

Szakirányfelelős: Dr. Erdei László


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA növényi hormonok hatásának molekuláris biológiai alapjai MScD

2 0 0 D 3 Dr. Tari Irma

Egyéni specializációs laborgyakorlat MScD 0 0 5 D 5 Szakvezető oktatóFotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 Dr. Lehoczki EndreFotoszintézis MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Horváth FerencNövényi molekuláris biológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Szabó MargitNövénybiológia szeminárium MScD 0 2 0 D 2 Dr. Tari IrmaNövényi molekuláris biológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Csiszár JolánNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Erdei LászlóNövényi stresszfiziológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Csiszár JolánÖsszesen: 8 2 17 37


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA C4-es növények ökológiája MScD 2 0 0 D 2 Dr. Bagi IstvánA növényi betegségellenállóság genetikai alapjai MScD 2 0 0 D 2 Dr. Mesterházy ÁkosA növények kiválasztása MScD 2 0 0 D 2 Dr. Mihalik ErzsébetA növényi membrántranszport molekuláris mechanizmusa MScD

2 0 0 D 2 Dr. Horváth Ferenc

A növények nitrogén anyagcseréje MScD 2 0 0 D 2 Dr. Pécsváradi AttilaA növények reprodukciója MScD 2 0 0 D 2 Dr. Mihalik ErzsébetFitoremediáció MScD 2 0 0 D 2 Dr. Erdei LászlóFluoreszcenciás módszerek a sejtbiológiában MScD 2 0 0 D 2 Dr. Laskay GáborFotoszintézis természetes környezetben MScD 0 2 0 D 2 Dr. Lehoczki EndreGéntechnológiai megoldások a növénybiológiában MScD

2 0 0 D 2 Dr. Györgyey János

Magasabbrendű szervezetek biotechnológiája MScD 2 0 0 D 2 Dr. Kovács KornélNövényi biotechnológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szabó MargitNövény-mikróba kapcsolatok MScD 2 0 0 D 2 Dr. Kredics LászlóNövényökológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Körmöczi LászlóÖsszesen: 26 2 0 28

c.) Szabadon választható tárgyak: választható 6 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóAlkalmazott növényélettan MScD 2 0 0 D 2 Dr. Erdei LászlóA növényi szaporodás molekuláris biológiája MScD 2 0 0 D 2 Dr. Fehér AttilaArabidopsis genomika MScD 2 0 0 D 2 Dr. Szabados LászlóBotanika a képzőművészetekben MScD 2 0 0 D 2 Dr. Kincsek IrénMikrobiológiai gyakorlat növénybiológusoknak MScD 0 0 4 D 5 Dr. Kredics LászlóNövényi inváziók, inváziós növények MScD 2 0 0 D 2 Dr. Bagi IstvánNövényi ökofiziológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Erdei LászlóPollenek és kölcsönhatásaik MScD 2 0 0 D 2 Dr. Kincsek Irén

Talajmikrobiológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Manczinger László

Vegyszeres gyomirtás biokém. fiziol. alapjai MScD 2 0 0 D 2 Dr. Lehoczki Endre

15


3.2.4. Ökológus szakirány: 51 kredit

Szakirányfelelős: Dr. Körmöczi László


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóÁllatökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Gallé LászlóÁllatökológia MScD laborgyakorlat 0 0 3 D 4 Dr. Gallé LászlóAz ökológia válogatott alkalmazásai MScD szeminárium

0 2 0 D 2 Dr. Györffy György

Élőhely és társulásismeret MScD 2 0 0 D 3 Dr. Körmöczi LászlóÉlőhely és társulásismeret MScD gyakorlat 0 0 2 D 3 Dr. Körmöczi LászlóFitotaxonómia MScD 0 0 2 D 3 Dr. Bagi IstvánMikrobiális ökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Manczinger

LászlóNövényökológia MScD 2 0 0 D 3 Dr. Körmöczi LászlóNövényökológia MScD gyakorlat 0 0 3 D 4 Dr. Körmöczi LászlóÖkológiai módszerek MScD 0 0 4 D 6 Gallé RóbertTermészetvédelmi biológia és restaurációs ökológia MScD szeminárium

0 2 0 D 2 Dr. Margóczi Katalin

Zootaxonómia MScD gyakorlat 0 0 4 D 6 Dr. Györffy GyörgyÖsszesen: 8 4 18 42


TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktatóA fitocönológia klasszikus iskolái MScD 2 0 0 D 2 Dr. Bagi IstvánA Hominid evolúció ökológiai vonatkozásai MScD 2 0 0 D 2 Dr. Marcsik AntóniaA mikrobiális ökológia vizsgálati módszerei MScD 0 0 4 D 4 Dr. Manczinger

LászlóBiológiai modellezés MScD 0 0 2 D 2 Dr. Pénzes ZsoltEntomológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Györffy GyörgyÖkofiziológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Tari IrmaÖkológiai terepgyakorlat MScD 0 0 3 D 3 Dr. Molnár NóraTérinformatika ökológusoknak MScD 0 0 2 D 2 Dr. Kovács FerencVálogatott fejezetek a gerincesek életmenet stratégiáiból MScD szeminárium

0 2 0 D 2 Dr. Molnár Nóra

Válogatott fejezetek a gerinctelenek életmenet stratégiáiból MScD szeminárium

0 2 0 D 2 Dr. Györffy György

Vegetációtérképezés MScD 0 0 2 D 2 Dr. Körmöczi LászlóÖsszesen: 8 4 13 25

c.) Szabadon választható tárgyak: választható 6 kredit

TÁRGY ea. gy. lab. jel. kr. felelős oktató

A környezetszennyezés mikrobiológiája MScD 2 0 0 D 2 Dr. Manczinger László

Fejezetek a pókok biológiájából MScD 2 0 0 D 2 Gallé RóbertNövényi inváziók, inváziós növények MScD 2 0 0 D 2 Dr. Bagi IstvánTörténeti antropológia MScD 2 0 0 D 2 Dr. Marcsik Antónia

16


3.3. Összesített kreditelosztási táblázat

Tantárgycsoport Jel Kredit Min MaxTermészet- és társadalomtudományi alapismeretek Összesen: 10 8 20Természettudományos alapismeretek AT 6Nem természettudományi ismeretek NT 4Szakmai alapozó tárgyak Összesen: 23Szakmai alapozó tárgyak SZA 8 8 20Szakmai törzsanyag SZT 15 15 40Differenciált anyag (Szakirány) D 51 51 30 60Szabadon választható tárgyak SZV 6 6 --Diplomamunka DIP 30 20 30Ebből Diplomamunka laborgyakorlat 25Diplomamunka (elkészítés, védés) 5Összesen kredit érték 120

Óra Kredit % Min MaxElőadás összesen ea. 52-56-54-49 53-59 44-49 30 50%Gyakorlat ill. szeminárium összesen gy. 7-11-7-9 7-11 5,8-9,2 5 15%Labor összesen (100%=115 kredit) lab. 43-39-44-45 45-53 38-44 35 45%Diplomamunka(Ebből 25 kredit gyakorlat) 13

5+25=3

015 25%

Tanóra összesen (kontakt óra) 23

17


3.4.1. Mintatantervek3.4.1.1. A Molekuláris biológus-Biotechnológus MSc mintatanterve, kreditpontokkal, óratervvel, vizsgákkalJelmagyarázat: K: kollokvium; GY: gyakorlati jegy; ea.: előadás; gy.: gyakorlat vagy szeminárium; lab.: laboratóriumi gyakorlat

TÁRGY óra óra óra Óra-szám

kredit

ea. gy. lab. jel. kr. K, GY1. FélévAlapozó, természettudományos 1. 2 0 0 AT 2 KAlapozó, természettudományos 2. 0 2 0 AT 2 GYBiológiai mérési módszerek MSc laborgyakorlat 0 0 2 AT 2 GYÁltalános ökológia MSc 2 0 0 SZA 2 KGenetika-Populációgenetika MSc 2 0 0 SZA 2 KMolekuláris biológia MSc 2 0 0 SZA 2 KSejtbiológia MSc 2 0 0 SZA 2 KMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 KNövénybiológia MSc 2 0 0 SZT 2 KSzabályozásbiológia-fiziológia MSc 2 0 0 SZT 2 KSzakirodalmi orientáció, szeminárium MSc 0 1 0 SZT 1 GYSzakirodalmazás, pályázatírás MSc szeminárium

0 4 0 NT 4 GY

Összesen: 16 7 2 25 25 8K, 4GY

2. FélévBiotechnológia MSc 2 0 0 SZT 2 KEvolúcióbiológia-Zoológia MSc 2 0 0 SZT 2 KHumánbiológia MSc 2 0 0 SZT 2 KTermészet- és környezetvédelem aktuális kérdései MSc

2 0 0 SZT 2 K

Biokémia MScD 2 0 0 D 3 KGenetika MScD 2 0 0 D 3 KGenetika MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 GYExperimentális mikológia MScD 2 0 0 D 3 KMolekuláris biológia MScD 2 0 0 D 3 KMolekuláris biológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 GYDifferenciált modul kötelezően választandó 1. 2 0 0 D 2 KÖsszesen: 18 0 8 26 34 9K, 2GY

3. FélévBiotechnológia MScD 2 0 0 D 3 KBiotechnológa MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 GYExperimentális mikológia MSc szeminárium 0 2 0 D 2 GYMikrobiológia molekuláris biológusoknak MSc laborgyakorlat

0 0 4 D 6 K

Szabadon választható ea. 1. 2 0 0 SZV 2 KDiplomamunka labor. gyakorlat 1. MScD 0 0 6 DIP 12 GYÖsszesen: 4 2 14 21 31 3K, 2GY,

4. FélévDifferenciált modul kötelezően választandó 2. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 3. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 4. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 5. 2 0 0 D 2 KSzabadon választható ea. 2. 2 0 0 SZV 2 KSzabadon választható ea. 3. 2 0 0 SZV 2 KDiplomamunka labor. gyakorlat 2. MScD 0 0 7 DIP 13 GYDiplomamunka (könyvtárhasználat, megírás, védés)

0 0 0 DIP 5

Összesen: 12 0 7 19 30 6K, 1 GY

18


3.4.1.2. A Neurobiológus MSc mintatanterve, kreditpontokkal, óratervvel, vizsgákkalJelmagyarázat: K: kollokvium; GY: gyakorlati jegy; ea.: előadás; gy.: gyakorlat vagy szeminárium; lab.: laboratóriumi gyakorlat

TÁRGY óra óra óra Óra-szám

kredit


0 4 0 NT 4 GY

Összesen: 16 7 2 25 25 8K, 4GY


2 0 0 SZT 2 K

Molekuláris neurobiológia MScD 2 0 0 D 3 KMolekuláris neurobiológia MScD laborgyakorlat

0 0 4 D 6 GY

Neurofiziológia alapjai MScD 2 0 0 D 3 KNeurofiziológia alapjai MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 GYDifferenciált modul kötelezően választandó 1. 2 0 0 0 2 KKötelezően választandó szeminárium. 1 0 2 0 D 2 GYKötelezően választandó szeminárium. 2 0 2 0 D 2 GYÖsszesen: 14 4 8 26 32 7K, 4GY

3. FélévA szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban MScD

2 0 0 D 3 K

Összehasonlító neurobiológia MScD laborgyakorlat

0 0 4 D 6 GY

Differenciált modul kötelezően választandó 2. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 3. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 4. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 5. 2 0 0 D 2 KKötelezően választandó szeminárium. 3. 0 2 0 D 2 GYKötelezően választandó szeminárium. 4. 0 2 0 D 2 GYDiplomamunka laboratóriumi gyak. 1. MScD 0 0 6 DIP 12 GYÖsszesen: 10 4 10 24 33 5K, 4GY,

19


4. FélévDifferenciált modul kötelezően választandó 6. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 7. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 8. 2 0 0 D 2 KSzabadon választható ea. 1. 2 0 0 D 2 KSzabadon választható ea. 2. 2 0 0 D 2 KSzabadon választható ea. 3. 2 0 0 D 2 KDiplomamunka laboratóriumi gyak. 2. MScD 0 0 7 D 13 GYDiplomamunka 3. (könyvtárhasználat, megírás, védés)

0 0 0 DIP 5

Összesen: 12 0 7 19 30 6K, 1 GY

20


3.4.1.3. A Növénybiológus MSc mintatanterve, kreditpontokkal, óratervvel, vizsgákkalJelmagyarázat: K: kollokvium; GY: gyakorlati jegy; ea.: előadás; gy.: gyakorlat vagy szeminárium; lab.: laboratóriumi gyakorlatTÁRGY óra óra óra Óra-

számkredit


0 4 0 NT 4 GY

Összesen: 16 7 2 25 25 8K, 4GY


2 0 0 SZT 2 K

Fotoszintézis MScD 2 0 0 D 3 KFotoszintézis MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 GYNövényi stresszfiziológia MScD 2 0 0 D 3 KNövényi stresszfiziológia MScD laborgyakorlat 0 0 4 D 6 GYA növényi hormonok hatásának molekuláris biológiai alapjai MScD

2 0 0 D 3 K

Növénybiológia szeminárium MScD 0 2 0 D 2 GYÖsszesen: 14 2 8 24 31 7K, 3GY

3. FélévNövényi molekuláris biológia ea.MScD 2 0 0 D 3 KNövényi molekuláris biológia MScD laborgyakorlat

0 0 4 D 6 GY

Egyéni specializációs laborgyakorlat MScD 0 0 5 D 5 GYDifferenciált modul kötelezően választandó 1. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 2. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 3. 2 0 0 D 2 KDiplomamunka laboratóriumi gyak. 1. MScD 0 0 6 DIP 12 GYÖsszesen: 8 0 15 23 32 4K, 3GY

4. FélévDifferenciált modul kötelezően választandó 4. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 5. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 6. 0 2 0 D 2 GYDifferenciált modul kötelezően választandó 7. 2 0 0 D 2 KSzabadon választható ea. 1. 2 0 0 0 2 KSzabadon választható ea. 2. 2 0 0 0 2 KSzabadon választható ea. 3. 2 0 0 0 2 KDiplomamunka laboratóriumi gyak. 2. MScD 0 0 7 DIP 13 GYDiplomamunka 3. (könyvtár, írás, védés) 0 0 0 DIP 5Összesen: 12 2 7 21 32 6K, 2 GY

21


3.4.1.4. Ökológus szakirány mintatanterve, kreditpontokkal, óratervvel, vizsgákkalJelmagyarázat: K: kollokvium; GY: gyakorlati jegy; ea.: előadás; gy.: gyakorlat vagy szeminárium; lab.: laboratóriumi gyakorlatTÁRGY óra óra óra Óra-

számkredit

ea. gy. lab. jel. kr. K, GY1. FélévBiomatematika 2 0 0 AT 2 KAlapozó természettudományos 2. 2 0 0 AT 2 KAlapozó, természettudományos 3. 0 2 0 AT 2 GYÁltalános ökológia MSc 2 0 0 SZA 2 KGenetika-Populációgenetika MSc 2 0 0 SZA 2 KMolekuláris biológia MSc 2 0 0 SZA 2 KSejtbiológia MSc 2 0 0 SZA 2 KMikrobiológia MSc 2 0 0 SZT 2 KNövénybiológia MSc 2 0 0 SZT 2 KSzabályozásbiológia-fiziológia MSc 2 0 0 SZT 2 KSzakirodalmi orientáció, szeminárium MSc 0 1 0 SZT 1 GYSzakirodalmazás, pályázatírás MSc szeminárium

0 4 0 NT 4 GY

Fitotaxonómia 0 0 2 D 3 GYÖsszesen: 18 7 2 27 28 9K, 4GY,


2 0 0 SZT 2 K

Állatökológia MScD 2 0 0 D 3 KÁllatökológia MScD gyakorlat 0 0 3 D 4 GYNövényökológia MScD 2 0 0 D 3 KNövényökológia MScD gyakorlat 0 0 3 D 4 GYZootaxonómia MScD gyakorlat 0 0 4 D 6 GYDiplomamunka labor. gyak. ökológusoknak 1. MScD

0 0 3 DIP 6 GY

Összesen: 12 0 13 25 34 6K, 4GY

3. FélévAz ökológia válogatott alkalmazásai MScD szeminárium

0 2 0 D 2 GY

Élőhely és társulásismeret MScD 2 0 0 D 3 KÉlőhely és társulásismeret MScD gyakorlat 0 0 2 D 3 GYMikrobiális ökológia MScD 2 0 0 D 3 KÖkológiai módszerek MScD 0 0 4 D 6 GYTermészetvédelmi biológia és restaurációs ökológia MScD szeminárium

0 2 0 D 2 GY

Differenciált modul kötelezően választandó 1. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 2. 0 0 2 D 2 GYDiplomamunka labor. gyak. ökológusoknak gyak 2. MScD

0 0 3 DIP 6 GY

Összesen: 6 4 11 21 29 3K, 6GY

4. FélévDiplomamunka gyak. ökológusoknak 3. MScD 0 0 7 DIP 13 GYDiplomamunka 3. (könyvtárhasználat, megírás, védés)

0 0 0 DIP 5

Differenciált modul kötelezően választandó 3. 2 0 0 D 2 KDifferenciált modul kötelezően választandó 4. 3 0 0 D 3 KSzabadon választható ea. 1. 2 0 0 SZV 2 KSzabadon választható ea. 2. 2 0 0 SZV 2 KSzabadon választható ea. 3. 2 0 0 SZV 2 KÖsszesen: 11 0 7 18 29 5K, 1 GY

22


3.5. Tárgylista

3.5.1. Alapozó modul

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biofizika MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Dorogi MártaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Kvantumjelenségek, sugárzások: A kvantumfizika kísérleti alapjai; Az optikai spektroszkópia és orvosi/ biológiai alkalmazásai (kvantumfizikai alapok, spektrofotometria, spektrofluorimetria, biológiai rendszerek abszorpciós és fluoreszcenciaspektrumának sajátosságai); Lézerek (a lézerek működése, a lézerfény tulajdonságai, lézertípusok, orvosbiológiai alkalmazásaik); Röntgensugárzás; Magsugárzások; Transzportfolyamatok: Folyadékok és gázok áramlása Bernoulli törvénye és alkalmazásai; A folyadékok belső súrlódása; A vér viszkozitása, a vér áramlási tulajdonságai; Áramlás rugalmas falú csövekben. A diffúzió (Fick-törvények és jelentőségük). A szövetek oxigénellátása (Henry-törvény, Bohr-effektus); Energiaáramlás, a hőközlés/hőelvonás orvosi/biológiai vonatkozásai.Bioenergetika: A termodinamika főtételei (megfogalmazásaik, érvényességük biológiai rendszerekben); Az entrópia statisztikus és fenomenológiai értelmezése. A nem-egyensúlyi termodinamika alapjai, Onsager-féle reciprocitási relációk; A kvantitatív bioenergetika tárgyköre. A szabadenergia-változás megjelenési formái (a foszforilációs potenciál, redoxpotenciál, az ion elektrokémiai potenciálja, fényenergia).Biomembránok. A membránon keresztüli transzportfolamatok típusai, Semleges részecskék membránegyensúlyai (ozmózis), a permeabiltás fogalma; A membránpotenciál (a membránpotenciál eredete /diffúziós potenciál, elektrogén ionpumpák, felületi potenciálok/, a nyugalmi potenciál, az akciós potenciál általános jellemzői és fenomenológiai leírása, az akciós potenciál kiváltásának molekuláris folyamatai)Szervek működésének biofizikája: A látás evolúciója; Az emberi szem mint optikai rendszer (a lencsetörvény és alkalmazása a szemlencse alkalmazkodása és a leképezési hibák értelmezésében); Az állatok látásának néhány különleges tulajdonsága. A látás sejtszintű és molekuláris jelenségei (ionáramok, jeltovábbítási mechanizmus a fényérzékelő sejtekben). A hang mint fizikai jelenség. Objektív és szubjektív audiometria. Érzet-inger összefüggések. A mechanikai-elektromos jelátvitel a hallószervben. Halláselméletek.Az izmok mechanikai tulajdonságai; A Hill-egyenlet és néhány sajátossága.A környezeti biofizika néhány kérdése: A zaj mint környezeti tényező; Az elektromágneses sugárzás mint környezeti tényező (a fény hullámtartományinak (UV, látható, IR, rádiófrekvenciás) biológiai hatásai); Az ózonhiány mint környezeti ártalom; Ózoncsökkenés, ózonhiány, ózonlyuk; Az üvegházhatás.Ajánlott irodalom:Maróti Péter – Laczkó Gábor: Bevezetés a biofizikába, JATEPress, 1995Maróti Péter – Tandori Júlia: Biofizikai példatár, JATEPress, 1996Péter Maróti – László Berkes – Ferenc Tölgyesi: Biophysics Problems, Akadémiai Kiadó, 1998Damjanovich Sándor – Mátyus László: Orvosi biofizika, Medicina Könyvkiadó Rt., 2000

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biológiai kémia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Lehoczki Endréné Dr. Simon MáriaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Fehérje szerkezet, dinamika. A fehérjék szerkezeti szintjei; a szerkezeti motívumoktól a doménekig alfa domén, alfa/béta, antiparalell béta szerkezetek, szuperhelix szerkezetek és új funkciók, szupermásodlagos szerkezetek,

23


intermedier szerkezetek, diszulfid kötések kialakulása, al-domének. Membrán, váz, transzport, metallo- és immunfehérjék sajátosságai. Enzimek: katalitikus és szabályozási stratégiák. Szabályozás egy alegységes enzimeknél. Enzimek stabilitása, specifitása, tervezése: a jelen és a távlati lehetőségek. Evolúció a fehérjeszerkezetek kialakulásában és az enzimkatalízisben. Enzimek működése az űrben. Ribozimok. DNS enzim? Az anyagcsere áttekintése. Anyagcsere szabályozás. Energia raktározás és energia nyerés biomolekulákból: szénhidrát és lipid anyagcsere. Lipidek transzportja. Vitaminok. Membrán lipidek. A nitrogén anyagcsere főbb útjai. Információ tárolás és átvitel. Nukleinsavak bioszintézisében és lebontásában résztvevő enzimek szerkezete, funkciói. Fehérjeszintézis: új aminosavak beépülése a fehérjékbe. Terminator kodonok új funkciói. Nem riboszómális fehérjeszintézis. Protein targeting és folding: a chaperone fehérjék szerepe a fehérjék transzportjában és a szerkezet kialakításában. A fehérjék lebontása: lizoszomális, citoplazmatikus, apoptózis.Membrán transzport folyamatok. Baktérium sejtfal szerkezete, a peptido-glükán váz szintézise. Biokémiai kommunikáció: neurotranszmitterek, hormonok hatásmechanizmusa. A látás biokémiai alapjai. Az izomkontrakció és sejtmotilitás molekuláris mechanizmusa: molekula motorok.Ajánlott irodalom:L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Co. New York, 1995Ádám Veronika: Orvosi biokémia, Semmelweis Kiadó, 1996J.M. Berg, J.L. Tymoczko, L. Stryer: Biochemistry, W.H. Freeman and Co. New York, 2002Bálint Miklós: Molekuláris biológia I. II. III. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2002

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biológiai mérési módszerek MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Kissné Dr. Deér ArankaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat, SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:A gyakorlat tematikája a következő tanszékek által összeállított gyakorlatokból tevődik össze: Biokémia és Molekuláris Biológia; Biotechnológia; Genetika; Mikrobiológia; Növényélettani; Növénytani és Összehasolító Élettani Tanszékek.Molekuláris diagnosztika. Nukleinsav alapú, patogén, megváltozott génszerkezet és génműködés kimutatása. Környezeti stresszhatások mérés, biomonitoring. Vörösvértesteken kiváltott oxidatív stressz vizsgálata (lipidperoxidáció és filtráció). Veszélyes, toxikus anyagok mikrobiális lebontása során a metabolikus utakban szerepet játszó enzimek feltérképezése, az intermedierek kimutatása analitikai, biológiai módszerekkel. Egyszerű molekula kimutatási eljárások, enzimaktivitások mérésének lehetőségeit, a lebontási útvonalak feltérképezése internetes adatbázis segítségével. Transzpozon okozta mutációs helyek meghatározása inverz PCR segítségével.- Baktériumok és gombák minimális gátló koncentrációjának meghatározása mikrodiffúziós módszerrel; kísérleti rendszer összeállítása és adatkiértékelés. Élesztőgombák törzs-tipizálása RFLP analízissel. A ricinus floem exudátum specifikus fehérjetartalmának vizsgálata. Növényi minták kezelése és elemzése. Az exudátum kinyerése; a molekulatömeg meghatározása SDS-PAGE-sel; IEF technikák; 2D-PAGE; Western-blot. Szoba és alacsonyhőmérsékletű (folyékony nitrogén) fluoreszcencia és fluoreszcencia gerjesztési színképek felvétele és korrekciója Hitachi 2500 típusú számítógép vezérelt spektrofluorométerrel. Analitikai alkalmazások. Morfológiai vizsgálómódszerek. Fénymikroszkópos immuncitokémia. Vizsgálatok fluorescens technikával. Elektrofiziológiai vizsgálómódszerek (EEG, ECoG, kiváltott potenciál). In vitro elektrofiziológia: extracelluláris elvezetés interface kamrában; whole cell elvezetések. Magatartásvizsgáló módszerek: open field; Morris water maze; T-maze, Y-maze, elevated plus maze.Ajánlott irodalom:Biokémiai gyakorlatok, JATEPress, Szeged 2004.Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettan). JATEPress, Szeged, 2000.Az egyes tanszékek által kiadott sillabusz.

24


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biomatematika és biostatisztika MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Homolya ErnőAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Biomatematika:Elemi függvénytan: egy és többváltozós függvények, ábrázolások, transzformációk, stb. Kalkulus fogalmak áttekintése: derivált, integrál és alkalmazásaik. Görbeillesztés a legkisebb négyzetek módszerével. A matematikai modellezés alaplépései. Differenciál- és differenciaegyenletek alapfogalmai, ábrázolási, vizsgálati módszerek. Diszkrét és folytonos biológiai modellek: populációk időbeli és térbeli fejlődése. Egyfajos modellek. Többfajos modellek: ragadozó-áldozat, versengés, együttműködés. Áramlási modellek. Epidemiológiai modellek.Biostatisztika:Áttekintés az alapvető biostatisztikai módszerekről: leíró statisztikák, a legfontosabb diszkrét és folytonos eloszlástípusok, a hipotézisvizsgálatok általános menete, a leggyakoribb statisztikai próbák. Egyváltozós paraméteres és nem-paraméteres módszerek és elvégzésük statisztikai szoftverrel. Lineáris regresszió számítás, transzformációk alkalmazása. Variancia analízis: ANOVA, MANOVA, általános lineáris modellek. Többváltozós módszerek és alkalmazási lehetőségeik a biológiában: többváltozós regresszió, logisztikus regresszió, faktoranalízis, cluster analízis. Esettanulmányok. Grafikus technikák.Ajánlott irodalom:Boda Krisztina, Eller József, Nyári Tibor: Biostatisztika oktatási segédlet. Szeged, 199899. http://www.szote.u-szeged.hu/dmi/ Karsai J., Problems in Mathematics, exercises in Mathematica, CD-ROM; Karsai J., An Introduction to Computer-Aided Mathematical Modeling, Mathematica Projects to Solve Simple Modeling Problems, CD-ROMKarsai J., Matematika gyógyszerészhallgatók számára, 199; Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2001.; Vargha András: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, 2000. Douglas G- Altman: Practical statistics for medical research. Chapman Hall, 1995.; E. Batchelet, Introduction to Mathematics for Life Scientists, 3rd edition, Springer, 1979.; T. P. Dreyer, Modelling with Ordinary Differential Equations, CRC Press, 1993.; F. C. Hoppensteadt, C. S. Peskin, Mathematics in Medicine and the Life Sciences, Springer-Verlag, 1992.; F. R. Giordano, M. D. Weir, W. P. Fox, A First Course in Mathematical Modeling, Brooks/Cole Publishing Company, 1997.; D. Kaplan, L. Glass, Understanding Nonlinear Dynamics, Springer, 1995.; D. J. Murray, Mathematical Biology, Springer, 2005.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biomatematika és biostatisztika gyakorlat MSCGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Homolya ErnőAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS GyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A gyakorlatokon a Biomatematika és biostatisztika előadáson elhangzott elméleti anyag manuális és számítógéppel segített gyakorlása történik. Előre elkészített minta-alkalmazások segítségével a hallgatók gyakorolják a matematikai-statisztikai fogalmak és eljárások biológiai alkalmazásait. Megismerkednek a számítógéppel segített modellezés lépéseivel és eszközeivel. Ajánlott irodalom:Boda Krisztina, Eller József, Nyári Tibor: Biostatisztika oktatási segédlet. Szeged, 199899. http://www.szote.u-szeged.hu/dmi/ ; Karsai J., Problems in Mathematics, exercises in Mathematica, CD-ROM; Karsai J., An Introduction to Computer-Aided Mathematical Modeling, Mathematica Projects to Solve Simple Modeling Problems, CD-ROM; Karsai J., Matematika gyógyszerészhallgatók számára, 1996., Dinya Elek: Biometria az orvosi gyakorlatban. Medicina Könyvkiadó Rt. Budapest, 2001.; Vargha András: Matematikai statisztika pszichológiai, nyelvészeti és biológiai alkalmazásokkal. Pólya Kiadó, 2000.; Douglas G- Altman: Practical statistics for medical research. Chapman Hall, 1995.; E. Batchelet, Introduction to Mathematics for Life Scientists, 3rd edition, Springer, 1979.; T. P. Dreyer, Modelling with Ordinary Differential Equations, CRC Press, 1993.; F. C. Hoppensteadt,

25

http://www.szote.u-szeged.hu/dmi/





C. S. Peskin, Mathematics in Medicine and the Life Sciences, Springer-Verlag, 1992.; F. R. Giordano, M. D. Weir, W. P. Fox, A First Course in Mathematical Modeling, Brooks/Cole Publishing Company, 1997.; D. Kaplan, L. Glass, Understanding Nonlinear Dynamics, Springer, 1995.; D. J. Murray, Mathematical Biology, Springer, 2005.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szakirodalmazás, pályázatírás MSc, szemináriumGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Pécsváradi Ferenc AttilaKREDIT 4ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyA képzés célja:A tantárgy keretében kerül sor a szakirodalmazás és cikkírás legfontosabb szabályainak ismertetésére. A hallgatók megismerkedhetnek a hazai- és a nemzetközi pályázatok típusaival, formájával és kitöltésének sajátosságaival, a pályázatok írásának leglényegesebb alapelveivel, szabályaival.Tematika: Informatikai alapok. Tudomány és szakirodalom. A tudományos folyóiratcikk, mint a tudományos információ központi egysége. Az elektronikus publikáció. Elsődleges és másodlagos szakirodalom. A szemle szakirodalom típusai, szerepe, kritikai kezelése. Konferenciák és tudomány. Szakirodalmi tájékozódás. Az oktatás, mint a tudományos kutatás megalapozása. A referálólapok alaptípusai. A BIOSIS, a BIOMEDNET és a MEDLINE adatbázis. Folyóiratkör, terjedelem, indexek. A szabad tárgyszavas kereséssel való kombinálás. A Science Citation Index adatbázis. A hivatkozott szakirodalom felhasználásának lehetőségei a tájékozódásban. Bibliometriai alapok. Impact factor, idézettség. A hallgatók egy adott témakör feldolgozásával írásban számolnak be ismereteikről. Pályázati típusok, formák, lehetőségek hazai- és nemzetközi viszonylatban. Az Európai Unió pályáztatási rendszerének megismerése. Az EUs pályázatírási technikák elsajátítása. Pályázatok az interneten: pályáztató szervezetek, pályázatfigyelők, aktuális pályázatok. Hivatalos nyomtatványok és pályázati anyagok megismerése, gyakorlati elsajátítása. Pályázatírás (kitöltés, formai és szakmai szempontok) a gyakorlatban. Közbeszerzés, alkalmazási kör, közbeszerzési eljárás. Számonkérésként a hallgatók önállóan készítenek el különböző típusú pályázatokat.Ajánlott irodalomPubMed, -Google Scholar -EISZInternetes keresések, Nukeinsav szekvencia adatbázisok kezelése, Fehérje szekvencia adatbázisok kezelése,Folyóiratok elérhetősége, Kézirat előkészitese es beküldése interneten , Science citation Index adatbazis; Biological Abstracts and Chemical Abstracts kezelésMarton János: Bibliometria. In: Könyvtárosok kézikönyve, I. kötet. Bp. 1998. Csermely Péter et al.: Kutatás és közlés a természettudományokban. Bp. 1999.Az órán kiosztott dokumentumok.

26


3.5.2. Szakmai alapozó modul

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Általános ökológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gallé LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az általános ökológia célja, hogy a B-szinten elsajátított, ugyancsak általános és elméleti jellegű ökológiai-szünbiológiai ismerteket kiegészítse, elsősorban az exteriőr feltételek és az egyed feletti organizációs (SIO) szintek képviselői kapcsolatának bemutatásával különböző tér-idő léptékeken. Az anyag vázlata: A skálák szerepe a szünbiológiában. A SIO objektumok értelmezése különböző tér-idő léptékeken. SIO objektumok és az exteriőr komplexum kapcsolata, a diszkordancia-konkordancia dilemma. A környezet és niche fogalmak korszerű értelmezése és kísérletek a klsasszkus niche-koncepció kibővítésére.Lokális (habitat) szint. Az élőhely fizikai feltételeinek és a készletek mennyiségének hatása a populációkra és közösségekre („requirement niche”, kondícionáló ökostátusz-komponensek) és azok reakciója („impact niche”). A niche-konstrukció elmélete és léptékfüggő értelmezése. Az élőhely heteromorfiája és heterogenitása. A finom- és durva szemcsés válasz problémaköre és a heteromorfia-indikáció sajátosságai. Élőhely degradációja és az élőhely-vesztés hatásai és modelljei. Táji szint. A tájökológiai megközelítés sokfélesége. A tájak biotális szabályozottsága. A metapopulációs, metaközösségi és szigma-közösségi megközelítés. A szigma-közösségek sajátosságai. A béta-diverzitás. Lokális és regionális fajgazdagság, Cornell és Lawton modellje. A táji struktúra különböző közösségek általi percepciója. Regionális szint. A makroökológia fogalma és feladatai. Fajgazdagság és léptékfüggése. Területnagyság hatása. Rapoport-szabály. Beágyazottság. Ökológiai izolátumok biotális szabályozottsága: izolátumok környezethatása; diszharmónia; filterhatás; endemizmusok; társulási szabályok és a klasszikus ekvilibrium-teória; az izolátumdinamika skálafüggése; degradáció és területvesztés hatása. Az invázió ökológiája. Ajánlott irodalom:Begon, M., Towsend, C. RE., Harper, J. L. (2006): Ecology: From Individuals to Ecosystems. Blackwell, Oxford. Chase, J. M., Leibold, M. A. (2003): Ecological Niches: Linking Classical ans Contemporary Approaches. Univ, Chicago Press, Chicago-LondonGaston, K. J., Blackburn, T. M. (2000): Patterns and Processes in Macroecology. Blackwell, Oxford.Lockwood, J. L., Hoopes, M. F., Marchetti, M. P. (2007): Invasion Ecology. Blackwell, Oxford.Ranta, E., Lundberg, P., Kajtala, V. (2006): Ecology of Populations. Cambridge University Press, Cambridge. Whittaker, R. J., Fernández-Palacios, J. M. (2007): Island Biogeography. Oxford Univ. Press, Oxford.Wiens, J., Moss, M. (2005): Issues and Perspectives in Landscape Ecology. Cambridge University Press, Cambridge.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Genetika-Populációgenetika MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Maróy PéterKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Genetika BSc tárgy teljesítéseHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A tantárgy oktatásának célja, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Az különböző helyről érkezett MSc hallgatók genetka tudásának azonos szintre hozása, továbbá a hallgatók meglévő, a BSc képzésen alapuló ismereteinek kiegészítése abból a célból, hogy a Haladó genetika kurzus komplex megközelítését képesek legyenek befogadni. A tantárgy tematikájaIsmétlés, vázlatos áttekintés: - A genetika fő mérföldkövei: A gének felfedezése, a DNS felfedezése, Genom projektek. - A genetikai információ átadása, a gének kifejeződése, a gének változásai. - Gének és evolúció? - A genetikai analízis szintjei és logikája: klasszikus genetika, molekuláris (reverz) genetika. Ismétlés vázlatos áttekintés: A gén fogalmának történeti fejlődése, - Mendel: Változatlan faktorok állandó fenotípust okoznak. - Garrod, Beadle-Tatum: Egy gén egy enzim. - A gén szerkezetének gyöngyfüzér modellje. - Génen belüli rekombináció, kolinearitás. - A működés egysége, komplementáció. - Génen belüli gének. - Egy gén-több polipeptid: Alternatív splicing, fehérje

27


izoformák. - "Génszerkesztés"az egyedfejlődés során, az immunrendszer génjei. Baktériumok és fágok genetikája. A mendeli genetika meghaladása: - A dominancia viszonyok, többszörös allélizmus, - A környezeti hatások szerepe a fenotípus kialakításában. - A gének nem egyedül hatnak: Génkölcsönhatások, episztázis. - A penetrancia és expresszivitás. Az eukarióta kromoszóma szerkezete. Eukarióta génszabályozás mechanizmusa: - Térbeli és időbeli szabályozás, - A reguláció módozatai: Transzkripció, splicing, RNS stabilitás. - A környezeti hatások befolyása a transzkripcióra. - Transzkripciós faktorok, - RNS interferencia, - A génkifejeződés kromatin szintű szabályozása. A mutáció, repair és rekombináció mechanizmusa, összefüggéseik. Transzpozonok. Extranukleáris öröklődés, mitokondriumok és kloroplasztiszok. A gerinces immunrendszer genetikája. Az egyedfejlődés genetika alapjai. Genetika és a rák A Genetikailag módosított organizmusok (GMO) problémaköre. Kvantitatív jellegek elemzése, szelekció kvantitatív jellegekre. Az evolúció neutrális elmélete, molekuláris evolúció, genom evolúció.Ajánlott irodalom:Tanszéki oktatási segédanyagok: http://genetika.bio.u-szeged.hu/Principles of Genetics by D. Peter Snustad and Michael J. Simmons, WhileyAn Introduction to Genetic Analysis by A J F Griffiths, J H Miller, D T Suzuki, R C Lewontin, W M Gelbart, W H Freeman

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris biológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Boros Imre MiklósKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás,SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A kurzus célja, hogy teljesítői a Biológia BSc molekuláris biológia 1 és 2. tárgyak, vagy azokhoz hasonló tematikájú kurzusok során elsajátítottakra alapozva széleskörű ismeretet nyerjenek az élő sejtek makromolekuláinak kölcsönhatásairól és azok által megvalósuló életjelenségekről. Fehérjék hierarchikus szerkezete. Fehérje folding. A megváltozott fehérje térszerkezet okozta megbetegedések. Prionok. A fehérje szerkezet meghatározásának módszerei és fehérje szerkezetek összehasonlítása. Fehérje családok szerkezeti és működési jellemzői. Fehérjék evolúciója, az in vitro fehérje evolúció módszerei és lehetőségei. Fehérje-fehérje kölcsönhatások jellemzői. Fehérje komplexek szerkezeti és működési jellemzői. Fehérje posztranszlációs módosítások típusai és szerepük. Fehérjék szabályozott degradációja. Genomok, kromoszómák és gének molekuláris szerkezete. Ismert genomok szerveződésének összehasonlítása. Genomok rokonságának meghatározása és a genomok evolúciójának jellemzői. Genom átrendeződés, horizontális géntranszfer, mobil genetikai elemek. A mitótikus és interfázisos kromatin szerveződés jellemzői. A DNS kölcsönhatása hiszton és nem hiszton fehérjékkel. A kromatin szerkezete dinamikus változása. A génműködés szabályozás jellegzetes mechanizmusai pro- és eukariótákban. Nukleinsavak és fehérjék kölcsönhatásának szerkezeti jellegzetességei és funkcionális következményei. RNS polimerázok és transzkripciós faktorok szerkezete és kölcsönhatásuk a DNS-el. A mediátor komplex és transzkripciós koaktivátorok. A kromatin szerkezet szerepe a génműködés szabályozásban. Kromatin remodelling és kromatin szerkezet változtatás kovalens módosításokkal. Számonkérés: Írásban: Teszt és kifejtő választ igénylő kérdések alapján. Ajánlott irodalom:Az előadásról készített és a hálózaton közzétett előadás vázlatok valamint a PubMed adatbázis Books szekciójában szabadon hozzáférhető Molekuláris sejtbiológia tematikájú könyvek.

28


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Sejtbiológia MSc GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Laskay GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A sejtelmélet mai szemmel. Az élővilág felosztása a sejtek alapján, a legfontosabb sejttípusok összehasonlító jellemzése. A citoplazma homeosztázisa. A sejtek energiaháztartása. Kompartmentáció és intracelluláris transzport. Protein-transzport sejtorganellumokba. Vezikuláris transzport, szekréció és endocitózis. A citoszkeleton dinamikája. Mikrotubulus-függő irányított intracelluláris transzport. A biológiai membránok funkcionális dinamikája, membrán-transzport folyamatok és elektromos jelenségek. Információ-átadás membránokon keresztül, a sejt-szignalizáció alapjai. A sejt szerepe a szervezetben, a többsejtű szervezet működési logikája. A sejtek közötti kommunikáció mechanizmusai. A sejtciklus és a növekedési faktorok. A rákos sejtek sejtbiológiai jellemzése. Az őssejtek és a differenciációs faktorok. A sejthalál formái, a viabilitási faktorok és a programozott sejthalál mechanizmusai. Ajánlott irodalom:Lewin, B., Cassimeris, L., Vishawanath, R., Lingappa, M.D. and Plopper, G. (eds., 2006): Cells. Jones & Bartlett Publishers.Alberts, B., Johnson, A., Lewis, J., Raff, M., Bray, D., Hopkin, K., Roberts, K. and Walter, P. (2003): Essential cell biology. Garland Science/Taylor & Francis Group.Becker. W.M. (ed., 2002): The World of the Cell. Benjamin-Cummings Publishers Co.Laskay Gábor – Mihalik Erzsébet (2005): Növényi Sejtbiológia I. JATEPress, Szeged.

29


3.5.3. Szakmai törzsanyag:

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biotechnológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Rákhely GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Molekuláris biológia MSc, Mikrobiológia MSc,

Biológiai kémiaMSc, Genetika BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A képzés célja, hogy átfogó ismereteket nyújtson a biotechnológia lehetőségégeiről, a legkorszerűbb technikákról a legújabb fejlődési irányokról. A képzés célcsoportja a Biológus MSc képzés minden szakíránya, ezért a képzés tematikáját ehhez igazítjuk és olyan ismereteket oktatunk, amely a Biológus MSc minden hallgatója számára fontos nélkülözhetetlen tudást jelent. A képzés hat fő egységből áll: Biotechnológiai, molekuláris biotechnológiai alapismeretek. A képzés célja a különböző BSc képzésből érkező hallgatók szintre hozása, egységes tudásalap kialakítása. Korszerú molekuláris biotechnológiai módszerek. Makromolekulák izolálása és előállítása természetes és mesterséges formában. Mesterséges molekulák és sejtek tervezése és létrehozása. Biokatalízis. A biotechnológia környezetvédelmi vonatkozásai. Bioremediáció biológiája, technológiája, molekuláris mechanizmusa. Kismolekulájú anyagok, primer és szekunder anyagcseretermékek előállítása. Ipari fermentációs technológiák, upstream és downstream folyamatok. Megújuló energiaforrások biotechnológiája. Biohidrogén, biogáz, bioalkoholok biodízel előállításának stratégiái.6. A biotechnológia perspektívái, korlátai, egészségügyi és etikai vonatkozásai.Ajánlott irodalom:http://biotech.szbk.u.szeged.hu/e_oktatas.htmlBiotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.Richard J. Reece: Analysis of Genes and Genomes Gerd Gellissen: Production of Recombinant ProteinsFrancois Baneyx: Protein Expression TechnologiesL.P. Wackett, C.D. Hershberger: Biocatalysis and Biodegradation (Microbial transformation of organic compounds) ASM Press 2001. ISBN 1-55581-179-5M. Alexander: Biodegradation and Bioremediation. AP 1999. ISBN 0-12-049861-8Moser M., Pálmai Gy.: A környezetvédelem alapjai. Tankönyvkiadó 1992. ISBN 963-18-4317-3

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Evolúcióbiológia – Zoológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Pénzes ZsoltKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Filogenetika, morfológiai és molekuláris karakterek és elemzésük. Az élővilág törzsfejlődésének fontosabb lépései. Fajok, fajkoncepciók. Fajképződés. Filogeográfia, evolúciós biogeográfia. Reproduktív siker, ivaros szaporodás. Fajszintű kölcsönhatások evolúciója: koevolúció, mutualizmus, kompetíció.Ajánlott irodalom:Futuyma, D. J. (2005) Evolution. SinauerRidley, M (2003) Evolution (3. kiadás), Blackwell

30


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Humánbiológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ dr. Marcsik Antónia KREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia BSc ea. és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A Humánbiológia interdiszciplinaritása: egészségügyi, igazságügyi, ipari (ergonómiai), sportantropológiai és régészeti vonatkozások.Az ember speciális jellegei: az emberi agy aszimmetrikus specializációja. Az emberi beszéd kialakulása, a FOXP2 gén szerepe. Születés utáni növekedés szabályszerűségeinek újdonságai. Az emberi szexuális viselkedés speciális jellegzetességei, következményei. Az emberi „viselkedés” újdonságai: tűzhasználat, halottak eltemetésének szokása, eszközkészítési technikák és fejlődésük, művészet és szimbolizmus kezdetei, az öntudatra ébredt ember.Humán növekedés: a prenatális élet és a gyermekkori növekedés szabályszerűségei. A serdülőkori növekedés és a pubertás eseményei. Az érési folyamatok vizsgálati lehetőségei. A fejlettségi állapot becslése, növekedési standardok. A testösszetétel és a konstitúció megállapítása, életkori változásai, nemi eltérései, orvosi vonatkozások. A növekedés és érés genetikai háttere és endokrinológiai szabályozása. A környezeti tényezők hatása az intrauterin és extrauterin fejlődésre, szekuláris változások. A felnőtt állapot jellemzői, időskori változások.Molekuláris antropológia: a Föld benépesítése, a Homo sapiens biodiverzitása mitokondriális DNS, Y kromoszóma és autoszomális kromoszóma markerek vizsgálata alapján. Archaikus DNS vizsgálatok lehetőségei és korlátai. Módszerek és eredmények. Sexus meghatározás. Anyai és apai rokonsági vonalak megállapítása. Populációk folytonossága és cseréje. Filogenetikai rekonstrukció.A magyarság etnogenezisének vizsgálata az archaikus DNS vizsgálatok alapján. Magyarországi laboratóriumok, paleomikrobiológiai kutatások, evolúciós és epidemiológiai jelentőségük. Ajánlott irodalom:Bodzsár, É., Zsákai, A. (2004): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Bodzsár, É. (1999):Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Bodzsár, É. (2003): Humánbiológia. Életkorok biológiája: a pubertáskor. – ELTE Eötvös Kiadó, BudapestGyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A Hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.Hummel, S. (2002): Ancient DNA typing: methods, strategies and applications. – Springer Verlag Berlin Jones, S., Martin, R., Pilbeam, D. (1992): The Cambridge Encyclopedia of Human Evolution. – Cambridge University Press, Cambridge, 78-85.Stringer, Ch., Andrews, P. (2005): Az emberi evolúció világa (ford.: Győrvári Borbála). Alexandra. BudapestUlijaszek, S.J, Johnston, F.E., Preece, M.A. (1998): The Cambridge Encyclopedy of Human Growth and Development. – Cambridge University Press, Cambridge

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Mikrobiológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) TTK Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Vágvölgyi CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Mikrobiális anyagcsere: A mikroorganizmusok tápanyag és energiaigénye. A mikroorganizmusok szén- és energiaforrásai. Növekedési faktorok. A kén és a nitrogén szerepe a mikroorganizmusok anyagcseréjében. A mikroorganizmusok csoportosítása oxigénigényük alapján. A mikroorganizmusok tenyésztésének tápközeg igénye és növekedési feltételei. A hidrogénion koncentráció hatása a mikroorganizmusokra. A mikroorganizmusok CO2 igényének biztosítása. A közeg víztartalmának és ozmotikus nyomásának hatása a mikroorganizmusokra. A hőmérséklet szerepe a mikroorganizmusok szaporodásában. A mikroorganizmusok anaerob tenyésztése. A mikroorganizmusok táplálkozási típusai. Az energia, szén és hidrogén igény összefüggése a mikróbák anyagcseréjében. A mikroorganizmusok típusai a hasznosított energiaforrás alapján. A mikroorganizmusok típusai a felhasznált hidrogén-donor vegyületek alapján. A mikroorganizmusok csoportosítása a felhasznált szénforrás alapján. Az elsődleges és másodlagos metabolizmus fogalma és kapcsolata.

31


Mikroorganizmusok energiaszerző folyamatai: autotrófia fényenergia hasznosítással és kemolitotrófia útján, valamint a heterotróf (kemoorganotróf) légzési és erjesztési rendszerek révén; aero-, és anaerobiózis.Mikrobák genetikai rendszerei: a prokariota és az eukariota genomszerveződés sajátságai. Mutációk típusai, kiváltási lehetőségük, fenotípusuk, molekuláris hátterük. Irányított mutagenezis. A mutagenezis optimalizálása (kezelési körülmények, dózishatásgörbe). A mutánsok szelekciójának lehetőségei. Mutációk gyakorlati alkalmazása.Mikrobiális törzsnemesítés genetikai rekombinációval. Gombák szexuális és paraszexuális ciklusa. A protoplasztfúzió jelentősége a mikrobiális törzsnemesítésben. Prokarióta szervezetek törzsnemesítése genetikai módszerekkel (transzformáció, konjugáció, protoplasztfúzió)Orvosi mikrobiológiai alapfogalmak. Patogenitás. Apatogén, obligát humánpatogének, opportunista patogének mikroorganizmusok. Virulencia. Virulenciafaktorok (toxinok, nem toxikus virulenciafaktorok).Fertőzés és megbetegedés. Toxoinfekció. A fertőzés lefolyása. Fertőzési források. A fertőzés terjedése. Fertőzési kapu, a fertőzés terjedésének módja. Fertőző betegségek előfordulási formái. A fertőző betegségek jellemzésének mutatószámai. A gazdaszervezet védekező mechanizmusai. Oltási naptár.Normál humán flóra. A bőr mikroflórája. A száj és a felső légutak mikroflórája. A tápcsatorna normál flórája. A szem normál mikroflórája. A húgyivarszervek mikroflórája. Növekvő fenyegetést jelentő fertőző betegségek. Fokozódó, vagy újonnan felismert fenyegetést jelentő humán/állati kórokozók. Terjedőben lévő növényi betegségek, illetve kórokozók. A fertőző betegségek eradikációjával összefüggő kérdések. Az antimikrobiális kemoterápia alapjai. Kemoterápiás szerek alkalmazásával összefüggő fogalmak. Antibakteriális kemoterápia. Mycobacterium-ellenes kemoterápiás szerek. Gombaellenes kemoterápia. Antivirális kemoterápia. Protozoon-ellenes kemoterápia.Ajánlott irodalom:Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999Általános mikrobiológia. (2001) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Pesti, M.) Dialóg Press, Pécs.Mikológia (2003) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Jakucs, E., Vajna, L.), Agroinform Kiadó, Budapest.Vázlatok a tárgy előadóitól.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növénybiológia MSc ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani és Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Erdei LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az eukarióta génexpresszió. Jelátvitel a növényekben. A citoszkeleton. Az aktin és tubulin géncsalád. Az aktin és tubulin polimerizációja. Citoszkeletális járulékos proteinek. Az aktin mikrofilamentumok szerepe az intracelluláris mozgásban. Az citoszkeleton szerepe a jelátvitelben. A citoszkeleton és a sejtosztódás. A citoszkeleton és a citokinézis. A sejtciklus és hormonális szabályozása. A sejtmegnyúlás. A növényi sejtfal szerkezete, a sejtfalalkotók bioszintézise. A sejtmegnyúlás mintázata. A kortikális mikrotubulusok szerepe a sejtmegnyúlásban. A sejtmegnyúlás hormonális szabályozása. A növekedés matematikai analízise. Kinematikai modellek: növekedési pályagörbe, sebességprofil, relatív elemi növekedési sebesség. A differenciálódás. Embriogenezis. A szöveti differenciáció apikális-bazális és radiális mintázatának kialakulása. A szöveti identitás kialakulása. Homeobox gének. A gyökér morfogenezise. A hajtás morfogenezise. A növények fejlődésének fény általi kontrollja. A fitokrómok géncsaládja. A fitokrómok szerkezete és működése. A fitokróm által indukált válaszok : gyors biokémiai és lassú morfológiai változások. Nagyon kis besugárzási, kis besugárzási és nagy besugárzási reakciók és jellemzésük. Fotoreverzibilitás. A fitokrómok funkcióinak genetikai analízise. A fitokrómok által indukált génexpresszió. A cirkadián ritmus. A cirkadián oszcillátor működése. A cirkadián óra fényregulációja. Génexpresszió és a cirkadián óra. A cirkadián óra ökológiai szerepe. A levelek alvó mozgásának regulációja. Kis méretű magvak csírázásának regulációja. Árnyék elkerülés. A szomszéd növény felismerése. A kék fény által szabályozott folyamatok. A kék fény receptorai. A kék fény által szabályozott fiziológiai folyamatok. A kék fény által szabályozott génexpresszió. A sztómamozgás kék fény általi regulációja. A zöld fény hatása kék fény-indukált sztómanyitódásra. A virágzás. A virágmerisztéma kialakulása, virágmerisztéma identitás gének. A virágrészek kialakulásának genetikai kontrollja. A virágrészek identitását meghatározó gének. Homeotikus mutánsok. Az ABC modell. A virágzás szabályozásának környezeti és hormonális tényezői. A nappalhossz és a hőmérséklet szerepe a virágzás indukciójában. Vernalizációs gének. A fotoperiodizmus szerepe a virágzás indukciójában. A női és a hím gametofiton kialakulása. A porzók és az ovulum fejlődését befolyásoló mutációk. Citoplazmatikus hímsterilitás, sejtmagi restorer gének. A pollen csírázása. Az öninkompatibilitás. Megtermékenyítés, magképzés. A mag tartalékanyagainak felhalmozása. A monokarpikus szeneszcencia és annak hormonális szabályozása. Génexpressziós változások az öregedési folyamatok során. A programozott sejthalál szerepe a szervek differenciálódásában.Ajánlott irodalom:

32


Taiz, L., Zeiger, E. (eds) Plant Physiology, Fourth edition, Sinauer Associates, Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 2006.Erdei L. (ed) Növényélettan. Növekedés és fejlődésélettan. JATE-Press Szeged, 2004.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szabályozásbiológia-Fiziológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A tantárgy a következő életfolyamatok főbb szabályozási elveit és folyamatait fogja ismertetni: Vérkeringés és szívműködés; az agy folyadékterei; az agy vérkeringése; vér-agy-gát és vér-liquor gát; légzési folyamatok; kiválasztás; táplálkozás és emésztés; endokrin működés; mozgató működés gerincvelői-, agytörzsi-, agykérgi-, kisagyi és basalis ganglionok szintjén; szenzoros működés: szomatoszenzoros működés, hallás, látás, ízérzékelés, szaglás; magasabb idegi tevékenység, beszéd, tanulás, alvás és ébrenlét; a limbikus rendszer, emóció.Ajánlott irodalom:Fonyó Attila: Az orvosi élettan tankönyve, Medicina Könyvkiadó Rt, Budapest 1997Ádám – Fehér: Élettan biológusoknak, Tankönyvkiadó

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A természet- és környezetvédelem aktuális kérdései MSc

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Margóczi KatalinKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Természet és ember viszonya. A biodiverzitás és az emberi jólét kapcsolata. A Millenium Ecosystem Assessement legfontosabb üzenetei. A globális környezeti problémák aktualitásai.A természetvédelem szervezeti felépítésének és törvényi szabályozásának változása Magyarországon. A természetvédelem szabályzása és intézményrendszere az Európai Únióban. A védett területek rendszere és a földhasználati zónarendszer.Természetvédelmi kezelési paradigmák. A fenntartható használat és a természetvédelmi kezelés. Korszerű kezelési, használati és élőhely helyreállítási esettanulmányok. Fajszintű kezelési stratégiák és populációszintű kezelések.A biodiverzitás feltárása és monitorozása. A természetvédelmi biológia frontvonalai.A környezetvédelem fogalma, kapcsolatrendszere. A környezetvédelem helye, szerepe a társadalmi gazdasági folyamatokban. Környezetgazdálkodás. A környezetszennyezések és terhelések megelőzésének újabb módszerei.A környezeti tudatosság helyzete. A tudatformálás, oktatás, ismeretterjesztés aktuális módszerei. Ajánlott irodalom:Demeter A. (ed.)(2002): Natura 2000 – Európai hálózat a természeti értékek megőrzésére. – ÖKO Rt., Budapest.Kerényi A. 2003: Európa Természet- és környezetvédelmeMargóczi K. (1999): Természetvédelmi biológia JATEPressMillenium Ecosystem Assessement, 2005. Ecosystem and Human Well-being: Biodiversity Synthesis. World Resources Institute, Washington, DC.Rakonczai J. 2003. Globális környezeti problémák. Lazi Kiadó.

33


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Szakirodalmi orientáció MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szőllősi IstvánnéKREDIT 1ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematikaA kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a tudományos információszerzés lehetőségeivel választandó szakirányuk témakörében (TIK bemutatása, kereső programok ismertetése). Tanácsokat kapnak a tudományos cikkek megírásához.Ajánlott irodalom:PubMed, -Google Scholar -EISZInternetes keresések, Folyóiratok elérhetősége, Kézirat előkészitese es beküldése interneten , Science citation Index adatbazis; Biological Abstracts and Chemical Abstracts kezelés

Minden szakirány számára kötelezően, a diplomamunka részeként:

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Diplomamunka laboratóriumi gyakorlat 1. MScD, gy.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Diplomamunkát irányító oktatóKREDIT 12HETI ÓRASZÁM 6TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematikaA Szegedi Tudományegyetem és társintézményei kutatólaboratóriumaiban eltöltött időszakban a hallgatók megtanulják, gyakorolják, megtervezik majd elvégzik a diplomamunka elkészítéséhez szükséges laboratóriumi feladatokat.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Diplomamunka laboratóriumi gyakorlat 2. MScD, gy.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Diplomamunkát irányító oktatóKREDIT 13HETI ÓRASZÁM 7TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Diplomamunka laboratóriumi gyakorlat ökológusoknak 1. MScD, gy.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biológus TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Diplomamunkát irányító oktatóKREDIT 6HETI ÓRASZÁM 3TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegy

34


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Diplomamunka laboratóriumi gyakorlat ökológusoknak 2. MScD, gy.


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Diplomamunka gyakorlat ökológusoknak 3. MScD, gy.


35


3.5.4. Molekuláris biológus - Biotechnológus szakirány

3.5.4.1. Kötelező tárgyak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biokémia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Hermesz EditKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Biológiai kémia MSc, Molekuláris biológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium Tematika: Szerkezet és funkció. Metallofehérjék: vas-kén fehérjék, rézkötő fehérjék, szeleno-fehérjék, metallothioneinek. Antifreeze, moonlighting fehérjék. Krisztallinok, cirkuláris fehérjék. Szerkezet nélküli fehérjék. A fehérjeműködés szabályozásának elvei: allosztérikus szabályozás: aktiválás és inaktiválás; foszforilálás: protein kinázok működése és szabályozása, protein foszfatázok; proteolitikus aktiválódás: emésztő-enzimek, véralvadási faktorok, inzulin, prokollagén és prokollagenáz aktiválódása. Fehérjékből felépülő nano-rendszerek. Stressz válasz: molekuláris védelmi rendszerek, chaperonok. Funkció és szabályozás. Oxidatív stresszhatások: antioxidáns enzimrendszerek. A fehérjeműködés patológiás megváltozásai: karbonil proteinek, enzim diszfunkciók. Hierarchikusan felépülő fehérje kölcsönhatások: anyagcsere és jelátviteli utak.Ajánlott irodalom: Berg J.M., Tymoczko J.L., Stryer L.,: BiochemistryW.H. Freeman and Company, 5. kiadás Előadások, cikkek kivonata

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biotechnológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Kovács L. KornélKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Biotechnológia MSc, Molekuláris Biológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Transzkripció, transzláció mechanizmusa, a fehérje termeltetés szintjét befolyásoló folyamatok Gram+ baktériumokban. Transzportmechanizmusok, a fehérjék stabilitását meghatározó paraméterek, proteolízis. Expressziós vektorok, expressziós rendszerek, vektrorok sejtbe juttatásának módszerei Gram+ bakrériumokban. Bacillus, Streptomyces Lactobacillus és Clostridium törzsekben. Példák megvalósult biotechnológiai alkalmazásokra. Eukarióták transzkripciós és transzlációs mechanizmusai, ezeket befolyásoló elemek. Fehérje transzport, fehérje degradáció, poszttranszlációs módosítások eukariótákban. Gének bejuttatására alkalmas vektorok, módszerek, expressziós rendszerek a különféle eukarióta sejtekben. Fehérjetermelés élesztőkkel, gombákkal, ízeltlábú sejtkultúrákkal, növényi sejtkultúrákkal, emlős sejtkultúrákkal. Példák biotechnológiai, farmakológiai alkalmazásokra. Génmanipulált növények és állatok előállításának stratégiái etikai kérdések. Ellenanyag termelés stratégiái. Ehető vakcinák. Génterápiás módszerek.Ajánlott irodalom:Biotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.Gerd Gellissen: Production of Recombinant ProteinsFrancois Baneyx: Protein Expression TechnologiesRichard J. Reece: Analysis of Genes and Genome

36


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biotechnológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Rákhely GáborKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Biotechnológia MScHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:A gyakorlat célja, hogy a hallgatókat magas szinten képezzük ki a molekuláris biotechnológiában használatos technikákra. A gyakorlat miniprojekt jellegű, a gyakorlati tematikák szorosan kapcsolódnak a biotechnológiai tanszék oktatási és kutatási feladataihoz és kiaknázzák a munkacsoport teljes tetechnikai- metodikai kapacitását. A foglalkozások során nagy hangsúlyt fektetünk a hallgatók kreatív gondolkodásának, illetve gyakorlati ügyességük fejlesztésére. A kurzus során egyéni feladatot, munkatervet dolgozunk ki minden hallgató számára úgy, hogy ezt év elején ismertetjük velük. Minden hallgató kap egy - legalább szakirányú diplomával - rendelkező gyakorlatvezetőt. A technikák idő, anyag és energia igénye miatt a gyakorlat időbeosztása kötetlen, és ezt a gyakorlatvezetőkkel egyeztetjük. Minden feladatot úgy próbálunk megtervezni, hogy a teljesítésükhöz a félév során összesített óraszám megfelelő legyen a gyakorlat teljesítséshez. Az értékelés a gyakorlat során folyamatos, de a munkák befejezése után mindenki egy rövid előadásban ismerteti a kitűzött feladatot, a megközelítési módszereket és az elért eredményeket. A gyakorlat során így minden hallgatóval egyénenként foglalkozunk és ez teszi lehetővé, hogy magas szinten megtanulják az alkalmazott technikák minden csínját-bínját.Ajánlott irodalom:Gyakorlati silabusz. A gyakorlat kihirdetése kapcsán kerül megállapításra, kiosztásra.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Experimentális mikológia MScDGAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Kucsera JuditKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc előadásHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Bevezetés. Eukarióta mikroorganizmusok genetikai rendszerei és életciklusuk. Mikroszkópikus gombák párosodási rendszerei, taxonfüggő sajátosságok, molekuláris háttér. Vegetatív inkompatibilitás: molekuláris háttér. Paraszexuális ciklus. A patogenezis genetikája: kórokozó és gazdaszervezet viszonya, mikroszkópikus gombák virulenciafaktorai és molekuláris hátterük. Gombák extrakromoszómális rendszerei: mikovírusok és a hipovirulencia molekuláris háttere. DNS plazmidok és funkciójuk. Gombák extrakromoszómális rendszerei: mitokondriumok, genetikai rendszerének felépítése, működése, öröklődése, transzmissziója, különleges sajátosságai. Mikroszkópikus gombák másodlagos metabolizmusa: mikotoxinok termelése és genetikai szabályozása. Mikroszkópikus gombák másodlagos metabolizmusa: antibiotikumok termelése és genetikai szabályozása. Mikroszkópikus gombák másodlagos metabolizmusa: melanin, karotinoidok termelése és genetikai szabályozása. Törzsnemesítési módszerek (mutagenezis, génklónozás, rekombináns technikák). Filogenetikai és molekuláris taxonómiai módszerek a mikológiában: elméleti és gyakorlati vonatkozások.Ajánlott irodalom: Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999Általános mikrobiológia. (2001) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Pesti, M.) Dialóg Press, Pécs.Mikológia (2003) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Jakucs, E., Vajna, L.), Agroinform Kiadó, Budapest.Vázlatok a tárgy előadóitól.

39


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Experimentális mikológia MScDGAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Pfeiffer IlonaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Experimentális mikológia MScD előadásHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A nemzetközi szakirodalom legújabb eredményeinek feldolgozása az alábbi témakörökben:Gombafertőzések diagnosztikája, (tipizálási módszerek, epidemiológia). Gombaellenes szerek: hagyományos, kísérleti; a rezisztencia mechanizmusai. Genetikai transzformáció alkalmazása gombákban (törzsnemesítés; gének funkcionális elemzése, expressziójának vizsgálata; virulencia faktorok azonosítása). Biotechnológiai alkalmazások (extracelluláris enzimtermelők, alkohol-, szerves sav termelés, karotin és telítetlen zsírsav (PUFA) termelés, másodlagos metabolitok termelése). Gombák, mint biopeszticidek. Gombaparazita gombák nemesítési lehetőségei. Mikroszkópikus gombák biotechnológiai alkalmazásának új lehetőségei.Ajánlott irodalom: Kevei-Kucsera: Mikrobiológia I. JATEPress 1998.Kevei-Kucsera-Manczinger-Vágvölgyi: Mikrobiológia II. JATEPress 1999Általános mikrobiológia. (2001) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Pesti, M.) Dialóg Press, Pécs.Mikológia (2003) Egyetemi tankönyv (Szerk.: Jakucs, E., Vajna, L.), Agroinform Kiadó, Budapest.Vázlatok a tárgy előadóitól.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Genetika MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Maróy PéterKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Genetika MSc HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Az eukarióta genetikai modell rendszerek. élesztő, lúdfű, C.elegans, muslica, egér. A pékélesztő biológiája, életciklusa. Az élesztő genom sajátosságai, a gének általános szerkezete. Az élesztő genetikai manipulációjának lehetőségei. Az élesztő párosodási típus váltásának sajátosságai. A lúdfű morfológiája, biológiája. A lúdfű genom mérete, térképe, szerkezete, sajátosságai. A lúdfű genetikai maipulációjának lehetőségei. Új allélok előállításánal lehetőségei lúdfűben. A C.elegans morfológiája, biológiája. A C.elegans genom mérete, genetikai és fizikai térképe, szerkezete. A C.elegans kromoszómák centromereinek sajátosságai. C.elegans mutagenezis sajátosságai. A C.elegans genetikai manipulációja.A muslica biológiája, fejlődése, morfológiája. A muslica genom mérete, szerkezete, sajátosságai. Új mutáns muslica allélok előállítása. A muslica genom manipulálásának lehetőségei. Az egér biológiája. Az egér genom mérete, szerkezete, sajátosságai. Az egér genom manipulálásának lehetőségei. Új allélok előállítása. Elméleti alapok.Spontán mutációk természete, gyakorisága, spontán mutációs réta mérésére alkalmas tesztek, Stadler féle specifikus lókusz teszt, különféle muslica tesztek. A spontán mutációk sajátságai. Ionizáló sugárzással előállítható mutációk. A besugárzás szaporodásbiológiai következményei, hatása a csíravonalra. A mutagén hatás dózisfüggései. Gyakorlati használat. Az ionizáló sugárzással indukált mutációk természete. Új allélok előállítása mutagén vegyszerek használatával. A szupermutagének és hatékonságus. Pontmutációk indukálása EMS és ENU segítségével. A formaldehid használata deléciók előállítására. Mutagenezis mozgékony genetikai elemekkel. P-elem biológiája. A P-elem módosítása, és használatuk mutagenezisre. Transzpozon mutánsok térképezése. A mutációk természete. Funkcióvestéses és funkciónyeréses mutációk sajátságai. A mutációk megállapításának módszerei. Mutagenezis stratégiák. Lókusz alapú és fenotípus alapú mutagenezis. A szelekció lehetőségei az eukarióták mutagenezisében. Nagy léptékű mutagenezis kísérletek. Mutáns törzsek fenntartása. A balanszer kromoszómák sajátosságai és használatuk. Mutáns allélok térképezése. Genetikai térképezés markerekhez, deléciós térképezés. Térképezés nukleotid polimorfizmussal (SNP). Fizikai térképezés. Gén kölcsönhatások. Genetikai hierarhia megállapítása episztázissal. Fehérje-fehérje kölcsönhatások vizsgálata szupresszióval. Redundáns gének genetikai vizsgálata.Ajánlott irodalom:Hartwell, et al.: Genetics:From Genes to Genomes, McGroe-Hill, válogatott fejezetek

40


Greenspan: Fly Pushing, válogatott fejezetekNature Reviews of Genetics, válogatott közleményekTrends in Genetics, válogatott közleményekGenetics, válogatott közleményekÓravázlatok, ppt bemutatók a tanszék honlapjáról.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Genetika MScD gyakorlatGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Török TiborKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Genetika MSc HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:Baktérium transzformáció. PCR alapú genotípus meghatározás emberi mintákban. Arabidopsis transzformáció. Öröklésmenet vizsgálata Arabidopsisban. Muslica rendszerrel végzett kísérletek. Muslica mutánsok kromoszómára térképezése, rekombinációs térképezés. Új P-elem inszerciós mutánsok előállítása. Null allél előállítása hipomorf P-elem inszerciós mutánsból pontatlan kivágódás segítségével. Deléciós törzsek előállítása RS inszerciók felhasználásával az FLP/FRT rendszerre. Pozíció effektust befolyásoló mutánsok vizsgálata. Szomatikus mozaik analízis FLIP technikával.Ajánlott irodalom:Gyakorlati silabuszok.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Mikrobiológia gyakorlat molekuláris biológusoknak MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Papp TamásKREDIT 5ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc előadásHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Bakteriofágokkal végzett kísérletek: fágfertőzés, bakteriofágok mennyiségi meghatározása. Dimorfizmus jelenségének tanulmányozása járomspórás gomba (zygomycota) modellszervezeteken. A killer aktivitás molekuláris hátterének vizsgálata élesztőgombákon. DNS javító („repair”) mechanizmusok tanulmányozása baktériumokon. Baktérium, élesztő- és fonalasgomba transzformáció. Fonalasgombák paraszexuális ciklusának vizsgálata (heterokarion képzés anasztomózissal és protoplaszt fúzióval, diploid izolálás, indukált haploidizáció). Élesztőgombák szexuális ciklusának vizsgálata (konjugáció, diploid izolálás, spóraképzés, random spóraanalízis). Mikroorganizmusok exoenzim rendszereinek vizsgálata (oxido-redukciós, valamint aminósavak és makromolekulák bontásában szerepet játszó enzimek). Mikroszkópos gombák molekuláris markereinek vizsgálata: izoenzim és RAPD analízis, Mikroszkópikus gombák genomelemzése: élesztőgombák és fonalasgombák genomszerveződésésnek tanulmányozása elektroforetikus kariotipizálással.Ajánlott irodalom: Kevei-Kucsera-Manczinger-Pfeiffer-Varga-Vágvölgyi: Mikrobiológia gyakorlatok I. JATEPress 2001.Mikrobiológia gyakorlatok Munkafüzet II. Szerk: Kucsera Judit, JATEPress 2003.Vázlatok a gyakorlat vezetőitől.

41


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris biológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Boros Imre MiklósKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Mol. biol. MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Sejt organellumok bioszintézise. Anyagtranszport sejt kompartmentek között. A sejt topológiai rendezettségének és funciójának összefüggése. A mitokondrium és kloroplaszt evolúciója, szerveződésének és működésének jellegzetességei. Sejt-sejt kommunikáció és intracelluláris jelátviteli mechanizmusok és jelátviteli utak. Jeltovábbitás intracelluláris és sejtfelszíni receptorokon és kapcsolt jelátviteli utakon át. Sejtek szövetekbe szerveződése és a szövetek fenntartása, megújulása. Sejt-sejt kapcsolatok típusai. Az extracelluláris matrix szerkezete, integrinek és kapcsolatuk a citoszkeletonnal és jelátviteli utakkal. Génműködés szabályozás a differenciálódás során. Hierarchikus génműködés szabályozási utak. Génműködés az egyedfejlődés során. Genom imprinting és epigenetikus génműködés szabályozás. Őssejtek. Hematopoezis és miogenezis. A genom változékonyságát és épségét biztosító mechanizmusok. A genom duplikáció és sejtosztódás koordinált szabályozása. Onkogenezis. Az elrákosodás mint mikroevolúciós folyamat. Rendszer biológia. Proteom, traszkriptom és metabolom fogalma, vizsgálatuk módszerei. Komplex rendszereket jellemző adatok szerzésének és feldolgozásának módszerei.Számonkérés:Írásban és szóban: Önálló feladat kidolgozása irodalom feldolgozása alapján és szóbeli vizsga az anyagból összeállított tételekbőlAjánlott irodalom:Az előadásról készített és a hálózaton közzétett előadás vázlatok valamint a PubMed adatbázis Books szekciójában szabadon hozzáférhető Molekuláris sejt Biológia tematikájú könyvek.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris biológia MScD gyakorlat

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Boros Imre MiklósKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Mol. Biol. MScHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS GyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Fehérjék tisztítása és jellemzése. Elválasztástechnikák. Fehérje-fehérje kölcsönhatás vizsgálati módszerei. Proteomika. Fehérje szerkezeti és rokonsági adatbázisok és a szerkezetvizsgálat bioinformatika módszerei. A génszerkezet és génműködés vizsgálatának molekuláris módszerei. Radioaktív és nem radioaktív nyomjelzők és jelölési módszerek. Immunológiai módszerek makromolekulák azonosítására. Nukleinsavak in vivo és in vitro szintézise és in vitro manipulációja. Funkcionális genomikai módszerek. Nukleinsav rokonság és eltérések kimutatása. Génpolimorfizmusok kimutatása. Sejt kultúrák és vírusok használata molekuláris biológiai kísérletekben. Sejtek tenyésztése kultúrában, sejtvonalak és hibrid sejtek létrehozása. Sejt típusok azonosítása in frakcionálása. Transzgenikus élőlények és szomatikus klónok előállítása és alkalmazásuk lehetőségei. Molekuláris diagnózis és célzott terápia. Számonkérés: Írásban és szóban: Önálló problémamegoldó feladat kidolgozása és az alkalmazott eljárás ismertetése. Ajánlott irodalom:A tanszék által kiadott sillabuszok.

42


3.5.4.2. Kötelezően választandó tárgyak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Alkalmazott biokatalízis MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Lehoczki Endréné (Dr. Simon Mária)KREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biológiai kémia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Biokatalízis alapjai, katalízis mechanizmusok. Katalitikus eszköztár enzimeknél. Enzimek stabilitása, stabilizálási lehetőségek. Extremozimek, abzimek, (ribozimek). Enzimes és sejtes biotranszformációk lehetőségei, elméleti alapok. Nem hagyományos közegű biokatalízis: kevés vizet tartalmazó, szerves oldószeres rendszerek. Módosított enzimek, rögzített enzimek, rögzített sejtek előállítása, rögzített biokatalizátoros technológiák. Bioreaktorok. Oxidoreduktáz enzimekkel megvalósított biotranszformációk. Hidrolázok (proteázok, lipázok), ligázok szerepe. Finomvegyszerek, gyógyszerek előállítása. Enzimek diagnosztikai, gyógyászati jelentősége, szerepük az élelmiszer analízisben és környezetvédelemben: minőség biztosítás és kontroll. Bioszenzorok, immunoszenzorok. ”Protein engineering és az enzyme design” terén elért eredmények (hőmérsékleti tolerancia, szelektivitás”synzym-ek”), távlati lehetőségek.Ajánlott irodalom:S. M. Roberts, N. J. Turner et al.: Introduction to biocatalysis. Cambridge Press, Cambridge, 1995.E.E. Bittar: Biochemical technology. Jai Press Inc. London, 1996K. Farber: Advances in biochemical engineering biotechnology Springer Verlag, Berlin, 1999.DMD Publications: Commercial opportunities in enzyme technologies, 3rd ed. 2006,

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Bioinformatika MScD GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Rákhely GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Molekuláris biológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Az információ áralmlása biológiai rendszerekben, az információ hordozó anyag általános jellemzése. Prokarióta és eukarióta gének genomok szerveződése, jellemzése. Repetitív elemek, jelentőségük a genom szekvenálási projektekben. Nagy áteresztőképességű DNS szekvenálási módszerek, Genom szekvenálási stratégiák. DNS szekvenciák számítógépes javítása, contigok, genomok összerakása. Klónozás számítógéppel. Gének azonosítása számítógéppel, annotálás. Adatbázisok, adatbázisokat integráló rendszerek. Hasonlóság kereső szigorú és heurisztikus algoritmusok. BLAST, FASTA. Többszörös fehérjeillesztés. Motívumok, profilok keresése fehérjékben. Fehérjék funkciójának jóslása számítógépes analízissel. Komparatív genomika, genomok összehasonlítására szolgáló módszerek. Fehérjék másod és harmadlagos szerkezetének jóslására szolgáló módszerek. Struktúrális biológiai alapfogalmak. A funkcionális genomika módszerei: transzkriptomika. DNS chip technológiák és alkalmazásuk. Az adatok bioinformatikai feldolgozása. A funkcionális genomika módszerei: proteomika. Sejtek fehérjemintázatának vizsgálata nagyáteresztőképességű módszerekkel, 2D elektroforézis, fehérje chip technológia. A fehérjék azonosítása tömegspektrometriával. Bevezetés a perl és bioperl világába.Ajánlott irodalom:Krawetz, S. A. Womble D.D., Introduction to Bioinformatics. A Theoretical And Practical Approach. 2003, Humana Press, ISBN 978-1-59259-335-4Grown T.A. Genomes 2, 2002, Garland Science, ISBN 978-1859960295Miesner, S., Krawetz, S.A. Bioinformatics. Methods and protocols. 2000, Humana Press, ISBN 0-98603-732-0Orengo, C.A:, Jones, D.T. & Thornton, J.M. Bioinformatics. Genes, Proteins & Computers. 2003, BIOS Scientific Publisher Ltd., ISBN 1-85996 054 SLesk A.M. Introdiction to Bioinformatics. 2002, Oxford University Press, ISBN 0-19-925196-7

43


Liebler D.C. Introduction to proteomics, Tools for the new biology. 2002, Humana Press, ISBN 0-89603-992-7Tisdall, J. Beginning Perl fo bioinformatics. 2001, O’Reilly & Associates Inc., ISBN 0-596-00080-4.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Bioinformatika MScD GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Rákhely GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Molekuláris biológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemiáriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:

Az előadáson elhangzott anyag gyakorlati alkalmazásai.

Ajánlott irodalom:Ugyanaz, mint az előadáshoz.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biotechnológia extrém körülmények közöttGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Tóth AndrásKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biotechnológia MSc

Mikrobiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium, gyakorlati jegyTematika: A környezeti tényezők változatossága a bioszférában. Archebaktériumok csoportjai, tulajdonságai, genetikai rendszerei. Termofil, hipertermofil élőlények csoporosítása, élőhelyei, izolálásuk, tenyésztésük. Alkalmazkodás a magas hőmérséklethez. Biotechnológiai folyamatok magas hőmérsékleten. Termofil, hipertermofil mikroorganizmusok, enzimek biotechnológiai felhasználása. Extracelluláris polimerek (keményítő, lignocellulóz, pektin, kitin) lebontása magas hőmérsékleten és az ehhez kapcsolódó biotechnológiai folyamatok: bioetanol előállítás, ciklomaltodextrin gyártás, papírfehérítés. Termostabil DNS polimerázok, ligázok: szerepük az orvosi, környezeti diagnosztikában (PCR, DNS szekvenálás, ligáz láncreakció). Termostabil glükóz izomerázok, alkohol dehidrogenázok, észterázok alkalmazása. Pszikrofil élőlények, élőhelyeik. A biológiai membránok, fehérjék alkalmazkodása az alacsony hőmérséklethez. Biotechnológiai folyamatok alacsony hőmérsékleten. Pszikrofil mikroorganizmusok szerepe a biotechnológiában. Piezofil mikroorganizmusok, élőhelyeik, izolálásuk, tenyésztésük. Magas nyomás hatása a biotechnológiai folyamatokra. Alkalifil mikroorganizmusok, élőhelyeik, alkalmazkodásuk a magas pH-jú környezethez, pH-reguláció. Alkalifilek biotechnológiai szempontból fontos metabolitjai, enzimei (proteázok, keményítő bontó enzimek, cellulázok, xilanázok, lipázok), szerepük a fenol és fenolszármazékok biodegradációjában. Acidofilek, élőhelyeik. Adaptáció az alacsony pH-hoz. Acidofilek biotechnológiai felhasználása: szénhidrogén bontás, szerves sav és szerves oldószer termelés. Halofil élőlények, élőhelyek. Magas ozmotikus nyomású környezethez való adaptáció fő stratégiái, ozmolitok. Halofermentáció. Halofilek által termelt biopolimerek és felhasználásuk: felületaktív anyagok (MEOR), exopoliszaharidok, liposzómák, bioműanyagok. Halofil enzimek. Halofilek szerepe az élelmiszer biotechnológiában, biológiai hulladék kezelésben, mezőgazdaságban. Szerves oldószer toleráns mikroorganizmusok, enzimek. Szerves oldószerek hatása a mikroorganizmusokra, adaptációs mechanizmusok. Enzim aktivitás szerves oldószerekben. Szerves oldószer rendszerek. Biotranszformáció szerves oldószerekben. A mikrobiális bányászat, gazdasági és környezetvédelmi jelentősége. Mikroorganizmusok szerepe az ércekből történő fémkioldásban, mikrobiális konzorciumok a folyamatban. Mikrobiális bányászati technológiák és hatékonyságuk növelése (kevertetett reaktoros technológia, halom-reaktoros technológia).Ajánlott irodalom:Extremophiles:Microbial Life in Extreme Environments (1998) Horikoshi K., Grant W. D. (Ed.), WileyThe Prokaryotes A Handbook on the Biology of Bacteria (2006) Dwarkin, M. (Ed.), Springer

44


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Evolúcióelmélet molekuláris forradalma MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Török TiborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Fejlődésgenetika MScD előadás teljesítéseHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Az állati testfelépítés modularitása. Az egyedfejlődés és a törzsfejlődés kapcsolata. Az egyedfejlődés kulcs szabályozó génjei. Az alakváltozatokat a kulcs szabályozó gének evolúciója hozza létre. A szabályozó gének hálózatba szerveződnek. Az evolúciós változás egysége, a szabályozó gének cisz-regulátor régiója. A cisz-regulátor régiók modularitása, a modularitás kombinatorikája. A Modern Szintézis által modellezett "gének" valójában regulátor szekvenciák. A fajképződés molekuláris alapelve. A regulátor régiók óriási természetes változékonysága. Az evolúció epigenetikus szintjei: A hiszton kód, az imprinting, a viselkedés, és a kultúra evolúciós hatásai. A genetikai és epigenetikai öröklődés kölcsönhatásai. Epigenetikai öröklődés és fajképződés. Szerzett tulajdonságok öröklődése: Különbségek és hasonlóságok a növényi és az állati evolúcióban. A humán evolúció néhény kérdésköre: Az állat és ember különbségének lényege az evolúciós szintek tükrében. Korai hominidák, a H. sapiens és H. neanderthalensis viszonya. Out of Africa: Népvándorlások a molekuláris adatok tükrében. Intelligencia, nyelv és kultúra viszonya. Az önzetlenség és az erkölcs evolóciós problémái.Ajánlott irodalom:From DNA to Diversity: Molecular Genetics and the Evolution of Animal Design Szerzők: Sean B. Carroll, Jennifer K. Grenier, Scott D. Weatherbee Publisher: Blackwell Science (2005)Endless Forms Most Beautiful: The New Science of Evo Devo, szerző: Sean B. Carroll Publisher: W. W. Norton (2006) The Regulatory Genome: Gene Regulatory Networks In Development And Evolution Szerző: Eric H. Davidson, Publisher: Academic Press (2006)Evolution in Four Dimensions: Genetic, Epigenetic, Behavioral, and Symbolic Variation in the History of Life szerzők: Eva Jablonka, Marion J. Lamb Publisher: The MIT Press (2006) Origination of Organismal Form: Beyond the Gene in Developmental and Evolutionary Biology (Vienna Series in Theoretical Biology) szerzők: Gerd Müller, Stuart Newman Publisher: The MIT Press (2003) Principles of Human Evolution: A Core Textbook Szerző: Roger Lewin Publisher: Blackwell Publishers (1998)Primates and Philosophers: How Morality Evolved szerző: Frans de Waal Publisher: Princeton University Press (2006)A tükör hátoldala szerző: Konrad Lorenz: Kiadó: Cartaphilus Könyvkiadó (2000)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Fejlődésgenetika MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Maróy PéterKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Genetika MScD ea. és gyakorlat HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A fejlődésgenetika tudományának születése és viszonya a többi tudományhoz. Az élőlények életciklusa és egyedfejlődési mintázatai. Az egyedfejlődés genetikai alapjai. Gén szerkezet-funkció és reguláció összefüggései. A génreguláció időbeli és térbeli szabályozása. Poszt transzkripciós és poszttranszlációs génszabályozás. A petétől az adultig: Az egyedfejlődés korai eseményei, a testtengelyek meghatározása Drosophilában. Az egyedfejlődés korai eseményei kétéltűekben, madarakban és emlősökben. A növények egyedfejlődése. Sejtkommunikáció az egyedfejlődés során. Sejtfelszíni fehérjék, receptorok, ligandok. Szignálutak és hálózatok az egyedfejlődés során. Sejtek közötti kapcsolatok. Sejtváz, adhéziós molekulák. Sejtek alakja, polaritása, mozgása. Gasztruláció, az idegrendszer kialakulása. A mezoderma és az endoderma kialakulása. A végtagok kijelölődése és kifejlődése, imágókorongok. Az ivarsejtvonal sorsa, a gametogenezis szabályozása. Szex determináció.Ajánlott irodalom:Developmental Biology, Scott F. Gilbert; Principles of development, Lewis WolpertMolecular Principles of Animal Development, Alfonso Martinez AriasMolecular Biology of the Cell, Bruce Alberts; Principles of Developmental Genetics, Sally A. Moody (Editor)

45


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Génműködés szabályozás MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris Biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Boros Imre MiklósKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Molekuláis biológia ea. MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A génexpresszió fogalma, szabályozásának szintjei. Gének szerkezete és szerveződése és szabályozási útvonalak kapcsolata. A genom méret és expresszált gének száma. Pozitív és negatív transzkripciós szabályozási logika példákkal. Cisz-hatású szabályozó elemek és hatásuk jelllemzői. Azonosításuk módszerei. Az enhancerek mûködése Az RNS-polimeráz II transzkripciós gépezet és működése. A polimeráz szerkezete. Alap transzkripciós faktorok szerepe és a mediátor komplex. A kromatin módosítás és átrendeződés szerepe a génműködés szabályozásban. Génműködés változás extracelluláris jelek és hormonok hatására. Génműködés szabályozás változás az egyedfejlődés és differenciálódás során. Szövetspecifikus génműködés szabályozása. A transzkripció szabályozása az elongáció, antitermináció és termináció szintjén. Epigenetikus génműködés szabályozási mechanizmusok. Génműködés szabályozás az RNS érés és transzport során. Alternatív RNS érési útvonalak. Szabályozás a mRNS stabilitás és transzláció szintjén. Ajánlott irodalom:Az előadásról készített és a hálózaton közzétett előadás vázlatok valamint a PubMed adatbázis Books szekciójában szabadon hozzáférhető Molekuláris sejtbiológia tematikájú könyvek.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában MScD ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györgyey JánosKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Történeti áttekintés az első GM növények termesztésbe vonásától napjainkig. Az elterjedt első generációs GM fajták: a Bt-toxinokra alapozott rovarrezisztenciák, gyomirtószertűrő (glifozát és glufozinát) növények. A génpiramidálás, mint jelenlegi fejlesztési irányzat, a fajtakörök bővülése, a klasszikus nemesítés és a génmódosítás viszonya. Egyéb első és második generációs GM fajták: vírustolerancia, aranyrizs, vakcinák. Termesztésből kivont, vagy be sem vezetett fejlesztési zsákutcák. Az integráció felvetette kérdések, lehetséges kölcsönhatások, a „lényegi azonosság” problémaköre. Ökológiai és egészségügyi megfontolások: valós és vélt kockázatok. A törvényi, biztonsági szabályozás gyakorlata a világban és hazánkban. Megoldások a felmerült kockázatok kiküszöbölésére. Bevezetésre váró és kísérleti fázisban lévő fejlesztések: módosított termény-összetétel. Bevezetésre váró és kísérleti fázisban lévő fejlesztések: abiotikus stressz-tűrés, szárazságtűrés. A társadalmi elfogadottság problémája: eszmék és téveszmék, érdekeltek és ellenérdekeltek, a várható tendenciák.Ajánlott irodalom:Magyar Tudomány 2007/4 szám: Dudits Dénes (szerk): Géntechnológia és gazdasági növényeinkDarvas Béla, Székács András (szerk.): Mezőgazdasági ökotoxikológiaDudits Dénes (szerk).(2006): A búza nemesbítésének tudománya. MTA Biológiai Központ – Winter Fair, 2006.Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, BudapestHeszky László-Fésüs László-Hornok László: Mezőgazdasági biotechnológia

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris medicina MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikobiológia Tanszék (Biológus Tanszékcsoport)FELELŐS OKTATÓ Dr. Oláh ZoltánKREDIT 2

46


ELŐFELTÉTELEK Molekuláris biológia MSc, Sejtbiológia MSc, Szabályozásbiológia-fiziológia MSc

HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A laboratoriumainkban folyó kutatómunka nyomonkövetésével és mélyebb megismertetésével a hallgatók betekintést nyerhetnek új szintetikus vagy természetes forrásokból származó hatóanyagok „molekuláris medicinává” való fejlesztésével járó problémákba.

Az általunk vizsgált egyik modell betegség az Alzheimer kór (AK), ami leegyszerűsítve egy a rendellenesen hajtogatódó fehérjékből álló plakkok/fibrillumok lerakódásával jellemzhető neurodegeneratív folyamat megállítására irányul. Az AK kialakulását illetve megelőzhetőségét egy „molekuláris medicina” család kifejlesztésén keresztül fogjuk demonstrálni és oktatni.

Meggyőző bizonyítékok szólnak amellett, hogy az idős betegekben fellépő, dementiával járó Alzheimer betegség okozója a plakkok formájában lerakódó, béta redőkbe rendeződött béta-amiloid peptid. Az aggregátumot célzó terápiás eljárások alkalmasak lehetnek az Alzheimer betegség kivédésére és kezelésére. A hallgatók a peptid aggregáción alapuló bioesszék megismerésével más betegségek molekuláris targeten alapuló megközelítésére is alkalmas tudást szerezhetnek. A tárgy oktatásában pecifikusan elérendő célok:

amiloid betegségek kialakulásának molekuláris szintű ismerete racionális prevenciós és terápiás stratégiák kidolgozásához szükséges.

Nem toxikus növényi- illetve gomba eredetű hatóanyagokat azonosítása innovatív táplálékkiegészítő esenciák összeállítása a táplálékkiegészítőkkel amiloid betegségek kivédésére alkalmas klinikai protokolok tervezese hatóanyag tisztítás szerkezet-hatás vizsgálat A1-42 agregátumokon a növényi hatóanyagok formulázása tiszta hatóanyagok és szinergisztikus keverékek, in vivo tesztelése Alzheimer kór transzgenikus állatmodell teszt Parkinson kór drosphila- és transzgénikus egérmodell tesztek a kettes típusú diabétesz állatmodell tesztek humán klinikai protokolok tervezése és írása

Az in vitro előkísérletek alapján legígéretesebb hatóanyagokat először a fenti betegségek modelljeiben elvégezhető teszteket ismertetjük, majd az in vivo is hatékonynak bizonyult molekulák további fejlesztését ismertetjük:

Tabletta Péksütemény stb. Húskészítmény formájában elkészített hatóanyagok felhasználása kis létszamú beteg csoportokon klinikai

előkísérletek tervezéseA hallgatók betekintést nyerhetnek a magyar és európai egészségügyi hatóságok által megkövetelt:

az új táplálékkiegészítők forgalmazására vonatkozó engedélyek kérelmezésébe szabadalmak, kizárólagos hasznosítási jogok megszerzésének módozataiba az intellektuális termékek jogi védelmébe a nagyközönség tudásalapú továbbképzése szolgáló PR-oktatóközpontok működtetésébe a gyógynövény hatóanyagokban rejlő távlatok megismertetése és terjesztésébe az amyloid betegségek megelőzésére és/vagy gyógyítására tett tudományos erőfeszítés, pályázatok

megszervezéseAjánlott irodalom:Előadási anyagok

47


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris neurofiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Tamás GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Szabályozásbiológia-fiziológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Az idegsejtmembrán elektromos jellemzői. Hodgkin és Huxley klasszikus kísérletei. Intracelluláris elvezetés, feszültségzár, folt-feszültségzár módszerek. Az ioncsatornák általános jellemzése: pórusszerkezet, permeabilitás, feszültségérzékelés, konduktancia, inaktiváció, blokkolási mechanizmusok. Feszültségfüggő ioncsatornák: nátrium, kálium, kálcium és klorid csatornák. Ligandaktivált ioncsatornák a gyors kémiai szinapszisokban. Ligandaktivált ioncsatornák a lassú kémiai szinapszisokban, moduláció. Az elektromos szinapszisok és csatornáik. Szinaptikus transzmisszió: preszinaptikus mechanizmusok, transzmitter felszabadulás, posztszinaptikus mechanizmusok. Dendritikus információ-feldolgozás. Extracelluláris mezőpotenciálok.Ajánlott irodalom: Czéh Gábor, Puskár Zita: Celluláris neurobiológia Dialóg Campus Kiadó, 2001)Daniel Johnston, Samuel Miao-Sin Wu: Foundations of Cellular Neurophysiology (MIT Press, 1995)Bertil Hille: Ion channels of excitable membranes (Sinauer, 2001)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi biotechnológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szabó MargitKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Növényi sejt-, szövet- és szervkultúrák. In vitro organogenezis, szomatikus embriogenezis. Haploid antéra kultúrák felhasználása a növénynemesítési folyamatokban. In vitro mikroszaporítás és tárolási technikák. A növényi sejt alacsony hőmérsékleten történő megőrzése. A növényi sejtkultúrák felhasználása, másodlagos anyagcseretermékek termeltetése. A szövetkultúrákban előforduló genetikai és epigenetikai változások, szomatikus variabilitás. Hormonautotrófia. Mutánsok izolálása szerv- és szövettenyészetekben. Növényi gének izolálása és azonosítása. Funkcionális genomika, a génexpresszió tanulmányozása. Génbevitel növényi sejtekbe; protoplaszt fúzió, DNS transzformáció, közvetlen DNS transzfer. Az Agrobacterium közvetített tumor indukció molekuláris háttere, a Ti plazmid vektorok fő elemei, bináris vektorok. Transzgénikus növények. Génsebészeti stratégiák mezőgazdasági és ipari alkalmazása: szárazságtűrés fokozása, alacsony és magas hőmérséklethez való alkalmazkodás, gyomirtószer- és betegség rezisztencia kialakítása. Anyagcseréjükben módosított transzgénikus növények. GM növények, mint bioreaktorok. A génsebészeti eljárások etikája; a GM növények termesztésének előnye és kockázata.Ajánlott irodalom:Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, Budapest

48


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Patológiás anyagcsere folyamatokGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biokémiai és Molekuláris biológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szőllősi Istvánné Dr. Varga IlonaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biokémia BSc, Összehasonlító élettan 2. BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A kurzus célja: megismertetni a hallgatókat a fiziológiástól eltérő anyagcsere folyamatokkal, megbeszélni, milyen következményei lesznek a matabolikus kisiklásoknak. Más nézőpontból pedig az egyes szervekhez kötődő anyagcsere folyamatok megváltozását vizsgáljuk akkor, ha a szerv beteg. Különös szerepet kapnak az oxidatív károsodásokból származó megbetegedések.Víz és elektrolit háztartás. Dehidratáció, hiperhidratáció. Vérnyomás. Szénhidrát anyagcsere. Energiaforrások. Vércukor. Diabetesz. Glikogéntárolási zavarok, hiánybetegségek. Fruktózanyagcsere. Lipid anyagcsere. Zsírsavlebontás zavarai. Koleszterin anyagcsere és zavarai. Lipoproteinek. Aminosav anyagcsere. Defektusok. Fenilketonúria, Albinizmus, stb. Porfirin anyagcsere. Porfíriák. Bilirubin anyagcsere és hiperbilirubinémia. Ujszülöttkori sárgaság. Nukleotid anyagcsere. A purinnukleotidok fiziológiás és patológiás anyagcseréje. Köszvény. Xantúria. Pirimidin anyagcsere zavarok.Máj: Lipid anyagcsere májbetegségekben. Zsírmáj (fajtái). Koleszterin anyagcsere; hiperkoleszterinémia, epekő. Lipoprotein anyagcsere.Vese: Proteinuria, glükozuria, aminaciduria, Veseelégtelenség: akut, krónikus. Hipertónia Kötőszövetek: Arterioszklerózis. Autoimmun megbetegedések: Rheumatoid arthritis Vér: Vörösvérsejt oxidatív károsodása. Anémiák. Idegrendszer: Alzheimer-kór, Parkinson-kórHormonális szabályozás: Pajzsmirígy rendellenességek- Hyperthyreozis, Hypothyreozis.Tumor: Karcinogenezis. Táplálkozás és daganatos betegségek, Nomenklatura. Markerek. Metasztázis.Ajánlott irodalom:Kumar-Cotran-Robbins: A pathológia alapjai. Medicina Murray-Granner-Mayes-Rodwell: Harper's Biochemistry, Appleton and Lange

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Új gyógyszerhatóanyagok felfedezése MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikrobiológiai Tanszék (Biológus Tanszékcsoport)FELELŐS OKTATÓ Dr. Oláh ZoltánKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Molekuláris biológia MSc, Sejtbiológia MSc,

Szabályozásbiológia-fiziológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A tudományos folyóiratokban és nemzetközi szabadalmakban közölt kémiai és biológiai szerkezet-aktivitás eredményeket az elvégzett kísérletek és a belőlük származó adatok értelmezése után, jelenleg kézzel, olvasás-átírásos módszerrel töltik munkatársaink elektronikusan kereshető adatbázisokba. Egy CD lemeznyi adatbázis nagy gyógyszergyáraknak jelenleg 100 ezer €-ért értékesíthető. A rosszirányba haladó fejlesztést a felhasználó az általunk gyártott adatbázisok elemzése útján, az IT-alapokon meghozott döntésével korai fázisban leállíthatja. Az indokolatlan kiadások leállításával multimilliárd dolláros megtakarítást is elérhet, nem említve az így felszabaduló K+F időráfordítást, amely egyben indokolhatja az általunk fejlesztendő validált minőségű kemo-bioinformatikai adatbázisok érték/kelendőség faktorát, a fejlesztés rentabilitását és gyors megtérülését.Cégünk az AHL új, házon belüli adtavájár szövegfeldolgozó algoritmusokat fejleszt, amivel az IT piacra jutás felgyorsítható. A kézi adat-értelmezés és –másolás gépesítése tudományosszakértői kurátor munkaerőt szabadít fel, akiket a gép által előállított adatbázis minőségének ellenőrzésére és fejlesztésre lehetne átirányítani, ami a jelentős gyosulás mellett új termékek fejlesztését is eredményezheti.

Az így megalkotott kémiai-biológiai adatbázisok hozzáadott értéke jelentősen növekedhet. Az ilyen adatbázisok új generációja jobban szolgálhatja a gyógyszermolekulák integrált 1) fejlesztését és 2) iparjogvédelmét. Az előbbiekben vázolt automatikus adatbázis építéshez, további tudásintenzív fejlesztési lépésekkel, szervesen illeszthető az in silico gyógyszer célmolekula modellezési feladatok automatizálása. Vituális kismolekula könyvtárak kompjúterizált dokkolása a célmolekulához, olyan új tudományos forradalomhoz veztehet, ami a gyógyszerhatóanyag fejesztés posztgenomikus koszakát jellemző információs robbanást is menedzselhetővé teszi. Így cégünk az alábbi számítógépes megoldások kifejlesztésére türekszik:

49


gyógyszer alapváz kiválasztás célmolekula validálás a gyógyszerhatóanyag tulajdonságainak multifaktoriális optimalizálása a bányászott adatokkal számítógépes szimulátorban végzhető in silico kísérletek tervazése és kivitelezése.

Egy alapjaiban új fejlesztésű kemo-bioszimulátor, a bányászott adatok validálását is lehetővő, „a felfedezést támogató szoftvercsomagon dolgozunk, amelyhez hasonló jelnleg nincs a fejlett számítástechnikát alkalmazó, tudás-alapú IT piacon. Az gyógyszerjelöltek várható specifitásának és hatékonyságának jobb in silico becslésének megoldására már most is mutatkozik piacképes kereslet, különösen a gyógyszergyárak körében, de az oktatásban is fontos a biotechnologiai tudás terjesztése.A kemo- bioszimulátor fejlesztése mindennapi munkánk mellett a cég fontos projektjei közé tartozik. A jelenlegi IT piac ismertében új, tudás-alapú szolgáltatásaink versenyképesek, de új kihívás az amúgy nagy szakmai fekészültséggel és IT tapasztalattal bíró munkatársainak számára. Nagy előny ezkben az említett IT fejlesztésekben, hogy a fejlődővilágban meglévő olcsó munkaerővel nem érhetőek el és jövőben is csak nagy erőbedobással reprodukálhatóak ezek a feladatok, így jó munkalehetőséget teremt a helyben képződő friss diplomásoknak. Összegezve, az automatizált adatgyüjtés és a kísérlet szimulátorban elvégezhető virtuális validálás az ami a legmegbízhatóbb indikátora lehet egy adott gyógyszerjelölt várható, emberre gyakorolt hatásának. Az intelligens, informatika-alapú gyógyszerfejlesztő platform gyógyszergyáraknak a fejlesztés korai fázisban adhat betekintést és a jelenleginél megbízhatóbb előrejelzést a hatóanyag majdani állat/humángyógyászati lehetséges sikerességére, ami új állásokat fog teremteni az IT területén dolgozni kívánó diplomásoknak. Az itt bemutatott adatbázisokhoz asonlóakat igényelnek az agráripari fejlesztők is, ami szintén bővíti a felhasználói kört és a foglalkoztatható diplomások körét. Ajánlott irodalom: http://www.acheuron.hu/index.html

50

http://www.acheuron.hu/index.html


3.5.4.3. Szabadon választható tárgyak

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A borászat biotechnológiájaGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Palágyi-Mészáros LíviaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia BSC, Biotechnológia BSCHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A szőlőtermesztés és a borkészítés története. A szőlő termesztése. A szőlő érése. Szüret. A szőlő feldolgozása. A must kémiai összetétele. A must kezelése, javítása, tartósítása. Az erjedés biokémiája. A szőlő és a bor mikroorganizmusai. Az alkoholos erjedés mikrobiológiája. Az erjesztés technológiája. Biológiai almasavbontás. A bor kémiai összetétele. A bor tisztítása. A bor harmónikus összetételének kialakítása. A bor érésének szabályozása. A bor stabilizálása. A bor fejlődése. Borbetegségek, borhibák. A Föld leghíresebb borvidékei. Magyarország borvidékei.. Jellegzetes magyar borok. Borászok. Borbírálat, borversenyek. Bor és gasztronómia. Szénsavas borok. Borpincék, boroshordók, borosüvegek, borcímkék, dugók. Bortörvény.Ajánlott irodalom:Eperjesi Imre-Kállay Miklós-Magyar Ildikó: BorászatTamás Jenő: A tőkétől a pohárigMosoni Péter: Borkultúra borászati alapokkal

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Epigenetikus szabályozás MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Gyurkovics HenrikKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Genetika és Populációgenetika MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A génkifejeződés epigenetikus szabályozása, illetve az egyedfejlődés epigenetikus vetülete ecetmuslica modellrendszerben. A kromatin mint a transzkripció általános represszora.Repressziv kromatin I.: centrális heterokromatin és szerveződése. Represszív kromatin II.: telomerikus inaktiváció. Muslica hím X kromoszóma hiperaktivációja. Represszív kromatin III.: a polycomb rendszer. A polycomb response element-ek (PRE) szerveződése. DN-áz hiperszenzitív régiók és a génkifejeződés. Hozzáféhetők-e a DNS-kötő fehérjék célszekvencái?A hiszton kód hipotézis. Kromatin domének és boundary elemek. Távoli enhanszerek és a promóter kapcsolata, promóterszelekció. Az aktív kromatin tengely. Örökölhető-e az epigenetikus jel?Ajánlott irodalom:óravázlatok

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Az extracelluláris matrix genetikája MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Mink MátyásKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Genetika BSc tárgy teljesítéseHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az extracelluláris matrix (ECM) - funkció, felépítés, biokémiai összetevok, mintegy 500 fehérje. Fibrilláris kollagének, trimer szerkezet, helikális domain. Elasztin, pseodoxanthoma elasticum. Az ECM örökletes betegségei - csont ín, bor, porc, osteopenia, osteoporosis, Ehlers-Danlos szindróma, osteoarthritis, epidermilysis bollosa. Sejt-matrix adhézió, bazális lamina, alapmembrán, Alport szindróma (COL4A5), idegrendszeri elváltozások (COL4A1)Ajánlott irodalom:óravázlatok

51


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Genetikai hálózatok MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Erdélyi MiklósKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Genetika MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A genetikai hálózatok című tantárgy célja megismertetnia a hallgatókat a systems biology alkalmazási lehetőségeivel a genetika területén. Az előadássorozatban bemutatjuk a genetikai interakción alapuló fenotípusos analízis elméletét és gyakorlatát. Megismertetjük a hallgatókat a hálózatok elméletének alapjaival valamint a teljes genomszintű interakciós genetikai vizsgálatok lehetőségeivel. A génszabályozás szintjeinek átismétlése. Mutációtípusok és lehetséges fenotípusos következményeik. A fenotípus nélküli gének. A genomprogramok tnulságai, redundancia a genomban. A genetikai interakciók típusai és azok jellemzése. A genetikai interakciók mögött megbújó molekuláris kölcsönhatások. Lineáris szabályozási útvonalak szemlélete. A génszabályozás hálózatos szemlélete. A hálózatok matematikája. A génhálózatok vizsgáló módszerei. A génhálózatok reprezentációja. A génhálózatok vizsgálatának gyakorlati haszna. Ajánlott irodalom:Bernhard O. Palsson Systems Biology Properties of Reconstructed NetworksUniversity of California, San Diego (ISBN-13: 9780521859035 | ISBN-10: 0521859034)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Genetikai kísérletek MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Maróy PéterKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Genetika és Populációgenetika MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:A tantárgy oktatásának célja, elsajátítandó készségek és kompetenciák: Jártasság szerzése genetikai kísérletek tervezésében és kísérleti eredmények értelmezésében, elsősorban irodalmi példák alapján.A tantárgy tematikája: Mutagenezis kísérletek gyakorlata. Kromoszóma szakasz telítése mutáns allélokkal. Mutagenezis fenotípus változás szerinti szűréssel. Szűrés és a szelekció lehetőségei. Mutagenezis érzékenyített háttéren. Génkölcsönhatások kihasználása mutagenezis kísérletekben. Episztázis analízis. Szupresszió, mint a géntermékek kölcsönhatásának vizsgálati eszköze. A kurzus elsősorban szakirodalmi közlemények szemináriumszerű feldolgozásán alapul. A közleményeket a hallgatók diabemutatóként feldolgozva önállóan mutatják be, majd közösen elemzik.Ajánlott irodalomGenetics, válogatott közleményekDevelopment, válogatott közleményekÓravázlatok, ppt bemutatók a tanszék honlapjárólGreenspan: Fly Pushing, válogatott fejezetekNature Reviews of Genetics, válogatott közleményekTrends in Genetics, válogatott közlemények

52


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Genetika története MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék (Biológus Tanszékcsoport)FELELŐS OKTATÓ Dr. Gausz János, tudományos tanácsadóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A Mendel előtti korszak genetikai megfigyelései. A pángenezis elmélete és annak kísérletes cáfolata. A performáció és az epigenezis tana . Mendel kísérletei és kora viszonya munkájához. Mendel törvényeinek újra felfedezése. Darwin és az evolúció ill. Darwin genetikai megfigyelései. Galton munkássága és hatása a genetikára. De Vries és a mutáció elmélete ill. Müller megfigyelései. A Drosophila kutatások különös tekintettel Morgan és tanítványai kutatásaira alapozva. A szerzett tulajdonságok öröklődése és a csíraplazma elmélet. A genetikai kutatások tévútjai (eugenika és neolamarckizmus). Az orvosi genetika kialakulása és problémaköre. A genetika molekuláris korszaka ill. a Watson-Crick model kialakulása. A genetikai szabályozás bakteriális rendszere és az operon model jelentősége. Az egyedfejlődés molekuláris komponenseinek azonosítása. Az élőlények klónozása és az ebből származó etikai problémák Ajánlott irodalom:A.H. Sturtevant : A history of genetics (1965) Harper and RowCzeizel Endre : Az emberi öröklődés (1983) GondolatJékely Gáspár : Mester ébren vagy? (2006) Kalligram

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Növény-mikróba szimbiózisok molekuláris genetikája és genomikája MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetika TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Endre GabriellaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MSc, Mikrobiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:Növény-mikroba szimbiózisok bemutatása, jellemzése. Növény-mikroba szimbiózisok molekuláris jelbeszéde. Molekuláris determinánsok azonosítása: genetikai megközelítés. Genetikai térképezés növényeken (molekuláris markerek, genotipizálás, kapcsoltsági analízisek). Térképezésen alapuló génizolálás növényeken. Strukturális genomikai alapfogalmak. A szimbiózis bakteriális partnerének szekvenálása, a kapott szekvenciaeredmények értékelése. Strukturális genomikai eredmények a modell pillangósvirágú növényen (Medicago truncatula). Funkcionális genomikai alapfogalmak. A szimbiózis bakteriális partnerén végzett funkcionális genomikai kísérletek bemutatása. Funkcionális genomikai eredmények a modell pillangósvirágú növényen (Medicago truncatula).Ajánlott irodalom:Kiss GB, Endre G (1999) Molekuláris markerek alkalmazása a növénygenetikában. könyvfejezet: Szemelvények a növényi molekuláris biológiából, szerk. Balázs, E.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE Sejtpolaritás genetikája MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Genetikai Tanszék FELELŐS OKTATÓ Dr. Mihály JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Fejlődésbiológia MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A sejtpolaritás biológiája című kurzus célja, hogy megismertesse a hallgatókat a különböző polaritási típusokkal és azok kialakulásának molekuláris mechanizmusaival. A tervezett előadásokban bemutatjuk a különböző polaritási típusokat, majd sorra vesszük a velük kapcsolatos molekuláris biológiai és genetikai ismereteket. Kitérünk az

53


asszimmetrikus sejtosztódás folyamatára, az apiko- bazális polaritás, az idegsejt polaritás és a szöveti polaritás kialakulására. Bemutatjuk a legfontosabb polaritási modell rendszereket mint pl. a Drosophila, zebrahal, Xenopus, egér. Összefoglaljuk azokat a fontos emberi betegségeket amelyek polarizálódási hibára vezethetők vissza.Ajánlott irodalom:Összefoglalók rangos nemzetközi újságokból.

54


3.5.5. Neurobiológus szakirány


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris neurobiológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Állattani és Sejtbiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gulya KárolyKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK nincsHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A neuronális génműködés plaszticitása élettani, kórélettani és kísérletes állapotokban. A génműködés szabályozása neurológiai és pszichiátriai kórképekben. Redundancia a gén szintjén – több gén-egy fehérje: a kalmodulin gén szabályzása és irányított intracelluláris transzportja az idegsejtekben. Intracelluláris szignalizációs utak neuronokban. A neurodegeneráció és -regeneráció molekuláris mechanizmusai. A neuroregeneráció génterápiás lehetőségei: virális vektor, graft, DNS-liposzóma komplex, antiszensz ágensek, kis interferáló RNS molekulák. Neuroregeneráció őssejtszármazékokkal. Neuron-glia és glia-neuron interakciók.Ajánlott irodalom:Carter, D., Murphy, D.: Miolecular neuroscience. In: Cell and molecular biology in action (Ed.: E. Wood), Pearson, 1999.Martin, J.B (ed.): Molecular neurology. Scientific American Books, Inc., New York, 1998.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Molekuláris neurobiológia MScD gyakorlatGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Állattani és Sejtbiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bakota LidiaKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Primer neuronális sejtkultúrák létrehozása 18 napos patkány magzat hippocampális és striatális szöveteiből. Teljes RNS kinyerése a neuronális sejtkultúrákból, illetve patkány hippocampális és striatális szöveteiből. Patkány agyszövetének metszése kriosztáttal. Specifikus RNS molekulák kvantitatív vizsgálata Northern blot és in situ hibridizációs technikával. A vizsgálat elsősorban a kalmodulin RNS-eket érinti. A technikák alkalmazásához szükséges gél készítés, gél elektroforézis, RNS transzferálás, in vitro transzkripció, DIG-jelölt próbák készítése. Az élő sejtek és a jelölt szövetek vizsgálata különböző mikroszkópos technikákkal. Eredmények értékelése.Ajánlott irodalom:Lodish H., Baltimore D., Berk A., Zipursky S. L., Matsudaira P. and Darnell J. Molecular Cell Biology; Scientific American Books Inc.; Alberts B., Bray D., Lewis J., Raff M., Roberts K. and Watson J. D. Molecular Biology of the Cell; Garland Publishing, Inc.Palfi A, Kortvely E, Fekete E, Kovacs B, Varszegi S, Gulya K (2002) Differential calmodulin gene expression in the rodent brain. Life Sci 70:2829-2855.

55


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neurofiziológia alapjai MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Tamás GáborKREDIT 3ElőfeltételekHETI ÓRASZÁM 2típus ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az idegsejtmembrán elektromos jellemzői. Hodgkin és Huxley klasszikus kísérletei. Intracelluláris elvezetés, feszültségzár, folt-feszültségzár módszerek. Az ioncsatornák általános jellemzése: pórusszerkezet, permeabilitás, feszültségérzékelés, konduktancia, inaktiváció, blokkolási mechanizmusok. Feszültségfüggő ioncsatornák: nátrium, kálium, kálcium és klorid csatornák. Ligandaktivált ioncsatornák a gyors kémiai szinapszisokban. Ligandaktivált ioncsatornák a lassú kémiai szinapszisokban, moduláció. Az elektromos szinapszisok és csatornáik. Szinaptikus transzmisszió: preszinaptikus mechanizmusok, transzmitter felszabadulás, posztszinaptikus mechanizmusok. Dendritikus információ-feldolgozás. Extracelluláris mezőpotenciálok.Ajánlott irodalom:Czéh Gábor, Puskár Zita: Celluláris neurobiológia Dialóg Campus Kiadó, 2001)Daniel Johnston, Samuel Miao-Sin Wu: Foundations of Cellular Neurophysiology (MIT Press, 1995)Bertil Hille: Ion channels of excitable membranes (Sinauer, 2001)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neurofiziológia alapjai MScD gyakorlatGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Farkas TamásKREDIT 6ELŐFELTÉZELEKHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A gyakorlat során a hallgatók számítógépes programmal tanulmányozzák az idegsejt alapvető elektrofiziológiai tulajdonságait. Nyugalmi membránpotenciál: az egyensúlyi nyugalmi membránpotenciál, az ionkoncentrációk változtatásának hatása, a membrán passzív tulajdonságai. Akciós potenciál: a membrán aktív tulajdonságai, különböző ionok hatása az akciós potenciál generálására, a „fogkrém kísérlet”. Voltage clamp: Na+ és K+ áramok analízise, ionkoncentrációk változtatásának hatása az ionáramokra, a Na+ és K+ áramok feszültségfüggése, egyedi ionáramok időfüggésének és amplitúdójának tanulmányozása. Az idegsejt neurofiziológiai tulajdonságai: az A áram, az IL és az IC – magasfeszültségű Ca++ áram és Ca++- aktiválta K+ áram, az IAHP – lassú Ca++-indukálta K+ áram, az IT

– tranziens és az alacsony küszöbű Ca++ áram, az IM, - depolarizáló és a lassan aktiválódó K+ áram. Szinaptikus potenciálok: EPSP, IPSP.Ajánlott irodalom:John Huguenard and David A. McCormick: Electrophysiology of the neuron. Oxford University Press, 1994

56


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Állattani és Sejtbiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Fekete ÉvaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Állatszervezettan gyakorlat 2.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A kurzus elsődleges célja az, hogy a MSc képzésben a Neurobiológia szakirányt választó hallgatók olyan alapos neuroanatómiai ismereteket szerezzenek, amelyek segítenek megérteni számukra az érző rendszerek működését. A kurzus tematikájának összeállításakor feltételeztük, hogy a hallgatók a BSc képzés során elvégezték az Állatszervezettan gyakorlatok 2 kurzust, ahol már megszerezhették az alapvető neurocitológiai és idegszövettani ismereteket. A kurzus bevezető előadásában megismertetjük a hallgatókat az idegrendszer evolúciójának főbb törvényszerűségeivel, ahol az idegrendszer fejlődésében meghatározó jelentőségű, filogenetikailag konzervált szabályozó gének evolúciós szerepét emeljük ki. Ezek közül is elsősorban azokat, amelyek a fej és így a gerinces központi idegrendszer evolúciójában is meghatározóak voltak. A központi idegrendszer részletes anatómiai tárgyalásánál elsősorban az amniota, s ezen belül is a rágcsálók és az emberi agy anatómiáját tárgyaljuk. Emellett néhány, a szenzoros rendszer evolúciója szempontjából meghatározó jelentőségű agyterület, mint pl. a középagy, a dorzális thalamus, vagy a pallium esetében kitérünk a hal és a madár agy anatómiájának ismertetésére is. A részletesen tárgyalandó idegrendszeri területek: A somatosensoros rendszer anatómiája: a tapintás, a fájdalom, a hő- és a helyzetérzékelés anatómiai alapjai. Receptorok, hátsógyöki bemenetek, somatosensoros kapcsolómagvak (gerincvelő, agytörzs, dorsalis thalamus), somatosensoros kéreg. A somatosensoros receptorok kérgi reprezentációja (humunculus, bajusz szőrök kérgi reprezentációja, stb). Somatosensoros pályák (direkt pályák, indirekt pályák). A specializált érzékszervek és az érzékszervi információk feldolgozását végző idegrendszeri struktúrák anatómiája. Érzékhámok (a szaglóhám, a belső fül érzékhámjai, a retina). A centrális látó- és halló pályák kéreg alatti átkapcsoló állomásai (középagy, dorsalis thalamus). A látó és hallópályák kérgi célterületei. A primer látó- és hallókéreg szerveződés. A szaglópálya szerveződése (bulbus olfactorius) és kérgi kapcsolatai. A pyriform kéreg limbikus kapcsolatai.Ajánlott irodalom:Bagyánszki Mária: Összahasonlító állatszervezettani munkafüzet 2. Az idegrendszer szerveződése JATEPress 2007.Zborai Géza: Az idegrendszer EÖTVÖS Kiadó 1996Zboray Géza: Összehasonlító Anatómiai Praktikum I. Tankönyvkiadó Budapest 1992Zboray Géza: Összehasonlító Anatómiai Praktikum II. Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.Bagyánszki Mária, Fekete Éva, Gábriel Róbert, Halasy Katalin: Színes neuroanatómia JATEPress, 2008.Buttler AB., Hodos William: Comparative Vertebrate Neuroanatomy Second Edition Wiley-Interscience 2005.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Összehasonlító neurobiológia gyakorlat MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Kis ZsoltKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS GyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Az első gyakorlaton ezüstimpregnált és immunhisztokémiai preparátumok mikroszkópos vizsgálatával áttekintjük az idegrendszer szövettanát. A második gyakorlaton 13-96 órás csirkeembriókból készített wholemount preparátumokon a csirke agy embrionális fejlődését követjük. Összehasonlításképp egérembrióból készült preparátumokat is vizsgálunk. Míg csirkeembrióban az inkubáció 48. órájában jól láthatók az elsődleges agyhólyagok, s a 96. órában már a cerebrális hemispheriumok is elkülönülnek, addig egérembrióban a velőcső képződése csak a 8. nap után indul el. A következő gyakorlatokon a ponty, a patkány és az emberi agy fontosabb anatómiai jellegzetességeit vizsgáljuk, formalinban fixált teljes agyon és agyszeleteken. Összehasonlítjuk a telencephalon, diencephalon, mesencephalon, rhombencephalon és a gerincvelő anatómiáját a különböző gerinces csoportokban. Meghatározzuk az agyidegek és a gerincvelői idegek kilépési helyét. A teljes humán agyon megvizsgáljuk az agy vérellátásáért felelős főbb ereket. A mellékveséket távolítkuk el műtétileg patkányban, és vizsgáljuk a adrenalektomia hatását a patkány munkavégző képességére. Globális és fokális ischemia alakítunk ki

57


patkányban: hideglézió, fototrombotikus lézió, 4VO (Four vessel occlusion) modellek alkalmazásával, az élő sejtek kimutatása NeuN immunhisztokémiával, míg az elpusztult idegsejetek festése Fluoro-Jade B-vel történik.Ajánlott irodalom:Zboray Géza: Összehasonlító Anatómiai Praktikum II Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2001.Zboray-Kovács-Kriska-Molnár-Pálfia: Összehasonlító metszetanatómiai atlasz Nemzeti Tankönyvkiadó Budapest 2005. Yew DTW, Chuah MI: A laboratory manual of neuroanatomy World Scientific 1986.King GM., Custance DRN: Colour atlas of vertebrate anatomy Erdélyi Lajos-Fehér Ottó: Összehasonlító élettani gyakorlatok és bemutatásokSchmued LC, Hopkins KJ. :Fluoro-Jade B: a high affinity fluorescent marker for the localization of neuronal degeneration. Brain Res. 2000 Aug 25;874(2):123-30.


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A gerinces idegrendszer ontogenezise MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Szente MagdolnaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Neurális indukció; a fejlődő primitív idegszövet anterio-posterior és dorso-ventralis polarizációja és a specifikus neuronális fenotipus kialakulása és az idegsejtek morfogenezise; a transzmitter fenotipus kialakulására, a különböző, specifikus neurotranszmitter receptorok és ioncsatornák korai differenciálódására és azt követő változásaira; a perifériás idegrendszer differenciálódását és fejlődési plaszticitása; a központi idegrendszer differenciálódására; a nagyagykéreg-, ezen belül elsősorban a neocortex oszlopos- és réteg-szerinti szerveződése; a kisagykéreg fejlődése; a célirányos inter-neuronális kapcsolatok kilakulása, az axon irányítás és célsejt választás molekulásris folyamatai; apoptózis; sejtadhéziós molekulák és az extracelluláris matrix. Ajánlott irodalom:Szente Magdolna – Toldi József, A gerinces Idegrendszer ontogenezise és plaszticitása, Dialog Campus, 1999.Michael Brown, Roger Keynes and Andrew Lumsden, The developing brain, Oxford Press, 2001,Alfonso Martinez Arias and Alison Stewart, Molecular principles of animal development, Oxford Press, 2002,Dan H. Sanes, Thomas A. Reh, Development of the Nervous system, Academic Press, 2000.Lewis Wolpert, (ed) Principles of Development, Oxford Press, 2007.Legújabb review cikkek,

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Bioetika, neuroetika MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Szente MagdolnaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A bioetika, mint interdisciplináris tudomány; A Bioetika legbelsőbb természete és történelmi öröksége; A Bioetika megjelenéséhez és önállósodásához vezető társadalmi, kulturális és politikai háttere; Idegtudomány-etikák-morál-törvényesség-individumok; Neuroetika a gyakorlatban; igazságosság, szociális intézmények és neuroetika; tudomány és az élet és halál definíciója; az euthanazia dilemmája; az abortusz kérdése; az embereken, mint kísérleti alanyokon végzett kutatások és azok során történt(nő) visszaélések; az új orvosbiológiai technikák megjelenése; az uralkodó orvosi szokások és a beteg jogai; az ökológia és környezetvédelem; a génmanipuláció és biotechnológia; őssejt kutatás; a demográfia és a viselkedés manipuláció; a reproduktív gyógyászat; szervátültetés; klónozás; az állatokon végzett kísérletek stb. témakörökre.Ajánlott irodalom:Charles Susanne (szerk) Bioetika, Dialog Campus, 1999.Judy Illes, Neuroethics, Oxford Press, 2006.

58


Dr.Gaizler Gyula, A bioetika alapkérdései, Efo Kiadó és Nyomda, 1997.Dr. Kovács József, A modern orvosi etika alapjai, Medicina, 1997.Wenetianer Pál, A DNS szép új világa, Kulturtrade, 1998,Donald Bruce and Ann Bruce (eds), Engineering Genesis, Earthscan, 1999.Aktuális irodalom

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Endokrin gyógyszerfejlesztés a gyakorlatban MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Varga CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Elméleti alapok, definíciók. A gyógyszerfejlesztés szemlélete és lépései. A gyógyszerfejlesztést befolyásoló tényezők, előrejelzések. A gyógyszerfejlesztés üzleti mutatói. Hatósági előírások. Randomizált, kontrollált klinikai vizsgálatok (definíció, etikai problémák, betegtájékoztató, beleegyező nyilatkozatok, etikai bizottságok). Klinikai farmakológiai vizsgálatok felelőssége. A vizsgálóhely személyi és infrastruktúrális háttere. A GMP, GLP, és GCP fogalma. Preklinikai fázis, Humán fázis I-IV (cél, feladat szakaszok). Bioekvivalencia vizsgálatok. Klinikai farmakológiai vizsgálatok dokumentációja. A vizsgálati protokoll felépítése, tervezése és összeállítása. Adatkezelés, dokumentáció. Jelentések. Szerepkörök a klinikai farmakológiában. A vizsgálóhely kiválasztásának szempontjai. Monitorozás. Az audit szerepe. Nemkívánatos események, A laboratóriumok szerepe. Statisztikai alapelvek. Egy konkrét gyógyszerfejlesztés ismertetése. Preklinikai labortapasztalatok ismertetése.Ajánlott irodalom:Gachályi B., Lakner G., Borvendég J.: Klinikai farmakológia a gyakorlatbanM.J. Neal: Rövid FarmakológiaBakó Gyula: FarmakoterápiaFonyó A. Az orvosi élettan tankönyve (Medicina)Peter Winstanley – Tom Walley: Farmakológia (Medicina)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Hallásfiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Varga CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás – szabadon választhatóSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Bevezetés (a hallás szerepe, történeti áttekintés). A hang fizikai tulajdonságai (definíció, fizikai tulajdonságok, jellemzők). Különböző élőlények hallástartománya, audiogramm. A fül anatómiája (külső fül, közép fül, belső fül). Impedancia fogalma. Hallócsontok szabályozása. A hallás fiziológiája. (hallás elméletek, vándorló hullám fogalma, hangolási görbe.) Hallásérzékelés (Corti-f szerv, külső-, belső szőrsejtek elhelyezkedése, Csiga szerepe). A fül beidegzése (afferens, efferens beidegzés, külső belső szőrsejtek érzékelése, hangerőküszöb grafikon). A hallópálya (anatómia, kapcsolódások, kereszteződések, különböző pályák szerepe). Központi idegrendszeri feldolgozás (a hang lokalizációja, hangfelismerés). Az egyensúly fenntartása (vestibuláris apparátus anatómiája, félkörös ívjáratok szerepe, folyadékterek, szőrsejtek működése, egyensúly tartása, beidegzés, vestibuláris pálya, statikus és dinamikus változások, tekintet irányítása, izomtónus szabályozása, szabályozó központok). A fül betegségei (halláskárosodások csoportosítása, hallójárat vizsgálata, a külső fül betegségei, a középfül betegségei, a belső fül betegségei, zajártalom, narkotikumok hatása). Férfiak és nők hallástartománya. Időskori halláscsökkenés. Védekezés a fül betegségei ellen (zajcsökkentők, implantátumok, hallókészülékek, műtétek). Egyensúlykárosodások, felosztás, jellemzők. Gyakorlati vizsgálat (Audiológia).Ajánlott irodalom:Ribári Ottó: Fül-orr-gégészet Fej-nyak sebészet (Medicina)Frederick N. Martin-John Greer ClarK: Introduction to audiologyBrian C. J. Moore: An introduction to the Physiology of Hearing

59


J. Andthony Seikel-Douglas W. King-David G. Drumright: Anatomy and Physiology for Speech, Language, and Hearing; Fonyó A. Az orvosi élettan tankönyve (Medicina); Eckert: Animal physiology; William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjai; SH Atlasz: Élettan (Springer); SH Atlasz: Anatómia I-II(Springer); SH Atlasz: Szövettan (Springer); Vander-Sherman-Luciano: Human PhysiologyRobert Carola-John P. Harley- Charles R. Noback: Human Anatomy and Physiology

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Intracelluláris szignalizációs utak MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Állattani és Sejtbiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gulya KárolyKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Szignál molekulák és sejtfelszíni receptorok. A sejtfelszíni receptorok főbb osztályai és az azokhoz kapcsolt szignalizációs utak. G proteinhez kapcsolt receptorok, citokin receptorok (JAK-STAT út), receptor tirozin kinázok (Ras aktiváció, a kináz kaszkád, a MAP kináz út), receptor guanilil ciklázok, TGF receptorok. Szignál-indukált proteolitikus hasítás (Wnt, Notch/Delta, hedgehog, NF-B utak). G proteinek az intracelluláris szignalizációban. Ioncsatorna-receptorok. Szignál amplifikáció és a másodlagos hírvivő rendszerek. Foszfoinozitidek mint szignál transzducerek. Intracelluláris receptorok: a nitrogénoxid út és a magi receptorokkal kapcsolt utak. Az intracelluláris szignálok integrációja. A receptor szignalizáció szabályozása.Ajánlott irodalom:Lodish, H., Berk, A., Marsudaira, P. et al.: Molecular Cell Biology, 5.ed., W.H. Freeman and Co., New York, 2004.Alberts, B., Bray, D., Lewis, J. et al.: Molecular Biology of the Cell, 3. Ed., Garland Publishing, 1994.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Központi idegrendszeri folyamatok MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A tárgy keretében ismertetésre kerülnek a legfontosabb központi idegrendszeri funkciók, kérgi és kéreg alatti integratív folyamatok. Tárgyaljuk az alvási és ébrenléti ciklusokat, az agykéreg asszociációs areáinak működését, a beszéd idegrendszeri szerveződését, a tanulási és memória folyamatokat. Külön fejezetben foglalkozunk az elektroenkefalográfiával, elektrokortikográfiával és magnetoelektroencefalográfiával. Tárgyaljuk a központi idegrendszeri megbetegedések neurobiológiai vonatkozásait. A neurodegeneratív betegségek közül az Alzheimer betegség, Parkinson kór, Huntington betegség, Ballismus, Semiballizmus. A neurogén betegségek közül a motoneuron betegségek, neuropathiák, az idegizom áttevődés betegségei. A krónikus neurológiai betegségek közül részletesen tárgyalásra kerül az epilepszia. Gyakoriságánál, súlyosságánál fogva, mint Magyarországon különösen súlyos egészségügyi és társadalmi probléma okozóját, hangsúlyozottan tárgyaljuk a cerebrovaszkuláris megbetegedéseket, agyi ischemiás folyamatokat, a sztroke-ot. Mindezen folyamatokat nem orvosi, hanem „biológus szemmel” tárgyaljuk, külön hangsúlyt adva a betegségek kutatásának, a kutatás során alkalmazott módszereknek, állatmodelleknek.Ajánlott irodalom:Kandel, Schwartz, Jessel: Principles of Neural Science (Third edition), Prentice-Hall International Inc., London, 2001.Márkus Attila: Neurológia pszichológia szakos hallgatók számára, Akadémiai Kiadó, 2006.

60


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A motoros működések neuroanatómiai alapjai gerinces állatokban MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Állattani és Sejtbiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagyánszki MáriaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A kurzus elsődleges célja az, hogy a MSc képzésben a Neurobiológia szakirányt választó hallgatók olyan alapos neuroanatómiai ismereteket szerezzenek, amelyek segítenek megérteni számukra a motoros rendszerek működését. A kurzus tematikájának összeállításakor feltételeztük, hogy a hallgatók már elvégezték a Neurobiológia szakirányban meghirdetett Szenzoros működések neuroanatómiai alapjai gerinces állatokban című kurzust, s ennek megfelelően komoly neuroanatómiai ismeretekkel rendelkeznek. A motoros működésekkel kapcsolatos központi idegrendszeri struktúrák részletes anatómiai tárgyalásánál főleg az emlős, s ezen belül is elsősorban az ember anatómiájára koncentrálunk. Emellett azonban, a motoros rendszer evolúciója szempontjából meghatározó jelentőségű központi idegrendszeri területek, mint a gerincvelő, az agytörzs és a cerebellum tárgyalásánál részletesen foglalkozunk a halakkal, hiszen ebben az állatcsoportban a törzsizomzat szegmentális szerveződése miatt a motoros szabályozás neuroanatómiai elemei alapvetően különböznek a szárazföldi gerincesekétől. A kurzus során külön tárgyaljuk a somaticus és az autonom motoros működésekért felelős központi idegrendszeri strukturákat. A somaticus motoros rendszerben részletesen tárgyaljuk a gerincvelő, az agytörzs és a motoros kéreg hierarchikus szerveződését. Részletesen vizsgáljuk azokat a corticospinalis, illetve reticulospinalis pályarendszereket, amelyek közvetlen szerepet játszanak a gerincvelői és agytörzsi alfa-motorneuronok működésének a szabályozásában. Ezzel párhuzamosan részletesen tárgyaljuk a kisagy kéreg és a kisagyi mélymagvak szerveződését, a kisagykéreg afferens és efferens kapcsolatait, valamint a kisagyi mélymagvakon átkapcsolodó le- és felszálló pályarendszereket. Tárgyaljuk a bazális ganglionok szerveződését, s azoknak a szabályozó köröknek az anatómiai felépítését, amelyen keresztül a bazális ganglionok rendszere szabályozza a motoros működéseket. Ezzel párhuzamosan tárgyaljuk a „motoros” talamus szerkezetét és kapcsolatait. Az autonom motoros rendszer tárgyalása során külön vizsgáljuk a sympathicus és parasympathicus rendszer preganglionális és postganglionális motorneuronjainak elhelyezkedését, a postganglionális axonok és a célszervek kapcsolatát. Részletesen vizsgáljuk az agy különböző szintjein elhelyezkedő autonom központokat (nucleus tractus solitarius, nucleus brachialis, hypothalamus) s ezek kiterjedt kapcsolatrendszerit, különös tekintettel az előagyi, limbikus kapcsolatokra.Ajánlott irodalom:Bagyánszki Mária: Összehasonlító állatszervezettani munkafüzet 2. Az idegrendszer szerveződése JATEPress 2007.Zborai Géza: Az idegrendszer EÖTVÖS Kiadó 1996Zboray Géza: Összehasonlító Anatómiai Praktikum I. Tankönyvkiadó Budapest 1992Zboray Géza: Összehasonlító Anatómiai Praktikum II. Nemzeti Tankönyvkiadó 2001.Bagyánszki Mária, Fekete Éva, Gábriel Róbert, Halasy Katalin: Színes neuroanatómia 2008.Buttler AB., Hodos William: Comparative Vertebrate Neuroanatomy Second Edition Wiley-Interscience 2005.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Modern módszerek a neurobiológiában MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Farkas TamásKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A Modern módszerek a Neurobiológiában c. óra célja egy gyakorlat és labor közeli összefoglalását nyújtani a biológia tudományok napjainkban talán leggyorsabban fejlődő ágának különböző módszereiről: Elektroenkefalográfia. Exta- és intracelluláris sejtelvezetés. Kérgi kiváltott potenciál regisztrálás. Mikroiontoforézis és nyomás-mikroinjekció. Idegsejt-együttesek aktivitásának optikai regisztrálása in vitro. Túlélő agyszelet-preparátum készítése. Idegsejtkultúrák készítése. Egyes idegsejtek elektromos aktivitásának tanulmányozása: patch-clamp technikák. Vazopresszin kimutatása radioimmunoassay-el. Ajánlott irodalom:Windhorst, U, Johansson H: Modern Techniques in Neuroscience Research, Springer, 1999Legújabb review cikkek

61


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neuroendokrinológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Varga CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A hormon fogalma. Hormontermelő szervek. A hormonok szerkezete, szekréciók mechanizmusa. Másodlagos hírvivők. Receptor típusok. A hipotalamusz hormonjai és hatásaik. A hipotalamusz hormonális betegségei. A hipofízis szerkezete. A neurohipofízis hormonjai és hatásaik. Az adenohipofízis hormonjai és hatásaik. A hipofízis hormonális betegségei. A pajzsmirigy hormonális működése és betegségei. A mellékpajzsmirigy hormonális működése és betegségei. A mellékvesekéreg hormonális működése és a kapcsolódó betegségek. A mellékvese velő hormonális működése. Mellékvese klinikuma. A szervezet energia szabályozása: a hasnyálmirigy működése. A női és férfi nemi működés hormonális alapjai. Egyéb hormontermelő szervek: gyomor-bél rendszer, vese, szív. Ajánlott irodalom:Fonyó A. Az orvosi élettan tankönyve (Medicina)Forbes-Jackson: Klinikai belgyógyászat (Medicina)Eckert: Animal physiologyToldi J., Varga Cs.: Élettani Gyakorlatok (JATEPress)B. Greenstein: Rövid endokrinológiaSzollár Lajos: Kórélettan (Semmelweis kiadó)William F. Ganong: Az orvosi élettan alapjaiPap Zoltán: A szülészet nőgyógyászat tankönyveWilliam J. Marshall: Klinikai Kémia(Medicina)Leövey András: A klinikai endokrinológia és anyagcsere betegségek kézikönyvePapp György: Az andrológia tankönyveSH Atlasz: Élettan (Springer)SH Atlasz: Anatómia I-II(Springer)SH Atlasz: Szövettan (Springer)Vander-Sherman-Luciano: Human PhysiologyRobert Carola-John P. Harley- Charles R. Noback: Human Anatomy and PhysiologyVizi E. Szilveszter: Humán farmakológiaFürst Zsuzsanna: FarmakológiaLászló F.: Endokrinológia (egyetemi jegyzet, SZOTE)Dr. Menyhárt János: Életfolyamatokat szabályozó endogén peptidek (Medicina)Dr. Palkovits Miklós (Neuropeptidek a központi idegrendszerben)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neuronális és gliális plaszticitás MScDGAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Alapozó modul, Szakmai alapozó modulHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Genetikus és hormonális tényezők szerepe az idegrendszer nemi differenciálódásában - a különböző viselkedési formák és neuroendokrin funkciók kialakulásának morfológiai alapjai. A nemi hormonok hatására bekövetkező neuro-gliális plasztikus változások felnőtt állatok központi idegrendszerében. A szinaptikus kapcsolatok átrendeződését kísérő membránszintű változások – a sejtkapcsoló struktúrák és adhéziós molekulák szerepe. A nemi hormonok hatása az idegrendszeri sérüléseket kísérő glia válaszokra. Glia sejtek és a szteroid hormonok anyagcseréje - neuroszteroidok.

Szinaptikus plaszticitás, sejt kondícionálás, információáramlás a kérgi hálózatokban, rövid idejű plasztikus változások a szenzomotoros kéregben, diszinhibíciós és unmasking folyamatok mechanizmusa, új elképzelések a

62


rövid idejű plasztikus folyamatok mechanizmusáról, kérgi diszinhibíció mint a reprezentációs plaszticitás alapja, hosszú idejű reprezentációs plaszticitás a szenzoros kéregben.Ajánlott irodalom:Szente M- Toldi J.: A gerinces idegrendszer onotogenezise és plaszticitása Dialog Campus Kiadó, Budapest-Pécs, 1999E.R. Kandel, J.H. Schwatz and T.M. Jessel : Principles of Neural Science (1999) Elsevier, New York, AmsterdamR.E. Brown: An Introduction to Neuroendocrinology (1994), Cambridge University PressP. Revest and A. Longstaff: Molecular Neuroscience (1998), Bios Scientific Publishers, Oxford,C.U.M. Smith: Elements of Molecular Neurobiology (1998), Wiley-Liss, New YorkBounomo, D.V. and M.M. Merzenich: Cortical Plasticity: From Synapses to Maps. Ann. Rev. Neurosci (21), 1988.Calford, M.B.: Short-term Plasticity in Adult Somatosesory Cortex, in: J Neural Aspects of Tactile Sensation (ed.: J. Morley). Elsevier, 1998.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Neuronhálózatok MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Varga CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Bevezetés a szinaptikus hálózatokba. Celluláris, hálózati kódok. Az interneuronok diverzitása, eredete. Gerincvelői hálózatok. Kochleáris mag. A szaglógumó. A retina. A kisagy. A talamusz. A bazális ganglionok. Az olfaktórikus agykéreg. A hippokampusz. A neokortex. Szinkronizáció, oszcilláció, memória.Ajánlott irodalom:Rhythms of the Brain György Buzsáki Oxford University Press 2006Diversity in the Neuronal Machine Order and Variability in Interneuronal Microcircuits Ivan Soltesz Oxford University Press 2005The Synaptic Organization of the Brain Gordon M. Shepherd Oxford University Press 2003

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Pszichofarmakológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Toldi JózsefKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Alapozó modul, Szakmai alapozó modulHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A tárgy a neurobiológiával mélyebben megismerkedni kívánó biológusok számára elengedhetetlen, ugyanakkor az oktatásban eddig meglehetősen mostohán bánt területét világítja meg a fiziológiás és a kóros idegi működésnek. Az általános farmakológiai ismeretek áttekintése (gyógyszerek bevitele a szervezetbe, felszívódása, eloszlása, metabolizmusa, dózis, dózis-hatás összefüggése) után, a pszichofarmakológiában kiemelten fontos vér-agy gát szerkezete, működése kerül ismertetésre. A stúdium részletesen tárgyalja a központi idegrendszer transzmitter és modulátor rendszereit: a kolinerg rendszert, a katekolaminok (dopamin, noradrenalin, adrenalin) rendszerét, a szerotonerg rendszert valamint a peptid átvivő-anyagokat. Részletesen tárgyalásra kerül a drogélvezet –drogfüggőség kérdése, a legfontosabb legális és illegális drogok, így pl. a pszichostimulánsok közül az amfetamin és a kokain. Ismertetjük a nikotin, a koffein és az etilalkohol élettani és idegrendszeri hatását, hatásmechanizmusát. Hasonlóképpen tárgyalásra kerülnek a cannabis származékok, endogén kannabinoidok, az LSD, ecstasy (MDMA) és egyéb hallucinogének. Külön hangsúlyt kapnak az opiátok (receptoraik, az endorfinok, a fájdalomcsillapítás kérdése).Ajánlott irodalom:Fehér Ottó: Pszichofarmakológia (jegyzet), JATEPress, Szeged, 2003.Feldman, Meyer, Quenzer: Principles of Neuropsychopharmacology,Sinauer Associates, Inc., Sunderland, Massachusetts, 1997

63


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Pszichofiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Farkas TamásKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A pszichofiziológia helye a tudományok rendszerében. A pszichés működéseket befolyásoló vegetatív rendszerek. Biológiai ritmusok. Alvás és ébrenlét. Motiváció. Emóció. Tanulás és emlékezet. Az emléknyom-képződés mechanizmusai. Nyelv és gondolkodás. Az agyféltekék aszimmetriája. A kognitív folyamatok élettani alapjai. A figyelem. A kognitív folyamatokban szerepet játszó agykérgi struktúrák. Centrális lebeny: a fájdalom. Nyakszirtlebeny. Fali lebeny. Halántéklebeny. Homloklebeny. A tudat. A psziché betegségei. Schizofrénia. Depresszió és mánia. Az agy vizsgálatának modern módszerei.Ajánlott irodalom:Fehér Ottó és Mészáros István:A pszichés működés élettana és kórélettana, JATE Press, Szeged, 2000Mark R. Rosenzweig, Arnold L. Leiman és S. Marc Breedlove: Biological Psychology, Sinauer Associates, Inc., Publishers, Sunderland, Massachusetts, 1996

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Toxikológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Szente MagdolnaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Általános toxikológia: a toxikológia alapfogalmai? Hatás-szerkezet. Összefüggések; A toxikus anyagok sorsa a környezetben; a toxinok raktározása, megoszlása, biotranszformációja és lebontása; szervek és szervrendszerek toxikológiája és patológiája: dermatotoxicitás, neurotoxicitás, hepatotoxicitás, hematotoxicitás, nefrotoxicitás, pulmonotoxicitás. Epidemiológia, kockázatbecslés. Citotoxikológia, genotoxikológia; Karcinogenetika; Teratológia. Részletes toxikológia: Toxikus anyagok osztályozása; a toxikológiai hatások és a toxikus expozició lehetséges módjai. Akut és krónikus toxicitás; fémek; peszticidek, levegőszennyezés, élelmiszer adalékok; gyógyszerek, háztartási vegyi anyagok, növényi eredetű toxinok, állati eredetű toxinok.Ajánlott irodalom:Kiss I.: Toxikológia Veszpremi Egyetemi Kiadó, 1997Laczay P.: Állatorvosi toxikológia Állatorvostudományi Egyetem, Budapest, 1995Desi I.: Népegészségtan, Semmelweis Kiadó, Budapest, 1999


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A fejlődő csirkeembrió laboratóriumi vizsgálata MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Állattani és Sejtbiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Fekete ÉvaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A gyakorlati kurzus célja, hogy a hallgatók megismerjék a csirkeembrió fejlődését a megtermékenyítéstől a fejlődés 72. órájáig. A boncolási gyakorlatok során a hallgatók wholemount preparátumokat és paraffinba ágyazott metszeteket készítenek a különböző fejlettségi stádiumú embriókból, illetve azok egyes szerveiből. Az elkészített preparátumok mikroszkópos vizsgálatával megismerik a fejlődő embriók anatómiai és szövettani sajátságait.

64


Az első gyakorlaton a hallgatók megismerkednek az oogenezis folyamatával, a megalecitális pete kialakulásával, a friss tojás felépítésével, a petesejt elsődleges és másodlagos membránjaival. A 12 órás csirkeembrióból készített wholemount preparátumon a csirke blastoderma stádiumát vizsgálják. A 16-18 órás csirkembrióból készített wholemount preparátumon a gastruláció során megjelenő struktúrák vizsgálhatók. A 20-22. órában már a három csíralemezt, s az első pár somitát vizsgálják. A 24-36 óra között a központi idegrendszer erőteljes fejlődése, míg 38-48 óra között a teljes keringési rendszer kialakulása követhető. A 72. órában az embriónak gyakorlatilag minden szerve kifejlődött és vizsgálható.Ajánlott irodalom:Fekete Éva: A gerinces állatok egyedfejlődésének anatómiai alapjai JATEPress 1999.Downs Lloyd: Laboratory embryology of the Chick WM.C.Brown Company Publishers 1982.Watterson Ray and Sweeney Robert: Laboratory studies of chick, pig and frog embryos Burgess Publishing Company 1970.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Alkalmazott antropológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár ErikaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az alkalmazott antropológia részterületei, jelentőségük. Antropometria és ergonómia. Az ipari antropológia részterületei. Antropometriai mérések, mérési standardok, mérőműszerek.. Az antropometriai adatok fajtái. Az adatok közti különbözőségek okai. Antropometriai adatbázisok (Peoplesize, EDS, Anthropos, Mannequin). Dermatoglifia. A bőr szerkezete, a bőrléc morfológiája. A bőrlécrendszer ontogenezise. Ujjbegyi mintatípusok, tenyéri és talpi mintázatok. A bőrlécrendszer kvantitatív és kvalitatív jellegei. A dermatoglifia gyakorlati jelentősége. A személyazonosítás igazságügyi és egyéb vonatkozásai. A humán populációk variációi. A genetikus és szerzett betegségek, kromoszómális rendellenességek bőrlécrendszeri jellegzetességei. Primates bőrlécrendszeri sajátosságok. Arcrekonstrukció. Plasztikus, grafikus és számítógépes rekonstrukció történeti embertani és igazságügyi vonatkozásai. Szerológiai és molekuláris biológiai eljárások a személyazonosításban: történeti embertani és igazságügyi vonatkozások. Antropológiai módszerek és eredmények alkalmazása az auxológiában. Antropológiai módszerek és eredmények alkalmazása a sportantropológiában. Alkattani ismeretek az orvostudományban. Antropológiai ismeretek a régészetben és a művészetben.Ajánlott irodalom:Farkas, L.Gy. (2004): Alkalmazott antropológia. – JATEPress, Szeged

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Endogén vazoaktív gázok biológiai tulajdonságai MScD

GAZDA TANSZÉK (CSOPORT) Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Varga CsabaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK nincsenekHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás, szabadon választhatóSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A kurzus során a hallgató megismerkedhet a szervezetünkben endogén úton képződő két féle vazoaktív gáz, a nitrogénmonoxid (NO) és szénmonoxid (CO) tulajdonságaival. A kurzus tartalmazza az NO és CO képződés biokémiai mechanizmusát, kialakulásuk helyét, hatásuk ismertetését fiziológiás és kóros körülmények között.Ajánlott irodalom:Vizi E. Szilveszter (szerk): Humán farmakológia (Medicina, 2002)Fonyó Attila (szerk): Az orvosi élettan tankönyve (Medicina, 2004)

65


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fogászati antropológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik AntóniaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A fogászati antropológia tárgya, jelentősége. Az emberi fog szerkezete, felépítése. A fogak szöveti szerkezete. A fogágy szerkezete és szövetei. Az emberi fogazat általános anatómiája. A fogak fejlődése. Fogcsoportok. A fogak és fogfelszínek jelölési módjai. Tejfogak morfológiája. Maradó fogak morfológiája. A tej és maradó fogazat elkülönítése. A fogzás időrendje: preeruptív kronológia, a tejfogak és maradó fogak áttörése. A fogzás életkort jelző szerepe. A fogak elrendeződése. Fogazat patológiája. A fogak fejlődési zavarai: számbeli, előtörési, nagyság- és alakbeli, szerkezeti, rendellenességek. A fogszuvasodás patogenezise, kialakulásának tényezői, következményes megbetegedései és epidemiológiája. Fogkőképződés és következményei. A fogágy betegségek csoportosítása. Pseudopatológia, mutiláció, erózió. Paleosztomatológia alapjai. A fogazat evolúciós jelentősége, összehasonlító morfológia.Ajánlott irodalom:Aiello, L., Dean, C. (1990): An introduction to human evolutionary anatomy. – Academic Press, LondonFazekas, A. (2004): Fogászat. – Medicina Könyvkiadó Rt., Budapest.Hillson, S. (1986): Teeth. - Cambridge Univ. Press, CambridgeHillson, S. (1996): Dental anthropology. – Cambridge Univ. Press, Cambridge

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Humán ontogenezis MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár ErikaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az ember egyedfejlődésének szakaszai. Progenezis: fiziológiai és mentális. Családtervezés, genetikai tanácsadás. A fogamzásgátlás lehetőségei. Az intrauterin fejlődés. A megtermékenyítés, barázdálódás és a beágyazódás folyamatai. Ikrek kialakulása, fejlődése. A csíralemezek kialakulása és differenciálódása, embriogenezis. A méhlepény kialakulása és feladatai. A magzatburkok és a köldökzsinór kialakulása és funkciói. A magzat fejlődése. A magzati fejlődés vizsgálatának módszerei, terhesgondozás. A szülés-születés. A magzat fizikai állapotának vizsgálata: APGAR. A születési súly és befolyásoló tényezői. Extrauterin fejlődés. A gyermekkori és fiatalkori növekedés és fejlődés törvényszerűségei. A pubertáskori változások (antropometriai, testalkati, fiziológiai, és szellemi). A növekedést és fejlődést szabályozó és befolyásoló endogén és exogén tényezők. A felnőttkor dinamikusan stabil időszaka. Öregkori változások.Ajánlott irodalom:Bodzsár, É. (1999):Humánbiológia. Fejlődés: növekedés és érés. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Bodzsár, É. (2003): Humánbiológia. Életkorok biológiája: a pubertáskor. – ELTE Eötvös Kiadó, BudapestElek, Cs. (1998): A fogamzásgátlásról: tárgyilagosan a valós tények tükrében. – Golden Book, BudapestFarkas , Gy. (1990): Serdülés és környezet. – JATE, SzegedLeland, J., Sadler, T.W. (2006): Langman orvosi embriológia. – Medicina Kiadó, Bp.Ulijaszek, S.J, Johnston, F.E., Preece, M.A. (1998): The Cambridge Encyclopedy of Human Growth and Development. – Cambridge University Press, Cambridge

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Kemometriai módszerek biológiai alkalmazása MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) BTCSFELELŐS OKTATÓ Dr. Rajkó RóbertKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Matematikai statisztikaHETI ÓRASZÁM 2

66


TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Matematikai statisztikai alapismeretek 1.1 Valószínűségi eloszlások és jellemzésük 1.2 Hely- és skálaparaméter-becslés, bizonytalanság jellemzése. 1.3 Hibaterjedés. Vektor-, mátrix- és tenzoraritmetika. 3 Többváltozós adatok előkészítése, hiányzó adatok kezelése (Data pre-treatment, Treatment of missing data). Többszörös lineáris regresszió (Multiple Linear Regression, MLR). Multikollinearitás (Multicollinearity). Szinguláris értékek szerinti felbontás (Singular Value Decomposition, SVD). Főkomponens-elemzés (Principal Component Analysis, PCA). Főkomponens regresszió (Principal Component Regression, PCR). Részleges legkisebb négyzetek módszere (Partial Least Squares Regression, PLSR). Párhuzamos faktorelemzés (PARAllel FACtor analysis, PARAFAC) 11 Tucker-féle adattömb felbontások (Tucker Decompositions). Multilineáris PLS (N-way PLS, N-PLS). Többutas súlyozott kovariancia regresszió (Multiway Principal Covariate Regression, PCovR). Modellek érvényesítése, ellenőrzése, minősítése (Model validation). Változók és esetek kiválasztásának módszerei (Variable and/or Case Selection).Ajánlott irodalom:Brereton, Richard G. : Chemometrics: Data Analysis for the Laboratory and Chemical Plant. Wiley : Chichester, 2003.Horvai György (Szerk.): Sokváltozós adatelemzés (kemometria). Nemzeti Tankönyvkiadó : Budapest, 2001. www.kemometria.hu/KemometriaTankonyvMalinowski, Edmund R.: Factor Analysis in Chemistry (3rd Ed.). Wiley : New York, 2002.Martens, Harald, Tormod Neas : Multivariate Calibration. Wiley : Chichester, 1991.Podani János: Bevezetés a többváltozós biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Budapest : Scientia, 1997.Rajkó Róbert: Kalibráció a kémiai méréseknél. Az analitikai kémiai információ minősége. Magyar Kémiai Folyóirat, 107, 45-59, 2001. {Imp.f.: 0.207}Rajkó, R. : Treatment of model error in calibration by robust and fuzzy procedures. Analytical Letters, 27(1), 215-228, 1994. {Imp.f.: 0.950}Rajkó, R., G. Szabó, C. Vidal-Valverde, E. Kovács: Designed experiments for reducing antinutritive agents in soybean by microwave energy. Journal of Agricultural and Food Chemistry, 45, 3565-3569, 1997. {Imp.f.: 1.502}Sváb János : Többváltozós módszerek a biometriában. Budapest : Mezőgazdasági Kiadó, 1979.Vandeginste, B.G.M., Massart, D.L., Buydens, L.M.C., de Jong, S., Lewi, P.J., Smeyers-Verbeke, J : Handbook of Chemometrics and Qualimetrics: Part A and Part B. Amsterdam : Elsevier, 1998.A Chemometrics and Intelligent Laboratory Systems és a Journal of Chemometrics folyóiratokban megjelent cikkek.The Mathworks Inc., MATLAB®, Version 6.1. (R12.1), User’s Guide, 2000.Eigenvector Research, Inc., PLS-Toolbox®, Version 3.0.3a, 2003.StatSoft, Inc. (2005). STATISTICA (data analysis software system), version 7.1 www.statsoft.com.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Osteológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár ErikaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A csontszövet felépítése, sejttípusai. A csontképződés és csontnövekedés mechanizmusai. A csont, mint szerv. A csontok szerkezete. A csontok közötti összeköttetések típusai. Az ízületi mechanika és az ízületek csoportosítása. Az emberi váz felépítése. Postcraniális váz. A gerinc csontjai és ízületei. A mellkas csontjai és ízületei. A felső végtag csontjai és ízületei. Az alsó végtag csontjai és ízületei. A koponyacsontok: az agykoponya csontjai és összeköttetései, az arckoponya csontjai és összeköttetései. A fogazat áttekintése. Osteometria: a koponya mérõpontjai, méretei és jelzõi. A postcraniális csontok mérőpontjai, méretei és jelzõi. Odontometria. Osteometriai mérőműszerek és standardok (Martin, Howells) A csontváz non-metrikus jellegei. A vázrendszer patológiás elváltozásai, normálistól eltérő jellegei. Az elhalálozási életkor meghatározásának lehetőségei (metrikus, a csontvázból a különbözõ életszakaszokban. A biológiai és a kronológiai életkor. A csontváz sexus meghatározó jellegei, a nem meghatározásának módszerei (morfológiai, biokémiai és molekuláris biológiai). A csontvázrendszer megbetegedései.Ajánlott irodalom:Bodzsár, É., Zsákai, A. (2004): Humánbiológia. Gyakorlati kézikönyv. – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest Szentágothai, J., Réthelyi, M. (1985): Funkcionális anatómia. - Medicina Könyvkiadó,

67


Szentágothai-Kiss: Anatómia atlasz I-II-III.White, T.D. (2000): Human Osteology. – Academic Press, London

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Oszcilláció, káosz és mintázatok MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth DezsőKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika: Alapfogalmak. Alkalmazott kísérleti eszközök. A jelenségek leírásához használt matematikai eszköztár. Autokatalízis, inhibíció. Időben állandó viselkedés (stacionárius pont) és stabilitása. Lineáris stabilitásvizsgálat. Lotka-Volterra modell. Bistabilitás és hiszterézis. Az autokatalitikus jodát-arzénessav reakció. NADH enzimkatalizált oxidációja. Égések, robbanások, azaz a szénakazal termikus stabilitása. Oszcilláció feltételei. Csomó-, fókusz- és nyeregpontok. Hopf-bifurkáció. Poincaré-Bendixson elmélet, avagy oszcillátorok tervezésének alapjai. Az oszcilláló reakciók osztályozása. Belouszov-Zsabotyinszkij (BZ) reakció. A Field-Kőrös-Noyes (FKN) mechanizmus, az Oregonátor és a Tyson-Fife modellek. Gerjeszthetőség, ingerületvezetés. Kémiai, biológiai példák. Determinisztikus káosz, és az ahhoz vezető utak. Komplex oszcillációk, Farey-féle összeadás, az "ördög lépcsője". Periódus kettőződés. Logisztikus leképezés. A káosz mennyiségi jellemzése: Poincaré metszet. Ljapunov kitevő. Térbeli mintázatok: frontok és hullámok. Céltáblamintázat és spirál illetve ezek jellemzői. Térben és időben állandó mintázatok:Turing szerkezetek és kialakulásuk szükséges és elégséges feltételei. Kémiai példák. Biológiai morfogenezis. Külső erőterek hatása a mintázatképződésre: gravitációs, elektromos és mágneses erőtér hatása a szerkezetekre. Ajánlott irodalom:Bazsa Gy.: Nemlineáris dinamika és egzotikus kinetikai jelenségek kémiai rendszerekben, Debrecen-Budapest-Gödöllő, 1992S. K. Scott: Oscillations, waves, and chaos in chemical kinetics, Oxford University Press, 1994I.R. Epstein, J.A. Pojman: An introduction to nonlinear chemical dynamics, Oxford University Press, 1998

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Számítógépes biokémia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Fizikai Kémiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körtvélyesi Tamás KREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium

Tematika: Molekuláris szerkezetek tömör leírása (2D és 3D adatok szerkezete). Kis molekulák szerkezetének 2D/3D konverziója. Biológiailag aktív molekulák (peptidek, DNS, RNS, membrán, stb.) 2D-3D szerkezetét leíró adatok. Fontosabb 2D és 3D molekuláris adatbázisokaz interneten (Protein Adatbank, Nukleinsav Adatbank, stb.). Molekulák vizuális megjelenítését segítő számítógépes szoftverek és jellemzőik. Membránok szerkezete.Proteinek és protein részletek szerkezetének kiértékelése és osztályozásuk: SCOP és CATH adatbázisok. Molekulamechanika. Oldószer modellezésére alkalmas módszerek: implicit és explicit oldószerek alkalmazása. Implicit (kontinuum) oldószer modellek és termodinamikai hátterük. Termodinamikai paraméterek számítása. Különböző erőterek alkalmazhatósága. Konformáció analízis. Reakcióút számítása. Szerkezeti hasonlóság. Proteinek és protein részletek szerkezeti predikciója: ab inició módszerek, szekunder szerkezetek, membrán helikális szerkezetek predikciója. Homológia modellezés. CASP és CAFASP kísérletek.Molekuladinamikai szimulációk. Klasszikus molekuladinamika, Monte Carlo szimulációs eljárások. A kötésben lévő atomok (csoportok), a van der Waals és az elektrosztatikus kölcsönhatások kezelése a molekuladinamikai számításokban. A trajektóriák kiértékelése és a számításokból nyerhető szerkezeti/kölcsönhatási információk. Kötődési szabadentalpia számítása molekuladinamikai módszerekkel (pl. FEP, MM-PBSA, LIE módszerek).Protein-protein, protein-kis molekula kötődés elméleti vizsgálata. Fehérje kötőhelyének felderítése: protein felület feltérképezése.A Poisson-Boltzmann egyenlet megoldási lehetőségei és alkalmazása. Fehérjék oldallánc protonáltságának számítása. Grid módszerek. Az ionerősség figyelembe vétele.

68


Dokkolási eljárások. Gyógyszerkutatásban leggyakrabban alkalmazott nagyhatékonyságú dokkolási eljárások (HTS). Egyedi molekulák flexibilis dokkolása. Az indukált illeszkedés jelensége. Néhány módszer de novo gyógyszertervezésre, fragmentum módszerek.A főbb tématerületek bemutatása példák segítségével.Ajánlott irodalom:A.R.Leach, Molecular Modelling. Principles and Applications, 2nd Ed. Prentice Halls, 2001.Structural Bioinformatics, Ed. P.E.Bourne, H. weissig, Wiley-Liss, 2003.A.D.Baxevanis, B.F.F.Oulette, Bioinformatics, J.Wiley-Interscience, 2001.M.P.Allen, D.J.Tildesley, Computer Simulation of Liquids, Oxford, Oxford University Press, 1987.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Történeti antropológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik AntóniaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Történeti embertan feladata, vizsgálati módszerei. Relatív kronológia, régészeti időszakok Európában és a Kárpát-medencében. Európa mezolitikuma és neolitikuma. Kárpát-medence benépesülése a neolitikumban, régészeti, klasszikus és molekuláris antropológiai bizonyítékok. Neolitikum, rézkor, bronzkor, vaskor kultúrái, humán populációinak jellegzetességei. Vadászók, gyűjtögetők és a letelepedett életforma kialakulása. Római kori népességek jellemzése, embertani képe. Szarmaták bevándorlása, hunok, germán törzsek megjelenése. Avar népesség eredete, megtelepedése és elterjedése a Kárpát medencében. Az avar kori népesség összetétele és antropológiai jellemzői. A honfoglalás kora: a honfoglaló népesség összetétele és eredete. Árpád-kor részletezése embertani szempontból. A magyarság etnogenezise.Ajánlott irodalom:Burenhult, G. (1995): A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. – Officina Nova, Budapest Ilon Gábor-Ughy István (1996): Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. 3. kiadás. História Alapítvány. Szombathely.Kovács László (szerk.) (1994): Honfoglalás és régészet. Balassi Kiadó. Budapest.Pálfi Gy., Farkas L., Gy., Molnár E. (szerk.) (1996): Honfoglaló Magyarság, Árpád-kori Magyarság. Antropológia-Régészet-Történelem. JATE Embertani Tanszékének Kiadványa. Sümegi Pál (2003): A régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. JATEPress. Szeged.

69


3.5.6. Növénybiológus szakirány


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növényi hormonok hatásának molekuláris biológiai alapjai MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Tari IrmaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 2. BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A növényi hormonfogalom. A hormonhomeosztázist meghatározó tényezők: szintézis, transzport, konjugátumképzés, lebontás. Az auxinok. Az auxinok bazipetális aktív transzportja. Az auxintranszport szerepe az egyenlőtlen növekedésben: tropizmusok, epinasztia. Az auxin által regulált fiziológiai folyamatok molekuláris biológiája: apikális dominancia, fillotaxis, járulékos- és oldalgyökér képződés. Jelátviteli utak indukálódása az auxinok hatására. A gibberellinek fiziológiai hatásai, szártagok megnyúlása, a csírázás serkentése . Gibberellin mutánsok, gibberellin hatására indukálódó jelátviteli utak. Primer és szekunder válaszgének és expressziójuk szabályozása, represszorok (DELLA-domén proteinek), és pozitív regulátorok (GAMYB transzkripciós faktor). Növekedési retardánsok. A citokininek. A citokininek fiziológiai funkciói. Citokinin-túltermelő mutánsok és transzgénikus növények. Citokinin jelátvitel és mutánsok. A citokininek által szabályozott fiziológiai folyamatok (morfogenezis, apikális dominancia, a levelek szeneszcenciája, a kloroplasztisz fejlődése) molekuláris biológiája. Az etilén. Az etilén- indukált jelátvitel. Az etilén által szabályozott fiziológiai folyamatok molekuláris biológiai háttere. Aerenchyma képződés. Termésérés. Az abszcizinsav. Az abszcizinsav legfontosabb fiziológiai funkciói. Az abszcizinsav által szabályozott jelátvitel és génexpresszió, különös tekintettel a nyugalmi állapot kialakítására és a szeneszcenciára. A brasszinoszteroidok. Hatásuk a növekedési és fejlődési folyamatokra: sejtosztódás, sejtmegnyúlás, xilém differenciáció, a pollentömlő növekedése. Brasszinolid által indukált jelátvitel és génexpresszió. A nitrogén monoxid. Az NO által szabályozott jelátvitel és fiziológiai folyamatok. A jázmonsav. A jázmonsav legfontosabb fiziológiai funkciói. A jázmonsav szerepe a jelátviteli folyamatokban és a génexpresszió szabályozásában. A sebzési válasz. A szisztemin. A szalicilsav hatása a növények fiziológiai folyamataira. Szerepe a biotikus stressz-akklimatizációban. A poliaminok. A poliaminok szerepe a növények egyedfejlődésében és stressz-akklimatizációs folyamataiban. Szénhidrátok által szabályozott génexpresszió a növényekben. Jóllakottsági és éhség gének. A növényi növekedésszabályozó anyagok gyakorlati alkalmazása.Ajánlott irodalom:Taiz, L., Zeiger, E. (eds) Plant Physiology, Fourth edition, Sinauer Associates, Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 2006.Erdei L. (ed) Növényélettan. Növekedés és fejlődésélettan. JATE-Press Szeged, 2004.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Egyéni specializációs gyakorlat MScD, gy.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Diplomamunkát irányító oktatóKREDIT 5ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 5TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematikaA Szegedi Tudományegyetem és társintézményei kutatólaboratóriumaiban eltöltött időszakban a hallgatók, megtervezik majd elvégzik és értékelik a diplomamunka elkészítéséhez szükséges laboratóriumi feladatokat.

70


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fotoszintézis (magasabb rendű növények) MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani és Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Lehoczki EndreKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1 BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A fotoszintézis kutatás legjelentősebb szakaszai. A fotoszintézis fény-, fénytől függő és sötétreakciói. A fotoszintézis szakaszai, időskála. A kloroplasztisz biogenezise, szerkezete, a tilakoid membránok felépítése és funkcionális szerveződése. Fotoszintetikus fénybegyűjtés: pigmentek (klorofillok és karotenoidok), antenna rendszerek, reakció centrumok, fotoszintetikus egység. Fénybegyűjtés szabályozása természetes környezetben.A fotoszintetikus elektrontranszportlánc felépítése és funkciója, alternatív elektrontranszport utak. A két fotokémiai rendszer (Z-séma) felépítése (Emerson-effektus). A 2. fotokémia rendszer (PS II) molekuláris felépítése és funkciója, a víz oxidáció mechanizmusa. A PS II reakciócentrum szerkezeti modellje. A citokróm b/f ( b/c) komplex. A 1. fotokémiai rendszer felépítése és biokémiai funkciója, a ciklikus elktrontranszport jelentősége. A PS I reakciócentrum szerkezeti modellje. Az ATP-áz szerkezete és működése, fotofoszforiláció, kemiozmotikus elmélet. A széndioxid asszimiláció fiziológiája és biokémiája, C3, C4, C3-C4 átmeneti és CAM utak. A Rubisco molekuláris felépítése, szintézise és kettős funkciója. Fénylégzés. A fotoszintézis hatásfoka, bioenergetikája és szervesanyag produkció közötti kapcsolat. Az in vivo klorofill fluoreszcencia jelentősége a fotoszintézis kutatásokban (Kautsky-effektus, klorofill fuoreszcencia kioltás analízis, késleltetett fluoreszcencia, termolumineszcencia) és gyakorlati alkalmazási lehetősége. A kloroplasztisz fotoprotektív folyatai és kapcsolata a fotoszintézis mechanizmusával. (a D1 protein, xantofill-ciklus, lutein deepoxidáció szerepe). Az elnyelt fényenergia sorsa és allokációja a fotoszintetizáló apparátusban. Globális klímaváltozások a fotoszintézis evolúció tükrében. A fotoszintetizáló apparátus lehetséges transzgenikus módosítása. Ajánlott irodalom : Láng, F. : Növényélettan, A Növényi anyagcsere, ELTE Eötvös Kiadó Budapest (2002.).Vass, I. : A fotoszintézis molekuláris biofizikája, SZBK, Szeged (2000)Ke B. : Photosynthesis: Photobiochemistry and Photobiophysiscs, Kluwer Academic Pub. (2001)Baker, N.R.: Photosynthesis and the Environment. Kluwer Academic Publishers, London etc. (1996).Atwell, B., Kriedemann, P. and Turnbull, P. (eds): Plant in Action: Adaptation in Nuture, Performance in Cultivation, MacMillan Education Australia PTY Ltd (1999).Fotoszintézis tanítása az Internetről, Teaching Photosynthesis from the Internet, Govindjee : http://www.life.uiuc.edu/govindjee/photoweb/

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fotoszintézis (magasabb rendű növények) MScD gy.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani és Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth FerencKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1 BScHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS GyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:A Hill-reakció és a Mehler-reakció kimutatása és fényintenzitás-függésének meghatározása Clark-típusú oxigén-elektródával. A Kautsky-féle klorofill fluoreszcencia tranziens kimérése hagyományos módszerrel. Fotoszintézis-gátlók alkalmazása. Intakt levelek oxigéntermelése gáz fázisban. Az oxigén kiválasztás hatásfokának meghatározása Hansatech készülékkel. Az impulzus-amplitúdó moduláció (PAM) és fénykettőzéses módszer elmélete és gyakorlati alkalmazása. A fluoreszcencia indukciós paraméterek értelmezése és mérése. Gyakorlat a nem-fotokémiai kioltások szétválasztására: a relaxációs kinetika. A state-átmenetek kimérése. A QA reoxidációs kinetika felvétele kontroll és diuronnal kezelt levél esetén. A klorofill fluoreszcencia felhasználása a fotoszintézisre ható anyagok hatásmechanizmusának feltárásában: diuron, metil-viologén, DTT. A széndioxid fixáció mérése infravörös CO2

szenzor segítségével LICOR 6400 készüléken. Az asszimilációs ráta és a klorofill fluoreszcencia párhuzamos mérése a LICOR 6400 kiegészítő moduljával. A fotokémiai reakcióban képződő elektronok eloszlása a széndioxid-fixáció és az alternatív útvonalak között: a PSII elektrontranszferének és a CO2 fixáció kvantumhatásfokának aránya. Fluoreszcencia indukciós mérések a természetben: a PAM-2000 és a LICOR 6400 készülék terepi alkalmazása.

71


Fotoszintézis sejtszinten. A zárósejtek és a mezofill sejtek klorofill fluoreszcenciájának összehasonlítása Microscopy-PAM készülékkel.A különféle fényintenzitáson nevelt levelek CO2 fixációjának és fluoreszcencia indukciós kinetikájának összehasonlítása. Protoplaszt és kloroplasztisz szuszpenzió készítése, fotoszintézisének mérése különféle ozmotikus környezetben és hőmérsékleten a PAM-100 készülékcsaláddal. Az erős fény PSII reakciócentrumot károsító hatása, a sztreptomicin D1 protein szintézis-gátlása Walz Imaging-PAM készülékkel. A xantofill-ciklus elemeinek és a lutein mennyiségének meghatározása HPLC technikával kontroll és DTT kezelt levelekben. A klorofill-fehérje komplexek szétválasztása gélelektroforézis segítségével.Ajánlott irodalom:Növényélettani gyakorlatok. Munkafüzet. JATEPress, Szeged, 2004Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettan). JATEPress, Szeged, 2000A Növényélettani Tanszék által készített sillabusz.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi molekuláris biológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szabó MargitKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A növényi genom szerveződése. Nukleáris gének struktúrája, az expresszió szabályozása. A genomika szerepvállalása a növénybiológiában. A növényi RNS-ek jellemzése, RNS-ek érése, transzportja és lebontása. Fehérjeszintézis, intracelluláris fehérjetranszport és degradáció. A proteomika szerepe a növénybiológiában A kloroplasztisz funkciója, autonómiája, a genom szerveződése. Kloroplasztisz fehérjék szintézise. A citoplazmatikus fehérjék transzportja a kloroplasztiszba. A mitokondrium evolúciója és funkciója. A mitokondriális DNS szerveződése, génexpresszió. A sejtciklus kontrollja. Ciklin-függő és kalcium-függő kinázok, a sejtciklus válasza hormonális és stressz jelekre. Sejtciklus-függő génexpresszió. A citoszkeleton, szerepe a sejtosztódásban és megnyúlásban. A növényi fejlődés molekuláris biológiája. Fényreguláció. Hajtás és gyökér merisztémák szerveződése és differenciációjuk. Az auxin bioszintézis molekuláris szintű tanulmányozása. Auxin jelátviteli rendszer. Auxin-kötő fehérjék. Auxin által indukált gének. Az abszcizinsav hatása a génexpresszióra, ABS-mutánsok. Az ABS pleiotropikus hatása. ABS által indukált gének. Az ABS mint stresszhormon. Stresszválaszt és adaptációt kísérő jelátviteli folyamatok. Ajánlott irodalom:Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, BudapestBalázs Ervin, Dudits Dénes (szerk): Molekuláris növénybiológia, Akadémiai Kiadó, Budapest,1999

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi molekuláris biológia MScD gyGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Csiszár JolánKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika: Steril tenyészetek indítása, táptalaj- és tápoldat készítés. Arabidopsis és dohány magvak csíráztatása, folyadékkultúra indítása kallusz tenyészetből. A táptalaj hormonösszetételének hatása a regenerációra. Protoplaszt izolálás. Riporter gének, β-glukoronidáz (GUS) aktivitás mérése. Növényi DNS, RNS kivonás. cDNS szintézis RNS kivonatból. Polimeráz láncreakció (PCR) elve, primerek. PCR reakció összeállítása, cDNS ellenőrzés. Az oligonukleotidok felhasználása, bioszintézisük, primer tervezés. Számítógépes adatbázisok használata (génszekvencia keresés, primerek tervezése). Génexpresszió mértékének vizsgálata Real-Time PCR-rel, a kísérleti eredmények kiértékelése. Fehérjék kimutatása, Western blot és immuno blot. A Ca2+ jelátvitelben betöltött szerepének tanulmányozása, Ca2+

kimutatása fluorimetriás módszerrel.Ajánlott irodalom:Növényélettani gyakorlatok. Munkafüzet. JATEPress, Szeged, 2004Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettan). JATEPress, Szeged, 2000

72


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növénybiológia szeminárium MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Tari IrmaKREDIT 2ELŐFELTÉTEL Növénybiológia BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS SzemináriumSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematikaA kurzus célja annak elérése, hogy a diákokban kialakuljon a szakirodalmi ismeretek önálló megszerzésének, feldolgozásának és elemzésének képessége. A nyilvános előadás és az azt követő vita az előadókészséget fejleszti, a demonstrációs anyag elkészítése a témában való elmélyülésre késztet, ami a tanszéken diplomamunkát vagy szakdolgozatot készítő hallgatók elméleti felkészültségének javítását is szolgálja.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi stresszfiziológia MScD GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani és Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Erdei LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1.,2. BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Bevezetés: stressz koncepció, terminológia, általános adaptációs szindróma. Sérülés, rezisztencia, tolerancia. A szélsőséges környezeti tényezők típusai. A stressz mértéke, fluktuáció térben és időben. A környezeti tényező, mint jel. A jelérzékelés és a jeltovábbítás alapjai. Hőmérsékleti stressz: alacsony hőmérséklet, fagy- és hőstressz. Akklimatizáció, adaptáció. Radiációs stressz. A magas fényintenzitás hatásai. Az UV-B sugárzás hatásai. Víz (ozmotikus stressz). Dehidráció, szárazság. A szárazságtűrés mechanizmusai. Szalinitás. Magas ionkoncentrációk hatásai a növényekre. Árasztásos stressz: oxigén hiány. Az általános oxidációs stressz. A nehézfémek hatásai és a környezet védelme: fitoremediáció. A stresszhatást közvetítő jelátviteli rendszerek. Szabályozás transzkripciós és transzlációs szinteken. Az abszcizinsav és génaktiváció. A környezeti tényezők hatása a növekedésre. Fényregulált gének. Biotikus stressz. Taxon szintű (evolúciós) adaptációk: Celluláris szint (sejtfal plasztiszok spec. anyagok szintézise), szöveti szint (merisztémák állandósult szövetek, szerv szint:rögzítés/felszívás, levelek (mikrofillum-megafillum), hajtások, klonalitás, habitus, szervmódosulások. Társulás szintű adaptációk: A növényzet fiziognómiája, a fiziognómia elemei, növényi növekedési- és életformák, a fiziognómia növényföldrajzi vonatkozásai, vegetációdeszkriptorok, ökológiai mutatók és indikátorértékek, architekturális növényi adaptációk, a klonalitás és adaptív vonatkozásai. Intraspecifikus hatások: cönopopuláció elmélet és self-thinning. Az r-K szelekció, a CRS- és GLF-rendszerek adaptív vonatkozásai. Ökofiziológia: energia és anyagciklusok az élővilágban és a környezetben. Ajánlott irodalom:Taiz, L., Zeiger, E. (eds) Plant Physiology, Fourth edition, Sinauer Associates, Inc. Publishers, Sunderland, Massachusetts, 2006.; Ingrouille, M.: Diversity and evolution of land plants.- Chapman and Hall London 1992.Richards, J. Plant breeding systems 2nd Ed. Chapman and Hall 1997.; Raghavan, V. Molecular embryology of flowering plants.- Cambridge Univ. Press 1997. ; Schlichting, C.D., Pigliucci, M. : Phenotypic evolution Sinauer Publ. Massachusetts 1998.; Geber, M.A., Dawson, T.E., Delph, L.F. : Gender and sexual dimorphism in flowering plants.-Springer Verlag 1999.; Barlow, P.W., Carr, D.J. : Positional controls in plant development.- Cambridge Univ. Press Cambridge 1984.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi stresszfiziológia MScD gyGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Csiszár JolánKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1., 2. BScHETI ÓRASZÁM 4

73


TÍPUS laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS gyakorlati jegyTematika: A növekedési-, vízháztartási paraméterek változása ozmotikus stressz hatására (relatív növekedési ráta, relatív víztartalom, vízpotenciál,ozmotikus potenciál, párologtatás meghatározása). H2O2 kimutatása DAB festéssel. H2O2-vel kapcsolatos enzimrendszerek tanulmányozása: SOD, kataláz-, peroxidáz aktivitásának meghatározása spektrofotometriásan ill. natív gélben történő futtatás után. Glutationhoz kapcsolódó enzimek (GR, GST) aktivitásának mérése. Aldehid oxidázok szerepe és kimutatásuk. Stressz hatása a nitrát reduktáz aktivitására. Glutamin szintetáz (GS1, 2) aktivitásának változása stressz hatására. Stressz-indukált etilénprodukció meghatározása, ACC- és malonil-ACC tartalom mérése. Standard addíciós módszer. Poliaminok kimutatása HPLC-vel. NO kimutatása fluoreszcens mikroszkóp segítségével. Növények elemtartalmának meghatározása atomabszorpciós spektrofotométerrel, nehézfémek hatása.Ajánlott irodalom:Növényélettani gyakorlatok. Munkafüzet. JATEPress, Szeged, 2004;Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettan). JATEPress, Szeged, 2000

3.5.6.2. Kötelezően választandó tárgyak:

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A C4-es növények ökológiája MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagi IstvánKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1. ea. HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A C4-es fotoszintézis kialakulása, a Rubisco probléma. A C4-es fotoszintézis mechanizmusa, struktúrális és funkcionális konzekvenciái (reguláció, efficiencia modellek). A C4-es és a CAM fotoszintézis összevetése. A C4-es fotoszintézis evolúciója (A C4 gének eredete, a C4-es metabolizmus evolúciós útjai, a C3-C4 átmenet környezeti kényszerfeltételei. A C4-es fotoszintézisre utaló paleontológiai leletek ismertetése. A C4-es fotoszintézis taxonómiai mintázata). A C4-es fotoszintézis ökológiai konzekvenciái. Környezeti válaszok, a C4-es fotoszintézis sikerességének okai. A C4-es növények és a növényevők. A C4-es növények biogeográfiája., a magyarországi élőhelyek C4-es spektrumai. A C4-es növények gazdasági jelentősége, szerepük az emberi társadalom fejlődésében. Ajánlott irodalom: Sage, R.F., Monson, R.K. 1999. C4 Plant Biology. – Academic Press, San Diego, London, etc., 596 pp.Cheplick, G.P. 1998. Population Biology of Grasses. – Cambridge Univ. Press, Cambridge, 399 pp.Jacobs, B.F., Kinston, J.D., Jacobs, L.L. 1999. The Origin of Grass Dominated Ecosystems. – Ann. Missouri Bot. Garden 86(2): 590-643.GPWG (Grass Phylogeny Working Group) 2001. Phylogeny and Subfamilial Classification of the Grasses (Poaceae). – Ann. Missouri Bot. Garden 88(3): 373-457.

74


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növényi betegségellenállóság genetikai alapjaiMScD ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Mesterházy ÁkosKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc ea.,

Növényi stresszfiziológia MSc ea.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A betegségellenállóság termesztett növényeink egyik legfontosabb tulajdonságcsoportja. Gazdaságossági, környezetvédelmi szempontból elsőrangú fontossággal bír olyan fajták előállítása, amelyek kémiai beavatkozás nélkül, vagy a korábbinál lényegesen kevesebb vegyszerfelhasználással is biztonsággal termeszthetőek. A betegségellenállóság genetikai alapjainak ismerete ezért alapvető fontosságú.A tárgy kifejtése során a következő problémakörök megismertetése a cél: A kórokozók által okozott veszteségek természete és mértéke: a tantárgy indoklása. A védekezés elvi és gyakorlati lehetőségei. A fertőzési folyamat jellemzése biotróf és nekrotróf kórokozók esetében. Hogyan fertőz a kórokozó. Vírusok, baktériumok, gombák.Mi a betegségellenállóság? Alapvető járványtani ismeretek. A rezisztencianemesítési folyamat általános jellemzése. Specifikus és nem specifikus formák. A kórokozó specializálódásának kérdései és fontosságuk a rezisztencianemesítés számára. A „gene for gene” elv. A kórokozó populáció vizsgálatának hagyományos és molekuláris genetikai eljárásai, a patogenitás genetikai és molekuláris genetikai alapjai. A gazdanövény ellenállóképessége. Az ellenállóságformák rendszerezése. Koncepcionális kérdések. Specifikusság és aspecifikusság a rezisztenciában. A specifikus, azaz hiperszenzitív vagy túlérzékenységi rezisztencia. Élettani, genetikai és molekuláris genetikai alapjai. Nem specifikus vagy általános rezisztencia. Élettani, genetikai és molekuláris genetikai alapjai. A szelekciós rendszerek felépítése. Elméleti alapok és a gyakorlati megvalósítás. A rezisztencia összetettsége. Több betegséggel szembeni rezisztencia beépítése. A molekuláris technológia felhasználási lehetőségei. Esettanulmány 1. A búza vírusbetegségeivel szembeni rezisztenciája. Esettanulmány 2. A búza levélrozsdával szembeni rezisztenciája. Esettanulmány 3. A búza kalászfuzáriummal szembeni ellenállósága. Esettanulmány 4. A napraforgó peronoszpóra és a burgonya baktériumos nedvesrothadásával szembeni rezisztencia. A rezisztencianemesítési munka szántóföldi bemutatása.Ajánlott irodalom:Mills, D. et al.: Molecular aspects of pathogenicity and resistance. Requirements for signal transduction. 94 pp. ISBN 0 89054 215 5 .Mesterházy, Á. (Ed): Proceedings of the 5th EuropeanFusarium Seminar. In: Cereal Res. Comm. 25. 231-866. Stalker, H.T., Murphy, J.P.: Plant breeding in the 1990s. CAB International Wallingford, pp.539. ISBN 05198717 6De Wit P. J. G. M., Bisselim T., and Stiekema W. J. 1999. Biology of Plant-Microbe Interactions. Vol. 2. APS Press St. Paul, MN, USA. Leong, S. A., Allen, K., and Triplett E. W. 2002, Biology of Plant-Microbe Interactions. Vol. 3. APS Press St. Paul, MN, USA.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növények kiválasztása MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Mihalik ErzsébetKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényszervezettan és Növényrendszertan

kollokviumHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika Speciális vegyültek és speciális struktúrák: a növények túlélő felszerelései. Kémiai kommunikáció, vegyi fegyverek. Szekréció exkréció és rekréció. Az egyes szövetekhez kapcsolt kiválasztó struktúrák és elterjedésük a szárazföldi növényeknél. A kiválasztás szerv szintű specialitásai és ezek adaptációs jelentősége.Ajánlott irodalom:Bowes B., Mauseth J. (2006) Plant structure- Blackwell (Oxford)Roschchina, V. V., Roschchina, V.D. (1993) The excretory function of higher plants.- Springer (Berlin)

75


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növényi membrántranszport molekuláris mechanizmusa MScD ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Horváth FerencKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényélettan 1 ea.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A növényi plazmamembrán szerkezete és a belső membránrendszerek. A membrántranszport termodinamikai alapjai. A növényi ionpumpák szerepe, működése és szabályozási lehetőségei. A hordozók élettani szerepe és szabályozása. Az ioncsatornák szerkezete, működése és szabályozása. Víztranszport, aquaporinok. A fehérjék elosztása és a vezikulaforgalom; a citoszkeleton szerepe az anyagtranszportban. A növényi sejt jelátviteli mechanizmusai. Hosszú távú anyagtranszport a xilémben és a floémben. A voltage clamp és a patch clamp méréstechnika alapjai, az endo- és exocitózis vizsgálata elektrofiziológiai módszerekkel. A csillárkamoszatok alkalmazása a növényi akciós potenciálok feltárásában. A sztómanyitódás folyamata, jelátvitele, elektrofiziológiai háttere. A sztómazáródás folyamata, jelátvitele, szabályozása, elektrofiziológiai háttere. Egy kisméretű virális K+ csatornafehérje pH-függő szabályozásának vizsgálata. Befelé egyenirányító kálium csatornák működése alacsony extracelluláris káliumtartalom mellett.Ajánlott irodalom:Biochemistry & Molecular Biology of Plants - B.B. Buchanan, W. Gruissem and R.L. Jones (Eds.), American Society of Plant Physiologists. 2000. ISBN 0-943088-39-9Plant Physiology, 4th Ed – L. Taiz, E. Zeiger (Eds.) 2006. ISBN-13: 978-0878938568

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növények nitrogén anyagcseréje MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Pécsváradi Ferenc AttilaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényélettan ea. 1.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: N források a magasabbrendű növények számára. A nitrogénformák előfordulása, képződése a talajban. A transzporterek. A nitrát felvétele és regulációja. A nitrát redukció és szabályozása. NR mutánsok, mutánsizolálás. A molibdén kofaktor. A molibdén kofaktorral működő enzimek családja: a nitráttól az abszcizinsavig. A 14-3-3 regulátor fehérjék. A nitrát: tápanyag és növekedési szignál. A nitrát hatása a gyökérmorfológiára. Az ammónium felvétele és asszimilációja: GS, GOGAT. A GDH ellentmondásos szerepe. Mikorrhiza szimbiózisok működése a nitrogén megszerzésében és asszimilációban. A szén és nitrogén metabolizmus kölcsönhatása. A N metabolizmus, fotoszintézis, respiráció kapcsolata. C, N allokáció. A növény fejlődésének C és N függése. A nitrogén hosszú távú transzportja. Sink/source viszonyok. Raktározott fehérjék.A fehérjék hidrolízise, a nitrogén remobilizációja a növény élete során, szeneszcencia. Abiotikus stressz hatása a nitrogén metabolizmusra.Ajánlott irodalom:Lea, P., Morot-Gaudry J.-F. (Eds.) Plant nitrogen. Springer-Verlag Berlin, Heidelberg, 2001.Az órán kiadott cikkek.

76


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növények reprodukciója MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Mihalik ErzsébetKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényszervezettan és Növényrendszertan

kollokviumHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS Kollokvium Tematika: A szárazföldi növények szaporodásának evolúciója. A virágos növények szexuális reprodukciója: az ivartáj anatómiája és fejlődése, pollencsírázás és pollentömlő növekedés, kettős megtermékenyítés, embriózsák típusok. Pollináció: pollen vektorok, "foraging" stratégiák, a pollináció módjai (autogámia, geitonogámia, xenogámia, hibridizáció), asszortatív párosodás. Magterjedés. Apomixis: vegetatív szaporodás, sporofitikus és gametofitikus agamospermia típusai, az agamospermia előnyei, hátrányai és elterjedése. Az önmegtermékenyítés és idegenmegporzás előnyei és hátrányai. Resource allokáció. Reproduktív rendszerek: hermafroditizmus, monöcia és heteromorfia. Az idegenmegporzást elősegítő mechanizmusok hermafrodita növényekben: dichogámia, herkogámia, szex eltolódás, homomorf inkompatibilitás. Heteromorf szexuális rendszerek: heterosztilia, günodiöcia, androdiöcia, szubdiöcia, diöcia. A heteromorfia fennmaradását elősegítő és korlátozó tényezők, a szexuális dimorfizmus evolúciója. A természetes interspecifikus hibridizáció: a hibridizáció pre- és postpollinációs gátjai, a hibridzónák típusai, a hibridizáció jelentősége a növényi fajképződés evolúciójában, a hibridizáció kapcsolata a fajkeletkezés elméletekkel. Ajánlott irodalom Richards A J 1997 Plant Breeding Systems. Chapman Hall, London, UK. ISBN 0-412-57440-3. Geber M A, Dawson T E, Delph L F (eds) 1999 Gender and Sexual Dimorphism in Flowering Plants. Springer,Berlin, Germany. ISBN 3-540-64597-7. Arnold M L 1997 Natural Hybridization and Evolution. Oxford University Press, New York, New York. ISBN0-19-509974-5. Harrison R G (ed) 1993 Hybrid Zones and the Evolutionary Process. Oxford University Press, New York, NewYork. ISBN 0-19-506917-X. Lloyd D G, Barrett S C H (eds) 1996 Floral Biology. Chapman Hall, USA. ISBN 0-412-04341-6.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fitoremediáció MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani és Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Erdei LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Fitoremediáció és bioremediáció. Fogalma, típusai, általános bevezetés. Antropogén hatások: a környezet szennyezése, terhelése. A környezetszennyező anyagok osztályozása, előfordulása, veszélyességi határértékei. A szervetlen környezetszennyezők: légnemű anyagok, nehézfémek és szalinitás. Szerves környezetszennyező anyagok: szénhidrogének, szintetikus anyagok szerves halogének, inszekticidek, peszticidek. A növények védőmechanizmusai, válaszreakciói a szennyező faktorokkal szemben. Stresszválasz, akklimatizációs és adaptációs válaszreakciók. Anorganikus komponensek: a nehézfémek immobilizálása, extrakciója, felvétele és akkumulációja. Fitobányászat. Hiperakkumuláló és indikátorfajok. Nehézfémek hatásai a növények morfológiájára (hajtásrendszer, epidermisz, zárósejtek, gyökérrendszer), különös tekintettel a virágképzésre és a magképzésre. A nehézfémek fitoremediációjára alkalmas transzgénikus növények. Egyéb kelátképző komponensek. Fitosziderofórok. A vas mobilizálása és felvétele. A fitosziderofórok szerepe más nehézfémionok felvételében és hosszútávú transzportjában. Szintetikus vas-kelátok a fitoremediációban és hosszútávú hatásaik. A glutation és a kapcsolódó mechanizmusok szerepe (fitokelatinok, glutation-S-transzferáz). Metallotioneinek. A fémion akkumuláció mechanizmusa. ABC transzporterek, egyéb transzporterek. Molekuláris biológiai módszerek használata a fitoremediációban. A szerves és veszélyes szennyezők fitoremediációja. Atrazin, robbanóanyagok, klórozott alifás vegyületek, BTEX komponensek (benzol, toluol, etilbenzol, xilén). Olajszennyzők felvétele, metabolikus átalakítása, lebontása. A cyt P450-dependens monooxigenázok szerepe az aromások detoxifikálásában. Oxidatív degradáció. Fitovolatilizáció: a szelén, a higany és az arzén eltávolítása fitovolatilizációval. Transzgénikus növények szerepe a fitoremediációban. Radioaktív szennyeződések eltávolítása fitoremediációs technikával. A szennyezett környezet (talaj, hulladék, szennyvizek)

77


megtisztítása és helyreállítása mikroorganizmusokkal. A rizoszféra mikroorganizmusai. Technológiai eljárások: megfelelő növény a megfelelő helyre. Komplex rendszerek, élőgépek, reaktorok. A talajdegradáció okai és a helyreállítás céljai. Becslési stratégiák: a környezeti minőség megállapítása, helyspecificitás, talajértékelés. Korábbi ipari tevékenység helyeinek helyreállítása. Helyreállítási technikák. Ajánlott irodalom:Jackson, A.R.W., Jackson, J.M. Evironmental Science. The natural environment and the human impact. – Longman Group Limited, Edinburgh Gate, Harlow, Essex, 1996.I. Raskin and B. D. Ensley eds., Phytoremediation of Toxic Metals: Using Plants to Clean Up the Environment, John Wiley & Sons, Inc. New York, Chichester, 304 pp. 2000

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fluoreszcenciás módszerek a sejtbiológiában MScD ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Laskay GáborKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A fluoreszcencia fizikai alapjai. A fluoreszcencia és a gerjesztési színképek felvétele. A fluoreszkáló festékek alkalmazásának elvi alapjai és gyakorlati lehetőségei. A fluoreszcencia jel kvantifikálása, képanalizáló programok használata. A citoplazmikus Ca2+-koncentráció mérése. A citoplazmikus pH mérése. A citoplazma életképességének mérése, citotoxicitási teszt elkészítése. A szabadgyökök koncentrációjának mérése. A nyugalmi membránpotenciál mérése fluoreszkáló festékekkel. A sejtek redox-állapotának tanulmányozása fluoreszkáló festékekkel. A fotoproteinekkel (aequorin, GFP) történő mérések elmélete és gyakorlata. Az áramlási citometria alkalmazása a sejtbiológiában. Bevezetés a konfokális mikroszkópiába. A fluoreszcencia-polarizáció alkalmazása a membrándinamika tanulmányozására. A fluoreszcencia rezonanciás energia-transzfer (FRET) és a fluoreszcencia visszatérése fénykioltás után (FRAP) technikák elmélete és gyakorlata. Ajánlott irodalom:Lakowicz, J.R. (2006): Principles of Fluorescence Spectroscopy. Springer.Hof, M., Hutterer, R., Fidler, V. (eds., 2005): Fluorescence Spectroscopy in Biology: Advanced Methods and their Applications to Membranes, Proteins, DNA, and Cells. Springer.Dick, J.K. (2004): Fluorescence. University of Georgia.J. Slavík (Ed., 1996) Fluorescence Microscopy and Fluorescent Probes. Springer.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fotoszintézis természetes környezetben MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Lehoczki EndreKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Fotoszintézis MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Szeminárium SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika. A szemináriumi foglalkozáson a fotoszintézis elméleti anyagát feldolgozva ”Plantmod 2.1” softwer segítségével konkrét feladat megoldásokkal modellezhetjük a fotoszintézist befolyásoló tényezők jelentőségét (fény, széndioxid , hőmérséklet, ásványi anyag és vízellátottság) levél, növény és növényi társulás szintjén. A fotoszintetikus gázcserét és bioprodukciót befolyásoló tényezők modellezése fokozatosan növekvő számú (1 és 12 közötti) paraméterekkel történhet.A feladatok a fotoszintézis modell és a modellekben szereplő paraméterek pontos definiciójával , ill. az átlagos értékek alapján számított grafikonok bemutatásával kezdődik.A kiindulási modell paraméterértékeinek (egy vagy több) változtatásával megkaphatjuk, ill. az elméleti anyag alapján előre jelezhetjük a modellezés várható eredményét. Ajánlott irodalom Johnson, I.R.: Plantmod 2.1 exploring the physiology of plant communities. Greenhat software (1994).Baker, N.R.: Photosynthesis and the Environment. Kluwer Academic Publishers, London etc. (1996).

78

http://www.wiley.com/WileyCDA/WileyTitle/productCd-0471192546.html


Schulze, E.D.: and Caldwell M.M. Ecophysiology of photosynthesis, Springer-Verlag, New York (1995).Atwell, B., Kriedemann, P. and Turnbull, P. (eds): Plant in Action: Adaptation in Nuture, Performance in Cultivation, MacMillan Education Australia PTY Ltd (1999).

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában MScD ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györgyey JánosKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Történeti áttekintés az első GM növények termesztésbe vonásától napjainkig. Az elterjedt első generációs GM fajták: a Bt-toxinokra alapozott rovarrezisztenciák, gyomirtószertűrő (glifozát és glufozinát) növények. A génpiramidálás, mint jelenlegi fejlesztési irányzat, a fajtakörök bővülése, a klasszikus nemesítés és a génmódosítás viszonya. Egyéb első és második generációs GM fajták: vírustolerancia, aranyrizs, vakcinák. Termesztésből kivont, vagy be sem vezetett fejlesztési zsákutcák. Az integráció felvetette kérdések, lehetséges kölcsönhatások, a „lényegi azonosság” problémaköre. Ökológiai és egészségügyi megfontolások: valós és vélt kockázatok. A törvényi, biztonsági szabályozás gyakorlata a világban és hazánkban. Megoldások a felmerült kockázatok kiküszöbölésére. Bevezetésre váró és kísérleti fázisban lévő fejlesztések: módosított termény-összetétel. Bevezetésre váró és kísérleti fázisban lévő fejlesztések: abiotikus stressz-tűrés, szárazságtűrés. A társadalmi elfogadottság problémája: eszmék és téveszmék, érdekeltek és ellenérdekeltek, a várható tendenciák.Ajánlott irodalom:Magyar Tudomány 2007/4 szám: Dudits Dénes (szerk): Géntechnológia és gazdasági növényeinkDarvas Béla, Székács András (szerk.): Mezőgazdasági ökotoxikológiaDudits Dénes (szerk).(2006): A búza nemesbítésének tudománya. MTA Biológiai Központ – Winter Fair, 2006.Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, BudapestHeszky László-Fésüs László-Hornok László: Mezőgazdasági biotechnológia

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Magasabbrendű szervezetek biotechnológiája MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Biotechnológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Kovács L. KornélKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biotechnológia MSc, Molekuláris Biológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Transzkripció, transzláció mechanizmusa, a fehérje termeltetés szintjét befolyásoló folyamatok Gram+ baktériumokban. Transzportmechanizmusok, a fehérjék stabilitását meghatározó paraméterek, proteolízis. Expressziós vektorok, expressziós rendszerek, vektrorok sejtbe juttatásának módszerei Gram+ bakrériumokban. Bacillus, Streptomyces Lactobacillus és Clostridium törzsekben. Példák megvalósult biotechnológiai alkalmazásokra. Eukarióták transzkripciós és transzlációs mechanizmusai, ezeket befolyásoló elemek. Fehérje transzport, fehérje degradáció, poszttranszlációs módosítások eukariótákban. Gének bejuttatására alkalmas vektorok, módszerek, expressziós rendszerek a különféle eukarióta sejtekben. Fehérjetermelés élesztőkkel, gombákkal, ízeltlábú sejtkultúrákkal, növényi sejtkultúrákkal, emlős sejtkultúrákkal. Példák biotechnológiai, farmakológiai alkalmazásokra. Génmanipulált növények és állatok előállításának stratégiái etikai kérdések. Ellenanyag termelés stratégiái. Ehető vakcinák. Génterápiás módszerek.Ajánlott irodalom:Biotechnology, 2nd, completely revised edition. H.-J.Rehm, G. Reed (eds) VCH Publ., Weinheim-New York-Basel- Cambridge-Tokyo. 1995.Gerd Gellissen: Production of Recombinant ProteinsFrancois Baneyx: Protein Expression TechnologiesRichard J. Reece: Analysis of Genes and Genome

79


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi biotechnológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szabó MargitKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Növényi sejt-, szövet- és szervkultúrák. In vitro organogenezis, szomatikus embriogenezis. Haploid antéra kultúrák felhasználása a növénynemesítési folyamatokban. In vitro mikroszaporítás és tárolási technikák. A növényi sejt alacsony hőmérsékleten történő megőrzése. A növényi sejtkultúrák felhasználása, másodlagos anyagcseretermékek termeltetése. A szövetkultúrákban előforduló genetikai és epigenetikai változások, szomatikus variabilitás. Hormonautotrófia. Mutánsok izolálása szerv- és szövettenyészetekben. Növényi gének izolálása és azonosítása. Funkcionális genomika, a génexpresszió tanulmányozása. Génbevitel növényi sejtekbe; protoplaszt fúzió, DNS transzformáció, közvetlen DNS transzfer. Az Agrobacterium közvetített tumor indukció molekuláris háttere, a Ti plazmid vektorok fő elemei, bináris vektorok. Transzgénikus növények. Génsebészeti stratégiák mezőgazdasági és ipari alkalmazása: szárazságtűrés fokozása, alacsony és magas hőmérséklethez való alkalmazkodás, gyomirtószer- és betegség rezisztencia kialakítása. Anyagcseréjükben módosított transzgénikus növények. GM növények, mint bioreaktorok. A génsebészeti eljárások etikája; a GM növények termesztésének előnye és kockázata.Ajánlott irodalom:Dudits Dénes, Heszky László (2000): Növényi biotechnológia és géntechnológia., Agroinform Kiadó, Budapest

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növény-mikroba kapcsolatok MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Kredics LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc ea.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A növény-mikroba kölcsönhatások lehetőségei: Patogén kölcsönhatások, a gazda-parazita kapcsolatok osztályozása, a gazdanövény védekező mechanizmusai. Nempatogén kölcsönhatások, a filloplán, rhizoplán, rhizoszféra és fa, mint mikrobák természetes élőhelyei. Szimbionta kölcsönhatások. Növény-vírus kölcsönhatások: Növénypatogén vírusok. A vírus és a gazdanövény kapcsolata, vírusfertőzés tünetei, a vírusfertőzéssel kapcsolatos kórélettani változások. A vírusátvitel lehetőségei. Növénypatogén vírusok molekuláris genetikája. Fontosabb növénypatogén víruscsoportok áttekintése. Növénypatogén viroidok. A növény vírusbetegségeinek felismerése, a kórokozók azonosítása. Védekezési lehetőségek, rezisztencia. Növény-baktérium kölcsönhatások: Növénypatogén baktériumok patogenitás- és virulenciafaktorai. A baktérium és a gazdanövény kapcsolata, a kórokozó bejutása és megtelepedése, kompatibilis és inkompatibilis gazda-patogén kapcsolatok. Baktériumfertőzés tünetei, a baktériumfertőzéssel kapcsolatos kórélettani változások. A növénypatogén baktériumok genetikája. Fontosabb növénypatogén baktériumcsoportok áttekintése. Fitoplazmák. A növény baktériumbetegségeinek felismerése, a kórokozók azonosítása. Védekezési lehetőségek, rezisztencia. A növény növekedését serkentő/gátló rhizobaktériumok. Endoszimbionta baktériumok és mezőgazdasági jelentőségük, a szimbiotikus nitrogénkötés folyamata és molekuláris háttere. Növény-gomba kölcsönhatások: Növénypatogén gombák patogenitás- és virulenciafaktorai. A gomba és a gazdanövény kapcsolata, csírázás, megtelepedés. Gombafertőzés tünetei, a gombafertőzéssel kapcsolatos kórélettani változások. Növénypatogén gombák molekuláris genetikája. Fontosabb növénypatogén és raktári kártevő gombacsoportok áttekintése. A növény gombabetegségeinek felismerése, a kórokozók azonosítása. Védekezési lehetőségek, rezisztencia. Növénynövekedést serkentő gombák a rhizoszférában. Szimbionta gombák és mezőgazdasági jelentőségük, gyökérkapcsolt gombák, a mikorrhiza típusai (ekto-, ektendo-, endomikorrhiza). Zuzmók. Endofita gomba-növény asszociációk.Ajánlott irodalom:Gáborjányi Richárd: Bevezetés a növényvirológiába. JATEPress, Szeged, 1991 Érsek Tibor, Gáborjányi Richárd (szerk): Növénykórokozó mikroorganizmusok. ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 1998; Vajna László (szerk): Növénypatogén gombák. Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1987

80


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényökológia MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Általános ökológiaHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás,SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Növényi populációbiológia. Intraspecifikus kölcsönhatások. Populációreguláció: hozam és denzitás összefüggése, denzitásfüggés, öngyérítés törvénye. Populációdinamika. A növények abiotikus tényezőkre adott válaszai; életmenet stratégiái. Demográfiai paraméterek. Denzitásfüggő dinamika. Strukturált populáció modellek. Regionális dinamika és metapopulációk. Klasszikus metapopuláció modell. Kihalás, invázió. Versengés és együttélés. Kompetíció-modellek. Koegzisztencia-modellek. Magbankok, magbank-dinamika. Magbankok típusai. Magterjedési mintázatok. Vegetációökológia: szünmorfológia. Alapfogalmak és általános elméletek. A vegetáció kontinuitása-diszkontinuitása. Közösségi attribútumok, fajszám, diverzitás, fiziognomiai szerkezet, mintázatelemzés. Társulási szabályok. Vegetációtípusok finom és durva skálán. A vegetáció tájléptékű mintázata (szigetbiogeográfia, izolátum-dinamika).Vegetációdinamika, természetes zavarások, tájhasználat, szukcesszió. Aszpektusváltás és fenológia. Interspecifikus kölcsönhatások és közösségszerkezet. Invázióökológia. Propagulumok, transzport vektorok. Megtelepedési sikeresség. Közösségek térszerkezete, foltméret, szomszédság, fraktáltság. Határátmenetek struktúrája. Ajánlott irodalom:Silwertown J. and Charlesworth D. Introduction to plant population biology. Blackwell Sci. 2001Van der Maarel E. Vegetation ecology. Blackwell Sci. 2005Lockwood J.L., Hoopes M.F. and Marchetti M.P. Invasion ecology. Blackwell Sci. 2007Harper J.L. Population biology of plants. Academic Press, 1983Leck M.A., Parker V.T. and Simpson R.L. Ecology of soil seed banks. Academic Press, 1989

81



A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Alkalmazott növényélettan MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Erdei LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biológia alapjai BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Éghajlati (klimatikus) rendszerek. Produktivitás és néhány meghatározó tényezője. A talaj típusai, talajképződés. Talajdegradáció és antropogén hatások. Tápanyagigény és ellátottság. Makroelemek. Mikroelemek. Tápanyagigény és vízellátás. Szalinitás. A termesztett növények növekedése és virágzása. A mag és termés kialakulása. A növényi produktumok minőségi jellemzése. A növényi végtermékek beltartalmi típusai és hasznosításuk. A termés érésének és tárolásának endogén és exogén szabályozása. Vegetatív szaporítás, embriótenyésztés módszereinek felhasználása a növénytermesztésben. GMOk (génsebészet, transzgénikus növények). A termesztett növények beillesztése környezetébe, vetésváltás. Biotermesztés - biológiai védekezés. .) Növényvédelem peszticidek alkalmazásával. I. Ajánlott irodalom:Növényélettan. A növényi anyagcsere (szerk. Láng Ferenc) ELTE Eötvös kiadó, Budapest, 1998.Szántóföldi növénytermesztés. (szerk. Radics László) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 2003.Ökológiai gazdálkodás. (szerk. Radics László) Szaktudás Kiadó Ház, Budapest 2003.Növényélettan. Növekedés- és fejlődésélettan (szerk: Erdei László) JATEPress, Szeged, 2004.Növényi biotechnológia és géntechnológia alapjai. Dudits Dénes – Heszky László. Agroinform Kiadó, Budapest, 2003.Marschner,H.: Mineral nutrition of higher plants. pp 889. AP 1995. ISBN 0 12 473542 8

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A növényi szaporodás molekuláris biológiájaMSc ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Fehér AttilaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia alapjaiHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A növényi szaporodás sajátosságainak áttekintése. A virág fejlődésének molekuláris biológiája. A vegetatív (hajtás) merisztéma átalakulása reproduktív (virág) merisztémává. A virágzás indukció génjei. A virág felépítésének molekuláris szabályozása: az „ABC“ model, homeotikus gének, merisztéma és szervazonossági gének. Az egyivarú virágok kialakulásának molekuláris háttere. A reproduktív szervek kialakula: a porzó és a pollen fejlődésben szerepetjátszó gének, a hímsterilitás molekuláris háttere, a termő és az embriózsák kialakulásának genetikája. A pollináció molekuláris biológiája: a pollentömlő növekedését szabályozó molekuláris mechanizmusok (poláris növekedés, pollencső „vezetés“), az „önfelismerés“ molekuláris szabályozása. A növényi petesejt és zigóta génkifejeződési mintázata. Az „anyai hatás“ növényekben, kromatin szerveződés és „imprinting“. Az apomixis molekuláris biológiája. A növényi embriogenezis sajátosságai. Génkifejeződés és embriogenezis. Az Arabidopsis embriogenezis, mint model. Embrió mutánsok: embrió-letális mutációk, embrió „mintázat“ (polaritás, szegment deléció, szimmetria) mutánsok. A szomatikus embriogenezis molekuláris biológiája. A zigotikus és szomatikus embriogenezis molekuláris összehasonlítása. A magfejlődés molekuláris biológiája. A mag morfogenezise, az endospermium fejlődés genetikája. A mag érésében és desszikációjában szerepet játszó gének. A magnyugalom és a csírázás molekuláris biológiája. A gyümölcs fejlődését és érését szabályozó gének.Ajánlott irodalom:Stephen H. Howell (1998) Molecular Genetics of Plant Development. Cambridge University Press, UKCharles Ainsworth (ed.) (2006) Flowering and its Manipulation. Blackwell Publishing, Oxford, UKO'Neill, S. D. and Roberts, J. A. (eds.) (2002) Plant Reproduction. Blackwell Publishing, Oxford, UKKent Bradford and Hiroyuki Nonogaki (eds.) (2007) Seed Development, Dormancy and Germination. Blackwell Publishing, Oxford, UK

82

http://www.blackwellpublishing.com/book.asp?ref=9781405139830&site=1


The Plant Cell (2004) Vol. 16. Supplement (S1-S245) (Special Issue on Plant Reproduction)

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Arabidopsis genomika GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Szabados LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az Arabidopsis thaliana mint növényi kutatási modell kialakulása, elterjedése. Az Arabidopsis legfontosabb morfológiai. genetikai, molekuláris, élettani jellemzői. A genom kutatási módszerek, koncepciók elterjedése a növénybiológiában, az Arabidopsis modell alkalmazásának jelentősége. Genom szekvenálás, a szekvencia adatok értelmezése, jelentősége. Funkcionális genomika, gén funkciók genomikai szintű vizsgálata a növényekben. Genetikai módosítások jelentősége a kutatásokban, transzformációs módszerek, Agrobacterium transzformáció. Mutánsok, inszerciós mutagenezis, mutánsgyüjtemények. Génexpresszió vizsgálata genom szinten, Arabidopsis gén chipek. Természetes polimorfizmus jelentősége, az Arabidopsis, mint referencia. Proteomika, metabolomika, stb.: globális biológiai vizsgálati módszerek a növény kutatásban. Bioinformatika a növénybiológiában: adatbázisok, internetes szolgáltatások, analitikai módszerek. További növény modellek: rizs, nyárfa, lucerna, stb. Az Arabidopsis modell és az alkalmazott kutatások, a genomkutatás, növény nemesítés, termesztés kapcsolatai. Ajánlott irodalom:Plant Genomics and Proteomics (2004) ed.: C.A. Cullis, John Wiley & Sons, Inc.The Arabidopsis Genome Initiative (2000) Analysis of the genome sequence of theflowering plant Arabidopsis thaliana. Nature 408:796-815.Sussman MR, Amasino R, Young JC, Krysan PJ, Austin-Phillips S (2000) The Arabidopsis knockout facility at the University of Wisconsin-Madison. Plant Physiol 124: 1465-1467Yamada et al., (2003) Empirical Analysis of Transcriptional Activity in the Arabidopsis Genome. Science 302:842-846 Garcia-Hernandez M. et al., (2002) TAIR: a resource for integrated Arabidopsis data. Funct Integr Genomics 2:239–253

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Botanika a képzőművészetekben MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Juhász Gyula Pedagógusképző KarFELELŐS OKTATÓ Dr. Kincsek IrénKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényszervezettan BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A paleolitikum barlangrajzai. Az ókori keleti népek művészete (III.-I. évezred). Az építészetben az épületet tartó oszlopokat díszítő növények (pálmalevél, stb). A festészetben a papírusz jelentősége. Az ókori görög építészet pl. a korinthoszi oszlopfők plasztikája (akantuszlevél, stb). Az ókori római festészet, iparművészet. Freskók változatos növényvilága. (VIII. sz. – V. század). Románkori szobrászat, festészet, iparművészet (virágos mozaikrészletek ábrázolása). (XI. sz-tól). Gótikus stílusú művészet. (XII.- XV. század). Reneszánsz (XV.-XVI. század). A természet megfigyelése, ábrázolása: Mátyás király kútja. Itáliai művészet (Leonardo da Vinci, Raffaello, Michelangelo). Freskók díszítése, tájképek. Spanyol (El Greco), német (Dürer) művészeti stílusok. Kódexek készítése. A barokk művészet (XVII. – XVIII.). Spanyol, francia, angol, magyar barokk festészet. (Rembrand, Cavaraggio, stb.). Klasszicizmus művészete (XVIII. század). (Goya, stb). Romantikus művészet (XIX. század). Eklektika (XIX. század). Impresszionizmus (XIX. század – XX. század). Realizmus (XIX.- XX. század). Szocialista művészetek.Kortárs művészetek.Ajánlott irodalom:Csendélet (2005): Confidential Concepts, Wordwide, USA. Ventus Libro Kiadó.E. H. Gombrich (2002): A művészet története. Magyar Kiadás. Glória Kiadó.Peter H. Feist: Impresszionizmus (2003): Szerkesztette: Ingo F. Walther. Taschen / Vince Kiadó.

83


M. Kiss Pál (1966): Művészetről mindenkinek. Corvina Kiadó. Budapest.Virágok (2006): Confidential Concepts, Wordwide, USA. Ventus Libro Ki

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Mikrobiológia gyakorlat növénybiológusoknak MScD gy

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Kredics LászlóKREDIT 5ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc ea. HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Mikroba izolálási módszerek, ökofiziológiai vizsgálati módszerek. Baktériumtörzsek szelektív izolálása termesztett növények rhizoszférájából. Fonalasgombák izolálása fűfélék rhizoszférájából és vizsgálatuk. Talajmikrobák ökofiziológiai diverzitásának vizsgálata. Növénypatogén baktériumok és gombák szelektív izolálása beteg növényi mintákból. A mikrobaközösségek diverzitásának vizsgálata. A mikrobiális biomassza becslése ATP és összfehérje mérésével. Prokarióták biomasszájának becslése muraminsav mérésével. Talajminták mikrobiális diverzitásának vizsgálata kitenyésztéssel és molekuláris módszerekkel. Nehézfémionok hatása a rhizoszféra baktérium-diverzitására. Mikrobák közötti, valamint mikrobák és növények közötti kölcsönhatások vizsgálata. In vitro antagonizmus vizsgálatok biokontroll-képességű Trichoderma és Bacillus törzsekkel növénypatogén gombákkal és baktériumokkal szemben. Növénypatogén gombatörzsek celluláz és xilanáz enzimrendszerének vizsgálata. Növénypatogén baktériumok és gombák pektináztermelésének vizsgálata. Mikroba-gyökér szimbiózisok valamint növénypatogén gombák mikroszkópos vizsgálata. Növényi kivonatok antimikrobiális hatásának tanulmányozása. A mikrobák szerepe a szén, nitrogén, kén és foszfor körforgásában. Fonalasgombák és baktériumok keményítőbontó enzimeinek vizsgálata. Talajból izolált baktériumok dezaminálási, denitrifikálási és deszulfurálási képességének vizsgálata. Talajból izolált baktériumok foszfatáz- és fitáztermelő képességének vizsgálata.Ajánlott irodalom: Kevei Ferenc (szerk.): Mikrobiológiai gyakorlatok I. JATEPress 1998.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi inváziók, inváziós növények MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagi IstvánKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az invázió természete, szakaszai, jelentősége. Az invázió terminológiája. A biodiverzitásra gyakorolt hatás modelljei. Az inváziót elősegítő növényi adaptációk, kockázatbecslési módszerek. Az elözönölhetőség kérdései. Veszélyes inváziók a Földön és Magyarországon. A természetvédelem lehetőségei.Ajánlott irodalom: Mihály B., Botta-Dukát, Z. (szerk.) 2004. Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények I. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9, Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 pp.Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) 2006. Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10, Line and More Kft, Budapest, 412 pp.Sandlund, O.T., Schei, P.J., Viken, A. 1999. Invasive Species and Biodiversity Management, - Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, Boston, London, 431 pp.Brundu, G., Broch, I., Camarda, I., Child, L., Wade, M. 2001. Plant Invasions: Species Ecology and Ecosystem Management. – Backhuys Publishers, Leiden, 340 pp.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi ökofiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Erdei LászlóKREDIT 2

84


ELŐFELTÉTELEK Biológia alapjai BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A fény. A növények fényreakciói. Az UV-B sugárázás és hatásai. A fagyáspont fölötti alacsony hőmérséklet és a növényi válaszreakciók. A fagyáspont alatti alacsony hőmérséklet és a növényi válaszreakciók. A magas hőmérséklet és fiziológiai, ökológiai hatásai. A tűz és füst ökológiai hatásai.A növények vízháztartása és paraméterei A víz felvétele és transzportja, a vízpotenciál mérése és tanulságai. A transzspiráció és evapotranszspiráció. Szabályozás és mérés.Az ásványos táplálkozás ökofiziológiai vonatkozásai. Tápanyag allokáció és növekedés klonális és aklonális növényeknél. .Ozmoreguláció. Halofita és glykofita eukarióták. Nitrogén asszimiláció. Nitrogén-kötõ és mikorrhiza rendszerek. A biogeokémiai ciklusok. A tápelemek ciklusai. Körforgalom és produktivitás a szárazföldi ökoszisztémákban. Körforgalom és produktivitás a vízi ökoszisztémákbanAjánlott irodalom:Lange et al. (eds): Physiological Plant Ecology I-IV. 4x600 pp. Encycl. Plant Phys. NS. Springer, 1983.Ungar, I.A.: Ecophysiology of vascular halophytes. 200 pp. CRC Press, Boca Raton, 1991.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Pollenek és kölcsönhatásaik MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Juhász Gyula Pedagógusképző KarFELELŐS OKTATÓ Dr. Kincsek IrénKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növényszervezettan BScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika:A fosszilis és recens palinológia fogalma és jelentősége. A termő- és porzótáj összehasonlító anatómiája a nyitva- és zárvatermőkben. A megtermékenyítés folyamata, lényege az evolúció során. A pollen felépítése, a pollenfal kémiája. A virágporszem ontogenezise, a pollenfal morfológiája. Pollentípusok. A sejtfalvastagodás változatossága és ennek összefüggése a megporzás típusaival. Elektronmikroszkópos pollenstruktúrák filogenetikai vonatkozásai. A pollennnaptár gyakorlati hasznossága. Szénanátha és pollenallergia. A parlagfű (Ambrosia elatior). Virágporszemek a levegőben. Barkás fák tavaszi virágzata (mogyoró, éger, nyárfa, nyírfa, fűzfa). Fenyőpollenek. Fűpollenek. Aeropalinológiai mintavétel, laboratóriumi analízis. Mézpalinológia.Ajánlott irodalom:Járainé Komlódi Magda (1988) : Pollenháború. Móra Ferenc Kiadó. BudapestNövényszervezettan és növényélettan (2004). Szerkesztette: Haraszty Árpád. Tankönyvkiadó. Budapest. Pp.: 138-144., 346-363.Plant cell Biology and Development (4). Edited by Kedves Miklós. 1993. Szeged.Transmission Elektron Mikroscopy of the Fossil Angiosperm exines. Edited by Kedves Miklós. 1990. Szeged.

85


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Talajmikrobiológia MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Manczinger LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc ea.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A talajok fizikai szerkezete és kémiai összetétele. A talaj mint mikrobiális élőhely. A talajlakó mikrobák főbb típusai. A rhizoszféra hatás és magyarázata. A rhizoszféra mikrobiális életközösségei. Szimbionta mikrobák a rhizoszférában. Szimbionta baktériumok és mezőgazdasági jelentőségük. A mikorrhiza típusai és gazdasági jelentősége. A mikrobák szerepe a talajban a szén, a nitrogén , a kén valamint a foszfor körforgásában. Nitrogénfixálás a talajban. Nitrifikáció, denitrifikáció, nitrátlégzés és nitrátasszimiláció mikrobiális folyamatai a talajban. A biopolimerek lebontásának módjai. Növényi hulladékanyagok szerkezete és mikrobiális bontása. A humuszanyagok szerkezete és mezőgazdasági jelentősége. Mikrobák szerepe a humuszképződés folyamatában. Állati eredetű hulladékanyagok mikrobiális hasznosítása. Mikrobiális eredetű biopolimerek lebontása. Kommenszalizmus és szinergizmus a biopolimerek bontása során. Mikrobák közötti kompetíció és antagonizmus a talajban és ennek mezőgazdasági vonatkozásai. Mikroorganizmusok élősködése más mikrobákon a talajban: biofungicidek. Mikrobák predációja és parazitizmusa fonálférgeken: bionematocidek valamint rovarokon: bioinszekticidek.Ajánlott irodalom:Szabó István Mihály: Az általános talajtan biológiai alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.M. Alexander: Introduction to soil microbiology, Second edition. Wiley and Sons. Inc. New York, 1977.Szegi József : Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó 1979.

Szegi József : Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó 1979. Aaronson S.: Experimental Microbial Ecology. Academic Press, New York, 1970.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Vegyszeres gyomirtás biokémiai és fiziológiai alapjai MScD ea.

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Lehoczki EndreKREDIT 2ELŐFELTÉTELEKHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematikaA növényi sejt felépítése és funkciója, mint a herbicidek speciális támadási helyei. Klasszikus és modern herbicidek. Herbicidek osztályozása hatásmechanizmusuk és kémiai felépítésük alapján. Fotoszintézis gátló herbicidek. Karotenoid, zsirsav, lipid, aminosav és sejtfal bioszintézis gátló herbicidek hatóhelyei és fitotoxikus következményei. Auxin analóg herbicidek. Sejtosztódást (DNS szintézist) befolyásoló herbicidek. Fotodinámiás hatású (klorofill bioszintézist gátló) herbicidek. Herbicidek szelektivitása és metabolizmusa a növényi szervezetben. Gyomnövények herbicid rezisztenciája, a rezisztenciai molekuláris biológiai alapjai. Herbicid toleráns transzgénikus növények előállítása és herbicid fejlesztés kapcsolata. Természetes eredetű herbicidek.Ajánlott irodalomPowles, S.B., and Holtum, J.A.M.: Herbicide Resistance in Plants (Biology and Biochemistry), Lewis Publishers, Boca Raton, Ann Arbor, London, Tokyo (1994).Hunyadi, K., Béres, I., Kazinczi, G. (szerkesztők): Gyomnövények, gyomirtás, gyombiológia, Mezőgazda Kiadó (2000)Wakabayashi, K., Bőger, P.: Phytotoxic sites of action for molecular desing of modern herbicides (Part 1): The photosynthetic electron transport system. Weed Biology and Management, 4 (1), 8-18 (2003). Wakabayashi, K., Bőger, P.: Phytotoxic sites of action for molecular desing of modern herbicides (Part 2): Amino acid, lipid and cell wall biosynthesis, and other targets for future herbicides. Weed Biology and Management, 4 (2), 59-70 (2004).

86


3.5.7. Ökológus szakirány


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Állatökológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gallé LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Általános ökológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A tárgy célja azon, elsősorban szünzoológiai fejezetek, tananyagrészek bemutatása, melyek nem szerepelnek az Ökológia alapjai és az Általános ökológia kurzusokban. Az állati populációk sajátosságai. Az egyedi különbségek szerepe a populációkban. A korlátlan és logisztikus növekedés értelmezése Lomnicki modelljei alapján. Hierarchikus modellek. A „tolongásos” és „kizárásos” kompetíció a populáción belül és azok modelljei. A territoriális viselkedés fokozatai és ökológiai hatásai. A territórium mérete és szerkezete. A floaterek sorsa és szerepe. Példák a territoriális viselkedésre. Társas kapcsolatok szerepe az állati populációkban. A csoport szerveződési szintje. A csoportos szerveződés energia-optimalizálási alapjai. A szociális evolúció genetikai elmélete: a szuperorganizmus koncepció klasszikus és modern értelmezései; Hamilton elmélete, inkluzív fitness és altruizmus; egyéb, evolúciós kényszerfeltételek. A szociobiológia elmélete, vitái és diadala. A strukturált populáció és jellegcsoport-szelekció. Metapopulációk: Levins, Boorman-Levitt és Hanski modelljei. A „core-satellite” elmélet. A ritkaság problémaköre és modelljei. Sztochasztikus metapopulációs modellek. A metapopulációktól a metaközösségekig. Táplálkozási kapcsolatok. A Nicholson-Bailey modell és sajátosságai. A funkcionális válaszok típusai és modelljei. Táplálkozási stratégiák. Charnov modellje és variánsai. Állati populációk és közösségek egyensúlyi és nem-egyensúlyi dinamikája. A nem-egyensúlyi paradigma fejlődése: az archaikus egyensúly-elméletek, a klasszikus kompetíciós és predációs elméletek, az élőhely heterogenitása. Biotikus sztochaszticitás és a „bizonytalan denzitás” tartománya. Sztochasztikus populációmodellek. Változó környezeti középérték és a liberálisan szabályozott populációk és közösségek. Ajánlott irodalom:Alcock, J. (2001): The Triumph of Sociobiology. Oxford Univ. Press, Oxford.Begon, M., Towsend, C. RE., harper, J. L. (2006): Ecology: From Individuals to Ecosystems. Blackwell, Oxford. Gallé, L. (1998): Ekvilibrium és nem-ekvilibrium koegzisztencia életközösségekben, in: Fekete G. (szerk): A közösségi ökológia frontvonalai, Scientia, Budapest, 11-33.Hanski, I., Gaggiotti, O. E. (2004): Ecology, genetics and Evolution of Metapopulaitons. Elsevier, Burlington – San Diego – London.Rhode, K. (2005): Nonequilibrium Ecology, Cambridge University Press, Cambridge.Szentesi, Á., Török, J. (1997): Állatökológia. Kovásznai Kiadó, Budapest. Wilson D. S. (1980): The Natural Selection of Populations and Communities. Wilson, E. O. (1975): Sociobiology: The New Synthesis. Harvard Univ. Press, Cambridge.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Állatökológia gyakorlat MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Prof. Dr. Gallé LászlóAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Gallé RóbertKREDIT 4ELŐFELTÉTELEK Általános ökológia MScHETI ÓRASZÁM 3TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A kurzus célja laboratóriumi és terepi gyakorlatokkal valamint számítógépes szimulációval elmélyíteni az ökológiai elméleti kurzusok állatökológiai relevanciájú fejezeteit. Főbb témakörei: Egyedi különbségek vizsgálata: hangyák subtask-jai bő táplálékforráson, interferencia kompetícióban (terepi videofelvételek készítése és elemzése). Önszerveződési, territoriálitási és táplálkozási vizsgálatok laboratóriumi hangyapopulációkon. Populációs és metapopulációs/metaközösségi modellek számítógépes szimulációja populáción belüli kompetíció nélkül és kompetícióval. Elemi kölcsönhatások (kompetíció, predáció, mutualizmus) számítógépes szimulációja és a modellek stabilitásának vizsgálata. Hullámtéri, homoki erdei és gyepi állategyüttesek terepi mintavételezése és analízise.

87


Ajánlott irodalom:Camazine, S. és mtsai (2001): Self-Organization in Biological Systems. Princeton Univ. Press, Princeton. Legendre, P., Legendre, L. (1998): Numerical Ecology. Elsevier, Amsterdam.Leather, S. (2005): Insect Sampling in Forest Ecosystems. Blackwell, Oxford.Southwood, T. R. E., Henderson, P. A. (2000): Ecological Methods. Blackwell, Oxford.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Az ökológia válogatott alkalmazásai MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy GyörgyAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Gallé Róbert, Dr. Molnár NóraKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Állatökológia MScD, Növényökológia MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Szeminárium SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Az alkalmazott ökológia a különböző szakterületekre kivetített elméleti kutatások gyakorlati alkalmazása a mindennapi életben, ökológiai alapelvek alkalmazása az emberi tevékenységek által okozott problémák megoldására. Így megkülönböztetünk: talajökológia, vízügyi ökológia, erdőökológia, agroökologia, környezet- és természetvédelmi ökológia, közegészségügyi és állategészségügyi ökológia, igazságügyi ökológia, stb. tudományágakat. Továbbá, az agroökológián belül beszélhetünk kertészeti, mezőgazdasági, erdészeti és vadászati ökológiáról. A kurzus célja e széles skálán minél több esettanulmány összegyűjtése, az eredmények vagy eredménytelenségek okainak megbeszélése. Néhány példa: Harc a megfelelő vízminőségért Dél-Floridában, A természeti kincseket kitermelő iparágak megmenthetik-e az esőerdőket?, Fenntartható mezőgazdaság az erdőkben, A Húsvét-szigetek példája, Egy terület restaurációja, Ökológusok vizsgálják a hideg égövi erdőtüzeket és az éghajlatváltozást, Ökológusok és a környezeti hatástanulmányok, Ökológusok keresik a Hantavírus fertőzések kitörésének mintázatát, stb.Ajánlott irodalom: Applied Ecology and Environmental Research, illetve Ecological Applications c. folyóirat számai.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Élőhely- és társulásismeret MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Fitotaxonómia gyakorlat MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az előadás áttekintést ad a növénycönológia elméleti aspektusairól, másrészt bemutatja a legfontosabb hazai asszociációkat és élőhelyi tulajdonságaikat. A növénytársulástan története, a főbb cönológiai iskolák. A cönológia tárgya és metodológiája. Mintavételi problémák. Cönológiai adatok elemzése. Növénytársulások nevezéktana. Fontosabb hazai élőhelytípusok növényzete. Alföldi mocsári növényzet zonációja. Alföldi lápnövényzet zonációja. Folyómenti árterek növénytársulásai. Szikesek növénytársulásai. Homokpusztai növénytársulások. Középhegyvidéki zonális erdők: cseres-tölgyesek, gyertyános-tölgyesek, szubmontán bükkösök, montán bükkösök. Középhegyvidéki edafikus erdők: mészkerülő tölgyesek és bükkösök; meszes talajú erdők: sziklai cserjések, bokorerdők, sziklai erdők, törmeléklejtő erdők, szurdokerdők. Sziklagyepek, hegyi rétek, lejtősztyeppekAjánlott irodalom:Borhidi A. Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó, 2003Bölöni J., Kun A. és Molnár Zs. Élőhelyismereti útmutató. Vácrátót, 2003Borhidi A. és Sánta A. Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, 1999

88


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Élőhely- és társulásismeret gyakorlat MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Zalatnai MártaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Fitotaxonómia gyakorlat MSc; Élőhely- és

társulásismeret előadással párhuzamosan vagy utána felvehető

HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Az élőhely- és társulásismereti gyakorlaton a hallgatók elsajátítják a növénytársulások mintavételezési eljárásait különböző fiziognómiájú vegetációtípusokban. Megismerkednek a klasszikus és modern cönológiai adatelemzésekkel. Megtanulják a különböző biotikai és cönológiai adatelemző szoftverek használatát. Önálló mintavételezések során gyűjtött adataikat elemzik, és különböző értékelési protokollokat alkalmaznak. Ajánlott irodalom:Borhidi A. Magyarország növénytársulásai. Akadémiai Kiadó,2003Bölöni J., Kun A. és Molnár Zs. Élőhelyismereti útmutató. Vácrátót, 2003Borhidi A. és Sánta A. Vörös könyv Magyarország növénytársulásairól. Természetbúvár Alapítvány Kiadó, 1999Moore P.D. and Chap,man S.B. Methods in plant ecology. Blackwell Sci, 1986

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fitotaxonómia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagi IstvánKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A növényhatározás készségszintű gyakorlati elsajátítása faj-, fajalatti és fajfeletti taxonómiai szinteken. A növényhatározás hagyományos és modern módszerei, lehetőségei. Határozókulcsok típusai, határozóbélyegek, terminológia. Herbáriumok – típuspéldányok – nevezéktani kérdések. Határozás Internetes segítséggel. Gyűjtemények készítése, a lokalitások dokumentálása. Esettanulmányok: A különösen problémás rendszertani csoportok határozása.Ajánlott irodalom:Simon, T. 2000. A magyarországi edényes flóra határozója. Harasztok – virágos növények. – Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp.Soó, R. 1964-1980. A magyar flóra és vegetáció rendszertani – növényföldrajzi kézikönyve I-VI. – Akadémiai Kiadó, Bp.Orbán, S. 1999. Általános briológia. – EKTF Líceum Kiadó, EgerBagi, I. 1993-1994. Növényi növekedési formák. I. Elméleti alapok és tudománytörténeti megjegyzések. II. A magyar vegetáció növekedési formáinak határozókulcsa. – Botanikai Közlem. 80: 119-128, 81: 1-8.

89


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Mikrobiális ökológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) TTK Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Manczinger LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A mikrobiális ökológia fő területei, gyakorlati jelentősége. A környezeti faktorok csoportosítása. A hőmérséklet, a pH, a redoxpotenciál és az oxigén, a nyomás valamint az élőhely víztartalmának hatása a mikrobákra. A fény és a sugárzások hatása. Fototaxis és fototropizmus. Az élőhely vegyi összetételének hatása. Táplálkozástípusok. Oligotrófia. A kemotaxis mechanizmusa. A mikrobiális ökológia vizsgálómódszerei. A biomassza, a mikróbaszám és a mikrobák biokémiai aktivitásának vizsgálata. Mintavételi eljárások és a minták feldolgozási módjai. Extracelluláris enzimaktivitások mérése. Mikrobiális közösségek szerkezete és fejlődése. A faji deverzitás mérőszámai. A szukcesszió típusai. A mikrobák adaptációs képessége. A mikrobák terjedési módjai. Mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások típusai. Kommenszalizmus, szinergizmus, mutualizmus, amenszalizmus, predáció és parazitizmus. A kölcsönhatások ökológiai, környezetvédelmi és mezőgazdasági jelentősége. Mikroorganizmusok és magasabbrendű növények közötti kölcsönhatások. A rhizoszféra hatás és magyarázata. Szimbionta mikrobák a rhizoszférában. A mikorrhiza típusai és gazdasági jelentőségük. Mikrobák parazitizmusa növényeken. Mikroorganizmusok és magasabbrendű állatok közötti kölcsönhatások. Mutualisztikus kapcsolatok rovarokkal és emlősökkel. Mikrobák parazitizmusa férgeken és rovarokon, biopeszticidek. A mikrobák szerepe a szén, a nitrogén, a kén valamint a foszfor körforgásában. A biopolimerek lebontásának módjai.Ajánlott irodalom:Szabó István Mihály: A bioszféra mikrobiológiája I-IV., Akadémiai Kiadó, 1995-1999. R.M. Atlas - R. Bartha: Microbial ecology, Benjamin Cummings, Menlo Park, 1986. W.D.Grant - P.E. Long: Environmental Microbiology, Blackie, Glasgow, 1981.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényökológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Általános ökológia MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Növényi populációbiológia. Intraspecifikus kölcsönhatások. Populációreguláció: hozam és denzitás összefüggése, denzitásfüggés, öngyérítés törvénye. Populációdinamika. A növények abiotikus tényezőkre adott válaszai; életmenet stratégiái. Demográfiai paraméterek. Denzitásfüggő dinamika. Strukturált populáció modellek. Regionális dinamika és metapopulációk. Klasszikus metapopuláció modell. Kihalás, invázió. Versengés és együttélés. Kompetíció-modellek. Koegzisztencia-modellek. Magbankok, magbank-dinamika. Magbankok típusai. Magterjedési mintázatok. Vegetációökológia: szünmorfológia. Alapfogalmak és általános elméletek. A vegetáció kontinuitása-diszkontinuitása. Közösségi attribútumok, fajszám, diverzitás, fiziognomiai szerkezet, mintázatelemzés. Társulási szabályok. Vegetációtípusok finom és durva skálán. A vegetáció tájléptékű mintázata (szigetbiogeográfia, izolátum-dinamika).Vegetációdinamika, természetes zavarások, tájhasználat, szukcesszió. Aszpektusváltás és fenológia. Interspecifikus kölcsönhatások és közösségszerkezet. Invázióökológia. Propagulumok, transzport vektorok. Megtelepedési sikeresség. Közösségek térszerkezete, foltméret, szomszédság, fraktáltság. Határátmenetek struktúrája. Ajánlott irodalom:Silwertown J. and Charlesworth D. Introduction to plant population biology. Blackwell Sci. 2001Van der Maarel E. Vegetation ecology. Blackwell Sci. 2005Lockwood J.L., Hoopes M.F. and Marchetti M.P. Invasion ecology. Blackwell Sci. 2007Harper J.L. Population biology of plants. Academic Press, 1983Leck M.A., Parker V.T. and Simpson R.L. Ecology of soil seed banks. Academic Press, 1989

90


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényökológia gyakorlat MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Zalatnai MártaKREDIT 4ELŐFELTÉTELEK Általános ökológia MSc; Növényökológia MScD

előadással párhuzamosan vagy utána felvehetőHETI ÓRASZÁM 3TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A kurzus célja laboratóriumi és terepi gyakorlatokkal valamint számítógépes szimulációkkal elmélyíteni az ökológiai elméleti kurzusok növényökológiai vonatkozású fejezeteit. Főbb témakörei: növénypopulációk fenológiai vizsgálata, terjedési mintázatok vizsgálata. A klonalitás szerepe a populációmintázatokban. Klonális terjedési típusok szimulációja. Szünmorfológiai vizsgálatok, mikrocönológiai mintavételezés homoki szikes és hullámtéri gyepeken. Közösségszerveződést leíró függvények. Közösségek határátmeneteinek vizsgálata gyep-gyep és gyep-erdő folthatáron. Vegetációdinamikai vizsgálatok (space-for-time helyettesítés). Ajánlott irodalom:Moore P.D. and Chap,man S.B. Methods in plant ecology. Blackwell Sci, 1986Küchler A.W. and Zonneveld I.S. Vegetation mapping. Kluwer Academic Press,1988Johnston C.A. Methods in ecology. Geographic information systems in ecology. Blackwell Sci. 1998Fortin M-J. and Dale M. Spatial analysis. Cambridge University Press 2006

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Ökológiai módszerek MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Gallé RóbertAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Dr. Körmöczi László, Dr. Pénzes ZsoltKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK Biomatematika MScHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Általános lineáris modellek. Kísérlettervezés alapjai. Mintavételi eljárások. Mintaelrendezési követelmények. Populációk tér-idő viszonyainak mérése. Mintavételi módszerek és azok hatékonysága egyes állatpopulációkban. Csapdatípusok. Csapdák hatáskörzete. Irányított csapdák. Makro- és mikrocönológiai mintavételezés szabályai. Mérések különböző skálatípusokon. Néhány statisztikai alapfogalom. Diverzitás szerepe és jelentősége a biológiában. Elemi diverzitás-mérési módszerek, klasszikus diverzitási statisztikák, diverzitási rendezések. Egyfajos pontmintázatok elemzése. Asszociáltsági vizsgálatok. Populáció mintázatelemzés szabályos mintaelrendezéssel. Többfajos pontmintázatok: direkt és indirekt térsorozati elemzések. Idődinamikai elemzések. Élettáblázatok. Sokváltozós módszerek elemei. Clusteranalízisek. Poláris ordináció, főkomponens-analízis, főkoordináta-analízis, nemmetrikus skálázás. Korreszpondencia-elemzés. Kétutas klasszifikációk: indikátor-faj elemzések. Számítógép-intenzív módszerek: jackknife, bootstrap. Számítógépes szimuláció. Szimulációs modellezés alapjai. Számítógépes programok az ökológiában: SynTax, PASSAGE, PAST, Infothem, SimplyTagging, R programcsomag bemutatása. Ajánlott irodalom:Körmöczi L. Ökológiai módszerek. JATEPress 1992Southwood, T.R.E. 1978. Ecological methods with particular reference to the study of insect populations. Chapman & Hall, London.Ludwig, J.A. & Reynolds, J.F. 1988. Statistical ecology. Wiley & Sons, New York.Podani J. Bevezetés a biológiai adatfeltárás rejtelmeibe. Scientia, 1997Moore P.D. and Chapman S.B. Methods in plant ecology. Blackwell Sci, 1986Henderson P.A. Practical methods in ecology. Blackwell Publishing, 2003Brewer R. and McCann M.T. Laboratory and field manual of ecology. Saunders College Publishing. 1982

91


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Természetvédelmi biológia és restaurációs ökológia MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Margóczi KatalinKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Szeminárium SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika:A szeminárium célja, hogy a legújabb hazai és nemzetközi irodalmak alapján minél szélesebb áttekintést adjon a természetvédelem tudományos hátteréről a következő fontosabb témakörök alapján:A biodiverzitás felmérése és értékelése. Globális és lokális időbeli és térbeli változása. Fajszintű védelmi listák felülvizsgálata. Populáció életképesség analízis. Fajszintű védelmi programok.Védett területek rendszerének tervezése. Természetvédelmi célú beavatkozások tervezése és hatásának monitorozása. A fenntartható használat lehetősége különböző élőhelyek esetén. Elpusztult élőhelyek regenerációjának elősegítése. A természetvédelmi helyreállítás ökológiai alapjai. A helyreállított élőhelyek szolgáltatásai, a restauráció gazdasági indokai. A természetvédelem társadalmi beágyazottsága. A tudomány és a politika közötti szakadék áthidalásának lehetőségei nemzetközi és hazai szinten.Ajánlott irodalom:Standovár Tibor és Richard B. Primack (2001): A természetvédelmi biológia alapjai. Nemzeti Tankönyvkiadó, BudapestMargóczi K. (1999): Természetvédelmi biológia JATEPressMillenium Ecosystem Assessement, 2005. Ecosystem and Human Well-being: Biodiversity Synthesis. World Resources Institute, Washington, DC.Van Andel J. and Aronson J. (eds.) (2006): Restoration Ecology. Blackwell PublishingValamint aktuális válogatás a Conservation Biology és Restoration Ecology folyóiratok legújabb számaiból.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Zootaxonómia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy GyörgyAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Gallé Róbert, Dr. Molnár NóraKREDIT 6ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A korábbi állatrendszertan gyakorlatok alacsony óraszáma és inkább állatismeret-orientáltsága nem teszi lehetővé mélyebb határozási technikák elsajátítását. Ezen gyakorlat során a különböző (elsősorban ízeltlábú) taxonok határozásához szükséges preparátumok elkészítését (színtelenítés, festés, ivarszervek boncolása és tartósítása, stb.) tanulják meg a hallgatók. Emellett megismerik a nélkülözhetetlen anatómiai bélyegeket, azok jellegállapotát, előfordulási formáit. Jártasságot szereznek a professzionális taxonómiai gyakorlati munkában, nemcsak a határozás, de a feldolgozott anyag előírásszerű tárolása-raktározása terén is.Ajánlott irodalom: A Magyarország Állatvilága sorozat megfelelő kötetei, valamint egyéb határozókönyvek.

92



A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A fitocönológia klasszikus iskolái MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Bagi IstvánKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A növényzet egységei elkülönítésének számos különböző szempontú metodológiai rendszere alakult ki a növényföldrajz - növénycönológia mintegy kétszáz éves fejlődése során. A kollégium célja ezen iskolák módszerelméleti rendszereinek, a kapcsolódó metodikáknak tényszerű elemzése, az egyes irányzatok elfogulatlan - nem valamely kiemelt iskola szempontjából kritikai - összehasonlítása, az iskolák kölcsönhatásainak elemzése, azoknak a növényzeti struktúráknak áttekintése, amelyek leírására az adott rendszerek alkalmasnak mutatkoznak. A tárgyalt tradíciók a következők: fiziognómiai, anglo-amerikai organizmus és kontinuum koncepciók, észak európai tradíciók, erdőtipológiai (finn, balti) tradíciók, szovjet-orosz fitocönológia, Uppsala-iskola, Zürich-Montpellier fitoszociológia és fontosabb irányzatai, SZIGMA-asszociációk, numerikus szüntaxonómia. Az előadások során kitérünk a magyarországi vegetációtan fejlődésének áttekintésére.Ajánlott irodalom:McIntosh, R.P. 1985. The Background of Ecology. Concept and Theory. – Cambridge Univ. Press, Cambridge etc.Shimwell, D.W. 1971. The Description and Classification of Vegetation. – Univ. of Washington Press, Washington.Whittaker, R.H. 1980. Classification of Plant Communities. – W. Junk, The Hague, Boston, London. Hortobágyi T., Simon T. 1981. Növényföldrajz, társulástan és ökológia. – Tankönyvkiadó, Budapest, 546 pp.Bagi I. 1997. A vegetációtérképezés elméleti kérdései. – Kandidátusi értekezés, JATE Növénytani Tanszék, Szeged.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A Hominid evolúció ökológiai vonatkozásai MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik AntóniaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea. és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A humán evolúció geológiai kontextusban: az emberré válás időszakai a földtörténeti időskálán. Földrészek vándorlása a földtörténet során. Földtörténeti nagy klímaváltozások. Fossilis depozitok vizsgálata. Paleoökológia rekonstrukciójának lehetőségei egy konkrét példán illusztrálva. Az emberfélék evolúciója kutatásának lehetőségei, fosszilis és recens bizonyítékai. Primates ordo korai és késői evolúciós szakasza. Fosszilis emberszabású majmok megjelenése. Korai Hominidák. Az Australopithecus fajok taphonómiai viszonyai, paleoökológiája, viselkedése. Klímaváltozások szerepe az Australopithecus fajok kialakulásában és elterjedésében. A korai Homo fajok. A Homo habilis, a Homo erectus taphonómiája, paleoökológiája és viselkedési formái. Klímaváltozások hatása a korai Homo fajok kialakulására és elterjedésére. A Homo neanderthalensis taphonómiája, paleoökológiája és viselkedési formái. A neandervölgyi embertípus fejlődésének környezeti feltételei. A modern ember diszperziója, a földrészek benépesülése: a történeti antropológia elképzelések. Molekuláris biológiai elméletek a mitokondriális DNS valamint az Y kromoszóma haplotípusok alapján. Paleoklimatikus viszonyok hatása Homo sapiens variációk kialakulásában. Humán ökoszisztémák kialakulása, fejlődése, a növénytermesztés és az állattenyésztés kezdetei.Gazdálkodási formák, életmód rekonstrukciója a neolitikumban, a mezolitikumban, a bronz-, réz-, vaskorban, az európai népvándorlás korában.Ajánlott irodalom:Aiello, L., Dean, C. (1990): An introduction to human evolutionary anatomy. – Academic Press, LondonBurenhult, G. (1995): Az első emberek. Az ember származása és őstörténete. – Officina Nova, Budapest Burenhult, G. (1995): A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. – Officina Nova, Budapest Gyenis Gyula (2001): Humánbiológia. A Hominidák evolúciója. Nemzeti Tankönyvkiadó Rt. Budapest.Jones, S., Martin, R., Pilbeam, D. (1992): The Cambridge Encyclopedia of Human Evolution. – Cambridge University Press, Cambridge, 78-85.Leakey, R. (1995): Az emberiség eredete (ford.: Béresi Csilla) Kulturtade Kiadó Kft. Budapest.Stringer, Ch., Andrews, P. (2005): Az emberi evolúció világa (ford.: Győrvári Borbála). Alexandra. Budapest

93


Sümegi Pál (2003): A régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. JATEPress. Szeged.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A mikrobiális ökológia vizsgálati módszerei MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) TTK Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Manczinger LászlóKREDIT 4ELŐFELTÉTELEK Mikrobiális ökológia MScDHETI ÓRASZÁM 4TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Mintavételi módszerek, mikroba izolálási módszerek, ökofiziológiai vizsgálati módszerek.Bakteriofágok izolálása talajmintákból. Bacillus és Pseudomonas törzsek szelektív izolálása rhizoszférából. Fonalasgombák izolálása rhizoszférából és vizsgálatuk.Talajmikrobák ökofiziológiai diverzitásának vizsgálata. Pszikrofil baktériumok izolálása vízmintákból és jellemzésük.A mikrobaközösségek diverzitásának vizsgálata. A mikrobiális biomassza becslése ATP és összfehérje mérésével. Prokarióták biomasszájának becslése muraminsav mérésével. Komposztminták mikrobiális diverzitásának vizsgálata kitenyésztéssel és molekuláris módszerekkel. Nehézfémionok hatása a talaj baktérium-diverzitására.Mikrobák közötti, valamint mikrobák és növények közötti kölcsönhatások vizsgálata. In vitro antagonizmus vizsgálatok Trichoderma és Bacillus törzsekkel. Gombaparazita Trichoderma törzsek beta-1,3-glukanáz, kitináz és proteáz termelésének vizsgálata. Növénypatogén baktériumok és gombák pektináz termelésének vizsgálata. Mikroba-mikroba szimbiózis (zuzmó), valamint mikroba-gyökér szimbiózisok mikroszkópos vizsgálata.A mikrobák szerepe a szén, nitrogén, kén és foszfor körforgásában. Fonalas gombák celluláz és xilanáz termelésének vizsgálata. Talajból izolált baktériumok dezaminálási, denitrifikálási és deszulfurálási képességének vizsgálata. Talajból izolált baktériumok foszfatáz termelő képességének vizsgálata.Ajánlott irodalom:Kevei Ferenc (szerk.): Mikrobiológiai gyakorlatok I. JATEPress 1998.Szegi József : Talajmikrobiológiai vizsgálati módszerek. Mezőgazdasági Kiadó 1979.Aaronson S.: Experimental Microbial Ecology. Academic Press, New York, 1970.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Biológiai modellezés MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Pénzes ZsoltKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Biomatematika és biostatisztika MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Rendszer és modell, modell típusok a biológiában. Egyensúly, stabilitás. Egyedszintű megközelítés, döntések elemzése. Optimalizáció, dinamikus programozás, genetikus algoritmus. Evolúciós játékelmélet, evolúciósan stabil stratégiák és dinamikus játékok. Számítógépes szimulációk. Metaanalízis. Modellszelekció. Komplexitás. Modellek alkalmazása a gyakorlatban: populációdinamika, metapopulációk, közösségek; viselkedésökológia; populációgenetika; filogenetika, molekuláris evolúció (szubsztitúciós modellek); önszerveződés.Ajánlott irodalom:Camazine, S., Deneubourg, J.-L., Franks, N. R., Sneyd, J., Theraulaz, G., Bonabeu, E. (2001): Self-organization in biological systems. Princeton University Press.Dugatkin, L. A., Reeve, H. K. eds (2000): Game theory and animal behavior, Oxford Univ. PressHofbauer, J., Sigmund, K. (1988): The theory of evolution and dynamical systems. Cambridge University Press.Houston, A. I., McNamara, J. M. (1999): Models of adaptive behaviour. An approach based on state. Cambridge University PressLegendre, P., Legendre L. (1998) Numerical Ecology 2nd ed. Elsevier Science BV, AmsterdamGrimm V., Railsback, S. F. (2005) Individual-based Modeling and Ecology, Princeton Univ PressFelsenstein, J. (2003) Inferring phylogenies, Sinauer

94


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Entomológia MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy GyörgyAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Dr. Molnár NóraKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Zootaxonómia MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A tárgy keretében az állatvilág legdiverzebb osztályával komplex módon foglalkozunk, a legkülönbözőbb tudományterületek eredményeinek felhasználásával. Főbb fejezetek: Az entomológia fogalma. A rovarok jelentősége. Rovardiverzitás becslése, okai. Entomofágia. A rovarok érzékelése és viselkedése. Mechanikus érzékelés. Hőérzékelés és hőszabályozás. Kémiai érzékelés. Szemiokemikáliák (feromonok, kairomonok, allomonok, szinomonok). Fényérzékelés és fénytermelés. Szaporodás. A nemek egymásra találása. Udvarlás. Ivari szelekció. Megtermékenyítés. Genitális morfológia. Spermium tárolás, megtermékenyítés, szexdetermináció. Spermium kompetíció. Oviparitás (tojásrakás). Ovoviviparitás és viviparitás. A szaporodás atipikus módjai (Szűznemzés, lárvanemzés, neoténia, hímnősség, polyembriónia). A szaporodás élettani szabályozása (vitellogenezis és szabályozása). Rovarfejlődés és életmenetek. Növekedés. Life-history mintázatok és fázisok. Voltinizmus. Polimorfizmus és polifenizmus. Öregedés. Környezeti hatások a fejlődésre (hőmérséklet, fotoperiodizmus, nedvesség, mutagének és toxinok, biotikus hatások). Diapauza. Rovareloszlások klimatikus modellezése. Rovarok a talajban, törmelékben, dögökben és ürülékben. Rovar-gomba interakciók. Barlanglakó rovarok. Vízirovarok. A vízi életmód evolúciója. Vízi rovarok és az oxigénellátás. Folyóvízi és állóvízi adaptációk. Időszakos vizek rovarai. Tengerek, parti zónák rovarai. Rovarok és növények. Növényevés. Rovarok és növények reproduktív biológiája (megporzás, myrmecochoria). Mutualizmus specializált növényi részekben (növényi üregek és növényi víztartályok). Rovarpredáció és parazitizmus. Rovarok védekezése. Rejtőzés. Második védelmi vonal. Mechanikai védekezés. Kémiai védekezés. Mimikri. Kollektív védekezés. Orvosi és állatorvosi entomológia. Rovar kellemetlenkedés és fóbia. Mérgek és allergének. Betegségokozó és vektor rovarok. Törvényszéki entomológia.Ajánlott irodalom: Gullan, P.J. and Cranston, P.S.: The insects: an outline of entomology. Chapman & Hall, 1996.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Ökofiziológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növényélettani és Összehasonlító Élettani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Tari IrmaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Növénybiológia MSc, Szabályozásbiológia-fiziológia

MScHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTantárgyi tematika:Az ökofiziológia definíciója: a növények funkciói és produkciója természetes környezetben. A növény és környezete: talaj, hidroszféra, atmoszféra. A környezeti tényezők természetes és antropogén eredetű változásai. A környezeti tényezők változására adott individuális, populáció és társulás-szintű fiziológiai válaszok. A növények növekedését, reprodukcióját, akklimatizációját, túlélését, és evolúcióját meghatározó fiziológiai folyamatok. A fotoszintézis ökofiziológiája. Akklimatizáció alacsony és magas fényintenzitásokhoz és a fény spektrális változásaihoz. Fotoinhibició. A fényreakciók plaszticitása az energiaprodukció és a fotoprotekció vonatkozásában. A klorofill fluoreszcencia indukció szerepe a növények stressz akklimatizációs folyamatainak vizsgálatában. A nem-fotokémiai kioltás szerepe a növények fényadaptációjában. Abiotikus stressztényezők (szárazság, só-stressz, magas CO2

koncentráció, alacsony és magas hőmérséklet) hatása a fotoszintézisre. Levélmozgások. A fotoszintetikus hatékonyság változása és biomassza allokáció invázív és nem-invázív növényfajokban. A hőmérséklet változásának hatása a növények életfolyamataira. A növényi vízháztartás típusai. A mocsári növények akklimatizációja a vízborítottsághoz és az oxigénhiányhoz. Akklimatizációs stratégiák a vízhiányhoz mezofita és xerofita növényekben. A poikilohidrikus növények élettani jellemzői. Glikofita és halofita növények só-stressz akklimatizációja. Az esszenciális elemek hiányának és többletének tünetei. Biomassza allokáció változás a makroelemek hiányában. A szubtrópusi füves pusztákon élő növények adaptív stratégiái bozóttűz után. Növényi másodlagos anyagcseretermékek ökofiziológiai szerepe, allelopatikus anyagok. A növények kölcsönhatásai más élőlényekkel: a szimbiózis,

95


egyensúlyi parazitizmus (mikorrhiza gombák), félparazita és parazita növény-gazdanövény kapcsolat fiziológiai vonatkozásai. Molekuláris biológiai ökológiai rendszerek. Az állati szervezetek vonatkozásában azokra az alapvető életfolyamatokra (táplálkozás, keringés, légzés, kiválasztás, mozgás, idegi és hormonális szabályozás) térünk ki részletesen, melyekre a természet nagyon eltérő, néha különleges megoldásokat hozott létre az állatvilágban. Az életfolyamatok jellegzetes típusainak megismerése alapozza meg az állati ökofiziológia olyan speciális területeit, mint az állati szervezet adaptációja szélsőséges körülményekhez: sarkoktól a sivatagokig), a mimikri jelentősége és fiziológiai alapja, az állati szervezetek energia- és hő-gazdálkodása. Külön figyelmet fordítunk a stressz jelenlétére, jelentőségére a természetben élő és domesztikált állatok esetében, továbbá etikai vonatkozások is tárgyalásra kerülnek.Ajánlott irodalom:Don Bradshaw: Vertebrate Ecophysiology. University Press of Western Australia, Perth ISBN-10: 0521521092Ádám- Fehér: Élettan biológusoknak I.-II. Tankönyvkiadó, Budapest, 1990.Roger Eckert: Animal Physiology, W.H. Freeman and Company, New York, 2001.H. Lambers, F. S. Chapin III, T. L. Pons, 1998, Plant Physiological Ecology, Springer:New York.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Ökológia terepgyakorlat MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár NóraAZ ELŐADÁSBAN RÉSZT VESZ Gallé Róbert, Dr. Körmöczi László,

Dr. Pénzes Zsolt, Zalatnai MártaKREDIT 3ELŐFELTÉTELEK Növényökológia MScD vagy Állatökológia MScD HETI ÓRASZÁM 3TÍPUS Laboratóriumi gyakorlat SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A kurzus keretében a hallgatók önálló méréseket végeznek a különböző szünbiológiai diszciplinák kérdésköreiben laboratóriumi gyakorlatokon készség szinten elsajátított eljárásokkal. A terepgyakorlatok Magyarország több régiójában, jellegzetes életközösségekben zajlanak. A gyakorlat célja, hogy a hallgatók megismerjék Magyarország jellemző tájait, és egy konkrét életközösségben egy ökológiai vizsgálat megtervezésétől a mérések kivitelezésen keresztül a tanulmánykészítésig végighúzódó folyamatot megtanulják és gyakorolják. A vizsgálandó témakörök: populációk elemi kölcsönhatásai, közösségszerveződés vizsgálata, populációk és közösségek kapcsolata a fizikai kémiai élőhelyi viszonyokkal, közösségek foltmintázatának elemzése (folttípus gyakoriság, szomszédságelemzés, fraktáltság).Ajánlott irodalom:Körmöczi L. Ökológiai módszerek. JATEPress 1992Southwood, T.R.E. 1978. Ecological methods with particular reference to the study of insect populations. Chapman & Hall, London.Moore P.D. and Chapman S.B. Methods in plant ecology. Blackwell Sci, 1986Henderson P.A. Practical methods in ecology. Blackwell Publishing, 2003Brewer R. and McCann M.T. Laboratory and field manual of ecology. Saunders College Publishing. 1982

96


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Térinformatika ökológusoknak MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Földrajzi-Földtani TanszékcsoportFELELŐS OKTATÓ Dr. Kovács FerencKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK –HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS GyakorlatSZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: Adatbevitel, megjelenítés, adatkezelés, elemzés és kimenet funkciók gyakorlata a leggyakrabban használt térinformatikai szoftverek (ArcView GIS, ArcGIS) segítségével. Asztali térinformatikai rendszerek felépítése. Megjelenítési funkciók. Tematikus térképek készítése. Mérés, egyszerű és összetett térbeli lekérdezések, statisztikai lehetőségek. Térbeli szomszédsági műveletek. Övezetgenerálás. Átlapolási (overlay) műveletek. Összetett térbeli lekérdezések. Statisztikai elemzések. Új fedvények létrehozása. Pont, vonal és poligon fedvények sajátosságai. Adatgyűjtés különböző adatforrások alapján. Az adatbázis felépítése. A térbeli kapcsolatok feltárása. A pontszerű adatok térbeli kiterjesztése, interpolációs lehetőségek. Raszter-vektor, vektor-raszter konverzió. Műholdképek, légifelvételek megjelenítése. Vektor és raszter adatok együttes használata az összetett térbeli lekérdezésekben, elemzésekben. Kimenet funkció alkalmazása. Elemzések prezentálása.Ajánlott irodalom:Detrekői Á. – Szabó Gy. 2003. Térinformatika. Budapest, Nemzeti Tankönyvkiadó. p.380.Kertész Á. 1997. A térinformatika alkalmazásai. Budapest. p.240.Mucsi L. 2004. Műholdas távérzékelés. Libellus, Szeged, p.247SZTE 2004. Térinformatikai tananyagok.PHARE HU008-02-01-0023 projekt, CD kiadványok.Geodézia és Kartográfia című folyóiratTérinformatika című folyóirat

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Válogatott fejezetek a gerincesek életmenetstratégiáiból MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Molnár NóraKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Állatökológia MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Szeminárium SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A legfontosabb életmenet-jellegek a szaporodási stratégiában: az utódok száma, mérete, az ivarérés kora, az adult egyedek mortalitása, a szaporodási események száma az ivaréréstől a halálig, az utódgondozás. A fő elméleti kérdés azzal kapcsolatos, hogy ezek a jellegek milyen kombinációban szolgálják az élőlények túlélését különböző feltételek mellett. A szaporodási stratégia az egyik legfontosabb momentum a fajok fennmaradása szempontjából, de mindenképpen említésre méltók a táplálkozási, menekülési, terjedési és migrációs stratégiák is, amelyek főként az élőlények túlélését szolgálják. A kurzus keretében a gerinces állatok életmenet jellegeit és stratégiáit vesszük sorba és hasonlítjuk össze. Külön tárgyaljuk a nagyobb taxonokat ebből a szempontból, mivel nagyon eltérő lehet az életterük. Ugyanakkor a főbb élőhely típusokhoz való adaptációk szerint is érdemes elemezni a különböző gerinces állatok stratégiáit.Ajánlott irodalom:Derek A. Roff: The Evolution of Life Histories, Springer, 2002; Journal of Animal Ecology c. folyóirat cikkei

97


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Válogatott fejezetek a gerinctelenek életmenetstratégiáiból MScD

GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Györffy GyörgyKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Állatökológia MScDHETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Szeminárium SZÁMONKÉRÉS Gyakorlati jegyTematika: A stratégia olyan viselkedésmintázat, amely a természetes szelekció során alakult ki, így adaptációs értékkel bír. A stratégiák az élőlény rátermettségét befolyásolják. A források (táplálék, energia) felvételének módja, majd allokációja határozza meg az egyed élettörténetén keresztül a populáció demográfiai viszonyait. Az egyedi életmenetekből típusok alakíthatók ki, amelyek szoros kapcsolatban vannak az élőhelyekkel. A kurzus ezért tágabban értelmezi az életmenet-stratégiákat, foglalkozik mind a táplálkozási stratégákkal, mind a legfontosabb életmenet-komponensekkel (méret, növekedés és fejlődés üteme, ivarérés ideje, raktározásba fektetett energia, utódszám, utódok nagysága, kondíciója, szomatikus testrészek szerepe, fekunditás, reprodukciós allokáció, stb.), szoros összefüggésben az élőhely-típusokkal.Ajánlott irodalom: Derek A. Roff: The Evolution of Life Histories, Springer, 2002; Fred Punzo: Desert Arthropods: Life History Variations (Adaptations of Desert Organisms), Springer, 1999; Cloudsley-Thomson, J.L.: Evolution and Adaptation of Terrestrial Arthropods, Springer, 1988;

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Vegetációtérképezés gyakorlat MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Körmöczi LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A vegetációtérképezés célja, története. Vegetációtérképezés forrásanyagai. Térképészeti alapismeretek. Vetülettípusok. Magyarországon használt vetületek, kódolásuk. Faunisztikában, florisztikában használatos hálótérképek. Terepi munka előkészítése, munkatérképek, légifotók. Szabványos és egyedi térképi jelölések. Vegetációfoltok terepi azonosítása, a foltok minősítésének alapjai. Térinformatikai programok alkalmazása a vegetációtérképezésben. Az ArcView térinformatikai program általános felépítése. Az ArcView „rajztábla” elemei, használata. Az ArcView „táblázatok” meta-adatbázis szerepe, használata. Fedvények készítése, megjelenésük beállítása. Adattáblázatok tulajdonságai, szerkesztésük. Tematikus térképek készítése. Nyomtatási kép készítése. Ajánlott irodalom:Johnston, J.A. Geographic information system in ecology. Blackwell Sci. 1998Küchler A.W. and Zonneveld I.S. Vegetation mapping. Kluwer Academic Press. 1988

98



A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: A környezetszennyezés mikrobiológiája MScGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) TTK Mikrobiológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Manczinger LászlóKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Mikrobiológia MSc HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: A környezetszennyező anyagok típusai és forrásai. Ökotoxikológiai alapfogalmak. A mikroorganizmusok szerepe az elemek körforgalmában. A környezetszennyezés és a műtrágyázás hatása az elemek körforgására.A környezetszennyező vegyületek mikrobiális transzformációja és lebontása. Kőolajszennyezések mikrobiális bontása. Mosószerek szerves komponenseinek mikrobiális bontása. Az ipari hulladék anyagokban és a kipufogógázokban levő szerves vegyületek lebontása. A peszticidek hatása a mikroorganizmusokra és lebontásuk. Nehézfémek és más mérgező környezetszennyező szervetlen vegyületek hatása a mikrobákra és mikrobiális transzformációjuk. Műanyagok mikrobiális bontása. Egyéb környezetszennyező szerves vegyületek mikrobiális lebontása.Vizek és talajok bioremediációja, nemesített katabolitikus képességű mikrobák használata a környezetvédelemben. Mikroorganizmusok közötti kölcsönhatások típusai. A környezetszennyezés hatása a diverzitásra és a mikrobák közötti kölcsönhatásokra. Környezetszennyező vegyületek hatása a mikroorganizmusok és magasabbrendű növények valamint a mikrobák és a magasabbrendű állatok közötti kölcsönhatásokra. Peszticidek helyett biopeszticidek: biobaktericidek, biofungicidek, bioherbicidek, bioinszekticidek és bionematocidek. Integrált növényvédelem.A környezet szennyezése mikrobák által. Toxinok és egyéb mérgező vegyületek termelése.Ajánlott irodalom:Gruiz K., Horváth B, Molnár M.: Környezettoxikológia (Vegyi anyagok hatása az ökoszisztémára), Budapest Műegyetemi Kiadó, 2001.Szabó István Mihály: Az általános talajtan biológiai alapjai, Mezőgazdasági Kiadó, Budapest, 1986.M. Alexander: Introduction to soil microbiology, Second edition. Wiley and Sons. Inc. New York, 1977.Rachel Carson: Néma tavasz, Katalizátor Iroda, Budapest, 1994.W.D.Grant - P.E. Long: Environmental Microbiology, Blackie, Glasgow, 1981.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Fejezetek a pókok biológiájából MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Ökológiai TanszékFELELŐS OKTATÓ Gallé RóbertKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS ElőadásSZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Csáprágósok altörzse: az osztályok jellemzése, a pókszabásúak alosztályainak, ezek jelentősebb csoportjainak részletes ismertetése. Pókok testfelépítése: határozóbélyegek, külső és belső morfológia megismerése. Fontosabb pókcsaládok áttekintése Fontosabb pókcsaládok áttekintése. Elsősorban magyarországiak néhány példafajjal, a trópusiak közül az ember szempontjából jelentősek és a különleges viselkedésű családok. Táplálkozás, védekezés: pókok mozgása, zsákmányszerzés különböző típusai, parazitoidok és ragadozók elleni védekezési módok. Szaporodás, utódgondozás: Párválasztási és udvarlási viselkedési formák, amelyek megelőzik a párzást, és fajonként különböznek. A nőstények fajonként különböző módon gondoskodnak utódaikról, ezek áttekintése. Négytüdős pókok: Elsősorban trópusi pókok, Magyarországon csak néhány fajuk él, nagytermetűek, hosszú életűek, számos ősi bélyeget viselnek. Társas viselkedésű pókok: egyes csoportokban az egyedek különböző fokú kooperációja megfigyelhető. Ez a több egymástól független úton alakult ki. Az egyes szociális magatartású csoportok jellemzőit tekintjük át. Kleptoparazita pókok: más pókok hálóján táplálkozó pókok, ezek viselkedése, hatása a gazdára. Kompetíció a pókok között: a kompetíció létét bizonyító szabadföldi és laboratóriumi vizsgálatok ismertetése. Erdély pókfaunája: elsősorban hegyvidéki pókok és élőhelyük megismeréseAjánlott irodalom:Foelix, R.F. 1996: Biology of Spiders , Second Edition. Harvard University Press, LondonPreston-Mafham, R. & Preston-Mafham, K. 1993: Spiders of the World. Facts On Files Press, New York

99


A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Növényi inváziók, inváziós növények MScD ea.GAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Növénytani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Bagi IstvánKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK -HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Az invázió természete, szakaszai, jelentősége. Az invázió terminológiája. A biodiverzitásra gyakorolt hatás modelljei. Az inváziót elősegítő növényi adaptációk, kockázatbecslési módszerek. Az elözönölhetőség kérdései. Veszélyes inváziók a Földön és Magyarországon. A természetvédelem lehetőségei.Ajánlott irodalom: Mihály B., Botta-Dukát, Z. (szerk.) 2004. Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények I. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9, Természetbúvár Alapítvány Kiadó, Budapest, 408 pp.Botta-Dukát Z., Mihály B. (szerk.) 2006. Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények II. – A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 10, Line and More Kft, Budapest, 412 pp.Sandlund, O.T., Schei, P.J., Viken, A. 1999. Invasive Species and Biodiversity Management, - Kluwer Academic Publishers, Dordrecht, Boston, London, 431 pp.Brundu, G., Broch, I., Camarda, I., Child, L., Wade, M. 2001. Plant Invasions: Species Ecology and Ecosystem Management. – Backhuys Publishers, Leiden, 340 pp.

A TÁRGY KÓDJA ÉS NEVE: Történeti antropológia MScDGAZDA TANSZÉK(CSOPORT) Embertani TanszékFELELŐS OKTATÓ Dr. Marcsik AntóniaKREDIT 2ELŐFELTÉTELEK Humánbiológia ea és gyak.HETI ÓRASZÁM 2TÍPUS Előadás SZÁMONKÉRÉS KollokviumTematika: Történeti embertan feladata, vizsgálati módszerei. Relatív kronológia, régészeti időszakok Európában és a Kárpát-medencében. Európa mezolitikuma és neolitikuma. Kárpát-medence benépesülése a neolitikumban, régészeti, klasszikus és molekuláris antropológiai bizonyítékok. Neolitikum, rézkor, bronzkor, vaskor kultúrái, humán populációinak jellegzetességei. Vadászók, gyűjtögetők és a letelepedett életforma kialakulása. Római kori népességek jellemzése, embertani képe. Szarmaták bevándorlása, hunok, germán törzsek megjelenése. Avar népesség eredete, megtelepedése és elterjedése a Kárpát medencében. Az avar kori népesség összetétele és antropológiai jellemzői. A honfoglalás kora: a honfoglaló népesség összetétele és eredete. Árpád-kor részletezése embertani szempontból. A magyarság etnogenezise.Ajánlott irodalom:Burenhult, G. (1995): A kőkori világ. Vadászó-gyűjtögetők és korai földművelők. – Officina Nova, Budapest Ilon Gábor-Ughy István (1996): Bevezetés a Kárpát-medence régészetébe. 3. kiadás. História Alapítvány. Szombathely.Kovács László (szerk.) (1994): Honfoglalás és régészet. Balassi Kiadó. Budapest.Pálfi Gy., Farkas L., Gy., Molnár E. (szerk.) (1996): Honfoglaló Magyarság, Árpád-kori Magyarság. Antropológia-Régészet-Történelem. JATE Embertani Tanszékének Kiadványa. Sümegi Pál (2003): A régészeti geológia és történeti ökológia alapjai. JATEPress. Szeged.

100


3.6. Kompetenciák elsajátíttatása3.6.1. Mutassák be a mesterszak kimeneti céljául kitűzött általános és szakmai kompetenciák elsajátíttatásának, illetve elmélyítésének konkrét megvalósulását. (Az adott kompetenciák megszerzését biztosító tantárgyak, valamint oktatási módszereik és gyakorlatuk.)

A mesterképzés célja olyan biológusok képzése, akik megfelelnek a XXI. század kihívásainak, azoknak a feladatoknak, melyet a globalizált világ, különösen pedig az Egyesült Európa állít az élettudományok terén, főként kutatói munkakörben alkalmazott fiatal szakemberei elé. Az egyetemről majdan kilépő, Biológus mester diplomával (MSc) rendelkező szakembereinktől elvárjuk, hogy egy általános biológiai alapműveltség mellett, ismerjék választott tudományterületük legújabb kihívásait, tudományos eredményeit. Az elméleti ismeretek mellett készség szintjén legyenek birtokában a legfontosabb kutatási módszereknek, technikáknak. Legyenek képesek idegen (főként angol) nyelven szakmai munkákat olvasni, az olvasottakat értelmezni, megvitatni, és eredményeiket nemzetközi mércével jegyzett tudományos lapban közölni, és konferenciákon előadni.

Legyenek tájékozottak a korszerű könyvtárhasználat terén, ismerjék a pályázatírás legfontosabb módszereit. A kísérletek tervezésén túl legyenek képesek a laboratóriumi munkában résztvevő dolgozók (diplomamunkások, laboránsok) munkájának irányítására.

Komoly tanulás, megfelelő intenzitású és színvonalú kísérletes laboratóriumi/ill. terepi munkával elsajátítható mindaz a tudás és készség, amit a fentiekben megfogalmaztunk. Ezt biztosítja a mesterképzés Alapozó moduljában, Szakmai alapozó moduljában ill. Szakmai törzsanyagában és az ezekre épülő Differenciációs modulban felsorolt tantárgyak, valamint a 30 kreditnyi Diplomamunka elkészítéséhez megkívánt tetemes mennyiségű gyakorlati kutatómunka. A hagyományos, Power Point fájlokkal demonstrált előadásokon kívül gyakran végeznek a hallgatók önálló szakmai munkát, ami egy-egy téma feldolgozását és szemináriumi keretekben történő megvitatását jelenti. Ugyancsak beszámolnak tanszéki szemináriumokon tudományos munkájukról is.A négy szakirány megkívánt kompetenciái speciális elvárásokat jelentenek, ezért ezeket részleteiben külön-külön adjuk meg.

3.6.1.1. Molekuláris biológus-Biotechnológus szakirányA szakirány keretében olyan szakembereket képezünk, akik molekuláris szinten megértik az élet alapfolyamatait és az így szerzett tudást képesek a gyakorlati életbe is átültetni, biotechnológiai fejlesztéseket végezni. Az oktatott anyag lefedi a teljes élővilágot, a legegyszerűbb élőlényektől az emberig. A végzett hallgatók átfogó ismeretekkel rendelkeznek a mikróbák működéséről, képesek ezeket az ember szolgálatába állítani. Ismerik a mikróbák egészségügyi vonatkozásait, biotechnológiai alkalmazásait. Magas szintű tudással rendelkeznek az alacsonyabb és magasabbrendű szervezetek molekuláris működéséről, ismerik a legkorszerűbb molekuláris biológiai, biokémiai, mikrobiológiai, genetikai és biotechnológiai módszereket, illetve azokat a nagyhatékonyságú módszereket, amelyek ma a molekuláris biológia és egyáltalán a biológia forradalmi megújulásának alapját képezik. Ehhez a szükséges informatikai és bioinformatika ismeretekkel is rendelkeznek. A szakirányon végzett hallgatók átfogóan látják az életet alkotó makromolekulák strukturális és funkcionális sajátságait. Naprakész ismeretekkel rendelkeznek az élő sejtek dinamikus működésének alapjairól, a folyamatok ki és bekapcsolásának módjairól, a sejtek környezeti változásokra való reakciójának molekuláris mechanizmusáról, az öröklődés, genetikai változékonyság és az evolúció hátteréről. Ezeket az ismereteket mind a biotechnológia, a környezetvédelem és az egészségügy területén kamatoztatni tudják. Összefüggéseket, törvényszerűségeket tudnak felismerni és ezek alapján képesek a folyamatok, a szükséges

101


beavatkozások megtervezésére. A molekuláris biológia és biokémia tantárgy keretein belül ismerik meg a hallgatók az életet alkotó makromolekulák sajátságait, az ezek közötti összefüggéseket, a mikrobiológia tárgy keretében az egysejtű élőlények legfontosabb tulajdonságait sajátítják el a hallgatók. A genetika keretében a genetikai örökítő anyag sajátságairól, öröklődés és evolúció molekuláris mechanizmusáról, a környezet és az örökítő anyag viszonyáról szereznek magas szintű tudást. A biotechnológia tárgy biztosítja, hogy a hallgatók a megszerzett ismereteket a gyakorlati életbe, biotechnológiai fejlesztésekbe tudják konvertálni. Ez magába foglalja mind a molekuláris biotechnológiát, biokatalízist, környezetvédelmet, farmakológiai aspektusokat, a megújuló energiaforrások biotechnológiai vonatkozásait. A felsorolt tantárgyak mellett speciális kurzusok biztosítják, hogy a hallgatók részletesebb ismeretekkel rendelkezhessenek egy-egy tudományág speciális területeiről.Összességében a szakirány keretében végzett hallgatók integrált tudással rendelkeznek az élet molekuláris működéséről és az így szerzett ismereteket képesek az ember, a társadalom és a természet szolgálatába állítani.

3.6.1.2. Neurobiológus szakirányA szakirányú képzés célja olyan neurobiológia területén jártas szakemberek képzése, akik

ismerik a központi idegrendszer szerveződésének és működésének alapjait. Tisztában vannak azokkal a molekuláris biológiai, biokémiai, biofizikai folyamatokkal, melyek alapját képezik az állati és ember szervezet életműködésének. Ismerik az idegi struktúrákat makroszkópikus szinten, tájékozottak szövettani, sejttani ill. membrán szinten is. Ismerniük kell a membránszintű történéseket: receptorok, ioncsatornák, pumpák szerkezetét, funkcióját, melyek alapját képezik az ingerlékeny sejtek működésének. Különösképpen megkívánt az ingerület keletkezése, vezetése, ingerület áttevődése mechanizmusainak, továbbá ezen területek kutatásában alkalmazott legfontosabb metodikáknak az ismerete. A szakirányon végzett hallgatóknak rendelkezniük kell megfelelő kémiai, matematikai, informatikai és statisztikai ismeretekkel is. A szakirány neurobiológiai részét oktató tanszékek nemzetközi viszonylatban is kiemelkedő infrastruktúrával, műszerezettséggel rendelkeznek. A rendelkezésre álló műszerpark és humán erőforrás biztosítja a kiemelkedő színvonalú szakemberképzést, a molekuláris és intracelluláris szinttől az egész állaton végzett farmakológiai vizsgálatokon át a magatartási kísérletekig. Rendelkezésre álló fontosabb technikák, (melyek használatának megtanítása része a Neurobiológus szakirányon folyó oktatásnak) a következők: molekuláris biológiai technikák (Western blot és immuno blot), transzmissziós elektronmikroszkópia, professzionális fénymikroszkópia (hagyományos festések, fluorescens vizsgálatok, immunhisztokémia), in vitro elektrofiziológia (párhuzamos többcsatornás whole cell clamp, elvezetések interface kamrában agyszeletből), ex vivo elvezetések altatott állatból, magatartási vizsgálatok éber állaton. A neurobiológia szakirányon a képzés hangsúlya alapvetően egyrészt az elemi neuronhálózatok szerveződésének elveire, azok fiziológiás működésének mechanizmusára, törvényszerűségeire irányulnak, másrészt a kóros idegi folyamatok (neurodegeneratív betegségek, ischemiás állapotok, neurodegeneráció, neuroprotekció) mechanizmusának megismerésére.

3.6.1.3. Növénybiológus szakirányA szakirányú képzés célja olyan, a növénybiológia tárgykörében jártas szakemberek képzése, akik ismerik a növényi szervezet kialakulásának és működésének molekuláris biológiai, biokémiai és fiziológiai vonatkozásait, a folyamatok szabályozódását, ugyanakkor kitekintéssel rendelkeznek a növények szupraindividuális szinteken betöltött szerepére vonatkozóan is. A növénybiológus szakembereknek rendelkezniük kell a megfelelő matematikai, matematikai statisztikai, informatikai és kémiai alapokkal, valamint jártasságot kell szerezniük a biológia legfontosabb tudományterületeinek szakmai anyagában is.

102


A képzésben két fő irányra helyeződhet a hangsúly. Lehetőség nyílik egy molekuláris növénybiológus képzettség megszerzésére a Növényi molekuláris biológia, A növényi membrántranszport molekuláris mechanizmusa, a Növényi biotechnológia, a Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában, A növényi hormonok és növekedésszabályozó anyagok, a Fluoreszcenciás módszerek a sejtbiológiában című kurzusok, valamint a molekuláris biológiai technikák elsajátítását lehetővé tevő gyakorlatok felvételével. Az utóbbi években kialakított növényi patch clamp laboratóriumban lehetőség van a növényi ioncsatornák működésének molekuláris szintű vizsgálatára. Így a növényi membrántranszport és az ezzel kapcsolódó gyakorlatiasabb témakörök (a sztómaműködés szabályozásának sztresszfiziológiai vonatkozásai, fitoremediáció) vonatkozásában országosan egyedülálló ismereteket és technikát tudunk nyújtani.

A képzés másik fő iránya egy stresszfiziológiai, autökológiai vonal, amelynek során a hallgatók széleskörű ismereteket szereznek az abiotikus stresszorok növényekre gyakorolt hatásáról (szárazság, só- és nehézfém stressz), az ehhez szorosan kapcsolódó fotoszintetikus folyamatokról, és megismerik a stressz-akklimatizáció ökofiziológiai vonatkozásait is. A képzés célja, hogy a hallgatók készség szintjén sajátítsák el a legfontosabb molekuláris biológiai technikákat (növényi DNS, RNS kivonás, cDNS szintézis, PCR reakció összeállítása, primer tervezés, számítógépes adatbázisok használata, génexpresszió mértékének vizsgálata Real-Time PCR-rel, fehérjék kimutatása, Western blot és immuno blot, a Ca2+ jelátvitelben betöltött szerepének tanulmányozása) valamint egyéb klasszikus fiziológiai módszereket (elemanalízis atomabszorpciós spekroszkópiával, HPLC-s analitikai módszerek, ELISA, a fotoszintézis mérésére szolgáló módszerek, fluoreszcencia indukció stb.). Képesek legyenek kísérletek önálló tervezésére, kivitelezésére és az eredmények szakszerű értékelésére. Ehhez a laboratóriumi gyakorlatokon kívül a hallgatók egyéni munkabeszámolóin alapuló Növénybiológia szeminárium beindítását tervezzük.

3.6.1.4. Ökológus szakirányA szakirányú képzés célja olyan ökológiai szemléletű biológusok képzése, akik

felkészültek az egyed feletti biológiai szerveződési szintek – populációk, koalíciók, életközösségek – területén felhalmozott ismeretek rendszerezett megértésére és elsajátítására, és képesek új problémák önálló megoldására. Az ökológus szakembernek mindenek előtt széleskörű és biztos taxonómiai ismeretekkel kell rendelkeznie, ami a korábban megszerzett szisztematikai ismeretekre alapul. Az általánosítható ökológiai törvényszerűségeken túl szükséges megismernie az állatok, a növények és a mikrobák világának ökológiai specialitásait, ezeknek elsősorban elméleti kérdéseit. A szünbiológiai problémák megoldásához adekvát eszköztár ismerete is szükséges, melyet az ökológiai módszerek gyakorlati kurzusán ismernek meg a hallgatók. Az általános módszerek készségszintű elsajátítása után terepi és laboratóriumi gyakorlatokon fejlesztik tovább a módszerek alkalmazásának lehetőségeit, önálló méréseket végeznek, a méréseket elemzik. Szintén gyakorlati foglalkozás keretében tanulják meg a növény- és állatfajok identifikációját, és szerzik meg a szélesebb fajismeretet.

Az ökológiai ismeretek alkalmazás szintű felhasználására készít fel a Természetvédelmi biológia és az Ökológiai alkalmazások című kurzusok, melyekben szeminárium jellegű foglalkozáson a hallgatók önálló témakidolgozást is végeznek.

A szakirányon belüli további specializálódást szolgálja számos kötelezően választható kurzus, melyek között az ökológiai tárgykörök mellett segédtudományok kurzusai is helyet kaptak, pl. modellezés, térinformatika. Utóbbiak esetében hangsúlyozottan a gyakorlati ismeretek elsajátítását tartjuk fontosnak.

103


3.6.2. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert középfokú C típusú, illetve azzal egyenértékű nyelvvizsga szükséges.

A Szegedi Egyetemen elfogadott képzési rendszer szerint az Idegennyelvi Központ biztosítja a hallgatók számára a képzést, a vizsgáztatást és a nyelvvizsgára való felkészülést.

TTK- és mérnökhallgatók a Szegedi Tudományegyetemen az eddigi gyakorlattal megegyezően angol nyelvből kiemelt képzést kapnak. Heti 3x2 illetve heti 2x2 óra nyelvi képzésben részesülnek a hallgatók, melyért kredit nem jár.

Második idegen nyelvként hallgatóink a német, francia, olasz, orosz vagy a spanyol nyelvet választhatják. Emellett külföldi, idegen anyanyelvű diákjaink magyar nyelvi órákon vehetnek részt.

A képzésben fontos szerepet kap a biológiai szaknyelv. Ezt támogatandó, választható szakmai tantárgyaikat a hallgatók sok esetben angol nyelven is hallgathatják, ezáltal segítve a szakmai angol nyelv elsajátítását.

A nyelvi képzés legfőbb feladata a hallgatók felkészítése az államilag elismert, középfokú „C” típusú nyelvvizsga letételére. Amennyiben a felkínált idegen nyelvi óraszám nem elégséges a felkészülésre az Idegennyelvi Központ hallgatóink részére kedvezményes nyelvtanfolyamokat indít.

3.6.3. A képzési és kimeneti követelményeknek való megfelelés bemutatása a szakra való belépés tekintetében (előzményként elfogadott alapszakok, kritérium ismeretkörök és kreditértékek)

a) a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok,b) a bemenethez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, ill. kreditkövetelmények, az

erre vonatkozó konkrét előírások, a hiányzó ismeretek pótlásának biztosítása

A Biológia mesterképzésbe (M szintre) való belépés tekintetében elvárt általános és szakmai kompetenciák:

Az M szintre belépni kívánó okleveles (BSc-vel rendelkező) biológusnak ismernie kell a biológia legfontosabb tudományterületeinek ismereteit, képesnek kell lenni a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére, az alapelvek gyakorlati alkalmazására, és kísérleti eredmények kritikus értékelésére. Ismernie kell a kutatás alapvető módszereit, etikai vonzatait. Képesnek kell lennie arra, hogy ismereteit idegen (lehetőleg angol) nyelvű szakirodalom önálló feldolgozásával folyamatosan bővítse. Birtokában kell lennie olyan gyakorlati kompetenciáknak, amelyek egyszerűbb laboratóriumi műveletek és terepi vizsgálatok elvégzésére, kivitelezésére és értékelésére alkalmassá teszik.

Az előzményként elfogadott alapszakok megnevezése, valamint a kritérium ismeretkörök és kreditértékek meghatározása.

a. a bemenethez feltétel nélkül elfogadott alapszakok: biológia BSc + a szakmai kompetenciavizsgálaton nyújtott megfelelő teljesítmény

Az elvárás a különböző szakirányok esetében speciális igényekkel is kiegészül:

104


Az M szintre belépni kívánó BSc-vel rendelkező diplomásoknak emelt szintű elméleti és gyakorlati ismeretekkel kell rendelkezniük a biológia egy választott szakterületén, (szakirányoknak megfelelően).

Molekuláris biológus-Biotechnológus szakiránybanA képzésre olyan szakemberek (biológusok, orvosbiológusok, agrármérnökök stb.) jelentkezését várjuk, akik rendelkeznek természettudományos, matematikai, kémiai, fizikai és informatikai alapismeretekkel, alapszinten képesek a biológia legfontosabb összefüggéseinek az elemzésére. Ismerik biológia tudományterületéhez szükséges legfontosabb kutatási módszereket. Gyakorlati és laboratóriumi ismereteik alapján alkalmasak alapszintű biológiai feladatok megtervezésére, megoldására és értékelésére. Konkrét előfeltétel, hogy jelölt rendelkezzen sikeres vizsgával BSc szinten az alábbi vagy ezekkel egyenértékű tartalmú tárgyakból: molekuláris biológia (5 kredit), biotechnológia (5 kredit), biokémia (6 kredit), genetika (5 kredit), mikrobiológia (5 kredit).

Neurobiológia szakirányban a természettudományi ismeretek széles köre kívánatos. Különösen vonatkozik ez a matematikai, fizikai, informatikai és kémiai ismeretekre. A hallgató legyen birtokában a fenti tárgyak főbb törvényszerűségei ismeretének, legyen jártas laboratóriumi műveletek, kísérletek végzésében. Az idegtudományok sikeres művelése az anatómiai ismeretek mellett, napjainkban egyre inkább megkívánja a molekuláris biológia, biofizikai, biokémia elméleti ismeretét, és módszereinek, technikáinak alkalmazását. A szakirányú hallgatók számára előnyt jelent a fenti területek ismerete. Konkrét előfeltétel: sejtbiológiai (4 kredit), biokémiai (6 kredit), állatszervezettani (4 kredit) és alapszintű összehasonlító élettani (6 kredit) ismeretek.

Növénybiológia szakirányban előfeltétel a hallgatók sejtbiológiai (4 kredit), biokémiai (6 kredit), növényszervezettani (4 kredit) és alapszintű növényélettani (6 kredit) jártassága. Szükség van továbbá alapszintű matematikai, kémiai és számítógépes (6 kredit) ismeretekre is.

Az Ökológia szakirányban megkívántatik, hogy a hallgató legyen birtokában alapvető fizikai, kémiai és matematikai ismereteknek, legyen jártas laboratóriumi műveletek végzésében, hogy a biológiai vizsgálatokat és statisztikai elemzéseket el tudja végezni. A szünbiológiában képződő igen nagy adathalmazok feldolgozása és a modellezés számítógép használat nélkül elképzelhetetlen. Ezért alapvető informatikai ismeretekre, a felhasználói programok megbízható, készség szintű használata rendkívül fontos. A növény- és állatrendszertanok alapvető ismerete szükséges a taxonómiai ismeretek elmélyítéséhez. Az ökológia általános törvényszerűségeire alapulnak a csoportspecifikus tanulmányok (állatökológia, növényökológia, mikrobiális ökológia). Alapvető szerv-szövet-sejtszintű ismeretek szükségesek az egyedi (taxonómiai) illetve csoportszintű funkciók megértéséhez. A szünbiológiai problémák megoldásában manapság egyre gyakrabban alkalmazzuk a molekuláris biológia eredményeit. A molekuláris biológiai, molekuláris genetikai eljárások legalább elvi szintű ismerete és a műszerek használatának ismerete elvárható. Az ökológiai rendszerek különböző szintjei funkcionális törvényszerűségeinek megértéséhez az egyedi szintű fiziológiai folyamatok ismerete szükséges, növényélettani és állatélettani alapismeretek. A szakirányú hallgatók számára előnyt jelent, ha földtudományi szakterületen szerzett alapvető ismeretekkel is rendelkezik, első sorban a természeti földrajz, klimatológia, talajtan és kartográfia terén. Konkrét előfeltétel: ökológiai (4 kredit), állatszervezettani és rendszertani (8 kredit) valamint növényszervezettani és rendszertani (6 kredit) ismeretek.

105


Az akkreditációra országos egyeztetés után benyújtott alapszintű (B) képzése biztosítja, hogy a Szegedi Tudományegyetem Biológia M szintjén továbbtanulni kívánó hallgatók (megfelelő színvonalú korábbi tanulmányi munka esetén), bármelyik egyetemről jönnek is, rendelkeznek azokkal az ismeretekkel, mely alkalmassá teszi őket a mesterszak különböző szakirányaira való felvételre. Megfelelő színvonalú további tanulás mellett, 4 szemeszter sikeres abszolválása után, alkalmasak lesznek az MSc diploma megszerzésére. Ha más felsőoktatási intézményből (pl. agrártudományi egyetemekről, orvoskarok, különböző főiskolák, stb. felől) jelentkeznek a Szegedi Tudományegyetem Biológia M szintjére, az országosan többé-kevésbé egyenletes színvonalú és akkreditáltatott képzés biztosítja, hogy sikerrel fel tudnak készülni a mesterszakra való bejutáshoz.

b. a bementhez megadott feltételekkel elfogadott alapszakok, illetve kredit-követelmények: a szakmai kompetenciavizsgálaton nyújtott megfelelő teljesítmény + 30, a biológia BSc természettudományi alapozó és szakmai alapozó és/vagy törzsmoduljába tartozó kredit megszerzése (rokon szakokon megszerzett kreditek egyéni elbírálás alapján beszámíthatók).

Természettudományos BSc alapszakok, azaz agrármérnöki, biomérnöki, környezettan szakos, gyógyszerésztudományi, valamint orvostudományi osztatlan szakok, vagyis általános orvosi és állatorvosi szak 180 kreditje a kritérium ismeretkörökkel kiegészítve.

3.6.4. A kritérium ismeretkörök a következők: Alapszintű matematikai, kémiai és informatikai ismeretek (6 kredit), sejtbiológia (4 kredit), biokémia (4 kredit), növényszervezettan (2 kredit), alapszintű növényélettan (4 kredit), ökológia és/vagy biogeográfia és/vagy természetvédelem (4 kredit), állatszervezettan (4 kredit), összehasonlító élettan (4 kredit), mikrobiológia (4 kredit), genetika (4 kredit), molekuláris biológia (4 kredit).

A kritérium ismeretkörök az alapképzésből hozott ismeretek egyeztetése után az SZTE Biológia BSc hálótervéből vehetők fel, és egyéni tanrenddel pótolhatók. (https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx)

A Biológia mesterképzésre való jelentkezés és bejutás feltételei

A mesterszakra történő bejutáshoz egységes szempontú kompetenciavizsgálat kívánatos, melyre egyeztetett, és nyilvánosan (az egyetemek honlapján) hozzáférhető tematikai lista alapján lehet felkészülni. A „szakmai kompetenciavizsgálaton” elérhető maximális pontszám (pl. 100 pont) az alábbiak szerint oszlik meg:

1. hozott pontok 15%- pl. a BSc hat féléve során elért félévi tanulmányi átlag átlaga, szorozva 3-al

(max. 15 pont)

2. szerzett pontok 85%A szerzett pontok az intézmény honlapján nyilvánosságra hozott tematika által felölelt biológiai alapműveltség valamint a szakirányú felkészültség alapján szerezhetők meg.

106

https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx


1. Az értékelési és ellenőrzési módszerek, eljárások és szabályok bemutatása, a (289/2005. Korm. rend. 11.§ (3) bb) bekezdése szerinti) tájékoztató kiadvány internetes elérhetősége.

A Szegedi Tudományegyetem honlapjáról elérhető a TTKar honlapja, ahol a hallgatók számára valamennyi oktatással kapcsolatos információ, így az eljárásokat és szabályokat tartalmazó Tanulmányi és Vizsgaszabályzat lineáris képzésre kifejlesztett változata is rendelkezésre áll.

http://www.sci.u-szeged.hu/SZTE TTK - Tanulmányi- és Vizsgaszabályzat

A TVSZ 2. sz. melléklete: Szakdolgozat, diplomamunka követelményei A TVSZ 4. sz. melléklete: A zárt védési eljárású szakdolgozatok és diplomamunkák kezeléséről A TVSZ melléklete az átlagszámításhoz. A 2006-2007. tanévtől érvényes TVSZ letölthető PDF formátumban (hatályos: 2006.09.01-től).

107

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tanulm-_s-vizsgszab.pdf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/atlagszamttk.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tvsz-4mell25_2005_2006.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/sztettk/szabaly/tvsz-2mell59_2001_2002.rtf

http://www.sci.u-szeged.hu/


IV.A képzés személyi feltételei

4.1. A szakfelelős, a szakirány felelősök és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus

( szf: szakfelelős, szif: szakirányfelelős a szakiránya

megadásával! zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mesterképzésben összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Prof. Dr. Toldi József szf DSc, habil. tanszékvezetőegyetemi tanár

T 1 23/23/23

Prof. Dr. Erdei László szif DSc, habil. tanszékvezetőegyetemi tanár

T - 18/18/18

Dr. Farkas Tamás szif PhD egyetemi docens T - 8/8/8Dr. Körmöczi László szif CSc tanszékvezető

egyetemi docensT - 22/24/24

Dr. Rákhely Gábor szif PhD egyetemi docens T - 14/14/14Prof. Dr. Boros Imre zvf DSc, habil. tanszékvezető

egyetemi tanárT - 22/22/22

Prof. Dr. Erdei László zvf DSc, habil. tanszékvezetőegyetemi tanár

T - 18/18/18

Prof. Dr. Gallé László zvf DSc, habil. egyetemi tanár T - 13/16/16Prof. Dr. Toldi József zvf DSc, habil. tanszékvezető

egyetemi tanárT 1 23/23/23

39


4.2. Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói A TÖRZSANYAG

TANTÁRGYAINAK MEGNEVEZÉSE

(ALAPOZÓ ÉS SZAKMAI

TÖRZSTÁRGYAK)

A tantárgy oktatóiOktató neve(A tantárgy

blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N


tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben /

Mo-on

Alapozó tárgyak (természettudományos és nem természettudományos)1.Biofizika ea. Dorogi Márta - E T1 I N 2/2/2

2. Biológiai kémia ea.

Dr. Lehoczkiné Dr. Simon Mária

CSchabil

egy.docens

T1 I N 15/15/15

3. Biológiai mérési módszerek gy.

Dr. Kissné Dr. Deér Aranka

PhD egy.docens

T1 N I 2/2/2

4. Biomatemati-ka és biostatisztika ea.

Homolya Ernő - E E I I 4/4/4

4. Biomatemati-ka és biostatisztika gy.

Homolya Ernő- E E I I 4/4/4

5. Szakirodalma-zás, pályázatírás

Dr. Pécsváradi Attila PhD egy.docens

T1 I I 20/20/20

Szakmai alapozó ismeretek

1. Általános ökológia ea.

Prof. Dr. Gallé László DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 13/16/16

2. Genetika-Populáció-genetika ea.

Prof. Dr. Maróy Péter DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 17/17/17

3. Molekuláris biológia ea.

Prof. Dr. Boros Imre DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 22/22/22

4. Sejtbiológia ea.

Dr. Laskay Gábor CSc egy.docens

T1 I N 8/8/8

40


Szakmai törzsanyag

1. Biotechnológia MSc Dr. Rákhely Gábor PhD

egy.docens T1 I N 14/14/14

2. Evolúcióbiológia-Zoológia MSc

Dr. Pénzes Zsolt PhD egy. docens

T1 I N 14/14/14

3.Humánbiológia MSc Dr. Marcsik

AntóniaCSc egy.

docensT1 I N 14/16/18

4. Mikrobiológia MSc Dr. Vágvölgyi

CsabaDSc

tansz. vez.egy. docens T1 I N 17/19/19

Dr. Varga János PhD egy.docens T1 I N 0/0/0

5. Növénybiológia MSc Prof. Dr. Erdei

LászlóDSc

habil.egy.tanár

T1 I N 18/18/18

Dr. Laskay Gábor CSc egy.docens

T1 I N 8/8/8

Dr. Mihalik Erzsébet

CSc tanszékvezető egy.

docens

T1 I N 9/11/11

Dr. Tari Irma CSchabil.

egy. docens

T1 I N 7/9/9

6. Szabályozásbiológia-Fiziológia MSc

Prof. Dr. ToldiJózsef

DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 23/23/23

7. Szakirodalmi orientáció

Dr. Szőllősi Istvánné CSc egy.

docensT1 I N 3/3/3

8.Természet- és Környezetvédelem biológusoknak MSc

Dr. Margóczi Katalin

PhD egy. docens

T1 I N 13/25/25

41


A DIFFERENCIÁLT SZAKMAI

A tantárgy oktatói

ISMERETEK TANTÁRGYAINAKMEGNEVEZÉSE

Oktató neve(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy felelősét

tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglalkozást

tart I / N


tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben /

Mo-onMolekuláris biológus-Biotechnológus szakirány

Kötelező tárgyak

1.Biokémia ea. MScD Dr. Hermesz

EditPhD egy.

adjunktusT1 I N 3/3/3

2. Biotechnológia ea. MScD Prof. Dr.

Kovács KornélDSc, habil.

tanszékvezetőegyetemi

tanár

T1 I N 9/18/18

Klem József - egy. tanársegéd

T1 I N 0/0/0

3. Biotechnológia gy. MScD Dr. Rákhely

GáborPhD

egy.docens T1 N I 14/14/14

Dr. Perei Katalin PhD egy.

adjunktus T1 N I 0/7/7

4. Experimentális mikológia ea. MScD

Dr. Kucsera Judit

PhD egy.docens

T1 I N 5/5/5

5.Experimentális mikológia gy. MScD

Dr. Pfeiffer Ilona

PhD egy.docens

T1 N I 2/2/2

Dr. Hamari Zsuzsa

PhD egy. adjunktus

T1 N I 0/0/0

6. Genetika ea. MScD Prof. Dr.

Maróy PéterDSc

habil.egy.tanár

T1 I I 17/17/17

7. Genetika gy MScD

Dr. Török Tibor

PhD egy.docens

T1 N I 6/6/6

Dr. Mink Mátyás

CSc egy.docens

T1 N I 4/4/4

Dr. Sinka Rita PhD egy adjunktus T1 N I 0/0/08.Mikrobiológia molekuláris biológusoknak gy. MScD

Dr. Papp Tamás

PhD egy.adjunktus

T1 N I 6/6/6

9.Molekuláris biológia ea. MScD

Prof. Dr. Boros Imre

DSc, habil.


tanár

T1 I I 22/22/22

10.Molekuláris biológia gy. MScD


DSc, habil.


tanár

T1 I I 22/22/22

42


Kötelezően választható tárgyak11.Alkalmazott biokatalízis MScD

Dr. Lehoczkiné Dr. Simon Mária

CSchabil

egy.docens

T1 I N 15/15/15

12.Bioinformatika ea. MScD

Dr. Rákhely Gábor

PhD egy.docens

T1 I I 14/14/14

Dr. Medzihradszky Fölkl Katalin

PhD tudományos főmunkatárs E I N 0/0/0

Dr. Kós Péter PhD tudományosmunkatárs E I I 0/0/0

Prof. Dr. Puskás László G.

DSc tudományos főmunkatárs E I N 0/0/0

13.Bioinformatika gy. MScD

Dr. Rákhely Gábor

PhDegy.

docens T1 I I 14/14/14

Dr. Kós Péter PhD tudományosmunkatárs E I I 0/0/0

14.Biotechnológia extrém körülmények között ea MScD

Tóth András - tud. segédmts T1 I N 2/2/2

15.Evolúcióelmélet molekuláris forradalma ea. MScD

Dr. Török Tibor

PhD egy. docens

T1 I N 2/2/2

16.Fejlődésgenetikaea. MScD

Prof. Dr. Maróy Péter

DSchabil.

egy.tanár

T1 I I 17/17/17

Dr. Sinka Rita PhD egy adjunktus T1 N I 0/0/017. Génműködés szabályozás ea. MScD


DSc, habil.


tanár

T1 I I 22/22/22

18.Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában ea. MScD

Dr. Györgyey János

CSc és

PhD

tudományos főmunkatárs

E I N 2/2/2

19. Molekuláris medicina ea. MScD

Dr. Oláh Zoltán

CSc tudományos munkatárs

E I N 4/4/4

20.Molekuláris neurofiziológia ea. MScD

Prof. Dr. Tamás Gábor

DSchabil.

egy. docens

T1 I N 5/5/5

21.Növényi biotechnológia ea. MScD

Dr. Szabó Margit

CSc egy. docens

T1 I I 5/5/5

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14

43



CSc és

PhD


E I N 2/2/2

22. Patológiás anyagcsere folyamatok ea. MScD

Dr. Szőllősi Istvánné

CSc egy. docens

T1 I N 3/3/3

23. Új gyógyszer-hatóanyagok felfedezése ea. MScD

Dr. Oláh Zoltán

CSc tudományos munkatárs

E I N 4/4/4

Választható tárgyak

Az extracelluláris mátrix genetikája ea.MScD

Dr. Mink Mátyás CSc egy.docens

T1 I N 4/4/4

Borászat biotechnológiája ea. MScD

Palágyi-Mészáros Lívia - tud. segédmts T1 I N 2/2/2

Tóth András- tud. segédmts T1 I N 2/2/2

Epigenetikus szabályozás ea. MScD

Dr. Gyurkovics Henrik

PhD tud. főmunkatárs

E I N 2/2/2


DSchabil.

egy.tanár

T1 I I 17/17/17

Genetikai hálózatok ea. MScD

Dr. Erdélyi Miklós PhD tudományos főmunkatárs

E I N 2/2/2


DSchabil.

egy.tanár

T1 I I 17/17/17

Genetikai kísérletek szem. MScD


DSchabil.

egy.tanár

T1 I I 17/17/17

Genetika története Dr Gausz János DSc tudományos tanácsadó E I N 2/2/2

Növény.mikróba szimbiózisok ea. MScD

Dr. Endre Gabriella PhD tud. főmunkatárs

E I N 2/2/2

Dr. Török Tibor PhD egy. docens

T1 I N 2/2/2

Sejt polaritás genetikája ea. MScD

Dr. Mihály József PhD tud. főmunkatárs

E I N 2/2/2


DSchabil.

egy.tanár

T1 I I 17/17/17

44


Neurobiológus szakirány

Kötelező tárgyak

1. Molekuláris neurobiológiaea. MScD

Prof. Dr. Gulya Károly

DSc, habil.


tanár

T1 I N 13/13/13

2. Molekuláris neurobiológia gy. MScD

Dr. Bakota Lídia PhD egy.adjunktus

T1 N I 6/6/6

3.Neurofiziológia alapjai ea. MScD

Prof. Dr. Tamás Gábor

DSc, habil.

egy.docens

T1 I N 5/5/5

4.Neurofiziológia alapjai gy. MScD

Dr. Farkas Tamás

PhD egy.docens

T1 N I 8/8/8

5.Összehasonlító neurobiológia gy. MScD

Dr. Kis Zsolt PhD egy.adjunktus

T1 N I 6/8/8

Dr. Bagyánszki Mária

PhD egy. adjunktus

T1 N I 14/14/14

6. A szenzoros működések neuroanatómiai alapjai a gerinces állatokban ea. MScD

Prof. Dr. Fekete Éva

DSc, habil.

egyetemi tanár

T1 I N 14/18/18

Kötelezően választható tárgyak7.Bioetika ea. MScD Prof. Dr. Szente

MagdolnaDSc

habil.egy.tanár

T1 I N 10/14/14

8.Endokrin gyógyszerfejlesztés a gyakorlatban ea. MScD

Dr. Varga Csaba PhD egy.docens

T1 I N 7/7/7

9. Hallásfiziológia ea. MScD


T1 I N 7/7/7

10.Idegrendszer ontogenezise ea. MScD

Prof. Dr. Szente Magdolna

DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 10/14/14

11.Intracelluláris szignalizációs utak ea. MScD

Prof. Dr. Gulya Károly

DSc, habil.


tanár

T1 I N 13/13/13

12. Központi idegrendszeri folyamatok ea. MScD

Prof. Dr. Toldi József

DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23


DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 10/14/14

45


13. Modern módszerek a neurobiológiában ea.MScD

Dr. Farkas Tamás

PhD egy.docens

T1 I N 8/8/8

14. Neuroendokrinológia ea. MScD


T1 I N 7/7/7

15. Neuronális és gliális plaszticitás ea. MScD


DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23

Prof. Dr. Párducz Árpád

DSc habil

egyetemi magántanár

E I N 2/0/0

16.Neuronhálózatok ea. MScD

Dr. Varga Csaba NF

PhD egy.tanársegéd

T1 I N 2/2/2

17.A motoros működések neuroanatómiai alapjai gerinces állatokban ea. MScD

Dr. Bagyánszki Mária

PhD egy.adjunktus

T1 I N 14/14/14

18.Pszichofarmakológia ea. MScD


DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23

19. Pszichofiziológia ea. MScD

Dr. Farkas Tamás

PhD egy.docens

T1 I N 8/8/8

20. Toxikológia ea. MScD


DSchabil.

egy.tanár

T1 I N 10/14/14


DSchabil.


tanár

T1 I N 23/23/23

Választható tárgyakA fejlődő csirkeembrió laboratóriumi vizsgálata gy. MScD

Prof. Dr. Fekete Éva

DSc, habil.

egyetemi tanár

T1 I I 14/18/18

Alkalmazott antropológia ea. MScD

Dr. Molnár Erika PhD egy.adjunktus

T1 I N 4/4/4

Endogén vazoaktív gázok biológiai tulajdonságai ea. MScD

Prof. Dr. Ifj. László Ferenc

DSc, habil.

egyetemi tanár

T I N 2/22/22

Fogászati antropológia ea. MScD

Dr. Marcsik Antónia

CSc egy. docens

T1 I N 14/16/18

Kemometriai módszerek biológiai alkalmazása ea. MScD

Dr. Rajkó Róbert PhD főiskolai tanár E I N 2/22/22

Osteológia ea. MScD Dr. Molnár Erika PhD egy.adjunktus

T1 I N 4/4/4

46


Oszcilláció, káosz és mintázatok ea. MScD Dr. Horváth

DezsőPhD egy.


Számítógépes biokémia ea. MScD Dr. Körtvélyesi

TamásPhD egy.

docensT1 I I 4/13/13

Történeti antropológia ea. MScD


CSc egy. docens

T1 I N 14/16/18

Növénybiológus szakirány

Kötelező tárgyak

1. A növényi hormonok hatásának molekuláris alapjai ea. MScD


egy. docens

T1 I N 7/9/9

2.Egyéni specializációs laborgyakorlat gy. MScD

Szakvezető oktató

3. Fotoszintézis ea. MScD

Prof. Dr. Lehoczki Endre

DSc, habil.

egyetemi tanár T1 I N 7/7/7

4.Fotoszintézis gy. MScD

Dr. Horváth Ferenc

PhD egy.adjunktus

T1 N I 8/8/8

5.Növénybiológia szem. MScD


egy. docens T1 I N 7/9/9

6. Növényi molekuláris biológia ea. MScD

Dr. Szabó Margit

CSc egy.docens

T1 I N 5/5/5

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14


CSc és PhD


E I N 2/2/2

7. Növényi molekuláris biológiagy. MScD

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14

8.Növényi stresszfiziológia ea. MScD

Prof. Dr. Erdei László

DSc, habil.

tanszékvezetőegyetemi tanár

T1 I N 18/18/18

Dr. Bagi István CSc egy. docens

T1 I N 20/20/20

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14

47




docens

T1 I N 9/11/11

Dr. Szabó Margit

CSc egy.docens

T1 I N 5/5/5



9.Növényi stresszfiziológia gy. MScD

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14

Dr. Horváth Ferenc

PhD egy.adjunktus

T1 N I 8/8/8

Dr. Pécsváradi Attila

PhD egy.docens

T1 I N 20/20/20

Kötelezően választható tárgyak10. A C4-es növények ökológiája ea. MScD


T1 I N 20/20/20

11.A növényi betegségellenállóság alapjai ea. MScD

Prof. Dr. Mesterházy Ákos

DSchabil.

akadémiai lev. tag

kórtani osztályvezető,

növénynemesítő,

egyetemi magántanár

E I N 2/2/4

12.A növényi membrántranszport molekuláris mechanizmusai ea. MScD

Dr. Horváth Ferenc

PhD egy.adjunktus

T1 N I 8/8/8

13.A növények kiválasztása ea. MScD



docens

T1 I N 9/11/11

14. A növények nitrogén anyagcseréje ea. MScD


PhD egy.docens

T1 I N 20/20/20

15.A növények reprodukciója ea. MScD



docens

T1 I N 9/11/11

16. Fitoremediáció ea. MScD


DSc, habil.


T1 I N 18/18/18

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14


PhD egy.docens

T1 I N 20/20/20

48




17. Fluoreszcenciás módszerek a sejtbiológiában ea. MScD

Dr. Laskay Gábor

PhD egy.docens

T1 I N 8/8/8

18.Fotoszintézis természetes környezetben szem. MScD


DSc, habil.


19.Géntechnológiai megoldások a növénybiológiában ea. MScD


CSc és PhD


E I N 2/2/2

20.Magasabbrendű szervezetek biotechnológiája ea. MScD

Prof. Dr. Kovács Kornél

DSc, habil.


T1 I N 9/18/18

Klem József - egy.tanársegéd

T1 I N 0/0/0

21.Növényi biotechnológia ea. MScD

Dr. Szabó Margit

CSc egy.docens

T1 I N 5/5/5

Dr. Csiszár Jolán

PhD egy.docens

T1 N I 12/14/14


CSc és PhD


E I N 2/2/2

22. Növény-mikróba kapcsolatok ea. MScD

Dr. Kredics László

PhD egy. tanársegéd

T1 I I 7/7/7

23.Növényökológa ea. MScD

Dr. Körmöczi László

CSc tanszékvezetőegy. docens

T1 I N 22/24/24

Választható tárgyakAlkalmazott növényélettan ea. MScD


DSc, habil.


T1 I N 18/18/18

A növényi szaporodás molekuláris biológiája ea.

Dr. Fehér Attila CSc tud. főmunkatárs

E I N 2/2/2

Arabidopsis genomika ea.

Dr. Szabados László

CSc tud. főmunkatárs

E I N 2/2/2

Botanika a képzőművészetekben MScD ea.

Dr. Kincsek Irén

Dr. univ. főiskolai docens T1 I N 4/14/14

Mikrobiológia gyakorlat növénybiológusoknak gy. MScD

Dr. Kredics László

PhD egy. tanársegéd

T1 I I 7/7/7

49


Növényi inváziók, inváziós növények ea. MScD


T1 I N 20/20/20

Növényi ökofiziológia ea. MScD


DSc, habil.


T1 I N 18/18/18

Pollenek és kölcsönhatásaik MScD ea.

Dr. Kincsek Irén

Dr. univ. főiskolai docens T1 I N 4/14/14

Talajmikrobiológia ea. MScD Dr. Manczinger

LászlóPhD egy.


Vegyszeres gyomirtás biokémiai és fiziológiai alapjai ea. MScD


DSc, habil.


Ökológus szakirány Kötelező tárgyak

1.Állatökológia ea. MScD

Prof Dr. Gallé László

DSc, habil.


2.Állatökológia laborgyakorlat MScD

Prof Dr. Gallé László

DSc, habil.


Gallé Róbert - egy.tanársegéd

T1 N I 6/6/6

3. Az ökológia válogatott alkalmazásai szem. MScD

Dr. Györffy György

CSc egy.docens

T1 I I 24/24/24


T1 N I 6/6/6

Dr. Molnár Nóra PhD egy.adjunktus

T1 N I 5/7/7

4.Élőhely és társulásismeret ea. MScD



T1 I I 22/24/24

5.Élőhely és társulásismeret gy. MScD



T1 I I 22/24/24

Zalatnai Márta - tudományos segédmts T1 N I 0/0/0

6.Fitotaxonómia ea. MScD


T1 I N 20/20/20

7. Mikrobiális ökológia ea. MScD

Dr. Manczinger László

PhD egy. docens

T1 I N 12/15/15

8.Növényökológia ea.MScD



T1 I I 22/24/24

50


9.Növényökológia gy.MScD



T1 I I 22/24/24


10. Ökológiai módszerek gy MScD


T1 N I 6/6/6



T1 I I 22/24/24


T1 I N 14/14/14

11.Természetvédelmi biológia és restaurációs ökológia MScD szem.

Dr. Margóczi Katalin

PhD egy. docens

T1 I N 13/25/25

12. Zootaxonómia ea.MScD


CSc egy.docens

T1 I I 24/24/24


T1 N I 6/6/6


T1 N I 5/7/7

Kötelezően választható tárgyak13. A fitocönológia klasszikus iskolái ea. MScD


T1 I N 20/20/20

14.A Hominid evolúció ökológiai vonatkozásai ea. MScD


CSc egy. docens

T1 I N 14/16/18

15.Biológiai modellezés gy. MScD


T1 I N 14/14/14

16. Entomológia ea. MScD


CSc egy.docens

T1 I I 24/24/24


T1 N I 5/7/7

17.Ökofiziológia ea. MScD


egy. docens

T1 I N 7/9/9

18. Ökológiai terepgyakorlat gy. MScD


T1 N I 5/7/7


T1 N I 6/6/6



T1 I I 22/24/24

51



T1 I N 14/14/14


19. Térinformatika gy. MScD

Dr. Kovács Ferenc

PhD egy.adjunktus

T1 N I 2/7/7

20.Válogatott fejezetek a gerincesek életmenet stratégiáiból ea. MScD


T1 N I 5/7/7

21.Válogatott fejezetek a gerinctelenek életmenet stratégiáiból ea. MScD


CSc egy.docens

T1 I I 24/24/24

22. Vegetációtérképezés gy. MScD



T1 N I 22/24/24

Választható tárgyakA környezetszennyezés mikrobiológiája ea. MScD

Dr. Manczinger László

PhD egy. docens

T1 I N 12/15/15

Fejezetek a pókok biológiájából ea. MScD


T1 N I 6/6/6

Növényi inváziók, inváziós növények ea. MScD


T1 I N 20/20/20

Történeti antropológia ea. Dr. Marcsik

AntóniaCSc egy.


52


4.4. Az oktatók személyi-szakmai adatai

* * *ÖnéletrajzokBiológus MSc

Szakfelelős: Prof. Dr. Toldi József

Név: Prof. Dr. Toldi József

Születési év: 1951.

Végzettség (oklevél szerinti):

egyetem

Szakképzettség: Okleveles biológia-kémia szakos középiskolai tanár

Jelenlegi munkahelye

(több munkahely esetén kérjük feltüntetni az első helyen foglalkoztató intézményt):

Szegedi Tudományegyetem, Összehasonlító Élettani Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör:

tanszékvezető egyetemi tanár

Tudományos fokozatok (tudományág megjelölésével):

- biológiai tudomány kandidátusa

- biológiai tudomány doktora

PhD esetén a dolgozat címe:

-

Fokozatszerzés éve: - kandidátusi (okl. sz. 11.479), 1986.

- MTA (doktori okl. sz.: 3.370), 1995.

Habilitáció éve: - 1995. (okl. kelte, száma: 34/1995, Szeged)

Tudományos/művészeti akadémiai tagság:

- MTA doktora (D.Sc.)

- dr. habil.

Ösztöndíjak:

Széchenyi professzori, Széchenyi István Ösztöndíj, Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj (időtartam)

Széchenyi professzori 1977-2001

53


Oktatott tárgyak: Összehasonlító élettan, Pszychopharmacologia, Toxikológia, Biológia alapjai, Testi és lelki egészség, Kóros idegi folyamatok biológiája

Oktatásban töltött idő: 31 év

Szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Oktatói gyakorlatomat az oktatásban eltöltött 31 év, egy tankönyv (társszerzőségben) és 3 jegyzet jelzi. Megkaptam a hallgatóktól a „Legjobb előadó” címet. Tudományos teljesítményemet közleményeim, a 190-t meghaladó kumulatív impakt faktor, szakmai elismerések (pl. Innovatív farmakológus I. díj), szakmai közéleti megbízások (MÉT alelnök, MITT vezetőségi tagság, MTA tanácskozó tagság, MTA doktor képviselői megbízás), konferencia-szervezési felkérések jelzik.

Az elmúlt 5 év legfontosabb , maximum 5 publikciója vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Horváth S., Prandovszky E., Kis Z., Krummenacher C., Eisenberg R.J., Cohen G.H., Janka Z., Toldi J. (2006) Spatiotemporal changes of the herpes simplex virus entry receptor nectin-1 in murine brain during postnatal development. J Neurovirol. 12(3): 161-170. IF.: 3.29Juhász-Vedres G., Rózsa É., Rakos G., Dobszay M., Kis Z., Wolfling J., Toldi J., Párducz Á., Farkas T. (2006) Dehydroepiandrosterone sulfate (DHEAS) is neuroprotective when administered either pre-or post-injury in a focal cortical cold lesion model. Endocrinology. 147(2): 683-6. IF.: 5.313Horváth S., Pradovszky E., Pankotai E., Kis Z., Farkas T., Boldogköi Z., Boda K. Janka Z. and Toldi J. (2005) Use of a recombinant pseudorabies virus to analyze motor cortical reorganization after unilateral facial denervation. Cereb Cortex., 15(4): 378-84. IF.: 6.187Boldogköi Z., Sík A., Dénes Á., Reichart A., Toldi J., Gerendai I., Kovács K. and Palkovits M (2004) Novel tracing paradigms-genetically engineered herpesviruses as tools for mapping functional circuits within the CNS: present status and future prospects.Prog Neurobiol. 72(6): 417-45. IF.: 11.789Horváth Sz., Z. Kis, Z. Boldogkői, A. Nógrádi and J. Toldi (2002) Estrogen-dependent neuronal plasticity demonstrated by pseudorabies virus tracing. Eur J Neurosci. 15(5): 937-43. IF.: 3.949

Az eddigi tudományos –szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

Németh H., H. Varga, T. Farkas, Z. Kis, L. Vécsei, S. Horváth, K. Boda, J.-R. Wolff and J. Toldi (2002) Long-term effects of neonatal MK-801 treatment on spatial learning and cortical plasticity in adult rats. Psychopharmacology, 160(1): 1-8.

IF.: 3.994Farkas T., J. Perge, Zs. Kis, J.-R Wolff and J. Toldi (2000) Facial nerve injury-induced disinhibition in the primary motor cortex of both hemispheres. European J Neurosci., 12(6): 2190-4.

IF.: 3.949Négyessy L., V. Gál, T. Farkas and J. Toldi (2000) Cross-modal plasticity of the corticothalamic circuits in rats enucleated on the firs postnatal day. European J Neurosci., 12(5): 1654-68. IF.: 3.949Toldi J., Fehér O. and Wolff J.R. (1996) Neuronal plasticity induced by neonatal monocular (and binocular) enucleation. Progress in Neurobiology, 48(3): 191-219.

IF.: 11.789Toldi J., Laskawi R., Landgrebe M. and Wolff J.R. (1996) Biphasic reorganization of somatotopy in the primary motor cortex follows facial nerve lesions in adult rats. Neurosci. Letters, 203(3): 179-82. IF.: 1.898

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység:

1998-2003 az MTA Közgyűléseinek választott doktor képviselője1997- a Magyar Élettani Társaság vezetõségi tagja2006- a Magyar Élettani társaság alelnöke2001- a Magyar Idegtudományi Társaság vezetõségi tagja2002-2004 az MTA tanácskozó tagja2004- a European Dana Alliance for the Brain magyarországi vezetõje

Nemzetközi kapcsolatok:

1979-2000 Georg August University, Göttingen (Prof. J.R. Wolff)

1994-2000 Munt Sinai Medical School, New York, (Prof. I. Bosis-Wollner)

54


1998- SUNY Downstate Medical Center, Brooklyn, NY, (Prof. I. Bodis-Wollner)

1999- Neurobiol. Inst., Slovak Academy of Sci., Kassa (Prof. Josef Burda)

2005- Weizmann Inst. Rehovot, Izrael (Prof. V. Teichberg)

55


Szakirányfelelősök:

Név: Prof. Dr. Erdei László



egyetem

Szakképzettség: Okl. biológus



Szegedi Tudományegyetem, Növényélettani Tanszék


tanszékvezető, egyetemi tanár


DSc biológia


Fokozatszerzés éve: 1989

Habilitáció éve: 1995


Ösztöndíjak: Groningeni Egyetem, Hollandia, UNESCO Posztdoktori ösztöndij (1 év), 1978

Okayamai Egyetem, Japán, Kutató vendégprofesszor (7 hónap), 1988/89

Széchenyi professzori,) Széchenyi professzori ösztöndíj: 1997-2001

Oktatott tárgyak: Növényi anyagcsereélettan; Növekedés-és fejlődésélettan; Növényi stresszélettan;Fitoremediáció; Növényi ökofiziológia; Alkalmazott növényélettan



Groningeni Egyetem, Hollandia, Posztdoktori ösztöndij (1 év), 1978, Okayamai Egyetem , Japán, Vendégprofesszor (7 hónap), 1988/89, Kuwaiti Egyetem, Kuwait, Professzor (növényélettan, 1 év), 1994/95, 1992. Akadémiai Díj, 2002. A Magyar Növényélettani Társaság Farkas Gábor díja2005. A Temesvári Bánát Agrártudományi Egyetem díszdoktora2006. A Magyar Köztársasági Érdemkereszt Arany fokozata107 angol nyelvű, 20 magyar nyelvű cikk, 130 előadás és poszterkivonat, 148 kumulatív impakt faktor, 943 független idézet, Nemzetközi folyóíratnak referált kézíratok: J. Plant Physiol. 70 (+350 kézirat bíráltatása és döntés a publikálásról);Physiol. Plant. 35; Biochemie und Physiologie der Pflanzen 25;Cer. Res. Comm. 30;Acta Agron. Hung. 6; Acta Biol. Acad. Sci. Hung. 4;J. Kuwait University (Science) 4; Aquatic Botany 1; Botanical Bulletin of Academica Sinica 1; Environ. Exp. Bot. Environ. Pollut. 1;Folia Geobotanica 1;Oikos 1;Plant and Soil 1.

56



Erdei L. (szerk).: Növényélettan. Növekedés-és fejlődésélettan. Szeged, JATEPress, 2004. pp. 366.Fediuc, E., Erdei, L. (2002) Physiological and molecular aspects of cadmium toxicity and protective mechanisms induced in Phragmites australis and Typha latifolia. J. Plant Physiol. 159: 265-271.Horváth, F., Erdei, L., Wodala, B., Homann, U., Thiel, G. (2002) K+ outward rectifying channels as targets of phosphatase inhibitor deltamethrin in Vicia faba guard cells. J. Plant Physiol. 159: 1097-1103.Rios-Gonzalez, K., Erdei, L., Lips, S.H. (2002): The activity of antioxidant enzymes in maize and sunflower seedlings as affected by salinity and different nitrogen sources. Plant Science 162: 923-930.Erdei, L., Tari, I., Csiszár, J.,Pécsváradi, A.,Horváth, F.,Szabó, M., Ördög, M., Cseuz, L., Zhiponova, M., Szilák, L., Györgyei, J. (2002) Osmotic stress responses of wheat species and cultivars differeing in drought tolerance: some interesting genes (advaices for gene hunting). Acta Biol. Szeged. 46 (3-4):63-65.Gallé, Á.,. Csiszár, J., Tari, I., Erdei, L. (2002) Changes in water and chlorophyll fluorescence parameters under osmotic stress in wheat. Acta Biol. Szeged. 46 (3-4):85-86.Zhiponova, M., Szilák, L., Erdei, L., Györgyei, J., Dudits, D. (2002) Comparative approach for the isolation of genes involved in the osmotolerance of wheat. Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 49-51.Horváth, F., Erdei, L., Wodala, B., Homann, U., Thiel, G. (2002) Deltamethrin rescues run down of K+ outward rectifying channels in Vicia faba guard cells. Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 19-20.Horváth, F., Wodala, B., Erdei, L., Moroni, A., Van Etten, J. (2002) pH-dependent regulation of a potassium channel protein encoded by a Chlorella virus PBCV-1. Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 21-22.Tari, I., Csiszár, J., Szalai, G., Horváth, F., Pécsváradi, A., Kiss, G., Szepesi, Á., Szabó, M., Erdei, L. (2002) Acclimation of tomato plants to salinity stress after a salicylic acid pre-treatment. Acta Biol. Szeged. 46(3-4): 55-56.Cseuz, L., Pauk, J., Kertész, Z., Matuz, J., Fónad, P., Tari, I., Erdei, L. (2002) Wheat breeding for tolerance to drought stress at the Cereal Research Non-Profit Company. Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 25-26.Dulai, S., Horváth, F., Pécsváradi, A., Bondár, M., Molnár, I., Erdei, L. (2002) Does increased photorespiration protect the leaves of common reed living in fragmented patches from excess light? Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 155-156.Banko L., Ördög, M., Erdei, L. (2002) The role of rhizome system in the distribution of cadmium load among ramets of Phragmites australis. Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 81-82.Sági, B., Erdei, L. (2002) Distinct physiological characteristics of two subspecies of Aster tripolium L. (2002) Acta Biol. Szeged. 46 (3-4): 257-258.Csiszár J., Szabó M., Erdei L., Márton L., Horváth F., Tari I. (2004) Auxin autotrophic tobacco callus tissues resist oxidative stress: the importance of glutathione S-transferase and glutathione peroxidase activities in auxin heterotrophic and autotrophic calli. J. Plant Physiol. 161: 691-699.Fediuc, E., Lips, S.H., Erdei, L. (2004) O-acetylserine(thiol)lyase activity in Phragmites and Typha plants under NaCl and cadmium stress conditions and the involvement of ABA in the stress response. J. Plant Physiol. 162:865-872. Csiszár J., Szabó M., Erdei L., Márton L., Horváth F., Tari I. (2004) Auxin autotrophic tobacco callus tissues resist oxidative stress: the importance of glutathione S-transferase and glutathione peroxidase activities in auxin heterotrophic and autotrophic calli. J. Plant Physiol. 161: 691-699.Wodala B., Deák Zs., Vass, I., Erdei L, Horváth F. (2005) Nitric oxide modifies photosynthetic electron transport in pea leaves. Acta Biol. Szeged. 49 (1-2): 7-8.Bartha B., Kolbert Zs., Erdei L. (2005) Nitric oxide production induced by heavy metals in Brassica juncea L. Czern. and Pisum sativum L. Acta Biol. Szeged. 49 (1-2):9-12.Kolbert Zs., Bartha B., Erdei L. (2005). Generation of nitric oxide in roots of Pisum sativum, Triticum aestivum and Petroselinum crispum plants under osmotic and drought stress. Acta Biol. Szeged. 49 (1-2): 13-16.Csiszár J., Fehér-Juhász E., Kótai É., Ivankovits-Kiss O., Horváth V.G., Mai A., Gallé Á., Pauk J., Dudits D., Erdei L. (2005) Effect of osmotic stress on antioxidant enzyme activities in transgenic wheat calli bearing MsALR gene. Acta Biol. Szeged. 49 (1-2):

57



Erdei, L., Kuiper, P.J.C. (1979) The effects of salinity on growth, cation content, Na+-uptake and translocation in salt-sensitive and salt-tolerant Plantago species. - Physiol. Plant. 47: 95-99.

Erdei, L., Oláh, Z., Bérczi, A. (1984) Phases in potassium transport and their regulation under near-equilibrium conditions in wheat seedlings. - Physiol. Plant. 60: 81-85.

Fediuc, E., Erdei, L. (2002) Physiological and molecular aspects of cadmium toxicity and protective mechanisms induced in Phragmites australis and Typha latifolia. J. Plant Physiol. 159: 265-271

Erdei, L., Horváth, F., Tari, I., Pécsváradi, A., Szegletes, Zs., Dulai, S. (2001) Differences in photorespiration, glutamine synthetase and polyamines between fragmented and closed stands of Phragmites australis in Lake Balaton. Aq. Bot. 69: 165-176.

Erdei L. (szerk).: Növényélettan. Növekedés-és fejlődésélettan. Szeged, JATEPress, 2004. pp. 366.


1982-1991: A Magyar Növényélettani Bizottság nemzeti képviselője a "Federation of European Societies of Plant Physiology" (FESPP)-nél.1986-1992: A "Biochemie und Physiologie der Pflanzen" (BPP), Jena, Németország

szerkesztőbizottsági tagja.1991- jelen: A Magyar Növényélettani Társaság elnöke.1991- 1998: A Magyar Növényélettani Társaság képviselője a "Federation of European Societies of Plant Physiology" (FESPP)-nél.1992- 1996: A "Physiologia Plantarum" (Lund, Svédország) tanácsadói szerkesztőbizottsági tagja.1993- 2000: A "Journal of Plant Physiology" (Stuttgart, Németország) szerkesztő-

bizottsági tagja.1996-2005: Az MTA Növényélettani Bizottságának társelnöke.1996-1998: A FESPP "Incoming President"-je.1998-2000: A FESPP elnöke2000-2002: A FESPP “Past-President”-je1998- 2003: Bolyai Ösztöndíj Bírálóbizottság tagja1998- jelen : COST Action 837 , 859 Executive Committee tagja 2000-2003: OTKA Agrár I. Szakzsüri tagja2000-: A "Journal of Plant Physiology” Subject Editor-a (Élettan)2000-2004: A NATO “Life Sciences and Technology” Panel tagja2001-2003: A MAB Biol. Tud. Bizottságának tagja2001-: SZTE habilitációs Szakbizottság (biológiatudomány) tagja

2007- MTA közgyűlési képviselő (Növényélettani Bizottság)


Lipcsei Egyetem, Biológiai Intézet I., Növényélettani Tanszék

„Bánát” Agrártudományi Egyetem, Temesvár

Ben Gurion Egyetem, Beersheva, Izrael

58


Név: Dr. Farkas Tamás


Végzettség (oklevél szerinti): egyetem

Szakképzettség: Biológia-kémia szakos középiskolai tanár, PhD



SZTE TTK Összehasonlító Élettani Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör: egyetemi docens


PhD biológia

PhD esetén a dolgozat címe: Idegi plaszticitás tanulmányozása patkány szomatoszenzoros és motoros kérgén


Habilitáció éve: ---

Tudományos/művészeti akadémiai tagság: MTA köztestületi tag

Ösztöndíjak: Tempus Ösztöndíj, 1993, 3 hónap, Göttingen, Németország

Humboldt Ösztöndíj, 2000, 6 hónap, Göttingen, Németország


Békéssy Gyögy Posztdoktori Ösztöndíj, 2001-2004

Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2005-

Oktatott tárgyak: Összehasonlító élettan előadás 2, Összehasonlító élettan gyakorlat 1-2

Válogatott fejezetek az élettan tágyköréből gyakorlat

Pszichofiziológia, Etológia, Modern módszerek a neurobiológiában



59



Szegedi, V., Juhasz, G., Rózsa, E., Juhasz-Vedres, G., Datki, Z., Fulop, L., Bozso, Z., Lakatos, A., Laczko, I., Farkas T., Kis, Z., Toth, G., Soos, K., Zarandi, M., Budai, D., Toldi, J. and Penke, B. Endomorphin-2, an endogenous tetrapeptide protects against Aβ1-42 in vitro and in vivo. FASEB Journal, 2006 20: 1191-3. IF: 6.820Shemer, I., Holmgren, C., Min, R., Fulop, L., Zilberter, M., Sousa, K.M., Farkas T., Hartig, W., Penke, B., Burnashev, N., Tanila, H., Zilberter, Y. and Harkany, T. Non-fibrillar β-amyloid abates spike-timing dependent synaptic potentiation at excitatory synapses in layer 2/3 of the neocortex by targeting postsynaptic AMPA receptors. European Journal of Neuroscience, 2006 23 (8): 2035-2047 IF: 3.820Juhasz-Vedres, G., Rozsa, E, Dobszay, M.B., Kis, Z., Wolfling, J., Toldi, J., Parducz, A. and Farkas, T. Dehydroepiandrosterone sulfate (DHEAS) is neuroprotective when administered either pre- or post-injury in a focal cortical cold lesion model. Endocrinology, 2006 147(2):683-6 IF: 5.151Szegedi, V, Fulop, L, Farkas, T, Rozsa, E, Robotka, H, Kis, Z, Penke, Z, Horvath, S, Molnar, Z, Datki, Z, Soos, K, Toldi, J, Budai, D, Zarandi, M, Penke, B. Pentapeptides derived from Abeta 1-42 protect neurons from the modulatory effect of Abeta fibrils--an in vitro and in vivo electrophysiological study. Neurobiol of Disease, 2005 Apr;18(3):499-508. IF 4.389Horvath, S., Pankotai, E., Pradovszky, E., Kis, Z., Farkas, T., Boldogkoi, Z., Boda, K. and Toldi, J. Analysing motor cortical reorganization after unilateral facial denervation with a recombinant pseudorabies virus. Cerebral Cortex, 2005 15(4):378-84 IF.: 5.322


Farkas, T., Perge, J., Kis, Z., Wolff, J. R. and Toldi, J., Facial nerve injury-induced disinhibition in the primary motor cortices of both hemispheres. European Journal of Neuroscience, 2000. 12: 2190-4. IF: 3.820Negyessy, L., Gal, V., Farkas, T. and Toldi, J., Cross-modal plasticity of the corticothalamic circuits in rats enucleated on the first postnatal day. European Journal of Neuroscience, 2000. 12: 1654-68. IF: 3.820Farkas, T., Kis, Zs., Toldi, J. and Wolff, J.R., Activation of the primary motor cortex by somatosensory stimulation in adult rats is mediated mainly by associational connections from the somatosensory cortex. Neuroscience, 1999. 90: 353-361.

IF: 3.456Toldi, J., Farkas T., and Volgyi B., Neonatal enucleation induces cross-modal changes in the barrel cortex of rat. A behavioural and electrophysiological study. Neuroscience Letters, 1994. 167: 1-4. IF: 2.019Volgyi, B., Farkas T., and Toldi. J., Compensation of a sensory deficit inflicted upon newborn and adult animals. A behavioural study. Neuroreport, 1993. 4: 827-829.

IF: 2.351


Köztársasági Ösztöndij Birálóbizottság, tag, 2005-

Élettan Szegedi Oktatásáért és Kutatásáért Alapítvány, titkár, 2005

Tagság szakmai szervezetekben: Magyar Idegtudományi Társaság, European Neuroscience Association, Magyar Élettani Társaság, Magyar Humboldt Társaság


Dr. Tibor Harkány, Division of Molecular Neurobiology, Department of Medical Biochemistry and Biophysics, Karolinska Institutet, Stockholm, Svédország, 2005-

Prof. Josef Burda, Neurobiol. Inst., Slovak Academy of Sci., Kassa, Szlovákia 1999-

Prof. J.R. Wolff, Zentrum Anatomie, Georg August Universitat, Göttingen, Németország 1993-2000

60


Név: Dr. Körmöczi László

Születési év: 1956


egyetem

Szakképzettség: okleveles biológus



Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai Tanszék


tanszékvezető egyetemi docens


CSc biológia



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Széchenyi professzori ösztöndíj: 2000-2003

Oktatott tárgyak: Digitális vegetációtérképezés előadásNövénycönológia előadásÖkológiai módszerek előadásRegionális biogeográfia előadásBiogeográfia előadásÉlőhely- és társulásismeret előadás és gyakorlatSpeciális vizsgálati módszerek gyakorlatSzakirodalmazás technikája gyakorlatSzünbotanika előadás és gyakorlatTerepgyakorlat, ökológia gyakorlat



1980-1990 József Attila Tudományegyetem Növénytani Tanszék

1990- József Attila Tudományegyetem, majd Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék

61



Zalatnai M., Körmöczi L. (2004): Fine scale pattern of the boundary zones in alkaline grasslands communities. Community ecology, 5: 235-246.

Körmöczi, L., Margóczi, K., Gallé, L. (2003): Élőhelytípusok, életközösségek és térképezésük a Tisza-völgy hazai szakaszán. In: Teplán, I. (szerk): A Tisza és vízrendszere II., MTA Társadalomkutató Központ, Budapest, pp. 43-64.

Körmöczi, L., Margóczi, K., Gallé, L., Györffy, Gy. (1999): Effect of land-use change and climate fluctuation on grassland structure. — In: Kovács-Láng, E., Molnár, E., Kröel-Dulay, Gy., Barabás, S. (eds): Long term ecological research in the Kiskunság, Hungary. Vácrátót, pp. 46-47.

Körmöczi, L., Gallé, L., Györffy, Gy. , Margóczi, K. (2000): Successional dynamics of sand dune plant and invertebrate communities: the role of stress and disturbances. In: Lajtha, K., Vanderbilt, K. (eds): Coopoeration in Long Term Ecological Research in Central and Eastern Europe, Oregon State University, pp. 77-83.

Gallé, L., Körmöczi, L. (2000): Ecology of River valleys. Szeged.


Gallé, L., Györffy, Gy., Hornung, E., Körmöczi, L. (1988): Indication of environmental heteromorphy and habitat fragmentation by invertebrate communities in grasslands. In: Bohac, J., Ruzicka, V. (eds.): Proc. Vth Int. Conf. Bioindicatores Deteriorisationis Regionis, Ins. of Landscape Ecology CAS, Czeske Budejovice, pp. 167-170.

Körmöczi, L., Balogh, A. (1990): The analysis of pattern change in a Hungarian sandy grassland. In: Krahulec, F., Agnew, A.D.Q., Agnew, S., Willems, J.H. (eds.): Spatial processes in plant communities. pp. 49-58.Gallé, L., Margóczi, K., Kovács, É., Györffy, G., Körmöczi, L., and Németh, L. (1995): River valleys: Are they ecological corridors? - Tiscia 29, 53-58.

Györffy, Gy., Körmöczi, L. (2001): How to decrease the negative effects of medium intensity disturbances on arthropod communities. — Web Ecol. 2, 14-21.Zalatnai M., Körmöczi L. (2004): Fine scale pattern of the boundary zones in alkaline grasslands communities. Community ecology, 5: 235-246.


MTA Ökológiai Bizottság tagja 1987-1989, 1999-Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület szakosztályvezetője 1987-International Association for Vegetation Science tagja 1987-Tiszakutató Munkacsoport tagja 1988-MTA SZAB Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottság tagja 1991-Tiscia (an ecological journal) c. folyóirat szerkesztője 1993-JATE TTK Tanulmányi Bizottság tagja 1996-1999OTKA Szupraindividuális Biológiai Szakbizottság tagja 1997-1999Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület társelnöke 1998-MTA SZAB Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottság titkára 1998-Scientific Committee on Problems of the Environment Magyar Nemzeti Bizottságának tagja 2000-SZTE TTK dékánhelyettese 2000-2002MTA SZAB Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottság elnöke 2002-MTA Ökológiai Bizottság titkára 2005-Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének alelnöke 2006-Magyar Biológiai Társaság Ökológiai Szakosztály vezetőségi tagja 2006-OTKA Szupraindividuális Biológiai Szakbizottság tagja 2004-2006


Lodzi Egyetem, Lengyelország 2×1 hét, 1985, 1987Turkui Egyetem, Finnország 1 hét, 1990Complutense Egyetem, Madrid, Spanyolország 2 hónap 1993Vrije Egyetem, Brüsszel, Belgium 1 hónap 1999

62


Név: Dr Rákhely Gábor


Végzettség (oklevél szerinti): JATE TTK Vegyész szak

Szakképzettség: vegyész, biológus



SzTE TTK Biotechnológiai Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tanszekvezető helyettes, egyetemi docens


PhD, biológia, 1998

PhD esetén a dolgozat címe: Mezofil és hipertermofil eredetű termostabil hidrogenázok molekuláris biológiája


Habilitáció éve: -

Tudományos/művészeti akadémiai tagság: -

Ösztöndíjak: 1992-1993. “Magyar Tudományért Alapítvány”-ösztöndíj tól1994-1995 A Magyar Tudományos Akadémia “Fiatal Kutatói” ösztöndíja2006-2007 Öveges József ösztödíj


2001-2004 Békéssy György poszdoktorális ösztöndíj

Oktatott tárgyak: biotechnológia elmélet, gyakorlat, alap és haladó szinten, bionformatika elmélet, gyakorlat, alap és haladó szinten, szkairodalmi tanulmányok mind a két témakörben



bioenergetika, redox metalloenzimek, hidrogenáz enzim, hidrogén- és kénanyagcsere; fotoszintézis, anaerob légzés; fotoszintetizáló, (hiper)termofil és anaerob mikroorganizmusok; biodegradációban fontos aerob baktériumok, di- és monooxigenázok, biodegradáció, bioremediáció, bioremediáció, mikrobiális biotechnológia, rekombináns fehérjetermeltetés, fotoszintetizáló baktériumok genomikája

technikák: molekuláris biológia, prokarióta genetika, funkcionális genomika, fehérje

63


biokémia, oligonukleotid szintézis


G. Maróti, B. D. Fodor, G. Rákhely, Á. T. Kovács, S. Arvani, K. L. Kovács. Accessory proteins functioning selectively and pleiotropically in the biosynthesis of [NiFe] hydrogenases in Thiocapsa roseopersicina. Eur. J. Biochem., 270(10), 2218-27. 2003.

B. D. Fodor, Á. T. Kovács, R. Csáki, É. Hunyadi-Gulyás, É. Klement, G. Maróti, L. S. Mészáros, K. F. Medzihradszky, G. Rákhely, K. L. Kovács. Modular broad-host-range expression vectors for single protein and protein complex purification. Appl. Environm. Microbiol., 70, 712-721. (2004)G. Rákhely, Á. T. Kovács, G. Maróti, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, D. Latinovics, K. L. Kovács. A cyanobacterial type, heteropentameric NAD+ reducing [NiFe] hydrogenase in the purple sulfur photosynthetic bacterium, Thiocapsa roseopersicina. Appl. Environm. Microbiol., 70, 722-728. (2004)Kovács, K. L., Á. T. Kovács, G. Maróti, L.S. Mészáros, J. Balogh, D. Latinovics, A. Fülöp, R. Dávid, E. Dorogházi and G. Rákhely, The hydrogenases of Thiocapsa roseopersicina. Biochemical Society Transactions 33: 61-63 (2005).Rákhely G, Laurinavichene TV, Tsygankov AA, Kovács KL (2007) The role of Hox hydrogenase in the H2 metabolism of Thiocapsa roseopersicina. Biochim Biophys Acta DOI 10.1016/j.bbabio.2007.02.004


Szabó, P., J. Moitra, A. Rencendorj, G. Rákhely, T. Rauch, and I. Kiss: Identification of a Nuclear Factor-I Family Protein Binding Site in the Silencer Region of the Cartilage Matrix Protein Gene J. Biol. Chem. 270(17), 10212-10221 (1995)Rákhely, G., A. Colbeau, J. Garin, P.M. Vignais, and K.L. Kovács Unusual Gene Organisation of hydSL, the Stable [NiFe] Hydrogenase in the Photosynthetic Bacterium, Thiocapsa roseopersicina J. Bacteriol. 180, 1460-1465 (1998).G. Rákhely, Á. T. Kovács, G. Maróti, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, D. Latinovics, K. L. Kovács. A cyanobacterial type, heteropentameric NAD+ reducing [NiFe] hydrogenase in the purple sulfur photosynthetic bacterium, Thiocapsa roseopersicina. Appl. Environm. Microbiol., 70, 722-728. (2004)Kovács, Á. T., G. Rákhely, D.F. Browning, A. Fülöp, G. Maróti, S.J.W. Busby and K.L. Kovács. An FNR-type regulator controls the anaerobic expression of Hyn hydrogenase in Thiocapsa roseopersicina. J Bacteriol. 187: 2618-2627 (2005)Rákhely G, Laurinavichene TV, Tsygankov AA, Kovács KL (2007) The role of Hox hydrogenase in the H2 metabolism of Thiocapsa roseopersicina. Biochim Biophys Acta DOI 10.1016/j.bbabio.2007.02.004


Tagja a Magyar Biokémikusok EgyesületénekMagyar Biofizikai TársaságnakMagyar Mikrobiológiai TársaságnakMagyar Energetikai TársaságnakMagyar Bioinformatikai TársaságnakMagyar Biogáz EgyesületSZTE Biológus Tanszékcsoport, vezetőségi tag, PR felelős 2004Környezettudományi PhD iskola alapító tag, környezettudományi, környezetmérnöki BSc akkreditáció, szakmai felelős


Tagja aEuropean Federation of Biotechnology, ESABThe International Society of Extremophiles COST Akció 818, COST Akció 841 EU Management Comittee tagCOST 8.31 COST E23 EU tudományos együttműködési hálózat COST 868 tudományos együttműködési hálózat, magyar képviselőpartnere két EU FP6 projektnek, több, mint 10 ország laborjaival kooperál

64


Oktatók

Név: Dr. Bagi István



egyetem

Szakképzettség: okleveles biológia-kémia szakos középiskolai tanár





egyetemi docens


CSc, PhD – növényökológia


(A vegetációtérképezés elméleti kérdései)




-

Ösztöndíjak: Tudományos Minősítő Bizottság ösztöndíj (levelező) 1991-1994, MTA ÖBKI


-

Oktatott tárgyak: Növényrendszertan I,II., Adaptív növényi stratégiák, Magyarország és az Európai Unió védett növényei, A fitocönológia klasszikus iskolái, Általános talajtan, A füvek evolúciója és taxonómiája, Edényes epifitonok, Rovarfogó növények

Oktatásban töltött idő: 22 év (1984-2007)


225 tétel publikáció, 235 független citáció, 33 szakdolgozat, 2 Ph.D.dolgozat, 11 pályázat (2 OTKA) (1984-től folyamatosan), utóbbi 10 félévben átlagosan 12,0 óra heti óraterhelés (ETR-alapján)

Az elmúlt 5 év legfontosabb , maximum 5

Kovács,G.M., Jakucs,E., Bagi,I. 2007. Identification of host plants and description of sclerotia of the truffle Mattirolomyces terfezioides. - Mycol. Progress 6: 19-26. http://dx.doi.org/10.1007/s11557-006-0520-y

65


publikciója vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Bagi,I., Böszörményi,A. 2006. Süntök (Echinocystis lobata Torr. et Gray). In: Botta-Dukát,Z., Mihály,B. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line and More Kft, Budapest, pp. 143-170.Böszörményi,A., Bagi, I. 2006. Olasz szerbtövis (Xanthium strumarium subsp. italicum (Moretti) D. Löve). In: Botta-Dukát,Z., Mihály,B. Özönnövények II. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának Tanulmánykötetei 10., Line and More Kft, Budapest, pp. 193-245.Biró,M., Papp,O., Horváth,F., Bagi,I., Molnár,Zs., Czúcz,B. 2006. Élőhelyváltozások az idő folyamán. In: Török,K., Fodor,L.(eds.): A Nemzeti Biodiverzitás Monitorozás Eredményei I. Élőhelyek, mohák, gombák. - KvKM TVH, Budapest, pp. 51-69.Bagi,I. 2004. Selyemkóró (Asclepias syriaca L.). In: Miháy,B., Botta-Dukát,Z. (eds.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 319-336.


Botta-Dukát,Z., Balogh,L., Szigetvári,Cs., Bagi,I., Dancza,I., Udvardy,L. 2004. A növényi invázióhoz kapcsolódó fogalmak áttekintése, egyben javaslat a jövőben használandó fogalmakra és definíciókra. In: Miháy,B., Botta-Dukát,Z. (eds.) Biológiai inváziók Magyarországon. Özönnövények. A KvVM Természetvédelmi Hivatalának tanulmánykötetei 9. - TermészetBÚVÁR Alapítvány Kiadó, Budapest, p. 35-59.Bagi,I. 1998. A zárvatermő növények rendszerének kompendiuma. Átdolgozott kiadás. - Egyetemi jegyzet, JATEPress, Szeged, 146 pp.Bagi,I. 1998. A Botrychium virginianum (L.)Sw. kunfehértói állományának eredetéről. - Kitaibelia 3 (2): 199-208.Bagi,I. 1997. Átalakuló homoki vegetáció a Duna - Tisza közén. - Kitaibelia 2 (2): 253-264.Bagi,I. 1997. A vegetációtérképezés elméleti kérdései. - Kandidátusi értekezés, József Attila Tudományegyetem, Növénytani Tanszék, Szeged, 101 pp. + 3 tab.


MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottsága (2005- ), Magyar Biológiai Társaság Botanikai Szakosztály elnökségi tag (1991-2003) Magyar Környezeti Nevelési Egyesület (1992- ), Kitaibelia szerkesztőbizottsági tag (1998-


British Ecological Society rendes tag (1991-2006), International Association of Vegetation Science (1989- )

66


Név: Dr. Bakota Lidia



egyetem

Szakképzettség: molekuláris biológus és biotechnológus,(No. 282/1996)



Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Állattani és Sejtbiológiai Tanszék


egyetemi adjunktus


PhD Biológia


A kalmodulin génexpresszió változása a patkányagyban fejlődésélettani és kísérletes körülmények között


Habilitáció éve:


MTA köztestületi tag

Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Sejtbiológia (gyakorlat, szeminárium alapképzésben; több féléven keresztül átlag 3 x 2 óra/félév)

Állatszervezettan (gyakorlat alapképzésben; több féléven keresztül átlag 4 x 2 óra/félév)

Sejtbiológia, Állatszervezettan (előadás, gyakorlat levelező tagozaton a szak indulásától kezdve átlag 5-10 óra/félév)

Strukturális és molekuláris sejtbiológia (specializációs főtárgy; heti 2 óra/1 félév)

Strukturális és molekuláris sejtbiológia szakirodalmi tanulmányok (főtárgyhoz kapcsolólódó konzultációs gyakorlat; heti 2 óra/1 félév)

Celluláris és molekuláris neurobiológia szakirodalmi tanulmányok (főtárgyhoz

67


kapcsolólódó konzultációs gyakorlat; heti 2 óra/2 félév)

Celluláris és molekuláris neurobiológia (főtárgyhoz kapcsolólódó gyakorlat; heti 4 óra/1 félév)

A receptorfarmakológia elmélete és gyakorlati módszerei, Neurocitológia, Az állati sejtek ultrastruktúrája, Molekuláris neurobiológia, Struktúrális sejtbiológia, Sejtek szignalizációs folyamatai, Sejtfelszíni receptorok (specializációs tárgyak; heti 2 óra)

Szaknyelvi társalgás (Biológia szakfordító; angol; 4 óra/5 héten /3 félév)

Diplomamunka (két hallgató belső konzulense; 2 x 4 félév)

Szakdolgozat (egy hallgató egyik szakvezetője; 1 x 4 félév)

Oktatásban töltött idő: 10,5 év



Bakota L., Gulya K. Sejtbiológia, ISBN 963 482 299 1 (1998)Szövettani CD szerkesztés (2000)


Bakota L, Szikra J, Toth G, Gulya K (1998) Slide-binding characterization and autoradiographic localization of delta opioid receptors in rat and mouse brains with the tetrapeptide antagonist [3H]TIPP. Life Sciences 63:1377-1385.Kortvely E, Palfi A, Bakota L, Gulya K (2002) Ontogeny of calmodulin gene expression in rat brain. Neuroscience 114:301-316.L Bakota, I Orojan, K Gulya (2005) Intranuclear differences in calmodulin gene expression in the trigeminal nuclei of the rat brain. Acta Biol Szeged 49(3-4):9-14.I Orojan, L Bakota, K Gulya (2006) Differential calmodulin gene expression in the nuclei of the rat midbrain-brain stem region. Acta Histochem. 2006;108(6):455-62


Biológus Tanszékcsoport oktatási információs rendszerének web szerkesztése 1999-ETR tantervezés 2000-2003Tanulmányi tanácsadó 1999-Tanszéki ERASMUS koordinátor 2002-Acta Biologica Szegediensis, tecnikai szerkesztés, web szerkesztés (ISSN 1588-385X, ISSN 1588-4082 Online) 2000-


68


Név: Dr. Bagyánszki Mária



egyetem

Szakképzettség: Biológia szakos középiskolai tanár, PhD



SZTE TTK Állattani és Sejtbiológia Tanszék


egyetemi adjunktus


PhD biológia


A humán bélidegrendszer és szöveti környezetének embrionális fejlődése





Ösztöndíjak: -


-

Oktatott tárgyak: Állatszervezettan előadás 1-2, Állatszervezettan gyakorlat 1-2-3.

Celluláris és molekuláris neurobiológia gyakorlat

A központi idegrendszer összehasonlító anatómiája 1-2.



Az elmúlt 5 év legfontosabb ,

Krecsmarik M, Izbeki F, Bagyanszki M , Linke N, Bodi N, Kaszaki J, Katarova Z, Szabo A, Fekete E, Wittmann T. Chronic ethanol exposure impairs neuronal nitric oxide synthase in the rat intestine. Alcohol Clin Exp Res. 2006 30(6):967-73

69

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?db=pubmed&cmd=Retrieve&dopt=AbstractPlus&list_uids=16737454&query_hl=9&itool=pubmed_docsum



maximum 5 publikciója vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Krecsmarik M, Katarova Z, Bagyanszki M, Szabo G, Fekete E. Gastrointestinal phenotype of GAD67lacZ transgenic mice with early postnatal lethality. Histol Histopathol. 2005 20(1):75-82Roman V, Bagyanszki M, Krecsmarik M, Horvath A, Resch BA, Fekete E. Spatial pattern analysis of nitrergic neurons in the developing myenteric plexus of the human fetal intestine. Cytometry A. 2004 57(2):108-12.Bagyanszki M, Kovacs EG, Resch BA, Roman V, Resch BE, Fekete E. Computer-aided morphometric analysis of the developing concentric structure of the human fetal intestinal tube. Histol Histopathol. 2002;17(3):731-7.Roman V, Krecsmarik M, Bagyanszki M , Fekete E. Evaluation of the total number of myenteric neurons in the developing chicken gut using cuprolinic blue histochemical staining and neurofilament immunocytochemistry. Histochem Cell Biol. 2001 116(3):241-6.


Krecsmarik M, Izbeki F, Bagyanszki M , Linke N, Bodi N, Kaszaki J, Katarova Z, Szabo A, Fekete E, Wittmann T. Chronic ethanol exposure impairs neuronal nitric oxide synthase in the rat intestine. Alcohol Clin Exp Res. 2006 30(6):967-73Krecsmarik M, Katarova Z, Bagyanszki M, Szabo G, Fekete E. Gastrointestinal phenotype of GAD67lacZ transgenic mice with early postnatal lethality. Histol Histopathol. 2005 20(1):75-82Roman V, Bagyanszki M , Krecsmarik M, Horvath A, Resch BA, Fekete E. Spatial pattern analysis of nitrergic neurons in the developing myenteric plexus of the human fetal intestine. Cytometry A. 2004 57(2):108-12.Bagyanszki M , Kovacs EG, Resch BA, Roman V, Resch BE, Fekete E. Computer-aided morphometric analysis of the developing concentric structure of the human fetal intestinal tube. Histol Histopathol. 2002;17(3):731-7.Roman V, Krecsmarik M, Bagyanszki M, Fekete E. Evaluation of the total number of myenteric neurons in the developing chicken gut using cuprolinic blue histochemical staining and neurofilament immunocytochemistry. Histochem Cell Biol. 2001 116(3):241-6.


TTK Kreditátviteli Bizottsági tag (2002-)

Tanszékcsoporti tanulmányi tanácsadó (2003-)


University of Antwerp, Department of Veterinary Sciences Laboratory of Cell Biology and Histology

Groenenborgerlaan 171, B -2020 Antwerpen, Belgium

70












Név: Prof. Dr. Boros Imre Miklós

Születési év: 1953. december 05.


Egyetem

Szakképzettség: Okleveles biológus



SZTE TTK Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszék


Tanszékvezető egyetemi tanár


Biológiai tudományok kandidátusa fokozat

Akadémia doktora fokozat


Egy E. coli rRNS operon transzkripció szabályozó régióinak analízise és felhasználása idegen fehérjék előállítására baktériumokban”Egyetemi doktori fokozat (a kandidátusi alapján): JATE, 1986


2000



Ösztöndíjak: 1986-88 Fogarty International Fellowship (USA) (3 év)1992-95 NCI Cancer Center Oncology Research Faculty Development Award (3 év)


1998-2001 Széchenyi Professzori Ösztöndíj (3 év)

Oktatott tárgyak: Molekuláris biológia előadás

Haladó molekuláris biológia előadás

Makromolekula manipuláció speciálkollégium

Molekuláris biológia levelező

Transzkripció szabályozás speciál kollégium

71





Ciurciu A., Komonyi O., Pankotai T., Boros I. – The Drosophila histone acetyltranferase gcn5 and transcriptional adaptor ada2a are involved in nucleosomal histone h4 acetylation. Mol Cell Biol. 2006 Dec; 26(24):9413-23. IF: 7,093

Pankotai, T., Komonyi, O., Bodai, L., Ujfaludi, Zs., Muratoglu S., Tora, L., Szabad, J., Boros, I. The homologous Drosophila transcriptional adaptors ADA2 a and ADA2b are both required for normal development, but have different functionsMOL CELL BIOL. 2005 Sep;25(18):8215-27. IF: 7.822 Idézetek száma: 1Komonyi O, Papai G, Enunlu I, Muratoglu S, Pankotai T, Kopitova D, Maroy P, Udvardy A, Boros I (2005) DTL, the Drosophila homolog of PIMT/Tgs1 nuclear receptor coactivator-interacting protein/RNA methyltransferase, has an essential role in development J BIOL CHEM, 280, 12397-12404 (2005) IF: 6.355 Idézetek száma: 1

Muratoglu S, Georgleva S, Papai G, Scheer E, Enunlu I, Komonyi O, Cserpan I, Lebedeva L, Nabirochkina E, Udvardy A, Tora L, Boros I (2003) Two different Drosophila ADA2 homologues are present in distinct GCN5 histone acetyltransferase-containing complexes MOL CELL BIOL, 23, 306-321 IF: 8.142 Idézetek száma: 15

Liu BY, Liang MH, Kuo YL, Liao W, Boros I, Kleinberger T, Blancato J, Giam CZHuman T-lymphotropic virus type 1 oncoprotein tax promotes unscheduled degradation of Pds1p/securin and Clb2p/cyclin B1 and causes chromosomal instability

MOL CELL BIOL, 23, 5269-5281 (2003) IF: 8.142 Idézetek száma: 20


Muratoglu S, Georgleva S, Papai G, Scheer E, Enunlu I, Komonyi O, Cserpan I, Lebedeva L, Nabirochkina E, Udvardy A, Tora L, Boros I (2003) Two different Drosophila ADA2 homologues are present in distinct GCN5 histone acetyltransferase-containing complexes MOL CELL BIOL, 23, 306-321 IF: 8.142 Idézetek száma: 15

Vigh L , Literati NP, Horvath I , Torok Z , Balogh G , Glatz A , Kovacs E , Boros I , Ferdinandy P, Farkas B, Jaszlits L, Jednakovits A, Koranyi L, Maresca B (1997)Bimoclomol:a novel,non-toxic, hydroxylamine derivative with stress protein inducing activity and wide cytoprotective effects. NAT MED, 3, 1150- IF: 28.114 Idézetek száma: 104Giam CZ, Boros I (1988) In vivo and in vitro autoprocessing of human immunodeficiency virus protease expressed in Escherichia coli. J BIOL CHEM, 263, 14617- IF: 6.491 Idézetek száma: 71Boros I , Posfai G , Venetianer P (1984) High-copy-number derivatives of the plasmid cloning vector pBR322. GENE, 30, 257- IF: 5.949 Idézetek száma: 86Boros I , Kiss A , Venetianer P (1979) Physical map of the seven ribosomal RNA genes of E. coli. NUCLEIC ACIDS RES, 6, 1817- (1979) IF: 4.384 Idézetek száma: 98


SZBK Biokémiai Intézet Intézeti fórum válaszott tag, Eukarióta génműködés vizsgálata témacsoport koordinátorMTA Biológiai Osztály Molekuláris Biológia Szakbizottság tag MTA Biológiai Tudományok Osztálya Biokémiai és Molekuláris Biológiai Biz. tag..............................................TTK Kari tanács tag, SZTE TTK Tudományos Tanács tag, OTKA Élettudományi Kollégium elnöke


Folyamatos együttmüködés 5 rangos európai kutatócsort tagjaival (Görögország, Hollandia, Franciaország, Spanyolország, Németország ) közös EU-FP-6 kutatási és képzési pályázatok, valamint kétoldalú TeT egyetműködések kereten belül.

72


Név: Bozsóné Dr. Margóczi Katalin



Egyetem






Egyetemi docens


PhD


A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása

Fokozatszerzés éve: 2001.

Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Természetvédelem, Természetvédelmi biológia, Természetvédelmi botanika, Biodiverzitás monitorozás, Magyarország természeti értékei, Ökológia terepgyakorlat, Természetvédelem terepgyakorlat, Gyakorlati természetvédelem



MTA Növénytani Tanszéki Kutatócsoport (1979-1988) (tudományos munkatárs), Biotechnika Rt. (1989-1990)(kutató)

SZTE Ökológiai Tanszék (1990-) (docens)

Az elmúlt 5 év legfontosabb , maximum 5 publikciója vagy

Margóczi K. (2006): Életközösségek védelme és helyreállítása. Közösségi szintű természetvédelem szükségessége és jelentősége. Magyar Tudomány 2006/6. 694-699.Middleton, B., Grootjans, A., Jensen, H., Olde Venterink, H. and Margóczi K.(2006): Fen management and research perspectives: An overwiew. In: Bobbink R., Beltman B., Verhoven J.T.A. and Whigham (Eds.): Wetlands: Functioning, Biodiversity Conservation and Restoration. Springer-Verlag Berlin, Heidelberg

73


alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Timmermann, T.*; Margóczi, K.; Takács, G. & Vegelin, K.(2006): Restoring species-poor fen grasslands. Appl. Veg. Sci. 9: 241-250.Margóczi K. (2002): Csongrád megye növényvilága. In: Rakonczay J. (ed.): Napfényország. Csongrád-megye természeti értékei. Kiadja: Csongrád-megyei Önkormányzat, Szeged.

Margóczi K. (2003): Természetközeli gyepek regenerációja és restaurációja. In Nagy G. (szerk.): Gyepgazdálkodás 2001. Debrecen DE ATC AVK


Horváth I. and Margóczi K. (1978): Region reconstruction of the Tisza dead-arm at Lakitelek on the basis of the ecological investigations performed in Tőserdő. - Tiscia 14:89-104.Margóczi K., Takács E., Técsi L. and Maróti I. (1989): Photosynthesis and production of two Capsicum annuum L. cultivars at different nitrate supplies. - Photosynthetica 23:441-448.Margóczi K.(1999): Természetvédelmi biológia - Egyetemi tankönyv, JATE Press, SzegedMargóczi K. (2001): A vegetációtan természetvédelmi alkalmazása (PhD értekezés, SZTE, Szeged)Middleton, B., Grootjans, A., Jensen, H., Olde Venterink, H. and Margóczi K.(2006): Fen management and research perspectives: An overwiew. In: Bobbink R., Beltman B., Verhoven J.T.A. and Whigham (Eds.): Wetlands: Functioning, Biodiversity Conservation and Restoration. Springer-Verlag Berlin, Heidelberg


MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottság tagja 2002-, titkára 2005-MAE Gyepgazdálkodási Társaság Természetvédelmi Szakosztályának titkára 2002-A CSEMETE Természetvédelmi Egyesület elnökségi tagja 1999-International Association for Vegetation Science tagja 1990-Society of Ecological Restoration tagja 2000-Society of Conservation Biology tagja 2004-MTA SZAB Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottság tagja 1991-, titkára 2002-Tiscia (an ecological journal) c. folyóirat szerkesztőség tagja 1993-Gyepgazdálkodási Közlemények c. folyóirat szerkesztőség tagjaTermészetvédelmi Közlemények c. folyóirat szerkesztőség tagjaA Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének tagja 2003-SZTE TTK Oktatási Bizottság tagja 2001-Környezettudományi Intézet Oktatási Bizottságának vezetője 2000-


Tanulmányutak:1993 Vrije Universitet Brussel (Belgium,vendégoktató, 2 hónap)1993 Aarhus Universitet, Environmental Course (Dánia, 1 hét)1993 Ecotechnie Summerscool, Deinze (Belgium, 1 hét)1992 University of Turku (1 hét)1996 University of Maribor (terepgyakorlat, 2 hét)1997 University of Tilburg (1 hét)1997-2002 Babes-Bólyai Tudományegyetem, Kolozsvár (előadás, kutatás, összesen 4 hónap)1998 Universidad Autonoma, Madrid (2 hét)2004-2007 Babes-Bólyai Tudományegyetem, Kolozsvár (vendégoktató)Valamint részvétel 17 nemzetközi tudományos tanácskozáson.

74


Név: Dorogi Márta



egyetem

Szakképzettség: okleveles középiskolai biológia tanár, okleveles középiskolai fizika tanár



SZTE ÁOK és TTK, Orvosi Fizikai és Biofizikai Intézet


Ph. D. hallgató


-


-

Fokozatszerzés éve: -



-

Ösztöndíjak: Erasmus ösztöndíj: Universita di Lecce 2006. márc. 01- jún. 30

MTA CNR utazási grant: Universita di Bari 2006. marc. 01- márc. 31


-

Oktatott tárgyak: Biológia tárgy oktatása középiskolában 2003-2004

„Általános fizika gyakorlat” vezetése fizikusoknak 2004-2005

„Biofizika gyakorlat” vezetése biofizikusoknak 2004-2006

„Biofizika gyakorlat” vezetése orvostanhallgatóknak 2006-2007



Megjelent és közlésre elfogadott dolgozatok angol nyelven: 4 magyar nyelven: 1- Könyvek, könyvfejeztek, egyetemi jegyzetek: 1- Konferenciaanyagok (előadás, poszter) 10

75


Összes referencia: 9 (önhivatkozások nélkül: 7)Összes impakt faktor: 9.5962003. OTDK I hely (Miskolc)2003. Természetvédelmi és Vízügyi Minisztérium különdíja2005. OTDK I. hely (Budapest)2005. ProScientia aranyérem


Nagy, L., Milano, F., Dorogi, M., Trotta, M., Laczkó, G., Szebényi, K., Váró, Gy., Agostiano, A. and Maróti, P. (2004) Protein/lipid interaction in bacterial photosynthetic reaction center: The role of phosphatidylcholine and phosphatidylglycerol in charge stabilization, Biochemistry, 43, 12913-12923, IF: 4.22Dorogi, M., Milano, F., Szebényi, K., Maróti, P., Váró, Gy., Giotta, L., Agostiano, A., Trotta, M. and Nagy, L., (2005) Reaction centers in lipids, Acta Biologica Szegediensis, 49, 195-197. IF: 0.291Dorogi, M.; Balint, Z.; Miko, C.; Vileno, B.; Milas, M.; Hernadi, K.; Forro, L.; Varo, G.; Nagy, L. (2006); Stabilization Effect of Single-Walled Carbon Nanotubes on the Functioning of Photosynthetic Reaction Centers, J. Phys. Chem. B.; 110; 21473-21479. IF. 4.033Milano, F., Dorogi, M., Szebenyi, K., Nagy, L., Maroti, P., Varo, G., Giotta, L., Trotta, M. (2007) Enthalpy/entropy driven activation of the first interquinone electron transfer in bacterial photosynthetic reaction. centers embedded in vesicles of physiologically important phospholipids., Bioelectrochemistry, 70, 18-22


Nagy, L., Milano, F., Dorogi, M., Trotta, M., Laczkó, G., Szebényi, K., Váró, Gy., Agostiano, A. and Maróti, P. (2004) Protein/lipid interaction in bacterial photosynthetic reaction center: The role of phosphatidylcholine and phosphatidylglycerol in charge stabilization, Biochemistry, 43, 12913-12923, IF: 4.22

Dorogi, M., Milano, F., Szebényi, K., Maróti, P., Váró, Gy., Giotta, L., Agostiano, A., Trotta, M. and Nagy, L., (2005) Reaction centers in lipids, Acta Biologica Szegediensis, 49, 195-197. IF: 0.291Dorogi, M.; Balint, Z.; Miko, C.; Vileno, B.; Milas, M.; Hernadi, K.; Forro, L.; Varo, G.; Nagy, L. (2006); Stabilization Effect of Single-Walled Carbon Nanotubes on the Functioning of Photosynthetic Reaction Centers, J. Phys. Chem. B.; 110; 21473-21479. IF. 4.033Milano, F., Dorogi, M., Szebenyi, K., Nagy, L., Maroti, P., Varo, G., Giotta, L., Trotta, M. (2007) Enthalpy/entropy driven activation of the first interquinone electron transfer in bacterial photosynthetic reaction. centers embedded in vesicles of physiologically important phospholipids., Bioelectrochemistry, 70, 18-22


a Magyar Biofizikai Társaság tagja

a ProScientia Aranyérmesek Társasága tagja


76


Név: Dr. Csiszár Jolán (Dr. Mainé)



Biológia- kémia középiskolai tanár

Szakképzettség: -



SZTE TTK Növényélettani Tanszék

6722 Szeged, Egyetem u. 2.


Egyetemi adjunktus


Dr. Univ. – Növényélettan,

PhD – biológiatudomány tudományágból


A stresszválasz szabályozása auxin autotróf és heterotróf dohány szövettenyészetekben




-

Ösztöndíjak: -


-

Oktatott tárgyak: Gyakorlatok (biológus, alkalmazott növénybiológus, biol. operátor szakos és biológia tanár hallgatóknak): Növényélettan 1, 2., Speciális vizsgálati módszerek, Molekuláris növényélettan, Növényi stresszfiziológia, Növényi biotechnológia, Alkalmazott növényélettan, A biológia alapjai (biológia Bsc hallgatóknak)

Előadások: Növényi biotechnológia (20 %), Növényi stresszfiziológia (10%), Fitoremediáció (10%), Alkalmazott növényélettan (10%), Biotermékektől a génmódosításig (50-80%)



1985-1986: MTA SZBK: International Training Course - nemzetközi tudományos továbbképző tanfolyam, növényi sejtgenetika témakörben (11 hónap).

Külföldi tanulmányutak:1999: Antverpeni Egyetem (RUCA) 2000: Dél-Karolinai Egyetem (USC)

77


2005: Temesvári “Bánát” Agrártudományi Egyetem (1 hét)Publikációim száma: 76. Társszerzője vagyok 24 cikknek, 1 tankönyvnek, 2 egyetemi jegyzetnek, 20 konferencia előadásnak és 26 kongresszusi poszternek. Független citációim száma: 30.Szak- és diplomadolgozók száma: 91 PhD hallgató munkájának irányítása.


Tari I., Csiszár J., Gallé Á., Bajkán Sz., Szepesi Á., Vashegyi Á. (2003) Élettani megközelítések gazdasági növényeink szárazságtűrésének genetikai transzformációval történő javítására. Bot Közlem 90:113-132.

Csiszár J., Tari I., Szepesi Á., Gallé Á., Bartha B., Bajkán Sz., Zeller D., Vashegyi Á., Pécsváradi A., Horváth F., Lazar A., Camen D., Staicu M., Petolescu (Dragoescu) C.,. Gabor L and Erdei L.: Oxidative stress and total antioxidants as estimated by using ferric reducing antioxidant power (FRAP) assays in vegetable genotypes. PHARE Conference Timisoara, 2004, September 3-5.

Növényélettan. Növekedés- és fejlődésélettan. (2004) Szerkesztette: Erdei László (Egyetemi tankönyv) JATEPressz, Szeged, 2004. (I. fejezet: Csiszár Jolán, Erdei László: Endogén faktorok által indukált jelátvitel és génexpresszió növényekben. pp.13-23.)

Cseuz L., Pauk J., Csiszár J., Lantos Cs., Horváth V. G.,Dudits D., Matuz J (2005) Az őszi búza szárazságtűrő képességének növelése nemesítéssel. “Agro-21” Füzetek 41:102-113.

A búza nemesbítésének tudománya. A funkcionális genomikától a vetőmagig (2006) Szerkesztette: Dudits Dénes. MTA SZBK- Winter Fair Kft, Szeged, 2006. 5.3. fejezet: Az oxidatív stressz és az aszálykárok (Hideg É., Csiszár J., Horváth V.G., Erdei L.) pp 137-147.


Szabó, M., Csiszár, J., Rausch, H., Molnár, J. and Motohashi, N. (1997) Influence of benzo(a)phenothiazines on the element content of two tobacco tissue cultures differing in hormone requirement. Anticancer Res 15 : 2113-2116.Csiszár J., Szabó M., Tari I.and Erdei L. (2001) Control of the glutathione S-transferase and mas1 promoter-driven GUS activity in auxin heterotrophic and autotrophic tobacco calli by exogenous 2,4-D-induced ethylene. Physiol. Plant. 113 : 100-107.Tari I. and Csiszár J. (2003) Effects on NO2

- or NO3- supply on polyamine

accumulation and ethylene production of wheat roots at acidic and neutral pH: implications for root growth. Plant Growth Regul 40: 121-128. Csiszár J., Szabó M, L Erdei, L Márton, F Horváth and I Tari (2004) Auxin autotrophic tobacco callus tissue resist oxidative stress: the importance of the glutathione S-transferase and peroxidase activities in auxin heterotrophic and autotrophic calli. J Plant Physiol 161 : 691-699.Gallé Á., Csiszár J., Secenji M., Tari I., Györgyey J., Dudits D., Erdei L. (2005) Changes of glutathione S-transferase activities and gene expression in Triticum aestivum during polyethylene-glycol induced osmotic stress. Acta Biol Szeged 49:95-96


Magyar Növényélettani Társaság tagságEurópai Növénybiológiai Társaság (FESPB, Federation of European Societies of Plant Biology) tagság

Nemzetközi kapcsolatok: University of South Carolina (USA)

78


Név: Dr. Endre Gabriella


Végzettség (oklevél szerinti): Molekuláris biológiai és biotechnológiai ágazatú biológus

Szakképzettség: biológus

Jelenlegi munkahelye (több munkahely esetén kérjük feltüntetni az első helyen foglalkoztató intézményt):

MTA Szegedi Biológiai Központ Genetikai Intézete

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tudományos főmunkatárs


PhD Biológia


Szimbiotikus nitrogénkötésben és levélfejlődésben hibás lucerna mutánsok genetikai analízise


Habilitáció éve:

Tudományos / művészeti akadémiai tagság:

MTA köztestületi tagság: Biológiai Tudományok Osztálya, Genetikai Bizottság

Ösztöndíjak: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2003-2006

Széchenyi professzori,Széchenyi IstvánÖsztöndíj, Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj (időtartam)

Oktatott tárgyak: Haladó genetika tárgy: Növény-mikroba szimbiózisok molekuláris genetikája és genomikája

Oktatásban töltött idő: 5 félévSzakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Növényen végzett molekuláris genetikai kísérletek. Klasszikus genetikai, strukturális és funkcionális genomikai vizsgálatok. Három év poszt-doktori gyakorlat az USA-ban.

Az elmúlt 5 év legfontosabb maximum 5 publikációja vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Endre G, Kereszt A, Kevei Z, Mihacea S, Kaló P, Kiss GB (2002) A receptor kinase gene regulating symbiotic nodule development Nature 417: 962-966Lamblin A-FJ, Crow JA, Johnson JE, Silverstein KAT,. Kunau TM, Kilian A, Benz D, Stromvik M, Endre G, VandenBosch KA,. Cook DR, Young ND, Retzel EF (2003) MtDB: A database for personalized data mining of the model legume Medicago truncatula transcriptome. Nucl. Acids Res. 31: 196-201Kaló P, Seres A, Taylor SA, Jakab J, Kevei Z, Kereszt A, Endre G, Ellis THN, Kiss GB (2004) Comparative mapping between Medicago sativa and Pisum sativum. Mol. Gen. Genomics 272: 235–246Kevei Z, Seres A, Kereszt A, Kaló P, Kiss P, Tóth G, Endre G, Kiss GB (2005) Significant microsynteny with new evolutionary highlights is detected between Arabidopsis and legume model plants despite the lack of macrosynteny. Mol. Gen. Genomics 274: 644-657Lohar DP, Sharopova N, Endre G, Penuela S, Samac D, Town C, Silverstein KAT, VandenBosch KA (2006) Transcript analysis of early nodulation events in Medicago truncatula Plant Physiol. 140 :221-234

Az eddigi tudományos – szakmai életmű

Kuppusamy KT, Endre G, Prabhu R, Penmetsa RV, Veereshlingam H, Cook DR, Dickstein R, VandenBosch KA (2004) LIN, a Medicago truncatula gene required

79


szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

for nodule differentiation and persistence of rhizobial infections. Plant Physiol. 136:3682–3691Endre G, Kereszt A, Kevei Z, Mihacea S, Kaló P, Kiss GB (2002) A receptor kinase gene regulating symbiotic nodule development Nature 417: 962-966Endre G, Kaló P, Kevei Z, Kiss P, Mihacea S, Szakál B, Kereszt A, Kiss GB (2002) Genetic mapping of the non-nodulation phenotype of the mutant MN-1008 in tetraploid alfalfa (Medicago sativa) Mol. Gen. Genomics 266: 1012-1019Endre G, Kaló P, Hangyel Tárczy M, Csanádi G, Kiss GB (1996) Reducing the tetraploid non-nodulating alfalfa (Medicago sativa) MnNC-1008(NN) germ plasm to the diploid level. Theor. Appl. Genet. 93:1061-1065Csanádi G, Szécsi J, Kaló P, Kiss P, Endre G, Kondorosi Á, Kondorosi É, Kiss GB (1994) ENOD12, an early nodulin gene is not required for nodule formation and efficient nitrogen fixation in alfalfa. Plant Cell 6: 201-213

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység:Nemzetközi kapcsolatok:

University of Minnesota, Department of Plant Biology, USALaboratoire des Interactions Plantes-Microorganismes, INRA Toulouse, France

80


Név: Dr. Erdélyi Miklós

Születési év: 1961.Végzettség (oklevél szerinti): egyetem



MTA SZBK Genetikai Intézet

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tudományos kutató


Biol.tud kandidátusa, PhD, Genetika



Habilitáció éve:


-

Ösztöndíjak: EMBO long term fellowshipSzéchenyi professzori,Széchenyi IstvánÖsztöndíj, Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj (időtartam)

Széchenyi professzori ösztöndíj

Oktatott tárgyak: Bevezetés a genetikába, Fejlődésbiológia, Oktatásban töltött idő: 1996- folyamatosanSzakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

22 éves Drosophila genetikai gyakorlat


Szuperák M, Zvara Á, Erdélyi M Identification of germ plasm-enriched mRNAs in Drosophila melanogaster by the cDNA microarray technique MOD GEP. 2005 5:717-23Juhász G, Csikós Gy, Sinka R, Erdélyi M, Sass M The Drosophila homolog of Aut1 is essential for autophagy and development FEBS Letters 2003 543: 145-158 Jankovics F, Sinka R, Lukacsovich T, Erdélyi M. MOESIN Crosslinks Actin and Cell Membrane in Drosophila Oocytes and Is Required for OSKAR Anchoring.Curr Biol. 2002 Dec 10;12(23):2060-5. Sinka R, Jankovics F, Somogyi K, Szlanka T, Lukacsovich T, Erdélyi M. Poirot, a new regulatory gene of Drosophila oskar acts at the level of the short Oskar protein isoform. Development, 2002 Jul;129(14):3469-78.

Az eddigi tudományos – szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás:

Erdélyi M, Michon AM, Guichet A, Glotzer JB, Ephrussi A. Requirement for Drosophila cytoplasmic tropomyosin in oskar mRNA localization. Nature, 1995 Oct 12;377(6549):524-7. Klingler M, Erdélyi M, Szabad J, Nusslein-Volhard C. Function of torso in determining the terminal anlagen of the Drosophila embryo. Nature, 1988 Sep 15;335(6187):275-7. Guichet A, Copeland JW, Erdélyi M, Hlousek D, Zavorszky P, Ho J, Brown S,Percival-Smith A, Krause HM, Ephrussi A. The nuclear receptor homologue Ftz-F1 and the homeodomain protein Ftz are mutually dependent cofactors. Nature, 1997

81


Feb 6;385(6616):548-52. Erdélyi M, Szabad J. Isolation and characterization of dominant female sterile mutations of Drosophila melanogaster. I. Mutations on the third chromosome. Genetics. 1989 May;122(1):111-27. Szabad J, Erdélyi M, Hoffmann G, Szidonya J, Wright TR. Isolation and characterization of dominant female sterile mutations of Drosophila melanogaster. II. Mutations on the second chromosome. Genetics 1989 Aug;122(4):823-35.


SzAB Genetikai munkabizottság elnökMAGE elnökségi tag

Nemzetközi kapcsolatok: Anne Ephrussi, EMBL

82


Név: Dr. Fehér Attila Sándor



Biológus

Szakképzettség:



MTA Szegedi Biológiai Központ

Növénybiológiai Intézet

6726 Szeged, Temesvári krt. 62.


Tudományos főmunkatárs


Biológiai tudományok kandidátusa, PhD


„Paraszexuális génátviteli módszerek kifejlesztése a genetikai variabilitás kiszélesítésére burgonyában (Solanum tuberosum L.)”


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: PHARE ACCORD Postdoctoral Fellowship (# H9112-0149), Institute des Sciences Végétales, CNRS, Gif sur Yvette, France (29.11.1993-30.11.1994)

EMBO Long Term Postdoctoral Fellowship (# ALTF 315-1994), Institute des Sciences Végétales, CNRS, Gif sur Yvette, France (01.12.1994-01.12.1995)

Bólyai János Kutatási Ösztöndíj 1998-2001 (BO/00531/98)

Bólyai János Kutatási Ösztöndíj 2004-2007 (BO/00417/04)


Oktatott tárgyak: Meghívott előadások Növényi molekuláris biológiai és biotechnológia tárgyakban

(SZTE, Corvinus Egyetem)

Oktatásban töltött idő: Szemeszterenként 4-6 óra előadás + 4 óra gyakorlat. MSc és PhD témavezetés folyamatosan.

83




Pasternak T, Prinsen E, Ayaydin F, Miskolczi P, Potters G, Asard H, van Onckelen H, Dudits D, Fehér A (2002) The role of auxin, pH and stress in the activation of embryogenic cell division in leaf protoplast-derived cells of alfalfa (Medicago sativa L.) Plant Physiol 129: 1807-1819 Impakt: 5.800 Független idéző: 20 Függő idéző: 10 Összesen: 30Fehér A, Pasternak T, Dudits D (2003) Transition of somatic plant cells to an embryogenic state. Annual Reviews of Plant Biology and Applied Genetics; Plant Cell Tissue Organ Cult. 74: 201-228 Impakt: 0.855 Független idéző: 32 Függő idéző: 6 Összesen: 38Ötvös K, Pasternak TP Miskolczi P, Domoki M, Dorjgotov D, Szűcs A, Bottka S, Dudits D and Fehér A (2005) Nitric oxide is involved in the activation of cell division and somatic embryo formation in alfalfa. Plant J.43, 849-860. Impakt: 6.969 Független idéző: 4 Függő idéző: 4 Összesen: 8Fehér A. (2006) Why somatic plant cells start to form embryos. In: Somatic Embryogenesis. Eds: Mujib A. and Samaj J. Plant Cell Monographs. Vol.2. Springer, Berlin, Germany pp. 85-102

Zhiponova MK, Pettko Szandtner A, Stelkovics E, Neer Z, Bottka S, Krenacs T, Dudits D, Fehér A, Szilak L (2006) Mitosis-specific promoter of the alfalfa cyclin-dependent kinase gene (Medsa;CDKB2;1) is activated by wounding and ethylene in a non-cell division-dependent manner. Plant Physiol, 140, 693-703 Impakt: 6.114 Független idéző:3 Függő idéző: 0 Összesen: 3


Fehér A, Preiszner J, Litkey Zs, Csanádi Gy és Dudits D (1992) Characterisation of chromosome instability in interspecific somatic hybrids obtained by X-ray fusion between potato (Solanum tuberosum) and S. brevidens. Theoretical and Applied Genetics 84:880-890 Impakt: 2.287 Független idéző: 26 – Függő idéző: 3 – Összesen: 29Magyar Z, Mészáros T, Miskolczi P, Deák M, Fehér A, Brown S, Kondorosi É, Athanasidas A, Pongor S, Bilgin M, Bakó L, Koncz Cs, Dudits D (1997) Cell cycle phase specificity of putative cyclin-dependent kinase variants in synchronised alfalfa cells. The Plant Cell. 9:223-235 Impakt: 9.709 Független idéző: 85 Függő idéző: 26 Összesen: 111Pasternak T, Prinsen E, Ayaydin F, Miskolczi P, Potters G, Asard H, van Onckelen H, Dudits D, Fehér A (2002) The role of auxin, pH and stress in the activation of embryogenic cell division in leaf protoplast-derived cells of alfalfa (Medicago sativa L.) Plant Physiol 129: 1807-1819 Impakt: 5.800 Független idéző: 20 Függő idéző: 10 Összesen: 30Fehér A, Pasternak T, Dudits D (2003) Transition of somatic plant cells to an embryogenic state. Annual Reviews of Plant Biology and Applied Genetics; Plant Cell Tissue Organ Cult. 74: 201-228 Impakt: 0.855 Független idéző: 32 Függő idéző: 6 Összesen: 38Ötvös K, Pasternak TP Miskolczi P, Domoki M, Dorjgotov D, Szűcs A, Bottka S, Dudits D and Fehér A (2005) Nitric oxide is involved in the activation of cell division and somatic embryo formation in alfalfa. Plant J.43, 849-860. Impakt: 6.969 Független idéző: 4 Függő idéző: 4 Összesen: 8


MTA köztestületének tagja (1993-)

MTA Biotechnológiai Bizottságának tagja (2003-2006)

Szegedi Akadémiai Bizottság „Mezőgazdasági és Biotechnológiai Biztottság” tagja

Magyar Növényélettani Társaság tagja

“International Assotiation of Plant Tissue Culture and Biotechnology” tagja

“International Association of Horticultural Sciences” tagja

OM Biotechnológia 2000, 2001, 2002 Pályázatok Programbizottságának szakértő tagja

OTKA IB2 zsűri tagja (2003-2005)

84


Szerkesztő bizottsági tagság: Global Science Books (GSB) (2006-; domains:Functional Plant Science and Biotechnology; Cell Biology (Cell Cycles, Fate, Determination and Signalling; Horticulture, Floriculture and Ornamental Plant Science and Biotechnology); Plant Cell Reports (Springer, 2007); The Open Plant Science Journal (Bentham Science Publishers, 2007-)


Kutatási Együttműködés :

Prof. K. Niehaus, Bielefeldi Egyetem, Németország;

Dr. J. Samaj, Bonni Egyetem, Németország

Prof. J. Stougaard, Aarhus University, Dánia

Dr. A. Memon, Marmara Research Center, Törökország

Dr. Anabel Sanz,

85


Név: Prof. Dr. Fekete Éva



egyetem




SZTE, TTK Álattani és Sejtbiológiai Tanszék


Egyetemi docens


Biológia tudomány kandidátusa

MTA doktora


Fokozatszerzés éve: 1984, 2006



Ösztöndíjak:


Széchenyi István Ösztöndíj

2001-2005

Oktatott tárgyak: Állatszervezettan, Fejlődésbiológia, Összehasonlító neuroanatómia




Krecsmarik M, Izbeki F, Bagyanszki M, Linke N, Bodi N, Kaszaki J, Katarova Z, Szabo A, Fekete E, Wittmann T. Chronic ethanol exposure impairs neuronal nitric oxide synthase in the rat intestine. Alcohol Clin Exp Res. 2006 30(6):967-73Krecsmarik M, Katarova Z, Bagyanszki M, Szabo G, Fekete E. Gastrointestinal phenotype of GAD67lacZ transgenic mice with early postnatal lethality. Histol Histopathol. 2005 20(1):75-82

86






Roman V, Bagyanszki M, Krecsmarik M, Horvath A, Resch BA, Fekete E. Spatial pattern analysis of nitrergic neurons in the developing myenteric plexus of the human fetal intestine. Cytometry A. 2004 57(2):108-12.Bagyanszki M, Kovacs EG, Resch BA, Roman V, Resch BE, Fekete E. Computer-aided morphometric analysis of the developing concentric structure of the human fetal intestinal tube. Histol Histopathol. 2002;17(3):731-7

Roman V, Krecsmarik M, Bagyanszki M, Fekete E. Evaluation of the total number of myenteric neurons in the developing chicken gut using cuprolinic blue histochemical staining and neurofilament immunocytochemistry. Histochem Cell Biol. 2001 116(3):241-6.


Fekete,É., Fristrom,D., Kiss,I., Fristrom,J.W. (1975) The mechanism of evagination of imaginal disc of Drosophila melanogaster. II. Studies on Trypsin-accelerated evagination. Wilhem Roux, Archiv 178, 123-138.

Fristrom,D., Fekete,É. (1976) The mechanism of evagination of imaginal discs of Drosophila melanogaster. III. Evidence for cell rearrangement. Dev Biol 54, 163-171.

Timmermans, J.P., Barbiers, M., Scheuermann, D.W., Bogers, J.J., Adriaensen, D., Fekete, É., Mayer, B., Van Marck, E., De Groodt-Lasseel, M.H.A. NO-synthase immunoreactivity in the innervation pattern of the developing human digestive tract. Cell Tissue Res 1994. 275, 235-245.

Román,V., Bagyánszki,M., Krecsmarik,M. Horváth,A., Resch,BÁ., Fekete, É. Spatial pattern analysis of nitrergic neurons in the developing myenteric plexus of the human fetal intestine. Cytometry 57A, 2004. 108-112.

Krecsmarik, M., Izbéki, F., Bagyánszki, M., Linke, N., Bódi, N., Kaszaki, J., Katarova, Z., Szabó, Á., Wittmann, T., Fekete, É. Chronic ethanol exposure impairs neuronal nitric oxide synthase in the rat intestine. Alcohol Clin Exp Res 2006. 30(6): 967-973.


TT Kari Tudományos Diákköri Tanács tagja 1994-

Egyetemi Doktori és Habilitációs Bizottság tagja 1998-2002

Egyetemi Kulturális Kuratórium tagja 1998-2002

Fogyatékkal élő hallgatók TTKari referense 2002-

Biológus Tanszékcsoportvezető általános helyettese 2004-

Biológia Doktori Iskola helyettes vezetője 2002-

Varga Béláné Alapítvány kuratóriumi tag 1995-

Sófi József Alapítvány kuratóriumi tag 2003-


University of Antwerp, Department of Veterinary Sciences Laboratory of Cell Biology and Histology

Groenenborgerlaan 171, B -2020 Antwerpen, Belgium

87





Név: Prof. Dr. Gallé László



egyetem

Szakképzettség: Biológia-kémia szakos középiskolai tanár



Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék


egyetemi tanár


biológiai tudomány doktora





-

Ösztöndíjak: -


Széchenyi professzori ösztöndíj: 1998-2001

Oktatott tárgyak: Ökológia I-II, Ökológia alapjai; Szünzoológia; Általános populációbiológiaÁltalános mürmekológia és hangyaökológia; Elemi kölcsönhatások és közösségek ökológiája; Biogeográfia; Biodiverezitás monitorozás

Oktatásban töltött idő: 41 év (összesen), 36 év (egyetemen)


1966-1971 középiskolai tanár1971-1990 József Attila Tudományegyetem Állattani Tanszék (1971-75 tanársegéd, 1975-82 adjunktus, 1982-docens)1990- József Attila Tudományegyetem, majd Szegedi Tudományegyetem Ökológiai Tanszék (1990-1997 tanszeékvezető docens, 1997-2006 tanszeékvezető egyetemi tanár, 2006- egyetemi tanár)


Markó, B., Kiss, K. & Gallé, L (2004): Mosaic structue of ant communities (Hymenoptera: Formicidae) in easterns carpathain marshes: regionhal versus local scale. Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 50, 77-95.

88



Gallé, L. (2003): A Tisza biológiai kutatásának rövid története. Élőhelytípusok, életközösségek és térképezésük a Tisza-völgy hazai szakaszán. A Tisza hullámtéren kívüli élőhelyek és ökológiai hálózatuk. A Tisza hullámtere, mint ökológiai folyosó.– In: Teplán, I. (ed.): A Tisza és vízrendszere, II. MTA Társadalomkutató Központ, 13-16; 43-64; -90; 91-110. Gallé, L. (ed.)(2005): Vegetation and Fauna of Tisza River Basin I., Szeged, VIII+197. Gallé, L., Markó, B., Kiss, K., Kovács, É., Dürgő, H., Kőváry, K., Csősz, S. (2005): Ant fauna of Tisza River Basin (Hymenoptera: Formicidae). Tiscia Monograph Series,. 7, 149-197.Markó B, Sipos B, Csősz S, Kiss K, Boros I, Gallé L (2006): A comprehensive list of the ants of Romania (Hymenoptera: Formicidae). Myrmecologische Nachrichten , 9. 65-76.


Gallé, L. (1986): Habitat and niche analysis of grassland ants.- Entomologia Generalis, 11, 197-211.Gallé, L. (1991): Structure and succession of ant assemblages in a north European sand dune area.- Holarctic Ecology, 14, 31-37.

Susanne, Ch., Gallé, L. (1998): Ecotechnie and Sustainable Development. Officina, Szeged

Gallé, L., Csõsz, S., Tartally, A., Kovács, É. (1998): A check list of Hungarian ants. - Folia ent. hung., 59, 213-220.

Markó, B., Kiss, K. & Gallé, L. (2004): Mosaic structue of ant communities (Hymenoptera: Formicidae) in easterns Carpathain marshes: regional versus local scale. Acta Zool. Acad. Sci. Hung. 50, 77-95


MTA Zoológiai Bizottság tagja (1980-1990, 1993-96, 2002-)MTA Ökológiai Bizottság tagja (1986-), titkára (1988-1993), elnöke (1993-2002)MTA Populációbiológiai és Evolúciós Bizottság tagja (1990-1993)MTA Természetvédelmi és Konzervációbiológiai Bizottság tagja (1996-2002)MTA Biológiai Tudományok Osztálya tanácskozási tagja (1993-)MTA Biológiai Tudományok Osztálya közgyűlési küldöttje (1993-1999)Magyar Biológiai Társaság Szegedi csoport titkára (1979-1985), vezetõségi tagja (1986-1990)Magyar Biológiai Társaság Elnökségi tagja (1986-1994)Magyar Biológiai Társaság Állattani Szakosztály vezetõségi tagja (1980-1990, 1998-)Magyar Biológiai Társaság Ökológiai Szakosztály vezetõségi tagja (1980-1990), elnöke (1990-94), vezetõségi tagja (1994-1998)A Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület Szegedi Csoport elnöke (1985-1996), tiszteletbeli elnöke (1996-)A SzAB Ökológiai és Természetvédelmi Munkabizottság elnöke (1990-2002)Acta Zoologica Hungarica Acad. Sci. Hung. Szerkesztõbizottság tagja (1985-)Tiscia (an ecological journal) fõszerkesztõje (1992-)Az Acta Biologica Szegediensis Szerkesztõbizottság tagja (1990-)A Természetvédelmi Ökológia PhD program vezetõje (1993 -)Az Országos Környezetvédelmi Tudományos Tanács tagja (2005-) MAB Környezettudományi Szakbizottság tagja (1993-2001)A Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének elnöke (1997-2000), alelnöke (2000-2002)A Csongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület elnöke (2006-)A British Ecological Society tagja (1990-)European Centre of Nature Conservation Board tagja (1994-97), végrehajtó bizottság titkára (1994-96), Scientific Council tagja (1996-2006)European Ecological Federation Board tagja (1990-1992), alelnöke (1992-95), Council tagja (1996-2005)Web Ecology Szerkesztõbizottság tagja (1998-2005)Community Ecology Szerkesztõbizottság tagja (1999-2003)

Balkan Academy of Sciences alapító tagja (2001-)

89



Lengyelország: Institute of Zoology Polish Academy of Sciences, Varsó; Institute of Ecology, Polish Academy of Sciences, Dziekanow Lesny, Finnország: Department of Zoology, Helsinki University and Tvarminne Zoological Station, Csehország: Masarik Unhiversity, Dept. of Ecology,, Brno, Institute of Soil Biology, Acad. Sci. Czech Republic, Ceske Budejovice, Szerbia: Department of Biology, University of Novi Sad, Department of Ecology, University of Belgrade, Spanyolország: Department of Ecology, Universidad Autonoma, Madrid, Belgium: Vrije Universiteit, Brussels, Hollandia: European Centre for Nature Conservation, Tilburg, Inst. Of Nature Conservation and Forestry, Wageningen; Románia: Babes-Bolyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Oroszország: Laboratory of Community Ethology, Institute for Animal Systematics and Ecology, Siberian Branch RAS, Novosibirsk

90


Név: Gallé Róbert



Egyetemi oklevél

Szakképzettség: Okleveles középiskolai biológia-környezettan tanár



SZTE Ökológiai Tanszék


Egyetemi tanársegéd



Fokozatszerzés éve:

Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Állatrendszertan gyakorlat, állatismeret gyakorlat, biodiverzitás monitorozás gyakorlat, állatrendszertan terepgyakorlat, ökológia terepgyakorlat, fejezetek a pókok biológiájából, speciális vizsgálati módszerek

Oktatásban töltött idő: 6 év (2001-)



Gallé, R., Torma, A. & Körmöczi, L. Epigeic invertebrate assemblages (Araneae, Heteroptera) of natural forest edges Proceedings of the 8th Central European Workshop on Soil Zoology, Ceske Budejovice Aplil 20-22 2005. – in pressGallé, R.& Fehér, B. 2006: Edge effect on spider assemblages Tiscia 35, 37-40.

91



Gallé, R. 2002. Assemblage structure of wolf spiders in south Hungarian grasslands. In: European Arachnology 2002 (F. Samu & Cs. Szinetár eds.), pp. 151-156. Plant Protection Institute & Berzsenyi College, Budapest.Gallé, R. & Urák, I. 2002: Faunistical data on the spiders (Arachnida: Araneae) of Nemeria Mountain’s bog complex with two species new for the Romanian fauna. Entomologica romanica 7, 85-88.Gallé R., Torma A., Körmöczi L. 2006: Ízeltlábú közösségek változása természetközeli szegélyeken. 7. Magyar Ökológus Kongresszus. 2006 09 04-06. 64. old.


Gallé, R. 2002. Assemblage structure of wolf spiders in south Hungarian grasslands. In: European Arachnology 2002 (F. Samu & Cs. Szinetár eds.), pp. 151-156. Plant Protection Institute & Berzsenyi College, Budapest.Gallé, L., Gallé, R., Markó, B., Mikó, I. & Sárkány-Kiss E. 2000: Habitat correlates of ground invertebrate assemblages in a flood plain landscape complex. Tiscia monograph series, 31-36.Gallé, R.& Fehér, B. 2006: Edge effect on spider assemblages Tiscia 35, 37-40.Gallé, R. & Urák, I. 2002: Faunistical data on the spiders (Arachnida: Araneae) of Nemeria Mountain’s bog complex with two species new for the Romanian fauna. Entomologica romanica 7, 85-88.Makra, O., Gallé, L., Fülöp, D., Gallé, R., Bozsó, M., Kőváry, K., Rostási, Á. 2006: Egy Tisza-menti táj mintázata különböző közösségek leképezésében. 7. Magyar Ökológus Kongresszus. 2006 09 04-06. 139. old.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Magyar Biológiai Társaság tagja

Nemzetközi kapcsolatok: Babes-Bólyai Tudományegyetem, Kolozsvár, Sapientia Egyetem, Kolozsvár

92


Név: Dr. Gausz János


Végzettség (oklevél szerinti): Egyetemi, középiskolai tanár

Szakképzettség: biológia-kémia szakos


MTA SZBK Genetikai Intézet

Kinevezésben feltüntetett munkakör: tudományos tanácsadó


MTA doktora



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:

Széchenyi professzori,

Széchenyi István

Ösztöndíj, Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj (időtartam)

Széchenyi professzori 1997-2000

Oktatott tárgyak: Genetika, Haladó genetika, Fejlődésbiológia



Drosophila fejlődésgenetikai kutatások


Mechanism of Development GEP 2004, 4, 329-333

Archives of Biochemistry and Biophysics 2006, 451, 59-67


93




Cell 1979, 17, 565-571

The EMBO Journal 1990, 9, 2579-2585

Nature 1990, 344, 219-223

Nature 1994, 371, 806-808

Development 1996, 122, 1113-1124

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: MTA Genetikai Bizottság elnöke 2002-2005, MAGE elnökségi tag

Nemzetközi kapcsolatok: Svájc, U.S.A., Németország

94


Név: Prof. Dr. Gulya Károly



Biológus (egyetemi diploma, 1979), Orvosbiológus (dr. univ., 1980)

Szakképzettség: Biológus, orvosbiológus



Szegedi Tudományegyetem, H-6720 Szeged, Dugonics tér 13.


Tanszékvezető egyetemi tanár


DSc, Neurobiológia





MTA doktora, 1994

Dr. habil. (1995)

Ösztöndíjak:


Széchenyi professzori ösztöndíj (1998-2001)

Oktatott tárgyak: Sejtbiológia, Molekuláris neurobiológia, Struktúrális és molekuláris sejtbiológia

Oktatásban töltött idő: 1980-tól rendszeresen Magyarországon magyar és angol nyelven, 1983-1986 és 1989-1992 között alkalmanként angolul az Egyesült Államokban


Oktatás: gyakorlat- és szemináriumvezetés magyar és angol nyelven 1993-igelőadások és szemináriumok 1993-tólKutatás. molekuláris neurobiológia (neuronális szignalizáció és génexpressziószabályozása


Palfi, A., Kortvely, E., Fekete, E., Kovacs, B., Varszegi, S. and Gulya, K. (2002) Differential calmodulin gene expression in the rodent brain. Life Sciences 70, 2829-2855.Kortvely, E., Palfi, A., Bakota, L. and Gulya, K. (2002) Ontogeny of calmodulin gene expression in rat brain. Neuroscience 114, 301-316.

95



Kortvely, E., Varszegi, S., Palfi, A. and Gulya, K. (2003) Intracellular targeting of calmodulin mRNAs in primary hippocampal cells. J. Histochem. Cytochem. 51, 541-544.Kortvely, E. and Gulya, K. (2004) Calmodulin, and various ways to regulate its activity. Life Sciences 74, 1065-1070.Palfi, A., Kortvely, E., Fekete, E. and Gulya, K. (2005) Multiple calmodulin mRNAs are selectively transported to functionally different neuronal and glial compartments in the rat hippocampus. An electron microscopic in situ hybridization study. Life Sciences 77, 1405-1415.


Pelton, J.T., Gulya, K., Hruby, V.J., Duckles, S.P. and Yamamura, H.I. (1985) Conformationally restricted analogs of somatostatin with high mu opiate receptor specificity. Proc. Natl. Acad. Sci. USA 82, 236-239.Watson, M., Roeske, W.R., Vickroy, T.W., Smith, T.L., Akiyama, K., Gulya, K., Duckles, S.P., Serra, M., Adem, A., Nordberg, A., Gehlert, D., Wamsley, J.K. and Yamamura, H.I. (1986) Biochemical and functional basis of putative muscarinic receptor subtypes and its implications. In: Subtypes of Muscarinic Receptors II. Trends in Pharmacol. Sci. 46-55.Humphries, M.M.B., Farrar, G.J., Kenna, P., Rancourt, D., Hazel, M., Bush, R., Sieving, P., Shiels, D., McNally, N., Creighton, P., Erven, A.S.W., Boros, A., Gulya, K., Capecchi, M. and Humphries, P. (1997) Retinopathy induced in mice by targeted disruption of the rhodopsin gene. Nature Genetics 15, 216-219.Kása, P., Rakonczay, Z. and Gulya, K. (1997) The cholinergic system in Alzheimer’s disease. Progr. Neurobiol. 52, 511-535.Palfi, A., Kortvely, E., Fekete, E., Kovacs, B., Varszegi, S. and Gulya, K. (2002) Differential calmodulin gene expression in the rodent brain. Life Sciences 70, 2829-2855.


Tagság hazai és nemzetközi tudományos társaságokban:International Society for Developmental Neuroscience; 1981-European Neuroscience Association; 1982-International Brain Research Organization; 1984-Hungarian Alzheimer Society (founding member); 1992-Hungarian Neuroscience Association; 1993-Society for Neuroscience; 1996-Neurobiology Committee (National), Hungarian Academy of Sciences; 1993-2004Neurobiology Committee, Hungarian Academy of Sciences (Szeged Chapter);Vice President; 1996-2001Habilitation Committee, University of Szeged; 1996-2001Ph.D. Committee, University of Szeged; 1996-2001Neurobiology Ph.D. program, Molecular Neurobiology Ph.D. subprogram, Head,University of Szeged; 1996-2001Association of Technical and Scientific Societies (MTESZ), Csongrád county chapter, Vice President; 1997-2000The Histochemical Society (USA); 1999-2005Biology Ph.D. program, Board member, University of Szeged; 2001-Szerkesztőbizottsági tagság:EDITOR-IN-CHIEF: Acta Biologica Szegediensis, 1999-ADVISORY BOARD MEMBER: Neurobiology (Budapest), 1993-2000, Acta Biologica Hungarica, 1994- , Life Sciences, 2000-EXPERT EVALUATOR: Telethon Italia, 1997- , 5. European Framework, European Union, 2001


Dr. Henry I. Yamamura, University of Arizona, USADr. Peter Humphries, Trinity College, Dublin, IrelandDr. Paula Hoffman, University of Colorado Health Sciences Center, USADr. Balazs Gulyas, Karolinska Institute, Stockholm, Sweden

96


Név: Dr. Györffy György



egyetem






Egyetemi docens


Biológiai tudományok kandidátusa


PhD


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Sejttan gyakorlatÁllatrendszertan elmélet, gyakorlat, terepgyakorlatNövény-növényevő kapcsolat speciálkollégiumNövényvédelmi állattan speciálkollégium Állattan elmélet, gyakorlatÁllatfajismeret elmélet

gyakorlatÁllatismeret elméletZootaxonómia alapjai elméletBiogeográfia elmélet

Regionális biogeográfia elmélet Entomológia speciálkollégium Biodiverzitás-monitorozás elmélet Herbivoria speciálkollégium


97



1979: a Lengyel Tud. Akad. Ökológiai Intézete, Varsó; 1983: Babes-Bolyai Egyetem, Kolozsvár; 1992: Turkui Egyetem,

1994: Jénai Egyetem


Balázs, E. és Györffy, Gy. (2003): Mocsári teknős (Emys orbicularis L. 1758) populáció szünfenobiológiai vizsgálata diszturbált élőhelyen. – Előadások és poszterek összefoglalói. 6. Magyar Ökológus Kongresszus Gödöllő. p.29.Balázs, E. és Györffy, Gy. (2003): Mocsári teknős (Emys orbicularis L. 1758) populáció szünfenobiológiai vizsgálata diszturbált élőhelyen. – Előadások és poszterek összefoglalói. 6. Magyar Ökológus Kongresszus Gödöllő. p.29.Balázs, E., Györffy, Gy., Varga, L. (2004): Testtömegviszonyok és kondíció diszturbált élőhelyen élő mocsári teknős populációban. – Előadások és poszterek összefoglalói. 2. Szünzoológiai Szimpózium, Budapest, p.11.Györffy, Gy. (2005): A Gyálai Holt-Tisza ökológiai vizsgálatának eredményei. In: Pálfai, I. (szerk.): A II. Szegedi Holtág-konferencia előadásai. – Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, Budapest. pp. 87-108.

Balázs, E. and Györffy, Gy. (2006): Investigation of the European pond turtle (Emys orbicularis Linnaeus, 1758) population living in a backwater near the river Tisza, Southern Hungary – Tiscia 35, 55-64.


Györffy, Gy. and Pollák, T. (1983): Habitat specialization of leafhopper community living in a sandy soil grassland. - Acta Biol. Szeged. 29: 153-158.Györffy, Gy. and Szőnyi, G. (1989): Movements of phytophagous insect populations between ungrazed sandy grassland and adjacent areas. - Acta Biol. Szeged. 35: 129-155.Györffy, Gy. and Karsai, I. (1991): Estimation of spatio-temporal rearrangement in a patchy habitat and its application to some Auchenorrhyncha populations. - J. Anim. Ecol. 60: 843-855.Molnár, N. and Györffy, Gy. (1998): Indication of habitat quality and isolation by Auchenorrhyncha assemblages. - Tiscia 31, 13-17.Györffy, Gy. and Körmöczi, L. (2001): How to decrease the negative effects of medium intensity disturbances on arthropod communities – Web Ecology 2: 14-21.


Tagságok: Tiszakutató Munkacsoport: 1972-tôlMagyar Rovartani Társaság: 1978-tólCsongrád Megyei Természetvédelmi Egyesület: 1989-től (alapító tag)Szegedi Akadémiai Bizottság Természetvédelmi és Ökológiai Munkabizottsága: 1991-MTA Ökológiai Bizottsága: 1994-1995. MBT Ökológiai Szakosztály vezetőségi tagja 1998-tólMagyar Ökológusok Tudományos Egyesületének tagja 1999-tôlMTA köztestületi tag 2000-tôl

1983-tól 1999-ig szerkesztette az Acta Biologica Szegediensis c. folyóiratot, 1994-tôl a Tiscia c. ökológiai folyóirat szerkesztő bizottságának, 1999-től az Állattani Közlemények szerkesztő bizottságának tagja.


98


Név: Dr. Györgyey János



Okleveles biológus

Szakképzettség: Biológus



MTA Szegedi Biológiai Központ,

Növénybiológiai Intézet




Biológiai tudomány kandidátusa (MTA Doktori tanácsa; Sz:16.660; 1996. 12. 06.)

PhD biológiából (JATE; TTK 42/1997.R.sz.; 1997. 06. 29.)


Génexpressziós változások a hormonaktivált sejtosztódás és szomatikus embriogenezis során lucernában.




-

Ösztöndíjak: EMBO poszdoktorális ösztöndíj 1997-99 (2 év)


MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2000. 09. 01-től 2003. 08. 31-ig

Oktatott tárgyak: 2001-től 2006-ig az SZBK Növénybiológiai Intézet PhD hallgatói számára szakirodalom feldolgozó kurzus vezetése 18-20 hallgató részvételével.

Az SZBK ITC kurzusain (12-16 részvevő) 2006-ig rendszeres előadás tartás Computer analysis of protein and DNA sequences” ill. „Abiotic stress adaptation in higher plants” címmel.

Rendszeres előadás és gyakorlat tartása a Növényi biotechnológia (2+4;, tárgyfelelős: Dr,. Szabó Margit) kurzusban

Oktatásban töltött idő:


Munkája során 9 egyetemi hallgató készítette diplomamunkáját az irányításával, akik közül egy szintén az ő társ-témavezetésével készítette el PhD dolgozatát is. Jelenleg három PhD hallgató dolgozik irányítása alatt.

99



Kelemen Zs, Mai A, Kapros T, Feher A, Gyorgyey J, Waterborg JH, Dudits D Transformation vector based on promoter and intron sequences of a replacement histone H3 gene. A tool for high, constitutive gene expression in plants TRANSGENIC RES, 11, 69-72 (2002)Erdei L, Tari I, Csiszar J, Pécsváradi A, Horváth F, Szabó M, Ördögh M, Cseuz L, Zhiponova M, Szilák L, Györgyey J Osmotic stress responses of wheat species and cultivars differing in drought tolerance: some interesting genes (advices for gene hunting) ACTA BIOL SZEGED, 46, 63-65 (2002)Roudier F, Fedorova E, Lebris M, Lecomte P, Györgyey J, Abad P, Kondorosi A, Kondorosi E, Horvath G The Medicago species A2-type cyclin is auxin regulated and involved in meristem formation but dispensable for endoreduplication-associated developmental programs PLANT PHYSIOL, 131, 1091-1103 (2003)Domoki, M., Györgyey, J., Bíró, J., Pasternak, T.P., Zvara, Á., Bottka, S., Puskás, L.G., Dudits D. and Fehér, A: Identification and characterization of genes associated with the induction of embryogenic competence in leaf-protoplast-derived alfalfa cells, Biochim. Biophys. Acta, 1759: 543-551, 2006Agnes Lendvai; Aladar Pettko-Szandtner; Eva Csordas-Toth; Pal Miskolczi; Gabor V. Horvath; Janos Gyorgyey; Denes Dudits: Dicot and monocot plants differ in retinoblastoma-related protein subfamilies. Journal of Experimental Botany 2007; doi: 10.1093/jxb/erm022


Gyorgyey J , Gartner A, Nemeth K , Magyar Z , Hirt H, Heberle-Bors E, Dudits D Alfalfa heat shock genes are differentially expressed during somatic embryogenesis. PLANT MOL BIOL, 16, 999- (1991)Hirt H, Pay A, Gyorgyey J, Bako L , Nemeth K , Bogre L, Schweyen RJ, Heberle-Bors E, Dudits D Complementation of a yeast cell cycle mutant by an alfalfa cDNA encoding a protein kinase homologous to p34cdc2. P NATL ACAD SCI USA, 88, 1636- (1991)Gyorgyey J, Nemeth K , Magyar Z, Kelemen Zs, Alliotte T, Inze D, Dudits D Expression of a novel-type small proline-rich protein gene of alfalfa is induced by 2,4 dichlorofenoxiacetic acid in differentiated callus cells. PLANT MOL BIOL, 34, 593- (1997)Gyorgyey J, Vaubert D, Jimenez-Zurdo JI, Charon C, Troussard L, Kondorosi A , Kondorosi É Analysis of Medicago truncatula nodule expressed sequence tags MOL PLANT MICROBE IN, 13, 62-71 (2000)Roudier F, Fedorova E, Gyorgyey J, Feher A, Brown S, Kondorosi A, Kondorosi ÉCell cycle function of a Medicago sativa A2-type cyclin interacting with a PSTAIRE-type cyclin-dependent kinase and a retinoblastoma protein PLANT J, 23, 73-83 (2000)


Magyar Növénybiológiai Társaság elnöke 2006-tól

A European Triticaceae Genome Initiative magyar tagja


IPK Gatersleben: Nils Stein, Patrick Schweizer

Institute of Genetics and Developmental Biology CAS, Aimin Zhang, Dongcheng Liu

100


Név: Dr. Gyurkovics Henrik


Végzettség (oklevél szerinti): Biológia-kémia sz. tanári diploma, egyetem

Szakképzettség: Középiskolai tanár


MTA SzBK Genetikai Int.

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tud. főmunkatárs


PhD

PhD esetén a dolgozat címe: Kromatinszerkezet és génkifejeződés szabályozása ecetmuslicában


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: EMBO short term


Széchenyi István


Széchenyi professzori ösztöndíj, 2000-2003

Oktatott tárgyak: Fejlődésgenetika, Kromatinszerkezet spec. kol.



Az elmúlt 5 év legfontosabb maximum 5 publikációja vagy

Mihaly J, Barges S, Sipos L, Maeda R, Cleard F, Hogga I, Bender W, Gyurkovics H, Karch F. Dissecting the regulatory landscape of the Abd-B gene of the bithorax complex. Development. 2006 Aug;133(15):2983-93.

101



Blastyak A, Mishra RK, Karch F, Gyurkovics H. Efficient and specific targeting of Polycomb group proteins requires cooperative interaction between Grainyhead and Pleiohomeotic. Mol Cell Biol. 2006 Feb;26(4):1434-44.

Sipos L, Gyurkovics H. Long-distance interactions between enhancers and promoters. FEBS J. 2005 Jul;272(13):3253-9. Review.

Shanower GA, Muller M, Blanton JL, Honti V, Gyurkovics H, Schedl P. Characterization of the grappa gene, the Drosophila histone H3 lysine 79 methyltransferase. Genetics. 2005 Jan;169(1):173-84.


Sipos L, Mihaly J, Karch F, Schedl P, Gausz J, Gyurkovics H. Transvection in the Drosophila Abd-B domain: extensive upstream sequences are involved in anchoring distant cis-regulatory regions to the promoter. Genetics. 1998 Jun;149(2):1031-50.

Mihaly J, Hogga I, Gausz J, Gyurkovics H, Karch F. In situ dissection of the Fab-7 region of the bithorax complex into a chromatin domain boundary and a Polycomb-response element.Development. 1997 May;124(9):1809-20.

Von Allmen G, Hogga I, Spierer A, Karch F, Bender W, Gyurkovics H, Lewis E. Splits in fruitfly Hox gene complexes. Nature. 1996 Mar 14;380(6570):116.

Farkas G, Gausz J, Galloni M, Reuter G, Gyurkovics H, Karch F. The Trithorax-like gene encodes the Drosophila GAGA factor. Nature. 1994 Oct 27;371(6500):806-8.

Gyurkovics H, Gausz J, Kummer J, Karch F. A new homeotic mutation in the Drosophila bithorax complex removes a boundary separating two domains of regulation. EMBO J. 1990 Aug;9(8):2579-85.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Hereditas szerkesztőbizottsági tagja

Nemzetközi kapcsolatok: Princeton University, Priceton, USA; Univ. of Geneva. Genf, Svájc

102


Név: Dr. Hermesz Edit

Születési év: 1959. szeptember 01.


Egyetem






Egyetemi adjunktus


Ph.D.


Stresszválasz halakban: metallothionein és hsp90 gének azonosítása és expressziójuk vizsgálata pontyban (Cyprinus carpio)




-

Ösztöndíjak: 1990-1995: Visiting Associate, Fogarty International Center ösztöndíjas,National Institute of Child Health and Human DevelopmentLaboratory of Mammalian Genes and DevelopmentNational Institutes of Health, Bethesda, Maryland, USA

1996-1999: Állami Ph.D. ösztöndíjas, József Attila Tudományegyetem, Szeged, Biokémiai Tanszék


-

Oktatott tárgyak: Előadások: Biokémia alapjai Válogatott fejezetek a biokémiában Növényi biokémia Gyakorlat:Biokémia I, II, Biokémia gyakorlatok vegyész hallgatóknakKörnyezeti biokémia Emeltszintű biokémia

Oktatásban töltött idő: 1997-jelen

Szakmai gyakorlat és Ph.D. hallgató: 2

103


teljesítmény bemutatása:

Szakdolgozat/Diplomamunka: 6: Publikációk száma: 20, Absztrakt: 25, Előadás: 11Kumulatív impakt faktor cikk : 67,4Kumulatív impakt faktor kongr. kiadv.: 22,8Független idézettség: 318


K. Said Ali, L. Dorgai, M. Ábrahám, E. Hermesz: Tissue- and stressor-specific differential expression of two hsc70 genes in carp. Biochem. Biophys. Research Com. 2003 307 (3) 503-509Yangu Zhao, O. Marín, E. Hermesz, A. Powell, N. Flames, M. Palkovits, J. L. R. Rubenstein, H. Westphal. The LIM-homeobox gene Lhx8 is required for the development of cholinergic neurons in the mouse forebrain. PNAS 2003 100 (15) 9005-90010.E. Hermesz, Lisa Williams-Simons, Kathleen A. Mahon: A novel inducible element, activated by contact with Rathke's pouch, is present in the regulatory region of the rpx homeobox gene. Developmental Biology 2003 260 (1) 68-78.M. Szente, Z. Gajda., K. Said Ali, E. Hermesz: Involvement of electrical coupling in the in vivo ictal epileptiform activity induced by 4-aminopyridine in the neocortex. Neuroscience 2002 115/4 1067-1078.Chou SJ, Hermesz E, Hatta T, Feltner D, El-Hodiri HM, Jamrich M, Mahon K Conserved regulatory elements establish the dynamic expression of Rpx/HesxI in early vertebrate development. Developmental Biology 2006 292(2) 533-545.


Hermesz, E., Mackem, S., Mahon, K.A.: RPX: A novel anterior-restricted homeobox gene progressively activated in the prechordal plate, anterior neural plate, and Rathke's pouch of the mouse embryo. Development, 1996 122: 41-52.Hermesz, E., Abraham, M., Nemcsók, J.: Identification of two hsp90 genes in carp. Comparative Biochem. and Physiol. Part C, 2001 129/4: 397-407.Hermesz, E., Ábrahám, M., Nemcsók, J.: Changes in tissue specific expression of two metallothionein genes in common carp during waterborne cadmium exposure and temperature shock. Comparative Biochem. and Physiol. Part C, 2001 128/3: 457-465. E. Hermesz, Lisa Williams-Simons, Kathleen A. Mahon: A novel inducible element, activated by contact with Rathke's pouch, is present in the regulatory region of the rpx homeobox gene. Developmental Biology 2003 260 (1) 68-78Y. Zhao, D. Morales, E. Hermesz, W.K. Lee, S.L. Pfaff, H. Westphal. Reduced expression of the LIM-homeobox gene Lhx3 impairs growth and differentiation of Rathke’s pouch and increases cell apoptosis during mouse pituitary developmnet. Mechanism of Developmnet 2006 (132) 605-613.



Dr. Heiner WestphalNational Institute of Child Health and Human DevelopmentLaboratory of Mammalian Genes and DevelopmentNational Institutes of Health, Bethesda, Maryland, USA

104


Név: Homolya Ernő



Szakképzettség: Matematika – fizika szakos középiskolai tanár



Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Rendszergazda




Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Matematika, fizika

Oktatásban töltött idő: 1990- 1999, 2005-2007


1987-től a JATE által szervezett felvételi előkészítőkön gyakorlatvezetőként tevékenykedtem. Gyakorlótanításomat a JATE Ságvári Endre Gyakorló Gimnáziumában végeztem, ahol a kötelező órák mellett második félévtől óraadóként is dolgoztam. A diploma kézhezvétele után teljes állásban folytattam a tanítást. 1994-től 1999-ig szakvezető tanárként az egyetemi hallgatók oktatásában is részt vettem. 1998-tól a JATE Gazdasági Hivatalának rendszergazdája lettem, majd 1999-től jelenlegi munkahelyemen MTA Szegedi Biológiai Központban, vállaltam el a rendszergazdai teendőket. 2005-től ismét bekapcsolódtam az oktatásba. A Biotechnológia Tanszék felkérésére informatikai alapokról tartok előadást biológus hallgatóknak.

105






106


Név: Dr. Horváth Dezső



egyetem

Szakképzettség: okleveles vegyész



Szegedi Tudományegyetem, Fizikai Kémiai Tanszék


egyetemi docens


PhD kémia


Instabilities in reaction-diffusion fronts


Habilitáció éve:



Ösztöndíjak:


Magyary Zoltán Posztdoktori Ösztöndíj: 1996-1998, Bolyai János Kutatói Ösztöndíj: 2000-2003

Oktatott tárgyak: Analitikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok gyógyszerészeknek, Physical chemistry laboratory, General chemistry laboratory,Általános kémia, Kémiai számítások 1 gyakorlatÁltalános kémia laboratóriumi gyakorlat, Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlat I-II, Általános kémiai laboratóriumi gyakorlat gyógyszerészeknek, Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlat gyógyszerészeknek,Általános- és fizikai kémiai gyakorlat, Oszcillációs reakciók, káosz, és kémiai hullámok, Nemlineáris kémiai dinamika


Szakmai gyakorlat és teljesítmény

1990-1994 PhD tanulmányok, West Virginia University (USA),

107


bemutatása: 1998-1999 szakmai tanulmányút, Hokkaido University (Japán),2000, 2001, 2002 szakmai tanulmányút, Leeds University (Nagy-Britannia),2004 szakmai tanulmányút, Université Libre de Bruxelles (Belgium),

2006 szakmai tanulmányút, University of Alaska Anchorage (USA)


Jakab, É; Horváth, D; Merkin, JH; Scott, SK; Simon, PL; Tóth, Á, "Isothermal flame balls: Effect of autocatalyst decay", PHYSICAL REVIEW E, 68, 036210 (2003)

Bánsági, T; Horváth, D; Tóth, Á; Yang, J; Kalliadasis, S; De Wit, A, "Density fingering of an exothermic autocatalytic reaction", PHYSICAL REVIEW E, 68, 055301 (2003)

Virányi, Z; Szommer, A; Tóth, Á; Horváth, D, "Lateral instability controlled by constant electric field in an acid-catalyzed reaction", PHYSICAL CHEMISTRY CHEMICAL PHYSICS, 6, 3396 (2004)

Virányi, Z; Tóth, Á; Horváth, D, "Lateral instability induced by an inhomogeneous electric field", CHEMICAL PHYSICS LETTERS, 401, 575 (2005)

Virányi, Z; Tóth, Á; Horváth, D, "Modeling study of migration-driven lateral instability in autocatalytic systems", JOURNAL OF ENGINEERING MATHEMATICS, (2007)


Horváth, D; Petrov, V; Scott, SK; Showalter, K, "Instabilities in propagating reaction-diffusion fronts", JOURNAL OF CHEMICAL PHYSICS, 98, 6332 (1993)

Horváth, D; Showalter, K, "Instabilities in propagating reaction-diffusion fronts of the iodate arseneous acid reaction", JOURNAL OF CHEMICAL PHYSICS, 102, 2471 (1995)

Tóth, Á; Lagzi, I; Horváth, D, "Pattern formation in reaction-diffusion systems: Cellular acidity fronts", JOURNAL OF PHYSICAL CHEMISTRY, 100, 14837 (1996)

Virányi, Z; Tóth, Á; Horváth, D, "Lateral instability induced by an inhomogeneous electric field", CHEMICAL PHYSICS LETTERS, 401, 575 (2005)

Horváth D; Tóth, S; Tóth, Á, "Periodic heterogeneity-driven resonance amplification in density fingering", PHYSICAL REVIEW LETTERS, 97, 194501 (2006)

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: MTA Reakciókinetika és Fotokémiai Munkabizottságának tagja


Université Libre de Bruxelles (kémia), University of Leeds (kémia), Hokkaido University (kémia)

University of Alaska Anchorage (kémia)

108


Név: Dr. Horváth Ferenc



Fizika-biológia szakos középiskolai tanár

Szakképzettség: Fizika-biológia szakos középiskolai tanár



Szegedi Tudományegyetem, Növényélettani Tanszék


Egyetemi adjunktus


Ph. D. fokozat, Molekuláris biológia program


A sztómazárósejtek ioncsatorna-működésének szabályozása; a pH-függő szabályozás vizsgálata a legprimitívebb K+-csatorna modellrendszerében.


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Növényélettani laboratóriumi gyakorlatokA membrántranszport molekuláris mechanizmusa - Specializációs kurzusAz anyagtranszport molekuláris alapjai - Speciális vizsgálati módszerek Fluoreszcencia indukció, quenching analízis - Speciális vizsgálati módszerek és Növényélettani emelt szintű gyakorlatok



Molekuláris membrán-transzport mechanizmusok vizsgálata a patch clamp technika alkalmazásával. 10 éves gyakorlati tapasztalat, 1 könyvfejezet a módszerrel kapcsolatban. Külföldi rövid tanulmányutak és kooperáció a növényi membrántranszporttal kapcsolatban: Brüsszelben, Göttingenben, Darmstadtban és Kwangju-ban (Dél-Korea). 2 biológus szakdolgozó és egy PhD hallgató témavezetése.

A fotoszintézis vizsgálata impulzus-amplitúdó modulált eljárással a levél, a sejt és a kloroplasztiszok szintjén. Kooperáció az SZBK Biofizikai Intézetével, az EKTF

109


Növényélettani Tanszékével, 1 szakdolgozó és 1 PhD hallgató témavezetése.


F. Horváth, L. Erdei, B. Wodala, U. Homann, G. Thiel (2002) K+ outward rectifying channels as targets of phosphatase inhibitor deltamethrin in Vicia faba guard cells. Journal of Plant Physiology 159: 1097-1103. IF.: 0.941.A. Moroni, C. Viscomi, V. Sangiorgio, C. Pagliuca, T. Meckel, F. Horváth, S. Gazzarrini, P. Valbuzzi, JL. Van Etten, D. DiFrancesco, G. Thiel (2002) The short N-terminus is required for functional expression of the virus-encoded miniature K+

channel. FEBS Letters 530 (1-3): 65-69. IF.: 3.912.B. Hertel, F. Horváth, B. Wodala, A. Hurst, A. Moroni, G. Thiel (2005) KAT1 inactivates at sub-millimolar concentrations of external potassium. J Exp Bot 56: 3103-3110. IF.: 3.366.B. Wodala, Zs. Deák, I. Vass, L. Erdei, F. Horváth.: Nitric oxide hinders photosynthetic electron transport in pea leaves., XV Congress of the Federation of European Societies of Plant Biology 17-21 July 2006, Lyon, France, 2006


L. Erdei, F. Horváth, I. Tari, A. Pécsváradi, Zs. Szegletes and S. Dulai (2001) Differences in photorespiration, glutamine synthetase and polyamines between fragmented and closed stands of Phragmites australis in the Lake Balaton. Aquatic Botany 69:165-176. IF.: 1.014. F. Horváth, L. Erdei, B. Wodala, U. Homann, G. Thiel (2002) K+ outward rectifying channels as targets of phosphatase inhibitor deltamethrin in Vicia faba guard cells. Journal of Plant Physiology 159: 1097-1103. IF.: 0.941.A. Moroni, C. Viscomi, V. Sangiorgio, C. Pagliuca, T. Meckel, F. Horváth, S. Gazzarrini, P. Valbuzzi, JL. Van Etten, D. DiFrancesco, G. Thiel (2002) The short N-terminus is required for functional expression of the virus-encoded miniature K+

channel. FEBS Letters 530 (1-3): 65-69. IF.: 3.912.Csiszár J, M. Szabó, L. Erdei, L. Márton, F. Horváth, I. Tari (2004) Auxin autotrophic tobacco callus tissues resist oxidative stress: the importance of glutathione S-transferase and glutathione peroxidase activities in auxin heterotrophic and autotrophic calli. J. Plant Physiol 161:691-699. IF.: 0.941.B. Hertel, F. Horváth, B. Wodala, A. Hurst, A. Moroni, G. Thiel (2005) KAT1 inactivates at sub-millimolar concentrations of external potassium. J Exp Bot 56: 3103-3110. IF.: 3.366.


Szakmai társasági tagság:Magyar Növényélettani Társaság, 1997-Európai Növénybiológiai és Növényélettani Társaságok Szövetsége (FESPB), 1997-


Kooperációs partner: Darmstadt University of Technology, Institute of Botany, Membrane Biophysics (Prof. G. Thiel) Darmstadt, Germany

110


Név: Dr. Just Zsuzsanna

Születési év: 1965. május 07.


egyetem

Szakképzettség: biológia-kémia szakos középiskolai tanár



SZTE, TTK, Embertani Tanszék


egyetemi adjunktus


dr. univ. (antropológia)



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: 1993 ápr.-szept. TEMPUS ösztöndíj a Firenzei Egyetem Antropológia Intézetében1994 május TEMPUS tanulmányút - Brüsszeli Vrije Egyetem

Antropogenetikai Intézet1993 "Human Evolution: a multidisciplinary approach" -

Universidad Complutense de Madrid, Madrid

1993 "Degraded terrestrial and polluted aquatic ecosystems in Northern Greece" - Aristotele University of Thessaloniki, Thessaloniki


Oktatott tárgyak: Humánbiológia gyakorlatokHumánbiológia szakdolgozati laboratórium (14 befejezett, 6 folyamatban)Humánbiológia előadásÉrdekességek az antropológiábanAntropológia (specializációs főtárgy)Antropológia szakirodalmi tanulmányok szemináriumAntropometria (testnevelés szakos főiskolásoknak) (részletek)HumánökológiaAngol szaknyelvi társalgás

111


Oktatásban töltött idő: 1994-től


16 szakdolgozat (+ 6 folyamatban), 6 OTDK dolgozat, 24 előadás bel és külföldi konferencián, tudományos ülésen, 18 publikáció,részvétel 4 pályázatban, 4 projektmunkábanrészvétel 1 nemzetközi konferencia és 3 tudományos ülés szervezésébenáltalános iskolai és középiskolai oktatási gyakorlat,Ópusztaszer-Monostor lelőhely antropológiai leletei – monográfia szerkesztéseFarkas, L.Gy. (2004): Alkalmazott antropológia. JATEPress, Szeged - lektorálása


Just, Zs., Maczel, M., Marcsik, A., Molnár, E. (2004): Paleopatológiai elváltozások Sándorfalva-Eperjes 10. századi embertani anyagában. – MFMÉ-Stud.Arch., 10:1-11.Csibrány Zs., Farkas L. Gy., Gellén J., Just Zs., Katona A. (2004): Az

1989-ben és 1999-ben Szegeden és Szolnokon született csecsemők testméreteinek összehasonlítása. – Anthrop. Közl., 45:35-40.

Just, Zs. (2006): Makói gyermekek és fiatalok lateralitása – Makó Monorgráfiája 6., Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete, MakóJust, Zs. (2007): Statisztikai adatok a kézpreferenciáról. – Folia Antropologia, in press Just Zs., (2007): Változó kézpreferencia? Lateralitás az óvodáskortól kisiskolás korig. – Folia Antropologia, in press


Just,Zs., Finnegan,M., Farkas,Gy. (1992): Comparative statistical investigation of some Arpadian samples using non-metric traits. - Rivista di Antropologia, 70, 91-98.Just,Zs., Finnegan,M. (1996): Árpád-kori népességek kapcsolatainak non-metrikus megközelítése. - In: Pálfi,Gy.(szerk.): Honfoglaló magyarság - Árpád-kori magyarság. Antropológia - Régészet - Történelem. - JATE Embertani Tanszék, Szeged, 113-123. Finnegan, M., Just, Zs. (2000): Non-metric traits and biological distance studies in Hungary: a brief overview.– Anthrop. Közl., 40:41-47.Csibrány Zs., Farkas L. Gy., Gellén J., Just Zs., Katona A. (2004): Az 1989-ben és 1999-ben Szegeden és Szolnokon született csecsemők testméreteinek összehasonlítása. – Anthrop. Közl., 45:35-40. Just, Zs. (2006): Makói gyermekek és fiatalok lateralitása – Makó Monorgráfiája 6., Makó Város Önkormányzati Képviselő-testülete, Makó


Magyar Biológiai Társaság Szegedi Csoport – vezetőségi tag 2002-tőlMBT, Antropológia SzakosztályEuropean Anthropological Associationtanszéki tanulmányi felelőstanszéki Erasmus koordinátor


Dept of Anthrop., Medical Faculty, Univ. de la Mediterranee, Marseille (O. Dutour)Laboratory Anthropogenetics , Free University of Brussels (C. Susanne, R Hauspie)Lab. di Antropologia, Dipt. di Biologia Animale e Genetica, Firenze (B. Chiarelli)Dept of Soc. Anthrop. and Soc. Work, Kansas Stae Univ., Manhattan, Kansas (M. Finnegan)Handedness Research Institute (M. Holder)

112


Név: Dr. Kincsek Irén



Egyetem




SZTE Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Biológia Tanszék


Főiskolai docens


Egyetemi doktor



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Növénytan alapjai, Növényszervezettan, Mikroszkópos növényanatómia,Természetvédelem alapjai, Növénytan alapjai tanítóknak,

Természetismeret: Biológia, Biogazdálkodás, Gyógynövényismeret



Környezeti nevelési tanulmányutak: Ausztria (1994), Dánia (1995), Izrael (1996),

Erdély: Bolyai Nyári Akadémia (oktató, 1992-től 11 alkalommal), Észak-Virginia, botanikai gyűjtőút (2000)


Kincsek, I. Maros, T., Györffy V. (2003) Preparing teacher’s training college students for conducting experiments on primary school students field trips. Szeged, Sept. 4-6. 2003 School Development Through Environmental Education

113



Kincsek I (2004) Rozmanité moznosti spoznania flóry v projektovej pedagogike.Retrospektíva a perspektiv v edukacii. Nitra, 11-12. November, 2004.Kincsek I., Maros T. (2004) Homoki gyepek állományszerkezetének vizsgálata. Wellman Oszkár Tudományos tanácskozás, SZTE Mezőgazdasági Főiskolai Kar, Hódmezővásárhely, 2004. április 24. pp. 23.Kincsek I., Györffy O. (2004) Pollenek és spórák vizsgálatának lehetőségei a projekt pedagógiában. IV. Országos Neveléstudományi Konferencia, Magyar Tudományos Akadémia, Pedagógiai Bizottság, Budapest, 2004. okt. 20-22., Program, Tartalmi Összefoglalók, pp. 320.

Kincsek, I. (2005) The significant role of the environmental and nature protection in the relationship between the family, kindergarten and primary school. „Interakcia edukacnej triady RODINA – MATERSKÁ SKOLA – ZÁKLADNÁ SKOLA imperatív doby.” 25-26 Októbra 2005 Nitra


Kincsek I. (1985) Magdiszperzió vizsgálata homoki gyepcönózisokban. Acta Biologica Pedagogica Szegediensis, Series Biologica Geographica, pp. 41-53.Kedves M., Kincsek I., Ambrus F., Fejes A., Gyebrovszky B. (1990) Molecular structure of the exine of some gymnospermohs bisaccate pollen grains. In: G. Blanka, C. Diaz De La Guardia, MC Fernandez, M Carrido, MI Rodriguez Garcia y AT Romero Garcia eds.: Polen es poras y sus applicationes. GranadaKedves M, Kincsek I. (1993) Biopolymer organization of the wall of the fossil spores and pollen grains. Plant Cell Biology and Development ed. M. Kedves, pp. 26-33.Kincsek I., Maros T. (2005) Adatok a Fehértó-majsai főcsatorna közelében előforduló terresztris, természetes és kultúrvegetáció diverzitásához. XXV. Vándorgyűlés, Előadások összefoglalói, Magyar Biológiai Társaság, Fővárosi Állat- és Növénykert, Budapest, 2004 október pp. 26-27., pp. 21-25.Kincsek Irén: Növénytan alapjai tanítók számára, Főiskolai jegyzet, Szeged, 2006.


Magyar Biológiai Társaság, 1980-, Kiss Ferenc Csonrád Megyei Természetvédelmi Egyesület, 1987-, Magyar Gyógynövény Szakosztály, 1996-, A biológia tanítása című folyóírat szerkesztőbizottsági tagja, (1993-95), Országos Tudományos Diákköri Tanács tagja (1998-)

Nemzetközi kapcsolatok: International Association for Vegetation Science (1990-)

114


Név: Dr. Kiss Jánosné Dr. Deér Aranka


Végzettség: egyetem

Szakképzettség: Okleveles vegyész

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Biokémiai Tanszék


Egyetemi docens

Tudományos fokozat: Ph..D.


Habilitáció éve:

Ösztöndíjak:

Oktatott tárgyak: Biokémia; Biokémia vegyészeknek; Enzimológia; Válogatott fejezetek biokémiából; Idegen anyagok biotranszformációja az élő szervezetben


Szakmai gyakorlat: 1990-92 tanulmányút Amerikai Egyesült Államok, University of Texas, Austin,1994 Tempus tanulmányút Brüsszeltanulmányút Turku2000 tanulmányút Lodz, bilaterális kapcsolatok keretében

Az elmúlt 5 év legfontosabb publikációi az oktatott tárgyak témakörében:

Mária Henczová1, Aranka Kiss Deér, Viktória Komlósi and János Mink: Detection of the toxic effect of Cd2+ on different fish species via the liver cytochrome P450-dependent monooxygenase activities and FTIR spectroscopy. Analytical and Bioanalytical Chemistry, 385: 652-659 (2006)Petushok N, Gabryelak T, Palecz D, Zavodnik L, Szollosi Varga I, Deer KA. Comparative study of the xenobiotic metabolising system in the digestive gland of the bivalve molluscs in different aquatic ecosystems and in aquaria experiments. Aquat Toxicol .61(1-2):65-72 (2002)Ábrahámné Gulyás Magdolna, Hermesz Edit, Kissné Deér Aranka, Kotormán Márta, Lehoczkiné Simon Mária: Biokémia gyakorlatok, JATE Press, Szeged, 2004.Zs. Varanka, K. Aranka Deér, I. Rojik, I. Varanka, Kinga László, T. Bartók, J. Nemcsók, Magdolna Ábrahám: Influence of the polyphenolic tannic acid on the toxicity of the insecticide deltamethrin to fish. A comparative study examining both biochemical and cytopathological parameters. Acta Biologica Hungarica, 53, No 3, 351-367 (2002)Tari, I., Simon, LM:, Deér, KA, Csiszár, J., Bajkán, Sz., Kis, Gy., Szepesi, Á.:Influence of salicylic acid on salt stress acclimation of tomato plants: oxidative stress responses and osmotic adaptation. . Acta Physiol. Plant. , The 14th FESPB Congress, August 23-27, 2004, Cracow, Poland, Book of Abstracts, pp.237,(2004)


Mária Henczová1, Aranka Kiss Deér, Viktória Komlósi and János Mink: Detection of the toxic effect of Cd2+ on different fish species via the liver cytochrome P450-dependent monooxygenase activities and FTIR spectroscopy. Analytical and Bioanalytical Chemistry, 385: 652-659 (2006)Petushok N, Gabryelak T, Palecz D, Zavodnik L, Szollosi Varga I, Deer KA. Comparative study of the xenobiotic metabolising system in the digestive gland of the bivalve molluscs in different aquatic ecosystems and in aquaria experiments. Aquat Toxicol .61(1-2):65-72 (2002)

115


L. Banka, K. A. Deér, J. Nemcsók, M. Ábrahám, In vivo and in vitro effects of Deltamethrin on cytochrome P450 monooxygenase activity in carp (Cyprinus carpio L.) liver. Journal of Environmental Science and Health, Part B, Pesticides, Food Contaminants, and Agricultures Wastes, B32, (5) 789-802 (1997)A. Deér ,L. Banka J. Nemcsók, M. Ábrahám: Effects of Deltamethrin on hepatic microsomal cytochrome P450-dependenmonooxygenases in carp. J.Environm. Sci. and Health. Part B-Pesticides, Food contaminants, and agricultural wastes, B31, No 3, p. 637-644 (1996)A.D. Kiss, K. Haggard, J.C. Veltman, D.M. Ziegler: Oxidation of aldose reductase inhibitors ALO-4114 and ALO-3152 catalyzed by liver microsomes Drug Metabolism and Disposition 20, No.6, 948-953 (1992)


Magyar Biokémiai Egyesület Magyar Biológiai társaság MBKE Környezetbiokémiai Szakosztály

Nemzetközi kapcsolatok: Lodz-i Egyetem, Lengyelország

116


Név: Dr. Kis Zsolt



Biológia- kémia szakos ált. isk tanár

Biológia szakos középisk. tanár

PhD

Szakképzettség: Biológia szakos középiskolai tanár



SZTE Összehasonlító Élettani Tanszék


Egyetemi adjunktus


PhD, biológiatudomány


Plasztikus változások patkány központi idegrendszerében


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj 2002-2005

Oktatott tárgyak: Az állati szervezet felépítése és működése - előadás

Élettan alapjai - előadás

Összehasonlító élettan- előadás, gyakorlat



117



Lur G, Rakos G, Juhasz-Vedres G, Farkas T, Kis Z, Toldi J. Effects of dehydroepiandrosterone sulfate on the evoked cortical activity of controls and of brain-injured rats. Cell Mol Neurobiol. 2006 Jun 7;Szegedi V, Juhasz G, Rozsa E, Juhasz-Vedres G, Datki Z, Fulop L, Bozso Z, Lakatos A, Laczko I, Farkas T, Kis Z, Toth G, Soos K, Zarandi M, Budai D, Toldi J, Penke B. Endomorphin-2, an endogenous tetrapeptide, protects against Abeta1-42 in vitro and in vivo. FASEB J. 2006 Jun;20(8):1191-3. Epub 2006 Apr 24Juhasz-Vedres G, Rozsa E, Rakos G, Dobszay MB, Kis Z, Wolfling J, Toldi J,Parducz A, FarkasT. Dehydroepiandrosterone sulfate is neuroprotective when administered either before or after injury in a focal cortical cold lesion model. Endocrinology. 2006 Feb;147(2):683-6. Epub 2005 Nov 17Horvath S, Prandovszky E, Pankotai E, Kis Z, Farkas T, Boldogkoi Z, Boda K, Janka Z, Toldi J. Use of a recombinant pseudorabies virus to analyze motor cortical reorganization after unilateral facial denervation. Cereb Cortex. 2005 Apr;15(4):378-84Kis Z, Rakos G, Farkas T, Horvath S, Toldi J. Facial nerve injury induces facilitation of responses in both trigeminal and facial nuclei of rat. Neurosci Lett. 2004 Apr 1;358(3):223-5.


Parducz A, Hoyk Z, Kis Z, Garcia-Segura LM. Hormonal enhancement of neuronal firing is linked to structural remodelling of excitatory and inhibitory synapses.Eur J Neurosci. 2002 Aug;16(4):665-70.Kis Z, Budai D, Imre G, Farkas T, Horvath S, Toldi J. The modulatory effect of estrogen on the neuronal activity in the barrel cortex of the rat. An electrophysiological study. Neuroreport. 2001 Aug 8;12(11):2509-12.Kis Z, Horvath S, Hoyk Z, Toldi J, Parducz A. Estrogen effects on arcuate neurons in rat. An in situ electrophysiological study. Neuroreport. 1999 Nov 26;10(17):3649-52.Kis Z, Farkas T, Rabl K, Kis E, Korodi K, Simon L, Marusin I, Rojik I, Toldi J. Comparative study of the neuronal plasticity along the neuraxis of the vibrissal sensory system of adult rat following unilateral infraorbital nerve damage and subsequent regeneration. Exp Brain Res. 1999 May;126(2):259-69.Farkas T, Kis Z, Toldi J, Wolff JR. Activation of the primary motor cortex by somatosensory stimulation in adult rats is mediated mainly by associational connections from the somatosensory cortex. Neuroscience. 1999 May;90(2):353-61.


Tagja a Magyar Élettani Társaságnak

Tagja a Magyar Idegtudományi Társaságnak


118


Név: Klem József



Egyetem, okleveles biológus

Szakképzettség: Molekuláris biológus - Biotechnológus



SZTE Biotechnológiai Tanszék




-


-

Fokozatszerzés éve: -



-

Ösztöndíjak: -


-

Oktatott tárgyak: Válogatott fejezetek molekuláris biotechnológiából, Biotechnológia gyakorlat, Hulladékkezelési biotechnológia,




Csaki R, Bodrossy L, Klem J, Murrell JC, Kovacs KL. Genes involved in the copper-dependent regulation of soluble methane monooxygenase of Methylococcus capsulatus (Bath): cloning, sequencing and mutational analysis. Microbiology. 2003 Jul;149(Pt 7):1785-95.

119




Csaki R, Bodrossy L, Klem J, Murrell JC, Kovacs KL. Genes involved in the copper-dependent regulation of soluble methane monooxygenase of Methylococcus capsulatus (Bath): cloning, sequencing and mutational analysis. Microbiology. 2003 Jul;149(Pt 7):1785-95.



120



Név: Dr Kós Péter Balázs



Vegyész

Szakképzettség: Biológia

Jelenlegi munkahelye MTA SZBK Növénybiológiai Intézet


Tudományos munkatárs


PhD, Biológia


A Microcystis aeruginosa toxintermelése


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Bioinformatika

Oktatásban töltött idő: 1988-tól meghívott előadóként különböző bioinformatikai és molekuláris biológiai kurzusokban

2005-től SZTE TTK Bioinformatika


1997-1999: Nukleinsav-fehérje kapcsolódás szerkezet-funkció vizsgálata1999-2003: Bakteriális genomszekvenálás, -összehasonlítás, számítógépes vizsgálatok2003-A fotoszintetikus komplex aktív helyeinek valamint stressz-gének szabályzásának vizsgálata


Yukawa et al.: Comparative analysis of the Corynebacterium glutamicum group and complete genome sequence of strain R. Microbiology (2007) ; 153: 1042-1058

Cheregi et al: The role of the FtsH and Deg proteases in the repair of UV-B radiation-damaged Photosystem II, Biochim Biophys Acta. 2006 Dec 5Hideg E et al.: Singlet oxygen in plants--its significance and possible detection with double (fluorescent and spin) indicator reagents.Photochem Photobiol. (2006);82(5):1211-8.

121


Veliceasa et al: Searching for a New Putative Cryptic Virus in Pinus sylvestris L Virus Genes (2006) 32(2):177-186


Cheregi et al: The role of the FtsH and Deg proteases in the repair of UV-B radiation-damaged Photosystem II, Biochim Biophys Acta. 2006 Dec 5Yukawa et al.: Comparative analysis of the Corynebacterium glutamicum group and complete genome sequence of strain R. Microbiology (2007) ; 153: 1042-1058Hideg E et al.: Singlet oxygen in plants--its significance and possible detection with double (fluorescent and spin) indicator reagents.Photochem Photobiol. (2006);82(5):1211-8. Kos P et al: Simple and efficient method for isolation and measurement of cyanobacterial hepatotoxins by plant tests (Sinapis alba L.).Anal Biochem. (1995) 225(1):49-53. Borbely et al: Stress responses of cyanobacteria and the pleiotropic effects of light deprivationFEMS Microbiology Ecology 74 (1990) 141-152


MTA köztestületi tag,

FESPP tag


Jelen kollaborációk: E. Sage, Orsay, Francia o.; A.Zouni and A Wilde, Berlin, Német o.; P Nixon, GB; J. Houmard, Fr, K.Asada, JapanTanulmányút 1999-2003 Kyoto, Japan; Rövidebb tanulmányutak: 2006 K.Asada Fukuyama, Japan, 2005 E-M Aro, Turku, Finn. o., 1998 Freiburg and Genf, Svájc; 1997 A. Tramontano, Roma, Olasz o.; 1996 T. Baumstark, Düsszeldorf, D,…

122


Név: Dr. Kozma-Bognárné Dr. Hamari Zsuzsanna



Egyetem, okleveles biológus

Szakképzettség: Molekuláris biológiai és biotechnológiai ágazatú biológus



SZTE TTK Mikrobiológiai Tanszék


egyetemi adjunktus


Ph.D., biológia, 1999


Variabilitás, mitokondriális genomszerveződés elemzése és a mtDNS rekombináció értelmezése két imperfekt fekete Aspergillus faj esetében.




Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Általános Mikrobiológiai Bizottság köztestületi tag

Ösztöndíjak: Marie Curie Intra-European Fellowship (2003-2005)


-

Oktatott tárgyak: Experimentális mikológia, Válogatott fejezetek a mikrobiológiából, Eukarióta mikróbák extrakromoszómális elemei, Szakfordító kurzus, Molekuláris Sejtbiológia I. PhD hallgatók számára, Mikrobiológia gyakorlat, Válogatott fejezetek a Mikrobiológiából gyakorlat, Speciális Vizsgálati Módszerek

Oktatásban töltött idő: 1997-től


1991-1993: Aspergillus japonicus és Aspergillus carbonarius törzsek jellemzése RFLP analízis alapján (diplomamunka)1993-1996: Imperfekt fekete Aspergillusok extrakromoszómális genetikai elemeinek, valamint a mitokondriális DNS polimorfizmusának vizsgálata (PhD munka)1996-2002: Heterokarion inkompatibilis fekete Aspergillusok mitokondriális rekombináció molekuláris hátterének tanulmányozása intra- és interspecifikus protoplasztfúziót követően; intronok mint mobilis genetikai elemek szerepének vizsgálata a mitokondriális genomok rekombinálódá sában (PhD munka)2002-2003: A purin degradációs útvonalban szerepet játszó purin hidroxiláz I és II

123


enzimek eltérő szubsztrát-specifitásáért felelős aminosav régiók meghatározása Aspergillus nidulansban (posztdoktori ösztöndíj az EU-5 XONet projektben Prof. C. Scazzocchio csoportjában az Institute de Genetique et Microbiologie, Universite Paris-Sud XI-en, Franciaország)2003-2005: A H1 hiszton meiózis során bekövetkező homológ rekombinációra és génkonverzióra gyakorolt hatásának tanulmányozása Aspergillus nidulans modellszervezetben (Marie Curie Intra-European Fellowship Prof. C. Scazzocchio csoportjában az Institute de Genetique et Microbiologie, Universite Paris-Sud XI-en, Franciaország)2003-: Hét tagú Uracil/Allantoin/Tiamin transzporter géncsalád, valamint az egyetlen ekvilibratív és koncentratív nukleozid transzporterek azonosítása Aspergillus nidulansban, a génexpresszió, valamint a szubsztrátspecifitás vizsgálata; szerkezet-hatás összefüggés tanulmányozása különös tekintettel a koncentratív nukleozid transzporterre, amely humán megfelelője felelős a rákellenes hatóanyagok sejtbejuttatásáért. 2005-: Az LSD1 hiszton demetiláz dinamikus kromatinszerveződésben, génműködés szabályozásban betöltött szerepének vizsgálata Aspergillus nidulans modellszervezetben


Hamari Z., Tóth B., Beer Z., Gácser A.,·Kucsera J., Pfeiffer I., Juhász Á., Kevei F. Interpretation of intraspecific variability in mtDNAs of Aspergillus niger strains and rearrangement of their mtDNAs following mitochondrial transmissions. FEMS Microbiol. Lett. 221: 63-71 (2003)Yu J.H*., Hamari Z.*, Han K.H., Seo J.A., Reyes-Dominguez Y., Scazzocchio C. Double-joint PCR: a PCR-based molecular tool for gene manipulations in filamentous fungi. Fungal Genet Biol. 41: 973-981. (2004) *Joined first authorshipJuhász Á., Láday M., Gácser A., Kucsera J., Pfeiffer I., Kevei F., Hamari Z. Mitochondrial DNA organisation of the mtDNA type 2b of Aspergillus tubingensis compared to the Aspergillus niger mtDNA type 1a. FEMS Microbiol Lett. 241: 119-126. (2004)Juhász Á., Engi H., Pfeiffer I., Kucsera J., Vágvölgyi C.and Hamari Z. Interpretation of mtDNA RFLP variability among Aspergillus tubingensis isolates. Antonie Van Leeuwenhoek 91: 209-216(2007)Amillis S., Hamari Z., Roumelioti K., Scazzocchio C., Diallinas G. Regulation of expression and kinetic modeling of substrate interactions of a uracil transporter in Aspergillus nidulans. Mol.Membr.Biol. (in press) (2007)


Hamari Z., Tóth B., Beer Z., Gácser A.,·Kucsera J., Pfeiffer I., Juhász Á., Kevei F. Interpretation of intraspecific variability in mtDNAs of Aspergillus niger strains and rearrangement of their mtDNAs following mitochondrial transmissions. FEMS Microbiol. Lett. 221: 63-71 (2003)Hamari Z., Pfeiffer I., Ferenczy L. and Kevei F. Interpretation of variability of mitochondrial genomes in the species Aspergillus carbonarius. Antonie van Leeuwenhoek 75: 225-231 (1999)Hamari Z., Juhász Á., Gácser A., Kucsera·J., Pfeiffer I., Kevei F. Intron mobility results in rearrangement in mitochondrial DNAs of heterokaryon incompatible Aspergillus japonicus strains after protoplast fusion. Fungal Gen. Biol. 33: 83-95 (2001)Amillis S., Hamari Z., Roumelioti K., Scazzocchio C., Diallinas G. Regulation of expression and kinetic modeling of substrate interactions of a uracil transporter in Aspergillus nidulans. Mol. Membr. Biol. (in press) (2007)Yu J.H*., Hamari Z.*, Han K.H., Seo J.A., Reyes-Dominguez Y., Scazzocchio C. Double-joint PCR: a PCR-based molecular tool for gene manipulations in filamentous fungi. Fungal Genet Biol. 41: 973-981. (2004) *Joined first authorship


Az MTA Biológiai Tudományok Osztálya Általános Mikrobiológiai Bizottság köztestületi tag


Prof. Joseph Strauss, Institut für Angewandte Genetik und Zellbiologie, BOKU-University of Natural Resources and Applied Life Sciences, Ausztria)

Prof. George Diallinas, Department of Botany, Faculty of Biology at University of Athens, Görögország

124


Prof. Claudio Scazzocchio, Christine Drevet PhD (Institute of Genetic and Microbiology at University Paris-Sud XI, Franciaország)

Prof. Jae-Hyuk Yu (Department of Food Microbiology and Toxicology at the University of Wisconsin, USA)

125


Név: Dr. Kovács Ferenc



Geográfus (környezetkutató szakirány), Alkalmazott térinformatikus

Szakképzettség: Geográfus, Térinformatikus



SZTE TTK Természeti Földrajzi és Geoinformatikai Tanszék


egyetemi adjunktus


Ph.D. (földtudomány)


Tájváltozások értékelése geoinformatikai módszerekkel a Duna-Tisza közén különös tekintettel a szárazodás problémájára


Habilitáció éve: –


–

Ösztöndíjak: ERASMUS ösztöndíj (1999), Környezettudományi ösztöndíj (2003)


–

Oktatott tárgyak: Távérzékelés alapjai, Geoinformatika alapjai, Távérzékelés földtudományi alkalmazása, Geoinformatikai szoftverek használata, Környezettani feladatok megoldása geoinformatikai módszerekkel, Mérnöki és Műszaki térinformatika, Tájtervezés.

Oktatásban töltött idő: 7 év (2000-től)


22 publikáció, 5 értekezés, 2 szerkesztett kötet, 21 független hivatkozás, 24 előadás, illetve poszter konferenciákon.9 befejezett tudományos programban való részvétel (pl. VAHAVA program)2 aktuális tudományos programban való részvétel (pl. OTKA program:Környezeti változások komplex értékelése az Alföldön földrajzi, geoinformatikai és távérzékelési módszerekkel)


Kovács, F. 2007. Evaluation of landscape changes with respect to presumed climate change using remote sensing methods. – Kovács, Cs. (ed) From villages to cyberspace. In commemoration of the 65th birthday of Rezső Mészáros, Academician. University of Szeged, Department of Economic and Human Geography, Szeged, pp. 359-369.

126


publikációja vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Kovács F. 2006. A biomassza-mennyiség regionális változásainak vizsgálata a Duna-Tisza közén műholdfelvételek alapján. – in.: Kiss A. – Mezősi G. – Sümeghy Z. (szerk.) Táj, környezet és társadalom. Ünnepi Tanulmányok Keveiné Bárány Ilona professzor asszony tiszteletére. pp.413-425.Kovács, F. – Szatmári, J. – Rakonczai, J. 2006. Assessment of the special soil degradation (bench erosion) with GIS methods from the Great Hungarian Plain – in.: J. Suarez – B. Márkus (ed.) Shaping the future of Geographic Information Science in Europe. Proceedings of 9th AGILE Conference on Geographic Information Science. pp.29-35.Rakonczai J – Kovács F. 2005. A szárazodási folyamat értékelése és néhány gyakorlati következménye. – Csorba P.(szerk.) Debreceni Földrajzi Disputa (Disp. Geogr. Debr.) pp.73-83.Kovács F. 2004. Digitális képfeldolgozás gyakorlata. Térinformatika tananyag, Phare HU0008–02, Kézirat. p.43.


Rakonczai J. – Kovács F. 2006. A padkás erózió folyamata és mérése az Alföldön. – Agrokémia és Talajtan 55.évf. 2.sz. pp.329-346.Kovács, F. 2005. The investigation of regional variations in biomass production for the area of the Danube-Tisza Interfluve using satellite image analysis. – Acta Geographica Szegediensis, Tomus XXXVIII, pp.118-136. Kovács, F. – Rakonczai, J. – Kiss, T. 2004. Possibilities of remote sensing in the investigation of aridification processes – Case study on the Great Hungarian Plain, Hungary. – in.: Goossens, R. (ed.) Remote Sensing in Transition, Proceedings of the 23rd EARSeL Symposium, pp.409-415.Kovács F. 2004. Környezeti változások értékelése a Duna-Tisza közén, különös tekintettel a szárazodás problémájára. – in.: Barton G. – Dormány G. (szerk.) A magyar földrajz kurrens eredményei. A II. Magyar Földrajzi Konferencia 2004 CD kötete. pp.1046-1072.Rakonczai J. – Csató Sz. – Mucsi L. – Kovács F. – Szatmári J. 2003. Az 1999. és 2000. évi alföldi belvíz-elöntések kiértékelésének gyakorlati tapasztalatai. – Vízügyi Közlemények, 1998-2001. évi árvizi külön füzetek. IV. kötet. pp.317-336.


2005. Szervező: Szeged és a Dél-Alföld légi- és űrfelvételeken című kiállítás2004. Felelős szervező: Táj, Tér, Tervezés – Geográfus Doktoranduszok VIII. Országos Konferenciája2001 és 2004. Szervezési tevékenység: I. és II. Magyar Földrajzi Konferencia, Szeged

Nemzetközi kapcsolatok: Beijing Normal University (Prof. Ji Ling, Dr. Gong A-Du)

127


Név: Prof. Dr. Kovács L. Kornél

Születési év: .1947.


egyetem

Szakképzettség: JATE TTK Biológus szak



SzTE TTK Biotechnológiai Tanszék


Tanszekvezető egyetemi tanár


MTA Doktora



Habilitáció éve: 1998.


-

Ösztöndíjak: 1974-1975 University of California, USA

1986-1989 University of Georgia, USA

1992-1994 CENG-CEA, Grenoble, Franciaország


1998-2002 Széchenyi Professzor

Oktatott tárgyak: Biotechnológia, Fermentációs ismeretek, Ipari biokonverzió, Extremofil biotechnológia, Borászati biotechnológia, Bioszenzorok, Biotechnológia rögzített sejtekkel



metalloenzimek, hidrogenáz enzim, hidrogén anyagcsere; metanogenezis, metanotrófia;molekuláris biológia, fehérje biokémia; fotoszintetizáló, termofil és anaerob baktériumok enzimológiája és fiziológiája; műveletek hipertermofil mikroorganizmusokkal; biológiai energiaátalakító rendszerek: metán, hidrogén és

128


metanol termelés; környezetvédelem: szennyező anyagok biológiai ártalmatlanítása, in situ és reaktorban végzett bioremediáció, mikrobiális biokonverziók


Á. T. Kovács, G. Rákhely, K. L. Kovács. Genes involved in the biosynthesis of photosynthetic pigments in the purple sulfur photosynthetic bacterium Thiocapsa roseopersicina. Appl. Environ. Microbiol. 69, 3093-3102. 2003.G. Maróti, B. D. Fodor, G. Rákhely, Á. T. Kovács, S. Arvani, K. L. Kovács. Accessory proteins functioning selectively and pleiotropically in the biosynthesis of [NiFe] hydrogenases in Thiocapsa roseopersicina. Eur. J. Biochem., 270(10), 2218-27. 2003.B. D. Fodor, Á. T. Kovács, R. Csáki, É. Hunyadi-Gulyás, É. Klement, G. Maróti, L. S. Mészáros, K. F. Medzihradszky, G. Rákhely, K. L. Kovács. Modular broad-host-range expression vectors for single protein and protein complex purification. Appl. Environm. Microbiol., 70, 712-721. (2004)G. Rákhely, Á. T. Kovács, G. Maróti, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, D. Latinovics, K. L. Kovács. A cyanobacterial type, heteropentameric NAD+ reducing [NiFe] hydrogenase in the purple sulfur photosynthetic bacterium, Thiocapsa roseopersicina. Appl. Environm. Microbiol., 70, 722-728. (2004)

Kovács, K. L., Z. Bagi, B. Bálint, J. Balogh, R. Dávid, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, T. Hanczár, Á. T. Kovács, D. Latinovics, G. Maróti, L. Mészáros, K. Perei, A. Tóth, G. Rákhely. Microbial hydrogen metabolism and environmental biotechnology. In: Environmental Biotechnology (Ed. W. Verstraete) Taylor and Francis, London. pp. 155-158. (2004)


K. L. Kovács, A. S. Garay, Primordial origins of chirality. Nature (London) 254, 538 (1975)

K. L. Kovács, G. Tigyi, L. T. Thanh, S. Lakatos, Z. Kiss, Cs. Bagyinka, Structural rearrangements in active and inactive forms of hydrogenase from Thiocapsa roseopersicina. J. Biol. Chem., 266, 947-951 (1991)G. Maróti, B. D. Fodor, G. Rákhely, Á. T. Kovács, S. Arvani, K. L. Kovács. Accessory proteins functioning selectively and pleiotropically in the biosynthesis of [NiFe] hydrogenases in Thiocapsa roseopersicina. Eur. J. Biochem., 270(10), 2218-27. 2003.B. D. Fodor, Á. T. Kovács, R. Csáki, É. Hunyadi-Gulyás, É. Klement, G. Maróti, L. S. Mészáros, K. F. Medzihradszky, G. Rákhely, K. L. Kovács. Modular broad-host-range expression vectors for single protein and protein complex purification. Appl. Environm. Microbiol., 70, 712-721. (2004)G. Rákhely, Á. T. Kovács, G. Maróti, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, D. Latinovics, K. L. Kovács. A cyanobacterial type, heteropentameric NAD+ reducing [NiFe] hydrogenase in the purple sulfur photosynthetic bacterium, Thiocapsa roseopersicina. Appl. Environm. Microbiol., 70, 722-728. (2004)


SzTE TTK Biológus Tanszékcsoport Vezető 2004-SzTE TTK Tanszékvezetők Tanácsadó Testülete, Elnök 2002-2003Magyar Biogáz Egyesület, Elnök 2003-SzTE TTK Kari Elnökség, tag 2002-SzTE TTK Kari Tanács, tag 2002-Magyar Biokémiai Egyesület Biotechnológiai Szakosztály, Elnök 2001-


European Federation of Biotechnology, Regional Branch Office, Vezető 2003-COST Akció 841 EU tudományos együttműködési hálózat, Elnök 1999-2005EU COST “Agriculture and Biotechnology” Technical Committee, Magyar Köztársaság képviselője 1997-2002COST Akció 818, EU tudományos együttműködési hálózat, Elnök 1994-1999

129


Név: Dr. Kredics László



Egyetem

Szakképzettség: Molekuláris biológiai és biotechnológiai ágazatú biológus, biológia tanár



Szegedi Tudományegyetem, TTK Mikrobiológiai Tanszék




PhD (biológia)


Környezeti tényezők Trichoderma törzsekre gyakorolt hatásának vizsgálata, és antagonista törzsek nemesítése




-

Ösztöndíjak: Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2006-2009)

Akadémiai Ifjúsági Díj (2006)


-

Oktatott tárgyak: A mikrobiológia alapjai, Válogatott fejezetek a mikrobiológiából, Mikrobák a biológiai növényvédelemben, Mikrobiológia gyakorlat




Kredics L, Antal Z, Manczinger L, Szekeres A, Kevei F, Nagy E (2003) Influence of environmental parameters on Trichoderma strains with biocontrol potential. Food Technology and Biotechnology 41, 37-42.

130



Nagy E, Kredics L, Antal Z, Papp T (2004) Molecular diagnosis, epidemiology and taxonomy of emerging medically important filamentous fungi. Reviews in Medical Microbiology 15, 153-162. Kredics L, Manczinger L, Antal Z, Pénzes Z, Szekeres A, Kevei F, Nagy E (2004) Water activity- and pH-dependence of mycelial growth and extracellular enzyme activities of Trichoderma strains with biocontrol potential. Journal of Applied Microbiology 96, 491-498. Szekeres A, Kredics L, Antal Z, Manczinger L, Kevei F (2004) Isolation and characterization of protease overproducing mutants of Trichoderma harzianum. FEMS Microbiology Letters 233, 215-222. Hatvani L, Antal Z, Manczinger L, Szekeres A, Druzhinina IS, Kubicek CP, Nagy A, Nagy E, Vágvölgyi C, Kredics L (2007) Green mould diseases of Agaricus and Pleurotus spp. are caused by related but phylogenetically different Trichoderma species. Phytopathology 97, 532-537.


Kredics L, Antal Z, Manczinger L (2000) Influence of water potential on growth, enzyme secretion and in vitro enzyme activities of Trichoderma harzianum at different temperatures. Current Microbiology 40, 310-314 Kredics L, Antal Z, Manczinger L, Nagy E (2001) Breeding of mycoparasitic Trichoderma strains for heavy metal resistance. Letters in Applied Microbiology 33, 112-116.Kredics L, Dóczi I, Antal Z, Manczinger L (2001) Effect of heavy metals on growth and extracellular enzyme activities of mycoparasitic Trichoderma strains. Bulletin of Environmental Contamination and Toxicology 66, 249-254.Kredics L, Manczinger L, Antal Z, Pénzes Z, Szekeres A, Kevei F, Nagy E (2004) Water activity- and pH-dependence of mycelial growth and extracellular enzyme activities of Trichoderma strains with biocontrol potential. Journal of Applied Microbiology 96, 491-498.Hatvani L, Antal Z, Manczinger L, Szekeres A, Druzhinina IS, Kubicek CP, Nagy A, Nagy E, Vágvölgyi C, Kredics L (2007) Green mould diseases of Agaricus and Pleurotus spp. are caused by related but phylogenetically different Trichoderma species. Phytopathology 97, 532-537.


Magyar Mikrobiológiai Társaság - tag

International Commission for the Taxonomy of Fungi (ICTF), International Subcommission on Trichoderma and Hypocrea taxonomy (ISTH) – tag


Research Area „Gene Technology and Applied Biochemistry”, Institute of Chemical Engineering and Applied Life Sciences, Vienna University of Technology, Ausztria

Department of Applied Chemistry and Microbiology, University of Helsinki, FinnországDepartment of Tree Science, Entomology and Plant Pathology "G. Scaramuzzi," Plant Pathology Section, Faculty of Agriculture, University of Pisa, Olaszország Ocular Microbiology Laboratory, Aravind Eye Hospital, Coimbatore, Tamilnadu, India

131

http://www.aravind.org/

http://www.aravind.org/

http://honeybee.helsinki.fi/MMKEM/MIKRO/Index_english.htm

http://honeybee.helsinki.fi/MMKEM/MIKRO/Index_english.htm


Név: Dr. Kucsera Judit



egyetemi

Szakképzettség: Okleveles biológus, mikrobiológus





Egyetemi docens


PhD biológia


Kromoszómális és extrakromoszómális genom átvitel természetes és mesterséges hibridizációval élesztőgombák körében


Habilitáció éve: nincs


Ösztöndíjak: Manchester University, Nagy-Britannia 1993 (Tempus)


Oktatott tárgyak: MikrobiológiaMikrobiológia gyakorlatokVálogatott fejezetek a mikrobiológiábólVálogatott fejezetek a mikrobiológiából gyakorlatokExperimentális mikológiaSpeciális vizsgálati módszerekGombák extrakromoszómális elemeiGombák sejt- és életciklusgenetikájaDiploma dolgozók és PhD hallgatók témavezetése



- ICGEB ''Molecular Genetics of Yeast'' workshop, Trieszt 1992; - Masaryk University, Faculty of Medicine Brno (Csehország);- Research Center for Pathogenic Fungi, Chiba University, Japán (1998-1999; 2001-2002)

132



Pfeiffer, I., Kucsera, J., Gácser, A., Litter, J., and Golubev, W.I. (2002): Diversity of extrachromosomal elements in yeasts. Acta Microbiol. Immunol. Hung. 49, 315-319Kevei, F., Kucsera, J., Manczinger, L., Pfeiffer, I., Varga, J., és Vágvölgyi, C. (2003): Mikrobiológiai gyakorlatok II. Szerkesztette Kucsera Judit, JATEPress KiadóT. Sugita, K. Takeo, K. Hama, E. Virtudazo, M. Takashima, A. Nishikawa, J. Kucsera, J. Dorogi, S. Komori, K. Nakagaki, A. Vollekova, E. Slavikova, V. Farkas (2005) DNA sequence diversity of intergenic spacer 1 region in the non-lipid-dependent species Malassezia pachydermatis isolated from animals. Med Mycol. 43: 21-66. Szamecz B, Urbán G, Rubiera R, Kucsera J, Dorgai L (2005) Identification of four alcohol oxidases from methylotrophic yeasts. YEAST 22: 669-76.A. Keszthelyi, M. Ohkusu, K. Takeo, I. Pfeiffer, J. Litter and J. Kucsera (2006)Characterization of the anti-cryptococcal effect of the FC-1 toxin produced by Filobasidium capsuligenum. Mycoses 49: 176-183


Kucsera, J. and Ferenczy, L. (1986). Interspecific hybridisation between Candida albicans and Candida tropicalis. FEMS Microbiol. Lett. 36, 315-318.Kucsera, J., Pfeiffer, I. and. Ferenczy, L.(1998) Homothallic life cycle in the diploid red yeast Xanthophyllomyces dendrorhous (Phaffia rhodozyma). Antonie van Leeuwenhoek 73:163-168Slaninova, I., Kucsera, J., and Svoboda, A. (1999): Topology of microtubules and actin in the life cycle of Xantophyllomyces dendrorhous (Phaffia rhodozyma), Anton. Leeuw. Int. J. G. 75, 361-368Gácser A, Hamari Zs, Pfeiffer I, Litter J, Kevei F and Kucsera J (2002) Organization of mitochondrial DNA in the basidiomycetous Dioszegia hungarica (Cryptococcus hungaricus) species. FEMS Microbiology Letters 212: 1-216Litter J, Keszthelyi A, Hamari Zs, Pfeiffer I & Kucsera J (2005) Differences in the mitochondrial genome organization of Cryptococcus neoformans strains. Antonie van Leeuwenhoek 88 (3-4): 249 – 255


Magyar Mikrobiológiai TársaságMagyar Biokémiai TársaságMycological Society of Japan


Masaryk University, Faculty of Medicine Brno (Csehország);Research Center for Pathogenic Fungi, Chiba University, Japán

133


Név: Dr. Laskay Gábor



egyetem




Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Növénytani Tanszék


egyetemi docens


Ph.D. biológia


A lipid- és zsírsavösszetétel szerepe fotoszintetizáló membránok működésében



Tudományos/művészeti akadémiai tagság: -

Ösztöndíjak: Magyar Ösztöndíj Bizottság ösztöndíja: Limburgs Universitair Centrum, Diepenbeek, Belgium, 1998. március-május.

Széchenyi professzori, Széchenyi István Ösztöndíj, Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj (időtartam):

-

Oktatott tárgyak: 1/ Előadások:Növényi Sejtbiológia Szeminárium, fôkurzus I. éves hallgatóknakNövényi Sejtbiológia Specializációs tárgy, fôkurzus és Ph.D. kurzusSpeciális vizsgálati módszerek, fôkurzus A sejtek halála, melléktárgy és Ph.D. kurzusA fluoreszcencia alkalmazásai a sejtbiológiában, melléktárgy és Ph.D. kurzusA celluláris homeosztázis fenntartása a sejtekben, melléktárgy és Ph.D. kurzusA növénysejt-kórokozó kölcsönhatás sejtbiológiája, melléktárgy és Ph.D. kurzusSignalling, apoptosis and cancer, melléktárgy és Ph.D. kurzusCell communication, melléktárgy és Ph.D. kurzus

2/ Gyakorlatok: Növényi Sejtbiológia Specializációs tárgy GyakorlatNövényi Sejtbiológia Specializációs tárgy Szakirodalmi IsmeretekSejtbiológia gyakorlat Növényszervezettan gyakorlat

134


Szaknyelvi Társalgás, főkurzus az Angol Nyelvű Biológia Szakfordító szakosoknak3/ Levelező oktatás:Növényi Sejtbiológia Szeminárium Sejtbiológia gyakorlat



Külföldi munkavégzés:1989-1992: Paterson Institute for Cancer Research, Manchester, Anglia. 1999-2000: Limburgs Universitair Centrum, Diepenbeek, Belgium.Egyetemi jegyzet száma: 1 (2001, II. kiadás: 2005).Referált publikációk száma: 37; Kumulatív impakt faktor: 42, 125; Össz-idézettség: 252Szakdolgozók száma: 10; OTDK helyezések: I. hely (2001), III. hely (2005).Elnyert kutatási és oktatási pályázatok száma: 4 (2 Flamand-Magyar Bilaterális TéT Projekt (2x3 év), 1 OTKA (4 év), 1 TEMPUS közalapítvány (1 év))

Az elmúlt 5 év legfontosabb, maximum 5 publikációja vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Laskay Gábor – Mihalik Erzsébet: Növényi Sejtbiológia I. Egyetemi jegyzet. JATEPress, Szeged, 2005.Laskay, G., Kálmán, K., Van Kerkhove, E., Steels, P. and Ameloot, M. (2005): Store-operated Ca2+-channels are sensitive to changes in extracellular pH. Biochemical and Biophysical Research Communications 337, 571-579. Datki, Z., Papp, R., Zádori, D., Soós, K., Fülöp, L., Juhász, A., Laskay, G., Hetényi, C., Mihalik, E., Zarandi, M., Penke, B. (2004): In vitro model of neurotoxicity of Abeta 1-42 and neuroprotection by a pentapeptide: irreversible events during the first hour. Neurobiology of Disease 17, 507-515.

Palotás, A., Laskay, G., Penke, B., Kemény, L., Janka, Z. and Kálmán, J. (2005): The one-and-only calcium in neurodegeneration. FEBS Journal 272, 74.

Palotás, A., Penke, B., Kemény, L., Janka, Z., Laskay, G. and Kálmán, J. (2005): Calcium in neurodegenerative disorders - a holistic approach. Journal of Neurochemistry 88, 53.


Laskay Gábor – Mihalik Erzsébet: Növényi Sejtbiológia I. Egyetemi jegyzet. JATEPress, Szeged, 2005.Laskay, G., Kálmán, K., Van Kerkhove, E., Steels, P. and Ameloot, M. (2005): Store-operated Ca2+-channels are sensitive to changes in extracellular pH. Biochemical and Biophysical Research Communications 337, 571-579. Harkány, T., Ábrahám, I., Timmerman, W., Laskay, G., Tóth, B., Sasvári, M., Kónya, C., Sebens, J.B., Korf, J., Nyakas, C., Zarándi, M., Soós, K., Penke, B., Luiten, P.G.M. (2000): β-amyloid neurotoxicity is mediated by a glutamate-triggered excitotoxic cascade in rat nucleus basalis. European Journal of Neuroscience 12, 2735-2745.Laskay, G., Várhelyi, T., Dale, R.E. and Dexter, T.M. (1995): Role of interleukin-3 in the regulation of intracellular K+ homeostasis in cultured murine haemopoietic cells. Biochem Biophys Res Commun. 214, 348-53.Laskay, G., Dale, R.E., Jelinek, J., Spooncer, E. and Dexter, T.M. (1988): Interleukin-3-specific modification of cell membrane "fluidity" of haemopoietic cells. Growth Factors 1, 67-73.


Tagja a Magyar Növényélettani Társaságnak, Tagja a Magyar Kémikusok EgyesületénekTagja a Biológia tanárszak I. Államvizsga Bizottságnak, A Biológus Tanszékcsoport „Erasmus” Pályázati koordinátora, A Biológus Tanszékcsoport „Biológia Szakfordító” programjának koordinátora


Egyesült Királyság Paterson Institute for Cancer Research, ManchesterEgyesült Királyság Queen’s College, London, Belgium, Limburgs Universtair Centrum, DiepenbeekCsehország, Károly EgyetemSpanyolország, IRNASE-CSIC, Sevilla

135


Név: ifj. Prof. Dr. László Ferenc

Születési év: 1961.07.14.


orvos (oklevél: 94/1985, SZOTE)

Szakképzettség: belgyógyász (oklevél: 1354/1990)

gasztroenterológus (oklevél: 223/2000)



Szegedi Tudományegyetem, Juhász Gyula Pedagógusképző Kar,

Testnevelési és Sporttudományi Tanszék,

6725 Szeged, Topolya sor 2-4.


Egyetemi tanár


orvostudomány, kandidátus (oklevél: 14.121 MTA)

orvostudomány, MTA doktor (oklevél: 3.685 MTA)


-

Fokozatszerzés éve: 1992 kandidátus, 1998 MTA doktor

Habilitáció éve: 2005 elméleti orvostudomány (oklevél: 12/2006 SZTE)


Magyar Gasztroenterológiai Társaság (MGT)Magyar Élettani Társaság (MÉT)Magyar Endokrin és Anyagcsere Társaság (MEAT)The Federation of European Neuroscience Societies (FENS)International Society of EndocrinologyEuropean Federation of Endocrine SocietiesEuropean NeuroEndocrine Association (ENEA)

Ösztöndíjak: Royal Society-MTA (1993-1994)European Commission (1993)Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (1998-1999)


Széchenyi Professzori Ösztöndíj (2000-2003)

Oktatott tárgyak: Belgyógyászati propedeutika, gasztroenterológia és differenciál diagnosztika angol és magyar nyelven (1987-2004)

JELENLEG oktatott tárgyak:

Általános anatómia, Alapozó medicinális ismeretek BSc kurzus, SZTE, JGYPK, Testnevelési Tanszék, Szeged

Mozgásszervi anatómia, Törzsanyag medicinális ismeretek Bsc kurzus, SZTE,

136


JGYPK, Testnevelési Tanszék, Szeged

Élettan II (idegrendszer, endokrin rendszer, kiválasztó rendszer), Alapozó medicinális ismeretek Bsc kurzus, SZTE, JGYPK, Testnevelési Tanszék, Szeged

A nitrogénmonoxid mikrocirkulációs hatásai, Speciál kollégium és PhD kurzus, SZTE, TTK, Összehasonlító Élettani Tanszék, Szeged

A hypophysis hátsó lebeny hormonok sajátosságai, PhD kurzus SE, Idegtudományi Doktori Iskola, MTA, KOKI, BudapestAz orálbiológia endokrinológiai vonatkozásai, Tantermi előadás angol és magyar nyelven SE, FOK, Orálbiológiai Tanszék, Budapest



A 22 év munkaidő alatt 19 hónap külföldi munkavégzés; Bel és külföldi konferencián szereplés: >100 db; Publikáció: 73 db; Impakt faktor: 163,417; Citáció: 1646; Absztraktok: >100 db; Ph.D.-s hallgatók: 5 védett, 4 védés 2007-2008; Diplomadolgozatok száma: 12 védett, 4 folyamatban

Az elmúlt 5 év legfontosabb , maximum 5 publikációja vagy alkotása az oktatott tárgyak témakörében:

Pozsár J, Sahin P, László F* Jr, Forró Gy, Topa L. Medium–term results of endoscopic treatment of common bile duct strictures in chronic calcifying pancreatitis with increasing number of stents. J. Clin. Gastroenterol. 38: 118-123 (2004).

Nemcsik J, Morschl É, Egresits J, Kordás K, László F* Jr, László FA, Pávó I.Raloxifene lowers ischaemia susceptibility by increasing nitric oxide generation in the heart of ovariectomized rats in vivo Eur. J. Pharmacol. 495: 179-184 (2004).Gálfi M, Radács M, Juhász A, László F* Jr, Molnár A, László FA.Serotonin-induced enhancement of vasopressin and oxytocin secretion in rat neurohypophyseal tissue culture Regulatory Peptides 127: 225-231 (2005). Topa L, László F Jr*, Sahin P, Pozsár J. Endoscopic transgastric drainage of a pancreatic pseudocyst with mediastinal and cervical extensions. Gastrointest. Endosc. 64: 460-463 (2006).Varga Cs, Laszlo F Jr*, Fritz P, Cavicchi M, Lamarque D, Horvath K, Posa A,

Berko A, Whittle BJR. Modulation by heme and zinc protoporphyrin of colonic hemeoxygenase-1 and experimental inflammatory bowel disease in the rat Eur. J. Pharmacol. 561: 164-171 (2007).


László FA, László* F Jr, De Wied D Pharmacology and clinical perspectives of vasopressin antagonists. Pharmacol Rev. 43: 73-108 (1991).László* F Jr, Karácsony G, Szabó E, Láng J, Baláspiri L, László FA The role of vasopressin in the pathogenesis of ethanol-induced gastric hemorrhagic erosions in rats. Gastroenterology. 101: 1242-1248 (1991).László* F Jr, Whittle BJR, Moncada S Time-dependent enhancement or inhibition of endotoxin-induced vascular injury in rat intestine by nitric oxide synthase inhibitors.Br J Pharmacol. 111: 1309-1315 (1994).Garvey E, Oplinger JA, Furfine ES, Kiff RJ, László* F Jr, Whittle BJR, Knowles R1400W is a slow-, tight-binding and highly selective inhibitor of inducible nitric oxide synthase in vitro and in vivo. J Biol Chem. 272: 4959-4963 (1997).Pávó I, László* F Jr, Morschl É, Nemcsik J, Berkó A, Cox DA, László FA Raloxifene, an oestrogen-receptor modulator, prevents decreased constitutive nitric oxide and vasoconstriction in ovariectomized rats Eur J Pharmacol. 410: 101-104 (2000).


PhD programvezető: SZTE, ÁOK, Interdiszciplináris Medicina Doktori Iskola, Sporttudomány és Egészség Program; PhD bizottsági tag: 4; PhD opponens: 5MTA doktor referens: 1; MTA doktor bizottsági tag: 1; Bíráló:Eur. J. Pharamacol., Br. J. Pharmacol., Life Sci, Aliment. Pharmacol. Ther., Brain Res. Bull., Gut, Inflamm. Res., Acta Physiol. Hung., ; OTDK sporttudomány – zsűri tag


William Harvey Research Institute, London, Anglia, Eli Lilly Pharm, Wien, Austria,

HU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország.

137


138


Név: Prof. Dr. Lehoczki Endre



Biológus-növényfiziológus

Szakképzettség: Biológus-növényfiziológus



Szegedi Tudományegytem, TTK Növénytani Tanszék


egyetemi tanár


Biológia tud. doktora


-




nincs

Ösztöndíjak: -


Széchenyi professzori

Oktatott tárgyak: Biofizika, Növényélettan, Adaptív növényi stratégiák, Fotoszintézis Ökofiziológiája, Herbicidek biokémiája és fiziológiája, Speciális vizsgálati módszerek (fotoszintézis)

Oktatásban töltött idő: 1968-tól folyamatosan, három évig az Eszterhézy Károly Tanárképző Főiskola Növényélettani Tanszékét is vezettem.


Nemzetközi folyóiratokban megjelent publikációk száma 81, amelyeknek összesített IF értéke több mint 90, folyamatosan foglakozom szakdolgozós és PhD hallgatókkal. Irányításommal 12 egyetemi doktori, 2 kandidátusi és 3 PhD értekezés készült el. Több sikeres tematikus és műszeres OTKA pályázat vezetője voltam.


Szigeti, Z. and Lehoczki, E. (2003): A review of physiological and biochemical aspects of resitance to atrazine and paraquat in Hungarian weeds. Pest Management Science 59, 451-458.

139



Váradi,Gy. Polyánka, H., Darkó, É. and Lehoczki, E. (2003) Atrazine resitance entails a limited xanthophyll cycle activity, a lower PS II efficiency and an altered pattern of excess excitation dissipation. Pysiol. Plant. 118, 47-56.Molnár, I., Pócs, T., Orbán, S., Lehoczki, E. and Dulai, S. (2003): Photosynthetic responses of Mastigophora diclados (Brid. Ex Web.) Nees ecotypes to excess light in cobsequence of their microhabitats in Reunion Island: a Fluorescence induction study.Acta Acad Paed. Agr. Sectio Biol. 24, 215-233.Bajkán, Sz. Váradi, Gy. and Lehoczki, E. (2005)Chlorophyll fluorescence quenching analysis of Solanum nigrum in relation to water deficit. Acta Biol. Szeged. 49, 207-209.

Várkonyi, Zs., Bajkán, Sz., Váradi, Gy. and Lehoczki E., (2005):Light response of the chlorophyll fluorescence parameters and partitioning of absorbed light energy in wild type and npq4 mutant of Arabidopsis thaliana. Acta Biol. Szeged. 49, 229-232.


Lehoczki,E., Herceg, T. and Szalay, L.: (1979) Dichlorophenylurea resistant oxygen evolution in Chorella after cerulenin treatment. Biochim. Biophys. Acta 545, 376-379.Turcsányi, E., Darkó, É., Borbély, Gy, and Lehoczki, E. (1998): The activity of oxiradical detoxifying enzymes is not correlated with paraquat resistance in Conyza canadensis (L.) Cronq. Pescide Biochem. Physiol., 60, 1-11.Lehoczki, E., Laskay, G., Gaal, I and Szigeti, Z. (1992: Mode of action of paraquat in leaves of paraquat-resistant Conyza canadensis (L.) Cronq. Plant, Cell and Environment, 15, 531-539..Dulai, S., Molnár, I. and Lehoczki, E. (1998): Effect of growth temperatures of 5 and 25 oC on long-term responses of photosystem II to heat stress in atrazine-resistant and susceptible biotypes of Erigeron canadensis, , Aust. J. Plant Physiol. 25, 145-153.Darkó, É., Váradi, Gy., Lemonie, Y. and Lehoczki, E. (2000): Defensive strategies against high light stress in wild and D1 protein mutant biotypes of Erigeron canadensis, Aust. J. Plant Physiol. 27, 325-333.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: MTA Növényélettani Szakbizottság

Nemzetközi kapcsolatok: Jelenleg nincs

140


Név: Dr. Lehoczki Endréné (Dr. Simon Mária)



Biológia-kémia szakos középiskolai tanár

Szakképzettség:




József Attila Tudományegyetem


Egyetemi docens


Biológiai tudomány kandidátusa





Magyar Biokémiai Társaság tagja

MTA, Biokémiai Szakosztály köztestületi tagja

EFB Section on Applied Biocatalysis tagja

Ösztöndíjak:


Szechenyi Professzori Ösztöndíj (1998-2001)

Széchenyi István Ösztöndíj (2002-2005)

Oktatott tárgyak: Biokémia alap és haladó szinten, Alkalmazott biokatalízis, Új eredmények a fehérjekémiában és enzimológiában



Előadások tartása, gyakorlatok vezetése biokémiából, 38 szak- illetve diplomadolgozó hallgató irányítása, 2 egyetemi doktori, 3 megvédett PhD disszertáció, jelenleg 1PhD hallgató témavezetése. Tudományos közlemények száma: 52, If: 61,6272005 Hivatkozások száma: 2512006, szabadalom: 2.


L.M. Simon, M. Kotormán, G. Garab and I. Laczkó: Effects of polyhydroxy compounds on the structure and activity of -chymotrypsinBiochem. Biophys. Res. Commun. 293, 416-420, (2002)

141



Kotormán, I. Laczkó, A. Szabó and L.M. Simon: Effects of Ca2+ on catalytic activity and conformation of trypsin and -chymotrypsin in aqueous ethanolBiochem. Biophys. Res. Commun. 304, 18-21, (2003)L. M. Simon, M. Kotormán, A. Szabó, G. Garab and I. Laczkó: Effects of polyethylene glycol on stability of -chymotrypsin in aqueous ethanol solvent. Biochem. Biophys. Res. Commun. 317, 610-613, (2004)L.M. Simon, M. Kotormán, A Szabó, J. Nemcsók, I. Laczkó: The effects of organic solvent/water mixtures ont he structure and catalytic activity of porcine pepsinProcess Biochem. 42, 909-912, (2007)

Ábrahámné Gulyás Magdolna, Hermesz Edit, Kissné Deér Aranka, Kotormán Márta, Lehoczkiné Simon Mária: Biokémiai gyakorlatok (javított, bővített kiadás), Szeged, JATEPressz, 2004


L.M. Simon, M. Kotormán , B. Szajáni: Coenzyme production using immobilized enzymes I. Preparation characterization and laboratory-scale application of an immobilized NAD+ kinase.Enzyme Microb. Technol. 14, 997-1000 (1992B. Szajáni,.L. Boross, M. Åbrahám and L.M. Simon: Effects of immobilization on the catalytic properties and stabilities of enzymes. A survey. Adv. Cell Mol. Biol., 15/A, 209-228 (1996)L.M. Simon, K. László, A. Vértesi, K. Bagi and B. Szajáni: Stability of hydrolytic enzymes in vater-organic solvent systems. J. Mol. Catal. B: Enzymatic, 4, 41-45, (1998)L. M. Simon, M. Kotorman, G. Garab and I. Laczkó: Structure and activity of -chymotrypsin in aqueous organic media. Biochem. Biophys. Res. Commun. 280, 1367-1371, (2001)A Szabó, M. Kotormán, I. Laczkó and L.M. Simon: Spectroscopic studies of stability of papain in aqueous organic solvents.J. Mol. Catal. B. Enz. 41, 43-48, (2006)

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Magyar Biológiai Társaság, Csongrád megyei Csoport vezetőségi tag 1990-96

Nemzetközi kapcsolatok: Bratislava, Kémiai Enzimológiai Intézet

142


Név: Dr. Manczinger László



Egyetem




Szegedi Tudományegyetem, TTK Mikrobiológiai Tanszék


Egyetemi docens


Ph.D. biológia


Biotechnológiai szempontból fontos Trichoderma és Claviceps törzsek nemesítése mutagenezissel, protoplasztfúzióval és transzformációval.




-

Ösztöndíjak:


Széchenyi István Ösztöndíj: 2003-2005

Oktatott tárgyak: A mikrobiológia alapjai, Mikrobiális ökológia, Talajmikrobiológia, Környezetvédelmi mikrobiológia, Válogatott fejezetek a mikrobiológiából




Antal Zs, Manczinger L, Kredics L, Kevei F, Nagy E (2002) Analysis of a mitochondrial plasmid in the mycoparasitic Trichoderma harzianum strain T95. Plasmid 47, 148-152. Manczinger, L., Molnár, A., Kredics, L., Antal, Zs. (2002) Production of bacteriolytic enzymes by mycoparasitic Trichoderma strains. World J. Microbiol. Biotechnol.18, 147-150.

143



Kredics L, Manczinger L, Antal Z, Pénzes Z, Szekeres A, Kevei F, Nagy E (2004): Water activity- and pH-dependence of mycelial growth and extracellular enzyme activities of Trichoderma strains with biocontrol potential, Journal of Applied Microbiology, 96, 491-498. Szekeres A, Kredics L, Antal Z, Manczinger L, Kevei F (2004): Isolation and characterization of protease overproducing mutants of Trichoderma harzianum, FEMS Microbiology Letters, 233, 215-222.

Hatvani L, Manczinger L, Kredics L, Szekeres A, Antal Z, Vágvölgyi C, (2006) Production of Trichoderma strains with pesticide-poliresistance by mutagenesis and protoplast fusion, Antonie van Leeuwenhoek International Journal of General and Molecular Microbiology, 89, 387-393.


Manczinger, L., and Ferenczy, L. (1985). Somatic cell fusion of Trichoderma reesei resulting in new genetic combinations. Appl. Microbiol. Biotechnol. 22, 72-76. Manczinger, L., Komonyi, O., Antal, Zs., and Ferenczy, L. (1997). A method for high-frequency transformation of Trichoderma viride. J. Microbiol. Methods 29, 207-210. Antal, Zs., Manczinger, L., Szakács, Gy., Tengerdy, R. P., Ferenczy, L. (2000). Colony growth, in vitro antagonism and secretion of extracellular enzymes in cold-tolerant strains of Trichoderma species. Mycol. Res. 104, 545-549. Kredics L, Manczinger L, Antal Z, Pénzes Z, Szekeres A, Kevei F, Nagy E (2004): Water activity- and pH-dependence of mycelial growth and extracellular enzyme activities of Trichoderma strains with biocontrol potential, Journal of Applied Microbiology, 96, 491-498.Hatvani L, Manczinger L, Kredics L, Szekeres A, Antal Z, Vágvölgyi C, (2006) Production of Trichoderma strains with pesticide-poliresistance by mutagenesis and protoplast fusion, Antonie van Leeuwenhoek International Journal of General and Molecular Microbiology, 89, 387-393.


Magyar Biokémiai Társaság tagja

Magyar Mikrobiológiai Társaság tagja

Nemzetközi kapcsolatok: Bécsi Műszaki Egyetem

144


Név: Dr. Marcsik Antónia Dr. Boros Józsefné



egyetem

Szakképzettség: biológia-földrajz középiskolai tanár



SzTE TTK Embertani Tanszék


egyetemi docens


CSc. „A biológia tudomány kandidátusa”


-




-

Ösztöndíjak: -


-

Oktatott tárgyak: Embertan és emberszármazástan, Humánbiológia, Paleopatológia, Történeti embertan



Megjelent tanulmány bel- és külföldi folyóiratban: 190 (IF=15.155),

Könyvrészlet: 7

Jegyzetrészlet: 1

Belföldi konferencia: 72

Külföldi konferencia: 129

Öt pályázat témafelelőse

145



Pálfi, Gy., A. Zink, Ch. Haas, A. Marcsik, O. Dutour and A. G. Nerlich (2002): Historical and paleopathological evidence of leprosy in Hungary. In Roberts, Ch., Lewis, M.E., Manchester, K. edits.: The Past and Present of Leprosy. Proceedings of the International Congress on the Evolution and Paleoepidemiology of the Infectious Diseases 3 (ICEPID). BAR International Series 1054. 205-213. Donoughe, H. D., J. Gladykowska-Rzeczycka, A. Marcsik, J. Holton and M. Spigelman (2002): Mycobacterium leprae in archaeological samples. In Roberts, Ch., Lewis, M.E., Manchester, K. edits.: The Past and Present of Leprosy. Proceedings of the International Congress on the Evolution and Paleoepidemiology of the Infectious Diseases 3 (ICEPID). BAR International Series 1054. 271-287. Éry K., Marcsik A., Suskovitcs Cs., Targubáné Rendes K. és Tóth G. (2004): Esztergályhorváti-alsóbárándpuszta 9-10. századi népességének embertani képe. In Tóth G. szerk.: Karoling-kori emlékek. Régészet és Antropológia. Savaria Univ. Press. Szombathely. 33-84.Donoghue, H., Marcsik, A., Matheson, C., Vernon, K., Nuorala, E., Molto, J., Greenblatt, Ch., Spigelman, M. (2005): Co-infection of Mycobacterium tuberculosis and Mycobacterium leprae in human archaeological samples – a possible explanation for the historical decline of leprosy. Proceedings of The Royal Biological Sciences. 04PB582.1-04pb0582. 6.

Molnár E., Maczel M., Marcsik A., Pálfi Gy., Nerlich,G.A., Zink, A. (2005): A csont-ízületi tuberculosis molekuláris vizsgálata egy középkori temető embertani anyagában. Folia Anthropologica. 3. 41-51.


Pálfi, Gy., A. Marcsik (1999): Paleoepidemiological data of tuberculosis in Hungary. In Pálfi, Gy., Dutour, O., Deák., J., Hutás, I. edits.: Tuberculosis: Past and Present. Golden Book – TBFoundation. Budapest-Szeged. 533-539. Haas, J. C., A. Zink, E. Molnár, U. Szeimens, A. Marcsik, Y. Ardagna, O. Dutour, Gy. Pálfi and A. Nerlich (2000): Molecular evidence for different stages of tuberculosis in ancient bone sample from Hungary. American Journal of Physical Anthropology. 113. 293-304. Kalmár, T., Cs. Bachrati, A. Marcsik, I. Raskó (2000): A simple and efficient method for PCR amplifiable DNA extraction from ancient bones. Nucleic Acids Research. 28. E67. Donoughe, H. D., J. Gladykowska-Rzeczycka, A. Marcsik, J. Holton and M. Spigelman (2002): Mycobacterium leprae in archaeological samples. In Roberts, Ch., Lewis, M.E., Manchester, K. edits.: The Past and Present of Leprosy. Proceedings of the International Congress on the Evolution and Paleoepidemiology of the Infectious Diseases 3 (ICEPID). BAR International Series 1054. 271-287. Donoghue, H., Marcsik, A., Matheson, C., Vernon, K., Nuorala, E., Molto, J., Greenblatt, Ch., Spigelman, M. (2005): Co-infection of Mycobacterium tuberculosis and Mycobacterium leprae in human archaeological samples – a possible explanation for the historical decline of leprosy. Proceedings of The Royal Biological Sciences. 04PB582.1-04pb0582. 6.


MTA Embertani Bizottság titkára (öt év), SZAB Fil.- és Történettud. Szakbiz. Embertani- és Régészeti Munkabiz. titkára, szerkesztőbizottsági tag: Journal of Paleopathology (Olaszország), Papers on Anthropology (Észtország);


Németország (Ludvig Maximilians Universität München Patológiai Intézet, MÖB-DAAD, 2002-2003 témavezető; Zentrum Anatomie, Georg August Universität, Göttingen MÖB-DAAD, 2006-2007 témavezető); Franciaország: Laboratoire d’Anthropologie Biologique Universiteit de la Mediterranee, Faculté de Medecine, Marseille, 2000-2004, 2 PhD hallg. témavezető; USA „The Global History of Health Project” (Ohio State) résztvevő; Michael Finnegan (USA Kansas State, Manhattan); Anglia: Helen Donoghue Centre for Infectious Diseases and International Health, Department of Infection, University College, London)

Név: Prof. Dr. Maróy Péter

146




Szakképzettség: József Attila Tudományegyetem, Természettudományi Kar, biológia-kémia szakos okleveles középiskolai tanár, 1970. júni.24. # 100/1970


Szegedi Tudományegyetem, Genetikai Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tanszékvezető egyetemi tanár


egyetemi doktori, biológia, 1972. jún.10. 62-2-643/1972

biológiai tudományok kandidátusa, biológia 1983.ápr.8. # 9723

MTA doktora, biológia 2000.nov.3., # 3.903





nincs

Ösztöndíjak:


Széchenyi István



Oktatott tárgyak: Genetika, Fejlődésbiológia, Haladó genetika, stb.

Oktatásban töltött idő: 1989-től jelenleg is (18 év)



Ryder E, et al. (2004) The DrosDel collection: a set of P-element insertions for generating custom chromosomal aberrations in Drosophila melanogaster, Genetics 167(2), 797-813. IF: 4,276

147



Komonyi O, et al. (2005) DTL, the Drosophila homolog of PIMT/Tgs1 nuclear receptor coactivator interacting protein/RNA methyltransferase, has an essential role in development. J Biol Chem. 280(13), 12397-404. IF: 6,482

Juhasz G, et al. (2007) Gene expression profiling identifies FKBP39 as an inhibitor of autophagy in larval Drosophila fat body. Cell Death Differ. (in press) IF:7,785


Maróy, P, et al. (1978): Demonstration of an ecdysone receptor in a cultured cell line of Drosophila melanogaster, Proc. Nat. Acad. Sci. USA, 75, 6035-6038, IF: 10,896

Deák, P, et al. (1988): Moulting hormone regulats its receptor level in Drosophila melanogaster, Insect Biochem., 18, 847-852, IF: 2,358

Raabe,T, et al. (1996) : DOS, a novel pleckstrin homology domain-containing protein required for signal transduction between Sevenless and Ras1 in Drosophila, Cell, 85, 911-920, IF: 29,219

Deák,P, et al. (1997) P element insertion alleles of essential genes on the third chromosome of Drosophila melanogaster: correlation of physical and cytogenetic maps in chromosomal region 86E-87F, Genetics, 147, 1697-1722, IF: 4,276

Ryder E, et al. (2004) The DrosDel collection: a set of P-element insertions for generating custom chromosomal aberrations in Drosophila melanogaster, Genetics 167(2), 797-813. IF: 4,276


Tudományos közéleti tevékenység:, MTA Genetikai Bizottsága, titkár 1990-99, tag 1999-jelenleg

Magyar Genetikusok Egyesülete, tag 1994-2004, elnök 2004-jelenleg

Genetic Society of America, 1992-jelenleg, tag

Közéleti tevékenység:

MTA köztestületi tagja

MTA Biológiai Osztály tanácskozó tagja

Magyar Akkreditációs Bizottság Biológiai Bizottsága, tag

SzTE Tudományos Tanács tagja

SzTE Egyetemi Doktori Tanács tagja

SzTE Habilitációs Bizottság póttagja

SzTE Biológus Doktori Iskola vezetője

MTA SzBK Qualitas Biologica, elnökségi tag


Folyamatos kapcsolatban vagyok számos muslica genetikát művelő laboratóriummal.

Név: Dr. Medzihradszky F. Katalin


148

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?cmd=Retrieve&db=pubmed&dopt=Abstract&list_uids=15684427



Okleveles vegyész

Szakképzettség: vegyész



Department of Pharmaceutical Chemistry, School of Pharmacy, University of California San Francisco


Adjunct Professor of Pharmaceutical Chemistry/ Professional Research Chemist


Ph. D. Szerves kémia


„Enkefalin-analógok szintézise, összefüggések a kémiai szerkezet és biológiai hatás között.”

Fokozatszerzés éve: 1996 – 1981-es egyetemi doktori cím átminősítése

Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: Népköztársasági ösztöndíj 1974-75 és 1975-76


Oktatott tárgyak: Bioinformatika, Proteomika



20 év fehérje-analízis tömegspektrometriával, 75 nemzetközi folyóiratban közölt eredeti publikáció, 17 összefoglaló cikk és könyvfejezet, 2 US szabadalom


The identification of protein-protein interactions of the nuclear pore complex of s. cerevisiae using high throughput MALDI-TOF/TOF tandem mass spectrometry. L. Huang, M.A. Baldwin, D. Maltby, P.R. Baker, K.F. Medzihradszky, N. Allen, M. Rexach, R. Edmondson, J. Campbell, P. Juhasz, S.A. Martin, M.L. Vestal, A.L. Burlingame. Molecular and Cellular Proteomics 1, 434-450 (2002).Differential proteomics reveals multiple components in retrogradely transported axoplasm after nerve injury. E. Perlson, K. F. Medzihradszky, Z. Darula, D. Munno, N. Syed, A.L. Burlingame, M. Fainzilber. Molecular and Cellular Proteomics 3, 510-520 (2004).Comprehensive Analysis of a Multidimensional Liquid Chromatography Mass Spectrometry Dataset Acquired on a QqTOF Mass Spectrometer: 1. How Much of the Data is Interpretable by Search Engines? R.J. Chalkley, P.R. Baker, K.C. Hansen, K.F. Medzihradszky, N.P. Allen, M. Rexach, A.L. Burlingame. Molecular and Cellular Proteomics, 4, 1189-1193 (2005)

149


Proteomics Analysis of Schistosoma Mansoni Cercarial Secretions. G.M. Knudsen, K. F. Medzihradszky, K.C. Lim, J.H. McKerrow Molecular and Cellular Proteomics, 4, 1862-1875 (2005).

Mouse brain postsynaptic density O-GlcNAc proteomics using lectin affinity isocratic HPLC and mass spectrometry. Vosseller K, Trinidad JC, Chalkley R , Specht CG, Thalhammer A, Lynn AJ, Snedecor AO, Guan S, Medzihradszky KF, Maltby DA, Schoepfer R, Burlingame AL. Molecular and Cellular Proteomics 5, 923-934 (2006).


Primary Structure of Gal1,3(4)GlcNAc 2,3-Sialyltransferase Reveals a Conserved Region in the Sialyltransferase Family. D.X. Wen, B.D. Livingston, K.F. Medzihradszky, S. Kelm, A.L. Burlingame, and J. C. Paulson. J. Biol. Chem. 267, 21011-21019 (1992).A Crosslinked Cofactor in Lysyl Oxidase: Redox Function for Amino Acid Side Chains. S.X. Wang, M. Murae, K.F. Medzihradszky, A.L. Burlingame, D.E. Brown, D.M. Dooley, A.J. Smith, H.M. Kagan, J.P. Klinman. Science 273, 1078-1084 (1996).The Characteristics of Peptide Collision-Induced dissociation using a high performance MALDI-TOF/TOF Tandem Mass Spectrometer. K.F. Medzihradszky, J. M. Campbell, M.A. Baldwin, A.M. Falick, P. Juhasz, M.A. Vestal, A.L. Burlingame. Anal. Chem. 72, 552-558 (2000).Cathepsin L in secretory vesicles functions as a prohormone-processing enzyme for production of the enkephalin peptide neurotransmitter. S.Yasothornsrikul, D.Greenbaum, K. F. Medzihradszky, T. Toneff, R. Bundey, R.Miller, B. Schilling, I. Petermann, J. Dehnert, A. Logvinova, P. Goldsmith, J. M. Neveu, W.S. Lane, B.W. Gibson, T. Reinheckel, C. Peters, M. Bogyo, V. Hook Proc. Natl. Acad. Sci. USA . 100, 9590-9595. (2003).Characterization of Tetrahymena histone H2B variants and postranslational populations by electron capture dissociation (ECD) Fourier transform mass spectrometry (FTMS). K.F. Medzihradszky, X. Zhang, R.J. Chalkley, S. Guan, M.A. McFarland, M.J. Chalmers, A.G. Marshall, Robert L. Diaz, C.D. Allis, A. L. Burlingame. Molecular and Cellular Proteomics 3, 872-886 (2004).


Szerkesztőbizottsági tag a Molecular and Cellular Proteomics folyóiratnál, ad hoc bíráló a Journal of American Society for Mass Spectrometry, Analytical Chemistry, és FEBS Letters folyóiratoknál


Munkahelyem a UCSF, van kollaborációm az izraeli Weizmann Intézetben, a Freiburgi egyetemen, tagja vagyok az ASMS és ASBMB szervezeteknek, tavaly és idén is tanítottam a Leopold Franzens egyetemen Innsbruckban.

150


Név: Prof. Dr. Mesterházy Ákos



agrármérnök

Szakképzettség: agrármérnök



Gabonatermesztési Kutató Kht., Szeged


Közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló oktató.


MTA doktora, agrártudomány

Címzetes egyetemi tanár, Gödöllő, 1992Habilitáció, Gödöllő, 1996

Egyetemi magántanár, Gödöllő, 1999


Fokozatszerzés éve: Egy. doktor: 1971, mg. tud. kandidátus 1979, mezőgazdasági tudomány doktora 1989.



MTA levelező tagjelölt, 2007

Ösztöndíjak: USA, Hollandia, Franciaország


Széchenyi professzori, Széchenyi István Ösztöndíj, 1997-2000

Oktatott tárgyak: A növényi betegségellenállóság genetikai alapjai

Oktatásban töltött idő: 16 év, 1991-től


Mesterházy Ákos 38 éve dolgozik tudományos kutatói, illetve egyetemi oktatói munkakörben. 1968-69-ben Németországban (NDK), majd 1970-1972 között az MTA Növényvédelmi Kutatóintézetében dolgozott, majd 1972-től a szegedi Gabonatermesztési Kutató Intézetben, ill. jogutódjában a GK Kht-ben dolgozik, az utóbbi 17 évben tudományos tanácsadóként. 2005-ben kinevezték a Biotechnológiai és Rezisztenciakutatási Főosztály vezetőjének azzal a feladattal, hogy a tudományos kutatás eredményei hamarabb épüljenek be az új fajtákba. A gödöllői Szent István Egyetemen egyetemi magántanárként dolgozik, a Szegedi Egyetemen pedig egy rezisztencianemesítési B tárgyat ad elő. 2004-től ugyanitt adja elő a Növénykórtan tárgyat a mezőgazdasági növénybiológus szakirány tárgyaként.

151


A nemesítői munka megalapozását szolgáló munka melléktermékeként számos nemzetközileg is fontos tudományos dolgozat született. Eredményei egyértelműen cáfolják azt a közkeletű nemesítői vélekedést, hogy a rezisztens anyagok terméshátrányban lennének a fogékonyakkal szemben. Van persze ilyen, de számos ellenkező példa is van szép számmal.

Kutatási eredményei röviden: Kidolgozta a kalász, a csíranövény és üvegházi fertőzési módszereket, a tünetek sokoldalú értékelését (Agronomie 5:491-497, Phytopath. Z. 90:104-112, Cereal Res. Comm. 25:631-637). Elsőként igazolta, hogy a F. graminearum és F. culmorum populációban nincsenek rasszok (Phytopath. Z. 103:218-231, Plant Breeding 91:295-311, Plant Breeding 114:377-386). Eddig ismeretlen rezisztenciakomponenseket írt le (Plant Breeding 98:25-36, 114:377-386, 118:97-110). Igazolta, hogy a toxintartalom az ellenálló fajtákban és törzsekben sokkal kisebb, mint a fogékonyabbak, ezért a toxintartalom csökkentésének kulcsa a rezisztenciaszint emelése (Plant Breeding 114:377-386, 118:97-110), és tisztázta a toxinfelhalmozódás törvényszerűségeit a fertőzési folyamatban (EJPP 108:675-684). Igazolta, hogy a rezisztencia nemcsak egy, hanem az eddig vizsgált összes Fusarium fajjal szemben véd, ezért egy programban az összes fontos Fusarium faj ellen lehet szelektálni egy patogén izolátummal, és ez az ellenállóság stabil és tartós (TAG 90:221-228, Plant Breeding 98:25-36, 114:377-386, 118:97-110, EJPP 108:675-684, Z. Pflzüchtung 91:295-311). Igazolta, hogy a Fusarium toxinok nem pathotoxinok, ezekkel általuk betegségellenállóságra nem lehet szelektálni (Euphytica 57:251-257, EJPP 108:675-684). A tavaszi búza rezisztenciaforrásokat őszivé alakította, és ezek ellenállóképessége hasonló az eredeti fajtákéhoz, de sokkal jobb agronómiai és minőségi szinten, így a kereskedelmi célú fajtaelőállítás elől elhárultak az akadályok. Ma már a fajtaelőállítási szakaszban van a munka, a Sámán és a 9/05 újabb fajtajelöltek már e munka első eredményei. Igazolta a különböző Fusarium fajokkal szembeni közös ellenállóságot (EJPP 112:267-281). Fontos új eredmény, hogy a Sumey-3 3BS kromoszómáján lévő nagyhatású fuzárium QTL funkciójára is van elképzelés, e QTL valószínűleg egy olyan enzimet kódol, amely a DON-t DON-glikoziddá alakítja át, ami már nem mérgező (MPMI 18: 1318-1324), így a toxinjától megfosztott gomba sokkal lassabban terjed és kevesebb betegséget okoz. Ez az első adat, hogy a Fusarium QTL funkciójára kísérleti adatok vannak a kezünkben. Nemesítő csoportja felkészült a QTL kutatásra is. Több saját térképezési populációt is létrehozott, ezek vizsgálata folyamatban van. A mértékadó dolgozatok ezután jönnek. Igazolták, hogy a Fusarium populációban lévő molekuláris eltéréseknek (EJPP 110:587-599, 113:35-45) nincs nemesítési jelentősége, ezért a számos újabban leírt új faj, többek között a Dr. Vörös József emlékére elnevezett F. vorosii is taxonómiai és nem nemesítési fontosságú felfedezés.

A búza másik igen fontos betegségcsoportját a rozsdák alkotják. Rozsda ellenállóság nélkül sincs korszerű fajta. A búza szárrozsdájánál először mutatták ki a tolerancia jelenségét (TAG 55:199-204). Részben vezetésével működött az európai konzorcium csoport (COST 835 1995-2000), amely először adott átfogó képet az európai rozsdapopuláció rasszainak összetételéről (Agronomie 20:793-804), valamint ez európai búzafajták levélrozsda rezisztenciájának genetikai hátteréről (Agronomie 20:782-792). Gyakorlati és nagyon fontos eredmény hogy a Batis és Capo fajtákban kiváló nem rasszspecifikus ellenállóságot találtunk igen jó öröklődéssel, ami a hatékony szelekcióban rendkívül fontos.

Kukorica: Kidolgozta a komplex (szártő, cső, fiatal kori) ellenállóságú kukoricahibridek előállítását és elő is állított ilyen rezisztenciával rendelkező beltenyésztett vonalakat és kísérleti hibrideket, valamint tisztázott néhány örökléstani vonatkozást is (Maydica 39:187-190, Acta Biol. Yug. Ser. Genetica 32:495-505), amelyet máig nem haladt meg a tudomány. Tisztázta a cső-és szártőfuzárium közötti összefüggést, amelynek a rezisztenciavizsgálati metodikában van fontos szerepe (Plant Dis. Reptr 63:227-231, Maydica 28:425-437, 39:187-190, Növénytermelés 26:367-378). Igazolta, hogy a F. culmorum és F. graminearum fajokkal szembeni rezisztencia a csőpenésznél (Phytopath. Z. 103:218-231) és a fiatalkori rezisztenciánál is azonos (Növénytermelés 23:273-28199).

Toxikológia: Ezekre a vizsgálatokra azért volt szükség, hogy további érveket adjanak a rezisztencianemesítés fontosságának igazolására és további forrásokhoz

152


juthasson a munka. Igazolták, hogy a zearalenon igen jól kötődik a humán receptorokhoz (Pediatric Research 43, Part 2 of 2, 86A), klinikai vizsgálatok igazolták, hogy a zearalenonnal szennyezett müzli korai pubertás tüneteket okoz gyermekeken (Gyermekgyógyászat 45:402-409, Cereal Res. Comm. 25:429-436). In vitro tesztek igazolták, hogy a trichotecén mikotoxinok már 50 ppb koncentrációban 80 %-ig gátolják az immunválaszban fontos fehér vértestek működését, ez a jelenlegi határérték egy huszada (Toxicology in vitro 15:25-30). Kidolgoztunk egy új módszert az ergoszterol meghatározásra (J. Chromatography A, 1103:278-283), ezzel az ergoszerol és a toxintartalom vonatkozásait lehet az eddiginél pontosabban tanulmányozni. Az utóbbi évek legfontosabb toxikológiai felfedezését mondhatjuk magunkénak, több mint 30 új fumonizin toxint írtunk le 2006-ban (Rapid Communications in Mass Spectrometry. 20:1-17). Úgy gondoljuk, hogy e toxinok további beható vizsgálatához jelentős pályázati forrásokat sikerül bevonni.


Mesterházy, Á., Bartók, T. , Kászonyi, G. , Varga, M. , Tóth, B. , and Varga, J. 2005. Common resistance to different Fusarium spp. causing Fusarium head blight in wheat. European J. Plant Path. 112:267-281Mesterházy, Á., Bartók, T , Lamper, Cs. 2003. Influence of cultivar resistance, epidemic severity, and Fusarium species on the efficacy of fungicide control of Fusarium head blight in wheat and deoxynivalenol (DON) contamination of grain. Plant Disease, 87:1107-1115.Mesterhazy, A. 2002. Role of deoxynivalenol in aggressiveness of Fusarium graminearum and F. culmorum and in resistance to Fusarium head blight. European J. Plant Pathol. 108:675-684Mesterhazy, Á., T. Bartok G. Kaszonyi, M. Varga, B. Toth, and J. Varga, 2005. Common resistance to different Fusarium spp. causing Fusarium head blight in wheat. Eur. J. Plant Path., 112:267-281Bartók, T., Szécsi, Á., Szekeres, A., Mesterházy, Á., Bartók M. 2006. Detection of new fumonisins mycotoxins and fumonisin-like compounds by reversed phase – high-performance liquid chromatograpy/electrospray inonization – ion-trap mass spectrometry. Rapid Communications in Mass Spectrometry. 20:1-17


Mesterhazy, Á., 1978. Comparative analysis of artificial inoculation methods with Fusarium spp. on winter wheat varieties. Phytopath. Z., 93: 12-25.Mesterhazy, Á., Breeding wheat for resistance to Fusarium graminearum and F. culmorum. Z. Pflzüchtung, 91:295-311Mesterhazy, Á., 1995. Types and components of resistance against Fusarium head blight of wheat. Plant Breeding 114:377-386Mesterhazy, Á., Bartos, P., Goyeau, H., NIKS, R. and Csösz. M. 2000. European virulence survey for leaf rust in wheat. Agronomie, Paris, 20:793-804Mesterházy, Á., Bartók, T. , Kászonyi, G. , Varga, M. , Tóth, B. , and Varga, J. 2005. Common resistance to different Fusarium spp. causing Fusarium head blight in wheat. European J. Plant Path. 112:267-281.


Tudományos közlemények száma összesen: 200 (az elmúlt 10 évben 102)ebből nemzetközi tudományos folyóiratban: 41hazai tudományos folyóiratban: 60kongresszusi kiadványban: 60külföldi nem impaktfaktoros lap: 20,könyvrészlet: 19Kumulatív impakt faktor (SCI szerint): 61.99Kumulatív publikációs értékszám (az MTA Agrártud. Oszt. szerint):Ismert hivatkozások száma összesen: 1282 ebből nemzetközi tudományos folyóiratban és könyvben: 1275hazai tudományos folyóiratban és könyvben: 107. Itt szükséges említeni meg 165 kongresszusi összefoglalót és 40 tudományos ismeretterjesztő cikket. Ezeknek az elméleti eredmények gyakorlatban való elterjesztése az alapvető feladata. Itt a hatást nem idézettségben, hanem gazdasági sikerben mérjük. Mesterházy Ákos Barabás Zoltán akadémikus egyik legsikeresebb tanítványa és tudományos elgondolásainak folytatója. Barabás Zoltán képviselte sikeresen azt az elvet, hogy korszerű növénynemesítés nem létezik sikeresen művelt kutatás nélkül. A jelölt nemzetközi elismertségét jelzi, hogy számos kongresszuson szervezőbizottsági

153


tag, meghívott előadó, szekcióvezető volt. Amerikai, kanadai, kínai, svéd és norvég egyetemek és kutatóintézetek meghívására szemináriumokat, előadásokat tartott a meghívók költségére. A 2003-ban megjelent amerikai Fusarium head blight of wheat and barley c. monográfia két fejezetének megírására kérték fel, az egyik az európari rezisztencianemesítés összefoglalása volt. Ausztriában (Ruckenbauer), Hollandiában (Snijders), Németországban (Miedaner), Svédországban (Skinnes) az ő intenciói révén indult meg a fuzárium kutatás és lett mára nemzetközi rangú. Az egyik legfontosabb dolgozata 1995-ben jelent meg a Plant Breeding-ben, amelyben három új rezisztenciafaktort írt le eddig 177 ismert idézettséggel. Az általa javasolt csoportosítást a szakma elfogadta. Stack professzor (USA) azt írta róla, hogy sajátjaként is örömmel elfogadná és fontosságában a Schroeder és Christensen (1963) cikkhez hasonlította.A publikációs tevékenység folyamatos, jelenleg 8-10 nemzetközi lapokba szánt publikáció van különböző fázisban, közülük 5 kísérleti szakasza befejeződött.

Mesterházy Ákos aktív részese a hazai és nemzetközi tudományos közéletnek. Három akadémiai bizottság tagja volt több cikluson keresztül (MTA Növényvédelmi Bizottság, MTA Növénynemesítési Bizottság, MTA Mikrobiológiai Bizottság), az utóbbi két ciklusban már csak a Növénynemesítési Bizottságban dolgozik. Több ciklusban volt tagja az OTKA Agrár szakzsürinek. A SZAB Mezőgazdasági Bizottságának elnöke (2002-től).


Széleskörű nemzetközi kapcsolatokkal rendelkezik az összes fontosabb európai országban, de az USA, Kanada, Uruguay, Kína, Japán, Mexico ugyancsak fontos kapcsolódási pontok élő együttműködésekkel. Tagja a Czech J. of Genetics and Plant Breeding szerkesztő bizottságának. Tagja az amerikai és német Növénykórtani Társaságnak. Részt vett a COST 817 és a COST 835 EU program munkájában. 1997-ben megszervezte az eddigi legsikeresebb Nemzetközi Fusarium Szemináriumot 40 ország több, mint 200 kutatójának részvételével, amelyen a szakma legkiválóbb művelői is részt vettek. Ő kapta a 3rd International Fusarium Seminar rendezési jogát 2008 szeptemberében.

154


Név: Dr. Mihalik Erzsébet



biológia-kémia szakos középiskolai tanár

Szakképzettség: középiskolai tanár



Szegedi Tudományegyetem (József Attila Tudományegyetem) (1972-1982: MTA Növénytani Tanszéki kutatócsoport1983- Növénytani Tanszék és Füvészkert)


tanszékvezető egyetemi docens


a biológia tudomány kandidátusa



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Széchenyi professzori 1997-2000, Széchenyi István Ösztöndíj 2002-2005

Oktatott tárgyak: Növényökológia előadás (1983);Növényrendszertan előadás (1983-1993)Növényrendszertan gyakorlat, (1983-1993);Növényrendszertan terepgyakorlat(1983-1993);Gyógyszerészi növénytan előadás (1987-1991);Gyógyszerészi növénytan gyakorlat, a valutás képzés időszakában angolul is (1987-1991) (1987-1991)Gyógyszerészi növénytan terepgyakorlat 1987-1988;Növényszervezettan előadás 1989-; Növényszervezettan gyakorlat 1983-1989;Növényszervezettan terepgyakorlat (1983- ); Növényi sejtbiológia 1995-2000; Gyógynövények anatómiája és taxonómiája (1990-2001 ); Gyógynövények, gyógyhatások 2002-; Speciális vizsgálati módszerek; Adaptív növényi stratégiák; A növények felépítése és működése 2006-Növényismeret 2006-; Növényi kiválasztás 1995- (Corvinus Egyetem hallgatóinak)

Növénypopulációk fenotipikus plaszticitása 1996-99; Növényrendszertan alapjai 1993-2000; Gyógynövényismeret 1995/96


Szakmai gyakorlat és 4 angol nyelvű könyv fejezet külföldi kiadónál, 3 magyar nyelvű könyv fejezet magyar

155


teljesítmény bemutatása:

kiadónál, 1 jegyzet, 3 jegyzet fejezet, összesen 144 prezentáció. 2 PhD, 22 szak- és diplomadolgozat témavezetése.


Mihalik, E. , Kálmán, K., Medvegy, A., Gocs, K., Cservenka, J. and Németh, A. (2001) Studies on some seed traits of Iris pumila L., Adonis vernalis, L. Primula veris Huds. and Alkanna tinctoria (L.) Tausch. International Journal of Horticultural Sciences 7 (2): 36-40.Mihalik, E. -Sárkány, S. (2001): A mák külső alaktana. In: Sárkány, S., Bernáth, J., Tétényi, P. (eds) Magyarország kultúrflórája. A mák. p. 60-76. Akadémiai Kiadó, Bp. ISSN0076-2482 Mihalik, E., Radvánszky, A., Dorgai, L., Bubán, T. (2004) Study of Erwinia amylovora colonization and migration on blossom of susceptible and tolerant apple cultivars.- International Journal of Horticultural Science 10. p.15-20.Kálmán, K., Medvegy, A. Mihalik, E. (2004) Pattern of the floral variat ion in the hybrid zone of two distylous Primula species.- Flora 199/3: 218-227Mihalik E, Németh A, Szőllősi R, Medvegy A, Kálmán K (2006) A morfológiai bélyegek és a reproduktív kapacitás virágzaton belüli variabilitása egy telepített Iris sibirica populációban. Az Aktuális flóra- és vegetációkutatás a Kárpát-medencében VII. c. konferencia összefoglalói.Kitaibelia 11: 66


Mihalik, E., Kálmán, K., Nagy, E., Hopp, B., Bor, Zs.(1997): Laser ablation: a new technique in Sample preparation of Botanical materials for SEM.- Journal of Computer-Assisted Microscopy 9: (2) 91-92. Mihalik, E.(1998): Biology of Poppy, Taxonomy In: Bernáth, J. (ed) Poppy- Genus Papaver.- p. 7-46. Harwood Academic Publisher ISBN 90-5702-271-0Petri, G., Mihalik, E.(1998): Biology of Poppy, Morphological-anatomical aspects.- In: Bernáth, J. (ed) Poppy- Genus Papaver p.47-63. Harwood Academic Publisher ISBN 90-5702-271-0Mihalik, E. (1998): Taxonomy and botanical description of the genus Carum.- In: Németh, É.(ed): Caraway- The genus Carum Harwood Academic Publishers The Netherland p. 9-34. ISBN 90-5702-3954-4Mihalik, E., Nyakas, A., Kálmán, K., Nagy, E. (1999): Növényanatómiai praktikum JATEPress Szeged


Bizottsági tagság:Corvinus Egyetem Doktori Iskola, Gyógy- és Aromanövények témacsoport (meghívott tag), SZTE államvizsga bizottság (Biológus, Ökológus szakirány) MTA Botanikai Bizottság (elnökségi tag), Bot Bizottság Növényszervezettani és Anatómiai Munkabizottság (elnök), Bot. Bizottság Füvészkerti Albizottság (tag), MTA Kertészeti Szakbizottság Gyógynövény Albizottság (tag) MTA SZAB Ökológiai és Konzervációbiológiai Munkabizottság (tag), Magyar Arborétumok és Botanikuskertek Szövetsége (elnökségi tag), Magyar Mikroszkópos Társaság (elnökségi tag)Társasági tagságMagyar Biológiai Társaság, MGYT Gyógynövény Szakosztály, Magyar Mikroszkópos Társaság, Botanic Gardens Conservation International, International Association for Plant Taxonomy Szerkesztő bizottsági tagság: Acta Biologica Szegediensis Acta Botanica Hungarica Kuratóriumi tagság: Varga Béláné Alapítvány, a kuratórium elnöke, A Szegedi Füvészkertért Alapítvány, a kuratórium elnöke


156


Név: Dr. Mihály József





MTA SZBK, Genetikai Intézet

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tudományos főmunkatárs


PhD, biológia


Molecular genetic analysis of the Abd-B 3’ cis-regulatory region of the bithorax complex in Drosophila melanogaster


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: Bolyai János öszt. 2003-2006


Széchenyi István


Oktatott tárgyak:

Oktatásban töltött idő:



Mihaly, J., et al.,. FEBS Journal 272: 3241-3252 (2005)

Matusek, T., et al., Development 133: 957-966 (2006)

Mihaly, J., et al., Development 133, 2983-2993 (2006)

157



Mihaly, J., Hogga, I., Gausz, J., Gyurkovics, H. and Karch, F. In situ dissection of the Fab-7 region of the bithorax complex into a chromatin domain boundary and a Polycomb-response element. Development 124, 1809-1820 (1997)

Mihaly, J., Mishra, R.K. and Karch, F. A conserved sequence motif in Polycomb-response elements. Molecular Cell 1, 1065-1066 (1998)

Boutros, M., Mihaly, J., Bouwmeester, T. and Mlodzik, M. Signaling specificity by Frizzled receptors in Drosophila. Science 288, 1825-1828 (2000)

Mishra, M., Mihaly, J.*, Hagstrom, K., Schweinsberg, S., Barges, S., Spierer, A., Karch, F. and Schedl, P. The iab-7 Polycomb Response Element maps to nucleosome free region of chromatin HS3 and requires both GAGA and Pleiohomeotic for silencing activity. Molecular and Cellular Biology 21, 1311-18 (2001)

Matusek, T., Djiane, A., Jankovics, F., Brunner, D., Mlodzik, M. and Mihály, J. The Drosophila formin DAAM regulates the tracheal cuticle pattern through organizing the actin cytoskeleton. Development 133: 957-966 (2006)



158


Név: Dr. Mink Mátyás


Végzettség (oklevél szerinti): Okleveles vegyész

Szakképzettség:


SZTE TTK Genetikai Tanszék

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Egy. docens


Biol. Tud. Kandidátusa



Habilitáció éve:


MTA Köztestületi tag

Ösztöndíjak:


Széchenyi István



Oktatott tárgyak: Genetika

Oktatásban töltött idő: ~30 év


Baktérium- és fág genetika, élesztő genetika, növénybiológa, Drosophila genetika, humán biológia; közleményeim ezeken a területeken készültek. Összesített impact factor: ~64, idézetek száma: ~200


Ecovoiu, A, Mink, M, Georgescu, L M, Graur, M, Gavrila, L (2002) Genetic data confirm association of PlacWgammacop insertion in Drosophila melanogaster gamma-cop gene with the mutant phenptype of l(3)S057302 transgenic line. Analele Universitatii Bucuresti, Anul Li 2002, 41-48.

159



Molnar J., Fong KSK. Hayshi K., Kim Y., Fong SFT., Fogelgren B., Molnarne Szauter K., Mink M., Csiszar K. Structural and functional diversity of lysyl oxidase (LOX) and the LOX-like proteins. BBA Protein Structure and Molecular Enzymology Section, 1647, 220-224, 2003, IF: 1.602

Solymosi, M., Mink M.: Az emberi beszéd genetikai alapjai. Modern Nyelvoktatás 2003 jan. IF: -

Janos Molnar, Zsuzsanna Ujfaludi, Sheri F. T. Fong, John A. Bollinger, Girma Waro, Ben Fogelgren, David M. Dooley, Matyas Mink and Katalin Csiszar: Drosophila lysyl oxidases Dmloxl-1 and Dmloxl-2 are differentially expressed and the active DmLOXL-1 influences gene expression and development. J. Biol. Chem, Jun 2005; 280: 22977 - 22985. IF: 7.568

Katalin Csiszar and Matyas Mink: SARM1: A candidate gene in the onset of infectious/inflammatory diseases with hereditary aspect. Clin. Immunol. Jun 2005; 115(3): 333-4. IF: 2.915


M.Mink, L.Orosz and T.Sík: Specialised and generalised transducing rhizobiophage 16-3 and 11 are closely related. FEMS Microbiol. Letters 13, 383-387, 1982. IF: 1,581

M.Mink, H-J.Höltke, Ch.Kessler and L.Ferenczy: Preparation of an endonuclease-free protoplast forming enzyme and its application in fungal transformation. Enz. Micr. Techn. 12, 1-4, 1990. IF: 1.391

M.Mink, A.N.Basak and H.Küntzel: Restoration of the yeast LEU2 gene by transcriptionally controlled recombination between tandem repeats. Mol.gen.Genet. 223, 107-113, 1990. IF: 3.121

H.Hirt, M.Mink, M.Pfosser, L.Bögre, J.Györgyey, C. Jonak, A.Gartner, D.Dudits, and E.Heberle-Bors: Alfalfa cyclins: Differential expression during the cell cycle and in plant organs. The Plant Cell, 4, 1531-1538, 1992. IF: 11.757

Matyas Mink, Ben Fogelgren, Krzysztof Olszewski, Peter Maroy, and Katalin Csiszar A novel human gene (SARM) at chromosome 17q11 encodes a protein with a SAM motif and structural similarity to armadillo/-catenin that is conserved in mouse, Drosophila, and C. elegans. Genomics, 74, 234-244, 2001. IF: 3.489



ZF-TOOLS Konzorcium, Göttingeni Egyetem, Hawaii Egyetem, Cseh Tud. Akadémia, Mol. Biol. Intézet, Prága

160


Név: Dr. Molnár Erika



egyetem

Szakképzettség: biológia-kémia szakos középiskolai tanár



SZTE TTK Embertani tanszék


egyetemi adjunktus


PhD


Egy késő avar kori temető (Pitvaros-Víztározó) szisztematikus embertani feldolgozása




-

Ösztöndíjak: 1993 márc.- aug. - TEMPUSZ-ösztöndíj, Johannes Gutenberg Universität – Mainz1993-1996 – nappali tagozatos PhD ösztöndíj, SZTE TTK1995 jún. - DAAD- kutatási ösztöndíj, Georg August Universität – Göttingen1999-2002 - Bolyai János Kutatási Ösztöndíj2001 jan. - DAAD- kutatási ösztöndíj, Ludvig Maximilians Universität – München2002-2004 - OTKA posztdoktori ösztöndíj2005-2006 - OM posztdoktori ösztöndíj


-

Oktatott tárgyak: humánbiológia - előadás és gyakorlathumánökológia - előadás antropológia - előadástörténeti embertan - előadásfejezetek a paleopatológiából - előadásfejezetek a hominid evolúcióból – előadásszakirodalmi tanulmányok – antropológia

Oktatásban töltött idő: 5 év (2002-től folyamatosan)


3 kutatási ösztöndíj (Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, OTKA Posztdoktori Ösztöndíj és OM Posztdoktori Ösztöndíj) - témavezető2 DAAD rövid távú kutatási ösztöndíj – Németország

161


bemutatása: 2 korábbi OTKA kutatási ösztöndíj - résztvevő1 jelenleg futó OTKA kutatási pályázat - témavezető1 korábbi és 1 jelenleg futó DAAD-MÖB német-magyar kutatócsere pályázat résztvevő14 hazai és 25 nemzetközi szakmai konferencián összesen 48 prezentáció35 megjelent hazai és nemzetközi tanulmányrészvétel 1 hazai konferencia (konferenciakötet szerkesztése 1996 - Pálfi, Gy., Farkas, Gy., Molnár, E. (szerk.): Honfoglaló magyarság - Árpád-kori magyarság. JATE Embertani Tanszéke. Szeged.), 1 nemzetközi konferencia és 3 tudományos ülés szervezésében4 megvédett szakdolgozat és 8 folyamatban 1 PhD hallgató folyamatban (2005 - OTDK különdíj; 2006 - Paleopatológiai Társaság 16. Európai Konferenciája – poszterdíj)


Molnár, E., Marcsik, A. (2002): Paleopathological evaluation of Hungarian skeletal remains from the 7th-9th centuries AD. Anthropologia Portuguesa 19, 85-99.Molnár, E., Merczi, M., Marcsik, A., Hegyi, A. (2004): „Butterfly” vertebrae in human osteoarchaeological series (Hungary). Journal of Paleopathology 16(3), 117-224.

Hegyi, A., Marcsik, A., Molnár, E. (2005): Rare calcaneus anomalies. Papers on anthropology 16, 62-73.Molnár E., Maczel M., Marcsik A., Pálfi Gy., Nerlich G.A., Zink A. (2005): A csont-ízületi tuberkulózis molekuláris biológiai vizsgálata egy középkori temető embertani anyagában. Folia Anthropologica 3, 41-51.Molnár E., Pálfi Gy., Marcsik A. (2006): Malignus csonttumor megjelenése egy avar kori szériában. Folia Anthropologica 4, 37-42.


Pálfi, Gy., Molnár, E., Bérato, J., Wicker, E., Dutour, O. (1996): Two osteoarcheological cases of ankylosing spondylitis possibly in genetically-related individuals. Revue du Rhumatisme 63/2, 148-149.Molnár, E., Dutour, O., Pálfi, Gy. (1998): Diagnostic paléopathologique des tréponématoses: Á propos d' un cas bien conservé. Bull. et Mém. de la Soc. d' Anthrop. de Paris, n.s., t.10, 1998, 1-2, 17-28. Haas, C.J., Zink, A., Molnár, E., Szeimies, U., Reischl, U., Marcsik, A., Ardagna, Y., Dutour, O., Pálfi, Gy., Nerlich, A.G. (2000): Molecular evidence for different stages of tuberculosis in ancient bone samples from Hungary. American Journal of Physical Anthropology 113, 293-304.

Molnár, E., Marcsik, A. (2002): Paleopathological evaluation of Hungarian skeletal remains from the 7th-9th centuries AD. Anthropologia Portuguesa 19, 85-99.Marcsik, A., Molnár, E., Szathmáry, L. (2006): The antiquity of tuberculosis in Hungary. Mem Inst Oswaldo Cruz 10, 67-71, Suppl. 2.


EAA (Európai Antropológusok Társasága)GFA (Német antropológusok Társasága)PPA (Európai Paleopatológusok Társasága)Magyar Biológiai Társaság /Embertani SzakosztályBolyai János Kutatási Ösztöndíjasok KlubjaDAAD Ösztöndíjasok Klubja


Németország: Ludwig Maximilians Universität, Patológiai Intézet - München, Németország (archeologiai DNS kutatás), Johannes Gutenberg Universität, Antropológiai Intézet – Mainz, Németország (paleomikrobiológiai vizsgálatok - tbc)Georg August Universität, Anatómiai Intézet – Göttingen, Németország (csontszövettani vizsgálatok). Franciaország: Universiteit de la Mediterranee, Faculté de Medecine, Laboratoire d’Anthropologie Biologique – Marseille (paleopatológiai vizsgálatok). Anglia: Helen Donoghue, Centre for Infectious Diseases and International Healt, Department of Infection, University College, London (paleomikrobiológiai vizsgálatok – lepra). USA: „The Global History of Health Project” (Ohio State).

Név: Dr. Molnár Nóra

162




egyetem

Szakképzettség: Biológus (ökológiai ágazat)





Egyetemi adjunktus


PhD (környezettudomány)


Aphidina koalíciók szerveződése diszkrét habitat foltokban


Habilitáció éve:


MTA – köztestületi tag

Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Állatrendszertan előadásÁllatrendszertan gyakorlatÁllatrendszertan terepgyakorlatÁllatrendszertan előadás (JGYTF Karon)Állatismeret gyakorlatBiogeográfiaTermészetvédelmi zoológiaEntomológiaSzünbiológia előadásÖkológia terepgyakorlatEtológia előadás (JGYTF Karon)



Molnár, N. (2003): Population dynamics features of willow-feeding aphids. - Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica 38(1-2), 125-135.

163



Molnár Nóra (2003): Aphidina koalíciók szerveződése diszkrét habitat foltokban. Doktori (Ph.D.) értekezés


Molnár, N., Kovács, É. and Gallé, L. (2000): Habitat selection of ant-tended aphids on willow trees. - Tiscia 32, 31-34.Molnár, N. (2001): Unexpected occurrence of Plocamaphis flocculosa (Weed, 1891) (Homoptera: Aphididae); new subspecies to Hungary with new host plant. - Folia Entomologica Hungarica 62, 330-331.Molnár, N. (2003): Population dynamics features of willow-feeding aphids. - Acta Phytopathologica et Entomologica Hungarica 38(1-2), 125-135.Molnár Nóra (2003): Aphidina koalíciók szerveződése diszkrét habitat foltokban. Doktori (Ph.D.) értekezés


Magyar Ökológusok Tudományos Egyesületének (MÖTE) tagjaCSEMETE Természet-és Környezetvédelmi Egyesület elnökségi tagjaMagyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület tagjaMagyar Biológiai Társaság tagjaMagyar Rovartani Társaság tagja


164


Név: Dr. Oláh Zoltán Sándor


Végzettség (oklevél szerinti): Egyetem, biológia-kémia szakos középiskolai szakos tanár




MTA, Szegedi Biológiai Központ, Biokémiai Intézet

Kinevezésben feltüntetett munkakör: Tudományos munkatárs


Biológia Tudományok Kandidátusa

PhD esetén a dolgozat címe: -




-

Ösztöndíjak: 1984-1987: Research Fellowship, Hungarian Academy of Sciences, Budapest, Hungary.1985: FEBS Visiting Fellowship, National Institute for Medical Research, Mill Hill, London, U.K.1986: George Soros Visiting Fellowship, George Washington University, Washington DC,


Oktatott tárgyak: Farmakológia



1997: Invited Lecturer at the Department of Pharmacy, Free University, Berlin, Germany.1997-1999: Emerging Scientific Opportunities Fund, Co-investigator1998-2001: Bench-to-Bedside Research Grant: GENE THERAPY FOR CHRONIC CANCER

AND ARTHRITIC PAIN, Co-investigator2001-, US patent pending, Molecular neurochirurgie for pain control administering locally

capsaicin or resinferatoxin, felfedező (Pub. App. No. 20040146590)2001-2002: Bench-to-Bedside Research Grant: NEW TREATMENTS FOR INTRACTABLE

PAIN, Co-investigator2003: US patent 6,596,269, METHODS OF TREATING CHRONIC PAIN, Co-inventor2003: Award for Developing Advanced Robotics to Carry out Drug Discovery, Co-investigator

165


2003: Cash award recipient2004- Award winner for intramural grant to conduct clinical trial of “MOLECULAR NEUROCHIRURGIE FOR PAIN CONTROL ADMINISTERING LOCALLY CAPSAICIN OR RESINIFERATOXIN”. Filed: 03/22/2001 (Patent pending), NIH határozat a Fázis I és II klinikai kiprobálás anyagi fedezetére.2005-2007: Marie Curie International Reintegration Award, European Comity, az MTA SZBK, Biokémiai Intézete számára.


Oláh, Z., Katalin Jósvay, László Pecze, Tamás Letoha, Norbert Babai, Dénes Budai, Ferenc Ötvös, Sándor Szalma, Csaba Vizler. (2007) Anti-calmodulins and tricyclic adjuvants in pain therapy block the TRPV1 channel. PLOS one (in press).Tender GC, Walbridge S, Olah, Z, Karai L, Iadarola M, Oldfield EH, Lonser RR. (2005) Selective ablation of nociceptive neurons for elimination of hyperalgesia and neurogenic inflammation. J Neurosurg 102, 522-525Karai L, Russell JT, Iadarola MJ, and Olah Z. (2004) Vanilloid receptor 1 regulates multiple calcium compartments and contributes to Ca2+-induced Ca2+-release in sensory neurons.Chem 279, 16377-16387.Karai, L., Brown, D.C., Mannes, A.J., Connelly, S.T., Brown, J. Gandal, M., Wellisch, M. O., Neubert, J.K., Olah, Z., and Iadarola, M.J. (2004) Selective Ligand-Activated Molecular Neurosurgery of Primary Sensory Neurons for Pain Control. J Clin Invest 113, 1344-1352.

Caudle, R.M., Karai, L., Mena, N., Cooper, B.Y., Mannes, A.J., Perez, F.M., ladarola, M.J., and Olah, Z., (2003) Resiniferatoxin-Induced Loss of Plasma Membrane in Vanilloid Receptor Expressing Cells. Neurotox 24:895-908


Olah, Z., Karai, L., and Iadarola, M. J. (2002) Protein Kinase Ca Is Required for Vanilloid Receptor 1 Activation. EVIDENCE FOR MULTIPLE SIGNALING PATHWAYS. J Biol Chem 277, 35752-35759Olah, Z., Karai, L., and Iadarola, M.J. (2001) Anandamide activates vanilloid receptor 1 at acidic pH in DRG neurons and cells ectopically expressing VR1. J Biol Chem 276 31163-31170.Olah, Z., Szabo, T., Karai, L., Hough, C., Fields, R. D., Caudle, R. M., Blumberg, P.M., and Iadarola, M.J. (2001) Ligand-induced dynamic membrane changes and cell deletion conferred by vanilloid receptor 1. J Biol Chem 276:11021-30.Kedei, N., Szabo, t., Lile, J. D., Treanor, J. J., Olah, Z., Iadarola, M. J., and Bumberg, P. M. (2001) Analysis of the native quaternary structure of vanilloid receptor 1. J Biol Chem 276, 28613-28619.Szabo, T., Olah, Z., Iadarola, M. J., and Blumberg, P. M. (1999) Epidural resiniferatoxin induced prolonged regional analgesia to pain. Brain Res 840:92-8.



Institute, National Institute of Health, Bethesda, MD 20892, USALaboratory of Cellular Oncology National Cancer Institute, National Institute of Health, Bethesda, MD 20892, USAResearch Institute for Genetic and Human Therapy, Gaithersburg, MD, U.S.A.Department of Biochemistry and Molecular Biology Georgetown University Medical Center Washington DC, U.S.A

Neuronal Gene Expression Unit, PNMB, NIDCR, National Institute of Health, Bethesda, MD 20892,

166


Név: Palágyi-Mészáros Lívia Sarolta



egyetemi

Szakképzettség: biológus, biológia tanár-



Szegedi Tudományegyetem Biotechnológiai Tanszék


tudományos segédmunkatárs




Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: A borászat biotechnológiája




Fodor, B. D., Á. T. Kovács, R. Csáki, É. Hunyadi-Gulyás, É. Klement, G. Maróti, L. S. Mészáros, K. F. Medzihradszky, G. Rákhely, K. L. Kovács (2004). Modular Broad-Host-Range Expression Vectors for Single Protein and Protein Complex Purification. Applied and Enviromental Microbiology 70(2):712-21.K.L. Kovács, Á.T. Kovács, G. Maróti, L.S. Mészáros, J. Balogh, D. Latinovics, A. Fülöp, R. Dávid, E. Dorogházi, G. Rákhely (2005). The hydrogenases of Thiocapsa roseopersicina. Biochemical Society Transactions 33(1): 61-63.

167


Kovács, K. L., Z. Bagi, B. Bálint, J. Balogh, R. Dávid, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, T. Hanczár, Á. T. Kovács, D. Latinovics, G. Maróti, L. Mészáros, K. Perei, A. Tóth, G. Rákhely (2004) Microbial hydrogen metabolism and environmental biotechnology. In:Environmental Biotechnology (Ed. W. Verstraete) Taylor and Francis, London. pp. 155-158.K. L. Kovács, Á. T. Kovács, G. Maróti, Z. Bagi, Gy. Csanádi, K. Perei, B. Bálint, J. Balogh, A. Fülöp, L. S. Mészáros, A. Tóth, R. Dávid, D. Latinovics, A. Varga, G. Rákhely (2005). Improvement of biohydrogen production and intensification of biogas formation. Rev. Environ. Sci. Biotechnol. 3(4): 321-330Ákos T. Kovács, Gábor Rákhely, Judit Balogh, Gergely Maróti, Laurent Cournac, Patrick Carrier, Lívia S. Mészáros, Gilles Peltier, Kornél L. Kovács (2005). Hydrogen independent expression of hupSL genes in Thiocapsa roseopersicina BBS. FEBS Journal 272(18):4807-1


Fodor, B. D., Á. T. Kovács, R. Csáki, É. Hunyadi-Gulyás, É. Klement, G. Maróti, L. S. Mészáros, K. F. Medzihradszky, G. Rákhely, K. L. Kovács (2004). Modular Broad-Host-Range Expression Vectors for Single Protein and Protein Complex Purification. Applied and Enviromental Microbiology 70(2):712-21.K.L. Kovács, Á.T. Kovács, G. Maróti, L.S. Mészáros, J. Balogh, D. Latinovics, A. Fülöp, R. Dávid, E. Dorogházi, G. Rákhely (2005). The hydrogenases of Thiocapsa roseopersicina. Biochemical Society Transactions 33(1): 61-63.Kovács, K. L., Z. Bagi, B. Bálint, J. Balogh, R. Dávid, B. D. Fodor, Gy. Csanádi, T. Hanczár, Á. T. Kovács, D. Latinovics, G. Maróti, L. Mészáros, K. Perei, A. Tóth, G. Rákhely (2004) Microbial hydrogen metabolism and environmental biotechnology. In:Environmental Biotechnology (Ed. W. Verstraete) Taylor and Francis, London. pp. 155-158.K. L. Kovács, Á. T. Kovács, G. Maróti, Z. Bagi, Gy. Csanádi, K. Perei, B. Bálint, J. Balogh, A. Fülöp, L. S. Mészáros, A. Tóth, R. Dávid, D. Latinovics, A. Varga, G. Rákhely (2005). Improvement of biohydrogen production and intensification of biogas formation. Rev. Environ. Sci. Biotechnol. 3(4): 321-330Ákos T. Kovács, Gábor Rákhely, Judit Balogh, Gergely Maróti, Laurent Cournac, Patrick Carrier, Lívia S. Mészáros, Gilles Peltier, Kornél L. Kovács (2005). Hydrogen independent expression of hupSL genes in Thiocapsa roseopersicina BBS. FEBS Journal 272(18):4807-16



168


Név: Dr. Papp Tamás

Születési év: 1971. 03. 29.


Egyetemi




SZTE TTK Mikrobiológiai Tsz.


Egyetemi adjunktus


Doktori, (Ph. D.); biológiatudomány tudományszak


Raktári kártevő járomspórás gombák genetikai és fiziológiai variabilitásának vizsgálata.




-

Ösztöndíjak: 1998-1999 A Soros Alapítvány belföldi doktorandusz ösztöndíja

1999-2004 MTA fiatal kutatói ösztöndíj

2000-2002 Posztdoktori ösztöndíj a Salamancai Egyetem (Spanyolország)

Mikrobiológiai és Genetikai Tanszékén

2004- OTKA posztdoktori ösztöndíj


2005- MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (3 év)

Oktatott tárgyak: Mikrobiológia gyakorlatSpecializációs egyéni gyakorlat mikrobiológiábólVálogatott fejezetek a mikrobiológiából, előadásVálogatott fejezetek a mikrobiológiából, gyakorlatSpec. vizsgálati módszerek, laboratóriumi gyakorlatOpportunista gombafertőzések molekuláris háttere, előadásExperimentális mikológia, előadásDiplomamunkaSzaklaboratórium Ph.D. hallgatóknak

169




Publikációs tevékenység: 29 teljes közlemény; könyvfejezet (1); összefoglalók folyóiratban (35); konferencia anyag (27); összesített impakt faktor: 62,654; összes független hivatkozás száma: 122Külföldi munka: 2000-2002, Area of Genetics, Dept. Microbiol. Genetics, Univ. Salamanca, Spain.Tudományos program irányítás:1999-ben egy évre átvett témavezetés a Pulzáltatott elektroforetikus rendszerek felhasználása mikroszkopikus gombák vad típusú törzseinek, mutánsainak, hibridjeinek molekuláris jellemzésére című OTKA pályázatban. OTKA F 021242.2000-2003 Gilbertella persicaria genetikai variabilitásának vizsgálatamolekuláris módszerekkel. Témavezetőként. OTKA F 0350532004-2006 A karotinoid termelés genetikai hátterének vizsgálata genetikalag módosított járomspórás gombák segítségével. Témavezetés. OTKA F 0466582004- OTKA posztdoktori kutatási ösztöndíj OTKA D48537; témavezető2005- MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, Járomspórás gombák karotintermelésének befolyásolása és fokozása, új termelő törzsek kifejlesztése témavezető2005-2006 Magyar-Spanyol TéT Kormányközi Együttműködés, A karotin metabolizmus befolyásolása Mucorban., témavezető2006- ETT Kutatási Támogatás, Egészségmegőrző funkcionális élelmiszerek létrehozásában felhasználható Rhizomucor miehei béta-glükozidáz enzim génjének klónozása, az enzim tisztítása, jellemzése és felhasználása, témavezetőTémavezetés(jellege: szakdolgozó, PhD hallgató; díjak, védés)

Szakdolgozók:Barta Krisztina IV-V. évf. TDK Biológia IV. szekció III. helyezésKrizsán Krisztina IV-V. évf. TDK Biológia IV. szekció II. helyezésFilkor Kata III-IV. évf.Nagy László IV-V. évf. TDK Biológia IV. szekció, I. helyezésLinka Beáta V. évf. TDK Biológia III. szekció, I. helyezés; Pro Renovanda

Diákok a Tudományért Kutatási ÖsztöndíjCsernetics Árpád V. évf. Sófi József Alapítvány a Szegedi Tehetséges

Biológusokért Ösztöndíj Konferenciája, III. helyezés és közönségdíj. Pro Renovanda Diákok a Tudományért Kutatási Ösztöndíj; A TTK Kiváló Hallgatója

Ph. D. Hallgatók: Csernetics Árpád I. évf.;Linka Beáta I évf.


Galgóczy L; Papp T; Leiter É; Pócsi I; Vágvölgyi Cs: Interactions between statins and Penicillium chrysogenum antifungal protein (PAF) to inhibit the germination of sporangiospores of different sensitive Zygomycetes, FEMS Microbiol. Lett., 2007; 270, 10-115. (Imp f.: 2,06)

Papp T; Velayos A; Bartók T; Eslava AP; Vágvölgyi Cs; Iturriaga EA: Heterologous expression of astaxanthin biosynthesis genes in Mucor circinelloides, Applied Microbiology and Biotechnology 69: 526-531., 2006; (Imp. f.: 2,59)

Iturriaga EA; Papp T; Breum J; Arnau J; Eslava AP: Strain and culture conditions improvement for β-carotene production in Mucor. 2005; In: Microbial Processes and Products, Methods in Biothenology series – Vol. 18 (ed. Barredo, J-L.). Humana Press, USA

Nyilasi I; Ács K; Papp T; Vágvölgyi Cs: Agrobacterium tumefaciens-mediated transformation of Mucor circinelloides. Folia Microbiol. 2005; 50, 415-420. (Imp. f.: 0,92)

Lukács Gy; Papp T; Nyilasi I; Nagy E; Vágvölgyi Cs: (2004) Differenciation of Rhizomucor species on the basis of their different sensitivities to lovastatin. J. Clin. Microbiol. 42, 5400-5402. (Imp. f.: 3,54)

170



Papp T; Velayos A; Bartók T; Eslava AP; Vágvölgyi Cs; Iturriaga EA: Heterologous expression of astaxanthin biosynthesis genes in Mucor circinelloides, Applied Microbiology and Biotechnology 69: 526-531., 2006; (Imp. f.: 2,59)Vastag M; Kasza Zs; Ács K; Papp T; Schwab H; Vágvölgyi Cs: Cloning and sequences analysis of the glyceraldehyde-3-phosphate dehydrogenase gene from the zygomycetes fungus Rhizomucor miehei. Ant. Leeuwenhoek. 2004; 86, 111-119.(Imp. f.: 1,48)

Velayos A; Papp T; Aguilar-Elena R; Fuentes-Vicente M; Eslava AP; Iturriaga EA; Alvarez MI: Expression of the carG gene, encoding geranylgeranyl pyrophosphate synthase, is up regulated by blue light in Mucor circinelloides. Curr. Genet. 2003 43(2), 112-120. (Imp. f.: 2.168)

Papp T; Vastag M; Nagy Á; Michailides TJ; Vágvölgyi Cs: Genetic variability of the postharvest pathogen Gilbertella persicaria: identification of randomly amplified polymorphic DNA (RAPD) markers correlating with (+) and (-) mating types. Ant. Leeuwenhoek. 2001; 80, 301-309.(Imp. f.: 1,48)

Papp T; Palágyi Zs; Ferenczy L; Vágvölgyi Cs: The mitochondrial genome of M. piriformis. FEMS Microbiol. Lett. 1999; 171, 67-72. (Imp. f.: 2,06)


Magyar Mikrobiológiai Társaság, tagság; MTA Biológiai Tudományok Osztálya Köztestülete, tagságSzakmai bírálói tevékenység a J. Applied Microbiology, Applied Microbiology and Biotechnology, FEMS Immunology and Medical Microbiology, Medical Mycology, Current Microbiology és a DNA Sequence folyóiratokbanHelyi és országos TDK zsűritag illetve bírálói tevékenység


Szakmai együttműködés és közös pályázatok a Salamancai Egyetem (Spanyolország) Mikrobiológiai és Genetikai Tanszékének genetikai kutatócsoportjával (Area of Genetics, Dept. Microbiol. Genetics, Univ. Salamanca, Spain vezető: Prof. Dr. Arturo P. Eslava)

171


Név: Prof. Dr. Párducz Árpád



egyetem

Szakképzettség: biológia-kémia szakos középiskolai tanár, PhD



MTA Szegedi Biológiai Központ,

Biofizikai Intézet


Tudományos tanácsadó, egyetemi magántanár


A biológiai tudomány doktora (DSc)






Ösztöndíjak:


Széchenyi professzori Ösztöndíj

(1997-2000)

Oktatott tárgyak: Neuroanatómia, idegélettan, sejtbiológia




Csakvari E, Hoyk Z, Garcia-Ovejero D, Garcia-Segura LM, Parducz A: Fluctuation of synapse density in the arcuate nucleus during the estrous cycle. Neuroscience. 2006 Dec 7; [Epub ahead of print] IF: 3,41Parducz A, Hajszan T, Maclusky NJ, Hoyk Z, Csakvari E, Kurunczi A, Prange-Kiel J, Leranth C:Synaptic remodeling induced by gonadal hormones: neuronal plasticity as a mediator of neuroendocrine and behavioral responses to steroids. Neuroscience. 138:977-85, (2006) IF: 3,41

172


Hoyk Z, Varga C, Parducz A: Estrogen-induced region specific decrease in the density of 5-bromo-2-deoxyuridine-labeled cells in the olfactory bulb of adult female rats. Neuroscience. 141:1919-24, (2006) IF: 3,41George O, Parducz A, Dupret D, Kharouby M, Le Moal M, Piazza PV, Mayo W:Smad-dependent alterations of PPT cholinergic neurons as a pathophysiological mechanism of age-related sleep-dependent memory impairments. Neurobiol Aging. 27:1848-582, (2006) IF: 5,312A. Parducz, A. Zsarnovszky, F. Naftolin and T.L. Horvath Estradiol affects axo-somatic contacts of neuroendocrine cells in the arcuate nucleus of adult rats. Neuroscience 117/4, 791-794, (2003) IF: 3,41


Hoyk, Zs., Parducz, A. and Garcia-Segura, L.M.:Dehydroepiandrosterone regulates astroglia reaction to denervation of olfactory glomeruli. Glia, 48(3): 207-216 (2004) IF: 4,276M. Schumacher, S. Weill-Engerer, P.Liere, F. Robert, R.J.M. Franklin, L.M. Garcia-Segura, J.J. Lambert, W. Mayo, R.C. Melcangi, A. Parducz, U. Suter, C. Carelli, E.E. Baulieu, Y. Akwa: Steroid hormones and neurosteroids in normal and pathological aging of the nervous system. Progress in Neurobiology 71, 3-29, (2003) IF: 11,789L.M. Garcia-Segura, J.A. Chowen, A. Parducz and F. Naftolin: Gonadal hormones as promoters of structural synaptic plasticity: cellular mechanisms Progress in Neurobiology, 44: 279-307, (1994) IF: 11,789Y. Dunant, L.M. Garcia-Segura, D. Muller and A. Parducz: Momentary alteration of the postsynaptic membrane during transmission of a single nerve impulse. PNAS, 86: 1717-1720 (1989) IF: 10,231D. Muller, L.M. Garcia-Segura, A. Parducz and Y. Dunant: Brief occurrence of a population of presynaptic intramembrane particles coincides with transmission of a nerve impulse. PNAS, 84: 590-594 (1987) IF: 10,231


MTA Neurobiológiai Bizottságának tagja,A Magyar Idegtudományi Társaság titkára,SzAB Neurobiológiai Munkabizottságának titkáraA SzTE Habilitációs bizottságának tagjaNemzetközi Agykutató Társaság Közép- és Kelet-Európa Régionális Bizottságának(IBRO-CEERC) választott tagjaIUBS Magyar Nemzeti Bizottság tagja


L. M. Garcia-Segura, Cajal Institute, Madrid Spain

C. Leranth and T. Horvath, Yale University, U.S.A.

173


Név: Dr. Perei Katalin



egyetem




Szegedi Tudományegyetem, Biotechnológiai Tanszék


Egyetemi adjunktus


PhD doktori fokozat - biológia


A SZULFANILSAV BIOLÓGIAI LEBONTÁSA




-

Ösztöndíjak: -


-

Oktatott tárgyak: Biotechnológia laboratóriumi gyakorlatok környezettudós hallgatók számára, Környezetvédelmi biotechnológia előadás környezettudós és biológus hallgatók számára, Biotechnológia laboratóriumi gyakorlatok biológus hallgatók számára

Környezetvédelmi biotechnológia előadás biológia kiegészítő szakos hallgatók és környezettudós levelezős hallgatók számára



1987-1990 A Biotechnika Rt. munkatársaként1. ELISA (Enzyme-Linked Immunosorbent-Assay) módszeren alapuló rendszerek

fejlesztése

1.1. Másodlagos ellenanyagok jelölése módosított biotinnal, kit fejlesztés

174


1.2. A terhesség korai felismerésére HCG (Human Chorion Gonadotropin horrmon) kimutató "home" teszt kifejlesztése

1.3. Sör analízis: a sörben jelenlévő proteolítikus enzimek (papain) kimutatására papain felismerő teszt kifejlesztése (érzékenysége: 1 ng/ml !).

1.4. Keratánszulfát felismerő ellenanyag segítségével ELISA módszeren alapuló tesztkidolgozása, mely a porcleválást már korai stádiumban kimutatja.

2. 1990-től ellenanyagok és Thermus aquaticus sejtek hőstabil Taq polimeráz enzimének kinyerése, tisztítása és aktivitás vizsgálata

1990-1993 JATE Biokémiai Tanszék1. Tudományos segédmunkatársként: sejtek, fehérjék természetes poliszaharidokba

zárása. Az immobilizáláshoz használt gélképző anyagok tulajdonságainak vizsgálata

2. Ipari szennyvizek tisztításának kifejlesztése környezetbarát módon. A szulfanilsav biológiai lebontása az általunk izolált baktérium faj

segítségével3. Szerves vegyületek elválasztása, analizálása HPLC -vel4. A tanszék oktatási munkájában résztvállalva, hallgatói gyakorlatok vezetése

1993-1998 Bay Zoltán Alkalmazott Kutatási Alapítvány Biotechnológiai Intézete1. Környezetvédelmi-biotechnológiai eljárások kidolgozása A szulfanilsav biológiai lebontása - szabadalom 19982. Az egyes mikroorganizmusok bezáráson alapuló eljárásaiban az

immobilizációs eljárás továbbfejlesztése3. Fumarát malát átalakítása immobilizált sejtekkel, optimalizálás

1998-2001 MTA SZBK, Biofizikai Intézet1. A szulfanilsav biológiai lebontásának biokémiai megközelítése2. Állati eredetű hulladékok - toll, szőr - biológiai lebontása mikroorganizmusokkal – szabadalom 2000, 20033. Talajjavító anyagkeverék előállítása, a rendszer optimalizálása, termékfejlesztés4. Olajszennyezett talajok olajmentesítése, oltóanyag fejlesztés5. Klórozott aromás vegyületeket tartalmazó szennyvíz és talaj tisztítása

2001- SZTE Biotechnológiai Tanszék1. A szulfanilsavat bontó mikroorganizmus szubsztrát specifitásának feltérképezése2. „Olajfaló” mikroorganizmusok jellemzése, bioremediációs eljárások laboratóriumi

szintű optimalizálása3. Klórozott aromás szénhidrogének biológiai klórmentesítése, a biodegradáció

körülményeinek optimalizálása4. Biodegradációban élenjáró mikroorganizmusok hordozóhoz kötése, gélágyba

zárása

5. Oktatási feladatok


Bagi Z., N. Ács, K. Dobó, K. R. Perei, G. Rákhely, K.L. Kovács (2006) Biotechnological intensification of biogas production. Appl Microbiol Biotechnol. (in press)

B. Bálint, Z. Bagi, A. Tóth, G. Rákhely, K. Perei, K. L. Kovács. Utilization of keratin-containing biowaste to produce biohydrogen. Appl. Microbiol. Biotechnol, (2005) 69: 404-410

Perei K., Bagi Z., Bálint B., Csanádi Gy., Hofner P., Horváth L., Kardos Gy., Magony M., Rákhely G., Román Gy., Tóth A., Zsíros Sz., Kovács L. K., Mikrobák környezetvédelmi biotechnológiai hasznosításra. Biokémia, (2004) XXVIII (szept.) 54-58

175


M. Magony, K. Perei, I. Kákonyi, G. Rákhely, K. L. Kovács. Biodegradation of xenobiotics. Proceedings of the European Symposium on Environmental Biotechnology, ESEB (2004), Taylor & Francis Group, London, ISBN 90 5809 653 X, pp: 807-810.

Perei K.; G. Rákhely, I. Kiss, B. Polyák, K.L. Kovács (2001) Biodegradation of sulfanilic acid by Pseudomonas paucimobilis. Appl. Microbiol. Biotechnol., 55: 101-107


Perei K.; G. Rákhely, I. Kiss, B. Polyák, K.L. Kovács. Biodegradation of sulfanilic acid by Pseudomonas paucimobilis. Appl. Microbiol. Biotechnol., (2001) 55: 101-107

M. Magony, K. Perei, I. Kákonyi, G. Rákhely, K. L. Kovács. Biodegradation of xenobiotics. Proceedings of the European Symposium on Environmental Biotechnology, ESEB (2004), Taylor & Francis Group, London, ISBN 90 5809 653 X, pp: 807-810.

Perei K., Polyák B., Kovács L.K., Kiss I., Rákhely G. Eljárás szulfonált aromás vegyületek lebontására. (1998) Szabadalom, NSZO-jelzete: C02F 3/34.

Perei K., Kovács L.K., Bagi Z., Takács J. Mikrobiológiai keratinbontó eljárás, az eljárással előállított biomassza, valamint keratinbontó baktérium és extracelluláris proteáz. Magyar Szabadalmi Hivatalhoz benyújtva: 2000. december 7. Lajstromszám: P0004865

Bálint B., Bagi Z., Tóth A., Rákhely G., Perei K., Pónya B., Kovács K. L., Mikrobiológiai eljárás keratintartalmú hulladékok lebontására, az eljárással előállított biomasszán hidrogén termelése, és a biomassza alkalmazása mikroorganizmusok tápközegeként. Lajstromszám: P0203998/2003


Magyar Biokémiai Egyesület tagja

Európai Biotechnológiai Egyesület tagja

Magyar Mikrobiológiai Egyesület tagja


Tagja a European Federation of Biotechnology,

a COST 8.31 EU tudományos együttműködési hálózatnak

176


Név: Dr. Pécsváradi Ferenc Attila



okleveles biológus





Természettudományi Kar

Növényélettani Tanszék


egyetemi docens


PhD, biológiatudomány


Specifikus fehérjék a Ricinus communis L. rostacső exudátumában: elválasztás, jellemzés, funkció


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: Universtät Bayreuth, Bayreuth, Németország, Tempus (1991-1992)

J. Blaustein Institute for Desert Research, Sede Boqer, Izrael (1997, 1998, 3-3 hónap)


MTA Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 2003-2006

Oktatott tárgyak: Növényélettan ea. (rész), Növényi ökofiziológia ea. (rész), Fitoremediáció ea. (rész), A nitrogén asszimiláció ea., Növényélettan gyak., Alkalmazott növényélettan gyak. (rész), Növényi stresszfiziológia gyak. (rész), Speciális vizsgálati módszerek (gyak.), Diplomamunka, Szakdolgozat



Témavezetőként elnyert pályázatok:Német - Magyar Kormányközi TéT Együttműködés 1999-2002 (D-12/99.)OTKA 2004-2007 (T 046692)

Szakdolgozó hallgatók száma (1989- ): 22 fő

Cumul. IF: 22,948, CIT: 161/125 (2005. 06.)

177



Dörnyei, Á., Kilyén, M., Kiss, T., Gyurcsik, B., Laczkó, I., Pécsváradi, A., L. Simon, M., Kotormán, M.: The effects of Al(III) speciation on the activity of trypsin. J. Inorg. Biochem., 97: 118-123. 2003.Zsoldos, F., Vashegyi, Á., Bóna, L., Pécsváradi, A.: Effects of silicon on growth and potassium transport in triticale and rye exposed to aluminium and nitrite stress. Cereal Res. Commun. 31: 379-386. 2003.Zsoldos, F., Vashegyi, Á., Pécsváradi, A. and Bóna, L.: Influence of phosphate supply on aluminium toxicity in cereal species. Cereal Res. Commun., 32: 509-516. 2004.Pécsváradi A.: Citokininek. pp: 207-239. In: Növényélettan. Növekedés- és fejlődésélettan. (Egyetemi tankönyv), Szerk.: Erdei L. JATEPress, 2004.

Pécsváradi A.: Citokininek és a vízstressz. pp: 171-174. In: A búza nemesbítésének tudománya. A funkcionális genomikától a vetőmagig. Szerk.: Dudits D. MTA SZBK – Winter Fair, Szeged (ISBN-13: 978-963-87189-2-1) 2006.


Sakuth, T., Schobert, C., Pécsváradi, A., Eichholz, A., Komor, E., Orlich, G.: Specific proteins in the sieve-tube exudate of Ricinus communis L. seedlings: separation, characterization and in-vivo labelling. Planta 191:207-213. 1993.Márton, L., Hrouda, M., Pécsváradi, A. and Czakó, M.: T-DNA insert-independent mutations induced in transformed plant cells during Agrobacterium co-cultivation. Transgenic Research 3: 317-325. 1994.Schobert, C., Großmann, P., Gottschalk, M., Komor, E., Pécsváradi, A. and Nieden, U.: Sieve tube exudate from Ricinus communis L. seedlings contains ubiquitin and chaperones. Planta 196:205-210. 1995.Pécsváradi, A. and Zsoldos F.: Nitrate reductase and nitrite reductase activity in nitrite- and chlorate-stressed rice seedlings. Plant Physiol. Biochem. 34:659-663. 1996.Zsoldos, F., Vashegyi, Á., Pécsváradi, A., Bóna, L.: Influence of silicon on aluminium toxicity in common and durum wheats. Agronomie, 23: 349-354. 2003.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Magyar Növénybiológiai Társaság, tag,

Európai Növénybiológiai Társaságok Szövetsége, tag


Lehrstuhl für Pflanzenphysiologie, Universität Bayreuth, Németország;

Instituto de Biologia Molecular y Celular de Rosario, Facultad Cs. Bioquimicas y Farmaceuticas, UNR Suipacha 531, S2002LRK, Rosario, Argentina

178


Név: Dr. Pénzes Zsolt



egyetem

Szakképzettség: biológia-kémia szakos tanár, metrológia



Szegedi Tudományegyetem, Ökológiai TanszékMTA SZBK Genetika Intézet (másodállás)


Egyetemi docens


PhD, biológia


Polistes kolóniák önszerveződő mintázatai




MTA Köztestület

Ösztöndíjak: Magyar Hitelbank Rt. "A Magyar Tudományért" Alapítvány ösztöndíja 1996Soros Alapítvány Belföldi Doktorandusz Ösztöndíj, 1997Békéssy György posztdoktori ösztöndíj, 2001-2003Bolyai ösztöndíj 2006-2009


Békéssy György posztdoktori ösztöndíj, 2001-2003

Oktatott tárgyak: Etológia, ViselkedésökológiaPopulációgenetika és evolúcióBiometria, A biometria alkalmazása gyakorlatParazitoid darazsakSzünzoológia szakirodalmazásÖkológia terepgyakorlatA taxonómiai alapjai, filogenetikaModellek az egyedfeletti szerveződés vizsgálatában



1990-1992 szakmai gyakorlat, MTA SZBK Biofizikai Intézet

179


bemutatása: 1993-1997 szakmai gyakorlat, KLTE Evolúciós Állattani Tanszék

1991 tanulmányút, BIOHIT OY, Helsinki, Finnország1992 tanulmányút, C.N.R.S. UPR 38 Lab. Ethol., Marseille, Franciaország1994 tanulmányút, Univ. Libre de Bruxelles, Instituts Internationaux de Physique et Chimie Brüsszel, Belgium1995 tanulmányút, Archbold Biological Station, Lake Placid, Florida1995, 1996, 1997 tanulmányutak, Ohio State University, Dept. Entomology, Columbus, Ohio1995 tanulmányút, Smithsonian Tropical Research Institute, Barro Colorado Island, Panama1998 F. Schiller University, Dept. of Ecology, Jena, Németország2006 tanulmányút, Univ. of EdinburghTeljesítmény: 15 folyóirat cikk, 50 SCI hivatkozás


Ács, Z., Melika, G., Pénzes, Zs., Pujade-Villar, J., Stone, G. N.: The phylogenetic relationships between Dryocosmus, Chilaspis and allied genera of oak gallwasps (Hymenoptera, Cynipidae: Cynipini). Systematic Entomology 32, 70-80, 2007Pénzes, Zs., Csanádi, Gy., Kovács, M. G., Beer, Zs.: Molecular markers in ecology. Tiscia 33, 9-30, 2002Homor, P.., Pfeiffer, I., Pénzes, Zs.: Genetic (RAPD) diversity in two Armadillidium vulgare populations. Tiscia 34, 19-22, 2004Varga, T., Keyser, C., Beer, Zs.., Pénzes, Zs.., Pamzsav, H., Csete, K., Ludes, B.: STR data analysis in a Mongolian population. Legal Medicine 5, S156-159, 2003

Beer, Zs., Pénzes, Zs.., Csete, K.., Varga, T.: Comparison of two isolated "Hungarian" populations to Szegedian (mixed) population by Y-chromosomes. International Congress Series, 1239, 473-480, 2003


Ábrahám, M., Pénzes, Zs., Szajáni, B.: A kinetic approach to the thermal inactivation of an immobilized triose-phosphate isomerase. Biotechnol. Bioeng. 40, 525-529, 1992Karsai, I., Pénzes, Zs.: Comb building in social wasps: self-organization and tigmergic script. J. Theor. Biol. 161, 505-525, 1993Karsai, I., Pénzes, Zs.: Intraspecific variation of Polistes dominulus: parameters, maturation, nest size and cell arrangement. Ins. Soc. 43, 277-296, 1996Karsai, I., Pénzes, Zs., Wenzel, J. W.: Dynamics of colony development in Polistes dominulus: a modeling approach. Behav. Ecol. Sociobiol. 39, 97-105, 199Karsai, I, Pénzes, Zs.: Nest shapes in paper wasps: Can the variability of forms be deduced from the same construction algorithm ? Proc. Roy. Soc. B. 265, 1261-1268, 1998

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: SZTE TTK Kari Tanulmányi Bizottságának tagja 1999-2002


Univ. of Edinburgh (Graham N. Stone)Univ. of Barcelona (Juli Pujade-Villar)

180


Név: Dr. Pfeiffer Ilona Anikó



Okleveles biológus

Szakképzettség: mikrobiológus







PhD, biológia


Phaffia rhodozyma extrakromoszómális genetikai elemei


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: Magyar Hitelbank Rt. "A Magyar Tudományért" Alapítvány ösztöndíja (1996)

TEMPUS ösztöndíj (1992)


Oktatott tárgyak: Mikrobiológia (előadás, laboratóriumi gyakorlat) (nappali és levelezős hallgatóknak)

Válogatott fejezetek a mikrobiológiából (előadás, laboratóriumi gyakorlat)

Gombák extrakromoszómális elemei



1989-ben kerültem alkalmazásra a József Attila Tudományegyetem Mikrobiológiai Tanszékén, ahol az élesztőgombák kutatásával foglalkozó csoport munkájába kapcsolódtam be. Kutatási területem élesztőgombák extrakromoszómális genetikai elemei, publikációim is elsősorban e témakörből jelentek meg. Megjelent illetve közlésre elfogadott publikációm száma 27, melyek összesített impakt faktora 38,186. 1990 óta veszek részt Mikrobiológia laboratóriumi gyakorlatok tartásában, kezdetben

181


biológia-kémia szakos, később biológus szakos hallgatók számára. A 2003/2004-es tanévtől bekapcsolódtam a Mikrobiológia főtárgy egyes fejezeteinek előadásába. Részt veszek a „Válogatott fejezetek a mikrobiológiából” című kurzus előadásainak és gyakorlatainak tartásában, valamint a „Gombák extrakromoszómális elemei” című melléktárgy oktatásában. Folyamatosan részt veszek kiegészítő levelező hallgatók Mikrobiológia és Mikrobiológia gyakorlatainak oktatásában is. Ez idáig 11 hallgató témavezetője, kettőnek belső konzulense voltam, jelenleg 3 végzős hallgató és egy PhD ösztöndíjas szakvezetője vagyok.


Gácser A., Zs. Hamari, I. Pfeiffer, J. Litter, F. Kevei and J. Kucsera (2002) Organisation of mitochondrial DNA in the basidiomycetous Dioszegia hungarica (Cryptococcus hungaricus) species. FEMS Microbiol. Lett. 212, 1-6.Golubev W.I., I. Pfeiffer, E. Golubeva (2002) Mycocin production in Trichosporon pullulans populations colonizing tree exudates in the spring. FEMS Microbiol. Ecol. 40, 151-157.Pfeiffer I., Z. Farkas, W.I. Golubev (2004) dsRNA viruses in Nadsonia fulvescens. J. Gen. Appl. Microbiol. 50, 97-100.Pfeiffer I., W.I. Golubev, Z. Farkas, J. Kucsera, N. Golubev (2004) Mycocin production in Cryptococcus aquaticus. Antonie van Leeuwenhoek. 86(4), 369-375.J. Litter, A. Keszthelyi, Zs. Hamari, I. Pfeiffer, J. Kucsera (2005) Differences in the mitochondrial genome organization of Cryptococcus neoformans strains. Antonie van Leeuwenhoek. 88, 249-255.


Pfeiffer, I., Kucsera, J., Varga, J., Párducz, Á. and Ferenczy, L. (1996) Variability and inheritance of double-stranded RNA viruses in Phaffia rhodozyma Curr. Genet. 30, 294–297.Kucsera, J., Pfeiffer, I. and Ferenczy, L. (1998) Homothallic life cycle in the diploid red yeast Xanthophyllomyces dendrorhous (Phaffia rhodozyma). Antonie van Leeuwenhoek 73, 163–168.Kucsera, J., Pfeiffer, I. and Ferenczy, L. (1998) A novel method for hybridization of Saccharomyces species without genetic markers. Canadian Journal of Microbiology 44, 959–964.Golubev W.I., I. Pfeiffer, E. Golubeva (2002) Mycocin production in Trichosporon pullulans populations colonizing tree exudates in the spring. FEMS Microbiol. Ecol. 40, 151-157.Pfeiffer I., W.I. Golubev, Z. Farkas, J. Kucsera, N. Golubev (2004) Mycocin production in Cryptococcus aquaticus. Antonie van Leeuwenhoek. 86(4), 369-375.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Magyar Mikrobiológiai Társaság, tag


Dr. Wladyslaw I. Golubev, Institute of Biochemistry and Physiology of Microorganisms, Russian Academy of Sciences, Oroszország

Dr. Jozef Nosek, Department of Biochemistry, Comenius University, Szlovákia

182


Név: Dr. Puskás László G.



egyetem




MTA Szegedi Biológis Központ Funkcionális Genomikai Csoport


tudományos tanácsadó


MTA doktora, biológia


Application of chemically modified oligodeoxynucleotides inPCR and antisense technologies.




American Society for Microbiology (ASM) (1999.01-től)Member of the scientific board of Academy of Medical Nanoscience (2000.09-től).Akadémiai köztestületi tag, szavazó bizottsági tag: Nukleotidkémiai Bizottság 1999-től.Szegedi Egyetem Multidiszciplináris Orvostudományi Doktori Iskolájába alapító tagja 2001.09-től.

Ösztöndíjak: 2000.09-12. MicroArray Facility, Leuven, Belgium (EMBO short ösztöndíj, ASTF 9633)1998.08-1999.09. NEDO (New Energy Development Organization) Fellowship, Japánminisztériumi (MITI) ösztöndíj1997.03. Magyar Tudományos Akadémia Ifjúsági Díja1995. Boehringer Mannheim PCR Award for young scientists1994. Ifjú Kémikusok Díja1992-1993, 1993-1994. Magyar Köztársasági Ösztöndíj1993.09-1994.03. Göttingen, Németország, Tempus ösztöndíj: Georg August Univeritat, Institut für Molekular Genetik.


2001.09-2004.09. Bólyai János Kutatói Ösztöndíj.

Oktatott tárgyak: Bioinformatika

183




DNS-csipek kifejlesztése, alkalmazásaik. (egér, humán csipek, mikrobiális, növényi DNS-arrayek kidolgozása, genom szekvenálás, génkeresés, génfunkciók, génszabályozás felderítése, funkcionális génkifejeződés monitorozása különböző organizmusokban)Környezeti mikrobiológia (aromás vegyületek bioremediációja, bakteriális ökológia, mikróbák és degradációs biokémiai utak monitorozása )Baktériumok biotechnológiai alkalmazása (génmanipuláció, vektorok létrehozása, random DNS amplifikáció, molekuláris evolúció, biotechnológiai folyamatok nyomonkövetése DNS-array technikával)DNS-csipek kémiája (új szilárd hordozó felület kidolgozása biocsip alkalmazásra, paraméterek és protokolok optimalizálása, új linkerek az oligonukleotid kémiában, PNS-ek, új detektálási módszerek)Új módszerek a molekuláris biológiában. (2D fehérje gélelektroforézis, PCR, antiszenz, antigen technikák, fehérjeextrakció, szekvenálás, tömegspektrometria)Nanobaktériumok hatása az érelmeszesedésben. A baktériumok mikrobiológiai jellemzése. Lehetséges patológiai szerepük feltárása


Puskas LG , Menesi D, Feher LZ, Kitajka K. High-throughput functional genomic methods to analyze the effects of dietary lipids. Curr Pharm Biotechnol. 2006 Dec;7(6):525-9. Review. Kelemen JZ, Kertesz-Farkas A, Kocsor A, Puskas LG. Kalman filtering for disease-state estimation from microarray data. Bioinformatics. 2006 Dec 15;22(24):3047-53. Epub 2006 Oct 25.Puskas LG , Juhasz F, Zarva A, Hackler L Jr, Farid NR. Gene profiling identifies genes specific for well-differentiated epithelial thyroid tumors. Cell Mol Biol (Noisy-le-grand). 2005 Sep 5;51(2):177-86.Jayasooriya AP, Ackland ML, Mathai ML, Sinclair AJ, Weisinger HS, Weisinger RS, Halver JE, Kitajka K, Puskas LG . Perinatal omega-3 polyunsaturated fatty acid supply modifies brain zinc homeostasis during adulthood. Proc Natl Acad Sci U S A. 2005 May 17;102(20):7133-8. Epub 2005 May 9. Erratum in: Proc Natl Acad Sci U S A. 2005 Aug 2;102(31): 11124.

Kitajka K, Sinclair AJ, Weisinger RS, Weisinger HS, Mathai M, Jayasooriya AP, Halver JE, Puskas LG. Effects of dietary omega-3 polyunsaturated fatty acids on brain gene expression. Proc Natl Acad Sci U S A. 2004 Jul 27;101(30):10931-6. Epub 2004 Jul 19.


Darvas F, Dorman G, Krajcsi P, Puskas LG, Kovari Z, Lorincz Z, Urge L. Recent advances in chemical genomics. Curr Med Chem. 2004 Dec;11(23):3119-45. Review. Kelemen JZ, Kertesz-Farkas A, Kocsor A, Puskas LG . Kalman filtering for disease-state estimation from microarray data.Bioinformatics. 2006 Dec 15;22(24):3047-53. Epub 2006 Oct 25.Puskas LG, Kitajka K, Nyakas C, Barcelo-Coblijn G, Farkas T. Short-term administration of omega 3 fatty acids from fish oil results in increased transthyretin transcription in old rat hippocampus. Proc Natl Acad Sci U S A. 2003 Feb 18;100(4):1580-5.Jayasooriya AP, Ackland ML, Mathai ML, Sinclair AJ, Weisinger HS, Weisinger RS, Halver JE, Kitajka K, Puskas LG . Perinatal omega-3 polyunsaturated fatty acid supply modifies brain zinc homeostasis during adulthood. Proc Natl Acad Sci U S A. 2005 May 17;102(20):7133-8. Epub 2005 May 9. Erratum in: Proc Natl Acad Sci U S A. 2005 Aug 2;102(31): 11124.

Kitajka K, Sinclair AJ, Weisinger RS, Weisinger HS, Mathai M, Jayasooriya AP, Halver JE, Puskas LG. Effects of dietary omega-3 polyunsaturated fatty acids on brain gene expression. Proc Natl Acad Sci U S A. 2004 Jul 27;101(30):10931-6. Epub 2004 Jul 19.


Szegedi Egyetem Multidiszciplináris Orvostudományi Doktori Iskolájába alapító tagja 2001.09-től.

Nemzetközi NKFZ, Heidelberg, Németorszag

184

http://www.ncbi.nlm.nih.gov/entrez/query.fcgi?db=pubmed&cmd=Retrieve&dopt=AbstractPlus&list_uids=15263092&query_hl=1&itool=pubmed_DocSum













kapcsolatok: Melbourne, Ausztrália

Dijon, Franciaország

185


Név: Dr. Rajkó Róbert



Okleveles vegyész (1988, JATE TTK, Szeged)

Szakképzettség: 1) Környezetvédő vegyész (1999, JATE TTK KÖTKORC, Szeged)

2) Belső felülvizsgáló, (1996, SZENZOR P-E Gazdaságmérnöki Kft., Budapest)

3) Vegyészlaboráns (1981, Vegyipari Szakközépiskola, Debrecen),



A) SZTE MK Gépészeti és Folyamatmérnöki Intézet, Szeged

B) Department of Chemistry, National University of Ireland Galway (NUIG), Ireland


A) Főiskolai tanár (2002-)

B) Postdoctoral researcher (2006-2007 on sabbatical year from University of Szeged)


PhD (műszaki kémia, kemometria)


Regressziós módszerek alkalmazása és fejlesztése a kémiai és élelmiszeripari mérések kiértékelése során




Ösztöndíjak: 1) Bolyai János Kutatási Ösztöndíj, 2005-2008 (2006-ban visszamondva)

2) MHB "A Magyar Tudományért" Alapítvány 54/96/I, 1996-1997


Széchenyi István Ösztöndíj, 2002-2005

Oktatott tárgyak: 1) Chemometrics (NUIG, Galway)

2) Élelmiszeripari művelettan (SZTE MK, Szeged)

Doktori programok: SZTE TTK, Kémiai doktori iskola

Elméleti kémiai doktori program, alapító tag 2004-

186


Analitikai kémiai doktori program, tag 2004-

SZTE GYTK, Gyógyszertudományi doktori iskola

Gyógyszertechnológia doktori program, tag 2006-

Gyógyszeranalitika doktori program, tag 2006-

Oktatásban töltött idő: 20 év (1988-tól napjainkig)


Kutatásai eredményeit 5 önálló könyvfejezetben (2 angol nyelven), 5 tudományos érte-kezésben, 67 szakcikkben (kumulatív impakt faktor = 27,619, hivatkozások száma önhivatkozások nélkül, ill. abszolút független = 109, ill. 79 (hivatkozó cikkek kumulatív impakt faktora = 156,162)), 94 magyar és 73 angol nyelvű előadásban mutatta be. Eddig 6 nemzetközi hírű folyóirat szerkesztősége kérte fel a beküldött cikkek bírálatára.

1 Akadémiai Kutatási Pályázatban (AKP) résztvevő, 3 OTKA pályázatban témavezető (ezekből kettő „Kiválóan megfelelt” minősítéssel lezárva) és 1 OTKA pályázatban közreműködő volt.

Eddig 33 szak- és 5 TDK dolgozat témavezetője volt. Jelenleg 5 PhD hallgató témave-zetését másokkal közösen irányítja.


F. Eszes, R. Rajkó: Modelling heat penetration curves in thermal processes. Ch. 15. in P. Richardson (Ed.) Improving the Thermal Processing of Foods, Woodhead Publishing Ltd., Abington Hall, Abington, Cambridge, 2004, pp. 307-333.

Rajkó Róbert: Analitikai mérések teljesítményjellemzőinek kritikai vizsgálata többváltozós kalibráció esetén [Critical investigation of the figures of merit of analytical measurements in case of multivariate/mode calibration] Magyar Kémikusok Lapja [Hungarian Chemical Journal], 58(2), 54-58, 2003. {Imp.f.: N.A.}

A. Lengyel, K. Héberger, L. Paksy, O. Bánhidi, R. Rajkó: Prediction of ozone concentration in ambient air using multivariate methods. Chemosphere, 57, 889-896, 2004. {Imp.f.: 2.359}

K. István, R. Rajkó, G. Keresztury: Towards the solution of the eluent elimination problem in HPLC/IR measurements by chemometric methods. Journal of Chromatography A, 1104, 154-163, 2006. {Imp.f.: 3.096}

N.M. Faber, R. Rajkó: How to avoid over-fitting in multivariate calibration – the conventional validation approach and an alternative. Accepted in Analytica Chimica Acta 2007 {Imp.f.: 2.760}


R. Rajkó: Natural duality in minimal constrained self modeling curve resolution. Journal of Chemometrics, 20, 164-169, 2006 {Imp.f.: 1.875, Cit.: 0}.

R. Rajkó, K. István: Analytical solution for determining feasible regions of Self-Modeling Curve Resolution (SMCR) method based on computational geometry. Journal of Chemometrics, 19, 448-463, 2005 {Imp.f.: 1.875, Cit.: 3}

187


R. Rajkó: Discussant lecture for M. Hubert: Robust multivariate calibration. Gordon Research Conferences (GRC) Statistics in Chemistry & Chemical Engineering. Mount Holyoke College South Hadley, MA (USA), July 27-August 1, 2003. [as invited lecturer]

Rajkó Róbert: Sokváltozós fizikai és kalibrációs modellfüggvények paramétereinek becslése és alkalmazhatóságának vizsgálata (II.1. fejezet) [Parameter estimation and goodness of fit of parameters of multivariate functions for physical models and calibration]. [chapter II.1] in Horvai György (Szerk. [Ed.]): Sokváltozós adatelemzés (kemometria) [Multivariate data analysis (chemometrics)], Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. pp. 109-176 {Cit.: 1}

R. Rajkó: Treatment of model error in calibration by robust and fuzzy procedures. Analytical Letters, 27(1), 215-228, 1994. {Imp.f.: 0.950, Cit.: 14}


Folyamatok Tervezése, Irányítása és Modellezése Kutatócsoport (FTIMKcs) SZTE vezető 2005-

American Chemical Society Hungary Chapter alapító tag, 2003-

American Chemical Society tag 2000-

MTA SZAB Kémiai Szakbizottság, Kemometria és Molekulamodellezés munkabizottság elnök 2000-

Magyar Kémikusok Egyesülete Analitikai Szakosztály vezetőségi tag, Kemometria (korábban Automatikus Elemzés) Szakcsoport titkár 1999-

MTA Automatikus Elemzés és Kemometria Munkabizottság vezetőségi tag 1995-

Az 1997. augusztus 21-23-án a CC'97 CONFERENTIA CHEMOMETRICA BUDAPEST 1997 elnevezésű hazánkban elsőként megrendezett nemzetközi konferencia Szervező Bizottsági tagság

Kemometria'95, '96, '98, '99, '01, '02 konferenciák esetében Szervező Bizottsági tagság

Vegyészkonferencia Debrecen, 2000. július 4-7. Vegyészkonferencia Balatonföldvár, 2004. június 30-július 2. Szervező Bizottsági tagság

Magyar Szárítási Szimpózium Szeged, 2003. október 21-22. Konferencia titkár.

2003. október 27-29. Advanced Chromatography and Electrophoresis & Conferentia Chemometrica, ACE-CC 2003 Budapest elnevezésű nemzetközi konferencia Szervező Bizottsági tagság.

2004. augusztus 31 - szeptember 3. SCAC 2004: Symposium on Computer Applications and Chemometrics in Analytical Chemistry 2004 Balatonfüred elnevezésű nemzetközi konferencia Szervező Bizottsági tagság.

2005. augusztus 28-31. CC2005: Conferentia Chemometrica 2005 Hajdúszoboszló elnevezésű nemzetközi konferencia Szervező Bizottsági tagság.

2006. július 3-7. SCAC2006: 3rd Symposium on Computer Applications and Chemometrics in Analytical Chemistry 2006 Tihany elnevezésű nemzetközi konferencia Szervező Bizottsági tagság.

Kiváló Egyesületi Munkáért” kitüntetés, Magyar Kémikusok Egyesülete, 2000

„Kiváló Egyesületi Munkáért” kitüntetés, Magyar Kémikusok Egyesülete, 2003

188



Dr. Klaas Faber, 2CY Chemometry Consultancy, Ede, the Netherlands

Dr. Alan Ryder, Nanoscale Biophotonics Research Group, NUIG, Galway, Ireland

Prof. Rasmus Bro, Dept. Food Science, Faculty of Life Sciences, University of Copenhagen, Frederiksberg, Denmark

Dr. Marcel Maeder, Faculty of Science and Information Technology, School of Environmental and Life Sciences, Newcastle, Australia

189


Név: Dr. Sinka RitaSzületési év: 1972Végzettség (oklevél szerinti): egyetem

Szakképzettség: Biológia tanárJelenlegi munkahelye (több munkahely esetén kérjük feltüntetni az első helyen foglalkoztató intézményt):

MRC Laboratory of Molecular Biology, Cambridge, England

Kinevezésben feltüntetett munkakör:Tudományos fokozatok (tudományág megjelölésével):

Ph.D. Genetika

PhD esetén a dolgozat címe: A poirot gén azonosítása és jellemzése Drosophila melanogasterben

Fokozatszerzés éve: 2002Habilitáció éve:Tudományos / művészeti akadémiai tagság:Ösztöndíjak:Széchenyi professzori,Széchenyi IstvánÖsztöndíj, Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj (időtartam)Oktatott tárgyak:Oktatásban töltött idő:


1997-2002 Ph.D. SZBK Genetikai Intézet2003-2004 Research associate – University of Cambridge Genetics Department2005- Carrier Development fellow – MRC-LMBCAMBRIDGE


Sinka R, Jankovics F, Somogyi K, Szlanka T, Lukacsovich T, Erdelyi M. poirot, a new regulatory gene of Drosophila oskar acts at the level of the short Oskar protein isoform. Development. 2002 Jul;129(14):3469-78.Jankovics F, Sinka R, Lukacsovich T, Erdelyi M. MOESIN crosslinks actin and cell membrane in Drosophila oocytes and is required for OSKAR anchoring. Curr Biol. 2002 Dec 10;12(23):2060-5.Kurucz E, Zettervall CJ, Sinka R, Vilmos P, Pivarcsi A, Ekengren S, Hegedus Z, Ando I, Hultmark D. Hemese, a hemocyte-specific transmembrane protein, affects the cellular immune response in Drosophila. Proc Natl Acad Sci U S A. 2003 Mar 4;100(5):2622-7.Bettencourt-Dias M, Giet R, Sinka R, Mazumdar A, Lock WG, Balloux F, Zafiropoulos PJ, Yamaguchi S, Winter S, Carthew RW, Cooper M, Jones D, Frenz L, Glover DM. Genome-wide survey of protein kinases required for cell cycle progression. Nature. 2004 Dec 23;432(7020):980-7.Chen F, Archambault V, Kar A, Lio' P, D'Avino PP, Sinka R, Lilley K, Laue ED, Deak P, Capalbo L, Glover DM. Multiple protein phosphatases are required for mitosis in Drosophila. Curr Biol. 2007 Feb 20;17(4):293-303.


Sinka R, Jankovics F, Somogyi K, Szlanka T, Lukacsovich T, Erdelyi M. poirot, a new regulatory gene of Drosophila oskar acts at the level of the short Oskar protein isoform. Development. 2002 Jul;129(14):3469-78.Jankovics F, Sinka R, Lukacsovich T, Erdelyi M. MOESIN crosslinks actin and cell membrane in Drosophila oocytes and is required for OSKAR anchoring.Curr Biol. 2002 Dec 10;12(23):2060-5.

190


Kurucz E, Zettervall CJ, Sinka R, Vilmos P, Pivarcsi A, Ekengren S, Hegedus Z, Ando I, Hultmark D. Hemese, a hemocyte-specific transmembrane protein, affects the cellular immune response in Drosophila. Proc Natl Acad Sci U S A. 2003 Mar 4;100(5):2622-7.Bettencourt-Dias M, Giet R, Sinka R, Mazumdar A, Lock WG, Balloux F, Zafiropoulos PJ, Yamaguchi S, Winter S, Carthew RW, Cooper M, Jones D, Frenz L, Glover DM. Genome-wide survey of protein kinases required for cell cycle progression. Nature. 2004 Dec 23;432(7020):980-7.Chen F, Archambault V, Kar A, Lio' P, D'Avino PP, Sinka R, Lilley K, Laue ED, Deak P, Capalbo L, Glover DM. Multiple protein phosphatases are required for mitosis in Drosophila. Curr Biol. 2007 Feb 20;17(4):293-303.

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység:Nemzetközi kapcsolatok:

191


Név: Dr. Szabados László



Biológus


MTA Szegedi Biológiai Központ, Növénybiológiai Intézet, 6726-Szeged Temesvári krt 62.




1978: egyetemi diploma1982: doktori cím 1995: BiológiaI tudományok kandidátusa



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: 1984-1987: CIAT, Cali, Colombia, posztdokori ösztöndíj

1987-1990: Max-Planck posztdokori ösztöndíj

2005-2006: HAESF Senior kutatói ösztöndíj


Oktatott tárgyak: Magasabbrendű növények transzformációja



Undergraduate thesis: 1985-1986: Luz Marina Tello1985-1986: Rodrigo Hoyos1993-1995: Raphael Ciosk1993-1995: Edit Ábrahám1996- 1998: Gábor Rigó2001-2003: István Gazsó2002-2004: Szilvia Banga2002-2004: Gábor Merényi2003-2005: Éva Kiss2003-2005: Éva Borsos

192


Master és Ph.D. students: 1984-1987: Ricardo Acuna1998-2004: Edit Ábrahám1998-2002: Fusun Inci (guest)1999-2003: Feyza Selcuk (guest)2003-2006: Cristina Popescu2000- : Gábor Rigó 2001- : Laura Zsigmond2001- : Gyöngyi Székely2004- : Csaba Pabdi2006- Ceylan Ayada

ITC students (International Training Course in the BRC, Szeged, Hungary): 1991-1992: Luz Marina Tello1992-1993: Katalin Barabás1992-1993: Yaideep Mathur1992-1993: Csaba Máthé1997-1998: Fusun Inci1998-1999: Inga Krasovskaja2000-2001: Gyöngyi Székely2001-2002: Feyza Selcuk2003-2004: Cristina Popescu2006-2007: Mary Prathiba


Szabados, L, Kovács, I., Oberschall, A., Ábrahám, E., Kerekes, I., Zsigmond, L., Nagy, R., Alvarado, M., Krasovskaja, I., Gál, M., Berente, A., Rédei, G. P., Ben-Haim, A, and Koncz, C. (2002) Distibution of 1000 sequenced T-DNA tags in the Arabidopsis genome. Plant J. 32:233-242.Alvarado, M., Zsigmond, L., Kovács, I., Cséplö, Á., Koncz, Cs., Szabados, L., (2004) Luciferase gene trapping in Arabidopsis: tagging of stress-responsive genes. Plant Physiol. 134:1-10. Fabro G, Kovács I, Pavet, V, Szabados, L, Alvarez, ME (2004) Proline accumulation and AtP5CS2 gene activation are induced by plant-pathogen incompatible interactions in Arabidopsis. Mol Plant Micr Interaction 17:343-350.

Szabados László, Zsigmond Laura, Koncz Csaba (2005) Növények stressztoleranciájának javítása. No.: P0500811, Szabadalmi bejelentés: 2005.08.31Farkas I., Dombrádi V., Miskei M., Szabados L., Koncz, Cs. (2007) Arabidopsis PPP family of serine/threonine phosphatases. Trends Plant Sci. 12:169-176.


Szabados, L., Ratet, P., Grunenberg, B., de Bruijn, F. (1990) Functional analysis of the Sesbania rostrata leghemoglobin glb3 gene 5'-upstream region in transgenic Lotus corniculatus plants. Plant Cell 2:973-986.Bhalerao,R.P., Salchert,K., Bakó,L., Ökrész,L., Szabados,L., Muranaka,T., Machida,Y., Schell,J., and Koncz,C. (1999) Regulatory interaction of PRL1 WD protein with Arabidopsis SNF1-like protein kinases. Proc.Natl.Acad.Sci.USA. 96:5322-5327. Strichov, N., Ábrahám, E., Ökrész, L., Blickling, S., Zilberstein, A., Schell, J., Koncz, C., Szabados, L., (1997) Differential expression of two P5CS genes controlling proline accumulation during salt-stress is regulated by ABA1, ABI1 and AXR2 in Arabidopsis. Plant J. 12:557-569.Szabados, L, Kovács, I., Oberschall, A., Ábrahám, E., Kerekes, I., Zsigmond, L., Nagy, R., Alvarado, M., Krasovskaja, I., Gál, M., Berente, A., Rédei, G. P., Ben-Haim, A, and Koncz, C. (2002) Distibution of 1000 sequenced T-DNA tags in the Arabidopsis genome. Plant J. 32:233-242.Farkas I., Dombrádi V., Miskei M., Szabados L., Koncz, Cs. (2007) Arabidopsis PPP family of serine/threonine phosphatases. Trends Plant Sci. 12:169-176.



Csaba Koncz, Max-Planck-Institute für Züchtungsforschung, Köln, Germany,Jiang-Kang Zhu, University of California, Riverside, California, USA, Aviah Zilberstein, Tel-Aviv University, Tel-Aviv, Israel,

193


Ray Bressan, Purdue University, West-Lafayette, IN, USAMontserrat Pages, IBMB-CSIC, Barcelona, Spain, Maria Elena Alvarez, Univ. Cordoba, Cordoba, Argentina. Sabina Vidal, Universidad de la Republica, Montevideo, Uruguay

194


Név: Dr. Szabó Margit



tudományegyetem




Szegedi Egyetem, Természettudományi Kar, Növényélettani Tanszék


Egyetemi docens


Biológia tud., kandidátusa



Habilitáció éve: nincs


Ösztöndíjak: 1992., TEMPUS utazási ösztöndíj, 1994. PHARE ACCORD oktatói csereprogram


nincs

Oktatott tárgyak: Növényi biotechnológia, Növényélettan 1., Növényélettan 2., Növényélettan gyakorlat 1., 2., Növényi molekuláris biológia, (előadás és gyakorlat), Növényi stresszfiziológia, Alkalmazott növényélettan

Oktatásban töltött idő: 34


1992. TEMPUS program, egy hónap, Bayreuthi és Udinei Egyetem


E. Illés, M. Szabó, J. Csiszár (2002) Stress tolerance in auxin heterotrophic and autotrophic tobacco tissue cultures. Acta Biol. Szegediensis 46 : 83-84.J. Molnár, N. Gyémánt, I. Mucsi, A. Molnár, M. Szabó, T. Körtvélyesi, A. Varga, P. Molnár and Gy. Tóth (2004) Modulation of multidrug resistance and apoptosis of cancer cells by selected carotenoids. In vivo, 18:237-244.

195



Erdei, L., Tari, I., Csiszár, J., Pécsváradi, A., Horváth, F., Szabó, M., Ördög, M., Cseuz, L., Zhiponova, M., Szilák, L. and J. Györgyey: Osmotic ctress responses of wheat species and cultivars differein in drought tolerance: some interesting genes (advices for hunting). Acta Biol. Szegediensis 46:63-65 (2002)Szabó, M., Illés, E., Csiszár, J. and J. Molnár: Development of auxin autotrophic tobacco tissue line. 13th Congress of FESSP, Hersonissos, Heraklion, Crete, Greece, 2-6. September, (2002).

Csiszár J, M. Szabó, L. Erdei, L. Márton, F. Horváth, I. Tari (2004) Auxin autotrophic tobacco callus tissues resist oxidative stress: the importance of glutathione S-transferase and glutathione peroxidase activities in auxin heterotrophic and autotrophic calli. J. Plant Physiol 161:691-699.


Köves, E., Szabó, M. (1987) Ethylene production in habituated and auxin -requiring tobacco callus cultures. Does ethylene play a role in habituation? Physiol. Plant. 69, 351-355

M. Szabó, E. Köves, I. Somogyi (1994) Development of auxin autotrophy in Nicotiana tabacum callus cultures. Plant. Phys. 90, 348-352.

Csiszár, J., M. Szabó, I. Tari, L. Erdei (2001) Control of the glutathione S-transferase and mas promoter-driven GUS activity in auxin heterotrophic and autotrophic tobacco calli by exogenous 2,4-D-induced ethylene. - Physiol. Plant. 113:100-107.

J. Molnár, N. Gyémánt, I. Mucsi, A. Molnár, M. Szabó, T. Körtvélyesi, A. Varga, P. Molnár and Gy. Tóth (2004) Modulation of multidrug resistance and apoptosis of cancer cells by selected carotenoids. In vivo, 18:237-244.

Szabó M. (2004): Auxinok 105-175., Abszcizinsav, 241-261. oldal. In: Erdei, L. (Szerk.) Növényélettan. Növekedés és fejlődésélettan. 2004. JATE PRESS, ISBN 963 482 668 7.


Magyar Növényélettani Társaság, tag, MTA Biológia Tudományok Osztálya Növényélettani Bizottsága, köztestületi tag, Európai Növénybiológiai Társaságok Szövetsége, tag, SZAB Biológiai Szakbizottság Biotechnológiai Munkabizottság elnök (2002-ig)SZAB Biológiai Szakbizottság, titkár 2000-tőlSZAB Biológiai Szakbizottság, elnökOrszágos Tud. Diákköri Tanács Biol. Szakmai Bizottság tag


1991-93.: TEMPUS Program, Bayreuthi és az Udinei Egyetem; 1994.: PHARE ACCORD Program, Udinei Egyetem2002- Banat’s University of Agricultural Sciences, Timisoara, Romania, Prof. Dr. Gabriel Nedelea

196


Név: Prof. Dr. Szente Magdolna



Okl. középiskolai tanár

Szakképzettség: Biológia-kémia





Egyetemi tanár


Biológia Tudományok Doktora





Ösztöndíjak: Művelődési Minisztérium, gyakornok 1970-1972

Francia Oktatási Minisztérium, 1997, vendég professzor


1999-2002

Oktatott tárgyak: Élettan, Toxikológia, Bioetika, Fejlődésbiológia, Neurobiológia,




M.Szente, About the possibilities of therapeutic use of stem cells in the human nervous system at the beginning of the third millennium. Global Bioethics, 14:9-20, 2001.M. Szente, Z. Gajda, K. Said Ali, and E. Hermesz, Involvement of electrical coupling in the in vivo ictal epileptiform activity induced by 4-aminopyridine in the neocortex. Neuroscience 115/4:1067 – 1078, 2002.

197



Z. Gajda, E. Gyengési, E. Hermesz, K. Said Ali, and M. Szente, Involvement of gap junctions in the manifestation and control of the duration of seizures in rats in vivo Epilepsia, 44(12):1596-1600, 2003.Gajda Z, Hermesz E, Gyendési E, Szupera Z, Szente M. The functional significance of gap junction channels in the epileptogenicity and seizure susceptibility of juvenile rats. Epilepsia, 47(6):1009-1022, 2006.Szente, M., Az epilepsziakutatás szerepe a sejtek közötti kommunikáció megismerésében. Epilepszia: Ablak az agyra, Ed. Halász Péter, Garbo kiadó, 2007. pp. 76-84.


Landmesser,L. and Szente,M. Activation patterns of embryonic hind-limb muscles following blockade of activity and motoneurone cell death. J.Physiol.: 380:157-174, 1986. Baranyi,A., Szente,M.B. and Woody,C.D. Properties of associative long-lasting potentiation induced by cellular conditioning in the motor cortex of conscious cats. Neuroscience, 42:321-334, 1991. Szente,M.B. and Boda,B., Cellular mechanisms of secondary epileptogenesis Brain Res., 648 203-214, 1994. Szente, M. és Toldi J., A gerinces idegrendszer ontogenezise. Dialog Campus Kiadó, 1999.M. Szente, Z. Gajda, K. Said Ali, and E. Hermesz, Involvement of electrical coupling in the in vivo ictal epileptiform activity induced by 4-aminopyridine in the neocortex. Neuroscience 115/4:1067 – 1078, 2002.


SZTE, Egyetemi Munkahelyi Állatkísérleti Bizottság,SZTE, Biológia Habilitációs Bizottság, tagGlobal Bioethics Panel of Referees


1. Prof Charles SusanneLaboratory for Cell Genetics, Free University Brussels, Brussels 1050 Belgium,

2. Dr. Carmen Siva BarrettLaboratoire de Génétique Moléculaire de la Neurotransmission et des Processus Neurodégénératifs.UMR 7091, CNRS. 75634 Paris, France

3. Dr. Champagnat,JackNeurobiologie Génétique et Integrative. UPR 2216, Institut de Neurobiologie Alfred Fessard, IRE, 2118.CNRS. 91198 Gif sur Yvette, France

4. Prof. Lynn LandmesserDepartment of Neurosciences, Case Western Reserve University, Clevelend, OH, USA

5. Prof. Micheline Kirsch-Volner Vrije University Brussel Depertment of Antropogenetics

6. Prof. Mariapia Viola MagniDipartimento di Medicina Clinica e Sperimentale Sezione di Fisiopatologia Universitŕ degli Studi di PerugiaPoliclinico Monteluce, I-06122 Perugia – ITALY

7. Prof. Peter Gahan, King’s College, London, UK

198


Név: Dr. Szőllősi Istvánné Dr. Varga Ilona

Születési év: 1947. július 27.


egyetem






Egyetemi docens


Biológiai tudományok kandidátusa



Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Patológiás anyagcserefolyamatok, Oxidatív stressz és antioxidánsok, Szakirodalmazás technikája, Mol. Biol. Gyak., Spec. Vizsgálati módszerek



1980-tól több alkalommal tanulmányút a Lódzi Egyetem Biofizikai Intézetébe, 1985-től több alkalommal tanulmányút a Novi Sad-i Egyetem Mezőgazdasági Fakultására, 1993 és 1998 Turkui Egyetemen tanulmányút, 1995-ben Udinei Egyetemen tanulmányút


Zsuzsanna Hracsko, Zsolt Safar, Hajnalka Orvos, Zoltan Novak, Attila Pal and Ilona S. Varga Evaluation of Oxidative Stress Markers after Vaginal Delivery or Caesarean Section In Vivo, 2007,21(4) In Press

199



Szabolcs A, Reiter RJ, Letoha T, Hegyi P, Papai G, Varga I, Jarmay K, Kaszaki J, Sari R, Rakonczay Z Jr, Lonovics J, Takacs T. Effect of melatonin ont he severity of L-arginine-induced experimental acute pancreatitis in rats. - World J Gastroenterol. 2006 Jan 14;12(2):251-8. IF: 3,318 (2003)Lado C, Then M, Varga I, Szoke E, Szentmihalyi K: Antioxidant property of volatile oils determined by the ferric reducing ability - Zeischrift fur Natuforschung C-A Journal of Biosciences 59 (5-6): 354-358 MAY-JUN 2004 IF: 0,642 (2003Czako L, Hegyi P, Takacs T, Gog C, Farkas A, Mandy Y, Varga IS, TiszlaviczL, Lonovics J. Effects of octreotide on acute necrotizing pancreatitis in rabbits. World J Gastroenterol. 2004 Jul 15;10(14):2082-6. Georgeson GD, Szony BJ, Streitman K, Varga IS, Kovacs A, Kovacs L, Laszlo A.Antioxidant enzyme activities are decreased in preterm infants and in neonates born via caesarean section. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2002 Jul 10;103(2):136-9. (Cit 1) IF 0,854


Turi S, Nemeth I, Torkos A, Saghy L, Varga I, MatkovicsB, Nagy J: Oxidative stress and antioxidant defense mechanism in glomerulal diseases. Free Rad Biol Med, 22(1-2), 161-168, 1997 Varga IS, Matkovics B, Czako L, Hai DQ, Kotorman M, Takacs T, Sasvari M. Oxidative stress changes in L-arginine-induced pancreatitis in rats. Pancreas. 1997 May;14(4):355-9.Varga IS, Matkovics B, Sasvari M, Salgo L.: Comparative study of plasma antioxidant status in normal and pathological cases. Current Topics in Biophysics, 22, Supplement B, 219-225, 1998.Turi S, Nemeth I, Varga I, Matkovics B. Erythropoietin and oxidative stress in haemodialysis: beneficial effects of vitamin E supplementation Nephrol Dial Transplant. 1999 Jan;14(1):252-3.Georgeson GD, Szonyi BJ, Streitman K, Varga IS, Kovacs A, Kovacs L, Laszlo A. Antioxidant enzyme activities are decreased in preterm infants and in neonates born via caesarean section. Eur J Obstet Gynecol Reprod Biol. 2002 Jul 10;103(2):136-9.


Magyar Szabadgyök Kutató Társaság, SFRR, Magyar Kémikusok Egyesülete, Magyar Biokémiai Társaság

Nemzetközi kapcsolatok: Lódzi Egyetem Biofizikai Intézet, Novi Sad-i Egyetem Mezőgazdasági Fakultás

200

http://wos6.isiknowledge.com/?SID=QWucBwrg-HQAAGBgBck&Func=Abstract&doc=24/5

http://wos6.isiknowledge.com/?SID=QWucBwrg-HQAAGBgBck&Func=Abstract&doc=24/5


Név: Prof. Dr. Tamás Gábor



Szakképzettség: Biológus; JATE TTK, (Kitüntetéssel; No. 187/1993)

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, TTK, Összehasonlító Élettani Tanszék


egyetemi docens

Tudományos fokozat: MTA Doktora



Ösztöndíjak: Wellcome Trust International Senior Research Fellowship 2002-2007, Bolyai János Kutatási Ösztöndíj 2000-2003, OTKA Posztdoktori Ösztöndíj1999-2002, Magyary Zoltán Ösztöndíj 1997-1999, European Blaschko Visiting Research Fellowship 1996-1997, Oxford-Szeged Scholarship 1994-1995

Oktatott tárgyak: Magyarul: Kortikonika, Összehasonlító Élettan Előadás, Összehasonlító Élettani gyakorlatok, Válogatott fejezetek élettanból gyakorlat, Válogatott fejezetek élettanból előadás

Angolul: Biológia-angol szakfordítói képzés, The neural code


Szakmai gyakorlat: 1997 óta önálló kutatócsoprtot vezetek


Tamas G, Lorincz A, Simon A, Szabadics J. 2003. Identified sources and targets of slow inhibition in the neocortex. Sience 299: 1902-5Tamas G, Buhl EH, Lorincz A, Somogyi P. 2000. Proximally targeted GABAergic synapses and gap junctions synchronize cortical interneurons. Nat Neurosci 3: 366-7

Tamas G, Szabadics J, Somogyi P. 2002. Cell type and subcellular position dependent summation of unitary postsynaptic potentials in neocortical neurons. J Neurosci 22: 740-7Szabadics J, Lorincz A, Tamas G. 2001. b and g frequency synchronization by dendritic GABAergic synapses and gap junctions in a network of cortical interneurons. J Neurosci 21: 5824-31.Stepanyants A, Tamas G, Chklovskii DB. 2004. Class-specific features of neuronal wiring. Neuron 43: 251-9


Tamas G, Lorincz A, Simon A, Szabadics J. 2003. Identified sources and targets of slow inhibition in the neocortex. Sience 299: 1902-5Tamas G, Buhl EH, Lorincz A, Somogyi P. 2000. Proximally targeted GABAergic synapses and gap junctions synchronize cortical interneurons. Nat Neurosci 3: 366-71Tamas G, Szabadics J, Somogyi P. 2002. Cell type and subcellular position dependent summation of unitary postsynaptic potentials in neocortical neurons. J Neurosci 22: 740-7Szabadics J, Lorincz A, Tamas G. 2001. b and g frequency synchronization by dendritic GABAergic synapses and gap junctions in a network of cortical interneurons. J Neurosci 21: 5824-31.

201


Stepanyants A, Tamas G, Chklovskii DB. 2004. Class-specific features of neuronal wiring. Neuron 43: 251-9


Tudományos bírálati tevékenység: Journal of Neuroscience, Journal of Chemical Neuroanatomy, Journal of Physiology (London), Neuron, Science, Journal of Neuroscience Methods, Cerebral Cortex, European Journal of Neuroscience, National Science Foundation, USA, Wellcome Trust, UK

Tagság szakmai szervezetekben: Society for Neuroscience, Magyar Idegtudományi Társaság, European Neuroscience Association, Magyar Élettani Társaság, Magyar Elektronmikroszkópos Társaság


MRC Anatomical Neuropharmacology Unit, University of Oxford, Oxford, UK

Department of Biological Sciences, Columbia University, New York, USA

Cold Spring Harbor Laboratory, Cold Spring Harbor, USA

Department of Anatomy and Neurobiology, University of California Irvine, Irvine, USA

Laboratoire de Neurobiologie, Ecole Supérieure de Physique et de Chimie Industrielles, Paris, France

C.& O. Vogt-Institut für Hirnforschung, Heinrich-Heine-Universität, Düsseldorf, Germany

202


Név: Dr. Tari Irma (Dr. Görgényi Miklósné)



Egyetem, biológia-kémia szakos középiskolai tanár

Szakképzettség: Biológia-kémia szakos középiskolai tanár



Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Növényélettani Tanszék


Egyetemi docens, tanszékvezető helyettes


CSc biológia





nincs

Ösztöndíjak: 1992., TEMPUS utazási ösztöndíj, 1994. PHARE ACCORD oktatói csereprogram


nincs

Oktatott tárgyak: Növényi biotechnológia (1989.), Növényélettan 1., Növényélettan 2., Növényélettan gyakorlat 1., 2., Speciális vizsgálati módszerek (Növényélettani rész)

Növényi stresszfiziológia, Növényi stresszfiziológia gyakorlat, A növények egyedfejlődési programja és a stressz, A növényélettan alapjai, A növények felépítése és működése, Biológia alapjai, Fitoremediáció

Oktatásban töltött idő: 31 év (-2 év GYES)


1989. Turkui Egyetem, Növényélettani Tanszék, 1992. TEMPUS program, Bayreuthi és Udinei Egyetem, 1994., Udinei Egyetem, 6 hét, PHARE ACCORD programKözlemények száma: 64 angol nyelvű és 17 magyar nyelvű publikáció, könyvfejezetek száma: 6; kumulatív impakt faktor: 34.01; (Szakmai átlag IF: 1,2-1,4); független idézet: 195; egyéb független idézet: 30; 18 szakdolgozat, 7 diplomadolgozat , valamint 11 külső diplomamunka irányítása, 2 doktorandusz irányítása8 PhD dolgozat opponense

203


3 OTKA pályázat vezetője, 4-ben résztvevő, 7 nemzetközi és 3 hazai nagy konzorciumi pályázat résztvevője.Rendszeres lektor: Plant Growth Regulation, J of Agronomy and Crop Science Lektorálások: J Plant Physiol, Plant Signalling and Behaviour, Acta Agron Hung, Cer. Res. Com (összesen 27),


Erdei, L., F. Horváth, I. Tari, A. Pécsváradi, Zs. Szegletes, S. Dulai (2001) Differences in photorespiration, glutamine synthetase and polyamines between fragmented and closed stands of Phragmites australis. - Aquatic Bot. 1462:1-12Csiszár, J., M. Szabó, I. Tari, L. Erdei (2001) Control of the glutathione S-transferase and mas promoter-driven GUS activity in auxin heterotrophic and autotrophic tobacco calli by exogenous 2,4-D-induced ethylene. - Physiol. Plant. 113:100-107. Tari, I., Szalai, G., Lőrincz, Zs., Bálint, A. (2002) Changes in thiol content in roots of wheat cultivars exposed to copper stress. Biol. Plant. 45:255-260.Tari, I., Csiszár, J. (2003) Effects of NO2

- or NO3- supply on polyamine accumulation

and ethylene production of wheat roots at acidic and neutral pH: implications for root growth. - Plant Growth Reg. 40:121-128.Csiszár J, M. Szabó, L. Erdei, L. Márton, F. Horváth, I. Tari (2004) Auxin autotrophic tobacco callus tissues resist oxidative stress: the importance of glutathione S-transferase and glutathione peroxidase activities in auxin heterotrophic and autotrophic calli. J. Plant Physiol 161:691-699.


Tari, I. and Nagy, M. (1994) Enhancement of extractable ethylene at light/dark transition in primary leaves of paclobutrazol-treated Phaseolus vulgaris seedlings. - Physiol.Plant. 90:353-357 Tari, I. and Mihalik, E. (1998) Comparison of the effects of white light and the growth retardant paclobutrazol on the ethylene production in bean hypocotyls. - Plant Growth Regul. 24:67-72. Janda T., Szalai G., Tari, I. and Páldi, E. (1999) Hydroponic treatment with salicylic acid decreases the effects of chilling injury in maize (Zea mays L.) -Planta 208:175-180.Tari I. (2004): Gibberellinek 175-205., Az etilén, 241-281., Egyéb növekedésszabályozók, 283-323. oldal. In: Erdei, L. (Szerk.) Növényélettan. Növekedés és fejlődésélettan. 2004. JATE PRESS, ISBN 963 482 668 7.Tari I, Csiszár J., Pécsváradi A., Szabó M., Erdei L. (2006) A szárazságstressz hatása a búza virágzására, a megtermékenyítés, a termésképzés és a szemfeltöltődés folyamataira: hormonális vonatkozások. (Review article) In: Szerkesztő: Dudits Dénes: A búza nemesbítésének tudománya. A funkcionális genomikától a vetőmagig. Növényi hormonok a védekezési és alkalmazkodási folyamatokban. 161-171. Kiadja: MTA Szegedi Biológia Központ – Winter Fair Kft. Szeged, 2006.


Magyar Növényélettani Társaság, tag, Európai Növénybiológiai Társaságok Szövetsége, tag, Varga Béláné Alapítvány kuratóriumi tag 1995-, Sófi József Alapítvány kuratóriumi tag,, (2000-SZTE TTK Kreditbizottsági tag (1997-2003), Oktatási bizottsági vezetője (2002-03), Bologna felelős helyettesMTA Biológia Tudományok Osztálya Növényélettani Bizottsága, köztestületi tag (2005-A Magyar Növénybiológiai Társaság titkára, (2006-


1991-93.: TEMPUS Program, Bayreuthi és az Udinei Egyetem; 1994.: PHARE ACCORD Program, Udinei Egyetem2002- Banat’s University of Agricultural Sciences, Timisoara, Romania, Prof. Dr. Gabriel Nedelea, napjainkig

204


Név: Tóth András



Egyetem, Molekuláris biológiai és biotechnológiai ágazatú biológus

Szakképzettség: molekuláris biológus



Magyar Tudományos Akadémia Szegedi Biológiai Központ

Biofizikai Intézet


tudományos segédmunkatárs




Habilitáció éve:


Ösztöndíjak:


Oktatott tárgyak: Biotechnológia extrém körülmények között

A borászat biotechnológiája




Bálint B., Bagi Z., Tóth A., Rákhely G., Perei K., Kovács K. L. (2005) Utilization of keratin-containing biowaste to produce biohydrogen. Appl. Microbiol. Biotechnol. 69:404-10

205



Kovács K. L., Kovács Á. T., Maróti G., Bagi Z., Csanádi Gy., Perei K., Bálint B., Balogh J., Fülöp A., Mészáros L. S., Tóth A., Dávid R., Latinovics D., Varga A., Rákhely G. (2005) Improvement of biohydrogen production and intensification of biogas formation. Rev. Environ. Sci. Biotechnol. 3: 321-330Perei Katalin, Bagi Zoltán, Bálint Balázs, Csanádi Gyula, Hofner Péter, Horváth Lenke, Kardos Győző, Magony Mónika, Rákhely Gábor, Román György, Tóth András, Zsíros Szilvia és Kovács L. Kornél (2004) Mikrobák környezetvédelmi biotechnológiai hasznosításra, Biokémia 28:54-58.Kovács K. L., Bagi Z., Bálint B., Balogh J., Dávid R., Fodor B. D., Csanádi Gy., Hanczár T., Kovács Á. T., Latinovics D., Maróti G., Mészáros L., Perei K., Tóth A., Rákhely G. (2004) Microbial hydrogen metabolism and environmental biotechnology. In: European Symposium on Environmental Biotechnology (Ed. W. Verstraete) Taylor and Francis, London. ISBN 90 5809 653 X, pp. 155 – 158


Bálint B., Bagi Z., Tóth A., Rákhely G., Perei K., Kovács K. L. (2005) Utilization of keratin-containing biowaste to produce biohydrogen. Appl. Microbiol. Biotechnol. 69:404-10Kovács K. L., Kovács Á. T., Maróti G., Bagi Z., Csanádi Gy., Perei K., Bálint B., Balogh J., Fülöp A., Mészáros L. S., Tóth A., Dávid R., Latinovics D., Varga A., Rákhely G. (2005) Improvement of biohydrogen production and intensification of biogas formation. Rev. Environ. Sci. Biotechnol. 3: 321-330Kovács K. L., Bagi Z., Bálint B., Balogh J., Dávid R., Fodor B. D., Csanádi Gy., Hanczár T., Kovács Á. T., Latinovics D., Maróti G., Mészáros L., Perei K., Tóth A., Rákhely G. (2004) Microbial hydrogen metabolism and environmental biotechnology. In: European Symposium on Environmental Biotechnology (Ed. W. Verstraete) Taylor and Francis, London. ISBN 90 5809 653 X, pp. 155 – 158A. Tóth, G. Rákhely and K. L. Kovács (2002) Expression and activity of hydrogenases in Thermococcus litoralis grown under various conditions. Előadás: Biohydrogen 2002 konferencia, Április 21 – 24, Ede, HollandiaA. Tóth, G. Rákhely and K. L. Kovács (2002) Expression and activity of hydrogenases in Thermococcus litoralis grown under various conditions. Poszter: Extremophiles 2002 The 4th International Congress on Extremophiles. Szeptember 22-26, Nápoly, Olaszország



206


Név: Dr. Tóth Ágota



egyetem

Szakképzettség: okleveles vegyész

Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem, TTK, Fizikai Kémiai Tanszék


egyetemi docens

Tudományos fokozat: PhD (kémia)


Chemical waves: The effects of geometrical constraints

Fokozatszerzés éve: 1994 (honosítás: 1996)




Ösztöndíjak: OTKA Posztdoktori ösztöndíj 1996-1998, Matsumae ösztöndíj 1998-1999, Bolyai János kutatói ösztöndíj 2001-2004

Oktatott tárgyak: Általános kémiai laboratóriumi gyakorlatok gyógyszerészeknek, Physical Chemistry laboratory, General Chemistry laboratory 15-16,Általános kémia laboratóriumi gyakorlatok, Fizikai kémiai laboratóriumi gyakorlatok I-II, Általános kémiai laboratóriumi gyakorlatok fizikusoknak, Általános- és fizikai kémiai gyakorlat, Oszcillációs reakciók, káosz, és kémiai hullámok, Nemlineáris kémiai dinamikaFizikai kémia alapjai, Kémia alapjai, Kémia alapjai gyakorlat



1990-1994 PhD tanulmányok, West Virginia University (Morgantown,USA), 1998-1999 szakmai tanulmányút, Kyoto University (Japán),2002 illetve 2004 szakmai tanulmányút, Otto-von-Guericke University (Németország), 2000 illetve 2001 szakmai tanulmányút, Leeds University (Nagy-Britannia), 2006 szakmai tanulmányút, University of Alaska, (Anchorage,USA)


Jakab, É.; Horváth, D.; Merkin, J.H.; Scott, S.K.; Simon, P.L.; Tóth, Á., "Isothermal flame balls: Effect of autocatalyst decay", Phys. Rev. E 68, 036210 (2003)Bánsági, Jr., T.; Horváth, D.; Tóth, Á., Nonlinear interactions in the density fingering of an acidity front, J. Chem. Phys. 121, 11912-11915 (2004)Rica, T.; Horváth, D.; Tóth, Á., "Density fingering in acidity fronts: Effect of viscosity", Chem. Phys. Lett. 408, 422-425 (2005)Virányi, Zs.; Horváth, D.; Tóth, Á., Migration-driven instability in the chlorite - tetrathionate reaction, J. Phys. Chem. A 110, 3614-3618 (2006)

Horváth, D.; Tóth, Sz.; Tóth, Á., Periodic heterogeneity-driven resonance amplification in density fingering, Phys. Rev. Lett. 97, 194501 (2006)

207



Steinbock, O., Tóth, Á., Showalter, K.: Navigating complex labyrinths: Optimal paths from chemical waves, Science, 267, 868 (1995)Horváth, D., Tóth, Á.: Diffusion-driven front instabilities in the chlorite-tetrathionate reaction, Journal of Chemical Physics, 108, 1447 (1998)Nakagaki, T., Yamada, H., Tóth, Á.: Intelligence: Maze-solving by an amoeboid organism, Nature, 407, 470 (2000)Horváth, D., Bánsági, T. Jr., Tóth, Á.: Orientation-dependent density fingering in an acidity front, Journal of Chemical Physics, 117, 4399 (2002)

Horváth, D., Tóth, Sz., Tóth, Á.: Periodic heterogeneity-driven resonance amplification in density fingering, Phys. Rev. Lett., 97, 194501 (2006)

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: MTA Reakciókinetika és Fotokémiai Munkabizottságának tagja,

MKE Nemzetközi Kapcsolatok Bizottságának tagja


University Libre de Bruxelles (kémia), University of Leeds (kémia), Otto-von-Guericke University, Magdeburg (kémia), Kyoto University (kémia), University of Alaska (kémia)

208


Név: Dr. Török Tibor




Jelenlegi munkahelye: Szegedi Tudományegyetem Genetikai Tanszék


egyetemi docens

Tudományos fokozat: Ph.D.

Fokozatszerzés éve: egyetemi doktori fokozat: 1993, Ph.D.-vé átminősítve: 1997


Ösztöndíjak: Közös Piaci 3 hónapos ösztöndíj a Heidelbergi Deutsches Krebsforschungszentrum-ba, Heidelberg, Németország 1993 aug.-dec.

Human Frontier Science Program Organization hosszútávú posztdoktori ösztöndíja a kaliforniai Developmental Biology Center-be, University of California Irvine, Irvine, California USA 1994-1996.

Bolyai ösztöndíj 2003-2005

Oktatott tárgyak: Genetika, Genetikai gyakorlat


Szakmai gyakorlat: Karolinska Institutet, Dept of Tumor Biology, Stockholm, Sweden, 1989 szept.-dec.

Tanulmányút, témavezetõ: Dr. Sümegi János

Deutsches Krebsforschungszentrum Heidelberg, Germany, 1992 aug.-okt., 1993

aug.-dec. Tanulmányutak, témavezetõ: Prof. Dr. Bernard Mechler

Developmental Biology Center, University of California Irvine, California, USA

Posztdoktori ösztöndíj 1994-1996, Supervisor: Prof. Dr. Peter J. Bryant

MTA SZBK Genetikai Intézete 1996-1998, Tudományos munkatárs

Institutet of Molecular Pathology Bécs, Ausztria 1998-2000, posztdoktori állás

Supervisor: Dr. Jürgen Knoblich


Török, T., Berdnik, D., Gonzalez-Gaitan, M., and Knoblich, J. A. (2002). The endocytic protein alpha-Adaptin is required for numb-mediated asymmetric cell division in Drosophila. Developmental Cell 3: 221-31Bhalero, S., Berdnik, D., Török, T. and Knoblich, JA. (2005)Localization-dependent and -independent roles of numb contribute to cell-fate specification in Drosophila. Curr. Biol. 15: 1583-90

209


Page, AR., Kovacs, A., Deak, P., Török, T., Kiss, I., Dario, P., Bastos, C., Batista, P., Gomes, R., Ohkura, H., Russell, S and Glover, DM. (2005)Spotted-dick, a zinc-finger protein of Drosophila required for expression of Orc4 and S phase EMBO J. 24: 4304–15Török, T., Benitez, C., Takács, S. and Biessmann, H. (2006) The protein encoded by the gene proliferation disrupter (prod) is associated with the telomeric retrotransposon array in Drosophila melanogasterChromosoma. 116: 185-195Walter, MF., Biessmann, MR., Benitez, C., Török, T., Mason, JM., and Biessmann, H. (2006) Effects of telomere length in Drosophila melanogaster on life span, fecundity, and fertility. Chromosoma. 116: 41-51


T. Török, G. Tick, M. Alvarado and I. Kiss (1993) P-lacW insertional mutagenesis on the second chromosome of Drosophila melanogaster: isolation of lethals with different overgrowth phenotypes. Genetics 135: 71-80

T. Török, P. Harvie, M. Buratovich and P.J. Bryant (1997) The product of proliferation disrupter is concentrated at centromeres and required for mitotic chromosome condensation and cell proliferation in Drosophila. Genes and Development 11: 213-225T. Török, M. Gorjánácz, P. J. Bryant and I. Kiss (2000) Prod is a novel DNA-binding protein that binds to the 1.686 g/cm3 10 bp satellite repeat of Drosophila melanogasterNucleic Acid Research 28: 3551-3557Török, T., Berdnik, D., Gonzalez-Gaitan, M., and Knoblich, J. A. The endocytic protein alpha-Adaptin is required for numb-mediated asymmetric cell division in Drosophila. (2002).Developmental Cell 3: 221-31Török, T., Benitez, C., Takács, S. and Biessmann, H. (2006) The protein encoded by the gene proliferation disrupter (prod) is associated with the telomeric retrotransposon array in Drosophila melanogasterChromosoma. 116: 185-195

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: Tanszékvezető helyettes, tanszéki oktatási felelős


Dr Harald Biessmann laboratóriuma Developmental Biology Ctr. Univ. of California Irvine USA

210


Név: Dr. Varga Csaba NF



PhD, biológus

Szakképzettség: Biológus (élettan, molekuláris biológia)



SZTE TTK Összehasonlító Élettani Tanszék


egyetemi tanársegéd


PhD elméleti orvostudomány


Selective lesion of the basal forebrain cholinergic system as a model for Alzheimer’s disease: a morphological analysis




-

Ösztöndíjak: Oktatási Minisztérium Kiegészítő Posztdoktori Ösztöndíj 2006/2007 tanév


-

Oktatott tárgyak: Élettan gyakorlat I-II

Neuronhálózatok




Szabadics, J., Varga, C., Molnár, G., Oláh, Sz, Barzó, P. and Tamás, G., Excitatory Effect of GABAergic Axo-Axonic Cells in Cortical Microcircuits, Science, 311 (2006) 233-235

211



C. Varga, W. Hartig, J. Grosche, J. Keijser, P. G. M. Luiten, J. Seeger, K. Brauer, T. Harkany: Rabbit forebrain cholinergic system: Morphological characterisation of nuclei and distribution of cholinergic terminals in the cerebral cortex and hippocampus. Journal of Comparative Neurology 2003 Jun 9;460(4):597-611W. Hartig, C. Varga, J. Kacza, J. Grosche J. Seeger, P.G.M. Luiten, K. Brauer, T. Harkany: In vivo labeling of rabbit cholinergic basal forebrain neurons with fluorochromated antibodies. Neuroreport 2002 Aug 7;13(11):1395-8T. Harkany, C. Varga, J. Grosche, J. Mulder, P.G.M. Luiten, T. Hortobagyi, B. Penke, W. Hartig: Distinct subsets of nucleus basalis neurons exhibit similar sensitivity to excitotoxicity. Neuroreport 2002 May 7;13(6):767-72.Z. Hoyk, C. Varga, A. Parducz: Estrogen-induced region specific decrease in the density of 5-bromo-2-deoxyuridine-labeled cells in the olfactory bulb of adult female rats. Neuroscience. 2006 Sep 15;141(4):1919-24


Szabadics, J., Varga, C., Molnár, G., Oláh, Sz, Barzó, P. and Tamás, G., Excitatory Effect of GABAergic Axo-Axonic Cells in Cortical Microcircuits, Science, 311 (2006) 233-235C. Varga, W. Hartig, J. Grosche, J. Keijser, P. G. M. Luiten, J. Seeger, K. Brauer, T. Harkany: Rabbit forebrain cholinergic system: Morphological characterisation of nuclei and distribution of cholinergic terminals in the cerebral cortex and hippocampus. Journal of Comparative Neurology 2003 Jun 9;460(4):597-611W. Hartig, C. Varga, J. Kacza, J. Grosche J. Seeger, P.G.M. Luiten, K. Brauer, T. Harkany: In vivo labeling of rabbit cholinergic basal forebrain neurons with fluorochromated antibodies. Neuroreport 2002 Aug 7;13(11):1395-8T. Harkany, C. Varga, J. Grosche, J. Mulder, P.G.M. Luiten, T. Hortobagyi, B. Penke, W. Hartig: Distinct subsets of nucleus basalis neurons exhibit similar sensitivity to excitotoxicity. Neuroreport 2002 May 7;13(6):767-72.Z. Hoyk, C. Varga, A. Parducz: Estrogen-induced region specific decrease in the density of 5-bromo-2-deoxyuridine-labeled cells in the olfactory bulb of adult female rats. Neuroscience. 2006 Sep 15;141(4):1919-24


Nemzetközi kapcsolatok: MRC Anatomical Neuropharmacology Unit, Oxford, UK

212


Név: Dr. Varga Csaba

Születési év: 1966. 03.12.


egyetem

Szakképzettség: Kutató biológus (oklevél:119/90)

Alapfokú atomtechnikai tanfolyam (oklevél:368-43/91)

Eu források és program menedzsment (Oklevél: Eu-152/2005)



Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar,

Összehasonlító Élettani Tanszék,

6726 Szeged, Közép fasor 52.


Egyetemi docens, tanszékcsoport vezető h., tanszékvezető h., épületigazgató


Biológia, Ph.D. (Oklevél:TTK-98/1998)


Vazopresszin pathogenetikai jelentőségének vizsgálata kísérletes agyödéma kialakulásában


Habilitáció éve: ----


Magyar Biológiai Társaság (MBT)Magyar Idegtudományi Társaság (MIT)Magyar Gastroenterológiai Társaság (MGT)Magyar Élettani Társaság (MÉT)Magyar Endokrin és Anyagcsere Társaság (MEAT)The Federation of European Neuroscience Societies (FENS)International Society of EndocrinologyEuropean Federation of Endocrine SocietiesEuropean NeuroEndocrine Association (ENEA)

Ösztöndíjak: 1991. 01. 1- 1992. 01. 1 Magyar Hitel Bank "Magyar Tudományért Alapítvány" ösztöndíja

1992. 11. 1- 1993. 11. 1 Magyar Hitel Bank"Magyar Tudományért Alapítvány" ösztöndíja.

1993.10.01.-1996. 12.31. Ph.D. ösztöndíjJATE TTK neurobiológia szakán.

1994.04.01.-1994.07.01. Tempus ösztöndíj:Lund Univ. Dept. of Pharmacology, Lund; ésFerring Research Laboratory, Malmö, Svédország

1998.09.-1998.11 Soros Alapítványi ösztöndíj,3 hónap , INSERM U99,CHU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország

1999.05-1999.10. Astra gyógyszergyári ösztöndíj, 6 hónap, INSERM U99,CHU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország.

213


1999.11-2000.04. Astra gyógyszergyári ösztöndíj, 6 hónap, INSERM U99,CHU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország.

2000.05.-2000.10. Magyar Állami Eötvös ösztöndíj,5 hónap, INSERM U99,CHU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország.

2000.10.-2001.05. Pharmacia gyógyszergyári ösztöndíj,8 hónap, INSERMU99, CHU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország.

2002.09 2005. 09. Bolyai János Kutatási Ösztöndíj2006.12.01.-2007.12.01 Öveges J. ösztöndíj


--------

Oktatott tárgyak: Élettan előadás, Élettan gyakorlat, Fejezetek a neuroendokrinológiából szeminárium, Endokrin gyógyszerfejlesztés a gyakorlatban, szeminárium, A NO mikrocirkulációs hatásai szeminárium, Hallásfiziológia előadás, Biológia alapjai gyakorlat, Szakirodalmi tanulmányok szeminárium, Válogatott fejezetek az élettan tárgyköréből gyakorlat, Etológia előadás



A 17 év munkaidő alatt 31 hónap külföldi munkavégzés

Bel és külföldi konferencián szereplés: 85 db

Publikáció: 37 db. Impakt faktor: 63,747 Citáció: 137

Absztraktok: 30 db Impakt faktor: 89,001

Ph.D.-s hallgatók: 1 védett, 3 védés 2007-ben

Diplomadolgozatok száma: 10 védett, 9 folyamatban

Futó pályázatok: Témavezető: 2 hazai (ETT, Öveges) és 2 nemzetközi pályázatban (nemzetközi együttműködés: William Harvey Res. Inst.London, Eli Lilly Pharm.Wien)

Résztvevő: 2 hazai pályázatban (ETT, OTKA)


Molnar AH., Varga Cs., Janáky T., Tóth G., Tóth G., Farkas J., László F., László FA.: Biological half-life and organ distribution of [(3)H]8-arginine-vasopressin following administration of vasopressin receptor antagonist OPC-31260. Regul Pept. 2007.Pénzes Zs., Farkas T., Varga Cs.: Etológia : CD jegyzet (2006)Radács, M., Gálfi, M., Varga, Cs., Molnár, A., László, F., László, F.A.:Histamine-induced enhancement of vasopressin and oxytocin secretion in rat neurohypophyseal tissue cultures. Regul. Pep. 2006 (134) (2-3) 82-88Molnár, A., Baláspiri, L., Gálfi, M., László, F., Varga, Cs., Berkó, A., and László, F.A.: Inhibitory effects of different galanin compounds and fragments on osmotically and histamine-induced enhnced vasopressin secretion in rats. Eur. J. Pharmacol. 2005 516 (2): 174-179Elizabeth Knyihar-Csillik, Zoltán, Chadaide, Etsuo Okuno, Beata Krisztin-Peva, József Toldi, Csaba Varga, Andor Molnár, Bert Csillik & Lászlo Vécsei: Kynurenine aminotransferase (KAT) inthe supratentorial dura mater of the rat: effect of stimulation of thetrigeminal ganglion. Experimental Neurology 2004 Ápr. 186(2):242-247

214



K. Horváth, F. Cs. Varga, László, , M. Cavicchi, D., Lamarque, A. Berkó, A.Pósa,B. J.R. Whittle:5-aminosalicylic acid induces the expression of heme oxygenase-1 and ameliorates rat acute colitis British J. Pharmacol. 2007 (accepted)

Varga Cs., László, F., Fritz, P., Cavicchi, M., Lamarque, D., Horváth, K., Pósa, A., Berkó, A.,Whittle, B.J.R.: Modulation by heme and zinc protoporphyrin of colonic heme oxygenase-1 and experimental inflammatory bowel disease int he rat.Eur. J. Pharmacol 2007Whittle, BJR., Varga, Cs., Pósa, A., Molnár, A., Collin, M. and Thiemermann, C.:Reduction of experimental colitis int he rat by inhibitors of glycogen synthase kinase-3β.Brit. J. Pharmacol. 2006 (147), 575-582Varga, Cs., Horváth, K., Berkó, A., Thurmond, R.L., Dunford, P.J. and Whittle, BJR.: Inhibitory effects of histamine H4 receptor antagonists on experimental colitis in the rat.: Eur. J. Pharmacol. 2005 (522 (1-3): 130-138Varga, Cs., Pávó, I., Lamarque, D., Szepes, Z., Kiss, J., Karácsony, G., László, F., László, F.A.: Endogenous vasopressin damages gastrointestinal mucosa during endotoxin shock. Eur. J. Pharmacol., (1998) 352:257-61.


Ph.D. bizottsági tag: 2, Ph.D. opponens: 2Acta Biologica Szegediensis. – bírálóKonferencia szervezés: 2 db (2006-MÉT, 2007 MITT)

OTDK neurobiológia – zsűri tag


William Harvey Research Institute, London, Anglia

Eli Lilly Pharm, Wien, Ausztria

CHU Henry Mondor, Paris, Creteil, Franciaország.

215


Név: Dr. Varga János



Biológus

Szakképzettség: Molekuláris biológus és biotechnológus




CBS Fungal Biodiversity Centre, Utrecht, Hollandia


egyetemi docens


Ph.D., biológia, 1996; D.Sc., Általános mikrobiológia, 2006


Molekuláris markerek alkalmazása Aspergillus fajok genetikai és taxonómiai vizsgálatában


Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: Bolyai Ösztöndíj (1998-2001), Eötvös Ösztöndíj (1998), Széchenyi István Ösztöndíj (2001-2004)


Széchenyi István Ösztöndíj (2001-2004)

Oktatott tárgyak: Mikrobiológia, Experimentális mikológia, Filogenetika, Válogatott fejezetek a mikrobiológiából, Mikotoxinok és biológiailag aktív anyagcsere metabolitok, Eukarióta mikróbák extrakromoszómális elemei

Oktatásban töltött idő: 1988-


216



Pel HJ, de Winde JH, Archer DB, Dyer PS, Hofmann G, Schaap PJ, Turner G, de Vries RP, Albang R, Albermann K, Andersen MR, Bendtsen JD, Benen JA, van den Berg M, Breestraat S, Caddick MX, Contreras R, Cornell M, Coutinho PM, Danchin EG, Debets AJ, Dekker P, van Dijck PW, van Dijk A, Dijkhuizen L, Driessen AJ, d'Enfert C, Geysens S, Goosen C, Groot GS, de Groot PW, Guillemette T, Henrissat B, Herweijer M, van den Hombergh JP, van den Hondel CA, van der Heijden RT, van der Kaaij RM, Klis FM, Kools HJ, Kubicek CP, van Kuyk PA, Lauber J, Lu X, van der Maarel MJ, Meulenberg R, Menke H, Mortimer MA, Nielsen J, Oliver SG, Olsthoorn M, Pal K, van Peij NN, Ram AF, Rinas U, Roubos JA, Sagt CM, Schmoll M, Sun J, Ussery D, Varga J, Vervecken W, van de Vondervoort PJ, Wedler H, Wosten HA, Zeng AP, van Ooyen AJ, Visser J, Stam H (2007) Genome sequencing and analysis of the versatile cell factory Aspergillus niger CBS 513.88. Nature Biotechnology 25: 221-231Varga, J., Kocsubé, S., Tóth, B., Frisvad, J.C., Perrone, G., Susca, A., Meijer, M., de Vries, R.P., Samson, R.A. (2006) Aspergillus brasiliensis sp. nov., a biseriate black Aspergillus species with world-wide distribution. Int J Syst Evol Microbiol (in press)Balajee, S.A., Nickle, D., Varga, J., Marr, K.A. (2006) Molecular studies reveal frequent misidentification of A. fumigatus by morphotyping. Eukaryotic Cell 5: 1705-1712Varga, J., Kozakiewicz, Z. (2006) Ochratoxin A in grapes and grape-derived products. Trends Food Sci Technol 17: 72-81

Varga, J. (2003) Mating type gene homologues in Aspergillus fumigatus. Microbiology 149, 816-819


Varga, J., Juhász, Á., Kevei, F., Kozakiewicz, Z. (2004) Molecular diversity of agriculturally important Aspergillus species. Eur. J. Plant Pathol. 110, 627-640Rinyu, E., Varga, J., Ferenczy, L. (1995) Phenotypic and genotypic analysis of variability in Aspergillus fumigatus. J. Clin. Microbiol. 33, 2567-2575 Varga, J., Kevei, É., Rinyu, E., Téren, J., Kozakiewicz, Z. (1996) Ochratoxin production by Aspergillus species. Appl. Environ. Microbiol. 62, 4461-4464Varga, J., Rigó, K., Téren, J. (2000) Degradation of ochratoxin A by Aspergillus species. Int. J. Food Microbiol. 59, 1-7Varga, J., Tóth, B., Rigó, K., Téren, J., Kozakiewicz, Z., Hoekstra, R.F. (2000) Phylogenetic analysis of Aspergillus section Circumdati based on sequences of the internal transcribed spacer regions and the 5.8 S rRNA gene. Fungal Genet. Biol. 30, 71-80

Tudományos, szakmai közéleti tevékenység: MTA Általános Mikrobiológiai Bizottság elnöke

Nemzetközi kapcsolatok: Hollandia, Nagy/Britannia, USA, Olaszország

217


Név: Dr. Vágvölgyi Csaba



egyetem




Szegedi Tudományegyetem, Természettudományi Kar, Mikrobiológiai Tanszék


tanszékvezető, egyetemi docens


PhD

DSc


A Mucor nemzetség genetikai és taxonómiai vizsgálata molekuláris markerek alkalmazásával

Fokozatszerzés éve: 1996, 2007.



-

Ösztöndíjak: British Council Ösztöndíj, 1985TEMPUS Ösztöndíj, 1992 EMBO Ösztöndíj, 1998


Széchenyi professzori ösztöndíj: 1998-2001Széchenyi István ösztöndíj: 2002-2005

Oktatott tárgyak: Mikrobiológia, Experimentális mikológiaGombák extrakromoszómális elemeiSpeciális vizsgálati módszerek gyakorlatVálogatott fejezetek a mikrobiológiából, Válogatott fejezetek a mikrobiológiából gyakorlat, Szakirodalmi ismeretekMikrobiológia nem-biológusoknak, Szaknyelvi társalgás-mikrobiológiaSzaklaboratóriumi és PhD témavezetés

Oktatásban töltött idő: 24


218



Kasza, Zs., Vágvölgyi, Cs., Fevre, M. and Cotton, P. (2004) Molecular characterization and in planta detection of Sclerotinia sclerotiorum endopolygalacturonase genes. Curr. Microbiol. 48, 208-213.

Nagy, Á., Pesti, M., Galgóczy, L. and Vágvölgyi, Cs. (2004) Electrophoretic karyotype of two Micromucor species. J. Basic Microbiol. 44, 36-41.

Vastag, M., Kasza, Zs, Ács, K., Papp, T., Schwab, H., and Vágvölgyi, Cs. (2004) Cloning and sequences analysis of the glyceraldehyde-3-phosphate dehydrogenase gene from the zygomycetes fungus Rhizomucor miehei. Antonie van Leeuwenhoek 86, 111-119.

Papp, T., Velayos, A., Bartók, T., Eslava, A., Vágvölgyi, Cs., and Iturriaga, E. (2006) Heterologous expression of astaxanthin biosynthesis genes in Mucor circinelloides. Appl. Microbiol. Biotechnol. 69, 526-531.

Galgóczy, L., Papp, T., Lukács, Gy., Leiter, É., Pócsi, I., and Vágvölgyi, Cs. (2007) Interactions between statins and Penicillium chrysogenum antifungal protein (PAF) to inhibit the germination of sporangiospores of different sensitive Zygomycetes. FEMS Microbiol. Lett. 270, 109-115.


Vágvölgyi, Cs., and Ferenczy, L. (1992) Transfer of isolated nuclei into protoplasts of Aspergillus nidulans. Experientia 48, 271-272.

Nagy, Á., Garamszegi, N., Vágvölgyi, Cs., and Ferenczy, L. (1994) Electrophoretic karyotypes of Phaffia rhodozyma strains. FEMS Microbiol. Letters 123, 315-318.

Papp, T., Vastag, M., Nagy, Á., Michailides, T.J. and Vágvölgyi, Cs. (2001) Genetic variability of the postharvest pathogen Gilbertella persicaria: identification of randomly amplified polymorphic DNA (RAPD) markers correlating with (+) and (-) mating types. Antonie van Leeuwenhoek. 80, 301-309.

Vastag, M., Kasza, Zs, Ács, K., Papp, T., Schwab, H., and Vágvölgyi, Cs. (2004) Cloning and sequences analysis of the glyceraldehyde-3-phosphate dehydrogenase gene from the zygomycetes fungus Rhizomucor miehei. Antonie van Leeuwenhoek 86, 111-119.

Varga, J., Péteri, Zs., Tábori, K., and Vágvölgyi, Cs. (2005) Degradation of ochratoxin A and other mycotoxins by Rhizopus isolates. Int. J. Food Microbiol. 99, 321-328.


Magyar Mikrobiológiai Társaság vezetőségi tag (2003-)lMTA Mikológiai Munkabizottság vezetőségi tag (2003-)MTA Biológiai Tudományok Osztálya Általános Mikrobiológiai Bizottság (2006-)SZTE TTK Biológus Tanszékcsoport Tanácsának tagja (1992-)MTA Biológiai Tudományok Osztálya Köztestületének tagja (1997-)SZTE TTK Biológus Doktori Iskola vezetőségi tag (2003-)SZTE Egyetemi Doktori Tanács póttag (2006-)Pécsi Tudományegyetem TTK Biológia Doktori Iskola külső tag (2006-)Magyar Biokémiai Társaság (tag)Magyar Genetikusok Egyesülete (tag)American Society for Mycology (tag)British Mycological Society (tag)Society for General Microbiology (tag)Acta Biologica Szegediensis szerkesztőbizottsági tag (2004-)


Departamento de Microbiología y Genética, Universidad de Salamanca (gombagenetika, ipari mikrobiológia)

Laboratoire de Biologie Cellulaire Fongique, Université Lyon (gombagenetika)Institute für Biotechnologie, Technische Universität, Graz (biotechnológia)

219


Név: Zalatnai Márta



biológus

Szakképzettség: ökológus



SZTE Ökológiai Tanszék


Tudományos segédmunkatárs




Habilitáció éve:


Ösztöndíjak: Erasmus-ösztöndíj 1999 (4 hónap-Madrid)


Oktatott tárgyak: Biodiverzitás monitoring gyakorlat, Ökológiai terepgyakorlat, Speciális vizsgálati módszerek gyakorlat, Szünbotanika gyakorlat



2000-2003: PhD ösztöndíj (SZTE Ökológiai Tanszék)

2003- : Tudományos segédmunkatárs SZTE Ökológiai Tanszék


Zalatnai, M., Körmöczi, L. (2004): Fine scale pattern of the boundary zones in alkaline grasslands communities. Community Ecology 5(2): 235-246, 2004

220




Zalatnai, M., Körmöczi, L. (2004): Fine scale pattern of the boundary zones in alkaline grasslands communities. Community Ecology 5(2): 235-246, 2004



221


4.5. Nyilatkozatok

Lásd a mellékleteket!

222


V.A szakindítás kutatási és infrastrukturális feltételei

5.1. Országosan (és nemzetközileg) elismert tudományos műhely(ek) és együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

A Biológus Tanszékcsoportban az alábbi országosan (és nemzetközileg is) elismert tudományos műhelyekben folyik kutatómunka:

Az Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Hisztológiai laboratóriumában már közel 20 éve foglalkozunk a bélidegrendszer fiziológiás és pathológiás fejlődésével. E témában a kezdetektől szorosan együttműködünk az Antwerpeni Egyetem Sejtbiológiai és Hisztológiai laboratóriumával, amelynek jelenlegi vezetője Jean-Pierre Timmermans professzor. Együttműködésünk eredményeképp két Copernicus pályázatot, illetve több bilaterális együttműködésre irányuló pályázatot nyertünk el. A humán bélidegrendszer fejlődése projekt keretében két évtizede együttműködünk az ÁOK Szülészeti és Nőgyógyászati klinikáján Resch Béla professzorral. Az elmúlt években különböző, a gasztrointesztinális rendszert érintő betegség bélidegrendszerre gyakorolt hatását is vizsgáljuk, részben humán minták, részben állatmodellek segítségével. E témában az ÁOK I.sz. Belgyógyászati Klinika Wittmann Tibor professzor által vezetett Motilitás munkacsoportjával működünk együtt. Jelenleg két közös pályázatunk vár elbírálásra.Az Állattani és Sejtbiológiai Tanszék Molekuláris Neurobiológiai Laboratóriuma két fő kutatási területen végez elsősorban alap-, kisebb részben alkalmazott idegtudományi kutatásokat. A kalciumkötő fehérjékkel (elsősorban a kalmodulinnal) kapcsolatban az emlős neuronális génexpresszió szabályzását tanulmányozzuk különböző élettani, kórélettani és kísérletes állapotokban in vivo és in vitro rendszerekben. Esetleges klinikai vonatkozásai miatt fontosak lehetnek a felnőtt csontvelői eredetű őssejtszármazékok in vitro körülmények közötti differenciációjára vonatkozó kutatásaink.Biokémiai és Molekuláris Biológiai Tanszéken nemzetközileg elismert eredményes kutatás folyik az eukariota génműködés szabályozás mechanizmusának megértésére. A téma vizsgálatához a tanszék munkatársai pályázatokkal folyamatosan jelentős kutatási támogatást biztosítanak hazai (OTKA, ETT, GVOP, TeT) és külföldi (EU-FP6, ONW) forrásokból. A kromatin szerkezet és génműködés kapcsolatáról nyert eredményeiket rendszeresen rangos nemzetközi szaklapokban közlik és rendszeresen bemutatják színvonalas tudományos rendezvényeken. Munkájukban intenzíven együttműködnek több hazai és francia, spanyol és német kutatócsoportokkal. Az együttműködés részekén több szakmai konferenciát szerveztek Szegeden és számos külföldi vendégkutató tett látogatást az egységben. 2006-tól a tanszéken működik a Magyar Tudományos Akadémia Kromatinszerkezet és génműködés támogatott kutatócsoportja.Biotechnológia Tanszék műhelyei:A tanszék elsődleges profilja a megújuló energiaforrások illetve bioremediáció köré csoportosul. Nemzetközileg elismert kutatásokat folytat a mikroorganizmusok hidrogén anyagcseréjének tanulmányozása, a biohidrogén gazdaságos előállítása területén. Több EU Keretprogramban vettünk részt és állandó tagjai vagyunk a területtel kapcsolatos tudományos hálózatoknak szervezeteknek. A megújuló energiahordozók közül napjaink egyik legattraktívabb és legkönnyebben alkalmazható energiahordozója pillanatnyilag a biogáz. Élenjáró kutatásokat folytatunk a biogáz fermentációs folyamatok mikrobiális, biokémiai folyamatainak megértésében, optimalizálásában. A megújuló energiahordozók előállításának kulcskérdése a rendelkezésre álló nyersanyagok – energianövények, háztartási vagy mezőgazdasági hulladékok – fermentálható

223


szubsztráttá alakítása. Csoportunk az országban elsőként reagálva a kor kihívására olyan rendszerek kifejlesztésén dolgozik, amely hatékonyan képes a poliszaharid alapú nyersanyagok feldolgozására és alapanyagként szolgálhat a biohidrogén, biogáz vagy bioetanol gyártáshoz.Az Embertani Tanszéken a korábbi tradícióknak megfelelően a fő kutatási irányvonalat a történeti antropológiai vizsgálatok – régészeti ásatásokból származó csontvázmaradványok tanulmányozása – adja. Ezen kutatás anyagát a tanszék jelentős tudományos értékű, közel 25 ezer, a neolitikumtól Kr.u. 18. századig terjedő időszakot magában foglaló gyűjteménye biztosítja. Az un. hagyományos történeti embertani vizsgálatok mellett az utóbbi évtizedekben előtérbe kerültek a paleopatológiai kutatások. E kutatási irányvonal a tanszék munkatársainak, PhD hallgatóinak megjelent közleményei, konferenciákon történő szereplése alapján méltán nevezhető a hazai paleopatológiai kutatás „műhelyének”, aminek nemzetközi elismerését jelzi külföldi projektekben való részvétel (jelenlegi: Global History of Health) és számos külföldi kooperáció (DAAD-MÖB, 2002-2003, 2006-2007, Department of Infection, University College London, Manhattan, Kansas State University, University of La Méditerranée, Faculty of Medicine, Marseille, Department of Archeology, Ulan-Bator).A Genetikai Tanszék laboratóriumaiban Drosophila kísérleti rendszeren folynak genetikai kutatások. A muslica egyedfejlődésének ekdizon függő folyamatait tanulmányozzuk. Jelenleg elsősorban a lárvák ekdizon termelő mirigyében az ekdizon termelést lehetővé tevő fejlődési folyamatokat és azok szabályozását tanulmányozzuk. Tanulmányozzuk továbbá a Prod kromoszómális fehérje szerepét. Jelenleg tanulmányozzuk a Prod fehérje szerepét muslica kromoszómás stabilitásához nélkülözhetetlen telomer szerkezet kialakításában. A Genetikai Tanszéken az elmúlt évtizedben P-elem mutagenezis kísérletekben létrehozott mintegy 8.000 jellemzett mutáns törzsét tartjuk fel és gondozzuk. A tanszéken működő Drosophila Mutáns Törzsközpont működtetésével a törzseket hozzáférhetővé tesszük a nemzetközi drosophila kutatók számára. A Szegedi Tudományegyetem TTK Mikrobiológiai Tanszéke Magyarország egyik legjelentősebb egyetemi mikrobiológiai-mikológiai profilú kutatási egysége. A tanszéken több saját kutatási területtel rendelkező kutatócsoport működik, amelyek azonban (elsősorban a gyakorlati célú kutatási projektek megvalósításában) hatékonyan együttműködnek.A Dr. Varga János vezette kutatócsoport nemzetközileg elismert tevékenységet végez bizonyos mikroszkópikus fonalasgombák (Aspergillus) filogenetikai vizsgálatával kapcsolatban. Számos alapkutatási (OTKA) és nemzetközi kooperációs pályázat (pl. CBS) jelzi tevékenységének színvonalát. A Dr. Manczinger László vezette, elsősorban a Trichoderma és rokon fajok kutatásával foglalkozó munkacsoport a terület meghatározó hazai szakmai műhelye. Vizsgálataik érintik az említett gombák mezőgazdasági és ipari vonatkozásait éppúgy, mint az utóbbi években előtérbe került orvosi vonatkozásokat.A Dr. Avasiné Dr. Kucsera Judit vezetésével dolgozó szakmai műhely gyakorlati jelentőségű élesztőgombák (Cryptococcus, Saccharomyces, Phaffia) vizsgálatával ért el nemzetközileg elismert eredményeket. Dr. Vágvölgyi Csaba vezette járomspórás gombák vizsgálatával foglalkozó munkacsoport hazánk egyetlen, a járomspórás gombák biológiájával (elsősorban taxonómiai és genetikai vizsgálatával) foglalkozó laboratóriuma. Ez a kutatási terület Magyarországon előzmények nélküli, metodikailag problematikus és elméleti háttérismeretekben szűkölködő. Európában egyike annak a 3-4 kutatócsoportnak, amelyet ezen a kutatási területen számon tartanak.A Növénytani Tanszék egyik kutatási területe a reproduktív szervek és folyamatok vizsgálata a növények evolúciós adaptációja illetve akklimatizációja során. Ennek keretében in situ és ex situ körülmények között tanulmányozzuk a reproduktív fitneszt illetve a virág baktériumos fertőzés kialakulásában betöltött szerepét. A kísérleti objektumok védett fajok illetve környezeti stressz (nehézfémek, baktériumos fertőzés, kemikáliák) hatásának kitett kultúrnövények és gyomfajok. Ez utóbbi fajoknál a stressz indukálta fotoszintetikus változások non invazív módszerekkel történő vizsgálata jelenti a másik kutatási területet. A tanszéken végzett citológiai vizsgálatok

224


keretében sikerült fluoreszkáló riporter-molekulákat növénysejtekbe is bejuttatni és tanulmányozni a növénysejtek nyugalmi membrán-potenciálját, valamint a citoplazmikus Ca2+- és H+-koncentrációt. Ezek a kísérletek közelebb visznek bennünket a növényi szignalizációs folyamatok jobb megértéséhez, a növénysejtek életképességének kvantitatív értékeléséhez, valamint a növényi sejthalál mechanizmusának felderítéséhez. E munkákban együttműködünk hazai nemzeti parkokkal, gyümölcstermesztő kutató intézettel és a COST 864 nemzetközi kutatócsoportjával.Az SZTE TTK Növényélettani Tanszékén a növényi stresszválaszok leglényegesebb faktoraival foglakozunk a jel percepciótól és jelátadástól kezdődően a védőmechanizmusok kialakulásáig, melyek lehetővé teszik a növény szélsőséges környezeti tényezőkhöz való akklimatizációját. A Tanszék oktatási és K+F tevékenysége intenzív pályázati aktivitáson alapul (OTKA, NKFP, GVOP, PHARE, Interreg, TeT), amely lehetővé tette modern infrastruktúra kialakítását mind a növényélettan, mind a molekuláris növénybiológia területén. A Tanszék 7 oktatóval, 7 technikai és adminisztratív személyzettel, 6 PhD hallgatóval és változó számú végzős hallgatóval teljesíti feladatait.A fő kutatási és fejlesztési területek a következő témákhoz kapcsolódnak:

Az antropogén eredetű szerves és szervetlen környezetszennyező anyagok gyakran károsítják a vegetációt, mind a természetes, mind a termesztett növényzetet. A nehézfémek közül a kadmium és ólom a legtoxikusabb elemek, de a cink és réz-szennyeződés is jelentős károkat okozhatnak. A jelenlegi NKFP konzorciális projektünkben annak a fitoremediációs lehetőségét tanulmányozzuk, hogy a nehézfémmel szennyezett ártéri területek miként tisztíthatóak meg nehézfémeket akkumuláló növényekkel. A nehézfémek akkumulációját atomabszorpciós spektrofotometriásan határozzuk meg, ugyanakkor a fémkelátoló mechanizmusok (fitokelationok) részvételét HPLC analízissel követjük.

Intenzív kutatómunkát végzünk a növények abiotikus stressz akklimatizációját illetően: szintén NKFP konzorciális projekt keretében búza ozmotikus stressz válaszait tanulmányozzuk, mely eredmények a szárazságtűrés mechanizmusának megértését célozzák. Az ozmotikus adaptáció komponenseinek (szénhidrátok, cukoralkoholok, poliaminok) meghatározásán túlmenően tanulmányozzuk a háttérben működő hormonális szabályozó rendszereket, így az etilén és az abszcizinsav szerepét. Módszertanilag itt gázkromatográfiás és kompetitív ELISA módszereket alkalmazunk. Legfontosabb feladatunk a búza szemfeltöltődési folyamatainak követése. Jellemezzük az oxidatív stressz elleni védőmechanizmusokat, a kiterjedt antioxidáns enzimrendszer elemeit (SOD, Cat, GPX, GR, GST) spektrofotometriásan és natív gél-elektroforézissel. A glutation S-transzferázt kódoló géneket valós idejű PCR alkalmazásával és in silico módszerrel határozzuk meg.

A Sejtbiológiai Laboratóriumban a modern Zeiss Axiovision 200M fluoreszcenciás mikroszkóp a nitrogén monoxid és más, a jelátvitelben is szerepet játszó komponensek in vivo és in situ vizsgálatát teszi lehetővé: ez a lehetőség nem csak a az ozmotikus és oxidatív stressz-válaszok szempontjából fontos, hanem a gyökérképződés és gyökér architektúra kialakulásának folyamatát is lehetővé teszi. Tanulmányozzuk az auxin autotrófia szövettenyészetekben való kialakulásának hormonális, és jelátviteli hátterét is. Itt az auxin jelátviteli útjában meghatározott pontokon antagonistákat vagy inhibitorokat alkalmazunk.

A Fotoszintézis és Membrántranszport Csoport a nitrogén monoxid fotoszintézisre és a sztómazáró sejtek iontranszportjára való hatását vizsgálja. A laboratórium felszereltsége kiváló: egyetlen sejten együtt mérhető a fluoreszcencia indukciós kinetika és az iontranszport csatorna mechanizmusa. Korábbi eredmények születtek a sztómazáró sejtek ion transzport szabályozásával, és egy virális kálium-csatorna működési mechanizmusára vonatkozóan.

A Nitrogén és Szén-metabolizmus laboratóriumban a nitrogén asszimiláció elsődleges és remobilizációs lépéseit tanulmányozzuk: főleg a citplazmikus és kloroplasztban elhelyezkedő glutamin szintetáz (GS1 és GS2) enzimaktivitásokon keresztül. Az in vivo és in vitro detektáláson kívül poliakrilamid gélelektroforézist, valamint GS-specifikus antitesttel Western-blot technikát

225


alkalmazunk. A laboratórium munkája egyrészt a stressz-tolerancia kutatáshoz járul hozzá, másrészt az Al-toxicitás mechanizmusára irányul.

A Növényélettani Tanszék nemzetközi kapcsolatai az elmúlt 5 évben:Vrije Universiteit Brussels (VUB), Plantenfysiologie-Plantengenetica (Prof. M. Jacobs, Prof. N. Koedam, Dr. J. Bogemans) Brussels, Belgium Rijks Universitair Centrum Antwerpen (RUCA) Plantenfysiologie en biochemie (Prof. H. Asard)

Antwerpen, Belgium Ben-Gurion University of the Negev, J. Blaustein Institute for Desert Research, Biostress

Reserach Laboratory (Prof. H.S. Lips) Sede Boqer, Israel Darmstadt University of Technology, Institute of Botany Membrane Biophysics (Prof. G. Thiel)

Darmstadt, Germany Banat's University of Agricultural Sciences (Prof. G. Nedelea,) Timisoara, Romania Chonnam National University, Agricultural Plant Stress Research Center (APSRC) (Prof. Gap

Chae Chung), Kwangju, Korea Az Összehasonlító Élettani Tanszék a központi idegrendszeri kutatások műhelyi között nemzetközileg is kiemelkedő jelentőségű. A legrangosabb nemzetközi lapokban jelennek publikációik, nagy összegű hazai és nemzetközi pályázatokat nyertek el (OTKA, ETT, GVOP, RET, TeT, Wellcome, European Young Investigators Award). Négy tudományos műhely működik a tanszéken: egy kutatócsoport az epilepszia keletkezésének, a tükörfókusz kialakulásának, a folyamat progrediálódásának mechanizmusával foglalkozik. Egy másik kutatócsoport a kérgi neuronhálózatok szerveződésével, a hálózaton belüli aktivitások processzálódásával, integrációjával foglalkozik. Van egy munkacsoport mely a neuroprotekció lehetőségeit vizsgálja traumás agyi sérülések, kóros agyi folyamatok, neurodegeneratív betegségek esetén. A tanszéken működik egy endokrinológiával, neuroendokrinológiával foglalkozó munkacsoport is. A felsorolt munkacsoportok széles metodikai repertoárral rendelkeznek, a molekuláris biológiai módszerektől a mikroelektrofiziológiai (pl. patch clamp elvezetések) vizsgálatokon, az elektronmikroszkópián, immunhisztokémián, fluorescens mikroszkópián át a magatartásvizsgáló módszerekig.Az Ökológiai Tanszék kutatásai hagyományosan a terresztris ökológiai területekre koncentrálnak, melynek legfontosabb területét a Duna-Tisza közi homokhátság közösségszerveződésének hosszú távú vizsgálata jelenti. E témakörre szerveződött, botanikusokat és zoológusokat tömörítő csoport több évtizedes munkája során feltártuk a homokpusztai életközösségek élőhelyi viszonyainak (elsősorban a tájhasználat és klimatikus viszonyok) változása és a közösségi átalakulások kapcsolatát. E témakörben szorosan együttműködtünk a vácrátóti Ökológiai és Botanikai Kutatóintézettel (ÖBKI), valamint a Kiskunsági Nemzeti Parkkal. Az ország területén több élőhely-rekonstrukciós programot bonyolítottunk három nemzeti park területén és részben szintén az ÖBKI közreműködésével. Európai ökológiai és faunisztikai programunk több kutatóintézettel és egyetemmel (Finnország, Lengyelország, Spanyolország, Belgium, Románia) kialakult kapcsolataink keretében zajlik eredményesen. Új színfoltot jelent a Szegedi Biológiai Kutatóközponttal közösen működtetett Molekuláris biodiverzitás laboratóriumunk, ahol több növény- és állatcsoport filogenetikai vizsgálatai folynak részben hazai (Kőszeg) részben külföldi (Anglia) partnerek közreműködésével.

5.2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!):

A 2007. májusában átadandó Újszegedi Biológus Tanszékcsoporti épület 4 tanszékünknek ad helyet (Ökológiai, Növénybiológiai, Embertani és Biotechnológiai Tanszékek), míg a régi épületben a Genetikai, Biokémiai és Molekuláris Biológiai, Mikrobiológiai és Összehasonlító

226


Élettani-Állattani Tanszék kap helyet, és itt található a Biológia Szakmódszertan Csoport is. Itt két nagy előadó (256 és 92 fős), két kis előadó 60 és 25 fős) áll rendelkezésre. A Természettudományi Kar és a JGYTFK további tantermekkel és előadókkal rendelkezik. Az alapozó tárgyak oktatásához igénybe vesszük a Kémiai Tanszékcsoport három nagyelőadóját (200-100 fő/terem), és a 2005. decemberében átadott Tudományos és Információs Központ (TIK) 650, 140 fős, illetve 2 db 100 fős előadóját is. Nyolc tanszékünk és a szakmódszertan rendelkezik 20-36 fő egyidejű munkájára szolgáló gyakorlati termekkel, és nyolc, körülbelül ugyanekkora szemináriumi teremmel. Szabadon választható kurzusaink megtartására igénybe vesszük a TTK Irinyi épületének középméretű, 40-60 főt befogadó előadóit is.

Hallgatói laboratóriumaink eszközellátottsága jó, az egyetemek általános eszközellátottságának megfelelő. Egyes tanszékeinknek, így pl. a Biotechnológiai, Genetikai, a Biokémiai-Molekuláris Biológiai, a Mikrobiológiai és az Összehasonlító Élettani Tanszékeknek sikerült az ország legkorszerűbbjei közé sorolható oktató laboratóriumot létrehoznia. A gyakorlati képzéshez egyéb szegedi intézmények is hozzájárulnak. Két, összesen 60 és 40 munkahellyel rendelkező számítástechnikai laboratóriumunk van, de a hallgatók minden tanszéken kapnak internet hozzáférhetőségi lehetőséget. A növényrendszertan és a vegetációtérképezés számára szükséges fajismeret egy részét hallgatóink az egyetemi füvészkertben sjátíthatják el.

A TIK számítógép bázisa (csaknem 400 munkahely), és az ország legkorszerűbb egyetemi könyvtárának tekinthető egységesített könyvtár is hallgatóink rendelkezésére áll (http://www.bibl.u-szeged.hu). A nyelvi lektorátuson a legfontosabb világnyelvek (angol, német, francia, spanyol, olasz, orosz) elsajátítása történhet.

Az általános állami juttatásokon kívül az SZTE hallgatói lakhatási támogatásban (3000-15000 Ft/hó) és jegyzettámogatásban (1800-2700 Ft/félév) részesülnek. A jegyzetellátottság a szakmai alapozó és törzstárgyak vonatkozásában jó, ehhez nagymértékben hozzájárul a JATEPress és a Juhász Gyula Kiadó kiterjedt pályázati és üzleti tevékenysége.

A tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adatnyilvántartás teljes egészében automatikus. Az ETR (Egységes Tanulmányi Rendszer) egyszerűen és gyorsan működik mind a kurzusfelvétel, mind a tanulmányok értékelése és az eredmények nyilvántartása területén. (https://www.etr.u-szeged.hu/etr/default.aspx). A hallgatók számára minden tanulmányi üggyel, oktatással kapcsolatos információ, az egyetemi szabályzatok és a hallgatói ügyek intézéséhez szükséges űrlapok elérhetőek az egyetem weboldalán (http://www.u-szeged.hu/). A hallgatók kultúrált szórakozását a JATE Klub irodalmi és művészeti programjai, valamint időszakos rendezvények (pl. kari napok) biztosítják. A Hallgatói Önkormányzat ingyenes színházbérleti kvótával rendelkezik a Szegedi Nemzeti Színházban az Universitas bérlet keretében.

A hallgatók rendelkezésére áll egy nagyobb sporttelep és a kollégiumok sportpályái. Szintén hallgatói támogatás a Szegedi Sportuszodában kapott ingyenes esti úszási lehetőség.

A Biológus Tanszékcsoport kiterjedt nemzetközi és hazai pályázati tevékenységet folytat. Így a hallgatók képzéséhez hozzájárulnak a nagy pályázatok rezsijéből befolyt összegek (Dél-Alföldi Regionális Tudásközpont, a RET pályázatai (Prof. Dr. Toldi József), az European Young Investigator pályázatán elnyert összeg (Prof. Dr. Tamás Gábor), az OTKA és más hazai pályázatok rezsijei, és a levelező képzésből befolyt összegek. A hallgatók élvezik a pályázatok eredményeképpen tovább fejleszthető tudományos műszerpark új módszertani lehetőségeit is.

227




5.3. Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

NYILATKOZAT

A biológus MSc (mesterszak) indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás a Szegedi Tudományegyetemen rendelkezésre áll, és évfolyamonként 130-140 hallgató képzését teszi lehetővé.

Szeged, 2007. május

……………………….. Dr. Szabó Gábor egyetemi tanár

rektor

228


VI.Székhelyen kívül indítandó képzés bemutatása

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot a székhelyen kívül indítandó

Nincs ilyen.

229


VII.A TÁVOKTATÁSI KÉPZÉSI FORMA SPECIÁLIS FELTÉTELEI

Az Útmutató I-V. fejezete szerint összeállított anyagot képzési formától függetlenül minden szakindítási kérelemnek tartalmaznia kell. Távoktatási képzés esetén ezt ki kell egészíteni egy további VI. fejezettel, mely az alábbiak szerint összeállított dokumentumokat tartalmazza.

Nincs ilyen.

230

a mesterképzésre vonatkozó akkreditációs … · web viewtÁrgy ea. gy. lab. jel. kr. felelős...

Documents