a mezŐgazdasÁgi jÖvedelmek kiegÉszÍtÉsÉnek …repo.aki.gov.hu/1442/1/at_2008_05.pdf ·...

Agrárgazdasági Kutató Intézet

A MEZŐGAZDASÁGI JÖVEDELMEK KIEGÉSZÍTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI

Budapest 2008

AK I

AK I

2

Agrárgazdasági Tanulmányok 2008. 5. szám

Kiadja:

az Agrárgazdasági Kutató Intézet

Főigazgató:

Udovecz Gábor

Szerkesztőbizottság:

Dorgai László, Kartali János, Kapronczai István, Kovács Gábor, Mihók Zsolt (titkár), Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor

Készült:

A Vidékfejlesztési Igazgatóság Vidékpolitikai Osztályán

Opponensek:

Dr. Káposzta József egyetemi docens, Szent István Egyetem, Gazdaság és Társadalomtudományi Kar,

Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

Dr. Kovács Teréz tudományos főmunkatárs, egyetemi docens, MTA RKK Dunántúli Tudományos Intézet

HU ISSN 1418 2122ISBN 978 963 491 520 1

Szerző:

Hamza Eszter

Közreműködött:

Kis-Csatári EszterKiss András

Korondiné Dobolyi Emese

AK I

3

Tartalomjegyzék

Bevezetés ........................................................................................................................................... 5

1. A mezőgazdasági jövedelem kiegészítés indítékai és eszközei – alapfogalmak ............................ 71.1. A gazdaságon belüli tevékenységbővítés ................................................................................ 81.2. A gazdaságon kívüli (off-farm) jövedelemszerzés ................................................................ 11

2. A gazdaságon belüli tevékenységbővítés nemzetközi tapasztalatai ............................................ 152.1. A tevékenységbővítés mértéke, jellemzői az Európai Unióban ............................................. 152.2. A tevékenységbővítés Angliában – egy kutatás tapasztalatai ................................................ 22

3. A gazdaságon belüli tevékenységbővítés Magyarországon ......................................................... 273.1. A tevékenységbővítés múltja ................................................................................................ 273.2. A tevékenységbővítés jelenlegi szerepe a statisztikák tükrében ........................................... 29

3.2.1. A diverzifikált tevékenységek ......................................................................................... 313.2.2. Az egyéni gazdálkodók sajátosságai ............................................................................... 353.2.3. A tevékenységbővítés és a gazdaságméret összefüggése a

tesztüzemi rendszer adatai alapján ................................................................................. 363.3. Tevékenységdiverzifikáció a vidékfejlesztési támogatási rendszerben ................................. 37

4. A tevékenységbővítés motiváló tényezői, jövedelem-kiegészítésben betöltött szerepe, sikerek és buktatók ........................................................................................... 43

5. A mezőgazdasági termelők, vállalkozások tevékenységbővítésének kilátásai Magyarországon ........................................................................................................................... 49

Összefoglalás ................................................................................................................................... 55

Summary .......................................................................................................................................... 63

Kivonat ............................................................................................................................................. 71

Abstract ............................................................................................................................................ 72

Irodalomjegyzék .............................................................................................................................. 73

Táblázatok jegyzéke ......................................................................................................................... 77

Mellékletek ...................................................................................................................................... 79

Mellékletek jegyzéke ....................................................................................................................... 80

Függelék ........................................................................................................................................... 95

A sorozatban eddig megjelent tanulmányok .................................................................................. 107

BevezetésAK I

5

Bevezetés

A mezőgazdasági termelés egyik legfontosabb sajátossága a természet által meghatározott szezonalitás, melynek nyomán – különösen a növénytermesztésben – csúcsidőszakok és holtidő-szakok váltják egymást. A holtidőszakokban a mezőgazdaságban dolgozók, gazdálkodók, szabad munkaerő- és eszközkapacitásuk felhasználásával a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevé-kenységek végzésével igyekeznek jövedelmüket kiegészíteni. Ez az „egyéb”, vagy „kiegészítő” tevékenység minden korban, némiképp eltérő tartalommal és eltérő környezetben, de mindig is jellemző volt a mezőgazdaságban.

Az utóbbi években a sokfunkciós mezőgazdaság, a mezőgazdasági tevékenységbővítés, vagy diverzifikáció igen népszerű témák a vidékfejlesztéssel foglalkozó szakemberek körében, így a kapcsolatos szakirodalom is rendkívül gazdag és változatos. A vidék népességmegtartó képessé-gével, a mezőgazdaságból élők megélhetésének és jövedelemszerzési lehetőségeinek bővítésével, a fenntartható mezőgazdasággal kapcsolatos cikkek, előadások, tanulmányok ajánlásai között szinte kivétel nélkül megtalálható a vidéken élők, különösen a mezőgazdasági termelők jövedelemszerző tevékenységeinek bővítése, a gazdaságon belüli és a gazdaságon kívüli diverzifikáció, azon belül főként a falusi turizmus hangsúlyozása. A téma fontosságának nyomatékosítása az elmúlt években az agrár- és vidékpolitikában is egyre inkább előtérbe került. Adódik azonban a kérdés, hogy ez a sokszor hangoztatott „megoldás” valós lehetőségként szolgál-e a mezőgazdaságból élők jövedelem-szerzési és megélhetési gondjainak mérséklésére.

A tanulmány célja, hogy reális képet adjon a mezőgazdasággal foglalkozó családok és vál-lalkozások jövedelem-kiegészítési lehetőségeiről, azon belül is a gazdaság erőforrásaihoz kötődő, a hagyományos mezőgazdasági alaptevékenységen (szántóföldi növénytermelés, állattenyészés, kertészet, szőlő- gyümölcstermelés) kívüli termelő-szolgáltató tevékenységek – általánosan elter-jedt szóhasználattal élve a tevékenységbővítés, vagy diverzifikáció – mértékéről, jelenlegi súlyáról, arról, hogy ezen a téren hol áll most, és merre tart Magyarország. A tanulmány célja továbbá, hogy – területi összefüggésben is – bemutassa a főbb diverzifikált tevékenységeket, a diverzifikált tevé-kenységet folytató gazdaságok, gazdaságvezetők jellemzőit. A dolgozat arra is keresi a választ, hogy melyek a tevékenységbővítés legfőbb motiváló tényezői, mik lehetnek a buktatói, illetőleg azok a gazdaságok, amelyek eredményesen bővítik tevékenységi körüket, minek köszönhetik sikerüket.

Az első fejezetben a mezőgazdasági jövedelem-kiegészítés eszközeinek számbavétele és az alapfogalmak tisztázása után a tanulmány röviden foglalkozik a gazdaságon kívüli jövedelemszer-zés kérdéskörével.

A tanulmány második fejezete az Európai Unió országaiban vizsgálja a tevékenységbőví-tés mértékét, főbb jellemzőit a Gazdaságszerkezeti Összeírás (Farm Structure Survey) statisztikai adatai és szakirodalmi információk alapján. A fejezetben egy empirikus kutatás főbb tapasztala-tait is összefoglalom egy olyan országban (Angliában), ahol a tevékenységbővítés (nemzetközi szakirodalomban elterjedt szóhasználattal élve farmdiverzifikáció) mértéke – számát és arányait tekintve – az uniós országok közül az egyik legnagyobb. Ezek a tapasztalatok hazánk számára is tanúságul szolgálhatnak.

A harmadik fejezet a diverzifikáció magyarországi helyzetét, jellemzőit tárgyalja. A tevé-kenységbővítés múltjának rövid áttekintése után jelenlegi helyzetének, jellemzőinek, szerepének értékelése – több forrásra támaszkodva – történik. A legfőbb információforrást a 2000. évi Álta-lános Mezőgazdasági Összeírásból, továbbá a Gazdaságszerkezeti Összeírás 2003 és 2005. évekre vonatkozó magyarországi publikált kiadványaiból, az Eurostat számára történő „Farm Structure

BevezetésAK I

6

Survey” KSH adatszolgáltatásából, valamint a 2005. évre vonatkozó Tesztüzemi adatgyűjtésből rendelkezésre álló statisztikai adatok jelentik, amelyek lehetőséget adnak a diverzifikáció mértéké-nek, térségi (megyei, regionális) jellemzőinek, a gazdaságmérettel kapcsolatos összefüggéseknek, az egyes diverzifikált tevékenységeknek, valamint a gazdálkodók főbb jellemzőinek vizsgálatára. A statisztikai adatok mellett az elmúlt évek vidékfejlesztési támogatási programjai – Vidékfejlesz-tési Célelőirányzat (VFC), a SAPARD, valamint az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) – keretében tevékenységbővítésre, alternatív jövedelemszerzésre támogatást kapott gazda-ságok, pályázók adatait is elemzem.

A statisztikai és pályázati adatokból nyert információkat empirikus vizsgálatok eredményei egészítik ki. A tanulmány negyedik fejezetében beszámolok a saját kérdőíves és interjús vizsgálatom eredményeiről. A kutatás keretében falugazdászokkal, illetve egy gazdálkodó polgármesterrel foly-tattam beszélgetést, továbbá kérdőív alapján olyan őstermelőket, egyéni gazdálkodókat kérdeztem meg, akik a SAPARD és AVOP keretében tevékenység diverzifikációra irányuló jogcímen sikeresen pályáztak és már befejezett projekttel rendelkeznek. A felmérés elsősorban a tevékenységbővítés adott gazdaságban betöltött szerepét, a diverzifikált tevékenység indításának indokait, motiváló tényezőit, annak előnyeit, hátrányait, valamint az új tevékenység folytatásának buktató és sikert befolyásoló tényezőit vizsgálja.

A tanulmány utolsó fejezetében kísérletet teszek arra, hogy a kutatás során feltárt tendenciák, információk, tapasztalatok, valamint az agrár- és vidékfejlesztési politika formálódása, támogatási prioritásai alapján megfogalmazzam a mezőgazdasági termelők, vállalkozások tevékenységbővíté-sének magyarországi kilátásait, az egyes diverzifikált tevékenységek jövőbeni szerepét.

A tanulmány egy részletesebb átfogóbb kutatás első lépésének tekinthető, hiszen számos kér-dés megválaszolása meghaladja a dolgozat kereteit. Adódik például a kérdés, hogy vajon mekkora az alaptevékenységen kívüli tevékenységekből elérhető jövedelem nagysága, vagy hogy mekkora adott tevékenység gazdasági súlya. Makrogazdasági szinten vannak-e mérhető, ha igen milyen gazdasági, társadalmi hatásai (munkahelyteremtésre, népességmegtartásra, szociális feszültségek csökkentésére, helyi erőforrások kihasználására, területi különbségek csökkentésére)? Mivel a tevé-kenységek természetüknél fogva igen sokrétűek, adott gazdaságban betöltött szerepük, gazdasági súlyuk rendkívül változó, ezekre a kérdésre adatok híján csak egy átfogó, reprezentatív felmérés tudna megközelítő választ adni.

A mezőgazdasági jövedelem kiegészítés indítékai és eszközei – alapfogalmakAK I

7

1. A mezőgazdasági jövedelem kiegészítés indítékai és eszközei – alapfogalmak

A mezőgazdasági árutermelés alacsony jövedelmezősége, magas időjárási és értékesí-tési kockázata, szezonális és egyre csökkenő élőmunka igénye miatt egyre kevesebb gazdaság – legyen az akár egyéni- vagy társas vállalkozás – alapozza jövedelmét kizárólag a mezőgazdasági alaptevékenységre. Sokan kényszerből, illetve gazdasági vagy más megfontolásból jövedelmüket a hagyományos agrártermelésen kívül más forrásokból is kiegészítik. A jövedelem kiegészítés több-féle tevékenység útján és forrásból történhet. Módos és szerzőtársai (Módos et al., 2001) szerint a mezőgazdasági családok jövedelmének összetétele (források szerint) a következőkből tevődik össze:

saját mezőgazdasági tevékenység,• mezőgazdasági melléktevékenységek,• más, a gazdaság erőforrásaira épülő nem mezőgazdasági tevékenységek,• gazdaságon kívüli munkavállalás,• pénztranszferek, nyugdíjak (pl. adó-visszatérítések, támogatások),• befektetések, megtakarítások és a kapott bérleti díjak.•

A mezőgazdasági vállalkozások jövedelem-kiegészítése kapcsán a leggyakrabban felme-rülő fogalom a mezőgazdasági tevékenységbővítés, más szóval tevékenységdiverzifikáció illetve diverzifikáció vagy ugyanezt jelenti a nemzetközi szakirodalomban használt farmdiverzifiká-ció, amely a hazai és nemzetközi szakirodalomban sokszor együtt szerepel a soktevékenységűség (pluriactivity), a multifunkcionalitás és a fenntarthatóság kifejezésekkel.

Vannak szakemberek, akik szerint a soktevékenységűség (pluriacivity) a diverzifikáció tágabb értelmezése (Nawaratne et al., 2001). Más szerzők szerint a soktevékenységűség olyan tevé-kenységbővítés, amikor a gazdálkodók a gazdaságon kívül is végeznek jövedelemszerző tevékeny-séget, míg a diverzifikáció fogalom alatt azt kell érteni, amikor a gazdaságban lévő erőforrások felhasználásával végez a gazdálkodó mezőgazdasági, vagy nem mezőgazdasági tevékenységeket (Gyulai - Laki, 2005). A szerzőpáros szerint „a családi gazdaságok tevékenységüket akkor diverzi-fikálják, amikor a rendelkezésre álló erőforrásaikat másként (vagyis nem közvetlenül a mezőgazda-sági alapanyag-termelésben) használják fel, míg a gazdaság jövedelemforrásainak kiszélesítésével soktevékenységűvé válnak.”

A mezőgazdaság multifunkcionális jellege alatt azt kell érteni, hogy a mezőgazdaság elsődleges (termelési) funkcióján felül az agrártevékenységek hozzájárulnak a táj- és a környezet-védelemhez, a megújítható természeti erőforrások fenntartásához, a biodiverzitás megőrzéséhez, valamint a vidék társadalmi-gazdasági életképességének fenntartásához. A diverzifikációnak és a multifunkcionalitásnak tehát sok közös területe van, de ahogy Fehér Alajos megfogalmazza, mind-kettő a gazdaságon belüli tevékenységekre vonatkozik. A szerző szerint azonban a multifunkcio-nalitás magában foglalja a konvencionális mezőgazdasági tevékenységeket is, míg a diverzifikáció a hagyományostól eltérő tevékenységekre vonatkozik. Így a multifunkcionalitás egy általánosabb, szélesebb körű fogalomnak tekinthető (Fehér, 2005).

A diverzifikáció a mezőgazdaságban a fenntarthatóság felé való elmozdulás egyik eszköze is (Gyulai - Laki, 2005). Fenntartható mezőgazdaságról pedig Kopasz szerint akkor beszélünk, amikor a mezőgazdaság tartósan olyan helyzetben van, hogy többféle funkcióját (termelési, környe-zeti, társadalmi-gazdasági) egyaránt el tudja látni (Kopasz, 2005).


8

1.1. A gazdaságon belüli tevékenységbővítés

A gazdaságon belüli tevékenységbővítés célját tekintve viszonylag egységes a szakemberek véleménye, miszerint az a hagyományos mezőgazdasági termelés mellett új lehetőségeket teremt a gazdaságok jövedelemszerzéséhez, és ennélfogva a gazdálkodók jövedelme kevésbé függ az egye-düliként végzett mezőgazdasági alaptevékenységtől, így a gazdálkodók kevésbé kiszolgáltatottak az ingadozó gazdasági és időjárási tényezőknek (Barghouti et al., 2004).

A fogalmi meghatározás azonban már korántsem egységes a szakirodalomban, hiszen a témá-val foglalkozó szerzők többféle megközelítésből vizsgálják a témát. Vannak akik a végzett tevékeny-ség jellege és helye szempontjából (Kopasz, 2004), a tevékenység gazdálkodáshoz és földterülethez kötődő viszonya alapján (Kopasz, 2004; Griffiths, (1987) In Fehér - Czimbalmas, 2003) közelítik meg, és vannak akik az erőforrás-felhasználás (Gyulai - Laki, 2005), illetve a képződött jövede-lem gazdasághoz fűződő kapcsolata (Ilbery et al., 1996) alapján vizsgálják. E szempontok alapján szűkebb és tágabb értelmezések sora található a szakirodalomban, mely jelzi a téma komplexitását.

Konkrétan néhány példa amelyekben a leginkább eltérőek az álláspontok:

Vannak, akik a tevékenységbővítést egészen tágan értelmezik, szerintük az gyakorlatilag megegyezik a pluriactivity (soktevékenységűség) fogalmával, így a gazdaságon kívüli munkavég-zést, vagy vállalkozást is annak tekintik (Delgado - Siamwalla, 1997; Boulay, 2002). Ezzel szem-ben egyesek (Griffiths, 1987) a tevékenységbővítés (diverzifikáció) alatt csak a gazdaságon belüli nem mezőgazdasági tevékenységeket érti, míg mások (Ilbery, 1996) szerint a diverzifikáció fogal-mába beleértendő minden olyan mezőgazdasági tevékenység is, ami kívül esik az úgynevezett hagyományos, konvencionális mezőgazdasági alaptevékenységen (szántóföldi növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, szőlő- gyümölcstermelés). Ilyen tevékenységek például az ökológiai gaz-dálkodás (más szóval biogazdálkodás), illetve különféle speciális (nem konvencionális) növényfa-jok termelése, állatok tartása, az erdőgazdálkodás és halászat. Felvetődik persze a kérdés, hogy mit tekintsünk speciális növény és állatfajnak, hiszen ez országonként, régiónként igencsak változó.

Az sem egyértelmű, hogy vajon a tevékenységbővítés fogalmába csak a jövedelemszerző tevékenységeket, vagy a gazdaság erőforrásaira alapozott passzív jövedelemforrásokat is beleértsük. A University of Exeter Vidéki Kutatások Központjának 2002-es tanulmányában a diverzifikációt (farmdiverzifikációt) a következő képen tipologizálják:

Struktúrális diverzifikáció:

Turizmus (szálláshely, rekreációs szolgáltatás, vagy ezek kombinációja).1. Hozzáadott érték növelés (direktértékesítés, élelmiszer és nem élelmiszer termék 2. feldolgozás).

Mezőgazdasági diverzifikáció

Nem konvencionális mezőgazdasági alapanyag-termelés (növénytermelés: pl. különleges 1. fűszer és gyógynövények; állattenyésztés: pl. szarvas, hal, strucc).Ökológiai gazdálkodás.2. Erdőgazdálkodás (energia-, rekreációs-, vadállomány megőrzési célú erdőművelés).3. Mezőgazdasági szerződéses munkavégzés.4.


9

Passzív diverzifikáció

Föld bérbeadás.1. Épület bérbeadás.2.

Jelen tanulmányban osztva Fehér Alajos véleményét, a diverzifikáció, vagy más szóval mezőgazdasági tevékenységbővítés fogalma alatt a gazdaságon belüli mezőgazdasági és nem mezőgazdasági tevékenységek körének kiszélesítését (Fehér, 2005) értem és ennek vizsgálatára törekszem.

A tanulmányban ennek megfelelően – leginkább Ilbery álláspontját képviselve – a mező-gazdasági tevékenységbővítés fogalmába azokat a hagyományos mezőgazdasági alaptevé-kenységen (szántóföldi növénytermelés, állattenyésztés, kertészet, szőlő- gyümölcstermelés) kívüli mezőgazdasági és nem mezőgazdasági (tehát ipari, szolgáltatási) jellegű tevékenységeket értem bele, amelyek a gazdaság saját erőforrásaihoz (munkaerő, gépek, eszközök, földterület, épületek) kötődnek. Ilyen, a hagyományostól eltérő mezőgazdasági tevékenységek közé sorolom az ökológiai gazdálkodást és a speciális növényfajok termesztését vagy állatok tenyésztését. Ugyan-akkor nem sorolom a diverzifikáció fogalomkörébe a Natura 2000 területeken való mezőgazdasági alaptevékenység végzését, valamint az ökológiai gazdálkodási célprogramokon kívül eső agrár- környezetgazdálkodási célprogramok alá tartozó mezőgazdálkodási tevékenységet, mivel ez a típusú gazdálkodás a meglehetősen „laza” kritériumrendszer alapján nem sokban különbözik a hagyo-mányos mezőgazdasági alaptevékenységektől, valamint a végtermék sem kap semmilyen meg- különböztetett jelzést, védjegyet, mint az ökológiai gazdálkodás esetében.

Mindezek alapján a tevékenységbővítéssel foglalkozó gazdaságok értelmezésem szerint az alábbi három típusba sorolhatók (Hamza - Ludvig, 2006):

1. Mezőgazdasági alaptevékenység-bővítés: újszerű, speciális növényfajok termesztése és állatfajok tenyésztése, ökológiai gazdálkodás, energianövények termesztése, állatok bértartása, erdőgazdálkodás, halgazdálkodás.

2. Hozzáadott-értéknövelés(vertikálistermelésbővítés): a mezőgazdasági alaptevékenység során előállított élelmiszer- és/vagy nem élelmiszercélú termékfeldolgozás, marketing, közvetlen értékesítés.

3. Mezőgazdasági termeléstől elválasztható (nem mezőgazdasági) tevékenységbővítés: falusi- és agroturizmus, vendéglátás, szabadidős tevékenységekhez kapcsolódó szol-gáltatások (például lovagoltatás, vadásztatás, sporthorgászat), kézműipar, mezőgazda-sági szolgáltatás (gépi, műszaki), tárolás, tájfenntartási-, tájrendezési feladatok ellátása (tereprendezés, vizesárkok karbantartása, út menti rézsű kaszálása, fásítás), vadon termő gyógynövények, erdei melléktermékek gyűjtése.

Ezeknek a csoportoknak, típusoknak nagyon fontos tulajdonsága, hogy folyamatosan átjár-hatók és nem határolhatók el élesen egymástól, hiszen a fent említett tevékenységtípusok akár kom-bináltan is megvalósíthatók. A tevékenységek mindig a piac változó igényeihez mérten alakulhatnak, így térben és időben változhat, hogy mit tekinthetünk diverzifikációnak. Például az a növény vagy állatfaj, ami egyik országban speciálisnak számít, az esetleg máshol teljesen mindennapi. Az energia célú növénytermesztés, a megújuló energiatermelés (pl. biomassza), vagy az ökológiai gaz-dálkodás ma még Magyarországon kuriózumnak számít, ezért diverzifikációnak tekinthető azonban ki tudja, néhány évtized múlva már lehet, hogy a „hagyományos” tevékenységek közé soroljuk.


10

A 1. ábra segítségével áttekinthetjük a mezőgazdasági vállalkozások lehetséges jövedelem-szerzési tevékenységeit és azok kapcsolatrendszerét attól függően, hogy az a vállalkozás erőforrá-saira alapozott, vagy attól független, illetve a tevékenység kötődik-e a mezőgazdasághoz, vagy más nemzetgazdasági ághoz tartozik. Ezek az alapvető tulajdonságok ugyanis meghatározzák az adott tevékenységi körre a szakirodalomban használt terminológiát, amely, mint ahogy az előzőekben láthattuk, korántsem egységes.

Azokat a jövedelemszerző tevékenységeket, amelyeket a gazdaságon belül, szorosan a gazdasághoz tartozó erőforrások (munkaerő, épület, gép, eszköz, föld) felhasználásával végeznek on-farm tevékenységeknek, vagy gazdaságon belüli tevékenységeknek nevezzük. A gazdaságon kívüli jövedelemszerző munkavégzés, vagy vállalkozási tevékenység az úgynevezett off-farm, vagy gazdaságon kívüli tevékenység. Mind az on-farm, mind az off-farm tevékenységeket megkülönböz-tethetjük aszerint, hogy azok nemzetgazdasági ágazathoz való tartozásuk szerint mezőgazdasági vagy nem mezőgazdasági tevékenységek. Az ábrában példaszerűen csak a leggyakrabban előfor-duló tevékenység típusok vannak feltüntetve a teljesség igénye nélkül.

1. ábraA gazdaságon belüli és a gazdaságon kívüli jövedelemszerző

tevékenységek kapcsolatrendszere

* Az erdő-, vad- és halgazdálkodás nem tartozik bele.Forrás: A Department for Environment Food and Rural Affairs (2003): Diversification in Agriculture http://statistics.defra.gov.uk/esg/reports/divagri.pdf felhasználásával, saját összeállítás


11

A tanulmány részletesen a tevékenységbővítés, vagy diverzifikáció fogalomkörébe tartozó tevékenységekkel mint jövedelem-kiegészítési lehetőségekkel foglalkozik. Mindemellett egy rövid fejezet erejéig ki kell térni a gazdaságon kívüli jövedelemszerzés vizsgálatára is, hiszen a részmun-kaidős gazdálkodás országonként ugyan eltérő mértékben de jelentős.

1.2. A gazdaságon kívüli (off-farm) jövedelemszerzés

A gazdaságon kívüli jövedelem több forrásból származhat. A legfőbb jövedelemforrás a főál-lásban vagy kiegészítő jelleggel folytatott munkavégzés illetve a nyugdíj, de jelentős jövedelemre tehetnek szert a gazdálkodók a különböző támogatásokból is. További jövedelemforrások lehetnek a különböző szociális juttatások, bérleti díjak, egyéb pénztranszferek.

Részletes, statisztikailag is felmért információkkal azokról a gazdaságokról (egyéni gazda-ságokról) rendelkezünk, amelyekben a családi munkaerőnek a gazdaságon kívüli munkavégzésből származó jövedelme van. Ezek a gazdaságok Elek (1994) igen tág megfogalmazása alapján rész-munkaidős gazdaságoknak is tekinthetők. A szerző arra hivatkozva, hogy a részmunkaidős gazdaság definíciója országonként különbözik, – van ahol a ledolgozott időn, más esetben pedig a gazdasá-gon kívüli munkából származó jövedelem arányán alapul – „lazán” definiálja a fogalmat. Eszerint „..részmunkaidős gazdálkodónak tekinthetők azok a családok, ahol egy vagy több családtagnak a farmon végzett munkán kívül más foglalkozása is van, s ezért „jelentős” jövedelemhez jutnak”.

Az egyéni gazdaságok jelentős részében a gazdaságvezetőnek és a gazdaságban dolgozó családi munkaerőnek is van a gazdaságon kívüli munkavégzésből származó jövedelme. Magyaror-szágon 2005-ben a mintegy 707 ezer gazdaságban a gazdaságvezetők 38,8%-ának volt a gazdaságon kívüli jövedelemszerző tevékenysége, méghozzá zömmel főállásban. Ez az arány az Európai Unió tagországaiban is hasonlóképpen alakul. A régi tagállamok (EU-15) átlagában a gazdaságvezetők egynegyede dolgozik főállásban a gazdaságon kívül, 5,6%-uk pedig a főtevékenységként végzett gazdálkodás mellett valamilyen kiegészítő jövedelemszerző tevékenységet folytat (1. melléklet).

A hazai és a nyugat-európai részmunkaidős gazdaságok közötti eltérésekre több szerző is felhívja a figyelmet (Fertő, 1999; és Laki, 2005). Jelenleg a hazai részmunkaidős gazdaságok nagy részében a gazdaságvezető korábban nem mezőgazdasági foglalkozású volt. Ma ezek a gazdaságok egyre inkább az önellátó gazdaságok irányába mozdulnak el. Az Európai Unióban ezzel szemben a részmunkaidős gazdaságokhoz olyan üzemek tartoznak, amelyek vezetői korábban is mezőgaz-dasági tevékenységgel foglalkoztak, de valamilyen okból (idős kor, az elérhető jövedelem alacsony szintje) arra kényszerültek, hogy fokozatosan kivonuljanak gazdaságaikból.

A gazdaságon kívüli munkavégzés mértéke az Unió országaiban igen különböző, hiszen sok tényező befolyásolhatja. Ilyen tényezők lehetnek a birtokstruktúra viszonyok, az éghajlati és dom-borzati adottságok amelyek a tenyészidőszak hosszát befolyásolják, az egyéb munkalehetőségek, a munkaerő-piaci helyzet, a fizetőképes kereslet, infrastrukturális adottságok, az aktuális gazda-ságpolitika, támogatáspolitika, de szerepet játszhatnak különböző társadalomtörténeti, szociológiai tényezők is. A 2005-ös Gazdaságszerkezeti Összeírás szerint a gazdaságon kívüli főfoglalkozású munkavégzés leginkább elterjedt – a régi tagállamok közül – Svédországban, Németországban és Dániában (ahol a gazdák 49,5 és 38,6%-át érinti), az EU-10-ben pedig Szlovéniában, Cipruson és Máltán. Szlovéniában a gazdálkodók mindössze negyedének nincs a gazdaságon kívüli jövede-lemszerző tevékenysége. Az említett országok többségében (Svédországban, Dániában, Szlovéniá-ban és Cipruson) a jelenség hátterében feltételezhetően a többi tagállamnál lényegesen kedvezőbb munkaerő-piaci helyzet áll.


12

A gazdálkodás mellett folytatott kiegészítő (nem főállású) munkavégzés a régi tag-országok közül leginkább Svédországban, Írországban és Ausztriában, az EU-10-ben pedig Szlovéniában és Lengyelországban gyakori. Erre a jelenségre a hegyvidéki területekkel rendelkező (Ausztria) és az északi országokban (Svédország) (Blekesaune, 1990) szerint a rövid tenyészidőszak és a tradicionális kiegészítő foglalkozások (halászat, erdészet, fafeldolgozás) mellett az újonnan kialakult falusi turizmus, az idegenforgalom szolgál magyarázatul, míg Lengyelország és Szlové-nia esetében a múltban, nevezetesen a szocializmus időszakában kereshetjük a kiegészítő munka-végzés magasabb arányának magyarázatát. Ebben a két országban ugyanis a teljes kollektivizáció elmaradt, hiszen a gazdáknak Lengyelországban 50 hektár, az egykori Jugoszláviában 10 hektár földje maradhatott saját használatban. Így a saját föld megművelése mellett a gazdák kiegészítő munkát is végeztek rendszerint az iparban. Ez az életforma ezekben az országokban napjainkban is jobban fennmaradt.

Szoros kapcsolat van a gazdaságok mérete és a gazdaságon kívüli jövedelemforrások fontos-sága között. Minél nagyobb a gazdaság mérete, annál inkább a mezőgazdálkodás a fő munkajö-vedelem forrás (2. melléklet). Azért fontos ezt hangsúlyozni, mert a gazdaságon kívüli jövedelemnek számít a nyugdíj is, aminek szerepe főként a kis és törpegazdaságokban jelentős, hiszen a gazda-ságvezetők korstruktúrája a kisebb birtokméretek és az önellátásra termelő gazdaságok felé haladva romlik (Hamza - Tóth, 2006). Míg az EU-15 átlagában az 5 hektár alatti gazdaságok vezetőinek 67,3%-a, addig az 50 hektáron felüli gazdaságok vezetőinek 83%-a jövedelemszerzését kizárólag a gazdaságban történő munkavégzése alapozza. A birtokméret növekedésével a gazdaságon kívül is munkát végzőknek egyre nagyobb hányada azt csak kiegészítő tevékenységként folytatja.

A gazdaságban illetve a gazdaságon kívül végzett jövedelemszerző tevékenység mennyisé-gére utal a gazdaságban ledolgozott munkaidő is. Magyarországon a gazdaságvezetőknek csupán 5,7%-a (alig 40 ezer fő) , a segítő házastársak 2,6%-a (mintegy 11 ezer fő) dolgozik 1 AWU-nak (Annual Work Unit = Éves Munkaerő Egység (ÉME) = 1800 munkaóra1 azaz 225 nyolc órás mun-kanap) megfelelő időt, vagy annál többet a gazdaságban. A gazdaságvezetők fele pedig az Éves Munkaerő Egység 25%-ánál, tehát 450 munkaóránál kevesebbet dolgozik (1. táblázat).

1. táblázatAz egyéni gazdaságok családi munkaerejének megoszlása a gazdaságban

ledolgozott munkaidő szerint Magyarországon, 2005

Megnevezés összesenfő

ebből

nem 450 óránál kevesebbet

450-900 órát

900-1350 órát

1350-1800 órát

1800 óránál többet

dolgozik a gazdaságban (%)Gazdaságvezető 706 900 0,0 50,2 28,4 10,4 5,3 5,7Gazdaságvezető házastársa 418 430 2,4 62,7 22,6 6,6 3,0 2,6

Más családtag 200 010 0,0 77,3 15,1 3,9 2,0 1,7Összes családi munkaerő 1 325 330 0,8 58,3 24,6 8,2 4,0 4,1

Forrás: Farm Structure survey 2005. Eurostat adatbázisból saját összeállítás http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=0,1136206,0_45570467&_dad=portal&_schema=PORTAL

1 A tesztüzemi rendszerben 1 ÉME 2200 óra éves munkavégzésnek felel meg. (A KSH ettől eltérően, 1800 munkaórával számol, amely az Unióban az ÉME alsó, még alkalmazható határa)


13

A birtokméret növekedésével a gazdaságvezetők növekvő arányban dolgoznak teljes munkaidőnek megfelelő munkaórát a gazdaságban. Ezt mutatják a 2. táblázat adatai is, miszerint amíg a 2 hektárnál kisebb gazdaságok vezetőinek csupán 2,4%-a, addig a 100 hektárnál nagyobb földterülettel rendelkező gazdáknak már 58,4%-a dolgozik 1 Éves Munkaerő Egységnek megfelelő, vagy annál is több időt a gazdaságban.

2. táblázatAz egyéni gazdaságok gazdaságvezetőinek megoszlása a gazdaságban ledolgozott

munkaidő szerint birtokkategóriánként Magyarországon, 2005

BirtokméretGazdaságvezetőszáma összesen

fő

ebből

450 óránál kevesebbet

450-900 órát

900-1350 órát

1350-1800 órát

1800 óránál többet

dolgozik a gazdaságban (%)2 ha < 531 060 55,1 29,3 9,5 3,7 2,42-5 ha 57 030 35,0 29,9 15,0 9,9 10,25-10 ha 28 560 25,2 25,9 18,0 13,0 17,810-20 ha 18 420 20,5 22,4 16,2 14,1 26,720-30 ha 7 240 15,9 20,0 16,0 17,0 30,930-50 ha 5 920 12,7 16,2 16,0 15,7 39,750-100 ha 5 010 7,8 12,0 11,2 17,2 51,9100 ha< 3 390 4,4 10,6 10,3 16,2 58,4Összes gazdaság 706 900 50,2 28,4 10,4 5,3 5,7


A gazdaságon belüli tevékenységbővítés nemzetközi tapasztalataiAK I

15

2. A gazdaságon belüli tevékenységbővítés nemzetközi tapasztalatai

Ahhoz, hogy Magyarországon a gazdaságon belüli diverzifikáció mértékét főbb jellemzőit minősíteni tudjuk, viszonyításképpen érdemes a környező országokban is tájékozódni a témával kapcsolatban. Az alábbiakban főként statisztikai adatok, illetve szakirodalmi információk alapján vizsgálom a diverzifikáció mértékét, főbb jellemzőit az Európai Unió tagországaiban, és egy empi-rikus kutatás főbb tapasztalatait is összefoglalom egy olyan országban (Angliában), ahol a diverzifi-káció különböző formái igen elterjedtek és nagy hagyományai vannak a gazdálkodók körében. Ezek a tapasztalatok tanúságosak lehetnek Magyarország számára is, annál is inkább, mert a feltárt ténye-zők sok esetben visszaköszönnek a részben hasonló tárgyú hazai felmérések eredményeiben is.

2.1. A tevékenységbővítés mértéke, jellemzői az Európai Unióban

Az Európai Unió tagországaiban a gazdaságon belüli tevékenységbővítés (farmdiverzifi-káció) mértékéről, jellemzőiről a 2005. évi gazdaságszerkezeti összeírás (Farm Structure Survey) adatai alapján tájékozódhatunk. A statisztikai adatgyűjtés felméri azokat a gazdaságokat, amelyek a mezőgazdasági alaptevékenységen kívül egyéb jövedelemszerző tevékenységet végeznek a gazdaságban. A felmérés a következő tevékenységekre terjed ki: vendéglátás, kézművesség, a gazdaság termékeinek feldolgozása, fafeldolgozás, halászat, megújuló energiatermelés, szerződé-ses munkavégzés és egyéb jövedelemszerző tevékenységek. Ezeket a gazdaságokat a továbbiakban diverzifikált-, vagy diverzifikált tevékenységet végző gazdaságoknak nevezem. Mivel az ökológiai gazdálkodás nem tartozik a felmérésben szereplő tevékenységek közé, ezért annak jellemzőit elkü-lönülten, más statisztikai adatforrás alapján vizsgálom.

A Gazdaságszerkezeti Összeírás (Farm Structure Survey) adatai szerint a diverzifikált tevékenységet is folytató mezőgazdasági vállalkozások (egyéni gazdaságok és gazdasági szer-vezetek) száma az Európai Unió legtöbb tagországában gyarapodott vagy szinten maradt az elmúlt években (3. táblázat). 2003-2005 között a régi tagállamok átlagában 8%-ponttal, a később csatlakozott tíz ország átlagában viszont 52%-ponttal növekedett a diverzifikált gazdaságok száma. Jelentősebb, 20%-pontos vagy azt meghaladó mértékű csökkenés az elmúlt két évben csupán Portugáliában, Hollandiában, Észtországban, Litvániában és Szlovákiában következett be. Ezekben az országokban az összes gazdaság száma is csökkent valamelyest – átlagosan 8-10%-ponttal – az időszak alatt. Ezzel szemben egyharmadával nőtt a gazdaságok száma Spanyolországban, Görög-országban és Luxemburgban, 50%-ponttal az Egyesült Királyságban, miközben az összes gazdaság száma szinten maradt. Lengyelországban közel kétszeresére, Lettországban majdnem háromszoro-sára gyarapodott a diverzifikált mezőgazdasági vállalkozások száma a két év alatt.


16

3. táblázatDiverzifikált gazdaságok száma az EU tagországaiban 2000-2005

Ország 2000 2003 2005A változás mértéke

2000 = 100% 2003 = 100%Ausztria 33 250 32 550 36 500 109,77 112,1Belgium 1 920 2 090 2 140 111,46 102,4Dánia 6 710 6 960 8 800 131,15 126,4Egyesült Királyság 45 010 45 650 68 730 152,70 150,6Finnország 17 340 18 960 20 460 117,99 107,9Franciaország .. 151 390 141 670 .. 93,6Görögország 11 800 10 500 14 050 119,07 133,8Hollandia 2 950 25 400 18 400 623,73 72,4Írország 5 120 6 460 5 860 114,45 90,7Luxemburg 210 270 360 171,43 133,3Németország .. 80 040 87 870 .. 109,8Olaszország 188 540 89 510 105 390 55,90 117,7Portugália 33 890 35 480 29 030 85,66 81,8Spanyolország .. 25 810 35 030 .. 135,7Svédország 5 710 8 720 9 950 174,26 114,1EU 15 .. 539 790 584 240 .. 108,2Ciprus .. 2 770 2 550 .. 92,1Csehország .. 3 720 4 500 .. 121,0Észtország .. 2 750 1 880 .. 68,4Lengyelország .. 71 100 133 840 .. 188,2Lettország 14 360 3 840 10 920 76,04 284,4Litvánia .. 4 510 2 540 .. 56,3Magyarország* 46 989 35 181 36 154 76,9 102,8Málta .. 440 480 .. 109,1Szlovákia 2 440 2 810 1 610 65,98 57,3Szlovénia 3 990 2 870 3 150 78,95 109,8EU-10 .. 129 991 197 624 .. 152,0EU-25 .. 669 781 781 864 .. 116,7

* A Magyarországra vonatkozó adatok forrása: Magyarország Mezőgazdasága, 2005 Gazdaságszerkezeti Összeírás II. kötet, KSH, 2006. mivel az EUROSTAT adatbázisban 2000-re és 2003-ra hibás adatok szerepelnek.Megjegyzés: A gazdaságok száma az egyéni gazdaságokra és gazdasági szervezetekre együttesen vonatkozik Forrás: Farm Structure survey 2005. Eurostat adatbázisból saját összeállítás http://epp.eurostat.ec.europa.eu/portal/page?_pageid=0,1136206,0_45570467&_dad=portal&_schema=PORTAL

A 2005-ös Gazdaságszerkezeti Összeírás (Farm Structure Survey) adatai szerint az EU-15 átlagában az egyéni gazdaságok 9,3%-a diverzifikálta gazdaságát, ez az arány az EU-10 átlagában csak 5,5%. A tagországok között azonban igen nagy különbségek tapasztalhatók a diver-zifikáció mértékét illetően. Igen magas, 20% feletti a diverzifikált egyéni gazdaságok aránya a kiemelkedő gazdasági teljesítményekkel rendelkező országokban: Finnországban (29%), az


17

Egyesült Királyságban (23,4%), Hollandiában és Franciaországban (23%), valamint Német-országban, és Ausztriában. Az EU-10 országainak átlagából kiemelkedik Csehország, ahol 9,5% és Lettország, ahol 8,4% a diverzifikált gazdaságok aránya. Hazánk ebben a tekintetben átlagos részarányt képvisel.

Nagyon alacsony a diverzifikáció mértéke a régi tagállamok viszonylatában, Görögország-ban (1,7%), Spanyolországban (3%) és Belgiumban (3,9%), az újabb tagállamok között pedig a 2%-ot sem éri el Litvániában és Szlovákiában (2. ábra).

2. ábraA diverzifikált egyéni gazdaságok aránya az EU tagországaiban, 2005


A gazdaságok megoszlását méretkategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a régi tagországok többségében a legtöbb diverzifikált gazdaság a közepes (2-8 EUME) és a nagyobb (16-40 EUME és a 40 EUME feletti) méretkategóriában található, míg a kicsi méretkategórián belül kevesebb az ilyen gazdaság (3. melléklet). Az új tagországokban ez éppen fordítva van, itt a diverzi-fikált gazdaságok többsége, hasonlóan az összes egyéni gazdasághoz a kis (2 EUME alatti) és köze-pes (2-8 EUME) méretkategóriában található. Ugyanakkor a diverzifikáció mértéke, tehát az összes egyéni gazdaságban való aránya a gazdaságok méretével egyenes arányban nő (4. táblázat).


18

4. táblázatA diverzifikáció mértéke az egyéni gazdaságokban méretkategóriák szerint

(EU, 2005)

Ország

egyéni gazdaságok

diverzifikált egyéni gazdaságok A diverzifikált gazdaságok aránya az összes gazdaságban %

száma száma aránya %<1 1-2 2-8 8-16 16-40 40-100 100 <

EUME

Ausztria 165 620 36 250 21,9 8,8 14,1 21,6 25,6 30,1 32,1 27,7

Belgium 47 980 1 890 3,9 2,7 2,9 3,0 4,0 4,5 4,4 4,1

Dánia 47 880 8 710 18,2 6,7 13,2 15,1 15,1 17,2 21,6 22,7

Egyesült Királyság 274 040 64 070 23,4 17,8 20,3 21,8 24,1 27,6 29,9 35,9

Finnország 64 920 18 890 29,1 22,2 23,1 25,6 33,6 32,9 27,3 26,4

Franciaország 428 500 98 670 23,0 13,3 18,0 21,9 26,3 23,8 24,2 38,4

Görögország 833 080 13 970 1,7 0,3 0,5 1,3 3,1 5,5 8,6 10,5

Hollandia 76 050 17 410 22,9 .. .. 10,9 16,2 22,3 26,9 26,8

Írország 132 490 5 840 4,4 2,6 2,6 3,2 4,6 6,0 6,8 6,6

Luxemburg 2 410 350 14,5 0,0 0,0 2,5 10,7 12,5 20,7 25,9

Németország 366 300 80 770 22,1 11,3 16,0 19,9 21,4 24,5 26,0 25,5

Olaszország 1 699 460 101 100 5,9 3,5 4,6 5,8 7,7 9,4 11,0 12,3

Portugália 317 070 27 910 8,8 5,4 8,9 11,9 9,1 9,7 11,9 12,4

Spanyolország 1 027 820 30 550 3,0 3,1 2,2 2,5 2,6 4,0 4,6 5,7

Svédország 70 690 9 010 12,7 10,4 7,7 11,0 15,0 17,5 18,5 18,5

EU 15 5 554 310 515 390 9,3 5,4 5,6 7,2 9,9 13,9 18,7 23,3

Ciprus 44 740 2 500 5,6 1,8 4,5 7,0 12,0 13,6 14,3 13,6

Csehország 39 420 3 740 9,5 4,9 8,1 13,3 15,4 14,5 16,5 14,3

Észtország 26 870 1 680 6,3 3,5 6,6 10,7 15,3 20,0 23,1 50,0

Lengyelország 2 472 830 132 610 5,4 5,0 6,4 5,5 5,5 6,0 8,9 15,7

Lettország 128 140 10 760 8,4 6,5 8,7 14,3 22,7 25,5 28,1 25,0

Litvánia 252 400 2 400 1,0 0,8 0,8 1,3 2,4 2,4 5,7 7,1

Magyarország 706 900 33 590 4,8 2,7 8,6 14,0 17,4 17,8 22,2 11,1

Málta 10 850 460 4,2 0,0 1,8 7,6 16,7 12,0 10,0 0,0

Szlovákia 66 690 1 020 1,5 0,4 2,6 10,0 14,1 16,9 20,7 30,0

Szlovénia 77 040 3 150 4,1 1,3 2,5 4,8 9,3 12,5 12,8 0,0

EU-10 3 825 880 191 910 5,0 4,1 5,7 6,4 7,0 7,9 11,7 15,5

EU-25 9 380 190 707 300 7,5 4,5 5,7 6,9 9,3 13,2 18,4 23,1


A nagyobb gazdaságok közt arányaiban több a diverzifikált, és ez kivétel nélkül az összes tagországban – a diverzifikáció mértékétől függetlenül – így van. Az EU-15 átlagában például míg az 1 EUME alatti gazdaságoknak csak 5,4%-a folytat valamilyen egyéb tevékenységet, addig a 100 EUME feletti gazdaságok csaknem egynegyede (23,3%-a) bővíti tevékenységét.


19

Az egyéni gazdálkodók korstruktúráját vizsgálva megállapítható, hogy a régi tagállamok átlagában valamivel kedvezőtlenebb a gazdálkodók korösszetétele, mint a tíz később csatlakozott ország átlagában (5. táblázat). A tagországok között ugyanakkor meglehetősen nagy eltérések tapasz-talhatók. A régi tagállamok átlagos értékét Olaszország, Portugália, Spanyolország és Görögország egyéni gazdálkodóinak rendkívül kedvezőtlen korstruktúrája „rontja le”. Ezekben az országokban ugyanis a 45 év alatti gazdaságvezetők aránya nem éri el a 25%-ot sem, Portugáliában mindössze 11%-ot tesz ki. Azonban az összes egyéni gazdasághoz viszonyítva a diverzifikált egyéni gazda-ságok vezetőinek korösszetétele minden tagországban kedvezőbb. A 45 év alatti fiatal gazdaság-vezetők aránya mintegy 8%-ponttal, a középkorúaké (45-55 éveseké) pedig 5-6%-ponttal magasabb a diverzifikált gazdaságok körében.

5. táblázatA gazdaságvezetők korösszetétele a diverzifikált és az

összes egyéni gazdaságban az EU-ban, 2005

EU-15 EU-10 EU-25A gazdaságvezetők korösszetétele %

Korcsoportösszes diverzifikált összes diverzifikált összes diverzifikált

gazdaságban gazdaságban gazdaságban34 év alatti 5,5 7,6 10,6 12,2 7,6 8,835-44 éves 15,9 22,3 20,0 26,9 17,6 23,545-54 éves 22,2 28,1 28,7 35,4 24,8 30,055-64 éves 23,6 23,5 19,5 16,3 22,0 21,665 év feletti 32,7 18,5 21,2 9,1 28,0 16,0


A diverzifikált tevékenységek közül az EU-25-ben legtöbben (34,7%-os arányban) termék-feldolgozást végeznek (4. melléklet). Különösen népszerű (85-87%-os arányú) ez a tevékenység Olaszország és Portugália gazdaságaiban, de átlagon felüli még Ausztriában, Spanyolországban is. A később csatlakozott országok közül Cipruson és Máltán a gazdaságok 92-96%-a folytat valamilyen termékfeldolgozást (hozzá kell tenni, hogy ez Málta esetében mindössze 440 gazdaságot jelent). Ugyanakkor a diverzifikált gazdaságok csak kis hányadában végeznek termékfeldolgozást Dániában, az Egyesült Királyságban, Finnországban, Írországban, valamint Lengyelországban és Lettországban. A második helyen az egyéb tevékenységek szerepelnek, a harmadik leggyakoribb tevékenység pedig a szerződéses munkavégzés, ami általában valamilyen mezőgazdasági gépi szol-gáltatást jelent.

A farmon történő vendéglátásnak, szállásadásnak a nyugat-európai országok többségé-ben nagy hagyománya van. Ennek köszönhető, hogy a felmérés szerint turizmussal ezekben az államokban jóval nagyobb arányban foglalkoznak a gazdaságok. Míg az EU-15-ben a gazdaságok 18,2%-a, addig az EU-10-ben csak 6,6%-a nyújtott turisztikai szolgáltatást. Kiemelkedik a sorból az Egyesült Királyság, ahol a diverzifikált gazdaságok közel felében (46,9%) végeznek ilyen tevé-kenységet, és Ausztria, ahol ez az arány 35,1%. Ausztriában a parasztgazdaságokban történő szál-lásadásnak, vendéglátásnak óriási hagyománya van, ami annak is köszönhető, hogy az elmúlt 30-40 évben sikeres fejlesztést hajtottak végre a gazdálkodó családok egy részében a családi gazdálkodás turisztikai szolgáltatásokkal történő bővítésével. Az „Üdülés parasztgazdaságban” a gazdálkodó


20

családok turisztikai tevékenységének márkaneve, melynek keretén belül a szállás mellett a paraszt-családoknak legalább három saját terméket, szolgáltatást is kell biztosítani a vendégek számára. A szolgáltatásokon túl a kínálat része a vendég és vendéglátó személyes kapcsolata, háziállatok megléte, házi ételek, gyümölcsök készítése, fogyasztása (Kovács, 2003). A tevékenységet ezen program keretében az osztrák mezőgazdasági üzemek mintegy 8%-a folytatja (Pichler, 1999). Fran-ciaországban is működik egy hasonló program, az „Isten hozta a gazdaságban” mozgalom, melynek lényege, hogy a gazdálkodók az év és a hét előre meghatározott időszakában fogadnak vendégeket szállásadással és étkeztetéssel együtt (Somogyi, 2005).

Általában elmondható, hogy a nyugat-európai országok többségében a falusi, vagy agroturizmus együtt jár a mezőgazdasági termékek közvetlen értékesítésével, azonban erre a tevékenységre a felmérés külön nem tér ki. Ilyenkor a gazdák a saját maguk által megtermelt és/vagy feldolgozott termékeket a házaikban megszálló, vagy csak megforduló vendégeknek adják el, továbbá a kínálják a helyi éttermeknek, szállodáknak, gazdapiacon vásárlóknak, előfordul, hogy megrendelésre házhoz is szállítják (Holló, 2001). Több ország is jó példával jár elöl a közvet-len értékesítés ösztönzésében, szabályozásában. Franciaországban például a legtöbb megyében a megyei agárkamara termelői piacok megszervezésével teremt lehetőséget a termelő és a fogyasztó közötti közvetlen kapcsolat megteremtésére és a helyi termékek megismertetésére. A piacokat általában egy előre megszervezett vásárnaptár szerint rendezik meg, általában helyi turisztikai eseményekhez (rendezvényekhez, ünnepekhez, fesztiválokhoz) igazítva (Somogyi, 2005). Olasz-országban a közelmúltban, 2008 januárjában fogadták el az a rendeletet, ami a mezőgazdasági ter-melők közvetlen értékesítését szolgáló, úgynevezett „farmers markets” új szabályait határozza meg. A rendelet a termelői piacok létrehozásának és működésének feltételeit egyszerűsíti és egységesíti. A tervek szerint 2008 végéig közel száz, majd 2010 végéig további 4-500 termelői piac kezdi meg működését, amelyek mintegy 6-8 ezer kistermelőnek biztosítanak majd értékesítési lehetőséget (Kálmán, 2008).

A fafeldolgozási és halgazdálkodási tevékenység előfordulása nagyrészt az adott ország természeti adottságainak függvénye. Így nem meglepő, hogy a diverzifikált gazdaságok közül nagyobb arányban folytatnak fafeldolgozást Csehországban, Észtországban, Litvániában és Szlovéniában, illetőleg az EU-15-ben az átlagosnál nagyobb az arányuk az északi országokban (Svédország és Finnország). Halgazdálkodást – Lengyelország kivételével, ahol a gazdaságok 10,2%-a foglalkozik halászattal, – csak nagyon kevés gazdaság folytat, az EU-15-ben az átlagosnál nagyobb az arányuk Írországban, Németországban és Svédországban.

A megújuló energiatermelés, mint diverzifikált tevékenység igazából csak néhány tag-államban jellemző, általánosságban elmondható, hogy ez a tevékenység az újonnan csatlakozott országokban még nagyon ritkán fordul elő (az EU-10 átlagában a diverzifikált gazdaságoknak mind-össze 0,2%-ában). A nyugati országok közül arányaiban kiemelkedik Luxemburg ahol a diverzifikált gazdaságok fele foglalkozik megújuló energiatermeléssel, azonban ez csak elhanyagolható számú gazdaságot jelent. Az ilyen gazdaságok számát tekintve legnagyobb súlya ennek a tevékenységnek Németországban, Ausztriában, Hollandiában, Finnországban és Dániában van.

A tevékenységek közül a kézművesség előfordulása az EU-27 átlagában utolsó helyen áll. A diverzifikált gazdaságoknak mindössze 0,9%-ára jellemző.

Az ökológiai gazdálkodás a fejlettebb országokban, így az Európai Unióban is egyre nagyobb teret hódít. Az Eurostat 2007-ben megjelent kiadványa2 szerint az organikus, vagy öko-lógiai gazdálkodásba bevont terület a mezőgazdaságilag hasznosított összes terület közel 4%-a a 25 tagú Unióban. 2003-ban ez az arány 3,7% volt. A legnagyobb (12%-os) az ökológiai gazdálkodás alatti mezőgazdasági terület aránya Ausztriában. Az EU-25-ön belül Olaszországban található az ökológiai gazdálkodásba bevont terület közel 18%-a. 2 Different organic farming patterns within EU-25. An overview of the current situation., Eurostat, 2007.


21

Fontos jellemző, hogy az ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdaságok átlagos mérete általában nagyobb, mint az egyéb gazdaságoké (6. táblázat), mivel az ökogazdaságok életképessége csak a gazdaság méretének növelésével tartható fenn a gazdálkodási módból adódó területhatékonyság-romlás miatt.

Az ökológiai módon gazdálkodó termelők száma is jelentős ütemben növekszik az Európai Unióban. Az EU 15 tagállamában 2005-ben összesen 144 767 termelőt regisztráltak, ami közel másfélszerese az 1998-as létszámnak.

6. táblázatAz ökológiai gazdálkodást folytató és az összes gazdaság

átlagos mérete az EU tagállamaiban, 2005

Ország Öko-gazdaságok átlagos mérete (ha) Összes gazdaság átlagos mérete (ha)

Ausztria 17,7 19,1Belgium 31,9 26,9Dánia 44,2 53,7Egyesült Királyság 142,1 55,6Finnország 33,3 32,1Franciaország 49,2 48,6Görögország 19,5 4,8Hollandia 35,4 23,5Írország 36,5 31,8Luxemburg 47,8 52,7Németország 47,4 43,7Olaszország 23,8 7,4Portugália 148,0 11,4Spanyolország 51,5 23,0Svédország 52,4 42,1EU 15 37,0 21,4Ciprus 5,5 3,4Csehország 305,4 84,2Észtország .. ..Lengyelország 22,0 6,0Lettország 41,3 13,2Litvánia 35,8 11,0Magyarország 76,8 6,0Málta 2,3 0,9Szlovákia 462,6 27,4Szlovénia 13,6 6,3EU-25 38,7 16,0

Forrás: Eurostat Organic Farming Statistics. http://epp.eurostat.ec.europa.eu/cache/ITY_OFFPUB/KS-SF-07-069/EN/KS-SF-07-069-EN.PDF


22

2.2. A tevékenységbővítés Angliában – egy kutatás tapasztalatai

Amint azt az előzőekben is láthattuk, a tevékenységbővítés mértéke – a gazdaságok számát és arányait illetően is – az Unió tagállamai közül az Egyesült Királyságban az egyik legmagasabb. Az Egyesült Királyság legnagyobb országában, Angliában a farmdiverzifikáció mértékét, jellemzőit vizsgáló kutatásoknak több évtizedes múltja van.

A University of Exeter 2002 februárja és októbere között kérdőíves felmérést végzett a tevé-kenységbővítésről (farmdiverzifikációról). A kutatás legfőbb célja az volt, hogy egy széleskörű áttekintést adjon Angliában a farmdiverzifikáció körülményeiről, állapotáról, valamint rávilágít-son az 1990-es alapkutatás (McInerney et al., 1989; McInerney - Turner, 1991) óta bekövetkezett változásokra, és meghatározza a diverzifikáció relatív fontosságát a gazdaságok életképességének fenntartásában.

A kutatók a farmdiverzifikáció fogalmi meghatározásakor a 1.1. fejezetben ismertetett tipoló-giát vették alapul, azonban a korábbi felmérésektől eltérően úgy döntöttek, hogy a diverzifikált tevé-kenységek közül kihagyják az ökológiai gazdálkodást, az agrár-környezetgazdálkodási programban való részvételt, valamint az új erdő telepítést. A felmérés az 5. mellékletben felsorolt diverzifikált tevékenységekre terjedt ki.

A felmérésben 5500 kérdőívet küldtek ki, melynek 51%-át küldték vissza. A mintegy 2800 megkérdezett gazdaságtól összegyűjtött információk alapján a kutatás legfontosabb megállapításai, eredményei az alábbiakban összegezhetők:

A diverzifikáció mértéke, tevékenységek

A gazdaságok 58,3%-ában végeztek valamilyen, az 5. számú mellékletben szereplő diver-• zifikált tevékenységet. Ezen gazdaságok közel egyötödéről elmondható, hogy mezőgazdasági alaptevékeny-• séget nem, csak a kérdőív alapján valamilyen diverzifikáltnak minősülő tevékenységet folytatnak. Az összes gazdasággal összehasonlítva a diverzifikáció jellemzőbb a gabona és szán-• tóföldi növénytermesztő valamint vegyes gazdaságokban és érzékelhetően kevésbé népszerű a tejtermelő, szarvasmarha és juhtenyésztéssel foglalkozó LFA területen gazdálkodó üzemekben.A teljes munkaidős gazdaságok 65%-a, míg a részmunkaidős gazdaságok 48%-a • diverzifikált.A főbb tevékenységi körök szerint:•

Mezőgazdasági szolgáltatást - (pl. szerződéses gépi munkavégzés, gép bérbeadás, tanácsadói szolgáltatás, szállítás, hűtött raktározás, stb), és/vagy valamilyen kereske-delmi tevékenységet, a diverzifikált gazdaságok harmada folytat. Szállásadási és étkeztetési tevékenységgel, lótartással, lovagoltatással - kapcsola-tos tevékenységgel, valamint valamilyen rekreációs, szabadidős szolgáltatással a gazdaságok körülbelül egynegyede foglalkozik.Öt diverzifikált gazdaságból legalább egy foglalkozik valamilyen - nem konvencioná-lis növénytermeléssel, termék előállítással.A diverzifikált gazdaságok 16%-a pedig valamilyen - nem konvencionális állattartás-sal és állati termék előállítással foglalkozik.


23

A munkaerő összetétele: a diverzifikált gazdaságokban relatíve kevés a teljes munkaidős • foglalkoztatási lehetőség és ennek megfelelően magas az alkalmi munkaerő szintje.A gazdaságoknak csak 5%-a kapott támogatást a diverzifikált tevékenység indításához.•

A diverzifikáció és a gazdaságméret összefüggése

A diverzifikáció szignifikánsan • sokkal elterjedtebb a nagyon nagy (200 EUME feletti) gazdaság csoportban (itt 10-ből 8 gazdaság jelezte, hogy folytat valamilyen diverzifikált tevékenységet). A nagyon kicsi (8 EUME alatti) gazdaságcsoporton belül ezzel szemben a megkérdezett • gazdaságok csupán felében jellemző a diverzifikáció. Ennek oka, hogy a kisgazdaságok valójában részmunkaidős gazdaságok, amelyekben a munkaerő jelentős része a gazdasá-gon kívül dolgozik, így nincs elég munkaerő-kapacitás a gazdaságon belül más diverzifi-kált tevékenység végzésére.A • nagyobb méretű gazdaságok inkább rendelkeznek a szükséges erőforrásokkal, a szükséges menedzsment-kapacitással és kellő rugalmassággal ahhoz, hogy új tevékeny-ségeket vezessenek be a gazdaságban.A diverzifikált tevékenységek közül a • mezőgazdasági szolgáltatás inkább a nagyobb gazdaságokban jellemző. A • nagyobb gazdaságokban gyakoribb, hogy többféle diverzifikált tevékenységet végeznek, mint a kisebb méretűekben.

A diverzifikáció mozgató rugói, motiváló tényezői

Ötből négy diverzifikált gazdaság vezetője sikeresnek ítélte vállalkozását• a saját egyéni célkitűzéseinek tükrében és majdnem egyharmaduknak szándékában áll kiter-jeszteni, tovább fejleszteni illetve új tevékenységekkel bővíteni vállalkozását.A diverzifikált tevékenység indításának motiváló• tényezői közt egyértelműen a jöve-delem növelése a legfontosabb. A válaszadók 60%-a a család jövedelmének növelését, 40%-a pedig a család jövedelmének szinten tartását jelölte meg legfontosabb motiváló tényezőként. A • meglévő erőforrás-kapacitás jobb kihasználása is fontos motiváló tényező, de az erőforrások közül az épületek kihasználását a válaszadók 27%-a, a családi munkaerő fel-használását 23%-a, a meglévő földterület kihasználását csak 17%-a, a meglévő gépkapa-citás kihasználását pedig 14%-a tartotta fontos tényezőnek. A motiváló tényezők közül a válaszadók ötöde említette azt, hogy a diverzifikálással • növekszik a gazdaság értéke.A válaszadóknak csupán 5%-a említette, hogy a diverzifikált tevékenységet azért kezdte • végezni, hogy munkahelyet tudjon teremteni a családtagok számára.A motiváló tényezők a különböző tevékenységi körökben a következőképpen alakult: • A jövedelem növelés és megtartás mint fő ok általában minden tevékenységtípusnál elsődleges szerepet tölt be. A nem konvencionális állattenyésztést sokan a hobbytevé-kenységük folytatásaként végzik, a mezőgazdasági szolgáltatást nyújtók többségénél a fő motiváló tényezők közt a meglévő gépkapacitás kihasználása elsődleges.


24

Pozitív és negatív hatásai a diverzifikációnak

A válaszadóknak csupán 1%-a érzi úgy, hogy semmilyen pozitív hatása nincs a diverzifi-• kált tevékenység folytatásának. A • gazdálkodók háromnegyede tapasztalta azt, hogy a pénzforgalma növekedett és több mint fele magasabb profitot tudott elérni a tevékenységnek köszönhetően. További érzékelhető pozitívumként sorolták fel a meglévő erőforrások használatát és a vállalati kockázat csökkenését. A válaszadók 14%-a összekapcsolta a diverzifikációt a mezőgaz-dasági termékeik új piaci lehetőségeinek fejlődésével.A • válaszadók 64%-a szerint a diverzifikált tevékenység indításával és végzésével kap-csolatban semmilyen nehézség, negatívum nem merült fel.A felsorolt negatívumok közül a • legtöbben a szezonális problémákat említették a mun-kaidőben, de majd ugyanennyien, említették a menedzsmenttől elvárt extra képessége-ket, és a megnövekedett adminisztratív feladatokat.

Jövőre vonatkozó tervek, sikerek és buktatók

A jövőre vonatkozóan a gazdaságok • 37%-a növelné a méretét, -18%-a bővítené tevékenységi körét, -7%-a csökkentené a méretet, -9%-a valamelyik tevékenységgel felhagyna, -44%-a nem változtatna, -31%-a valami új vállalkozásban gondolkozik. -

Azok közül, akik növelnék a diverzifikált tevékenységük kibocsátását legtöbben (63%) • a kedvező piaci körülményekkel indokolták döntésüket, 54%-uk a pénzügyi helyzetük növelése vagy megtartása miatt növelné a méretet, 32%-uk a versenyképesség növelése miatt. A válaszadók 22%-a az épületkapacitás, 17-17%-a a gépkapacitás és a munkaerő-kapacitás kihasználása miatt.Azok, akik bővítenék a diverzifikált tevékenységek körét legtöbben (62%) a • fogyasztói igények kielégítésével indokolták szándékukat. 55%-uk a versenyképesség növelésére, 37%-uk a profit növelésére, 26%-uk pedig a piaci rés kitöltésére hivatkozott. Akik csökkentenék a vállalkozásuk méretét, azok döntésének hátterében zömmel a piaci • körülmények szerepelnek illetve időhiányt, említettek.Azok közül, akik az elmúlt öt évben felhagytak valamely diverzifikált tevékenységgel, a • legtöbben a piaci, értékesítési nehézségek miatt tették, a válaszadók 27%-a jelölte meg okként a tapasztalat hiányát. A nem konvencionális állatok tartásával, állati termék előállításával foglalkozó gazdálko-• dóknak a legfőbb buktató tényezőt a szabályok betartása jelenti, különösen a higiéniai és egészségügyi szabályok tekintetében.A • diverzifikált tevékenységet folytatók zöme (72%-a) jövedelmezőnek ítélte a tevé-kenységet (a vendéglátással foglalkozók 93%-a ítélte így). A jövedelmezőség, a • sikeresség okai közt első helyen szerepel a termékek jó piaca, illetve a család elkötelezettsége, hozzáállása, ezek majd minden válaszadónál fontos szempontok. A helyi adottságok, vonzerő főleg a szállásadással és szabadidős szolgálta-tással foglalkozó vállalkozások esetében jelentenek fontos tényezőt.Ezeken kívül fontos sikert befolyásoló tényezőként említették (a válaszadók egyötöde) • a menedzsment képességeket, a tőkebefektetések mértékét, a jó marketinget, a verseny-előnyt és a piackutatást.


25

A kutatás összefoglalásként megállapítja, hogy a 1989-90-es felmérés eredményeihez viszo-nyítva Angliában a diverzifikáció mértéke mind a diverzifikált gazdaságok száma, mind pedig a diverzifikált tevékenységek száma tekintetében növekedett. A legnagyobb növekedés arányaiban a nagyobb gazdaságokban következett be. A felmérés eredményeit Angliára kiterjesztve megál-lapítható, hogy

Az ország művelés alatt álló területének több, mint kétharmada valamilyen szinten érin-• tett a diverzifikációval. Az összes gazdaság 23%-a csak konvencionális mezőgazdasági alaptevékenységgel • foglalkozik.A gazdaságok 10%-ára jellemző, hogy hagyományos mezőgazdasági alaptevékenységet • nem, csak valamilyen diverzifikált tevékenységet folytat.A gazdaságok mintegy felében (48%-ában) a mezőgazdasági alaptevékenységen kívül • egy vagy több diverzifikált tevékenységet is végeznek.A gazdaságok 19%-a egyik kategóriába sem sorolható, ezek vagy bérbe adják területüket, • illetve ide tartoznak az úgynevezett hobbygazdaságok.

A gazdaságon belüli tevékenységbővítés MagyarországonAK I

27

3. A gazdaságon belüli tevékenységbővítés Magyarországon

Magyarországon az egyes korszakokban a mezőgazdasági alaptevékenység mellett egyéb kiegészítő tevékenységek végzése, némiképp eltérő tartalommal és eltérő környezetben, de mindig is jelen volt a mezőgazdasági termelőegységek (gazdálkodó családok, uradalmak, termelőszövet-kezetek, gazdasági szervezetek) gazdálkodásában. A fejezetben először szakirodalmi források alap-ján röviden áttekinthetjük, hogy az elmúlt évszázadban mit is jelentett a mezőgazdasági termelők tevékenységbővítése, majd a jelen bemutatása következik. A mezőgazdasági termelők, gazdálkodók tevékenységbővítésének jelenlegi helyzetéről, szerepéről, sajátosságairól a gazdálkodók főbb jel-lemzőiről csak közvetett módon, többféle információ és adatforrás elemzése alapján tájékozódha-tunk, melyek a következők:

Általános Mezőgazdasági Összeírás 2000. és Gazdaságszerkezeti Összeírás 2003. és 2005 • statisztikai adatai a nem mezőgazdasági tevékenységet is végző egyéni gazdaságokra és gazdasági szervezetekre vonatkozóan;A Tesztüzemi Rendszer adatgyűjtése;• A Vidékfejlesztési Célelőirányzat (VFC), a SAPARD, valamint az Agrár- és Vidékfej-• lesztési Operatív Program (AVOP) keretében tevékenységbővítésre, alternatív jövede-lemszerzésre támogatást kapott gazdaságokról, pályázókról nyert információk3.

3.1. A tevékenységbővítés múltja

A mezőgazdasági üzemekben a tevékenységdiverzifikáció, vagyis az alaptevékenysé-gen kívüli tevékenységek végzése nem új keletű Magyarországon. A 19-20. század fordulóján a parasztgazdaságokban a növénytermelés és állattenyésztés mellett jelen volt a háziipari tevékeny-ség, az alapvető szükségletek kielégítése, az alacsony szintű mezőgazdasági jövedelem kiegé-szítése és a munkaerő egyenletes kihasználása céljából. Az 1900. évi felmérés szerint piacra irányuló háziiparral mintegy 532 ezer fő foglalkozott, egy későbbi, 1926-os statisztikai adat szerint pedig 375 ezer mezőgazdasági foglalkozású folytatott háziipari tevékenységet a téli hónapokban (Berettyán, 1985). A kisparaszti gazdaságok jövedelmi viszonyairól és ezen belül a mezőgazda-sági eredetű jövedelmek súlyáról egy 1957-es statisztikai felmérés ad képet. A felmérés szerint az egyénileg gazdálkodó paraszti népesség összes jövedelméből a mezőgazdaságon kívüli jövedelem aránya elérte a 24%-ot. A mezőgazdasági termelés szempontjából kedvezőtlen adottságú megyék-ben (Borsod-Abaúj-Zemplén, Nógrád) valamint Pest megyében pedig az 50%-ot is meghaladta (Szemes - Zsuffa, 1970).

Később, az erőteljes kollektivizálás időszakában a szövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevékenységét a koncentráció és specializáció jegyében korlátozták. Majd a 70-es évek közepé-től liberalizálódás figyelhető meg a korlátozó intézkedésekben, minek eredményeképp a tevé-kenységbővítés valamilyen formája – azaz valamilyen ipari, kereskedelmi vagy szolgáltató melléküzemág – Magyarország szinte valamennyi mezőgazdasági nagyüzemében megjelent. A legfőbb indok a mezőgazdasági termelés idényszerűségéből fakadó egyenlőtlen munkaerő- és termelőeszköz-kapacitás kihasználtság volt, de szerepet játszott a helyi – elsősorban természeti – adottságok kihasználásának, a rendelkezésre álló mezőgazdasági és egyéb anyagok felhasználásá-nak lehetősége és nem utolsó sorban a jövedelemhiány pótlása, a jövedelembiztonság növelése is. A folyamatot erősítette az ipari és mezőgazdasági üzemek kooperációja, ami azt jelentette, hogy az 3 A VFC támogatásaira vonatkozó adatok forrása a Földművelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium, a SAPARD és AVOP támogatásokra vonatkozó adatok forrása a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Hivatal.


28

iparvállalatok a termelés szakértelmet nem igénylő, idő-, és élőmunka igényes fázisait bérmunka-ként mezőgazdasági üzemekbe helyezték. A hetvenes-nyolcvanas évek fordulóján a mezőgazdasági szövetkezetek jövedelmének 30-40%-a a melléküzemágakból származott (Harcsa et al., 1994).

A mezőgazdasági nagyüzemek alaptevékenységen kívüli tevékenységet a tevékenység végzésének helyszíne szerint:

az üzem területén folytattak (ide tartoztak főként a termékfeldolgozás, homok- és • kő bányászat, lakossági szolgáltatások, kereskedelem). Ez (Fehér, 2003) szerint nagyjából megfelel a nyugat-európai országok gazdaságon belüli, strukturális diverzifikációjának;vagy a nagyüzemek székhelyétől távol, nagyvárosokban folytattak (építőipar, ipari • termék-előállítás, szállítás, kommunális szolgáltatások tartoztak ide). A szerző szerint ezek a tevékenységek inkább vállalkozás-típusú, a gazdaságon kívüli diverzifikációnak tekinthetők (Fehér, 2003).

A Központi Statisztikai Hivatal 1981-ben hét megyét érintően felmérést végzett a mezőgaz-dasági termelőszövetkezetek alaptevékenységen kívüli tevékenységéről. A kutatás adatai alapján általánosságban megállapítható, hogy a termelőszövetkezetekben végzett alaptevékenységen kívüli tevékenység mindenütt sokrétű, a gazdaságok túlnyomó többsége egyidejűleg folytatott ipari, építő-ipari, szállítási és kereskedelmi tevékenységet (KSH, 1981). Az egyes megyéken belül az alaptevé-kenységen kívüli tevékenység üzemi termelési értéken belüli aránya a kedvezőtlen adottságú gazdaságokban4 átlagosan magasabb volt mint a kedvező adottságúakéban. Dorgai és szerzőtársai Borsod-Abaúj-Zemplén megyében végzett felmérésük alkalmával szintén ugyanezen megállapításra jutottak (Dorgai et al., 1990).

Az általánosságban megfogalmazható megfigyeléseken túl a megyéket adottságaik szerint több csoportba osztották a szerzők.

A legjobb eredményekkel büszkélkedő • Pest- és Komárom megyei szövetkezetek esetében az alaptevékenységen kívüli tevékenységek üzemi termelési értéken belüli aránya is 70, illetve 50%. A háttérben itt nem a rossz termőhelyi adottságok, hanem a gazdaságok tőkeereje, vállalkozási kedve és a főváros közelségéből fakadó előnyös helyzete (kooperációs lehetőségek, jó szakember ellátottság, kedvező értékesítési feltéte-lek), valamint a térségben az aktív ipari népesség magas aránya húzódik meg. A kedvezőtlen termőhelyi adottságokkal rendelkező Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád • megye szövetkezeteiben a legalacsonyabb az egységnyi területre vetített termelési érték. Ezekben a gazdaságokban az alaptevékenységen kívüli tevékenységek szerepe ezért alapvető jelentőséggel bír. Arányuk az üzemi termelési értékben 1976 és 1981 között kétszeresére nőtt, és elérte a 48, illetve 43%-ot, ami az országos átlagnál (31%) jóval magasabb.A kifejezetten • jó mezőgazdasági adottságokkal rendelkező Bács-Kiskun megyében az üzemi termelési érték közel háromnegyede az alaptevékenységből származott. Az alap-tevékenységen kívüli tevékenységeknek itt kisebb a jelentőségük.Szabolcs-Szatmár-Bereg és Zala megye szövetkezeteiben a gyenge mezőgazdasági • termelési feltételekhez csak szerény mértékű nem mezőgazdasági tevékenység párosult. A szerzők felhívják a figyelmet ezen területek aprófalvas térségeiben az alacsony iparo-sodottságra, a rossz közlekedési viszonyokra, a jelentős munkaerő tartalékra, amelyek együtt indokolják a melléküzemágak fejlesztését.

4 Az 1985. évi besorolás alapján azokat a termelőszövetkezeteket sorolták a kedvezőtlen adottságúak körébe, amelyekben a közös szántó egy hektárra vetített aranykorona értéke 19 alatti.


29

Az alaptevékenységen kívüli tevékenységek gazdasági jelentősége a nyolcvanas évek köze-pétől az agrárrecesszió éveiben még inkább felértékelődött, hiszen ekkor sok szövetkezetben a mel-léküzemágak jelentették (ha csak rövid ideig is) a túlélés esélyét. Lehetőségük volt ugyanis, hogy az ipari, szolgáltatási melléküzemágak profitjának egy részét a mezőgazdasági alaptevékenységek számára csoportosítsák át. A nyolcvanas évek közepétől aztán viharos gyorsasággal végbement a melléküzemágak kiválása privatizálása, kft-vé alakulása, ekkor a mezőgazdasági üzemeknek ez a fajta tevékenység diverzifikációja megszakadt.

A rendszerváltást követően a nagyüzemek megszűnésével megváltozott az üzemszerkezet – 1991-re közel 1,4 millió egyéni gazdaság jött létre, melyek 90%-a 1 hektár alatti méretű – és nagymértékben megnőtt a vidéki munkanélküliség. A helyzetet még nehezítette, hogy a mezőgazda-ságból élő kisgazdaságok a megváltozott gazdasági környezetben, a felbomlott beszerzői és felvá-sárlói kapcsolatuk folytán is kiszolgáltatottabb helyzetbe kerültek.

Mindezen nehézségek miatt, valamint az uniós csatlakozás kapcsán – az agrárpolitika oldaláról – felmerült az igény olyan több lábon álló mezőgazdasági vállalkozások kialakításának ösztönzésére, melyek alternatív jövedelemszerzési lehetőségek eredményeképp biztosabb megélhe-tést nyújtanak a vidéki népesség egy részének. A vidékfejlesztési politika alapelvei között megjelent az integrált, multifunkcionális jelleg, valamint a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztés, melyek a tevékenységbővítés, az alternatív gazdálkodási formák jelentőségét hangsúlyozták. Így tehát elmondható, hogy a tevékenységdiverzifikáció új, a nyugat-európai országokéhoz hasonló formája a családi gazdaságokban a 90-es évek vége felé kezd kialakulni.

3.2. A tevékenységbővítés jelenlegi szerepe a statisztikák tükrében

A gazdaságok mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevékenységéről a 2000-es Általános Mezőgazdasági Összeírás, valamint a 2003-as és 2005-ös Gazdaságszerkezeti Összeírás adatai szolgáltatnak információt. Az összeírások az Unió módszertani előírásai szerint lefedik a mezőgazdaság összes teljesítményének (Standard Fedezeti Hozzájárulásának – SFH) 99%-át előál-lító termelőegységeket. Az összeírás alapsokaságát a gazdasági szervezetek és a statisztikai értelem-ben vett meghatározott gazdaságküszöb5 feletti egyéni gazdaságok adják.

A gazdaságszerkezeti összeírások adatai szerint az összes gazdaságnak mindössze 5%-a (2000-ben 47 ezer, 2003-ban 35,1 ezer 2005-ben 36,1 ezer gazdaság) folytatott valamilyen a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, de a gazdasághoz kötődő tevékenységet. Ezeknek a gazdaságoknak a földterületi részesedése számarányuknál jóval nagyobb, 24%-os. Az összeírás módszertani leírása szerint ide tartozik minden olyan nem mezőgazdasági tevékenység, amely kapcsolódik a gazdaság erőforrásaihoz (például munkaerő, földterület, gép, épület) vagy mezőgaz-dasági termékek feldolgozását jelenti. A tevékenység diverzifikálására vállalkozó gazdaságok száma 2000 és 2003 között – a fokozódó ösztönzés ellenére – mintegy 25%-ponttal csökkent, és 2003-2005 között csak nagyon kis mértékben 2,8%-ponttal emelkedett. 5 Gazdaságküszöb: mezőgazdasági tevékenységet folytató, technikailag és gazdaságilag különálló termelőegység (háztartás), amely 2005.december1-jénhasznált

- termőterülete (szántó, kert, gyümölcsös, szőlő, rét, legelő, erdő, nádas, halastó külön-külön vagy együtt) legalább 1500 m2, vagy

- gyümölcsös-, illetve szőlőterülete együtt legalább 500 m2, vagy2005.december1-jénrendelkezettlegalább

- egy nagyobb élő állattal (szarvasmarha, sertés, ló, juh, kecske, bivaly), vagy- 50 db baromfival (tyúkféle, liba, kacsa, pulyka, gyöngyös), vagy- 25-25 házinyúllal, prémes állattal, húsgalambbal, vagy- 5 méhcsaláddal.


30

A diverzifikáció mértéke (a diverzifikált tevékenységet folytató gazdaságok összes gazda-sághoz viszonyított aránya) a gazdasági szervezetek esetében összehasonlíthatatlanul magasabb. Míg a gazdasági szerezetek egyharmada (32,3%-a) folytat valamilyen alaptevékenységen kívüli tevékenységet, addig az egyéni gazdaságok körében ez az arány csupán 4,8% volt 2005-ben.

A diverzifikált egyéni gazdaságok aránya az összes egyéni gazdaságban jóval az országos érték (4,8%) feletti a dél-alföldi régióban (8%), azon belül pedig Bács-Kiskun megyében (11%). Igen magas, az országos átlag közel kétszerese Veszprém megyében, ugyanakkor csupán 1,7% Baranyában, 2,7%, Hajdú Bihar és 2,9% Somogy megyében (7. táblázat és 6. melléklet).

7. táblázatA diverzifikált egyéni gazdaságok aránya méretkategóriák szerint,

régiónként 2005

Régió

Összes egyéni

gazdaságDiverzifikált egyéni gazdaságok

száma száma aránya%

aránya az összes gazdaságból az egyes méretkategóriákban %

<1 EUME

1-8 EUME

8-40 EUME

40< EUME

Közép-Magyarország 65 622 2 077 3,2 1,8 10,0 14,5 28,1Közép-Dunántúl 64 386 3 756 5,8 3,3 17,3 30,6 14,7Nyugat-Dunántúl 77 818 2 773 3,6 2,1 9,7 17,6 20,5Dél-Dunántúl 91 072 2 413 2,6 1,6 7,6 12,7 11,1Észak-Magyarország 90 433 3 660 4,0 2,6 11,9 16,8 36,7Észak-Alföld 168 335 7 023 4,2 3,0 7,6 13,0 14,6Dél-Alföld 149 230 11 885 8,0 4,0 15,5 20,1 26,6Ország összesen 706 895 33 589 4,8 2,7 11,6 17,6 21,5

Forrás: Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2005 (Az AKI vállalkozáselemzési Osztályának adatszolgáltatása alapján)

Megjegyzendő, hogy a statisztikai gazdaságméret igen alacsony küszöbértéke miatt megle-hetősen nagyszámú termelőegység minősül statisztikai (adatszolgáltatási) értelemben gazdaságnak, annak ellenére, hogy az egyéni gazdaságok fele (51%-a) kizárólag saját fogyasztásra termel, a mező-gazdasági termelésből jövedelme tehát nem képződik, valójában nem gazdaságnak, inkább háztar-tásnak tekinthető. A gazdasági méret alapján az is látható, hogy a nagyon kicsi (1 EUME - Európai Méret Egység6 alatti) egyéni gazdaságok 79,5%-ot tesznek ki az összes gazdaságból, ezekben a háztartásokban így nem is beszélhetünk valódi tevékenységdiverzifikációról. A diverzifikált egyéni gazdaságokat a gazdaságok méretkategóriák szerinti csoportjaiban vizsgálva látható, hogy míg az 1 EUME alatti gazdaságokban a diverzifikált gazdaságok aránya csupán 2,7%, addig a 40 EUME feletti méretkategóriába tartozó gazdaságoknak több, mint egyötöde diverzifikálja tevékenységét. Ez az érték Bács-Kiskun megyében a nagyméretű gazdaságok körében a 38%-ot is eléri, ugyan-akkor Veszprém megyében, ahol mint már említettük a gazdaságoknak viszonylag nagy hányada diverzifikált, ez inkább a 8-40 EUME méretű közepes gazdaságok jellemzője. Megállapítható tehát, hogy a diverzifikáció mértéke a gazdaságok méretével egyenes arányban nő. A gazdaságon belüli diverzifikáció mértékének és a gazdaságok méretének összefüggése kérdésében a 2.2. feje-zetben bemutatott angliai kutatás, de más, hazai szerzők is ugyanerre a következtetésre jutottak 6 1 Európai Méret Egység = 1200 euró (306 ezer Ft) SFH érték.


31

(Burgerné - Szép, 2006). Továbbá Fehér (2003) észak-alföldi és észak-magyarországi kistérségi társulások területén végzett felmérései is azt mutatják, hogy a diverzifikáltság foka a nagyobb – 100 hektár feletti területtel rendelkező – gazdaságokban magasabb, míg a kisebb méretű gazdasá-gokban alacsony a diverzifikáció mértéke.

Részint az előbb említett összefüggést igazolja az a tény is, hogy a diverzifikált gazdaságo-kon belül nagyobb arányt képviselnek az úgynevezett árutermelő gazdaságok (ahol a termékek több, mint 50%-át értékesítik) mint az összes egyéni gazdaságban (7. melléklet). Míg az egyéni gazdaságok körében az árutermelők aránya mindössze 15,3%, addig a diverzifikált tevékenységet végző gazdaságok egyharmada árutermelőnek számít.

Az árutermelő gazdaságok aránya a megyék közül a legnagyobb (20% feletti) Heves, Csongrád és Somogy megyében. A diverzifikált gazdaságok körében a gazdaságok csaknem fele (49,1%-a és 46,9%-a) árutermelő Komárom-Esztergom és Csongrád megyében, és 42,1%-a Győr-Moson-Sopron megyében.

3.2.1. A diverzifikált tevékenységek

A Gazdaságszerkezeti Összeírásban a nem mezőgazdasági tevékenységet is végző gazdasá-gokra vonatkozó felmérés kitér az egyes tevékenységtípusokra is. Azonban amíg a magyarországi publikált GSZÖ tizennégy féle tevékenységkategóriát közöl, addig az Eurostat számára történő „Farm Structure Survey” KSH adatszolgáltatásban csak nyolc tevékenységkategória szerepel.

A 8. melléklet táblázatának adataiból látszik, hogy a tevékenységek igen sokrétűek és más-más tevékenység jellemző a gazdasági szervezetekre és az egyéni gazdaságokra. A gazdasági szerveze-tek gépi szolgáltatások nyújtásával, valamint szállítási, fuvarozási tevékenységgel igyekeznek meglévő gépi és eszközkapacitásaikat hasznosítani. A diverzifikált tevékenységet folytató gazdasági szervezetek egyharmadában jellemző a gépi szolgáltatás, egyötödében pedig a szállítás. Valamilyen élelmiszer-feldolgozási tevékenységet a diverzifikált gazdasági szervezetek 21%-a végez, legnép-szerűbb a borkészítés, palackozás. Vendégfogadással illetve haltermeléssel a gazdaságok mintegy 8%-a foglalkozik, ami alig 200-200 üzemet jelent.

Az egyéni gazdaságok esetében a legnépszerűbb tevékenység az élelmiszer-feldolgozás, 2005-ben a diverzifikált gazdaságok mintegy 71%-a folytatott valamilyen élelmiszer-feldolgozást. A legtöbb – 2005-ben 8800 – gazdaság gyümölcs- és zöldségfeldolgozással foglalkozott, a gaz-daságok 17%-aban húsfeldolgozás, 14%-ában borkészítés, 10%-ában tejfeldolgozás volt jellemző. A vidékfejlesztés szempontjából oly sokat emlegetett és fejlődő ágazatnak tartott falusi turizmussal, vendéglátással, illetve kézművességgel foglalkozó egyéni gazdaságok egészen elhanyagolható arányt (3- illetve 1%-ot) képviselnek a diverzifikált gazdaságok között. Az egyes diverzifikált tevé-kenységek elterjedtségét illetően a statisztikai felméréshez csak részben hasonló eredményre jutott egy 2005-ben végzett intézeti kutatás, amelynek során 359 tesztüzemi rendszerhez tartozó egyéni gazdaságot kérdeztünk meg7. A kutatás során megkérdezett egyéni gazdaságok 16%-a foglalkozik a gazdaságon belül mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevékenységgel. A statisztikai adatok-kal ellentétben a felmérésben szereplő gazdálkodók közül legtöbben mezőgazdasági szolgáltatást végeznek, főként a nagyobb gazdaságok, amelyek műszaki, gépi kapacitásfeleslegüket igyekeznek kihasználni. A termékfeldolgozás viszont – ami a második leggyakoribb tevékenység – a kisméretű gazdaságokban jellemző. A gazdaságszerkezeti felmérések adatainak megfelelően turizmussal, ven-dégfogadással, kézművességgel a tesztüzemi mintában szereplő gazdaságok közül is csak kevesen foglalkoznak (Hamza - Tóth, 2006).

7 Hamza Eszter - Tóth Erzsébet (szerk.) (2006): Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, megélhetésben betöltött szerepe. Agrárgazdasági Tanulmányok 2. szám, AKI.


32

2000 és 2005 között a diverzifikált gazdasági szervezetek száma mintegy 35%-ponttal, az egyéni gazdaságok száma 22%-ponttal csökkent. A változás igen eltérő mértékű és irányú az egyes tevékenységtípusokban. A húsfeldolgozást folytató gazdaságok száma például mindkét gazdasági forma esetében növekedett. A tejfeldolgozást végző egyéni gazdaságok száma 2000 és 2005 között háromszorosára nőtt, a gazdasági szervezeteké szinten maradt. A gyümölcs és zöldségfeldolgozást végző egyéni gazdaságok száma is növekedett az időszak alatt. A borpalackozással, borkészítés-sel foglalkozó egyéni gazdaságok száma ugyanakkor 2000 után drasztikusan lecsökkent, ami valószínűsíthetően annak az 1999. év végén megjelent, és 2000. augusztus 1-jétől kötelező érvényű törvénymódosításnak köszönhető, ami a jövedéki törvény rendelkezéseit a borra is kiterjesztette (Hamza - Tóth, 2006). Érdemes még szót ejteni az egyéni gazdaságok körében ugyan csak kis szám-ban előforduló megújuló energiatermelésről és a halgazdálkodási tevékenységről, amely tevékeny-ségek valószínűsíthetően a támogatási lehetőségeknek is köszönhetően egyre népszerűbbek, és mind több gazdaság diverzifikálja ilyen irányban vállalkozását.

Az Eurostat számára történő „Farm Structure Survey” KSH adatállomány feldolgozásával lehetőség nyílik a különböző tevékenység típusok szerint felmért gazdaságok megyei szintű, illető-leg gazdaságméret szerint történő elemzésére is. Ez az adatállomány azonban a tevékenységtípusok közül csak nyolc tevékenységcsoportot különít el, amelyek a következők:

termékek feldolgozása;• fafeldolgozás;• vendégfogadás;• kézművesség;• halgazdálkodás;• megújuló energiatermelés;• szerződéses munkavégzés;• egyéb tevékenységek.•

Ezek közül a szerződéses munkavégzés esetében a Magyarországra vonatkozó adatállo-mányban mindenhol nulla gazdaság szerepel, a megújuló energiatermelésre vonatkozó számadat pedig mind az egyéni gazdaságok, mind a gazdasági szervezetek esetében kiugróan magas (valószí-nűsíthetően hibás), ezért az elemzésbe ezt a két kategóriát nem vettem bele. A diverzifikált gazdasági szervezetek száma tevékenységek szerinti bontásban olyan alacsony, hogy térségi és méret szerinti elemzésük nem célszerű.

A 9. melléklet adataiból kitűnik, hogy az egyéni gazdaságok által folytatott diverzifikált tevékenységek mely térségekre, megyékre jellemzőek és melyekre kevésbé. A leginkább népszerű termék-feldolgozási tevékenységet végző gazdaságok zöme – mint az előzőekben láttuk – főként gyümölcs és zöldségfeldolgozást folytat. Ennek megfelelően nagyon világosan kirajzolódik, hogy a legtöbb ilyen tevékenységet folytató gazdaság éppen a legnagyobb gyümölcsterülettel rendel-kező megyékben – Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében – található.

A vendéglátással foglalkozó gazdálkodók legnagyobb számban Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók és részben ezek azok a megyék, amelyekben a falusi szállásadás vendégéjszakáinak a száma is a legtöbb volt a statisztika8 szerint 2005-ben.

8 Területi Statisztika 2005, KSH.


33

A legtöbb fafeldolgozással is foglalkozó egyéni gazdaság Hajdú-Bihar, Borsod-Abaúj-Zemplén valamint Vas és Bács-Kiskun megyében található. A haltermelés pedig leginkább az észak-magyarországi és a nyugat-dunántúli megyék egyéni gazdaságaiban népszerű tevékenység.

A különböző tevékenységeket végző egyéni gazdaságok összes egyéni gazdaságon belüli arányát méretkategóriák szerint vizsgálva megállapítható, hogy a termékfeldolgozást folytató gaz-daságok legnagyobb arányban a nagy gazdaságokban (40-100 EUME), valamint az úgynevezett kis-közepes (8-16 EUME méretű) gazdaságok körében a legnagyobb, de közel ugyanilyen (10%-körüli) arányt képvisel a 2-8 és a 16-40 EUME méretkategóriában (8. táblázat).

Burgerné Gimes Anna és Szép Katalin 2003-2004-ben a nyugat-magyarországi és dél-alföldi régióban folytatott kérdőíves felmérésük alapján is arra a következtetésre jutottak, hogy élelmiszer-feldolgozást a nagyobb gazdaságokban magasabb arányban folytattak. Kutatásukban a megkérde-zett gazdaságok közül az 1-20 hektáros gazdaságok 2,5%-a, a 20-50 hektárosok 4,4%-a, míg az 50-100 hektárosoknak már 6,1%-a végzett élelmiszer-feldolgozást (Burgerné - Szép, 2006).

A fafeldolgozást és a vendéglátást folytató gazdaságok a nagyméretű 40-100 EUME gaz-daságokban, a kézművességet, a haltermelést valamint az egyéb tevékenységet folytató gazdasá-gok inkább a közepes (16-40 EUME) kategóriába tartozó gazdaságok közt szerepelnek legnagyobb arányban.

8. táblázatA diverzifikált tevékenységet végző egyéni gazdaságok aránya

tevékenységek szerint az egyes méretkategóriákban, 2005

A diverzifikált tevékenység

A diverzifikált tevékenységet végző egyéni gazdaságok

száma aránya %

aránya az egyes méretkategóriákban< 1

EUME1-2

EUME2-8

EUME8-16

EUME16-40 EUME

40-100 EUME

100 < EUME

Összes diverzifikált egyéni gazdaság 33 589 100,0 2,74 8,89 14,09 17,29 18,00 22,30 13,14

Ebből:- Gazdaságban termelt termékek feldolgozása

22 056 65,7 1,84 5,97 9,31 10,52 9,84 10,58 6,19

- Fafeldolgozás 606 1,8 0,08 0,05 0,09 0,33 0,40 0,48 0,00- Vendégfogadás, vendéglátás 1 006 3,0 0,12 0,23 0,22 0,19 0,54 0,80 0,00

- Kézművesség 335 1,0 0,04 0,01 0,07 0,12 0,29 0,00 0,00- Haltermelés 516 1,5 0,06 0,04 0,12 0,29 0,62 0,34 0,00- Egyéb tevékenység 907 2,7 0,08 0,17 0,27 0,74 0,99 0,52 0,00

Forrás: Farm Structure Survey 2005. Eurostat számára készült adatállomány (Az AKI vállalkozáselemzési Osztályának adatszolgáltatása alapján)


34

A vendéglátással foglalkozó gazdaságok a legkisebb méretkategóriákban valamivel nagyobb arányban képviseltetik magukat, de az adatok nagyjából egybecsengnek Fehér Alajosnak az észak-alföldi és észak-magyarországi régiókban végzett vizsgálatával, amelyek szerint a kis- és közepes birtokokon gazdálkodó termelők között összességében az egy tized százalékot sem éri el a vendég-látással foglalkozók aránya (Fehér, 2005).

Az igazán nagyméretű, 100 EUME-t meghaladó gazdaságok közt csupán a termékfeldolgo-zást folytató gazdaságok képviseltetik magukat. Az 1 EUME-nél kisebb gazdaságok körében pedig minden tevékenység esetében elhanyagolható a diverzifikált gazdaságok aránya.

Az előzőekben tárgyalt tevékenységek mellett a tanulmány első fejezetében leírtak alapján az ökológiai- vagy más néven biogazdálkodás is a diverzifikáció tárgykörébe tartozik. Jelenleg Magyarországon az ökológiai gazdálkodást folytató üzemek 97-98%-ának ellenőrzését és tanúsítá-sát a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. – 1996-ig Biokultúra Egyesület – végzi. A Kft. adatgyűj-tése szerint 1997 és 2004 között az ökológiai gazdálkodást folytató és termőterülettel rendelkező vállalkozások száma mintegy kilencszeresére, 161-ről 1420-ra, az ökológiai termelésre átállt és átállás alatt lévő terület együttes nagysága pedig nyolcszorosára, 15,7 ezer hektárról 128,7 ezer hektárra emelkedett. 2004 óta azonban csökkenő tendencia figyelhető meg mind az ökogazdálkodók számában, mind a terület nagyságában. (3. ábra, 9. táblázat). A visszaesés okát a szakemberek (Czeller - Roszík, 2007) alapvetően a támogatások csökkenésében és az értékesítés kockázatában látják.

2006-ban az ökológiai termelésre átállt és átállás alatt lévő terület (116 ezer hektár) a mező-gazdasági terület 2%-át teszi ki. A bio-állattartásra szakosodott ellenőrzött gazdaságokban tartott állatok száma a 1997. évi 1400-ról 2004-re 12 254 számosállatra, mintegy kilencszeresére nőtt, majd 2005-ben az állattartó gazdaságok számának csökkenése mellett az állatállomány kis mérték-ben tovább növekedett. Bioméhészettel 1998-ban 49 méhész kezdett foglalkozni, számuk azóta 174 főre gyarapodott, összesen 16 383 méhcsaládot tartanak.

3. ábraAz ökogazdaságok számának változása 1997-2006

Megjegyzés: Az adatok az ökológiai termelésre átállt és átállás alatt lévő területtel rendelkező vállalkozásokra vonatkoznakForrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. www.biokontroll.hu


35

9. táblázatAz ökogazdaságok száma és területe Magyarországon 1997-2006

Megnevezés 1997 2000 2001 2002 2003 2004 2005 2006

Ellenőrzött terület (ha) 15 772 47 221 79 178 103 672 113 816 128 690 122 615 116 197

Vállalkozások* száma 161 471 764 995 1 155 1 420 1 353 1 249

*Ökológiai termelésre átállt és átállás alatt lévő területtel rendelkezőForrás: Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. www.biokontroll.hu

3.2.2. Az egyéni gazdálkodók sajátosságai

A GSZÖ–ban felmért diverzifikált tevékenységet végző, valamint az ökogazdálkodást foly-tató (átállás alatt lévő, vagy már ellenőrzött ökogazdálkodásra átállt) egyéni gazdaságok vezetőinek minőségi jellemzői (korösszetétele, szakképzettségi szintje) rendre kedvezőbbek az összes egyéni gazdasághoz viszonyítva (10. táblázat). Míg az összes egyéni gazdálkodó (gazdaságvezető) között mindössze 7,7%-ot tesz ki a 35 év alattiak és 40,5%-ot a középkorúak (35-54 év közöttiek) aránya, addig a diverzifikált gazdaságok vezetői esetében ezek az arányok 8,6% és 44,4%. Még magasabb a fiatalok és középkorúak aránya az ökogazdálkodást folytató gazdaságvezetők között, a 35 év alattiak aránya eléri a 9,4%-ot, a középkorúaké a 45,7%-ot.

A mezőgazdasági szakképzettség tekintetében hasonló a tendencia, a közép- vagy felsőfokú szakképesítéssel rendelkezők aránya a diverzifikált tevékenységet is végző gazdálkodók esetében eléri a 14,6%-ot szemben az összes egyéni gazdaságvezető közt mért 7,5%-os aránnyal. Az ökoló-giailag gazdálkodók szakképzettségi szintje még kedvezőbb, köztük a közép vagy felsőfokon szak-képzettek aránya 21%-os.

10. táblázatA gazdaságvezetők minőségi jellemzői az egyéni gazdaságokban, 2005

Összes egyéni gazdaságban

Diverzifikált gazdaságokban Öko-gazdaságokban*

A gazdaságvezetők száma 706 895 33 589 1 118

A gazdaságvezetők korösszetétele %

34 év alatti 7,7 8,6 9,4

35-54 éves 40,5 44,4 45,7

55-64 24,2 25,4 24,7

65 év feletti 27,6 21,6 20,2

A gazdaságvezetők mezőgazdasági szakképzettsége %

csak gyakorlattal rendelkezik 87,6 77,3 72,7

alapfokú 4,9 8,1 6,4

közép vagy felsőfokú 7,5 14,6 20,9

A gazdaságvezetők gazdaságon kívüli jövedelemszerző tevékenysége %

van főfoglalkozásban 37,8 34,8 29,4

van, kiegészítő tevékenységként 1,0 1,1 1,8

nincs 61,1 64,1 68,8

*Ökológiai gazdálkodásra átállt, vagy átállás alatt lévő ellenőrzött gazdaságokForrás: Farm Structure Survey 2005. Eurostat számára készült adatállomány (Az AKI Vállalkozáselemzési Osztályának adatszolgáltatása alapján)


36

Burgerné Gimes Anna és Szép Katalin (2006) felmérései szerint a magasabb iskolai végzett-séggel rendelkező gazdálkodók nagyobb arányban végeznek diverzifikált tevékenységet.

Az egyéni gazdálkodók 61%-ának a mezőgazdasági termelésen kívül nincs más munka-végzésből származó jövedelme. A diverzifikált- és az öko-gazdaságokban gyarapszik a kizárólag a gazdaságban történő munkavégzésből élő gazdaságvezetők aránya, ami abból adódik, hogy a diver-zifikált tevékenységek bevezetése, vagy az ökológiai gazdálkodásra való átállás jelentős munkaidő többletet jelent így kevesebb idő jut a gazdaságon kívüli munkavégzésre.

Összefoglalva tehát megállapítható, hogy a gazdálkodásukat diverzifikáló, valamint az ökológiai módon termelő gazdák közt nagyobb arányban találunk fiatalokat, aktív korúakat és szakképzetteket, valamint olyanokat, akik jövedelemszerzésüket kizárólag a gazdaságban végzett munkára alapozzák.

3.2.3. A tevékenységbővítés és a gazdaságméret összefüggése a tesztüzemi rendszer adatai alapján

A diverzifikáció és a gazdaságméret közötti összefüggés elemzésére a Tesztüzemi Rend-szer 2005. évi adatállománya is lehetőséget teremt. A tesztüzemi rendszerben az adatgyűjtés 1951 üzemet fog át, amely minta 92 ezer 2 európai méretegység (EUME) feletti mezőgazdasági vál-lalkozást reprezentál. A felmérésben 1558 egyéni gazdaság és 393 társas vállalkozás (jogi szemé-lyiség nélküli, illetve jogi személyiségű gazdasági társaság, szövetkezet) szolgáltatott adatokat (Keszthelyi, 2006).

Fontos felhívni a figyelmet néhány, a Gazdaságszerkezeti Összeírás és a tesztüzemi adat-gyűjtés közti főbb módszertani különbségre. A tesztüzemi adatgyűjtés csak a 2 EUME feletti méretű árutermelő mezőgazdasági vállalkozásokra terjed ki, amelyek bevételének legalább 50%-a mező-gazdasági alaptevékenységből származik. Mezőgazdasági alaptevékenységnek számít a szántóföldi növénytermelés, az állattenyésztés, a kertészet, valamint a szőlő és gyümölcstermelés. Nem számít mezőgazdasági alaptevékenységnek, de a mezőgazdasági tevékenység tágabb fogalmába értendő:

a mezőgazdasági termékek feldolgozása, • erdőgazdálkodás, • halászat, • a kívülállók részére végzett mezőgazdasági szolgáltatások, • állatok bértartása, • a mezőgazdasági termékek kiskereskedelme, valamint a • falusi turizmus. •

Ezek a felsorolt „diverzifikált” tevékenységek részben eltérnek a Gazdaságszerkezeti Össze-írásban felmértektől. Például a tesztüzemi rendszerben nem szerepel a kézművesség, a megújuló energiatermelés, vagy a fafeldolgozás, viszont megtalálható kategória az állatok bértartása vagy az erdőgazdálkodás.

Az alábbiakban a 2005. évi tesztüzemi adatállományban külön vizsgálom azon gazdaságokat, amelyekben a mezőgazdasági alaptevékenységen kívül valamelyik előbb felsorolt tevékenységet is végeztek. Ezek a gazdaságok az alábbiakban a „diverzifikált tevékenységet is végző gazdaságok”.


37

A diverzifikált tevékenységet is végző, árutermelő egyéni gazdaságok száma a tesztüzemi adatgyűjtés szerint 17 412 gazdaság, ami az összes árutermelő egyéni gazdaságnak 20%-át teszi ki (11. táblázat). A diverzifikált gazdaságok földterületének részesedése számarányukkal egyező, 20,8%-os. A diverzifikált egyéni gazdaságok átlagos birtokmérete 25,7 hektár, ami gyakorlatilag megegyezik az összes gazdaságéval (25,0 hektár), azonban az egy gazdaságra jutó standard fedezeti hozzájárulás 18%-ponttal felülmúlja az egyéni gazdaságok átlagos értékét.

11. táblázatAz egyéni és társas gazdaságok üzemszerkezetének összehasonlító adatai, 2005

gazdaság típusaGazdaságok Gazdaságok

földterületeÁtlagos

birtoknagyságEgy gazdaságra

jutó sfh

száma aránya hektár aránya hektár 1000 Ft arányaEgyéni gazdaságok

diverzifikált tevékenységet is végző 17 412 20,2 447 333 20,8 25,7 2 822 118,2

összes egyéni gazdaság 86 115 100,0 2 149 298 100,0 25,0 2 388 100,0Társas gazdaságok

diverzifikált tevékenységet is végző 3 309 57,6 1 786 159 82,2 539,7 67 213 134,5

összes társas gazdaság 5 746 100,0 2 173 622 100,0 378,3 49 978 100,0Forrás: A tesztüzemek 2005. évi adatai, AKI Vállalkozáselemzési Osztályának adatszolgáltatása alapján

A társas vállalkozások esetében a diverzifikált tevékenységet is végző gazdaságok aránya igen magas, 57,6% és hozzájuk tartozik az összes társas gazdaság által művelt földterület 82,2%-a. A diverzifikált tevékenység a vállalkozások több mint 90%-ában a kívülállóknak végzett mezőgaz-dasági szolgáltatást jelenti. Az átlagos birtoknagyság a diverzifikált társas vállalkozások esetében mintegy 540 hektár, ami a társas vállalatok átlagos birtokméretének közel másfélszerese. Az öko-nómiai méretre utaló átlagos SFH érték, a diverzifikált üzemekben 35%-ponttal magasabb mint az összes társas gazdaságban.

Összességében tehát elmondható, hogy azokra az árutermelő egyéni gazdaságokra és társas gazdaságokra amelyek diverzifikálják tevékenységüket általában a nagyobb ökonómiai méret és az átlagosnál nagyobb földterület jellemző.

A statisztikai adatokból nyert információk mellett érdekes azt is megvizsgálni, hogy a tevé-kenységbővítés mennyire népszerű a támogatásokra pályázók körében, milyen tevékenységekre mekkora összeggel, kik pályáznak.

3.3. Tevékenységdiverzifikáció a vidékfejlesztési támogatási rendszerben

A kilencvenes években az Európai Unió agrárpolitikájában a vidékfejlesztés egyre hang-súlyosabb szerepet kapott, 1999-re pedig Magyarországon is önálló szakterületként jelent meg az agrártárca intézményrendszerében. A vidékfejlesztési politika alapelvei között szerepel az integrált, multifunkcionális jelleg, valamint a helyi erőforrásokra alapozott fejlesztés, melyek a tevékenység-bővítés, az alternatív gazdálkodási formák jelentőségét hangsúlyozták. Ez a szemlélet helyet kapott, az idő haladtával egyre erőteljesebbé vált és megjelent a támogatási rendszerben is. A vidékfejlesz-tésen belül az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a tevékenység társítás ösztönzése a hazai támogatási rendszerben gyakorlatilag 2000 óta jelen van.


38

2000-2002 között három évig a Vidékfejlesztési Célelőirányzat (VFC), majd 2004-ben a SAPARD Program, később az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében jelent meg pályázati felhívás tevékenységdiverzifikáció ösztönzésére. A VFC megjelenésétől az AVOP-ig azonban megfigyelhetők kisebb-nagyobb hangsúlyeltolódások – a diverzifikáció területeit illetően – a különböző támogatási programok között.

Míg 2000-ben egy összevont intézkedés irányult a gazdasági tevékenységek bővítésének, alternatív jövedelemszerzési tevékenységek fejlesztésének támogatására, addig a 2001-2002-es évre szóló VFC keretében a támogatás tematizáltabban és szélesebb területet felölelően jelent meg. Ekkor a VFC jogcímei az alábbiak voltak:

a. Ökológiai alapú komplex gazdasági fejlesztési programok támogatása.b. Helyi jellegzetességű, táj-specifikus mezőgazdasági tevékenységek, és ezekre épülő

élelmiszer-feldolgozás és értékesítés fejlesztésének támogatása.c. Hagyományos kézműipari kismesterségek támogatása.d. Nem élelmiszer célú helyi természetes alapanyagok hasznosításának, feldolgozásának és

értékesítésének támogatása (takarmány kivételével).e. Falusi és agroturizmus fejlesztésének támogatása.f. Falvak megújítását, a vidék szellemi és tárgyi örökségének megőrzését segítő programok

támogatása.g. Vidéki infrastruktúra fejlesztése.

Látható, hogy a hét jogcím közül az első öt mindegyike a tevékenység diverzifikációt, alter-natív jövedelemszerzési lehetőségek bővítését célozza. Míg az ökológiai gazdálkodásra való áttérés, mint diverzifikációs lehetőség a VFC-ben külön jogcímként szerepelt, addig ez a tevékenység a SAPARD-ban és az AVOP-ban már nem támogatható a diverzifikációs intézkedés keretében, hiszen sokkal kiforrottabb formában a Nemzeti Agrárkörnyezetgazdálkodási Programban, majd később a 2004-ben induló Nemzeti Vidékfejlesztési Terv (NVT) agrár-környezetgazdálkodási intézkedései között jelent meg.

Az alábbiakban az egyes támogatási rendszerekben (programokban) vizsgálom a „diver-zifikációs” támogatások szerepét, jelentőségét, elemzem a támogatott pályázatok főbb jellemzőit (tevékenység típus, regionális sajátosságok). Ezek az információk kiegészítik az előző fejezetekben tárgyalt statisztikai adatokra alapozott „helyzetfeltárást”. Azonban fontos hangsúlyozni, hogy míg a felsorolt statisztikai adatok és felmérések kizárólag a mezőgazdasági vállalkozókra, gazdaságokra vonatkoztak, addig a támogatási programok pályázati kiírásainak nagyobbik hányadában9 a jogosul-tak köre nem szorítkozik kizárólag a mezőgazdasági termelőkre10. Bár a támogatások kedvezménye-zettjei túlnyomórészt mezőgazdasági termelők, egyéni vállalkozók és őstermelők, egyes jogcímek esetében (falusi turizmus) az ágazaton kívüli magánszemélyek vagy vállalkozások (főként mikro-vállalkozások) jelentik a pályázók nagyobbik hányadát.

A Vidékfejlesztési Célelőirányzat (VFC) fő célja a nemzeti SAPARD-források átmeneti fel-használása volt, így a jogosult tevékenységeket a SAPARD Tervben meghatározott vidékfejlesztési intézkedések szerint csoportosították (falumegújítás, gazdasági diverzifikáció, vidéki infrastruktúra). A három jogcímcsoport közül a támogatott pályázatok nagyobb hányada a diverzifikációt célzó jog-címekre (együttesen) jutott mindhárom évben, az évek során növekvő részesedéssel. Mivel ezek

9 A VFC és a SAPARD összes témakörbe tartozó jogcíme, valamint az AVOP kézműipari tevékenység, és az idegenfor-galmi tevékenység fejlesztés alintézkedésen belül a szálláshely-fejlesztés jogcím.10 Az a természetes vagy jogi személy akinek/amelynek éves nettó árbevételében a mezőgazdasági tevékenységből származó árbevétel aránya eléri, vagy meghaladja az 50%-ot.


39

a projektek lényegesen kisebb költséget képviselnek mint a falufejlesztési, vagy infrastrukturális beruházások, így a támogatás összege is lényegesen alacsonyabb, mint a másik két jogcím esetében. A diverzifikációs pályázatok átlagosan a VFC támogatások 39%-át „vitték el”, az egy projektre jutó átlagos támogatás az első évben 2,5 millió forint volt, ami 2002-re 4,5 millió forintra emelkedett (12. táblázat).

12. táblázatA VFC tevékenység diverzifikációt, alternatív jövedelemszerzést

célzó pályázatainak jellemzői 2000-2002

ÉvTámogatott

pályázatok száma (db)

Aránya VFC-ből

Támogatás (ezer Ft)

Aránya a VFC támogatások

összegéből (%)

Egy projektre jutó átlagos

támogatási összeg (ezer Ft)

2000 161 52,6 416 036 37,0 2 584,12001 179 68,1 693 216 32,1 3 872,72002 416 72,6 1 860 246 43,0 4 471,7

Összesen 756 66,2 2 969 498 39,0 3 927,9Forrás: FVM

A VFC három évében a diverzifikációs jogcímekre összesen 1254 pályázatot nyújtottak be, a beérkezett pályázatok 60%-a, 756 nyert támogatást. A 2001-ben és 2002-ben támogatott pályáza-tok legnagyobb hányadát (2001-ben több mint felét, 2002-ben 35%-át) a falusi- és agroturizmus fejlesztésének támogatására nyújtották be. Második helyen áll az ökológiai komplex gazdaságfej-lesztési programokra nyújtott támogatás, amely jogcím vitte el a támogatási összeg legnagyobb részét, mindkét évben 41-42%-át. A harmadik legnépszerűbb jogcím a „Helyi jellegzetességű, tájspecifikus mezőgazdasági tevékenységek, és ezekre épülő élelmiszer-feldolgozás és értékesítés fejlesztésének támogatása” volt, a kézműipari kismesterségek, valamint a nem élelmiszer célú helyi alapanyagok feldolgozásának támogatására csak kevés nyertes pályázat jutott.

A VFC-ből támogatott diverzifikációra irányuló pályázatok egynegyedét Dél-Dunántúlról adták be, és közel 20-20%-ot képvisel Észak-Magyarország és Dél-Alföld. Míg a dél-dunántúli és észak-magyarországi régióban a támogatott pályázatok túlnyomó része a legnépszerűbb turiz-musfejlesztési beruházásokat célozza, addig a mezőgazdasági dominanciájú két alföldi régióban az ökológiai komplex gazdaságfejlesztésre a turizmusfejlesztésre közel egyenlő számú támogatott pályázat jut. A csekély számú kézműipari pályázat zöme Észak-Magyarországhoz kapcsolódik.

A SAPARD programban a „tevékenységek diverzifikálása, alternatív jövedelemszerzést biztosító gazdasági tevékenységek fejlesztése” intézkedést a „falufejlesztési” intézkedéssel együtt, az intézményrendszer rendkívül késedelmes kiépítése miatt két évvel a többi pályázati kiírás után csak 2004-ben hirdették meg, részben ennek is köszönhető, hogy az intézkedésre rendkívül alacsony számú, mindössze 264 pályázatot nyújtottak be, amiből csupán 58 nyert. Ez a SAPARD program támogatott pályázatainak mindössze 2,2%-a, de a három jogcím csoport („falufejlesztés”, „vidéki infrastruktúra” és „diverzifikáció”) támogatott pályázatainak is csak 6,6%-át teszi ki. Az intézkedésre eredetileg tervezett forrásösszeg két milliárd forint volt, ami a SAPARD program költségvetésének 3,7%-át tette ki, ehhez képest csupán mintegy 470 millió forint kifizetés történt11. A SAPARD intéz-kedések közül ennél az intézkedésnél volt a legalacsonyabb az egy projektre jutó költség, a kifizetett pályázatok átlagos projektértéke 17 millió forint, ami átlagosan 8 millió forint támogatást jelent.11 A diverzifikációs támogatás iránti érdektelenség mellett a falufejlesztési intézkedésre a tervezettnél jóval nagyobb támo-gatási igény mutatkozott, így a tervezett forrásösszegeket időközben átcsoportosították.


40

A legtöbb támogatott pályázat (37 db) falusi turizmus fejlesztését szolgálja, 12 projekt pedig a helyi termékek kifejlesztését, valamint élelmiszer-feldolgozás technológiáinak és minőségének fejlesztését célozza.

Az AVOP pályázatokra vonatkozóan 2006. december 31-ig állnak rendelkezésre adatok, melyek szerint a „Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése” intézkedésre 792 darab pályáza-tot nyújtottak be, összesen mintegy 3,5 milliárd forint támogatásigénnyel. A benyújtott pályázatok közül 269-re ítéltek támogatást, és az igényelt források 57%-ára – mintegy 2 milliárd forintra – történt kötelezettségvállalás. Az intézkedésre jutó támogatott pályázatok száma az AVOP összes támogatott pályázatának mindössze 6,3%-át teszi ki, az összes támogatási összegnek pedig csupán 1,8%-át. Az AVOP 3. prioritásának intézkedései a LEADER+ intézkedés kivételével nagy-jából megegyeznek a VFC három jogcímcsoportjával, a prioritás támogatott pályázatainak 26,2%-a, támogatási összegének 8,6%-a jut a „Vidéki jövedelemszerzési lehetőségek bővítése” intézkedésre. Az egy projektre jutó támogatás összege a SAPARD programhoz hasonlóan átlagosan 8 millió forint, 2006-ban már 8,8 millió.

Hasonlóan a VFC és a SAPARD Programhoz az AVOP-ból támogatható tevékenysé-gek között is turizmusfejlesztésre jut a legtöbb támogatott pályázat. 2006 december végéig a diverzifikációs intézkedés alatt támogatott pályázatok 61%-a idegenforgalmi fejlesztésre, 24,9%-a agrártevékenységek diverzifikációjára, 9,3%-a mezőgazdasági termékek marketingjére irányult, és a pályázatok mindössze 4,5%-a (12 db) kapott támogatást kézműipari fejlesztésre. A két utóbbi alintézkedés esetében a beadott alacsony pályázati darabszámot valószínűsíthetően a fejlesztések nagyságához és a célcsoport (jobbára természetes személyek, mikro-vállalkozások) felkészültségé-hez mérten túl bonyolult és szigorú pályázati feltételrendszer okozta. Ezek a pályázók általában nem tudták igénybe venni pályázati szaktanácsadók segítségét, ők maguk pedig sokszor nehezen tudták összeállítani a pályázati dokumentációt.

Az agrártevékenységek diverzifikációjára támogatást nyert pályázatok az országos átlag-nál nagyobb arányt képviselnek az agrártermelés szempontjából leginkább kedvező régiókban és megyékben (Bács-Kiskun, Békés, Heves, Csongrád, Tolna, Szabolcs-Szatmár-Bereg megye). Legtöbben ültetvénytelepítésre pályáztak, néhányan borászati beruházásra, szeszfőzde felújításra, vagy energia célú növénytermesztésre. Az idegenforgalmi tevékenységre pályázók legnagyobb arányban az észak-magyarországi régióban nyertek támogatást.

Összefoglalva megállapítható, hogy a vizsgált három programban, a másik két vidékfej-lesztési intézkedéshez (falufejlesztés, vidéki infrastruktúra) viszonyítva a VFC-ben kapott legna-gyobb hangsúlyt a diverzifikáció, azért is, mert itt ez az intézkedés a SAPARD és AVOP-hoz képest szélesebb tartalommal jelent meg. A SAPARD-on és az AVOP-on belül azonban a diverzifikációs támogatás iránti érdeklődés alatta maradt a tervezettnek, amely prioritáson belüli, intézkedések és alintézkedések közötti forrásátcsoportosítást vont maga után. A támogatások forrásösszegüket tekintve meglehetősen szerény mértékűek, a VFC három évében mintegy 3 milliárd forintot, a SAPARD programban 400 millió forintot fizettek ki, az AVOP-ból 2006 év végéig 2 milliárd forint kötelezettségvállalás történt. Ez az összeg mindössze arra volt elég, hogy segítségével 1083 gazda-ságban, vagy vidéki háztartásban tudtak valamilyen új tevékenységet indítani és így a meglévő munkahelyet megtartani, esetleg új munkahelyet létesíteni.


41

A választott új tevékenységek közül mindhárom programban a falusi vendéglátáshoz, turiz-mushoz kapcsolódó tevékenységek a legnépszerűbbek, azonban fontos megjegyezni, hogy a mező-gazdasági termelők jelentős számban nem használták ki ezt a jövedelemdiverzifikációs lehetőséget, hiszen zömében nem mezőgazdasággal foglalkozó magánszemélyek pályáztak. A második helyen a mezőgazdasági alaptevékenység bővítését célzó fejlesztések állnak, a kézműipari tevékenységek iránt elhanyagolható az érdeklődés.

A tevékenységbővítésre irányuló pályázatokra jellemző, hogy kis költségvetésűek, így hiva-tásos pályázatíró igénybevételét csak kevesen engedhetik meg maguknak. Ugyanakkor a pályáza-tok összeállítása meglehetősen bonyolult, emiatt a saját készítésű pályázatok jó részét elutasították. A pályázók jellemzően magánszemélyek, illetve mikrovállalkozások.

Összességében elmondható, hogy bár a pályázatok felhívásai és a támogatott tevékenységek hozzájárulnak a programokban kitűzött célok eléréséhez, a diverzifikációra irányuló intézkedések mégsem tekinthetők széleskörűen sikeresnek. Ennek, a már említett pályázatírással kapcsolatos nehézségeken kívül legfőbb oka, a termék-, illetve tevékenység-diverzifikációval előállított javak eladhatóságának korlátai, az irántuk jelentkező piaci kereslet hiánya. Ezen kívül tetten érhető az új tevékenységek és termékek iránti fogékonyság hiánya és a piaci kudarctól való félelem is.

A tevékenységbővítés motiváló tényezői, jövedelem-kiegészítésben betöltött szerepe, sikerek és buktatókAK I

43

4. A tevékenységbővítés motiváló tényezői, jövedelem-kiegészítésben betöltött szerepe, sikerek és buktatók

Ahogyan azt a diverzifikációs támogatások iránti igények, valamint az elemzett statiszti-kai adatok mutatják, a tevékenységbővítés mértéke, elterjedtsége – a legtöbb nyugat-európai és jó néhány velünk együtt csatlakozott országhoz képest – meglehetősen alacsony Magyarországon. Ezt támasztják alá a dél-dunántúli régióban néhány falugazdásszal és egy gazdálkodó polgármesterrel folytatott beszélgetések is. A falugazdászok tapasztalatai szerint is hazánkban a tevékenységdi-verzifikációra irányuló támogatások iránt rendkívül csekély az érdeklődés a mezőgazdasági termelők körében. Az AVOP intézkedései közül a beruházási támogatások, a fiatal gazdálkodók támogatása és a korkedvezményes nyugdíjazás a leginkább népszerű. A jövőre nézve a fás szárú energiaültetvények telepítési támogatása iránt tapasztalható növekvő érdeklődés, bár az energianö-vények termelésének egyelőre a korlátozott piaci lehetőségek szabnak gátat. A fás szárú energiaerdő telepítése iránt a gyenge minőségű földterülettel rendelkező, főként középkorú gazdálkodók érdek-lődnek, akik a gyenge adottságú területeken a szántóföldi művelést váltanák fel energiaerdővel.

Egy őstermelőként gazdálkodó, pár száz fős település polgármestere is úgy látja, hogy a környezetében nagy szükség lenne a lakosságnak különböző jövedelemkiegészítő tevékenységek beindítására, azonban rendkívül alacsony az érdeklődés és az affinitás bármi iránt. A települé-sen 50%-os a munkanélküliség (regisztrált és nem regisztrált együttesen). Végeztek felmérést arról, hogy valamilyen új tevékenység végzéséhez mekkora a hajlandóság, hányan vennének részt ennek érdekében valamilyen képzésben. A megkérdezettek többsége egyetértett abban, hogy valamilyen új tevékenység végzésével plusz jövedelemre lehet szert tenni, ennek ellenére 56 válaszadóból mind-össze 8-an vállalkoznának valamilyen képzésben való részvételre, ha azután munkalehetőséghez juthatnak. Valamivel többen, 16-an pedig csak abban az esetben lennének hajlandók részt venni a programban, ha megkapják a diplomás minimálbérnek megfelelő összeget havonta. Tapasztalata szerint rendkívül passzívak az emberek, ő sem talál megfelelő megbízható munkaerőt a gazdaságába még alkalmi jelleggel sem. Az idősebb és több tíz éve munkanélküli réteg munkára bírása gyakorla-tilag lehetetlen, ezért úgy látja, hogy a fiatalokat kell megcélozni.

Az tehát, hogy elvben elismerik emberek a tevékenységbővítés előnyeit nem jelenti azt, hogy a gyakorlatban meg is valósítják. Ez a motívum hasonlatos a 2005-ös egyéni gazdaságokban vég-zett felmérésben tapasztaltakhoz, amikor is a gazdálkodók többsége (85%-a) a tevékenység diver-zifikáció ösztönzését és támogatását általában helyesnek, előremutatónak tartotta, azonban arra a kérdésre, hogy saját gazdaságában lát-e erre lehetőséget, a gazdálkodók nagyobb hányada (90%-a) nemmel válaszolt (Hamza - Tóth, 2006).

A polgármester maga is gazdálkodó, 50 hektáros saját tulajdonú földterületen juh, kecske és szarvas tenyésztéssel foglalkozik. Többnyire csak saját fogyasztásra, minimális szinten folytat juh és kecske tej feldolgozást, sajtkészítést, egyelőre nincs meg a tőkéje egy HACCP rendszerű mini sajtüzem létesítéséhez. Véleménye szerint a háztól értékesített sajtok és tejtermékek iránt lenne piaci kereslet, de a hatósági engedélyek beszerzése, az előírásoknak való megfelelés nagyban hátráltatja a fejlesztést. Fejlesztési elképzelései között egy mini sajtüzem létesítése és falusi vendéglátás bein-dítása szerepel.


44

Az egyéni elképzeléseken túl volnának ötletei olyan közösségi fejlesztésekre, amelyek a helyi erőforrásokra építenek és helyben megtérülnek: gyümölcs aszaló, szeszfőzde, helyi termé-kekre alapozott egészségcentrum, biomassza égető- megújuló energiatermelés a környékbeli erdők fa-melléktermékeinek összegyűjtéséből, valamint a „Művészetek Völgye” mintájára a környékbeli településekkel összefogva fesztivál rendezése és ezzel kapcsolatosan a falusi vendéglátás felfejlesz-tése. Ezeket a fejlesztéseket azonban a lakosság passzivitásán kívül a környékbeli településveze-tők negatív hozzáállása is hátráltatja.

A tevékenységbővítés adott egyéni gazdaságban betöltött szerepéről, a diverzifikált tevé-kenység indításának indokairól, motiváló tényezőiről, annak előnyeiről, buktatóiról továbbá olyan őstermelőket, egyéni gazdálkodókat kérdeztem, akik a SAPARD és AVOP keretében tevékeny-ség diverzifikációra irányuló jogcímre sikeresen pályáztak és már befejezett projekttel rendel-keznek. 2007 tavaszáig összesen huszonnyolc ilyen gazdálkodó volt, akik közül csupán tizennégyet sikerült megkérdezni. Nyolcan a SAPARD, hatan az AVOP keretében pályáztak. A megkérdezet-tek közül öten Somogy megyében, hárman Borsod-Abaúj-Zemplén megyében, ketten Bács-Kiskun megyében élnek, továbbá Veszprém, Fejér, Heves valamint Szabolcs-Szatmár-Bereg megyékből egy-egy pályázóval készült interjú.

A felmérést a függelékben szereplő kérdőív12 alapján személyesen végeztem, így lehetőségem nyílt arra, hogy a kérdőív egyes témaköreit részletesebben, interjúhoz hasonlóan is megtárgyaljam a gazdálkodókkal. Ez azért lényeges, mert a kis elemszám miatt a kérdőívek hagyományos statisztikai kiértékelésének nem sok értelme van, azonban a beszélgetések alapján számos olyan információhoz is hozzájutottam, ami egy-egy kitöltött kérdőívből nem derülne ki.

A diverzifikált tevékenységet tekintve négyen csak falusi vendéglátással, heten falusi ven-déglátással és valamilyen más tevékenységgel (pl. termékfeldolgozás, direkt értékesítés, nem kon-vencionális állattartás, erdőgazdálkodás, szabadidős szolgáltatások nyújtása) is foglalkoznak, és három pályázó méhészeti tevékenységet folytat, közülük ketten a méz csomagolását, háztól való értékesítését is végzik.

A legtöbb, összesen tizenegy falusi vendéglátással foglalkozó gazdaságot alapvetően két fő típusba lehet sorolni:

Az egyik csoportba azok a gazdálkodók (öten) tartoznak, akik a mezőgazdasági • tevékenységüket fokozatosan leépítik, illetve terveik szerint teljesen megszüntetik, és hosszabb távon vendéglátást tekintik fő jövedelemszerző tevékenységnek, illetve a nyug-díj mellett kiegészítő jövedelemforrásnak.

Ezek a gazdálkodók általában idősek, nyugdíjasok, vagy olyanok, akik a mezőgazdálkodást csak kis területen, eddig is főleg önellátási, vagy csak kis mértékben árutermelési céllal végezték. Földterületüket jellemzően bérmunkában műveltetik.

A másik csoportba (öten) tartoznak azok, akiknek a mezőgazdálkodás a fő jövedelem-• szerző tevékenységük, az ő esetükben a falusi vendéglátás, szállásadás valódi tevékenység-bővítést jelent, amellyel szabad épület és/vagy munkaerő kapacitásaikat hasznosítják.

12 A kérdőív összeállításához felhasználtam: Centre for Rural Research, University of Exeter - Rural and Tourism Research Group, University of Plymouth (2003): Farm Diversification Activities: benchmarking study 2002 Final report to DEFRA.; Hamza Eszter - Tóth Erzsébet (szerk.) (2006): Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, megélhetésben betöltött szerepe. Agrárgazdasági Tanulmányok 2. szám., valamint Kapronczai et al. (2005): A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképes-ségének jellemzői (Gazdálkodói válaszok időszerű kérdésekre) Agrárgazdasági Tanulmányok, 6. szám. tanulmányok kérdő-íveit.


45

Ezekre a gazdálkodókra inkább jellemző az is, hogy más, a mezőgazdasági termeléshez köthető tevékenységeket is folytatnak, mint például a helyben termelt alapanyagok feldolgozása (pálinka, bor, lekvár, sajt, stb.) és a vendégek számára történő direkt értékesítése, lovagoltatás és egyéb szabadidős szolgáltatások nyújtása. Ők azok a termelők, akik a mezőgazdasági termelést különböző diverzifikált tevékenységekkel bővítve, általában a családtagok bevonásával hosszú távon is perspektivikusnak tartják.

A megkérdezett pályázók közül volt egy olyan is, akinek válaszaiból az derült ki, hogy a támogatást valójában saját háza bővítésére, felújítására kérte.

A gazdaságok, gazdálkodók főbb jellemzői

A megkérdezett gazdálkodók jellemzően a 90-es évek elején kezdtek gazdálkodni zömmel őstermelőként. Néhány kivételtől eltekintve többségükben 1-2, vagy legfeljebb 10-20 hektáros gaz-daságok ahol a földterület saját tulajdonban van, főként szántó, gyümölcs és szőlő művelési ágban. A gazdaságokban az állatállomány nem jelentős, csak néhányan foglalkoznak őshonos, vagy egyéb nem konvencionális állattartással (galamb, kecske, sport ló), illetőleg három pályázó méhészkedés-sel. A három méhész pályázó közül ketten biomézet termelnek, mások nem folytatnak bio- vagy ökogazdálkodást, de néhány gazdálkodó jelezte, hogy igyekeznek vegyszermentesen, illetve integ-rált módon termelni.

A pályázó gazdálkodók közt fiatalok, középkorúak és nyugdíjasok egyaránt szerepelnek és kiemelendő, hogy minden pályázó legalább középfokú végzettséggel rendelkezik. A fiatalok között azonban több a felsőfokú végzettségű illetve jellemző rájuk, hogy a diverzifikált tevékenységhez kapcsolódóan is van valamilyen szakképesítésük.

A családtagok gazdaságban való munkavégzését firtató kérdésnél kiderült, hogy a gyerekek, vagy unokák jellemzően csak időszakosan, általában hétvégén dolgoznak a gazdaságokban, a házas-társak általában részmunkaidőben dolgoznak. A 14-ből csak 3 olyan gazdaság van, amely a gazda-ságvezetőn kívül még egy személynek teljes munkaidős „állást” biztosít. Mindhárom 200 hektár feletti területtel rendelkezik. Öt gazdaságban a gazdaságvezető a gazdaságon kívül is dolgozik.

Az állandó idegen munkaerő alkalmazását a megkérdezett gazdaságok közül csak kettőben jelezték, amelyek közül az egyik egy 275 hektáros gazdaság, amelyik sportlovagoltatással is foglal-kozik, a másik egy igen sokrétű tevékenységet folytató vállalkozás, amely ugyan csak 10 hektáros, de bemutató gazdaságként is működik, és a falusi vendéglátás mellett termékfeldolgozást végez, valamint vadásztatási, lovagoltatási szolgáltatásokat is nyújt. Az alkalmi munkaerő alkalmazása már jóval gyakoribb, a gazdaságok felében jellemző, főként a mezőgazdasági alaptevékenység végzésé-hez, gépi munkavégzéshez, és idénymunkák idején.

Jövedelem

A megkérdezett gazdaságok felében a háztartás jövedelmének nagyobbik fele a gazdaságon kívülről származik. Ezek azok a gazdaságok, amelyekben a háztartásban élők egy vagy több tagja a gazdaságon kívül alkalmazottként dolgozik, tehát munkabérből származó bevétele van. Ide tar-tozik mind a három méhészeti tevékenységet folytató gazdaság, valamint négy falusi vendéglátást folytató gazdaság, amelyek mindegyike csak néhány hektáros földterülettel rendelkezik. Ezekre a gazdaságokra jellemző tehát, hogy a háztartás összes jövedelmének csak kisebb része származik a gazdaságból, azon belül viszont nagyobb hányadban a diverzifikált tevékenységből van bevételük.


46

Azokban a gazdaságokban, amelyekben a gazdaságon kívülről származó jövedelem forrása a nyugdíj, ott a háztartás jövedelmének nagyobb hányadát a gazdaságban folytatott tevékenység adja.

A családok jövedelmük legnagyobb részét visszaforgatják a gazdaságba, annak fenntartá-sára és/vagy fejlesztésére fordítják, ugyanakkor megtakarításra a válaszadók közül senki sem tud félretenni.

Motiváló tényezők

A diverzifikált tevékenység végzésének motiváló tényezői között – az angliai felméréshez hasonlóan – legtöbben a jobb megélhetést, a magasabb elérhető jövedelmet és felesleges erőfor-rás kapacitásaik kihasználását jelölték. Az erőforrások közül általában valamilyen épületkapacitás kihasználása játszik szerepet, de néhányan megjelölték a munkaerő kapacitás kihasználását is. Öt pályázó említette a több lábon állással a termelési kockázatok csökkentését, illetőleg, hogy kedvte-lésből, hobbyból kezdte a tevékenység végzését, szintén öten jelölték meg a termőhelyi adottságok kihasználását és a jó piaci keresletet.

A válaszadók közül négyen megjelölték a támogatást, mint motiváló tényezőt. A családi hagyomány felélesztését két pályázó említette, az egyikük borászattal, borkóstoltatással foglalko-zik, a másik pedig méhészettel. Szintén csak két pályázó jelölte meg a „mert a környéken mások is csinálják sikeresen” választ, pedig arra a kérdésre, hogy a településükön, vagy a térségben foglalkoznak-e mások is hasonló tevékenységgel, a tizennégy pályázóból tízen igennel feleltek. A kérdőívben felsorolt motiváló tényezőkön kívül egy pályázó említette a vidéki életforma szerete-tét, ő konkrétan azért fogott bele a vállalkozásba (falusi vendéglátás) mert a városból szeretett volna falura költözni, ahol ez az egyetlen munkalehetőség kínálkozott.

A pályázás körülményei

A pályázati lehetőségről a legkülönfélébb módon és helyről szereztek tudomást az érintet-tek. Talán a leggyakoribb az újságból való hírszerzés, de voltak akik az internetről, falugazdásztól, pályázatíróktól, ismerőstől tájékozódtak.

A támogatás fontosságára hívja fel a figyelmet az a tény, hogy a válaszadók fele annak hiá-nyában bele sem fogott volna a fejlesztésbe, mási fele pedig csak jóval szerényebb mértékben. A pályázatokat szinte minden válaszadó meglehetősen bonyolultnak és bürokratikusnak tartja, ezt az is bizonyítja, hogy csupán négyen nem vették igénybe hivatásos pályázatíró segítségét. Ugyanakkor nehezményezték, hogy az alacsony projektköltségvetésből nehezen finanszírozható pályázati szak-tanácsadó cég. Itt visszautalnék az AVOP éves végrehajtási jelentésére, amely szerint az alacsony benyújtott pályázatszámot éppen a túl bonyolult és szigorú pályázati feltételrendszerrel magyaráz-zák a MVH Regionális Illetőségű Kirendeltségek munkatársai.

Mindössze három gazdálkodónak voltak pozitív tapasztalatai a támogatás folyósításával kapcsolatban. A legtöbben a túlzott adminisztrációs kötelezettségekre, a pénz folyósításának kése-delmére, az ellenőrzések rugalmatlanságára panaszkodtak.

Előnyök és hátrányok

Arra a kérdésre, hogy milyen előnyökkel jár a diverzifikált tevékenység végzése, a legtöbben azt jelölték meg, hogy „szereti csinálni”. Sokan, (a válaszadók közül nyolcan) a jövedelem kiegé-szítést emelték ki előnyös vonásként, hatan jelölték meg a meglévő eszköz, gép, vagy épületkapa-citások jobb kihasználását, valamint a fogyasztók részéről a pozitív visszajelzéseket. Öt pályázó előnyös vonásként említette a gazdaságban a munkaerő-kapacitás jobb, egyenletesebb kihasználá-


47

sát, viszont olyan gazdaság nem volt, amely a tevékenység végzésével plusz munkahelyet tudna teremteni. Csupán négy pályázó emelte ki előnyös vonásként azt, hogy a tevékenység végzésé-vel csökken a jövedelemkockázat. Egy falusi vendéglátással foglalkozó pályázó a felsorolt előnyös vonások mellett említette a térség idegenek számára való megismertetését, egy másik pedig azt említette meg, hogy a tevékenység (szintén falusi vendéglátás) végzése lehetőséget biztosít szá-mára, hogy vidéken éljen és élvezze a vidéki életforma minden előnyét. Ezek a válaszok nagyjából hasonlóak a tesztüzemek körében 2005-ben végzett felmérésben tapasztaltakhoz, amikor is a diver-zifikációs tevékenységet is végző gazdálkodók a diverzifikáció előnyeit a jövedelem-kiegészítésen túl a elsősorban a kapacitások jobb kihasználásában, és a jövedelembiztonság javulásában látták. Ebben a felmérésben is csak kevesen tekintették előnyös hatásnak a családi munkaerő egyenletesebb foglalkoztatását (Hamza - Tóth, 2006).

A diverzifikáció hátrányos vonásaként a felsorolt tényezők közül legtöbben (nyolcan) a nagyobb kötöttséget jelölték meg, öten a tevékenység végzése nyomán a megnövekedett beru-házási költségeket, ezek közül főként az épületek felújításával, karbantartásával kapcsolatos költségeket említették. Két méhészettel és egy borászattal foglalkozó válaszadó hátrányként emlí-tette, hogy nagyobb kockázatot jelent a tevékenység végzése. A pályázók közül négyen nem jelöltek meg semmilyen hátrányt.

Tervek, sikerek és buktatók

A választott diverzifikált tevékenységet 14-ből 9 válaszadó sikeresnek ítéli, elégedettek az eddigi eredményekkel és úgy gondolják, hogy érdemes folytatni. Két méhészettel foglalkozó vállal-kozó érzi úgy, hogy az elmúlt időszakhoz képest nem történt változás, sem javulást de visszaesést nem tapasztal. Csupán két pályázó gondolja úgy, hogy régebben sikeresebben folytatta a tevékeny-séget, de még ők sem gondolkoznak azon, hogy feladják. Közülük a falusi vendéglátáson kívül az egyik vállalkozó vadásztatással, a másik lovagoltatással foglalkozik.

A diverzifikált tevékenységgel kapcsolatosan a gazdák jövőre vonatkozó tervei is igen bíz-tatóak, bizakodóak. A válaszadók közül nyolcan megmaradnának a jelenlegi tevékenység végzésé-nél, és terveik szerint növelnék a kibocsátást. Közülük ketten, másik öt gazdálkodóval együtt (tehát összesen heten) bővítenék is a kört újabb diverzifikált tevékenységekkel. Az új tevékenységek közt főként a hozzáadott érték növelését célzó és a piacra jutást elősegítő tevékenységek, a termékek feldolgozása, csomagolása, direkt értékesítése, marketing tevékenységek szerepelnek, továbbá két pályázó horgásztó kialakítását és horgászturizmus fejlesztését tervezi, és egy gazdálkodó tervei közt felmerült a megújuló energiatermelés, mint bevezetendő tevékenység. Ezeket a fejlesztési elgondo-lásokat a jó piaci kereslettel és a gazdaságban meglévő kapacitással indokolták a gazdálkodók. Ezek a válaszok egybe csengenek az angliai kutatás tapasztalataival, ahol azok a válaszadók akik fejlesztenék vagy bővítenék a diverzifikált tevékenységüket szintén főként a kedvező piaci körülmé-nyekkel, meglévő fogyasztói igényekkel indokolták döntésüket.

Végül megkérdeztem a gazdálkodókat arról, hogy véleményük szerint milyen tényezők szük-ségesek ma Magyarországon ahhoz, hogy az ő általuk végzett tevékenységet valaki sikeresen tudja folytatni, valamint melyek lehetnek a legfontosabb hátráltató, buktató tényezők.

A siker külső tényezői közül kivétel nélkül mindenki megemlítette a piacot és többsé-gében az első helyre is sorolták. A második leggyakrabban és többnyire második helyen megjelölt tényező az információ. A támogatást kilencen, a jó termőhelyi adottságokat nyolcan jelölték meg, a támogatást azonban a fontossági sorrendben hátul, míg a termőhelyi adottságokat általában középen helyezték el. A jó infrastrukturális ellátottságot, megközelíthetőséget, valamint az együttműködés


48

szükségességét a válaszadók fele jelölte meg, de általában ezeket a tényezőket nem ítélték fontosnak a gazdálkodók. Egyéb sikert befolyásoló külső tényezőként említésre került a jó időjárás, valamint az önkormányzat pozitív hozzáállása is.

A sikerhez szükséges úgynevezett belső, tehát a gazdasághoz szorosan kötődő tényezők közül majd mindenki (tizenhárom válaszadó) megjelölte a tőkét, valamint a gazdálkodó ráter-mettségét, kockázatvállalási és vállalkozói hajlamát és általában a fontossági sorrendben is ezek szerepelnek elől. Tízen megjelölték a szakértelmet, ami a sorrendben középen vagy hátul kap helyet, tizenegyen megjelölték a kapcsolatrendszert, amit viszont csak egy válaszadó tartott fontosnak, többnyire a legkevésbé fontos tényezők közé helyezték. Kilencen említették a reklámot, marketinget közepesen fontosnak ítélve, az ötlet és innovativitás mint sikert befolyásoló tényező hat válaszadó-nál szerepelt, és a fontossági sorrendben középen helyezték el. Egyéb tényezőként még elhangzott a szerencse, az alkalmazkodóképesség, valamint az alacsony kamatú hitelfelvétel lehetősége.

A diverzifikált tevékenység végzésének külső hátráltató, buktató tényezői közül a leg-gyakrabban választott és általában a legfontosabbnak tartott faktor – hasonlóan a 2005-ös felmé-résben (Hamza - Tóth, 2006) illetve az angliai kutatásban tapasztaltakkal – a piaci kereslet hiánya vagy ingadozása. Figyelemre méltó, hogy meglehetősen sokan, tizennégyből kilencen jelölték meg a településvezetés illetve a környéken élők passzív vagy negatív hozzáállását, igaz, hogy a ténye-zők fontossági sorrendjében ez hátul, vagy utolsó helyen szerepel. Ez a tényező, a falusi vendéglá-tással kapcsolatos problémák közt Hanusz Árpád cikkében is felmerül (Hanusz, 2006). Az időjárási kockázatot nyolcan jelölték meg, amelynek megítélése nagy szórást mutat. Fontosnak azok a gaz-dálkodók tartották, akik méhészkedéssel foglalkoznak, illetve az olyan falusi vendéglátók, akikhez főként nyáron, és jó időben látogatnak. Azoknál a vállalkozóknál akik például termálfürdő közelé-ben foglalkoznak turizmussal értelemszerűen nem alapvető tényező az időjárás.

A válaszadók fele jelölte meg a támogatás folyósításának késedelmét általában közepesen vagy kevésbé fontosnak titulálva. Öt pályázó említette buktató tényezőként az engedélyek meg-szerzését, előírásoknak való megfelelést, ami viszont négy válaszadónál a második legfontosabb tényezőnek számít. Csak viszonylag kevesen, négyen látnak az új versenytársak megjelenésében veszélyeztető faktort. Az információhoz való hozzájutással kapcsolatosan az az általános vélemény, hogy a mai világban aki igazán akar, az minden információhoz hozzá tud férni ami a vállalkozással kapcsolatos.

A tevékenység végzésével kapcsolatos kudarcot előidéző belső tényezők közt első helyen és szinte minden válaszadó esetében a tőkehiány szerepel. Ugyanez a válasz köszönt vissza a 2005-ös vizsgálatban is (Hamza - Tóth, 2006). A második leggyakrabban megjelölt tényező a kellő affinitás, hozzáértés, valamint a menedzsment tapasztalatok és a vállalkozói készség hiánya. A meg-felelően képzett munkaerőhiányát csupán egy gazdálkodó jelölte meg.

A mezőgazdasági termelők, vállalkozások tevékenységbővítésének kilátásai MagyarországonAK I

49

5. A mezőgazdasági termelők, vállalkozások tevékenységbővítésének kilátásai Magyarországon

Mint ahogy azt a statisztikai adatok, a támogatások iránti igény és az empirikus felmérések tapasztalatai is mutatják, jelenleg Magyarországon az adott körülmények között a gazdálkodóknak csak nagyon kis hányada tud gazdaságában új tevékenységet indítani. Az a tény is elgondolkoztató, hogy amíg az Európai Unió országainak többségében a diverzifikált tevékenységet is folytató gaz-dálkodók száma a statisztikai adatok szerint az elmúlt években nőt, addig Magyarországon 2000 és 2003 között jelentősen mintegy 25%-ponttal csökkent, majd 2003 és 2005 között csak nagyon kis mértékben gyarapodott.

A tevékenységbővítés alacsony mértékét számos ok befolyásolhatja, de talán általánosság-ban elmondható, hogy szélesebb körű elterjedéséhez jelenleg Magyarországon még nincs meg az a gazdasági- társadalmi háttér, ami a nyugati farmgazdaságokban évtizedek óta kialakult. A gazdálko-dókkal folytatott konzultációk, más empirikus felmérések, szakirodalmi forrásokból nyert informá-ciók és tapasztalatok szerint a legfőbb gátló tényezők között szerepel:

a tőkehiány, • hogy a gazdálkodóknak nincs kellő piaci ismeretük, információjuk arról, hogy mely • termékek, vagy szolgáltatások azok, amelyek iránt valós piaci igény, kereslet van,a hazai agrártermelők lassú és ellentmondásos alkalmazkodása, ragaszkodása a megszo-• kott gyakorlathoz, termelési struktúrához, a hagyományos mezőgazdasági tevékenysé-gekhez (Fehér - Biró, 2006),az új tevékenység végzéséhez szükséges szakértelem és hozzáértés hiánya,• sok településen hiányzik a támogató településvezetői hozzáállás,•

Ugyanakkor a szakemberek egybehangzó véleménye az, hogy a tevékenységbővítés a hely-ben foglalkoztatás egyik járható útja lehet, így hozzájárulhat a vidéki területekről való elvándorlás visszaszorításához és a vidéki életkörülmények javításához. Fontos szerepe van a mezőgazdasági termelésből származó bevételek ingadozásainak ellensúlyozásában, valamint a szezonális jelleggel rendelkezésre álló munkaerő hasznosításában.

Fehér és Biró (2006) szerint a tevékenységdiverzifikációnak igen nagy szerepe lehetne a vidékgazdaságok helyi termékkel való jobb ellátásában, piacképes helyi termékek más területen történő értékesítésében is.

A kutatás során szerzett információk birtokában megállapítható, hogy a tevékenységbővítés a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságokban sokkal inkább jellemző mint a megélhetési gondokkal küzdő kis- vagy törpegazdaságokban. Az is kiderült, hogy a diverzifikált gazdaságok vezetői a magasabb képzettséggel rendelkező fiatalabb korosztályokból kerülnek ki. Ennek ismeretében mondhatjuk, hogy a diverzifikációval kapcsolatos túlzott várakozások, miszerint az kézzelfogható mértékben csökkentheti a hátrányos helyzetű vidéki térségekben a csak önellátási céllal termelő és megélhetési gondokkal küzdő gazdálkodók és családtagjaik megélhetési és foglalkoztatási gondjait, nem igazán reálisak.

A jövőre vonatkozóan nehéz pontos becslést adni a tevékenységdiverzifikáció kilátásairól, mértékéről, az egyes tevékenységek várható szerepéről, még inkább gazdasági súlyáról. Az elmúlt évek tendenciái, a támogatási igények alakulása, az agrár és vidékfejlesztési politika formálódása, a fogyasztói igények és trendek alapján azonban megfogalmazhatók bizonyos várakozások.


50

A statisztikai adatokat figyelembe véve a gazdaságban végzett diverzifikált tevékenysé-gek közül legtöbben valamilyen élelmiszer-feldolgozást végeznek. A legnépszerűbb a zöldség- gyümölcsfeldolgozás. Az elmúlt években (2000 és 2005 között) nőtt a gazdaságban gyümölcs- és zöldség feldolgozást végző egyéni gazdálkodók száma, miközben mind a zöldség-, mind a gyümölcstermelő gazdaságok száma csökkent az időszak alatt. A gazdasági szervezetekben ez a tevékenység nem igazán népszerű, 2005-ben csupán 76 üzemben volt jellemző.

Ha a zöldség és gyümölcs feldolgozást végző gazdaságok számát a zöldséget és gyümölcsöt termelő gazdaságok számához viszonyítjuk, akkor az átfedéseket is figyelembe véve elmondható, hogy 2005-ben a gazdaságok 7-8%-a dolgozta fel termékeit. Várhatóan a gazdaságban történő gyümölcs- és zöldségfeldolgozás továbbra is népszerű lesz az egyéni gazdaságok körében, de az ilyen gazdaságok jelentős növekedésére nem lehet számítani. Mint ahogy más gazdaságban feldolgozott termékek esetében az elérhető jövedelmek növelésének járható útja a mind magasabb hozzáadott érték elérése és a termékek közvetlen értékesítése lehet.

A gazdaságokban történő borfeldolgozás aránya alacsony. 2005-ben a létező 150 ezer sző-lőtermelő gazdaságból mindössze 4888 (a gazdaságok csupán 3,2%-a) készített illetve palackozott bort. A borkészítéssel, borpalackozással foglalkozó egyéni gazdaságok száma ráadásul jelentősen csökkent, 2000 óta csaknem hatodára esett vissza. Bár a gazdasági szervezetek esetében növekedés-ről lehet beszélni (számuk 2000-2005 között másfélszeresére nőtt), csupán 268 üzemet regisztráltak 2005-ben. A termelői borkészítés, palackozás alacsony szintje elsősorban a gazdaságok tőkehiá-nyából, a magas időjárási kockázatokból, és nem utolsó sorban az ágazatra jellemző alacsony fokú szervezettségből fakad. A tevékenység jövőjét ezért a termelői együttműködések, feldolgozói integrációs rendszerek fejlődése alapvetően meghatározza.

Radóczné és Györe (2006) szerint is bortermelés hazai kilátásai kedvezőtlennek ítélhetők, a termelők kivágási szándékai erősödnek, ugyanakkor újratelepítések alig történtek. A magyar borok számára leginkább csak a belföldi piacon van hely, de itt is rengeteg a tenni való a csomagolás, a megjelenés, összességében a marketing vonatkozásában.

A jövőre nézve azért bíztató jelek is vannak. 2006 tavaszán megkezdte működését a Bormarketing Kht. amelynek feladata az ágazat szereplőinek egységes képviselete, érdekeik érvé-nyesítése, célja pedig a magyar borok dominanciájának megtartása és a nemzetközi piaci jelenlét fokozása a borok ismertségének, imázsának javítása révén.

További bíztató jel, hogy az elmúlt évektől sorra alakulnak meg a borút egyesületek, melyek céljai közt szerepel általában a minőségi bortermelés előmozdítása, a borok piacának és keresleté-nek növelése és nem utolsó sorban a borturizmus fejlesztése és az idegenforgalom növelése.

A gazdaságban történő húsfeldolgozás elég gyakorinak mondható a diverzifikált gazdaságok körében, és az elmúlt években egyre több gazdaság kezdett ezzel foglalkozni. A kilátásokra ugyan-akkor biztosan hatással vannak a közelmúlt élelmiszerbiztonsági botrányai és az, hogy a fogyasztók bizalma megingott.

Tejfeldolgozást 2005-ben 3464 egyéni gazdaság folytatott. Bár arra vonatkozóan nincs ada-tunk, hogy a tejfeldolgozás tehén, juh, illetve kecske tejre vonatkozik-e, de ha a tejhasznú tehenet tartó egyéni gazdaságok számához (15 677) viszonyítjuk, akkor elmondható, hogy ezen gazdaságok 22%-át teszik ki a tejfeldolgozást is végző gazdaságok. Az elmúlt évek tendenciájában ingadozás figyelhető meg a gazdaságok számát illetően, hiszen 2000 és 2003 között mintegy négy és fél-szeresére, 5511 gazdaságra növekedett a tejfeldolgozást végző egyéni gazdaságok száma, azután 2005-re mintegy 37%-ponttal visszaesett. A tehenet tartó gazdaságok számának és az állatlétszám


51

folyamatos csökkenését, valamint az egyre fokozottabb élelmiszerbiztonsági és higiéniai elvárá-sokat figyelembe véve a jövőben nem számíthatunk arra, hogy gyarapszik a tevékenységüket tejfeldolgozás irányába bővítő gazdaságok száma.

A gazdaságban termelt alapanyagok feldolgozásához a 2007-2013. időszakra vonatkozó Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a „Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedés „Üzemi diverzifikáció” alintézkedés keretében lehet támogatást igényelni. Ez az alintézkedés lehe-tőséget biztosít a mezőgazdasági üzemeknek, hogy a gazdaságban előállított mezőgazdasági termé-kek feldolgozásával növeljék a hozzáadott értéket. Azok a mezőgazdasági üzemek támogathatók, amelyekben a gazdaság fő tevékenysége továbbra is a mezőgazdasági tevékenység marad. A támo-gatás mértéke a projekt költségek 40%-a. A támogatás révén várhatóan mintegy 450 gazdaság tudja majd a termékfeldolgozás irányában bővíteni tevékenységét.

A termékfeldolgozással kapcsolatban fontos kitörési pontot jelenthetnek a földrajzi eredet-védelemmel ellátott termékek. Franciaországban a gazdálkodók mintegy egynegyede foglalkozik ilyen termékek előállításával és jövedelmük legnagyobb részét ezeknek a termékeknek köszönhetik, hiszen a hasonló árukhoz képest az ilyen minősítéssel rendelkező termékek termelésével 30-280%-os többletbevétel érhető el. A borok esetében akár 230%-os, a sajtoknál 30%-os ártöbblet érhető el, és már a tejért is 5-90%-kal magasabb árat kérhet a termelő. A földrajzi eredetvédelemmel előállított termékek termelése azon túl, hogy javítja a gazdaságok életképességét, javítja a vidék népességmeg-tartó erejét, hozzájárul a kulturális örökség és a környezet megőrzéséhez (Somogyi, 2005).

Az ökológiai gazdálkodás jövőbeni fejlődése, terjedése mellett sok érv szól, ennek ellenére sajnos – az Unió tagországaiként valószínűleg egyedüliként – az elmúlt két-három évben megtor-pant, sőt kismértékben visszaesett az ökogazdálkodásba vont mezőgazdasági terület nagysága. Az okok közt említhető Járási empirikus kutatásai szerint az, hogy a gazdálkodók nem látják biztosí-tottnak a piacot, így az átállás és további területek ökogazdálkodásba vonása kockázatos. A konku-renciát pedig a kínai, ukrán és román olcsó tömegtermékek jelentik (Járási, 2004). Roszík Péter, a Biokontroll Hungária Kft. ügyvezető igazgatója úgy látja, hogy a terület csökkenésének fő kiváltó okai a 2004-ben indult támogatási rendelet belső aránytalanságai, adminisztratív intézkedései, illetve hogy azóta nincs lehetőség új területek bevonására, új gazdák támogatási rendszerbe való belépé-sére13. Ahhoz ugyanis, hogy valaki átállítsa gazdaságát, három éven keresztül kell ökotermelést folytatnia, de termékeit nem értékesítheti biotermékként, vagy ökotermékként, a megnövekedett költségek fedezéséhez támogatásra van szükség (Czeller - Roszík, 2007).

Tény, hogy a hazai kereslet főként a magas fogyasztói árak miatt csak mérsékelten emelkedik, a magyar biogazdaságok túlnyomó része (70-80%-a) exportra termel, főként Nyugat-Európába. A hazai öko-gazdaságoknak jelenleg csak kis hányada végez a gazdaságon belül élelmiszer- feldolgozást, bár bíztató, hogy az elmúlt 1-2 évben a feldolgozottság jelentősen javult (2006-ban hetvennel nőtt a Biokontroll Hungária Kht. által ellenőrzött bioterméket feldolgozó üzemek száma). A megtermelt termékek mintegy 70%-át nyersanyagként, külföldi piacokon értékesítik. Jelenleg csupán 31 ökogazdaság foglalkozik falusi turizmussal, szálláskiadással, ami szervesen kapcsolódik a biotermékekre, bioélelmiszerekre alapozott vendéglátáshoz (ÚMVP, 2007). Nagyobb jövedelmet pedig a marketing fejlesztésével, a feldolgozottság növelésével, direkt értékesítéssel és a turizmus bővítésével lehetne elérni.

13 Magyarországon 1997-től 2001-ig az ökológiai gazdálkodásra történő átállás költségeinek csökkentésére lehetett támo-gatást kapni, 2002-től a Nemzeti Agrárkörnyezetvédelmi Program keretében, majd 2004-től a Nemzeti Vidékfejlesztési Terv 2004-2006 keretén belül lehetett pályázni az agrárkörnyezet-gazdálkodás intézkedésen belül ökológiai gazdálkodási cél-programokra. Ez utóbbi esetében a támogatási kérelmek a tervezetthez képest jóval nagyobb száma miatt újabb pályázatok benyújtására később nem volt lehetőség.


52

A helyzet 2009-től változhat, ugyanis az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban az „agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” intézkedés keretében lehet támogatást igényelni az ökológiai szántóföldi növénytermesztés, ökológiai gyepgazdálkodás, valamint ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogramokban. Így a támogatásokkal sokaknak újra rentábilissá válhat az ökotermelés, várhatóan tehát újra növekedni fog az ökotermelők száma és az ökotermelésre átállt területek nagysága.

A falusi turizmus kétségkívül egyre népszerűbb tevékenység Magyarországon. Ezt az állí-tást a szakirodalmi források mellett az elmúlt évek támogatási programjainak tapasztalatai is alá-támasztják. A diverzifikációt ösztönző támogatási intézkedések keretében a pályázatok legnagyobb hányadát falusi vendéglátás fejlesztésének támogatására nyújtották be. Kétségtelen, hogy az egyre kevesebb munkahelyet biztosító vidéki térségekben a megélhetés egyik lehetséges módja, amely általánosan, az ország egész területén nyilvánvalóan nem oldja meg a vidék foglalkoztatási problé-máit, de néhány család megélhetéséhez jelentősen hozzájárulhat.

A statisztikai adatokból, a támogatásokat igénybevevők státuszából, és az empirikus tapaszta-latok alapján azonban az is látható, hogy ez a tevékenység nem igazán a mezőgazdasági termelők jövedelem-kiegészítésének, tevékenységbővítésének népszerű módja – hiszen a gazdaságoknak csupán 3%-ában jellemző – inkább a más ágazatban dolgozó, vagy éppen munka nélküli és nyug-díjas népesség körében elterjedt vállalkozási forma. De sok (különösen az idősebb) gazdálkodó szemszögéből éppen a mezőgazdasági termelésből való „kilábalás”, a gazdálkodás felhagyásának egyik járható útja lehet.

A nyugat-európai országok (Anglia, Írország, Franciaország, Olaszország, Ausztria) tapasz-talatai ugyanakkor azt mutatják, hogy a gazdaságban történő vendéglátást különféle szabadidős szolgáltatásokkal – mint a lovagoltatás, vadásztatás, horgászat – valamint gazdaságban termelt és feldolgozott termékek vendégek számára történő közvetlen értékesítésével kiegészítve, a tevékenységdiverzifikáció rendkívül népszerű formája. Sok országban központi programokkal is ösztönzik ezt a tevékenységet, ilyenek a már korábban említett osztrák és francia programok (lásd 2.1. fejezet), valamint az írországi bemutató farmok program, amelyet az ír mezőgazdasági és idegenforgalmi hatóságok alakítottak ki annak érdekében, hogy a turizmussal foglalkozó gazdasá-gok szolgáltatási színvonala javuljon. A program keretében „bemutató farm” címet kaphatnak azok a gazdaságok, amelyek teljesítik az előírt biztonsági, gazdálkodási, szakosodási, szakképzettségi feltételeket (Kenéz, 1995).

A nemzetközi tapasztalatokat figyelembe véve a gazdaságban történő vendéglátás jövőre vonatkozó fejlesztését illetően – osztva Hanusz véleményét – törekedni kell a komplexitásra, hogy adott tájegység kulturális, népi, gasztronómiai hagyományainak felkarolása, a kapcsolódó programkínálat, a helyi termékek feldolgozása, csomagolása, közvetlen értékesítése, és a vendéglá-tás egyfajta szerves egységet alkosson (Hanusz, 2006).

Visszatérve a termékek közvetlen értékesítésére, ennek jogszabályi feltételei 2006 óta adottak Magyarországon is. A kistermelői élelmiszer-termelés, -előállítás és -értékesítés feltételeit a 14/2006. (II. 16.) FVM-EüM-ICSSZEM együttes rendelet határozza meg. A jogszabály életbelépé-sével megteremtődtek a feldolgozott élelmiszerek kistermelői értékesítésének jogi feltételei, amire korábban nem volt legális lehetőségük. Az utóbbi időben több olyan kezdeményezés is napvilá-got látott, ami a közvetlen értékesítéssel foglalkozó gazdálkodók termékeinek interneten keresztüli megismertetését célozza. A Bács-Kiskun megyei Agrárkamara által szervezett „Kamra túra” kere-tében közel 90 homokhátsági gazdálkodó kínál száznál is több terméket elektronikus elérhetősé-


53

gen keresztül, a Magosfa Alapítvány által kezdeményezett „Helyi termékek a Dunakanyarban és az Alsó-Ipoly mentén” program keretében pedig a térségben található helyi termékeket településenként gyűjtik össze és népszerűsítik (Fehér, 2007).

A mezőgazdasági termelők (akiknek mezőgazdasági tevékenységből származó jövedelme meghaladja az összes bevételük 50%-át) számára a gazdaságon belüli (on-farm) turizmushoz kapcsolódó fejlesztésekre az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program „Diversification into non-agricultural activities” a hivatalos magyar fordítás szerint: „Nem mezőgazdasági tevékeny-séggé történő diverzifikálás” intézkedése keretében kapható támogatás. Az elfogadható költségek maximum 45%-át teszi ki a támogatás, ami a külön jogszabály alapján hátrányos helyzetű telepü-léseken vagy a társadalmi-gazdasági szempontból fokozottan elmaradott térségekben elhelyezkedő településeken 50% is lehet. A program keretében összesen mintegy 230 gazdaság „on-farm” turisztikai tevékenységbővítésének támogatása valósulhat meg mintegy 7 millió eurós értékű beruházással.

A turizmushoz kapcsolódó fejlesztések gazdaságon kívüli (off-farm) megvalósítását az ÚMVP „Turisztikai tevékenységek ösztönzése” intézkedése támogatja.

A diverzifikált tevékenységek közül a mezőgazdasági gépi szolgáltatások nyújtása a gaz-dasági szervezetek egyik legnépszerűbb tevékenysége, melyet meglévő gép és eszközkapacitásuk kihasználása indokol. Az elmúlt évek mezőgazdasági támogatási forrásainak túlnyomó része gép és eszközvásárlásra irányult. Az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programban a szántóföldi növény-termesztés gép és eszközbeszerzései már nem élveznek prioritást, de a „Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedés keretében továbbra is támogathatók, a hangsúlyt pedig a gépvásárlá-sok támogatásánál a környezetvédelmi szempontból ésszerű, költség-hatékony és energiatakarékos gépekre és felszerelésekre kell helyezni. A gépi szolgáltatások nyújtása várhatóan a jövőben is a gaz-dasági szervezetek egyik legfontosabb diverzifikált tevékenysége marad, míg az egyéni gazdaságok közül csak a nagyméretű szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó üzemekben lesz népszerű.

A megújuló energiatermelés mint diverzifikált tevékenység jelenleg még kevés gazda-ságban jellemző, azonban az elmúlt évek tendenciái (2000 és 2005 között tizenkétszeresére nőtt a megújuló energiatermeléssel foglalkozó egyéni gazdaságok száma) és a következő évek támogatási prioritásai alapján ennek a tevékenységnek erőteljes előretörésére számíthatunk.

A megújuló energiaforrások előállítását és felhasználását az ÚMVP több intézkedése is támogatja. A „Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedés „Évelő ültetvények telepítése” alintézkedése keretében támogatást kapnak az energetikai célú ültetvények, ideértve az energianö-vényeket és az energetikai célú, rövid vágásfordulójú fás ültetvényeket. Várhatóan mintegy 8000 gazdaság kap támogatást megújuló energiatermelésre a 2013. terjedő programozási időszak-ban. A mezőgazdasági termelők támogatást kaphatnak a „Nem mezőgazdasági tevékenységgé tör-ténő diverzifikálás” intézkedése keretében is megújuló energiatermelésre, amennyiben a beruházás a gazdaság számára jövedelmet termel.

Az ÚMVP „A mezőgazdasági termékek értéknövelése” intézkedés keretén belül a helyi, kis kapacitású elsődleges megújuló energia (biomassza) feldolgozó üzemek létrehozását is támo-gatja, piacot teremtve ezzel a megújuló energiacélú növénytermesztéssel foglalkozó gazdálkodók termékeinek.


54

Kézműves tevékenységet csak nagyon kevés gazdálkodó folytat, az elmúlt években a tevé-kenység indítására benyújtott támogatási igény is rendkívül szerény. A jövőben sem várható, hogy az ilyen gazdaságok száma jelentősen gyarapodna, ugyanakkor ez a tevékenység megfelelő piaci háttér megteremtése mellett a hátrányos helyzetű térségekben élő önellátásra termelő háztartások számára a jövedelem-kiegészítés járható útja lehetne. Az ÚMVP „Nem mezőgazdasági tevékeny-séggé történő diverzifikálás” intézkedése keretében a jövőben is igényelhetnek támogatást a mező-gazdasági termelők kézműves tevékenység bizonyos költségeinek fedezésére. Előreláthatóan csupán mintegy 60 gazdaságban támogatja a Program a kézműves tevékenységek indítását.

A felsorolt tevékenységeken túl a diverzifikáció egyéb tevékenységeihez (például a speci-ális növényfajok termelése, állatfajok tartása, tenyésztése, a halászati tevékenység, erdőgazdál-kodás) kapcsolódó beruházások, fejlesztések is mind valamilyen módon támogatást kaphatnak az Európai Uniós forrásokból. Ugyanakkor a diverzifikációt ösztönző támogatások önmagukban nem elégségesek. Szükséges, hogy a más EMVA14 keretéből támogatott intézkedések, mint például a szaktanácsadás, a szakképzés, vállalkozási, marketing és piackutatási ismeretek bővítése, tájékoz-tatási és információs tevékenységek, a termelők szerveződéseinek ösztönzése, a tevékenységbőví-tést segítve, azt ösztönözve működjenek.

A következő 7 évben az ÚMVP-ban kifejezetten gazdaságon belüli tevékenységbővítésre mintegy 10 ezer gazdálkodó támogatására lesz lehetőség, ami a regisztrált gazdálkodóknak csupán 5%-át jelenti. Rajtuk kívül még várhatóan jelentős számban mintegy 25 ezren fognak csatlakozni Agrár-környezetgazdálkodási célprogramokhoz. Ezekkel a támogatásokkal várható tehát, hogy valamelyest bővül a gazdaságukat diverzifikáló gazdálkodók köre, azonban nem számít-hatunk arra, hogy ez széles körben jelentős eredményeket hoz, viszont helyi szinten, egy-egy család jövedelem-kiegészítéséhez, megélhetéséhez, így helybennmaradásához hozzájárulhat.

14 Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap.

ÖsszefoglalásAK I

55

Összefoglalás

A mezőgazdasággal foglalkozó családok és vállalkozások többsége jövedelmét a hagyomá-nyos agrártermelésen kívül más forrásokból is kiegészíti. A jövedelem kiegészítés többféle tevékeny-ség útján, több forrásból történhet. Sokan a gazdaságon kívüli munkavégzésből, egyéb vállalkozásból jutnak többletbevételhez, mások a gazdaság erőforrásait felhasználva folytatnak a gazdaságon belül olyan tevékenységeket amelyek kívül esnek a hagyományos növénytermesztés és állat-tenyésztés területén. Ez utóbbi mezőgazdasági alaptevékenységen (szántóföldi növénytermelés, állattenyészés, kertészet, szőlő- gyümölcstermelés) kívüli tevékenységek, legyenek akár mezőgaz-dasági jellegűek vagy más ágazathoz sorolhatók, a tevékenységbővítés, vagy tevékenységdiverzi-fikáció fogalomkörébe tartoznak. A tanulmány a gazdaságon kívüli (off-farm) jövedelemszerzés lehetőségével csak röviden foglalkozik, részletesen az úgynevezett on-farm tevékenységekre, a gazdaságon belüli diverzifikációra koncentrál.

A tevékenységbővítés a gazdaságok jövedelmezőségére, a mezőgazdaságból élők foglalkoz-tatási gondjainak enyhítésére gyakorolt pozitív hatása vitathatatlan. Fontosságának hangsúlyozása az elmúlt években az agrár- és vidékpolitikában egyre inkább előtérbe került, mindezek ellenére a kutatás azt bizonyítja, hogy a magyar mezőgazdaságban a diverzifikáció mértéke még igen szerény, szélesebb körű elterjedését számtalan tényező hátráltatja.

A tevékenységbővítés magyarországi helyzetének megismeréséhez és minősítéséhez, a kuta-tás statisztikai adatok és szakirodalmi publikációk felhasználásával az Európai Unió országaiban is vizsgálja a mezőgazdasági tevékenységbővítés mértékét és főbb jellemzőit, kitér azokra a pozitív példákra, amelyek hazánk számára is tanúságul szolgálhatnak. Az elemzések alapján megállapít-ható, hogy:

A • diverzifikált tevékenységet is folytató mezőgazdasági vállalkozások (egyéni gazda-ságok és gazdasági szervezetek) száma az Európai Unió legtöbb tagországában az elmúlt években gyarapodott vagy szinten maradt.Az Unió régi tagállamaiban átlagosan közel kétszer akkora (9,3%-os) a diverzifikáció • mértéke az egyéni gazdaságok körében mint a később csatlakozott tíz tagország átlagá-ban, ahol ez az arány csak 5,0%. Ugyanakkor a tagországok között igen nagy különbségek tapasztalhatók a diverzifikáció mértékét illetően. Viszonylag magas, 20% feletti a diverzi-fikált gazdaságok aránya Finnországban (29%), az Egyesült Királyságban (23,4%), Hol-landiában és Franciaországban (23%), valamint Németországban, és Ausztriában ahol 22% körüli. Ugyanakkor nagyon alacsony az arányuk a régi tagállamok viszonylatában Görögországban (1,7%), Spanyolországban (3%) és Belgiumban (3,9%), az újabb tagál-lamok között pedig a 2%-ot sem éri el Litvániában és Szlovákiában.A diverzifikáció mértéke• , tehát az összes egyéni gazdaságban való aránya akárcsak Magyarországon, az Unió többi országában is a gazdaságok méretével egyenes arány-ban nő. Az EU-15 átlagában míg az 1 Európai Méret Egység (EUME) alatti gazdasá-goknak csak 5,4%-a folytat valamilyen egyéb tevékenységet, addig a 100 EUME feletti gazdaságok csaknem egynegyede (23,3%-a) diverzifikálja tevékenységét.Az • összes egyéni gazdasághoz viszonyítva a diverzifikált egyéni gazdaságok vezetői-nek korösszetétele minden tagországban kedvezőbb. A 45 év alatti fiatal gazdaságve-zetők aránya mintegy 8%-ponttal, a középkorúaké (45-55 éveseké) pedig 5-6%-ponttal magasabb a diverzifikált gazdaságok körében.A diverzifikált tevékenységek közül a • legtöbben (56,6%-o arányban) termékfeldolgo-zást végeznek. Különösen népszerű (85-87%-os arányú) ez a tevékenység Olaszország és Portugália gazdaságaiban, de átlagon felüli még Ausztriában, Spanyolországban is.

ÖsszefoglalásAK I

56

A • farmon történő vendéglátásnak, szállásadásnak főként nyugat-európai orszá-gokban van nagy hagyománya. Míg az EU-15-ben a gazdaságok 18,2%-a, addig az EU-10-ben csak 6,6%-a nyújtott turisztikai szolgáltatást. Kiemelkedik a sorból az Egyesült Királyság, ahol a diverzifikált gazdaságok közel felében (46,9%) végeznek ilyen tevékenységet, és Ausztria, ahol ez az arány 35,1%. Több nyugat-európai ország-ban nemzeti támogatásokkal, programokkal segítik a gazdaságban történő vendéglátás elterjedését.Az • ökológiai gazdálkodás a fejlettebb országokban, így az Európai Unióban is egyre nagyobb teret hódít. A legnagyobb (12%-os) az ökológiai gazdálkodás alatti mezőgaz-dasági terület aránya Ausztriában. Az öko-termelők száma jelentős ütemben növek-szik. Az EU 15 tagállamában a 2005-ben összesen regisztrált termelők száma (144 767) közel másfélszerese az 1998-as létszámnak.Az • ökológiai gazdálkodással foglalkozó gazdaságok átlagos mérete a tagországok többségében nagyobb, mint az egyéb gazdaságoké, ami a gazdálkodási módból adódó területhatékonyság-romlással magyarázható.

A kutatás a tevékenységbővítés magyarországi helyzetét, főbb jellemzőit, szerepét elsősor-ban a Gazdaságszerkezeti Összeírás valamint a Tesztüzemi rendszer rendelkezésre álló statisztikai adatai és az elmúlt évek támogatási programjaiban (VFC, SAPARD, AVOP) a tevékenységdiverzi-fikációs intézkedésre pályázók adataiból nyert információk alapján vizsgálja. Az elemzés alapján az alábbi összefoglaló megállapítások tehetők:

Magyarországon • a gazdaságok mindössze 5%-a (2005-ben 36,1 ezer gazdaság) folytat valamilyen a mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli, de a gazdasághoz kötődő tevé-kenységet. Ezeknek a gazdaságoknak a földterületi részesedése számarányukat jóval meghaladó, mintegy 24%-os. A tevékenység diverzifikálására vállalkozó gazdaságok száma• 2000 és 2003 között – a fokozódó ösztönzés ellenére – mintegy 25%-ponttal csökkent, és 2003-2005 között csak nagyon kis mértékben, 2,8%-ponttal emelkedett.A gazdaságon belüli • diverzifikáció mértéke a gazdasági szervezetek körében jóval magasabb 32,3%-os, míg az egyéni gazdaságokban csupán 4,8%. A statisztikai felmérések alapján a • legtöbb diverzifikált egyéni gazdaság a két alföldi régióban és Közép-Dunántúlon található, a diverzifikáció mértéke (a diverzifikált gazdaságok összes gazdaságon belüli aránya) legmagasabb Bács-Kiskun és Veszprém megyében. A legkisebb a diverzifikált gazdaságok aránya Baranya, Hajdú-Bihar és Somogy megyében.Az egyéni gazdaságok körében a diverzifikáció inkább a nagyobb gazdaságokban • jellemző, ezt jelzi a diverzifikált gazdaságok számánál jóval nagyobb, 12%-os földhasz-nálati részesedésük. A diverzifikáció mértéke a gazdaságok méretével egyenes arányban nő• . Míg az 1 EUME alatti egyéni gazdaságokban a diverzifikált gazdaságok aránya csupán 2,7%, addig a 40 EUME feletti méretkategóriába tartozó gazdaságoknak több mint egyötöde diverzifikálja tevékenységét.A • diverzifikált egyéni gazdaságokon belül nagyobb arányt képviselnek az úgyne-vezett árutermelő gazdaságok (ahol a termékek több, mint 50%-át értékesítik) mint az összes egyéni gazdaságban. A diverzifikált egyéni gazdaságok egyharmada áruterme-lőnek számít.

ÖsszefoglalásAK I

57

Míg a • gazdasági szervezetekben a legnépszerűbb diverzifikált tevékenység a mező-gazdasági gépi szolgáltatások nyújtása, valamint a szállítás, fuvarozás, addig az egyéni gazdaságok közül legtöbben valamilyen élelmiszer-feldolgozási tevékenységet – azon belül a legtöbben gyümölcs- és zöldségfeldolgozást – végeznek. A falusi turiz-mussal, vendéglátással, illetve kézművességgel foglalkozó gazdaságok aránya elhanyagolható.Az élelmiszer-feldolgozást folytató gazdaságok zöme a hagyományos gyümölcstermő • területekre (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Pest és Borsod-Abaúj-Zemplén megye) koncentrálódik, míg a vendéglátással foglalkozó gazdálkodók legnagyobb szám-ban Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok, és Borsod-Abaúj-Zemplén megyében találhatók. Magyarországon az • ökológiai módon gazdálkodók száma 1997 és 2004 között jelen-tősen, mintegy kilencszeresére nőtt, majd 2004 után – főként a támogatások visszaszo-rulásának köszönhetően – csökkenő tendencia figyelhető meg mind az ökogazdálkodók számában, mind a terület nagyságában. A • gazdálkodásukat diverzifikáló, valamint az ökológiai módon termelő gazdák közt nagyobb arányban képviseltetik magukat a fiatalok, aktív korúak és szakképzettek, valamint olyanok, akik jövedelemszerzésüket kizárólag a gazdaságban végzett munkára alapozzák.

A vidékfejlesztésen belül az alternatív jövedelemszerzési lehetőségek bővítése, a tevékenység társítás ösztönzése a hazai vidékfejlesztési támogatási rendszerben 2000 óta jelen van. 2000-2002 között három évig a Vidékfejlesztési Célelőirányzat (VFC), majd 2004-ben a SAPARD Program, később az Agrár- és Vidékfejlesztési Operatív Program (AVOP) keretében jelent meg pályázati felhívás tevékenységdiverzifikáció ösztönzésére. A pályázati adatokból megállapítható, hogy

A támogatások forrásösszegüket tekintve meglehetősen szerény mértékűek• , a VFC három évében mintegy 3 milliárd forintot, a SAPARD programban 400 millió forintot fizettek ki, az AVOP-ból 2006 év végéig 2 milliárd forint kötelezettségvállalás történt. Ez az összeg mindössze arra volt elég, hogy segítségével 1083 gazdaságban, vagy vidéki háztartásban tudtak valamilyen új tevékenységet indítani és így a meglévő munkahe-lyet megtartani, esetleg új munkahelyet létesíteni. Összességében • a diverzifikációra irányuló támogatások nem tekinthetők széleskö-rűen sikeresnek. A legfőbb ok a termék-, illetve tevékenység-diverzifikációval előállított javak eladhatóságának nehézségei, az irántuk jelentkező piaci kereslet hiánya. Ezen kívül tetten érhető az új tevékenységek és termékek iránti fogékonyság hiánya és a piaci kudarctól való félelem is.

A tevékenységbővítés mozgatórugóit, előnyeit, hátrányait, gazdaságban betöltött szerepét firtató kérdőíves és interjús vizsgálat – amely tizennégy, a SAPARD és AVOP diverzifikációra irányuló jogcímén sikeresen pályázó és már befejezett projekttel rendelkező gazdálkodót érintett – legfontosabb tapasztalatai az alábbiak:

A támogatás segítségével újonnan indított tevékenységek közül • a falusi vendéglátás a leginkább népszerű, az ezzel a tevékenységgel foglalkozó gazdálkodóknak két fő típusa van:

azok a gazdálkodók, akik a mezőgazdasági tevékenységüket fokozatosan leépítik, -illetve terveik szerint teljesen megszüntetik és hosszabb távon vendéglátást tekintik fő jövedelemszerző tevékenységnek, illetve a nyugdíj mellett kiegészítő jövedelem-forrásnak. Ezek a gazdálkodók általában idősek, nyugdíjasok, vagy olyanok, akik a

ÖsszefoglalásAK I

58

mezőgazdálkodást csak kis területen, eddig is főleg önellátási, vagy csak kis mérték-ben árutermelési céllal végezték. azok, akiknek a mezőgazdálkodás a fő jövedelemszerző tevékenységük, az ő ese- -tükben a falusi vendéglátás, szállásadás valódi tevékenységbővítést jelent, amellyel szabad épület és/vagy munkaerő kapacitásaikat hasznosítják. Ők általában valamilyen más, a mezőgazdasági termeléshez köthető diverzifikált tevékenységeket is folytat-nak, mint például a helyben termelt alapanyagok feldolgozása, direkt értékesítése, lovagoltatás és egyéb szabadidős szolgáltatások nyújtása. Ők azok a termelők, akik a mezőgazdasági termelést különböző diverzifikált tevékenységekkel bővítve, általában a családtagok bevonásával hosszú távon is perspektivikusnak tartják.

Azoknak a gazdaságoknak, amelyekben a háztartás egy- vagy több tagja a gazdaságon • kívül (is) dolgozik, jövedelmük nagyobb hányada a gazdaságon kívülről származik. Ilyen a megkérdezett gazdaságok fele. Ezekben a gazdaságokban a jövedelem gazdaságban megtermelt része nagyobbrészt a diverzifikált tevékenységből ered.Azokban a gazdaságokban, amelyekben a gazdaságon kívülről származó jövedelem for-• rása a nyugdíj, ott a háztartás jövedelmének nagyobb hányadát a gazdaságban folytatott tevékenység, főként a mezőgazdasági alaptevékenység adja.A diverzifikált tevékenység végzésének • motiváló tényezői közül legtöbben a jobb meg-élhetést, a magasabb elérhető jövedelmet és az erőforrás kapacitásfelesleg kihaszná-lását említették.A diverzifikált tevékenység folytatásának • előnyös vonásaként legtöbben azt a választ jelölték meg, hogy „szereti csinálni”, de sokan a jövedelem kiegészítést emelték ki.A diverzifikáció • hátrányos vonásaként a felsorolt tényezők közül legtöbben a nagyobb kötöttséget választották.A támogatással bevezetett • diverzifikált tevékenységet a válaszadók zöme sikeresnek ítéli, elégedettek az eddigi eredményekkel és úgy gondolják, hogy érdemes folytatni.A diverzifikált tevékenységgel kapcsolatosan a gazdák jövőre vonatkozó tervei biza-• kodóak. Szinte az összes megkérdezett gazdálkodó folytatná a választott tevékenységet és növelné is a kibocsátást, de a válaszadók fele bővítené is a kört újabb tevékenysé-gekkel. Az új tevékenységek közt főként a hozzáadott érték növelését célzó és a piacra jutást elősegítő tevékenységek szerepelnek. Ezeket a fejlesztési elgondolásokat a jó piaci kereslettel és a gazdaságban meglévő kapacitással indokolták a gazdálkodók.A • siker külső tényezői közül kivétel nélkül mindenki megemlítette a piacot és többsé-gében az első helyre is sorolták. A második leggyakrabban és többnyire második helyen megjelölt tényező az információ. A sikerhez szükséges úgynevezett belső, tehát a gaz-dasághoz szorosan kötődő tényezők közül majd mindenki megjelölte és a fontossági sorrendben előre helyezte a tőkét, valamint a gazdálkodó rátermettségét, kockázatvál-lalási és vállalkozói hajlamát. A diverzifikált tevékenység végzésének külső • hátráltató, buktató tényezői közül a leg-gyakrabban választott és általában a legfontosabbnak tartott faktor a piaci kereslet hiánya vagy ingadozása. A tevékenység végzésével kapcsolatos kudarcot előidéző belső ténye-zők közt pedig első helyen és szinte minden válaszadó esetében a tőkehiány szerepel.

Magyarországon a mezőgazdasági termelők tevékenységbővítésének jövőbeni helyzetét, szerepét, kilátásait az elmúlt évek tendenciái, a támogatási igények alakulása, az agrár és vidék-fejlesztési politika formálódása, a fogyasztói igények és trendek alapján csak sejteni lehet. A kuta-tás során szerzett információk birtokában megállapítható, hogy a tevékenységbővítés a nagyobb, tőkeerősebb gazdaságokban sokkal inkább jellemző mint a megélhetési gondokkal küzdő kis-

ÖsszefoglalásAK I

59

vagy törpegazdaságokban. Az is kiderült, hogy a diverzifikált gazdaságok vezetői a magasabb képzettséggel rendelkező fiatalabb korosztályokból kerülnek ki. Ennek ismeretében mondhatjuk, hogy a diverzifikációval kapcsolatos túlzott várakozások, miszerint az kézzelfogható mérték-ben csökkentheti a hátrányos helyzetű vidéki térségekben a csak önellátási céllal termelő és meg-élhetési gondokkal küzdő gazdálkodók és családtagjaik megélhetési és foglalkoztatási gondjait, nem igazán reálisak.

Az egyes diverzifikált tevékenységek közül egyesek előretörésére, mások szinten maradására vagy visszaszorulására lehet számítani. Vannak tevékenységek, amelyek a nagyobb méretű gazda-ságokban, mások a kisebbekben, némelyek a gazdasági szervezetekben, mások inkább az egyéni gazdaságokban jellemzők.

Az élelmiszer-feldolgozási tevékenységek közül a gazdaságban történő • zöldség- és gyümölcsfeldolgozás várhatóan továbbra is népszerű lesz, elsősorban az egyéni gazdaságok körében, de a zöldség-, és gyümölcstermelő gazdaságok számának csökke-nése alapján az ilyen gazdaságok jelentős növekedésére nem lehet számítani. A • termelői borkészítés, palackozás alacsony szintű, inkább az egyéni gazdaságokra jellemző, és 2000 óta jelentősen csökkent is a borkészítéssel foglalkozó egyéni gazdasá-gok száma. Az ágazatra jellemző az alacsony fokú szervezettség a tevékenység jövőjét ezért a termelői együttműködések, feldolgozói integrációs rendszerek fejlődése alap-vetően meghatározza.A gazdaságban történő • húsfeldolgozás elég gyakorinak mondható főként a diverzifikált egyéni gazdaságok körében, és az elmúlt években egyre több gazdaság kezdett ezzel fog-lalkozni. A kilátásokra ugyanakkor biztosan hatással vannak a közelmúlt élelmiszerbiz-tonsági botrányai és az, hogy a fogyasztók bizalma megingott.A • tejfeldolgozás is inkább az egyéni gazdaságokban elterjedt, 2000 és 2003 között jelentősen nőtt, azután viszont 2005-re 37%-ponttal csökkent a tejfeldolgozást folytató gazdaságok száma. A tehenet tartó gazdaságok számának és a tehénlétszám folyamatos csökkenését, valamint az egyre fokozottabb élelmiszerbiztonsági és higiéniai elvárásokat figyelembe véve a jövőben nem számíthatunk arra, hogy gyarapszik a tevékenységü-ket tejfeldolgozás irányába bővítő gazdaságok száma.A diverzifikált tevékenységek közül az • ökológiai gazdálkodás szerepe az utóbbi 2-3 évben mérséklődött, ami a támogatás hiányára vezethető vissza, nincs lehetőség újabb területek bevonására. Az ökológiai gazdálkodás ismételt fellendülése 2009-től az újabb támogatások hatására várható, elsősorban a nagyobb méretű egyéni gaz-daságok körében. A gazdaságokon belül élelmiszer-feldolgozást is folytató termelők száma is várhatóan növekedni fog. A • termelők közvetlen értékesítésének elterjedését, fejlődését az ez irányba mutató fogyasztói igények erősödése, az informatika elterjedése (a gazdálkodók és termékeik interneten keresztül történő népszerűsítése) valamint a vonatkozó jogszabályi feltételek megteremtése alapozza meg.A • falusi turizmus bár egyre elterjedtebb Magyarországon, a tapasztalatok azt mutat-ják, hogy ez a tevékenység nem igazán a mezőgazdasági termelők jövedelem- kiegészítésének, tevékenységbővítésének népszerű módja – hiszen a gazdaságoknak csupán 3%-ában jellemző – inkább a más ágazatban dolgozó, vagy éppen munka nélküli és nyugdíjas népesség körében gyakori. Főként a nyugdíjas gazdálkodók szemszögéből a mezőgazdasági termelésből való „kilábalás”, a gazdálkodás felhagyásának egyik járható útja lehet.

ÖsszefoglalásAK I

60

A diverzifikált tevékenységek közül a • mezőgazdasági gépi szolgáltatások nyújtása a gazdasági szervezetek egyik legnépszerűbb tevékenysége, amely várhatóan a jövőben is a társas gazdaságok egyik legfontosabb diverzifikált tevékenysége marad, míg az egyéni gazdaságok közül csak a nagyméretű szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó üzemekben lesz népszerű.A megújuló energiatermelés• mint diverzifikált tevékenység jelenleg még kevés gaz-daságban jellemző, azonban az elmúlt évek tendenciái és a következő évek támogatási prioritásai alapján ennek a tevékenységnek erőteljes előretörésére számíthatunk, főként az egyéni gazdaságok körében.Kézműves tevékenységet • csak nagyon kevés gazdálkodó folytat, és nem is várható, hogy számuk jelentősen gyarapodna a jövőben, annak ellenére, hogy ez a tevékenység megfelelő piaci háttér megteremtése mellett a hátrányos helyzetű térségekben élő önellá-tásra termelő háztartások számára a jövedelem-kiegészítés járható útja lehetne.

A mezőgazdasági termelők gazdaságon belüli tevékenységbővítését a tevékenységek fejlesz-tését 2007 és 2013 között az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program több intézkedése is támogatja. Ezek közül a legfontosabbak:

A „Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedés „• Üzemi diverzifikáció” alintézkedése, melynek keretében a gazdaságban termelt alapanyagok feldolgozásához lehet támogatást kapni. A támogatás révén várhatóan mintegy 450 gazdaság tudja majd a termékfeldolgozás irányában bővíteni tevékenységét.Az• „Agrár-környezetgazdálkodási kifizetések” intézkedés, amelynek keretében az ökogazdálkodásra lehet támogatást igényelni az ökológiai szántóföldi növénytermesztés, ökológiai gyepgazdálkodás, valamint ökológiai gyümölcs- és szőlőtermesztés célprogra-mokban .A• „Nem mezőgazdasági tevékenységgé történő diverzifikálás” intézkedés, amelynek keretében támogatható az agroturizmus, a kézműves tevékenység, a szociális szolgálta-tások, szabadidős tevékenységek, bizonyos (Non-Annex) termékek feldolgozása, erdé-szeti faiskola létrehozása, valamint megújuló energiaforrások használatához kapcsolódó tevékenységek. Várhatóan a támogatás eredményeként mintegy 1200 gazdálkodó indíthat valamilyen felsorolt új tevékenységet, 340 új munkahelyet létesítve ezzel a gazdaságban.A „Mezőgazdasági üzemek korszerűsítése” intézkedés „• Évelő ültetvények telepítése” alintézkedése, melynek keretében az energetikai célú ültetvények (ideértve az energianö-vényeket és az energetikai célú, rövid vágásfordulójú fás ültetvények) telepítésére lehet támogatást kapni. A megítélt források eredményeként várhatóan mintegy 8000 gazda-ságban fognak bele energiaültetvény telepítésébe.

Az előzetes becslések szerint 2013-ig legalább tízezer gazdálkodó tevékenységbővítésé-nek támogatására lesz lehetőség, ami a regisztrált gazdálkodóknak 5%-át jelenti. A támogatások révén várható tehát, hogy bővül a gazdaságukat diverzifikáló gazdálkodók köre, azonban arra nem számíthatunk, hogy ez makrogazdasági szinten is mérhető eredményt hoz. Ennek ellenére helyi szinten, egy-egy család jövedelem-kiegészítése és jövedelemszerzési lehetőségének megte-remtése, a vidéki lakosság helyben maradása szempontjából rendkívül fontos.

ÖsszefoglalásAK I

61

A támogatások jelentősége nem kérdőjelezhető meg, azonban a kutatás során kide-rült, hogy a tőke hiányán kívül még számos tényező hátráltatja az új tevékenység indítását, amelyekre pusztán a támogatás nem kínál megoldást. A szükséges szakértelem, hozzáértés, a piaci keresletről való információ hiánya, a szükséges marketing eszközök és a megfelelő piaci fellépés elégtelensége mind gátat szabhatnak az új tevékenység sikeres működtetésének.

Ezért az egyes tevékenységekre irányuló támogatások mellett különösen fontos

a tevékenységhez kötődő • szaktanácsadás, a piaci információkról való • tájékoztatás, a • szakképzés,a gazdálkodók • tudatformálása, fogékonyságának növelése a „megszokottól” eltérő új tevékenységek, vagy termékek iránt,a termelők összefogásának, • együttműködésének ösztönzése,az ingyenesen igénybe vehető • pályázati segítségnyújtás,az egyes tevékenységekhez kötődő • szabályozás és kritériumrenszer lehetőség szerinti könnyítése.

A felsoroltak részben megtalálhatók az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program intézke-dései között, amelyek mellett viszont az is fontos, hogy helyi, települési, kistérségi, vagy megyei szintű példaértékű kezdeményezések, programok is segítsék a gazdálkodók alternatív jövede-lemszerzési lehetőségeinek bővítését.

SummaryAK I

63

Summary

Supplementary sources of income for farmers in Hungary

Most families and undertakings specializing in agriculture tend to have other sources of income in addition to agriculture. Additional income may be generated by various activities. Many people generate additional income from other agricultural enterprises activities outside their hold-ings, while others utilize the resources of their holdings for pursuing activities outside tradi-tional crop or livestock farming, within the holding. These activities outside the range of the core agricultural activities (field crop farming, livestock farming, horticulture, grape and fruit- growing), whether of an agricultural nature or belonging to other sectors, are normally referred to as the diversification of activities. This study, while briefly touching upon the subject of off-farm income opportunities, primarily discusses ‘on-farm’ activities, i.e. diversification within the holding.

The beneficial effect of diversification on the profitability of holdings and in terms of the alleviation of the employment problems of people living from agriculture is indisputable. While its importance has increasingly been stressed in agricultural and rural development policies during recent years, research has shown that the level of diversification is rather low in the Hungarian agriculture and there are a number of factors that prevent it from gaining further ground.

In order to reveal and classify the facts concerning the Hungarian situation of diversification, it draws on statistical data and scientific publications to examine the level and the main characteris-tics of diversification in agriculture in the countries of the European Union, discussing some positive examples that may serve as models for Hungary. The analyses have revealed that

in recent years, • the number of agricultural holdings (private holdings and agricultural enterprises) diversifying into other activities has increased or remained or stayed the same in most EU member states.As far as private holdings are concerned, in the old member states, the level of diversi-• fication is, on average, nearly twice as high (9.3 percent) as the average of the ten more recent member states, where this ratio is only 5.0 percent. There are, however, substan-tial differences between the various member states in terms of the level of diversifica-tion. The ratio of diversified holdings is relatively high, i.e. over 20 percent, in Finland (29 percent), the United Kingdom (23.4 percent), the Netherlands and France (both 23 percent) and in Germany and Austria (around 22 percent). As far as old member states are concerned, the ratio is very low in Greece (1.7 percent), Spain (3 percent) and Belgium (3.9 percent), whereas among the new member states, it is below 2 percent in Lithuania and Slovakia.In Hungary, as in other countries of the EU, • the level of diversification, i.e. its rate among all private holdings, increases in proportion with the size of holdings. In the average of the EU-15, while only 5.4 percent of the holdings below 1 European size unit (ESU) diversify into some other activity, nearly one-fourth (23.3 percent) of holdings above 100 ESU pursue diversified activities.In comparison with all private farms, the age structure of the managers of diversified • private holdings is more propitious in each member state. The ratio of young farm managers below the age of 45 and of middle-aged ones (45 to 55) is, respectively, app. 8 and 5-6 percentage points higher among diversified holdings.

SummaryAK I

64

Of diversified activities, • processing of farm products is the most popular (56.6 percent). It is particularly popular (85 to 87 percent) among Italian and Portuguese holdings and is also above the average in Spain and Austria.Hospitality and accommodation services at farms have a long tradition particu-• larly in Western European countries. 18.2 percent of all farms in the EU-15 have been providing tourist services compared to a mere 6.6 percent in the EU-10. Ranking highest at the top of the range are the United Kingdom and Austria, where nearly half (46.9 percent) and 35.1 percent respectively of all diversified holdings specialise in such activities. National subsidies and programmes have been employed in various Western European countries to promote farm tourism.Organic farming• is gaining ground in more developed countries, including those of the European Union. Austria has the highest percentage (12 percent) of agricultural land farmed by organic methods. The number of organic farmers increases at a rapid rate. In the EU-15 countries, the number of all organic farmers (144,767) registered in 2005 was nearly 1.5 times the 1998 number.In most member states, the average size of holdings specialising in organic farming • is higher than that of other farms, due to the decreased area efficiency of this farming sector.

The current level of diversification in Hungary, its role and main characteristics have been investigated primarily on the basis of the information in the available statistical data of the Holding Structure Register and the system of test holdings and those obtained from the information supplied by the applicants for diversification measures under the payment programmes during recent years (VFC, SAPARD, AVOP). The analysis has yielded the following findings:

In Hungary, • only 5 percent of all holdings specialise in some kind of farm-related activity outside the range of core agricultural activities (36,100 holdings in 2005). The share of these holdings from the total area of agricultural land is considerably higher, app. 24 percent. Despite the increase of incentives, • the number of holdings making their first attempt at diversifying their activities between 2000 and 2003 decreased by app. 25 percent-age points, whereas it increased at a very slight rate, by 2.8 percentage points during the period 2003 to 2005.The • level of on-farm diversification among agricultural enterprises is substan-tially higher, i.e. 32.3 percent compared to private farms, where the ratio is as low as 4.8 percent. According to statistical surveys, • most diversified private holdings are located in the two Great Plains regions and in Central Transdanubia, whereas the level of diver-sification (the ratio of diversified holdings compared to the total number of holdings) is highest in Bács-Kiskun and Veszprém counties. Baranya, Hajdú-Bihar and Somogy counties have the lowest ratio of diversified holdings.As far as private farms are concerned, diversification is more typical in larger farms• , as revealed by the 12-percent share of the land utilisation of diversified holdings, substan-tially higher than their numerical ratio. The level of diversification• increases in proportion with the holding size. Thus, while only 2.7 percent of the private holdings below 1 ESU diversify in some other activity, more than one-fifth of the holdings above 40 ESU pursue diversified activities.

SummaryAK I

65

Within• the category of diversified private holdings, commercial holdings (more then 50 percent of their products are direct sales) are represented more heavily than among all private farms. One-third of all diversified private holdings are regarded as commercial ones.While the diversified activities most popular with • agricultural enterprises include the provision of mechanised services and transportation, most diversified private holdings offer some kind of food processing activity, more particularly fruit and vegeta-ble processing services. A negligible proportion of holdings specialise in rural tourism or handicrafts.Most holdings specialising in food processing are concentrated in the traditional fruit-• producing areas (Szabolcs-Szatmár-Bereg, Bács-Kiskun, Pest and Borsod-Abaúj- Zemplén counties), whereas most farmers diversifying into tourism are based in Veszprém, Jász-Nagykun-Szolnok and Borsod-Abaúj-Zemplén counties. In Hungary, while • there was a substantial, i.e. ninefold, increase in the number of organic farmers during the period 1997 and 2004, a decreasing trend has followed since 2004, in terms of both the number of organic farmers and the area cultivated by such methods, due mainly to the shrinking of subsidies. Young and skilled people of economically active age• as well as people drawing all of their income from agricultural activities are more strongly represented among farmers having diversified their activities and employing organic methods.

As far as rural development is concerned, the expansion of alternative means of income and diversification have been encouraged since 2000 by the Hungarian rural development support system. Calls for bids were published under the Indicative Target for Rural Development (ITRD) for three years between 2000 and 2002, under the SAPARD Programme in 2004, and later under the Agricultural and Rural Development Operational Programme (ARDOP). The information concern-ing the tenders reveal that

in terms of their amount, the grants have been relatively modest. • App. HUF 3 billion and HUF 400 million were paid respectively during the three years of the ITRD and under the SAPARD programme, whereas HUF 2 billion were committed from the ARDOP by the end of 2006. These amounts were only sufficient for contributing to the launching of some kind of new activity in 1,083 holdings or rural households, thus retaining an existing job or even creating new ones. All in all, • the grants to promote diversification cannot be considered to have been widely successful. This has been due primarily to the difficulties of the marketing of, i.e. the lack of market demand for, the goods produced through the diversification of activities. In addition to the above, the lack of receptivity for new activities and new products and the fear of market failure also featured among the causes.

Based on the questionnaire and interview-based survey of fourteen farmers who have received SAPARD or ARDOP grants for diversification and have completed a project, in an attempt to reveal the drivers, benefits, drawbacks and the role in the economy of diversification, the most important observations are as follows:

Of the new activities launched through the grants, • rural tourism the most popular. The farmers diversifying into this activity fall into two main categories:

farmers who gradually discontinue their agricultural activities (even plan to discon- -tinue them altogether) and, in the long term, regard tourism as their main income-

SummaryAK I

66

generating activity or a supplementary source of income in addition to their pension. These farmers are typically elderly and retired or have farmed a smaller area only, primarily as subsistence farmers, possibly with a small share of products to be sold on the market. farmers, for whom agriculture has remained the main income-generating activity. For -them, rural tourism is a genuine way of diversification, enabling them to make use of idle building and/or labour capacities. They typically pursue other diversified activi-ties related to agricultural production, such as the processing and direct marketing of locally produced basic materials, equestrian and other leisure services. These produc-ers tend to consider agricultural production, with the addition of diversified activities and typically with the assistance of family members, a long-term perspective.

For farms where one or more members of the household hold other jobs outside the hold-• ing, the larger part of the holding’s income is generated outside the farm. This was true of half of the holdings participating in the survey. In these holdings, the major part of the income accrued within the holding was generated from the diversified activity.In the holdings where pension is the main source of income generated outside the farm, • the greater part of the household’s income was generated from on-farm activities, prima-rily the core agricultural activity.As far as the • motivating factors for carrying out the diversified activity are concerned, most respondents mentioned a better livelihood, higher potential income and the utili-sation of surplus resource capacities.As the most important • attraction of the diversified activity, most respondents marked the answer ‘enjoy doing it’, whereas many stressed the importance of additional income.Increased commitments• were selected by most respondents as the disadvantage of diversification.Most respondents considered the diversified activity• enabled by the subsidy success-ful. These respondents were satisfied with their results and regarded the activity as one worth continuing.Farmers had optimistic expectations about their diversified activities• . Almost all responding farmers planned to continue the selected activity and even increase their out-put, whereas half of the respondents would be willing to add new activities to the existing ones. New activities primarily include ones targeting the increase of added value and facilitating entry to the market. Farmers mentioned strong market demand and existing capacities as their reasons for their development ideas. As far as the • external factors of success are concerned, almost everyone mentioned the market, most respondents giving it number one priority. Information was the second most frequently cited factor, marked second to the market by most respondents. As far as the internal factors, i.e. the ones closely linked to the farm, are concerned, almost everyone marked capital as a high priority, followed by the entrepreneur’s efficiency, his willingness to take risks and his entrepreneurship in general. Of the external • impeding and failure-generating factors of the diversified activities, the lack or the fluctuation of market demand were selected and put at the top of the list by most respondents. Of the internal failure-generating factors, the shortage of capital was put at the top of the list by almost all respondents.

SummaryAK I

67

On the basis of the trends of recent years in terms of the demand for subsidies, the changes in agricultural and rural development policies, consumer demands and trends, one can only guess at the future state, role and prospects of the diversification of the activities of agricultural producers in Hungary. In the light of the findings of the survey, larger, better capitalised holdings are much more likely to diversify than small or miniature holdings struggling to survive. The survey has also revealed that the managers of diversified holdings are typically younger farmers with higher educational qualifications. On the basis of the above, it is clear that the exaggerated expectations concerning diversification, i.e. that it can significantly reduce the subsistence and employment-related problems of farmers and their families, producing for subsistence only and coping with bread-and-butter issues in less favoured rural areas, are rather unrealistic.

While the popularity of some diversified activities is expected to increase, others are expected to stay at their current level or even lose ground. Certain activities are more typical of larger hold-ings, while others are more likely to be chosen by smaller ones. Similarly, some are preferred by agricultural enterprises, whereas others are more typical of private holdings.

Of the food processing activities, on-farm • fruit and vegetable processing will probably remain popular, primarily among private holdings. Based on the shrinking number of fruit and vegetable producing holdings however, no substantial increase of such hold-ings can be expected.On-farm wine-making and bottling is insignificant• and is more typical of private holdings. Since 2000, there has been a substantial drop in the number of private hold-ings specialising in wine-making. Since the level of the organisation is rather low across the sector, the development of producer cooperation and processors’ integration systems will essentially determine the future of the activity.The on-farm processing of meat is fairly popular, especially with diversified private hold-• ings. More recently an increasing number of holdings have begun to diversify into such activities. However, their prospects will definitely be affected by some recent food safety scandals and the diminished confidence of consumers.Similarly, • dairy processing is more widespread on private holdings. While the number of dairy-processing farms increased substantially between 2000 and 2003, it then declined by 37 percentage points by 2005. Considering the declining number of dairy holdings, the ongoing reduction of the number of cows and the increasing food safety and hygienic requirements, the number of holdings potentially diversifying into dairy processing cannot be reasonably expected in the future.Of the diversified activities, the • role of organic farming has been reduced during the past 2 or 3 years, due to the lack of subsidies and the fact that no new areas can be uti-lised for organic farming. Organic farming is expected to increase again from 2009, as the result of new subsidies, primarily among larger private holdings. The number of farms diversifying into on-farm food processing is also expected to grow. The expansion and development of • direct sales by producers will be based on increasing consumer demand, the higher penetration of information technology (farmers will be able to promote their products over the Internet) and the availability of the relevant legislative conditions.Despite the growing popularity of • rural tourism in Hungary, this activity is nevertheless not a typical way of the diversification of the activities of agricultural producers, as it applies to a mere 3 percent of all holdings. It is more typical of people employed in other sectors, unemployed or retired persons. It may be a possible way of leaving behind farming and agricultural production particularly for retired farmers.

SummaryAK I

68

Of the diversified activities, providing • mechanised agricultural services has been the number one activity of agricultural enterprises and will probably remain one of the most popular activities of agricultural enterprises. As far as private farms are con-cerned, however, it is unlikely to be popular outside large holdings specialising in arable crops.Renewable energy production is currently not very popular among farmers as a diversi-• fied activity. However, based on recent trends and the financing priorities of the next few years, this activity is expected to increase at a fast rate, particularly among private holdings.Very • few farmers have diversified into handicrafts and their number is unlikely to increase significantly in the future, despite the fact that, once the right market back-ground has become available, this activity may be a viable way of generating additional income for subsistence farming households in less favoured areas.

Several measures of the New Hungary Rural Development Programme have been designed to support the diversification of the on-farm activities of agricultural producers during the period 2007 to 2013. The most important ones are as follows:

The ‘On-farm d• iversification’ submeasure of the ‘Modernisation of agricultural holdings’ measure, under which aid can be obtained for the processing of basic materials produced on the holding. About 450 holdings are thus expected to add processing activities to their current operations.The ‘• Agri-environment payments’ measure, under which organic farming grants can be applied for in the organic arable plant production, organic grassland management and organic fruit and grape production target programmes.The ‘• Diversification into non-agricultural activities’ measure, under which aids are granted for activities related to agro-tourism, handicrafts, social services, leisure activi-ties, the processing of certain (Non-Annex) products, the establishment of forest nurs-ery and the utilisation of renewable energy sources. The grants are expected to enable about 1,200 farmers to launch some kind of new activity in the above categories, creating 340 new on-farm jobs.The ‘• Planting of perennial plantations’ submeasure of the ‘Modernisation of agricul-tural holdings’ measure, under which aid is given for the planting of energy plantations (including energy crops and short-rotation forest plantations for energy use). About 8,000 holdings are expected to diversify into the planting of energy crops as the result of the grants obtained.

According to preliminary estimates, the grants becoming available until 2013 will enable the support of the diversification of at least ten thousand farmers, i.e. 5 percent of all registered holdings. Thus, while the number of farmers diversifying their activities is expected to increase, this is unlikely to have any significant results on a macro-economic level. Nevertheless, it is still extremely important on the local level, in terms of generating additional income for specific fami-lies, thus helping to retain the rural population.

While the importance of subsidies cannot be questioned, the survey has revealed that various factors in addition to the shortage of capital hinder the launching of new activities. Financial aid alone is insufficient to resolve these obstacles. The factors hampering the successful operation of the new activities include the lack of expertise and experience, the scarcity of informa-tion on market demand and the insufficiency of the required marketing tools and marketing action.

SummaryAK I

69

Therefore, in addition to the payments geared toward the specific activities, the following are also very important:

professional advisement• on the issues related to the activity, the flow of market • information, vocational training• ,awareness-raising• of farmers, i.e. increasing their receptivity for non-traditional activities or products,encouraging producers’ cooperation• , cost-free • assistance with grant applications,the • easing of the system of regulations and criteria related to the various activities to the extent possible.

While some of the above points are included among the measures of the New Hungary Rural Development Programme, it is also very important that model-setting local, small-region or county-level initiatives and programs should facilitate the expansion of alternative income sources for farmers.

KivonatAK I

71

Kivonat

A tanulmány a mezőgazdasággal foglalkozó gazdálkodók és gazdasági szervezetek jövedelem-kiegészítési lehetőségeivel, azon belül is a hagyományos mezőgazdasági alaptevé-kenységen (szántóföldi növénytermelés, állattenyészés, kertészet, szőlő- gyümölcstermelés) kívüli termelő-szolgáltató tevékenységek – általánosan elterjedt szóhasználattal élve a tevékenységbővítés vagy diverzifikáció – kérdéskörével foglalkozik. Statisztikai adatok és szakirodalmi publikációk felhasználásával vizsgálja az Európai Unió országaiban a tevékenységbővítés mértékét és főbb jellemzőit, kitér azokra a pozitív példákra, amelyek hazánk számára is tanúságul szolgálhatnak. A kutatás többféle adatforrás feldolgozása, valamint saját kérdőíves és interjús felmérés eredmé-nyeinek alapján bemutatja, hogy a magyar gazdaságok hol tartanak a diverzifikáció terén, melyek a főbb diverzifikált tevékenységek, mi jellemző a diverzifikált tevékenységet folytató gazdasá-gokra, gazdaságvezetőkre, melyek a tevékenységbővítés főbb motiváló, sikert befolyásoló és gátló tényezői. A tanulmány végül az összegyűjtött információk, értékelések alapján felvázolja a jövőbe mutató lehetőségeket, kilátásokat.

AbstractAK I

72

Abstract

The study focuses on the possibilities of the expansion of the alternative income sources of farmers and business organisations specialising in farming, in particular the production and service activities outside the traditional core agricultural activities (cultivation of arable crops, livestock breeding, horticulture, grape and fruit-growing), the diversification of economic activities. Statis-tical data and the findings published in various studies are used to investigate the level and the main characteristics of the diversification of economic activities in the countries of the European Union, discussing some positive examples that may serve as models for Hungary. On the basis of the processing of various data sources and the authors’ own questionnaire and interview-based survey results, the study shows the current progress of Hungarian holdings in terms of diversifica-tion, describes the main diversified activities, the characteristics of diversified holdings and farm managers and the principal factors motivating the diversification of activities, affecting or impeding their success. Finally, it outlines future possibilities and expectations on the basis of the collected information and assessments.

IrodalomjegyzékAK I

73

IrodalomjegyzékBarghouti, Shawki – Kane, Samuel – Sorby, Kristina – Mubarik, Ali (2004): Agricultural 1. diversification for the poor. Guidelines for practitioners. Agricultural and rural development discussion paper 1, the Word Bank). http://lnweb18.worldbank.org/ESSD/ardext.nsf/ 11ByDocName/AgriculturalDiversificationforthePoorGuidelinesforPractitioners/$FILE/Diversification_Web.pdf

Berettyán Júlia (1985): Melléküzemek és melléküzemi dolgozók. Agrárgazdasági Kutató 2. Intézet, Budapest.

Blekesaune, Arild (1990): Changes in Ways of Making a Living among Norwegian Farmers. 3. Rural Research Paper, 3, University of Trodheim.

Boulay, Annabelle A. (2002): An analysis of farm diversification in France and the United 4. Kingdom based on case strudies of Sud Manche and West Dorset. http://www.kingston.ac.uk/geog/staff/abstracts/annabel

Burgerné Gimes Anna – Szép Katalin (2006): Az egyéni (családi) mezőgazdasági üzemek 5. gazdasági helyzete napjainkban. Agroinform Kiadó, Budapest.

Centre for Rural Research, University of Exeter – Rural and Tourism Research Group, 6. University of Plymouth (2003): Farm Diversification Activities: benchmarking study 2002 Final report to DEFRA. http://statistics.defra.gov.uk/esg/reports/farmdiv/diversfullreport0.pdf

Delgado, L. Christopher – Siamwalla, Ammar (1997): Rural Economy and Farm Income 7. Diversification in Developing Countries. Markets and Structural Studies Division International Food Policy Research Institute Washington D.C., USA. http://www.ifpri.org/divs/mtid/dp/papers/dp20.pdf

Department for Environment Food and Rural Affairs (2003): Diversification in Agriculture. 8. http://statistics.defra.gov.uk/esg/reports/divagri.pdf

Dorgai László – Fehér Alajos – Szabó Mátyás – Szepesy Edit (1989): Az alaptevékenységen 9. kívüli tevékenység szerepe a mezőgazdasági nagyüzemek életképességének fenntartásában (Borsod-Abaúj-Zemplén megye példáján). Agrárgazdasági Kutató Intézet, Budapest.

Czeller Gábor – Roszík Péter (2007): Nagyon felemás évet zártunk. 10. Biokultúra 2007/3. szám 3. p.

Elek Sándor (1994): Részmunkaidős farmok a fejlett országokban. Szociológiai Szemle 11. 1994/1. 115-125. pp.

Elek Sándor – Nemes Gusztáv (2000): Az agrárpolitika és a vidékfejlesztés néhány 12. összegfüggése. Agrárgazdasági Kutatások II.

Fehér Alajos – Czimbalmas Róbert (2003): A mezőgazdaság diverzifikációja Jász-Nagykun-13. Szolnok megyében. A falu 2003. XVIII. évf. 4. sz.

Fehér Alajos (2003) Agrártermelők tevékenységének diverzifikációja Észak-Alföldön és Észak-14. Magyarországon. Gazdálkodás, 2. szám 35-45. pp.

Fehér Alajos (2005): A vidékgazdaság és a mezőgazdaság. Budapest.15.

Fehér Alajos – Biró Szabolcs (2006): A multifunkciós mezőgazdaság kialakításának hazai 16. esélyi és teendői. Gazdálkodás, 2. szám. 18-29. pp.


74

Fehér István (2007): A közvetlen élelmiszer-értékesítés marketinglehetőségei és vidékfejlesztési 17. sajátosságai. A falu, 2007 tavasz. 55-62 pp.

Fertő Imre (1999): A Magyar mezőgazdaság strukturális problémái az Európai Unióhoz való 18. csatlakozás tükrében. KTK/IE Műhelytanulmányok 1999/2. Magyar Tudományos Akadémia Közgazdaságtudományi Kutatóközpont p. 31.

Gertraud Pichler (1999): Vendégségben a gazdánál. Az osztrák idegenforgalom márkás 19. szolgáltatása. A Falu, 1999/1. 97-99. pp.

Griffiths, A. (1987): Farmer’s attitudes to diversification, Working Paper, University of 20. Exeter.

Gyarmati Gábor (2006): Az ökológiai gazdálkodás fejlődése a világban. A Falu, 2006. ősz.21.

Gyulai Ferenc – Laki Gábor (2005): Régi fajták A mezőgazdaság fenntarthatóságát szolgáló 22. diverzifikáció lehetséges eszközei. Ökotáj 35-36. szám.

Hamza Eszter – Ludvig Katalin (2006): A Tevékenységbővítés (diverzifikáció) szerepe 23. és lehetősége a vidéki népesség megélhetésében Magyarországon. (Előadás) V. Alföldi Tudományos Tájgazdálkodási Napok. Szolnoki Főiskola Műszaki és Mezőgazdasági Fakultás, Mezőtúr.

Hamza Eszter – Tóth Erzsébet (szerk.) (2006): Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, 24. megélhetésben betöltött szerepe. Agrárgazdasági Tanulmányok 2. szám. AKI, Budapest.

Hanusz Árpád (2006): A falusi- és agroturizmus a vidékfejlesztés egyik eszköze. 25. Őstermelő 4. szám 14-16. pp.

Harcsa István – Kovách Imre – Szelényi Iván (1994): A posztszocialista átalakulási válság a 26. mezőgazdaságban és a falusi társadalomban. Szociológiai Szemle 1994/3. 15-43 pp.

Holló Márta (2001): A falusi turizmus, mint a multifunkcionális mezőgazdaság egyik lehetősége. 27. Kertgazdaság, 2. szám.

Ilbery, Brian. – Healey, Michael – Higginbottom, Julie – Noon, David (1996): Agricultural 28. adjustment and business diversification by farm households. Geography 81 (4), 301-310.

Jelentés az Európai Bizottság számára az Agrár és Vidékfejlesztési Operatív Program 2006. évi 29. megvalósításáról. (2007) FVM.

Kapronczai István – Korondiné Dobolyi Emese – Kovács Henrietta – Kürti Andrea 30. – Varga Edina – Vágó Szabolcs (2005): A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképességének jellemzői (Gazdálkodói válaszok időszerű kérdésekre) Agrárgazdasági Tanulmányok, 6. szám. AKI, Budapest.

Kálmán Zoltán (2008): Közvetlen értékesítés. Magyar Mezőgazdaság. 12. szám 7. p.31.

Kenéz Győzőné (1995): Bemutatófarmok Írországban. Magyar Mezőgazdaság 47. szám 6. p.32.

Keszthelyi Szilárd (2006): A tesztüzemek 2005. évi gazdálkodásának eredményei. 33. Agrárgazdasági Információk, 6. szám. AKI, Budapest.

Kopasz M. (2004): A fenntartható magyar mezőgazdaság lehetőségei és esélyei. Ph.D értekezés. 34. Budapest.

Kopasz Mihály (2005): Multifunkcionális mezőgazdaság az EU törekvéseinek összhangjában. 35. A Falu, 1. szám 51-60. pp.


75

Kovács Dezső (2003): Falusi turizmus- rendszerszemléletű közelítésben. 36. http://interm.gtk.gau.hu/miau/60/fanclub/mfc02/5.doc

KSH Területi Statisztikai Főosztály (1923): Alaptevékenységen kívüli tevékenység a 37. mezőgazdasági termelőszövetkezetekben. Területi Statisztika, 2. szám. 139-147. pp.

Kürthy Gyöngyi (2002): A biotermelés hazai helyzete és fejlődési lehetőségei. 38. Gazdálkodás, 5. szám, 16-25. pp.

Laki Gábor (2005): A családi gazdaságok fenntarthatóságának kérdései. 39. A Falu 2005. ősz. 5-17. pp.

Lorens Abando, Lourdes – Rohner-Thielen, Elisabeth (2007): Different organic farming 40. patterns within EU-25. An overview of the current situation. Statistics in focus Agriculture and Fisheries 69/2007, Eurostat.

Járási Éva Zsuzsanna (2004): Az ökológiai gazdálkodás alakulása az Európai Unióban és 41. Magyarországon. Gazdálkodás 2004/4. szám.

John, McInerney – Turner, Martin – Hollingham, Michael (1989): Diversification in the Use of 42. Farm Resources. University of Exeter, Agricultural Economics Unit Report No 232. University of Exeter Centre for Rural Research.

John, McInerney – Turner, Martin (1991): Patterns, Performance and Prospects in Farm 43. Diversification. Report No 236. University of Exeter Centre for Rural Research

Nawaratne, B. Yasantha – Kodithuwakku S. Sarath – Murray, Francis – Little, D.C. (2001): 44. Entrepreneurial Strategies Adopted by Rural Inland Fishermen in the Dry Zone of Sri Lanka. http://www.dfid.stir.ac.uk/Afgrp/greylit/PR001.pdf

Pelli, Aurora (2002): Coping with Innovative On-farm Diversification. A qualitative analysis 45. of farm household case histories from Västerbotten, Sweden. Working paper, Cerum, Umeå University.

Radóczné Kocsis Teréz – Györe Dániel (2006): A borpiac helyzete és kilátásai. 46. Agrárgazdasági Tanulmányok 6. szám. AKI, Budapest.

Somogyi Norbert (2005): Társadalmi problémák és alternatív jövedelemszerzést biztosító 47. mezőgazdasági tevékenységek a francia mezőgazdaságban. Gyakorlati Agrofórum, 2005. május.7-12. pp.

Szakály Zoltán – Sarudi Csaba et al. (2002): Interactions of organic agriculture, rural develop-48. ment and environment protection. Acta Agraria Kaposváriensis, Kaposvár, 6. 43-50 pp.

Szemes Lajos – Zsuffa Ervin (1970): A termelőszövetkezetek tevékenységi körének kibővítése. 49. Budapest.

Turner, Martin – Whitehead, Ian – Millard, Nick – Barr, Donald – Howe, Keith (2006): 50. The effects of public funding on farmers’ attitudes to farm diversification. University of Exeter Centre for Rural Research. www.defra.gov.uk/rural/pdfs/research/public_funding_farmers_attitudes.pdf

Új Magyarország Vidékfejlesztési Program 2007-2013. (2007): FVM, www.fvm.hu51.

Táblázatok jegyzékeAK I

77

Táblázatok jegyzéke

1. Az egyéni gazdaságok családi munkaerejének megoszlása a gazdaságban ledolgozott munkaidő szerint Magyarországon, 2005 ................................................................................. 12

2. Az egyéni gazdaságok gazdaságvezetőinek megoszlása a gazdaságban ledolgozott munkaidő szerint birtokkategóriánként Magyarországon, 2005 ............................................... 13

3. Diverzifikált gazdaságok száma az EU tagországaiban 2000-2005 .......................................... 16

4. A diverzifikáció mértéke az egyéni gazdaságokban méretkategóriák szerint (EU, 2005) ........ 18

5. A gazdaságvezetők korösszetétele a diverzifikált és az összes egyéni gazdaságban az EU-ban, 2005 ........................................................................................................................ 19

6. Az ökológiai gazdálkodást folytató és az összes gazdaság átlagos mérete az EU tagállamaiban, 2005 ........................................................................................................... 21

7. A diverzifikált egyéni gazdaságok aránya méretkategóriák szerint, régiónként 2005 .............. 30

8. A diverzifikált tevékenységet végző egyéni gazdaságok aránya tevékenységek szerint az egyes méretkategóriákban, 2005 .......................................................................................... 33

9. Az ökogazdaságok száma és területe Magyarországon 1997-2006 ......................................... 35

10. A gazdaságvezetők minőségi jellemzői az egyéni gazdaságokban, 2005 ................................ 35

11. Az egyéni és társas gazdaságok üzemszerkezetének összehasonlító adatai, 2005 ................... 37

12. A VFC tevékenység diverzifikációt, alternatív jövedelemszerzést célzó pályázatainak jellemzői 2000-2002........................................................................................... 39

MellékletekAK I

79

MELLÉKLETEK

MellékletekAK I

80

Mellékletek jegyzéke

1. A gazdaságvezetők gazdaságon kívüli jövedelemszerző tevékenysége az EU tagállamaiban, 2005 ........................................................................................................... 81

2. A gazdaságvezetők gazdaságon kívüli jövedelemszerző tevékenysége az EU tagállamaiban birtokkategóriák szerint, 2005 .................................................................... 82

3. Az összes és a diverzifikált egyéni gazdaságok méretkategóriák szerinti megoszlása EU tagországaiban, 2005 .......................................................................................... 84

4. A diverzifikált egyéni gazdaságok megoszlása a diverzifikált tevékenység szerint az EU tagországaiban, 2005 .............................................................................................. 86

5. Diverzifikált tevékenységek listája a University of Exeter kutatásában ...................................... 88

6. A diverzifikált egyéni gazdaságok aránya méretkategóriák szerint, megyénként és régiónként 2005 ................................................................................................... 90

7. Az árutermelő, illetve az önellátó, vagy félig önellátó gazdaságok aránya az összes és a diverzifikált egyéni gazdaságok körében, megyénként és régiónként, 2005 ................................ 91

8. Nem mezőgazdasági tevékenységet is végző gazdaságok száma és aránya gazdaságcsoportok és tevékenységtípusok szerint, 2000, 2003, 2005 ......................................... 92

9. A nem mezőgazdasági tevékenységet is végző egyéni gazdaságok megyék szerinti megoszlása tevékenység-típusonként, 2005 .................................................................... 93

MellékletekAK I

81

1. mellékletA gazdaságvezetők gazdaságon kívüli jövedelemszerző

tevékenysége az EU tagállamaiban, 2005

Ország Gazdaságvezetőkszáma (fő)

Ebből

a gazdaságon kívüli jövedelemszerző tevékenysége (%)

nincs van, főfoglalkozásban

van, nem főfoglalkozásban

Ausztria 165 620 63,6 24,2 12,2

Belgium 47 980 82,9 9,9 7,2

Dánia 47 880 51,0 38,6 10,4

Egyesült Királyság 274 040 58,0 30,7 11,2

Finnország 64 920 57,0 31,3 11,6

Franciaország 428 500 75,7 17,3 7,0

Görögország 833 080 76,6 20,2 3,3

Hollandia 76 050 76,2 12,8 11,0

Írország 132 490 57,3 27,5 15,2

Luxemburg 2 410 81,4 12,6 6,0

Németország 366 300 52,8 41,7 5,5

Olaszország 1 699 460 71,2 24,4 4,4

Portugália 317 070 74,1 23,7 2,2

Spanyolország 1 027 820 68,6 27,3 4,0

Svédország 70 690 35,1 49,5 15,4

EU 15 5 554 310 69,0 25,4 5,6

Ciprus 44 740 45,7 53,8 0,5

Csehország 39 420 55,9 41,2 2,9

Észtország 26 870 58,6 37,5 3,9

Lengyelország 2 472 830 61,0 33,0 6,1

Lettország 128 140 63,2 32,3 4,5

Litvánia 252 400 72,3 26,4 1,4

Magyarország 706 900 61,1 37,8 1,0

Málta 10 850 50,2 48,7 1,1

Szlovákia 66 690 57,0 41,9 1,1

Szlovénia 77 040 25,6 65,7 8,7

EU-10 3 825 880 60,7 34,6 4,6

EU-25 9 380 190 65,6 29,3 5,2


MellékletekAK I

82

2. m

ellé

klet

A g

azda

ságv

ezet

ők g

azda

ságo

n kí

vüli

jöve

dele

msz

erző

tevé

keny

sége

az

EU

tagá

llam

aiba

n bi

rtok

kate

góri

ák sz

erin

t, 20

05

Ors

zág

5 ha

ala

tti g

azda

ságo

kban

5-50

hek

táro

s gaz

dasá

gokb

an50

ha

fele

tti g

azda

ságo

kban

gazd

aság

veze

tők

gazd

aság

veze

tők

gazd

aság

veze

tők

szám

a, fő

gazd

aság

on k

ívül

i jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge, %

szám

a,

fő

gazd

aság

on k

ívül

i jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge, %

szám

a,

fő

a ga

zdas

ágon

kív

üli

jöve

dele

msz

erző

tevé

keny

sége

, %

ninc

sva

n,

főfo

glal

-ko

zásb

an

van,

nem

fő

fogl

al-

kozá

sban

ninc

sva

n,

főfo

glal

-ko

zásb

an

van,

nem

fő

fogl

al-

kozá

sban

ninc

sva

n,

főfo

glal

-ko

zásb

an

van,

nem

fő

fogl

al-

kozá

sban

Aus

ztria

53 5

0050

,741

,28,

110

2 84

068

,916

,714

,48

720

79,9

8,6

11,5

Bel

gium

11 8

1075

,918

,25,

927

690

83,2

8,9

7,9

7 81

092

,21,

06,

8

Dán

ia1

070

60,2

32,0

7,8

30 6

6038

,253

,68,

215

840

75,2

10,2

14,6

Egye

sült

Kirá

lysá

g64

590

48,6

44,5

6,9

105

170

54,5

32,7

12,8

70 7

7073

,611

,015

,5

Finn

orsz

ág5

280

44,2

46,9

8,9

47 4

3054

,434

,411

,212

070

72,0

13,3

14,7

Fran

ciao

rszá

g13

6 53

068

,327

,64,

018

5 97

070

,720

,88,

510

2 23

089

,82,

47,

9

Gör

ögor

szág

630

790

73,5

23,9

2,7

190

000

86,2

8,7

5,1

6 95

091

,22,

46,

3

Hol

land

ia19

990

69,8

21,3

8,9

45 0

1075

,911

,412

,79

850

90,3

1,9

7,8

Íror

szág

9 14

035

,452

,512

,199

730

54,3

29,9

15,8

23 5

4078

,47,

514

,1

Luxe

mbu

rg49

062

,834

,92,

380

075

,715

,78,

61

110

94,1

0,0

5,9

Ném

etor

szág

83 2

9040

,456

,53,

121

1 10

044

,748

,86,

571

310

87,1

7,6

5,3

Ola

szor

szág

1 26

2 29

068

,128

,13,

840

4 65

080

,014

,25,

829

880

82,9

6,6

10,4

Portu

gália

239

170

72,5

25,5

1,9

68 8

1078

,318

,82,

98

130

83,9

12,7

3,4

Span

yolo

rszá

g55

3 38

064

,632

,92,

638

3 90

071

,323

,55,

276

830

82,3

10,2

7,5

Svéd

orsz

ág9

490

33,0

61,5

5,6

44 7

0029

,157

,813

,116

100

53,0

19,0

28,0

EU

15

3 08

0 81

067

,329

,33,

51

948

460

68,1

24,1

7,7

461

140

83,0

7,2

9,8

MellékletekAK I

83

Ors

zág

5 ha

ala

tti g

azda

ságo

kban

5-50

hek

táro

s gaz

dasá

gokb

an50

ha

fele

tti g

azda

ságo

kban

gazd

aság

veze

tők

gazd

aság

veze

tők

gazd

aság

veze

tők

szám

a, fő

gazd

aság

on k

ívül

i jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge, %

szám

a,

fő

gazd

aság

on k

ívül

i jö

vede

lem

szer

ző te

véke

nysé

ge, %

szám

a,

fő

a ga

zdas

ágon

kív

üli

jöve

dele

msz

erző

tevé

keny

sége

, %

ninc

sva

n,

főfo

glal

-ko

zásb

an

van,

nem

fő

fogl

al-

kozá

sban

ninc

sva

n,

főfo

glal

-ko

zásb

an

van,

nem

fő

fogl

al-

kozá

sban

ninc

sva

n,

főfo

glal

-ko

zásb

an

van,

nem

fő

fogl

al-

kozá

sban

Cip

rus

38 9

4042

,956

,70,

45

250

62,5

36,1

1,4

300

82,8

13,8

3,4

Cse

hors

zág

21 1

5049

,049

,91,

113

140

57,1

37,6

5,3

4 25

086

,28,

85,

0

Észt

orsz

ág12

420

55,6

41,8

2,7

12 7

6059

,436

,44,

31

670

74,7

15,4

9,9

Leng

yelo

rszá

g1

739

820

55,3

39,2

5,6

704

100

74,3

18,4

7,3

18 3

5084

,49,

16,

5

Letto

rszá

g60

250

60,4

35,9

3,6

63 2

0064

,930

,15,

04

160

75,8

13,9

10,3

Litv

ánia

129

840

70,8

28,7

0,5

117

030

73,6

24,3

2,1

5 49

079

,215

,35,

5

Mag

yaro

rszá

g58

8 09

061

,437

,61,

060

140

62,6

36,2

1,3

8 40

071

,026

,62,

4

Mál

ta10

490

49,2

49,8

1,1

200

81,0

14,3

4,8

....

....

Szlo

váki

a59

460

56,9

42,2

0,8

4 02

057

,738

,24,

11

190

71,7

22,1

6,2

Szlo

véni

a45

790

16,7

77,3

6,0

30 9

8038

,448

,812

,825

068

,024

,08,

0

EU

-10

2 70

6 25

056

,639

,44,

01

010

820

71,3

22,5

6,2

44 0

60..

....

EU

-25

5 78

7 06

062

,134

,13,

72

959

280

69,2

23,5

7,2

505

200

....

..

Forr

ás: F

arm

Stru

ctur

e su

rvey

200

5. E

uros

tat a

datb

ázis

ból s

aját

öss

zeál

lítás

ht

tp://

epp.

euro

stat

.ec.

euro

pa.e

u/po

rtal/p

age?

_pag

eid=

0,11

3620

6,0_

4557

0467

&_d

ad=p

orta

l&_s

chem

a=PO

RTA

L

2. m

ellé

klet

foly

tatá

sa

MellékletekAK I

84

3. m

ellé

klet

Az

össz

es é

s a d

iver

zifik

ált e

gyén

i gaz

dasá

gok

mér

etka

tegó

riák

szer

inti

meg

oszl

ása

EU

tago

rszá

gaib

an, 2

005

Ors

zág

egyé

ni

gazd

aság

ok

dive

rzifi

kált

egyé

ni

gazd

aság

okA

gaz

dasá

gok

meg

oszl

ása

az e

gyes

mér

etka

tegó

riákb

an (%

)

szám

asz

áma

arán

ya

%

<1 E

UM

E1-

2 EU

ME

2-8

EUM

E8-

16 E

UM

E16

-40

EUM

E40

-100

EU

ME

100

EUM

E<

össz

esdi

verz

.ös

szes

dive

rz.

össz

esdi

verz

.ös

szes

dive

rz.

össz

esdi

verz

.ös

szes

dive

rz.

össz

esdi

verz

.

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

Aus

ztria

165

620

36 2

5021

,918

,07,

39,

25,

927

,427

,116

,118

,920

,528

,17,

811

,51,

01,

2

Bel

gium

47 9

801

890

3,9

3,8

2,6

4,4

3,2

15,3

11,6

10,0

10,1

15,9

18,0

28,7

31,7

21,8

22,8

Dán

ia47

880

8 71

018

,20,

30,

11,

61,

122

,318

,517

,814

,820

,619

,515

,418

,322

,127

,6

Egye

sült

Kirá

lysá

g27

4 04

064

070

23,4

35,0

26,7

7,1

6,2

17,3

16,2

8,7

8,9

11,1

13,1

12,0

15,4

8,8

13,6

Finn

orsz

ág64

920

18 8

9029

,10,

70,

55,

34,

230

,827

,218

,221

,125

,829

,216

,815

,82,

32,

1

Fran

ciao

rszá

g42

8 50

098

670

23,0

9,1

5,3

8,7

6,8

20,8

19,7

12,0

13,8

23,2

24,0

21,4

22,6

4,7

7,9

Gör

ögor

szág

833

080

13 9

701,

718

,73,

617

,35,

240

,330

,513

,725

,38,

527

,81,

47,

00,

10,

7

Hol

land

ia76

050

17 4

1022

,9.

0,0

.0,

011

,65,

512

,48,

717

,316

,828

,032

,930

,836

,1

Íror

szág

132

490

5 84

04,

45,

43,

37,

44,

334

,524

,820

,321

,218

,625

,212

,118

,71,

72,

6

Luxe

mbu

rg2

410

350

14,5

3,7

0,0

5,0

0,0

16,6

2,9

11,6

8,6

16,6

14,3

36,1

51,4

11,2

20,0

Ném

etor

szág

366

300

80 7

7022

,15,

02,

68,

15,

923

,821

,513

,112

,719

,822

,020

,724

,49,

410

,9

Ola

szor

szág

1 69

9 46

010

1 10

05,

920

,411

,917

,413

,535

,834

,811

,715

,29,

615

,23,

76,

81,

22,

5

Portu

gália

317

070

27 9

108,

832

,720

,224

,224

,430

,241

,06,

26,

44,

44,

91,

82,

40,

50,

8

Span

yolo

rszá

g1

027

820

30 5

503,

011

,311

,812

,69,

537

,531

,916

,014

,215

,120

,36,

19,

41,

52,

8

Svéd

orsz

ág70

690

9 01

012

,711

,69,

513

,48,

137

,832

,612

,815

,112

,517

,29,

213

,42,

73,

9

EU

15

5 55

4 31

051

5 39

09,

316

,69,

713

,98,

532

,725

,212

,913

,813

,019

,57,

815

,73,

17,

7

MellékletekAK I

85

Ors

zág

egyé

ni

gazd

aság

ok

dive

rzifi

kált

egyé

ni

gazd

aság

okA

gaz

dasá

gok

meg

oszl

ása

az e

gyes

mér

etka

tegó

riákb

an (%

)

szám

asz

áma

arán

ya

%

<1 E

UM

E1-

2 EU

ME

2-8

EUM

E8-

16 E

UM

E16

-40

EUM

E40

-100

EU

ME

100

EUM

E<

össz

esdi

verz

.ös

szes

dive

rz.

össz

esdi

verz

.ös

szes

dive

rz.

össz

esdi

verz

.ös

szes

dive

rz.

össz

esdi

verz

.

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

gazd

aság

Cip

rus

44 7

402

500

5,6

34,1

10,8

20,7

16,8

30,9

38,8

7,1

15,2

4,8

11,6

2,0

5,2

0,5

1,2

Cse

hors

zág

39 4

203

740

9,5

39,0

20,3

18,1

15,5

22,7

31,8

8,1

13,1

7,2

11,0

3,5

6,1

1,4

2,1

Észt

orsz

ág26

870

1 68

06,

353

,129

,824

,626

,217

,329

,82,

76,

51,

75,

40,

51,

80,

10,

6

Leng

yelo

rszá

g2

472

830

132

610

5,4

56,3

52,3

13,1

15,6

21,0

21,6

6,0

6,1

2,9

3,3

0,5

0,8

0,1

0,3

Letto

rszá

g12

8 14

010

760

8,4

65,3

50,7

20,0

20,8

11,9

20,3

1,6

4,5

0,8

2,5

0,2

0,8

0,1

0,3

Litv

ánia

252

400

2 40

01,

049

,343

,830

,225

,418

,324

,21,

33,

30,

71,

70,

21,

30,

10,

4

Mag

yaro

rszá

g70

6 90

033

590

4,8

78,9

45,3

8,8

15,8

9,3

27,3

1,8

6,4

1,0

3,9

0,3

1,3

0,0

0,1

Mál

ta10

850

460

4,2

35,4

0,0

26,2

10,9

26,7

47,8

6,1

23,9

4,6

13,0

0,9

2,2

0,1

0,0

Szlo

váki

a66

690

1 02

01,

583

,323

,59,

215

,74,

932

,41,

19,

80,

99,

80,

45,

90,

12,

9

Szlo

véni

a77

040

3 15

04,

121

,16,

727

,316

,839

,646

,07,

717

,53,

711

,40,

51,

60,

00,

0

EU

-10

3 82

5 88

019

1 91

05,

059

,648

,514

,216

,218

,623

,64,

76,

62,

43,

80,

51,

10,

10,

3

EU

-25

9 38

0 19

070

7 30

07,

534

,120

,214

,010

,626

,924

,89,

611

,88,

715

,24,

811

,71,

85,

7

Forr

ás: F

arm

Stru

ctur

e su

rvey

200

5. E

uros

tat a

datb

ázis

ból s

aját

öss

zeál

lítás

ht

tp://

epp.

euro

stat

.ec.

euro

pa.e

u/po

rtal/p

age?

_pag

eid=

0,11

3620

6,0_

4557

0467

&_d

ad=p

orta

l&_s

chem

a=PO

RTA

L

3. m

ellé

klet

foly

tatá

sa

MellékletekAK I

86

4. m

ellé

klet

A d

iver

zifik

ált e

gyén

i gaz

dasá

gok

meg

oszl

ása

a di

verz

ifiká

lt te

véke

nysé

g sz

erin

t az

EU

tago

rszá

gaib

an, 2

005

Ors

zág

Div

erzi

fikál

t eg

yéni

ga

zdas

ágok

sz

áma

Ebbő

l

vend

églá

tást

kézm

űves

te

véke

nysé

get

term

ékek

fe

ldol

gozá

sát

fafe

ldol

-go

zást

halg

az-

dálk

odás

tm

egúj

uló

ener

gia

term

elés

tsz

erző

dése

s m

unka

végz

ést

egyé

b te

véke

nysé

get

foly

tató

gaz

dasá

gok

arán

ya (%

)

Aus

ztria

36 2

5035

,10,

944

,13,

20,

86,

228

,70,

0

Bel

gium

1 89

019

,05,

820

,62,

60,

50,

524

,942

,3

Dán

ia8

710

4,7

8,7

3,2

0,0

0,0

12,3

44,7

42,1

Egye

sült

Kirá

lysá

g64

070

46,9

1,6

4,8

2,3

0,6

0,9

33,7

35,3

Finn

orsz

ág18

890

10,1

1,4

4,3

5,0

0,5

7,3

56,3

39,5

Fran

ciao

rszá

g98

670

12,2

1,6

31,6

3,6

0,1

0,2

12,7

73,3

Gör

ögor

szág

13 9

704,

91,

136

,90,

60,

40,

255

,81,

7

Hol

land

ia17

410

15,1

0,0

5,5

0,0

0,2

11,3

19,6

71,1

Íror

szág

5 84

019

,73,

83,

43,

12,

12,

232

,443

,3

Luxe

mbu

rg35

017

,12,

925

,78,

60,

054

,314

,35,

7

Ném

etor

szág

80 7

7017

,41,

237

,53,

31,

818

,319

,325

,0

Ola

szor

szág

101

100

11,6

0,8

85,0

1,2

0,1

0,1

2,1

4,4

Portu

gália

27 9

102,

30,

587

,42,

20,

00,

45,

73,

8

Span

yolo

rszá

g30

550

10,5

1,0

43,6

0,3

0,2

0,6

9,2

37,3

Svéd

orsz

ág9

010

22,6

5,8

10,7

10,3

1,9

8,5

46,2

21,2

EU

15

515

390

18,2

1,4

41,3

2,5

0,6

4,6

19,2

31,2

MellékletekAK I

87

Ors

zág

Div

erzi

fikál

t eg

yéni

ga

zdas

ágok

sz

áma

Ebbő

l

vend

églá

tást

kézm

űves

te

véke

nysé

get

term

ékek

fe

ldol

gozá

sát

fafe

ldol

-go

zást

halg

az-

dálk

odás

tm

egúj

uló

ener

gia

term

elés

tsz

erző

dése

s m

unka

végz

ést

egyé

b te

véke

nysé

get

foly

tató

gaz

dasá

gok

arán

ya (%

)

Cip

rus

2 50

00,

40,

492

,80,

00,

00,

06,

00,

0

Cse

hors

zág

3 74

08,

32,

423

,523

,50,

00,

80,

047

,9

Észt

orsz

ág1

680

15,5

12,5

13,1

29,2

4,2

1,2

34,5

11,9

Leng

yelo

rszá

g13

2 61

06,

81,

63,

96,

810

,20,

223

,351

,2

Letto

rszá

g10

760

9,2

2,1

1,5

6,2

1,7

0,4

16,3

76,0

Litv

ánia

2 40

010

,49,

613

,317

,92,

10,

011

,341

,3

Mag

yaro

rszá

g33

590

3,0

1,0

65,7

1,8

1,5

..0,

02,

7

Mál

ta46

00,

00,

095

,70,

00,

00,

010

,90,

0

Szlo

váki

a1

020

9,8

5,9

12,7

6,9

1,0

1,0

28,4

52,9

Szlo

véni

a3

150

20,0

5,4

26,3

14,3

0,3

2,5

25,4

20,3

EU

-10

191

910

6,6

1,8

16,9

6,6

7,5

0,2

18,1

42,3

EU

-25

707

300

15,0

1,5

34,7

3,6

2,4

3,4

18,9

34,2

Forr

ás: F

arm

Stru

ctur

e su

rvey

200

5. E

uros

tat a

datb

ázis

ból s

aját

öss

zeál

lítás

ht

tp://

epp.

euro

stat

.ec.

euro

pa.e

u/po

rtal/p

age?

_pag

eid=

0,11

3620

6,0_

4557

0467

&_d

ad=p

orta

l&_s

chem

a=PO

RTA

L

4. m

ellé

klet

foly

tatá

sa

MellékletekAK I

88

5. mellékletDiverzifikált tevékenységek listája a University of Exeter kutatásában

Speciális növényi és állati termékek előállítása

Állatitermékek Növényitermékek

Kecsketej Speciális virágok/gyümölcsök

Angórakecske Szőlő

Ritka állatfajok „kis termények”

Méhészet/méz Karácsonyfa

Szarvas Egyéb növényi termékek (Kérem részletezze)

Hal

Nyúl

Speciális baromfi és vad szárnyas Egyébspeciálistermékek

Vadisznó Kutya/macska eledel

Juhtej Díszmadár

Strucc Takarmány

Egyéb Gyeptégla

Energianövény

Kis termékek (kérem részletezze)

On-farm szolgáltatások

Szállásadásésétkeztetés Sport

Kemping Vadászat

Hétvégi ház Motor sport

Szálláshely bérbeadás (egész évben) Golf

Szállás reggelivel Egyéb sport

On-farm étkeztetés

Egyéb szállásadás és étkeztetés Szabadidő

Piknikező hely

Lovagoltatással összefüggő szolgáltatás Vadvilág/Gyalogtúra/Múzeum, stb.

Lovaglás Evezés

Bértartás Horgászat

Lóversenyzés/versenyistálló Harci játékok

Egyéb lótartással kapcsolatos szolgáltatás siklóernyőzés, vitorlázó repülés

Oktatási/tanulmányi célú lehetőségek

Egyéb szabadidős tevékenységek

MellékletekAK I

89

Élelmiszer feldolgozás vagy közvetlen értékesítés

Előkészítés/csomagolás Marketing

Tej palackozás Szedd magad

Tojás csomagolás Gazda bolt

Gyümölcs, zöldség mosás, osztályozás, stb. Árusító pult

Egyéb előkészítés/csomagolás Gazda vásárok

Feldolgozás Tojás árusítás

Őrölt gabona Tej kihordás

Tej termékek - tehén Kertészeti termékek árusítása

Tej termékek - kecske, juh Széna, szalma eladás

Húsfeldolgozás Vegyes termék szállítás

Hal feldolgozás Egyéb értékesítés

Almabor/gyümölcslé

Borászat

Bőr/irha/posztó készítés

Egyéb élelmiszer-feldolgozás

Vegyes termékek vagy szolgáltatások

Tüzelőanyagésfaárú Épület/gép

Tüzifa Gépek bérbeadása

Fa termékek Épületek bérbeadása

Járművek, szállítóeszközök tárolása

Kézművesség Hűtött tárolás

Vidékikézművesség Szállítás

Kézműves tevékenységek tanítása Alternatív technológiák

Bemutató terület

Egyéb

Titkári szolgáltatások

Tanácsadás és menedzsment

Kőfejtés/földfeltöltési munkák

Különféle mezőgazdasági szolgáltatások

Egyéb

Forrás: Centre for Rural Research, University of Exeter Farm Diversification in England 2002 Final Report

MellékletekAK I

90

6. mellékletA diverzifikált egyéni gazdaságok aránya méretkategóriák

szerint, megyénként és régiónként 2005

Megye, Régió

Összes egyéni

gazdaságDiverzifikált egyéni gazdaságok

száma száma aránya, %

aránya az összes gazdaságból az egyes méretkategóriákban, %

<1 EUME 1-8 EUME 8-40 EUME 40< EUME

Budapest 254 3 1,1 0,0 2,0 0,0 0,0

Pest megye 65 368 2 075 3,2 1,8 10,1 14,6 28,5

Közép-Magyarország 65 622 2 077 3,2 1,8 10,0 14,5 28,1

Fejér megye 30 641 1 204 3,9 2,5 11,7 17,1 1,6

Komárom-Esztergom megye 13 119 717 5,5 2,0 15,7 46,2 47,5

Veszprém megye 20 626 1 836 8,9 5,4 25,2 36,9 0,0

Közép-Dunántúl 64 386 3 756 5,8 3,3 17,3 30,6 14,7

Győr-Moson-Sopron megye 22 131 848 3,8 1,6 9,2 16,3 18,7

Vas megye 20 522 1 078 5,3 4,2 9,0 15,4 25,0

Zala megye 35 164 847 2,4 1,2 11,0 22,5 19,8

Nyugat-Dunántúl 77 818 2 773 3,6 2,1 9,7 17,6 20,5

Baranya megye 27 167 466 1,7 0,8 6,0 15,0 19,3

Somogy megye 39 065 1 117 2,9 1,9 8,2 8,2 19,9

Tolna megye 24 841 830 3,3 2,0 8,2 15,7 0,0

Dél-Dunántúl 91 072 2 413 2,6 1,6 7,6 12,7 11,1

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 52 458 2 037 3,9 2,5 13,6 18,4 27,0

Heves megye 22 753 733 3,2 1,8 7,0 13,2 16,0

Nógrád megye 15 222 890 5,8 3,7 22,2 21,8 100,0

Észak-Magyarország 90 433 3 660 4,0 2,6 11,9 16,8 36,7

Hajdú-Bihar megye 57 239 1 573 2,7 1,7 5,6 13,6 7,3

Jász-Nagykun-Szolnok megye 29 830 1 519 5,1 3,1 10,4 15,8 7,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 81 266 3 932 4,8 3,8 7,9 11,1 27,1

Észak-Alföld 168 335 7 023 4,2 3,0 7,6 13,0 14,6

Bács-Kiskun megye 67 929 7 496 11,0 5,7 23,0 25,9 37,8

Békés megye 44 137 1 863 4,2 2,2 7,7 15,5 20,2

Csongrád 37 164 2 527 6,8 2,9 12,2 15,9 24,7

Dél-Alföld 149 230 11 885 8,0 4,0 15,5 20,1 26,6

Ország összesen 706 895 33 589 4,8 2,7 11,6 17,6 21,5

Forrás: Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2005 (Az AKI vállalkozáselemzési Osztályának adatszolgáltatása alapján)

MellékletekAK I

91

7. mellékletAz árutermelő, illetve az önellátó, vagy félig önellátó gazdaságok aránya az összes

és a diverzifikált egyéni gazdaságok körében, megyénként és régiónként, 2005

Megye, Régió

árutermelő gazdaságok aránya(%)

önellátó, vagy félig önellátó gazdaságok aránya (%)

az összes gazdaságban

a diverzifikált gazdaságokban

az összes gazdaságban

a diverzifikált gazdaságokban

Budapest 5,0 0,0 95,0 0,0

Pest megye 17,2 38,8 82,8 61,2

Közép-Magyarország 17,1 38,8 82,9 61,2

Fejér megye 10,5 35,0 89,5 65,0

Komárom-Esztergom megye 14,5 49,1 85,5 50,9

Veszprém megye 12,0 36,6 88,0 63,4

Közép-Dunántúl 11,8 38,5 88,2 61,5

Győr-Moson-Sopron megye 14,5 42,1 85,5 57,9

Vas megye 11,5 26,2 88,5 73,8

Zala megye 12,7 33,8 87,3 66,2

Nyugat-Dunántúl 12,8 33,1 87,2 66,9

Baranya megye 16,7 35,6 83,3 64,4

Somogy megye 20,6 25,8 79,4 74,2

Tolna megye 11,7 31,8 88,3 68,2

Dél-Dunántúl 17,1 29,9 82,9 70,1

Borsod-Abaúj-Zemplén megye 12,4 35,2 87,6 64,8

Heves megye 26,4 39,1 73,6 60,9

Nógrád megye 9,7 28,7 90,3 71,3

Észak-Magyarország 15,1 34,0 84,9 66,0

Hajdú-Bihar megye 15,6 27,4 84,4 72,6

Jász-Nagykun-Szolnok megye 14,4 30,6 85,6 69,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg megye 11,2 15,3 88,8 84,7

Észak-Alföld 13,4 21,5 86,6 78,5

Bács-Kiskun megye 17,8 35,0 82,2 65,0

Békés megye 15,4 34,1 84,6 65,9

Csongrád 22,1 46,9 77,9 53,1

Dél-Alföld 18,2 37,6 81,8 62,4

Ország összesen 15,3 33,1 84,7 66,9

Megjegyzés: árutermelő: a termékek több, mint 50%-a értékesítésre megy; önellátó, vagy félig önellátó: a termékek több, mint 50%-a saját fogyasztásra fordítódikForrás: Gazdaságszerkezeti Összeírás, 2005 (Az AKI vállalkozáselemzési Osztályának adatszolgáltatása alapján)

MellékletekAK I

92

8. m

ellé

klet

Nem

mez

őgaz

dasá

gi te

véke

nysé

get i

s vég

ző g

azda

ságo

k sz

áma

és a

rány

a ga

zdas

ágcs

opor

tok

és te

véke

nysé

gtíp

usok

szer

int,

20

00, 2

003,

200

5

Tevé

keny

ségt

ípus

ok

Gaz

dasá

gi sz

erve

zete

kEg

yéni

gaz

dasá

gok

szám

aar

ánya

%

szám

aar

ánya

%

szám

aar

ánya

%

A v

álto

zás

mér

téke

20

00=1

00%

szám

aar

ánya

%

szám

aar

ánya

%

szám

aar

ánya

%

A v

álto

zás

mér

téke

20

00=1

00%

2000

2003

2005

2000

2003

2005

húsf

eldo

lgoz

ás96

2,4

593,

911

34,

411

7,7

3 94

69,

25

124

15,2

5 75

017

,114

5,7

tejfe

ldol

gozá

s33

0,8

302,

031

1,2

93,9

1 22

12,

85

511

16,4

3 46

210

,328

3,5

gyüm

ölcs

és z

ölds

égfe

ldol

gozá

s11

12,

861

4,1

763,

068

,51

968

4,6

8 64

925

,78

825

26,3

448,

4

bork

észí

tés,

borp

alac

kozá

s18

04,

519

312

,826

810

,514

8,9

27 7

1064

,410

480

31,1

4 62

013

,816

,7

egyé

b él

elm

isze

ripar

i tev

éken

ység

114

2,9

604,

061

2,4

53,5

1 31

53,

11

521

4,5

1 26

43,

896

,1

élelmiszer-feldolgozásösszesen

534

13,4

403

26,8

549

21,4

102,8

36 160

84,1

31 285

92,9

23 921

71,2

66,2

taka

rmán

ykev

erés

588

14,8

150

10,0

124

4,8

21,1

561

1,3

130

0,4

392

1,2

69,9

fafe

ldol

gozá

s16

84,

255

3,7

672,

639

,925

80,

627

20,

860

61,

823

4,9

vend

égfo

gadá

s, ve

ndég

látá

s26

46,

615

210

,119

37,

573

,11

261

2,9

952

2,8

1 00

63,

079

,8

fuva

rozá

s, sz

állít

ás96

624

,345

130

,054

421

,256

,32

364

5,5

1 81

55,

42

885

8,6

122,

0

meg

újul

ó en

ergi

ater

mel

és14

0,4

40,

313

0,5

92,9

200,

075

0,2

248

0,7

1 24

0,0

kézm

űves

ség

230,

63

0,2

70,

330

,420

70,

517

70,

533

41,

016

1,4

halte

rmel

és11

83,

087

5,8

197

7,7

166,

911

70,

334

21,

051

61,

544

1,0

egyé

b te

véke

nysé

g2

331

58,6

660

43,9

714

27,9

30,6

1 20

42,

81

328

3,9

906

2,7

75,2

egyé

b gé

pi sz

olgá

ltatá

s..

....

..83

732

,7..

....

....

1 79

85,

4..

dive

rzifi

kált

gazd

aság

öss

zese

n3

980

100,

01

502

100,

02

562

100,

064

,443

009

100,

033

679

100,

033

592

100,

078

,1

Forr

ás: M

agya

rors

zág

Mez

őgaz

dasá

ga, 2

005

Gaz

dasá

gsze

rkez

eti Ö

ssze

írás I

I. kö

tet,

KSH

200

6

MellékletekAK I

93

9. m

ellé

klet

A n

em m

ezőg

azda

sági

tevé

keny

sége

t is v

égző

egy

éni g

azda

ságo

k m

egyé

k sz

erin

ti m

egos

zlás

a te

véke

nysé

g-típ

uson

ként

, 200

5

Meg

ye, R

égió

Div

erzi

fikál

t egy

éni

gazd

aság

ok sz

áma

Term

ékek

feld

olgo

zásá

tFa

feld

olgo

zást

Vend

égfo

gadá

stK

ézm

űves

sége

tH

alte

rmel

ést

Egyé

b te

véke

nysé

get

is fo

lyta

tó e

gyén

i gaz

dasá

gok

meg

oszl

ása

(%)

Bud

apes

t3

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

0,0

Pest

meg

ye2

075

7,6

2,7

7,1

5,0

3,2

4,5

Közép-Magyarország

2 07

77,

62,

77,

15,

03,

24,

5Fe

jér m

egye

1 20

42,

81,

35,

52,

35,

14,

9K

omár

om-E

szte

rgom

meg

ye71

71,

71,

40,

00,

00,

00,

9Ve

szpr

ém m

egye

1 83

65,

14,

312

,65,

06,

616

,5Közép-Dunántúl

3 75

69,

66,

918

,27,

311

,722

,3G

yőr-M

oson

-Sop

ron

meg

ye84

82,

04,

31,

92,

27,

01,

8Va

s meg

ye1

078

3,4

8,8

4,7

8,0

8,7

5,9

Zala

meg

ye84

72,

85,

26,

37,

16,

24,

0Nyugat-Dunántúl

2 77

38,

118

,412

,917

,321

,911

,7B

aran

ya m

egye

466

1,7

3,7

0,0

0,0

6,0

1,7

Som

ogy

meg

ye1

117

3,8

1,2

3,9

0,0

9,5

1,7

Toln

a m

egye

830

2,8

1,4

3,8

0,0

3,4

0,9

Dél-Dunántúl

2 413

8,3

6,2

7,7

0,0

18,9

4,2

Bor

sod-

Aba

új-Z

empl

én m

egye

2 03

77,

114

,810

,526

,917

,413

,5H

eves

meg

ye73

32,

51,

26,

50,

03,

41,

0N

ógrá

d m

egye

890

3,2

4,2

1,5

4,6

3,0

9,0

Észak-Magyarország

3 66

012

,820

,318

,531

,423

,823

,5H

ajdú

-Bih

ar m

egye

1 57

34,

921

,03,

73,

70,

06,

1Já

sz-N

agyk

un-S

zoln

ok m

egye

1 51

93,

93,

112

,86,

14,

15,

4Sz

abol

cs-S

zatm

ár-B

ereg

meg

ye3

932

14,3

3,2

3,6

1,8

3,6

3,6

Észak-Alföld

7 02

323

,127

,420

,111

,67,

715

,1B

ács-

Kis

kun

meg

ye7

496

18,2

7,0

8,7

8,3

5,7

9,8

Bék

és m

egye

1 86

36,

16,

84,

114

,05,

46,

9C

song

rád

2 52

76,

24,

32,

75,

21,

71,

9Dél-Alföld

11 8

8530

,518

,115

,527

,412

,818

,7O

rszá

g ös

szes

en33

589

100,

010

0,0

100,

010

0,0

100,

010

0,0

Forr

ás: F

arm

Stru

ctur

e Su

rvey

200

5. E

uros

tat s

zám

ára

kész

ült a

datá

llom

ány

(Az A

KI v

álla

lkoz

ásel

emzé

si O

sztá

lyán

ak a

dats

zolg

álta

tása

ala

pján

)

FüggelékAK I

95

Függelék

FüggelékAK I

96

Agrárgazdasági Kutató Intézet Vidékfejlesztési Igazgatóság, Vidékpolitikai Osztály 1093 Budapest, IX. Zsil u. 3-5. 1355 Bp. 55. Pf 5. 476-3293 fax: 217-0034 e-mail: [email protected]

KÉRDŐÍVA mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevékenységet is végző (diverzifikált)

egyéni gazdaságok helyzetéről

A kért adatok és információk kutatási célokat szolgálnak. Felhasználásuk, elemzésük a gazdálkodó megnevezése nélkül, az előírt adatvédelmi kötelezettségek betartásával történik.

Az adatszolgáltatás önkéntes!

AK I

FüggelékAK I

97

1. A gazdaság általános jellemzői

1.1. A gazdaság alapításának éve (mikortól gazdálkodik): ..................

1.2. A gazdaság földterülete: .................. ha Ebből: .................... ha saját tulajdonú .................... ha bérelt .................... ha bérbe adott .................... ha egyéb (pl. szívességi földhasználat alatt)

1.3. A saját tulajdonú és bérelt földterület művelési ágak szerint:Művelési ág Terület (hektár)

SzántóGyepKonyhakertGyümölcsSzőlőErdőNádasHalastó

1.4. A gazdaság termelési irány1 szerinti besorolása

1.5. A gazdaság mezőgazdasági alaptevékenysége – termelési szerkezet:Növénytermelés- vetésterület Állattenyésztés- állatállomány

Megnevezés ha Megnevezés dbKalászos gabonafélék Szarvasmarha Szemes kukorica Ebből: tejelő tehénOlajos, hüvelyes és rostnövények növendék- és hízóállat Ebből: napraforgó SertésBurgonya Ebből: hízósertésCukorrépa TenyészkocaSilókukorica JuhLucerna BaromfiEgyéb szántóföldi takarmánynövény LóZöldségfélék KecskeGyümölcsfélék Egyéb..................................SzőlőEgyéb..................................

1.6. A gazdaságban végzett konvencionális mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevékenység(ek) (a következőkben diverzifikált tevékenység) megnevezése: Idetartozikazerdőgazdálkodás,anemkonvencionálisnövényektermeléseésállatok

1 Szántóföldi (áru-) növénytermelő (1); Kertészet /zöldség/ (2); Ültetvény (3); Állattenyésztés I. /tömegtakarmányt fogyasztók/ (4); Állattenyésztés II. /abraktakarmány fogyasztó/ (5), Vegyes (6).

FüggelékAK I

98

tenyésztése, ökológiai gazdálkodás, a kívülállók részére végzett mezőgazdasági,gépi szolgáltatások, állatok bértartása, elsődleges feldolgozás, közvetlen értékesítés, falusi vendéglátás, szabadidős szolgáltatások (pl. lovagoltatás), kézműipari tevékenység,egyéb ...............................................................................................................................

1.7. Foglalkozik-e nem konvencionális növények termelésével (energianövények, speciális gyümölcsök, gyógy és fűszernövények, stb.) vagy állatok tenyésztésével (pl. őshonos állatfajok, strucc, különleges prémes állatok, vad, stb.)Növénytermeléssel:Igen Nem Állattenyésztéssel:Igen Nem Ha igen:

Nem konvencionális növénytermelés- vetésterület Nem konvencionális állattenyésztés- állatállomány

Megnevezés ha Megnevezés dbEnergiafű RackajuhEnergiaerdő Mangalica sertésEgyéb energianövény SzürkemarhaFűszernövény Egyéb őshonos állatGyógy-, illóolaj növény StruccSpeciális gyümölcs Különleges prémes állatSpeciális zöldség MéhSpeciális virág, dísznövény VadKarácsonyfa EgyébRostkenderRostlenEgyéb

1.8. Biogazdálkodást folytat?Igen Nem Ha igen:

Művelési ágBiogazdálkodásba bevont

Átállás alatt álló terület (ha) Ellenőrzött terület (ha)

SzántóGyümölcsSzőlőGyepEgyéb

FüggelékAK I

99

A biogazdálkodásba bevont állatállomány:Állatfaj db

SzarvasmarhaBivalySertésJuhKecskeTyúkEgyéb

2. A gazdálkodó és a családi2 munkaerő sajátosságai

2.1. A gazdaságvezető neme: férfi (1) nő (2)

2.2. A gazdaságvezető kora: ………év

2.3. A gazdaságvezető iskolai végzettsége, szakképzettsége:Legmagasabbiskolaivégzettség:

- alapfokú sincs (1) - alapfokú (2) - középfokú (3) - felsőfokú (4)

Legmagasabbmezőgazdaságiszakképzettsége3

- nincs (1) - gyakorlat (2) - alapfok (3) - középfok(4) - felsőfok (5)

Az 1.6. pont szerinti diverzifikált tevékenységhez kapcsolódó bármilyen szakképzettsége- van - nincs Ha van, nevezze meg: ................................................................................................

2.4. A gazdaságvezető milyen státuszban vezeti a gazdaságot:

Teljes munkaidőben, mint Egyéni vállalkozó

Őstermelő

Egyéb, éspedig .......................................

Részmunkaidőben, mintEgyéni vállalkozó

Őstermelő

Egyéb, éspedig .......................................

2 A család a gazdaságvezetővel egy háztartásban élő családtagok együttesen3 Az aranykalászos gazdatanfolyam középfokú, az ezüstkalászos gazdatanfolyam alapfokú végzettséget jelent

FüggelékAK I

100

Nyugdíjasként

Munkanélküliként

2.5. A gazdaságvezető dolgozik-e jelenleg a gazdaságon kívülIgen Nem

Ha igen: - Alkalmazottként

- Vállalkozóként

- egyéb, éspedig .......................................

2.6. A gazdaságvezető a jelenlegi gazdaság működtetése előtt közvetlenül- nem dolgozott (inaktív, fiatal pályakezdő vagy munkanélküli volt) (1)

- mezőgazdaságban dolgozott (2)

főállásban alkalmazottként (2.1)

főállásban egyéni termelőként (2.2)

részmunkaidőben (2.3)

- más nemzetgazdasági ágban dolgozott (3)

2.7. A gazdaságvezetővel egy háztartásban élő családtagok jellemzői, és a gazdaságban végzett munkaideje

A családtag rokonsági

foka

Élet-kor

Gazdaságban dolgozik

Tanuló Nyug-díjas

Gazdaságon kívül

Egyéb (munkanél-

küli, inaktív)

A gazda-ságban végzett tevékenység munkaideje

(munkanap/év)

Teljes munka-időben

Rész-munkaidőben

Alkalma-zott

Vállalko-zó

2.8. Kérjük, becsülje meg, hogy ha a gazdaságban végzett összes tevékenység munkaideje 100%, akkor a diverzifikált tevékenység végzésére hozzávetőlegesen hány százaléknyi munkaidő fordítódik? ................................................................................%

FüggelékAK I

101

2.9. Igénybe vesz-e idegen munkaerőt Igen Nem Ha igen:

- állandó alkalmazottja ...............................fő- időszaki munkavállalója4 .........................fő

Az alkalmazottak munkaidejének megoszlása: - A mezőgazdasági alaptevékenység végzéséhez: .............%- A diverzifikált tevékenység végzéséhez .............%

3. Jövedelemtermelő-képesség, jövedelem felhasználás

3.1. Becsülje meg, hogy az utóbbi három év átlagában a háztartás jövedelmének5 hány százaléka származik

- a gazdaságból %- a gazdaságon kívülről %

3.2. A gazdaságból származó jövedelem hány százaléka származik

- a gazdaságban végzett mezőgazdasági alaptevékenységből (konvencionális növénytermelés, állattenyésztés, kertészet) %- a gazdaságban végzett „diverzifikált” tevékenységből %- közvetlen földalapú támogatásból %- bérleti díjból (föld, gép, egyéb) %

3.3. A család gazdaságon kívüli jövedelmének hány százaléka származik- gazdaságon kívüli munkavégzésből vagy vállalkozásból %- nyugdíjból %- munkanélküli, szociális, anyasági ellátásból %- egyéb forrásból, éspedig: %(A realizált jövedelem együttesen = 100%)

3.4. Az utóbbi három évben a gazdaságból származó, illetve ahhoz kapcsolódó (pl. támogatás) realizált jövedelmet milyen arányban fordította?

- a gazdaság fenntartására, %- a gazdaság fejlesztésére %- a család megélhetésére %- megtakarításra %- egyéb célra, éspedig ...................................................................... %(A realizált jövedelem együttesen = 100%)

4 Aki munkacsúcsok idején, illetve az év egy szakaszában munkát végez a gazdaságban.5 A realizált árbevétel és a termelési költségek különbözete, valamint a család egyéb forrásokból (munkabér, szociális juttatás, támogatás, stb.) származó bevétele.

FüggelékAK I

102

4. A diverzifikált tevékenység (múlt és jelen)

4.1. A diverzifikált tevékenységet mióta végzi? ..................................év

4.2. Végzett-e korábban más mezőgazdasági alaptevékenységen kívüli tevékenységet a gazdaságban, amivel azóta felhagyott:Igen Nem Ha igen az alábbi(ak) volt(ak): .........................................................................................Röviden indokolja, hogy miért hagyott fel a tevékenységgel: .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................

4.3. Milyen indokok, motiváló tényezők alapján kezdte a diverzifikált tevékenységet végezni?- (1) jobb a megélhetés, magasabb az elérhető jövedelem

- (2) a tevékenységre támogatás kapható

- (3) erőforrás kapacitásfelesleg kihasználása

- humánerőforrás

- épület

- gép, eszköz

- földterület

- (4) többlábon-állással a termelési kockázat csökkentése

- (5) családi hagyomány felélesztése

- (6) termőhelyi adottságok kihasználása

- (7) mert a környéken mások is csinálják sikeresen

- (8) kedvtelés, hobbytevékenységből

- (9) mert jó a piaci kereslet

- (10) egyéb, éspedig ..................................................................................

(Akérdésretöbbválaszisadható.)

4.4. Hogyan minősítené a diverzifikácólt tevékenység sikerét, jelenlegi helyzetét?- (1) egyáltalán nem érzi sikeresnek, valószínűleg nem is érdemes folytatni,

- (2) régebben jobban ment, de még nem gondolkozik azon, hogy megszünteti

- (3) az elmúlt időszakhoz képest stagnáló, nem érez igazán javulást, de visszaesést sem a tevékenységgel kapcsolatban

- (4) elégedett, sikeresnek érzi, érdemes folytatni és fejleszteni

- (5) egyéb véleménye van, éspedig ............................................................


FüggelékAK I

103

4.5. Az alábbiakban felsoroltak közül milyen előnyökkel jár a diverzifikált tevékenység végzése az ön gazdaságában?- (1) jövedelem-kiegészítés (magasabb jövedelmet lehet elérni)

- (2) kisebb jövedelemkockázat,

- (3) a munkaerő kapacitás kihasználása jobb, egyenletesebb a gazdaságban

- (4) a tevékenység végzésével plusz munkahelyet tud teremteni

- (5) a meglévő eszköz, gép, vagy épületkapacitás jobb kihasználása

- (6) szereti csinálni

- (7) pozitív visszajelzések a fogyasztók körében

- (8) egyéb előnye van, éspedig ..................................................................


4.6. Az alábbiakban felsoroltak közül milyen hátrányokkal jár a diverzifikált tevékenység végzése az ön gazdaságában?- (1) alacsonyabb, vagy bizonytalanabb a jövedelem

- (2) nehézségek a munkaerő-felhasználásban,

- (3) megnövekedett beruházási és egyéb (pl. adminisztrációs) költségek

- (4) nagyobb kötöttség

- (5) nagyobb kockázat

- (6) egyéb hátránya van, éspedig ...............................................................


4.7. A környezetében (saját és a környező településeken foglalkoznak-e mások is hasonló tevékenységgel?Igen Nem

5. Fejlesztések, támogatások, jövőre vonatkozó tervek

5.1. A diverzifikált tevékenységhez kapcsolódóan milyen támogatásban részesült az elmúlt 5 évben?SAPARD AVOP

5.2. Ezen kívül igényelt-e más támogatást a diverzifikált tevékenységhez kapcsolódóan az elmúlt 5 évben?

- igen (1),

mégpedig: VFC

SAPARD

AVOP

egyéb, éspedig

- nem (2)

FüggelékAK I

104

5.3. Hogyan szerzett tudomást a támogatási lehetőségről? ..........................................................................................................................................

5.4. Ha nem nyert volna támogatást, akkor is belefogott volna a fejlesztésbe?

Igen Nem

5.5. Mik a támogatás folyósításával kapcsolatos tapasztalatai? .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................

5.6. Vett-e igénybe külső segítséget a pályázat elkészítéséhezIgen Nem

5.7. A jövőre vonatkozóan mik a tervei a diverzifikált tevékenységgel kapcsolatban? Kérjük, röviden indokolja válaszát.- (1) Bővítené más diverzifikált tevékenységgel a tevékenységi kört

- (2) Megmaradna a jelenlegi tevékenységnél, és növelné a kibocsátást,

- (3) Megmaradna a jelenlegi tevékenységnél, és nem változtatna a jelenlegi szinten

- (4) Megmaradna a jelenlegi tevékenységnél, de csökkentené a kibocsátást

- (5) Megszüntetné a tevékenységet

A válasz indoklása .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... .......................................................................................................................................... ..........................................................................................................................................

6. Külső kapcsolatok

6.1. A gazdaság jelenleg tagja-e valamilyen együttműködésnek, termelői szervező-désnek?Igen Nem

6.2. Ha igen, kérjük nevezze meg az együttműködés formáját (egyesület, BÉSZ, TÉSZ, termelői csoport, egyéb) ................................................................................................... ..........................................................................................................................................

6.3. Az együttműködés tagjaként van-e valamilyen előnye a tagságnak?Igen Nem

FüggelékAK I

105

6.4. Ha igen, kérjük nevezze meg milyen előnyökkel jár ................................................. ..........................................................................................................................................

7. Sikerek és buktatók

7.1. Ön szerint milyen külső tényezők kellenek ahhoz, hogy valaki az ön által végzett diverzifikált tevékenységet ma Magyarországon jól és sikeresen tudja folytatni? (Több választ is megjelölhet, majd tegye fontossági sorrendbe a tényezőket, a legfontosabbal kezdje)- (1) piac

- (2) információ

- (3) támogatás

- (4) együttműködés, összefogás, piaci szerveződés

- (5) jó termőhelyi vagy táji adottságok

- (6) jó infrastrukturális adottságok, megközelíthetőség

- (7) egyéb, éspedig ......................................................................................

A fenti tényezők fontosságuk sorrendjében:

7.2. Ön szerint milyen belső tényezők kellenek ahhoz, hogy valaki az ön által végzett diverzifikált tevékenységet ma Magyarországon jól és sikeresen tudja folytatni? (Több választ is megjelölhet, majd tegye fontossági sorrendbe a tényezőket, a legfontosabbal kezdje)- (1) tőke

- (2) rátermettség, kockázatvállalás, vállalkozói hajlam

- (3) szakértelem, szakképzettség

- (4) ötlet, innovativitás

- (5) marketing tevékenység (jó reklám)

- (6) kapcsolatrendszer

- (7) egyéb, éspedig ......................................................................................


7.3. Ön szerint melyek azok a külső tényezők, amelyek az ön gazdaságában végzett diverzifikált tevékenység folytatásának főbb buktatói, hátráltató tényezői lehetnek? (Több választ is megjelölhet, majd tegye fontossági sorrendbe a tényezőket, a legfon-tosabbal kezdje)- (1) ingadozó piaci kereslet

- (2) engedélyek megszerzése, előírásoknak való megfelelés

- (3) információhoz való hozzájutás nehézsége

- (4) a támogatás folyósításának késedelme

- (5) időjárási kockázat

FüggelékAK I

106

- (6) új versenytársak megjelenése a piacon

- (7) a település vezetés illetve a környéken élők passzív vagy negatív hozzáállása - (8) egyéb, éspedig .....................................................................................


7.4. Ön szerint melyek azok a belső tényezők, amelyek az ön gazdaságában végzett di-verzifikált tevékenység folytatásának főbb buktatói, hátráltató tényezői lehetnek? (Több választ is megjelölhet, majd tegye fontossági sorrendbe a tényezőket, a legfontosabbal kezdje)- (1) tőkehiány

- (2) menedzsment tapasztalatok hiánya

- (3) megfelelően képzett munkaerő hiánya

- (4) megfelelő vállalkozói készség hiánya

- (5) kellő affinitás, hozzáértés hiánya

- (6) egyéb, éspedig .....................................................................................


Közreműködését köszönjük!

A sorozatban eddig megjelent tanulmányokAK I

107

A sorozatban eddig megjelent tanulmányok

1997

1997. 1. Dorgai László, Horváth Imre, Kissné Bársony Erzsébet, Tóth Erzsébet: Az Európai Unió regionális politikája és hatása az új tagországokra

1997. 2. Glattfelder Béla, Ráki Zoltán, Guba Mária, Janowszky Zsolt: Piacvédelmi lehetőségeink az Európai Unióhoz való csatlakozásunkig

1997. 3. Janowszky Zsolt: A vetőmagtermelés helyzete és a piaci egyensúlyt befolyásoló főbb tényező

1997. 4. Alvincz József, Szabó Márton, Wagner Hartmut: Változások az élelmiszeripari és kereskedelmi vállalatok világában

1997. 5. Gábor Judit: Az importvédelem nemzetközi tapasztalata

1998

1998. 1. Wagner Hartmut: A magyar agrár- és élelmiszeripari export piaci és termékszerkezete 1991-1996

1998. 2. Alvincz József, Borszéki Éva, Harza Lajos, Tanka Endre: Az agrártámogatási rendszer EU és GATT-konform továbbfejlesztése (Az AGENDA 2000)

1998. 3. Ángyán József, Dorgai László, Halász Tibor, Janowszky János, Makovényi Ferenc, Ónodi Gábor, Podmaniczky László, Szenci Győző, Szepesi András, Veöreös György: Az országos területrendezési terv agrárvonatkozásainak megalapozása

1998. 4. Kissné Bársony Erzsébet: A keletnémet mezőgazdaság átalakulásának főbb tapasztalatai

1998. 5. Balogh Ádám, Harza Lajos: A vagyon-, a tulajdon-, és a tőkeviszonyok változása a mezőgazdaságban

1998. 6. Lévai Péter, Szijjártó András: Mezőgazdasági programok a cigányság körében

1998. 7. Vissyné Takács Mara: A fontosabb iparinövény ágazatok helyzete és feladatai az EU szabályozás tükrében

1998. 8. Tóth Erzsébet: A foglalkoztatás térségi feszültségei – megoldási esélyek és lehetőségek

1998. 9. Dorgai László, Hinora Ferenc, Tassy Sándor: Területfejlesztés – vidékfejlesztés

1998. 10. Szőke Gyula: A közraktárak lehetséges szerepe a magyar gabonapiaci politikában


108

1998. 11. Csillag István: A gabonavertikum működése, növekedési tendenciái és a változás irányai

1998. 12. Szabó Márton: A hazai élelmiszerfogyasztás szerkezetének változásai a 90-es években és a várható jövőbeli tendenciák

1998. 13. Guba Mária, Ráki Zoltán: Az Európai Unió marhahús-termelésének közös piacszabályai és várható hatásuk a magyar marhahús-ágazatra

1998. 14. Alvincz József, Szűcs István: Az élelmiszergazdaság szerkezete

1998. 15. Tanka Endre: Agrár-finanszírozás a fejlett piacgazdaságokban (Adalékok és tanulságok)

1998. 16. Szűcs István, Udovecz Gábor (szerk): Az agrárgazdaság jelenlegi helyzete és várható versenyesélyei

1998. 17. Kukovics Sándor: A tulajdoni, a vállalati és a termelési szerkezet, valamint a foglalkoztatási viszonyok átalakulása a magyar mezőgazdaságban

1998. 18. Erdész Ferencné: Az almaágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei a csatlakozási felkészülésben

1998. 19. Kartali János: Magyarország és az EU közötti agrár-külkereskedelem a kilencvenes években

1999

1999. 1. Gábor Judit, Stauder Márta: A kereskedelmi láncok és az élelmiszertermelők kapcsolatának változásai

1999. 2. Kürthy Gyöngyi, Szűcs István: Az Európai Unióhoz való csatlakozás ágazati felkészülésének fejlesztési forrásigénye

1999. 3. Harza Lajos, Tanka Endre: A vidékfejlesztés megújuló intézményi háttere

1999. 4. Wagner Hartmut: Az exportfinanszírozás és exporthitel-biztosítás helyzete és szerepe a magyar agrárexportban

1999. 5. Guba Mária, Ráki Zoltán: Az Európai Unióhoz való csatlakozás felkészülési tennivalói és fejlesztési-forrás igénye a baromfiágazatban

1999. 6. Orbánné Nagy Mária: Az állati eredetű termékek külkereskedelmének lehetőségei és korlátai az EU-csatlakozásig


109

1999. 7. Vissyné Takács Mara: A dohány ágazat vertikális integrációja Magyarországon és az EU-ban

1999. 8. Dorgai László, Stauder Márta, Tóth Erzsébet, Varga Gyula: Mezőgazdaságunk üzemi rendszere, kezelésének tennivalói a követelmények és az EU tapasztalatainak tükrében

1999. 9. Szabó Márton: Vertikális koordináció és integráció az EU és Magyarország tejgazdaságában

1999. 10. Juhász Anikó: Vertikális koordináció és integráció a zöldség-gyümölcs szektorban

1999. 11. Ráki Zoltán, Guba Mária: Az AGENDA 2000-ben előirányozott szabályozás várható hatása a szarvasmarha-ágazatban

1999. 12. Dorgai László, Miskó Krisztina: A vidékfejlesztés finanszírozása az Európai Unióban

1999. 13. Burgerné Gimes Anna, Kovács Csaba, Tóth Krisztina: A mezőgazdasági üzemek gazdasági helyzete

1999. 14. Alvincz József, Harza Lajos, Illés Róbert, Szűcs István, Tanka Endre: Változások a gazdálkodás földviszonyaiban - Egy mikrofelvétel tanulságai

1999. 15. Kartali János, Juhász Anikó, Gábor Judit, Stauder Márta, Wagner Hartmut, Szabó Már-ton, Orbánné Nagy Mária, Vissyné Takács Mara: A magyar mezőgazdaság és élelmiszeripar EU-érettségének piaci és kereskedelmi vonatkozásai

2000

2000. 1. Udovecz Gábor (szerk.): Jövedelemhiány és versenykényszer a magyar mezőgazdaságban

2000. 2. Kissné Bársony Erzsébet: Az ökogazdálkodás szabályozási rendszerének EU-konform továbbfejlesztése az AGENDA 2000 tükrében

2000. 3. Tanka Endre: A földhaszonbérlet korszerűsítési igényei és lehetőségei

2000. 4. Guba Mária, Janowszky Zsolt, Ráki Zoltán: A magyar juhászat hatékonyság-növelési esélyei és a szabályozás EU-konform továbbfejlesztése

2000. 5. Gábor Judit, Wagner Hartmut: Élelmiszergazdaságunk rövid távú piaci kilátásai

2000. 6. Laczkó András, Szőke Gyula: Az Agenda 2000 hatása az EU és a magyar gabonapiaci szabályozásra


110

2000. 7. Kartali János: A magyar agrárkülpiacokra ható világgazdasági tényezők (válságok, liberalizáció, nem-zetközi egyezmények) alakulása

2000. 8. Stauder Márta: Az élelmiszerek disztribúciós rendszerének fejlődése, különös tekintettel a kereskedelmi logisztikára

2000. 9. Popp József (szerk.): Főbb mezőgazdasági ágazataink fejlesztési lehetőségei, különös tekintettel az EU-csatlakozásra

2000. 10. Popp József (szerk.): Főbb agrárgazdasági ágazataink szabályozásának EU-konform továbbfejlesztése

2000. 11. Tóth Erzsébet: Az átalakult mezőgazdasági szövetkezetek gazdálkodásának főbb jellemzői (1989-1998)

2000. 12. Szabó Márton: Külföldi érdekeltségű vállalatok a magyar élelmiszeriparban és hatásuk az EU-csatlakozásra

2000. 13. Tóth Erzsébet (szerk.): A mezőgazdasági foglalkoztatás és alternatív lehetőségei

2000. 14. Erdész Ferencné, Radóczné Kocsis Teréz: A zöldség-gyümölcs és a szőlő-bor ágazatok hatékonyságának növelése és szabály-ozásának EU-konform továbbfejlesztése

2000. 15. Alvincz József, Varga Tibor: A családi gazdaságok helyzete és versenyképességük javításának lehetőségei

2001

2001. 1. Gábor Judit, Juhász Anikó, Kartali János, Kürthy Gyöngyi, Orbánné Nagy Mária: A WTO egyezmény hatása a magyar agrárpolitika jelenére, jövőjére és teendőire

2001. 2. Hamza Eszter, Miskó Krisztina, Tóth Erzsébet: Az agrárfoglalkoztatás jellemzői, különös tekintettel a nők munkerő-piaci helyzetére (1990-2000)

2001. 3. Stauder Márta, Wagner Hartmut: A takarmány termékpálya problémái

2001. 4. Juhász Anikó, Szabó Márton: Az EU és Magyarország közötti agrárkereskedelem liberalizációjának hatásai


111

2001. 5. Erdész Ferencné, Laczkó András, Popp József (szerk.), Potori Norbert, Radóczné Koc-sis Teréz: Az agrárszabályozási rendszer értékelése és továbbfejlesztése 2002-re

2001. 6. Kürthy Gyöngyi, Popp József (szerk.), Potori Norbert: Az OECD tagországok mezőgazdaságának támogatottsága az új metodika alapján – különös tekintettel Magyarországra

2001. 7. Alvincz József (szerk.), Antal Katalin, Harza Lajos, Mészáros Sándor, Péter Krisztina, Spitálszky Márta, Varga Tibor: A mezőgazdaság jövedelemhelyzete és az arra ható tényezők

2001. 8. Nyárs Levente: A méhészeti ágazat helyzete és fejlesztési lehetőségei

2002

2002. 1. Orbánné Nagy Mária: A magyar élelmiszergazdaság termelői és fogyasztói árai az Európai Unió árainak tükrében

2002. 2. Gábor Judit, Stauder Márta: Az agrártermékek kereskedelmének új irányzatai, különös tekintettel az elektronikus kereskedelemre

2002. 3. Mészáros Sándor: A magyar csatlakozás agrárgazdasági hatásainak összehasonlítása az EU modellszámításaival

2002. 4. Hamza Eszter, Miskó Krisztina, Székely Erika, Tóth Erzsébet (szerk.): Az agrárgazdaság átalakuló szerepe a vidéki foglalkoztatásban, különös tekintettel az EU-csatlakozásra

2002. 5. Radóczné Kocsis Teréz: Az Európai Unió új közös borpiaci rendtartásának termelési potenciált befolyásoló elemei és azok várható hatása a hazai termelőalapok változására

2002. 6. Dorgai László, Gábor Judit, Juhász Anikó, Kartali János, Kürthy Gyöngyi, Orbánné Nagy Mária, Stauder Márta, Szabó Márton, Wagner Hartmut: A WTO tárgyalások magyar agrárgazdaságot érintő 2001. évi fejleményei

2002. 7. Nyárs Levente, Papp Gergely: Az állati eredetű termékek feldolgozásának versenyhelyzete

2002. 8. Popp József: Az USA agrárpolitikájának gyakorlata napjainkig

2002. 9. Juhász Anikó, Kartali János (szerk.), Wagner Hartmut: A magyar agrár-külkereskedelem a rendszerváltás után


112

2003

2003. 1. Varga Tibor: A támogatások költség-haszon szemléletű elemzésének lehetőségei

2003. 2. Dorgai László, Keszthelyi Szilárd, Miskó Krisztina: Gazdaságilag életképes üzemek az Európai Unió modernizációs támogatásainak alkal-mazása szempontjából

2003. 3. Alvincz József, Guba Mária: Az egyéni mezőgazdasági termelők jövedelmének adóztatása

2003. 4. Hamza Eszter: Agrárfoglalkoztatás hátrányos helyzetű térségekben – uniós lehetőségek gyakorlati alkalmazása

2003. 5. Orbánné Nagy Mária: Az élelmiszerfogyasztás és a fogyasztói árak konvergenciája Magyarország és az EU között

2003. 6. Stauder Márta: Az agrár- és élelmiszertermékek belföldi kereskedelme a kilencvenes években és napjainkban

2003. 7. Mizik Tamás: Magyarország és az Európai Unió adórendszere – különös tekintettel a mezőgazdaságra

2003. 8. Popp József: Az agrárpolitikák mozgástere a nemzetközi kereskedelem liberalizálásának tükrében

2004

2004. 1. Kartali János (szerk.): A főbb agrártermékek piacra jutásának feltételei az EU-csatlakozás küszöbén (I. kötet: Növényi termékek)

2004. 2. Kartali János (szerk.): A főbb agrártermékek piacra jutásának feltételei az EU-csatlakozás küszöbén (II. kötet: Állati termékek)

2004. 3. Antal Katalin, Guba Mária, Kovács Henrietta: Mezőgazdaság helyzete az agrártörvény hatálybalépését követő időszakban

2004. 4. Nyárs Levente, Papp Gergely, Vőneki Éva: A főbb hazai állattenyésztési ágazatok kilátásai az Európai Unióban

2004. 5. Popp József, Potori Norbert, Udovecz Gábor: A Közös Agrárpolitika alkalmazása Magyarországon

2004. 6. Dorgai László (szerk.): A magyarországi birtokstruktúra, a birtokrendezési stratégia megalapozása


113

2004. 7. Potori Norbert, Udovecz Gábor (szerk): Az EU-csatlakozás várható hatásai a magyar mezőgazdaságban 2006-ig

2004. 8. Potori Norbert (szerk): A főbb mezőgazdasági ágazatok élet- és versenyképességének követelményei

2005

2005. 1. Antal Katalin, Guba Mária, Hodina Péter, Lámfalusi Ibolya, Rontóné Nagy Zsuzsanna: A külföldi tőke szerepe és a gazdálkodás eredményességére gyakorolt hatása a mezőgazdaságban és az élelmiszeriparban

2005. 2. Kartali János, Kürti Andrea, Orbánné Nagy Mária, Wagner Hartmut: A globális gazdasági és demográfiai változások hatása az agrár-külkereskedelemre

2005. 3. Juhász Anikó (szerk.): Piaci erőviszonyok alakulása a belföldi élelmiszerpiac szereplői között

2005. 4. Dorgai László (szerk.): Termelői szerveződések, termelői csoportok a mezőgazdaságban

2005. 5. Popp József (szerk.), Potori Norbert (szerk.), Stauder Márta, Wagner Hartmut: A takarmánytermelés és -felhasználás elemzése, különös tekintettel az abraktakarmány-keverékek gyártására

2005. 6. Kapronczai István (szerk.), Korondiné Dobolyi Emese, Kovács Henrietta, Kürti Andrea, Varga Edina, Vágó Szabolcs: A mezőgazdasági termelők alkalmazkodóképességének jellemzői (Gazdálkodói válaszok időszerű kérdésekre)

2006

2006. 1. Bánáti Diána (szerk.), Popp József (szerk.): Élelmiszer-biztonság a nemzetközi kereskedelem tükrében

2006. 2. Hamza Eszter, Tóth Erzsébet: Az egyéni gazdaságok eltartó-képessége, megélhetésben betöltött szerepe

2006. 3. Orbánné Nagy Mária (szerk.): Az élelmiszeripar strukturális átalakulása (1997-2005)

2006. 4. Kovács Gábor: A KAP-reform várható hatásai a mezőgazdasági üzemek termelésére és a földhasználati viszonyokra

2006. 5. Guba Mária, Harza Lajos, Mizik Tamás: A mezőgazdasági üzemek konszolidációs programjai (2000-2004)

2006. 6. Radóczné Kocsis Teréz, Györe Dániel: A borpiac helyzete és kilátásai


114

2006. 7. Nagy-Huszein Tibor: A tagi tulajdonlás a mezőgazdasági szövetkezetekben

2006. 8. Hingyi Hajnalka, Kürthy Gyöngyi, Radóczné Kocsis Teréz: A mezőgazdasági eredetű folyékony bioüzemanyagok termelésének piaci kilátásai

2007

2007. 1. Erdész Ferencné: A magyar gyümölcs- és zöldségpiac helyzete és kilátásai

2007. 2. Varga Tibor (szerk.), Tunyoginé Nechay Veronika (szerk.), Mizik Tamás (szerk.): A mezőgazdasági árképzés elméleti alapjai és hazai gyakorlata

2007. 3. Bánáti Diána, Popp József, Potori Norbert: A GM növények egyes szabályozási és közgazdasági kérdései

2007. 4. Kürti Andrea, Stauder Márta, Wagner Hartmut, Kürthy Gyöngyi: A magyar élelmiszergazdasági import dinamikus növekedésének okai

2007. 5. Fogarasi József, Nyárs Levente, Papp Gergely, Varga Edina, Vőneki Éva: A főbb állattenyésztési ágazatok és a takarmánytermelés helyzete Romániában

2007. 6. Popp József: A bioüzemanyag-gyártás nemzetközi összefüggései

2007. 7. Udovecz Gábor (szerk.), Popp József (szerk.), Potori Norbert (szerk.): Alkalmazkodási kényszerben a magyar mezőgazdaság – Folytatódó lemaradás vagy felzárkózás?

2008

2008. 1. Györe Dániel, Juhász Anikó, Kartali János (szerk.), Kőnig Gábor, Kürti Andrea, Nyárs Levente, Radóczné Kocsis Terézia, Stauder Márta,Varga Edina,Vőneki Éva,Wagner Hartmut: A magyar élelmiszergazdasági export célpiacai és logisztikai helyzete

2008. 2. Kovács Gábor (szerk.), Czárl Adrienn, Kürthy Gyöngyi, Varga Tibor: Az agrártámogatások hasznosulása

2008. 3. Radóczné Kocsis Teréz, Kürthy Gyöngyi, Pesti Csaba, Bukai Andrej: A dohánypiac helyzete és a dohánytermelés lehetséges jövője Magyarországon és az Európai Unióban a kap reform tükrében

2008. 4. Erdész Ferencné, Kozak Anita: A gyógynövényágazat helyzete

2008. 5. Hamza Eszter: A mezőgazdasági jövedelmek kiegészítésének lehetőségei

A kiadványok korlátozott példányszámban megrendelhetők a következő telefonszámon: Mihók Zsolt: 06-1-476-3064

a mezŐgazdasÁgi jÖvedelmek kiegÉszÍtÉsÉnek …repo.aki.gov.hu/1442/1/at_2008_05.pdf ·...

Documents