a munkaerŐhiÁny kialakulÁsÁnak okai És...

MISKOLCI EGYETEM

GAZDASÁGTUDOMÁNYI KAR

VILÁG- ÉS REGIONÁLIS GAZDASÁGTAN INTÉZET

A MUNKAERŐHIÁNY

KIALAKULÁSÁNAK OKAI ÉS

HATÁSAI MAGYARORSZÁGON ÉS AZ

EURÓPAI UNIÓBAN

KÉSZÍTETTE:

HARASZTI MÁRIA

2018

2

Tartalom

Bevezetés ............................................................................................................................... 3

I. A nemzetközi vándorlások típusi, tényezői.................................................................... 5

1. A migrációt magyarázó okok ......................................................................................... 5

1.1. Szociáldemográfiai okok ......................................................................................... 7

1.2. A migrációs burok kapcsolati, emberi és pszichikai tőkéje .................................... 9

1.3. Szubjektív elemek ................................................................................................... 9

2. A migráció magyarázatai, befolyásoló tényezők ...................................................... 10

2.1. Behaviorista és egyensúlyi tradíció ....................................................................... 10

2.2. Történeti strukturális megközelítés ....................................................................... 11

3. A primer és szekunder munkaerőpiac jelentősége a migráció esetében ...................... 12

II. A népességvándorlás hatásai .................................................................................... 13

1. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat, munkanélküliség és munkaerőhiány ............ 13

1.1. Munkaerő-piaci kereslet ........................................................................................ 13

1.2. Munkaerő-piaci kínálat.......................................................................................... 13

1.3. Munkanélküliség ................................................................................................... 15

1.4. Munkaerőhiány ...................................................................................................... 16

2. A munkaerőhiány okai.............................................................................................. 17

III. Migráció az Európai Unióban, különös tekintettel Magyarország ........................... 21

1. Az Európai Unió munkaerő-piaci helyzete .............................................................. 21

2. Elvándorlás Magyarországról és bevándorlás Magyarországra ............................... 27

2.1 A nettó migráció számítása .................................................................................... 29

2.2. A jövedelmek közötti különbségek az Európai Unióban ...................................... 32

3. Ingázás ......................................................................................................................... 33

IV. Munkaerő-piaci prognózisok ......................................................................................... 36

Befejezés .............................................................................................................................. 40

Summary .............................................................................................................................. 41

Források ............................................................................................................................... 42

Felhasznált irodalom: ....................................................................................................... 42

Honlapok: ......................................................................................................................... 46

Ábra jegyzék: ................................................................................................................... 49

3

Bevezetés

Dolgozatom témája az Európai Uniót és Magyarországot érintő munkaerőhiány

kialakulásának okainak és hatásainak vizsgálata. Témaválasztásom oka, hogy mindennapi

életünket meghatározzák a munkaerőpiacot érintő változások, illetve szeretnék átfogóbb

képet kapni a jelenlegi munkaerő-piaci helyzettel kapcsolatban és az összefüggéseket

megérteni. A téma aktualitása és a személyes érintettség miatt fontosnak tartom a

munkaerőhiány okainak feltárását.

Magyarországon a 2004. évi Európai Uniós csatlakozást követően folyamatosan kezdtek

leépülni a külföldi munkavállalást akadályozó korlátok. Jelentősen mégis 2008 után

döntöttek úgy a magyarok, hogy külföldön szeretnének szerencsét próbálni. A kivándorlás

2010 után erősödött fel, amivel párhuzamosan megjelent a visszavándorlás is. Ez viszont

annyira csekély mértékű a kivándorláshoz képest, hogy nem képes ellensúlyozni azt. (Sebők,

2017) A gazdasági világválság miatt felértékelődtek a külföldi munkavállalás előnyei és

egyre többen döntöttek úgy, hogy egy idegen országban próbálnak meg elhelyezkedni. A

munkanélküliség alakulása, a bérkülönbségek, a nyelvismeret, nyelvi hasonlóság, a

célországban lévő külföldi állampolgárok aránya és összetétele, az adminisztratív

akadályok, a kulturális és politikai környezet és a jóléti kiadásokból eredő különbségek mind

hatással lehetnek a vándorlók számára. (Bodnár-Szabó, 2014)

Dolgozatom első részében a nemzetközi vándorlások típusait és tényezőit vizsgálom. A

szociáldemográfiai és szubjektív elemek mellett bemutatom a migrációs burok kapcsolati,

emberi és pszichikai tőkéjének tényezőit. A migrációs burok egyre inkább kiszélesedik,

hiszen egyre többen döntenek az elvándorlás mellett, így egyre több migrációs kapcsolat

alakulhat ki. Sokakat motivál az elvándorlás tervezésekor, hogy családjában, ismerősei

körében van olyan személy, aki rendelkezik külföldi munkavállalási tapasztalatokkal.

Ezt követően a vándorlásokat befolyásoló tényezőket és a migráció magyarázatait vizsgálom

a behaviorista és egyensúlyi tradíció, illetve a történeti strukturális megközelítés alapján.

Fontosnak tartom a primer és szekunder munkaerőpiac jellemzőinek bemutatását, hiszen a

migráció esetében ennek a kategorizálásnak is jelentősége lehet.

A következő fejezetben a népességvándorlás hatásait vizsgálom. A munkaerő-piaci

egyensúly egy idealizált állapot. Túlkereslet vagy túlkínálat alakulhat ki az adott reálbérszint

mellett. A munkaerő-piaci kereslet, kínálat, a munkaerőhiány és munkanélküliség

jelentésének tisztázását követően a köztük lévő kapcsolatok, hatások vizsgálatával

foglalkozom, különös tekintettel a munkaerőhiány okainak feltárására.

4

A harmadik fejezetben pedig előbb az Európai Uniót, majd a Magyarországot érintő

vándorlások vizsgálatával foglalkozom. Az Európai Unió munkaerő-piaci helyzetének

vizsgálatakor kitérek a foglalkoztatási és a munkanélküliségi ráta, a bevándorlók és a

kivándorlók számának meghatározására. A hazánkat érintő korábbi jelentősebb vándorlások

főbb jellemzőit mutatom be. Az interregionális, az intraregionális vándorlást és a

szuburbanizációt a kibocsátó és befogadó terület aspektusából vizsgálom. A rövid történelmi

áttekintést követően a magyarországi foglalkoztatás és munkanélküliség vizsgálatával

folytatom dolgozatomat. A nettó migráció számítását és szemléltetését fontosnak tartom,

hiszen egyértelmű képet mutat arról, hogy az adott ország területén milyen irányba mozdul

el a vándorlók száma. Ha a bevándorlók száma képes egyensúlyozni a kivándorlók számát,

a nettó migráció pozitív értékű lesz. Abban az esetben, ha a kivándorlók száma magas, a

bevándorlóké pedig alacsony és nem egyenlíti ki a hiányt, a nettó migráció negatív értékű

lesz. A hirtelen megnövekedett bevándorlások és kivándorlások más módon, de nagy

hatással vannak egy ország, régió munkaerőpiacára. A változásokhoz való alkalmazkodás

kihívást jelent a legtöbb ország számára.

Az Európán belüli elvándorlásnak a munkabérek közötti jelentős különbség a fő oka. A

jövedelmek közötti különbségek szemléltetését fontosnak tartom, hiszen ez alapján látható

és érthető meg, hogy mennyire eltérő a bérszínvonal az Európai Unión belül. A európai

munkaerő-piaci trendek változásai miatt a határmenti ingázás mellett kialakul egy újabb

típus is, ami több száz kilométeres távolságú ingázást is eredményezhet. Ebben az esetben

a külföldön munkát vállaló nem napi szinten, hanem gyakran havonta vagy több havonta

utazik haza. Otthonához erősen kötődik és nem tervezi a külföldi hosszútávú letelepedést.

Végezetül a munkaerőpiacot érintő jövőbeli prognózisokat szeretném ismertetni.

Napjainkban kifejezetten nehéz még rövid távú előrejelzéseket is megfogalmazni, hiszen

számos belő és külső hatás is befolyásolja a munkaerőpiacot. Alapul vehetünk egy múltbéli

eseményt, egy másik országban végbement folyamatot is vagy akár szakértői véleményt is,

ami alapján következtetéseket vonhatunk le. A prognózisok segítségével felkészülhetünk a

jövőben végbemenő folyamatokra vagy legalább megismerhetjük a lehetséges opciókat.

5

I. A nemzetközi vándorlások típusi, tényezői

1. A migrációt magyarázó okok

Változó arányban, de minden országban élnek külföldiek. Van, aki munkavállalási okok

miatt, van aki tanulmányai miatt és van aki azért él huzamosabb ideje hazáján kívül, mert

valamilyen tényező miatt menekülté vált. A migráció nem más, mint a „lakosság lakóhely-

változtatása egy országon belül, vagy áttelepülése az egyik országból a másikba”. (Bakos,

1972:541) A migráció egy olyan tartós helyváltoztatás, aminek oka a biztonsági vagy más

szükséglet biztosítása miatt jön létre. (Ritecz-Sallai, 2016)

A migráció különféle okokkal magyarázható. Ezek az okok a történelem folyamán

gyakran változtak, illetve bővültek. Rendszerint az egyén a különböző demográfiai,

társadalmi és gazdasági hatások miatt dönt az elvándorlás mellett, illetve ezek kényszerítik

ki azt.

1. táblázat: A migráció lehetséges előnyei és hátrányai

(forrás: G.Fekete-Siposné, 2013:38)

6

Az elvándorlást három meghatározó faktor befolyásolhatja:

„diszkrimináció (a különböző, származás miatti hátrányok)

jólét (objektív és szubjektív anyagi helyzet, kibocsátó ország várható helyzete)

jóllét (lakáshelyzet, etnikai konfliktusok hiánya)” (Fleck, 2002:2)

A migrációt több, különböző módon csoportosíthatjuk. Földrajzi, időbeli, társadalmi

szempontból, illetve a vándorlás oka szerint is.

1. ábra: A migráció típusai

(forrás: G.Fekete-Siposné 2013:40)

A legegyszerűbb vándorlási típus kételemű. Ez az elvándorlást és a visszavándorlást

tartalmazza. Napjainkban viszont nem ez a legjellemzőbb a migrációt tekintve. Gyakran az

egyén élete során többször is vándorlás mellett dönt, ami lehet rendszeres vagy rendszertelen

is. Ezt nevezzük cirkulációnak. (Illés-Kincses, 2009)

A kivándorlás és a bevándorlás egyaránt lehet tartós vagy átmeneti. Azok tartoznak a

tartósan vándorlók közé, akik hosszú távra, családjukkal költöznek és nem tervezik a

visszatérést hazájukba. Az átmeneti vándorlók között pedig megkülönböztethetünk

olyanokat, akik ingáznak hazájuk és a célország között, illetve olyanokat is, akik külföldre

költöznek egy bizonyos időszakra. (Bodnár-Szabó, 2014)

Az adott országban tartózkodó migráns állomány számát nehéz meghatározni. Ennek

legfőbb oka, hogy sok adatbázis létezik, amelyek nem egy integrált rendszerként működnek

és ami az egyik adatforrás szerint megjelenik, a másik szerint nem feltétlenül vagy nem

7

pontosan olyan formában. A bevándorlókat több féle különböző szempont szerint

csoportosíthatjuk. Egyrészt megkülönböztethetjük a helyi népességtől az állampolgársága

vagy a születési helye szerint, a tartózkodás időtartama szerint, hogy legálisan vagy

illegálisan tartózkodik az adott országban, hogy dolgozik vagy nem dolgozik, illetve ha igen,

milyen formában és milyen területen. (Hárs, 2009)

2. táblázat: A migráns definíciós megkülönböztetései

Állampolgárság, születési hely szerint

migráns, aki

A tartózkodás időtartama szerint

migráns, aki

- nem a befogadó ország állampolgára

vagy más ország állampolgára is.

- nem a befogadó országban született.

- tartósan, életvitelszerűen a befogadó

országban él.

- életvitelszerűen nem a befogadó

országban él, de ott dolgozik (napi

ingázó).

- időszakosan visszatér a befogadó

országba (cirkuláris migráns).

(saját szerkesztés, forrás: Hárs, 2009)

Három nagyobb csoportba sorolhatók az elvándorlás motiváló tényezői. Első sorban

szociáldemográfiai, másodsorban a migrációs burok kapcsolati, pszichikai, emberi tőkéjre,

illetve egyéb tényezőkre. (Örkény-Sik, 2002)

1.1.Szociáldemográfiai okok

1.1.1. Nem

A férfiakra jellemzőbb a nagyobb migrációs potenciál, ami több okkal is

magyarázható. Ilyen ok lehet a társadalmi normákból eredő hagyományos férfi

szerep, ami alapján elfogadottabb a férfiak elvándorlása, mint a nőké. Ehhez

kapcsolódhat a férfiakra jobban jellemző kalandvágy, illetve az a nyomás is, hogy

a hagyományos családi modellben a férfiaké a családfenntartás anyagi szerepe.

Ezek az okok mind ösztönzőleg hathatnak vagy a migrációt kikényszeríthetik.

1.1.2. Kor

Az elemzések alapján a fiatalabb korosztályra jellemzőbb a migráció, különösen

a 30-45 év közöttiekre. (Hárs, 2016) Fő motiváció lehet a kalandvágy, a

lehetőségek keresése, a „kitörésre” való vágy, de családi elvárás is előmozdíthatja.

8

1.1.3. Etnikai származás

Az etnikai hovatartozásnak is döntő szerepe lehet, hiszen egy rövidebb-hosszabb

időszakban elnyomott etnikum tagjai nyitottabban reagálnak az elvándorlásra.

1.1.4. Iskolai végzettség

Az egyik legnagyobb probléma a kibocsátó ország számára, ha a kvalifikált

munkaerő dönt az elvándorlás mellett. A magasabb iskolai végzettségűek abban

bízva, hogy ismereteiket a nemzetközi munkaerőpiacon is hasznosítani tudják,

hamarabb vállalják a külföldi munkavállalás vagy letelepedés kockázatát, mint az

alacsonyabb iskolai végzettségűek. Jellemző viszont, hogy a fogadó országban

nem feltétlenül a végzettségének megfelelő pozíciót vállal az egyén, általában

szak-, betanított és segédmunkát vállalnak a felsőfokú végzettséggel rendelkezők

is. (Hárs, 2016)

1.1.5. Szegénység

A szegénység két féle módon is hathat a migrációra. Egyrészt visszafoghatja,

hiszen az alacsony jövedelműeknek kevésbé van lehetőségük induló tőkét

összegyűjteni vagy például egy nyelvtanfolyamon részt venni. Másrészt

élénkítheti is a migrációs potenciált a folyamatos rossz élethelyzetből való kitörés

vágya.

1.1.6. Gazdasági aktivitás

A stabil, kiszámítható munkahellyel rendelkezőkre kisebb mértékben jellemző a

migrációs szándék. A munkanélküliek esetében nő a hajlandóság, főleg, ha

magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek vagy úgy gondolják, szakmai

ismereteiket külföldön jobban tudnák kamatoztatni.

A gazdaságilag inaktívakra kevésbé jellemző a migráció (főleg, ha munkavállalás

miatt történne), hiszen vagy túl fiatalok vagy idősek a munkavállaláshoz vagy

gyermeküket nevelik.

1.1.7. Település

A települések mérete nem befolyásolja nagy mértékben a migrációs potenciált,

viszont a nagyobb városokban élők nyitottabbak lehetnek rá, hiszen a kulturális,

etnikai heterogenitás jellemzőbb egy nagyvárosban, mint egy kisebb településen.

9

1.2. A migrációs burok kapcsolati, emberi és pszichikai tőkéje

1.2.1. Kapcsolati tőke

Azok esetében jellemzőbb a migráció, akik rendelkeznek külföldi kapcsolatokkal,

illetve gyakoribb a migráció a hazai ismeretségi körükben. Számukra kevésbé

ismeretlen ez a terület és megfelelő segítséghez is könnyebben juthatnak

kapcsolati hálójuk segítségével.

1.2.2. Emberi tőke

Egyrészt a szülőföldjükhöz kevésbé kötődő és ragaszkodó egyénekre jellemzőbb

a migráció. Másrészt azoknál gyakori még, akik tanulmányaik vagy korábbi

munkájuk miatt egy hosszabb időtartamot külföldön töltöttek el. A

tapasztalatoknak köszönhetően befogadóbbak az idegen kultúrával szemben,

nyelvtudásuk megbízhatóbb, magabiztosabbak, könnyebben eligazodnak egy

idegen országban és kialakulhattak esetleges külföldi kapcsolatok is a korábbi

időszakban.

1.2.3. Pszichikai tőke

A migrációra való hajlam nő, ha az egyén optimistán, bizakodóan reagál a

változásokra, sorsát képes irányítani és könnyen veszi a felmerülő akadályokat. A

elégedetlenség, kilátástalan és bizonytalan jövőkép az egyik legnagyobb

motiváció a külföldre vándorlóknak. Abban az esetben, ha az egyén nem lát

semmilyen pozitív eredményt és fél a migráció veszélyeitől, az nem fog

megvalósulni.

1.3. Szubjektív elemek

A migrációt befolyásoló szubjektív elemek is jelentősen hatással vannak arra, hogy az

egyén vállalja-e a vándorlást, hogy végleges vagy átmeneti megoldásként tekint rá, hogy

mikor és milyen célterületre tervezi azt. Ilyen tényező lehet például az egyén értékrendje,

hogy mennyire elégedett az életével, a társadalmi státuszával, az aktuális politikai

helyzettel, mennyire bízik a „jobb jövőben” és mennyire kötődik hazai barátaihoz,

családtagjaihoz vagy mennyire tud nélkülözni bizonyos dolgokat.

10

2. A migráció magyarázatai, befolyásoló tényezők

A vándorlások okainak feltárásakor két, egymással szembenálló elméleti irányzatot

különböztethetünk meg. Az egyik a behaviorista és egyensúlyi tradíció, a másik a történeti,

strukturális megközelítés.

2.1. Behaviorista és egyensúlyi tradíció

2.1.1. Push-pull modell

A modell szerint a vándorlásokra ható tényezőket kettő nagyobb csoportba oszthatjuk.

Megkülönböztetünk a migrációra taszító, illetve visszatartó hatású tényezőket is. Ezeket

gazdasági, politikai, környezeti, társadalmi és egyéni dimenziókban is vizsgáljuk. Ezek a

tényezők nem csak a kibocsátó ország elhagyásának okát, hanem a célország kiválasztását

is meghatározzák. (Ritecz-Sallai, 2016)

3. táblázat: Push-pull modell

(forrás: G.Fekete-Siposné, 2013:36)

11

2.1.2. Egyensúlyi és neoklasszikus migrációs modellek

A modell alapján a migráció az egyén racionális döntése miatt megy végbe. A fő motivációt

a jobb élet reménye táplálja. A vándorlás oka az erőforrások egyenlőtlen eloszlása, mind a

tőke, a munka és a természeti erőforrások terén. Az egyén számára a migrációs cél olyan

területen van, ahol hosszú távon biztosítani tudja a gazdasági növekedését és foglalkoztatási

stabilitását. A modell szerint minden résztvevő profitál a migrációból. A kibocsátó területen

csökken a munkanélküliség, befogadóban pedig a munkaerőhiány, az egyén számára pedig

egy jobb életszínvonal, a stabilitás a nyereség. (Hárs, 1992)

2.2.Történeti strukturális megközelítés

Az 1970-es években jelent meg a modell, a behaviorista és egyensúlyi modell bírálataként.

A push-pull modell és az egyéni döntések helyett a történeti strukturális erők határozzák meg

a munkaerő áramlásának irányát és feltételeit. A modell a szektorok, régiók és országok

közötti egyenlőtlen fejlődést és a különbségeket veszi alapul.

A megközelítés jellemzői:

- figyelembe kell venni az eddigi történelmi változásokat, az ezekre vonatkozó

sajátosságokat

- az egyéni mozgató erők helyett a strukturális erők dominálnak (államok szerepe)

- a nemzeti egységeket egy nemzetközi társadalmi egység részeként kezeli

- kritikai a migráció következményeinek elemzésekor. (Zolberg, 1989)

12

3. A primer és szekunder munkaerőpiac jelentősége a migráció esetében

A munkaerőpiacon megkülönböztethetünk primer és szekunder szektort és ezek között

jelentős különbségeket figyelhetünk meg.

4. táblázat: A primer és szekunder szektor összehasonlítása

Primer szektor Szekunder szektor

szoros kapcsolat a munkaadó és a

munkavállaló között

laza kötődés a munkaadó és a

munkavállaló között

fejlett, strukturált belső munkaerőpiac gyengén kiépített belső munkaerőpiac

előrelépési lehetőség, stabil pozíciók,

karrier lehetőség

korlátozott előrelépési lehetőség

magasabb bérszint alacsonyabb bérszint

vállalati képzések könnyen pótolható, nem specifikus

ismeretek

kedvező munkakörülmények kedvezőtlen munkakörülmények

munkavállalói részvétel a vezetésben magas fluktuáció

(saját szerkesztés, forrás: Tóthné, 2002)

A migráns munkavállalók legtöbbször olyan munkát végeznek külföldön, ami a belföldiek

munkáját kiegészítik vagy, amire kiugróan nagy a kereslet. Az elmélet szerint mindig van

olyan betöltetlen pozíció, amit a hazai munkavállalók csak nagyon kiszolgáltatott helyzetben

töltenek be (pl. ipari munka). Ezeket a nyitott álláshelyeket gyakran a külföldi

bevándorlókkal töltik fel, jellemzően a szekunder szektorban helyezkednek el. (Hárs, 1992)

A vándorlás alakulására hatással lehetnek az alábbi tényezők:

a munkapiaci szerkezet

az intézményi struktúra

a jóléti- és szociális ellátórendszer

a korábbi migrációs kapcsolatok

az ország hozzáállása a migrációhoz

az általános közérzet változása (Hárs, 2016)

A fentieken kívül jelentős befolyással bírnak az etnikai konfliktusok és az ezekhez

kapcsolható diszkrimináció, illetve a jövedelmek szubjektív megítélése. (Fleck, 2002)

13

II. A népességvándorlás hatásai

1. A munkaerő-piaci kereslet és kínálat, munkanélküliség és

munkaerőhiány

A munkaerőpiac egyensúlya három alaptényezőtől függ: a munkaerő kereslettől, a

munkaerő kínálattól és a munkabérektől. A munkaerőpiacon számos esetben kialakulhat

egyensúlytalanság. A keresleti (gazdálkodó szervezetek) vagy a kínálati (munkaerő) oldal

is előidézheti ezt a gyakori jelenséget. A túlkeresleti állapotot munkaerőhiánynak, a

túlkínálatit munkanélküliségnek nevezzük. Abban az esetben, ha a munkaerőpiacon a

kereslet és a kínálat megegyezik, munkaerő-piaci egyensúlyról beszélhetünk. Ebben az

esetben a munkáltatók azonnal találnak munkavállalót a szabad álláshelyek betöltésére,

meghatározott bérszinten, illetve a munkát keresők egyből megtalálják az általuk igényelt

bérszinten a megfelelő állást. Ez a tökéletes egyensúly leginkább csak elméleti szinten

létezik. A munkaerőhiány és a munkanélküliség pontos adatainak megállapítását nehezítő

tényező lehet például a kialakult bérszint pontos megállapítása, a munkavállalási

hajlandóság mérése, a foglalkoztatási szándék vagy az inaktivitás értelmezése. (Polónyi,

2002)

1.1.Munkaerő-piaci kereslet

A munkaerő-piaci kereslet azt mutatja meg, hogy a gazdaság közvetlen szereplőinek milyen

a munkaerő iránti létszám és összetétel igényük. A keresleti oldalt a munkáltatók alkotják.

(Csehné, 2011) Hatással van rá az adott ország gazdasági helyzete, felépítése és gazdasági

növekedése. Kiemelten fontos szerepet kapott a technikai fejlődés előrehaladottsága. Az

élőmunka gépekkel való helyettesíthetősége hosszú távon problémákat jelenthet a

munkaerőpiac területén. (Tóthné, 2002)

1.2.Munkaerő-piaci kínálat

A munkaerő-piaci kínálat azt mutatja meg, hogy a munkavállalási szándékú személyek

létszáma és összetétele hogyan alakul az adott időszakban. (Csehné, 2011) Különböző

mennyiségi, minőségi és strukturális tényezők befolyásolják. (Tóthné, 2002)

1. Demográfiai folyamatok

A népességszám, a korösszetétel, a nemek arányának változása és a vándorlások a kínálati

oldalra nagy hatással lehetnek. A Magyarországra (és az Európai Unióra) jellemző

14

népességszám csökkenés tartalmazza a korösszetétel változását is. Az elöregedő

társadalmak miatt a munkaképeskorúak száma csökken. Ebben az esetben a bevándorlási

többlet megoldást jelenthet egy állam munkaerő-piaci problémáira. Abban az esetben, ha a

bevándorlók is egy szintén elöregedő társadalomból érkeznek, a vándorlási potenciál véges

lesz, hiszen ezekben az országokban is folyamatosan csökken az munkaképes korúak

létszáma. (Geis-Orth, 2017) A demográfiai folyamatok változása hosszú távon hatnak a

munkaerőpiacra.

2. Munkaerőforrás nagysága

A rendelkezésre álló munkaerőforrást több tényező befolyásolhatja. A demográfiai

folyamatokon kívül hatással van rá a népesség alapvető egészségügyi állapota illetve a

munkaképes kor meghatározása, ha például nő a nyugdíjkorhatár, a munkaerőforrás

állomány is növekedni fog.

3. Munkavállalási hajlandóság

A munkavállalási hajlandóságot nagyban befolyásolják a bérek, a segélyek és a

rendelkezésre álló szabadidő, mint tényező. Abban az esetben, ha a munkabér magas,

viszont a munkavállalónak jelentősen csökken a szabadideje, a munkavállalási hajlandósága

is csökkenni fog. Hasonló tendencia figyelhető meg az alacsony bérezésűek körében is,

viszont esetükben azért, mert a munkabér és a segély összege között alacsony a differencia.

Ezen felül fontos alakító eleme lehet az iskolázottsági szint, illetve a férfiak és nők közötti

szerepek kialakult formája.

4. Gazdaságilag aktívak és inaktívan száma

Fontos vizsgálni, hogy egy adott társadalmon belül mennyi a gazdaságilag aktívak, vagyis

a foglalkoztatottak és munkanélküliek aránya. A munkaképes korúak másik nagy

csoportjába a gazdaságilag inaktívak tartoznak. Azok alkotják ezt a kategóriát, akik nem

tudnak, vagy nem akarnak munkát vállalni. Az inaktív állományban lévők a megkérdezést

megelőző héten nem dolgoztak, nem kerestek aktívan munkát vagy kerestek, de két héten

belül nem tudnának munkába állni. A feltételek alapján ide tartoznak azok, akik

iskolarendszerben tanulnak, akik az egészségügyi állapotuk miatt átmenetileg vagy

véglegesen munkaképtelenné válnak, illetve azok is, akik átmenetileg nem kívánnak

dolgozni például gyermekvállalási okok miatt. (KSH, 2006)

15

1.3.Munkanélküliség

Munkanélküli az, aki az adott héten nem dolgozott, nincs munkája, amelytől átmenetileg

távol volt (például betegség, szabadság, szülési szabadság, felmondási idő töltése miatt), a

megkérdezést megelőző négy hét alatt aktívan munkát keresett, illetve két héten belül

munkába tudna állni. (ILO) Az aktív álláskeresés kritériumába tartoznak azok a lépések,

melyeket az álláskereső a megkérdezést megelőző négy hétben azért tesz meg, hogy mielőbb

munkát találjon, vagy önálló vállalkozásba kezdjen. Ide sorolható, ha az álláskereső állás

után érdeklődött a területileg illetékes munkaügyi központnál, magán-munkaközvetítőnél,

közvetlenül a munkáltatónál, vagy családi, ismeretségi körben. A kitételnek megfelel az a

személy is, aki saját hirdetést adott fel, ami alapján a munkáltatók kapcsolatba tudnak vele

lépni vagy hirdetéseket olvasott, ezekre válaszolt, tesztíráson vagy állásinterjún vett részt.

Aktív álláskeresésnek számít az is, aki telket, üzlethelyiséget keresett az önálló

vállalkozásához, illetve ehhez kapcsolódó engedélyek és pénzügyi források beszerzésével

foglalkozott. (KSH, 2006)

Munkanélküliség akkor alakul ki egy adott területen, ha az álláskeresők egy része vagy

csak egy bizonyos (hosszabb vagy rövidebb) idő elteltével vagy egyáltalán nem talál

elfogadható munkát a kialakult bérszinten. (Polónyi, 2002)

A munkaerőpiacra könnyebb a reintegrálódás azok számára, akik egy éven belül újra el

tudnak helyezkedni. Azoknak, akik nem tudnak hosszú távon munkát vállalni, sokkal több

nehézséget jelent az ismeretek felfrissítése és a munkahelyi szocializáció. (KSH, 2016)

Jelentős eltérések figyelhetők meg Magyarország régióit tekintve. A legnagyobb

rendelkezésre álló munkaerőállomány Észak-Magyarországon és az Észak-Alföldön

realizálható. Ezekre a területekre az alacsony munkaerő kereslet is jellemző. A rendelkezésre

állók, vagyis a munkaerő-tartalék körébe tartoznak a munkanélküliek, az inaktívak, akik

szeretnének munkát vállalni és a közfoglalkoztatottak is. A területi koncentrálódáson kívül

komoly problémát okoznak a kereslet és a kínálat illeszkedési problémái. A munkaerő-

tartalék jelentős része nem rendelkezik azokkal a képességekkel, amelyek szükségesek az

adott álláshely betöltéséhez és a gazdasági növekedés elősegítéséhez. A képzettség terén

lévő hiányosságok miatt alakulhat ki munkaerőhiány a szakképzettséget igénylő

ágazatokban a munkanélküliség mellett. (Rigó, 2016)

16

1.4.Munkaerőhiány

A munkaerőhiány olyan egyensúlytalan állapot, amikor az adott bérszinten a munkáltatók

egy része vagy egyáltalán nem vagy csak egy bizonyos idő elteltével találnak

munkavállalót. (Polónyi, 2002)

A munkaerőhiány miatt kialakuló növekedés lassulását a vállalatok a munkaerő

hatékony kihasználásával próbálják ellensúlyozni. Ez jelentheti azt, hogy a részmunkaidős

foglalkoztatást csökkentik és a ledolgozott munkaórák számát növelik. A munkaerőhiány

jellemzően az élőmunka igényes ágazatokra értendő, mint például az építőipar, az

egészségügy vagy a feldolgozóipar. Ezeken a területeken a munkáltatók folyamatosan

versenyeznek egymással a munkavállalókért, ami a bérek emelkedéséhez vezet. A

munkaerőhiányt azok a beruházások enyhíthetik középtávon, amelyek az emberi munkaerőt

ki tudják váltani. A pénzügyi, kommunikációs, távközlési, a vendéglátás és kereskedelmi

szektorban ezek a lehetőségek már egyre inkább bővülnek. Ezek a beruházások viszont

rövid távon még nagyobb munkaerőigényt jelentenek a vállalatok számára. (Rátkai, 2017a)

17

2. A munkaerőhiány okai

A munkaerőhiányt előidézéseinek több féle összetevője lehet, amelyeknek egyéni és

együttes hatásukat és érdemes vizsgálni.

1. Demográfiai folyamatok változása.

A gazdaságilag aktívak számának csökkenése egyrészt a népességfogyás miatt,

másrészt a népesség elöregedése miatt egyre nagyobb problémát jelent Európa szerte.

Az aktívak számának visszaesése a gazdaságilag inaktívak arányának növekedését

eredményezi. A 65 év felettiek arányának növekedése miatt, egyre csökken a

munkavállalási korúak száma. A vállalatok egyrészt az idősebb korosztály

munkaerőpiacon tartásával próbálják meg enyhíteni a munkaerőszükségletüket.

2. Bérek alakulása.

A bérek országon belüli jelentős eltérései a határon belüli migrációt ösztönzik.

Abban az esetben, ha ezek a különbségek nem jelentősek és a bérkülönbözet a

munkavállaló számára nem elég motiváló, hamarabb dönt a külföldi munkavállalás

mellett. Az Európai Uniós tagállamok között a vándorlások fő motiváló tényezője a

bérkülönbség. A nyugat-európai országokban előszeretettel alkalmazzák a kelet-

közép-európaiakat, mert munkájukat megfelelően látják el minimálbér-közeli

bérekért is. (Artner, 2018)

3. Alacsony iskolai végzettségűek aránya, a munkaerő-piaci kereslet és kínálat

illeszkedési problémái.

Az alacsony iskolai végzettségűek nagy aránya mellett jelentős problémát okoz az

is, hogy a képzési struktúrák csak késedelmesen tudják követni a valós piaci

igényeket. Az egyes szektorokat érintő mennyiségi és minőségi munkaerőhiány az

úgynevezett „skill gap” és „skill mismatch” tényezőkre vezethető vissza. A „skill

gap” a munkaképeskorúak képzettségét érintő hiányosságokat jelöli, ami nehezíti a

munkaerőpiacon való elhelyezkedésüket. Sok esetben ide értendőek az

alapkompetenciák is. A „skill mismatch” tényező pedig azt az állapotot jelöli, amikor

a gazdaság által igényelt és a munkaerőforrás tényleges képzettsége nincs

összhangban, szerkezetileg eltér. (Sebők, 2017)

4. Gyenge országon belüli munkaerő mobilitás, külföldi munkavállalási

hajlandóság.

Hazánkban a költözési hajlandóság nagyon alacsony a KSH adatai alapján. A

belföldi munkavállalás esetében jellemzőbb az ingázás, mint a munkavállalók

18

letelepedése egy számukra kedvezőbb munkaerő-piaci feltételeket nyújtó térségben.

Napjainkban minden harmadik foglalkoztatott ingázik Magyarországon, illetve

folyamatosan nő azok aránya, akik a lakóhelyük és a munkahelyük között napi

szinten több, mint 90 percet töltenek a munkába járással. (Sebők, 2017)

A külföldi munkavállalási hajlandóságot növeli az adminisztrációs akadályok

lebontása, az utazási költségek csökkenése, illetve a migrációs kapcsolatok megléte.

5. Atipikus foglalkoztatási formák hiánya

Számos vállalatnál megfigyelhető, hogy a korábban részmunkaidőben

foglalkoztatottak száma lecsökkent. Ennek oka, hogy teljes munkaidőben

foglalkoztatják az alkalmazottjaikat, termelékenységük visszaesésének

megakadályozása miatt. A részmunkaidős foglalkoztatás korlátozása viszont

hátrányt jelent azok számára, akik csökkentett munkaidőben tudnak csak munkát

vállalni. (Rátkai, 2017b)

Az atipikus foglalkoztatási formák közül a határozott idejű szerződéses

foglalkoztatás, a munkaerőkölcsönzés, a részmunkaidős foglalkoztatás a vállalatok

számára ismertebbek, de arányuk egyes szektorokban nagyon elenyésző. Ezek

ösztönzésével a foglalkoztatás növelhető lenne, hiszen az inaktív állományban lévők

számára (például a gyermeküket otthon nevelők) a részmunkaidős foglalkoztatás, az

alkalmi munkavállalás, a távmunka vagy a rugalamas munkaidő segíthetne a

munkaerőpiacon való elhelyezkedésben.

A szakképzett munkaerőhiány jelentős problémákat okoz az Európai Unió és Magyarország

számára is. Kialakulásának oka, hogy egyre több munkakörben szükségesek egyes digitális

készségek, amelyek Európai Uniós szinten a lakosság 40%-nál hiányoznak, míg a magyarok

50%-a nem rendelkezik ezekkel a kompetenciákkal. Továbbá, a munkaerő-piaci kereslet és

kínálat eltérő szerkezetéből adódnak problémák. Európában 40%, Magyarországon 57%-a a

munkáltatóknak nem talál megfelelő szakembert a nyitott álláshelyekre, miközben a fiatalok

közel 1/3 része nem a végzettségének megfelelő helyen dolgozik. (portfolio.hu, 2016)

Az Európába beérkezett menekültek nagy száma sem enyhíti a munkaerőhiányt. Ennek

oka legfőképpen az, hogy nagy részük semmilyen szakképesítéssel sem rendelkezik. A

menedékkérők jelentős hányada fiatalkorú, akik valamilyen szakképesítés megszerzése után

jelentősen növelhetik az esélyeiket az európai munkaerőpiacon. Az oktatás időtartama miatt

viszont időbeli csúszással fognak megjelenni a tényleges kínálati oldalon. (Geis-Orth, 2017)

19

2. ábra: Betöltetlen álláshelyek száma a versenyszférában Magyarországon

(forrás: portfolio.hu, KSH adatok alapján)

2013 és 2017 között több, mint a duplájára nőtt a betöltetlen álláshelyek száma

Magyarországon. Az ábra kizárólag a versenyszférára vonatkozó adatokat mutatja be,

viszont a tényleges helyzet ettől sokkal rosszabb. A költségvetési szférát érintő

munkaerőhiány adatai hiányoznak belőle elsősorban (kb. 17 800 fő), másrészt egyes

szakemberek szerint a betöltetlen álláshelyek száma elérheti a 100-200 ezer közötti értéket

is. (Hornyák, 2017)

A versenyszférában kialakult munkaerőhiány csökkentésére megoldást jelenthet a

közmunkások elsődleges munkaerőpiacra való vezetése, az állami foglalkoztatottak

számának csökkentése, illetve a béremelések. Az emelkedő bérek hatására a kivándorlás

üteme lassulhat, megállhat vagy akár a fordítottjára változhat. (Rátkai, 2017a)

A foglalkoztatottság pozitív irányú változása és a betöltetlen álláshelyek számának

növekedését egyrészt a gazdasági növekedés eredményezheti, másrészt a kivándorlások. A

növekedés hatására egyre több munkahely jön létre. A kivándorlás hatására a hazai

foglalkoztatottság növekszik, főleg azokban az országokban, ahol a munkanélküliség

jelentős, hiszen a kivándorlók korábbi munkahelyei szabaddá válnak. Ezekben az

országokban az elvándorló munkaerőt első körben a munkanélküliekkel tudják pótolni, ha a

képzettségük ezt lehetővé teszi.

20

3. ábra: Üres álláshelyek száma néhány ágazatban

(forrás: portfolio.hu, KSH adatai alapján)

A KSH adatai alapján megállapítható, hogy leginkább a feldolgozóipar, az IT, a

kereskedelem, a vendéglátóipar, az egészségügy és az építőipar területén mélyült el a

munkaerőhiány Magyarországon 2013 és 2017 között. Jelentősen nőtt a betöltetlen

álláshelyek száma továbbá a szállítmányozás és raktározás, illetve a szakmai, tudományos

és műszaki területeken is. Mivel a versenyszférában jelenlévő vállalatok közül évről évre

egyre többen a munkaerőhiányt jelölik meg a növekedés legfontosabb akadályának (a

feldolgozóiparban a cégek 80%-a, az építőiparban 60%, a szolgáltató szektorban 40%),

egyre nagyobb hangsúlyt fektetnek a munkaerő-piaci állapothoz való alkalmazkodásra. A

legtöbben csökkentették a felvételi követelményeket és a mobilitást elősegítő intézkedéseket

tettek (lakhatási támogatás, munkáltató által biztosított bejárási lehetőség különjáratokkal).

Jellemző viszont, hogy azok a munkavállalók, akik hajlandóak családjuktól távol dolgozni,

inkább egy külföldi célállomást választanak. (Hornyák, 2017)

A migráció hatással van a foglalkoztatás szerkezetére, szintjére és a relatív bérszintre is.

A relatív bérszínvonal azt mutatja meg, hogy milyen az adott bér eltartó képessége. A bérek,

a fogyasztási kiadások összjövedelemhez viszonyított aránya, illetve a keresők-eltartottak

aránya (foglalkoztatási ráta) határozza meg. A kivándorlás a hazai bérek növekedését

eredményezheti. A kialakult munkaerőhiány miatt a bérek emelkednek, hiszen a munkát

kínálók nehezebben találnak megfelelő munkaerőt a betöltetlen álláshelyekre. (Polónyi,

2002)

21

III. Migráció az Európai Unióban, különös tekintettel

Magyarország

1. Az Európai Unió munkaerő-piaci helyzete

Az Európán belüli mozgásokat nagyban egyszerűsítette és fokozta az adminisztrációs

korlátok leépülése, az költségek csökkenése. Az Európai Uniós tagállamokból az

elvándorlás fő célja a külföldi munkavállalás. Ezt bizonyítja az is, hogy a tagállamokban a

külföldiek munkavállalási hajlandósága nagyon magas. Az eltérő gazdasági és munkaerő-

piaci helyzet, a különböző bérszintek és az adott országra vonatkozó egyedi tényezők

nagymértékben hatnak a migrációs szándékra. (Hárs, 2015)

4. ábra: Az Európai Unió tagállamainak foglalkoztatási rátája 2016-ban

(saját szerkesztés, forrás: Eurostat)

Az tagállamok esetében nagy eltérés figyelhető meg a foglalkoztatás terén a 20-64 éves

korosztályt tekintve. A 2016-os adatok szerint Németország (78,6 %), Svédország (81,2%),

Hollandia (77,1%), Észtorzság (76,6%), Dánia (77,4%) és Csehország (76,7%) esetében volt

a legmagasabb a foglalkoztatottak aránya. A legalacsonyabb foglalkoztatási szint pedig

Spanyolországra (63,9%), Olaszországra (61,6%), Romániára (66,3%), Görögországra

(56,2%) volt jellemző. Hazák a lista közepén helyezkedik el 71,5%-os értékkel. A kontinens

22

északi részén magasabb a foglalkoztatottság, míg a déli országokban alacsonyabb értékeket

figyelhetünk meg.

5. ábra: Az Európai Unió tagállamok munkanélküliségi rátája 2016-ban


Az ábra alapján elmondható, hogy az Európai Uniós tagállamok közül 18-nak sikerült az

átlag alatti munkanélküliségi rátát teljesítenie 2016-ban. A legjobb (5% alatti) értékeket

Csehország, Németország, Málta és az Egyesült Királyság mutatta. Hazánk statisztikailag

nagyon kedvező számot mutat az 5,1%-os értékkel. A fennmaradó 10 ország esetében

nagyon különböző értékeket figyelhetünk meg. A PIGS országokon kívül (Portugália,

Olaszország, Görögország, Spanyolország) Franciaország, Horvátország, Ciprus,

Lettország, Szlovákia és Finnország teljesített az Uniós átlag felett.

A munkanélküliségi ráta nagyon eltéréseket mutat az egyes tagállamok esetében, de sokszor

országon belül is nagy különbségeket figyelhetünk meg. Olaszország, Lengyelország,

Románia, Szlovákia és Magyarország területén a regionális eltérések komoly problémákat

okoznak.

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

25,0E

U 2

8

Bel

giu

m

Bu

lgár

ia

Cse

ho

rszá

g

Dán

ia

Ném

etors

zág

Ész

tors

zág

Írors

zág

Gö

rög

ors

zág

Span

yolo

rszá

g

Fra

nci

aors

zág

Ho

rvát

ors

zág

Ola

szors

zág

Cip

rus

Let

tors

zág

Lit

ván

ia

Lux

emb

urg

Mag

yar

ors

zág

Mál

ta

Ho

llan

dia

Au

sztr

ia

Len

gy

elors

zág

Port

ugál

ia

Ro

mán

ia

Szl

ov

énia

Szl

ov

ákia

Fin

nors

zág

Svéd

ors

zág

Egy

esü

lt K

irál

ysá

g

8,67,8 7,6

4,0

6,2

4,1

6,88,4

23,6

19,6

10,1

13,4

11,713,0

9,6

7,96,3

5,1 4,76,0 6,0 6,2

11,2

5,9

8,0

9,78,8

6,9

4,8

23

6. ábra: Az európai országok munkanélküliségi rátája 2016-ban (NUTS 2 szinten)


A munkanélküliségnek három nagy típusát különböztethetjük meg: súrlódásos (frikciós),

szerkezeti (strukturális) vagy globális (ciklikus). A súrlódásos munkanélküliség akkor alakul

ki, ha az emberek gyakran váltanak munkahelyet vagy lakóhelyet és a tökéletlen

információáramlás miatt a kereslet és a kínálat némi időbeli csúszással találkozik. Ide

tartoznak azok az önkéntes munkanélküliek is, akik az aktuális piaci bérszínvonal mellett

nem kívánnak dolgozni. A szerkezeti munkanélküliség a kereslet és a kínálat illeszkedési

problémái miatt alakul ki. Kettő típusa lehet. Az egyik eset, amikor csak egyes

foglalkozások, ágazatok terén van munkanélküliség, a másik esetben pedig regionális

különbségekről beszélhetünk. Az országon belüli területi munkaerő-piaci problémákra

megoldást jelenthet a belső mobilitás ösztönzése. Ebben az esetben a munkaerő kínálat

átcsoportosul a határokon belül egy olyan régióba, ahol munkaerőhiánnyal küzdenek a

vállalatok. A harmadik nagy típusba a globális munkanélküliség tartozik, amikor az

egyensúlyitól eltérő bérszint alakul ki. Ebben az esetben a kialakult bérszinten a munkaerő-

állomány egy része nem jut munkához, a munkaerőpiac megreked és stagnál. Szezonális és

rövidtávú lehet vagy kialakulhat az abszolút munkanélküliség is, amikor az álláskeresők

száma nagyobb, mint a munkahelyek száma. (Csehné, 2011)

24

7. ábra: Az európai országokból kivándorlók száma (2015)


A kivándorlók számát tekintve a legtöbben Németországot, Spanyolországot, az Egyesült

Királyságot, Lengyelországot és Franciaországot hagyják el. Ezekben az országokban 250

ezer feletti volt a tartósan kivándorlók száma. Hazánkból 43 225 fő vándorolt ki 2015-ben

az eurostat adatai szerint. A legkevesebb kivándorló Észtországra, Szlovákiára, Máltára és

Luxemburgra volt jellemző.

Az Európai Unión belüli szabad mozgás miatt a bevándorlás és a kivándorlás is jelentős

mértékű. Érdekes tény, hogy azokban az országokban, ahol az országot elhagyók száma

magas volt, azokban az országokban a bevándorlások is jelentősek.

A hazánkból kivándorlók a Magyarországon élő népességtől átlagosan fiatalabbak és

magasabb iskolai végzettséggel rendelkeznek. A szakmunkás és felsőfokú végzettséggel

rendelkezők nagyobb arányban hagyják el az országot, külföldi munkavállalási szándékkal.

A szakmunkás végzettségűek esetében egy rövidebb távú kiutazás vagy ingázás jellemző, a

családjuk Magyarországon él, rendszeresen hazajárnak. A magasabb iskolai végzettségűek

esetében pedig hosszú távú külföldi tartózkodás vagy akár végleges letelepedési szándék is

felmerül. Jellemző továbbá, hogy a magasabb iskolai végzettségűek nagyobb eséllyel

döntenek a külföldi munkavállalás mellett, mint az alacsonyabban kvalifikáltak. A

kivándorlók nagyobb része nőtlen férfi, a legfontosabb célországok: Németország, Ausztria

25

és az Egyesült Királyság. Az egyes európai országokban nagyon eltérő a nők és férfiak

aránya a kivándoroltak között. Statisztikai adatok alapján megállapítható, hogy a külföldön

élő magyarok több, mint 90%-a dolgozik. Ebből arra következtethetünk, hogy ténylegesen

munkavállalási szándékkal utazott az adott külföldi országba. (Blaskó, Gödri, 2014) (hvg.hu,

2016)

8. ábra: Az európai országokba bevándorlók száma (2015)


Az ábra az Európa országaiba bevándorlók számát mutatja. A 2015-ös adatok szerint a

bevándorlók száma nagyon eltérő volt. Kiemelkedően sok (1,5 millió feletti) volt a

Németországba bevándorlók száma, illetve az Egyesült Királyság területére érkezőké is

(több, mint 630 ezer). Spanyolország, Franciaország, Lengyelország és Olaszország

esetében is 200 ezer feletti volt a bevándorlók száma. A bevándorlók számár nem volt fő cél

2015-ben Szlovákia, Horvátország, Szlovénia, Bulgária, Ciprus, Luxemburg, illetve a balti

államok, amit az is bizonyít, hogy ezeken a területeken voltak a legalacsonyabbak az értékek.

Magyarországra alig több, mint 58 ezer fő érkezett.

26

9. ábra: A nemzetközi migráns állomány változása a népesség százalékában

(saját szerkesztés, forrás: Worldbank)

A nemzetközi migráns állomány azon emberek számát jelenti, akik más országban születnek,

mint ahol élnek. Ez magában foglalja a menekülteket is. (worldbank.org) Az ábrán az

Európai Unió tagállamait érintő migráns állomány változását mutatja 2000-ben és 2015-ben

a népesség százalékában. Látható, hogy Bulgária, Csehország, Magyarország,

Lengyelország, Románia és Szlovákia esetében a migráns állomány nem érte el az 5%-os

értéket sem a vizsgált időszak alatt. Ezek az országok jellemzően a kibocsátó országok közé

tartoznak a vándorlási hajlandóságot tekintve.

A legmagasabb migráns állomány 2015-ben Ausztria, Ciprus, Horvátország,

Észtország, Franciaország, Németország, Írország, Lettország, Luxemburg, Spanyolország,

Svédország és az Egyesült Királyság esetében volt. Ezeknél a tagállamoknál 12%-nál

magasabb értékek figyelhetők meg. Kiugróan magas a nem helyi lakosok aránya

Luxemburgban, viszont az alacsony népességszám (600 000 fő alatti 2015-ben,

worldbank.org) miatt összességében kevesebb főről beszélhetünk, mint például

Németország vagy az Egyesült Királyság esetében. A legalacsonyabb értékek nem meglepő

módon Bulgária, Lengyelország és Románia esetében figyelhető meg. Ezek az országok

kevésbé vonzóak a bevándorlók számára.

0

5

10

15

20

25

30

35

40

452000

2015

27

2. Elvándorlás Magyarországról és bevándorlás Magyarországra

Magyarország történelmében főként a 19. század végén jelent meg a vándorlási mozgalom.

Tömeges népmozgás és országon belüli vándorlás nem volt jellemző. Jellemzően politikai

okai voltak a vándorlásoknak (például a világháborúk utáni, 1956-ot követő és az 1990

körüli mozgások). (Dövényi, 2009)

A belső népességmozgást különböző módon csoportosíthatjuk. Megkülönböztetünk

interregionális (hosszú távú, megyék közötti), intraregionális (rövid távú, megyén belüli)

vándorlást és szuburbanizációt, ami alatt a városok és közvetlen környékük közötti

mozgásokat értjük. Ebben a folyamatban a városközpontok népessége csökken és a külső,

agglomerációs területeké növekszik. A szuburbanizáció mellett megjelent a dezurbanizáció

jelensége is, amikor a városi lakosság nem a közvetlen elővárosokba költözik ki, hanem a

távolabbi vidéki területekre.

5. táblázat: A migrációs szakaszok és főbb jellemzőik

(forrás: Dövényi, 2009:755)

28

10. ábra: A munkanélküliségi ráta változása 2006-2016 között Magyarországon

(saját szerkesztés, forrás: ILO)

A felmérés a 15-64 éves lakosságot veszi alapul. 2006 és 2016 között hazánkban a

munkanélküliségi ráta jelentősen változott. A gazdasági válságot követően megemelkedett,

2009-2013 között folyamatosan 10% feletti volt. 2013-tól a munkanélküliség folyamatos

csökkenésnek indult. Ennek legfőbb oka a közmunkaprogram bevezetése. Ez viszont

hosszútávon nem oldja meg hazánk munkanélküliségi problémáit, mert a közmunkaprogram

egy átmeneti szakasznak tekinthető a munkanélküliség és a foglalkoztatás között. Ezen kívül

sokszor megjelenik a közmunkaprogramban dolgozók szegregációja, negatív megítélésük.

Sok esetben az alacsony iskolai végzettségűek tartoznak ide, akik egyébként is nehezebben

helyezkednek el a versenyszférában, ez a foglakoztatási forma pedig ritkán biztosít számukra

a munkaerőpiacon használható ismereteket.

Ennek megfelelően változott hazánkban a foglalkoztatási ráta is. Az ILO előrejelzései

szerint a 15-64 éves korcsoportot tekintve a további három évben is 53% körüli lesz a

foglalkoztatottak aránya. A foglalkoztatási ráta azt mutatja meg, hogy a munkaképes korúak

közül mennyien vállalnak munkát. Fontos szempont a vizsgált korcsoport. A foglalkoztatás

növekedése elsősorban a strukturális reformoknak köszönhető. Ilyen például a

közmunkaprogram bevezetése, a munkanélküli segélyezés átalakítása, illetve a korai

nyugdíjazás korlátozása. (Bakó-Lakatos, 2016)

7,5 7,5

7,9

10,1

11,3 11,1 11,1

10,2

7,8

6,9

5,2

0

2

4

6

8

10

12

2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

29

11. ábra: A foglalkoztatottak aránya Magyarországon

(saját szerkesztés, forrás: ILO)

2.1 A nettó migráció számítása

A munkaerőhiány oka lehet többek között, hogy az adott országban az elvándorlás és az

ingázás miatt kialakult hiányt a bevándorlással nem lehet pótolni. A bevándorlók és a

kivándorlók számának aránytalansága, változása jelentős gondokat okozhatnak egy állam

munkaerőpiacán. Az adott ország vándorlási egyenlegét a be- és kivándorlók különbsége

adja meg, ami alapján egy állam lehet kibocsátó vagy befogadó is. Amennyiben kibocsátó

az állam, többen hagyják el azt, mint ahányan bevándorolnak. Ha pedig befogadó az ország,

akkor többen vándorolnak be, mint amennyien elhagyják azt. (demografia.hu)

𝑁𝑒𝑡𝑡ó 𝑚𝑖𝑔𝑟á𝑐𝑖ó = a lakosság teljes változása − a lakosság természetes változása

Például:

Magyarország esetében a lakosság teljes változása 2016-ban -32924 volt, a természetes

változása pedig -31737. Ezek szerint a nettó migráció a következő módon alakul:

𝑁𝑒𝑡𝑡ó 𝑚𝑖𝑔𝑟á𝑐𝑖ó = (−32924) − (−31737)

azaz:

𝑁𝑒𝑡𝑡ó 𝑚𝑖𝑔𝑟á𝑐𝑖ó = −1187

46,5

46,8 46,6

46,1

45,0 44,945,2

45,9

46,8

49,5

51,1

52,9

53,2

53,2

53,1

53,0

52,9

40

42

44

46

48

50

52

54

2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016 2017 2018 2019 2020 2021

30

Pozitív érték esetén migrációs többletről beszélhetünk, vagyis a természetes demográfiai

növekedésen/ fogyáson kívül bevándorlást figyelhetünk meg. Negatív érték esetén pedig

kivándorlás történt az adott ország esetében.

12. ábra: A nettó migráció változásai Magyarországon


Az ábra alapján látható, hogy Magyarország esetében a nettó migrációs értékeknél jelentős

eltérések voltak a vizsgált időszak alatt. 2008 és 2015 között folyamatosan pozitív többletet

figyelhetünk meg, ingadozásokkal. 2013-ba volt egy jelentősebb visszaesés, de a nettó

migrácó ekkor is pozitív tartományban maradt. 2016 volt az egyetlen egy év, amikor negatív

volt a nettó migrációs érték.

Az Európai Unió, Németország, Ausztria, az Egyesült Királyság és Magyarország

migrációs változásai az alábbi ábra mutatja. Nem meglepő, hogy összességében pozitív

számokat láthatunk az EU 28-ak terén. Egyes tagállamokban, mint például Belgium, Dánia,

Hollandia, Franciaország, Olaszország (2013-ban 1 millió feletti), Ausztria, Svédország,

Luxemburg, Málta, Finnország vagy az Egyesült Királyság folyamatosan pozitív értékeket

mutatott az elmúlt 9 évben. Bulgária, Lettország, Litvánia és Románia pedig minden évet

negatív egyenleggel zárt. A többi tagállam esetében jelentősebb ingadozások voltak.

(Eurostat)

16 45217 321

11 51912 755

16 044

5 720

11 219

14 354

-1 187

-5 000

0

5 000

10 000

15 000

20 000

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

31

13. ábra: A nettó migráció változásai


A legszembetűnőbb kiugró érték Németország esetében figyelhető meg 2015-ben, amikor 1

millió feletti pozitív értéket figyelhetünk meg a bevándorlók magas száma miatt, ami az

Európai Uniót érintő összértékre is jelentős hatással volt. A bevándorlók 70%-a 20 és 64 év

közötti volt, így a keresőképes népesség száma gyarapodott. Fontos megjegyezni, hogy az

országba érkezők jelentős része menedékkérő volt 2015-ben, akik az első három hónapban

nem vállalhatnak munkát, illetve 15 hónapig korlátozottak a munkavállalási lehetőségeik. A

szociális juttatásokban viszont részesülhetnek, ami miatt a munkavállalásra nem feltétlenül

szorulnak rá. Ezek miatt az okok miatt a menedékkérők csak időbeli csúszással jelennek meg

a munkaerőpiacon. (Geis-Orth, 2017) Németországban 2008-ban még migrációs hiányt

realizáltak (több, mint -53 500). A gazdasági világválságot követően viszont folyamatos volt

a bevándorlók száma és migrációs többlet alakult ki. Ausztria, Magyarország és az Egyesült

Királyság esetében nagy ingadozásokat nem figyelhetünk meg. 2016-ban minden vizsgált

ország esetében alacsonyabb volt a nettó migráció értéke, mint a megelőző évben.

Összességében a nemzetközi migráció növekvő tendenciát mutat. A vándorlások

intenzitása és nagyságrendbeli különbségei regionálisan eltérnek. A belső migrációt viszont

nem csak az adott ország, hanem a nyitott belső határok szintjén is érthetjük. Az Európai

Unió példája alapján megállapíthatjuk, hogy a schengeni határ és a szabad áramlás

működőképes ekkora területen is, hiszen az európai vándorlások több, mint fele (52%) az

Európai Unió határain belül valósul meg. (Ritecz, 2016)

-200 000

300 000

800 000

1 300 000

1 800 000

2008 2009 2010 2011 2012 2013 2014 2015 2016

EU 28 Németország Magyarország Ausztria Egysült Királyság

32

2.2.A jövedelmek közötti különbségek az Európai Unióban

Az éves nettó jövedelmek eltérése az Európai Uniós tagállamok esetében erősíti azt a tényt,

hogy a bérek közötti különbségek mennyire befolyásolhatják a munkavállalási célú

vándorlást. Az Eurostat 2016-os adatai alapján megállapítható, hogy azokban a

tagállamokban, ahol az éves nettó jövedelem alacsony (például: Románia 2448 €, Bulgária

3151 €, Magyarország 4768 €, Lengyelország 5884 €), a migrációs szándék magas. Ezekből

az országokból általában munkavállalási céllal vándorolnak ki a legtöbben. A magyarok

számára legjelentősebb célállomásként szolgáló országokban megközelítőleg 4,5-szer

nagyobb jövedelemre számíthatnak a munkavállalók (Németországban 21 275 €, Egyesült

Királyságban 21 136 €).

14. ábra: Az éves nettó jövedelmek az Európai Unió tagállamaiban, euróban (2016)


0

5 000

10 000

15 000

20 000

25 000

30 000

35 000

Bel

giu

m

Bu

lgár

ia

Cse

ho

rszá

g

Dán

ia

Ném

etors

zág

Ész

tors

zág

Írors

zág

Gö

rög

ors

zág

Span

yolo

rszá

g

Fra

nci

aors

zág

Ho

rvát

ors

zág

Ola

szors

zág

Cip

rus

Let

tors

zág

Lit

ván

ia

Lux

emb

urg

Mag

yar

ors

zág

Mál

ta

Ho

llan

dia

Au

sztr

ia

Len

gy

elors

zág

Port

ugál

ia

Ro

mán

ia

Szl

ov

énia

Szl

ov

ákia

Fin

nors

zág

Svéd

ors

zág

Egy

esü

lt K

irál

ysá

g

33

3. Ingázás

A társadalmi és gazdasági változások hatására alakult ki a migráció egyik különös formája,

az ingázás. Mint a vándorlásnak, ennek is több oka lehet, viszont az ingázásnál jelen van egy

erős kötődés, illetve függés a lakóhely felé. Fő kiváltó oka lehet, hogy a településeken nem

ideális számú vagy összetételű a rendelkezésre álló álláslehetőségek (sokan nem találnak a

lakóhelyükön olyan munkát, ami a képzettségüknek megfelelő lenne). Másik fontos oka

lehet, hogy számos olyan munkakör jelent meg, ami állandó utazást jelent a munkavállaló

számára. Ilyen például az ügynöki, területi képviselő, üzletkötői munka, ahol a munkavégzés

rendszeresen változó helyszínen történik. (2001-től a KSH ingázónak tekinti mindazokat,

akik nem tudnak egy konkrét települést megnevezni a munkavégzés helyszínének.) Az

ingázóknak két típusát különböztethetjük meg: a naponta és a huzamos ingázókat. A napi

ingázók munkavégzésük miatt rendszeresen átlépnek település-, megye- vagy akár

országhatárokat is, míg a huzamos ingázók ezt kevésbé gyakran, hetente, havonta teszik

meg.

Az 1990-es éveket követően jelentősen megváltozott a magyarországi ingázás

intenzitása, földrajzi struktúrája átalakult és nőtt a társadalmi-gazdasági súlya. A határon

átlépő ingázás az Európai Uniós csatlakozás követően, a schengeni övezet kibővítése után

értékelődött fel. Fő motiváló oka a kibocsátó és a befogadó ország közötti

jövedelemkülönbség, továbbá a jóléti és a szociális juttatások. A munkavállaló folyamatosan

figyeli a hazai munkaerőpiacot érintő kedvező vagy kedvezőtlen változásokat és ezek

alapján hozza meg döntését a migráció folytatását illetően. Abban az esetben, ha a

többletjövedelem már nem kompenzálja az elvándorlás miatti veszteségeket, az ingázás nem

tekinthető racionális döntésnek. A hazánkból kiinduló külföldi ingázás fő célterületei a

nyugat-európai államok. Magyarország észak-nyugati és nyugati részén jellemző az ingázók

koncentrálódása. Hazánkból főleg negyven év alatti, szakmunkás vagy szakiskolai

végzettséggel rendelkező férfiak választják ezt a migrációs formát. Legtöbben

képzettségüknek megfelelően az iparban, építőiparban vagy a vendéglátásban dolgoznak.

Az ingázás a fogadó és a kibocsátó ország számára is előnyös lehet. A fogadó ország számára

a munkaerőhiány kialakulásának megakadályozásában vagy leküzdésében, a

munkaerőszükséglet biztosítása miatt, a kibocsátó országban pedig csökkentheti a

munkanélküliséget. (Egedy, 2017)

34

6. táblázat: Az ingázást befolyásoló legfontosabb tényezők

(forrás: Egedy, 2017:389)

A migráció és az ingázás létrejöttéhez fontos, hogy a fogadó országban igény legyen a

külföldi munkaerőre, illetve annak szaktudására. Számos esetben az idegen országból

érkező, magasan képzett munkavállaló alacsonyabb (közép- vagy alapfokú) iskolai

végzettséget igénylő munkakörben helyezkedik el. Az „agyelszívás” (brain drain) mellett

megjelenik a szaktudás-elpazarlás (brain waste). Ennek ellenére a kialakult emberi

kapcsolatok, a munkavállalók és a munkáltatók közötti jó viszony és a karrierlehetőségek

nagyban hozzájárulnak az ingázás hosszútávú fennállásához. (Egedy, 2017)

15. ábra: A külföldre ingázók aránya 2011-ben

(forrás: Egedy, 2017:394)

35

A 2011. évi népszámláláskor 126 települést érintett a külföldi ingázás (az adott településről

legalább öten ingáznak külföldre munkavállalási céllal). A legmagasabb értékeket a nyugat-

magyarországi megyékben, valamint Békés, Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg

megyében figyelhetjük meg. Az ország középső része a legkevésbé érintett a külföldi

ingázásokkal kapcsolatban. Ennek magyarázata lehet a főváros és agglomerációjának

munkaerőfelvevő képessége.

A munkába járásra fordított időtartamba a lakástól a munkahelyig oda és vissza út

megtételéhez szükséges idő tartozik. Jellemzően azok a munkavállalók vannak kedvezőbb

helyzetben, akik egy adott településen belül közlekednek. A települések között ingázóknál

gyakran van várakozási idő és az sem ritka, hogy a városon belüli közlekedés több időt vesz

igénybe, mint a települések közötti. Az ingázás, ingázók vizsgálatakor figyelembe kell venni

a kibocsátó és fogadó települések típusát is. Általánosságban elmondható, hogy a kisebb

települések, községek a munkaerő kibocsátók, a városok pedig a munkaerő befogadók.

1. Budapest: Az ingázók aránya nem kiemelkedő, a többi megyeszékhelyhez képest.

2. Megyeszékhelyek: Ezeknek a városoknak a legnagyobb a munkaerő-nyereségük.

Munkaerő-vonzási képességük nagy, de régiónként jelentős eltérések figyelhetők

meg. Általánosságban elmondható, hogy a falvakról napi szinten ingázók nagyobb

része nem a legközelebbi városban vállal munkát, hanem a megyeszékhelyen.

3. Kisebb városok: A településről és a településre ingázók száma közel azonos.

4. Falvak: Erős munkaerő kibocsátás jellemző, de az egyes településeken a munkaerő

befogadás is megjelenik.

5. Helyben dolgozók: Legkedvezőbb helyzetben a kisebb településeken, városokban,

falvakban élők vannak, hiszen egy nagyobb városban élőnek gyakran hosszabb utat

kell megtennie a munkahelyéig, illetve gyakoribb a várakozási idő és a nagy

forgalom. (Lakatos-Váradi 2009)

36

IV. Munkaerő-piaci prognózisok

Egy ország népességének változását három tényező befolyásolja: a születések, a halálozások

és a vándorlók száma. Az első kettő komponens nagyon lassan és fokozatosan változik, míg

a vándorlások hirtelen egy gazdasági vagy társadalmi esemény hatására jelentős mértékű

változást idézhetnek elő. A migrációs folyamatokat nagyon nehéz prognosztizálni. Ennek

oka, hogy a kibocsátó ország társadalmi, gazdasági és politikai változásait nem egyszerű

megjósolni, továbbá a fogadó országok részéről is változás történhet az említett tényezők

esetében, ami pozitívan és negatívan is hathat a migrációra. A demográfiai prognózisok

meghatározása történhet szakértői vélemények felhasználásával, korábbi hosszútávú

folyamatok, trendek tovább-vezetésével, olyan országok adatai alapján történő

modellezéssel, amelyek a történelem során hasonló fejlődési utat jártak be vagy mind ezek

együttes figyelembevételével. (Földházi, 2014)

A Publicus Intézet által készített 2017-es kutatás alapján megközelítőleg 1,2 millióan

tervezik hogy a jövőben Magyarországon kívül vállal munkát. A fiatalok (30 év alattiak)

közel 40%-a gondolja úgy, hogy a következő években külföldön szeretne szerencsét

próbálni. (60 év felett ez a szándék 2% körüli.) A megkérdezettek 71%-át érinti valamilyen

formában a külföldi munkavállalás. Vagy ismerőse, családtagja, barátja vagy ő maga

dolgozik/dolgozott külföldön az elmúlt években. A fiatalabb és a magasabb iskolai

végzettségűek között többen voltak, akiknek a környezetükben külföldön vállalnak munkát.

A külföldi munkavállalás okainak az alábbiakat jelölték meg a megkérdezettek:

alacsony fizetések

bizonytalan jövő

politikai, közéleti helyzet

gazdasági problémák

A szakmai kihívás, nyelvtanulás, külföldi tapasztalatszerzés csak a válaszadók kis részének

jelent motivációt. (hvg.hu, 2017)

A magyarok által kedvelt Németországban az előrejelzések szerint a külföldi

munkaerőre való igény a következő években növekedni fog. A demográfiai előrejelzések

szerint a népességcsökkenés miatt a munkaképeskorúak aránya 2034-re 6%-ot csökkenne a

2014-es adatokhoz képest. (Geis-Orth, 2017)

37

Földházi E. három hipotézist fogalmazott meg 2014-ben Magyarországot érintő

vándorlásokkal kapcsolatban.

1. alaphipotézis, részleges modellváltás

Magyarországon a gazdaság meg tudja őrizni stabilitását annak ellenére is, hogy a

vándorlások hatására munkaerőhiány alakul ki. A szabad álláshelyeket külföldről érkező

munkavállalók töltik be. A bevándorlók a jövőben jellemzően nem a szomszédos

országokból és nem az Európai Unió területéről érkeznek majd. A bevándorlók főleg

azokból az országokból várhatók, ahol valamilyen társadalmi vagy politikai konfliktus miatt

az állampolgárok nem érzik biztonságban magukat.

16. ábra: A külföldi és a magyar állampolgárok vándorlási egyenlege külön-külön és

együtt az alaphipotézis esetén, 2012–2060

(forrás: Földházi 2014:254)

Az alaphipotézis szerint 2030 után lesz a fordulópont a nettó migráció esetében. Ekkortól

pozitív vándorlási egyenleget prognosztizálhatunk, amit a magyarok migrációs szándékának

csökkenése és a külföldről bevándorlók magasabb száma is elősegít. Mélypontnak a

jelenlegi időszakot feltételezi.

38

2. alacsony hipotézis, teljes modellváltás

A teljes modellváltás azt feltételezi, hogy a külföldről bevándorlók egyenlege nem

növekszik, a magyarok kivándorlása tartósabb és elhúzódik. A hipotézis szerint a

kivándorlók száma visszaesik kis mértékben, de olyan elenyésző ez változás, hogy a

migrációs egyenleg nem lesz pozitív. Magyarország így egyértelműen kibocsátó ország

lesz.


együtt az alacsony hipotézis esetén, 2012–2060


3. magas hipotézis

A magas hipotézis szerint a külföldről bevándorlók száma emelkedni fog az

alaphipotézisben becsülthöz képest. Továbbá mérséklődik a magyarok kivándorlása. Ez

abban az esetben valósulhat meg, ha a gazdasági növekedés stabilizálódik, illetve jelentős

pozitív irányú változás fog történni az olyan foglalkoztatási területeken, ahonnan jelentős a

kivándorlók száma (például az egészségügyben).

39


együtt a magas hipotézis esetén, 2012–2060


A három hipotézist (teljes vándorlási egyenleg) a következő ábra foglalja össze.

19. ábra: Migrációs hipotézisek, 2012-2016


40

Befejezés

Dolgozatommal próbáltam betekintést nyújtani az elvándorlás okainak feltárásába és a

jelenlegi tendenciák megismerésébe. Megállapítható, hogy a magyarországi elvándorlások

munkavállalási céllal történnek és főleg az Európai Unión belüli célterületeket érint. Az

elmúlt tíz évben viszont jelentősen változott a migráció. Egyrészt a migrációs hajlandóság

és a vándorlók számát és összetételét tekintve, másrészt a vándorlási szokások területén is.

A Magyarországról kivándorlók napjainkban sokkal inkább meghatározott időtávra tervezik

az idegen országbeli életüket, munkavállalási céllal. A legtöbben tervezik a haza költözést,

míg a megelőző időszakban jellemző volt, hogy a magasabb iskolai végzettségűek hosszú

távú, letelepedési szándékkal költöztek külföldre.

A kivándorlás különböző módokon hathat egy ország gazdaságára. Egyrészt az migráció

hatására az aktív népesség száma csökken és összetétele megváltozhat. Azok a

munkavállalók döntenek az országon kívüli foglalkoztatottság mellett, akik egyébként is

rendelkeznek állással, termelékenyebbek és ennek ismeretében a jobb megélhetés miatt

vállalják, hogy egy bizonyos időre külföldön vállalnak munkát. A kivándorlás hatására a

hazai munkaerőpiacon maradottak a kialakult munkaerőhiány miatt könnyebben jutnak

álláshoz és tartják meg pozíciójukat. Ezen felül a munkaerőhiány a hazai bérek emelkedését

eredményezheti. A külföldi bérszint különbségek miatt növekedhetnek a megtakarítások. A

legtöbben a külföldi és a hazai munkabérek közötti különbözetet hazájukban kívánják

elkölteni.

Súlyos problémát jelent viszont többek között hazánk számára is, hogy az

ellátórendszerek fenntarthatósága veszélyeztetett a fiatalok kivándorlása miatt. Az

egyébként is elöregedő társadalmakra nagy fenyegetést jelent, ha a munkavállalási korú

népesség egy része nem hazájában vállal munkát. Ez a probléma szinte minden európai

államot érint. Az elöregedő társadalmak számára megoldást jelenthet a bevándorlás

ösztönzése, amit számos európai ország alkalmaz is. (Bodnár-Szabó, 2014)

41

Summary

Through my dissertation, I tried to give insights into discovering the causes of migration

and tried to discover current tendencies. It can be stated, that the migration from Hungary

is for work purposes, and the primary target countries are within the Europian Union.

Migration has changed significantly over the past ten years. The number and composition

of migrants as well as migrational habits have changed. Nowadays emigrants from Hungary

are planning their lives abroad for a fixed period of time, for work purposes. Most people

plan to move home, while in the previous period it was characteristic that higher education

graduates moved abroad for long-term resettlement.

Emigration can affect the economy of a country in different ways. It reduces the number

of active people and their composition may change. The employees who decide on

employment outside their country are the ones who were employed before leaving their

homeland in the first place, are more productive, and knowing this, they decide to work

abroad for the sake of living better. As a result of the emigration, the ones who remained on

the domestic labor market are more likely to find a job, and to retain their position.

Furthermore, the labor shortages may lead to an increase in domestic wages. Differences

between foreign and domestic wage levels may result in savings. Most of the emigrants

want to spend their savings in their homeland.

Another serious problem for our country, among other things, is that the sustainability

of care systems is at risk because of the emigration of young people. It is a big threat to the

otherwise aging populations, if some of the working-age population is not working in their

homeland. This problem affects almost every European state. For the aging society, the

promotion of immigration could be a solution to this problem, which is used by many

European countries.

42

Források

Felhasznált irodalom:

1. A munkaerő-felmérés módszertana (2006) Statisztikai módszertani füzetek, 46

letöltve: 2018. április

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/munkfelmmod.pdf)

2. Artner A. (2018): Aggasztó tendenciák az Európai Unió munkaerőpiacán.

Statisztikai Szemle, 96. évfolyam 4. szám pp. 341–374


(http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2018/2018_04/2018_04_341.pdf)

3. Blaskó Zs. – Fazekas K. szerk. (2016): Munkaerőpiaci tükör 2015. MTA

Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont Közgazdaság-tudományi

Intézet, Budapest


(http://econ.core.hu/file/download/mt_2015_hun/egyben.pdf)

4. Blaskó Zs. – Gödri I. (2014): Kivándorlás Magyarországról: szelekció és célország-

választás az „új migránsok” körében. Demográfia, 2014. 57. évf. 4. szám, pp. 271–

307


(http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2636/24

88)

5. Bodnár K. – Szabó L. T. (2014): A kivándorlás hatása a hazai munkaerőpiacra.

MNB-tanulmányok, 114.

letöltve: 2018. február

(https://www.mnb.hu/letoltes/a-kivandorlas-hatasa-a-hazai-munkaeropiacra.pdf)

6. Dabasi-Halász Zs. (2017): Bevezető. Tér és Társadalom 31. évf., 4. szám

(http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3024/5054)

7. Dövényi Z. (2009): A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és

struktúrák. Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 7-8. szám


(http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_07-08_748.pdf)

http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2636/2488

http://demografia.hu/kiadvanyokonline/index.php/demografia/article/view/2636/2488

https://www.mnb.hu/letoltes/a-kivandorlas-hatasa-a-hazai-munkaeropiacra.pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/3024/5054

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2009/2009_07-08/2009_07-08_748.pdf

43

8. Lakatos M. - Váradi R. (2009): A foglalkoztatottak napi ingázásának jelentősége a

migrációs folyamatokban. Statisztikai szemle, 87. évfolyam 7-8. szám



9. Egedy T. (2017): A külföldre ingázás statisztikai, demográfiai és területi jellemzői

Magyarországon. Területi statisztika, 2017. (20. (57.) évf.) 4. sz. pp. 385-405


(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2017/04/ts570403.pdf)

10. Fleck G. (2002): A taszító és visszatartó hatások és a migrációs potenciál.

Társadalomkutatási Intézet


(http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a584.pdf)

11. Fleck G. (2002) : Menni vagy maradni? A munkavállalási és otthonmaradási szándék

okai. Társadalomkutatási Intézet



12. Földházi E. (2014): Magyarország népességének várható alakulása 2060- ig –

különös tekintettel a nemzetközi vándorlásra. Demográfia. KSH Népességtudományi

Kutatóintézet – 57. Évf., 4. Szám pp. 241-269



87)

13. Geis, W. – Orth, A. K. (2017).: A szakképzett munkaerőhiány pótlása nagyszámú

menedékkérő bevándorlása idején. Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 4. szám



14. G. Fekete – Siposné Nádori E. (2013): A társadalom térszerkezete, Miskolc


(http://gtk.uni-

miskolc.hu/files/5014/A%20t%C3%A1rsadalom%20t%C3%A9rszerkezete.pdf)

15. Hárs Á. et al. (2006): Munkaerőpiac és migráció: fenyegetés vagy lehetőség?


letötve: 2018. február



http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/a584.pdf


http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2017/2017_04/2017_04_446.pdf


44

16. Hárs Á. - Tóth J. (2010): Változó migráció – változó környezet (szerk.) Sík, Budapest

17. Hárs Á. (1992): A nemzetközi migráció néhány problémájáról. Szociológiai Szemle

1992/2. pp. 123-137


(http://www.szociologia.hu/dynamic/9202hars.htm)

18. Hárs Á. (2016): Elvándorlás, bevándorlás és a magyar munkaerőpiac Jelenségek,

hatások, lehetőségek. Társadalmi Riport, Társadalomkutatási Intézet


(http://www.tarki.hu/hu/publications/SR/2016/12hars.pdf)

19. Hárs Á. (2009): Nemzetközi migráció a számok és a statisztika tükrében. Statisztikai

szemle, 87. évfolyam 7-8. szám



20. Illés S. - Kincses Á. (2009): Migráció és cirkuláció. Statisztikai Szemle, 87. évfolyam

7-8. szám


21. Kardos K. (2016): Munkaerőhiány


(http://www.parlament.hu/documents/10181/595001/Infojegyzet_2016_72_munkae

rohiany.pdf/c3b3b2f9-8c41-4de4-81ab-23d2232cf996)

22. Knitler, K. (2017): Atipikus foglalkoztatás 2015-ben és a válság időszakában.

Statisztikai szemle, 2017. (95. évf.) 2. sz. pp. 213-214



23. Lazányi K. (2013): Mi áll a munkaerő-piaci kereslet és kínálat

kiegyensúlyozatlanságának hátterében? A közgazdászok helyzetének bemutatása.

Munkaügyi szemle, 2013. 57. évf. 3. sz. pp. 50-62.


(https://drive.google.com/file/d/0B94H_Ej9wGWvdW1LMGhsc2RmTm8/view)

24. Munkaerőpiaci folyamatok, 2017. I–III. negyedév. Statisztikai tükör


(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1709.pdf)

25. Munkaerőpiaci helyzetkép (2016)


http://www.szociologia.hu/dynamic/9202hars.htm

http://www.tarki.hu/hu/publications/SR/2016/12hars.pdf


http://www.parlament.hu/documents/10181/595001/Infojegyzet_2016_72_munkaerohiany.pdf/c3b3b2f9-8c41-4de4-81ab-23d2232cf996

http://www.parlament.hu/documents/10181/595001/Infojegyzet_2016_72_munkaerohiany.pdf/c3b3b2f9-8c41-4de4-81ab-23d2232cf996

http://www.ksh.hu/statszemle_archive/2017/2017_02/2017_02_213.pdf

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/mpf/mpf1709.pdf

45

(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz16.pdf)

26. Örkény A. - Sik E. (2002) : A migrációs potenciál keletkezésének okai a

Kárpátmedence magyar lakosainak körében. Társadalomkutatási Intézet

letoltve: 2018. február


27. Örkény A. (2002): A migrációs potenciál szocio-demográfiai okai.




28. Polónyi I. (2002): Az oktatás gazdaságtana. Orisis Kiadó, Budapest


(http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/adatok.html)

29. Rengers, M. (2017): Kihasználatlan munkaerő, a munkaerő- tartalékban rejlő

lehetőségek. Statisztikai Szemle, 95. évfolyam 10. szám pp. 1050-1053



30. Rátkai O. (2017a): Munkaerőhiány Magyarországon: középtávon nem javul a

helyzet. Agro Napló 2017/02 pp. 21-22


(https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2017/02/gazdasag/munkaerohiany-

magyarorszagon-kozeptavon-nem-javul-a-helyzet)

31. Rátkai O. (2017b): Emelkedő foglalkoztatottság, drámaian gyorsuló bérnövekedés,

kritikus szinten a munkaerőhiány. Agro Napló 2017/10 pp. 12-13


(https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2017/10/gazdasag/emelkedo-foglalkoztatottsag-

dramaian-gyorsulo-bernovekedes-kritikus-szinten-a-munkaerohiany)

32. Ritecz Gy. – Sallai J. (2016): A migráció trendjei, okai és kezelésének lehetőségei

2.0 Cordoba, Budaörs

33. Sebők M. (2017): Munkaerőhiány és a munkaerő-mobilitás empirikus kutatása.

Tudásmenedzsent XVIII. évfolyam 2. szám pp. 55-64


(http://kpvk.pte.hu/sites/kpvk.pte.hu/files/files/EKONYVEK/xviii2szam.pdf#page=

55)

34. Sik E. (2008): Menjünk világgá? Társadalomkutatási Intézet

http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/munkerohelyz/munkerohelyz16.pdf



http://www.tankonyvtar.hu/hu/tartalom/tkt/oktatas-gazdasagtana/adatok.html

https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2017/02/gazdasag/munkaerohiany-magyarorszagon-kozeptavon-nem-javul-a-helyzet

https://agronaplo.hu/szakfolyoirat/2017/02/gazdasag/munkaerohiany-magyarorszagon-kozeptavon-nem-javul-a-helyzet

46


(http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b224.pdf)

35. Siposné Nádori E. et al. (2017): „Hatás és ellenhatás” – A fiatalok európai

mobilitásának hatása a gazdaságra és a munkaerőpiacra. Tér és Társadalom 31. évf.,

4. szám


(http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2894/5055)

36. Tarrósy I. et al. (2016): Migráció a 21. században (szerk.) Publikon, Pécs

37. Tímár J. (1996): Munkaerõ-kereslet 2010-ben ágazatok, foglalkozások és képzettség

szerint. Közgazdasági Szemle, XLIII. évf., 1996/11 pp. 995-1009


(http://epa.oszk.hu/00000/00017/00021/pdf/timar.pdf)

38. Tóth P. P. (2014): Népességfogyás – Vándorlás. Lucidus, Budapest

39. Tóthné Sikora G. (2002): Munkaerőpiaci ismeretek


(http://midra.uni-miskolc.hu/document/11768/3738.pdf)

40. Turainé Vurom B. - Dabasi-Halász Zs. (2015): Migráció gazdasági haszna, a

hazautalások kérdései a XXI század elején. Észak-magyarországi Stratégiai Füzetek

XII. évf. 2015 1.


(http://matarka.hu/koz/ISSN_1786-1594/vol_12_no_1_2015/ISSN_1785-

1594_vol_12_no1_2015_085-093.pdf)

41. Vukovich G. (2006): Népesedési folyamataink uniós összehasonlításban.




Honlapok:

1. A migrációra és a migráns népességre vonatkozó statisztika (2017)


(http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-

explained/index.php/Migration_and_migrant_population_statistics/hu)

1. Elmélyült a munkaerőhiány a kivándorlás miatt (2016)

http://www.tarki.hu/adatbank-h/kutjel/pdf/b224.pdf

http://tet.rkk.hu/index.php/TeT/article/view/2894/5055

http://midra.uni-miskolc.hu/document/11768/3738.pdf

http://matarka.hu/koz/ISSN_1786-1594/vol_12_no_1_2015/ISSN_1785-1594_vol_12_no1_2015_085-093.pdf

http://matarka.hu/koz/ISSN_1786-1594/vol_12_no_1_2015/ISSN_1785-1594_vol_12_no1_2015_085-093.pdf


http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Migration_and_migrant_population_statistics/hu

http://ec.europa.eu/eurostat/statistics-explained/index.php/Migration_and_migrant_population_statistics/hu

47


(http://nepszava.hu/cikk/1106404-elmelyult-a-munkaerohiany-a-kivandorlas-miatt)

2. Farkas M. (2016): A diplomások családostul hagyják el az országot


(https://mno.hu/belfold/a-diplomasok-csaladostul-hagyjak-el-az-orszagot-1362603)

3. Hornyák J.: Egyre égetőbb a munkaerőhiány (2017)


(https://www.vg.hu/gazdasag/egyre-egetobb-munkaerohiany-611587/)

4. Hornyák J.: Ez már a földi pokol: tombol a munkaerőhiány Magyarországon (2017)


(https://www.portfolio.hu/gazdasag/ez-mar-a-foldi-pokol-tombol-a-

munkaerohiany-magyarorszagon.270469.html)

5. http://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/74-nemzetkozi-vandorlas-

mutatoszamai

6. http://ec.europa.eu/eurostat/data/database

7. http://www.ilo.org/global/statistics-and-databases/lang--en/index.htm

8. https://data.worldbank.org/

9. https://www.ksh.hu

10. Itt van, amit jelenleg tudni lehet a kivándorló magyarokról (2016)


(http://hvg.hu/itthon/20160921_Itt_van_amit_jelenleg_tudni_lehet_a_kivandorlo_

magyarokrol)

11. Két oka van a magyar munkaerőhiánynak - Videóüzenet Brüsszelből (2016)


(https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ket-oka-van-a-magyar-

munkaerohianynak-videouzenet-brusszelbol.238775.html)

12. Kevesebb magyar megy Angliába, megijedtünk a brexittől (2016)


(http://hvg.hu/gazdasag/20161201_Kevesebb_magyar_megy_Angliaba_megijedtun

k_a_brexittol)

13. Kivándorlás: még több mint egymillió fő menne (2017)


(http://www.publicus.hu/blog/kivandorlas_meg_tobb_mint_egymillio_fo_menne/)

14. Már nem csak a munkaerőhiány sújtja a magyar gazdaságot (2017)

http://nepszava.hu/cikk/1106404-elmelyult-a-munkaerohiany-a-kivandorlas-miatt

https://mno.hu/belfold/a-diplomasok-csaladostul-hagyjak-el-az-orszagot-1362603

https://www.vg.hu/gazdasag/egyre-egetobb-munkaerohiany-611587/

https://www.portfolio.hu/gazdasag/ez-mar-a-foldi-pokol-tombol-a-munkaerohiany-magyarorszagon.270469.html


http://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/74-nemzetkozi-vandorlas-mutatoszamai

http://demografia.hu/hu/tudastar/fogalomtar/74-nemzetkozi-vandorlas-mutatoszamai

http://ec.europa.eu/eurostat/data/database

http://www.ilo.org/global/statistics-and-databases/lang--en/index.htm

https://data.worldbank.org/

https://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qlf005c.html

http://hvg.hu/itthon/20160921_Itt_van_amit_jelenleg_tudni_lehet_a_kivandorlo_magyarokrol

http://hvg.hu/itthon/20160921_Itt_van_amit_jelenleg_tudni_lehet_a_kivandorlo_magyarokrol

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ket-oka-van-a-magyar-munkaerohianynak-videouzenet-brusszelbol.238775.html

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/ket-oka-van-a-magyar-munkaerohianynak-videouzenet-brusszelbol.238775.html

http://hvg.hu/gazdasag/20161201_Kevesebb_magyar_megy_Angliaba_megijedtunk_a_brexittol

http://hvg.hu/gazdasag/20161201_Kevesebb_magyar_megy_Angliaba_megijedtunk_a_brexittol

http://www.publicus.hu/blog/kivandorlas_meg_tobb_mint_egymillio_fo_menne/

48


(http://www.portfolio.hu/gazdasag/mar-nem-csak-a-munkaerohiany-sujtja-a-

magyar-gazdasagot.267235.html)

15. Megdöbbentő, hányan hagynák még el Magyarországot (2017)


(http://hvg.hu/itthon/20170618_publicus_kutatas_kulfoldi_munkavallalas)

16. Megszereztük azt az anyagot, amivel megoldanák Magyarország legnagyobb

problémáját (2017)


(https://www.portfolio.hu/gazdasag/megszereztuk-azt-az-anyagot-amivel-

megoldanak-magyarorszag-legnagyobb-problemajat.268123.html)

17. Migrációs várakozások 2017-re (2017)


(https://www.migraciokutato.hu/hu/2017/02/22/migracios-varakozasok-2017-re/)

18. Nem lehet olyan ágazatról beszélni, ahol nincs munkaerőhiány (2017)


(https://mno.hu/gazdasag/nem-lehet-olyan-agazatrol-beszelni-ahol-nincs-

munkaerohiany-2430402)

2. Rigó A.: Mikor fogy el a végleg a magyar munkaerő? (2016)


(https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/mikor-fogy-el-vegleg-a-magyar-

munkaero.238128.html)

3. Rigó A.: Munkaerőhiány és munkanélküliség - Hogy lehet ez egyszerre? (2016)


(https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/munkaerohiany-es-

munkanelkuliseg-hogy-lehet-ez-egyszerre.232955.html)

4. Történelmi csúcson a munkaerőhiány (2017)

(https://index.hu/gazdasag/2017/09/13/ksh_csucson_a_munkaerohiany_2017/)

5. Vöő Gy. (2017): Közfoglalkoztatottakat is átképeznének

letötve: 2018. február

(https://www.vg.hu/gazdasag/kozfoglalkoztatottakat-is-atkepeznenek-2-693107/)

http://www.portfolio.hu/gazdasag/mar-nem-csak-a-munkaerohiany-sujtja-a-magyar-gazdasagot.267235.html

http://www.portfolio.hu/gazdasag/mar-nem-csak-a-munkaerohiany-sujtja-a-magyar-gazdasagot.267235.html

http://hvg.hu/itthon/20170618_publicus_kutatas_kulfoldi_munkavallalas

https://www.portfolio.hu/gazdasag/megszereztuk-azt-az-anyagot-amivel-megoldanak-magyarorszag-legnagyobb-problemajat.268123.html

https://www.portfolio.hu/gazdasag/megszereztuk-azt-az-anyagot-amivel-megoldanak-magyarorszag-legnagyobb-problemajat.268123.html

https://mno.hu/gazdasag/nem-lehet-olyan-agazatrol-beszelni-ahol-nincs-munkaerohiany-2430402

https://mno.hu/gazdasag/nem-lehet-olyan-agazatrol-beszelni-ahol-nincs-munkaerohiany-2430402

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/mikor-fogy-el-vegleg-a-magyar-munkaero.238128.html

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/mikor-fogy-el-vegleg-a-magyar-munkaero.238128.html

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/munkaerohiany-es-munkanelkuliseg-hogy-lehet-ez-egyszerre.232955.html

https://www.portfolio.hu/gazdasag/munkaugy/munkaerohiany-es-munkanelkuliseg-hogy-lehet-ez-egyszerre.232955.html

https://index.hu/gazdasag/2017/09/13/ksh_csucson_a_munkaerohiany_2017/

https://www.vg.hu/gazdasag/kozfoglalkoztatottakat-is-atkepeznenek-2-693107/

49

Ábra jegyzék:

1. G.Fekete-Siposné (2013): A társadalom térszerkezete, Miskolc pp. 36- 40


(http://gtk.uni-

miskolc.hu/files/5014/A%20t%C3%A1rsadalom%20t%C3%A9rszerkezete.pdf)

2. Hornyák J.: Ez már a földi pokol: tombol a munkaerőhiány Magyarországon (2017)


(https://www.portfolio.hu/gazdasag/ez-mar-a-foldi-pokol-tombol-a-

munkaerohiany-magyarorszagon.270469.html)

3. Dövényi Z. (2009): A belső vándormozgalom Magyarországon: folyamatok és

struktúrák. Statisztikai Szemle, 87. évfolyam 7-8. szám



4. Egedy T. (2017): A külföldre ingázás statisztikai, demográfiai és területi jellemzői

Magyarországon. Területi statisztika, 2017. (20. (57.) évf.) 4. sz. pp. 389-394


(http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/terstat/2017/04/ts570403.pdf)

5. Földházi E. (2014): Magyarország népességének várható alakulása 2060- ig –

különös tekintettel a nemzetközi vándorlásra. Demográfia. KSH Népességtudományi

Kutatóintézet – 57. Évf., 4. Szám pp. 241-269



87)




a munkaerŐhiÁny kialakulÁsÁnak okai És...

Documents