A MUNKAVÉDELEM ALAPJAI

2013.

TITANIC

A hajót a Harland and Wolff hajógyárban építették az észak-írországi Belfastban, és elsüllyedésének időpontjában a Titanic volt a legnagyobb utasszállító gőzhajó a világon. Első útján (az angliai Southamptonból New York-ba), 1912-ben a hajó jéghegynek ütközött, és az ütközés után alig több mint két és fél órával kettétörve elsüllyedt.

TITANIC

Az építés ára:1,6 m Font8 emberélet

Egy élet ára:300 Font – 2,5 évi

munkabér

AZ ELŐADÁS ÁTTEKINTÉSE

• A munkavédelem fogalma, feladatai, eszközrendszere

• A munkavédelem jogi, igazgatási és szervezési kérdései

• A munkavédelmi törvény• Tárgyi – személyi - szervezési feltételek

A munkahelyi környezet A munkahelyi környezet minősége és minősége és

közvetlen/közvetett hatásai közvetlen/közvetett hatásai alapvetően meghatározzák alapvetően meghatározzák

és befolyásolják és befolyásolják az egészségünket és jól-az egészségünket és jól-

létünketlétünket. .

Munkavédelem - Munkásvédelem

„A munkások jogainak, jó munkafeltételeinek és egészségének intézményes védelme”

„A munkával, a munkavégzéssel kapcsolatos mindenfajta védelem”

(Grétsy László 1993)

A munkavédelem feladata

„a dolgozók testi, lelki, szociális jó közérzete legmagasabb szintjének elősegítése és megtartása minden foglalkozásban, a dolgozók körében a munkakörülményekből származó egészségi károsodások megelőzése, a dolgozók védelme az egészségük ellen ható veszélyektől, olyan munkakörnyezet biztosítása és fenntartása, amely a dolgozók fiziológiai és pszichológiai adottságaihoz alkalmazkodik.”

(WHO, 1950)

Munkavédelmi szabályok rendszere

Munkavédelmi norma

AlaptörvényMvt.

További törvények

KormányrendeletekMiniszteri rendeletek Szabványok

Munkáltató belső szabályozása

A magyar munkavédelem története

• 1030. „Ius regale minerale”• 1220. bányatársládák, Selmecbánya

bányakórház• 1573. bányarendtartás – napi 8 óra• 1824. Huszár Mózes: Az ólom okozta betegség

tünetei• 1871. Antal István: a fémek okozta néhány

betegség

A vasárnapi munkaszünet közegészségügyi szempontból „A munkás nem tekintendő erőműtani gépnek, melynek

hivatásszerű munkálkodása csupán a teljesített munka mennyisége szerint ítélendő meg, hanem szellemmel megáldott lényül tekintendő, kinek szellemi feszereje a munka minőségére közvetlen befolyással van.”

• Barth László főjegyző• És Dr. Niemeyer Pál

1876

Történi előzmények Történi előzmények • ipari és gyári alkalmazottak baleset elleni

védelméről és az iparfelügyelők szóló 1893. évi XXVIII. törvénycikk

• „A munkaadó köteles ipartelepén mindazt létesíteni és fenntartani, ami tekintettel a telep és az üzem minőségére, annak körülményeihez képest az alkalmazottak életének, testi épségének és egészségének lehető biztosítása érdekében szükséges” (1. §).

Törvényi, jogszabályi háttérTörvényi, jogszabályi háttér• 1993. évi XCIII. törvény a munkavédelemről (1997-es

és 2004-es módosításaival)• 2000. évi XXV. törvény a kémiai biztonságról

• 25/2000. (IX.30.) EüM-SZCSM együttes r. a munkahelyek kémiai biztonságáról

• 26/2000. (IX.30.) EüM r. a foglakozási eredetű rákkeltő anyagok elleni védekezésről és az általuk okozott egészségkárosodások megelőzéséről

• 44/2000. (XII.27.) EüM r. a veszélyes anyagokkal és a veszélyes készítményekkel kapcsolatos egyes eljárások, illetve tevékenységek részletes szabályairól

• 12/2001. (V.4.) KöM-EüM együttes r. a vegyi anyagok kockázatának becsléséről és a kockázat csökkentéséről

Végrehajtási rendeletek• 12/2006. (III. 23.) EüM rendelet az azbeszttel kapcsolatos

kockázatoknak kitett munkavállalók védelméről stb.• 3/2003.(III.11.) FMM-ESzCsM rendelet a potenciálisan

robbanásveszélyes környezetben levő munkahelyek minimális munkavédelmi követelményeiről.

• 4/2002.(II.20.) SzCsM-EüM rendelet az építési munkahelyeken és az építési folyamatok során megvalósítandó minimális munkavédelmi követelményekről

• 3/2002.(II.8.) SzCsM-EüM rendelet a munkahelyek munkavédelmi követelményeinek minimális szintjéről

• 2/2002.(II.7.) SzCsM rendelet az egyéni védőeszközök követelményeiről és megfelelőségének tanúsításáról

a 89/391/EGK keretirányelv

• Az Európai Unió „munkavédelmi törvényének” tekinthető.

• Célja: biztosítani a munkavállalók fokozott védelmet az EU tagállamaiban. Az irányelv hatálya kiterjed valamennyi munkavállalóra, kivéve az egyéni vállalkozókat és a háztartási alkalmazottakat.

• A munkavállalók egészségéért és biztonságáért a munkáltató a felelős.

•  

A munkáltató köteles• felmérni a biztonságot és egészséget érintő

kockázatokat • tájékoztatni a munkavállalókat a biztonsággal és

egészséggel összefüggő kockázatokról, megelőző intézkedésekről, elsősegélyről, tűzvédelemről, kockázatfelmérésről;

• konzultálni a munkavállalókkal és/vagy azok képviselőivel a biztonságot és egészséget érintő kérdésekben;

• biztosítani minden munkavállaló részére a megfelelő és munka-specifikus biztonsági és egészségügyi oktatást.

A munkavállaló köteles

• törődni saját egészségével és biztonságával;

• megfelelően használni a gépeket, berendezéseket, veszélyes anyagokat, egyéni védőeszközöket stb.

EU irányelvek• 89/655/EGK irányelv a munkavállalók által a munkájuk

során használt munkaeszközök biztonsági és egészségvédelmi minimum követelményeiről

• 90/270/EGK irányelv a képernyő előtt végzett munka biztonsági és egészségvédelmi minimumkövetelményeiről

• 89/656/EGK irányelv az egyéni védőeszközök minimális követelményeiről

• 94/33/EK irányelv a fiatal személyek munkahelyi védelméről ………

1993. évi XCIII. Tv. A Munkavédelemről

•

Munkavédelem

Munkaegészségügy Munkabiztonság

Foglalkozás-egészségügy

Munka-hygiéné

ErgonómiaToxikológia

Mhelyi eg. fejlesztés

Munkavédelem

a szervezett munkavégzésre vonatkozó munkabiztonsági és munka-egészségügyi követelmények, továbbá a munkavédelmi törvény céljának megvalósítására szolgáló törvénykezési, szervezési, intézményi előírások rendszere, valamint mindezek végrehajtása.

A munkabiztonság

• az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés műszaki biztonsági, megelőzést célzó követelményrendszere (személyi, tárgyi, szervezési feltételek, megoldások, stb.), mely számos tudományág eredményeit integrálja.

A munka-egészségügy

Munkahigiéne

a munkavégzés során a munkakörnyezetből származó egészségkárosító veszélyek és kockázatok előrelátása, felismerése, értékelése és kezelése,

Foglalkozás-egészségügy

a munkakörnyezeti kóroki tényezők okozta és a munkavégzésből származó megterhelések, illetőleg igénybevétel vizsgálata és befolyásolása, továbbá a munkát végző személyek munkaköri egészségi alkalmasságának megállapítása, ellenőrzése és elősegítése

A munkahigiéne feladata• kidolgozza az egészséget nem károsító munkahelyi higiénés

határértékeket;• kidolgozz a munkakörnyezeti monitorozás rendszerét;• a technológia fejlesztési, illetőleg a munkahely tervezési

szakaszában megállapítsa a várható egészségkárosító kockázatokat;

• a munkakörnyezet, a technológia, a tevékenységhez alkalmazott anyagok, készítmények ismeretében meghatározza az egészségkárosító kockázatokat, azokat minőségileg és mennyiségileg jellemezze;

• a kockázatot a mért értékeknek, adatoknak a határértékekkel, szabványokkal való összevetését követően határozza meg;

• kidolgozza a megelőzés stratégiáját.

A foglalkozás-egészségügy feladata

• A munkahigiéne által feltárt adatok ismeretében elemezze az egyes munkakörnyezeti kóroki tényezők emberre kifejtett hatását, az ember válaszreakcióját;

• kidolgozza a foglalkozási megbetegedések korai felismerésére alkalmas eljárásokat;

• meghatározza a munkavállaló munkavégzéssel kapcsolatos összmegterhelését;

• a munkavállaló orvosi vizsgálatával megállapítsa annak terhelhetőségét, hogy eldöntse a munkavállaló adott munkakörre, szakmára való egészségi alkalmasságát, és meghatározza a foglalkoztathatóság feltételeit;

• a munkakörnyezet és a munka jellegének ismeretében meghatározza az alkalmassági vizsgálatok gyakoriságát;

• a munkavállalót a munkakör ellátására alkalmasnak vagy alkalmatlannak minősítse, továbbá meghatározza, hogy milyen munkakörnyezetben, mely feltételek mellett alkalmas munkavégzésre;

1993. évi XCIII. törvény célja

• szabályozza a biztonságos munkavégzés személyi, tárgyi és szervezeti feltételeit

• megelőzze a munkabaleseteket és a foglalkozással összefüggő megbetegedéseket

• meghatározza az állam, a munkáltatók és munkavállalók feladatait, jogait és kötelességeit

1993. évi XCIII. törvény alapelvei

• az állam meghatározza a biztonságos munkavégzés alapvető követelményeit, irányítási és ellenőrzési intézményeit

• a munkáltató felelőssége ezen követelmények betartása és betartatása

• a munkavállaló kötelessége a követelmények maradéktalan betartása jogaik érvényesítése mellett

• a jogszabály egyes feladatokat munkabiztonsági szaktevékenységnek minősít, melyet a megfelelő szakképesítéssel rendelkező személy végezhet el

Az Mvt. hatálya• Tárgyi: szervezett munkavégzés• Személyi: kiterjed az államra, a munkáltatóra, a

munkavállalóra, a munkavédelmi érdekképviseleti szervekre és személyekre. Meghatározott esetekben kiterjed a munkavégzés hatókörében tartózkodóra (járókelő, látogató, szolgáltatást igénybevevő, stb.) is.

• Területi: a magyarországi munkavégzésre , a külföldi munkavégzésre csak akkor, ha azt törvény, nemzetközi szerződés, ezek hiányában a nemzetközi magánjog elrendeli.

Szervezett munkavégzés A munkaviszonyban, a közszolgálati, a közalkalmazotti

jogviszonyban, a bíró szolgálati viszonyában, az igazságügyi alkalmazottak szolgálati jogviszonyában, az ügyészségi szolgálati viszonyban, szövetkezeti tagság esetén a munkaviszony jellegű jogviszonyban, a szakképző iskolákban a tanulói jogviszony keretében a szakmai képzési követelmények teljesülése során, továbbá a tanulószerződés alapján, a hallgatói jogviszonyban a gyakorlati képzés során, a büntetés-végrehajtási jogviszonyban (előzetes letartóztatásban, elítéltként), a közigazgatási határozat alapján, a Magyar Honvédség, a rendvédelmi szervek, a polgári nemzetbiztonsági szolgálatok, a katasztrófavédelem szerveinek tagjai által szolgálati viszonyukban, az önkéntes jogviszonyban végzett munka, valamint a munkáltató által szervezett (kezdeményezett, irányított vagy jóváhagyott) társadalmi munka.

A munkáltató alapvető kötelezettségei

TÁRGYI FELTÉTELEK

Tárgyi feltételek

A Mvt. alapján minden munkavállaló számára biztosítani kell:

• megfelelő munkaeszköz• munka jellegének megfelelő

öltözködési, tisztálkodási, egészségügyi, étkezési, pihenési, melegedési lehetőség

• megfelelő mennyiségű és minőségű ivóvíz

HEFOP 3.3.1.

39

A Mvt. alapján minden munkavállaló számára biztosítani kell (folytatás):

• jelző- és riasztóberendezések• biztonsági és egészségvédelmi jelzések• szükséges mozgástér, be- és leesés

elleni védelem• nemdohányzók védelme

HEFOP 3.3.1.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Személyi feltételek

A Mvt. alapján a munkavállaló rendelkezzen:

• megfelelő élettani adottságokkal• megfelelő életkorral• szükség esetén

pályaalkalmassági vizsgálattal• egészségi alkalmassággal• megfelelő szakképesítéssel

HEFOP 3.3.1.

A munkavégzés személyi feltételei

• Jogszerű foglalkoztatás• Egészségügyi alkalmasság• Ismeretek• Készség• Jártasság• Munkavédelmi ismeretek• Megbízás az adott munka végzésére

Egészségügyi alkalmasság• Munkaköri alkalmassági vizsgálat• Személyi higiénés alkalmassági vizsgálatA munkáltató által megjelölt munkakörre, illetve

járványügyi szempontból kiemelt munkatevékenységre

Előzetes, időszakos, soron kívüli és záró vizsgálatok

MUNKAVÉDELMI OKTATÁS

• munkába álláskor, • munkahely vagy munkakör megváltozásakor,• ezek biztonsági követelményeinek változásakor, • munkaeszköz átalakításakor vagy• új munkaeszköz üzembe helyezésekor,• új technológia bevezetésekor

MUNKAVÉDELMI OKTATÁSAz oktatást rendes munkaidőben kell

megtartani, és szükség esetén időszakonként - a megváltozott, vagy új kockázatokat, megelőzési intézkedéseket is figyelembe véve - meg kell ismételni. Az oktatás elvégzését a tematika megjelölésével és a résztvevők aláírásával ellátva írásban kell rögzíteni.

AZ OKTATÁS CÉLJA

ISMERET

A munkáltató által birtokolt, , a munkavállalók részére is átadott, olyan mennyiségű és minőségű információ, amely elégséges a normál munkavégzés során, illetve meghibásodás, műszaki hiba alkalmával, vagy rendkívüli helyzet esetén - a munkavédelmi kockázatokat elkerülő – megoldások, cselekvések gyakorlati kivitelezéséhez.

KÉSZSÉG

Az ismeretek olyan magas szintje, melynek birtokában a munkáltató és a munkavállaló bármely, akár váratlan helyzetben és szituációban is tudjais tudja azt, hogy kinek mi a teendője.

JÁRTASSÁG

A munkavállaló az elsajátított ismeretek és a készség birtokában nem csak tudja, hogy mi a teendője, de a gyakorlatban nagy biztonsággal– tétovázás és tévedés nélkül – cselekvően tudja alkalmazni.

SZAKÉRTELEM BIZTOSÍTÁSA• Munkavédelmi szakember foglalkoztatásának

kötelezettsége a Vhr. 2. sz. melléklet szerint

• Foglalkozás-egészségügyi szolgáltató szerződtetésének kötelezettsége

• Egyes feladatok ellátásához kapcsolódó kötelezettségek

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai

• Mentési terv készítésében közreműködés• Megelőzési stratégia munkabiztonsági tartalmának

összeállítása• Kockázatértékelés• Munkavédelmi oktatás• Egyéni védőeszköz juttatás belső rendje• Súlyos munkabalesetek kivizsgálása• Robbanásvédelmi vizsgálat, dokumentáció• Biztonsági és egészségvédelmi terv készítése• Munka-egészségügyi feladatokban közreműködés

A munkabiztonsági szakember legfontosabb feladatai

• Biztonsági és egészségvédelmi koordináció• Munkaeszköz ellenőrző és időszakos ellenőrző

felülvizsgálata• Megismételt használatbavételi vizsgálat• Bányászati munkabiztonsági szaktevékenységek• Munkáltatói munkavédelmi szabályozások kialakítása• Egyéb munkáltatói munkavédelmi feladatokban

közreműködés

Besorolási táblázatI. 1 fő középfokú

(heti 2 óra)1 fő középfokú (napi 2 óra)

1 fő középfokú (napi 4 óra)*

II. 1 fő középfokú (heti 1 óra)

1 fő középfokú (napi 1 óra)

1 fő középfokú (napi 2 óra)**

III. 1 fő középfokú (heti 1 óra)

1 fő középfokú (napi 1 óra)

1 fő középfokú (napi 1 óra)

Veszélyességi osztályMunkavállalók létszáma

a.1-9 fő

b.10-49 fő

c.50-500 fő

A foglalkozás-egészségügyi szaktevékenység

• Igénybevétele kötelező!• Célja:

– a munkahelyi megterhelés és a munkakörnyezeti kóroki tényezők felkutatása,

– ezek szinten tartására javaslattétel,– a munka adaptálása a dolgozók testi, szellemi és lelki

egészségi állapotának megfelelően,– a munkavállalók egészségének ellenőrzése.

SZERVEZÉSI ÉS ELLENŐRZÉSI KÖTELEZETTSÉGEK

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények

Az egészséget nem veszélyeztető és biztonságos munkavégzés érdekében:– Veszélyek elkerülése– A nem elkerülhető veszélyek értékelése– A veszélyek keletkezési helyükön leküzdése– Az emberi tényező figyelembevétele– A veszélyes helyettesítése veszélytelennel vagy

kevésbé veszélyessel

Munkáltatókkal szembeni legfontosabb követelmények

• Műszaki fejlődés vívmányainak alkalmazása• Egységes és átfogó megelőzési stratégia

kialakítása• Kollektív műszaki védelem elsőbbsége az

egyéni védelemhez képest• A munkavállalók ellátása megfelelő

utasításokkal

Munkáltatók kötelezettségei• Szükséges utasítások és tájékoztatás• A munkakörülmények folyamatos ellenőrzése• A munkavállalók ismereteinek és az

előírások betartásának folyamatos ellenőrzése

• Megfelelő munkaeszközök biztosítása• Új technológiák előtt tájékoztatás

A munkavállaló kötelességei

• Csak biztonságos munkavégzésre alkalmas állapotban állhat munkába

• Munkaeszközök biztonságos állapotáról meggyőződjön, és rendeltetésszerűen használja

• Az egyéni védőeszközt rendeltetés szerint használja• Nem veszélyeztető ruházatot viselni• Szükséges ismereteket elsajátítani• Orvosi vizsgálaton részt venni• Rendellenességet tőle elvárható módon megszüntetni• Balesetet, sérülést azonnal jelenteni

ÖSSZEHANGOLÁSÖsszehangolás Mvt. 40. § (2)

– Több munkáltató munkavállalója– Egyidejűleg– Egy munkahelyen

Cél:A munkavégzés a dolgozókra és a tevékenység

hatókörében tartózkodókra ne jelentsen veszélyt

Felelősség az összehangolásért2011 2012

– A szerződésben megjelölt munkáltató, vagy

– a fővállalkozó, vagy– a tényleges irányítást

végző személy, szervezet, vagy

– akinek a területén a munkavégzés folyik

– Ptk. szerinti fővállalkozó, ennek hiányában:

– a tényleges irányítást végző, vagy a munkahelyért a fő felelősséget viselő személy, szervezet, ha ilyen nincs:

– akinek az érdekében a munkavégzés folyik

Kockázatértékelés

A munkáltatónak rendelkeznie kell kockázatértékeléssel, amelyben köteles minőségileg, illetve szükség esetén mennyiségileg értékelni a munkavállalók egészségét és biztonságát veszélyeztető kockázatokat, különös tekintettel az alkalmazott munkaeszközökre, veszélyes anyagokra és keverékekre, a munkavállalókat érő terhelésekre, valamint a munkahelyek kialakítására.

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés során a munkáltató azonosítja a várható veszélyeket (veszélyforrásokat, veszélyhelyzeteket), valamint a veszélyeztetettek körét, felbecsüli a veszély jellege (baleset, egészségkárosodás) szerint a veszélyeztetettség mértékét.

Mi a veszélyes?Mvt. 87. § 11. Veszélyes: az a létesítmény,

munkaeszköz, anyag/készítmény, munkafolyamat, technológia (beleértve a fizikai, biológiai, kémiai kóroki tényezők expozíciójával járó tevékenységeket is), amelynél a munkavállalók egészsége, testi épsége, biztonsága megfelelő védelem hiányában károsító hatásnak lehet kitéve.

Mi a veszélyes?

• Mvt. 87. § alá tartozik,• rendelet veszélyesnek minősíti (pld.

Vhr. 1/A.),• hatósági felügyelet alá tartozik

(pld. felvonók),• a munkáltató maga veszélyesnek

nyilvánítja

Kockázatértékelés

A kockázatértékelés során az egészségvédelmi határértékkel szabályozott kóroki tényező előfordulása (zaj, rezgés, por, stb.) esetén munkahigiénés vizsgálatokkal kell gondoskodni az expozíció mértékének meghatározásáról.

Kockázatértékelés

A munkáltató a kockázatértékelést, a kockázatkezelést és a megelőző intézkedések meghatározását – eltérő jogszabályi rendelkezés hiányában – a tevékenység megkezdése előtt, azt követően indokolt esetben, de legalább 3 évente köteles elvégezni.

Kockázatértékelés - Indokolt eset

- Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának megváltozása;

- minden olyan, az eredeti tevékenységgel összefüggő változtatást, amelynek eredményeképpen a munkavállalók egészségét, biztonságát meghatározó munkakörülményi tényezők megváltozhattak

Kockázatértékelés – soron kívül

- Az alkalmazott tevékenység, technológia, munkaeszköz, munkavégzés módjának hiányosságával összefüggésben bekövetkezett munkabaleset, fokozott expozíció, illetve foglalkozási megbetegedés fordult elő;

- a kockázatértékelés a külön jogszabályban meghatározott szempontra nem terjedt ki

Kockázatértékelés

A munkáltató a kockázatértékelést követően, annak megállapításait figyelembe véve, a feltárt kockázatok kezelése során határozza meg a védekezés leghatékonyabb módját, a kollektív, műszaki egyéni védelem módozatait, illetve az alkalmazandó szervezési és egészségügyi megelőzési intézkedéseket

Egészségügy

• az alapkövetelményeket a 33/1998. (VI.24.) NM rendelet határozza meg

• a foglalkozási megbetegedéseket eredetük szerint három csoportba sorolhatjuk:

1.Fizikai eredetű2.Kémiai eredetű3.Biológiai eredetű

Fizikai eredetű megbetegedések

• zaj• vibráció• por• túlnyomás• megterhelő fizikai munka• sugárzások• hő- és hidegártalom

HEFOP 3.3.1.

Kémiai eredetű megbetegedések• különböző vegyi anyagok okozhatják: fémek,

szerves oldószerek, mérgező gázok, növényvédő szerek, műanyagok

• a kémiai anyagok bőrön át, a légutakon vagy az emésztőrendszeren keresztül kerülhetnek be a szervezetbe

• bomlástermékeik a tüdőn, veséken keresztül vagy a széklettel, ritkán bőrön át ürülnek ki

• figyelembe kell venni az egyes anyagok együttes hatását is

Biológiai eredetű megbetegedések• olyan fertőzések, melyeket élő kórokozó

idéz elő: baktérium, vírus, gomba, féreg, élősködő

• a fertőzés létrejöttéhez a következő feltételeknek kell teljesülniük:

• megbetegítésre alkalmas kórokozó• a fertőzés terjesztője• fertőzésre fogékony szervezet

HEFOP 3.3.1.

• a fertőzések terjedési útvonala lehet:

• állatról emberre • foglalkozási bőrbetegség• férgek, élősködők okozta megbetegedés

Klórakne egy gyári munkáson

Foglalkozási eredetű dermatitis

Biológiai eredetű megbetegedések

• lefolyásuk szerint lehetnek:• akut vagy heveny• krónikus vagy idült• látens vagy lappangó• karcinogén (tumorképző)• mutagén (kóros sejtelváltozás,

mutáció)

A kórokozók terjedése történhet:

• (1) közvetlen kapcsolat formájában (pl. fertőző váladék kerül az emberi bőrre); (2) levegőn keresztül vagy

• (3) vérrel (pl. rovarcsípés)• a betegséggel szembeni ellenállás lehet

általános vagy specifikus

MUNKAVÉDELMI FELÜGYELET

Magyar munkafelügyeletMagyar munkafelügyelet

O hazánkban nem egységes, hanem feladatai és hatásköre tekintetében osztott:O a munkavédelem területére létrehozott felügyeleti

szerv feladat és hatásköre a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény alapján (Mvt.)

O a foglalkoztatás garanciális tartalmi elemeit rögzítő szabályok betartásának ellenőrzésére a munkaügyi hatóság feladata a munkaügyi ellenőrzésről szóló 1996. évi LXXV. sz. törvény (Met.) alapján

O társhatóságok, párhuzamos hatáskörök

A területi munkavédelmi felügyelőségek ellenőrző tevékenysége

• A munkavégzés tárgyi feltételei, a munkakörnyezet egészséget nem veszélyeztető és biztonságos kialakítása, a létesítés követelményeinek érvényesülése

• A munkafolyamatokra, technológiára, anyagra vonatkozó követelmények teljesülése

• A munkaeszközök üzemeltetése, használata• Az alkalmazás személyi feltételei

Alapvető szervezeti Változások

megyei kormányhivatal szakigazgatási szerve

323/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletNemzeti Munkaügyi HivatalNemzeti Munkaügyi Hivatal

Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Munkavédelmi és Munkaügyi Igazgatóság Főigazgató-helyetteswww.ommf.gov.hu

A Munkavédelmet érintő változások

• Új munkabaleseti jegyzőkönyv csak 2013. 01.01. ???• Nem kell jelenteni a foglalkozás-eü szolgálat igénybe

vételét• Foglalkozási megbetegedés, fokozott expozíció

megyei kormányhivatal• Munkavédelmi képviselő 5 évre • Korm. Rendeletben a munkavédelmi bírság mértéke és

a kiszabás részletes szabályai

A területi munkavédelmi felügyelőségek ellenőrző tevékenysége

• A munkaköröknek és előírásoknak megfelelő egyéni védőeszközök, védőfelszerelések

• Az időszakos felülvizsgálatok • A munkabalesetek, foglalkozási

megbetegedések és fokozott expozíciós esetek kivizsgálása, bejelentése

• A munkáltatók munkavédelemmel kapcsolatos szervezési, szabályozási feladatainak végrehajtása

Munkavédelmi Munkavédelmi ellenőrzési irányelvellenőrzési irányelv

Általános elvekOTájékoztatás, feltárás, megtartás biztosításaOSzolgáltató közhatalomOBizalom – tisztesség - következetességONincs jogkövetés – teljes hatósági szigor

2013. Kiemelt feladat2013. Kiemelt feladat• Nagylétszámú munkáltatók ellenőrzése előzetes

bejelentéssel• Alapos balesetkivizsgálás• Zaj, karrezgés, veszélyes anyag, rákkeltő

expozíció• Ágazat: építőipar, mezőgazdaság, feldolgozó,

bányászat• Biológiai tényezők, villamosság, hideg-meleg• Emelőgépek üzemeltetése

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

• a veszélyeztetés mértéke• a veszélyeztetettek száma• a veszélyeztetés időtartama, ismétlődő jellege• a megsértett jogszabályi előírások száma• a veszélyeztetés várható következményei• a sérülés és az egészségkárosodás mértéke• összehangolási kötelezettséget elmulasztó munkavállalóinak

számának és éves árbevétele vagy mérlegfőösszege• kóroki tényezők határértéke túllépésének mértéke• egyéb mulasztás személyi és tárgyi körülményei

Veszélyeztetés• munkaeszköz, • anyag, • keverék, • munkafolyamat, • munkaszervezés, • technológia – ideértve a fizikai, biológiai,

kémiai kóroki expozícióval járó tevékenységeket is – esetén

a szükséges védelem elmaradása

Közvetlen veszélyeztetés

• a veszélyeztetés térben és időben korlátozódik, tehát

• meghatározott személyt vagy személyeket érint,

• realizálása előreláthatóan rövid időn belül bekövetkezhet

VeszélyeztetésSúlyos veszélyeztetés- amelyet jogszabály annak minősít,

továbbá- amely a baleset, betegség

bekövetkezésének magas valószínűségét jelenti, és

- amelynél a nagymértékű károsodás várható, különösen a súlyos munkabaleset, foglalkozási megbetegedés vagy fokozott expozíció

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

Alapösszeg munkavállalónként 50.000

Normasértések száma szerint 50.000 x 1,5…3

Súlyos veszélyeztetés időtartama szerint (50.000 x 1,5…3) x 1,3 …5

A következmény szerint [(50.000 x 1,5…3) x 1,3 …5] x 1,2 …10

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendeletCsökkentő tényezők:- Automatikusan: Kkv 0,8 x- Mérlegelés:

– munkáltató segíti a tényfeltárást– a munkavállaló szabályszegő magatartása is

közrejátszott– a munkáltató a hatályos munkavédelmi

előírásoknál szigorúbb megelőző intézkedéseket valósít meg

Munkavédelmi bírság mértéke 273/2011. (XII. 20.) Korm. rendelet

Emeli 1,5 x: „visszaeső” (2 éven belül)Emelheti 20%-kal mérlegelési jogkörbenmeghatározott esetekben, pl.:- a munkáltató nem szervezte meg amunkavédelmi képviselő választását olyanesetben, amikor ez kötelező lett volna, vagy- nem biztosította a megválasztottmunkavédelmi képviselő működési feltételeit

Btk.171. § (1) Aki foglalkozása szabályainak

megszegésével más vagy mások életét, testi épségét vagy egészségét gondatlanságból közvetlen veszélynek teszi ki, vagy testi sértést okoz, vétséget követ el és egy évig terjedő szabadságvesztéssel, közérdekű munkával vagy pénzbüntetéssel büntetendő.- 3 évig terjedő szabadságvesztés - maradandó fogyatékosság, súlyos egészségromlás, vagy tömegszerencsétlenség,- 1 – 5 évig terjedő szabadságvesztés - halál,- 2-8 évig terjedő szabadságvesztés - kettőnél több ember halála vagy halálos tömegszerencsétlenség

A munkavédelmi hatóság 2010Ellenőrzések száma összesen 38 281

Közérdekű bejelentés 2 570 Panaszvizsgálat 668 Balesetvizsgálat 1 898 Foglalkozási megbetegedés 420 Fokozott expozíció 203

Ellenőrzött munkáltatók száma 22 169Döntések száma összesen 56 939

A munkavédelmi hatóság 2010

Intézkedések száma összesen 127 254Felfüggesztett munkaeszközök és tevékenységek száma 28 355 - Azonnali intézkedéssel érintett létszám 47 576 fő

3 napon túl gyógyuló munkabalesetekszáma összesen: 19 948Kivizsgált munkabalesetek száma: 1 898Súlyos munkabalesetek száma 173

Ebből halálos munkabalesetek száma 95

Összes munkabaleset

Összes halálos munkabaleset

Komoly gondNémi gond

Semmi gondot nem okoz

% vállalkozások, EU27 és Magyarország

53

5

44

6

3822

36

530

618

318

2

26

20

35

20

41

4022

17

31

2019

7

19

3

20

74

21

73

2037 41

77

38

7362

89

62

94

0

10

20

30

40

50

60

70

80

90

100

Balesetek MSD Stressz Veszélyesanyagok

Zaj ésrezgés

Erőszak Zaklatás

CSAK A SZERENCSÉN MÚLT…

CSAK A SZERENCSÉN MÚLT…

ÉS SZERENCSE NÉLKÜL

NEMZETKÖZI KITEKINTÉSJÓ GYAKORLATOK

JÓ GYAKORLATOKA Szállítási Dolgozók Nemzetközi Szövetsége

kampánya - kevesebb és kisebb csomaggal:• könnyebb az utazás – gondoljunk csak a

járdaszegélyekre, az aluljárók lépcsőire, a közlekedési eszközök peronjaira;

• kevesebb megterheléssel jár a repülőtéri rakodómunkások számára;

• kisebb a repülőgépek és más közlekedési eszközök károsanyag-kibocsátása.

JÓ GYAKORLATOK• Magyarországon évente 30-40 ezer új

stroke-os eset fordul elő és 18 ezren halnak meg szélütés következtében. Minden negyedik eset 60 év alatti embert érint.

• A nem kezelt stroke egyetlen órájában az agy 3 és fél évet öregszik, minden percben 2 millió idegsejt pusztul el, az elveszített idegpályák hossza óránként kb. 700 km.

Stroke felismerése• Mosolyogjon vagy mutassa a fogait!

Arcának egyik fele ernyedt vagy aszimmetrikus?• Emelje fel vízszintesig mindkét karját!

Lehanyatlik az egyik keze?• Ismételgessen egy egyszerű mondatot!

Összefolynak a szavai? Helytelenül ismétel?• Öltse ki a nyelvét!

Nyelve egyik vagy másik oldalán kitér?

SÚLYOS MUNKABALESET

- Felügyelet nélküli munkavégzés előzetes oktatás nélkül,- Védőburkolat hiánya8000 £ bírság2500 £ eljárási ktg.

JÓ GYAKORLATOK

Egyszerű módszer Nagy-Britanniából, ismeretterjesztő füzet, olvasási nehézségekkel küzdők számára

JÓ GYAKORLATOK

A munkavédelmi törvényről

Ez a kiadvány tájékoztató a munkavédelmi törvényről.

A törvény célja:• Megelőzni a

munkabaleseteket.

JÓ GYAKORLATOK

A törvény célja:• Megelőzni a

foglalkozási megbetegedéseket.

A törvény előírja, hogy• minden

munkavállalónak joga van biztonságos munkahelyhez

JÓ GYAKORLATOK

A törvény előírja, hogy• a munkáltatónak

őriznie kell a munkahelyi biztonságod,

• a Te közreműködéseddel

Ezt hívjuk Ezt hívjuk munkavédelemnek.munkavédelemnek.

JÓ GYAKORLATOK

Több mint 30.000 gazdálkodó csatlakozott a kampányhoz!

Kis, gyakorlati lépések, hogy a gazdaság biztonságosabb legyen.

2010-ben a mezőgazdaság vált a legveszélyesebb ágazattá 38 halálesettel. Make the promise!

JÓ GYAKORLATOK