a német energiafordulat...a stratégia sikeresnek bizonyul: németország energiaszükséglete 1990...
TRANSCRIPT
A német energiafordulat
A német energiafordulatA német energiaellátás átalakítása
Örülünk, hogy Németország egyik legfontosabb jövőbeli projektjéről, mégpedig az energia-
fordulatról szeretnének tájékoztatást kapni.
Elhatároztuk, hogy Németország energiaellátását alapvetően megújuló energiaforrásokra
állítjuk át. Célunk ezzel az is, hogy minél hatékonyabban bánjunk az energiával. Németország
így nagyban hozzájárul az éghajlat védelméhez is.
Az energiafordulat a mi válaszunk a következő kérdésre: Hogyan tudjuk az energiaellátást
biztonságosan, alacsonyabb áron és fenntarthatóan biztosítani? Mivel ez egy egyedülálló
lehetőség Németország gazdasága számára, valószínűleg új üzleti szektorokat nyit majd meg,
felpezsdíti az innovációt, munkalehetőséget teremt és támogatja a növekedést. Ezzel egyidő-
ben pedig az energiafordulat segítségével önállóbb lesz a külföldről érkező olaj- és gázimport-
tal szemben.
A német energiafordulat
Kedves Látogatók!
1971A szövetségi kormány jóváhagyja az első környezetvédelmi programot.
02 | A német energiafordulat
© iS
tock
/Silv
iaJa
nsen
x©
Pau
l Lan
groc
k
Mire jó ez a kiállítás? A német szövetségi kormány neve már nem-
zetközi szinten is többször felmerült az energiafordulattal kapcso-
latban. Az érdeklődés olyan nagy, hogy az „Energiewende“ kifejezés
már számos más nyelven is bevett fordulat lett a világon, ami nagy
örömünkre szolgál.
Ezzel egyidejűleg sokak számára meglepetés volt, mekkora dimenzió-
jú projekt is az energiafordulat, és, hány aspektus kapcsolódik ehhez.
Pontosan ezeket a sokszínű feladatokat és kihívásokat szeretnénk
bemutatni a kiállítás keretén belül.
A kiállítás azt is megmutatja, hogy az energiafordulat nem egyik nap-
ról a másikra történik. Lépésről lépésre valósítjuk meg ezt 2050-ig,
aminek során világos, tudatos célokat, és egy pontos menetrendet
követünk.
Az energiafordulat komoly nemzetközi keretek között jön létre.
Intenzív eszmecserére törekszünk mind az európai szomszédaink-
kal, mind a nemzetközi partnereinkkel, és országhatárokon átívelő
együttműködést és megoldásokat keresünk. Hiszen ahhoz, hogy
a szén-dioxid-kibocsátást nemzetközi szinten csökkenthessük, hogy
a további globális felmelegedést megállítsuk és, hogy egy biztonságos,
fenntartható és megfizethető energiaellátást építhessünk ki, közös
megoldásokra van szükségünk.
Németország az energiafordulattal nagyon komolyan veszi felelős-
ségét a bolygó, és annak lakóival szemben. Arra kérjük Önöket, hogy
kövessék figyelemmel és érdeklődéssel a német energiafordulatot!
Ehhez pedig jó szórakozást és gyümölcsöző eszmecserét kívánunk!
1972Penzbergben, a délnémet kisvárosban, létrejön Németország egyik első napelemtelepe.
A német energiafordulat | 03
© d
pa/W
este
nd61
/Wer
ner D
iete
r
Ha hatékonyan bánunk a villamos energiával, hőenergiával és az üzemanyaggal, pénzt taka-
rítunk meg, növeljük az ellátás biztonságát és védjük környezetünket. Németország energia-
hordozóinak nagy részét importálja. A 70-es évekbeli 50 %-ról mára csaknem 70 %-ra nőtt
az össz-energiaszükségletnek az az értéke, amelyet importból fedez. Az energiahatékonyság
pontosan ezért is alapvető pillére az energiafordulatnak, a megújuló energiaforrások használa-
tának kiterjesztésével együtt.
Az energiahasználat hatékonysága iránti tudatosság az elmúlt évtizedekben egyre nőtt Né-
metországban. Ennek egyik fontos kiváltó oka volt az 1973-as nemzetközi olajválság, amely
rámutatott Németország fosszilis tüzelőanyagoktól való függőségére. Ennek következtében
az akkori szövetségi kormány energiatakarékosságról szóló tájékoztató kampányt kezdemé-
nyezett, és sebességkorlátozást vezetett be az autópályákon. Azóta már számos más törvényt is
jóváhagytak, és energiahatékonysággal kapcsolatos intézkedéseket is foganatosítottak. Minde-
zekre három tényező jellemző: célzott támogatás, információ és tanácsadás, úgy, mint kötelező
erejű kötelezettségek az energiafogyasztás csökkentése érdekében.
Energiahatékonyság
Megtakarítani, és hatékonyab-ban használni az energiát
1973A jom kippuri háború (1973. október) nemzetközi olajválsághoz vezetett. Németország
országos szinten négy autómentes vasárnapot rendel el, hogy energiát takarítson meg.
04 | A német energiafordulat
© d
pa/J
örg
Car
sten
sen
© d
pa/W
este
nd61
/Wer
ner D
iete
r
A stratégia sikeresnek bizonyul: Németország energiaszükséglete 1990
óta csökken, ezzel szemben a bruttó hazai termék (GDP) értéke egyér-
telmű növekedést mutat. Ezáltal a német ipar több, mint 10 %-kal
kevesebb energiával gazdálkodik, ezzel szemben megkétszerezte a
gazdasági teljesítményét. A magánháztartások és a vállalkozások is
hatékonyabban bánnak az energiával a technológiai előrelépéseknek
köszönhetően. A modern háztartási gépek akár 75 %-kal is kevesebb
áramot fogyasztanak, mint 15 évvel ezelőtt. Ezen túl azzal is energiát
tudunk megtakarítani, ha változtatunk a mindennapi szokásainkon.
Pontosan ezért országos szinten több tízezer energia-tanácsadó nyújt
segítséget azzal, hogy felvilágosítja a bérlőket, háztulajdonosokat és
vállalkozásokat az energiaellenőrzés adta megtakarítások lehetőségé-
ről, vagy az állami támogatási programokról.
Az Európai Unió összes tagállama beleegyezett, hogy 2020-ig a prime-
renergia-fogyasztását 20 %-kal, majd 2030-ig legalább 27 %-kal csök-
kenti. Németország is célul tűzte ki, hogy a primerenergia-fogyasztá-
sát 2020-ig szintén 20 %-kal csökkenti, és 2014 decemberében nemzeti
energiahatékonysági akciótervvel erősítette meg ezirányú törekvését.
A magánháztartásokra, iparra, kereskedelemre és közlekedésre
irányuló célzott intézkedések segítségével 2020-ig évente 1,5 %-kal
csökken majd az energiafogyasztás.
„A legjobb a nem elfogyasztott kilowattóra“Angela Merkel, német szövetségi kancellár
1990 2015
Az energiahatékonyság jelentősen megnövekedettegy gigajoule energiával ennyit lehet kigazdálkodni
1 GJ 1 GJ129,30 €
205,50 €
+63%
A német energiafordulat | 05
Ahol Németország takarékoskodni szeretnemegtakarítási célok a primerenergia-fogyasztásra vonatkozóan
2008-hoz képest
A gazdaság nő, az energiafogyasztás csökkena GDP és a primerenergia-fogyasztás változása
GDP milliárd EUR-ban Ø +1,4 %/1990 óta
PEC petajoule-banØ -0,5 %/1990 óta2020 2050 2015-ben
elért
-20% -50% -7,6%
1990
1.959 15.152
2000
14.7712.359
2015
13.293
2.783
Az energiafordulat sikere attól is függ, hogy az épületek fűtéséhez, a helyiségek hűtéséhez és
a melegvízhez szükséges energiaszükségletet sikerül-e lecsökkenteni. És attól is, mennyire
képesek a megújuló energiaforrások a fennmaradó szükségletet kielégíteni. Hiszen a fűtési
ágazat a német energiafogyasztás több, mint felét teszi ki. Ennek közel két harmadát 40 millió
magánháztartásban fogyasztják fűtés és melegvíz-ellátás céljából.
Hőenergia
Jó meleg, megújuló és hatékony
1975Az energiabiztosításról szóló törvény magasabb energiatartalékokat és sebességkorlátozást ír elő
a német utakon. A szövetségi kormány tájékoztatási kampányt indít az energiatakarékosságról.
Hőenergia-szükséglet csökkentésemegtakarítási célok az épületek hőenergia-fogyasztására
vonatkozóan
1.944 petajouleenergiát fogyasztottak hozzávetőlegesen 40 millió német háztartásban
a 2013-as évben fűtésre és melegvízre.
2020 2015-ben elért
2020 2015-ben elért
-20% 14% 13,2%-11,1%
Ez átszámítva
56 milliárd liter földolaj
a német légi közlekedés éves energiaszükségletének
ötszöröse
Svédország energiaszükséglete
hőenergia-szükséglet(2008-hoz képest)
Megújuló energiaforrások aránya a hőenergia-szükségletben
06 | A német energiafordulat
© d
pa/J
acob
s U
nive
rsit
y Br
emen
© d
pa
Ezért szeretné a német szövetségi kormány az épületek primerenergia-
szükségletét olaj és gáz tekintetében 2050-ig 80 %-kal csökkenteni.
Ehhez jelentősen meg kell növelni az épületek energiahatékonyságát
és a megújuló energiaforrások arányát a fűtési és hűtési szektorban.
2020-ig a megújuló energiaforrásoknak kellene a fűtési és hűtési
szektorban felhasznált energia 14 %-át fedeznie. Németország ezzel
európai célokat is megvalósít: Az EU aktuális, az épületek energiatel-
jesítményéről szóló irányelve előírja, hogy 2021-től minden újépítésű
házat Európában közel nulla energiafelhasználású épületnek, azaz
nagyon alacsony energiafogyasztású háznak kell tervezni.
Az épületekben rejlő energiapotenciált Németország már korán
felismerte. Már 1978-ban az akkori szövetségi kormány az olajválság
hatására jóváhagyta az első energiatakarékosságról szóló törvényt, és
ehhez kapcsolódóan az első hőhatás elleni védelemről szóló rendele-
tet. Ezeket az előírásokat folyamatosan módosították és a technológiai
előrelépésekhez igazították. 2009 óta a megújuló energiaforrásokról
és hőenergiáról szóló törvény értelmében minden újonnan épített ház
energiaszükségletének egy részét megújuló energiaforrásokból kell
ellátni. Ez például napenergiával táplált gáz- vagy olajfűtéssel, vagy
olyan fűtőberendezéssel oldható meg, amely kizárólagosan megújuló
energiaforrásokra épül, mint például a hőszivattyú vagy a pelletfűtés.
Németország összes lakóépületének 70 %-a 35 évnél öregebb. Tehát,
még az első hőhatás elleni védelemről szóló rendelet idején épül-
tek. Ennek megfelelően számos épület nincs rendesen szigetelve, és
gyakran elöregedett kazánokkal és fosszilis energiahordozókkal, mint
például olaj vagy gáz, fűtik őket. Egy átlagos német háztartás fűtőe-
nergia-szükséglete évente körülbelül 145 kilowattóra négyzetméte-
renként, ez átlagosan 14,5 liter földolajnak felel meg. Nagy energiaha-
tékonyságú újépítésű házak ennek a tizedét fogyasztják csupán. A már
meglévő épületekben pedig az energetikai felújításnak és a megújuló
energiaforrásokra történő átállásnak köszönhetően a primerener-
gia-szükséglet akár 80%-kal is csökkenthető. Ehhez a külső térelhatá-
rolók jobb szigetelésére, az építőelemek megújítására, a hűtési és fűtési
rendszer modernizációjára, és optimalizált felújítási technológiára
van szükség. Egyedül a 2015-ös évben körülbelül 53 milliárd eurót
fektettek az energetikai felújításokba. A szövetségi kormány alacsony
kamatlábú hitellel és különböző támogatási formákkal segíti ezeket az
energetikai felújításokat.
Különösen fontos a régi fűtőberendezések cseréje és az átállás a fosz-
szilis energiahordozókról a megújuló energiaforrásokra. 1975-ben
Németországban még csaknem a lakások felét olajjal fűtötték, ez mára
már egy harmadára csökkent. A mintegy 650.000 új fűtőberendezés,
amelyet 2013-ban építettek be, jelentős része (77 %) földgázra és meg-
újuló energiaforrásokra épül (18 %). Napenergiával működő berende-
zések, biomasszafűtés vagy hőszivattyú, amely a környezeti hőener-
giát hasznosítja, csaknem 12 %-át fedezi a fűtőenergia-szükségletnek.
Azért, hogy az átállás még gyorsabban menjen, 2000 óta a szövetségi
kormány támogatja a fűtési rendszerek megújítását.
1977A hőhatás elleni védelemről szóló rendelettel a szövetségi kormány először
foganatosít intézkedéseket az épületek energiahatékonyságával kapcsolatban.
Az épületek energiafogyasztásának nagyságaennek aránya a németországi összfogyasztáshoz képest
Az újépítésű házak ennek csak egy tizedét fogyasztjákéves fűtési fogyasztás fűtőolaj literben számolva négyzetméterenként
különböző épülettípusok lakóterülete
37,6 %épületekben
29,5 %fűtés
5,5 %melegvíz-
ellátás
2,6 %világítás
1,5 literpasszív ház
15–20 liternem felújított régi épület
7 liter újépítésű ház
5–10 literfelújított régi épület
A német energiafordulat | 07
1979/1980Az Irak-iráni háború kiváltotta a második
nemzetközi olajválságot.
1984Az Enercorn vállalkozás kifejleszti az első
modern szélerőmű-sorozatot Németországban.
„Elkezdődött az olajkorszak vége.“Dieter Zetsche, Daimler AG elnöke
© d
pa/P
aul Z
inke
n
08 Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky
Mobilitás
Árammal közlekedni
Németországban a gépjárművek a legfontosabb exporttermékek,
a szektor több, mint 750.000 embert foglalkoztat és ezáltal az egyik leg-
nagyobb munkaadó. Mindazonáltal a közlekedési szektor a legnagyobb
energiafelhasználók közé is tartozik. A német végsőenergia-felhaszná-
lás egy harmadát teszi ki. Pontosan ezért a szövetségi kormány minden
erejével azon van, hogy ezt a fogyasztást csökkentse.
Az első sikerek már kézzel foghatók: Az áru- és személyszállítás forgal-
mának éves értéke kilométerben mérve 1990 és 2013 között megkét-
szereződött, míg a fogyasztás ugyanebben az időszakban csak 9 %-kal
emelkedett.
Azért, hogy még több energiát takarítsanak meg, Németország számára
nagyon fontos a hatékony gépjármű-technológia, és a közúti járművek
fokozatos átállása elektromos járművekre. Mindenekelőtt személygép-
járművek, a belvárosi szállításban használatos haszongépjárművek,
a tömegközlekedésben részt vevő járművek, úgy mint a motorgép-
járművek azok, amelyeket ez a változás érint. 2020-ig Németország
nemzetközileg is vezető szerepet fog játszani az elektromos mobilitás
területén. Ezért is támogatja a szövetségi kormány számos programmal
a piac és technológia fejlesztését.
A tüzelőanyag-cellákkal ellátott járművek potenciális lehetőségként
szolgálnak az akkumulátorral működtetett elektromos járművek mel-
lett. 1,4 milliárd euró állami támogatást fektettek 2016-ig a hidrogén
és tüzelőanyag-cellák projektjeibe. Néhány német nagyvárosban már
hidrogénhajtású hibridbuszok működnek a tömegközlekedésben.
A környezetbarát meghajtás mellett az új mobilitási koncepciók is egyre
jelentősebbek lesznek, mint például a carsharing. Azáltal, hogy több
személy osztozik egy gépjárművön, tehermentesül a közúti forgalom
és csökken a károsanyag-kibocsátás. Németországban mára már több,
mint 1,2 millió felhasználót regisztráltak 150 carsharing szolgáltatónál.
1986A csernobili (Ukrajna) atomerőműben súlyos reaktorbaleset következik be.
Létrejön a környezetért, környezetvédelemért és reaktorbiztonságért
felelős szövetségi minisztérium.
1986Útra kel az első engedélyezett, napelemmel
működő jármű Németországban.
elektromobilitás kiépítése
2020-ig
Németország céljai, és előrelépések a közlekedési szektorban
A végsőenergia-felhasználás csökkentése elektromobilitás kiépítése
2015-re elért
2020 (2005-höz képest)-10%
+1%
1 millió gépjármű
elektromobilitás
2015
25 000 elektromobil
130 400 hibridautó
+az energiahatékonyság növelése
Mennyi energiára van szükségünk 100 km megtételéhez?
100 km
201335,6 megajoule
1990
100 km66,1 megajoule
Németország
2015
61,5 millió gépjárművet
engedélyeztek Németországban
80,9 millió ember él
Németországban
A német energiafordulat | 09
A megújuló energiaforrások kiépítése az energiahatékonyság mellett az energiafordulat
központi pillére. A helyi környezetbarát energiahordozók a szél, a nap, a vízerő, a biomassza és
a geotermikus energia. Ezek teszik Németországot függetlenebbé a fosszilis tüzelőanyagoktól,
és nagyban hozzájárulnak az éghajlatváltozás hatásainak enyhítéséhez.
A villamosenergia-szektorban a legelterjedtebb a megújuló energiaforrások használata: 2014
óta a megújuló energiaforrások a legfontosabbak a német villamosenergia-mixben. A német
fogyaszás egy harmadát teszik ki, ami 10 évvel ezelőtt csak 9 % volt. A siker a célzott támoga-
tásban keresendő. 1991-ben kezdődött a megújuló energiahordozók előnyben részesítéséről
szóló törvénnyel, amely előírt egy fix összegű pénzbeli juttatást és átvételi kötelezettséget
abból a célból kifolyólag, hogy megnyissa a piacot az új technológiák előtt. 2000-ben ezt
követte a megújuló energiaforrásokról szóló törvény, amelynek három központi eleme volt:
garantált átvételi árak a különböző technológiák tekintetében, elsődleges hálózati integráció
és a felmerülő többletköltség elosztása egy felosztó-kirovó rendszer segítségével a villamose-
nergia-felhasználók között.
Megújuló energiaforrások
Szélenergiából és napenergiából nyert áram
1987Létrejön az első német szélpark. A Westküste elnevezésű
szélparkban 30 berendezés termel áramot.
Megújuló energiaforrások a villamosenergia-mix legfontosabb energiahordozóimegújuló energiaforrások részesedése a bruttó villamosenergia-fogyasztásban
Szélenergiából nyerik a legtöbb megújuló energiából származó áramotmegújuló energiaforrások összteljesítményének elemei 2015-ben
3,4%
6,2%
17,0%
31,6%
1990
2000
2010
2015
szélenergia
42,3%
biomassza
26,8%
napelem
20,7%vízenergia
10,1%
© a
leo
sola
r AG
/Flo
Hag
ena
10 | A német energiafordulat
A megújuló energiaforrásokról szóló törvény hatályba lépése óta folya-
matosan nőtt az éves befektetések száma elsősorban az új szélparkokba,
fotovoltaikus létesítményekbe, faerőművekbe, de a biogáz-létesítmé-
nyekbe is. A nagy kereslet hatására új gazdasági ág jött létre, amely
egyedül Németországban több, mint 330.000 új munkahelyet teremtett.
Ez pedig ösztönzőleg hatott a megújuló energiát hasznosító létesítmé-
nyek tömeges előállítására, aminek okán az ilyen létesítmények ára
nemzetközi szinten is érezhetően csökkent. 2014-ben így egy nape-
lem modul 75 %-kal olcsóbb volt, mint 5 évvel azelőtt. 2000-ben egy
kilowattóra napenergia nagyjából 50 eurócentbe került, mára ez 7-12
centre csökkent. A napenergia, annak ellenére, hogy Közép-Európában
errefelé mérsékelt napsugárzás jellemző, az egyik legfontosabb áram-
forrássá vált. A fotovoltaikus modulok mára már több, mint 20 %-át
teszik ki a megújuló energiaforrásokból származó villamos energiának.
A jelenleg legfontosabb megújuló energiából nyert áramforrás a szél-
energia. A szélerőművekből származó villamos energia átlagosan már
csak 4,7-8,4 eurócentbe kerül kilowattóránként.
Németország számára a kihívást az jelenti, hogy a szél- és napenergia
felhasználását úgy építse ki, hogy megfizethető maradjon és hozzájá-
ruljon az ellátás biztonságához. Éppen ezért a szövetségi kormány felül-
vizsgálta a villamosenergia-szektor számára nyújtott megújuló energi-
áról szóló támogatást. A kiépítés a költséghatékony szél- és napenergiát
hasznosító technológiákra vonatkozik. Az egyes technológiák számára
létrehozott éves kiépítési folyosók leegyszerűsítik a tervezést és a meg-
valósítást is. A megújuló energiát hasznosító létesítmények üzemelte-
tőinek fokozatosan kell értékesíteniük az előállított villamos energiát
a piacon, mint ahogyan azt más erőművek is teszik. Így nagyobb fele-
lősséget vállalnak az energiaellátó-rendszerért. 2017-től életbe lép egy
technológiaspecifikus támogatási rendszer minden olyan létesítmény
számára, amely több, mint 750 kW villamos energiát termel. Ez az éves
bővítés csaknem 80 %-át érinti, amely regionálisan változik. Mindenütt,
ahol hiányos a villamosenergia-hálózat, a kiírt mennyiség is kevesebb.
Ezen intézkedéseknek köszönhetően a megújuló energiaforrások siker-
története a villamosenergia-szektorban is folytatódik.
1990A szövetségi kormány „1000-tető” programot kezdeményez a
napelem modulok támogatására. Kelet- és Nyugat-Németország
egyesül. Az Intergovernmental Panel on Climate Change (IPCC)
publikálja első jelentését a globális éghajlatról.
1991A megújuló energiahordozók előnyben részesítéséről szóló törvény arra
kötelezi az összes német energiaellátót, hogy vegyen át megújuló ener-
giából származó villamos energiát, forgalmazza azt, és csatlakoztassa be
a közhálózatba.
Megújuló energiaforrások segítik az energiatermelést és az éghajlatváltozás elleni küzdelmet 2015-ös mutatószámok
156 millió tonnányiCO2-ekvivalenst kerül így el
Új-Zéland, Portugália és Lettország 2013-as üvegházhatást okozó gázok kibocsátását mutató kombinált értékének felel meg.
~ 1,6 millióa megújuló energiaforrásokról szóló törvény értelmében támogatott villamos energiát szolgáltató létesítmények
196,2 terawattóravillamosenergia-előállítás
Ukrajna teljes energiatermelésének felel meg
© d
pa A német energiafordulat | 11
Nem, az energiafordulat arról is gondoskodik, hogy az energia a jövőben is megfizethető ma-
radjon. A két pillér, a megújuló energiaforrások kiépítése és az energiahatékonyság, csökken-
teni próbálja az energiaimporttól való függőséget, növeli az ellátás biztonságát és jövedelmező
beruházásokat tesz lehetővé Németország területén.
Az elmúlt évtizedben nagyon megnőtt a nyersolaj ára. Már 2014-ben is csaknem kétszer olyan
drága volt a fűtőolaj, mint 10 évvel ezelőtt. Ennek egyik következménye, hogy az elmúlt évszá-
zad végére a német állampolgárok a teljes fogyasztásukra szánt kiadások kevesebb, mint 6 %-át
költötték kizárólag energiára, és 2013-ra ez már a 8 %-ot is meghaladta.
Költségek
„Nem túl drága az energiafordulat a német polgárok számára?“
1992Az ENSZ Rióban tartott Környezet és Fejlődés Világkonferenciája
elfogadja a „Fenntarható Fejlődés“ stratégiát.
Egy család energiára fordított kiadása havonta2003 és 2013 havi kiadásainak összehasonlítása
üzemanyag
főzés
világítás és áram
üzemanyag
fűtés és melegvíz fűtés és melegvíz
főzés
világítás és áram
2003 2013
96
23
41
100
66
10
22
78
260euro
176euro
12 | A német energiafordulat
© d
pa/P
hilip
p D
imit
ri©
dpa
/McP
HO
TO‘s
Ez stimmel: Az energiafordulat projekt kezdeti költségekkel jár.
Milliárdokat kell ahhoz befektetni, hogy új energia-infrastruktúrát
lehessen kiépíteni és, hogy meg lehessen valósítani a hatékonysági
intézkedéseket. Így a megújuló energiaforrások kiépítése hozzájárult
ahhoz, hogy a németországi magánháztartások átlagos villamosener-
gia-kiadása megemelkedett az elmúlt években. 2007-ben a polgárok
átlagosan 21 eurócentet fizettek kilowattóránként, ez ma 29 eurócent.
Minden egyes kilowattóra árammal a polgárok részt vállalnak a meg-
újuló energia kiépítésében az úgynevezett megújuló energiaforrá-
sokról szóló törvényben megszabott hozzájárulás (EEG-hozzájárulás)
által. Ez ma pontosan 6,9 eurócent. Ami a lakosságnak azonban igazán
számít, az a pénzügyi tényezők összjátékától függ. A villamos energia
tőzsdei ára komolyan csökkent. Ez onnan ered, hogy folyamatosan nő
a megújuló energiaforrásokból előállított energia mennyisége, ame-
lyet az energiatőzsdén értékesíthetnek. Ha mindkét pénzügyi elemet,
az EEG-hozzájárulást és a villamos energia tőzsdei árát is összevetjük,
akkor ez a mutató négy éve csökkenő tendenciát mutat. A magán-
háztartások átlagos áramköltsége ezért ugyanebben az időszakban
változatlan maradt.
A lakosság számára az is fontos, hogy a német gazdaság ne legyen túl-
terhelt. A magas energiaköltségek a felhasználók számára kikalkulált
termékárakban is megmutatkoznak, és befolyással bírnak a vállalatok
versenyképességére. Ebből az okból kifolyólag a különösen energia-
igényes vállalkozásokat mentesítették az EEG-hozzájárulás fizetése
alól. Ez a könnyítés azzal a feltétellel jár, hogy ezen vállalkozásoknak
intenzívebben kell befektetniük az energiahatékonyságba.
1994Piacra kerül Európa első sorozatgyártásban
készült elektromobilja.
1995Berlinben megrendezésre kerül az első Nemzetközi Éghajlatváltozási
Konferencia. Megkezdődnek a tárgyalások az üvegházhatású gázok
kibocsátásának globális csökkentéséről.
A német háztartások energiára fordított kiadása havonta2013-as év kiadásai milliárd euróban
üzemanyag
fűtés és melegvíz
főzés
világítás és áram€ 127,4
47,0
11,4
20,2
48,8
A német energiafordulat | 13
© d
pa/J
ens
Bütt
ner
Az éghajlatváltozás elleni küzdelem és az energiafordulat egymásnak kölcsönös feltételei. Közös
cél, hogy fenntartható módon határokat szabjanak a klímaváltozás emberre, természetre és gazda-
ságra gyakorolt hatásainak. Az éghajlatváltozással foglalkozó kormányközi munkacsoport (IPCC)
számításai szerint a Föld hőmérséklete legfeljebb 2 Celsius-fokkal emelkedhet meg az iparosodás
előtti időszakhoz képest. Pontosan ezért kerülhet a légkörbe csupán egy bizonyos mennyiségű
üvegházhatású gáz is. Mivel ennek 65 %-a már a légkörben található, nagyívű nemzetközi és nem-
zeti intézkedések szükségeltetnek az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére.
A szén-dioxidnak van a legnagyobb hatása az éghajlatváltozásra, ami mindenekelőtt a fosszilis
tüzelőanyagok égetésével szabadul fel. Németországi és nemzetközi szinten is az üvegházhatá-
sú gázok több, mint egy harmada az erőművekből származik. Az éghajlatsemleges forrásokra
történő átállás és a megújuló energiaforrások éppen ezért az éghajlatvédelem központi elemei.
Éghajlatváltozás elleni védelem
Üvegházhatású gázok csökkentése
1996Európa elhatározza, hogy megnyitja az eddig nemzeti és bizonyos felségterületekre
korlátozott villamosenergia- és gázpiacait. Az Európai Bizottság nyilvánosságra
hozza az első közös európai stratégiát a megújuló energiák terjesztéséről.
Éghajlatváltozási célkitűzések és előrelépésekaz üvegházhatást okozó gázok tervezett és elért csökkentése
Hol jönnek létre üvegházhatást okozó gázok? Minden mérőszám CO2-ekvivalens millió tonnában, 2014
energiagazdaság
háztartások
közlekedés
kisipar, kereskedelem, szolgáltatások
ipar
mezőgazdaság
egyéb
NémetországEurópa (EU-28)
cél 2020
elért 2014
cél 2020
elért 2014
358
902 millió tonna
84160351817312...
min.
-40% -27,7% -20% -24,4%
14 | A német energiafordulat
© d
pa/L
uftb
ild B
ertr
am©
dpa
/MiS
Németország már 1997-ben, a Kiótói Jegyzőkönyv aláírásával
kötelezte magát, hogy 1990-hez képest 2012-ig 21 %-kal csökkenti
az üvegházhatású gázok kibocsátását. Azóta jelentős előrelépések
történtek, 2014-ben a megvalósított csökkentés már elérte a 27,7 %-ot.
Ahhoz, hogy egy milliárd eurót kigazdálkodjanak, a németországi
vállalkozások ma már csak fele annyi üvegházhatású gázt termelnek,
mint 1990-ben.
2020-ig Németország további jelentős erőfeszítéseket fog tenni, és
csökkenteni fogja az üvegházhatású gázok kibocsátását országosan
legalább 40 %-kal. 1990-hez képest 2050-ig akár 80-95 %-kal is csök-
kenhet a kibocsátás. Ezek a nemzeti csökkentésre vonatkozó célok
európai és nemzetközi éghajlatpolitikai intézkedésekre épülnek: Az
EU állam- és kormányelnökei elhatározták, hogy 2020-ig az üvegház-
hatású gázok kibocsátását 20 %-kal, 2030-ig pedig legalább 40 %-kal
csökkentik. Nemzetközi szinten 195 állam fogadta el 2015 decemberé-
ben a Párizsi Egyezményt. Ezek az országok a saját éghajlatvédelemre
vonatkozó célkitűzéseikkel egyetemben még ebben az évszázadban
megpróbálják 2 Celsius-fok alá szorítani a globális felmelegedést.
Az európai éghajlatvédelem egyik központi eszköze a kibocsátás-
kereskedelem, amely szigorúan megszabja a résztvevők számára
az összes károsanyag-kibocsátás felső határát. Ez kötelező érvényű
a nagy üvegházhatást okozó államok számára, és az energiagazdaság-
ból és iparból származó CO2-kibocsátás nagy részét magában foglalja.
Minden tonna üvegházhatású gázért a vállalkozásoknak a megfelelő
mennyiségről kibocsátási egységgel kell rendelkeznie. Amennyiben
ez a mennyiség nem elég, kibocsátási egységeket vásárolhatnak, vagy
éghajlatkímélő technológiákba fektethetnek be. Így ott csökkentik
a CO2-emissziót, ahol ez a legelőnyösebben megy. 2030-ig a kibocsátás-
kereskedelem által legjobban érintett szektorokban 43 %-kal kevesebb
üvegházhatású gázt kellene kibocsátani 2005-höz képest.
Azért, hogy Németország elérhesse a csökkentési célkitűzéseit, a szö-
vetségi kormány elfogadta az „Aktionsprogramm Klimaschutz 2020”
(Akcióprogram Éghajlatvédelem 2020) és a „Klimaschutzplan 2050”
(Éghajlatvédelmi terv 2050) című dokumentumokat. Az akcióprogram
különböző intezkedéseket foglal magában az energiahatékonyság
növelésével, és a közlekedés, ipar és mezőgazdaság éghajlatkímélőbb
fejlesztésével kapcsolatban. Az éghajlatvédelmi tervbe az egyes szek-
torokat, mint például az energiagazdaságot vagy ipart célzó hosszútá-
vú CO2-csökkentési célok kerültek bele.
1997Elfogadják a Kiotói Jegyzőkönyet az üvegházhatású gázok nemzetközi
szintű csökkentése érdekében. 191 állam ratifikálta azóta a megállapodást.
Hogyan csökkentette Németország az üvegházhatású gázok kibocsátását?Minden mutatószám CO2-ekvivalensben millió tonnában
19901.250
19951.121
20001.046
2005994
2010910
2014902
Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky | 15
© iS
tock
/ qu
erbe
et
Németországban a villamosenergia-termelés végett használt atomenergia évtizedeken át
heves vitákat szított. Sokak számára nehezen megbecsülhető a technológiai kockázat, és ezért
tartanak a reaktorszerencsétlenség embert, természetet és környezetet is érintő lehetséges
következményeitől. A csernobili (Ukrajna) szerencsétlenség, amelynek során Németország
bizonyos részei is szennyezettek lettek, pontosan ezeket a félelmeket igazolta be. 2000-ben
a szövetségi kormány elhatározta, hogy a villamosenergia-előállítás területén teljes körűen
kiszáll az atomenergia használatából, és átáll a megújuló energiaforrásokra. Az erőművek
üzemeltetőivel közösen kötött megállapodás megszabta a fennálló létesítmények működési
idejének hatályát, és megtiltotta az új erőművek létesítését.
2010-ben ezt a szabályozást módosították. A még működő erőművek hosszabb működési ha-
táridőt kaptak, hogy hídként szolgálhassanak, amíg teljesen befejeződik az átállás a megújuló
energiaforrásokra. A 2011 márciusában bekövetkezett fukusimai reaktorszerencsétlenség után
azonban a szövetségi kormány visszavonta ezen rendelkezését.
Atomenergia
Az atomenergia elhagyása
1998Németország törvényt hoz a villamosenergia- és
gázpiacának megnyitásáról.
Fukusima
2000 2005 2010 2015 2020
43%
nov.
200
3
máj
. 200
5
aug.
201
1
máj
. 201
5
dec.
201
7
dec.
201
9
dec.
202
1
dec.
202
257%
Mikor állítják le az atomerőműveket?A német atomerőművek 2022 végéig tervezett teljesítménycsökkentése
atomerőművek összteljesítménye
16 | A német energiafordulat
© d
pa/U
li D
eck
A német parlament nagy többséggel határozott arról, hogy a lehető
leggyorsabban ki kell vonni az atomenergiát a villamosenergia-
termelésből. Több erőműnek le kellett állnia a villamosenergia-
termeléssel a törvény hatályba lépésével egyidőben, a további
létesítmények 2022-ig fokozatosan állnak le. Jelenleg még 8 atomerőmű
szolgáltat villamos energiát Németországban.
Az atomenergia-használat kihívásaira legjobban a radioaktív hulladék
megfelelő tárolása mutat rá. A lakosság és a környezet védelme érde-
kében ezt ugyanis hosszú időn keresztül, a bioszférától biztonságosan
elzárva kell tárolni. Szakértők véleménye szerint ez akkor sikerülhet
a legjobban, ha mély geológiai képződményekben végzik a végső
tárolást.
Németország saját területén akarja végrehajtani a radioaktív hulladé-
kok tárolását. Ám a végső hulladék tárolására szolgáló helyet megta-
lálni nem is olyan könnyű. A lakosság a potenciális, vagy már létező
tárolókat eddig ugyanis inkább elutasítóan fogadta.
Éppen ezért Németország új utat keresett, és a társadalom minden
rétegét bevonta a nyílt és tudományosan megalapozott keresésbe.
2031-ig kellene megfelelő helyet találni a hulladék elhelyezésére azért,
hogy a különösen magas radioaktivitással bíró hulladék is elhelye-
zésre kerüljön. Egy ilyen létesítmény a lehető legnagyobb biztonságot
kell, hogy nyújtsa egy millió éves időtartamra.
Gyenge és közepes radioaktivitású hulladék tekintetében már létezik
ilyen engedélyezett létesítmény. A Konrad nevű tároló üzemeltetésé-
nek kezdetét 2022-re tervezik.
2000Az Európai Bizottság nyilvánosságra hozza az első közös európai stratégiát
a megújuló energiákkal, energiahatékonysággal és éghajlatvédelemmel
kapcsolatban. A megújuló energiákról szóló törvény (EEG) hatályba lép, és
fontos motorja lesz a megújuló energia terjesztésének Németországban.
2000A szövetségi kormány elhatározza, hogy kiszáll az atomenergia
használatából, egy létesítmény maximális összfutamideje:
32 működési év.
Hol találhatók atomerőművek Németországban?leállított és működő létesítmények
Legnagyobb éves termelés számokbanaz éves villamosenergia-termelés csúcsértékei terawattórában
171 TWh
összes német atomerőmű
2001
196 TWh
összes megújuló energia
2015
Greifswald
Rheinsberg
Brokdorf
1990
1990
Krümmel2011
Stade2003
Unterweser2011
Lingen
Emsland
Grohnde1997
Würgassen1994
Grafenrheinfeld2015
Neckarwestheim 1
Neckarwestheim 2
2011
Philippsburg 1
Philippsburg 2
2011
Isar 12011
Isar 2
Obrigheim2005
Mühlheim-Kärlich2001
Biblis A + B2011
Gundremmingen B + C
Brunsbüttel2011
2021
2021
2022
a leállítás éve
a leállítás tervezett éve
már leállított atomerőművek
működő atomerőművek
2019
B 2017C 2021
2022
2022
Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky | 17
© d
pa/J
ens
Wol
f
2002Hatályos lesz az első energiamegtakarításról szóló rendelet, amely az új és
meglévő épületek összenergia-hatékonyságával szemben állít elvárásokat.
18 | A német energiafordulat
© d
pa/J
ens
Bütt
ner
Az energiafordulat számos pozitív következménnyel jár: Támogatja
az innovációt, csökkenti az energiaimport költségeit, a környezeti
terhelést és az üvegházhatású gázok kibocsátását, ezzel egyidőben
pedig értéket teremt Németországban. A megújuló energiaforrások
terjesztésével, vagy az épületek energetikai felújításával a forgalom
nagy része helyben marad, hiszen a munkaintenzív feladatokat, mint
a beépítést vagy karbantartást, a regionális vállalkozások végzik.
A megújuló energiaforrások terjesztésével, és az energiahatékonyság
terén történő beruházások által, új szakmai profilok és munkahelyek
jönnek létre a jövő ágazataiban. Így az ipar, kisipar és épületfelújítás
területén már megvalósított különböző energiahatékonysági intéz-
kedések miatt több, mint 400.000 új munkahely jött létre. A megújuló
energiaforrásokat érintő befektetések 10 év alatt megkétszerezték
a szektor foglalkoztatási számát.
Ezek az új munkahelyek részben az ipar területéről váltanak fel régi
munkaformákat, amelyeket jelentősen meghatározott a fosszilis
tüzelőanyagok jelenléte, mindenekelőtt a kőolaj-, földgáz- és szén-
kitermelésben vagy a villamosenergia-előállításban. Ehhez jönnek
még az általános strukturális változások. Például megnőtt a verseny
az európai energiapiacok megnyitása következtében, amely nagyobb
hatékonyságot követel meg a vállalkozásoktól. Ezen tényezők összes-
sége a munkahelyek átalakításához vezet. A hagyományos energia-
gazdaságban tevékenykedő vállalkozások foglalkoztatottjainak száma
éppen ezért az utóbbi években csökkent.
2003Európa jóváhagyja a kötelező erejű, az üvegházhatású
gázok kibocsátási jogairól szóló kereskedelmet
2004Időközben 160.000 embert foglalkoztat
a megújuló energiaszektor Németországban.
27,32010
330.000munkahely
Nagy befektetések a megújuló energiaforrásokkal működő új létesítményekbeéves befektetés a létesítményekbe Németországban milliárd euróban
Ilyen sok munkát adnak a megújuló energiaforrásokmunkahelyek száma Németországban, 2015
4,62000
15,02015
142.900
113.200
42.200
17.300
6.700
6.700
szélenergia
biomassza
napenergia
geotermikus energia
vízerő
kutatás
Gazdaság és értékteremtés
„Nem veszíti el túl sok ember a munkáját az energiafordulat következtében?“
A német energiafordulat | 19
Az energiafordulat nem luxus, hanem a fenntartható és gazdaságilag sikeres fejlődés egyik
alapeleme. Hiszen az energiafordulat az innováció előmozdítója, amely a növekedést, a jólétet
és a foglalkoztatottságot támogatja a ígéretes szektorokban.
Az innovatív, megújuló energiaforrásokat hasznosító technológiák, mint a szél- vagy
napenergia, ára az utóbbi években nemzetközi szinten komolyan csökkent. Ehhez nagyban
hozzájárultak a kutatást és fejlesztést célzó korai befektetések, úgy, mint a megújuló energia-
források piaci feltárásának támogatása a különböző fejlett országokban, mindenekelőtt pedig
Németországban.
A lecsökkent befektetési költségeknek, és az amúgy is csekély üzemeltetési költségeknek
köszönhetően a világ bizonyos régióiban a megújuló energiaforrások ma már szubvenció
nélkül is versenyképesek. Észak- és Dél-Amerikában például a szélparkok és nagy napenergia-
telepek olcsóbb villamos energiát szolgáltatnak, mint az új fosszilis erőművek. Olyan országok,
mint Kína, Brazília, Dél-Afrika vagy India, vezető szerepet játszanak a megújuló energiafor-
rások kiépítésében. Azonban nehéz ezek terjesztése, miveI az országok támogatják a fosszilis
Nemzetközi energiafordulat
„Lehet, hogy Németországban működik az energiafordulat – de mi a helyzet a gazdaságilag gyengébb nemzetekkel?“
2005Megkezdődik az európai kibocsátás-
kereskedelem. Az összes EU tagállam
részt vesz benne.
2007Az EU jóváhagyja a 2020-as energia- és éghajlatcsomagot, amely olyan kötelező erejű célokat
tartalmaz, mint a megújuló energiaforrások kiépítése, éghajlatváltozás-elleni védelem, energia-
hatékonyság. Louis Palmer megkezdi világjáró körútját a „solartaxi“-val. A gépjármű kizárólag
napenergiával üzemel. Az út 18 hónapig tart.
Több, mint 14 ország szeretne megújuló energiát kiépíteniországok, amelyek a megújuló energiaforrásokhoz szükséges politikai eszközökkel és kiépítési célokkal rendelkeznek
több, mint egy támogatási mechanizmus
becsatlakoztatást támogató juttatások/prémiumok
pályázatok
net metering – a villamosenergia-fehasználás és a kis, gyakran privát napelem modulok beépítése kiegyenlítődik
nincs támogatási politika vagy nem áll rendelkezésre adat
20 | A német energiafordulat
© d
pa/e
pa B
usin
ess
Wire
t üzelőanyagokat azért, hogy a fogyasztói árakat alacsonyan tudják tar-
tani. Évente körülbelül 325 milliárd dollárú összeggel ezek a szubvenci-
ók kétszer akkorák, mint a megújuló energiaforrások támogatásai. Ha
ezeket a pénzeket az energiahatékonyság fejlesztésére költenék, akkor
háromszor ennyi eszköz állna a rendelkezésükre.
A megújuló energiaforrások, mint helyi erőforrások, csökkentik az
energiaimporttól és a fosszilis energiahordozók változékony piaci árától
való függést. Nagyban hozzájárulhatnak ahhoz, hogy fedezzék a feltö-
rekvő és fejlődő országok növekvő energiaszükségletét anélkül, hogy
emelnék az üvegházhatású gázok kibocsátását, vagy a helyi környezeti
károkat.
Gyenge infrastruktúrával rendelkező régiókban is, ahol az áramot csak
drágán, dízelgenerátorral lehet előállítani, a megújuló energiaforrások
jelentik a költséghatékonyabb alternatívát. A naperőművek és a szélpar-
kok viszonylag rövid időn belül felállíthatók, sokkal kevesebb tervezési
és építési időre van szükségük, mint a szén-, vagy atomerőműveknek.
Ezáltal sokak számára végre először lehetővé teszik a hozzáférést az
elektromos energiához. Pontosan ezért is sok országban számos támo-
gatási programot kezdeményeztek a megújuló energiák használatára
vonatkozóan.
Németország nemzetközi szinten is kiáll a fenntartható, innovatív
és megfizethető energiapolitika mellett, és ezért megosztja saját
tapasztalatait az energiafordulattal kapcsolatban. Így szoros együtt-
működést folytat a szomszédos európai államokkal és nemzetközi
partnerekkel. Németország aktívan szerepet vállal multilaterális gré-
miumokban és szervezetekben, és számos kétoldalú energiapolitikai
kapcsolatot tart fenn olyan országokkal, mint India, Kína, Dél-Afrika,
Nigéria vagy Algéria.
200975 állam megalapítja a Nemzetközi Megújuló
Energia Ügynökséget (IRENA).
2 | Kína
1 | USA
2 | Németország
1 | Nagy-Britannia
biomassza szélenergia offshore
3 | Németország 3 | Dánia
2 | Brazília
1 | Kína
2 | Németország
1 | Kína
vízerő napelem3 | USA 3 | Japán
2 | Fülöp-szigetek
1 | USA
2 | USA
1 | Kína
geotermikus energia
szélenergia onshore
3 | Indonézia 3 | Németország
Hol található a világon a legtöbb létesítmény?a villamos energiát előállító létesítmények kapacitása 2015-ig
2008Németország bevezeti az épületek energiaállapotáról szóló igazolványt:
Ez az épületek energetikai minőségéről és energia-felhasználásáról ad tájékoztatást.
A megújuló energiákról és hőenergiáról szóló törvény előírja az újépítésű házak tekintetében,
hogy a hőenergia előállítására bizonyos százalékban megújuló energiaforrásokat kell felhasználni.
Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky | 21
© d
pa
Az energiafordulat modern és nagy teljesítményképességű infrastruktúrát igényel. Ezért
kell az áram- és gázvezetékeket jobban kiépíteni, és az egész rendszert flexibilissé tenni.
Amikor leállítanak egy német atomerőművet, akkor mindenekelőtt az észak- és keletnémet
területeken található megújuló energiaforrások veszik át ennek szerepét a villamosenergia-
termelésben. Az ország déli részén is ezt az energiát használják, itt áll a legtöbb atomerőmű,
a lakosság száma nagy, és óriásvállalkozások telepei is itt találhatók. Új, hatékony technológi-
ájú villamosenergia-szupersztrádáknak kell Németország északi és keleti részeiről egyenesen
a déli területekre szállítania a szélenergiát.
A németországi hálózatfejlesztés másik nagy ösztönzője az egységes európai energiapiac.
Ahhoz, hogy korlátlanul áramolhasson a villamos energia egész Európa területén, és, hogy
olcsóbb legyen az áram a fogyasztók számára, komoly infrastruktúrákra van szükség az egyes
országokban, és az országhatárokon túl is. Az európai átvitelirendszer-üzemeltetők ezért két
évente egy közös hálózatfejlesztési tervet nyújtanak be, amely tartalmazza az összes német
igényt és szándékot.
Azt, hogy milyen villamosenergia-vezetékre van szükség Németországban, egy egyéni eljárás-
ban kommunikálják a felelős hálózat üzemeltetői, aminek során 10-20 évre előre terveznek.
A javaslatot egy állami hivatal, a Szövetségi Hálózati Ügynökség, egy többszintes eljárásban
a nyilvánosság intenzív bevonása mellett ellenőrzi. Párbeszéd formájában mérlegeli, milyen
megoldások elégíthetnék ki legjobban az emberek, a környezet és a gazdaság igényeit.
Villamosenergia-hálózat
Az intelligens hálózat
2009Az energiavezetékek kiépítéséről szóló törvény (ENLAG)
felgyorsítja a magasfeszültségű vezetékek engedélyeztetését.
A német villamosenergia-hálózat 1,8 millió km hosszú
Hol épül ki a villamosenergia-hálózat?tervezett és új vezetékek a német magasfeszültségű hálózatban
ez a Föld
45-szöri megkerülésének felel meg az
Egyenlítő magasságában
tervbenengedélyeztetés alattengedélyeztetve vagy kiépítés alattelkészült
ERFURT
MAGDEBURG
BRÉMA
HANNOVER
HAMBURG
KIEL
BerlinPOTSDAM
DREZDA
STUTTGART
MÜNCHEN
SAARBRÜCKEN
DÜSSELDORF
WIESBADEN
MAINZ
SCHWERIN
22 | A német energiafordulat
© d
pa/S
tefa
n Sa
uer
Az elosztó hálózatot is fel kell készíteni az energiafordulatra, mivel ezt
eredetileg a villamos energia fogyasztók irányába történő finomel-
osztására tervezték. Úgy működött, mint egy egyirányú utca. Mára
már csaknem az összes napenergia-létesítmény és számos széltur-
bina is az elosztó hálózatba táplálja az előállított áramot. Amire
helyben nincsen szükség, az az ellentétes irányba áramol. Ezen felül
a megújuló energiaforrásokat hasznosító villamosenergia-előállítás
erősen függ az időjárási körülményektől. Napsütésben sok energiát
termelnek a napenergia-létesítmények, árnyékos időben viszont
gyorsan lecsökken a teljesítményük. Ahhoz, hogy az elosztó háló-
zatok alacsony teljesítmény mellett is stabilak maradjanak, intelli-
gens hálózattá kell őket alakítani. Egy ilyen okoshálózatban (smart
grid) a résztvevők, az előállítástól kezdve a szállításig, a tárolástól és
elosztástól egészen a végfelhasználóig, kommunikálnak egymással.
A villamosenergia-előállítást és felhasználást így könnyebben lehet
harmonizálni és rövid távon kiigazítani.
2010A német energiaügynökség nyilvánosságra hoz egy tanulmányt
a szükséges villamosenergia-hálózat kiépítéséről, amelynek
körülbelül 40 %-át megújuló energia teszi ki Németországban.
„Az energiafordulat Németország ,holdraszállás’-projektje“
Frank-Walter Steinmeier, szövetségi külügyminiszter, 2015
átviteli rendszer, elosztó rendszer
irányítás és kommunikáció
Hogyan működik az okoshálózat?a szereplők, infrastruktúra és a kommunikációs utak leegyszerűsített ábrája
villamosenergia-előállításhagyományos és megújuló energia
tároló eszközakkumulátor, tározó
smart meter
fogyasztókmagán, ipar, kisipar tranzit
szomszédos EU államokba
kereskedelem helyszíneenergiaszállítás, -szolgáltatások,
-kereskedelem
mobilitásgépjármű,
helyi tömegközlekedés
2010A szövetségi kormány jóváhagyja a 2050-ig terjedő hosszútávú
energiaellátási stratégiát is magában foglaló energiakoncepciót.
Az EU jóváhagyja az épületek energiateljesítményéről szóló irányelvet.
2021-től minden új épület közel nulla energiaigényű építmény lesz.
Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky | 23
© d
pa/e
urol
uftb
ild.d
e/H
ans
Blos
sey
A német állampolgárok bízhatnak abban, hogy a jövőben is biztonsággal kapnak majd villa-
mos energiát, hiszen a németországi áramellátás világszinten is a legjobbak közé tartozik.
Az év 8760 órájában átlagosan csak 13 percre van áramkimaradás, és ez az érték a szél- és
napenergia növekvő részesedése ellenére is csak javult.
Az áramkimaradások ritkán vezethetők vissza a villamosenergia-termelés ingadozásaira, leg-
többször külső vagy emberi hiba okozza őket. Pontosan ez történt a 2006. november 4-i Nagy
Európai Áramszünetkor is, amely Németország különböző területeit is érintette. Az órákon
át tartó áramkimaradás oka egy vezeték célzott leállítása volt, ami a többi vezeték túlterhelé-
séhez vezetett, és egy láncreakciót váltott ki az európai villamosenergia-hálózatban. Az eset
óta azonban sokban javultak a németországi és a szomszédos államokban működő biztonsági
mechanizmusok.
Azért, hogy az ilyen ellátási problémákat elkerüljék, Németország például kiegészítő erőmű-
vekből álló biztonsági tartalékot hozott létre, amely különösen fontos szerepet játszik a téli
hónapokban. Hiszen ezekben a hónapokban igen nagy a fogyasztás, és a legtöbb villamos
energiát a szélerőművek adják. Ha a villamosenergia-hálózatok túlterheltek lennének, mert
túl sok villamos energia áramlik északról délre, akkor délen gyorsan be lehet vonni a tartalék
erőműveket.
Az ellátás biztonsága
„Ilyen sok szél- és napenergiából nyert villamos energiánál még mindig nem biztonságos az áramellátás?“
Az áramkimaradások nagyon ritkák Németországbana villamosenergia-ellátás szünetelésének átlagos ideje percben, 2013
Luxemburg
Dánia
Németország (2015)
Svájc
Németország (2013)
Hollandia
Franciaország
Svédország
Lengyelország
Málta
10,0
11,3
12,7
15,0
15,3
23,0
68,1
70,8
254,9
360,0
2011A Japánban található Fukusimában súlyos atomerőmű-baleset történik. Németország elhatározza, hogy 2022-ig
gyorsított formában felhagy az atomenergia használatával a villamosenergia-előállításban.
Mind a nyolc létesítményt azonnal leállítják. Az Európai Bizottság publikálja az „Energy Roadmap 2050“ című
dokumentumot Európa energiaellátásáról és a hosszútávú stratégiáról az éghajlat védelmével kapcsolatban.
24 | A német energiafordulat
© d
pa/M
orav
ic Ja
kub
A megújuló energiaforrások ma már a német áramellátás 60%-át adják
óránként, és ez az érték a jövőben csak emelkedni fog. Ennek során a kü-
lönféle megújuló energiaforrások kiegészítik egymást. Modellkísérletek
megmutatták, hogy a különböző létesítmények termelése kombinálható,
és így még biztonságosabban szolgáltatnak villamos energiát. A kiesés fá-
zisaiban, amikor a nap sem süt és a szél sem fúj, a flexibilis hagyományos
erőművek jönnek segítségül. Mindenekelőtt a gázerőművek a legalkal-
masabbak erre, de a szivattyús-tározós vízerőművek és a bioenergia-
létesítmények is elég gyorsan tudnak áramot szolgáltatni. Hossszútávon
ilyen időszakokat pedig a tárolókkal lehet áthidalni.
Fontos szerepet játszanak ezen túl a villamosenergia-fogyasztók. Arra
lehet őket ösztönözni, hogy akkor fogyasszanak több áramot, amikor sok
áll a rendelkezésre, például szélerős időszakokban. Nagyfelhasználók,
mint például gyárak vagy hűtőházak, pedig érezhetően tehermentesíthe-
tik az egész rendszert.
A nagy kihívás a villamosenergia-piac átformálása. Németország már
kezdeményezett egy reformfolyamatot, és ennek első lépéseit meg is
valósította. Ennek egyik fontos ismertetőjele a flexibilitás. A villamos-
energia-piac összes szereplőjének lehetőleg jól kell reagálnia a szél- és
napenergiából származó energiaellátás ingadozásaira. Ezzel egyidőben
pedig a különböző kiegyenlítési lehetőségek közötti verseny szükségelte-
tik, hogy az összköltség alacsony maradhasson.
Nem utolsó sorban az eddig elkülönített regionális villamosenergia-
piacok összeszövődése Európában, és a határokon átívelő hálózatfejlesz-
tés vezet nagyobb stabilitáshoz és flexibilitáshoz Németországban is.
2012A dohai Éghajlatváltozási Konferencián meghosszabbítják
a Kiótói Jegyzőkönyv hatályát 2020-ig.
villa
mos
ener
gia-
előá
llítá
s és
-fe
lhas
znál
ás
napenergia szélenergia vízerő biomassza villamosenergia-felhasználás
10. január24. január
7. február21. február
6. március20. március
3. április17. április
1. május15. május
29. május12. június
26. június10. július
24. július7. augusztus
21. augusztus4. szeptember
18. szeptember2. október
16. október30. október
13. november27. november
11. december25. december
0 GW
20 GW
40 GW
60 GW
80 GW
100 GW
hagyományos erőművek
Hogyan ingadozik a megújuló energiaforrásból származó energiatermelés?az összes energiahordozó villamosenergia-termelése, és a villamosenergia-felhasználás Németországban a 2016-os év folyamán
Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky | 25
© d
pa/e
urol
uftb
ild.d
e/H
ans
Blos
sey
2050-ben a villamos energia 80%-a tervezetten megújuló energiaforrásokból származik majd,
javarészt szélerőművekből vagy fotovoltaikus-létesítményekből. Ha később majd Németország
területén hirtelen sem a nap nem süt, sem a szél nem fúj, akkor olyan villamosenergia- rendszerre
lesz szükség, amely gyorsan és flexibilisen alkalmazkodik az ilyen helyzetekhez. Egy ilyen
lehetőség az energiatároló, amely szélerős és napsütéses időszakokban áramot vesz fel, majd
szélcsend, sötét és felhős idő esetén leadja azt.
Számos elraktározási megoldás létezik: Rövidtávú tárolók, mint például az akkumulátor,
kondenzátor vagy a lendkerekes energiatároló egy nap alatt többszörös elektromos energiát
képes felvenni és leadni. Ezeknek azonban korlátozott a kapacitásuk.
Ahhoz, hogy hosszútávon lehessen villamos energiát elraktározni, Németországban első-
sorban szivattyús-tározós vízerőműveket alkalmaznak. Körülbelül 9 GW szivattyús tártel-
jesítmény az, ami jelenleg a német hálózatban jelen van, azonban a létesítmények egy része
Luxemburgban és Ausztriában található. Így az Európai Unióban Németország rendelkezik
a legnagyobb kapacitással, amit azonban csak korlátozottan tud továbbfejleszteni. Ezért is jött
létre egy intenzívebb együttműködés olyan országokkal, amelyek nagy készletekkel rendel-
keznek. Ezek mindenekelőtt Ausztria, Svájc és Norvégia.
Energiatárolók
Energiakészletek
32.000 akkumulátoros tároló üzemben 9,2 GW teljesítmény üzemben, 4,5 GW kiépítés alatt
felső medence
motor/generátor
szivattyúturbina alsó medence
saját fogyasztás: közvetlen napenergia-felhasználás
vagy akkumulátor
transzformátornapelemes létesítmény
akkumulátor tároló
a fennmaradó villamos energia becsatlakoztatása a hálózatba
1.
energiát tárolni(fennmaradó) villamos energia beindítja a turbinákat, amelyek a vizet a felső medencébe szivattyúzzák
1.
tárolt energiát levezetnia víz lefolyik, beindítja a turbinákat, a turbinák villamos energiát termelnek, amely becsatlakozik a hálózatba
2.
2.
Otthoni tárolók: akkumulátorokakkumulátor és napelemes létesítmény kombinációja a saját
fogyasztáshoz és a hálózatba történő szállításhoz
Természetes tározók használata: szivattyús víztározóka szivattyús víztározók kiépítése
2013Németország elfogadja a szövetségi szükségleti terv törvényt
a villamosenergiai-átviteli-rendszer szükséges kiépítéséről.
Németországban megkezdik az első teljesen újonnan fejlesztett
elektromos meghajtású autó nagy volumenű gyártását.
2013Németországban megkezdi működését
a világon első ipari volumenű power- to-
gas létesítmény.
26 | A német energiafordulat
© d
pa/H
anni
bal H
ansc
hke
Az energiamennyiség hosszútávú tárolásának egy másik alternatívá-
ja a sűrített levegős energiatárolás. Ebben az esetben a fennmaradó
energia segítségével levegőt nyomnak földalatti tárolókba, például
sóbányák barlangjaiba. Szükség esetén a sűrített levegő meghajt egy
generátort, ami újra villamos energiát állít elő.
A hosszútávú tárolás egy másik lehetősége a power-to-gas. Ilyenkor
a megújuló energiaforrásból nyert villamos energiát elektrolízissel
hidrogénné vagy szintetikus földgázzá alakítják át. Ennek előnyei:
A hidrogén és a földgáz jól tárolható, közvetlenül felhasználható vagy
becsatlakoztatható a földgáz-hálózatba. Könnyen szállítható és flexi-
bilisen alkalmazható. Erőművek szükség esetén újra átalakíthatják
villamos energiává vagy hővé, a végső felhasználók pedig főzhetnek,
fűthetnek vagy a járműveiket hajthatják meg vele.
A legtöbb energiatároló manapság azonban még elég drága. A szövetsé-
gi kormány ezért is ösztönzi a kutatást és fejlesztést, és 2011-ben életbe
léptette a „Speicher” (tároló) támogatási kezdeményezést. Ennek tükré-
ben 2013 óta támogat kis, nem központi, napelemes-létesítményekhez
kapcsolt tárolókat. Az akkumulátorok egy új felhasználási területe
a hálózaton belüli kis egyenlőtlenségek gyors kiegyenlítése. Az ilyen
jellegű akkumulátor-rendszerek piacra dobása várhatóan ösztönzően
hat majd a kutatásra és innovációra, és csökkenti a költségeket.
Szakértők becslései szerint azonban korlátozott az új tárolók iránti
szükséglet. A legtöbb technológia esetében ugyanis csak hosszútávon
és nagy megújuló energiarészesedésnél várhatóak kedvező rendszer-
költségek. Rövid- és középtávon ugyanis jobban megéri más terüle-
tekre koncentrálni, például a villamosenergia-hálózat terjesztésére,
vagy a hatékony energiahasználat érdekében az előállítás és fogyasz-
tás célzott tervezésére.
METANIZÁCIÓ
A villamos energia gázzá alakításaaz elektrolízis és metanizáció működési elve és lehetséges felhasználásai
ELEKTROLÍZIS
a megújuló energiaforrásokból származó kihasználatlan termelési kapacitás
földgáz hálózat gáztárolók
ipari felhasználás villamosenergia-előállítás hőellátás
H2 (hidrogén)
H2 (hidrogén)CH4
(metán)H2 (hidrogén)
mobilitás
15 kísérleti projekt működésben, 6 kiépítés és előkészítés alatt
2014Németország módosítja a megújuló energiaforrásokról szóló törvényt, amely először tartalmaz éves fejlesztési célokat és sürgeti a piaci integrációt.
Az EU meghatározza a 2030-as energiával és éghajlattal kapcsolatos célkitűzéseit: az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentését 40 %-kal,
a megújuló energiaforrások legalább 27 %-os részesedését, és az energiafogyasztás csökkentését legalább 27 %-kal. Németország jóváhagyja
a nemzeti energiahatékonysági akciótervet és megkezdi a 2020-as éghajlatvédelmi akcióprogramot. 27,4%-os részesedéssel a megújuló energiafor-
rások először lesznek a legfontosabb energiahordozók az energiafogyasztásban Németországban.
A német energiafordulat | 27
© P
aul L
angr
ock
Az energiafordulat csak akkor lehet sikeres, ha a lakosság is részt vesz benne. És ez javarészt
attól függ, mennyire marad az energia a fogyasztók számára megfizethető. A lakosság azonban
az energiaellátás átállásából is profitálhat. Pontosan ezért sokan tanácsot kérnek abban a tekin-
tetben, milyen területeken is lehet otthon a legtöbb energiát megtakarítani.
Ha egy régi fűtőberendezést cserél ki valaki, vagy felújítja a házát, akkor alacsony kamatú hitelt
vagy állami támogatást kérhet. Amennyiben új lakást szeretne bérelni, automatikusan tájékoztatást
kap az energiafogyasztásról és az ehhez kapcsolódó költségekről. És, ha egy új mosógépet, számító-
gépet vagy lámpát vásárol, akkor már a címkén is látható, mennyire energiahatékony a termék.
A hagyományos energiaüzlet területén is aktív a lakosság. Villamos energiát és hőenergiát
már nem csak a kis és nagy energiaszolgáltatók, hanem a polgárok maguk is előállíta-
nak. Napelemes-létesítménnyel rendelkeznek, részesedést vállalnak szélparkokban, vagy
A lakosság és az energiafordulat
„És mit kapnak a polgárok az energiafordulattól?“
2015Az Európai Bizottság keretstratégiát hoz létre az Európai Energia Unióról, amelynek öt célkitűzése van: ellátás biztonsága, egy-
séges energiapiac, energiahatékonyság, a gazdaság szén-dioxid-mentesítése és energiakutatás. A Nemzetközi Éghajlatváltozási
Konferenciát Párizsban tartják, ahol 195 állam határozza el, hogy a globális felmelegedést 2 Celsius-fok alá szorítja.
Hány létesítmény van a lakosság kezében?a telepített megújuló energia teljesítményének részesedése a villamosenergia-termelésben tulajdonosi csoport szerint
46%lakosság
(magántulajdonosok 25,2%, lakossági energiaszövetkezetek 9,2%, polgári részesedés 11,6%)
41,5%befektetők
(intézményi és stratégiai befektetők)
12,5%energiaszolgáltatók
28 | A német energiafordulat
© d
pa/W
este
nd61
/Tom
Cha
nce
© d
pa/B
odo
Mar
ks
biogázművet működtetnek. Több, mint 1,5 millió fotovoltaikus
létesítményből Németországban nagyon sok a családi házak tetején
található. Németország szélerőműveinek felében is jelen van a lakos-
ság pénzügyi részesedéssel. A bioenergia esetében az összbefektetés
csaknem fele földművesektől származik.
Akinek nincs lehetősége, hogy megújuló energiával működő léte-
sítményt építsen vagy finanszírozzon, az összeállhat másokkal. Így
megközelítőleg 900 energiaszövetkezet létezik több, mint 160.000
taggal, akik közösen fektetnek be az energiafordulat-projekt terüle-
tén. A polgárok már 100 eurós összeggel is beszállhatnak.
Ezen felül különböző formában és módon szólhat bele a lakosság az
energiafordulat konkrét megvalósításába. Kinyilváníthatják az aggá-
lyaikat és kívánságaikat, amikor például a régiójukban egy új szélparkot
terveznek. Különösen intenzív a részvétel a tervezett villamosenergia-
szupersztrádák kapcsán, amelyek Németországon keresztül nagy meny-
nyiségben szállítanak villamos energiát. Ilyenkor a lakosság már a háló-
zatterjesztés igényének felmérésekor felszólalhat és kinyilváníthatja az
álláspontját. Minden egyéb tervezési lépés egészen a konkrét gázvezeték-
ről szóló döntésig a nyilvánosság bevonásával történik. Ehhez a lakosság
már a hivatalos eljárás kezdetén részletes tájékoztatást kap a projektről
a Szövetségi Hálózati Ügynökségtől és a hálózatok üzemeltetőitől.
Ezek a tevékenységek kiegészülnek a polgári párbeszéd kezdemé-
nyezéssel a villamosenergia-hálózatról (Bürgerdialog Stromnetz).
Ez a párbeszéd az ügyfélszolgálati irodákban és információcserés
lehetőségekben nyilvánul meg azokban a régiókban, ahol hálózat-
fejlesztést terveznek. Itt állandó kapcsolattartók nyújtanak segít-
séget a hálózatfejlesztéssel kapcsolatos minden kérdésben. A korai
eszmecsere segítségével jobban megvalósíthatók az energiaprojektek,
amelyeknek ezzel együtt az elfogadottsága is nő.
2016November 4-én hatályba lép a Párizsi Éghajlatvédelmi Egyezmény, miután az első 55 országban
a nemzeti parlamentek jóváhagyták azt. Németország megváltoztatja a megújuló energia támo-
gatását: 2017-től minden technológia számára rendelkezésre állnak pályázati lehetőségek.
Hogyan pro�tálhatnak a polgárok otthon az energiafordulatból?válogatott lehetőségek az energiahatékonyságra és a megújuló energiaforrások használatára egy 1970-es
évekből származó családi ház példáján
-80 % energiaLED-világítás villanykörte helyett
-13 % energiatető szigetelése
60–70 %-a az energiaszükségletnek (áram)fotovoltaikus panelek akkumulátor tárolóval
-22 % energiahomlokzat szigetelése
-5% energiapincetető szigetelése
100%-a az energiaszükségletnek (hőenergia)
hőszivattyúk a fűtés és melegvíz előállításához
-15% energiafűtőberendezések modernizálása
-10 % energiaháromrétegű üvegek
Energiewende – dlouhodobá transformace německé energetiky | 29
dpa/
Mar
c O
llivi
er
akkumulátor
Az akkumulátor az elektromos töltés kémi-
ai tárolója. Ha áramkörre kötik, lemerül, és
villamos energia áramlik. Az újratölthető
akkumulátorokat, mint például amelyek az
elektromos járművekben vagy mobiltelefonok-
ban működnek, akkumulátornak, vagy röviden
aksinak nevezzük. A megújuló energiaforrá-
sokkal kapcsolatban ezeket akkumulátoros
tárolónak nevezzük, például a napelemes
létesítményekben is ilyen újratölthető akku-
mulátorok működnek. Az akkumulátorok csak
a kapacitásuknak (amperórában mérve – Ah)
megfelelő, korlátozott mennyiségű elektromos
töltést képesek felvenni.
betáplálási tarifa
A megújuló energiaforrásokról szóló törvény
biztosít egy bizonyos időtartamra szóló mini-
mális ellentételezést a szél-, vagy naperőművek
üzemeltetőinek a kitermelt villamos energiáért.
A díjazás nagyságánál az üzemeltetés kez-
detének éve a mérvadó. Az összeg évről évre
csökken, hiszen a technológiai előrelépés és
a technológiák elterjedése folyamatosan csök-
kenti a beruházás költségeit. Németországban
az elkövetkező évben a pályázati rendszer
(lásd pályázat) veszi át a jelenleg is működő fix
betáplálási tarifák helyét.
bruttó energiafelhasználás
Ahhoz, hogy meg tudjuk mondani egy ország
bruttó energiafelhasználását, össze kell adni
az ország saját villamosenergia-előállítását és
a külföldről származó villamosenergia-import
értékét. Ebből az összegből vonják le az expor-
tált villamosenergia-mennyiség értékét.
Szószedet az országban előállított villamos
energia
+ villamosenergia-import
- villamosenergia-export
----------------------------------------------
= bruttó energiafelhasználás
carsharing
Carsharing esetén több használó osztozik egy
járművön. Általában ezek azon cég ügyfelei,
akik a járműveket üzemeltetik. Ha szüksége
van valakinek egy autóra, akkor kibérelheti.
A hagyományos autóbérléssel szemben azon-
ban lehetséges egy nagyon rövidtávú használat
is, például egy csupán 30 perces foglalás.
Több önkormányzat is létrehozott már ezért
a carsharing ajánlatoknak megfelelő, privilegi-
zált parkolókat. Ugyancsak lehetséges, hogy
a buszsáv használatát engedélyezik a carsharing
járművek számára.
CO2-ekvivalens
A CO2-ekvivalens egy összehasonlító számér-
ték, amely megmutatja egy kémiai vegyület
hatását az üvegházhatásra, általában 100 éves
időtartamra kivetítve. A szén-dioxid (CO2)
értéke 1. Ha egy anyagnak a CO2-ekvivalense
25, akkor egy kilogramm ilyen anyag kibo-
csátása 25-szörösen károsabb egy kilogramm
szén-dioxid kibocsátásánál. Fontos: A CO2-
ekvivalens semmilyen információt nem ad
a vegyület tényleges hatásáról az éghajlatvál-
tozásra.
EEG-hozzájárulás/hozzájárulási rendszer
Minden villamosenergia-felhasználó Német-
országban a megújuló energiaforrásokról
szóló törvény (EEG) értelmében hozzájárulási
rendszeren keresztül finanszírozza a megújuló
energiaforrásból származó villamos energia
többletköltségét, amely a villamosener-
gia-árakban benne foglaltatik. A hozzájárulás
mértéke az üzemeltetőnek fizetett díjak és
az energiatőzsdén forgalmazott villamose-
nergia-bevételek különbségéből számítandó.
Olyan vállalkozásoknak, amelyeknek nagy
a villamosenergia-szükséglete, nem számolják
fel a hozzájárulás teljes összegét.
egységes európai piac
Az Európai Unió tagállamai egységes piacot
képeznek. Ez az egységes piac biztosítja az
áruk, szolgáltatások, tőke és, bizonyos korlá-
tozásokkal, a személyek szabad mozgását az
országhatárokon túl. Az áruk és szolgáltatások
tekintetében például nem számítanak fel vámot
vagy egyéb adót a határátlépéskor. Villamos
energia, gáz és az olaj is országról országra
áramlik. A meglévő villamos energia és gáz-
vezetékek infrastruktúrája nem elég azonban
ahhoz, hogy jól működő egységes európai
energiapiac jöhessen létre. Ez is többek között
még egységes, határokon átívelő szabályozá-
sokat igényel, amelyeket azonban vélhetőleg
a következő években már előteremtenek, hogy
biztosíthassák a kiegyensúlyozott villamose-
nergia-árakat az EU-ban, és, hogy növeljék az
energiaellátás biztonságát.
energiahatékonyság
Az energiahatékonyság megmutatja, hogy
a befektetett energia függvényében mekkora
a haszon, illetve, mennyi energiát kell valakinek
befektetnie ahhoz, hogy bizonyos mennyi-
30 | A német energiafordulat
ségű haszon térüljön meg. Minél nagyobb az
energiahatékonyság, annál kevesebb energia
szükséges a haszon eléréséhez. Egy nagy
energiahatékonyságú épület például kevesebb
energiát igényel hűtéshez vagy fűtéshez, mint
egy hasonló tulajdonságokkal rendelkező, de
alacsony energiahatékonyságú épület. Az ipari
termelés és közlekedés további olyan területek,
ahol az energiahatékonyság egyre nagyobb
szerepet játszik. A vállalkozások számára akkor
lesznek érdekesek az energiahatékonysági in-
tézkedések, ha ezzel több pénzt tudnak megta-
karítani, mint amennyibe az energiahatékony-
ság megvalósítása került. A fogyasztók maguk
is hozzájárulhatnak az energiahatékonysághoz,
amennyiben energiahatékony eszközöket
használnak. Számos országban már energiafo-
gyasztási címkével látják el a hűtőszekrényeket,
TV-készülékeket, mosógépeket stb., aminek
alapján rögtön meg lehet állapítani, mennyire
energiahatékony a készülék.
energiakiesés
Olyan időszakok, amelyekben a szélerőművek
vagy napelemes létesítmények nem tudnak
villamos energiát termelni. A legsúlyosabb ilyen
eset a szélcsendes, felhős, újhold alatti éjszaka.
Az ilyen időszakokban más energiahordozókat,
vagy korábban nyert és eltárolt energiát kell
bevetni, hogy fedezze a villamosenergia-szük-
ségletet.
energiaproduktivitás
Az energiaproduktivitás megmutatja, mekkora
a nemzetgazdasági értéke (a bruttó hazai
termék része) a befektetett energiaegységnek.
Gazdasági szempontból a számításoknál a pri-
merenergiát veszik figyelembe.
energiaszövetkezet
A szövetkezetek, ahogy azokat a mai formájuk-
ban ismerjük, már a 19. században is sikeresen
működtek. Friedrich Wilhelm Raiffeisen és
Hermann Schulze-Delitzsch egyidőben alapí-
tották az első német szövetkezeteket. Ezekben
olyan személyek fognak össze, akiknek azono-
sak a piaci érdekeik azért, hogy nagyobb piaci
részesedéshez juthassanak, például beszerzési
szövetkezet formájában. Ezt a különleges vál-
lalkozási formát Németországban saját törvény
szabályozza. Az energiaellátás területén is már
régóta léteznek szövetkezetek. A villamosítás
kezdetén Németországban a vidéki régiók
nem tudtak lépést tartani a nagyvárosokkal, és
ezért energiaszövetkezeteket alapítottak, hogy
maguk szervezzék meg a villamosenergia-ellá-
tásukat. Néhány ilyen energiaszövetkezet még
ma is létezik. Az energiafordulat során a szö-
vetkezeti modell reneszánszát éli. A résztvevők
nagy része magánszemély, aki például nap-,
vagy szélerőművek építését finanszírozza.
épületek energetikai felújítása
Az épület energetikai felújításakor olyan
hiányosságokat javítanak ki, amelyek miatt
több energia megy veszendőbe, mint ameny-
nyi a technológia mai állása szerint szükséges
lenne. Ilyen lehetséges javító intézkedések
például a falak vagy a tető szigetelése, vagy új,
hőszigetelő ablakok beépítése. Egy következő
lépés a fűtőberendezések modernizációja.
hőszivattyú
A hőszivattyúk termikus energiát vesznek fel
a környezetből, például a talaj mély rétegeiből.
Ez a hő melegvíz előállításához vagy épületek
fűtéséhez használható. Az ehhez szükséges
villamos energia megújuló energiaforrásokból
nyerhető. Ugyanezen az elven működik a hű-
tőszekrény, amely bár belül hűt, kifelé hőt ad le.
kibocsátás-kereskedelem
A CO2-kibocsátásnak Európában piaci értéke
van. Az energiagazdaság és az ipar számos
szektorában minden tonna kibocsátott üveg-
házhatású gázért tanúsítványt, vagy egységet
kell felmutatni. Ha ebből nem áll rendelke-
zésre elég, akkor az erre szakosodott tőzsdén
továbbiakat lehet vásárolni. Ha takarékos-
kodnak a kibocsátással, akkor a fennmaradó
tanúsítványokat értékesíthetik. Az évről évre
rendelkezésre álló összes tanúsítvány száma
csökken, ami ösztönzőleg hat a vállalkozásokra,
hogy energiatakarékossági intézkedésekbe fek-
tessenek és, hogy az éghajlatra kevésbé káros
energiaforrásokat alkalmazzanak.
kiépítési folyosó
A kiépítési folyosók arra szolgálnak, hogy
a megújuló energiaforrások becsatlakozá-
sa előreláthatóbb legyen, jobban sikerüljön
a villamosenergia-hálózatba az integrációjuk,
és kezelhetőbbek maradjanak a járulékos költ-
ségek a fogyasztók számára. Minden megújuló
energiával működő technológia számára meg-
határoztak egy célfolyosót a megújuló energi-
áról szóló törvényben. Amennyiben az újonnan
telepített teljesítmény egy évben túllépi a felső
értéket, a következő évtől csekélyebb támoga-
tási mérték várható. Ha kevesebb létesítményt
építenek, mint amennyit a folyosó megkíván,
alacsonyabb lesz a támogatási díjak csökkenté-
se, vagy a csökkentés teljesen megszűnik.
A német energiafordulat | 31
Kiotói Jegyzőkönyv
1997-ben a japán Kiotó városában az Egyesült
Nemzetek Éghajlatváltozási Keretegyezmény
(UNFCCC) keretén belül a tagállamok meg-
állapodtak az üvegházhatású gázok csökken-
téséről 2012-ig. Az összehasonlító értékek az
1990-es év mérőszámai voltak. A dokumentu-
mot több, mint 190 állam ratifikálta. A dohai
Éghajlatváltozási Konferencián meghatároztak
egy második kötelezettségvállalási időszakot
2020-ig. A Kiotói Jegyzőkönyv a 2015-ös pári-
zsi Éghajlatváltozási Megállapodás elődje volt,
amelyben időközben 196 UNFCCC tagállam
határozta meg a globális felmelegedés maxi-
mális értékét 2 Celsius-fok alatt.
kondenzátor
A kondenzátor rövidtávon képes villamos ener-
giát tárolni. Egy kondenzátor két elemből áll,
például fémgömbökből, vagy -lemezekből. Az
egyik elem pozitív, a másik negatív töltésű. Ha
összekötik őket, akkor villamos energia áram-
lik, amíg a töltések ki nem egyenlítik egymást.
közel nulla energiafelhasználású épületek
A közel nulla energiafelhasználású épületek
különösen kevés energiát fogyasztanak. Az
Európai Unióban 2021-től minden újépítésű
háznak ugyanazoknak az elvárásoknak kell
megfelelnie. Középületek esetében ez az irány-
elv már 2019 óta életben van. Németországban
az ilyen házak primerenergia-fogyasztása nem
haladhatja meg évente a 40 kWh-t négyzetmé-
terenként.
lendkerekes energiatároló
A lendkerekes energiatárolók rövidtávon
képesek felvenni fennmaradó villamos energiát
a hálózatból. Az elektromos energiát ilyenkor
mechanikus úton tárolják. Egy elektromos
motor meghajt egy lendkereket, az elektromos
energia pedig rotációs energiává alakul. Ahhoz,
hogy ezt visszanyerjék, a kerék szükség esetén
egy elektromotort hajt meg. Az akkumuláto-
rokhoz hasonlóan a lendkerekek is moduláris
rendszerekhez a legalkalmasabbak. A műszaki
alapelvet a középkor óta ismerik, még ha
akkor nem is elektromos árammal kombinál-
va. A lendkerekek tehát a legmegfelelőbbek
ahhoz, hogy rövidtávú csúcstermelés idején
villamos energiát tároljanak, majd ezt gyorsan
visszavezessék a hálózatba.
megújuló energiaforrások
A megújuló energiaforrások közé tartozik
a szélenergia, napenergia (fotovoltaikus modul,
naphőberendezés), geotermikus energia, bio-
massza, vízerő és a tengeri energia. A vízerőnél
részben különbséget teszünk a kis erőművek
között, amelyek számos statisztika szerint
a megújuló energiaforrások közé tartoznak, és
a nagy vízerőművek között, amelyek 50 MW
feletti beépített teljesítmény felett gyak-
ran már nem tartoznak ide. A hagyományos
energiaforrásokkal szemben, mint szén, olaj,
gáz vagy atomenergia, a megújuló energiafor-
rásoknak villamosenergia-termeléskor nincs
szüksége nyersanyagra. Egy kivételt képez
a biomassza. Ez csak akkor éghajlatsemleges,
ha nem dolgoznak fel több nyersanyagot, mint
amennyi ugyanebben az időszakban utánnő.
A geotermikus energia újra és újra kérdésessé
válik. A geológiai beavatkozások többek között
földrengést is kiválthatnak, és oda vezethet-
nek, hogy a föld olyan erősen megremeg, hogy
emiatt épületek válnak lakhatatlanná.
okoshálózat
Az okoshálózat (smart grid) egy olyan ellátó
hálózat, amelyben az összes elem kommunikál
egymással, az előállítótól kezdve a vezetéke-
ken és tárolókon át egészen a fogyasztóig. Ezt
automatizált, digitális adatátvitellel biztosítják.
A gyors kommunikáció segít abban, hogy el-
kerülhetők legyenek a kimaradások vagy a túl-
termelés, és, hogy az energiaellátás mindenki
szükségletét figyelembe vegyék. Különösen
akkor szükségesek az ilyen megoldások, amikor
a villamos energia rendszertelenül érkezik
a megújuló energiaforrásokból. Mindemellett
az okoshálózatok lehetővé teszik, hogy flexi-
bilis villamosenergia-ármodellek segítségével
akár a szükségletet is befolyásolják.
pályázat
2017-től támogatásokat adnak az új szélpark
projekteknek vagy a nagy napelem-létesítmé-
nyeknek pályázatokon keresztül. Ennek során
egyszerre több projektet írnak ki, és a poten-
ciális érdeklődőknek meg kell adniuk a kezdeti
díjazás nagyságát a kiválasztott projektre.
A törvényesen meghatározott díjazás helyett
így fair piaci ára lesz a megújuló energiaforrás-
ból származó villamos energiának. A folyamat
tesztelése és optimalizálása céljából már
2015-ben kiírtak három pályázati kört nagy
fotovoltaikus-létesítmények projektjeire.
pelletfűtés
A fapellet kis, préselt faforgácsból vagy fű-
részporból készült labdacs vagy rúd, amelyet
speciális fűtéstechnológiában használnak.
A préselés miatt nagy az energiasűrűsége,
azonban kevesebb tárolóhelyre van szüksége,
mint a tüzifának. A fapelletes fűtés éghaj-
latsemleges, hiszen az égéskor csak annyi
szén-dioxid szabadul fel, amennyit a növény
korábban elraktározott.
power-to-gas (elektrolízis, metanizáció)
A power-to-gas egy olyan technológia, amely-
nek segítségével a fennmaradó elektromos
energia hosszútávon tárolható. A villamos
energiából egy kétlépéses eljárás során gázt
állítanak elő, amelyet gáztárolókban őriznek,
és ami a gázhálózaton keresztül elosztható.
Az első lépésben, az elektrolízis során, villamos
energiát használnak a víz oxigénné és hidro-
génné alakításához. Az előállított hidrogént
32 | A német energiafordulat
korlátozott mennyiségben egyből becsatla-
koztatják a gázhálózatba, vagy a második lépés
során (metanizáció) egy másik gázzá alakítják.
A metanizáció során szén-dioxid hozzáadásával
metán és víz jön létre a hidrogénből. A metán
a földgáz fő alkotóeleme, és problémamente-
sen betáplálható a gázhálózatba.
primerenergia/primerenergia-fogyasztás
A primerenergia a szénből, olajból, napból vagy
vízből, mint energiaforrásból, származó energia
összértéke. A végső energiává történő átalakítás
során (lásd végső energia), például a villamo-
senergia-előállítás során vagy a szállításkor,
a kiindulási energiahordozóknak tükrében több,
vagy kevesebb veszteség áll elő. Ezért a prime-
renergia-fogyasztás mindig magasabb, mint
a végsőenergia-fogyasztás.
radioaktív hulladék
Radioaktív hulladék többek között akkor
keletkezik, amikor atomenergiát használnak
villamos energia előállításához. Ilyenkor
a radioaktív anyagok a fűtőelemekben további
anyagokra bomlanak. Ezeket egy idő után
azonban már nem lehet semmire sem hasz-
nálni, de továbbra is radioaktívak maradnak.
Ezek kezdetben az olyan elemek, mint urán,
plutónium, neptúnium, jód, cézium, stroncium,
amerícium kobalt és más anyagok izotópjai.
A bomlási lánc során idővel további radioaktív
anyagok keletkeznek. Ezeket a hulladéko-
kat hosszútávon biztonságosan kell tárolni,
hogy ne okozhassanak kárt az emberben és
a természetben. Erősen radioaktív hulladékot
legalább 1 millió évig kell biztonságosan őrizni,
közepesen radioaktív anyagokat kevesebb
ideig, és a gyenge radioaktivitású hulladék
tárolására szinte nem is vonatkoznak biztonsá-
gi intézkedések, azonban ezeket is hosszútávon
és biztonságosan kell tárolni.
sűrített levegős tároló
A sűrített levegős tároló esetében elektromos
energiát használnak arra, hogy sűrített levegőt
tároljanak egy földalatti barlangrendszerben.
A sűrített levegőt szükség esetén turbinák
segítségével mozgatják, aminek következtében
villamos energia jön létre. Eddig ezt a techno-
lógiát alig használták, azonban továbbra is egy
lehetőség arra, hogy megújuló energiaforrások
által termelt fennmaradó villamos energiát
tároljunk. Biztonságos képződményeknek
számítanak az üreges, légmentes sóbarlangok.
A tároló létrehozásakor azonban néhány geoló-
giai kihívással is szembe kell nézni, hiszen, ha
a rendszer később instabilnak bizonyul, akkor
nincs már rá lehetőség, hogy stabilizálják azt.
Az ezt körülölelő kövezet feszültségi állapota
sem bontható meg.
szivattyús tározó
A szivattyús tározók vagy a szivattyús tározó-
val működő erőművek már bevált technológi-
ának számítanak az energiatárolás területén.
A hálózatból származó fennmaradó villamos
energiát hasznosítják ahhoz, hogy a vizet egy
magasabban fekvő kisméretű gátmedencébe
szivattyúzzák. Amikor több villamos energiára
van szükség, akkor leengedik a vizet, amely
működésbe léptet egy turbinát, ami villamos
energiát termel.
tartalék erőmű
A tartalék erőművek akkor lépnek működésbe,
amikor kimaradások észlelhetők a villamose-
nergia-ellátásban. Mivel gyorsan beüzemeltet-
hetőnek és leállíthatónak kell lenniük, így erre
a gázerőművek a legalkalmasabbak.
tüzelőanyag-cella
A tüzelőanyag-cella egy kis erőmű, amelyben
kémiai energia alakul át elektromos energiává,
és így villamos energia termelődik. Például
az elektromos járművek meghajtásánál, vagy
a villamosenergia-hálózat nélküli régiókban
játszik nagy szerepet. Gyakran csak hidrogén-
re és oxigénre van szükség nyersanyagként.
Az energia-előállítás ezen formájánál nem
képződnek az éghajlatra káros gázok, csupán
vízgőz. A villamosenergia-előállításhoz szük-
séges hidrogént megújuló energiaforrásokból
származó villamos energiával is elő lehet
állítani (lásd power-to-gas). De vannak olyan
tüzelőanyag-cellák, amelyek más kiinduló-
anyagot, például metanolt használnak.
üvegházhatású gázok
Az üvegházhatású gázok úgy változtatják
meg a légkört, hogy a földfelszínről visszavert
napsugarak nem a világűrbe jutnak, hanem
azok újra visszaverődnek az ilyen gázok végett
és visszajutnak a Földre. Ezáltal nagy szerepet
játszanak a globális felmelegedésben, amely-
nek a hatása hasonlít az üvegházhatású gázok
elvéhez, és aminek következtében a Föld egyre
melegebb lesz. Ismert üvegházhatású gáz
például a szén-dioxid, amely mindenekelőtt
fosszilis nyersanyagok, úgy, mint az olaj, gáz,
vagy szén elégetésekor keletkezik. További
üvegházhatású gázok például a metán vagy
a klór-fluor-szénhidrogén (CFC).
A német energiafordulat | 33
végső energiafogyasztás
A végső energia alatt az energia azon részét
értjük, amely ténylegesen a fogyasztókhoz
kerül. Olyan tényezők, mint a vezeték vesz-
teségei, vagy az erőművek hatóereje miatt
fennálló veszteségek nem számítanak bele
ebbe a mutatóba. Azonban, ha a fogyasztónál
merülnek fel veszteségek, mint például egy
hálózati eszköz hőképződése, akkor az már
beleszámít a végsőenergia-fogyasztásba.
villamosenergia-hálózat – magasfeszültségű
hálózat – elosztó hálózat
A villamosenergia-hálózat az elektromos áram
szállítási útvonala. Németországban és számos
más országban a villamosenergia-hálózat
négy szintből áll, amely különböző nagyságú
feszültséggel dolgozik: extra-nagyfeszültség
(220 vagy 380 kV), nagyfeszültség (60kV-
220 kV), közepes feszültség (6-60 kV) és
alacsony feszültség (230 vagy 400 V).
Az alacsony feszültségű hálózat olyan felhasz-
nálókat szolgál ki, mint például a háztartá-
sok. Extra-nagyfeszültségű hálózatok pedig
ennek körülbelül a többezerszeres nagyságú
feszültségével dolgoznak, hosszú szakaszokon
szállítanak nagy mennyiségű áramot. Nagy-
feszültség segítségével a villamos energiát
osztják el a közepes és alacsony feszültségű
hálózatokba. Közepes feszültségű hálózatok
tovább osztják a villamos energiát, de nagy
felhasználókat is kiszolgálnak, például az ipari
felhasználókat vagy a kórházakat. A háztartá-
sok az alacsony feszültségű hálózatból nyerik
a villamos energiát.
34 | A német energiafordulat
Források jegyzéke AG Energiebilanzen e.V. (2016):
Energieverbrauch in Deutschland im Jahr 2015.
Agora Energiewende (2015): Agorameter –
Stromerzeugung und Stromverbrauch.
Auswärtiges Amt (2015): Speech of Frank-
Walter Steinmeier on the opening of the Berlin
Energy Transition Dialogue 2015.
BMWi und BMBF: Energiespeicher – For-
schung für die Energiewende. /
Bundesamt für Strahlenschutz (2016): Ker-
nkraftwerke in Deutschland: Meldepflichtige
Ereignisse seit Inbetriebnahme.
Bundesministerium für Umwelt, Naturschutz,
Bau und Reaktorsicherheit (2015):
Atomenergie – Strahlenschutz.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2014): Die Energie der Zukunft.
Erster Fortschrittsbericht zur Energiewende.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2014): Zweiter Monitoring-Bericht
„Energie der Zukunft“.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2015): Die Energie der Zukunft.
Fünfter Monitoringbericht zur Energiewende.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2015): Eckpunkte Energieeffizienz.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2015): Erneuerbare Energien in
Zahlen. Nationale und Internationale
Entwicklung im Jahr 2014.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2015): EU-Energieeffizienz-Richtlinie.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2016): Bruttobeschäftigung durch
erneuerbare Energien in Deutschland und
verringerte fossile Brennstoffimporte durch
erneuerbare Energien und Energieffizienz.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2016): Energiedaten: Gesamtausgabe.
As of November 2016.
Bundesministerium für Wirtschaft und
Energie (2016): Erneuerbare Energien auf
einen Blick.
Bundesnetzagentur (2015): EEG-Fördersätze
für PV-Anlagen. Degressions- und Vergütungs-
sätze Oktober bis Dezember 2015.
Bundesnetzagentur; Bundeskartellamt (2016):
Monitoringbericht 2016.
Bundesregierung (2015): Die Automobilin-
dustrie: eine Schlüsselindustrie unseres Landes.
Bundesverband CarSharing (2016):
Aktuelle Zahlen und Daten zum CarSharing
in Deutschland.
Bundesverband der Energie- und Wasser-
wirtschaft (2014): Stromnetzlänge entspricht
45facher Erdumrundung.
Bundesverband der Energie- und Wasser-
wirtschaft e.V. (2016): BDEW zum Strompreis
der Haushalte. Strompreisanalyse Mai 2016.
Council of European Energy Regulators (2015):
CEER Benchmarking Report 5.2 on the
Continuity of Electricity Supply – Data update.
Deutsche Energie Agentur GmbH (2012):
Der dena-Gebäudereport 2012. Statistiken
und Analysen zur Energieeffizienz im
Gebäudebestand.
Deutsche Energie Agentur GmbH (2014):
Der dena-Gebäudereport 2015. Statistiken
und Analysen zur Energieeffizienz im
Gebäudebestand.
Deutsche Energie-Agentur (2013):
Power to Gas. Eine innovative Systemlösung
auf dem Weg zur Marktreife.
Deutsche Energie-Agentur (2015):
Pilotprojekte im Überblick.
Deutscher Bundestag (2011):
Novelle des Atomenergiegesetzes 2011.
DGRV – Deutscher Genossenschafts- und
Raiffeisenverband e.V. (2014): Energie-
genossenschaften. Ergebnisse der Umfrage
des DGRV und seiner Mitgliedsverbände.
EnBW (2015): Pumpspeicherkraftwerk Forbach
– So funktioniert ein Pumpspeicherkraftwerk.
entsoe (2014): 10-year Network Development
Plan 2014.
European Environment Agency (2016):
Annual European Union greenhouse gas
inventory 1990-2014.
Filzek, D., Göbel, T., Hofmann, L. et al. (2014):
Kombikraftwerk 2 Abschlussbericht.
GWS (2013) Gesamtwirtschaftliche Effekte
energie- und klimapolitischer Maßnahmen der
Jahre 1995 bis 2012.
IEA (2016): World Energy Outlook 2016
Summary, November 2016.
Intergovernmental Panel on Climate Change
(2014): Climate Change 2014. Synthesis Report.
International Renewable Energy Agency
(2015): Renewable Power Generation Costs in
2014.
IRENA (2015): Renewable power generation
cost in 2014.
KfW (2015): Energieeffizient bauen und
sanieren. KfW-Infografik.
Kraftfahrt-Bundesamt (2016):
Fahrzeugbestand in Deutschland.
A német energiafordulat | 35
Merkel, A. (2015): Speech of Federal Chan-
cellor Merkel on the occasion of the new year’s
reception of Bundesverband Erneuerbare
Energie e.V. (BEE) on 14 January 2015.
Ratgeber Geld sparen (2015): Kühlschrank
A+++ Ratgeber und Vergleich. As of November
2015.
REN21 (2016): Renewables 2016. Global Status
Report. 2016.
Statistische Ämter des Bundes und der Länder
(2014): Gebiet und Bevölkerung – Haushalte.
Statistisches Bundesamt (2014):
Bevölkerungsstand.
Statistisches Bundesamt (2015): Preise.
Erzeugerpreise gewerblicher Produkte
(Inlandsabsatz) Preise für leichtes Heizöl,
schweres Heizöl, Motorenbenzin und
Dieselkraftstoff. Lange Reihen.
Statistisches Bundesamt (2015): Umsätze
in der Energie-, Wasser- und Entsorgungs-
wirtschaft 2013 um 1,6% gesunken.
Statistisches Bundesamt: Umweltökono-
mische Gesamtrechnungen, Werte für 2015 on
https://www.destatis.de/
trend:reseach Institut für Trend- und Markt-
forschung, Leuphana Universität Lüneburg
(2013): Definition und Marktanalyse von Bürge-
renergie in Deutschland.
Umweltbundesamt (2015): Emissions-
berichterstattung Treibhausgase Emissions-
entwicklung 1990-2013 – Treibhausgase.
Umweltbundesamt (2015): Nationale Trend-
tabellen für die deutsche Berichterstattung
atmosphärischer Emissionen 1990-2013.
Umweltbundesamt (2015): Presseinfo 14/2015:
UBA-Emissionsdaten 2014 zeigen Trendwende
beim Klimaschutz.
Umweltbundesamt (2016): Treibhausgas-
Emissionen in Deutschland.
Umweltbundesamt (2016): UBA-Emissions-
daten für 2015 zeigen Notwendigkeit
für konsequente Umsetzung des Aktions-
programms Klimaschutz 2020.
Zetsche, D. (2009): Speech at the World
Mobility Forum Stuttgart, January 2009.
36 | A német energiafordulat
Impresszum
Auswärtiges AmtWerderscher Markt 110117 BerlinTél. : +49 30 1817-0www.diplo.de
Szerkesztőség/DesignEdelman.ergo GmbH, BerlinDiamond media GmbH, Neunkirchen-Seelscheid
© d
pa/C
atri
nus
Van
Der
Vee
n