I

A nukleOris energiOtOI • # •

az agyenerg1a1g

14 1990-cs 0vek kjl6clesi ir:im-z:r­t:li rcnclkivi.il kec!vez6 fcltete­leket tercrmenek a Fcjl6des

cl0~egit0selwz cs ebhen a kor·szer(i in ­Form~tci()s h{tl6zat Fontos szerepet jjtszhar. .-\ kcl\·etkez() ~tltal:'tnos celokat ernel­hetji.Jk ki:

.- Egyre nagyobb fontos~dg(t lesz n enelmes elfoglaltsagok t:irno­gat:'tsa.

... :\ t::irsacblom reszer61 J. polg{trok­n:rk ny(tjtott szolg:iltat::isobt ha­tekonyabh:'r kell tenni.

.- ~6velni kell az intenziv kommu­nik:'ici6 es inform{rci6tov:.'rbbitas erettseger.

.- A velemeny-nyilvanit:isi sz:tbacl­s{rg egyre nagyobb mertekben va­lik az egyes ember tulajdonav{r :.rz:.'tlt:rl. hogy tobb onkifejezesi cs:.rtorna all rendelkezesere.

E jelent0s celja, hogy neh~iny olvan le­het6segre hivj:1 fel a fi.gyelmet. amelvet n Crj eszk6z6k kinalnak fel :t kre:Hiv. h:tt<~kony emberi fejl6des el6segitese erdekeben. Ezek n Ctj eszk6z6k jelen­t6s mertekben az aktiv ipari revekeny­segeken alapulnak, de politik:ti intez­kedesekkel is lehet segiteni, hogy a tu­c!{ts t::irsadalma a hatekonys:.ig es n emberiesseg ir::inyaba fejl6dj6n.

Az inform::ici6s h{d6zat kialakit:is:i­val tamogatni lehet :1 gondoskodfts. :1

szoci:ilis kapcsolatter·emtes es a piaci fdoszt::is tovabbi fejl6cleset.

A HALOZAT FOGALMA

Ki.tl6nbi.iz6 informaci6s h:.'tl6zatok 12-teznek. ki.ll6nb6z6 .. szinreken '. Els6-so rban k:tbelh:.il6z:rtokr61. r:'tdi6rele­h:il6zatokr61. rnuholc.l-h:.il6zJ.tokr6l beszeli.ink.

Leteznek ugyanakkor inform:'tci6{r­r:-tmbsi h:d6z:ltok is. Ezeket a h:il6za­tobt ki.il6nb6z6 v:.'tllalatok tulajdon{l­b:rn lev6 aclatb{rzisok iranvitj:ik. Az .·\BB peld:'rul n:rgy kiterjedesu adat­kommunibci6s ,h::i l6z:ttot" hozott letre a termel6i helyek es J.Z ertekesite­si, el:tcl6i helyek k6z6tt. A TT es :1 Re­uters 6ri:isi ., h{tl6zatokbl'' renclelkez­nek a hirek tovabbitasahoz. Ezekr6l n

40

0 ~·:_·

ho ·· ·- iov~lta~ " b6l>A ·sved Libe-ral is Neppart megbizasa­b61 osszeallitoH idei

jelentes az infor­maci6s tarsadalom

es a telematika szem­szogebol vizsgal tobb

nagy trendet.

inform:ici6s hal6zatokr6l azt mond­hatjuk. hogy ugyanazon a szinren he­lvezkednek el. mint a korabbi, tiszran tavkozlesi h:il6zJ.tok.

Az informaci6s hal6z:Hok a tiszt:in csak adatokat tovabbit6 hal6zat f6-l6tt helyezkednek el. Az ertekhozza­ad::is fog:1lma kozponti helyet foglal el a hal6zatokr6l folytatott vitakban. A legokosabb az . ha az informaci6s h{tl6zatot egeszen egyszeruen az in­Formaci6k aramlasanak tekintji.ik. Az m{rr masodlagos jelent6segCi. hogy ehhez v:damilyen tavkozlesi hal6z:r­tot haszn:ilnak fel.

Az informaci6s hal6zat az adatbazi­sok es a tjvkozles felhaszn:rlasan ala ­put. A fejl6cies cgyik el6feltetele a di­gitaliz:\ci6 volt. :\ digitalis sz:\mit6ge­pek t6meges gyartasa egyre olcs6bba v{dik. Ezt a mikroelektronik:t fejl6dese tette lehct6ve. A s z:lmit6gepek alkal­mn:isa szeles korben elterjedt es szemelves eszkoz lett (PC). Ezt kover­tc a t6megtermeles, az aclatfeldolgoz:is clccentral izal:isa.

:\z:\ltal. hogy a sz:imit6gepeket mind egyszerCibben lehetett progra­mozni es kezelni, egyre tobb ember szamara valtak hozzMerhet6ve. A technik:t feletti hatalom ezzel megosz­totta valt. A t:ivkozlesi rendszerek es az inform:\ci6s hal6zatok fejl6deset je­lent6s menekben a sz:imft6gepek el­terjedese hatarozza meg. A szamit6ge-

pekhez \'ai6 hozz:'tFcresrc n ) n:ttko z(J r·enclszerheli sz:tb:.ilyok eppen ezcrt sok e:>etben :1 t~tvkiizlesi h:.lllJz:ttokr:r is h:rtottak.

Lehetetlen volt fenntartani :t tegnap monop6liumait non telekommunik:i­ci6s rendszerek Felett. melyeket ma mar az egesz vil:igon szeles korben el­teqedve alkalmazunk. Ezen a teri.ilctcn a technik:t tette szi.iksegesse a liberali­z::ici6t. Ez egy:iltal:tn nem jellemz() peldaul az aromencrgi:ir:t. 'Jcm lehet­nek kis atomer6mu\·ek az ir6asztalun­kon. men ezt a technik:it csak kozpon­tilag lehet kezelni.

A kozponti iranvft:'is csokkenese. gyengi.ilese . melv egesz iparosodott vi­Ltgunk jellemz6je volt az 1980-as evek­ben, politikai akaraton is alapult, melynek celja a hatekonv:1bb szcrve­zet kialakit:tsa volt. {un ez minclenek­el6tt a technika fejl6clesenek a gyi.i­molcse.

LJJ EROFESZiTESEK

A tavki.izlesi es az adatkozlesi rend­szerek kiepftese rna nagy inrenzit:\ssal folyik sz:imos orsz::igban. Az 1990-es evek fejl6cleset a beruh{rz:'tsi akarat es a piac :illand6 szemmel tart:isa jellem­zi. J6l szemlelteti ezt az CSA-b6l erke­z6 ,i.izene t". Miutan az J.merikai el­nokv:ilaszt:isi kampanv aktfvan fog­lalkozott az eszak-amerikai telekom ­munibci6s h{tl6zatok kiepitesevel. Bill Clinton es AI Gore kezdemenyez­te az Ctj .,electronic superhighwavs" (elektroni kus aut6p:ilv:ik) megalkot:i­sat. Tobb, politikailag es szakmailag is igen hozz:ien6 bizottsagot hoztak letre azzal a feladattal, hogy fej­lesszek ki azt, .,ami az els6 helvre len­diti az USA-t az informaci6s t::i rsacb­lomban".

Roviden sz61va az eszak-ameribi kezdemenyezes celja az, hogy minden egyes vallalat es minden egyes labs elegencl6 telekommunik:ici6s kapaci­tassal rendelkezzen. Ennek muszaki alapja :t fenvvezet6, amelyik a haz ko­zeleben halad (fiber-to-the-curb ") vagy eljut minden egyes lak:.lsba ( . .fi­be_r-to-the-home"). Ez az egven sz::tm{t ra

jobb t:tvkozlesi lehetc5seget kln:tl, de a befolyas gyakorlasanak a lehet6seger is nv(ljtja.

Az ipar szerepe ebben nvih·anval6. Sok megngyel6 renclkfvlil je lent6s in­form;ici6s piacok feltarasat varja. A val­lalatokat es a hazt:.lrlasok:tt LIJSZeru es . 'iokretu informCt ci6s h{tl6zatok erhetik el. .A vallalatok eseteben ez termesze­tesen gvorsabb es biztons{tgosahb :tclatkommunikaci{)( is jeknt a rerme­leshen es n i.izletek lebonyollt:ts:'t­h:tn. :t gyorsas{tg peclig komoh· i.izleti el6nvc)ket rejt magaban.

NOVEKVO HAZT ART ASI PIAC

Ki.tlonb6z6 amerikai szaken6k :tlral keszltett felmeresek szerint a v{tll:tlati inform~nikanal j61·al nagvobb merteku fejl6des 1·arhat6 a haztan:'isok inforrna­ci6s hal6zatainak piacan . .A hazrart{t­sok ugvanis sok mellerendelt szolgal­tarashoz juthatnanak. Ez az inform3-ci6-szolg3ltatas erintheti :lZ otthoni munkavcgzest, a tanul:l.st eppen ugy, mint az onhoni sz:l.rnlt6gepek kihasz­nalhat6sitg:H, tovabba a kovetkez6 szolg:iltatasokat is:

e Filmek megrendelese a 1\i-keszli­leken b{trmikor (cideo on de­mand).

e Lexikonok. egyebek megjelenlre­se kepi formaban :1 n· keperny6-jcn.

• ;\legrendelesre kidbsztott hlrti­pusok leadCtsa.

e Oktat:l.s .. id6t6l es tert6l fliggetle­ni.il.

e Ki.ilonboz6 rarsadalmi szolg{tlta­r:tsok, peldaul munkakbz1·erires. acl6, fogyasztas, tJn{tcsadas srb.

• 01'\ osi felvilagositas keppel es hanggal kbzvetleni.tl az ember otthona ban.

• :\ruk megrendelese (n ·-s!Jop­piugj

e Elektronikus postai es banki szolg:'tlt:tt{tsok.

e \'icleotdefon. • lnterakti1· beszelgetes . sz6rakoz-

ur:'ts. j:'ttekok srb. lntenzi1· feilesztes ::tl:ttt ;illn:tk a keper­m·<is stacioner telefonkeszi.ikkek. az Ctg1·ne1·ezett .. intelligens telefonok .. tmeh-ek ezt az elne1·ezesr onnan kap­t:'lk. hog1· par{mvi szemeh·i sz{tmit6ge­pet l:lrt:tlmaznak). Foh·ik a fejlesztese a kezi sz:'tmit6gepeknek (PDA - pen•o­na! dlgl!a/ nsslstant). melvek konny(i. .. alig A5 -bs nagvs{tg(t .. keperny6s sza ­mit6gepek. s tobbek kbzbtt berblthe­tik ~~ telefon szereper is. b:lrhol eler­het61'C te1·e a ki.ilbnbbz6 szolgalrat:'l­sokar.

A hazt:utasok megrendeleseinek srb. feldolgozas:'lhoz alkalmazon szokasos sracioner szemelvi sz:l.mlr6gepek is minden bizonnval felhaszn{tlasra ke­ri.ilnek: meg az egyszer(i, j:ltek-sz{tml­t6gerek is sokkal robb feladatot lar­hatnak el. mint puszta sz6rakoztat~1st .

A fejlesztes alatt all6 klilonboz6 ke­szi.ilekv:'tltozatokhan kiizbs az. hogv n elkepzelesek szerint a jciv6heli ott­honokban minden szemelynek nem csak eg1·erlen saJ{lt keszi.deke lesz, ha­nem Kidonbciz6 keszi.ilekripusok:tr 1·esznek majd igenvbe.

All6haboru folyik a telefon-. a Rim­es :1 media-tCtrsas{lgok kbzbtt. Az ut6b­hiak el6n1·ben v:.~nn:1k az els6 kett6vel szemben: a media-tarsasagok hozz:l.­fernek a nlmekhez es a kepekhez. s ke­pesek azok leadasara is az egyre na­gvobb teljesirmenv(i rhkbzlesi hal6-zarok kbz1·eriresevel. Az :trabt jelen­leg elkepzelhetetlen mag:1ssCtgokba hajtj{tk fel. amir murat az amerikai Pa­r:-~mount sz6rakoztat6 es fi.lmes tarsa­sag megdsarlasa. A meg\·asarlasen a hare a Viacom k:lbelreve-t:.'trsasag es a QVC ~et,York TV-shop rarsasag kbzbtt folyik. Az ajanlati ar ennek a jelentes­nek az elkeszlresekor 80 milliard s1·ed korona volt.

:\ tbbbe \'Jgv kevesbe szamlt6gepes informaci6s szolgalrarasok ,·ilagpiaca evente eleri a 10 000 milliard sved ko­ronas erteket. Igazan erthet6, ha az ez­zel kapcso]alOS lOvJbbi ana!lziseknek heln akarnak adni. Az CS.-\ -beli fejl6-desr sz{tmos m{ts orszagban is nagy fi. ­gyelemmel kbvetik. nem utols6 sorban Jap:l.nban. mely aligha fogjJ .. sz6 nel ­ki.il elfogadni ... hog1· egy masik orszag akar az eire tbmi az alkalmnott elekt­ronikaban.

AZ EUROPAI REAGALAS

1992-ben az Eur6pai Gazdasagi Ko­zossegen beli.d minteg1· -tO milliard S\'Cd korona eneket ruhazuk be az tn­form{lci6s technol6giaba es a telekom­munik:tci6b:l. ami a Kbzosseg teljes kc'>ltseg,·eresenek n 5%-:l.r reszi ki. Ter­meszeresen n:.tgy ngvelemmel kist:rik az CS.A -ban folv6 te1·eken1·segeker es kczdemem·ezeseket is.

:\z :'tllami szekror h:llekonnbha te­telenek a szorgalmaz{tsa kiterjed tbb­bek kbzon az E~S es az IDA kezdeme­m·ezesekre is. Az els6. n European 1\'erm us Srstem. melvnek celja az in ­formCtci6csere. a szabvi1n1·ok denni{t ­lasa es szolgaltatasa. a szemelyek. az :'lruk. a szolg{tltat:lsok es a t6kek sza­bad :lramlas:lnak az elosegirese .Crde­keben.

Az IDA (/ntercbange of Data hetwecn Administrations) program celja a ki..t­lbnb6z6 hftl6zatok gyakorlati egvi.itt­rnukodesi lehet6segcinek a hatekony javltas:-~. Szamos mas kczdemcnyezes­,-61 is be lehct sz:tmolni. rcihbek ki)zcitt a h{tl6zatok kiepitesl:nek a t:'tmogar:·t­s{tr6l es a kbzos aclatb{tzisokhoz :t hozzilferes hizrosit[ts:'tr{)l.

Osszefoglal{tskeppen nt monc.lktt­juk, hog1· az Eur6pai Kc'lzcissC::gen hc­li.il nagvon is er6teljesen dolgoznak az inform{tci6s es tal·kozlesi h:d6zatok aclminisztr{tci6s es ip:.tri h:tsznosit:tsa­n:Jk gyorslt{ts{m.

Erre sikcres peldak a Mlnlte/ek. mi1·el ezek musz:1ki szempontb6l es - leg­Jl{tbhis frJnci:.~orszagbJn - gazdas{tgi szempontb6l sikeresen alkalmnhat6k a m{tr meglev6 relefonhal6zarokon. E szolgaltar{tsokhoz tehat nem kell elektronikus orszagutakat kiepireni A :VIinitel felhasznalasar rbviclen (tgy jel­lemezhelji.ik. hogv p~trbeszedes szo1·e­ges kommunikaci6 - a jelenlegi rele­fonvonalakon. A _\,linitel keszi.ileket (tgy tervezrek meg, hogy olcs6, min­den francia szam:'lra megnzethct6 ar(t legven. (frJnciaorszagban nemsokara elerik a her milli6 felhasznCtl6i lersza­mot.) Ezen is alkalmnn:.~k standa rd rerminal -keszi.ileket, melv csak szove­gek tovabbitas3ra alkalmas (bet(ik es specialis jelek). Bebizom·osoclott ugyanis. hogv els6sorban a dial6gus. a megrenclelesi es a kinzetesi leher6-seg erdekelre a felhasznal6bt.

Franciaorszagb::tn a 0linitel segltse­gevel igen1·be vehet6 szolgaltat:l.sok szama meghaladja a 15 ezret. Kbzbni.tk t::tlalunk karal6gusokat. v:is{trl:lst es megrendelest, informaci6ny(tjtast. le­~·elezest. s persze sz6rakoztJtast is.

Felmerlil annak a kerclese. milven in­formaci6s szolgalratasok igenvelnek a mar mcglev6 ravkbzlesi hal6zaroknal fejlettebb ravkozlesr. .-\ gvarr6k szor­galmazzak az elekrronikus orsz{tgutak kieplreset. de val6b:m szCtkseg 1·an-c ezekrei Es ha igen. ::1kkor milycn tipu­s(t szolg{tltJt:tsokhozi

.'\ szeles s:'lvot haszn{dj:'lk fel tobhck kozbtt a interaktiv 1\' csetcben Ez az aT\·. melvnel a felhaszn:tl6 t .. a nez6 itl mar igaz:l.n nem rekinrhetci ponto.'i megne1·ezesnek") reszt 1·esz a renclszer mukbclesehen, a rendszer integdlt re­sze, v:llaszol. bizonvos dolgok:tt ker. \'al6b:m ol1·an m<:rrt:kben jelenik-c meg az igen1· erre. :.tmi indokolj:t a mil­liitrdos beruh<'tz:l. sokati

Az .. uj elektronikus orsz:l.gurJk .. kriti­kusai azt hangoztatjak. bogy ma sem eplti.ink 500 meter szeles orsz{tgutakar. pecl ig ezek felelnenek meg a jelenleg megval6slt[is alatt all6 gigabit-hal6za-

111

tokn:tk. Va jon m il yc:n szl: les o rsz:.lgu­takr·a lesz szCr ksl:gLin k a jiiv6ben?

A MULTIMEDIA MEGERKEZESE

.-\ rmrltiml:cli:.lv:li dolgoz<'> sz:.lmitoge­pck ( rnozg() szine.~ kl:p l:s hang! mar terjccl6ben vannak. Ezt :1 t<.::rJcdl:.st a szines TV elterjt.::dl:sevel h:tsonlith:ttjuk i)sszc Lassankl:nt .Yinu:.llis v:li():<'tgga·· v:.llik az. hogy a lak:.lsokb~tn lc1·(5 sz:.l­mit6gepekct sokbl tiihb minclenrc rel­h:tszn~lih~tssuk . mint rna.

Ezckben n (rj mcgjeknitbi form:.lk­harl komoly es kt.::l·esbl: KOmoly szol­g:litat:.lsokat is lehet nv(quni . Ez al61 ~~

pornogr:.lfu sem jelent 1-;ivetelt. Rencl­kivCrl n.::hez a .. von~li lehallg:n:.ls:.lv:JI .. felfeclezni az ilyen jdleg(i forg~limal.

:\z i.'>ss zes t:.lvkozlesi h:.ll6zaton n ac!:ttforgal o m egyre nagvobb mennv i­scgu ksz. ''bgyon nehez a kCrlbnboz6 j.::lleg(i ellen6rzesekkel fcltarni n ott­honi sz:"tmit6gepek adatb:"1zisaiban le­v6 etik:.ltbn anv::tgok .. tanalmat'·. s tCrl­s:.lgosan is .::gyszer(i a memoria torlese cgyetlen pillanat :liatt .

A multimedia fejl6clese minden bi­zonnyal LlJ ellen6rzeseket is igenyel es :t mozg6 kep es a hang is tt:rjeszthet6 LIJ form[tkban. A korl:'itozasokk::tl bpcsob­tos igenv ugy:makkor ma meglehet6sen nagy. Vajon ::t jov6ben be akarunk-e ve­zetni korlarozasobt1 Talan a szemelvi­segi adatok kezelese reremti meg majcl :1 szCtkseges korCdmenveket ::thhoz. hogv sor kerCdjon az adattorvenv m6closit:ls:.l­ra. vagy a szerz6i jog j{ltszik ebben don­to sze t·ept:t1 Erre ma meg n ines v:.llasz. Egvet azonban mar ma is tudunK. meg­lehet6sen nehez prognosztiz:tlni a t:il·­kozlesi forg::t lom fejl6deset.

lndokolj:.lk-e mai ismereteink a jelen­leginel sokbl n::tgyobb menekCi kiepi­test1 Amikor az elektronikus orsz:.lgu­t::tkr61 akarunk vit::ttkozni. akkor azok­b61 a felhasznal:.lsi lehet6segekb61 in­cluljunk ki. melyeket mar ismerCtnk es am.::lveket el6re tuclunk jelezni.

AZ INFORMACIOS HALOZATOK KIEPiTESE

Ha l'al6szin(itlennt:k tlinik az . hog1· n .::cldig rnegep itett vagy tt:rTezctt t:'t\·­koz!Csi h~ll6z:n el tudja l:.ltni a Kiemdt :1lkalmaz:lsi teri.ileteket. akkm meg le­het indokolni :1 todbbi kiepitesel-;hez szLrkseges r:ifmclir:tsok:n is. Els6sorban nok a beruh{Jzasok johetnel-; itt sz6-ba. melvek felh::tszn:tl6 i h:il6zatokhoz bpcsol6clnak .

Az ilven Je ll egu h{ll6zatokn{li telje­sen megszokolt ::t mag:'tnt6keb61 torte-

42

n(5 fin:1nsz imz:is. V:t nn:tk azo nba n olvan helvzctck is. :tm iko r incloko lt az cgvlirtm(ikhdcs az allami be ruh:.lzok­kal is. Egy ilwn cgyCrtt rn Cikhdes hoz­z:q:trullnt ahlwz. hogy meg lehessen v:ti<'Jsitani a minden terCilctcn :itny(d6 t:trs:td~tlrni c(·lt. mclv :tzono.s az e_gvcn es ~~ tars~tcLtlorn csctl:bcn. pelcl:tul a h i ~:torb:igga l k~t pc.sol~ttos:t n.

.\lckkor:t lchct ezckbcn :tz <.:setekben az :tll~trn- pi:tci r:tr.s:tcLtlrnunkhan t:lfo­g:H.IInt(> me r·,·(i- szer·cpe az inform:tci ­()s h:tl<·,z:tt teilesztl:sl:ben1

Jh·en be~t\-~ttkoz:is :1 i'ogl:tlkozt~ttott­

s:ig n<iiTIL·se. az okut:ts. :1 kutat:is t:.l ­rnogat:tsa t~-~~ kiizlesscl . .\lcglehet6sen i'onws :tz info rmaci6s h:.ll6zat esete­ben :1 .tops l:s a tvCrk" jellegCi gonclo­Lttmc.·nt:t. arnikor a t:trsacl:tlomban v:il ­toz:.lsuk kc)n~tkeznek be . .-\hhoz, hogv a 1:iltozur:is esc lyt bpJon a rnegv::tl6-sul:ts!'a, a kCdhnbliZ6 er6knek egyCrtt !-;ell rnCikoclniCtk a n.::hezsegek leki.iz­dl:sl:hcn.

:-\. s1·ecl er·6kszitl:sek mogott rejl6 egyik inciok osszefCrgg az :iltal:'tnos eu-1'6pai h.::!l-zettel. Sveclmsz{tgban a v:i­r·akoz:isok szerint egvre nagyobb igeny j.::lentkaik majcl az eur6pai projekttel ,·alo szorosabb egyi.ittmlikodesre. :\mint rn:u· emlitettCtk , az Eur6pai Kb­zbsseg nagvon jelent6s beruh:iz:isok vegrehajt:'ts:it ter~·ezi. a kutat:issal. ::1

szab,·:'tnvosit:issal. a kozos t:ivkozles i h:.ll6zat kifejlesztesevel es meghat:iro­zott inforrn:tci6technol6giai ::tlkalm::t­z:Jsol-;kal kapcsolatosan Az erintettek meg 1·annak gv6z6clve arr61. hogv ez­zel elo l.::het segiteni az Europa sz:i ­m:"tra oly fontos celok elereset. Ahhoz, hog1· Sn':clorsz{tg nt: csak a nez6 szere­peb61 fig\·eljc ezr a fejl6clest, saj{tt pro­jektekl'e es tapaszt:lbtokr::t is szi.ikse ­gCrnk 1·an. mclvekb6l kiinclulhatunk es ame!l-ek!-;el clolgozlurunk.

SVED KEZDEMENYEZES

Ez :1 kezdernenyezes hossz(t t::ivon je ­kntc'is Kihat:\sCt lt:het a svecl tirsacla ­lornr:t. 1-Llt :itfog6 alblmaz:tsi projek­tt:t jJI':lsOIUnK :1 gnciasagi e[ettel eS az :ill:trnnnl kozcis rnegval6sit:is l'a. A pro­[Cktek kiizpontj:.lban a kv:tlifiblt infor­rn:'tcic'" h:tloz:nok :tlk:tlmaz:isa {t il. Sok esetbt:n lesz sz(ikseg Crj renclsze rfej ­lesztl:st:kt-c.

Ja,·:tsoljui-; rov:ibb{t a fokozott Kut:l ­t:ist nokon a re rCdetel-;en is, mt: lvek kozel :dlnak n alkalmaz:.lsi proJektek ­hez. Vonarkozik ez a t:ivkozlesse l kap­csolatos ism.::reteinl-; b6vitese re es az ;~dartechnib el rerjesztesel'e az o rsz:ig­ban. Ez a b6vites erimheti a ki.donbo­z6 renclszerfel haszn:.\16k kozorti kom-

mu nik:ic i<i Crj fo m1:ii t . :1 szc n ·czctek kCizCitti kom rnun i k i ci()(, ismc: cctei nket a t:irs:tdalrni es a gazdas:igi forrn:"tk r<'>l. to 1·jhh:.l a7. info m1 :ici6s h:tl 6z:tto K kL·r­ICinbii7.6 alk:tlnuz:'t si t'ajt:i ir:t vonatKo­z6 kiivctkeztetl:st:ker. Ebben n iisszc­fi.iggl:shen inclokolt a fokozott kutat:"tsi te,·ekcnl·.seg -;zocg:tlmaz:i.s~ t az imerak­tiv r·endszcrckkel k:tpcsol:ttos~t n (pl. :1

TY-n ~tlapul<) interakti1· rend.szcrek­nell. v~tl:tmint :l kiszl:le.sitett telcpoliti­k:li :tnalizis, tiibbek ki)ziitt n :ltt.og<) piaci v:tltoz:.lsokk~tl es :l sz:th:.lh·o/.:\­sok mcgsz(.rntctesenek :1 lut:'rs:ti\·al ka pcsolato.sa n.

T:unog:nni kell :tzoK~tt ~tz intezml:­nveket. mt:l~·el-; a nagyobb acl:tt:ltviteli sebessl:gCi KOI11ll1Unik:tci6ban erintelt rencbzert:kkel K:1pcsobros kuut:\st vegzik. ,-\z ~tl:tbbi pmjekteknek SOK te­kintetben el kcll vezco'tnilik az ipaci megrencleles.::kh.::z a kv:tlinblt h:tl6za­ti alkalmaz:isokkal k:tpcsolatosan. E gondoLJtmenetet kovCtl·c es t:zzel :1 kozos. szeleskoru kezclemenyezessel sike rCrl :trlepni az abcl:.llvobt is.

.'vkgjegvt:zhetjCIK meg ~1zt is. hogy Fontos hat:'tsCr lehet az egyenl6tlense­gek megszi.'rnteteseben n . hogy a n6k is jobb lehet6segeket kapnak a 1-;or:tb­ban vegzett fizik :ti munka helvett ::tZ

inform:.lci6s h{ll6zatokhoz tobb intel ­ligenci:"n kovetel6 munkakorok betol­tesere .

ALKALMAZASI PROJEKTEK

Novekedes - els6sorb::tn a kisv:.lllalko­Z~lsokban. Ezen a terCdeten lehet a leg­hatekonyabb::tn Ctj munkahelyel-;.::t te ­remteni. Biztositani kell az :tlap1·t:t6 er6forc:.lsokat a kisv:\llal koz:tso i-; sz:"t­m:.lr::t. A tapasztabtok azt mutaq:tk. hogv ehhez nem elegend6 az . ha csu­p~m a sz(ikseges aclatitviteli kapac it:.lst bocsatjak renclelkezesre . Hat:.lsos::tk csak az enelmes felhasznal:"tsi m6clo­zarok es az .. eneket hozz:iad6 eroford ­sok · lehetnek .. -\ tan:tcsacbst ebben az esetben Ctgv kell kialakitani. hogv va-16ban hozz:'iferhet6 legven azol-; sz:'t­m:.lr:l . al-;ik igenl't tananak r:t .. -\ tCrls:t­gosan is kvalifik:t l t rendszereK sol-; t:setben inbbb elijeszt6ek lehetnt:k. min t b~norit6ak.

:\ k isebb es a 1-;ozepes 1':\llalkoz:boi-; t:.lmogar:ts:"tnak m:isik eszkoze a megft:­lel6 h:tl6z~ltok kialakir:ts:t :1 kLH6nbi) ­z6 v:\lb lkoz:isok kozo tti egyi.ittm Cil-; c)­des lehet6ve tetele erclekeben Ezel-; :t

h:tl6 zatoK te rmesze tesen :ttlephetik m­sz:i gunk ha t:ir::t i t is . :\ z ih'en tfpusCr h{t-16zat lehet6ve tt:szi :1 kisebb. meghatj­rozo tt termekl-.:o rok re sp.::ci::tl izjl6dott \·:tllalatok sz:.lm:.lca. hogv a te1·ekenvse-

g\.ikhciz ki.'m.:l fekvo terC!Ierekr61 is he­szerezzek a szl'1kseges ismereteket :lllclh:Cd. hogy ezeket az ismereteket maguk11ah: kellene kifejles7.lel1i(.,h:.

!\ , tavmunka'' , :1 11em a mul1k:ille­!l·el1 vegzen nw11k:1. elll:rjesztese ercle­kchel1 tcihh orsz:igba11 sz:imos pmg­ram foJ,·ih: Emlitsl'1k cs:1k meg :t7. Lum­pe{/1/ Communi!)' Te/eu·or/.:.7e!cnwtics Forum te,·ekel1vseget. E1111ck kerete­hel1 tcihhek kozolt o!1·:1n nag,· jclent6-segCi projeh:tekel1 clo\goz11:1k. mel\'ek cisztc.i11zik a hat:1roko11 {ltm·Cdc'J. t[l\·­mul1k:l\·egzest Eur6p:m be\Cll.

,\leg h:e\1 ,·izsg{dni :1 kCdcinb(izc5 C1j szcn·ezcti form:ikat, belcenve az Clg\'-11evezett mCiholc.liroci{lkal is. A m:'1s or­sz{lgokhan folvtatoll hason\6 JellegCi programokbl fokoz11i kell JZ egnitl­mCikoclest. /\ program keretei11 hellil meg kell vizsgalni a t:i,·munk:.~ meg,·a-16sitasi leh et6segeit. az Clllami szekto1· klilonbc'lz6 te,·eke11ysegi terC!Ietei11 is. igy tapaszwlatokat szercz,·e a lnte­kom·sag es rugalmass:ig fokoz{ts:ihoz.

A lUcL\s tarsaclalm:iban nagvo11 io. fo11tosak az oktatftss al kapcsolatos kezclemenyezesek. A tucl[ls koz,·etite­sere felluszn{dt uj form:\k letrehoz:i­sa alapvet6en fontoss{! ,-:'!!hat. A ta,·­oh: ta t:'1ssal ka peso Iarosa n szamos kl.i­lonhoz6 tevekem·seg fo!l·ih: az or­sz{lghan. Renclkiv\.il nagv er6feszite­sek ,·:1rhat6ak a k6zponti il1tezkecle­sek form:\jaban is. els6sorban a nem sz:imit6gepes oktat:ls keretei11 bell'd Ezen a terC!leten speci{i\is progr:1m letrehoz:is:lt javaso!Juh: :1 sz:\mit6ge­pes t:i,·oktatas megteremresehez. A.

sz:lmit6gepek ez esethe11 felhaszn:ll­hat6k reszben a sz6, eges szolg:'tlu­t:lsokhoz. reszben peclig az interak ­[J\' ,-icle6s a11yagokhoz . .\linclenek­el6tt ez az ut6bbi az erclekes sz5-munkr~l. Ebben es m:is renclszecek­hen is, ahol nem :11\naK renc.lelkezb­rc ipari megolclasok. a kurat:.'iso11 ai:l­pu\6 fejlesztessel :1 s,·ecl ipart kelle11e megbiz11i.

Erdekes t:lnulm:'11wozni :1 t:'l\'11lunk:t .::., :1 t:'l\·okut:'is kombina ci{)it. r\ munk:t es :1 ta11u\:'1s e\egvitesc minclkel te,·e­kem·s0ghen c.isztcinz6 lehet . .-\z Ctj ok­utasi rendszerek kut:1t:ts:1. :1 kl'dcil1hci­z6 mego\ci:'ISOk peci:lgogi:l i es SZe!Te­ZL'Ii k (J ,·etkezmem·einek :1 ,·izsgal:1u n:1g,·o11 is inclokolt lehet ezzel c)ssze­fl,ggeshen. lgen incloko\i ezcn ki,·Ld :1 szelesk(irCI egylmmCikiicl0s es k:ipcso­latfeh·erel n eur6pai Delu-program keretein hel\.il.

:\ korlatozott kepesseguek sza­mara a t[l,·kozlesi renc.lszerek megfe­\e\6 alk:tlmazas[i,·a\ k:tfKsolathan na ­g,·on sok intezkeclessel fogl:tlkoztak

111:'11·. de czeket ecldig meg 11em ,·a\6si­tott:J k meg.

Szclb:l jcihet kldcinlegc:scn ki:1i:lkitott u.:rmin:'ilok :ilk:dm:tz:·lsa is . Az t:rckk\6-dbrt: sz:tmot tan() mcgrcnclelesi szol­g:'ilt:ll:'lsokl·:, eki lehetne fizctni. pelci:J­ul :1 Post:\et C!lj:.ln. Ih·en tm·:'lhh:'i :1 vi­cleokommunildci(J kiepitc:-,e is :1 kori:J­tozon k~·pessC·gCiek. igy rC·kiCiul n 0r­telmi i'og\'JtL'ko.sok es :1 sllkc'tek sz:'im;'t­r:l. \·onatkozh:tt ez a ko!·l:'!tozott kt:­pessegCiek kcizcitti. iller\'(.: :1 korl:'itozott kepessegCiek es :1 ncm kor\:'ttOZO[[ ke­pes,;cg(id,: kozi'>ll foh-6 kommul1ik:.'ici­{H:t.

,\ szolg:iltat:tsok a bevandorl6k es latogat6 k szamara projekt keretein bel(ll ja,·:~soljuk. hogv :'illits::tnak 6ssze a jele11t6scbb bednclorl6i m·eh·eken il1form:Jci6csom:lgot a rontosabb szo­ci[tlis. t:'nsadalmi tuclni,·a\6kr61.

A jele11legi inform:lci6s szolg:lltat{l ­sokat sokk:li k6nm·ebben elerhet6 m6clo11 kell hozz:iferhet6,·e tenni. Az eg,·ih: m6clja ennek a kerc.les folvama­tos szo,·eges heirasa a termin:llb:.t vag1· a szemeh-i sz{lmit6gepbe. Ezt a kerclest a kerdest jelent6 utasitassal at lehet klilc.leni az ac.latrendszerbe. melv el­,·egzi a kercles ::tn:.t!iz:ilas:.'it es valaszo\ is r:'1. Az effajta tevekem·seg mar ro,·icl ta,·ol1 is az export szempontj:\b61 fon­tos ip:1ri termekeket hozhat letre.

A hatekonysag novelese erclekeben nagvon fonto~ JZ aktiv reszvete\ a 11emzetk6zi sz:tbv:im·ositasban . T6bb szintel1 kell letrehoz11i a szl'1kseges szabvitnyokat. g,·akran :.1 tisztal1 aclat­kommunibci()t61 szerf616tt t:J,·ol es6 ter\.lleteke11 is. Szinten t:\mogat:'isra ,·:~n sz\.lkseg ol\':.tn sz:.tb,·:'ul,·ok kifej­lesztesehez is. :.tmelyek :1 minclinbbb il1tegr:ilt renclszerek ::dkalnnz:.'isat es nem cs:1k neg' es. kL.llon:tll6 termekek e\6allit:'ts:lt celozzjk

.\la m{u· h:Lilclhetlmk elektronikus le­,·elet k6z,·etlenl'll Bill Clintonnak ,·ag,· AI Gore-n:1h:. Soh: leveler kldclenek a k\.llo11b6zci h:il6z:1tokon. ig,· az Inter­neten :h. Gore 1993 oszen fclmerette. hogvan emelkeclik n Internet igem·­hL·,·etele: havo11ta 10-12°o-o~ n6,·eke­cl0st Cll1:1pitott:1k meg' .-'1. je\enlegi becs­ksek szcrinl m:1 mimeg,· 100 ezre11 ,·e­szik ig2m·bc n Internet h:'il6z:not.

Az allampolgarok es :1 t:'lrsaclalom kcizcitti k:lpcsolatfelvetelek h:nCkonv­s:tg:'tn:.tk :1 fokoz:'ls[it szolg:'ilj:'ik az {t!­lampolg:·,ri irod:.'ik. Ez :1 clcmokratikus ai:lpintezmem· minden polg:.'ir szCim{lra melvreh:!t{J inform:1ci6t n,·C1jt a fontos t{lrsaclalmi kerdesekr61. nem utols6sor­han a nepsZ:I\·azCisok e\6tl. A felmere­seket ko,·etc)en jelenleg h'iilonboz5 ti­pusu illampolgari irodak IL·tcsiteset lervezik t(Jbh teleplile.scn. · :\agvon

fomos ezeket az irocl:ik:ll ell:1tni meg­fe\e\6 hozz:'lferesi lehet6s0gekkel :1 kl'l­liinb(iz6 i11formaci6s hCi\{JZ:IlDkhoz es az :lc.l:lth:'l7.isokhoz azert. hog\· :17. :'il­\ampolg:'lroK kercleseire ,·:d6b:1n lll:'­h·es dbszt ruclpn:1k :1cl11i.

Az :.'1\i:lmpolg:lri imcl:'ik hatckon,· c:szkcizt jelenthetnek az :'lll:lmrolg[nok es :t t:.'irs:ld:.dom kiiz6tti k:qxsolat hiz­lOSit:'!s:'th:lll. Els6sorba11 oh·:m infor­m:'tci(Jm·Cijt:tsra kell herenclezkec!11i ezekben az irocl:.'ikhan. me!l· :1 polg:-1-roh: kercleseire ad dl:lszt . .-\ h:n6s{tgi llg,·ek kezclese ezckbe11 n :.'1\l:impol­gCiri irocl:'tkban mar titkoss{tgi es integ­ritasi problem:'1bt ,·ether fel. Meg kel\ vizsg:'tlni annak a lehet6seget. hogy az irocl:tkban bizrosita11i lehet-e a polga­rok szam:ira keptelefonok:lt. t6bhek k6z6tt a h:c)z,·etle11 ka pcsolarfeh·etel­hez a hat6s:'1gokkal

AZ allampolg:lri iroclak hat6ta \'()\sCI­gat meg lehet no,·elni az ottho11okban Je,·6 szemelvi sz:lmir6gepekig az adcllt adatb:lzisok lehl\·hat6saga,·al. Ezzel 1elent6s :illampolg:lri csoportobt le­het elerni informaci6,al. .Az emlitett szo\g:i]tat{ISOkat es a t{lrsac\a\mi il1fOr­m:Jci6 m:is formait is eppen ezert a le­het6 legnagyobb mertekben hozzafer­het0\'2: kell tenni a nyildnos t;h·kozle­si ha\6zatok koz,·etitesevel is.

JOGI MODOSiT ASOK

A.z informaci6s szolg:ilut:isok m·C!Jt:lsa a t:\\·kozlesi h{d6zatokon {n jogi prob­lem{tkat vet fel. Tobb tcirvenyllnket meg azoh:ba11 az ic\C5kben foga\mazti1k meg. amikor ez a technika meg nem 10-tezen.

:\ag,·on fontos teh:'H jogi analizist vegezni annak felldvizsg:il:n:'thoz. ho­g,·:.tn befolr:tsolja a velemem·nyildni- . t{tsi szabaclsag es a szerz6i jog az C1j kommunik:tci6s form:\kkal t6rten6 in­form:1ci6nyCIJtas lehet6segeit. Korab­lxm m:tr emlitenl'IK azt a kiv[l!ls:'lgot. me!l· szerint korL.itozni kell n etik:ll­\an szolg:Jltat:'lsobt a t{l\ h:Ozlesi ha\6-zatoh:ban. \iag,·ol1 fontos ezzel kap­csolatosan :1 jogi \ehet6segek feltar:'lsa _,_

,,,

1\Z emlitett es :.t KUtat:lss:i\. a jogi fe ­]Ci!l·izsg:'i\;l[[:i\ . illetve :.1 meg:~clon pro­jektekkel k:1pcsolaros kezclemel1veze­sek meg,·:!l6sit:.'isa kech-ez6 h:n:.'!ss:d jjr a t:'lrsacla\mi eletre, 110\ eli a hatekon\·­S{Igot, de eg\·m:.'!s fokozott flgvelembe­vetclet is. !vl inclezek a kezdemenveze­sek eg,·Lmesen segitik e\6 a fej\6clest az egves {tl!ampolg:.'!rok. a gazclas:tgi elet. az all:tm es a teleplilesek jobb bolclogul:tsa szolg{i\:n:thal1.

Tomas Ohlin

43

TARTALOM • CONTENTS 1

3

8

10

14

19

24

26

31

35

36

38

1 40 f

44

49

50

52

53

54

Dr. Lajtha Gyorgy: Az in t"o rm;.lci6s o rsz:tgC1to n

Dr. Lajtha. Gy.: On the Info rmation Highway

Gerg:Uy Peter: ED ! - Az Clzletvitel C1j m6dsze re

Gergcily, P. ED!- A New ,\ fethod of Business Jfanagement

dr. Sugar Peter: Az ENSZ Trade Point koncepci6ja

d r. Sugcir. P .. The Trade Point Concept of the UN

John Roberts : Si'v!DS - A h:ilenn·enes eveh: acbtszolg;,"litat{tsa

Roberts, I S.'vfDS- Data Supply in the ·90s

Razga Tamas- Leporisz Gyorgy: TAVIS'94- .\Llgyar ISDN es Frame-relay kiserlet

Razga. T - Leporis::. Gv: T..-l VIS ·9-1- ISDN and Frame Relay Pilot Applications in Hungr:ny

Jurenka Oszkir: Emeltclijas audiotex az Eur6pai Kbzbssegben

jurenka, 0.: Premium Rate Audiotex in the EC

Valerie Thompson: Videoh:onferencia - A kovetkez6 lepes?

Thompson. V: Videoconferencing - The .Vext Step?

Helmut Willie : Egykiszolg:."tl6s veszteseges tb megkiszolg:il6 renclszer

Willie, H.. One-Sercer. Los:,y ,'v!ulti-User System

Lajk6 Sandor: The Missing Link- ~Iegvan-e m;.lr a ,hi:inyz6 lancszem''?

Lajk6. S The Missing Link- Do We Hace Already the .,.1dissing Link"?

Pfennig Siegmar: EUTELSAT szemin{trium a telef6niar61

Siegmar. P .. Eu TELSAT Seminar on Telephony

Szoke Albert: Cjclons{lgok :1 fenyvezet6szalas merestechnikaban

Szoke. A.: Novelties in the Fibre Optic Measurement Technology

Manuel Panart: Legkabel -h:il6zatok megbizhat6s{tga

Pana11, M .. · Reliability ofAeria! Cable Set works

Tomas Ohlin: A nukle:iris energi:it61 az agyenergiaig

Ohlin, T.: From ,Vue/ear Energy To Brain Energy

Halasz Miklos : Az A.meritech

Halasz. ,'vf.: The Ameritech

A DBP Telekom es a DeTeiv!obil

DBP Telekom and DeTe/vfobil

dr. Gosztony Geza: Fuzzy logika az IEC szabvanyokban?

dr. Gosztony. G .. · Fuzzy logic in IEC Standards?

Keki Ervin: Tavkbzles Vietnamban egykor es rna

Keki. E.: Telecommunications in Vietnam Then and .Vow

Hirek

News

Meszaros Etel.ka: A. fizikokemiai h:utatas .. melld.::termeke"

,'vfeszciros. E.. One of the .,Spin-Ojfs" of Physicochemisliy Research

E SZAMUNK SZERZOI + AUTHORS OF THIS ISSUE Or. Lqtlu Gydrgy felelOs szerkesztO: Gerg:ily P~ter e~yetem1 h:lllgJt6 < 8.\IE): dr. Sug:ir Pl:tt:r unjcsJdO c SZ.-\.\1.\LK SOFTEC Kft ): john Roberts elnok (European $,\IDS !ntere:-.t Grou p· ESIG): R:izg:t

T.unj..., nHi'iZJkt igJZ~:J.tO <S ZKJ Kftl: l.epo n..;z G~·orgy n:nlhZt:rtc1.:hntk:u f6mt'rnok {S Z!\.1 Kfn: jun:nb Oszbr m:arkettng f6d6:.td6 ( .\IJ(;iv Rt): \':.~lene Thomp-;on t:ivk6zlest sz:1kir6: tklmut Willu.:

(0[3P Tt:k:korn · Forschungs· und Technolo.~u:zc:ntnunl: L.l]kc·> ::\:'tnclor mernok: SzOke Alben ktle.-.ztt:..;t lp .zg:H6 ( Optotr:~ns KfU. \!Jnuel P:1n:.Hi (.\!:\LICOJ: Pfenntg Stegrn:tr rnernok CHC:\;SAT

Egyest.il0sJ: Tom:1s Ohlin: 1-f:J.Iisz .\llkl6s rmi...,z:tkt un:ic:>..tdO L\m<.:mech J: d r Go~zwny Gal f6munbt:ir<: ( .\!Jt:iv Rt): l-\t:kt Er.·tn :1 Vil:.igkt:.i!!it:ist !roda vezetOie (.\[:H:iv RO: .\lt!sz:iros Etelb f6t.:!thd6 c \lat:.i\· Rt) .

Dr. Gydrgy LaJ!h:J editor- tn-chtei; PC:ter Gerg:i!y student CTechnLC . .::d Cnn·er:;tty of 3ud:~pest): Dr. P2ter Sug;ir consu!tJ.nt (SZ . .i..\1.-\LK SOFTEC ltd.): john Roberts chairmo.n ( Europe::tn S:\.IDS lntere::.t

Group - ESIG): T:Im3s R:izgJ. techntc:.tl director: Gyorgy LL'ponsz sy')tem tr:chntc::tl chtcr" engtneer (SZKI Ltd.); Oszk:ir JurenkJ m::trkeung ch 1 ~.:r· offic 1 ~d t HTC ltd.): \"J!ene Thomp;,on

telecommuntCJ.tions speci:dist; Helmut \X'illie CD BP Telekom Kt:seJrch :~.nd Technolo~r Ct:ntre:): S:.indor Ll1k6 engtneer; .-\!ben SzOke: developmeni direcwr (Opto tr:tns ltd.); .\Lmud P:1.nart

( \1:\LICO ): Sit:gmJr Pfenntg engtnt:er (HC:\5.-\T Associ:.trton): Tonus Ohltn .. \likl6s H:tl:isz techntol consuitJnc (.-\mc::ntech ): Dr GC:z:1 Goszronyt sen cor fello w ( HTC ltd): Ervtn KCkt m:tna~er of

the EXPO Otftce ( HTC ltd.): Etc::!ka ,\!t::;zjros chu:f ot'ftCtJ.! ( HTC ltd.) .

56

A MAGYAR TAVKOZU~SI RT. FOLYOIRATA

•

I I

U]

valaszutak: t

11

bb .0.

lnformacl6t rnlndenk]nex

1994. V. EVFOLYAM, 4. SZAM APRILIS 100FT