a praxisjog és a működési engedélyezési eljárás változásai az alapellátásban

A PRAXISJOG ÉS A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁS

VÁLTOZÁSAI AZ ALAPELLÁTÁSBAN

Dr. Bella Ferenc FMKH NSZSZ

egészségügyi igazgatási osztályvezető

A PRAXISJOG SZABÁLYOZÁSÁNAK VÁLTOZÁSAAz önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvényt

2012. január 1.-i hatállyal módosította az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvény

Az önálló orvosi tevékenységről szóló 2000. évi II. törvény végrehajtásáról szóló 313/2011. (XII. 23.) Korm. rendelet hatályon kívül helyezte a háziorvosi működtetési jog megszerzéséről és visszavonásáról, valamint a háziorvosi tevékenységhez szükséges ingó, ingatlan vagyon és működtetési jog megszerzésének hitelfeltételeiről szóló 18/2000. (II. 25.) Korm. rendeletet.

MŰKÖDTETÉSI JOG HELYETT PRAXISJOG

1. § (2) c) működtetési jog: az egészségügyi államigazgatási szerv által a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog

1. § (2) c) praxisjog: az egészségügyi államigazgatási szerv által az a háziorvos, a házi gyermekorvos, a fogorvos részére adott önálló orvosi tevékenység nyújtására jogosító engedélyben foglalt jog, amely alapján önálló orvosi tevékenység területi ellátási kötelezettséggel, meghatározott körzetben végezhető.

313/2011. (XII. 23.) KORM. RENDELETAZ ÖNÁLLÓ ORVOSI TEVÉKENYSÉGRŐL

SZÓLÓ 2000. ÉVI II. TÖRVÉNY VÉGREHAJTÁSÁRÓL

1. Fogalommeghatározások

(1) a) háziorvosi körzet: a területi ellátási kötelezettség alapján a feladattal érintett települési önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) által az Öotv. 2. § (2) bekezdése szerint rendeletben - jogszabályban meghatározottak figyelembevételével - meghatározott település, települések, illetve településrész, településrészek;

b) tartósan betöltetlen háziorvosi körzet: az a területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosi körzet,

ba) amelyben az ellátási kötelezettségnek hat hónapot meghaladóan csak helyettesítéssel tudnak eleget tenni, kivéve, ha ennek az az oka, hogy a körzetet ellátó háziorvos munkavégzésében akadályoztatva van, vagy

bb) amelyben - a helyettesítés kivételével - az önkormányzat az ellátás nyújtásáról legalább hat hónapig nem tud gondoskodni önálló orvosi tevékenység végzésére jogosult személlyel;

c) praxisengedély: az Öotv. 1. § (2) bekezdés c) pontja szerinti engedély.

PRAXISJOG SZEMÉLYES GYAKORLÁSA

2. § (1) A háziorvos önálló orvosi tevékenységet - akadályoztatásának jogszabályban meghatározott eseteit kivéve - csak személyesen folytathat az önkormányzat által meghatározott háziorvosi körzetben, a praxisjogot engedélyező határozat jogerőre emelkedésétől.



Fogalommeghatározások

(2) Az (1) bekezdés b) pont ba) alpontja szempontjából a háziorvos a munkavégzésben akkor akadályozott, ha a tevékenységét keresőképtelensége, hivatalos távolléte, szabadsága vagy gyermekápolás, -gondozás miatt nem végzi, illetve, ha a munkavégzés a közmegbízatásával összeférhetetlen vagy közmegbízatása miatt a tevékenységét ellátni nem tudja.

(3) E rendelet háziorvosi körzetre, illetve tartósan betöltetlen háziorvosi körzetre vonatkozó rendelkezéseit a fogorvosi körzetre is alkalmazni kell.

PRAXISJOG GYAKORLÁSÁNAK HELYE

2. § (2) A praxisjog alapján végezhető önálló orvosi tevékenység - törvényben meghatározott kivétellel - csak a települési önkormányzat rendeletében meghatározott háziorvosi körzetben folytatható.

PRAXISJOG ELIDEGENÍTÉSE

2. § (3) A praxisjog olyan, személyhez kapcsolódó vagyoni értékű jog, amely jogszabályban meghatározott feltételek fennállása esetén elidegeníthető és folytatható.

PRAXISJOG „ÖRÖKLÉSE”2. § (4) A praxisjog jogosultjának halála esetén -

egymást követő sorrendben - a praxisjog folytatására

a) a házastárs, illetőlegb) az egyenesági leszármazójogosult. A b) pontban meghatározott személyek

között a leszármazási fok határozza meg a praxisjog folytatására való jogosultság sorrendjét.



Fogalommeghatározások

(4) Az Öotv. 2. § (4) bekezdés b) pontja alkalmazásában egyenesági leszármazó a praxisjog jogosultjának gyermeke, örökbefogadott és nevelt gyermeke, illetve unokája.

PRAXISJOG „ÖRÖKLÉSE”

2. § (5) Ha a (4) bekezdés b) pontja alapján több, a jogszabályban meghatározott feltételeknek megfelelő személy lenne jogosult a praxisjog folytatására, e jogosultak a korábbi jogosult halálától számított 30 napon belül - jogvesztés terhe mellett - nyújthatják be az egészségügyi államigazgatási szervhez azt a megállapodásukat, amelyben megjelölik a praxisjog folytatására egyedül jogosult személyt.

PRAXISJOG „ÖRÖKLÉSE”2. § (6) Ha a (4) bekezdés alapján a praxisjog

folytatására jogosult személy nem felel meg a jogszabályban meghatározott feltételeknek:

- a praxisjog folytatására irányuló jogáról a sorrendben őt követő, a jogszabályi feltételeknek megfelelő személy javára lemondhat, illetőleg

- a működtetési jogot a korábbi jogosult halálától számított 1 éven belül ingyenesen vagy visszterhesen elidegenítheti.

(Eddig 6 hónap volt.)

PRAXISJOG TERJEDELME

2. § (7) Ha a praxisjog elidegenítésére a (6) bekezdés alapján jogosult személy e jogával az ott megjelölt határidőn belül nem él, a praxisjog megszűnik.

(8) A praxisjog elidegenítésére irányuló jog a praxisjog jogosultját is megilleti.

(9) A praxisjog bérbe, haszonbérbe nem adható és gyakorlásának joga sem ingyenesen, sem visszterhesen más részére át nem engedhető.

PRAXISPROGRAM2. § (10) A tartósan betöltetlen

háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön törvény szerint működtetett Praxisprogram szolgál.

2. § (10) A tartósan betöltetlen háziorvosi körzetek miatti ellátási különbségek kiegyenlítésére, a hátrányos helyzetű települési önkormányzatok egészségügyi alapellátási feladatai megszervezésének segítésére külön jogszabály szerint működtetett Praxisprogram szolgál.

AZ ÖNKORMÁNYZAT BELÉPÉSE A PRAXISJOGI

ÜGYEKBE (ÚJ!)2/A. § (1) A praxisjog elidegenítésére vonatkozó szándékát - a

praxisjogot megszerezni kívánó orvost is megjelölve - az azt elidegeníteni kívánó orvos bejelenti az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzatnak.

(2) Amennyiben az (1) bekezdés szerinti önkormányzata) a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal - a praxisjog megszerzése

esetén - az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni, erről a felek előszerződést kötnek,

b) nem kíván a praxisjogot megszerezni kívánó orvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kötni, erről nyilatkoznia kell.

(3) Praxisjog folytatása esetén vélelmezni kell, hogy az (1) bekezdés szerinti önkormányzat a praxisjogot folytató háziorvossal az adott körzetben a 2/B. § szerinti feladat-ellátási szerződést kíván kötni.

A FELADAT ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS (ÚJ!) 1

2/B. § (1) A praxisjoggal rendelkező háziorvos és az adott praxisjoggal érintett települési önkormányzat közötti feladat-ellátási szerződés (a továbbiakban: feladat-ellátási szerződés) legalább az alábbiakat tartalmazza:

a) a felek megnevezése, a személyes ellátásra kötelezett orvos megnevezésével,b) a praxisjoggal érintett körzet meghatározása,c) a felek kötelezettségeinek meghatározása, ideértve a települési

önkormányzatnak a fenntartáshoz történő hozzájárulására vonatkozó szabályokat,

d) a rendelési idő meghatározása,e) az ügyeletben történő részvételre vonatkozó rendelkezések,f) a helyettesítésre vonatkozó rendelkezések,g) az ellátás nyújtásában részt vevő egészségügyi szakdolgozókra vonatkozó

rendelkezések,h) a szerződés időtartama,i) a felmondásra vonatkozó rendelkezések,j) a kártérítésre, kártalanításra vonatkozó rendelkezések.

A FELADAT ELLÁTÁSI SZERZŐDÉS (ÚJ!) 2

2/B. § (2) A feladat-ellátási szerződés legrövidebb időtartama 5 év.(3) A települési önkormányzat a feladat-ellátási szerződést - indoklással - felmondja, haa) a háziorvos a feladat-ellátási szerződésben vállalt kötelezettségeit írásbeli felszólítás

ellenére sem teljesíti, vagy folytatólagosan megszegi a jogszabályban foglalt működésre vonatkozó előírásokat,

b) a háziorvos önálló egészségügyi tevékenység végzésére való jogosultságát bármely okból elveszti.

(4) A feladat-ellátási szerződésben hat hónapnál rövidebb felmondási idő nem határozható meg.

(5) A körzetmódosítás miatt bekövetkezett, a háziorvost ért kár esetén a települési önkormányzat kártalanítási kötelezettséggel tartozik, amelynek megállapításánál figyelembe kell venni a háziorvosi szolgáltató által a finanszírozása keretében kapott egy éves összeget.

(6) A feladat-ellátási szerződést a feladatot ellátó háziorvosi szolgáltató is megkötheti.(7) A közalkalmazotti jogviszonyban álló, praxisjoggal rendelkező háziorvos esetében

az (1) bekezdésben foglaltakat - a közalkalmazotti jogviszonyra vonatkozó szabályokkal összhangban - megfelelően alkalmazni kell.

PRAXISKEZELŐ

2/C. § A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelőa) regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó

adásvételeket,b) közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat.



Praxiskezelő, a praxisjog elidegenítése

12. § (1) A Kormány praxiskezelőként az OALI-t jelöli ki.(2) A praxiskezelő országos nyilvántartást vezeta) a praxisengedélyekről,b) a tartósan betöltetlen körzetekről, valamintc) a praxisjogra vonatkozóan lebonyolított adásvételekről.13. § (1) A praxisjogot csak olyan személy részére lehet elidegeníteni, aki -

figyelembe véve az 5. § (2) bekezdésében foglaltakat is - nem rendelkezik praxisjoggal, de igazolja, hogy megfelel a praxisjog megszerzéséhez szükséges feltételeknek.

(2) A praxisjogra vonatkozó adásvételt az adásvétel megvalósulását követő harminc napon belül az eladó bejelenti a praxiskezelőnek.

MŰKÖDTETÉSI JOGRÓL PRAXISJOGRA VÁLTÁS

2/C. § A kormányrendeletben meghatározott praxiskezelőa) regisztrálja a praxisjogokat, valamint a praxisjogra vonatkozó adásvételeket,b) közzéteszi és hirdeti a megvásárolható praxisjogokat.3. § (5) A területi ellátási kötelezettséggel működő háziorvosok működtetési joga 2012.

január 1-jével praxisjognak minősül, amely jog arra a körzetre terjed ki, ahol a háziorvos 2012. január 1-jén területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi ellátást nyújt, ideértve a munkavégzésben akadályozott, működtetési joggal rendelkező orvost is.

(6) Azok a működtetési joggal rendelkező háziorvosok, akik 2012. január 1-jén nem rendelkeznek területi ellátási kötelezettséggel (a továbbiakban: működtetési joggal rendelkező háziorvos), tartósan betöltetlen körzetben működtetési joguk alapján területi ellátási kötelezettséget vállalhatnak 2015. december 31-éig. A tartósan betöltetlen körzetek betöltésénél a működtetési joggal rendelkező háziorvosok előnyt élveznek. A működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga a tartósan betöltetlen körzet betöltésével - illetékmentesen - praxisjognak minősül. Azon működtetési joggal rendelkező háziorvos működtetési joga, aki 2015. december 31-éig nem tölt be tartósan betöltetlen háziorvosi körzetet, 2015. december 31-i hatállyal megszűnik.

MŰKÖDTETÉSI JOGRÓL PRAXISJOGRA VÁLTÁS

(7) Felhatalmazást kapa) a Kormány, hogy a működtetési jog megszerzésének és visszavonásának feltételeit és

eseteit, a helyettesítés eseteit, valamint a működtetési jog átengedésére, továbbá a hitelnyújtás feltételeire vonatkozó szabályokat,

b) az egészségügyért felelős miniszter, hogy a működtetési jog alapján végzett tevékenység gyakorlásának és ellenőrzésének részletes szakmai szabályait, továbbá a helyettesítésre, a tevékenység végzéséhez szükséges szakképesítésre és az alkalmassági vizsgálatra vonatkozó szabályokat

rendeletben meghatározza.

(8) Az egyes egészségügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2011. évi CLXXVI. törvénnyel megállapított 2/B. §-ban foglalt követelményeknek 2013. január 1-jétől kell megfelelni.



Praxisengedély

3. § (1) Az Öotv.-ben foglalt kivétellel önálló háziorvosi tevékenységet végezni csak praxisengedély birtokában lehet.

(2) A praxisengedély kiadása annak az egészségügyi államigazgatási szervnek a hatáskörébe tartozik, amely az adott praxisjoggal érintett egészségügyi szolgáltató működési engedélyének kiadására jogosult (a továbbiakban: engedélyező szerv).

4. § (1) A praxisengedélyt az engedélyező szerv annak az orvosnak adja ki, aki háziorvosi tevékenység végzésére a vonatkozó jogszabályok rendelkezései szerint jogosult, és megfelel a (2)-(3) bekezdés szerinti feltételeknek.



Praxisengedély

4. § (2) A praxisengedély kiadása iránti kérelemhez csatolni kell:a) a jogszabályban meghatározott alkalmassági vizsgálat eredményéről szóló

igazolást,b) az (1) bekezdésben foglalt jogszabályban meghatározott feltételek

fennállásáról szóló igazolásokat, dokumentumokat.(3) A (2) bekezdésben meghatározott okiratokon túlmenően a praxisengedély

kiadása iránti kérelemhez mellékelni kell:a) a praxisjog átruházásáról szóló szerződést,b) a kérelmező és az önkormányzat által kötött előszerződést,c) a praxisjog folytatása esetén a kérelmezőnek a folytatásra való

jogosultságát igazoló okiratokat, ideértve - több folytatásra jogosult személy esetén - az Öotv. 2. § (5) bekezdésében meghatározott megállapodást is.



5. § (2) Amennyiben a praxisjog jogosultja másik körzetre vonatkozó praxisjogot szerez, a korábbi praxisjog elidegenítéséig, de legfeljebb az új praxisjog adásvételétől számított 6 hónapig az új praxisjogra vonatkozóan kiadható praxisengedély, feltéve, hogy a korábbi praxisjoggal érintett körzetben a praxisjog jogosultja a helyettesítéséről gondoskodik.

6. § A praxisengedélyre vonatkozó határozatot közölni kell az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat (a továbbiakban: ÁNTSZ) Országos Tisztifőorvosi Hivatalával, az Országos Alapellátási Intézettel (a továbbiakban: OALI), az Országos Egészségbiztosítási Pénztárral és az állami adóhatósággal.

A PRAXISENGEDÉLY VISSZAVONÁSA313/2011. (XII. 23.) KORM. RENDELET 7. §

A praxisengedélyt vissza KELL vonni:

- rosszhiszeműen (megtévesztéssel, stb.) szerezték;

- az orvos figyelmeztetés ellenére nem személyesen nyújtja az ellátást;

- már nem rendelkezik az előírt feltételekkel;

- egészségügyi okból alkalmatlanná válik (hat hónap elteltével)



Praxiskezelő, a praxisjog elidegenítése

14. § (1) A praxisjogot elidegeníteni szándékozó háziorvos - ideértve az Öotv. alapján a praxisjog elidegenítésére jogosult egyéb személyt is - ezen szándékát bejelentheti a praxiskezelőnek. A praxiskezelő a bejelentés alapján a honlapján - ingyenesen - közzéteszi:

a) az eladó nevét,b) a praxisjoggal érintett körzet megnevezését,c) a praxisjog vételárát.(2) A praxisjog értékének alapja - ha a felek másként nem rendelkeznek - a

praxisjogot érintő körzetben működő egészségügyi szolgáltatónak az eladást megelőző évben fizetett finanszírozási összeg 80%-a.

A HÁZIORVOSI, HÁZI GYERMEKORVOSI ÉS FOGORVOSI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 4/2000. (II.25.) EÜM RENDELET ALAPJÁN A SZEMÉLYI

FELTÉTELEK6. § (1) A háziorvos tevékenységét - a házi gyermekorvos kivételével - ápoló

igénybevételével végzi. Ahol terhes- és gyermekellátás is történik, a háziorvos feladatait védőnő közreműködésével látja el.

(2) A házi gyermekorvos feladatait védőnő közreműködésével, valamint gyermekápoló vagy asszisztens igénybevételével végzi.

(3) A fogorvos feladatait asszisztens közreműködésével látja el.(4) Az ápoló, illetve asszisztens munkáját a gyógyító-megelőző ellátással kapcsolatos

feladatok vonatkozásában a háziorvos vagy a fogorvos irányítja. Az ápoló, illetve asszisztens a szakképzettségének megfelelő feladatokat önállóan végzi.

7. § (1) A háziorvos és a fogorvos helyettesítését csak olyan orvos láthatja el, aki a háziorvosi, fogorvosi feladatkörre előírt személyi feltételeknek megfelel.

(2) Az 1. § (1) bekezdésének a) pontja szerinti háziorvos, illetve fogorvos helyettesítése a munkajogi rendelkezések szerinti történik, az 1. § (1) bekezdésének b) pontja szerinti esetben a helyettesítésre az önkormányzattal kötött szerződésben külön ki kell térni. Az 1. § (2) bekezdésben meghatározott körben a háziorvos a helyettesítéséről - beleértve annak pénzügyi feltételeit is - maga gondoskodik.


FELTÉTELEK8. § (2) A háziorvosi és fogorvosi tevékenység szakmai felügyeletét az Állami

Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat és a fővárosi és megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervének felügyelő szakfőorvosai látják el.

11. § (1) Háziorvosként - a házi gyermekorvos kivételével - az az általános orvosi oklevéllel rendelkező orvos dolgozhat, aki

a) általános orvostan vagy háziorvostan szakorvosi szakképesítéssel, vagyb) belgyógyászat szakorvosi szakképesítéssel és 10 év körzeti, illetve háziorvosi

gyakorlattalrendelkezik, vagyc) 1998. december 31. napjáig számított 25 éven keresztül folyamatosan körzeti, illetőleg

háziorvosi feladatokat látott el.(2) Háziorvosként - a házi gyermekorvos kivételével - ezen tevékenység megkezdésétől

számított legfeljebb 4 évig dolgozhat továbbá az az orvos is, aki külön jogszabályban meghatározott, a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges háziorvosi szakgyakorlat folytatására jogosult.

(3) Házi gyermekorvos lehet az az orvos, aki csecsemő- és gyermekgyógyászat szakorvosi képesítéssel rendelkezik.


FELTÉTELEK(4) Az az orvos, aki a külön jogszabály szerinti klinikai

szakképesítések valamelyikével rendelkezik, az önkormányzat által igazolt területi ellátási érdekből, az önkormányzattal megkötött feladatellátási szerződés megkötését követően - a házi gyermekorvosi tevékenység kivételével - háziorvostan szakorvosi szakképesítés nélkül is elláthat területi ellátási kötelezettséggel háziorvosi feladatokat. Ebben az esetben a háziorvosi tevékenység a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséig, de legfeljebb a háziorvosi tevékenység megkezdésétől számított 5 évig végezhető. A háziorvosi tevékenység megkezdése előtt az orvos az orvostudományi egyetemeken történő külön jogszabály szerinti egyéni képzésre az Országos Alapellátási Intézettel (a továbbiakban: OALI) szerződést köt.

A HÁZIORVOSI, HÁZI GYERMEKORVOSI ÉS FOGORVOSI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 4/2000. (II.25.) EÜM RENDELET ALAPJÁN

(5) Tartósan betöltetlen háziorvosi körzetben a (4) bekezdés szerint igazolt területi ellátási érdekből helyettesítő háziorvosi tevékenységet végezhet az az orvos is - a házi gyermekorvosi tevékenység kivételével - a háziorvostan szakorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges önálló háziorvosi tevékenység folytatására való jogosultsága megszerzéséig, de legfeljebb 6 évig, aki a háziorvosi szakképesítés megszerzéséhez szükséges klinikai gyakorlatok megszerzésére vonatkozó egyéni képzési tervének elfogadását követően, a háziorvostan szakorvosi szakképzést megkezdte.

A HÁZIORVOSI, HÁZI GYERMEKORVOSI ÉS FOGORVOSI TEVÉKENYSÉGRŐL SZÓLÓ 4/2000. (II.25.) EÜM RENDELET ALAPJÁN

(6) Az (5) bekezdésben meghatározott esetben az orvos az OALI-val háziorvosi feladatok ellátására változó munkahelyre szóló közalkalmazotti jogviszonyban áll, és a háziorvosi feladatok ellátását abban az OALI által kijelölt háziorvosi körzetben folytatja, amely település önkormányzatával az OALI szerződést köt. A háziorvosi körzet kijelölését az OALI a körzet megszűnésének, szétválásának, más háziorvosi körzettel való összeolvadásának esetén, illetve - kivételesen indokolt esetben - a háziorvos kérelmére módosíthatja.

(7) A (4)-(6) bekezdések alapján végzett háziorvosi tevékenységre egyebekben a helyettesítésre vonatkozó, külön jogszabály szerinti rendelkezések irányadóak.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEIRŐL,

VALAMINT A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL 96/2003 (VII.15.) KORM. REND.

Változások:A 25. § (2) bekezdése alapján: Nincs ideiglenes engedély - kötelező határozat van helyette -,

jelenlegi ideiglenes működési engedély nem hosszabbítható meg.

A működési engedély módosítása a minimumfeltételek változása miatt

15. § (3) Ha az új vagy módosított szakmai minimumfeltételt előíró jogszabály a működési engedély módosítását is szükségessé teszi - és a szolgáltató az új vagy módosított minimumfeltételeknek megfelel -, az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt a bejelentéstől számított 60 napon belül módosítja, mely módosítás során nem alkalmazhatók az igazgatási-szolgáltatási díjfizetési kötelezettségre vonatkozó szabályok.

96/2003 (VII.15.) KORM. REND. ALAPJÁN A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLY IRÁNTI KÉRELEM

(VÁLTOZOTT!) 1.8. § (1) A kérelemben fel kell tüntetnia) a kérelmező telephelyét;b) új, egyéni vállalkozás keretében működni kívánó egészségügyi szolgáltató

kivételével a kérelmező KSH törzsszámát;c) amennyiben az egészségügyi szolgáltató a szolgáltatást nem saját

tulajdonában lévő ingatlanban végzi, a tulajdonos nevét, székhelyét, az ingatlan (ingatlanrész) használatának jogcímét;

d) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásának helyét, a rendelési időt és a betegek részére rendelkezésre állás idejét, védőnői szolgálat esetén a tanácsadás idejét;

e) az ellátni kívánt egészségügyi szakma (szakmák) megnevezését, szakmakódját, progresszivitási szintjét, ellátási formáját;

f) a tevékenységet végző egészségügyi dolgozók (orvos, szakdolgozó, nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező) nevét, pecsétszámát vagy működési nyilvántartási számát, foglalkoztatási jogviszonyát;


(VÁLTOZOTT!) 2.

g) a kérelemben foglalt egészségügyi szakmától és ellátási formától függően az ügyeleti, készenléti rendszerben való részvétel módját;

h) ha az egészségügyi szolgáltató az általa nyújtott szolgáltatások egy részét más egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés alapján, annak közreműködésével nyújtja a betegnek, a közreműködő egészségügyi szolgáltató által teljesítendő szolgáltatásokat;

i) területi ellátási kötelezettséggel működő alapellátás esetén az önkormányzat által kijelölt körzet megjelölését (körzet száma vagy körzet határai);

j) a jogszabály szerint gyógyászati segédeszköznek minősülő termék forgalmazására, kölcsönzésére, javítására irányuló tevékenység esetén azt, hogy sorozatgyártású, egyedi méretvétel alapján készült vagy méretre igazított segédeszközt fog forgalmazni, kölcsönözni, illetve javítani;

k) az egészségügyi szolgáltató fenntartójának nevét;l) a jogszabályban meghatározott egyéb adatokat.


MELLÉKLETEI (VÁLTOZOTT!) 1.

(4) A kérelemhez mellékelni kella) ha az egészségügyi közszolgáltatásáért felelős szerv az egészségügyi

ellátási kötelezettségét más egészségügyi közszolgáltatásért felelős szervvel kötött megállapodás vagy egészségügyi szolgáltatóval kötött szerződés útján teljesíti, az erre vonatkozó megállapodást, szerződést;

b) az (1) bekezdés h) pontja szerinti közreműködő egészségügyi szolgáltató igénybevétele esetén a közreműködésről szóló szerződést;

c) az egészségügyi szolgáltatáshoz szükséges tárgyi feltételek – ideértve az ingatlant is – használatának jogcímét igazoló iratot;

d) az egészségügyi szolgáltató e tevékenysége során okozott kár megtérítésére vonatkozó hatályos felelősségbiztosítási szerződése és kötvénye másolatát;


MELLÉKLETEI (VÁLTOZOTT!) 2.(4) A kérelemhez mellékelni kell …..e) az egészségügyi szakma (szakmák) ellátásához szükséges tárgyi

feltételek – ideértve a progresszivitási szinthez kapcsolódó feltételeket is – meglétére vonatkozó nyilatkozatot;

f) a kérelmező nyilatkozatát arról, hogy nem állnak fenn a működési engedély kiadásának a 20. § (2) bekezdésében foglalt kizáró okai; [kuruzslás]

g) az (1) bekezdés f) pontja szerinti tevékenységet végzők jogszabály szerinti egészségügyi alkalmassági vizsgálatának dátumát és eredményét; [orvos, szakdolgozó, nem egészségügyi szakképesítéssel rendelkező]

h) a 2. melléklet szerinti szakmai programot;i) alapellátás esetén a helyettesítő személy nyilatkozatát arról, hogy

vállalja a kérelmező helyettesítését.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÓ SZAKMAI PROGRAMJA

Az egészségügyi szolgáltatás tevékenységi körének rövid bemutatása.A szolgáltatásnyújtással összefüggő tevékenységek terén szerzett szakmai tapasztalatok,

gyakorlat bemutatása.A működtetéshez rendelkezésre álló infrastruktúra bemutatása, és a szakmai feladatok

ellátásának szervezése.Munkaszervezés bemutatása, gyógyító, megelőző és ápolás-ellátási rend tervezete,

ápolási és gondozási folyamatok bemutatása, beteg edukáció, ápolási dokumentáció tervezete, vezetési rendje, adatvédelmi követelményeknek való megfelelés.

Egyes kisegítő folyamatok bemutatása (étkeztetés, betegszállítás, takarítás, veszélyes hulladék elszállítás, mosodai szolgáltatás, sterilizálás).

A szolgáltatónál működő infekciókontroll, antibiotikum politika főbb elemei.A működtetni kívánt belső minőségügyi rendszer tervezett elemei, minőségpolitika és

minőségügyi célkitűzések.Magánszolgáltatás – vagy a területi ellátási kötelezettség keretében meghatározott

ellátási területen kívüli – működési területe.

Amennyiben az egészségügyi szolgáltatás nem orvosi vagy ápolási szakma végzésére irányul, a szakmai program tartalmi elemeit a szolgáltatás jellege szerinti értelemszerű alkalmazással kell elkészíteni.

96/2003 (VII.15.) KORM. REND. ALAPJÁN A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉS SORÁN ADATOK

BESZERZÉSE

(5) A működési engedély kiadása iránti eljárásban az egészségügyi államigazgatási szerv az alábbi adatokat szerzi be:

a) a cégbírósági, bírósági nyilvántartásba bejegyzett kérelmező jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság létrejöttének igazolását (cégbejegyzés, cégjegyzékszám, bírósági nyilvántartásba vétel száma központi, illetve nyilvánosan hozzáférhető adatbázis útján),

b) amennyiben a kérelmező egészségügyi szolgáltató már rendelkezik működési engedéllyel, az egészségügyi szolgáltatók nyilvántartásában kapott azonosító számát, továbbá működési engedélye (engedélyei) számát.

96/2003 (VII.15.) KORM. REND. ALAPJÁN A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉS SORÁN HELYSZÍNI

SZEMLE (VÁLTOZOTT) 1.

9. § (1) A működési engedélyezési eljárás során az egészségügyi államigazgatási szerv helyszíni szemlét tarthat. Ennek során megvizsgálja, hogy

a) az egészségügyi szolgáltató megfelel-e az engedélyezési kérelemben megjelölt egészségügyi szakmára vonatkozó – a miniszter rendeletében meghatározott – személyi, tárgyi és szakmai környezeti feltételeknek,

b) az egészségügyi szolgáltatás nyújtásához szükséges helyiségek megfelelnek-e a szakmai és közegészségügyi előírásoknak,

c) az egészségügyi szolgáltató rendelkezik-e a szolgáltatáshoz szükséges egyéb hozzájárulásokkal, engedélyekkel.

96/2003 (VII.15.) KORM. REND. ALAPJÁN A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉS SORÁN HELYSZÍNI

SZEMLE (VÁLTOZOTT) 2.

(2) Amennyiben az egészségügyi szolgáltatónál olyan szervezeti változás következik be, amely nem érinti a székhelyet, telephelyet és a szakmai struktúrát, a jogutód egészségügyi szolgáltató működési engedély kiadása iránti eljárásban helyszíni szemlét nem szükséges tartani.

(3) Ha az egészségügyi államigazgatási szerv az engedélyezési eljárásban helyszíni szemlét nem tartott – és e rendelet másként nem rendelkezik –, a működési engedély jogerőre emelkedésétől számított hatvan napon belül helyszíni ellenőrzést tart az (1) bekezdésben meghatározott feltételek teljesítésének megvizsgálása érdekében.

AZ EGÉSZSÉGÜGYI SZOLGÁLTATÁS GYAKORLÁSÁNAK ÁLTALÁNOS FELTÉTELEIRŐL,

VALAMINT A MŰKÖDÉSI ENGEDÉLYEZÉSI ELJÁRÁSRÓL 96/2003 (VII.15.) KORM. REND.

11. § (1) Az egészségügyi államigazgatási szerv a működési engedélyt szakmára, illetve a szakmán belül egyes szolgáltatásokra adja ki. A kérelem és a helyszíni szemle megállapításai alapján, ha a kérelmező

a) maradéktalanul megfelel a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt a kérelemben foglaltaknak megfelelően,

b) a kérelemben megjelölt szakmán belül csak egyes tevékenységek tekintetében felel meg a 9. § szerinti követelményeknek, a működési engedélyt ezekre a tevékenységekre

adja meg.[Az engedély formáját a rendelet a 3. számú melléklete szabályozza.]

a praxisjog és a működési engedélyezési eljárás változásai az alapellátásban

Documents