A pszichológia biológiai alapjai 2.

A pszichológia biológiai alapjai 2. előadás, pszichológia BA második félév.

2013-as félév

A hallás élettana

A hang akusztikus energia az ütköző molekulák egymáshoz csapódásának sorozata a hang egy longitudionális hullám, a terjedés irányában történik

o a részecskék sűrűsödése, ritkulása. o A részecskék rezgésének iránya azonos a hullám terjedésének az

irányával.

Jellemzőko sinusos összetevőként lelehet írnio frekvencia: másodpercenként hány ciklus, hány rezgés, Hz, adott

idő több rezgés, pl: 4 – 4Hzo hullámhossz:egy periódus alatt megtett út

alacsony frekv: nagy hullámhossz magas frekv: kis hullámhossz

o amplitudó: az alapszinttől való eltérés kis:gyenge hang nagy:erős hang a hangforrástól távolodva…

o hangintenzitás,hangosság: decibel dB= 20log(Phang/Pküszöb) P a hangnyomás(Sound Pressure Level) abszolút küszön: egy frekv : 4 kHznél ez 0dB tehát a hangintenzitást nem abszolút, hanem egy küszöbhöz

viszonyított relatív skálán határozzuk meg meghatározza mely frekv hangra, melynek az amplitudója

ismert 0-140 dB hallunk, tágtartomány , 10^7x, a hallószervünk nem egyformán érzékeny a különböző

frekvenciákra, beszéd: 20-20000Hz

Hallás

A hallási feldolgozás állomásai1.) Külső fül(hangtovábbítás)

a. fülkagyló: tölcsér, van hanggyűjtő illetve erősítő funkciója, másként vezeti el, (elölről, hátulról)

b. külső hallójárat: összeköti^˘, nem csak vezeti, hanem bizonyos hangokat erősíti, középső frekvenciatartomány, 2- 3500 Hz, frekvenciaszűrés, 3000 Hz állóhullám: lényegesebb rezgetés

c. dobhártya: behúzódás: kalapács teszi2.) Közép fül(erősítés)

a. hallócsontocskáki. kalapács

ii. üllőiii. kengyel

dobhártyáról átviszik a rezgést ide, gyakran begyullad, összeköttetésben van a felső légutakkal, Eukaszt kürt, középfülgyulladás!!!

átkerül innen a hangrezgés a belső fülbe dobhártyának az átmerője nagyon nagy ,belső fülhöz képest,

megnő a nyomás a belső fülben, a dobh képest, erősítés,amit a hallócsontocskák hozzák létre, 15x nagyobb a dh, mint az ovális ablak,jobb az áttevődés

lehet szabályozni az áttevődést, vannak izmok, amikor nagyon hangos hangok jönnek- izmok összehúzódnak, izmok a kengyelt elhúzzák, csökkentik az áttevődését a rezgéseknek a belső fülre

Belső fülben: folyadékkal teli, jelentős része visszaverődik, pl: Balaton parton kiabálva

3.) Belső fül(idegimpulzus generálás)a. hallószerv: csigában(cochlea)

felcsavarodott,2,5 fordulatot tesz meg, egy csatorna van benne felcsavarodva( benne 3 rész,járat -)

scala vestularis: folyadéka: sok Na, kevés K scala media

Corti szerv: hallás receptorai4 sor szőrsejt(1 belső,3 külső) összesen: 16000/fül, 1:3 aránynervus acousticus,hallóideg, 90%banbelső szőrsejtekbőlbelső:receptorkülső:erősítőkTiplling: vékony fonalak, szőrsejtek tetejét összekötiK be, a szőrsejt belesejébe mechanikus ioncsatornáktiplink megfeszül- tetején dugó ki - depolarizácó……feszültségfüggő K-Na csatornakiáramlik a neurotranszmitterszőrsejt az nem idegsejt, nem továbbítja az AP-t, átalakítja a mechanikai rezgést, fölül bemegy, alul kijön a neurotranszmitter, ezt már egy idegsejt fogja fel, ez továbbítja az idegrendszerbe, ahol feldolgozódikszőrsejt a mechano rezgést átalakítja- neurotrm jön ki, a külső szőrsejt depol. hatására összehúzódik, az összehúzódás eredménye: külső szőrsejt tudja erősíteni ami a s.m.ban kialakul, hullámzás hatására K csat nyilik, tiplink-depol.Ca csat.Corti szerv szélessége nem egyenlőcsiga eleje: bázis

csúcsa:apex csiga bázisán a C.szerv keskenyebb: 400 mm, a végén vastagabb: fél mmCorti szerv ~ húrok , rövidebb húrok: magasabb hangokcsigának az elején rövidebb húrok, nagyobb frekvenciájú hangok fognak a legnagyobb hatást kiváltani,

Helyelmélet:Helmholtz miután a C.szerv felépítése ilyen,onnan tudjuk, h milyen hangot hallunk, h melyik részen lévő receptorok jönnek rezgésbe. túl nagy terület jön rezgésbe, nem tudnánk ilyen jól megkülönböztetni , nagyon közel lennének a legnagyobb rezgések, 1000 Hzes hangot megtudok különböztetni az 1030tól, de ez közel rezeg egymástól, különböző hosszúságú együtteseként

Frekvenciaelmélet: rezgés frekv. tüzelnek a receptorokhalott alaphártyák nem működnek olyan jól

Utazóhullám: Békésy György: nem egy adott pont rezgése, a rezgések egymásutánisága határozza meg, a hullám végighalad az alaphártyán, különböző nagysággal

Hallópályák1. Belsőfül

a. idegsejtek belső szőrsejthez ideg nyúlvány az idegsejt dúcocskákban

▫ másik nyúlvány CNS-be összeszedődik hallóideg

KitekintésKözponti idegrendszer (CNS): gerincvelő + nagyagy + kisagy, minden más a perifériás/ környéki idegrendszer.

Agy:

3 kiboltosodásból agy és kisagyo előagy hólyag nagyagy (bal és a jobb agyfélteke + törzsdúcok –

bazális ganglionok), köztiagy (thalamus, hypothalamus)o középagy középagy maradto utóagy (gerincvelő felé eső) hólyag kisagy, nyúltvelő és a híd

a) Agytörzs: nyúltvelő + híd + középagy gerincvelő oranialis folytatása feladatai:

o vasomotor-kp. (keringési kp.), légzőkp. , hányás-, köhögés-, nyelésközpont

ha elromlik légzésbénuláso Piramis-pálya kereszteződése 85%-a nyúltvelő alsó része

sérül bénulás leheto agyidegek magvai

hallórendszer agytörzsi kp-ja arc mozgatás arc érzőműködés nyelés egyes vázizmok beidegzése szemmozgatás

o sejtek agykéreg működésének serkentéseo ezen keresztül kapcsolódik

b) Köztiagy: Hypothalamus

▫ éhség▫ hőszabályozás▫ stb.

Thalamus▫ páros szerv▫ szagláson kívül minden érzékszerv itt kapcsolódik át▫ thalamus sejtjei továbbítják az agykéregbe az információkat▫ nem csak érzékelési szerep mozgás is▫ mozgatórendszerek nem a piramis-pályán keresztül itt▫ érzelmi és motivációs működés stroke, agyi infarktus

motivációs probléma …

2. Halló-egyensúlyozó ideg

magvak: idegsejt csoportok az agytörzsben hasonló működés

a) Cochleáris magvak tonotópia agytörzs aljában (nyúltvelő) egyik csigából bemenet hallás információ feldolgozása zajcsökkentő, erősítő funkció 1 szinapszis szőrsejt és idegsejtek között idegsejtek együtt: magvak monoaurálisb) felső olivacomplex binaurális hangforrás lokalizációjac) Lemniscus lateralis és colliculus inferior olivából lokalizációs információ cochleáris magvakból erősített v. szűrt információ is

alapvető reflexek szerveződnek élénk hangra szemmozgás, odafordulásd) Thalamus (corpus geniculatum mediale) előre feldolgozott infó ide jön innen agykéreg felée) Agykéreg

3. Nagyagy: Halánték (Temporális) lebeny Brodmann 41 Primaer hallókéreg

o egyszerű, primitív hangok Brodmann 42 Secunder hallókéreg

o komplex feldolgozás itt történiko összetett hangok

Brodmann 22 Wernicke-areao beszédértés központjao jobbkezesek 90% bal agyfélteke, balkezesek nagyrészének is

/ Broca-area frontális lebeny mozgató, beszédképző központ/

A hanginger lokalizációjaA két fül közötti eltérések:

időeltolódás fáziseltolódás intenzitáscsökkenés

kisfejű, nagyfejű állatok különbség:

egér magas hangok elefánt mély hangok

Kiváltott potenciálok:

idegsejtek működésének regisztrációja meg lehet mondani épek-e cochleáris magvak ezredmásodperc azután újabb hullám oliva

Vestibularis apparatusa) három félkörös ívjárat három csontos hurok a tér minden irányába egy hurok minden síkban egyensúlyb) 2 kamra tömlőcske, zsákocska – uticulus, saculus 3 félkörös ívjárat aljában

Brodmannareák festett kéreg Brodmann kérgek

receptorsejtek endolymphában vannak (magas K+ tartalom)7 érzéksejtek itt is szőrsejtek ugyan úgy működnek mint a csigában

tiplink két féle gyorsulás ra érzékeny

o szöggyorsulás: a mozgás iránya változik pl. körhinta, egyenletesen haladó autó kanyarodik, székben

forgatás mozgásunk szöge változik

o lineáris gyorsulás mozgás iránya nem, csak a sebessége változik pl. liftben utazáskor, autó gyorsul v. lassul

o különböző részeket hoznak ingerületbeo ívjáratok szöggyorsulás bármilyen irányba

ívjáratok szőrsejtjei fölött zselészerű anyag (cupula), körülötte endolympha

jobbra forgatnak fejünk + 3 félkörös ívjárat jobbra tolódik endolympha ellenkező irányba tolódik (helyén marad) fejünkhöz képest balra cupula is balra szőrsejtek érzik, ahogy balra mozdulnak AP leadást növelni fogják

a forgás folytatódik folyadék áramlása utoléri a fejünk forgását nem mozog a cupula alaphelyzetbe áll be

megállítanak endolympha tovább forog másik irányba mozgatja tovább a cupulát szédülés

o tömlőcske, zsákocska /uticulus, saculus/ lineárisgyorsulás másképp vannak a szőrsejtek icipici kristályok otolitok a kis kristályok felszállnak, megállunk, rányomulnak a

szőrsejtre. otolitok elmozdulását érzik a szőrsejtek tömlőcske, zsákocska előre-hátra, felfelé-lefelé

Egyensúlyszerv:

VIII. agyideg egyensúly és halló ideg vestibularis magok

Agytörzs:

gerincvelőbe megy le szemmozgási reflex innen egyensúlyi szerv és szemmozgások összeköttetése

Kisagy:

mozgás egyik összehangolója

Agykéreg:

hogyan is van éppen a testünk Thalamusból jön ide az információ nem tudjuk biztosan, hogy hova fali lebeny, érző kéreg környékén

fej, nyak reflexes beállítása egyensúlyszerv betegsége:

o túlműködés szédülés, vegetatív rosszullét ellentétes az egyensúlyi rendsz. és az érzékszervek között lehet neurotikus

o szervi háttér BPPV – jóindulatú rohamokban jelentkező fejhelyzettől függő

szédülés tömlőcskéről, zsákocskáról leválnak az otolitok

beúsznak az ívjáratokba ingerlik az ottani szőrsejteket mintha forogna a fejünk

otolitok visszanyomása a fejhelyzetváltozással Menier-szindróma

endolympha túlműködése rontja a szőrsejtek működést a vest-ben és a csigában

o erős szédülés, hányás, alacsony vérnyomáso egy idő után halláskárosodás

kezelni lehet, meggyógyítani nem Neuronitis vestibularis

vestibularis ideg begyulladása gyakori vírusfertőzás után hányás, rosszullét, szédülés gyógyul magától

o döntés szemmozgás, vestibul. összefüggés szemrezgés figyelhető meg szervi alapú

A látás élettana fény: részecske, hullám fény, mint elektromágneses hullám különböző frekvencia, különböző hullámhosszak elektromágneses

spektrum élet sekély tenger ez a hullámhossztartomány szűrődött be

Látótér 200°horizontális 160°vertikális binokuláris nagy látótér

állatok hogyan helyezkedik el a szem két oldalt szem nem fed át a szem

előre álló szemek jó térlátás élőlények más állatokat fogyaszatanak mélységélszlelés jó olyan állatok, amiket üldöznek adaptív jó térlátás

Szem felépítése1) SZEMGOLYÓ- 24,5 mmm átmérőjű gomb- Felépítésea) ínhártya (sclera)

a. rostos tokb) szaruhártya (cornea)c) érhártya

a. szivárványhártya b. azok az izmok, amik a szemlencsét tartják

d) ideghártyaa. retina

e) üvegtestf) szemlencse

ínhártya - sclerao fehér színűo erős rugalmas toko összetartja a szemgolyóto itt tapadnak külső szemizmok

szaruhártya – corneao 5 sejtréteg alkotjao átlátszóo erős fénytörő közego erős lencseként működiko ha sérül benő ér romlik a látáso oxigénellátás könny biztosítja o endothelium sejtek

Conjunctiva (kötőhártya) nyálkahártyao nyálkahártyát alkot

szempillákat köti össze a szemgolyóval

A szem védelme A könny szerepe:

o nedvesíti a szemgolyóto lubrikáció

összetételeo lizozimok antibakteriális közeget csinál

pislogás

o szétteríti a könnyeto vékony folyadékrétego pislogási reflex kapkodás a szem felé reflexszerű szem

behunyás o cornea reflex agyműködés megérintve a corneat becsukódik a

szem

érhártya – choroideao középső rétego szem vérellátásao anterior (elülső) részo elől ciriális test (sugár-test), pupilla, írisz

ÍRISZ: szaruhártya és a szemlencse között 3 réteg előlről hátra

o Endotheliumo Stroma állomány sok izom

tágító izom dilator tágítja a pupillát szimpatikus idegzés

összehúzó izom sphinkter szűkíti a pupillát paraszimpa

o Epithelium pupilla folytonossági hiány az érhártya közepén

o írisz közepéno tágítás, szűkítés szembe jutó mennyiség

szabályzásao sötétben összehúzáso sötétben kevés fény minél több kerüljön be

tágításo mélység/élesség szabályzása

szűk rés nagyobb az a tér, ami éles

o közelre nézés akkomodáció közeli dolgok éles

o színe:

o pigment (festékmolekula) mennyisége határozza meg

o többféle vano ha egyáltalán nincs pigment, akkor a szem

rózsaszín albínóo ha csak kevés kék szemo egyre több zöldtől a barnáig

ciriális test/izom csarnokvíz:

ciriális testből jön segíti a szem táplálását szivárványhártya

o hátulról: szaruhártya táplálása rossz ha baj van vele

o zöld hályog – glaucoma csarnokvíz túltermelődés megnő a nyomás károsítja a szemgolyó struktúráit üvegtest retinának feszül károsítja a

retináto vékony hártya retina jelentős részét ellátja

szemlencse o átlátszóo nincsenek ereio funkció:

fényt fokuszálja retinára essen a fény

o különleges összetétel o lencsefüggesztő rostok kapcsolják…o szürkehályog – cataracta

rostok összetöredeznek, átalakulnak nem átlátszó a szemlencse idős kori degenerálódása a szemlencsének

o két fajta: gyűjtő és szóró lencse a szemlencse gyűjtőlencse fókusztávolság reciproka minél közelebb gyűjti a fényt minél kisebb a

fókusztávolság annál erősebb a lencse annál több dioptriás

o képalkotás geometriája cornea 43 dioptriás lencse a szemlencse 17es csarnokvíz és üvegtest is töri a fényt összesen 60 dioptria

o Az akkomodáció: fix átmérőjű retina – szemlencse fix távolság szemlencse változása akkomodáció milyen erősen töri a

fényt szemlencse összehúzása vastag, erős lencse kitágítás gyengébb, vékonyabb ciliáris – sugárizom ha szemlencse és sugárizom között

lecsefüggesztő rostok megfeszülnek kihúzzák a szemlencsét végtelenbe tekintés

közelre nézünk ciriális izom összehúzódik befel nyomja a lencsefüggesztő rostot szemlencse összehúzódik

izmok elernyednek nincs elég ATP végtelenbe bámulás

III. agyideg szabályozza szemlencse sejtjei is osztódnak öregedéséig

megöregszik a szem osztódás ritkul szemlencse rstjai is kevésbé erősek presbiopia (öregszeműség)

o végtelenbelevő dolgokat jól látjao közelre látás lencse nem elég rugalmaso kép retina mögé vetítéseo másik gyűjtőlencse pl. olvasószemüveg

miopiao retina elé fókuszálódnako szemüveg retinára fókuszáláso szemgolyó nem gömbölyű

hyperopiao rövidebb a szemgolyóo nem lát elég éleseno homályos o hasonló presbiopia o szemlencse mellé még egy lencse

Üvegtesto zselés állományú valamio 98-99% vízo átlátszóo nagyjából változatlan állomány

ha valami bekerül nehezen kerül ki

o hozzáér a retináhozo stabilan a helyén tartja a retinát

Retinao a szem belső részeo részei

fovea centralis: itt vannak a legsűrűbben a fotoreceptorok csapok

macula lutea (sárgafolt): kb. 6 mm-es kör a fovea körül papilla/jelentése:szemölcs/ (vakfolt): itt lépnek be és lépnek

ki az erek, és a látóideg itt hagyja el a szemgolyót nincsenek itt receptorok tele van erekkel árnyékot vetnek a retinára, de ezt

megtanuljuk nem figyelembe venni de láthatóvá tenni oldalról világítás lehet látni az ereket

látóideg (nervus opticus): 1 m axonja vano sclerán át fúrja magát

agydaganat, agyvérzés nyomásfokozódás összenyomja a szemgolyóból kilépő dolgokat ereket

ÜVEGHÁRTYAAAAAAAAAAA!

is kialakul egy pangás pango papilla látható probléma a vakfolton

o felépítése bonyolult 8-10 réteg sejt 3 fontos

receptorsejtek csapok és pálcikáko legkülső

közbülső sejteko ezek kötik össze a receptorsejteket a

ganglionsejtekkelo bipoláris (receptor – ganglion összeköttetés),

horizontális (összekötnek horizontálisan receptorsejteket), amakrin

ganglionsejteko legbelső sejtek

o fényérzékelés a fotoreceptorokban kémiai kaszkád rhodopszin elnyeli a fotont felveszi az energiáját

megváltoztatja a molekulaszerkezetét metarhodopszin ő is megváltoztat egy fehérjét elindul a kaszkád

eredmény: ioncsatornák nyílnak kia)Receptorsejtek:

- két fajta receptortípus pálcika „színvakok” egyféle festékmolekula

rhodopszin csapok 3 típus ha hullámként tekintünk a fényre

L (long) – vörös csap M (medium) – zöld csap S (short) – kék csap 420-430 nm különböző pigmentek különböző aktivitással reagál

zöld és a piros viszonylag arányos, sok X-kromoszóma kék ritkábban 7-es kromoszómán színtévesztés trichromacy (normál), dichromacy (pl. vörös-

zöld színtévesztés), monochromacy (színvakság) fiúknál több

Csapok: 8 m 3 típus (2 és 4 is lehet) sokkal kevesebb van érzékenyek a színekre éleslátás helyén foveán találjuk őket nagyrészt

Pálcikák: 120 m akromatikusak több van belőlük érzékenyek a fény mennyiségére inkább periférián

b)Ganglionsejtek:o A ganglionsejtek két típusa van a receptorsejtek információi ide

jönnek Parvocelluláris/P-sejtek

80% kis receptív mező

o kevés rec.sejt kapcoslódik hozzájuko színérzékenyek főleg csapok kapcsolódnako éles, színes látáso lassan mozgó tárgy

Magnocelluláris/M-sejtek 20% nagy receptív mező

o nagy sejt, vastag axon jobb köv. a tágyaknak

o konvergencia, párhuzam 130 m rec.sejthez 1 m ganglionsejt

1 ganglionhoz több rec.sejto szűrik az információkato ganglionsejtek kapcsolódása rec.sejthez

fovea 2:1 arány 1, 2, 3 rec sejt (csap) kapcsolódik 1-1 ganglionhoz

ahogy kifelé haladunk periféria 100:1 arány alacsony felbontás, pálcika túlsúly

o P-sejtek vizsgálatok pici fény mekkora területet kell megvilágítani?

receptív mező két rész, +, - külső és belső rész középső rész világítása hajlamosabb AP-ra ez az ON kp-ú, OFF perifériás Be-Ki, Ki-Be

Látópálya és kapcsolatai:

a) corpus geniculatum laterale- látás hipothalamusz magja- látóideg, látópálya rostjai átkapcsolódnakb) agytörzsi szemmozgató központ- convergencia- függ. irányú mozgás- reflexek

o pupilla összehúzás, tágítás ez culliculus superiorbanc) colliculus superior- saccadicusd) hyphothalamus- automat. reflex.e) area praetecalis-f) saját magvai

Szemtől az agykéregig:

- elindul a látóideg a retinából- kereszteződik- innen nem látóideg látópálya- két irányba folytatják- rostok nagy része corpus geniculatum laterale (CGL)

o 2 magcsoporto innen más idegsejtek axonjai látókéreg felé

- másik út látópálya leágazásao agytörzsbe pupillareflex, reflexes szemmozgás

1. chiasma opticum kereszteződéso oldalsók nem kereszteződnek, csak az orr felőli kereszteződiko a látás nem szemenként szerveződiko látóterenként baloldali jobb agyfélteke és fordítvao agyalapi mirigyben lévő daganat nyomhatja a chiasma opticumot

látótérkiesés perifériás beszűkül a látás

2. colliculus superior- reflexes szemmozgás

o pl. szakkád, lassú követő, konjugált, konvergáló (akkomodáció része)

- ugyan azok az axonok, mint az elején- egyik út a talamuszba… a másik a colliculus superiorba- szemmozgások indítása és vezérlése- roston 80% thalamusba Corpus Geniculatum Laterale3. CGL- oldalsó térdes test- idegsejtek 2 féle- 6 réteg

o 4 kisebbek parvocelluláris o 2 nagyobbak magnocelluláris

- thalamus kissejtes rétegek kevés konvergenciao P-sejtek kicsi receptív mező itt is

inkább csapokhoz kapcsolódnak jó kontrasztészlelés, jó színérzékenység

kis tárgyakra reagál leginkábbo M-sejtek rétege nagy receptív mező retinán is ezt megőrzi

jobban ját sötétben gyors reakció nagyobb tárgyakra jobban reagál nincs színes látás

4. ez után látósugárzást alkot radiatio optica- thalamusból nyakszirtlebenybe- látókéreg occipitalis nyakszirtlebeny

o elsődleges látókérego innen másodlagos, harmadlagos látókéregbe

5. striatalis kéreg – csíkolt kéreg – elsődleges látőkéreg- idegsejtek

Brodman 17 – elsődleges látókéregMikor megfestegette az agykérget 17-es lett.

- egyszerű és komplex sejtek

EGYSZERŰ KOMPLEX- viszonylag egyszerűen megjósolható az igerét- egy bizonyos pozícióban, bizonyos irányban van egy él erre reagálnak- kísérleti élőlény egy sejt vizsgálat fénnyel egy pontot világítanak- álló és mozgó kontúr preferancia

- nehéz megjósolni a megfelelő ingert- nem a látótéren belüli élre reagálnak, hanem inkább a mozgás iránya

- ezen kívül: hiperkomplex sejtek különböző élek találkozása, ennél is bonyolultabb több féle él, „nagymamasejt nagymamára reagál”

- a kéreg funkcionális architektúrájao oszlopok hiperoszlopokba rendeződneko oszlopon belül látótéren belüli helyo hiperoszlopok közötti különbség milyen szögre érzékenyek

ezen belül is oszlopszerkezet- az agykéregben tovább az elsődlegesen túl kiterjedt6. V4 - színlátás- V1 mellett7. V5- mozgásészlelés

- a nyakszirti kéreg, és a temporális lebeny együttes működése tárgy azonosítása

- lokalizáció különI. Dorsalis- parietális- Hol?- helyzet meghatározásII. Ventralis- temporális- Mi? felismerés

Színkódolás neurális szinten

Három szín elmélet…

Opponens színpárelmélet- ősszínek- ellentétes színek elmélete

Retina CGL LÁTÓKÉREG- Y-ganglion - M-sejt - dorzális pálya

- mozgás térlátás- X-ganglion - P-sejt - ventrális pálya

- szín- kontraszt

- oszlopstruktúrában pacák színérzékelés

Mélységészlelés- méret kisebb távolság, honnan?- …

Bottom-up és top-down folyamatok- Julesz Béla random pont sztereogram

o hadimérnök volt- nem egy tárgy felismerése a térben nincs tárgy- véletlenszerű de mélységet látunk- ???

Marr-Poggio-féle sztereopszis modul- A és B pont képe a jobb és a bal retinán- mindkét szemen retinakép- ha két retinakép ugyan olyan távol

o két pont ugyan olyan távol van egymástól a világból- horopter: azon terület, amelynek pontjai egyenlő távolságra vannak a

retinán

A sztereolátás idegi alapjai- érzékenyek a diszparitásra binokuláris sejtek

Szaglás - kémiai érzékelés- ősi, alapvető- szoros kapcsolat amygdala, hippocampus limbikus rendszer- szagok és ízek jelentős emlékanyag

o az idegrendszeri struktúrák erős kapcsolat hippocampus

A szagok iránti érzékenység- nemi különbség- szagonként más- egyénenként különbözik- …

Minek van szaga?- valamilyen módon oldódik vízben- illékonyság gázneművé tud válni- nyálkahártyán oldódik vízoldékony- vannak szagok, amikre kifejezetten érzékenyek vagyunk

- szag több szippantás szaglóhámhoz feljut

Hogyan működik a szaglás?- kb. 10 millió szaglórec.

o ezek primer érzéksejteko érzékelnek ezek a sejtek kémiai információt idegivé alakíto továbbítják iso módosult idegsejtek

- 1 hónap után elpusztulnak

Szaglóhám- nyákba oldódás- 3 féle sejt- a molekulák ha illékonyak bele tudnak oldódni a nyákba

o receptorsejt membránjában lévő receptor elkapja a molekuláto Na+ csatornák depolarizál idegimpulzus

a) szaglóreceptorok- bipoláris neuronok szaglószőrrel

o hosszabb nyúlvány az agy feléo szaglási információ

b) támasztósejtek- nyálkahártya tisztántartása

c) bazális sejtek- mikor elbusztulnak a rec. sejtek ők a helyükbe- tudnak osztódni- pótolják a rec.sejteket

Hogyan ismerjük fel a szagokat?- nem mindenféle szag egy receptor- Nobel-díj 2004 Axel & Buck

o 1000 fős gémcsaládo csak egyfajta receptoro egy adott molekula töb rec.fehérjéhez fog kötni

milyen mintázatban kapcsolódik? ez adja meg a szagot

Szaganyagok azonosítása- milyen alakú a molekula térbeli konfiguráció számít

o mihez fog kötni milyen szagot érzünk?

Szaglógumó modellezése- Freeman- nyuszik

o fűrészpor, banán, fűrészpor más mintázat- szaglógumó tanul egyéni tapasztalat befolyásolja a szaglást,

szagérzékelést

Szaglópályák- szaglógumóba axonok bulbus olfactorius

szaglógumó és szaglóhám között vékony csontlemez namina fib… átszakadás fertőzés

agy nagyobb ütés axon elszakad szaglás elvesztése

o szaglógumó másodlagos neuronjai szaglópálya- szaglópálya nehéz a pályát felderíteni- 2 irányú pályaa) temporális vagy halántéklebeny- primer szaglókéreg- szaglási információ tudatosul- nagyon közel van a limbikus rendszerhez

o érzelmek, emóciók - epilepszia szagérzés vezeti be furcsa szagokb) frontális kéreg- azonosítás

Szaglás, emlékezés, érzelem - …

Ízlelés- nyelv: leginkább itt nyálkahártya- nyálkahártya ízlelőbimbó receptorok

Mitől van íze egy molekulának?- nyálba oldódás szükséges- ha a molekula eljut a rec. sejtig ioncsatornák depolarizálódik a

rec.sejt ízlelés

- 6-10 000 ízlelőbimbóo nagy külnbségeko szekunder érzéksejtek kémiai jel neurotranszmitt. felszab.

- ízlelőbimbóo kb. 50 rec.sejto sokkal kevesebb, mint szaglásnálo szőrök ehhez köt a molekula

- támasztósejtek az érzéksejtek körülo kb. 10 napig élnek rec.sejtek

Íz érzékelése- itt is a mintázat a fontos- nem egy adott molekula- ez a mintázat íz érzékelése

Íz érzés az agyban- 3 pár ideg agyidegek közvetítése

Szaglás és ízlelés- íz és szag feldolgozás közel egymáshoz- fali lebeny elülső része

1. insula szoros kapcsolat a limbikus rendszerhez2. limbikus rendzser- ízlelés alapvető szerepe ez lehet- táplálékkal kapcsolatos attitűdök- keserű – méreg- savanyú – romlott- cukor – tápláló- szaglás több receptor

o nátha nem nagyon érzünk ízeketo zamat

Érzékelés: Felületes és mélyérzés FÁJDALOM

Fogalmak:- bőrérzékelés: bőrben lévő receptorokból származik.- kinesztézis/propriocepció: izmok, inak, izületek receptoraiból.- haptikus észlelés: bőrérzékelés +kinesztézis.

Szenzoros idegrendszer:- felhám (epidermisz)- írhám (dermisz)- bőr alatti kötőszövet

Bőr mechanoreceptorai- Meissner-test

o nagyon sűrűn találhatóo rendgeteg ujjhegyo szemölcsökben o rengetego finom, apró, átmeneti ingerekre

- Merkel korongok:o finom tapintásra érzékenyeko folyamatos nyomás

- Ruffini végződéseko mélyebbeno egyetlen rost idgzi be

ganglion analógo kevésbé finom ingerlésre reagálo lassan adaptálódnak

- Pacini testeko nagyméretű tárgyak diffúz ingerlésére reagálnak

- szabad idegvégződéseko mindenhol ott vannak bőr, szervek, nyálkahártyák, agyhártyáko fájdalom- és hőérzékelés

Bőrből származó érzékleteka) felületes v. protopátiás érzékelés

- hő v. fájdalomérzés- durva tapintás

b) mély v. epikritikus érzékelés- finom tapintás- vibráció érzés- izmok, inakban, ízületekben információja is innen- tehát minden más- finom tapintás

Gerincvelő:pillangóban föl és leszálló pálya

Felszállópálya- elülső-oldalsó rendszer anterolateralis

o hőfájd, durva tapintás- gerincvelő hátsó része epikritikus érzéklet hátsókötegi rendszer

o ez itt száll fel- innentől két külön út

o hő és fájdalomérzés protopátiás szenzibilitás hátsó szarvban átkapcsolódik fájdalomcsillapítás

fájdalom kapuelmélete idegsejtek kereszteződnek felszáll az elülső oldalsó rendszerben

o mélyérzést közvetítő rendszer hátul szállnak föl nem kereszteződnek agytörzsben csak

- thalamuso nagy átkapcsoló rendszero mindenféle érz. mod. átkapcsolódiko ez a kettő másképp

I. hő ill. fájd érzés két féle helyre megy specifikus magok (VPL – ventrlispostlaterális) máshova is nem spec. a fájdalom egy érzés, emóció

motivációs erővel is bír VPL érzőkéregbe meg fogjuk tudni mondani, hogy

hol fáj nem spec információ onnan: homloklebeny

o fájd. emocionális színezete, motivációo fájdalom és hő érz. két felé

lokalizáció (VPL és tovább), érz. és motiv. (homloklebeny)

spinothalamikus rendszer gerincvelőtől agyig II. epikritikus

agytörzsben kapcsol át

innen a thalamusba spec. magvak elsősorban VPL innen parietális (fali) lebeny itt egy találkozik a két rendszer VPL-ben is szétválnak

o más felszálló pályák kisagy felé rostok spinocerebelláris rendszer de a fontos: protopátiás és epikritikus

o thalamus a mozgatópályákat is rendszerezio stroke nagy káro fontos!!!o pici károsodások is súlyos demencia is leheto sokkal többet is csinálnak

Gerincvelő károsodása) hátsóköteg lézió

1. érzészavar taktilis hypaestesiaa. nem fogja tudni, ha megérintjük pl. a lábátb. …

2. érzőkéreg károsodása. jobb oldal

i. teljes érzéskiesés az ellenkező oldalonii. nincs fájdalom és tapintás

iii. tapintás helyett fájdalom thalamus károsodás3. gerincvelő belseje károsodik

a. daganat, folyadék tágulás (sűrűbb)i. rostok ahol átmennek

ii. mélyérzés jó maradiii. hő és fájdalom romlik

4. féloldali károsodása. Brown-Sequard szindróma

i. mélyérzészavar károsodásii. hő+fájdalom érzékelés az ellenkező oldalon esik ki

Fájdalom- tényleges szöveti károsodás

Fájdalom közvetítése- 2 féle rost

o A-delta hő vagy mecha.o C-rostok hő és m.o mindkettő mindenütt ott van

agyban csak ereknélo delta rostok viszonylag gyorsan vezetnek akut fájdalomo c-rostok lassan krónikus, diffúz fájdalom

- receptor aktivitáso kálium + …o gyógyszerek: szteroid, NSAID

aszpirin pl. szövetből felszabaduló gyulladást okoző anyagokat gátolja

Fájdalom áttevődése- féjdalomérzékelő sejtek

o nociceptív-spec.o mechanoszen. rostok is!

- bőrből és zsigerekből is gerincvelőbeo kisugárzó fájdalomo Head-zónák

Spinothalamicus p.- paleo-spinothalamicus- nincs spec mag arousal- „gyors fájdalom”

o először lokalizációo kellemetlenérzés csak utána

Fájdalom percepciója- Insula(sziget) +érzőkéreg

o I. a frontális lebenyben- Gyrus Cinguli limbikus rendszer tagja

o érzelmi színezetet ez adjao ezt el lehet nyomni

pl. frontális lobotómia a lokalizáció megvan, de nincs érzés, fájdalom érzet

Kapuszabályozási elmélet- gerincvelő hátsó szarvában

o mikor a fájdalom áttevődik- megnyitnak egy kaput- a vastag rostok is befolyásolják

o bezárják a kaput- áttevődés substantia glumincolosa

A leszálló monoaminerg analgetikus rendszer- morfin, leszáll és gátol- opioidok is így hatnak- belső: endogén opioidok

o saját fájdalomcsillapító anyagok- antidep., pszichoter, itt befolyásol