1 / 23

MIHÁLYI KRISZTINA – TOMCSIK DÓRA:

A SVÉD OKTATÁSI RENDSZER FŐBB ELEMEI ÉS A KORAI ISKOLAELHAGYÁS CSÖKKENTÉSÉRE IRÁNYULÓ

INTÉZKEDÉSEK SVÉDORSZÁGBAN

BEVEZETŐ

Az oktatás kapcsán a méltányosság a legfontosabb hívószó Svédországban. Az oktatás mindenki számára ingyenes, beleértve a tankönyveket, tanítási segédeszközöket és az iskolai ebédet is. A „senki nem veszhet el”, és a „mindig vissza lehet térni” elvek a svéd oktatáspolitika alapüzenetei. Mindez alapvetően egy rendkívül nyitott, gyermekközpontú társadalomból táplálkozik.

A svédek gyermekközpontúságát az is mutatja, hogy a világon elsőként Svédország tiltotta be a gyermekek bárminemű testi fenyítését.

1 A zéró tolerancia elvét a világ tizennégy országának jogrendje tartalmazza, köztük

Svédország 1979-ben, Magyarország 2005-ben vette jogi tilalom alá a gyermekek testi fenyítését.2

Magyarországhoz hasonlóan Svédország is az első országok között volt, akik ratifikálták az ENSZ Gyermekjogi Egyezményét. Svédország azon kevés országok egyike, ahol önálló ombudsman felelős a gyermekek jogainak védelméért.

3

A Gyermekjogi Egyezmény ratifikálása és a gyermekek testi fenyítésének tilalma két fontos üzenet, amely megjelenik a „Tények Svédországról” (Facts about Sweden) sorozat oktatást bemutató kiadványában. A Facts about Sweden egy, a Svédország hivatalos honlapján – sweden.se - közzétett, könnyen olvasható, tematikus kiadvány-gyűjtemény, amely számos témában a legfontosabb információkkal segíti a Svédország iránt érdeklődőket. A sorozatban bemutatott 1074 téma felvillantja a svédek számára legfontosabb értékeket: a gyermek- és családközpontúságot, a környezet- és az egészségvédelem, illetve a fenntartható fejlődés fontosságát, a méltányos és együttműködő társadalom kiemelt szerepét és – nem csak tartalmában, hanem képi 1 Facts about Sweden ǀ Education – sweden.se

2 „Jelenleg a világ tizennégy országának jogrendje tilalmazza a gyermekek testi fenyítését, vallja a zéró

tolerancia elvét. (Ausztria 1989; Belgium 2001; Ciprus 1994; Dánia 1997; Finnország 1983; Horvátország 1999; Izrael 2000; Lettország 1998; Magyarország 2005; Németország 2000; Norvégia, 1987; Skócia 2003; Svédország, 1979;). „ Dr. Katonáné dr. Pehr Erika: A gyermekbántalmazás nemzetközi megítélése,- avagy hogyan fegyelmezzük gyermekeinket, OGYEI, 2005, http://www.gyermekbantalmazas.hu/celcsoportok/szuloknek/item/a-gyermekbantalmazas-nemzetkoezi-megitelese-avagy-hogyan-fegyelmezzuek-gyermekeinket - letöltés: 2013. december 3. 3 Child Rights International Network - http://www.crin.org

4 2013. december 3-i állapot szerint

2 / 23

világában is - jól illusztrálja az egész társadalmat átitató tisztaság, nyitottság és transzparencia elvét is.

Összehasonlításképpen: Magyarországról nincs ehhez hasonló tájékoztató oldal. A magyarorszag.hu egy adminisztratív ügyek ellátását támogató, kizárólag magyar nyelven elérhető felület, ennek ellenére a hungary.hu erre vezet át. A kormany.hu angol nyelvű oldala kizárólag a kormányról közöl információkat.

Azzal együtt, hogy Svédországban a méltányos oktatás „presztízskérdés”, az elmúlt években a méltányosság és minőség terén Svédország is hazánkhoz hasonló nehézségekkel szembesül, de még mindig jelentősen megelőzi hazánkat abban az OECD rangsorban, amely azt mutatja, hogy milyen mértékben képes egy ország oktatási rendszere kiegyenlíteni a tanulók társadalmi-gazdasági hátteréből adódó különbségeket. A PISA felmérés által mért oktatási teljesítmény tekintetében Svédország hazánkkal azonos szinten van. (1. ábra)

1.ábra: Matematika-teljesítmény és a méltányosság mértéke az OECD országaiban

Forrás: OECD, PISA 2012

Főként a méltányos oktatási gyakorlat, a magas fokú együttműködés és a transzparencia – amelynek következménye a tényekre alapuló szakpolitika-alkotás –, illetve a hazánkhoz hasonló problémák jelenléte miatt irányult a figyelmünk a svéd oktatásirányítás és a svéd rendszerben megjelenő megoldások feltérképezésére és megtekintésére.

Tanulmányutunk5 a korai iskolaelhagyás leküzdésére fókuszáló megoldások feltérképezését tűzte ki célul. Látogatást tettünk a Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökségnél (Skolverket), a Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Szövetségénél (Sveriges Kommuner och Landsting -SALAR), a Svéd Nemzeti Munkaügyi Hivatalnál (Atbetsförmedlingen), egy önkormányzati fenntartású, „nehezen

5 A QALL- Végzettséget mindenkinek! projekt (www.qall.tka.hu) keretében szervezett tanulmányútra 2013.

november 19-22. között került sor.

3 / 23

beilleszkedő” gyerekekkel foglalkozó középiskolában (ESS-Gymnasiet) és találkoztunk a Fiatalok Ügyéért Felelős Nemzeti Tanács (Ungdomsstyrelsen) tagjaival.

Jelen összefoglalóban Svédország oktatási rendszerének általános bemutatását követően felvázoljuk a svéd oktatáspolitikát ma leginkább foglalkoztató kérdéseket; bemutatjuk a korai iskolaelhagyás társadalmi költségeit közgazdasági szempontból vizsgáló elemzések következtetéseit; felvázoljuk a lemorzsolódás csökkentését célzó megoldások hátterében húzódó elvrendszert; végül néhány konkrét példán keresztül illusztráljuk az elvek gyakorlatban történő leképeződését.

A SVÉD OKTATÁSI RENDSZER ÁLTALÁBAN ÉS A RENDSZER FŐBB SZEREPLŐI

Svédország oktatási rendszere a világ leginkább decentralizált rendszereinek egyike. Kormányzati hatáskörbe az egységes elv- és célrendszert meghatározó alapdokumentumok kiadása, és a jogszabályokban foglaltakkal összhangban történő működés ellenőrzése tartozik. A kormányzati alapdokumentumok (a 2011-ben megújított közoktatási törvény, a nemzeti alaptanterv és kerettantervek) részletesen és átláthatóan adják meg az oktatás kereteit, amelyek valóban keretek, mert a megvalósítás módja már önkormányzati, illetve intézményi hatáskörbe tartozik.

A svéd közoktatási törvény kilenc év kötelező iskolát ír elő 7 éves kortól 16 éves korig. Az általános iskola (grundskolan) az alap és az alsó középfokú képzést fedi le, amelynek során – kisebb művészeti irányultságoktól eltekintve - gyakorlatilag mindenki ugyanazt tanulja, tekintet nélkül arra, hogy hol6 és milyen (önkormányzati vagy magán7) iskolába jár. Az esélyegyenlőség szempontjából fontos tudni, hogy Svédországban a magániskolák is megkapják az önkormányzati normatívát és ezen felül tandíjat nem szedhetnek.

A kötelező oktatást megelőzően, egy éves kortól öt éves korig óvodába (förskolan), hat évesen

iskolaelőkészítő osztályba (förskoleklassen) járnak a gyerekek. A szülők szabadon választhatnak az

iskolák között, de senki nem rekesztődhet ki egy intézményből amiatt, mert nem tudja megfizetni a

tandíjat. A svéd iskolákban az étkezés is minden diák számára ingyenes. Térítési költség kizárólag az

óvodákban szedhető, azonban ennek mértéke – törvény által rögzítve - egy adott család

jövedelmének maximum 3%-a lehet!

Hazánkhoz hasonlóan, magas arányban (kb. 90%-ban) jellemző, hogy négy éves kortól részt vesznek a gyerekek az oktatásban. Az alapfokot elvégezve, 16 évesen kerülnek a tanulók középiskolába (gymnasieskolan), ahol megkezdődik a specializáció: 18 különböző program közül választhatnak a diákok (részletesen lásd később), de továbbra is megmarad az a szemlélet, hogy bármely középfokú program lehetőséget ad a felsőoktatásba történő továbblépésre. (Az oktatási rendszer ábráját az 1. melléklet tartalmazza.)

6 Ez nem jelenti azt, hogy ne lennének orientációs különbségek az egyes intézmények között, és

teljesítménybeli eltérések is előfordulnak. Ezek mértéke azonban nemzetközi összehasonlításban alacsonynak mondható.

4 / 23

Az oktatás jogszabályi háttere

A svéd közoktatási törvény

A svéd közoktatási törvény8 alkotja az iskolákra vonatkozó jogi szabályozás alappillérét, amely amellett, hogy fogalmakat határoz meg, definiálja a különböző oktatási szintek ismérveit, operatív jellegű rendelkezéseket tartalmaz (például a fegyelmi eljárásra vagy a tantestület működésére vonatkozóan), igen részletesen vázolja fel a svéd oktatási rendszert meghatározó alapelveket, és azok megvalósításának fontosságát. Ezen alapelvek az alábbiak szerint foglalhatók össze:

- minden tankötelezett korú gyermeknek joga van az ingyenes oktatáshoz - a tanulás segítségével biztosítani kell minden gyermek (azaz 18 év alatti) számára a

folyamatos fejlődés lehetőségét, már kicsi kortól kezdve az élethosszig tartó tanulás ösvénye felé terelve őket

- a tanulás segítségével a gyerekeknek el kell sajátítaniuk az alapvető emberi jogokkal és a demokráciával kapcsolatos ismereteket és szemléletet, hiszen az a svéd társadalom alapja, hogy minden ember aktív állampolgárrá váljon

- az oktatás során figyelembe kell venni a tanulók különböző érdekeit, egyúttal az iskolának kompenzálnia kell a köztük lévő különbségeket

- minden tanulónak meg kell adni a lehetőséget arra, hogy szabadon kifejezhesse véleményét a rá vonatkozó kérdésekben

- annak érdekében, hogy a törvényben meghatározott nemzeti célok teljesüljenek, az iskoláknak magas minőségű munkát kell végezniük, amit az oktatási hatóságok ellenőriznek, az iskola dokumentációs kötelezettsége alapján

- a törvény alapján minden oktatási szinthez kapcsolódóan nemzeti kerettanterveket kell készíteni, amelyek meghatározzák az oktatási értékeket és alapelveket, irányelveket

A törvény rendelkezése szerint a svéd oktatási rendszerbe az alábbi intézmények tartoznak: - óvoda - általános iskola - alapítványi speciális iskola - speciális iskola - gimnázium - szakközépiskola - önkormányzati felnőttképzés - speciális oktatás felnőtteknek - képzés svéd bevándorlók számára

Figyelmet érdemel, hogy a törvény hatálya alá tartozik a felnőttoktatás, és külön fejezetként a speciális oktatás felnőtteknek, illetve a bevándorlók számára biztosított képzések. A törvény effajta tartalmassága egyrészt a különféle oktatási szolgáltatások egységes, magas minőség irányába mutató, átlátható szabályozását biztosítja, másrészt a befogadó társadalom megteremtését szolgálja.

8

Skollag (2010:800) http://www.riksdagen.se/sv/Dokument-Lagar/Lagar/Svenskforfattningssamling/Skollag-

2010800_sfs-2010-800/?bet=2010:800%22%20%5Cl%20%22K1, 2013. december 9-én hatályos állapot alapján

feldolgozva

5 / 23

Nemzeti kerettantervek A Közoktatási törvényben meghatározottak alapján az óvodai, általános iskolai és középfokú oktatás részletes kereteit (angol nyelven is elérhető) nemzeti kerettantervek határozzák meg az alábbiak szerint:

Óvoda9

Az óvodának aktívan kell támogatnia a gyerekeket abban, hogy Svédország demokratikus értékeit elsajátítsák.

- ezek az értékek a nyitottság, tisztelet, szolidaritás, empátia, az élet minden formájának tisztelete

- az óvodapedagógusoknak tisztelniük kell a gyerekek egyéni személyiségét, támogatniuk kell a köztük lévő konfliktusok konstruktív megoldását, illetve a kerettantervben foglalt alapelvek alapján módszertant kell kidolgozniuk a demokrácia-oktatásra

- fontos szempont a szülőkkel való folyamatos kapcsolattartás nélkülözhetetlensége

Pedagógiai módszertan kidolgozásával az óvodának folyamatosan dolgoznia kell a gyerekekkel egyéni fejlesztés útján, melynek során mind a motorikus és emocionális, társas készségeiket is fejlesztik, ügyességi és társas foglalkozások segítségével annak érdekében, hogy a gyerekek megértsék és tudatosítsák önmagukat és a körülöttük lévő világot.

Általános iskola10 Az általános iskolai curriculum az alapelvek és a pedagógusok feladatai tekintetében nagyban hasonlít az óvodai kerettantervhez, emellett részletesen szól arról a tudásról (tantárgyanként is) és azokról a készségekről, amiket a tanulóknak el kell sajátítaniuk:

- svéd nyelv helyes és választékos használata

- angol nyelven való írásos és szóbeli kommunikáció, ami megalapozza további idegen nyelvek elsajátítását

- mindennapi élethez szükséges matematikai készségek elsajátítása

- problémamegoldás, önkifejezés, vitatkozás, konfliktuskezelés és kritikai gondolkodás készségeinek konstruktív módon való fejlesztése

- az önállóan és csoportban való tanulás és kutatási jellegű feladatok elvégzése során saját képességeinek, erősségeinek magabiztos kifejezése és alkalmazása

9https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/images/0/0e/Swedish_Preschool_Curriculum.pdf

10https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/images/b/bf/Curriculum_for_the_compulsory_schoo%2

C_preschool_class_and_the_leisure-time_centre%2C_2011.pdf

Forrás: Skolverket

Forrás: Skolverket

6 / 23

Középfokú oktatás (gimnázium és szakiskola)11

A középfokú oktatásra vonatkozó kerettanterv 18 nemzeti programot határoz meg, 12 szakképzési 12 és 6 felsőoktatásra felkészítő 13 alprogramot, illetve kiegészítésként 5 bevezető (introductory) programot is, amiket azoknak a tanulóknak dolgoztak ki, akiknek a bemeneti eredményei nem elégségesek a nemzeti programok valamelyikébe történő bejutáshoz, és az egyénhez igazodó felzárkóztatásra van szükségük. A bevezető programoknak fontos esélykiegyenlítő szerepük van, csakúgy mint a svéd középfokú oktatás komprehenzív jellegének. A méltányosság szempontjából fontos az is, hogy mind a szakképzési, mind a felsőoktatásra felkészítő programok

lehetőséget biztosítanak a felsőoktatásba történő belépéshez és az iskolákban egymás mellett működnek, magas fokú átjárhatóságot biztosítva a különböző programok között. A 18 programban közös, hogy mindegyik tartalmazza a svéd /svéd, mint második nyelv, angol, történelem, állampolgári ismeretek, vallási ismeretek, matematika, természettudományok, testnevelés és egészségtan, továbbá a művészeti tantárgyakat. Az egyes programok specializáltsága abból áll, hogy ezekhez további (szakmai) tárgyak jönnek, illetve a felsőoktatásra felkészítő programok esetében egyes tantárgyakat magasabb óraszámban tanulják.

A szakképzési programok célja, hogy a tanulók elsajátítsák a munkavállaláshoz-munkavégzéshez, illetve az önálló vállalkozás alapításához szükséges tudást és képességeket. Fontos eleme a képzésnek a gyakorlati tudás megszerzése, ami munkáltatónál eltöltött, legalább 15 hetes szakmai gyakorlat keretében valósul meg. A programok minőségének biztosítása érdekében minden egyes szakképzési programnak van egy szakértőkből álló nemzeti tanácsa, amelyek folyamatosan kommunikálnak a svéd oktatási ügynökséggel, a Skolverket-tel. További fontos szereplők a folyamatban a helyi önkormányzati szakképzési tanácsok, fő feladatuk az oktatási intézmények és a munkáltatók közti kapcsolat megteremtése és folytonosságának biztosítása.

Kiemeli a curriculum a tanulók fenti programokban meghatározottak szerinti oktatását, ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy szükség esetén kis mértékben (vagyis bizonyos tantárgyak tekintetében), az egyéni igényeknek és képességeknek megfelelően - az iskolavezető jóváhagyásával - módosítsák adott tanuló tantervét.

Az oktatásszervezés

Svédországban az oktatási szolgáltatások biztosítása az önkormányzatok felelőssége. Az önkormányzati fenntartású/irányítású és a „független” iskolák egyaránt az önkormányzatoktól kapják működési költségeiket normatíva formájában, a normatíva mértéke azonban az iskolavezetés és az önkormányzat közötti alku tárgyát képezi, amely az éves költségvetésről szóló tárgyalásokon dől el. Ez a finanszírozási mód nagymértékű rugalmasságot biztosít ahhoz, hogy az intézmények a tanulók igényeihez, szükségleteihez igazodva működhessenek, illetve változzanak.

A helyi önkormányzati kiadások legnagyobb hányadát az oktatási (44%), illetve a szociális és egészségügyi kiadások (40%) adják. Politikai tevékenységre a költségvetés mindössze 1%-át költik, az infrastrukturális kiadások 2%-ot tesznek ki. (2. ábra)

11

http://www.skelleftea.se/Kommunledningskontoret/Innehallssidor/Bifogat/Upper%20secondary%20school%

20in%20Sweden.pdf (16-35.oldal) 12

Pl.: közlekedés, turizmus, ipari technológia, egészségügy és szociális munka 13

Pl. :közgazdaságtan, természettudomány, társadalomtudomány, művészetek

Forrás: Skolverket

7 / 23

Svédország a GDP-jének 6,98%-át költi oktatásra. (EU átlag: 5,44%; Magyarország: 4,88% - forrás Eurostat.)

2. ábra: Helyi önkormányzati kiadások megoszlása

Forrás: SALAR, 2012

Az oktatási intézmények működéséért és a pedagógiai vezetésért a magas fokú autonómiával rendelkező intézményvezetők felelnek, akik szinte „tulajdonukként” tekintenek az intézményükre. Jól mutatja ezt az a szóhasználat, hogy amikor egy iskolavezető az iskolájáról nyilatkozik, akkor egyes szám első személyű birtokos esetet használ. (Az ESS-Gymnasiet igazgatónője például így fogalmazott: „Van 25 tanárom, három szociális munkásom, 300 gyerekem”… stb.)

A kevés fővel működtetett Oktatásért és Kutatás-fejlesztésért felelős Minisztérium mögött erős szakmai háttérintézmények vannak, köztük a legfontosabbak a Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség (Skolverket), a Nemzeti Iskolafelügyelet (Skolinspektionen) és a Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásáért Felelős Nemzeti Ügynökség (Specialpedagogiska Skolmyndigheten).

A „kicsi” minisztériumok, az erős szakmai háttérintézmények és a különböző érdekképviseleti szervek közösen alakítják ki az oktatásirányítás kereteit, miközben szorosan együttműködnek a társ-szektorok (a szociális és az egészségügy, továbbá az ifjúságpolitika) háttérintézményivel. Az alábbiakban nem csupán az oktatási szereplőket mutatjuk be, hanem a korai iskolaelhagyás leküzdésében érintett és ténylegesen együttműködő összes intézményt.

Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség - Skolverket14 A svéd parlament, a Riksdag annak érdekében hozta létre az oktatási ügynökséget, hogy a Közoktatási törvényben és a nemzeti kerettantervekben foglalt (fentebb felvázolt) alapelveket és célokat megismertesse az iskolákkal, és segítse azokat a központilag kijelölt irányvonalak adaptálásában és megvalósításában, az oktatás minőségének javításáért, annak minden szintjén.

14

http://skolverket.se/om-skolverket/visa-enskild-publikation?_xurl_=http%3A%2F%2Fwww5.skolverket.se%2Fwtpub%2Fws%2Fskolbok%2Fwpubext%2Ftrycksak%2FRecord%3Fk%3D2492

44%

40%

2% 1%

8% 5%

Helyi önkormányzati kiadások megoszlása

oktatás

szociális és egészségügyi szolgáltatások

speciális ellátás

politikai tevékenység

infraktruktura

8 / 23

Mindennek érdekében a szervezet - világos és mérhető minőségcélokat határoz meg, a központi irányvonalaknak megfelelően - az iskolákkal folyamatosan kommunikál, tanácsadási tevékenységet végez - nemzeti kompetenciamérést bonyolít le a diákok körében - komplex központi statisztikai adatbázist működtet (SIRIS15), ami összefoglalóan az alábbiakat

tartalmazza16: o alapadatok: diákok, tanárok száma és aránya, költségek stb. o nemzeti kompetenciamérés eredményei o iskolaellenőrök riportjai o az önkormányzatok éves minőségbiztosítási riportjai az elvégzett oktatási

tevékenységükről o „Wärnersson alapok” kedvezményezettjei – azon önkormányzatok, amelyek speciális

központi támogatásban részesülnek a felnőttoktatás fejlesztésére - az eredményeket mindenki számára elérhetővé teszi és disszeminálja, illetve azok

értékelésével új fejlesztési területeket határoz meg - fejlesztő tréning programokat szervez mind az iskolavezetők, mind pedig a tanárok számára - kutatásokat végez, melyek alapján publikációkat készít

Nemzeti Iskolafelügyelet – Skolinspektionen17 A 2007-ben alapított Skolinspektionen a fent említett Skolverket-től vette át az iskolák ellenőrzését, egyrészt azért, hogy az oktatási ügynökséget tehermentesítsék, másrészt pedig, hogy ne egyazon szervezet végezze az iskolák támogatását és ellenőrzését. Fő feladata, hogy vizsgálja a jogszabályokban és a kerettantervekben meghatározott alapelvek és kötelezettségek iskolán belüli megvalósulását (elsősorban abból a szempontból, hogy az azokban foglaltaknak megfelelő oktatás zajlik-e, és az iskolai környezet megfelelő-e a diákok számára), mind időszakonként állandó jelleggel, mind pedig egyéni (szülő vagy tanuló általi) bejelentés alapján. Abban az esetben, ha az ellenőrzés alapján adott iskola nem teljesíti a nemzeti követelményeket, (a helyi önkormányzati oktatási referens bevonásával) a hatóság nyomást gyakorol az iskolára, a fejlesztésre szoruló területek felvázolásával. Emellett súlyos esetben bírságot szab ki, illetve a jogszabály-ellenes helyzet fenntartása esetén a működési engedély visszavonásával akár be is zárathatja az oktatási intézményt, akár állami, akár magán intézményről van szó. A szervezeten belül elkülönült, független pozíciót képvisel a Child and School Student Representative18, akinek az a feladata, hogy egy adott tanulóval szemben alkalmazott „lealacsonyító bánásmód” bejelentésre történő észlelése esetén a tanulót képviselje és védelmezze.

Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásáért Felelős Nemzeti Ügynökség -Specialpedagogiska Skolmyndigheten 19 Svédországban összesen nyolc (öt regionális és három nemzeti szintű) olyan kormányzati iskola működik, amelyek kifejezetten a speciális igényű (látás-, vagy hallássérült, illetve beszédhibás) tanulók befogadására és tanítására specializálódtak. Az ügynökség amellett, hogy összefogja ezeket az iskolákat, a többi, nem speciális iskolában is támogatja és segíti a speciális igényű tanulók oktatását, az alábbi eszközökkel:

15

http://siris.skolverket.se/siris/f?p=Siris:1:0 16

Az iskolai hiányzások nyilvántartására egy külön információs oldalt és adatbázist működtetnek, ez a CSN (Centrala Studiestödsnämden): http://www.csn.se/komv-folkh-gymn/studiehjalp/krav/skolk-1.2850 17

http://www.skolinspektionen.se/en/About-Skolinspektionen/The-activities-of-the-School-Inspectorate/ 18

svédül BEO – Barn-och elevombudet 19

Specialpedagogiska skolmyndigheten - http://www.spsm.se/sv/Om-webbplatsen/English/

9 / 23

- a speciális igényű tanulók szakértői vizsgálata (a tanárok bevonásával), illetve kurzusok szervezése szülők számára

- szakértőkkel egyeztetett tananyagok és segédanyagok kifejlesztése és elérhetővé tétele a tanárok számára

- pénzbeli támogatás iskoláknak, a speciális igényű diákok számára megfelelő iskolai környezet kialakításának bátorítása érdekében

Önkormányzatiság Svédországban: Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Szövetsége (SALAR)20 Az önkormányzatiság, a decentralizáció hosszú évszázados múlttal rendelkezik a svéd állami működésben, fontosságát bizonyítja a svéd alkotmány azon passzusa, amely kimondja, hogy „a svéd demokrácia a népképviseleten alapuló parlamentarizmuson és a helyi önkormányzatiságon keresztül kell, hogy megvalósuljon.” Svédország 290 helyi önkormányzatra és 18 régióra oszlik, melyek a maguk feladatkörében21 jelentős önállósággal rendelkeznek. A SALAR olyan, kormányzattól független szövetség, amely önkéntes tagság alapján fogja össze Svédország-szerte a helyi önkormányzatokat annak érdekében, hogy a tagjai érdekeit kormányzati szintű fórumokon képviselje, a nevükben kollektív megállapodásokat írjon alá, illetve, hogy általában véve támogassa az önkormányzatiságot, és felhívja a figyelmet a helyi szintű fejlesztések támogatásának szükségességére. Minderre azért van szükség, mert Svédországban a helyi önkormányzatok összességükben közel egymillió embert foglalkoztatnak (így a SALAR a legnagyobb foglalkoztató Svédországban), másrészt, mert a közszolgáltatások 75%-át helyi szinten kell biztosítani. Mindezért, a lakosság érdekében, nélkülözhetetlen a hatékony önkormányzati működés, melyet nagyban elősegít a szövetség tevékenysége, produktív kapcsolati háló kialakításával és fenntartásával. Bár a tagság önkéntes, minden svéd önkormányzat tagja a SALAR-nak, ami így főleg az általuk éves szinten befizetett tagdíjakból tartja fenn magát, döntéshozó szerve pedig a helyi önkormányzatok által delegált képviselőkből áll. A SALAR nemcsak a svéd parlamenttel és kormányzattal tárgyal rendszeresen, hanem kiterjedt nemzetközi kapcsolati hálója is van, mely nemcsak összeurópai szintű intézményeket (Európai Parlament, Európai Önkormányzatok és Régiók Tanácsa), hanem bilaterális és inter-regionális együttműködéseket is magában foglal.

Fiatalok Ügyéért Felelős Nemzeti Tanács - Ungdomstyrelssen22 Az Ungdomstyrelssen kormányzati ügynökség, mely annak érdekében jött létre, hogy egyrészt támogassa a fiatalok állampolgárrá válását (befolyásolási, ráhatási képesség a döntéshozásra, jóléti ellátásokhoz való hozzáférés, munkaerőpiacon betöltött stabil szerep stb.), másrészt, hogy erősítse a kormányzat és a civil társadalom közti kapcsolatrendszert és kommunikációt. Mindehhez az alábbi eszközöket alkalmazza:

- kutatásokat készít és publikál a fiatalok élethelyzetéről, illetve a civil társadalom helyzetéről és alakulásának tendenciáiról

- nyomon követi a Riksdag és a kormány által megalkotott ifjúságpolitika célkitűzéseinek megvalósulását

20

http://english.skl.se/ 21

helyi szint: iskolák, szociális ellátások, várostervezés, egészség-és környezetvédelem, vízgazdálkodás stb. regionális szint: egészségügy, tömegközlekedés, kultúra stb.

22 http://www.ungdomsstyrelsen.se/english

10 / 23

- támogatja a helyi önkormányzatokat a helyi szintű ifjúságpolitikák megvalósításában - forráselosztást végez civil szervezetek számára, elsősorban projekt alapon, nemzetközi

együttműködések formáját is támogatva - hálózatépítést folytat a területhez tartozó kormányzati ügynökségekkel és egyéb

szervezetekkel

Svéd Nemzeti Munkaügyi Hivatal - Arbetsförmedlingen23 Az Arbetsförmedlingen foglalkoztatáspolitikai kormányzati ügynökség, melynek fő feladata a munkaerőpiac rendszerének egyensúlyban tartása a munkaerő-közvetítés és a potenciális foglalkoztatókkal való folyamatos kapcsolattartás által. Emellett kiemelt figyelmet fordít a foglalkoztatás szempontjából hátrányos helyzetben lévő csoportok – mint a korai iskolaelhagyók, a fogvatartottak vagy a bevándorlók - védelmére és felzárkóztatására, komplex támogatási rendszer kiépítésével, mely az alábbiakban foglalható össze:

- tanácsadás - toborzás - felkészítő oktatás és tréningek - svéd nyelv oktatása bevándorlóknak - rehabilitáció (megváltozott munkaképességűek munkaerőpiacra segítése) - ingyenes adatbázis-használat biztosítása („Sök CV – Search for CV” szolgáltatás) - aktív szektorközi együttműködés (például a társadalombiztosítás vagy a büntetés-végrehajtás

állami szerveivel) - projektek

o Job and Development Program: egyéni fejlesztésen alapuló program azoknak, akik hosszú ideje munkanélküliek

o Youth Job Program: coaching és tréning szolgáltatás 25 év alatti pályakezdőknek annak érdekében, hogy mielőbb utat találjanak a munkaerőpiacra

Az ügynökség központja Stockholmban van, emellett Svédország-szerte megtalálhatók az irodái, összesen 320 helyi kirendeltséggel és összesen közel 13 ezer alkalmazottal.

Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség – Försakringskassan24 Az Ügynökség feladata a társadalombiztosítással kapcsolatos adminisztratív feladatok ellátása annak érdekében, hogy biztosítsa az állampolgárok szociális és pénzügyi biztonságának hátterét. Hatálya alá tartozik minden svéd állampolgár, de különös védelmet élveznek a gyermekes családok, a fogyatékkal élők, a megváltozott munkaképességűek és az idősek. Ennek fényében az Ügynökség biztosítja az állampolgárok egészségügyi ellátása finanszírozhatóságának hátterét, illetve folyósítja a gyermekgondozási ellátásokat, a táppénzt, a rehabilitációs hozzájárulást, illetve a lakhatási támogatást is. Ez utóbbi ellátásokhoz való hozzájutás feltétele az Ügynökség honlapján történő regisztráció.

Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács – Socialstyrelsen25 A Tanács az Egészségügyi és Népjóléti Minisztérium alatt működő kormányzati ügynökség, amely az alábbi tevékenységeket folytatja az egészségügy-népegészségügy (különösen a járványügy), az epidemiológia, valamint a szociális ellátórendszer komplex területein:

- információk gyűjtése, elemzése, összesítése és publikálása 23

http://www.arbetsformedlingen.se/download/18.150a438e140a11e22341dc/Kort+om+Arbetsf%C3%B6rmedlingen_ENG_Broschyr.pdf 24

http://www.forsakringskassan.se/sprak/eng 25

http://www.socialstyrelsen.se/english

11 / 23

- az elemzett információk és a jogszabályi háttér alapján standardok kidolgozása - egészségügyi adatbázisok működtetése és azokból hivatalos kormányzati statisztikák

készítése

A KORAI ISKOLAELHAGYÁS PROBLÉMÁJA SVÉDORSZÁGBAN ÉS A KAPCSOLÓDÓ AKTUÁLIS

OKTATÁSPOLITIKAI KÉRDÉSEK

A korai iskolaelhagyás problémájának megoldása – az európai törekvésekkel összhangban – Svédországban is kiemelt téma. Mivel a svéd jóléti állam fenntartásának feltétele a magas foglalkoztatottsági arány, amelynek biztosítása - a demográfia trendeket figyelembe véve – nagyban a fiatalok munkaerő-piaci jelenlétén múlik, ezért a svéd kormányzat már az Európai Unió ESL-ről szóló erőteljes kommunikációját megelőzően is foglalkozott a témával. A svédországi munkaerő-piaci előrejelzések – az európaival összhangban – a magasabb végzettségű munkaerő iránti kereslet növekedését vetítik elő. Svédországban – hazánkhoz hasonlóan – nagyon alacsony kereslet mutatkozik a középfokú végzettséggel nem rendelkező rétegek iránt.

A 2005 óta számos kutatásban vizsgált, a korai iskolaelhagyás problémájának társadalmi következményeit számszerűsítő társadalmi-gazdasági elemzések következtetései mellett a svéd kormányzat figyelmét az is hangsúlyosan a problémára irányította, hogy a korai iskolaelhagyók aránya a korábbi trendszerű csökkenés után az elmúlt két évben – csakúgy, mint Magyarországon – növekedésnek indult.

A Skolverket ezért kormányzati megbízást kapott arra, hogy tegyen javaslatokat a Parlament (Riksdag) számára a probléma gyors és hatékony, de tartós megoldására. A megoldási javaslatok rövid és középtávon a „gyors-segítség” jellegű kompenzációs, hosszabb távon a prevenciós megközelítést erősítik.

3. ábra: A korai iskolaelhagyók aránya Svédország, Magyarország és az EU átlag (2003-2012)

A közelmúltban a Riksdag elé került javaslat nagy hangsúlyt fektet a rendszerből kieső fiatalok mielőbbi, hatékony visszatérítésére. Az erre szolgáló kompenzációs elemek:

az önkormányzatok felelősségi körének növelését,

a kormányzat által történő nyomon követési tevékenység megerősítését, és

a - Munkaügyi Hivatal (Arbetsförmedlingen) tevékenységeit bővítve - a fiatalok számára elérhető munka-erőpiaci képzések és a

munkaerő-piacra történő visszavezetéssel kapcsolatos szolgáltatások kibővítését tartalmazzák.

Prevenciós és intervenciós elemként nagy hangsúlyt kap:

a pályaorientáció és az életpálya tanácsadás megerősítése,

5,0

7,0

9,0

11,0

13,0

15,0

17,0

19,0

2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 2010 2011 2012

EU-27 Magyaro. Svédország

A korai iskolaelhagyók aránya Svédo., Mo., EU-27(2003-2012)

Forrás: Eurostat, LFS

12 / 23

a rugalmas tanulási programok hangsúlyosabbá válása, továbbá

a korai beavatkozások érdekében a hiányzások követése és az igazolatlan hiányzások esetén történő azonnali segítségnyújtás kialakítása, amely – a decentralizált rendszerhez illeszkedve – az önkormányzatok felelőssége.

A megnövekedett felelősségi körökhöz szükséges forrásokat26 a javaslat szerint kormányzati keretből szükséges biztosítani.

A fent leírt intézkedési javaslatok közül a megnövekedett intézményi felelősségről ejtünk pár szót: e szerint az önkormányzatok korábbi „nyilvántartási kötelezettségét” „beavatkozási kötelezettséggé” javasolják módosítani. Az önkormányzatok eddig is kötelesen voltak nyilvántartást vezetni minden 20 év alatti fiatalról, aki nem tanul, vagy nem dolgozik. A „nyilvántartási kötelezettséget” az önkormányzatok különféle módokon hajtották végre a gyakorlatban. Voltak nagyon jól működő példák, mint például a Göteborgi modell, ahol 21 éves korig terjesztették ki a regisztrációt, és a nyilvántartásban szereplőkkel mielőbb felvették a kapcsolatot (bővebben lásd. PSIVET – Esélyteremtés szakképzéssel című kiadvány: A befogadó társadalom megteremtésének eszközei a svéd oktatási rendszerben, TKA, 2013, p64), de voltak önkormányzatok, akik csak formailag teljesítették a regisztráció vezetését. A jelenleg a parlament előtt lévő javaslat szerint az önkormányzatoknak nem csupán regisztrálniuk kell a nem tanuló fiatalokat, hanem mielőbb fel kell venni velük a kapcsolatot, hogy bevonják őket valamilyen programba, elkerülve ezzel az iskolától és a munkaerőpiactól való további eltávolodást.

A Skolverket javaslatain túl további két aktuális téma foglalkoztatja a svéd oktatáspolitikusokat: egyik a tankötelezettségi kor felemelése, a másik a tanárok minőségbiztosítását szolgáló „tanúsítvány-rendszer”bevezetése. Mindkét témakör erősen összefügg a korai iskolaelhagyással. A tankötelezettségi kor felemelése kapcsán az egyik tábor a középiskola kötelezővé tétele mellett érvel (vagyis a jelenlegi 16 éves korról 19 éves korra terjesztenék ki a kötelező iskolázási kort), ami véleményük szerint segítené a korai iskolaelhagyás csökkentését. Az ellenérvek szerint a tankötelezettség felemelése önmagában nem jelent megoldást a lemorzsolódás megszüntetésére, az iskolaelhagyás megakadályozása inkább az egyéni megoldások erősítésén múlik. Hogy milyen irányba billen a mérleg nyelve, azt vélhetően befolyásolják majd a Skolverket jelenleg zajló, a korai iskolaelhagyás okait feltáró nagy mintás vizsgálatának vonatkozó eredményei.

A tanárok tanúsítvány-rendszerének bevezetése- a 2011-es oktatási reform következményeként - jelenleg kísérleti fázisban van. Legfőbb célja, hogy minden iskolában biztosított legyen a magasan képzett személyzet, ezért a tanárok számára a minőségi tanúsítványok megszerzését, az önkormányzatok számára pedig a meghatározott tanúsítvánnyal rendelkező szakemberek foglalkoztatását írja elő. Bevezetése nem zökkenőmentes. A tanúsítványok kiállítására a Skolvetkethez kell pályázni, ami nagy adminisztrációs terhet ró az intézményre, a beérkező portfóliók kiértékelése és a pedagógusok megfelelő tájékoztatása kapcsán. A svédországi tanúsítvány-rendszer bevezetésének tapasztalatait a hazai pedagógus életpálya modell bevezetése okán érdemes lehet nyomon követni.

26

A szükséges ráfordítások éves mértékének becsült összege kormányzati szinten 24-48 millió svéd korona, önkormányzati szinten 2-7 millió svéd korona (1 SEK = kb. 33 HUF).

13 / 23

MIÉRT KÖZPONTI KÉRDÉS A KORAI ISKOLAELHAGYÁS? – A KORAI ISKOLAELHAGYÁS

TÁRSADALMI KÖVETKEZMÉNYEI

A tényekre alapozott döntéshozás és az ésszerű forrásallokálási folyamat előkészítéseképpen Svédországban számos társadalmi-gazdasági kutatás tett kísérletet arra, hogy a korai iskolaelhagyás következményeit számszerűsítse, illetve egyes programok költségeit és hatásait költség szinten összevesse.

Az alábbiakban bemutatjuk ezen vizsgálatok összegzésének tanulságait.

A legfontosabb, fentebb is bemutatott oktatási szereplők tagjaiból álló csoport, a Fiatalok Ügyeivel Foglalkozó Munkacsoport (Temagruppen Unga) 2010-ben publikálta a Young people outside the labour market című elemzését27, amelyben két fikcionális karakter (Olle és Ulla) történetén keresztül, számszerűsítve vezetik le a korai iskolaelhagyás társadalmi költségeit, és azt, hogy a beavatkozással milyen jelentős eredményt lehet elérni, nemcsak összegszerűen, hanem az adott egyén életére vonatkoztatva is.

A 4. ábrán láthatók az egyik szereplő, Olle kirekesztettségének (munkanélküliségének, oktatásból-képzésből való kimaradásának, kriminalizálódásának) éves szintű, intézményekre lebontott költségei svéd koronában. A társadalombiztosításra és az önkormányzatra súlyos költségek 28 hárulnak, emellett rendkívül magas az az összeg is, ami Olle munkanélkülisége miatt elmarad (production value), tovább növelve ezzel a társadalomra háruló terhet.

4. ábra: Olle kirekesztésének éves költségei (svéd koronában)

Forrás: Young people outside the labour market (2010), 15. oldal

Ezzel szemben a beavatkozás hatását mutató 5. ábrából kitűnik, hogy szinte az összes intézményi költség megszűnt, kizárólag az önkormányzatnak kell - az előzőekhez képest - minimális ráfordítást biztosítania a Navigation Centre-ként megnevezett támogató, felzárkóztató intézmény működtetéséhez, illetve külön profitként jelenik meg a munkába állásból eredő társadalmi haszon.

A Navigator Centre Trelleborg városban alapított, de Svédországban több helyen is működő, a helyi munkaügyi központ és az önkormányzat közös fenntartású intézménye. Feladata a 18-24 év közötti, lemorzsolódott fiatalok készségeinek és képességeinek fejlesztése a munkaerőpiacra való belépéshez, illetve a számukra megfelelő munkalehetőségek egyéni alapon történő feltérképezése. Fontosnak tartották, hogy ezen speciális igényű célcsoport számára külön intézményt hozzanak létre, szektorközi – állami és önkormányzati – együttműködés keretében.

27

http://youth-partnership-eu.coe.int/youth-partnership/news/attachments/unganilsson_ENG_small.pdf 28

95.189 SEK = 3,2 millió HUF

14 / 23

5. ábra: A „Navigator Centre” működtetésének éves társadalmi-gazdasági hatása

Forrás: Young people outside the labour market (2010), 18. oldal

A diagramon a fenti két kalkuláció hosszútávú, évekre lebontott költségei és hasznai láthatók. A kék vonal azt a költségnövekedést mutatja, ami Olle kirekesztettségének fennmaradása esetén évről-évre keletkezne, és így az állami szervezetekre, illetve a társadalomra hárulna. A piros vonal pedig a Navigation Centre működtetéséből, így a hátrányos helyzetűek felzárkóztatásából fakadó költség-nyereséget mutatja.

Adatok forrása: Young people outside the labour market (2010), 15. és 19. oldalak

A fentiek alapján a tanulmány megállapítja, hogy a korai iskolaelhagyók munkaerőpiacra történő visszavezetésének egyszeri költségei már közép távon is magas hozamú befektetésnek bizonyulnak.

0

2000000

4000000

6000000

8000000

10000000

12000000

14000000

16000000

18000000

0 10 20 30 40 50

A korai iskolaelhagyás hosszútávú társadalmi költségei (SEK)

A korai iskolaelhagyásba való beavatkozás hosszútávú gazdasági-társadalmi haszna (SEK)

15 / 23

A SVÉD MEGOLDÁSOK MÖGÖTT HÚZÓDÓ ELVEK

Amint már említettük, hazánkhoz hasonlóan Svédországban is központi szerepet kap a korai iskolaelhagyás csökkentése, amely a svéd kormány minden érintett szereplőjét (oktatás, foglalkoztatás, szociális és egészségügyi tárca, fiatalok ügyeiért felelős szervezetek) egy asztalhoz ültette, és – jelentős kormányzati, önkormányzati és az Európai Szociális Alap finanszírozásában – számos, szektorközi együttműködésben megvalósított kezdeményezés indult az elmúlt években. A megoldások mögött húzódó elveket a több szintű szektorközi együttműködések, a kutatások kiemelt szerepe, a transzparencia és ez alapján a tényekre alapozott döntési folyamatok, továbbá az egyénközpontú, rugalmas oktatás megteremtése jellemzik.

A szektorközi együttműködés megvalósulása kormányzati, helyi és intézményi szinteken egyaránt figyelemre méltó, ami azért nagyon fontos, mert számos kutatás alátámasztja azon kezdeményezések eredményességét, ahol az elvek mintázata több szinten ismétlődően jelenik meg29.

Nagy hangsúlyt kapnak a korai iskolaelhagyás okait feltáró kutatások. A SALAR által végzett legfrissebb kutatás 5 kiemelt üzenete közül az első helyen szerepel, hogy az iskolaelhagyás megelőzésében a legfontosabb tényező a tanulókba vetett bizalom és a pozitív hozzáállás. Ezt a szemléletet vallják azok az iskolák, ahol évek óta alacsony a lemorzsolódás annak ellenére, hogy nagy arányban dolgoznak hátrányos helyzetű családokból érkező diákokkal.

A szektorközi együttműködés, a transzparencia és a tényekre alapozott döntéshozás egy megtestesítője a Fiatalok Ügyeivel Foglalkozó Munkacsoport (Temagruppen Unga), amelynek tagjai a Svéd Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség, a Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség, a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács, a Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Egyesülete és a Fiatalok Ügyéért Felelős Nemzeti Tanács. A Munkacsoport feladata az ESZA forrásokból megvalósuló projektek hatékonyságvizsgálatainak nyomon követése, és a hatékonynak bizonyuló kísérletek elterjesztésére történő javaslattétel. Összegző jelentéseikben teszik közzé a projektek hatékonysági adatait.

Egy másik transzparencia-elem a Helyi Önkormányzatok és Régiók Egyesülete által évente közzétett „Nyilvános Összehasonlítás” elnevezésű lista (Open Comparison), amely számos szempont (teljesítmény, hiányzások, méltányosság mértéke stb.) alapján rangsorolja az önkormányzati fenntartású közoktatási intézményeket. Bár a rangsorolást az intézmények több okból is kritizálják – például a teljesítménymérés sztenderdizálatlansága és a regionálisan egyenlőtlen feltételek miatt – a lista segíti az intézmények önértékelését, és valamelyest teljesítmény-nyomást is gyakorol rájuk.

A hagyományosan is gyermekközpontú svéd társadalomban az elmúlt években még nagyobb figyelmet kap az egyén központú oktatás és a tanulót támogató, motiváló, fejlesztő értékelés. A 2011-es oktatási reform egyik eleme a középiskolák „bevezető programjainak” bővítése, amelyek arra hivatottak, hogy egyéni tanrend szerint a kevésbé sikeres diákok számára is megalapozzák a középfokú oktatásba történő belépést. Az egyéni fejlesztési tervek az 1990-es évek óta részét képezik az oktatásnak, azonban a 2011-es reform tovább erősítette a szerepüket.

29

Révai, N., Schnellbach, M. (2013): Distributed Leadership for Equity and Learning – Final report, Budapest, Tempus Közalapítvány

16 / 23

NÉHÁNY KONKRÉT MEGOLDÁS

Unga In – Youth In projekt

Az Unga In a svéd Munkaügyi Hivatal, az Arbetsförmedlingen vezetésével 2012-2014 között, az Európai Szociális Alappal társfinanszírozásban megvalósuló projekt, mely Stockholmon kívül négy településen (köztük egy északi kisvárosban) kerül lebonyolításra. Célja azon 16-24 év közötti fiatalok bevonása a képzés vagy a munkaerőpiac világába, akik sem az oktatás, sem pedig a foglalkoztatás területén nincsenek jelen, olyan struktúrák és módszerek kialakításával, melyek e speciális célcsoport igényeinek és életkörülményeinek megfelelőek. Bár ez a csoport30 a hivatal számára „láthatatlan” (jogszabályilag nem is kötelezettsége foglalkoznia a problémával), mégis fontosnak tartották a beavatkozást, hiszen össztársadalmi érdek olyan utak kiépítése a célcsoport tagjai számára, melyek segítségével (újra) motiváltak lesznek a tanuláshoz és/vagy a munkavégzéshez.

A kezdeményezés lényegi elemei és egyben sikerfaktorai az alábbiakban ragadhatók meg:

- a jogszabályi kötelezettség hiánya okán szerződésen alapuló, szoros együttműködés a kulcsszereplőkkel – iskolák, önkormányzatok, foglalkoztatók

- öt város, ötféle módszertan („csomagok”) – helyi problémák helyi szinten történő megoldása

o Stockholmban a projektet a Fryshuset nevű, a helyi önkormányzat fenntartása alatt működő ifjúsági központtal együttműködve valósítják meg, amely informális jellege miatt vonzó a fiatalok számára, így alkalmas volt arra, hogy a célcsoport „gyűjtőhelyévé” alakítsák ki, változatos programokat kínálva a számukra. A Fryshuset mellett fontos szerepet töltenek be a projektben a népfőiskolák (Folkhögskola) is, amelyek főleg az egyéni alapú tanácsadás és a tréningek lebonyolításában kapnak szerepet.

- sokszínű szakember-gárdából álló munkacsoportok (HR-es, munkaügyi központi előadó, munkapszichológus, szociális munkás stb.)

- egyénileg kialakított, kontinuitáson alapuló, lépésről-lépésre megvalósított tanulási tervek

- ún. „piacozók” (marketers) bevonása: főleg egyetemi felhívásokon keresztül olyan fiatalok foglalkoztatása a projektben, akik hasonló háttérrel rendelkeznek, mint a célcsoport tagjai, így ismerik őket, tudják, hogy hol és milyen módon lehet a leghatékonyabban bevonni őket. Elsősorban az ő segítségükkel sikerült az előzetesen felállított céloknak megfelelő számú fiatal részvételét elérni a projektben. Fő feladatuk az, hogy személyes megkereséssel, illetve az internet (főleg közösségi oldalak) útján promotálják a projektet (illetve a tanulás és munka fontosságát) a célcsoport számára, egyfajta hidat képezzenek a fiatalok és az iskolák-munkaügyi hivatalok között, illetve, hogy új potenciális foglalkoztatókkal vegyék fel a kapcsolatot.31

A projektbe végül 282 fiatalt sikerült összességében bevonni, közülük 44 (16%) tudott elhelyezkedni a munkaerőpiacon, 97 (34%) folytatta a tanulmányait, 81 (29%) ismert okból morzsolódott le (elsősorban egészségügyi ok, illetve büntetőeljárás alá vonás miatt), 60 (21%) pedig ismeretlen okból

30

A Munkaügyi Hivatal adatai szerint Svédországban 77 ezer olyan 16-29 év közti fiatal van, akik évek óta sem nem tanulnak, sem nem dolgoznak, közülük 10 ezer a 16-24 év közötti. 31

Fontos megjegyezni, hogy a „piacozókkal” való együttműködés nehézkesen indult, mert azok a fiatalok, akik

egyik nap még ügyfelei voltak a hivatalnak, egyszerre a projekt teljes jogú tagjává, egyenrangú partnerré váltak.

A projektvezetők mediációs tevékenységének köszönhetően azonban sikerült elsimítani a nézetkülönbségeket,

és a „piacozók” a projekt egyik legfontosabb szereplőivé váltak.

17 / 23

nem folytatta részvételét. Az összességében 50%-os sikerességi mutató elsőre nem tűnhet jelentősnek, de figyelembe véve a célcsoport speciális helyzetét, igen előremutató eredménynek tekinthető, hogy közel 140 hátrányos helyzetű fiatalnak sikerült megteremteni az újrakezdés lehetőségét.

Az Unga In további, talán még fontosabb sikereként könyvelhető el, hogy a módszereit sikerült implementálni a projekten túlmutatva is. A Munkaügyi Hivatal vezetősége, látva a kezdeményezés sikerét, külön költségvetési forrást biztosított arra, hogy Stockholm egyik szegregált, hátrányos helyzetű kerületében hasonló célra nyissanak egy irodát, Job Garage néven.

Plug In projekt

A Plug In Svédország eddigi legjelentősebb olyan kollaboratív kezdeményezése, amelynek célja a korai iskolaelhagyás megelőzése a középfokú oktatás szintjén. A projekt 50%-ban az Európai Szociális Alap finanszírozásával valósul meg 2012 és 2014 között, összesen 20 millió eurós költségvetéssel. A projekt koordinátora a stockholmi székhelyű SALAR, amely öt svédországi régióval 32 szoros partnerségben bonyolítja le a kezdeményezést.

A projekt a fenti általános célkitűzés mellett egy konkrét, kvantitatív célt is meghatározott: a résztvevő régiókban felére csökkenteni azoknak a tanulóknak az arányát, akik nem fejezik be négy éven belül a középiskolai tanulmányikat. A célkitűzés alapjául 2007-es oktatási adatok szolgáltak, melyek alapján 66% volt azoknak a tanulóknak az aránya, akik négy év alatt befejezik a középiskolát (a három éves időtartamra vonatkozóan ez 61%, az ötévesre pedig 67%)33.

Összesen 50 önkormányzat közel 100 projekttel csatlakozott a kezdeményezéshez, mely projektek mindegyike újszerű ötlettel, metodológiával dolgozik azon, hogy helyi szinten a középiskola befejezésére ösztönözze a fiatalokat. A Plug In az ilyen helyi projektek összefogásával hosszútávú és központilag is alkalmazható koncepciók, stratégiák megalkotását alapozhatja meg, melyek az állami irányítás különböző szintjeire (helyi önkormányzat, régió stb.) is adaptálhatóak, sőt, akár az EU-s szintű szakpolitikát is befolyásolhatják.

A résztvevő projektek rendkívül sokszínűek, a beavatkozások alábbi formáit alkalmazzák:

- mentorálás/coaching/motivációt feltérképező interjúztatás - a célcsoport beazonosítása és megkérdezése (kérdőívezés útján) - az alap-és középfokú oktatás közti átmenet gördülékennyé tétele - egészségügyi intézményrendszer fejlesztése - elméleti tudás megszerzésének támogatása - az önbizalom növelésére szolgáló különféle módszerek -

A projekt eredményeinek összegyűjtésére és disszeminálására létrehoztak egy webes felületet, a Pluginnovationt34, mely az alábbi négy pilléren alapul:

1. Módszerek: az összes résztvevő önkormányzat projekt-leírása megtalálható a felületen, kapcsolattartó feltüntetésével együtt, összetett keresési rendszerrel egybeépítve.

2. Kutatás: a témával kapcsolatos jelenlegi és korábbi kutatási eredmények publikációinak (folyamatosan frissített) listája.

32

Göteborg, Jämtland, Västerbotten, Östsam, Smaland 33

http://english.skl.se/BinaryLoader.axd?OwnerID=0fe470b5-c8d3-4083-8b5b-a9ce8d0341fa&OwnerType=0&PropertyName=EmbeddedImg_32f2a844-ca53-48d6-877f-11e1f55ab523&FileName=plug-in-folder_eng_singlepage.pdf&Attachment=False, 3. oldal 34

http://pluginnovation.se/eng

18 / 23

3. Statisztika: 2014 közepére dolgozzák fel a projekt eredményeiből kiolvasható statisztikákat annak érdekében, hogy a témára vonatkozó iránymutatásokat kidolgozzák.

4. Innováció: nemcsak a projekt által összegyűjtött módszerek innovatívak (vagyis olyan új/újfajta módszerrel alkalmazott ötletek, amelyeknek van társadalmi hasznuk), hanem maga a Plug In, mint projekt is innovatív, az átfogó és kollaboratív jellege miatt.

Részletes eredmények 2015 júliusára várhatók.

ESS-Gymnasiet

Az ESS-Gymnasiet egy Stockholmban működő, önkormányzati fenntartású középiskola. Különlegessége, hogy a pszichés és/vagy beilleszkedési, magatartási problémákkal küzdő tanulók számára biztosít rendkívül befogadó és az egyéni szükségletekhez igazodó oktatási légkört. Az iskolában a tanárokkal szoros együttműködésben 3 szociális munkás, pszichológus védőnő, pszichiáter és pálya-tanácsadási szakember dolgozik. A multi-szektorális team háromhetente tart munkamegbeszéléseket, ahol minden diák előre menetelét, problémáit megbeszélik és döntenek arról, hogy az illető tanulónak milyen (tanári, szociális, egészségügyi stb.) segítségre van szüksége. A megbeszéléseken az igazgatónő is részt vesz, mert egyes döntések az ő felelősségi körébe tartoznak.35 A szülőkkel is rendszeres a kapcsolattartás, havonta egyszer minden szülővel tartanak személyes konzultációt.

A rugalmasságot jól mutatja, hogy ha valamely fiatal olyan súlyos válságba kerül, hogy nem tud bejönni az iskolába, azzal Skype-on keresztül igyekeznek tartani a kapcsolatot. Az igazgatónő elmondása szerint a cél az, hogy senkivel se szakadjon meg a kapcsolatuk, senkit se engedjenek elveszni.

Az ESS- Gymnasietbe érkező fiatalok többsége (90%-a) elvégzi a középiskolát. A rendszer fenntartása drága, de a költségeket összevetve a korai iskolaelhagyás társadalmi következményeinek költségeivel, hosszú távon biztosan megtérülő befektetésről van szó.

Temagruppen Unga

A Temagruppen Unga a Fiatalok Ügyeivel Foglalkozó Munkacsoport, amelynek tagjai a Svéd Nemzeti Munkaügyi Hivatal, a Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség, a Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség, a Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács, a Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Egyesülete és a Fiatalok Ügyéért Felelős Nemzeti Tanács. A Munkacsoport feladata az ESZA forrásokból megvalósuló projektek hatékonyságvizsgálatainak nyomon követése, és a hatékonynak bizonyuló kísérletek elterjesztésére történő javaslattétel. Összegző jelentéseikben teszik közzé a projektek hatékonysági adatait.

A munkacsoport működő jó példája a szektorközi együttműködésnek és munkájuk jó alapot biztosít a transparens, tényeken alapuló szakpolitika-alkotás számára.

35

Például, ha valamely diák egészségügyi problémái miatt nem tud tömegközlekedéssel iskolába jönni, akkor iskolabuszt bérelnek, vagy taxit fizetnek számára.

19 / 23

ÖSSZEGZÉS

Svédország sok szempontból hasonlít hazánkra: a lakosság nagysága, a demográfiai trendek, a munkaerő-piaci igények hasonlóak, közel azonosak az iskolai teljesítmény-különbségek mögött húzódó okok, és a tanári pálya alacsony presztízsének problémája is fejtörést okoz az oktatáspolitikusoknak. A PISA méréséken a svéd és a magyar diákok szinte azonos teljesítményt nyújtanak. Svédországnak is van oktatási törvénye, nemzeti alaptanterve és kerettantervek.

Jelentős különbség a két ország között, hogy a svéd oktatási rendszer az OECD adatok alapján jóval méltányosabbnak mutatkozik, mint hazánké. A svéd modell erősen decentralizált jellege lehetőséget biztosít a helyi kezdeményezéseknek, rugalmassá teszi az iskolák működését abban a tekintetben, hogy minél inkább a helyi igényekhez, illetve a tanulók egyéni sajátosságaihoz igazodva szervezzék az oktatást. Ez nem azt jelenti, hogy „mindenki azt csinál, amit akar”, hiszen az oktatási intézmények működését az Oktatásért és Kutatás-fejlesztésért felelős Minisztérium egyik háttérintézménye, a Svéd Nemzeti Iskolafelügyelet (Skolinspektionen) rendszeresen és szigorúan ellenőrzi. Az ellenőrzés alapját a központi, nagyon átlátható, stabil jogszabályi környezet képezi, az intézmények szabályalapú működésére történő felkészítést pedig a Nemzeti Oktatási Ügynökség (Skolverket) biztosítja.

A korai iskolaelhagyás tekintetében bár a svédországi ráta csaknem négy százalékkal alacsonyabb

hazánkénál, az utóbbi években az arány – a magyarországihoz hasonlóan - ott is növekedésnek

indult. Mindez azonnali riasztást indított az oktatáspolitikában és Skolvetket megbízást kapott a korai

iskola-elhagyási ráta csökkentésére irányuló intézkedési terv kidolgozására. A svéd parlament

(Riksdag) elé került javaslat kompenzációs elemei:

az önkormányzatok felelősségi körének növelését,

a kormányzat által történő nyomon követési tevékenység megerősítését, és

a - Munkaügyi Hivatal (Arbetsförmedlingen) tevékenységeit bővítve - a fiatalok számára elérhető munka-erőpiaci képzések és a munkaerő-piacra történő visszavezetéssel kapcsolatos szolgáltatások kibővítését tartalmazzák.

Prevenciós és intervenciós elemként nagy hangsúlyt kap:

a pályaorientáció és az életpálya tanácsadás megerősítése,

a rugalmas tanulási programok hangsúlyosabbá válása, továbbá

a korai beavatkozások érdekében a hiányzások követése és az igazolatlan hiányzások esetén történő azonnali segítségnyújtás kialakítása, amely – a decentralizált rendszerhez illeszkedve – az önkormányzatok felelőssége.

A megnövekedett felelősségi körökhöz szükséges forrásokat36 a javaslat szerint kormányzati keretből biztosítják.

A beavatkozások hatásvizsgálatait az oktatási, a szociális és az egészségügyi tárcák szakmai

háttérintézményeiből szerveződött, a Fiatalok Ügyeivel Foglalkozó Munkacsoport (Temagruppen

Unga) követi nyomon, és az eredményességi mutatók függvényében tesz javaslatot a beavatkozások

kiterjesztésére.

A fenti intézkedésektől a svédek azt remélik, hogy a következő években felére csökkenthetik az

iskolaelhagyó fiatalok arányát.

36

A szükséges ráfordítások éves mértékének becsült összege kormányzati szinten 24-48 millió svéd korona, önkormányzati szinten 2-7 millió svéd korona (1 SEK = kb. 33 HUF).

Forrás: Eurostat, LFS

20 / 23

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

Kiadványok, tanulmányok, jogszabályok:

Curriculum for the Preschool Lpfö 98, Skolverket, 2010 https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/images/0/0e/Swedish_Preschool_Curriculum.pdf Curriculum for the compulsory school, preschool class and the leisure-time centre 2011, Skolverket 2011 https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/images/b/bf/Curriculum_for_the_compulsory_schoo%2C_preschool_class_and_the_leisure-time_centre%2C_2011.pdf

Curriculum for the Upper Secondary School 2011, Skolverket 20111 1http://www.skelleftea.se/Kommunledningskontoret/Innehallssidor/Bifogat/Upper%20secondary%20school%2

0in%20Sweden.pdfFacts about Sweden ǀ Education – sweden.se Eurypedia: European Encyclopedia on national education systems: Sweden - https://webgate.ec.europa.eu/fpfis/mwikis/eurydice/index.php/Sweden:Overview

Förslag till lag om ändring i skollagen (2010:800) (2010:800) – A közoktatási törvény módosítási javaslata

Skollag (2010:800) http://www.riksdagen.se/sv/Dokument-Lagar/Lagar/Svenskforfattningssamling/Skollag-2010800_sfs-2010-800/?bet=2010:800%22%20%5Cl%20%22K1, 2013. december 9-én hatályos állapot alapján feldolgozva

Young People Outside the Labour Market, Theme Group Youth, 2010:3 http://youth-partnership-eu.coe.int/youth-partnership/news/attachments/unganilsson_ENG_small.pdf

Honlapok:

ESS-Gymnasiet - http://essgymnasiet.stockholm.se/

Fiatalok Ügyéért Felelős Nemzeti Tanács - http://www.ungdomsstyrelsen.se/english

Nemzeti Egészségügyi és Jóléti Tanács- http://www.socialstyrelsen.se/english

Nemzeti Iskolafelügyelet - http://www.skolinspektionen.se/en

Plug In - http://pluginnovation.se/eng

Sajátos Nevelési Igényű Tanulók Oktatásáért Felelős Nemzeti Ügynökség -http://www.spsm.se/sv/Om-webbplatsen/English/

Svéd Helyi Önkormányzatok és Régiók Szövetsége - http://english.skl.se/

Svéd Nemzeti Munkaügyi Hivatal - http://www.arbetsformedlingen.se

Svéd Nemzeti Oktatási Ügynökség - www.skolverket.se Svéd Társadalombiztosítási Ügynökség - http://www.forsakringskassan.se/sprak/eng

Temagruppen Unga - http://www.temaunga.se/

21 / 23

Interjúalanyok:

Ms Lena Jutdal - Sveriges Kommuner och Landsting (SALAR)

Mrs Ann Frisell Ellburg - Skolverket

Ms Karin Nilsson – Skolverket

Ms Astrid Kratz – ESS-Gymnasiet

Ms Lidija Kolouh - - Ungdomsstyrelsen

Mrs Paola Moscatelli - Arbetsförmedlingen

22 / 23

1. MELLÉKLET: A SVÉD OKTATÁSI RENDSZER

23 / 23

2. MELLÉKLET: A TANULMÁNYÚT PROGRAMJA

STUDY VISIT PROGRAMME Sweden, Stockholm

19-21 November 2013

19 November 2013 (Tuesday) 14:00 pm: Swedish Association of Local Authorities and Regions (SALAR) www.skl.se 20 November (Wednesday) 10:00-12:00 am. Swedish National Agency for Education (Skolverket) www.skolverket.se 12.30 – 3.00 pm ESS-Gymnasiet http://essgymnasiet.stockholm.se/ 21 November 2013 (Thursday) 10.00 am: Arbetsförmedlingen http://www.arbetsformedlingen.se/ 3.00 pm: Swedish National Board for Youth Affairs http://www.ungdomsstyrelsen.se