A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni mentesítés

nemzeti programja Csehországban

Zdeněk PospíšilBrno-i Állatorvostudományi és

Gyógyszerészeti Egyetem

Jan BažantÁllami állatorvosi hivatal Prága

A herpeszvírusról általánosan• Herpesviridae család megnevezés – a görög

„herpes (csúszás, mászás)“ szóból ered• Hippokratész – göbös elváltozások terjedése

embereknél• Vírus kimutatása (1922)• Vírus terjedésének kimutatása az idegrostok

mentén az idegdúcokban (1929)• LAPPANGÁS – a herpeszvírus-fertőzésekkel

kapcsolatos probléma – a stressz aktiválása

Az állatokat érintő legfontosabb herpeszvírusos fertőzések

• Szarvasmarha fertőző rhinotracheitise (BHV-1)

• Aujeszky-féle betegség (pseudorabies, SwHV-1)

• Lovak vírusos rhinopneumoniája (EHV-1 - 5)• Marek-féle betegség (GaHV-2, GaHV-3)• Sertések cytomegalovírus betegsége

(SwHV-2)• Baromfi fertőző laryngotracheitise (GaHV-1)

A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise

• Etiológia• Herpesvirus bovis - 1 (BHV-1)• DNA vírus, mérete 180 - 200 nm• Külső környezetben viszonylag ellenálló• Terjedése: nyálkahártya váladék, mag és

közvetett módon (fertőzött takarmány, alom, technológia)

• Alapvető probléma – a lappangás

Klinika

• Respiratorikus szindróma• Fertőző göbös vulvovaginitis • Méhen belüli fertőzés

– Átfutása– Abortusz– Kevesebb életképes borjú születése

• Agyvelőgyulladás • Kötőhártya-gyulladás • Bélgyulladás

Diagnosztika

• Sejttenyészetben szigetelés– Tipikus sejtkárosító hatás– intranukleáris zárványok

– Vírus semlegesítő vizsgálatok• Immuno-enzimatikus teszt (ELISA)• Immunofluoreszcens teszt• Vírusgenom kimutatása molekuláris biológiai

eszközök segítségével (PCR, génspecifikus szonda hibridizáció, szekvenálás)

• Elektronmikroszkópia

Megelőzés • Bevezetést megelőző védekezés

– Állatok ellenőrzött áthelyezése– Állomány zártkörű értékesítése– Egyes esetekben csak a jobb járványügyi

helyzettel rendelkező állományból való áthelyezés

• Áthelyezés – vizsgálatok 4 héttel az áthelyezés előtt

• Import – negatív darabok és karantén• Egészséges bikák a megtermékenyítési

időszakban

Miért kell a mentesítés?

• Állatok egészségügyi helyzete– Nyugalmi gócpontok– Aktív gócpontok

• Ekonómia – Saját veszteségek– Üzemeltetési gondok– Üzleti veszteségek

• IBR mentesített országoktól való elszigetelés

Járványügyi helyzet külföldön

• IBR-mentes országok:– Dánia, Finnország, Izland, Norvégia, Ausztria,

Svédország, Svájc

• Teljes terület kezelése:– Belgium, Luxemburg, Németország, Hollandia,

Cseh Köztársaság, Szlovákia

• Régiók kezelése:– Franciaország, Magyarország, Spanyolország,

Nagy-Britannia, Lengyelország

A gyógyítás alapmódszerei általánosságban

1. Radikális módszer

2. Eliminációs módszer

3. Az oltás kihasználása

Ki lehet-e használni az oltást az IBR esetén?

• A kérdés a XX.sz. 70-80-as éveiben vetődött fel, mert az oltás:

- a herpesvírusos fertőzések esetében nem véd egyértelműen a fertőzés ellen

- Jelentősen csökkenti a vírus kiválasztását

- Jelentősen csökkenti vagy megakadályozza a klinikai tünetek kialakulását

A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 1/2

• Cél: IBR negatív bikák tenyésztése a szerológiailag pozitív tenyészetekben (1979)

• Inaktivált oltóanyag BORINAK (Bioveta Nitra – korábban Csehországban, jelenleg Szlovákiában)

• A teljes IBR vírust tartalmazta

• Nem volt lehetséges a posztinfekciós és posztvakcinációs ellenanyag megkülönböztetése

A védőoltások első tesztelése a Cseh Köztársaságban 2/2

• Tenyészfarm – 145 tehén– IBR tünetek nélkül– Hosszú időn keresztül szerológiailag negatív– Utolsó vizsgálat – 39 % IBR szeropozitivitás

• Mentesítés megkezdése– Az összes tehenet beoltották– Emlékeztető oltás 3 héten belül

• További oltások 6 hónap múlva

Eredmények 1/2

2 éven belül 234 borjút neveltek fel • A borjúk kolosztrummal (előtej) való itatása

előtt szerológiailag negatívak voltak• 3 héttel megszületésük után – kolosztrális

ellenanyagok 1:16 - 1:64 arányban• 3 hónappal megszületésük után

– A borjúk 62 %-a negatív– A többi borjúnál többnyire alacsony

ellenanyag-szint kimutatása

Eredmények 2/2

• A bikákat tenyészbika telepre helyezték át– A tenyészetben 54 db. bikát helyeztek el

• Az üszők egy új, egészséges állomány létrehozását szolgálták

• A vizsgálatok kimutatták, hogy az inaktivált oltóanyag egy normál működésű szerológiailag pozitív tenyészetben alkalmazható az IBR kezelésére

Közbenső következtetés

Az inaktivált vakcina kihasználható a szerológiailag pozitív tenyésztés általános működése során az IBR-ből való fegyógyulásban.

Eredmények bemutatása• Szimpózium a szarvasmarha herpeszvírusokról

Liége, 1995; Akkori kétségek az inaktivált vakcina IBR elleni hatásával kapcsolatban. Az 1998. évben mégis elkezdte gyártani egy neves társaság, ma már egy sor további is…

• Pospíšil Z, Krejčí J, Jínek P, és munkatársai, Development of a disease control programme based on the use of an inactivated vaccine against infectious bovine rhinotracheitis. Vet. Microbiol. 53: (1-2) 199-206, 1996

• Pospíšil Z, Krejčí J, Machatková M, és munkatársai, The efficacy of an inactivated IBR vaccine in the prevention of intrauterine infection and its use in a disease-control programme. J. Vet. Med. B 43: (1) 15-21, 1996

Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 1/2

• A kezelés alkalmazása önkéntes alapon történt (a tenyésztő érdekeiből kifolyólag)

• Első szerológiai vizsgálatok• Az összes állatot beoltották és emlékeztető oltást is

kaptak• További ismételt oltások 6 hónapon belül• Az eredetileg szerológiailag pozitív állatok kivonása

elsőként• A klasszikus oltóanyag beadása után az állományban

továbbra is voltak szerológiailag pozitív állatok• Az oltás beadását követően az utolsó eredetileg pozitív

állatok kivonása után megszüntethető a fertőzés

Az első mentesítési folyamatok gyakorlatban alkalmazott oltóanyaggal Csehországban 2/2

• Bebizonyosodott, hogy a javasolt módszer beválik az állományok kezelésénél, de– A mentesítés hosszú távú és nem mindenki

hajlandó végigcsinálni és kitartani– A mentesítést bonyolították az üzemeltetési

gondok, a későbbiekben a tulajdoni viszonyok átalakulása– A mentesítési folyamatok meghosszabodásához a

teljes vírust tartalmazó klasszikus IBR oltóanyag is hozzájárult

• Abba az időben jelentek meg az első marker vakcinák

• Gyakorlatban való alkalmazáshoz ajánlott

Alap marker (deletált) vakcinák

• a virion egy része hiányzik

Teljes vírus Terep törzs - az összes glikoprotein elleni ellenanyagok keletkezését elősegíti

Marker (deletált) vírus Vakcinatörzs - az E glikoprotein elleni ellenanyagot nem termeli

A marker (deletált) vakcinák felhasználása

Elsősorban gyógyító programokban

• Előnyök:– a posztinfekciós és posztvakcinációs

ellenanyagok megkülönböztetése – élő avirulens vakcina kifejlesztésének

lehetősége– celluláris és humorális immunitás elősegítése Hátrányok:– a fertőzőképesség elvesztése a védelem

elvesztését jelentheti

gE ELISA

Szérum

IBR fertőzés után

marker vakcinával történő oltás után

A teljes vírus elleni ellenanyagokat

tartalmazza

gE elleni ellenanyag hiánya

teljes IBR vírus

Teljes IBR vírus

Az összes kötőhely lefoglalva

gE kötőhely szabad

gE elleni konjugátum

Nincs mire kötnie

gE-re köt Szubsztrátum

Nem színeződik el

elszíneződik

Kimutatott fertőzés Posztvakcinációs ellenanyagok kimutatása

A szarvasmarha fertőző rhinotracheitise elleni nemzeti mentesítési program a

Cseh Köztársaságban

• 2006.01.01-től

• A gyógykezelés mindhárom módszerét alkalmazzák

• radikális (kivételes)– Eliminációs oltás nélküli (10 %-ig pozitív)– Eliminációs marker vakcina oltással (a

pozitív állatok 10%-on felüli aránya)

Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (1/2)

• A 6 hónapnál idősebb állatoknál az első szerológiai vizsgálatok elvégzése

• A 6 hónapnál idősebb állatok beoltása 3-4 héten belül emlékeztető oltással

• A 6 hónapot betöltött borjúk folyamatos oltása és újraoltása

• A teheneket 6 havonta emlékeztető oltással látják el

• A mentesítési időszakban 6 havonta 1x az eredetileg szerológiailag negatív csoportokból való állatok mint indikátorok kivizsgálása

Eliminációs módszer marker vakcina alkalmazásával (2/2)

• Oltás befejezése– Az utolsó olyan állat kivonása után, amely

szerológiailag pozitívnak bizonyult az első kivizsgálás során

– És 6 hónapnál idősebb állatoknál két negatív eredményű szerológiai vizsgálat elvégzése után 4 hetes intervallumban

• 6 hónapos üzemeltetési időszak következik

• Az állományt IBR mentesnek minősítik– ismételt szerológiai kivizsgálás - gE ELISA

teszttel igazolt negativitás

A mentesítési időszakban végrehajtott változások vagy kiegészítések (többnyire a

vállalkozás igényei alapján)

• Üszők élő vakcinával való beoltása intranazálisan még áthelyezésük előtt (a fertőzés behatolási kapujának immunizálása)

• Borjúk beoltása élő vakcinával intranazálisan a születésük utáni első hetekben (kolosztrális immunitás elkerülése)

• Oltás inaktivált vakcinával a 3. hónaptól (az üzemeltetés miatt, a gyártó engedélyezi)

• Hízók védőoltása (inaktivált v.) amennyiben közelben volt vagy a mentesített telepen

Mentesítés eddigi eredményei 1/2

A mentesítés elején (2006) – gazdaságok kb.19,2%-a volt IBR mentes

2007 végén – összesen a gazdaságok 47,99 %-a gyógyult (IBR mentes)

2008 végén – gazdaságok 57,32 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes)

2009 végén – gazdaságok 59,9 %-a teljesen gyógyult (IBR mentes)

2011 végén – gazdaságok 64,98%-a gyógyult (IBR mentes) (némely körzet sokkal jobb eredményekkel is dicsekedhet)

Mentesítés eddigi eredményei 2/2

• 2012 végén– gazdaságok 69,75%-a teljesen gyógyult (IBR mentes)

• 411 gazdaságot kell még mentesíteni - többnyire alapállományok, amelyekhez borjúnevelő

ház, növendék állat neveldék vagy önálló hizlalótelep tartozik

- itt már szerológiailag negatív állatok vannak, de a gazdasághoz ritkán pozitív esetek szervezetileg kapcsolódhatnak

• Ezért a gazdaságok mennyisége és a mentesített gazdaságok aránya torz

Gyakorlati tapasztalatok 1/3• Igazolódott, hogy a javasolt folyamat a marha

gyógyulásához vezet, azonban– az önálló vakcináció nem elégséges a

gyógyuláshoz– szükséges betartani egy sor fertőzés elleni és

tenyésztői intézkedést– a gyógyulási folyamat hosszú távú és nem mindenki

hajlandó kitartani– az elért szeronegatívumok – gyakran a fertőzés elleni

intézkedések rosszabbodása – új esetek– Nehezen fellelhetők új infekciós források– Nem szabad mindent a vírus látenciára

visszavezetni (még ha gyakran meghatozó szerepet is játszik benne)

Gyakorlati tapasztalatok 2/3

• A gyógyulásra nézve a legnagyobb veszélyt az állatok áthelyezése jelenti További kockázatok– Állatok beszerzése csak IBR tenyészetből– Nem vakcinált hízó a farm közelében– A szarvasmaha szállító járművek közös használata

(tisztaságuk, fertőtlenítés)– Szolgáltatói és szerviz szervezetek járművei– Azok eszközei és segédeszközei– A személyzet átöltözése, beleértve az állatorvosokat

is– Jogosulatlan személyek belépése– Állatok szabad mozgása, valamint egy sor további

Gyakorlati tapasztalatok 3/3

• Az IBR-ből való felgyógyulás témájában 9 posztgraduális munka került kidolgozásra– Mind alátámasztotta a gyógyulás sikerességét– Azonban mind leírja a pozitív (gyakran egyedüli) darab

újbóli kialakulását a farmok valamelyikén– Ezért a teljes gyógyulási időtartam meghosszabbítása

az adott gazdaságban

• Az IBR Nemzeti gyógyászati program a Cseh Köztársaságban 2013-ig meghosszabbításra került.

Befejezés • A marker vakcina alkalmazása jelentős mérték-

ben hozzájárul a tenyészetek mentesítéséhez• A VÉDŐOLTÁS MAGÁBAN NEM OLDJA MEG AZ

IBR PROBLÉMÁT!

• A telepeken összetett intézkedésekre van szükség– Fertőzésmentesség

– Tenyészet

– Menedzseri

• Az erőfeszítések a tenyészet gazdálkodásában megtérülnek

• A tenyésztők felkészítése a mentesítés hosszú időszakára