a szentírás története -...
TRANSCRIPT
A Szentírás !története
!dr. Szalai András
Apológia Kutatóközpont© 2015 (v.3.)
1
I. A kinyilatkoztatás történe4sége
Miért szükséges a knyilatkoztatás? Miért fontos a történe7sége?
2
A sok és eltérő istenkép
• Istenről mindenkinek, minden vallásnak más képe van.
• Az eltérések alapvető-‐ek: csak egyik lehet teljesen igaz.
• Istenképünket megha-‐tározzák a körülmé-‐nyeink, élményeink, képességeink és műveltségünk.
3
A kinyilatkoztatás szükségessége
• Ha Isten létezik, és nem mindegy neki, hogy milyen képünk van róla, akkor ő is meg akarja ismertetni magát velünk: kinyilatkoztatja önmagát.
• A zsidó-‐keresztény hagyomány szerint ez meg is történt.
4
Az általános kinyilatkoztatás
• Isten nyomokat hagyoL önmagáról a teremte7 világon, így annak értelmes vizsgálata sokat elárul őróla. (Róm 1:18-‐23)
• Isten a lelkiismeretben is megszólal, megítéli teLeinket. (Róm 2:14-‐16)
Mélytengeri átlátszó fejű hal: a két zöld folt a szeme, amivel felfelé néz a saját fején át. Vö. gör. anthróposz = ember, felfelé néző.
5
A különleges kinyilatkoztatás…
• Isten nem minden népnek adoL kinyilat-‐koztatást, hanem csak az általa létrehozoL népnek: a zsidóságnak.
• Isten kinyilatkoztatása nem egyszeri esemény volt, hanem évszázado-‐kon át folyt, az ismert történelem részeként.
6
…és annak történe7sége
• EgyüL élt velük, és végül emberként is megjelent közöLük. Így adoL nekik egyedülálló képet önmagáról, ame-‐lyet ő határozoL meg.
• Erről tanúskodik a Biblia, és ezért fontos történe7 megbízható-‐ságának a vizsgálata.
7
II. A szövegek fennmaradása -‐ a Szen_rás és az anyag -‐
Fennmaradtak az erede7k? Mire írták a szövegeket? Milyen nyelven írtak?
8
Egyetlen erede7 sem maradt fenn
• Ókori szövegeknél természetes, hogy nincs meg az erede7, csak a másolatok másolatainak a másolatai.
• A szöveghordozó anyag romlandó. Az erede7 kézirat és a legrégebbi fennmaradt másolat közöL nagy az idő.
9
A szöveg hordozója
• A legrégebbi bibliai szövegek sásra (papi-‐rusz) és bőrre (perga-‐men) íródtak. Ezek eleve csak forró éghaj-‐laton és száraz helyeken (barlang, sír, homok) maradtak fenn.
• Papírra csak a Kr.u. 9. sz-‐tól írták a Szen_rást. Moábita kő, Kr.e. 9. sz.
arámi felirat
10
A papirusz Az egyiptomiak találmánya: a sás szárának csíkjait kereszt-‐ben egymásra préseltek. Csak a lap egyik oldala volt írható.
11
A pergamen A pergamoni görögök találmá-‐nya (Kr.e. 2. sz.). Papirusz-‐import hiányában kecskék, juhok bőrét készíteLék ki. A lap mindkét oldala írható volt. A papiruszt a 4. sz-‐ra szorítoLa ki.
12
Tekercsek A lapokat egymás-‐hoz ragasztoLák, tekerccsé göngyöl-‐ték. Kezdetben a bőr lapokat is tekercscsé varrták össze. A hosszabb tekercsek végeit rúdra rögzíteLék, és ezeket párhuza-‐mosan forgatva „lapoztak”. 13
Könyvek A Kr.u. 2. sz. elején terjedt el a könyv forma. A papirusz vagy pergamen íveit összehajtot-‐ták, a füzeteket pedig a gerincüknél összevarrták. A kódex könnyen lapozható.
14
Kódexek
A könyv formát keresz-‐tények terjeszteLék el. Jelentős kódexek: Kr.u. 4. sz. • C. Sinai7cus ]א[ • C. Va7canus [B] Kr.u. 5. sz. • C. Alexandrinus [A] • C. Ephraemi [C] • C. Bezae [D]
Codex Sinai7cus és Alexandrinus Bri7sh Museum
15
Erede7 nyelvek, ókori fordítások Az Ószövetség nyelve a héber, de arám részek is vannak benne • A héber és az arám sémi nyelvek; viszonyuk kb. mint a német és a holland.
• Jelentős ókori fordítás Kr.e. 5. sz-‐tól az arámi Targumok (Tg), 3. sz-‐tól a görög Septuaginta (LXX).
Az Újszövetség nyelve az ógörög koiné változata • A görög indoeurópai nyelv, a koiné az ógörög Kr.u. 1. sz-‐i nemzetközi változata, a Római Birodalom közve_tő nyelve.
• Jelentős ókori fordítás Kr.u. 2. sz-‐tól a szír Pesi6a és a 4. sz-‐tól a la7n Vulgata (Vg).
16
Ószövetség – A héber ábécé • Csak nagy betűk vannak.
• Minden betűnek szám-‐értéke van (pl. alef = 1).
• Csak mássalhangzót és néhány fél magán-‐hangzót jelöltek.
• A mai magánhangzó pontok Kr.u. 5-‐9. sz-‐ban alakultak ki.
Folyamatos írás: a szavakat kezdetben szóköz nélkül írták, de öt betűnek volt szóvégi alakja is (kaf, mém, nún, pé, cádé).
17
Tekercsgyűjtemény
A zsidó SzenHrások csak egy szekrényben férnek el. A tekercs formátum hátránya: csak egy oldal írható, nehézkes a keresés, korlátolt a terjedelem.
18
Modern héber szövegkiadás
Biblia Hebraica Stu7gartensia (BHS) Deutsche Bibelgesell-‐ schar (StuLgart) 1. egykötetes kiadás: 1977, a 4. kiadás: 1990. 1574 oldal. Biblia Hebraica Quinta (BHQ) -‐ Kiadása folyamatban
19
Modern héber kri7kai szöveg
K’thib = „írás”, a hibákat is hűségesen őrző szöveg; jelöli a magánhangzókat (pontozás) a zenei jeleket, a fejezet-‐ és versbeosztást
Lapszéli jegyzetek: A q’ré = „olvasat”, az Írásban rögzült hibák helyes olva-‐ sata (kb. 1300), szósta7sz7kák, szövegtagolások. Lapalji jegyzetek: párhuzamos szöve-‐ gek; samaritánus variánsok; arámi, szír, ógörög és óla7n fordítások.
20
Újszövetség – A görög ábécé • Erede7leg csak nagy betűk (maiusculus).
• Minden betűnek szám-‐értéke van (alpha = 1).
• Szóköz és írásjelek: csak a Kr.u. 8. sz. után.
• A kisbetűs írás (minus-‐culus) csak a 9. sz-‐tól. Előnyei: gyorsabb írás, kisebb helyigény, több szöveg, könnyebb kötet.
Folyamatos írás: a szavakat szóköz nélkül írták, de a görögben a szavak végén csak -‐sz, -‐n, -‐r vagy mgh. állhat.
21
Maiusculus és minusculus
Kr.u. 4. sz-‐i maiusculus írás. Kr.u. 10. sz-‐i minusculus írás.
22
Modern görög szövegkiadások NA 28 -‐ ún. Nestle-‐Aland, Deutsche Bibelgesellschar (StuLgart; 1. kiadás: 1889, 28. kiadás: 2013)
UBS 5 -‐ United Bible Socie7es (New York; 1. kiadás: 1966, 5. kiadás: 2014)
Az Újszövetség görög szövege a két kiadásban teljesen azonos. Ebből készülnek a mai fordítások.
23
Modern görög kri7kai szöveg Lapszéli referenciák: párhuzamos szövegek az ÚSZ-‐en belül és az ÓSZ-‐i idézetek forrása
Lapalji variánsok: a fennmaradt másolatok, az egyházi idézetek, a szír, la7n, kopt stb. fordítások variánsai.
Görög szöveg: kisbetűs, hangsúly-‐ jeles, versbe-‐ osztásos, tagolt
24
Digitalizált Szen_rás
25
III. A szöveg fennmaradása -‐ a Szen_rás és az idő -‐
Mikoriak a legrégebbi másolatok? Hány másolat maradt fenn?
26
Az erede7 és a másolat közöz idő
• Az ókori írók műveinek rendszerint eleve csak a töredéke maradt fenn.
• Megírásuk ideje (az erede7) és a legrégebbi fennmaradt másolat közöL minden esetben évszázadok teltek el.
• Ez részben a Bibliára is igaz – de nem teljesen.
27
Ószövetség – legrégebbi töredék Mózes a Kr.e. 15. sz-‐ban élt. Malakiás, az utolsó próféta a Kr.e. 5. sz-‐ban. A holt-‐tengeri leletekig a Kr.u. 9-‐10. sz-‐i Kairói, Aleppo és Leningrádi kódex volt a legrégebbi ÓSZ-‐i kézirat. Az időbeli különbség iraLól függően 1400-‐2400 év volt!
Az ún. Nash papirusz, Kr.e. 2. sz. A Tízparan-‐ csolat és a S’má Jiszraél szövege.
28
Példák Malakiás idejéből (Kr.e. 5. sz.)
• Thuküdidész: Pelopon-‐nészoszi háború (20 db Kr.u. 1. szi kézirat)
• Platón: 36 dialógus, 13 levél; Az állam (7 db Kr.u. 9. sz-‐i kézirat)
• Szophoklész: 120 műből 7 tragédia, 1 sza_ra (193 db Kr.u. 10. sz-‐i kézirat)
• Euripidész: a 80-‐ból 19 tragédia (9 db Kr.u. 11. sz-‐i kézirat)
• Arisztophanész: a 40-‐ből 11 komédia (10 db Kr.u. 9. sz-‐i kézirat)
29
A holt-‐tengeri tekercsek
Az esszénusok Qumrán környékén barlangokba rejteL iratait 1947-‐től tárták fel. A kb. 900 tekercsnek csak negyede bibliai szöveg, a legrégebbi Kr.e. 3. sz-‐i. Tartalmuk szinte teljesen azonos a ma ismert szövegével (BHS).
30
Újszövetség – legrégebbi töredék Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 közöL íródoL. • A jelenleg legrégebbi papirusz töredékek és másolatok a 2. sz-‐ból valók (18 db).
• Az erede7 és a legrégebbi másolat közöz idő iraLól függően alig 40-‐160 év. P52, az ún. Rylands papirusz, Kr.u. 125.
Részlet a Jn 18-‐ból
31
Példák Jézus idejéből (Kr.u. 1. sz.)
• Livius: Róma története (a 142 kötetből 117 hiány-‐zik, 1 db 4. sz-‐i, 19 db 10. sz-‐i kézirat)
• Josephus Flavius: A zsidó háború (9 db 10-‐12. sz-‐i kézirat, 1 db 4. sz-‐i la7n ford.)
• Tacitus: Annales (1 db 9. sz-‐i, 1 db 11. sz-‐i kézirat; a 16 kötetből 4 hiányzik)
• Plinius (i|.) _z kötetnyi levelezése (1 db 5-‐6. sz-‐i, 11 db 9-‐15. sz-‐i kézirat)
• Suetonius: A cézárok élete (200+ db 9. sz-‐i kézirat)
• Sztrabón: Geographika (a 17 kötet szinte teljes, 1 töredék 1-‐3. sz-‐ból, 30 db középkori kézirat)
32
A fennmaradt kéziratok
Az ÚSZ szövege Kr.u. 50 és 90 közöL íródoL. A legrégebbi kéziratok: • 2. sz. 18 db • 3. sz. 64 db • 4. sz. 48 db. A 130 db 2-‐4. sz-‐i kézirat alapján az ÚSZ szövegének 98%-‐a rekonstruálható. A 18 db 2. sz-‐iból a 43%-‐a.
Időrendben a régebbiek legfontosabbak: • papirusz: 116 db. • maiusculus: 310 db • minusculus: 2877 db • lec7onarium: 2432 db Más ókori iratokhoz képest példátlan mennyiségű másolat maradt fenn.
33
Az ÚSZ-‐i iratcsoportok
Az ÚSZ teljes szövegét a nagy helyigény, az iratok keletkezése és tema7kája miaL iratcsoportokban másolták. Mai jelölésük: • e = Mt, Mk, Lk, Jn • a = ApCsel és Jak, 1-‐2Pt, 1-‐3 Jn, Júd
• p = pál levelei (Zsid is) • r = Jelenések
• e+a+p+r – 59 kézirat • e+a+p – 150 kézirat • e – 1954 kézirat, 198 töredék
• a – 407 kézirat, 46 töredék
• p – 512 kézirat, 71 töredék
• r – 220 kézirat, 287 töredék
34
A modern szövegkiadások alapja
Az összes görög töredék, tekercs és kódex, ókori szír, la7n, kopt fordítás és az egyházatyák bibliai idézetei (több mint 1 millió). • A NA28 és UBS5 mindez alapján leL összeállítva.
• A rekonstrukció során hozoL döntéseket külön kötet dokumentálja:
35
IV. A szöveg fennmaradása -‐ a Szen_rás és az ember -‐
Kik és hogyan másolták a szöveget? Voltak másolási hibák?
Voltak szándékos változtatások?
36
A másolás szent feladata
A zsidó írástudóknál a szent szöveg másolása szakrális cselekedetnek számítoL: rituális 7sztaságot, áldozatos munkát követelt. A keresztény másolók közül leginkább a szerzetesek álltak így a szent szöveghez.
37
A héber szöveg védelme
A próféták utáni századok írástudói számon tartot-‐ták az iratok lapjainak, sorainak, betűinek számát, és a szöveget tartalmilag tagolták. • A legrégebbi szöveg volt a mérvadó (Templom).
• A nyilvánvaló hibákat sem javítoLák, a helyes olvasatot (q’ré) lapszélen közölték (BHS: kb. 1300).
• Az 5 fölösnek ítélt, a 7 hiányzó és 11 kihagyandó szó („és”) listáit, illetve a 23 állítólagos „teológiai szépítés” listáját a babiloni Talmud őrzi.
38
A görög szöveg védelme
• Az 1-‐3. sz-‐ban magán-‐személyek és helyi gyülekeze7 műhelyek végezték a másolást.
• Békeidőben a szöveget helyi bibliatudósok gondozták.
• Üldözés idején bűn volt átadni a szen_rást a római hatóságnak (sok megsemmisült).
• A 4. sz-‐tól hivatásos másolók is másolták az ÚSZ-‐et. Őket soronként fizeLék (1 sor 16 szó-‐tag), így a sorok számá-‐val a szöveg is rögzült (pl. Mt 2560 sor).
• A másolást korrektorok ellenőrizték.
39
Gyakori véletlen hibák
Technikai és nyelvi okok: • allandó 7ntamártoga-‐tás, figyelmetlenség miaL szavak, sorok át-‐ugrása, ismétlése
• helyesírás, szóköz, írás-‐jel hiánya; héber szavak eltérő görög á_rása, kiejtése, hasonló szavak félrehallása
A scriptorium az ókori másolda A szövegeket lassan, hangosan felolvasták. Ahány másoló volt, annyi példány születeL.
40
Gyakori szándékos változtatások
Nyelvtani hibák (koiné, hebraizmusok) S4lisz4kai javítások (csonka mondat befe-‐jezése, ritka kifejezés helyeL elterjedtebb) Egyértelműsítő be-‐toldások (félreérthető vagy meghökkentő kifejezések esetén)
41
Ritka szándékos változtatások
Liturgiai betoldások: • Mt 6:13 „…mert 7éd az ország, a hatalom és a dicsőség, ámen” (1. sz-‐ban Didakhé, utána csak 4-‐5. sz. és Aranyszájú Szt. János liturgiája)
• ApCsel 8:37 „Ha teljes szívedből hiszel, akkor lehet” (csak 6. sz. után)
Tartalmi harmonizálás (evangéliumok). Helyi hagyomány bevite-‐le a szövegbe (Mk 16, Jn 8). Lapszéli megjegyzés beírá-‐sa a szövegbe (1Jn 5:7). Forrás megadása nélküli kiegészítések (Codex Bezae).
42
A Mk négyféle befejezése
A hosszú (16:9-‐20) nincs a 3. sz-‐i kéziratokban és a 4. sz-‐i kódexekben ,א) B), csak 5. sz-‐iakban (A, C, D). 2. sz-‐i la7n és szír írók ismerik, de afrikaiak és görögök nem. A rövid variáns csak pár késői kéziratban, fordí-‐tásban vagy lapszélen maradtak fenn.
Codex Va7canus (4. sz.) Mk 16:8 utáni végjegyzete: „Márk szerint” (KATA MARKON)
43
A házasságtörő asszony története
Jn 7:53-‐8:11 csak az 5. sz-‐i D kódexben jelenik meg először. Későbbi kéziratok máshová teszik: Jn 21, Lk 21 vagy 24 után. Kele7 egyházi írók nem ismerték. Nyugaton is csak 3-‐5. sz-‐ban jelent meg. Helyi szóbeli hagyomány leheteL vagy apokrif.
P66 (Kr.u. 200) A Jn 8 szövege a történet nélkül.
44
Apostolok cselekedetei (D)
Codex Bezae (D) Kr.u. 5. sz. Evangéliumok és ApCsel, görög-‐la7n; az ApCsel szövege ismeretlen forrásból fakadóan 15%-‐kal hosszabb 45
A 1Jn 5:7 „trinitárius” betoldása
Codex Sinai7cus, 4. sz. (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek, (8) a Lélek, a víz és a vér, és ez a három egy.
Codex Mon�or7anus, 1520 (!) (7) Mert hárman vannak, akik bizonyságot tesznek A MENNYBEN: AZ ATYA, AZ IGE ÉS A SZENT LÉLEK, ÉS EZ A HÁROM EGY (8) …
46
1Jn 5:7 (folyt.)
A Comma Johanneum a régi görög kódexekből, la7n, szír és kopt fordításokból hiányzik, az egyházatyák nem idézik. Első megjelenése: 5. sz-‐i la7n írók, két 7. sz-‐i la7n kódex, egy 9. sz-‐i Vg-‐ban lapalji jegyzet (ld. >). Három 10-‐11. sz-‐i görög másolatban is csak későbbi lapszéli jegyzet. Codex Sangallensis 63, Vg, 9. sz.
47
1Jn 5:7 (folyt.)
Erasmus első, 1516-‐os nyomtatoL görög-‐la7n ÚSZ kiadása csak öt (!) görög kéziraton alapult. A betoldás ebben nem szerepelt, de a közfelhá-‐borodás miaL később belekerült. Ezért van benne a régi fordításokban (Luther, King James, Károli).
48
A szövegváltozatok és keletkezésük
Nincs két egyforma szöveg. Az összes variáns száma több, mint ahány szó van az ÚSZ-‐ben.
Variánsok keletkezési oka: • eltérő helyesírás (szabályok hiánya)
• eltérő szórend (ragozó nyelv: szabad szórend)
• névelő használata vagy hiánya (Jézus / a Jézus)
• másolási hibák • javítások (harmonizálás)
49
A szövegváltozatok jelentősége
• Azért van annyi variáns, mert olyan sok másolat maradt fenn.
• Éppen ezért rekonstru-‐álható az erede7 szöveg (paleográfia).
• A szöveg 63%-‐ának (4999 vers) nincs is variánsa.
• Egy variánsnak sincs teológiai jelentősége.
P115 (3. sz.) az An7-‐ krisztus nevének száma 616 (ΧΙΣ) és nem 666 (ΧΞΣ) mint más kéziratok-‐ ban
50
V. Az iratgyűjtemény kialakulása
Hogyan alakult ki az Ószövetség és az Újszövetség?
51
A „bibliai kánon” fogalma
Biblia: görögül „könyvek” Kánon: görögül nádszál/mérőpálca, egyházi jelentése „a mértékadó könyvek gyűjteménye”: • az isten7szteleten felolvasható, illetve
• hit és hitélet kérdései-‐ben a végső mérce.
A kereszténység a zsidó vallásból nőL ki. A zsidó szen_rás kisebb a kereszténynél: Izraelita (zsidó) Biblia: • Tanakh (= Ószövetség) Keresztény Biblia: • Ószövetség (= Tanakh) • Újszövetség
52
Ószövetség – Az izraelita kánon Az „Ó (Régi) Szövetség” keresztény kifejezés (vö. Zsid 8:8, 9:15). A Szen_rás izraelita neve Tanakh.
A szót a három nagy irat-‐csoport kezdőbetűiből (TaNaKh) alkoLák még az ókorban.
T óra „Törvény” N öviim „Próféták” K ötuvim „Írások”
53
A Tanakh 24 könyve
Tóra (5 könyv) • Móz (1-‐5) Növiim (8 könyv): • Józs, Bír, Sám (1-‐2), Kir (1-‐2), Ézs, Jer, Ez
• és a 12 kis próféta (Hós, Jóel, Ám, Abd, Jón, Mik, Náh, Hab, Zof, Hag, Zak, Mal)
Kötuvim (11 könyv) • „Az igazság könyvei” (széfer emet): Zsolt, Péld, Jób
• „Öt tekercs” (megillót): Én, Ruth, JSir, Préd, Eszt
• Egyéb írások: Dán, Ezsd-‐Neh, Krón (1-‐2)
22 = 24 = 36 (BHS) = 39 (prot. ÓSZ)
54
A Septuaginta (LXX)
Alexandria Kr.e. 3. sz. A Tanakh görög fordítása (Septuaginta) és további görög iratok. Ezeket a palesz7nai zsidóság elutasítoLa. A korai egyház a LXX-‐t használta és részben elfogadta (ld. ÓSZ-‐i deuterokanonikus írások).
Codex Sinai7cus, Énekek éneke 55
Josephus Flavius
A zsidó Josephus Flavius (Kr.u. 37-‐100) a rómaiak-‐nak írt népéről és annak vallásáról (Apión ellen I.8, A zsidók története XVIII.1). A prófétákat számon tartoLák, Malakiás volt az utolsó (Kr.e. 5. sz.). 22 könyvük van, ahogy 22 betűjük.
56
Jézus-‐korabeli kánonok
• Alexandria: Septuaginta • Samária: csak Tóra (saját verzió)
• Esszénusok: a Tanakh és a saját szektás írásaik
• Szadduceusok: csak Tóra • Farizeusok: a Tanakh – ez az irányzat élte túl a római kort, ld. rabbini-‐kus és mai zsidóság
57
A Talmud
• A Talmud („tan”) biblia-‐magyarázatok, e7kai, filozófiai és tudományos iratok gyűjteménye (Kr.u. 1-‐5.sz.).
• Egyik traktátusa felso-‐rolja a Tanakh könyveit, és közli: a gyűjtemény Kr.e. 5. sz-‐ban zárult le.
58
Az elveszeL iratok
Maga az ÓSZ emlí7 23 ismeretlen (?) irat címét. • 4 kivételével mind az 1-‐2Kir és 1-‐2Krón-‐ban találhatók
• pátriárkák, királyok és próféták életéről szólnak
• több cím vsz. a Kir és a Krón egymásra utalása.
• „Az Úr harcainak könyve” (4Móz 21:14)
• „Jásár könyve” (Józs 10:13, 2Sám 1:18)
• „Krónikás könyv” (Neh 12:23)
• „Nátán próféta törté-‐nete” (1Krón 29:29)
• „Salamon cselekede-‐tei” (1Kir 11:41)
59
Az apokrif irodalom
Apokrif = rejteL, pszeud-‐epigráf = álnéven írt A Malakiás és Bar Kochba közöz zavaros időszakból származnak. Pl. Hénókh, Szibillák, Jubi-‐leumok könyve, A Tizen-‐két pátriárka testamen-‐tuma, Ádám és Éva élete, Báruch apokalipszise stb.
Nyelv: héber, görög, arám, szír, e7óp, ószláv Műfajok: legenda, látomás, jövendölés, intelem, zsoltár, ima Témák: ember, lélek, bűn, angyalok bukása, végső idők, katasztrófák, Sátán, Emberfia, Messiás stb.
60
Mai Ószövetség-‐kánonok
• Samaritánus Tóra (SP = 1-‐5 Móz)
• Tanakh, izraelita kánon (39 könyv = BHS 36)
• Protestáns kánon (39 könyv = BHS 36 könyv, csak más sorrend)
• Katolikus kánon: = 39 könyv + 7 deutero-‐kanonikus a LXX-‐ból)
• Ortodox kánon: LXX
61
Újszövetség – A keresztény iratok Jézus és az első kereszté-‐nyek Szen_rása a Tanakh, az Ószövetség volt.
Jézus ígérete: a Szentlélek az apostolokat majd emlékezte7 a tanításaira, és továbbiak írására ihle4 őket (Jn 14:16-‐17,26, 16:12-‐16). Az apostolok szenHrásnak tartoLák egymás leveleit (2Pt 3:15-‐16) és az evan-‐géliumokat (1Tim 5:18) is.
62
A keresztény kánon
Három nagy csoport: • Máté, Márk, Lukács, János evangéliuma és az Apostolok cselekedetei
• Apostoli levelek (Pál, Péter, János, Jakab, Júdás)
• János jelenései (apokalipszis)
Az iratok sorrendje sosem volt rögzítve, a mai rend a középkorra alakult ki.
63
A kanonizálás szempontjai
A három 7pikus óegyházi szempont: • szerző: apostol vagy tanítványa, azaz 1. századi?
• tartalom: megfelel a „hit szabályának”?
• elterjedtség: ismerik, elismerik, és isten-‐7szteleten használják?
64
Sosem vitatoL és vitatoL iratok
Az egyházban soha, sehol vitatoL iratok: • Mt, Mk, Lk, Jn • ApCsel • 1Pt, 1Jn • Róm, 1-‐2Kor, Gal, Ef, Fil, Kol, 1-‐2Thessz, 1-‐2Tim, Tit
Az egyházban helyenként, időnként vitatoL iratok: • Zsid (szerző? félreért-‐hető részek)
• Jak (ismertség?) • 1Pt / 2Pt (szerző?) 2Pt / Júd (átvétel?)
• 2-‐3 Jn, Filem (rövid, személyes, alkalmi)
• Jel (hibás görögség) 65
Az elveszeL mondások, iratok
Jézus szavai és teLei közül • eleve nem leL minden megörökítve (Jn 20:30, 21:25)
• vagy nem az evangéli-‐umban maradt fenn (ApCsel 20:35)
• vagy le leL írva, de nem maradt fenn (Lk 1:1).
ElveszeL apostoli levelek: • egy korinthusi (1Kor 5:9) a háromból
• a laodikeai (Kol 4:16, esetleg = efezusi?)
66
A „Muratori-‐kánon”
Ludovico Muratori olasz történész fedezte fel egy 7-‐8. sz-‐i kódexben. • Kb. 180, legkésőbb 4.sz. • Vsz. görögből fordítva, rossz la7nsággal
• Nem emlí7: Zsid, Jak, 3Jn, 1-‐2Pt; vitatoL: Péter apokalipszis
Ki írta, kinek, miért...?
A Muratori kánon vége 67
Az apostoli atyák idézetei (1-‐2. sz.)
Nem adtak kánonlistát, de idézeteik mutatják, melyik iratnak volt tekintélye. Idézeteiket azonban meg-‐határozta, miről írtak. • Római Clemens (kb. 96) ÓSZ és Pál sokszor, evangéliumok ritkán
• An4ókhiai Igna4osz (kb. 110) is főleg Páltól
• Hierapoliszi Papiasz (2. sz. eleje), „Az Úr szavai-‐nak magyarázata” 5 kö-‐tetben (töredékek)
• Szmirnai Polikarposz (2. sz. eleje) Pál, 1Pt, 1-‐2Jn, evangéliumok, ÓSZ
Más fontos, helyi használatban levő művek ebből a korból: Didakhé, Hermasz: A Pásztor, Barnabás levele, Levél Diognétosznak
68
Az egyházatyák idézetei (2-‐3. sz.)
• Jusz4nosz (kb. 150) az apostoli „memoárok” és Jel (nem hívőknek írt)
• Ta4anosz (kb. 170 ) Dia-‐tesszarón („a négyből” evangéliumharmónia)
• Irenaeus (kb. 180) Mt Mk Lk Jn címe és „négyese”, ÚSZ–2Pt, 2-‐3Jn, Júd, Filem
• Alexandriai Clemens (2. sz. vége) ÚSZ–Filem, Jak 2Pt, 2-‐3Jn + ihleteL gon-‐dolatok (apostoli atyák, világiak, apokrifok)
• Tertullianus (2-‐3. sz.) ÓSZ, ÚSZ–Jak, 2Pt, 2-‐3Jn
• Cyprianus (3. sz. eleje) ÓSZ, ÚSZ–Filem, Zsid, Jak, 2Pt, 2-‐3Jn, Júd
69
Az egyházatyák kánonjai (3-‐4. sz.)
• Órigenész (3. sz. eleje) LXX, ÚSZ; vitatoL: Jak (?), 2Pt, 2-‐3Jn + ihleteL gondolatok (apostoli atyák, világiak, apokri-‐fok)
• Hippolütosz (3. sz. ele-‐je) ÚSZ–Zsid (vitatja)
• Kürillosz (kb. 348) ÚSZ– Jel (nem emlí7)
• Athanasziosz (367) mai ÚSZ kánon
70
Euszébiusz kategóriái (4. sz.)
Az Egyháztörténet szerint • közösen vallo7 (homo-‐logumena) a négy evan-‐gélium, ApCsel, 14 páli levél (Zsid is), 1Jn, 1Pt és Jel (?)
• vitato7 (anPlegumena), de a többség által elis-‐mert Jak, 2Pt, 2-‐3Jn, Júd
• kétséges (notha): Dida-‐khé, Barnabás levele, Hermász: Pásztor, Pál cselekedetei, Péter apokalipszise és Jel (?)
• istentelen (düsszebé) az eretnekek összes apokrif szövege.
„Kanonikus” helyeL a „szövetségbe beveL” (endiathéké) fogalma.
71
Helyi zsinatok kánonlistái
Máig sincs egyetemes zsina7 határozat. • 363. laodikeai zsinat (mai kánon – Jel)
• 382. római zsinat (mai kánon)
• 396. karthágói zsinat (mai kánon)
A 4. sz. óta egyetemesen elfogadoL a 27 iratból álló Újszövetség.
325. Nikaia, első egyetemes zsinat 72
Az apokrif irodalom
Apokrif = rejteL/7tkos, pszeudepigráf = álnéven írt evangéliumok, cseleke-‐detek, levelek, jelenések. • 2-‐6. sz-‐i műfaji után-‐zatok, hamisítványok
• kis, rivális közösségeké • sosem voltak az ÚSZ-‐ben, sem az egyház, sem ők nem akarták
• alig maradtak fenn. 73
Apokrif „evangéliumok”
Egyházon belüli népi vallásosság: • kiegészítő evangéliumok
(Jakab proto-‐, Tamás gyermekség-‐, Pszeudo-‐Máté, Titkos Márk stb.)
Egyházon kívüli: • gnosz7kus (Tamás kopt,
Péter, Júdás, Fülöp... • zsidó-‐keresztény: Nazore-‐
usok, Héberek szerin7... 74
VI. Amitől szent írás a SzenHrás
Egyáltalán, miért olvasunk még ma is egy ókori szöveget?
75
A kinyilatkoztatás
Történe4sége (1Kor 15:1-‐11, 2Pt 1:16-‐21). Emberformáló spiri-‐tuális ereje, haszna (2Tim 3:14-‐17). Spirituális ereje mögöL az élő és ható Ige, azaz Krisztus (Zsid 4:12-‐16).
76
Magyar szakirodalom Bibliatörténet
• Így keletkeze6 a Biblia (Evangéliumi, 1995)
• Miller – Huber: A Biblia története (Magyar Bibliatársulat, 2004)
• Balla Péter: Az újszövetségi iratok története (KRE, 2008)
• Metzger-‐Ehrman: Az Újszövetség szövege (Harmat, 2008)
• Kustár Zoltán: A héber Ószövetség szövege (Kálvin, 2010)
• Zsengellér József: A kánon több-‐szólamúsága (L’HarmaLan, 2014
Deuterokanonikus, apokrif, pszeudepigráf stb. • Porter J. R.: Az elvesze6 Biblia
(Magyar Könyvklub, 2003) • Deuterokanonikus bibliai könyvek
(Kálvin, 1998)
• Apokrif iratok I-‐IV. (Telosz, 1996-‐1999)
• Fröhlich Ida: A qumráni szövegek magyarul (PPKE-‐BTK, 2000)
Internet • bibliairegeszet.blog.hu 77
Angolszász szakirodalom • Wegner: Textual CriPcism of the
Bible (IVP, 2006)
• Metzger: A Textual Commentary on the GNT (UBS, 1994)
• Metzger: The Canon of the New Testament (Clarendon, 1997)
• Aland-‐Aland: The Text of the New Testament (Eerdmans, 1989)
• Würthwein: The Text of the Old Testament (Eerdmans, 1995)
• EllioL, J. K.: The Apocryphal New Testament (Clarendon, 2006)
• Charlesworth, J.: The Old Testament Pseudepigrapha I-‐II. (Hendrickson, 2010)
Internet • csntm.org • nLext.org • ntcanon.org
78