a szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus program 2012.doc · web viewa fodor...

BUDA PEST

A FODOR JÓZSEF SZAKKÉPZŐ ISKOLA

PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

2012. szeptember

Fodor József Szakképző Iskola Pedagógiai programja

„A pedagógiai hit, mely inkább természet, mint nézet dolga, kettőt tételez fel: hogy az emberek (az eddigieknél különbbé) nevelhetők, s hogy (az eddigieknél többre) taníthatók.” (Németh László)

„Nevelni annyit tesz, mint emberré tenni.”Az iskola embert nevel az emberiségnek és polgárt a hazának.” (Juhász Gyula)

„Gyermekeink születésével egyedi, kivételes kinccsel gazdagodott a világ. A legértékesebb, amit adhatunk nekik, hogy segítjük ráébreszteni őket arra a lehetőségre, amit egyedülállóságukkal adhatnak a világnak.” (Peter Kline)

2


BEVEZETŐ

A Fodor József Szakképző Iskola nevelőtestülete a 202/2007. (VII.31.) Kormányrendeletben foglaltaknak megfelelően elvégezte a Pedagógiai program felülvizsgálatát, a szükséges kiegészítéseket megtette és azt egységes szerkezetbe foglalta.

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA

1. Az iskola arculata

Iskolánkban az ismeretátadás és a képességfejlesztés feladata egyenrangú.Az ismeretek elsajátíttatása mellett törekszünk az élethosszig tartó tanulás, a kreatív és problémamegoldó gondolkodás képességének kialakítására, az információszerzés, - feldolgozás és - szelektálás helyes módjainak megtanítására.Ehhez felhasználjuk a tanórai és a tanórán kívüli tevékenységeket, valamint a könyvtári és informatikai lehetőségeket.

Tanárainktól elvárjuk, hogy elsődlegesen a diákra koncentráljanak, előhívják azt, ami a legjobb a tanulókban, igyekezzenek képességeiknek legmagasabb fokára eljuttatni őket.Elvárásunk, hogy ehhez használják fel az egyéni és differenciált foglalkoztatás, a felzárkóztatás és a tehetséggondozás módszereit.

Pedagógus közösségünk törekszik arra, hogy rugalmasan alkalmazkodjon a folyamatosan változó társadalmi körülményekhez és elvárásokhoz.Az alkalmazkodás eszközei: az állandó önképzés, a képzési formák bővítése, a partneri igények nyomon követése és a lehetőségek szerinti megvalósítása.

Olyan jelentős, egyedi, sajátos vonásokkal rendelkező, önálló programmal bíró iskola kívánunk lenni, ahol jó a légkör, ahol a gyermek áll a középpontban, akihez szeretettel, toleranciával és empátiával közeledik a tanár, akinek személyiségét tiszteletben tartják, illetve akitől elvárják mások személyiségének tiszteletben tartását.

A személyiségfejlesztés keretében fontosnak tartjuk, hogy tanulóinkat segítsük a megfelelő életpálya kiválasztásában, a hivatásszeretet és kötelességtudat kialakításában.

3


A nevelési módszerek közül pedagógusaink személyes példamutatását tartjuk elsődlegesnek.

A modern kor követelményeinek megfelelően sikerorientált tanulókat kívánunk nevelni, akik a társadalom sikeres tagjaként alkalmasak a harmonikus családi élet kialakítására is.

Iskolánk hagyományaihoz ragaszkodva fontosnak tartjuk az egészséges életre való nevelést, az egészségmegőrzést, a társadalmi és természeti környezet védelmét.

Céljaink eléréséhez, feladataink megvalósításához szükségesnek tartjuk a tanulókkal, a szülői házzal és az iskola nem pedagógus dolgozóival való partneri együttműködést.Minden pedagógus és oktatást segítő munkatárs felelős az általa végzett munka minőségéért. Iskolánk vezetősége ennek érdekében biztosítja az emberközpontú, megfelelő munkakörnyezetet.

Hagyományaink

Iskolánkban az oktatás az 1983/84-es tanévben indult. Kezdetben egészségügyi szakképzést folytattunk, majd iskolánk is igazodott a szakképzés átalakulásához. 1998-ban Az Ifjúsági Szakképzés Korszerűsítése Világbanki Program „középfokú szakmai orientáció” komponensének alapján elkezdtük az informatikai szakmai alapozó képzést is.

Az eltelt több mint két évtizednyi idő alatt az iskola arculata kialakult, markánssá vált, hagyományokat alakítottunk ki.Ezek egy része ún. természetes hagyomány, illetve vannak magunk teremtette hagyományok.

Természetes hagyományaink:

A tanévnyitó és tanévzáró, az elsősök fogadása, a szalagavató, a ballagás, a hivatalos állami ünnepek megünneplése, az államilag elrendelt eseményekről való megemlékezés.

Az iskola hagyományrendszerét alkotják még: tanulmányi, közösségi munkával járó események rendezése, az azokon való részvétel.

4


Így például tanulmányi versenyek (ezeket fejlesztendőnek is tartjuk), sportversenyek, a fakultatív osztálykirándulások, téli és nyári szaktáborok, az egészségügyi szakmai napok, illetve az ún. egészség-hét (amelyeket megőrzendőnek tartunk), a 24 órás kosárlabda mérkőzés-sorozat.

A magunk teremtette hagyományok:

Az iskola névadójának emlékét idéző, diákjaink tehetségét bizonyító-felmutató Fodor-nap, a maga sokoldalú, sokszínű rendezvénysorozatával, a Fodor József emléktábla megkoszorúzásával, a Fodor–érem évente történő odaítélése azoknak a tanulóknak, szülőknek és pedagógusoknak, akiket az iskoláért végzett munkájuk alapján kiválaszt az iskolai közösség.Hagyománnyá vált a szaktárgyi megmérettetést célzó időközi vizsgák tartása, valamint a szakmai tapasztalatcsere külföldi iskolákkal.

Képzési kínálatunk

Iskolánkban az alábbi képzési formák működnek:

Szakközépiskola Szakiskola Szakképzésnappali tagozat nappali tagozat nappali tagozat

egészségügyi és informatikai alapozás,

nyelvi előkészítő évfolyam kifutó

jelleggel

egészségügyi alapozás Társulás a Humán, illetve a Csepel TISZK-kel

Képzési rendszerünk

Szakközépiskolánk az általános műveltséget megalapozó 9-12., illetve 13. évfolyamos képzése során elmélyült, konvertálható ismeretekhez juttatja a tanulókat. A szakmai alapozó képzés lehetővé teszi, hogy az egészségügyi és az informatikai ismereteket is megkövetelő szakterületekről tájékozódjanak diákjaink és, hogy felkészüljenek az érettségi utáni szakképzésre, valamint a felsőfokú továbbtanulásra.

A tanulók szakmai alapozó elméleti és gyakorlati foglalkozásokon vesznek részt. A 12-13. évfolyam befejezése után lehetőség nyílik az érettségi vizsga letételére a szakmai alapozó tantárgyakból is.

5


A 2012-13-as tanévtől iskolánkban a nyelvi előkészítő évfolyam felmenő rendszerben megszűnik a fenntartó döntésének megfelelően.

A nyelvi előkészítő évfolyam indítását a közoktatásról szóló többször módosított 1993. évi LXXIX. törvény 28.§ (4) és 29.§ (2) teszi lehetővé a fenntartó egyetértésével.

A nyelvi előkészítő felsőbb évfolyamain a diákok emelt óraszámban tanulják tovább az idegen nyelvet. Szorgalmazzuk az előrehozott emelt szintű érettségi vizsga letételét. A sikeres vizsga után a tanulók szinten tartó foglalkozásokon vehetnek részt, vagy a felszabadult órákat más tantárgy tanulására fordíthatják.

Az évfolyam tantárgyi szerkezetének és tananyagának összeállításakor elsődleges célunk a hozzánk érkező diákok esélyteremtésének és hátránykompenzálásának elősegítése volt.

Szakiskolánknak 9-10. általánosan képző évfolyama van. Ezeken az évfolyamokon általános műveltséget megalapozó nevelés-oktatás folyik. Szakmai előképzést biztosítunk ahhoz, hogy diákjaink bekapcsolódhassanak az érettségi vizsgát, illetve 12. évfolyam elvégzését nem igénylő humán szakmai képzésekbe.

Az iskola helyi tanterve lehetőséget ad arra, hogy a diákok különbözeti vizsga nélkül is bekapcsolódhassanak a szakközépiskola 10. vagy 11. évfolyamának munkájába, amennyiben a Pedagógiai programban előírt követelményeknek megfelelnek.

Az iskola valamennyi tagozatán integráltan történik a sajátos nevelési igényű tanulók oktatása.

A 2012. szeptember 1-jén hatályba lépő nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény szerint szakértői bizottság szakértői véleménye alapján különleges bánásmódot igénylő, sajátos nevelési igényű, érzékszervi (hallásfogyatékos), egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzdő tanulókkal is foglalkozunk.

6


OKJ VIZSGA ÉRETTSÉGI VIZSGA

Általános menedzser z Szakképzés Csecsemő és kisgyermek gondozó

Egészségügyi ortorKönyvtáros asszisztensSZOCIÁLIS GONDOZÓ SZERVEZŐ

ÉRETTSÉGI

Szakképzés

Középfokúképzés

SZAKKÖZÉP SZAKISKOLA

Képzési rendszerünk

7

Egészségügyi informatikai szakmacsoportokban

Humán Csepel TISZK TISZK

11-12-13.évfolyam

------------------

Egészségügyi, informatikai

szakmacsoportokban

9-10. évfolyam


2. Az iskola környezete

Az iskola helye a fővárosi közoktatási rendszerben

Az intézmény alapítója, illetve felügyeleti szerve Budapest Főváros Önkormányzata. Az intézmény jogállása: önálló jogi személy; önállóan működő költségvetési szerv.A főváros közoktatási rendszerében az iskolánk a humán és az informatika szakmacsoporthoz tartozik.Földrajzi elhelyezkedése: Budapest XXI. kerületében, az ún. Csillagtelepen található.Az iskola közvetlen környezete részben családi házas település, részben lakótelep jellegű.

Szociológiai, gazdasági környezetünk

Csepel egésze szociológiai szempontból igen összetett.

Egyrészt a rendszerváltást követő gazdasági változások következményeként elvesztette ún. munkáskerület jellegét (a gyár tönkrement, illetve részben privatizálták), másrészt a nyolcvanas években történt nagy építkezések következtében sokan költöztek ide más kerületekből is, megváltoztatva ezzel mind a foglalkozási, mind az etnikumi arányokat.A kerületben nagy probléma a szegénység, a munkanélküliség, melyek iskolánk életében is éreztetik hatásukat.

Munkaerő-piaci helyzetünk

Az általunk képzett fiataloknak azért van perspektívája, mert a lakosság egészségi állapota miatt az egészségügyi munkaerőpiac igényli tanulóinkat, számít a nálunk végzettek munkájára.

Az informatikai osztályokban végzettek elhelyezkedési lehetőségei is kedvezőek az egészségügyben.


3. Az iskola tanulói közössége

Szülői háttér

Felméréseink szerint tanulóink szülői háttere igen változatos.A szülők jelentős része általános iskolai végzettséggel rendelkezik, felsőfokú végzettséggel rendelkező szülő alig akad.Sok a csonkacsalád. Lényeges különbségek vannak a diákok otthoni körülményeiben, neveltetésükben, indíttatásaikban.Iskolánk tanulói között egyaránt található többszörös hátránnyal küszködő és kiegyensúlyozott családi körülmények között élő gyerek. Az arányokat tekintve az előbbi kategória mutatója magasabb. Tanulóink jelentős része hátrányos helyzetű vagy éppen veszélyeztetett, számuk évről-évre nő.A veszélyeztetettség okai: szociális, egészségügyi, környezeti probléma, személyiségében-, valamint halmozottan veszélyeztetett. Sok családban romlott a szülők anyagi helyzete, s ennek következményei a gyerekek ellátásában, neveltségi szintjükben is megmutatkozik.a szociológiai és pszichológiai körülmények miatt a diákok egy részét mind a bűnözés, mind a kábítószer fogyasztás fenyegetheti

Tanulóink lakóhely szerinti megoszlása

Diákjaink 1/3-a az agglomerációból, 2/3-a a fővárosból érkezik iskolánkba. Ez az arány több éve hasonló.

Neveltségi szint

Gyerekeink elég nagy hányada érkezik jelentős szociális, műveltségi hátránnyal.Sokuk számára a családi háttér problémás, bizonytalan, nem támogató jellegű. Nem kevés azoknak a száma, akik a viselkedés alapvető normáival (köszönés, közösséghez alkalmazkodás, a társadalomban megkerülhetetlen hierarchia-tűrés) sincsenek tisztában.

Sokszor tapasztalható az is, hogy a tanulók egymás közötti kommunikációja, viselkedése igen alacsony szintű, nem megfelelő.A tantestületnek komoly erőfeszítést kell tenni annak érdekében, hogy az évek során a kívánt normák kialakuljanak a diákokban. Sok időt fordítunk a nevelésre, s hogy a munka nem eredménytelen, bizonyítják azok az érettségi elnöki zárszók, amelyek szinte minden esetben kiemelik tanulóink megfelelő szintű viselkedését, jólneveltségét.

9


Azonban az eredmények ellenére sem lehetünk elégedettek. Mindig újabb problémákkal kell szembenéznünk.Ezért tartjuk fontos feladatnak a szülőkkel való kapcsolat erősítését, s ebben az osztályfőnöki tevékenységet.

Pályaválasztási motiváció

Tizennégy éves gyerekek esetében nem igazán lehet határozott pályaválasztásról beszélni.Az iskolaválasztást több tényező határozza meg. Befolyással lehet a szülő és a gyermek iskolaválasztására az intézmény híre, közelsége, az ismeretségi vagy családi körbe tartozó, a választott intézménybe járó tanuló véleménye, a kialakulatlan pálya-elképzelés, a külsőségek iránti szimpátia.

Felméréseink szerint a hozzánk jelentkező tanulókat az alábbiak motiválják:

az iskola jó híre, a beiskolázási tevékenység során látott/hallott információk (kiállításokkal

egybekötött tájékoztatás az iskoláról; a „nyitott napok” érdekes szakmai jellegű programjai),

az előkészítő/felkészítő foglalkozások (biológia, elsősegélynyújtás, csecsemőgondozás; angol nyelv és informatika) színvonala, érdekes volta, sikeressége,

többeket az a diáktevékenység vonzott az iskolába, amelyet tanulóink (kortárs-segítők) végeztek az általános iskolák egészségnevelési programja keretében,

nem kevés azoknak a tanulóknak a száma sem, akik a hozzánk járó idősebb testvér/unokatestvér, barát/barátnő hatására választották az iskolát.

Informatikusok képzésére nagy a társadalmi igény. Itt az a pályamotiváció, hogy jobban bízhat az elhelyezkedésben az, aki a technikai fejlődéssel lépést tud tartani.

Tanulási attitűd

Diákjaink tanulási attitűdjét erőteljesen meghatározza az, hogy milyen társadalmi, családi környezetből, milyen eredményekkel érkeztek iskolánkba.A családok egy része nem inspirálja a gyerekeket otthon a rendszeres napi tanulásra, illetve a továbbtanulásra.

10


A kultúra iránti érdeklődés ezekre a családokra nem jellemző. Sok alacsony végzettségű szülő már azt is előrelépésnek tekinti, ha gyereke valahogy leérettségizik.Tantestületünknek tehát meg kell tanítani a tanulók nagyobb részét a tanulni tudásra, be kell láttatnia a tanulás fontosságát. Ez utóbbi a jelen társadalmi viszonyok között nem könnyű feladat, hiszen a gyerekek sokszor azt látják, hogy a deklarált értékek (tudás, ismeret, élethossziglani tanulás) helyett a valóságban más értékek birtokában is lehet érvényesülni.Természetesen az összkép ennél színesebb.

Minden évben akadnak olyan tanulók is, akik céltudatosan, továbbtanulási szándékkal dolgoznak, vesznek részt a házi versenyeken, kerületi vagy fővárosi vetélkedőkön.Közülük kerülnek ki azok, akik érettségi után vagy később esti, levelező tagozaton főiskolára jelentkeznek, felsőfokú végzettséget szereznek. A továbbtanulók zöme valamilyen főiskolára pályázik, de vannak jelentkezőink egyetemre is.A továbbtanulás másik lehetősége az érettségi utáni szakképzés.

Tantestületünk mindig nagy gondot fordított arra, hogy a tanulók meglévő képességeit kibontakoztassa.Azokkal a tanulókkal, akik már a középiskola első éveiben úgy döntöttek, hogy a felsőoktatásban kívánják folytatni tanulmányaikat, vagy a tantestület tartja tehetségesnek és továbbtanulásra alkalmasnak őket, külön is foglalkoznak a szaktanárok.

Diákönkormányzat

Iskolánkban diákönkormányzat működik. Munkáját a diákmozgalmat segítő tanár fogja össze.A diákönkormányzat tevékenységét a Ktv. 62-63-64.§-ában foglaltaknak megfelelően végzi.Célunk, hogy e szervezet segítségével a tanulók maguk szervezzék meg iskolai életük nagy részét, hogy problémáikra a demokratikus formák használatával keressenek megoldást.A Diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzat, illetve éves munkaterv alapján működik.A Diákönkormányzat keretében a tanulóifjúság érdekképviseletét az Iskolai Diáktanács elnöke látja el.Az Iskolai Diáktanács jogosult az ifjúság érdekeit és törvényes jogait védeni, az esetleges sértő intézkedések ellen fellépni, diákügyekben véleményt nyilvánítani.

11


A Diákönkormányzat jogosult a diákközgyűlés megszervezésére. Ennek megtartására évente kerül sor.

4. Az iskola meglévő kapcsolatrendszere

Kapcsolat a fenntartóval

Korrekt, megbízható jó munkakapcsolat alakult ki a fenntartóval.A humán középiskolák szakreferensével napi kapcsolatban áll az iskolavezetés, a partneri viszony problémamentes, konszenzuson alapul.A szakreferens nemcsak azt igényli, hogy tájékoztatást kapjon az iskola életéről, programjairól, de maga is ellátogat az iskolába, ismerkedik annak belső életével, gondjaival és eredményeivel.

Kapcsolat a szülőkkel

Iskolánk mindig is fontosnak tartotta a szülői házzal való kapcsolatot. A kapcsolattartási szándék ill. gyakorlat partneri kapcsolattá alakult.A partnerséget szolgálja:

a Ktv. 13-14.§–ában ill. a 19.§ (4) pontjában meghatározott jogok gyakorlásának biztosítása

az iskolai szülői közösség létrehozása, annak működtetése az iskolai tevékenységről való rendszeres tájékoztatás (az éves ütemterv

eljuttatása; értesítés a szülői értekezletekről, fogadóórákról, a gyermekvédelemmel kapcsolatos információkról, a Fodor Iskolai Alapítvány működéséről, gazdálkodásáról stb.)

a szülői társadalom véleményéről való kérdőíves tájékozódás, elégedettség vizsgálat

Kapcsolat más intézményekkel

Jó munkakapcsolatban állunk az intézmény székhelyének -Budapest XXI. kerület - önkormányzatával, a Polgármesteri Hivatal Művelődési és Sportosztályával.

12


A kerületi középiskolákkal való kapcsolataink: részt veszünk az általuk szervezett kerületi programokon.Magunk is rendezünk kerületi szintű vetélkedőket, sportversenyeket, ahová elvárjuk a csepeli középiskolásokat.

A budapesti, humán és informatika szakmacsoportba tartozó középiskolákkal a kapcsolattartást a közös munkaközösségi értekezletek biztosítják, illetve a tanulmányi versenyek megszervezésében való részvétel erősíti.

Az országos egészségügyi iskolákkal való kapcsolatunk alkalomszerű: egy-egy országos szintű szakmai konferencia, ill. diákkonferencia ad lehetőséget a tapasztalatcserére.

Az általános iskolákkal, elsősorban a beiskolázási vonzáskörzetünkbe tartozókkal, jó munkakapcsolatot alakítottunk ki.

- Részt veszünk a 8. osztályosok pályaválasztási szülői értekezletein.- Kortárs-segítő ill. a szakképzésben részt vevő tanulóinkat sok általános iskola

meghívja elsősegélynyújtási, csecsemőgondozási foglalkozások és prevenciós célú egészségmegőrző előadások (AIDS ill. drog-prevenció) tartására.

- A nyolcadikosoknak és szüleiknek évente szervezünk Nyílt Napokat, tartunk fogadónapokat, hogy segítsünk az iskola-, ill. pályaválasztásban.

- Az érdeklődő nyolcadik osztályosoknak előkészítő foglalkozásokat szervezünk.

Szakmai kapcsolataink

- A kórházakkal, egészségügyi és szociális intézményekkel jó munkakapcsolatunk van. Tanulóink rendszeresen vesznek részt intézménylátogatásokon.

Egyesületi kapcsolataink Az Ápolási Egyesülettel az utóbbi időben vált erősebbé kapcsolatunk.

Több szakmai programjukon vettek részt tanáraink és tanítványaink.

A Vöröskereszttel évek óta együttműködik iskolánk.Vannak közös programjaink (elsősegélynyújtó-, polgárvédelmi versenyek általános és középiskolás tanulóknak), helyet biztosítunk a Vöröskereszt által szervezett „Véradó Nap”-nak.

13


A szakmai felügyeletet ellátó, illetve tanácsadást biztosító intézmények közül kapcsolatban állunk:

A szakmai továbbképzést szervező Egészségügyi Szakképző és Továbbképző Intézettel

a Nemzeti Szakképzési és Felnőttképzési Intézettel folyamatosan bővültek kapcsolataink

A Fővárosi Pedagógiai és Pályaválasztási Tanácsadó Intézettel közvetlen munkakapcsolatban állunk.Szakmai továbbképzéseiken, központi munkaközösségi értekezleteiken rendszeresen részt vesznek kollégáink. Több éve igénybe vesszük a mérési- értékelési csoport bemeneti felméréseit, tudásszint-vizsgálatát.

Az OKÉV-vel az érettségi vizsgák szervezése, lebonyolítása, a beiskolázási és a pályázatokkal kapcsolatos munkák, stb. során állunk szorosabb kapcsolatban.

Egyre több segítséget kapunk a FOK kht. munkatársaitól.

14


A. NEVELÉSI PROGRAM

1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai

„Az embereknek mindenben a tökéletességet kellcélul kitűzniük maguk elé, még akkor is, ha meg-haladja erejüket. Ha azt hinnénk, hogy csak odajutnak el, ahová valóban eljutnak, sosem indulná-nak útnak.” (Fontanelle)

Tantestületünk nevelőmunkáját, annak alapelveit, céljait, feladatait törvények, rendeletek határozzák meg elsődlegesen. A program összeállításánál kiemelten figyelembe vettük a Kt. 2.§, és 4.§, 19.§ és 81. §-ban megfogalmazott elvárásokat.Iskolánk jellegének, arculatának megfelelően hangsúlyozódnak, kiegészülnek az ezekben megfogalmazottak az alábbiak szerint.

1.1 Pedagógiai alapelvek

A komplexitás elve, amelynek alapján figyelembe kívánjuk venni, hogy a nevelés során biológiai, fiziológiai, pszichológiai és társadalmi törvényszerűségek hatásával kell számolni.

A tanulókra gyakorolt célratörő, tervszerű, többoldalú nevelő hatások biztosítása és összehangolása; az elmélet és gyakorlat, elvek és tapasztalatok összhangjának biztosítása.

Valljuk, hogy a nevelésben a pedagógus és növendék egyenrangú félként vesz részt, de a vezető szerep a pedagógusé (a pedagógiai légkör kialakításában, a tanulói aktivitás kibontakoztatásában, tevékenységük megszervezésében, személyiségük fejlesztésében).

Elvünk, hogy a tanuló jogait, emberi méltóságát tiszteletben kell tartani, személyisége iránt bizalmat, megértést kell tanúsítani, hogy a követelmények

15


támasztásában határozottságot, igényességet kell érvényesíteni, egyúttal lehetőséget kell adni önállóságuk, kezdeményezőkészségük, kreativitásuk kibontakoztatására.

Biztosítjuk a tanuló személyiségének fejlesztésében, képességeinek kibontakoztatásában a szülőkkel (a szülői közösséggel) való együttműködést.

Nem kötelezzük el magunkat egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem, de biztosítjuk a vallási, világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését, az alapvető erkölcsi ismeretek elsajátítását, valamint szülői igény esetén lehetőséget biztosítunk az iskolai hit-, illetve vallásoktatás megszervezésére.

Gondoskodunk arról, hogy iskolánkban a tanulókat és hozzátartozóikat semmilyen hátrányos megkülönböztetés ne érje sem közvetlenül, sem közvetett módon.

Érvényesítjük az egyenlő bánásmód elvét.

1.2 A nevelő-oktató munka céljai

Iskolánkban a legfontosabb cél: az általános műveltség megalapozását ill. kiterjesztését és elmélyítését szolgáló oktató-nevelő tevékenység megvalósítása. Olyan általános műveltség nyújtása, amelyben kiemelt helyen szerepel a nemzeti kultúra közvetítése.

Felkészítünk a szakma tanulására, az érettségire.Kiemelten fontosnak tartjuk, hogy a nálunk végző diákok a velünk együttműködő TISZK-ekben szerezzék meg a szakmai képesítést.Fontosnak tartjuk, és biztosítani kívánjuk a szakközépiskolában végzettek részére a felsőoktatásba való továbblépés feltételeinek megteremtését.

A szakiskolai osztályokban egyrészt biztosítani kívánjuk a megfelelő szintű szakmai előkészítést, másrészt lehetővé kívánjuk tenni, hogy igénye esetén a szakiskolai tanuló az iskola szakközépiskolai tagozatán folytassa tanulmányait, hogy ott érettségi vizsgát tehessen.

Biztosítani kívánjuk az átlépés lehetőségét a szakközépiskola és szakiskola között.

Mivel a nevelés és oktatás gyakorlata nem választható külön, hiszen a nevelés komplex tevékenység, célunk a szilárd, biztos ismereteket nyújtó, a munkába állást és a továbbtanulást egyaránt biztosító ismeretek átadása.

16


Célunk a tanuló képességeinek, személyiségének sokoldalú kibontakoztatása saját életének teljessé tétele érdekében, illetve a társadalom javára.

A sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelését-oktatását fontos feladatunknak tekintjük.

Kiemelten fontosnak tartjuk:

a kulcskompetenciák elsajátíttatását, amelyek a későbbi tanulás sikereinek alapját jelentik

az anyanyelv igényes használatára nevelést, az EU-ba való beilleszkedés elősegítését az angol és német nyelv oktatásával,

a kommunikációs és tanulási képességek, a kreativitás továbbfejlesztésével a testi-lelki egészség gondozását, az önképzés iránti igény kialakítását,

Céljaink közé tartozik az előbbieken túl a pedagógiai szolgálat megvalósítása:

az ember szolgálata, a szorgalom és tehetség tisztelete, illetve ezek tisztelése másokban.

1.3 A nevelő-oktató munka feladatai

Mint minden oktatási intézmény, így iskolánk is az alábbi alapvető funkciókat tartja önmagára nézve kötelezőnek:

a képzés és ismeretátadás, az érték és normaközvetítés, a készség és képességfejlesztés, a szocializálás funkcióját.

A képzés és ismeretátadást, a készség és képességfejlesztést a nevelő-oktató munka oktatási része biztosíthatja elsődlegesen (de nem kizárólagosan), az érték és normaközvetítést, a szocializálás funkcióját a nevelési folyamat tudja jobban megvalósítani.

Kiemelten fontosnak tartjuk:

17


A nemzeti kultúra értékeinek megismertetése, a hagyománytisztelet kialakítása, a hazai kisebbségek értékeinek megismertetése, igény kialakítása azok megbecsülésére.

A nemzeti és európai identitástudat kialakítása, illetve továbbépítése. Ennek érdekében információkhoz juttatás (a napi politikai kérdésekben; tájékozódás-tájékoztatás az Európai Unió-kérdéskörben).

Feladatunk biztosítani, hogy tanulóink közvetlenül is részt vállaljanak a nemzetközi kapcsolatok építésében, a finn-kapcsolatok fenntartásában, ápolásában.

Feladatunk annak elősegítése, hogy tanulóink érzékennyé váljanak környezetük és a környezetvédelmi problémák iránt.Ki kell alakítanunk bennük a környezetkímélő magatartást.(Ennek érdekében készítjük el és alkalmazzuk az egészségnevelési és környezetvédelmi programot.)

A kommunikációs kultúra fejlesztése érdekében feladatunk az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés képességének fejlesztése; a vélemények, érvek kifejtése, értelmezése, megvédése képességének továbbépítése; a kommunikáció szimbolikus összetevőinek, a metakommunikációnak megismertetése és alkalmaztatása.

A testi és lelki egészség követelménye megvalósíthatatlan az egészséges életmódra nevelés nélkül.Fontos feladatunk tehát, hogy az egészséges életmód elsajátítására neveljük tanulóinkat.Fontosnak tartjuk a testápolás, a tiszta környezet, az egészséges életfeltételek iránti igény kialakítását, illetve a szenvedélybetegségek kialakulását megakadályozó felvilágosító tevékenységet. A testi nevelés terén az „ép testben ép lélek” elv alapján a testmozgást, a sportot szerető és művelő fiatalt állítjuk tanulóink elé példaképnek, követendőnek.

Fontos feladatunk a tanulók tanulási típusának, ~ stílusának, ~ szokásainak megismerése, illetve a tanulás-módszertani ismereteknek az elsajátíttatása, az élethossziglani tanulás és önképzés igényének kialakítása.

Feladatunk a tanulók sikeres pályaválasztásának elősegítése.

Tantestületünk a fentieken kívül fontosnak tartja az érzelmi, akarati nevelést, az erkölcsi és esztétikai nevelésben rejlő lehetőségek kiaknázását.

18


Úgy véljük, meg kell tanítanunk diákjainkat érzelmeik feldolgozására, a helyes önértékelés mikéntjére, az önelfogadásra, a dönteni tudásra.

Feladatunknak érezzük annak elérését, hogy tanulóink számára természetesek, elfogadottak legyenek a következő fogalmak (illetve, hogy elfogadják ezek gyakorlatban való alkalmazhatóságát): etikus életvitel, kötelesség, lelkiismeretesség, felelősség, becsületesség, hűség, a család és közösség tisztelete, a másság elfogadása.

Hangsúlyos feladatnak tartjuk, hogy a művészeti oktatás lehetőségeit kiaknázva pozitív élményekhez juttassuk a tanulókat; hogy az élmények segítségével harmonikus, érzelmileg gazdag, kreatív és kultúrált személyiséget formáljunk.Fontos, hogy a tevékenység során a tanulók megismerjék az alkotás örömét, hogy sikerélményhez jussanak.

Feladatainkat nemcsak a tanulókkal kapcsolatos nevelési teendők körében kívánjuk meghatározni, hanem saját magunkra irányuló teendőket is meg kell fogalmaznunk: fontos feladatnak tartjuk a pedagógusok ön- és szervezett továbbképzését; mind a szaktárgyi ismeretek bővítését, mind a pszichológiai-pedagógiai (didaktikai) ismeretek frissítését elengedhetetlennek tartjuk.

1.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

Az alkalmazható eszközök, eljárások kidolgozásakor mind a hatásszervező, mind a személyiségformáló funkciókhoz kapcsolódó nevelési módszereket alkalmazni kívánjuk.

Különösen fontosnak tartjuk a személyiségformáló funkciókhoz kapcsolódó módszereket:

a követelést gyakoroltatást felzárkóztatást segítségadást ellenőrzést ösztönzést

illetve a közösség és önfejlesztés megszervezésének módszerei közül a tanulmányi feladatok megszervezését

csoportbontás felzárkóztató foglalkozások szervezése

19


versenyekre való felkészítés könyvtári órák tartása médiaterem és nyelvi labor használtatása

és a tanórán kívüli önfejlesztést szolgáló, fakultatív tevékenységek megszervezését:

színház- és múzeumlátogatás terepgyakorlat tanulmányi kirándulás versenyek, vetélkedők szervezése hagyományteremtő programok.

Ugyancsak itt fogalmazható meg az a tény, hogy a személyes példamutatás éppúgy nevelés, mint a jól irányított egyéni és kollektív cselekvések megszervezése.A személyes példa mellett fontos a nevelő személyes részvétele a közösség tevékenységében, a közösségteremtő programokban.

Pedagógusainkkal kapcsolatos elvárásaink továbbá:

a kultúrált kommunikációs, döntési-, szervezési- és elemző készség felelősségérzet, szavak és tettek egysége, hitelesség értékvállaló magatartás, az iskola által vállalt értékek hiteles közvetítése helyes önértékelés önkritikus érzék.

A helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje

Az érvényben lévő törvények és rendeletek /a módosított Közoktatási törvény; a 243/2003 (XII.17.) kormányrendelet a NAT kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról; a 24/2003 (VIII.19.) OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetéséről szóló 28/2000 (IX.21.) OM rendelet módosítása / felhatalmazzák az iskolát a helyi sajátosságok figyelembevételére, alkalmazására.

20


Iskolánkban az alábbi sajátosságokat érvényesítjük:

A tanulókat a 9. évfolyamra történő beiratkozás után osztályokba soroljuk. A besorolásnál figyelembe vesszük a (felvételi jelentkezésnek megfelelően) tanulói igényeket, de az iskola lehetőségeinek függvényében a végső döntést az iskola igazgatója hozza.

Másik középiskolából hozzánk jelentkező tanulók átvételéről a törvényi előírások, a Pedagógiai Program és a helyi tantervek követelményeinek figyelembevételével, a munkaközösség-vezetők véleményének kikérésével, egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt. Különbözeti vizsga letétele, évismétlés előírható.

Az osztályokban tanító tanárok testületének kialakítása a mindenkori tantárgyfelosztásnak megfelelően történik. A tantárgyfelosztás elkészítése előtt az igazgató kikéri a munkaközösségek és a diákvezetők véleményét. Meghallgatásuk után a lehetőségek függvényében dönt a végső beosztásról.

A tantárgyfelosztás elkészítésének kiemelt szempontjai: A tanulóközösség érdekeinek megfelelő választás A felmenő rendszer lehetőség szerinti biztosítása

A hozzánk jelentkező tanulókat tájékoztatjuk az iskolánkban meglévő nyelvtanulási lehetőségekről.

A felvett tanulók csoportba sorolása az egyéni kérések, illetve az iskola lehetőségeinek figyelembevételével történik

A döntést a munkaközösségek javaslata alapján az igazgató hozza meg.

Szakközépiskola

A szakközépiskolában szakmacsoportos alapozást folytatunk (egészségügy; informatika).

Az érettségi utáni szakképzésbe az alapozó tárgyak beszámítása a befogadó iskolával közösen meghatározottak szerint történik.

Az emelt szintű érettségit választó tanulóknak biztosítjuk az emelt szintű érettségire való felkészítést a kötelező tantárgyakból, valamint biológiából és informatikából. Igény esetén biztosítjuk a szakmai alapozó tantárgyakból is az emelt szintű érettségire való felkészítést.A foglalkozásokra a jelentkezés a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően történik.

21


Ugyancsak a törvény szabályozza a tanórákon való részvételt. Ha a tanuló emelt szintű foglalkozáson kezdte meg tanulmányait egy adott tantárgyból, akkor az azon való részvétel a tanév végéig kötelező.

Az a tanuló, aki a 9. ill. a 10. évfolyamon a javítóvizsgán 3 vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, tanulmányait a tantestület döntése alapján a szakközépiskolai vagy a szakiskolai évfolyamon folytathatja.

Szakiskola

A 9-10. évfolyamon az érettségi vizsgát nem igénylő egészségügyi szakképzésre készítjük fel a diákokat.

Tanulóink különbözeti vizsga letétele nélkül folytathatják tanulmányaikat a humán egészségügyi szakközépiskola 11. évfolyamán, ha a 10. évfolyam végén legalább négyes átlagot értek el, részt vettek az érettségi tantárgyakból (magyar nyelv, idegen nyelv, matematika) szervezett felzárkóztató foglalkozásokon, illetve magatartás és szorgalom osztályzatuk változónál nem rosszabb.

A gyengébb eredménnyel végző, vagy másik iskolából hozzánk jelentkező tanulók egyéni elbírálás alapján folytathatják szakközépiskolai tanulmányaikat 10. vagy 11. évfolyamon. Az ő esetükben különbözeti vizsga előírható.

Az iskola tanulóinak mentesítése

A Közoktatási törvény lehetővé teszi, hogy az iskola igazgatója – a gyakorlati képzés kivételével- a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből mentesítse a tanulót az értékelés és minősítés alól. /Közoktatási törvény 30.§ (8) (9); 35.§ (2)/

A felmentés kiterjedhet az értékelés alóli mentesítésre; az órákon való részvétel azonban kötelező.

Az érintett tanulók felzárkóztatását, vizsgalehetőségeit a Közoktatási törvény 52.§ (7) és (11.c) pontja alapján biztosítja az iskola.

22


A tanulók könnyített és gyógytestnevelésre utalását a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet 1.sz. melléklete alapján végezzük.

2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„Egy adott ember a természet erőinek egyedialkotása. Pontosan ugyanolyan személy,mint ő, sohasem létezett, és nem is lesz sohatöbbé. Gondoljunk az ujjlenyomatra, még azis egyedülálló.(…) Napjaink individuuma (…) tovább harcol, mert mindig egy olyan tökéletesebbdemokráciát remél és tervez, ahol az egyesszemélyiségek méltósága és fejlődése a leg-magasabbra becsült érték lesz.” (Allport)

„…csak az individuum, pontosabban szólva, a személyiség nevelhető. Minden más idomítás.” (Gabriel Mercel)

A személyiségfejlesztés csak a személyiség megismerésével, az ismertté vált egyéni sajátosságok figyelembevételével valósítható meg.Ez kettős feladatot ró pedagógus-közösségünkre.Egyrészt a lehető legmélyebben meg kell ismerni a tanulókat, másrészt fel kell készíteni a diákokat arra, hogy önmagukat is megismerjék, képessé váljanak önmaguk alakítására is.Alapfeltétel tehát, hogy a tanuló alanya is, tárgya is legyen a nevelésnek. A Kt. 2. és 19. §-ai határozzák meg az oktató-nevelő munka alapelveit, a pedagógus jogait, kötelességeit. A törvény alapvető elvként határozza meg, hogy az iskola felelős a gyermekek, a tanulók testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért, a tanulói közösség kialakulásáért, fejlődéséért.

A fentiek szellemében fogalmazható meg, hogy célunk a minden emberben benne rejlő fejlődési lehetőségeket alapul véve a tanulói személyiség teljes kibontakoztatásának segítése.

23


Feladatunk ennek érdekében:

- olyan nevelő-oktató munka végzése, amely figyelembe veszi az esélyegyenlőséget és az egyes tanulók fejlettségét, lehetőségeit, érdeklődését;amely során egyértelmű elvárások és feladatok fogalmazódnak meg, s ezek az elvárások a tanulók személyiségének tiszteletben tartásával párosulnak;

- olyan iskolai élet szervezése és működtetése, amelyben a serdülő, lassan felnőtté váló tanuló szükségletei megvalósulnak;

- feladatunk továbbá a tanulók testi, értelmi, erkölcsi, érzelmi, gyakorlati képességeinek fejlesztése.

A személyiségfejlesztés során az alábbi értékeket, az értékek egyensúlyát tartjuk kiemelten fontosnak:

- a biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke)

- az én harmóniájára vonatkozó értékek (önismeret, önbizalom, önművelés, becsület)

- a társas kapcsolatokra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, empátia, tolerancia)

- a humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes kultúra értékei)

A fenti értékek a fejlesztő hatások során alakulnak ki, illetve szilárdulnak meg.

Fontosnak tartjuk, hogy a fejlesztő hatásokat befolyásoló tényezők közül megvalósuljanak az alábbiak:

teljességre való törekvés (testi, lelki, szellemi fejlesztés)

egyenletesség, arányosság

tudatosság, tervezettség, szervezettség

differenciáltság, individualizáltság

sokoldalúság, az iskola egész tevékenységrendszerébe való beillesztés

24


fokozatosság, következetesség

a hatások, módszerek, eszközök összhangja

a hatások egymásra épülése/épültsége (koherencia, konzisztencia)

a belső motivációkra építés

ösztönzés a cselekvésre, döntéshozásra

életkorhoz alkalmazkodás

nevelőtestületi kompetencia

Személyiségfejlesztő nevelési feladatok, tevékenységek

Az értelem kiművelése

Célunk az egész életen át tartó tanulásra nevelés, feladatunk, hogy erre alkalmassá tegyük a tanulókat.

Ennek területei: a tanulási motívumok, képességek fejlesztése, a tanulás tanulása/tanítása, az egyes tantárgyak tanulásának speciális sajátosságaival való

megismertetés az információszerzés és információfeldolgozás, anyanyelvi kommunikáció idegen nyelvi kommunikáció matematikai, természettudományi, technológiai kompetenciák digitális kompetencia személyközi és állampolgári kompetenciák vállalkozói kompetencia, kulturális kompetencia

Módszere: elsődlegesen a csoportmunka és az egyéni foglalkozás, a napirend készíttetése (osztályfőnöki segítséggel)

A kognitív képességek ill. intellektuális készségek közül kiemelten fontosnak tartjuk a logikus gondolkodás, a gondolkodási stratégia fejlesztését és az intelligencia fejlesztését.

25


Az érzelmi élet fejlesztése

Célunk, hogy tanulóink önismerete fejlődjön, hogy felfedezze saját belső értékeit, hogy érzelemviláguk gazdagodjék, elmélyüljön.Ehhez fontosnak tartjuk az érzelmi élet fejlesztését, az empátia és tolerancia elsajátíttatását, a szociális érzékenység fejlesztését. A tevékenység színtere az osztályfőnöki óra, valamennyi tantárgyi szakóra, a szabadidős tevékenységek.Fontosnak tartjuk a tanulás érzelmi motiválását, elsődlegesen a sikerélmény biztosításával. Az érzelmi motiválás valamennyi tantárgy, illetve az osztályfőnöki tevékenység keretében megvalósítható.

A személyiségfejlesztő tevékenység során igyekszünk az esztétikai igény kialakítására. Az igényt elsődlegesen a művészeti tárgyakat tanítók alakíthatják, de segítheti tevékenységüket a szabadidő szervező is az igényes programok összeállításával.

Törekszünk a demokratikus szemléletmód kialakítására, a másság elfogadtatására – kihasználva az osztályfőnöki órák, az ön- és társismereti foglalkozások lehetőségeit.

Az életvezetés alakítása a személyiség fejlődése érdekében

Célunk olyan sokoldalú személyiség kialakítása, aki képes rugalmasan alkalmazkodni a folyton változó világhoz, a különböző szociokulturális környezethez, aki teljes életet tud élni. A mai elvárásoknak megfelelően sikerorientáltságra, pozitív gondolkodásra tanítjuk tanítványainkat.

Az akarat fejlesztése

Az akaratnevelés terén fontosnak tartjuk a motivációs- és döntéskészség fejlesztését, a kompetencia határainak felismertetését, az akarat edzését. Erre lehetőséget ad valamennyi tantárgy, az osztályfőnöki óra, kiemelten az ön-és társismeret, a diákönkormányzati tevékenység, a diákközgyűlés, az iskolarádió és iskolaújság.

Fontos személyiségjegynek tartjuk a kezdeményezőkészséget, szervezőkészséget és az önbizalmat. Fejlesztésük színterei: a szabadidős tevékenységek, az iskolai kulturális programok, a versenyek, pályázati kiírások, kiállítások, ahol a tanulók mindhárom fejlesztendő személyiségjegye alakulhat.

26


Természetesen itt is szerepe van a szakóráknak, az osztályfőnöki tevékenységnek, az önismereti tréningnek.A legfontosabb e téren is a sikerélményhez juttatás, amely önbizalom-növelő hatású.

Lényeges, hogy a tanuló elhatárolódjon a deviáns magatartástól, a deviáns megnyilatkozásoktól.Ezt szolgálhatják a prevenciós programok, amelyek megvalósításában az ifjúságvédelmi felelősnek, az iskolaorvosnak, a szabadidő szervezőnek, az iskola teljes pedagógusközösségének vannak feladatai.

A viselkedés fejlesztése

A tanulók bevonása a pályázatok, versenyek, művészeti bemutatók és kiállítások rendezésébe kreativitásra ösztönöz, fejleszti az aktivitást, s ez fontos pedagógiai célunk.

Ugyancsak fontos célunk, hogy a tanuló figyeljen kora társadalmi eseményeire, alkosson véleményt ezekről, illetve véleményét tudja kulturált módon megfogalmazni.E cél megvalósításában segíthetnek a társadalomtudományi tantárgyak, az osztályfőnöki órák témái, a kommunikációs-önismereti tréning, illetve az ezeket az ismereteket tanító pedagógusok.

Elengedhetetlennek tartjuk, hogy tanulóink megismerjék és tudják használni a korszerű információhordozókat, a korszerű technikai eszközöket.Ebben komoly feladat hárul az informatikát oktatókra, illetve a könyvtáros tanárra.

A korunk kulturált magatartásához tartozik a megfelelő színvonalú kommunikációs készség, a verbális, a nonverbális, metakommunikatív jelzések helyes értelmezése. Ennek kialakításához, fejlesztéséhez iskolánkban felhasználjuk a kommunikációs tréninget, valamennyi tantárgy lehetőségeit és a szabadidős tevékenységet.

Fontos az ön- és társismeret fejlesztése, a konfliktuskezelési módszerek és önvédő mechanizmusok elsajátíttatása, a kulturált viselkedés és megjelenés igényének kialakítása.Alakításuk az osztályfőnöki órákon, a szabadidős tevékenységek keretében, az ifjúsági mozgalom (DÖK, ifjúsági közgyűlés) színterein, az iskolai kulturális és sportrendezvényeken valósulhat meg.

27


Kialakítandó, fejlesztendő személyiségjegynek véljük a természeti és épített környezet megbecsülését, követendő példának tartjuk a környezetvédelmet megvalósító embertípust.Ezért fontosnak tartjuk a környezetvédelmi nevelést (osztályfőnöki órákon, a természettudományi tantárgycsoport keretében), a környezetvédelmi versenyeken való részvételt.

Az etikus viselkedés kialakítása

Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink ne csak jogaikkal, de kötelességeikkel is tisztában legyenek.Megbízhatóságra, őszinteségre kívánjuk nevelni őket. Célunk, hogy a felelősségtudat kialakuljon bennük.Nemzeti öntudatra és hazafiasságra kívánjuk nevelni őket, oly módon, hogy ez más népek megbecsülésével párosuljon.E célok elérésében, megvalósításában minden tantárgynak, minden pedagógusnak közre kell működnie.

Peremkerületi iskolaként gyerekeink összetétele, intellektuális és érzelmi háttere nagyon heterogén. Közös azonban bennük a szeretet iránti igény.Tudomásul kell vennünk, hogy a szeretet a legértékesebb útravaló, amit kaphatnak, a szeretet lesz az, ami hozzásegít személyiségük alakításához.

28


3. A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok

„A fiatalok manapság nagyon korán szembesülnekaz elmagányosodás és a kirekesztettség élményével(…) könnyen elveszíthetik biztonságérzetüket. (…)mindez az iskola számára különleges kihívást jelent.Ma ezért is válik egyre fontosabbá, hogy a fiatalokegy pozitív osztályközösség keretében alkalmat kap-janak arra, hogy kialakítsák önnön identitásukat, ésígy ne a kétes csoportosulások jelentsék számukra azegyetlen alternatívát.” (Robert Pawek)

„Ne azt kérdezd, hogy mit tesznek érted a többiek,hanem azt, hogy mit tehetsz te a többiekért.”(J.F. Kennedy)

Az iskolai életben több kisebb közösség alkotja az iskolai közösséget.Közülük legfontosabb az osztályközösség, ez alkotja az iskolai közösség magját.

A közösséget meghatározó ismérvek: a közös érdekek, a közös értékrend, a közös célok, a közös döntések, közös erőfeszítések, a „mi” tudat.Az iskolába kerülő tanulók véletlenszerűen létrejövő csoportjai, az osztályok még nem alkotnak közösséget. Azzá kell őket formálni a fentieknek megfelelően.

A közösségfejlesztés a közösségek létrehozására és fejlesztésére irányuló tudatos, szociológiailag és lélektanilag megalapozott tevékenység, amelynek hatására a tanulók kapcsolatrendszere, személyisége fejlődik, s amely folyamatban a tantestület egészének részt kell vennie.A cél a társas-közösségi kapcsolatok alakítása, a közösségi érzés fejlesztése a közösségi tevékenységben való részvétel útján; a közösség nevelőerejének kiaknázása az egyéni fejlődés érdekében.

29


A fejlesztéssel kapcsolatos feladatokKt. 2.§

A középiskolai tanulmányok megkezdésekor elsődleges pedagógiai feladat a pozitív osztályközösség kialakítása a társadalom negatív hatásainak (elmagányosodás, kirekesztettség, negatív ifjúsági csoportokhoz csapódás, szociális deficit ellensúlyozása előítéletekkel vagy agresszivitással) lehetőség szerinti ellensúlyozására.

Ez a pedagógusokra (hangsúlyozottan az osztályfőnökökre) azt a faladatot rója, hogy: az eddigieknél jobban törődjenek a jó osztályközösség kialakításával, diákjaikat tudatosan készítsék fel az osztályban előforduló konfliktusok

kezelésére és a mássággal kapcsolatos magatartásra és a peremhelyzetben lévő osztálytársak közösségbe történő integrálására.

Ez csak akkor valósulhat meg, ha sikerül a diákokat pedagógiai szövetségesünkké tenni.

- Ennek érdekében az osztályfőnöki programba tanév elején be kell építeniazokat a témákat, amelyek az ismerkedést, a kooperációt biztosítják.

- Élni kell a csoportos beszélgetés, csoportmunka lehetőségeivel, ismertetni kell a konfliktuskezelési lehetőségeket, illetve meg kell választani a diákképviselőket.

- Ugyancsak az osztályfőnöki órák lehetnek színterei a társas kapcsolatok feltérképezésének, a kapcsolatépítés gyakorlatának, a konfliktus-megoldási stratégiák elsajátításának, a viselkedési normák kialakításának.

- A közösségfejlesztésben kiemelt szerep jut az osztályfőnököknek (ezért igyekszünk gondosan kiválasztani, hogy ki legyen osztályfőnök), de fontos feladata van az iskola egész pedagógus közösségének.

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok csak harmonikusan együttműködő pedagógus közösséggel, tartalmas pedagógus-diák kapcsolattal valósíthatók meg.

30


Tantestületünk az alábbiakat tartja kiemelten fontosnak:

A harmonikus, tartalmas emberi kapcsolatok kialakításához szükséges képességek, készségek fejlesztését

A harmonikus társas kapcsolatok létrejöttéhez szükséges tulajdonságok fejlesztését (kedvesség, figyelmesség, udvariasság, tisztelet, tapintat, empátia, tolerancia). E tulajdonságok kialakítását elengedhetetlennek véljük, fejlesztésükben fontosnak tartjuk a pedagógus személyes példamutatását.

Az egyén és közösségek harmonikus együttműködéséhez szükséges szabályozók megismertetését (erkölcs, jog, törvények, szabályok stb.), a felelős állampolgárrá nevelést (jogok és kötelességek harmonizálása). Ennek fontos színtere az osztályfőnöki óra, a diákmozgalmi tevékenység, a diákközgyűlés.

A diákönkormányzati munka során a tanulók megismerhetik jogaikat, kötelességeiket, azokat a technikákat, amelyek segítségével gyakorolhatják a fentieket.

A diákközgyűlés felkészíti őket a felnőtt élet közéleti tevékenységére.(A diákönkormányzattal kapcsolatos iskolai teendők, ismeretek részletesebb kifejtése a Házirendben, illetve a diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatában található.)A feladat megoldásában, a célok megvalósításában elsődleges közreműködők az osztályfőnökök, a kommunikációt, az önismeretet, a társadalomismeretet tanítók, illetve a diákmozgalmat segítő pedagógus.

Fontosnak tartjuk a beteg, a sérült, a fogyatékos, idős emberek iránt elfogadó, segítő magatartás fejlesztését.Ezen a téren sokat segíthet az iskolánkban folyó egészségügyi képzés, a kórházi gyakorlat, az idős-otthonok támogatása, a vöröskereszttel végzett segítő tevékenység, a kortárs-segítők jelenléte.

31


Fontosnak tartjuk a negatív társadalmi jelenségek, az ifjúsági szubkultúra hatásainak ellensúlyozását.E területen és az iskolai diákélet megszervezésében, működtetésében kiemelt szerepe van az iskolai szabadidő szervezőnek és a diákmozgalmat segítő pedagógusnak, akik összefogják, irányítják a diákok kezdeményezéseit. Programjaik ellensúlyozhatják az iskolán kívüli negatív hatásokat.Feladatuk megvalósításához felhasználják az iskolarádiót, kialakítják az információ-áramoltatás módozatait.

Fontosnak tartjuk a felelős munkavállalóvá nevelést.Ennek érdekében gyakoroltatjuk a csoportban dolgozást, az együttműködést, elsajátíttatjuk a kooperációs technikákat.A feladat megoldásában minden pedagógus érintett.

Jelentős feladat a konfliktuskezelési, konszenzuskeresési technikák megismertetése és alkalmazása, az érzelmi intelligencia fejlesztése.A konfliktus fogalmának, típusainak, a konfliktus megoldási stratégiák megismertetetésében, szerepjáték keretében való gyakoroltatásában kiemelt feladata van az osztályfőnöknek, a szakmai alapozás részeként kommunikációt, illetve az önismeretet tanítóknak.

32


4. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység

„A magatartási rendellenességek és tanulási kudarcoka kedvezőtlen irányú személyiségfejlődés első megnyil-vánulásai, s így a társadalmi beilleszkedési zavarokkorai jelzéseiként is értelmezhetők. (…) A társadalmiszintű segítés, megoldási lehetőség is csak azelőzmények ismeretében, a korai prevenció és korrekció útján valósíthatók meg.” (Kósáné dr Ormai Vera)

„A gyermekeknek nagyobb szükségük van példaképre,mint bírálatra.” (Joubert)

Azok a viselkedésmódok, amelyek miatt a tanulók nem tudnak beilleszkedni iskolai környezetükbe, megsértik az együttélés/együtt tanulás szociális normáit.Az ilyen tanulók az alkalmazkodási képesség zavara miatt nehezen illeszkednek be a tanulóközösségbe.

A magatartási nehézségekkel küzdők mindkét csoportja ismert iskolánkban is.Vannak visszahúzódó (regresszív) és depresszív viselkedésű (félénk, csendes, szorongó) tanulók, s előfordulnak ellenséges (agresszív) és inkonzekvens viselkedésű (engedetlen, kötekedő, támadó, hiperaktív) tanulók is. Viselkedésük szinte mindig együtt jár a tanulási problémákkal.Beilleszkedésük segítése, problémáik enyhítése érdekében különleges bánásmódot kell velük kapcsolatban tanúsítani. Elsődlegesen a viselkedés okait kell megtalálni (szűréssel: személyes beszélgetés, családi háttér megismerésével; fontosak a szülői jelzések, az osztályban tanítók és az osztályfőnök jelzése, az önismereti tesztlapok adatai.)

A segítés érdekében alkalmazható bánásmód: A visszahúzódó gyerekeknél eredményes a csoport- és párban folyó munka, a

differenciált egyéni munka, a motiválás és a számonkérés. Az agresszív, összeférhetetlen tanulókat egyéni feladattal kell lekötni. Fontos

a következetes számonkérés, a személyes beszélgetés.

33


Szűrés, diagnosztizálás

A beilleszkedési zavar, az elfogadott társadalmi normáktól való eltérő viselkedés szűrése, diagnosztizálása nem könnyű feladat, hiszen a társadalomban sokféle párhuzamos normatíva és elvárás-rendszer létezik. Magában a társadalomban sem jutott nyugvópontra annak kérdése, hogy az egyes marginális csoportok normaszegő viselkedése beilleszkedési zavarnak tekinthető-e, vagy egy eltérő normarendszerbe való beilleszkedésnek.

Az iskola által legkönnyebben felismerhető deviáns magatartás az agresszivitás, az esetleges alkoholizálás. Nehezebb felismerni a kábítószer fogyasztókat, a szocializációs zavarokat, illetve ezek okait.

A diagnosztizáláshoz felhasználhatók a szülői jelzések, az osztályban tanítók és az osztályfőnök jelzése, az ifjúságvédelmi felelős tevékenységének eredményei (családi háttért vizsgáló felmérések, tesztek), a bemeneti mérések közül az önismereti tesztlapok.

A különféle jelzések alapján fel kell venni a kapcsolatot a nevelési tanácsadóval, a pszichológus szakemberrel, s a szakértői döntés alapján kell megállapítani, hogy beilleszkedési nehézséggel küzdő egyénről van-e szó.

A szakértői vélemény, javaslat alapján lehet megtervezni a tanuló ellátásának formáját.(A fentiek törvényi hátterét a Közoktatási törvény 30.§(8); 52.§, 78.§ (2)c; 120.§ (1) ill. a KT. 3.sz. melléklete II.3 pontja adja)

Együttműködés a segítő szakemberekkel

Az iskola nevelő munkáját pedagógiai szakszolgálat segíti.A középiskolás korosztály esetében pedagógiai szakszolgálatként igénybe vehető szolgáltatások:- a nevelési tanácsadó tevékenysége- a logopédiai ellátás- a tanulási képességet vizsgáló szakértői és rehabilitációs tevékenység- a továbbtanulási, pályaválasztási tanácsadás- a gyógytestnevelés

34


A segítő szakemberekkel való kapcsolattartás elsődlegesen az ifjúságvédelmi felelős feladatkörébe tartozik, de bekapcsolódnak az osztályfőnökök is (pl. a pályaválasztási tanácsadóval való kapcsolattartásba).

Együttműködés a kortárs-segítő csoportokkal

Iskolánkban több éve működik a kortárs-segítők csoportja.Képzésük a nevelési tanácsadó segítségével tanfolyam keretében történik.Az elmúlt évek alatt több fiatalt képeztünk ki. Működésüket az ifjúságvédelmi felelős fogja össze. Munkájuk pozitív hatású. Mind a pedagógusok, mind a tanulók elfogadják segítségüket.Tevékenykedésük előnye, hogy a mentálisan érzékeny, kiképzett kortárs-segítő bármilyen jó szándékú felnőttnél hamarabb észreveszi, ha társa bajban van, s közvetítésével hamarabb juthat segítséghez az érintett tanuló.

Speciális programok kialakítása

Speciális programként iskolánk pedagógiai programjában a drog-prevenciós program szerepel.

Az egészséges életmódra nevelés, a drog-prevenció minden pedagógus feladata, de e nevelési terület elsődleges felelősei, gondozói az egészségügyi tárgyakat tanítók munkaközössége, az osztályfőnöki munkaközösség vezetője és tagjai, illetve az ifjúságvédelmi felelős.Közreműködésükkel készül el az iskolai program. A kortárs segítők csoportja is részt vesz e program kidolgozásában és megvalósításában.

Kiemelten fontosnak tartjuk a kábítószer-ellenes tevékenységet.

A kábítószer-ellenes tevékenység megkezdéséhez elsődleges teendő a helyzetfelmérés. A felmérés igyekszik feltérképezni a diákok érintettségét, illetve a pedagógusok e témában való felkészültségét.A felmérés végső célja a segítségnyújtás a testi-lelki egészség megteremtéséhez, megőrzéséhez.

35


A programmal kapcsolatos feladatok

A tanulók és szülők felvilágosítása a droggal kapcsolatos veszélyekről, a drogozás jogi következményeiről, a drogfüggőség tüneteiről, a segítség lehetőségeiről.

A felvilágosítás színtere

tanulók esetében:

- tanóra, osztályfőnöki óra,- illetve tanórán kívüli felvilágosító előadások;

szülők esetében:

- a szülői értekezlet- egyéni beszélgetések

A pedagógusok esetében a belső továbbképzés biztosítása a feladat.

Módja:- szakirodalom ajánlása az ifjúságvédelmi felelős és a könyvtáros-tanár

segítségével;- szakemberek által tartott továbbképző előadások szervezése.

A megelőző tevékenység egyik formája az egyéni vagy csoportos felvilágosítás, illetve olyan szabadidős programok szervezése, amelyek az egészséges életmódot teszik vonzóvá.Ebben a tevékenységben az ifjúságvédelmi felelősnek, az osztályfőnököknek, a szabadidő szervezőnek kiemelt feladata van.

A konkrét segítségnyújtásban elsődlegesen az ifjúságvédelmi felelős érintett, aki a megfelelő szakemberek bevonását is intézi.

A kábítószer-ellenes tevékenység fő koordinálója szintén az ifjúságvédelmi felelős, aki kapcsolatot tart a tanulókkal, szülőkkel, pedagógusokkal és az egyéb segítőkkel (pl.: iskolaorvos, védőnő, kortárs-segítők, külső intézmények) is.

36


A tevékenységet segítő eszközök, módszerek:- az osztályfőnöki, a humán szakmai és a biológia órák lehetőségeinek

kihasználása,- külső előadók meghívása,- egészségnap illetve egészséghét szervezése,- plakátkészítés stb.

5. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenység

„Biztos, hogy Bach, Madách vagy Michelangelo sem juthatott volna el azokra a csúcsokra, melyeket öröklött génjeik számukra lehetővé tettek, ha olyan családba ésolyan társadalmi környezetbe születnek, amely eleve lehetetlenné teszi tehetségük kibontakoztatását. Az isbiztos, hogy Einsteinhez hasonló lángelméket –öröklöttadottságok nélkül- a leggondosabb nevelés és a legmeg-felelőbb gondoskodás sem produkálhat.” (Czeizel Endre)

„Minden ember alapvető joga, hogy az értelme és atanulási képessége a legteljesebb mértékben fejlődhessék.Mindannyiunk érdeke, hogy olyan tanulókat neveljünk, akik eredményesen, önállóan és egész életük során képesek tanulni.” (Lepenye Mária)

Képességfejlesztés

Hitvallásunk szerint minden pedagógus feladata, hogy elsődlegesen a tanulókra koncentráljon, előhívja azt, ami a diákokban a legjobb; hogy igyekezzék eljuttatni őket képességeik optimális szintjére.A fentiek értelmében a képességfejlesztést minden tanulóra, a képesség teljes körére kiterjesztendő feladatnak tartjuk.Egyaránt fejleszteni kívánjuk a mozgásos, fizikai cselekvések képességeit és az értelmi képességeket - elsődlegesen a tanulói tevékenységre épülő tanítással; olyan tananyag-feldolgozással, amely az ismeret, jártasság, készség fejlődési fokozatok mentén történik.

37


Igyekszünk biztosítani a képességfejlesztő tevékenység feltételeit (az egyén képességéhez igazodó feladatok összeállítása; a tanuló önálló, aktív tevékenységének biztosítása, a képességszintek alakulásának figyelemmel követése).

A képességfejlesztésben a középiskolás korosztály esetében is törekszünk a játék felhasználására (testnevelés, művészeti tárgyak, kommunikáció, osztályfőnöki órák ).Az oktatási gyakorlatunkban alkalmazzuk a differenciált tanulásszervezést és egyéni bánásmóddal igazodunk az egyes tanulók haladási tempójához, fejlettségi szintjéhez .A törvényi alapot e tevékenységünkhöz a Kt. 19.§, 10.§ (3), 52.§ és 53.§ biztosítják.

Tehetségkutatás

A tanulókkal való foglalkozás során derül ki, hogy ki az, aki valamilyen tevékenységben az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes, azaz tehetséges.Nagyon lényeges, hogy tanáraink minél korábban felismerjék ezeket a jó képességű, tehetséges tanulókat, illetve hogy a tehetség fogalmát tág körben értelmezzék, s ne szűkítsék le csupán az általános intellektuális képességek körére.A tehetség felismerésének egyik feltétele, hogy a tanárok megfelelő elméleti ismeretekkel rendelkezzenek. Ismerjék a téma szakirodalmát, a tehetségdiagnosztikai vizsgálatokat, a külső segítő-lehetőségeket.Ezért fontosnak tartjuk, hogy a jövőben megvalósítsuk e tárgykörben az irányított önképzést (szakirodalom ajánlása, nevelési értekezletek témája, szakelőadó meghívása szolgálhatja e cél megvalósulását.)

A fentiek mellett a tehetség felismerése a folyamatos megfigyelés eredménye lehet.A tanítási órákon a különböző tantárgyakhoz kapcsolható jó képességű, tehetséges tanulók ismerhetők fel, míg a tanítási órákon kívüli programok, szabadidős elfoglaltságok alkalmával az „egyéb” kiváló képességűek felismerésére van lehetőség.

Biztosítanunk kell a tehetség kibontakoztatásának azokat a feltételeit, amelyekkel az iskola rendelkezik, s amelyek segítségével a potenciális tehetségből realizált tehetség válhat.

38


Teendőink a tehetséggondozás érdekében

A tanórákon

A differenciált foglalkoztatás, feladatkijelölés jelenti a tehetséggondozást.Olyan feladatokkal kell megbízni az érintett tanulókat, amelyek során többlet-tudásukat kamatoztathatják, amelyek olyan önálló munkát, önálló elfoglaltságot jelentenek, amelynek során bizonyíthatják kreativitásukat, megfogalmazhatják önálló véleményüket, felmutathatják egyéniségüket.

Tanórán kívüli lehetőségek

Szakkörök, sportkörök szervezése a konkrét tanulói igényeknek megfelelően(évente változhat)

Házi és központi versenyekre való felkészítés(szaktárgyi, sport és kulturális).

Iskolai vetélkedők indítása(éves munkaprogram alapján.)

Továbbtanulásra felkészítő program kidolgozása, alkalmazása (az adott évfolyam érdeklődésétől, továbbtanulási szándékától függően évente

meghatározandó) Szakmai versenyekre, pályázatokra, diákkonferenciákra való felkészítés Az önálló könyvtári ismeretszerzésre, kutatásra való felkészítés

Tapasztalataink szerint a tehetséges tanulókkal való foglalkozás erősíti a tanár-diák viszonyt, sikerélményt nyújt mind a tanulónak, mind a tanárnak.A tevékenység során fejlődik a tanuló önálló munkavégzésre való képessége.

Együttműködés külső szervezetekkel

Tehetséggondozó munkánk továbbfejlesztése érdekében felvesszük a kapcsolatot a pedagógiai szolgáltatókkal. A posztgraduális képzés lehetőségeit figyelembe véve szorgalmazzuk, hogy a tehetséges tanulókkal legtöbbet foglalkozó kollégák tehetségfejlesztő szakértő-képzésébe kapcsolódjanak be.

39


Nyomon követés

A tehetség alakulása, a tehetséges gyerekek sorsának nyomon követése két időszakra tehető:Az iskolai képzés időszakára, illetve a képzési ciklus befejezése utáni időszakra.A képzési időszakon belül a tanulmányi eredmények alakulását, a tanórán kívüli tevékenységet lehet és kell nyomon követni (szereplések, eredmények mérése, értékelése).A képzési időn túl a visszatérő tanuló beszámolója adhat információt.

6. A gyermek és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok

„Amennyire oktalan a megfelelő intézményi háttér nélkülcsak a nevelésben, csak a pedagógiai-pszichológiai elvek diadalában bízni – éppen annyira felesleges gyermekvédelmiintézményt létesíteni, ha annak munkájában nem érvényesülaz egyéni nevelés, a lélek művelése és ha kell gyógyítása.Ez az iskolára is vonatkozik.” (Gáti Ferenc)

Tanulóink családi hátterének ismeretében megállapítható, hogy az ifjúságvédelmi munka egyre fontosabbá válik.Az ilyen irányú munkavégzés feltételeinek megteremtéséről az intézményvezető gondoskodik. Egyrészt azzal, hogy kijelöli az ifjúságvédelmi felelős személyét, biztosítja a törvényben előírt időt, statust az ifjúságvédelmi feladatok ellátására; másrészt azzal, hogy biztosítja: a tanulók és szülők a tanév kezdetén tájékoztatót kapjanak.A tájékoztató tartalmazza az ifjúságvédelmi munkáért felelős személy nevét, fellelhetőségének helyét és időpontját.

Az ifjúságvédelmi felelős a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló rendeletek (11/1994.(VI.8.)MKM rendelet, ill. a módosító 16/1998.(IV.8.)MKMrendelet; 8/2000.(V.24.) OM rendelet) vonatkozó paragrafusai (módosított 11/1994.MKM 2. 6.§; 8/2000. OM r. 4.§) alapján végzi munkáját. Meghatározó az iskola ifjúságvédelmi munkájában a Ktv. is (4.§, 10-11.§, 19.§, 54.§Tevékenysége egyrészt koordináló jellegű (összefogja az osztályfőnökök és szaktanárok ifjúságvédelemmel kapcsolatos munkáját), másrészt egyéni, tervszerűen végzett prevenciós, illetve gondozói munka.

40


Ez utóbbi a felmérésektől, a szülői házzal, a kollégiummal, a gyermekjóléti szolgálattal, a nevelési tanácsadóval, az önkormányzat(ok) polgármesteri hivatalával (hivatalaival) való kapcsolattartáson át az egészségnevelési, illetve kábítószer-ellenes program kidolgozásában való részvételig, a végrehajtás figyelemmel kíséréséig terjed.

Prevenció

Az ifjúságvédelmi munka egyik sarkalatos pontja a prevenció, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzése.Ez tájékoztatási feladatot, felvilágosító programok szervezését, folyamatos konzultáció biztosítását jelenti.Jelenti továbbá a kortárs segítők bevonását.

Ugyancsak a prevenciós teendők sorába tartozik az iskolán belüli továbbképzés, amelynek célja a pedagógusok felkészítése a veszélyeztető tényezők és a korai tünetek felismerésére.Iskolánkban évek óta rendszeresen folyik a nevelési értekezleten ilyen jellegű tájékoztatás.

A prevenciót segítik azok a tevékenységek is, amelyeket ugyan nem az ifjúságvédelmi felelős végez egy személyben, de amelyek nevelőtestületünk célkitűzései, illetve feladatai között szerepelnek. Így például a személyiségfejlesztéssel kapcsolatos tevékenység, a tanulás tanítása, a közösségfejlesztés, az egészségnevelés. Ez utóbbi az iskolaorvos és a védőnő munkáját is igényli.

Szűrés

Az ifjúságvédelmi felelős kiemelt feladata a tájékozódás, a tanulók veszélyeztetettségének felismerése, a problémák kezelésének megkezdése.

A veszélyeztetettség felismerésében nem elégedhet meg az esetleges jelzésekkel, a tanuló vagy a szülő önkéntes segítségkérésével, hanem pontos információkat kell szereznie.

A tájékozódás lehetőségei:

- az osztályfőnökök formális és informális információinak felhasználása (az anyagi jellegű veszélyeztető körülmények jelei, az elhanyagoló szülői magatartás, a tanuló magatartásának hirtelen megváltozása, a szorongás vagy bántalmazás jelei, igazolatlan mulasztások, tartós betegség stb.)

41


- a szaktanárok jelzései

- kérdőíves tájékozódás(ez nagy tapintatot kíván, ill. tiszteletben kell tartani a tanuló és szülő személyiségi jogait, amelyre hivatkozva az érintett megtagadhatja a kérdésekre adandó választ)

A felderített problémák kezelése, a segítségnyújtás:

Egyénileg vagy csoportban történik. Az egyéni foglalkozás formái:

személyes beszélgetés (gyerekkel, szülővel),tanácsadás (gyereknek, szülőnek),ill. a veszélyeztető okok feltárása érdekében végzett családlátogatás.

A csoportos foglalkozások színterei:

tanóra, osztályfőnöki óra,tanórán kívüli foglalkozások szülői értekezlet, stb.

A folyamatos információáramlás érdekében az ifjúságvédelmi felelős meghatározott időközönként megbeszéléseket tart az osztályfőnökökkel. (Az időpontban a tanév elején, az ütemterv készítésekor állapodnak meg.)Különösen nagy gondot fordít az ifjúságvédelmi felelős a krízishelyzetek kezelésére.A gyermekbántalmazás vélelme, vagy egyéb pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényezők esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója értesítse a gyermekjóléti szolgálatot, illetve a szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken – ezzel teljesíti a jelzési kötelezettséget, ill. az együttműködési kötelezettséget.

Az ifjúságvédelmi felelős javaslata alapján az anyagi veszélyeztetettség esetén az iskola igazgatója a polgármesteri hivatalnál kezdeményezi a gyermekvédelmi támogatás (rendszeres vagy rendkívüli segélyezés) megállapítását.

42


Az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási feladatai

A tájékoztatás prevenciós, segítségnyújtási, illetve továbbképzési jellegű. Kiterjed a tanulók, a szülők, a pedagógus-társak, illetve a külső szervezetek körére.

A tanulók tájékoztatása

Ismertetni kell a tanulókkal, hogy melyek a gyermeki jogok, hogy milyen szervezetek működnek a gyermekek jóléte érdekében, milyen szolgáltatásokat nyújtanak és hol érhetők el ezek a szervezetek. Ezt a feladatot az ifjúságvédelmi felelős felkészítő munkája nyomán az osztályfőnökök, illetve a diákönkormányzatot segítő tanár végzik el. Az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatja a tanulókat, hogy milyen problémával, hol és milyen időpontban fordulhatnak hozzá. Ismerteti az iskolán kívüli, a tanulók által felkereshető, gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket.

Az ifjúságvédelmi felelős feladata, hogy az iskolában minden érdeklődő számára jól látható helyen közzé tegye a gyermekjóléti szolgálat, a nevelési tanácsadó, a drogambulancia, az ifjúsági lelki segély, a gyermekek átmeneti otthona címét, telefonszámát.

A szülők tájékoztatása

Tanév kezdetén az osztályfőnökök segítségével írásban tájékoztatja a szülőket az ifjúságvédelmi felelős személyéről, elérhetőségének helyéről és idejéről.

Tájékoztat az ifjúságvédelmi feladatokat ellátó fontosabb intézmények címéről és telefonjáról.A tájékoztatás módja: írásos forma (az iskola jól látható helyén kifüggesztve), illetve szóbeli tájékoztatás (szülői értekezleten személyesen vagy az osztályfőnök közreműködésével).

A pedagógusok tájékoztatása

kiterjed az ifjúságvédelemmel kapcsolatos szakirodalom, a pályázati, a továbbképzési lehetőségek, az ifjúságvédelmet segítő ill. szakellátó intézmények ismertetésére.Ennek megoldási lehetősége: az osztályfőnöki munkaközösség megbeszélésein, illetve a nevelőtestületi értekezleten való tájékoztatás.

43


A külső szervezetek tájékoztatása, a jelzési kötelezettség teljesítése

Az ifjúságvédelmet segítő intézmények részére esetjelzés a törvényben előírtaknak megfelelően igazgatói közreműködéssel történik, betartva a Közoktatási törvény II. számú mellékletében foglaltakat.

Az iskola pedagógusainak ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai

A Közoktatási törvény 19.§ (7) d, pontja értelmében minden pedagógus kötelessége, hogy közreműködjön az ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében, akkor is, ha ez munkaköri leírásában nem szerepel.

Minden pedagógus feladata a veszélyeztetettség észlelése esetén:

- ha úgy ítéli meg, hogy a probléma nem súlyos, és saját feladatkörén belül pedagógiai eszközökkel (diákkal, szülővel való beszélgetés, a tanuló támogatása) megoldható, akkor saját hatáskörén belül intézkedhet.

Célszerű azonban minden esetben az iskola ifjúságvédelmi felelősével felvenni a kapcsolatot.

- Súlyosabb esetekben az ifjúságvédelmi felelős kompetenciájába tartozik az ügy további intézése a fentiekben ismertetett módokon.

- Tantestületi döntés értelmében minden pedagógus feladata a drog-prevenció oly módon, hogy az osztályfőnöki és a szaktárgyi órák tanmenetébe személyiségfejlesztő, drogozást és alkoholizálást megelőző programot illesztünk be. Ez a program kreatív munkát vár el minden pedagógustól; egyben biztosítéka is lehet a program az iskola humanizálódásának is.A drog-prevencióban való részvételen kívül minden pedagógus feladata a gyógyult szenvedélybetegek beilleszkedésének elősegítése.

Az osztályfőnökök feladatkörébe tartozik, hogy a veszélyeztetettség felmérésében, kiszűrésében segítsen az ifjúságvédelmi felelősnek, illetve, hogy a tájékoztatási feladatokban részt vegyen.

A 8/2000. OM rendelet 6.§-ának megfelelően kiemelt szerep jut az ifjúságvédelmi munkában a szabadidő szervezőnek.Feladata az egészséges életmóddal, a szenvedélybetegségek megelőzésével, a gyógyult szenvedélybeteg tanulók beilleszkedésével összefüggő szabadidős tevékenység szervezése - évente elkészítendő konkrét program segítségével.

44


Tevékenysége során köteles együttműködni az ifjúságvédelmi felelőssel.

Az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása során minden pedagógus kötelessége a tanulók és szüleik személyiségi jogainak tiszteletben tartása, az adatvédelmi törvény betartása (a Közoktatási törvény 40.§-ában, illetve II. számú mellékletében foglaltaknak megfelelően).

Adatvédelem, dokumentációs kötelezettség

A veszélyeztetett tanulók nyilvántartásának módjára és annak tartalmára vonatkozó jogszabályi előírás nincs.Ennek ellenére nyilvánvaló, hogy az ifjúságvédelmi felelős írásban is kénytelen rögzíteni információit, munkanaplót vezet.Információit, az adatokat azonban köteles titkosan, bizalmasan kezelni, betartva a Ktv-ben megfogalmazott titoktartási kötelezettséget. Információt csak a Gyermekvédelmi törvényben foglaltaknak megfelelően, és csak az arra illetékes szakembereknek adhat ki.(A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény 17.§-a, illetve a módosított Közoktatási törvény II. sz. melléklete: „Adatok a közoktatási intézményekben” (1)-(3) bekezdése)

Együttműködés külső szervezetekkel

Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása során az iskola kapcsolatot tart az alábbi intézményekkel:- az önkormányzatok polgármesteri hivatalaival

az anyagi szempontból veszélyeztetett tanulók segélyezése ügyében- a Nevelési Tanácsadóval

a személyiségzavar miatt nyilvántartásba vett tanulók ügyében- a családgondozókkal - Gyermekjóléti Szolgálattal

a szélsőségesen veszélyeztetett, a család és az iskola által már kezelhetetlen tanulók miatt

- Nyugdíjbiztosítási Igazgatósággal a nyugdíjas szülők szociális segélykérelmeinek segítése céljából a (segélykérő lapok eljuttatása a szülőkhöz, segítségadás a kitöltésben stb.).

45


7. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program

„Ha a gyereket folyton bírálják,a lenézést tanulja.Ha a gyereket folyton megszégyenítik,a bűntudatot tanulja.Ha a gyereket folyvást bíztatják,a türelmet tanulja.Ha a gyermek teljesítményét elismerik,a megbecsülést tanulja.Ha a gyereket elfogadják, és barátságos légkörben él,megtanulja szeretni a világot.A gyerekek azt élik, amit tanulnak.” (Robert Fisher)

Diagnosztizálás

A 2/2005. (III.1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényű (SNI) tanulók iskolai oktatásának irányelvét teszi közzé. Az irányelv vonatkozik az integráltan történő nevelésre, oktatásra is.A sajátos nevelési igény kifejezi:

A tanuló életkori sajátosságainak fogyatékosság által okozott részleges vagy teljes körű módosulását

Az iskolai tanuláshoz szükséges képességek átlagtól eltérő szintű fejleszthetőségét

Az SNI-igény a szokásos tartalmi és eljárásbeli differenciálástól eltérő, nagyobb mértékű differenciálást, speciális eljárások alkalmazását, illetve kiegészítő, fejlesztő, korrekciós, habilitációs, rehabilitációs, valamint terápiás célú pedagógiai eljárások alkalmazását teszi szükségessé.

Az integrált oktatás elősegítheti az SNI-tanulók eredményes szocializációját, iskolai pályafutását. Sikerkritériumnak a tanulók beilleszkedése, a többi tanulóval való együtt haladása tekinthető.

Ennek érdekében az iskola feladata: Felkészíteni a pedagógusokat az SNI-tanulók fogadására Érvényesíteni a habilitációs, rehabilitációs szemléletet „Sérülésspecikus” (alkalmazkodás az SNI-igény típusához, az elmaradások

súlyosságához, az egyéni fejlődési sajátosságokhoz) módszertani eljárások alkalmazása

46


Alkalmazni az egyes gyermek vagy csoport igényeitől függő pedagógiai eljárásokat, eszközöket, módszereket, terápiákat, a tanítást-tanulást elősegítő speciális eszközöket

Az SNI-tanulók nevelésében részt vevő pedagógus feladata: A tananyag feldolgozásánál figyelembe veszi a tantárgyi tartalmak egyes

SNI-tanulók csoportjaira jellemző módosulásait, ennek érdekében általános fejlesztési tervet készít a diszgráfiás, diszlexiás, diszkalkuliás tanulók felzárkóztatásához (helyi tanterv része)

Szükség esetén egyéni fejlesztési tervet készít, amelynek alapján egyéni fejlődési ütemet biztosít

A tanórai tevékenységek, foglalkozások során a pedagógiai diagnózisban szereplő javaslatokat beépíti a folyamatos értékelésbe, hatékonyságvizsgálatba, ellenőrzésbe

Szükség esetén eljárásait módosítja Egy-egy tanulási helyzet, probléma megoldásához alternatívákat keres Alkalmazkodik az eltérő képességekhez, viselkedésekhez Együttműködik különböző szakemberekkel, javaslataikat figyelembe veszi

és beépíti programjába.

A különleges bánásmódot igénylő tanulók egyik csoportját azok alkotják, akik tanulási problémákkal küzdenek.Közöttük is megfigyelhető azonban a differenciálódás, a nehézség fokozata szerinti elkülönülés.Beszélhetünk tanulási nehézséggel és tanulási zavarral küzdőkről.

A tanulási nehézség általában csak egyes tanulási helyzetekben, egy-egy területen, időszakosan jelentkezik, és minden tanulóval előfordulhat.A tanulási nehézséget belső (lassúság; hosszas betegség miatti lemaradás, szorongó típus; helytelen tanulási módszer; hiányos vagy nem reális önismeret) és külső okok (emocionális-, családi problémák; motiválatlanság; szociális, kulturális, nyelvi hátrányok) jelenthetik.E tanulói csoport diagnosztizálása az iskolai oktató-nevelő munka során viszonylag könnyen megtörténhet. Segít ebben a tanulók és családi hátterük megismerése.

A segítségnyújtás az ő esetükben: a tanórai differenciálás; tanórán kívül a korrepetálás, felzárkóztatás, egyéni foglalkozás, egyéni program kialakítása (pl. hiányzás miatti lemaradás pótlására), tanulás-módszertani segítség: verbálisan, konkrét tantárgyakra vonatkoztatva, illetve tanulás-módszertani szakkönyvek kézbeadása.

47


Ha a nehézségekkel külső okok miatt nem tud megbirkózni a tanuló, segíthet a szülőkkel való kapcsolattartás, a családsegítő szolgálat igénybevétele, vagy szociális intézkedések alkalmazása.

A másik csoportot azok a tanulók alkotják, akiknél tanulási zavarról beszélhetünk.Az e csoportba tartozó tanulóknál egyes képességterületek működésében jelentkezik súlyos és tartós nehézség, s e probléma a tanulás alapképességeinek kialakításában okoz gondot.A tanulási zavart okozhatják neurogén (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia, diszfonia stb.), illetve pszichogén zavarok (nagyfokú motiválatlanság, szorongás, kudarcorientált viselkedés).Az ő diagnosztizálásukra az iskola pedagógusai nem vállalkozhatnak, csak jelezhetik a felmerülő problémákat a szakembernek, aki döntési kompetenciával rendelkezik (logopédus, pszichológus stb.).A velük kapcsolatos eljárást a Közoktatási törvény 30.§ (8)-(9) bekezdése szabályozza.Iskolánkban hallássérült, diszlexiás, diszgráfiás, illetve diszkalkuliás tanulók fordultak/fordulnak elő – kis létszámban.Nehézségeik enyhítéséhez, felzárkóztatásukhoz egyéni tervre, fejlesztő tevékenység végzésére alkalmas személyre lenne szükség.

A hallássérült tanulónál a szokásostól eltér a nyelvi kommunikáció fejlettsége, és ennek következtében a megismerő tevékenység és egyes személyiségjegyek fejlődése. A tanuló nyelvi kommunikációs szintje az esetek jelentős részében nem korrelál életkorával, hallásállapotával – attól pozitív és negatív irányban is eltérhet.A hallássérült tanuló fejlesztése az általános pedagógiai tevékenységen kívül pedagógiai és egészségügyi célú rehabilitációs eljárások folyamatában valósul meg.A hallássérült tanuló együttnevelését minden esetben a gyermek állapotából fakadó egyéni szükségletek határozzák meg. Az együttnevelés alapja a szakértői-rehabilitációs bizottság véleménye.A hallássérült tanuló értékelésénél figyelembe kell venni a tanuló sérülését, az egyéni fejlesztési terv követelményeit.Az eredményesség érdekében elengedhetetlen az iskola és a szülői ház együttműködése.Az iskolának az eredményes munka érdekében igénybe kell vennie a pedagógiai szakszolgálat, a pedagógiai szakmai szolgáltatás által nyújtott segítséget, illetve a pedagógusoknak szakirányú továbbképzéseken kell részt venniük.

48


A diszlexia a tanulási zavarok fogalomkörébe tartozó, intelligenciaszinttől független olvasási és helyesírási gyengeség. Általában differenciálatlan az aktív szókincs és gyenge a verbális emlékezet. Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között, gyenge a szövegértésDiszgráfia esetén az írómozgásokban, azok kivitelezésében jellemző a rossz kéztartás, az íróeszköz helytelen fogása, a görcsösség. Nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata.A diszkalkulia különböző számtani műveletek, matematikai jelek, kifejezések, szabályok megértésének, a számjegy, számkép felismerésének, egyeztetésének, grafikus ábrázolásának, a számok sorrendiségének, számneveket szimbolizáló vizuális alakzatok azonosításának nehézsége más iskolai teljesítmények jó színvonala mellett. Ezeknél a tanulóknál általában hiányzik a matematikai érdeklődés, kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai-nyelv használatában.

Fejlesztő pedagógus, logopédus, iskolapszichológus hiányában iskolánk az általánosan megjelölt feladatokon kívül az alábbiakat tudja megtenni.

Szakértői vélemény alapján az igazgató mentesíti az érintett tanulókat az írásbeli vagy szóbeli (esetleg mind a kettő) munkák értékelése, minősítése alól; a feladatok megvalósításához, valamint az érettségi vizsgán hosszabb felkészülési időt vehetnek igénybe; szükség esetén az írásbeli beszámoltatást szóbelivel helyettesíthetik, vagy más tantárgyból tesznek vizsgát, illetve a fogyatékosságnak megfelelő tartalmak kialakítására, teljesítésére kerülhet sor, és az önmagukhoz viszonyított fejlődést értékelik.

Egyéni foglalkozást biztosítunk az SNI-tanulóknak, ahol a szaktanárok egyénre szabott program kidolgozásával és alkalmazásával segítik a felkészülésüket, fejlődésüket.

Igénybe vesszük a FPPTI, az EGYMI, illetve a kerület szakembereinek segítségét.

Terápiaként az elfogadó, támogató környezetet biztosítjuk, igyekszünk önértékelésüket fejleszteni, önbizalmukat növelni (más területeken nyújtott teljesítményeik elismerésével), differenciált tanítási módszerek alkalmazásával is segíteni fejlődésüket.

Az osztályfőnök tartja a kapcsolatot a szülői házzal, illetve a tanuló egyéni fejlődését segítő iskolán kívüli szakemberrel (Nevelési tanácsadó; logopédus).Szükség esetén az egyéni felzárkóztatásra kerül sor.Az SNI-tanulókkal való eredményes foglalkozás érdekében az iskola továbbképzéseken való részvételre ösztönzi pedagógusait.

49


A felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje, tanórai differenciálás

A tanulási képesség hiánya esetén a segítségadás lehetőségei:- csoportbontás- korrepetálás- differenciált foglalkoztatások- felzárkóztató foglalkozások- egyéni foglalkozások

(Ezek tervezése évente történik a Közoktatási törvény 52.§ (7); (11) c, pontjában meghatározott időkeret terhére.)

A felzárkóztatásban a hagyományos módszereken kívül új módszereket is (például páros-munka, csoportmunka, könyvtárban tartott szakóra pozitív motiváló hatását kihasználva) alkalmazunk.Célunk, hogy a tanulót sikerélményhez juttassuk, önbizalmát erősítsük.

A magatartásbeli nehézségek, szocializációs problémák kezelése komplex munkával valósítható meg. Fontos, hogy az osztályfőnök, az ifjúságvédelmi felelős és a szülők közösen, a tanuló személyiségét figyelembe véve adjanak megfelelő támogatást, segítséget a tanulónak.

A rosszul motivált tanulók esetében a tanulási kedvet igyekszünk felkelteni, az aktivitást próbáljuk fokozni, a rossz tantárgyi kötődést igyekszünk megváltoztatni – elsősorban a kisebb, teljesíthető, egyénre szabott feladatok adásával, illetve sikerélményhez juttatással.Igyekszünk megváltoztatni rossz tanulási szokásaikat, módszereiket, hogy tanulásuk gazdaságosabbá váljon (tanulásmódszertani ismeretek bemutatása, gyakoroltatása, könyvtári foglalkoztatás az önálló tanulás, önálló ismeretszerzés gyakoroltatására).

A tanórán kívüli tevékenységekben rejlő lehetőségeket is felhasználjuk a felzárkóztatáshoz, a fejlesztéshez.

A szabadidős programok előkészítésében, megszervezésében részt vállaló tanulók képessé válhatnak az önálló feladatmegoldásra.

50


Ezzel növelhető felelősségérzetük, döntéshelyzetbe hozhatók, ill. a sikerélmény fokozza önbecsülésüket, ezáltal nagyobb önbizalommal fognak hozzá egyéb iskolai feladataik teljesítéséhez is.

Külön típusként kezeljük az alulteljesítő tanulókat, azokat a tehetséges diákokat, akik messze lehetőségeik, képességeik alatt teljesítenek.Esetükben a tanulási zavar előidézőjeként a külső okok dominálnak (hátrányos szocioökonómiai status, szocializációs probléma, rossz családi interakció). Ezek feltárása, lehetőség szerinti enyhítése az első lépés teljesítményük növeléséhez.A hátrányos helyzet enyhítése érdekében végzett tevékenység a korrekciós, felzárkóztató foglalkozásoktól a tehetséggondozásig ível.

A sikeres munka érdekében támogatjuk azon pedagógusok szakmai továbbképzését, akik módszertani ismereteiket ezen a területen kívánják bővíteni.

51


8. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

„Egymást segíteni, a természet parancsa.” (La Fontaine)

„Jól csak a szívével lát az ember.” (Saint-Exupery)

Helyzetfeltárás

A Közoktatási törvény 19.§ (7) d pontjában leírtaknak, illetve a 2003.évi LXI. tv. II. számú mellékletében (Adatkezelés a közoktatási intézményekben) foglaltaknak megfelelően iskolánk minden pedagógusa kötelességének tartja az ifjúságvédelmi munkában való részvételt, a veszélyeztető körülmények feltárásban, lehetőség szerinti megszüntetésében való közreműködést. Ilyen szellemben méri fel a tantestület minden évben a tanulók helyzetét, térképezi fel veszélyeztetettségüket.

Igyekszünk a személyes kapcsolatokat úgy alakítani, hogy az érintettek merjék igényelni a segítséget. Felhasználjuk az osztályfőnöki órák (az iskola anyagi lehetőségeinek ismertetése, a szociális segélyezés lehetőségeinek bemutatása), a fogadóórák lehetőségeit (a szülők megbeszélhetik az osztályfőnökkel a tanulókat érintő, nem nyilvános anyagi problémáikat). Szükség esetén élünk a családlátogatás módszerével is (osztályfőnök, ifjúságvédelmi felelős).Mind a tanulók, mind a szülők számára nyilvánvalóvá tesszük, hogy problémáik oka, a problémákkal kapcsolatos segélyezés nem publikus.

A segítő tevékenyég formái és működési rendjük

A szociális hátrányokat az iskola saját erőből csekély mértékben tudja enyhíteni.

Szociális hátránynak számít az is, ha a tanulónak nincs lehetősége arra, hogy otthon zavartalanul tanulhasson (kicsi lakás, sok testvér).Évente felmérjük, hogy e tanulóink igénylik-e a zavartalan felkészülést biztosító, s egyben tanulmányaikhoz szellemi, gyakorlati segítséget nyújtó tanulószoba beindítását.Ha van rá igény, beindítjuk a tanulószobai foglalkozásokat. (Ktv. 53.§)

52


Sok tanuló nem rendelkezik – anyagi okok miatt- otthon semmiféle szellemi háttérrel. Nincs saját kis könyvtára, nem alakul ki benne a könyv szeretete, igénylése. Elsődlegesen őket igyekszünk könyvtárhasználóvá nevelni, hátrányukat ily módon is csökkenteni.Felzárkóztatásukat korrepetálással is segíti az iskola. Ennek anyagi hátterét az iskola részben belső forrásokból, részben pályázatokon nyert összegekből fedezi.

A hátrányos helyzetet kívánjuk csökkenteni azzal is, hogy délutánonként Internet-használatot biztosítunk azoknak a diákoknak, akik ezt igénylik.

A Ktv. 117.§ alapján tandíjat, illetve térítési díjat fizető esti és levelező tagozatos hallgatóinknak szociális rászorultsági (illetve tanulmányi) alapon kedvezményt biztosítunk.

Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása

A külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása is az anyagi hátrányok enyhítését célozza.Kapcsolataink elsődlegesen az önkormányzatokkal, polgármesteri hivatalokkal van.

Szükség esetén az ifjúságvédelmi felelős kezdeményezésére az igazgató a Gyermekjóléti szolgálathoz fordul segítségért a rászorulók érdekében.

Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása, a juttatások elosztásának alapelvei

Az önkormányzati pénzforrások felkutatása, igénybevételének megszervezése mellett az iskola igyekszik más lehetőségeket is felkutatni.Elsősorban az ifjúságvédelmi felelős, de az osztályfőnökök és a diákönkormányzat munkáját segítő tanár is figyeli a pályázatokat, táborozási alkalmak támogatási lehetőségeit.

A Fodor Iskolai Alapítvány a lehetőségeihez mérten támogatja a rászoruló diákokat. A támogatás odaítéléséről a kuratórium dönt.

A központi költségvetés évente határozza meg a támogatások összegét.Ennek felhasználása a törvény előírásainak megfelelően történik.

53


9. A pedagógiai program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések jegyzéke

„A korszerű iskolában a tanítás-tanulás emberi tényezőitbonyolult, soktényezős tárgyi világ veszi körül. (…)A pedagógus tanulást tervező, irányító, szabályozó és értékelő szerepe akkor tud kibontakozni, ha munkájához megfelelő tárgyi környezettel rendelkezik.” (Báthory Zoltán)

Pedagógiai programunk szerint az ismeretátadás és képességfejlesztés, az oktatás és nevelés egyenrangú feladata a tantestületnek.Így a program végrehajtásához szükséges eszközök és felszerelések számbavételekor az alábbiakat tartjuk fontosnak:

az eszközöket, módszereket mindig a kitűzött cél határozza meg a céloknak és eszközöknek alkalmazkodniuk kell a tanuló életkorához,

viselkedéséhez, szándékához a választás során figyelembe kell venni a nevelési eszköz, módszer hatását

befolyásoló tényezőket (a nevelő személyisége, a növendék egyénisége, kettejük kapcsolata, helyzeti adottságok: csoport, helyiségek stb.)

tudomásul kell venni, hogy nincs egyedül célravezető módszer a pedagógiai szakirodalom rokon fogalomként kezeli a nevelési eszköz,

nevelési módszer kifejezéseket. Az alábbiakban ezt a megközelítési módot használjuk.

Az ismeretátadással kapcsolatos eszközök, módszerek

- bemeneti mérések feladatlappal, önismereti tesztlapokkal- helyzet-meghatározás- tanítás: egyéni és differenciált foglalkoztatás- csoportbontás- gyakorlás- versenyekre való felkészítés (házi-, kerületi-, fővárosi-, országos versenyekre)- folyamatos számonkérés, a tanulmányi munka rendszeres értékelése- az elfogadott osztályozási elvek egységes alkalmazása- felzárkóztató foglalkozások biztosítása

- könyvtárhasználat: könyvtárban tartott szakóra,

54


könyvtárhasználati óra; az önálló információszerzés, információfeldolgozás és információszelektálás gyakoroltatása

- hiánypótlás: pl. olvasási, szövegértési nehézségek felszámolása (tanórán, órán kívül)

A neveléssel kapcsolatos eszközök, módszerek

Támogató, pozitív irányban megerősítően ható eszközök:- megfigyelés- beszélgetés (mint a meggyőzés eszköze)- követelés- meggyőzés- ellenőrzés és értékelés- elismerés: dicséret és jutalmazás (az elismerés eszközeként)- siker, bátorítás- törődés- a jó példakép és a jó példa (a meggyőzés eszközeként)- a szoktatás- a játék- a munka

Céljaink elérése érdekében elsődlegesen a támogató, útmutató nevelési módszereket/eszközöket kívánjuk alkalmazni, s csak elkerülhetetlen esetekben akarunk élni a leállító módszerekkel, amelyekkel egy viselkedésmód korlátozható, illetve leépíthető.

Kiemelten fontosnak tartjuk a szociális megerősítést biztosító dicséretet és annak fajtáit ( a barátságos gesztustól a szóbeli vagy írásbeli dicséretig), a sikerélményhez juttatást, a bátorítást (figyelembe véve, hogy a legfontosabb a neveletlen vagy gyengébb teljesítményű tanulók bátorítása olyan feladatokkal, amelyek őket sikerrel jutalmazzák, ha tudásuknak és képességeiknek megfelelően teljesítenek).

Nem kívánunk élni a fenyegetés, a rossz értelmű büntetés (szeretet megvonása, testi fenyítés) eszközeivel.

Ha mégis büntetni kell, akkor a törvényben előírt büntetések alkalmazhatók csupán, s csak az alábbi feltételek teljesülésével:

55


- a tanulónak tudnia kell, miért büntették meg- a büntetésnek arányban kell állnia a helytelen cselekedet mértékével- igazságosnak kell lennie a büntetésnek- a büntetés függjön össze a vétséggel

Az oktatási-nevelési célból felhasznált tárgyi-technikai eszközök

- a szaktantermekben elhelyezett hagyományos és modern szemléltető és kísérleti eszközök

- különféle taneszközök: tanári demonstrációs eszközök (pl. preparátum, metszet, természeti tárgyak stb.) és tanulói kísérleti eszközök (pl. manipulációs eszközök, modellek, mérőeszközök stb.) didaktikai segédeszközök: hangszer, sportszer tanári segédletek (kézi- és szakkönyvek, feladatgyűjtemények, faliképek, térképek, tantárgytesztek, bibliográfiák, táblai szövegek, vázlatok stb.) tanulói segédletek (tankönyv, munkafüzet, atlasz, különféle határozók, számoló eszközök, szótárak, feladatgyűjtemények, kötelező irodalom, folyóiratok, dolgozatfüzetek stb.) oktatástechnikai anyagok (auditív, vizuális, audiovizuális információhordozók, gépi programok és oktatócsomagok, oktató-szoftverek, CD-ROM adatbázisok) és oktatástechnikai eszközök (lemezjátszó, magnetofon, tv, nyelvi laboratórium eszközei, számítógép, sokszorosító eszközök, a multimédiás terem eszközei, felszerelése.

Az eszközök összegyűjtéséhez irányadó a 11/1994 (VI.8.) MKM.r. 7. számú melléklete és a Funkcionális taneszköz-lista.

A tanulói segédletek kijelölésekor szem előtt tartjuk ill. betartjuk a Ktv. 19.§ (2)-(3)-(4) bekezdésében előírtakat.A tankönyvrendelést az OM tankönyvjegyzéke alapján végzi az iskola, a lehetőség szerint figyelembe véve a szabad tankönyvválasztás jogát. Gondot fordít azonban arra, hogy a tankönyvvásárlás a szülőknek ne okozzon indokolatlanul nagy megterhelést.

Az eszközök és felszerelések konkrét használata az egyes tantárgyak, tantárgyi modulok tantervében követhető nyomon.

56


10. A szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködésének formái, továbbfejlesztésének lehetőségei, visszacsatolási módszerek

„A szülők gyerekeik >második szüleinek< tekintik a tanárokat. Ezért jogosan foglalkoztatja őket az, hogyanbánnak gyermekeikkel a tanárok. (…) A tanárok pediga diákok > második tanárainak < tekintik a szülőket.Ezért a tanárokat is jogosan foglalkoztatja, hogyan bánnaka szülők a gyermekekkel a tanítás után.(…) Mindkét felet érinti az, hogy a gyerek a másik felnőttelmilyen kapcsolatot alakít ki. Azt, ami a szülők, tanárok és diákok között történik, minden más tényezőnél jobban meghatározza a kapcsolatokminősége. (…) Legfőképpen az emberi kapcsolatok új filozófiájára van szükség – olyan hitvallásra, amely hozzá-segíti az embereket ahhoz, hogy eredményesebb, demokra-tikusabb kapcsolatokat alakítsanak ki és tartsanak fennegymással.” (Thomas Gordon)

Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek

Iskolánk pedagógiai munkájának tervezésekor, a fejlesztési koncepció kialakításakor mindenkor figyelembe vettük, s vesszük a törvényi előírásokat (Ktv. 2.§ (4) a-b) pontja; 13.§; 14.§; 19. § (4); 59.§) a társadalmi környezet és közvetlen partnereink – szülők és tanulók- igényeit.A szülői és tanulói igények felmérése már több ízben megtörtént kérdőíves módszer segítségével.Ennek eredményét alapul véve alakítottuk ki céljainkat és azokat a szabályokat, alapelveket, amelyeket az iskola mindennapos működésébe beépítettünk és folyamatosan alkalmazunk.A partnerközpontú működés kialakításában előrelépést jelentett a Comenius I. intézményi modell bevezetése, alkalmazása.

57


A szülő és pedagógus együttműködésének formái

A minőségi munkavégzés, a minőségirányítás szellemének megfelelően a szülőket iskolánk pedagógusai partnerként kezelik, s azon munkálkodnak, hogy az intézmény és a szülők között kölcsönös elkötelezettség alakuljon ki.

Tantestületünk gondot fordít a szülők igényeinek megismerésére, a folyamatos tájékozódásra, a kérések, elvárások teljesítésére annak reményében, hogy munkánk során támogatásukra számíthatunk.

A fentiekkel kapcsolatos tevékenységünk: Az iskola pedagógiai programját, működési rendjét a Közoktatási

törvényben megfogalmazott módon (59.§; 61.§ h pontja) véleményeztetjük a szülői szervezettel

Évente újjáalakítjuk az iskolai szülői közösséget. Igény esetén megrendezzük a szülői fórumot. Rendszeresen tájékoztatjuk a szülőket az iskola tevékenységéről,

programjairól: az iskola éves ütemtervét eljuttatjuk minden osztály szülői közösségéhez; a szülői értekezletek, fogadóórák időpontjáról írásban értesítjük a szülőket. (Az értesítésről – az ellenőrzőbe történő beírásról-, a tudomásulvétel ellenőrzéséről az osztályfőnökök gondoskodnak.)

Szükség esetén a szülői értekezlet új formáját is alkalmazzuk: a szülők és a tanulók együtt vehetnek részt a szülői értekezleten.

Iskolánk alapelve, hogy ok nélkül ne okozzunk felesleges kiadást a szülőknek. A szükséges taneszközök, tankönyvek, egyéb felszerelések meghatározásakor ez a kiinduló pontunk. Évente, a tanév végén tájékoztatjuk a szülőket azokról a tankönyvekről, tanulmányi segédletekről, taneszközökről, felszerelésekről, amelyekre a következő tanévben az oktató-nevelő munkához szükség lesz. Egyben tájékoztatót adunk arról is, hogy milyen eszközök állnak az iskola rendelkezésére, az iskolai könyvtár hogyan tudja segíteni a tanulókat. Felmérést készítünk a tanulói és a szülői igényekről.

A tanórán kívüli programokat úgy állítjuk össze, hogy az ne jelentsen anyagi megterhelést a szülőknek.

A Fodor Iskolai Alapítvány működésének rendjéről, eredményeiről, gazdálkodásáról többféle módon is értesülhetnek a szülők. Írásbeli tájékoztatást kapnak az alapítványi pénz felhasználásáról, az éves tevékenységről.Szóbeli ismertetést az osztályfőnökök nyújtanak a szülői értekezleten.

58


Kérdőíves módszerrel tájékozódunk a szülői társadalom véleményéről. A szülők visszajelzésére támaszkodva folyamatosan fejlesztjük az oktató-nevelő munka színvonalát.Az iskolai programokba bevonjuk a segíteni kész, érdeklődő szülőket (iskolai ünnepélyek, iskolanap; tanulói bálok: gólyabál, farsang, szalagavató).

A tanulói eredmények alakulásához jelentősen hozzájárul az, hogy milyen a kapcsolat az iskola és a szülői ház között, mennyire sikerül meggyőzni a szülőket a háromoldalú közös munka fontosságáról. Az iskola megismerteti a szülőkkel a Ktv. 13. §-ában meghatározott szülői jogokat és kötelességeket. Külön felhívja a kiskorú tanuló szüleinek figyelmét arra a kötelezettségére, hogy gondoskodnia kell gyermeke rendszeres iskolába járásáról.

Iskolánk biztosítja a szülők jogait, de elvárja, hogy éljenek ezekkel a jogokkal, és tegyenek eleget szülői kötelezettségeiknek is.

A tanulók és pedagógusok közti viszony

A tanulók és pedagógusok közti viszony a nevelési folyamat során alakul ki, s többfajta személyközi kapcsolatformát foglal magában.E kapcsolatformák közül iskolánk tantestülete fontosnak tartja a szimmetrikus embertársi viszony kialakítását, azaz vallja – s a gyakorlatban megvalósítására törekszik-, hogy a tanár és a diák ugyanazokkal a jogokkal és kötelességekkel rendelkezik: mindkét fél emberi méltósága, személyiségi jogai sérthetetlenek.A szimmetrikus embertársi viszony nem zárja ki azonban azt, hogy eltérő szerepviszonyok érvényesüljenek a munka során.A pedagógus az, aki több ismerettel, több tapasztalattal rendelkezik. Így magatartása útbaigazító, tanácsadó, felvilágosító, tájékoztató jellegű.

Pedagógiai hitvallásunk a tanár-diák viszonnyal kapcsolatban, hogy semmiféle nevelési cél elérése érdekében nem sérthetők meg a tanulók emberi jogai, hogy a pedagógus nem alázhatja meg a tanulót, nem alkalmazhat vele kapcsolatban erőszakot, magatartásával nem manipulálhatja őt.

Elvárás kollégáinkkal szemben a tárgyi tudás, a hitelesség, a példamutató magatartás, a demokratikus nevelési stílus.

Tanulóinktól pedig elvárjuk a nyitottságot, a befogadási készséget, a pedagógus személyének tiszteletét.

59


A nevelési folyamatban a mindennapos közös tevékenységek végzéséhez a leghumánusabbnak és pedagógiailag a leghatékonyabbnak a tanár-diák kapcsolat partneri jellegét tartjuk. Azaz az együttműködő feleket egyenrangúnak hisszük. Igyekszünk a közös cél (végzettség megszerzése, a személyiség kiteljesedése) érdekében közös erőfeszítéseket tenni.

Ennek szellemében alakítjuk ki és alkalmazzuk az iskola Minőségirányítási Programját is.

A tanulók és pedagógusok közösségében, együttműködésükben lényeges szerep jut a diákönkormányzat tevékenységének. A Ktv. 63.§ és a többször módosított 11/1994. (VI.8.) MKM rendelet szerint gyakorolja véleményezési és döntési jogkörét.

Így véleményt nyilváníthatnak:

Az intézmény működésével a tanulókkal kapcsolatos valamennyi kérdésben

Döntési jogkörük van (a nevelőtestület véleményének kikérésével) az alábbiakban:

saját működése és a működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásában

hatáskörei gyakorlásában a diákönkormányzat tájékoztatási rendszerével kapcsolatos kérdésekben, dönthetnek egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolarádió szerkesztősége tanulói vezetőjének és munkatársainak

megbízásáról.

Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése

Iskolánk diákjainak csak kis hányada kollégista.A kollégiumban élők nagyobb része vidéki (ők az utazás elkerülése végett választották a kollégiumi létformát), kisebb része került csupán hátrányos helyzet vagy veszélyeztetettség miatt kollégiumi elhelyezésre.Mindkét csoport esetében fontosnak tartjuk, hogy a (távollévő vagy éppen kiegyensúlyozatlan) nehezen elérhető család, szülő helyett a kollégiumi pedagógusokkal folyamatos kapcsolatot tartsunk.

60


Ennek érdekében tájékoztatjuk a kollégiumot:

az iskola éves terveiről, érdeklődünk a kollégium nevelési elképzeléseiről, rendezvényeiről, az iskola rendezvényeire meghívjuk a kollégium vezetőjét, a tanulóval

közvetlenül foglalkozó nevelőket.

A kollégium ugyanezt megteszi:

meghívja az iskola vezetőségét, a tanuló osztályfőnökét saját rendezvényeire. problémás esetben az osztályfőnök vagy esetenként az ifjúságvédelmi felelős

megkeresi a kollégiumi nevelőt.

11. Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési programja

„Az egészség nem minden, de egészség nélkül minden semmi! (Schopenhauer)

„Az egészségvédelem nemcsak orvosi, de pedagógiai feladat is: ha többet nevelünk,kevesebbet kell gyógyítanunk.” (Fodor József)

.”A természet legyőzése hovatovább önmagunk porbasújtásává változik.” (Balassa Péter)

„Azért, hogy a Földön olyan ökológiai, azaz környezetiviszonyok maradjanak fenn, amelyek elengedhetetleneka további földi élet számára, mindenkinek mindennapmindenhol mindent meg kell tennie!”(Az angol környezetvédők jelmondata)

Iskolai egészségnevelés

A sikeres egészségnevelés elsődleges feladata a fogalommal kapcsolatos tisztánlátás.Mind a pedagógusok, mind a tanulók számára tudatosítani kell, hogy „az egészség a teljes testi, szellemi és szociális jólét állapota, s nem pusztán a betegség, a nyomorékság hiánya.” (WHO alapokmánya)

61


Mindkét félnek ismernie kell az egészségi állapotot meghatározó, illetve az egészséget biztosító tényezőket.Az egészségneveléssel kapcsolatban a pedagógusoknak ismerniük kell a területtel kapcsolatos tudás-anyagot, a megőrzési-átadási technikákat, a tanulóknak pedig tudniuk kell, hogy az egészség megóvása nem történhet meg az egyén közreműködése nélkül.

Fontosnak tartjuk a holisztikus egészségszemlélet elsajátítását.

Kiemelt figyelmet fordítunk az egészséges életmód követelményeinek megismertetésére, elfogadtatására. Így az étrend, a modern táplálkozástudomány ismereteinek átadására a szervezet állapotának megfelelő testkultúra kialakítására a személyek közötti és személyen belüli harmonikus kapcsolat biztosítására

(felhasználva a személyiség- és közösségfejlesztés lehetőségeit, a stressz-oldás technikáinak elsajátíttatását, az önismeret elmélyítését az alábbi mottónak megfelelően: „Fogadd el magadat! Ha azt az energiát, amit a magaddal való hadakozásra pazarolsz, másokra fordítod, könnyebben boldogulsz.”)

a személyi higiéné területére; különös tekintettel a külsőn (testápolás, kozmetikai szerek, testékszerek ártalmai) túl a védőoltások, szűrővizsgálatok (tüdő-, fogászati- stb. szűrés. ellenőrzés) fontosságának tudatosítására, illetőleg lehetőség szerint a csoportos szűrés megszervezésére, az iskolaorvos által évfolyamonként végzett osztályvizsgálatok biztosítására

az egészség megőrzését szolgáló életvitel fontosságának tudatosítására a hippokratészi gondolat jegyében, amely szerint „a Természet minden túlzásnak ellensége”

a felelősségteljes emberi magatartás kialakítására a munkában, a párkapcsolatokban (szexuális életre, családi életre nevelés)

a káros szokásokat elutasító tudatos magatartás nevelésére (a legális –dohány, alkohol- és az illegális drogok – marihuana, kokain, LSD, ópium, amfetaminok, belélegzett oldószerek elutasítására oly módon, hogy azok egészségkárosító hatásait megismertetjük. E részterületen fontos szerephez jut az iskolaorvos, az ifjúságvédelmi felelős, az osztályfőnök és a kortárs-segítők csoportja

a szakmai alapozást, illetve szakképzést folytató évfolyamokon a munka-egészségügy kérdéseivel való foglalkozást (munkahelyi környezet értékelése, baleset-megelőzés, biztonsági előírások betartása).

Az iskola teendői, lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben

62


Fontosak az alábbiak:

a pedagógus személyes példamutatása az oktatott tantárgyak lehetőségeinek kihasználása a tanórákon kívüli lehetőségekkel való élés az iskolaorvos és védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása a külső, segítséget adó intézményekkel való kapcsolattartás, illetve az ilyen

intézmények megismertetése a tanulókkal

A személyes példamutatás nevelő erejű. A tanuló könnyebben elfogadja a dohányzástól való tiltást attól, aki nem dohányzik; a testmozgás fontosságát attól, akiről tudja, maga is részt vesz az iskolában (vagy másutt) megszervezett tanári sportfoglalkozásokon.

Az oktatott tárgyak lehetőségei

A 28/2000 (IX.21.) OM rendelet meghatározott óraszámban, kötelező jelleggel ír elő egészségvédelmet szolgáló tananyagot az osztályfőnöki órákra.A helyi tantervek több tantárgyba illesztettek be egészségneveléssel, egészségvédelemmel kapcsolatos témát/témákat.A gimnáziumi tagozaton a biológia, kémia, a társadalomismeret és a testnevelés tárgyak, a szakközépiskolában a biológia, kémia, testnevelés, a szakiskolában a történelem és társadalomismeret, illetve a természetismeret és egészségtan és a testnevelés tantárgyak tartalmaznak olyan témákat, amelyek az egészséges életmód kialakítását szolgálhatják.Az osztályfőnöki munkaközösségnek és az említett tantárgyakat tanítóknak a jövőben össze kell hangolniuk tevékenységüket. Ki kell alakítani, hogy melyik tantárgy mit emel ki, mit hangsúlyoz. Ez fontos az átfedések elkerülése, a megfelelő hangsúlyok kialakítása érdekében.

A testnevelés tárgy lehetőségeit bővíti a Ktv-ben megfogalmazott követelmény: a mindennapi testedzés lehetőségeinek biztosítása, illetve a tanulók fizikai állapotának mérése (és a fizikai állapot méréséhez szükséges módszerek kidolgozása).A törvényi előírás megvalósítása részben az órarendbe iktatott testnevelési órákkal, részben a sportköri foglalkozásokkal, gyógytestneveléssel biztosítható, de ugyanezt a célt szolgálhatja kiegészítő jelleggel a fakultative szervezett kirándulás, természetjárás is.

Mindennapos testedzés programja

63


A mindennapos testnevelés célja a tanulók testi - lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A testnevelés és sport keretei között az egészségnevelés, a társakkal történő együttműködés, a csapatmunka, az egymás iránti érzékenység egyaránt fejleszthető, ezért a testkulturális képzésnek kiemelt helyen kell szerepelnie a fiatalok nevelésében.

Pozitív hatásait az alábbiakban látjuk:

- A mozgással olyan személyiségjegyeket fejleszthetünk, amelyekre a mindennapi élet során rendszeresen szüksége van tanulóinknak: akaraterő, kombinációs készség, kreativitás, kitartás, döntéskészség, szabálykövető magatartás, stb.

- Fiziológiás fejlesztést a következő területeken végzünk:

a) állóképesség fejlesztése (légző és keringési rendszer)b) ügyesség fejlesztése (koordinációs készség, egyensúlyozás)c) erőfejlesztés (az izomrendszer fejlesztésével helyes testtartás

kialakítása, fenntartása)d) gyorsaság fejlesztése (atlétikai mozgások, sportjátékok )

- A helyes életmód kialakítása a testnevelés és az egészséges életmódhoz kapcsolódó más tantárgyakkal ( biológia, anatómia, földrajz) közösen oldható meg igazán eredményesen.

- A rendszeres mozgás, a sportjátékok gyakorlása a pozitív élettani hatások mellett komoly sikerélményt nyújt és örömforrás, amely a harmonikus, kiegyensúlyozott lelki fejlődésben elengedhetetlen.

- Törekszünk arra, hogy tanulóink megismerjék azokat a sportágakat, amelyeket egy életen át űzhetnek, ezáltal életminőségüket jelentősen javíthatják (teniszezés, síelés, úszás, túrázás)

A mindennapos testedzés területei iskolánkban

64


Testnevelés óra

Évente kétszer elvégzett képességszint felmérés eredményeit figyelembe véve alakítjuk a következő tanév fejlesztési területeit és módszereit.

Gyógytestnevelés óra

Iskolánkban a gyógytestnevelés megszervezése a mindenkori törvényi előírásoknak megfelelően történik.A foglalkozásokra a beutalást az iskolaorvos adja.

Iskolai sportköri foglalkozások

Sportköri foglalkozásokat különböző szakosztályokban minden délután biztosítunk, ezeket a tanulók igényeinek, előképzettségüknek és adottságaiknak megfelelően szervezzük meg.

Tanórák közti szünetekben mozgáslehetőség biztosítása

(sportudvar, összekötő folyosó)

Versenylehetőségek biztosítása

(házi bajnokságok, kerületi versenyek, diákolimpia versenyei különböző sportágakban)

A diákok mindennapos egyéni testedzési igényeinek biztosítása

A tanórán kívüli időszakban az igényekhez igazodva szakember felügyelete mellett teret adunk az egyéni mozgáshoz. (tollaslabdázás, teniszezés, konditerem használat, aerobik, fittness, egyéb rekreációs programok)

Az iskola hagyományrendszerébe épülő rendezvények

(Gólya-hét, egészség-hét, 24 órás kosárlabda bajnokság, iskolanap, túrázás, táncbemutatók, síelés, különböző táborok)

A tanórán kívüli lehetőségek

65


- az egészséges életmód kialakításához szükséges ismeretek önálló elsajátítására való késztetés könyvtári kutatómunkával, kiselőadásokra való felkészüléssel. Ehhez háttéranyagot a könyvtár külön-gyűjtemény kialakításával segíti.

- A dohányzás-megelőző program alkalmazása - Pályázatokon való részvétel- Szexuális nevelés programja- Versenyek, vetélkedők (polgárvédelmi, elsősegélynyújtó verseny),

egészségnapok ill. egészség-hét szervezése, plakát-készíttetés- Mentális gondozás: egyéni foglalkozás a mentális problémákkal küzdő

tanulókkal (ifjúságvédelmi felelős, iskolaorvos)- Kortárs segítő tanulók egészségnevelő munkája (alkoholizmus ellen, drog- ill.

AIDS prevencióképpen)- A karitatív tevékenységek egészségnevelő példájának kiaknázása (véradó nap

szervezése a felnőttek illetve a 18. évüket betöltött tanulók részvételével;

- Lelki gondozásként: egészségügyi és szociális intézményekben tartott karácsonyi ünnepségeken való közreműködés; gyűjtési akciók)

Az iskolaorvos és a védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása

- munkájuk elsődlegesen a betegségek megelőzése körébe eső tevékenységet jelenti: szűrést, gondozást, oltást, közegészségügyi tevékenységet, felvilágosítást, tanácsadást

- munkájuk nyomán pontos kép alakul ki a tanulók egészségi állapotáról- rendszeresen ellenőrzik az iskolai környezetet, azt vizsgálva, hogy a környezet

az egészséget támogatja-e vagy sem- az iskolaorvos kérésre részt vesz a nevelési értekezleten és informál az

iskoláról alkotott egészségügyi diagnózisáról- segít az osztályfőnököknek az egészségügyi témák feldolgozásában,

esetenként a tanulók tájékoztatásában

A külső intézményekkel való kapcsolattartás

Iskolánk kapcsolatban áll - Az Ápolási Egyesülettel- A Kortárs-segítő Műhely Alapítvánnyal- A Magyar Vöröskereszt kerületi szervezetével- A Nevelési Tanácsadóval- A Nagy Imre Általános Művelődési Központtal (Bp. XXI.,)- A Bp. XXI., fogászati és szemészeti rendelővel

66


Környezeti nevelés

Az ökológiai válság napjainkra világméretűvé vált, ám az emberiség ma sem mérlegeli kellően sem a saját, sem a Föld teherbíró képességét.Nagyon fontos, hogy diákjainkban tudatosodjon: az ember és környezete biológiailag szorosan összefügg, ezért minden olyan ténykedés, ami a környezet rendbetételét elősegíti, az ember egészségére pozitív hatással van, illetve hogy az ellentétes hatás is igaz.A környezeti nevelés csak akkor éri el célját, ha a különböző nevelési hatások erősítik egymást, ezért lényeges, hogy az iskola egész tevékenységrendszerét áthassa a környezettudatos szemlélet.

A fentiek figyelembevételével az alábbi célokat tűzi ki iskolánk: A környezettudatos magatartás kialakítása tanulóinkban A környezetért felelős életvitelre nevelés A figyelem ráirányítása a természet és társadalom harmóniájának fontosságára

Feladataink

Az ember és a természet kapcsolatának bemutatása A környezet megfigyeltetése, jellemzőinek tudatosítása Az érintetlen és az átalakított természet sajátosságainak összehasonlítása Az épített környezet pozitív és negatív sajátosságainak felmutatása Egyéni és differenciált feladatok megfogalmazásával a tanulókat érdekeltté

kell tenni a környezet, a környezeti ártalmak felismerésében, illetve a környezet védelmében

A hazai és nemzetközi környezetvédelmi tevékenység megismertetése (pl. 1979 Genfi Egyezmény; 1985 Helsinki Egyezmény; 1988 Szófia NOx Egyezmény; 1987 Montreal, 1988 Torontó : ózonkonferencia)

Annak vizsgáltatása, hogy az egyes ember mit tehet a Föld és szűkebb környezete védelmében

Tevékenységek, teendők

67


Tanítási órákon

- Fel kell mérni, hogy az egyes tantárgyak milyen lehetőséget adnak a környezetvédelmi ismeretek elsajátíttatására, a környezettudatos magatartás alakítására, a környezettel kapcsolatos etikai kérdések tisztázására.

- A gimnáziumban emberismeretet és etikát, biológiát, kémiát, földrajzot, társadalomismeretet oktatók és az osztályfőnöki munkaközösség vezetője integrált tervet készítenek.

- Ugyanilyen fontos feladat a szakközépiskolában a társadalomismeret és etika, a Földünk és környezetünk, a kémia, biológia tárgyakban rejlő lehetőségek összehangolása, a szakiskolában a történelem és társadalomismeret ill. természetismeret tantárgyak oktatásában rejlő lehetőségek felhasználása.Az említett tantárgyak lehetőségei elsődlegesen a kérdéskör intellektuális megközelítését teszik lehetővé, tényekre támaszkodva mutathatják be a környezetrombolás hatását (civilizációs ártalmak), de élni lehet az érzelmi ráhatással is (pl. biológia: kihalt növény és állatfajok, egyedek felmutatása).

- A humán tárgyak az érzelmi megközelítést, érzelmi ráhatást segítik a maguk eszközeivel (nagy költőink természetszeretetét bemutatva; a festők képein ember és természet harmóniáját felmutatva stb.)

- Az osztályfőnöki órák tematikájába beillesztjük a lakóhely, a közvetlen környezet értékeinek (pl. a csepeli Kis-Dunaág tájvédelmi értékeit) vagy éppen problémáinak (lakótelepek problémái, környezetszennyezés) összegyűjtését, a témával kapcsolatos tanulói vélemények összegzését.

- Órai tevékenységként élünk a modern információhordozók nyújtotta lehetőségekkel (pl. videón bemutatni a nemzeti örökség részét képező nemzeti parkokat, arborétumokat, városrészeket –mint épített környezetet-stb.)

Tanórán kívül

A lehetőségek iskolán belül és iskolán kívül is gazdagok.

- Az iskolán belül élünk az önálló információszerzés és interpretálás lehetőségével (könyvtárban, interneten végzett anyaggyűjtés és ennek feldolgozása, közreadása fogalmazás, kiselőadás, szépírói tevékenység –novella, esszé, vers írása-keretében), a versenyek, vetélkedők, házi kiállítások (pl. plakát, természet-fotók) szervezésével.

E terület szervezői, mozgatói a munkaközösségek.

68


- Az iskolán kívüli lehetőségek fakultatív jellegűek lehetnek: elsősorban a kirándulások, táborok (vízi-, ill. sí-tábor) adhatnak alkalmat a természet megfigyelésére, a megfigyelt jelenségek értelmezésére, etikai megállapítások megtételére.

A fakultatív programok szervezői: a szabadidő szervező és a testnevelő tanárok, illetve osztályfőnökök.

- Kevésbé látványos, de első lépésként elengedhetetlen, minden pedagógus számára feladatot jelentő nevelési cél az iskolai környezet megóvása, esztétikussá tétele. Ez a napjainkban elterjedő, divattá váló rongálás időszakában nem is kis feladat, nem kis erőfeszítést igénylő tevékenység – és csak egységes elvárások, következetes ellenőrzés nyomán valósítható meg.

- A környezetvédelemre nevelés háttéranyagának megteremtése a könyvtáros-tanár feladata.

Az iskolai környezet tárgyi feltételei

Az iskola helyének kijelölése az elvárásoknak megfelelően történt Az épület megfelelően közművesített; elegendő az ivóvíz minőségű folyóvíz, a

kézmosás lehetősége biztosított, a tornatermi vizesblokk meleg vízzel való ellátása azonban javításra szorul

Az udvar elsődlegesen a sportudvart jelenti, a mozgás színtere. Kisebb része a pihenésre –sétálásra- ad lehetőséget. A növényzet betelepítésével sikerült olyan mikroklímát teremteni, amely a szabadban való tartózkodást kellemessé teszi.

A tantermek kialakítása megfelelő, de nagyságuk nem minden esetben felel meg az elvárásoknak, nem jut 2 m2 egy tanulóra

A fűtés típusa távfűtés A szükséges, szemnek egészséges megvilágítás biztosítására az iskola az

elmúlt években nagy gondot fordított: a teljes világítást újjáalakíttatta, fénycsöves világítást alkalmazva.

A berendezés a tanulók testméretéhez igazodó A tornaterem a földszinten helyezkedik el, kapcsolata van az öltözőkkel.

Mérete a jelenleg érvényes szabványok előírásainál kisebb. A sportudvar könnyen megközelíthető az öltözőkből, illetve a tornateremből.

A takarítás folyamatos A csoportos étkeztetés az előírásoknak megfelelően biztosított Az iskolában büfé működik, amelynek áruválasztéka megfelelő

69


Ami gondot jelent: az iskola épülete több évtizedes. Az elhasználódás jelei gyakran mutatkoznak, a folyamatos karbantartás nagy anyagi gondot jelent az iskolának. (eldugult WC-k, elromló vizesblokkok, nyílászárók stb.)

70


B. HELYI TANTERV

A helyi tanterv általános elvei

Tantestületünk a helyi tanterv kialakításakor a pedagógiai programba foglalt nevelési célkitűzéseket tekintette meghatározónak. Az iskolánkba jelentkező diákoknak széleskörű választási lehetőséget biztosítunk. Szakiskolai, szakközépiskolai képzést folytatunk.

Az iskolai óratervek kötelező és nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat határoznak meg. Kötelező tanórai foglalkozás a Kt. 52. §-ának (3) bekezdésében meghatározott időkeretben szervezett tanórai foglalkozás.Iskolánk helyi tanterve úgy lett kialakítva, hogy a helyi tantervben meghatározott tananyag elsajátítása, a követelmények teljesítése csak a választható tanítási órákon való részvétellel biztosítható, ezért az iskolába történő beiratkozás a szabadon választott tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti.

Tanulóink a 11. évfolyamtól kezdve emelt szintű oktatásra is jelentkezhetnek a meghatározott tantárgyakból.A jelentkezés írásban történik, minden év május 20-ig. A jelentkezett tanulók kötelesek az adott tanév végéig a foglalkozásokon részt venni. A távolmaradást igazolni kell, és ugyanolyan jogkövetkezményeket von maga után, mint a kötelező tanórai foglalkozásról történő távolmaradás.

A szakiskola megalapozza az ápolási asszisztens szakképzést.

A szakközépiskolai óratervünk lehetőséget ad az egészségügyi és az informatikai szakképzés alapozásához. Az utolsó évfolyam befejezése, illetve az érettségi vizsga letétele után, tanítványaink a Humán, illetve a Csepel TISZK-ben szerezhetnek szakmai végzettséget.10. évfolyamtól kezdve továbbra is biztosítjuk az emelt óraszámú nyelvoktatást. A 12. és a 13. évfolyamokon az emelt szintű érettségire való felkészítés keretében vehetnek részt a diákok a magasabb óraszámú nyelvoktatásban. A humán tagozaton a szakmai és a szakirányú felsőfokú továbbtanulás érdekében emelt óraszámban tanítjuk a biológiát.

A nyelvi előkészítő évfolyam tantárgyi programjának összeállításakor azt a célt vettük alapul, hogy tanulóink alapkészségeit, képességeit fejlesszük.

71


A 10-13. évfolyamokon emelt óraszámban folytatjuk a nyelvi képzést, és biztosítjuk a felkészítést az emelt szintű érettségi vizsgára.

Az informatikát az ECDL blokkok ismeretanyaga alapján oktatjuk.

A magyar nyelvtan tananyagtartalmának meghatározásakor elsődleges szempont volt, hogy az idegen nyelv eredményes tanulását megalapozzuk.

A matematikai ismeretek oktatásán belül hangsúlyos szerepet kapnak az alapkészségek, illetve a logikai készség fejlesztése.

A tanulásmódszertan órák keretében lehetőséget kapnak diákjaink a tanulás képességének elsajátítására.

Az osztályfőnöki tanterv az önismeret, társismeret, iskolai szocializáció és az egészséges életmód témaköreit tartalmazza.

Helyi tanterveink, óraterveink összeállításakor figyelembe vettük a 28/2000. (IX.21.) OMr. és a Ktv. 52.§ előírásait, a 243/2003. (XII. 17.) Korm.rendeletet valamint az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátíttatásának fontosságát.

A kulcskompetencia az ismeretek, készségek, attitűdök transzferábilis, többfunkciós egysége, amellyel mindenkinek rendelkeznie kell ahhoz, hogy személyiségét kifejleszthesse és fejleszthesse, be tudjon illeszkedni a társadalomba, és foglalkoztatható legyen. Az egész életen át tartó tanulás során mindenféle tanulás alapját ezek a kompetenciák képezik, az élet során nyújtott megfelelő egyéni teljesítmény, munka és a későbbi tanulás előfeltétele.A kulcskompetencia az élet következő három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő:

A személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke)

Aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke)

Foglalkoztathatóság (emberi tőke)

72


Kulcskompetenciák 8 területe:

kompetenciák meghatározásAnyanyelvi kommunikáció A kommunikáció a gondolatok érzések és tények

szóbeli és írásbeli formában történő kifejezésének és értelmezésének képessége (szövegértés, beszéd, olvasás és írás), valamint megfelelő módon történő nyelvi érintkezés képessége, a társadalmi és kulturális kontextusok teljes skáláján – az oktatásban és képzésben, a munkahelyen, otthon és a szabadidőben.

Idegen nyelvi kommunikáció Az idegen nyelvi kommunikáció nagyjából ugyanazokat a fő területeket öleli fel, mint az anyanyelvi kommunikáció: a gondolatok, érzések és tények szóban és írásban történő megértésének, kifejezésének és értelmezésének alapja (szövegértés, beszéd, olvasás, írás) a társadalmi kontextusok megfelelő skáláján – a munkahelyen, otthon, a szabadidőben, az oktatásban és képzésben – az egyén igényei vagy szükségletei szerint. Az idegen nyelvi kommunikáció olyan készségeket is igényel, mint a közvetítéshez és a kulturák közötti megértéshez kapcsolódó készségek. A nyelvtudás foka a négy dimenzióban, a különböző nyelveken, valamint az egyén nyelvi környezetétől és örökségétől függően eltérő lehet.

Matematikai, természettudományi és technológiai komptenciák

A matematikai kompetencia magában foglalja az összeadás, kivonás, szorzás, osztás, a százalékok és a törtek használatát fejben és írásban végzett számítások során, különféle mindennapi problémák megoldása céljából. A hangsúly inkább a folyamaton, mint annak kimenetén van, azaz inkább a tevékenységen, mint az ismereteken. A természettudományi kompetencia a természeti világ magyarázatára szolgáló ismeretek és módszerek használatára való képesség és hajlam. A technológiai kompetencia ennek a tudásnak és módszertannak az értő alkalmazása akkor, amikor az ember a természeti környezetet felismert igényeinek vagy szükségleteinek megfelelően átalakítja.

Digitális kompetencia A digitális kompetencia az elektronikus média magabiztos és kritikus alkalmazása munkában, szabadidőben és a kommunikáció során. E kompetencia a logikus és kritikus gondolkodáshoz, a magas szinű információkezelési készségekhez és a fejlett kommunikációs készségekhez kapcsolódik. Az információs és kommunikációs technológiák alkalmazásával kapcsolatos készségek a legalapvetőbb szinten a multimédiás technológiájú információk keresését, értékelését, tárolását, létrehozását, bemutatását és átadását, valamint az internetes kommunikációt és a hálózatokban való részvétel képességét foglalják magukban.

73


A tanulás tanulása A saját tanulás önállóan és csoportban történő szervezésének és szabályozásának képességét foglalja magában. Részét képezi a hatékony időbeosztás, a problémamegoldás, az új tudás elsajátításának, feldolgozásának, értékelésének és beépítésének, valamint az új ismertek és készségek különböző kontextusokban – otthon, munkahelyen, oktatásban és képzésben – történő alkalmazásának képessége. A tanulás tanulása erőteljesen befolyásolja, hogy az egyén mennyire képes saját szakmai pályafutásának irányítására.

Személyközi és állampolgári kompetenciák

Idetartoznak mindazok a viselkedési formák, amelyeket az egyénnek el kell sajátítania ahhoz, hogy képes legyen hatékony és konstruktív módon részt venni a társadalmi életben, és szükség esetén meg tudja oldani a konfliktusokat. A személyközi készségek nélkülözhetetlenek a hatékony személyes és csoportos érintkezéshez, és mind a köz-, mind a magánéletben alkalmazhatók.

Vállalkozói kompetencia Magában foglalja egyrészt a változás kiváltására való törekvést, másrészt külső tényezők által kiváltott újítások elfogadásának, támogatásának és alkalmazásának a képességét. A vállalkozói kompetencia része az egyén felelőssége saját – pozitív és negatív – cselekedetei iránt, a stratégiai szemléletmód kilalakítása, a célok kitűzése és elérése, a sikerorientáltság.

Kulturális kompetencia A gondolatok, élmények és érzések különféle módon – többek között zene, tánc, irodalom, szobrászat és festészet – történő kreatív kifejezésének fontosságát foglalja magában.

Az iskola helyi tanterve, az egyes tantárgyakon belül tartalmazza azokat az ismereteket és készségeket, attitűdöket, amelyek a kulcskompetenciák kialakításának, fejlesztésének az előfeltételei.

74


1. Óratervek

A különböző iskolatípusok óraterveit a táblázatok tartalmazzák.

Szakközépiskola informatika (4 éves) 2008/2009-es tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 2 2kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek

2 2 4 5

szakmai alapozó gyakorlatok

4 4 6 5

érettségi előkészítő

3 3

Összesen: 30 + 0,5 30 + 0,5 34 + 0,5 33 + 0,5

75


Szakközépiskola humán (4 éves) 2008/2009-es tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 3 3 3 3kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek

2 2 4 4


4 4 4 4


2 3

Összesen: 31 + 0,5 31 + 0,5 34 + 0,5 34 + 0,5

76


Szakközépiskola informatika nyelvi előkészítő érvényes a 2008/2009-es tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 2 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társad.ismeret 1idegen nyelv 15 5 4 3 3matematika 2 3 3 4 4informatika 5fizika 2 2 2biológia 2 2kémia 2 2földrajz 2 2ének 1 1rajz 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5osztályfőnöki 1 1 1 1 1Szakmai alapozó ismeretek

2 2 4 5

Szakmai alapozó gyakorlatok

4 4 6 5

érettségire felkészítő 3 3tanulás módszertan 2Összesen: 29 + 0,5 30 + 0,5 31 + 0,5 33 + 0,5 33 + 0,5

77


Szakközépiskola humán nyelvi előkészítő érvényes a 2008/2009-es tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12. 13.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 2 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társad.ismeret 1idegen nyelv 15 5 4 3 3matematika 2 3 3 4 4informatika 5 1 1fizika 1 2 2biológia 3 3 3 3kémia 2 2földrajz 2 2ének 1 1rajz 1 1testnevelés 2,5 2,5 2,5 2,5 2,5osztályfőnöki 1 1 1 1 1Szakmai alapozó ismeretek

2 2 4 4

Szakmai alapozó gyakorlatok

4 4 4 4

érettségire felkészítő 2 2tanulás módszertan 2Összesen: 29 + 0,5 31 + 0,5 31 + 0,5 34 + 0,5 34 + 0,5

78


Szakiskola érvényes a 2008/2009-es tanévtől

tantárgy 9. 10.

magyar irodalom 2 2magyar nyelvtan 2 1történelem 2 2idegen nyelv 3 3matematika 3 4informatika 1 1fizika 2biológia/egészségtan 2 2kémia 2földrajz 2ének 1 1rajz 1testnevelés 2,5 2,5szakmai alapozó ismeretek 2 3szakmai alapozó gyakorlatok 4 4osztályfőnöki 1 1Összesen: 29 + 0,5 29 + 0,5

79


Szakközépiskola informatika (4 éves) 2012/2013-as tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 2 2kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek

2 2 4 5


4 4 6 5


3 3

Összesen: 30 + 0,5 30 + 0,5 34 + 0,5 33 + 0,5

80


Szakközépiskola humán (4 éves) 2012/2013-as tanévtől

tantárgy 9. 10. 11. 12.

magyar irodalom 3 3 3 3magyar nyelvtan 1 1 1 1történelem 2 2 2 3társadalomismeret 1idegen nyelv 3 3 4 3matematika 3 3 4 4ének 1 1rajz 1 1osztályfőnöki 1 1 1 1testnevelés 3+2 3+2 3+2 3+2fizika 2 2 2földrajz 2 2biológia 3 3 3 3kémia 2 2informatika 2szakmai alapozó ismeretek

2 2 4 4


4 4 4 4


2 3

Összesen: 31 + 0,5 31 + 0,5 34 + 0,5 34 + 0,5

81


2. Tantárgyi tantervek

A tantárgyi tantervek a pedagógiai program mellékletét képezik.

3. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei

Az oktató munka során alkalmazandó tankönyveket, segédleteket, taneszközöket a Kt. 19.§ (1)c); (2)-(3)-(4) bekezdésében foglaltak figyelembe vételével a DÖK és a szülői szervezet véleményének ismeretében a munkaközösségek határozzák meg.

A kiválasztás legfontosabb szempontjai: hatékonyság a tanítás során szerepeljen a tankönyvlistán több évig lehessen használni ne rójon indokolatlanul nagy terhet a szülőre legyen összhangban a nevelési program célkitűzéseivel a tankönyv stílusa, nyelvezete legyen érthető, fogalmazzon egyszerűen,

feleljen meg a tanulók életkori sajátosságainak, a helyi tantervnek és a vizsgakövetelményeknek

érdekesen tárgyalja a tananyagot feleljen meg a tudomány mindenkori állásának a tárgyalt tananyag felépítése logikus legyen, a tankönyvi ábrák segítsék a

tananyag megértését, elsajátítását a tankönyv és a munkafüzet ne olvadjon egybe lehetőleg egy tankönyvsorozatot használjanak a munkaközösségek az egyes

évfolyamokon

A tanulmányi segédletek kiválasztásánál figyelembe kívánjuk venni, hogy iskolánk diákjainak nem kis hányada anyagi nehézségekkel küzd, ezért csak olyan segédleteket alkalmazunk, amelyek feltétlenül szükségesek a tananyag elsajátításához.A szükséges segédleteket, tankönyveket az iskolai könyvtár biztosítja a rászoruló tanulóknak. Fontosnak tartjuk, hogy közel álljanak az iskolánkban tanuló gyerekek gondolkodásához, legyenek szemléletesek, gyakorlatiasak.

82


A munkafüzeteknek feltétlenül szervesen illeszkedniük kell a tananyag feldolgozásához.A taneszközök folyamatos karbantartására, korszerűsítésére gondot kell fordítani.

A tanórákon használt eszközök kiválasztása (a meglévő eszközök közül) mindig a szaktanár joga és feladata.Az új eszközök beszerzésénél figyelembe kell venni a munkaközösségek által készített rangsort és az újonnan belépő tantárgyak prioritását.

A pedagógus joga az is, hogy a helyi tantervben meghatározott és általa elfogadott tananyagot a megítélése szerinti legjobb módszerrel sajátíttassa el a diákokkal. Joga van a nevelési feladatok végrehajtásához szükséges módszerek megválasztásához is.

4. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

Iskolánk érettségire készít fel, illetve szakmai alapozást folytat az Alapító Okiratban meghatározott szakmacsoportokban.Tanulóink a 9. évfolyamon kezdik tanulmányaikat, majd a 10, 12-13. évfolyam elvégzése, illetve érettségi vizsga letétele után TISZK-ekben folytathatják szakmai felkészülésüket.

A képzés különböző szakaszain más a bejutás illetve a továbbjutás feltétele.

4.1. A képzés szakaszaiba történő bejutás

Iskolánkba a beiratkozás feltétele a 8. évfolyam sikeres elvégzése.

A szakképzési évfolyamokra történő felvétel feltételeit alapvetően az érvényes OKJ előírások határozzák meg. A szakképzés együttműködés alapján a Csepel és a Humán TISZK-ben történik, amely megállapodás tartalmazza a szakmai alapozás beszámítására vonatkozó előírásokat, illetve lehetőségeket. Az egészségügyi szakmák orvosi alkalmassághoz kötöttek.

Tanulóink számára iskolán belül, az egyes iskolatípusokba átlépést biztosítunk, amelyet kérvényezni kell, és egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt az átlépés lehetőségéről, annak módjáról.

83


Nem zárkózunk el más oktatási intézményből érkező tanulók fogadásától. Az átvétel adminisztratív feltétele, hogy a tanuló életkora a törvényben előírtaknak megfeleljen (Ktv. 52.§), hogy kiskorú tanuló esetében a szülő írásban nyilatkozzon gyermeke iskolaváltoztatási szándékáról.

Ha a tanuló egy másik iskolából jelentkezik, egyéni elbírálás alapján az iskola igazgatója dönt a különbözeti vizsga, vagy az évfolyamismétlés szükségességéről. Döntése előtt minden esetben kikéri a munkaközösségek vezetőinek véleményét.

4.2 A magasabb évfolyamba lépés

A magasabb évfolyamba lépésről a tantestület dönt. A felsőbb évfolyamba lépés feltétele a tanév sikeres befejezése (minden tantárgyból legalább az elégséges osztályzat, elégséges szint elérése, azaz a tantárgyi minimum követelmények teljesítése a helyi tanterv tantárgyi programjaiban megfogalmazottak szerint) a tanévzárás idejére vagy a sikeres javítóvizsga után.

Az a szakközépiskolai tanuló, aki a 9. ill. a 10. évfolyamon (nyelvi előkészítő) a javítóvizsgán 3 vagy több tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott, tanulmányait a tantestület döntése alapján a szakközépiskolai vagy a szakiskolai évfolyamon folytathatja.

A nyelvi előkészítő osztályok tanulói abban az esetben folytathatják tanulmányaikat a magasabb évfolyamon, ha a helyi tantervben meghatározott tantárgyi követelményeket teljesítették.

A 10. évfolyamtól kezdődően a nyelvi előkészítő osztályokban a továbbhaladás feltételei megegyeznek a jelenleg érvényben lévő Pedagógiai Program előírásaival.

A 13. évfolyam elvégzése után a tanulók érettségi vizsgát tehetnek. A szakképzésbe a mindenkori OKJ előírásainak megfelelő követelmények teljesítése után kapcsolódhatnak be.

Az iskolán belül, az egyes iskolatípusokba történő átlépés feltételei a nyelvi előkészítő osztályok tanulóira is vonatkoznak.

A Ktv. 71.§ (7) alapján a tanuló (kiskorú tanuló esetében a szülő) kérésére az iskola igazgatója egyéni elbírálás alapján engedélyezheti az évfolyamismétlést, abban az esetben is, ha egyébként a tanuló magasabb évfolyamba léphetne.

84


Az érettségi vizsgatárgyakból a középiskolai évek folyamán - a munkaközösségek által meghatározott és az éves munkatervben elfogadott program alapján - nappali tagozatos tanulóink tanév végi vizsgát tesznek. Ezek tematikáját, követelményeit a tantárgyi programok tartalmazzák.

5. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái, a tanuló magatartása, szorgalma értékelésének és minősítésének követelményei; a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formája

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A pedagógiai tevékenységben a beszámoltatás, számonkérés fogalmak helyett szívesebben használjuk az ellenőrzés, értékelés fogalmakat.Az ellenőrzést olyan módszernek tartjuk, amely a nevelési folyamatban a feladatok rendszeres, hibátlan, színvonalas teljesítését biztosíthatja; olyan didaktikai feladatnak véljük, amelynek célja, hogy a tanuló lássa az ismeretek elsajátításában és alkalmazásában elért eredményeit; hogy a pedagógus meggyőződjék munkája hatékonyságáról és felmérje további tennivalóit.

Fontosnak tartjuk, hogy az ellenőrző/önellenőrző tevékenység, ill. az értékelés folyamatos legyen, hogy a tanulót rendszeres munkára, hiányainak pótlására késztesse, hogy segítse önértékelésének kialakulását, objektívvá tételét.

A szervezett visszacsatolás fontos követelményének tartjuk az objektivitást, a validitást és a megbízhatóságot; az életkorhoz igazított követelmények kialakítását és azok ismertetését mind a tanulókkal, mind a szülőkkel.A tanulók teljesítményével kapcsolatos információkat a külső és belső mérések, a vizsgaalkalmak (kérésre megszervezett alapvizsga, érettségi vizsga, az év végi vizsga ill. az ún. próbaérettségi), a tanórán nyújtott szóbeli feleletek ill. írásbeli munkák, a tanórán kívül végzett feladatokról való számot adás adják.

A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái

Iskolánkban a nevelés fontos feladata a magatartás alakítása. Célunk, hogy a személyiség ne külső kényszer hatására, hanem belső motívumoktól indíttatva viselkedjék a közösségi normáknak megfelelően.

85


A tanulók magatartásának értékelésekor figyelembe vesszük a viselkedés motívumait és következményeit. Mérlegelés tárgya az is, hogy valaki szándékosan vagy tudatlanul, felületességből vagy készakarva helyezkedett-e szembe a normával.

A magatartás értékelése az osztálytermi élet szerves része: a tanárok gyakran értékelik spontán vagy tudatos formában a tanulók viselkedését. Ezek az értékelések azonban soha nem lehetnek személyiséget sértők, szubjektívek, a negatív énképet erősítők.Az értékelés két ízben minősítő jellegű, osztályzatban realizált – félévkor és év végén.

A magatartás minősítése az életkori sajátosságokhoz igazodva fejezi ki a tanuló közösséghez és annak tagjaihoz való viszonyát (felelősségérzet, önállóság, a közösség érdekében végzett tevékenység, viselkedés, hangnem):

példás: ha a tanuló életkorának megfelelően a házirendben foglalt követelmények szerint viselkedik, életvezetése társainak például szolgálhat

jó: ha a tanuló viselkedése a házirend követelményeinek általában megfelel, és súlyosabb fegyelmi vétséget nem követ el

változó: ha a tanuló magatartása több ízben nem felelt meg a házirend követelményeinek, és a tanuló súlyosabb fegyelmi vétséget is elkövetett

rossz: ha a tanuló magatartása, életvitele a házirendnek ellentmond, és a súlyos fegyelmi vétségek után alkalmazott fegyelmi intézkedések eredménytelenek

Tantestületünk a szorgalmat olyan személyiségjegynek tartja, amelyet erősen befolyásolnak az otthoni körülmények (elvárás, segítség, zavaros családi körülmények stb.), de amelyet motiválással az iskola is alakíthat.

A szorgalom értékelésének több formája érvényesül munkánkban.

Az egyén szorgalmas feladatelsajátítását elismerő szavakkal, dicsérettel (osztályfőnöki, szaktanári, igazgatói), nyilvános dicsérettel (tanévzáró ünnepély) jutalmazza a tantestület.A szorgalom értékelése a tanulmány időszak lezárásakor (félév, év vége) osztályzatokban is kifejezésre jut.

86


A szorgalom minősítése az egyéni képességeket és körülményeket mérlegelve fejezi ki a tanulmányi munkához való viszonyt (kötelességtudat, cselekvőkészség, rendszeresség, pontosság):

példás: ha a tanuló képességeinek megfelelően, eredményesen tanul, az órákon aktívan dolgozik, füzetei, taneszközei rendesek,

jó: ha a tanuló nem minden tárgyból dolgozik képességeinek megfelelően, de jó irányú törekvései vannak

változó: ha a tanuló több tárgyból képességei alatt teljesít, és javításra kevés törekvést mutat

hanyag: ha a tanuló tanulmányait rendszeresen elhanyagolja, messze képességei alatt teljesít

A tanulói teljesítmény értékelése, minősítése; az értékelés és minősítés formái

Az értékelést szervezett visszacsatolásnak ill. nevelési módszernek tartjuk, amely külső szabályozó a személyiség fejlődésében/fejlesztésében.Az értékelést egyben tájékoztatásnak is szánjuk. Valljuk, hogy az érdekeltekhez igazított tájékoztatás segít az eredmények tudatosításában, és motiválhat a további tevékenységre.Az értékelésből a tanuló közvetlenül tájékozódhat tanulásának eredményességéről, közvetve pedig tanulási stratégiájának, stílusának, módszereinek sikerességéről vagy sikertelenségéről. Mindezek alapján lehetősége nyílik az önkorrekcióra.A szülők számára is jelzés értékű a visszacsatolás, hiszen gyermekeik tanulmányi eredményeit megismerve segítséget nyújthatnak (vagy kérhetnek) az eredményesebb tanulás kialakításához (jobb időgazdálkodás, új tanulási módszerek).

A tanítás/tanulás folyamatában iskolánk az alábbi mérési formákat alkalmazza

- a diagnosztikus értékelést, amellyel arról kívánunk információkat gyűjteni, hogy a tanulók milyen feltételekkel kezdik a nevelés-oktatás adott szakaszát, hogy megfelelnek-e az elvárásoknak, hogy tudásukban hol vannak hiányosságok, lemaradások, esetleg hol kiemelkedők a tanulói teljesítmények.

87


Ezek az információk az oktatási stratégiák kialakításában segítenek, az eredmények (illetve jegyre váltásuk) a 9. évfolyamon nem számíthatók be a tanulók érdemjegyeibe.

A különböző mérési formákat az éves munkaterv tartalmazza.

A mérések eredményeiről mind a tanulókat, mind a szülőket tájékozatnia kell az osztályfőnököknek, illetve a szaktanároknak.

- A formatív értékelést folyamat közben végezzük, s ez nem jelent minősítést, ítélkezést. Célja a tanulási sikerek megerősítése, a tantárgyi hibák és nehézségek differenciált feltárása, és szükség esetén a korrekció elvégzése.

Lényegesnek tekintjük, hogy a formatív értékelés segítő, fejlesztő funkciója érvényesüljön, hogy a visszajelzés azonnali, konkrét és részletes legyen, hogy ösztönzést adjon az önkorrekcióhoz.

- a szummatív értékelést szakasz-záróként alkalmazzuk (témazárás, félévi, év végi értékelés; vizsga-eredmények értékelése). Követelménye, hogy azonos mércével mérje a tanulókat, hogy objektív, hiteles, megbízható információkat nyújtson.

Az értékelés folyamat, a tanítás szerves része. Ezért alkalmazásához a következőket tartja fontosnak a tantestület

1. az értékelés megtervezését (funkciójának tisztázását: minősítés, szelekció, motiválás; pályaválasztásra orientálás), a célok, követelmények meghatározását, a módszerek, eszközök megjelölését

2. információk gyűjtését a tanulók tudásáról, ezek elemzését, értelmezését

3. a megfelelő minősítések illetve döntések megfogalmazását

A követelmények egyértelmű tisztázása, a tanulókkal való közlése a szaktanár, illetve az osztályfőnök kötelessége.

88


Alkalmazandó módszereink az információgyűjtés során

- a tanulók tanulási sajátosságainak és teljesítményeinek folyamatos megfigyelése

hagyományos módszerek:

- a szóbeli teljesítmények ellenőrzése: tanári kérdésekre adott tanulói válaszok; hosszabb, összefüggő szóbeli megnyilvánulások pl. felelet, beszámoló, kiselőadás, tankönyvi leckére épülő szóbeli felelet; gyűjtőmunka stb.

- írásbeli módszerek: röpdolgozat, összefüggő szövegű ellenőrző dolgozat, feladatlap, tantárgytesztek, esszédolgozat, házi feladat, pályázat, olvasónapló stb.

- a testnevelésben különböző mozgásos feladatok; a vizuális nevelésben alkotások (rajzok, szobrok) elemzése, rajzok elkészítése; a szakmai képzésben a sajátos szakmai feladatok teljesítése

új ellenőrzési módszerek alkalmazása:

- a projektek, esettanulmányok, portfoliók is informálhatnak a tanulók tudásáról, munkájáról.

Az értékelés színhelye legtöbbször a tanítási óra, de lehetséges még a vizsgahelyzet, a tanulmányi verseny stb. is.Fontosnak tartjuk, hogy a tanítási órákon érvényesülő ösztönző, támogató légkör fennmaradjon az ellenőrzési szituációkban is.

Az információk értelmezése mennyiségi és minőségi formában is megtörténhet, azaz kifejezhetjük számszerűen (osztályzattal, pontokkal, százalékkal) vagy szöveges értékeléssel.

A tanulók szóbeli és írásbeli munkáját tanév közben 1-5-ig terjedő érdemjeggyel értékeljük.A nyelvi előkészítő évfolyamon az első és a harmadik negyedévben szöveges értékeléssel történik a tanulók tanulmányi munkájának ellenőrzése. Félévkor és a tanév végén a tantárgyi százalékos eredmények alapján osztályzatokkal értékelünk.

89


A szóbeli feleletek szükségképpen szóbeli értékeléssel is zárulnak, az írásbeli munkáknál a jeggyel történő értékelés mellett kívánatos – a munka jellegének megfelelően- rövidebb-hosszabb írásos vagy szóbeli megjegyzés, értékelő-bírálójellegű megállapítások megtétele is.

Az oktatott tárgyak óraszámának függvényeként kell a szóbeli és írásbeli feleletek számát meghatározni. Heti 2-3 órás tárgy esetében a félévenkénti 3 jegy megléte kötelező, valamint félévenként 1-2 esetben szóbeli lehetőséget kell biztosítani.

Amennyiben az adott tárgyból a tanuló a helyi tantárgyi programban előírt feltételek szerint tanév végi vizsgát tett, a végső érdemjegy meghatározásakor figyelembe kell venni: a félévi osztályzatot, a II. félév és a vizsga eredményét. E három összetevő számtani átlagából kell a kerekítés szabályainak megfelelően kialakítani a végső minősítést. Egyéb esetben az éves teljesítményt kell figyelembe venni.

Ha a tanuló szaktárgyi tanulmányi versenyen jó eredményt ért el, az eredményt a tantárgyi értékeléskor figyelembe kell venni.

A tanórán kívüli munka értékelése történhet osztályzattal, a feladat nehézségi fokától, a teljesítmény minőségétől függően teljes értékű tantárgyi jeggyel vagy részosztályzattal, ún. kisjeggyel. Ez utóbbi esetben a szaktanár dönti el, hogy hány kisjegy után ad egy teljes értékű tantárgyi jegyet. Ezt jelezni kell a tantárgyi programban, és tájékoztatni kell róla a tanulót és szülőt.

A naplóban jelölni kell az érdemjegy jellegét is: piros színnel a nagydolgozatokat, kékkel a szóbeli feleleteket (vagy feladatlapos, méréses eredményeket), zölddel az év végi vizsgák eredményeit.A naplóba beírt osztályzatok átlaga alapján határozandó meg a végső érdemjegy.Tört érdemjegy esetén a témazáró osztályzat a döntő.

Az iskolai munkaterv alapján a végzős osztályok diákjainak próbaérettségi tartható. A vizsga tematikáját a munkaközösségek határozzák meg, és tanév elején ismertetik a diákokkal. A vizsgán szerzett érdemjegy az év végi osztályzat elbírálásakor 1/3-s értékkel bír.

Amennyiben a tanuló igazolatlanul (indokolatlanul) nem vesz részt az év végi vizsgán, illetve a próbaérettségin a vizsga érdemjegye elégtelennek minősül.Igazolt távolmaradás esetén a munkaközösségek lehetőséget adnak a pótlásra és megszervezik a pótló vizsgát.

90


Esti tagozaton a hallgatók év közben osztályzatokat kapnak, ami lehet szóbeli vagy írásbeli felelet.Az év végi végső érdemjegy meghatározásakor figyelembe kell venni az évközi eredményt és a vizsga érdemjegyét. Ezek számtani átlagából a kerekítés szabályainak megfelelően kell kialakítani a végső minősítést.Az a hallgató, aki igazoltan hiányzott, és ezért bármelyik érdemjegye hiányzik, külön engedéllyel, bizottság előtti vizsgán pótolhatja hiányosságát.

Az érdemjegyek tartalma

Jeles: ha a tantervben előírt (minimális és kiegészítő) követelményeket maradéktalanul teljesítette a tanuló, képes önállóan gondolkodni; ismereteit új problémák megoldása során is alkalmazza; mondanivalóját logikusan, összefüggően, segítség nélkül meg tudja fogalmazni.

Jó: ha a tanuló a fentieknek kis tanári segítséggel tud megfelelni

Közepes: ha a tanuló a tanult anyag nagy összefüggéseit ismeri, a tananyag ismeretét tanári kérdések segítségével bizonyítani tudja; a tanult ismereteket a megszokott környezetben rutinszerűen alkalmazza.

Elégséges: ha a tanuló az alapkövetelményeket teljesíti, a segítő tanári kérdéseknek legalább a felére válaszol.

Elégtelen: ha a tanuló a tantervi minimumot sem teljesíti.

A pontozással értékelt munkák esetében a pontok jegyre váltása a következőképpen történik:

0- 33% = 1 (elégtelen)34- 54% = 2 (elégséges)55- 70% = 3 (közepes)71- 85% = 4 (jó)86-100% = 5 (jeles)

A tanév végi vizsgák értékelése a mindenkori érettségi vizsgaszabályzatnak megfelelően történik.A szakiskolában a tanév folyamán kialakított értékelési rendet folytatjuk.

91


6. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya;Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái, rendje, korlátai; a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya(Ktv. 48.§)

Iskolánkban munkaközösségi megállapodás alapján alkalmazzuk az alábbi írásbeli munkákat, beszámoltatási formákat:- röpdolgozat,- tollbamondás- témazáró dolgozat,- összefüggő nagydolgozat,- házi dolgozat,- esszé-dolgozat,- teszt, feladatlap,- vázlatkészítés (pl. feleletterv; adott anyag gondolatmenetének rögzítése stb.),- forráselemzés,- információgyűjtés kutatómunkával (könyvtár, internet)- filmelemzés- kísérletelemzés,- grafikonok, diagramok elemzése- rajzos megoldások- az év végi vizsga ill. próba-érettségi írásbeli része

A nagydolgozatokkal kapcsolatos korlátozás: egy napon kettőnél több nagydolgozat nem iratható. A nagydolgozatok megírásának időpontját előre kell közölni, azokat a tanmenetben tervezni kell. A tervezés módja (időpont, téma, műfaj stb.), megjelölése a szaktanárra bízott, nem egységesített.A dolgozatokat általában 10 napon belül ki kell javítania a szaktanárnak, és az eredményeket ismertetnie kell a diákokkal. Indokolt esetben ez a határidő meghosszabbodhat.A nagydolgozaton kívül a témazáró dolgozatok írásának időpontját kell előre közölni a tanulókkal.Az egyéb írásbeli munkák számát a tantestület nem korlátozza, az időpont előre közlését nem tartja kötelezőnek.

92


A dolgozatok értékelésének formái az egyes műfajok, formák ill. az egyes tantárgyak esetében

A munkaközösségek alkalmazzák a pontozás, a szöveges, a jegyekben realizált értékelést, illetve e két utóbbi kombinációját; az alkalom és az eseti megegyezés alapján dönt a munkaközösség, hogy melyik módszert alkalmazza.

Az egyes érdemjegyek súlyának elbírálása

A szóbeli és írásbeli feladatok értékeléseként megjelenő jegyek egyenlő értékűek, kivétel a nagydolgozat, a témazáró dolgozat és a vizsgák érdemjegyei – ezek hangsúlyosabbak, döntőek a végső jegy kialakításában.

A fokozatosság elvének érvényesítése

A nehezebben beszélő tanulók gyakrabban kapnak írásbeli feladatot a természettudományos tárgyakból, illetve előadás-kultúrájuk fejlesztése érdekében önként vállat kielőadás tartására kapnak lehetőséget.

Az írásbeli munkákkal kapcsolatos elvárásokat a szaktanárok a tanév elején ismertetik, ill. a nagy- és témazáró dolgozatok íratása előtt felelevenítik, kiegészítik a tudnivalókat, elvárásokat (a munkaközösségen belüli egyeztetésnek megfelelően).

A tanulói terhelés csökkentésére a tantestület nem kíván egységes korlátozást alkalmazni, az önkorlátozást az egyes szaktanárokra bízza.

Tanári kötelesség:

a jegyek naplóba történő beírása. A hónap utolsó napjáig minden jegynek szerepelnie kell az osztályozó naplóban, utólag, későbbi időpontban jegyet beírni tilos.

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei, korlátai

Az otthoni felkészülés az oktatási folyamatba szervesen beletartozik.Az otthoni munka nem csak az ismeretek megszilárdítását, emlékezetbe vésését, gyakorlását jelenti.

93


Sor kerülhet olyan feladatokra (illetve azok megoldására, elvégzésére), amelyek valamely terjedelmesebb anyagrésznek önálló, gyakran alkotó jellegű feldolgozását megszabott határidővel kívánják meg (házi olvasmányok feldolgozása, házi dolgozatok).

A házi feladat csatlakozhat az előző óra tartalmához, de előkészítő szerepe is lehet: a következő órán végzendő munkát anyaggyűjtéssel, megfigyeléssel stb. készíti elő.Az otthoni felkészülés lehet reproduktív és produktív jellegű.Lényeges, hogy a tanulók ismerjék és alkalmazzák a tanulásnak, a feladatok megoldásának helyes módszereit. Ennek érdekében a tanár köteles segíteni a tanulót a hatékony tanulási és feladat-megoldási módszerek ismertetésével.

A feladat lehet egész osztályra, tanulócsoportra érvényes egységes feladat, de a differenciált foglalkoztatás érdekében differenciált feladatok is adhatók.A tantárgy jellegének megfelelően az otthoni felkészülés jelenthet szóbeli tanulást, írásbeli, rajzos vagy gyakorlati feladatmegoldást.

A szóbeli felkészülés az órán elvégzett anyaghoz kapcsolódik elsődlegesen, de a tanár meghatározhatja, hogy mely anyagrész az, amelynek naprakész ismeretét megköveteli. Lényeges azonban, hogy a tanulóval közölni kell, milyen időtartamban és milyen mélységben kérdezhet vissza tananyagot a szaktanár.

Az írásbeli feladatok közül az alábbiakat alkalmazza a tantestület (tantárgytól függően):

- előre megadott feladatlap, teszt kitöltése- tankönyvi kérdésekre adott írásbeli válasz kérése- a tankönyv, munkafüzet, feladatgyűjtemény, példatár gyakorlatainak,

feladatainak megoldatása- vázlatkészítés- leíró ill. elemző fogalmazás, esszé dolgozat, házi dolgozat- olvasónapló- szituációs nyelvi feladatok- vaktérkép kitöltése- forrás- ill. műelemzés ill. filmelemzés- számítógépes gyakorlatok: szövegszerkesztés, információ-keresés- könyvtári kutatómunkára épülő írásbeli munka (pl. fogalomtisztázás, szócikk-

készítés, tudósok életrajza stb.)- grafikonok, diagramok készítése- rajzos feladatmegoldások - manuális feladatok a speciális tárgyaknak megfelelően (pl. kötés, horgolás,

hímzés, tárgyak elkészítése), stb.

94


Az otthoni felkészülés ellenőrzésére többféle lehetőséggel élhetnek tanáraink:- szóbeli és írásbeli számonkérés a szóbeli feladatok esetében- az írásbeli munkák ellenőrzése történhet egyszerű ellenőrzéssel (elkészült

vagy nem a feladat), csoportmunkával ellenőrizve a feladat helyes vagy helytelen megoldását; értékelhető osztályzattal (vagy részosztályzattal).

Az osztályzat értékét a szaktanár állapítja meg, illetve az osztályzatot szöveges értékeléssel is kiegészíti.Lényeges, hogy az értékelés személyre szóló, fejlesztő és ösztönző és tárgyszerű legyen, félelemmentes légkörben történjen. Nem lehet az értékelésnek fegyelmező, megtorló jellege.

Az írásbeli feladatok gyakoriságát és mennyiségét a tantestület nem korlátozza egységesen. Az osztálytól, a tanulók képességétől függően határozza meg a szaktanár a feladatot.

7. Moduláris oktatás: az egyes modulok értékelése és minősítése; beszámítása az iskolai évfolyam sikeres befejezésébe

Szakmacsoportos alapozó oktatás

A szakközépiskolában az egészségügyi és az informatikai szakmacsoportban folyik alapozó oktatás. Mindegyik szakterületen szakmacsoportos alapozó ismeretek és gyakorlatok tantárgyak keretében sajátítják el tanulóink a tantervi követelményeket.

Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek moduljainak értékelése

a 9. évfolyamon megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kapnak a tanulók

a 10. évfolyamon az értékelés érdemjeggyel történik a 11-12. évfolyamokon az egyes modulokból a diákok teljesítményét

érdemjegyekkel értékeljük. A félév, illetve a tanév végén egy osztályzatot alakítunk ki a modulok átlaga alapján. Törtjegy esetén a 11. évfolyamon az általános- és személyiséglélektan, a 12. évfolyamon az emberi test osztályzata a döntő.

95


Ha a tanuló bármelyik modulból elégtelen osztályzatot kap, az adott tantárgy végső érdemjegye is elégtelen.

Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok moduljainak értékelése

a 9-11. évfolyamon az egyes modulokból a tanulók megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kapnak. Ha valamelyik modulból nem felel meg a tanuló teljesítménye, nem léphet magasabb évfolyamba.

a 12. évfolyamon érdemjegyekkel történik az osztályozás. A tanuló teljesítménye csak akkor fogadható el, ha valamennyi modulból legalább elégséges osztályzatot kapott.

A 2008/2009-es tanévtől induló humán osztályokban a szakmai alapozás az egységes fővárosi kerettantervek alapján történik.

Az értékelés szempontjai a következők: Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó ismeretek moduljainak értékelése

a 9. évfolyamon megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kapnak a tanulók

a 10. évfolyamon az értékelés érdemjeggyel történik a 11-12. évfolyamokon az egyes modulokból a diákok teljesítményét

érdemjegyekkel értékeljük. A félév, illetve a tanév végén egy osztályzatot alakítunk ki a modulok átlaga alapján. Törtjegy esetén a 11. évfolyamon az állapotmegfigyelés, a 12. évfolyamon az anatómia osztályzata a döntő.

Ha a tanuló bármelyik modulból elégtelen osztályzatot kap, az adott tantárgy végső érdemjegye is elégtelen.

Az egészségügyi szakmacsoportos alapozó gyakorlatok moduljainak értékelése

a 9-10. évfolyamon az egyes modulokból a tanulók megfelelt vagy nem felelt meg minősítést kapnak. Ha valamelyik modulból nem felel meg a tanuló teljesítménye, nem léphet magasabb évfolyamba.

a 11-12. évfolyamon érdemjegyekkel történik az osztályozás. A tanuló teljesítménye csak akkor fogadható el, ha valamennyi modulból legalább elégséges osztályzatot kapott. Törtjegy esetén a 11. évfolyamon az állapotmegfigyelés, a 12. évfolyamon pedig az anatómia osztályzata a döntő.

96


Az informatikai szakmai alapozás oktatása és értékelése

a 9-12.évfolyamokon két tantárgy – a szakmacsoportos alapozó ismeretek és a szakmacsoportos alapozó gyakorlatok - keretében folyik modulokra való bontás nélkül.

Nyelvi előkészítő osztály esetén az évfolyamok számozása értelemszerűen változik.

Szakiskola

A szakiskolában a szakmai alapozást az egészségügyi szakmai alapozó ismeretek és a szakmai alapozó gyakorlatok tantárgyak programjai tartalmazzák, a modulrészek tanítása egymás után történik a két tantárgy keretében.

A tanulók teljesítményét tantárgyanként érdemjegyekkel értékeljük. Ebben az iskolatípusban a 9. évfolyamon a pályaorientációt a szakmai

alapozás tantárgy keretében tanítjuk. Az értékelés a tantárgyakon belül történik.

Valamennyi iskolatípusban külön érdemjeggyel értékeljük a magyar irodalmat és a magyar nyelvtant.

8. A középszintű érettségi vizsga témakörei

MAGYAR NYELV

1. Ember és a nyelv

2. Kommunikáció: - a jel, a jelrendszer- nyelvi és vizuális kommunikáció- a nyelvhasználat, mint kommunikáció- kommunikációs funkciók és közlésmódok- személyközi kommunikáció- tömegkommunikáció

97


3. A magyar nyelv története:- a magyar nyelv rokonsága- nyelvtörténeti korszakok- az írott nyelvi norma kialakulása- nyelvművelés

4. Nyelv és társadalom:- nyelvváltozatok- kisebbségi nyelvhasználat- a határon túli magyar nyelvűség- tömegkommunikáció és nyelvhasználat

5. A nyelvi szintek:- hangtan- alaktan és szótan- mondattan- a mondat szintagmatikus szerkezete- a mondat a szövegben- logikai és grammatikai viszonyok az összetett mondatban- szókincs és frazeológia

6. A szöveg:- a szöveg és a kommunikáció- a szöveg szerkezete és jelentése- szövegértelmezés- a szöveg szóban és írásban- az intertextualitás- szövegtípusok- szöveg a médiában

7. A retorika alapjai:- a nyilvános beszéd- érvelés, megvitatás, vita- a szövegszerkesztés eljárásai

8. Stílus és jelentés:- szóhasználat és stílus- a szójelentés- állandósult nyelvi formák- nyelvi-stilisztikai változatok- stíluseszközök- stílusréteg, stílusváltozat

98


IRODALOM

1. Életművek: Petőfi Sándor, Arany János, Ady Endre, Babits Mihály, Kosztolányi Dezső, József Attila

2. Portrék: Balassi Bálint, Csokonai Vitéz Mihály, Berzsenyi Dániel, Kölcsey Ferenc, Vörösmarty Mihály, Mikszáth Kálmán, Móricz Zsigmond, Szabó Lőrinc, Radnóti Miklós, Weörös Sándor, Ottlik Géza, Márai Sándor, Pilinszky János;

3. Látásmódok: Janus Pannonius, Mikes Kelemen, kuruc költészet, Zrínyi Miklós, Bessenyei György, Kármán József, Batsányi János, Kazinczy Ferenc, Kisfaludy Károly, Fáy András, Jósika Miklós, Gyulai Pál, Arany László, Eötvös József, Jókai Mór, Vajda János, Kemény Zsigmond, Reviczky Gyula, Komjáthy Jenő, Petelei István, Gozsdu Elek, Bródy Sándor, Gárdonyi Géza, Tömörkény István, Thury Zoltán, Ambrus Zoltán, Csáth Géza, Krúdy Gyula, Juhász Gyula, Tóth Árpád, Karinthy Frigyes, Kassák Lajos, Illyés Gyula, Németh László, Örkény István, Nagy László, Nemes Nagy Ágnes, Nagy Lajos, Áprily Lajos, Füst Milán, Tersánszky Józsi Jenő, Lengyel József, Veres Péter, Sinka István, Kodolányi János, Dsida Jenő, Szentkuty Miklós, Gelléri Andor Endre, Dsida Jenő, Szentkuty Miklós, Kormos István, Kálnoky László, Jékely Zoltán, Mándy Iván, Orbán Ottó, Déry Tibor, Tamási Áron, Vas István, Juhász Ferenc, Sánta Ferenc, Székely János, Szilágyi Domonkos;- Választandó legalább három szerző a felsoroltak közül.

4. A kortárs irodalomból: Legalább egy szerző 2-3 lírai és/vagy 1-2 epikai művének értelmezése az 1980-tól napjainkig tartó időszakból. (Mészöly Miklós, Mándy Iván, Kányádi Sándor, Sütő András, Eszterházy Péter, Nádas Péter, Szabó Magda, Varró Dániel, Csoóri Sándor, Tandori Dezső, Kertész Imre, Rakovszky Zsuzsa, J. Tolkein, J.K. Rowling, G. G. Marquez, Borges, Sallinger, M. Kundera;)

99


5. Világirodalom: - Az európai irodalom alapvető hagyományai: az antikvitás és a Biblia.- A romantika, a századfordulós modernségjellemzőinek és egy-két kiemelkedő képviselőjének bemutatása. (Gilgames-eposz, , Prométheusz-mítosz, Teremtésmítoszok, Biblia, Homérosz, Szapphó, Alkaiosz, Anakreón, Platón, Catullus, Vergilius, Horatius, Theokritosz, Aiszóposz, Phaedrusz, Szt. Ágoston, Pierre Abélard, Jacopone da Todi, Assisi Szt. Ferenc, Trisztán és Izolda, Walther von der Vogelweide, Villon, Dante, Carmina Burana, Petrarca, Boccaccio, Cervantes, Defoe, Swift, Diderot, Voltaire, Rousseau, Goethe, Shiller, Heine, Puskin, Novalis, Hoffmann, Hölderlin, Dickens, Victor Hugo, Stendhal, Balzac, Flaubert, Lermontov, Goncsarov, Turgenyev, Gogol, Tolsztoj, Dosztojevszkij, Zola, Maupassant, Baudelaire, Verlaine, Rimbaue, Mallarmé, Rimbaue, Withman, Rilke, Apollinaire, Elist, Lorca, Proust, Majakovszkij, Thomas Mann, Kafka, Bulgakov, Hemingway, Camus;)

6. Színház- és drámatörténet: Szophoklész, Shakespeare, Moliére 1-1 művének, illetve Katona József: Bánk bán, Madách Imre: Az ember tragédiája c. drámájának értelmezése az adott korszak színházi/irodalmi hagyományainak összefüggésében. Csehov, Ibsen, Brecht, Gorkij, Dürrenmatt, Beckett, Pirandello, Sarkadi Imre 1-1 művének értelmezése.

7. A irodalom határterületei: - az irodalom kulturális határterületei – népköltészet, műköltészet,

alkalmi költészet;- az irodalom filmen, televízióban, dalszövegben, virtuális valóságban;- az olvasmányok iránti tömegszükséglet és a művészi

színvonal/minőség összefüggései;- a szórakoztató irodalom vonzereje, hatáskeltő eszközei;- 1-1 tipikus műfaj jellemzőinek bemutatása;- mítosz, mese és kultusz; film- é könyvsikerek, divatjelenségek

korunk kultúrájában;- az irodalmi ismeretterjesztés főbb nyomtatott és elektronikus

műfajai;

100


8. Interkulturális megközelítések és regionális kultúra:- interkulturális jelenségek, eltérő szöveghagyományok;- a régió, a tájegység, a település kulturális, irodalmi múltbeli és jelen

hagyományainak bemutatása;

9. Témák, motívumok: Szépirodalmi alkotások gondolati, tematikus, motivikus egyezésének és különbségeinek összevetése. Az olvasott művekben motívum, téma változatainak felismerése, értelmezése (pl.: hegy, kert, sziget, alászállás, felemelkedés, nemzedékek, család, felnőtté válás, beavatás; ember és természet, mikro- és makro kozmosz, felnőtt-gyermek, férfi-nő, bűn és bűnhődés, vándorlás, kaland, falusi és nagyvárosi életformák).

10. Műfajok, poétika: - A műnemek és műfajok felismerése. - Alapvető versfogalmak felismerése. - Poétikai fogalmak alkalmazása művek bemutatásában,

értelmezésében.- Azonos műfajú alkotások összehasonlítása.

11. Korszakok, stílustörténet: A kifejezésmód és világlátás változása különböző korszakokban a középkortól a szimbolizmusig.

101


TÖRTÉNELEM

1. Ókor Vallás és kultúra az ókori Keleten A demokrácia kialakulása A római köztársaság virágkora és válsága, az egyeduralom

kialakulása Hitvilág, művészet, tudomány A kereszténység kialakulása és elterjedése A népvándorlás, az antik civilizáció felbomlása

2. A középkor A feudális társadalmi és gazdasági rend jellemzői A nyugati és keleti kereszténység Az iszlám vallás és az arab világ; a világvallások elterjedése A középkori városok Egyházi és világi kultúra a középkorban A humanizmus és a reneszánsz Itáliában Az angol és a francia rendi állam működése Az Oszmán Birodalom terjeszkedése

3. A középkori magyar állam megteremtése és virágkora A magyar nép őstörténete és vándorlása A honfoglalástól az államalapításig Az Árpád-kor Társadalmi és gazdasági változások Károly Róbert, Nagy Lajos,

Luxemburgi Zsigmond idején A Hunyadiak Kultúra és művelődés

4. Szellemi, társadalmi és politikai változások az újkorban A nagy földrajzi felfedezések és következményei Reformáció és katolikus megújulás A kontinentális abszolutizmus és a parlamentáris monarchia meg-

születése Angliában A tudományos világkép átalakulása, a felvilágosodás

5. Magyarország a Habsburg Birodalomban A mohácsi csata és az ország három részre szakadása

102


Az Erdélyi Fejedelemség virágkora A török kiűzése és a Rákóczi-szabadságharc Magyarország a XVIII. századi Habsburg Birodalomban Művelődés, egyházak, iskolák

6. A polgári átalakulás, a nemzetállamok és az imperializmus kora A francia polgári forradalom politikai irányzatai, az Emberi és

Polgári Jogok Nyilatkozata A napóleoni háborúk és a Szent Szövetség Európája XIX. század eszméi Az ipari forradalom és következményei Nagyhatalmak és katonai-politikai szövetségek a századfordulón Tudományos, technikai felfedezések, újítások és következményeik

7. A polgárosodás kezdetei és kibontakozása Magyarországon A reformmozgalom kibontakozása, a polgárosodás fő kérdései A reformkori művelődés, kultúra A polgári-forradalom A szabadságharc A kiegyezés előzményei és megszületése Gazdasági eredmények és társadalmi változások a dualizmus ko-

rában Az életmód, a tudományos és művészeti élet fejlődése

8. Az első világháborútól a kétpólusú világ felbomlásáig Az első világháború jellege, jellemzői; a Párizs környéki békék A gazdaság és a társadalom új jelenségei a fejlett világban Tekintélyuralmi rendszerek Közép-Európában és az olasz fasizmus Az USA és az 1929-33-as gazdasági válság A nemzetiszocializmus hatalomra jutása és működési mechanizmusa A bolsevik ideológia és a sztálini diktatúra az 1920-30-as években A második világháború előzményei jelentős fordulatai A hidegháború és a kétpólusú világ jellemzői A szocialista rendszerek bukása

9. Magyarország története az első világháborútól a második világháborús összeomlásig

Az Osztrák-Magyar Monarchia felbomlása és következményei A Horthy-rendszer jellege és jellemzői Művelődési viszonyok és az életmód

103


A magyar külpolitika mozgástere, alternatívái Magyarország részvétele a világháborúban A német megszállás és a holocaust Magyarországon

10. Magyarország 1945-től a rendszerváltozásig A szovjet felszabadítás és megszállás A határon túli magyarság sorsa A kommunista diktatúra kiépítése és működése Az 1956-os forradalom és szabadságharc A Kádár-rendszer jellege, jellemzői A rendszerváltozás

11. A jelenkor A közép-európai régió jellemzői, távlatai, a posztszovjet rendszerek

problémái Az európai integráció története A „harmadik világ” Fogyasztói társadalom; ökológiai problémák, a fenntartható fejlődés A globális világ kihívásai és ellentmondásai

104


IDEGEN NYELV

1. Személyes vonatkozások, család A vizsgázó személye Életrajza Családja Személyes tervei Otthoni teendők

2. Ember és társadalom Barátok Ünnepek, családi ünnepek Öltözködés, divat Vásárlás, szolgáltatások

3. Környezetünk Az otthon, a lakóhely és környéke A városi és a vidéki élet Környezetvédelem Időjárás

4. Az iskola Saját iskola Tanulmányi munka Nyelvtanulás

5. A munka világa Diákmunka Pályaválasztás

105


6. Életmód Napirend Az egészséges életmód Étkezési szokások Betegségek, gyógykezelés

7. Szabadidő, művelődés, szórakozás Szabadidős elfoglaltságok, hobbik Sport

8. Utazás, turizmus A közlekedés Nyaralás itthon, utazás külföldre

9. Tudomány és technika

106


MATEMATIKA

1. Halmazok halmazok megadási módjai, a halmaz eleme; alapfogalmak: halmazok egyenlősége, részhalmaz, üres halmaz,

véges és végtelen halmaz, komplementer halmaz, véges halmaz elemeinek a száma;

halmazműveletek: egyesítés, metszet, különbség.

2. Kombinatorika sorba rendezés, kiválasztás; binomiális együtthatók.

3. Gráfok

4. Természetes számok halmaza, számelméleti alapfogalmak osztó, többszörös, prímszám, összetett szám; prímtényezős felbontás, lnko, lkkt, relatív prímszámok; oszthatósági szabályok; számrendszerek (2 alapú számrendszer).

5. A számfogalom bővítése egész, racionális, irracionális és valós számok.

6. Hatvány, gyök, logaritmus a hatványozás azonosságai; a hatványozás értelmezése racionális kitevő esetén; a négyzetgyökvonás azonosságai, az n-dik gyök fogalma; a logaritmus fogalma, a logaritmus azonosságai; áttérés más alapú logaritmusra.

7. Algebrai alapazonosságok, polinomok polinomok fokszáma, rendezett alakja; nevezetes azonosságok; műveletek algebrai kifejezésekkel, szorzattá alakítás.

8. Egyenletek, egyenletrendszerek, egyenlőtlenségek, egyenlőtlenség rendszerek

107


alaphalmaz, megoldáshalmaz fogalma; egyenlet megoldási módszerek, ekvivalens átalakítás; elsőfokú egyenletek, egyenletrendszerek; másodfokú egyenletek, egyenletrendszerek: megoldó képlet,

diszkrimináns fogalma, gyöktényezős alak; másodfokúra visszavezethető magasabb fokú egyenletek; négyzetgyökös egyenletek; abszolútértékes egyenletek; exponenciális és logaritmikus egyenletek; trigonometrikus egyenletek; első és másodfokú egyenlőtlenségek, egyenlőtlenségrendszerek.

9. Középértékek, egyenlőtlenségek két pozitív szám számtani és mértani közepének fogalma,

kapcsolatuk.

10. A függvény a függvény fogalma, értelmezési tartomány, értékkészlet; egy-egyértelmű megfeleltetés fogalma; az inverz függvény fogalma.

11. Egyváltozós valós függvények a függvények grafikonja, függvénytranszformációk; a függvények jellemzése.

12. Sorozatok számtani és mértani sorozatok; kamatos kamat, járadékszámítás.

13. Elemi geometria térelemek; a távolságfogalom segítségével definiált ponthalmazok.

14. Geometriai transzformációk egybevágósági transzformációk; hasonlósági transzformációk.

15. Síkbeli és térbeli alakzatok síkbeli alakzatok:

háromszögek, négyszögek, sokszögek, kör.

108


térbeli alakzatok: forgáshenger, forgáskúp, gúla, hasáb, gömb, csonkagúla, csonkakúp

16. Vektorok síkban és térben alapfogalmak; műveletek vektorokkal: összeg, különbség, skalárral való szorzás; skaláris szorzat; vektor megadása koordinátákkal, vektor műveletek koordinátákkal.

17. Trigonometria hegyesszögek szögfüggvényei; nevezetes szögek szögfüggvényei; összefüggések szögfüggvények között; szögfüggvények általánosítása; szinus- és koszinusztétel.

18. Koordinátageometria pontok, vektorok; egyenes; kör.

19. Kerület, terület háromszög, nevezetes négyszögek, szabályos sokszögek kerülete,

területe; a kör, körcikk, körszelet kerülete, területe.

20. Felszín, térfogat hasáb, gúla, forgáshenger, gömb, csonkagúla, csonkakúp felszíne és

térfogata.

21. Leíró statisztika statisztikai adatok gyűjtése, rendszerezése, különböző ábrázolásai; nagy adathalmazok jellemzői, statisztikai mutatók.

22. A valószínűségszámítás elemei esemény, eseménytér; a klasszikus Laplace-modell; relatív gyakoriság, valószínűség.

FIZIKA

1. Mechanika Newton törvényei

109


Pontszerű és merev testek egyensúlya Mozgásfajták Munka, energia

2. Termikus kölcsönhatások Állapotjelzők, termodinamikai egyensúly Hőtágulás Állapotegyenletek, összefüggés a gázok állapotjelzői között Az ideális gáz kinetikus modellje Energiamegmaradás hőtani folyamatokban Kalorimetria Halmazállapot-változások A termodinamika II. főtétele

3. Elektromos és mágneses kölcsönhatás Elektromos mező Egyenáram Az időben állandó mágneses mező Az időben változó mágneses mező Elektromágneses hullámok A fény, mint elektromágneses hullám

4. Atomfizika, magfizika, nukleáris kölcsönhatás Az anyag szerkezete Az atom szerkezete Az atommagban lejátszódó jelenségek

5. Gravitáció, csillagászat A gravitációs mező Csillagászat

6. Fizika- és kultúrtörténeti ismeretek A fizikatörténet fontosabb személyiségei Felfedezések, találmányok, elméletek

FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK

1. Térképi ismeretek A térképi ábrázolás Térképi gyakorlatok Az űrtérképezés

110


2. Kozmikus környezetünk. A Naprendszer kialakulása, felépítése, helye a világegyetemben. A Nap és kísérői. A Föld és mozgásai. Űrkutatás az emberiség szolgálatában.

3. A geoszférák földrajza - Földtörténet A Föld szerkezete és fizikai jellemzői A kőzetburok szerkezete A kőzetlemez-mozgások okai és következményei A hegységképződés A kőzetburok (litoszféra) építőkövei A Föld nagyszerkezeti egységei A földfelszín formálódása A légkör kialakulása, anyaga és szerkezete A levegő felmelegedése A légnyomás és a szél Az általános légkörzés Víz a légkörben Az időjárás és az éghajlat A vízburok kialakulása és tagolódása A világtenger A felszíni vizek és felszínalakító hatásuk A felszín alatti vizek A komplex vízgazdálkodás elemei A jég és felszínformáló munkája A talaj A geoszférák kölcsönhatásai

4. A földrajzi övezetesség A szoláris és a valódi éghajlati övezetek A vízszintes földrajzi övezetesség Forró övezet Mérsékelt övezet Meleg-mérsékelt öv Valódi mérsékelt öv Hideg-mérsékelt öv A hideg övezet

111


A függőleges földrajzi övezetesség

5. A népesség- és településföldrajz A népesség földrajzi jellemzői A települések földrajzi jellemzői

6. A világ változó társadalmi-gazdasági képe A világgazdaság általános jellemzése, szerkezetének átalakulása és

jellemző folyamatai A termelés, a fogyasztás és a kereskedelem kapcsolata A világ élelmiszergazdaságának jellemzői és folyamatai A világ energiagazdaságának és iparának átalakulása A harmadik és a negyedik szektor jelentőségének növekedése

7. A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók, országcsoportok és országok

A világgazdasági pólusok A világgazdaság peremterületei Egyedi szerepkörű országcsoportok és országok

8. Magyarország földrajza A Kárpát-medence természet- és társadalomföldrajzi sajátosságai Magyarország természeti adottságai Magyarország társadalmi-gazdasági jellemzői Hazánk nagytájainak eltérő természeti és társadalmi-gazdasági képe Hazánk nagyrégióinak (tervezési-statisztikai régióinak) természet- és

társadalomföldrajzi képe Magyarország környezeti állapota

9. Európa regionális földrajza Európa általános természetföldrajzi képe Európa általános társadalomföldrajzi képe Az Európai Unió földrajzi vonatkozásai Észak-Európa Nyugat-Európa Dél-Európa Közép-Európa tájainak és országainak természet- és

társadalomföldrajzi képe Kelet-Európa természet- és társadalom-földrajzi vonásai

112


10. Európán kívüli földrészek földrajza A kontinensek általános természet- és társadalomföldrajzi képe Ázsia Ausztrália és Óceánia Afrika általános földrajzi képe Amerika

11. A globális válságproblémák földrajzi vonatkozásai

12. A geoszférák környezeti problémáinak kapcsolatai A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi

következményei A környezeti válság kialakulása és az ellene folytatott küzdelem

113


BIOLÓGIA

1. Bevezetés a biológiába

a. A biológia tudománya

b. Az élet jellemzői: az élő rendszerek szerveződési szintek

c. Fizikai, kémiai alapismeretek

2. Egyed alatti szerveződési szint

a. Szervetlen és szerves alkotóelemek: elemek, ionok szervetlen molekulák lipidek szénhidrátok fehérjék nukleinsavak, nukleotidok

b. Az anyagcsere folyamatai: felépítés és lebontás kapcsolata felépítő folyamatok lebontó folyamatok

c. Sejtalkotók (az eukarióta sejtben): elhatárolás mozgás anyagcsere osztódás a sejtműködések vezérlése

3. Az egyed szerveződési szintje

114


a. Nem sejtes rendszerek: vírusok

b. Önálló sejtek: baktériumok egysejtű eukarióták

c. Többsejtűség: a gombák, növények, állatok elkülönülése sejtfonalak teleptest és álszövet

d. Szövetek, szervek, szervrendszerek, testtájak: a növényvilág főbb csoportjai a szervi differen-

ciálódás szempontjából az állatvilág főbb csoportjai a szervi differenciálódás

szempontjából a növények szövetei, szervei az állatok szövetei, szaporodása, viselkedése

4. Az emberi szervezet

a. Homeosztázis

b. Kültakaró bőr szabályozás a bőr gondozása, védelme

c. A mozgás: vázrendszer izomrendszer szabályozás a mozgás és mozgási rendszer egészségtana

d. A táplálkozás: táplálkozás

115


emésztés felszívódás szabályozás táplálkozás egészségtana

e. A légzés: légcsere gázcsere hangképzés szabályozás a légzés és a légzőrendszer egészségtana

f. Az anyagszállítás a testfolyadékok a szöveti keringés a szív és az erek szabályozás a keringési rendszer egészségtana, elsősegélynyújtás

g A kiválasztás a vizeletkiválasztó rendszer működése szabályozás a kiválasztó szervrendszer egészségtana

h. A szabályozás idegrendszer az emberi magatartás biológiai-pszichológiai alapjai az idegrendszer egészségtana a hormonrendszer az immunrendszer

i. Szaporodás és egyedfejlődés szaporítószervek egyedfejlődés

5. Egyed feletti szerveződési szintek

a. Populáció környezeti kölcsönhatások

116


kölcsönhatások

b. Életközösségek (élőhely típusok) az életközösségek jellemzői hazai életközösségek

c. Bioszféra

d. Ökoszisztéma anyagforgalom energiaáramlás biológiai sokféleség környezet- és természetvédelem

6. Öröklődés, változékonyság, evolúció

a. Molekuláris genetika alapfogalmak mutáció a génműködés szabályozása

b. Mendeli genetika minőségi jellegek mennyiségi jellegek

c. Populációgenetika és evolúciós folyamatok ideális és reális populáció adaptív és nem adaptív evolúciós folyamatok biotechnológia bioetika

d. A bioszféra evolúciója prebiológiai evolúció az ember evolúciója

117


KÉMIA

1. Általános kémia Atomszerkezetek Kémiai kötések Molekulák, összetett ionok Anyagi halmazok Kémiai átalakulások

2. Szervetlen kémia Hidrogén Nemesgázok Halogénelemek és vegyületek Az oxigéncsoport elemei és vegyületeik A nitrogéncsoport elemei és vegyületeik A széncsoport elemei és vegyületeik Fémek

3. Szerves kémia A szerves vegyületek általános jellemzői Szénhidrogének Halogéntartalmú szénhidrogének Oxigéntartalmú szerves vegyületek Nitrogéntartalmú szerves vegyületek Szénhidrátok Fehérjék Nukleinsavak Műanyagok

4. Kémiai számítások Az anyagmennyiség Gázok Oldatok, elegyek, keverékek Számítások a képlettel és a kémiai egyenlettel kapcsolatban Termokémia Kémiai egyensúly Kémhatás Elektrokémia

118


INFORMATIKA

1. A kommunikáció

2. Információ és társadalom

3. Jelátalakítás és kódolás

4. A számítógép felépítése

5. Hálózatok

6. Az operációs rendszer és főbb feladatai

7. A szövegszerkesztő

8. Szövegszerkesztési alapok, eszközök, funkciók, formázás, szerkesztés

9. A táblázatkezelő

10.TÁBLÁZATKEZELŐ ALAPOK, ESZKÖZÖK, FUNKCIÓ, FORMÁZÁS, SZERKESZTÉS

11.PROBLÉMAMEGOLDÁS TÁBLÁZATKEZELŐVEL

12.Az adatbázis-kezelés alapfogalmai

13.Az adatbázis-kezelő program, műveletek

14.Kommunikáció az Interneten

15.Weblap

16.Prezentáció (bemutató)

17.Grafika

18.Könyvtárak, és használatuk 19.Közhasznú információs források

119


INFORMATIKAI ALAPISMERETEK

Hardver alapismeretek

1. A számítógépek felépítése, funkcionális egységek

Szoftver alapismeretek

2. Operációs rendszerek (rendszer használata, előkészítése)

3. Állománykezelés, programok telepítése

4. Segédprogramok

Szövegszerkesztés

5. Szövegszerkesztő, grafikai kiegészítők Táblázatkezelés

6. Táblázatkezelő program

Informatikai alapismeretek

7. Számábrázolás, számrendszerek

8. Kódolás Hálózati ismeretek

9. Hálózatok, (felépítés, elemek, fajtái) Bejelentkezési környezet

10. Hálózati operációs rendszerek

11. Kommunikáció a hálózaton, Internet

120


Programozási alapismeretek

12. A feladatmegoldás lépései, módszerei

13. Algoritmusok

14. A programkészítés környezete, programozási nyelvek 15. Programozási tételek

16. Hibakeresés, tesztelés, hatékonyság

17. Az objektumorientált programozás alapjai

Adatbázis kezelés

18. A relációs adatbázis-kezelés alapfogalmai 19. Adatbázis-kezelő, adatbázis használata

20. SQL nyelv

121


TESTNEVELÉS

I. Elméleti ismeretek

1. A magyar sportsikerek2. A harmonikus testi fejlődés3. Az egészséges életmód4. Testi képességek5. Gimnasztika6. Atlétika7. Torna8. Ritmikus sportgimnasztika9. Küzdősportok, önvédelem10.Testnevelési- és sportjátékok11.Természetben űzhető sportok

II. Gyakorlati ismeretek

1. Gimnasztika

2. Atlétika

Futások Ugrások Dobások

3. Torna

Talajtorna Szekrényugrás Felemáskorlát Gerenda Ritmikus sportgimnasztika Gyűrű Nyújtó Korlát

4. Küzdősportok, önvédelem

5. Testnevelési- és sportjátékok

122


Kézilabda Kosárlabda Labdarúgás Röplabda

123


EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK

I.

1. Egészségkultúráltság

2. Az egészség értékjellege

3. Az egészséges életvitel

4. Az egészség fenntartását hátrányosan befolyásoló tényezők

5. Egészségre káros szenvedélyek

6. Veszélyhelyzetek elhárítása, elsősegélynyújtás

7. Gondozás, mint integrált tevékenység és az egyedfejlődés szakaszai

8. Szülők leszünk

9. Újszülött a családban

10.Az első év

11.A kisdedkor

12.Óvodáskor

13.A kisiskolás gyermek

14.A serdülőkor

15.Ifjúkor

16.Felnőttkor

17.Időskor

18.Az ember az ökoszisztéma része

19.Az emberi test főbb szerkezeti elvei

20.Mozgásrendszer

21.Keringési rendszer

22.Légző rendszer

23.Emésztőrendszer

24.Vizeleti szervek

25.Szaporodás szervrendszere

124


26.Idegrendszer

27.Érzékszervek

II.

1. Általános lélektan fogalma, tárgya és jelentősége

2. Érzékelés és az észlelés

3. Figyelem, álom

4. Tanulás

5. Emlékezés, képzelet

6. Gondolkodás, intelligencia, kreativitás

7. Motiváció

8. Érzelem

9. Személyiség – temperamentum, jellem

10. Fejlődéslélektan fogalma és törvényszerűsége

11. A szenzoros és a kognitív mechanizmusok fejlődése

12. Tanulás, mint viselkedésmódosulás

13. Érzelmi és akarati élet fejlődése

14. Életkorok szerinti fejlődés

15. Kommunikáció alapfogalmai, dinamikus alapelvei, törvényszerűségei

16. Kommunikációs zavarok

17. Verbális és nonverbális csatornák

18. Az érintkezés kultúrája

125


9. A tanulók fizikai állapotának mérése

A tanulók motorikus képességeinek fejlesztése és fejleszthetősége

Az emberi mozgás teljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formákban mérhető, ezért a mozgásfejlődés törvényszerűségeit szakterület vizsgálja.A testnevelés és sport saját modelljében a különböző életkori és teljesítmény szakaszokban a motorikus fejlettség szintjére keresi a választ. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését befolyásoló tényezők a biológiai fejlődés és a sokoldalú általános speciális fizikai képzés. A motorikus képességek színvonala függ az adottságoktól és a gyakorlástól.

A motoros képességek tehát adottságokra épülnek, és tevékenység közben, gyakorlás során fejlődnek. A biológiai érés során a szervrendszerek eltérő ütemű fejlődést mutatnak, s ennek következtében az egyes életkorokban a képzésben, sportbeli felkészülésben más és más képesség vagy tulajdonság fejlesztési lehetőségek kerülnek előtérbe.Az eddigi vizsgálatok azt bizonyítják, hogy az oktatásban eltöltött évek alatt a tanuló „pillanatnyi” fizikai állapotának megfelelő képessége is fejleszthető arra a szintre, hogy gyenge fizikuma miatti „egészségileg hátrányos” helyzetét megszüntetve, azonos eséllyel lépjen ki a „nagybetűs életbe”.

A fizikai képességek fejélesztése és folyamatos ellenőrzése, mérése minden közoktatásban tevékenykedő testnevelőnek törvény által előírt kötelessége.A közoktatásról szóló törvény kimondja, hogy az általános és középiskolában évente két alkalommal, ősszel és tavasszal gondoskodni kell a tanulók fizikai állapotának méréséről. A törvény által megszabott kötelezettség végrehajtásának megkönnyítésére az OM kétféle módszert dolgoztatott ki.

Mérési módszer

A Fodor József Szakképző Iskola és Gimnáziuma „MINI HUNGAROFIT” módszert alkalmazza a tanulók képességeinek felméréséhez, melynek során 5 próbát mérünk:- aerob állóképesség

Cooper teszt, 12 perc futás

- az alsó végtag dinamikus erejének mérésehelyből távolugrás

- vállövi és karizmok erő-állóképességének mérésemellső fekvőtámaszban karhajlítás, nyújtás

126


- csípőhajlító és hasizom erő-állóképességének mérésehanyattfekvésből felülés

- a hátizmok erő-állóképességének mérésehasonfekvésből törzsemelés

A felsorolt vizsgálatok elvégzése nem igényel különösebb hely- és szerigényt. A felmérések során minden esetben, minden próbánál fel kell hívni a tanuló figyelmét a pontos végrehajtásra. Mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés a felmérést. Az értékelés az OM kiadványának útmutatásai szerint történik. Törekedni kell minden tanuló esetében a „közepes” szint elérésére.

A teherbíró képességek mérésének gyakorlati haszna

- lehetővé teszi az egyén, a közösség, a társadalom egészének vagy bizonyos rétegeinek egészségközpontú fizikai állapotának megbecsülését, az adatok értelmezését, elemzését

- lehetőséget ad az egyénre szabott optimális edzésintenzitás szakszerű megválasztásához

- felfedi a kondicionális képességek területén mutatkozó esetleges hiányosságokat

- megbízhatóan tükrözi társadalmi és helyi szinten egy-egy programcsomag a foglalkozások hatására bekövetkezett változást

- a rendszeres ellenőrzés visszacsatolást jelent a hibák kiküszöböléséhez

- összehasonlítási, viszonyítási lehetőséget ad az azonos módszerrel, de különböző földrajzi területen élő, különböző sportágakat űző egyének teljesítményéhez

- a fittség-vizsgálat során a tanár egészség és testkultúra alapismereteket ad át.

A fizikai fitness önmagában is értékelhető, de lényegesen megbízhatóbb tanácsadással szolgálhatunk, ha a fittség vizsgálatot kiegészítjük elsősorban egyéni vonatkozású edzésre, versenyzésre, eredményességre, életvitelre jellemző információkkal és az elért teljesítményt annak tükrében értelmezzük.A fittség vizsgálatát az e célra elkészített mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni.

127


C. SZAKMAI PROGRAM

1. Az iskola szakképzési rendszere

A szakképzés megszűnése miatt a következőképpen módosul:

Iskolánk a 2008/2009-es tanévtől kezdve szakmai előkészítést, alapozást végez egészségügyi és informatika szakmacsoportban.Tanulóink együttműködés keretében a Humán-, illetve a Csepel TISZK keretei között szerezhetnek OKJ-s szakképesítést.

A szakképzésbe történő bekapcsolódásuk az együttműködési megállapodásnak megfelelően történik. A szakmai alapozás beszámításra kerül, ezáltal a képzési idő rövidíthető. A rövidítés tartama 1 tanév.

A beszámításról, annak mértékéről, a felzárkóztató foglalkozáson való részvétel szükségességéről a TISZK vezetője dönt, az együttműködési megállapodásnak megfelelően.

128


D. EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL

Iskolánk a Humán TISZK illetve a Csepel TISZK keretében a következő Európai Uniós projektekben vesz részt:

TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0008A Humán Területi Integrált Szakképző Központ (Humán TISZK), melynek központja a Raoul Wallenberg Humán Szakképző Iskola és Gimnázium, a 2008/2009. tanévben kezdte meg működését. A Humán TISZK-et hat budapesti iskola alkotja, melyek 100 %-ban lefedik a közép-magyarországi régió egészségügyi, oktatási és szociális szolgáltatások szakmacsoportok szakmáinak iskolarendszerű képzését. A megalakulást követően a Humán TISZK 2008. december 1-én megkezdte „A Humán TISZK rendszerének továbbfejlesztése a humán szakmák moduláris képzésével, a humán értékrend és az esélyegyenlőség megvalósításával” című Európai Uniós támogatással és az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával megvalósuló TÁMOP 2.2.3 projektet. A projekt alapvető célja egy költséghatékonyan működő, a munkaerő-piaci keresletre rugalmasan reagálni képes szakképző intézményrendszer kialakítása, melynek egyik elengedhetetlen feltétele a szakképző iskolákban tanító pedagógusok és a gyakorlati képzésben résztvevő szakember moduláris rendszerű OKJ-s képzésre való felkészülésének segítése. A moduláris képzésben az egymásra épülő szakmák oktatásával sokféle készség alakítható ki a tanulókban, akik így felkészülnek arra, hogy képesek legyenek rendszeres megújulásra munkavállalásuk során. A projekt egyik legfontosabb eleme a gyakorlóhelyekkel való együttműködés minél több területre történő kiterjesztése és a gyakorlóhelyekkel folytatott élénk szakmai párbeszéd kialakítása, hiszen a TISZK-nek szüksége van a folyamatos visszajelzésre a szakmai képzésekkel kapcsolatban. Elengedhetetlen, hogy a gyakorlóhelyek oktatói behatóan megismerjék a moduláris szakképzés lényegét.A munkaerő-piaci keresletre történő rugalmas reagálás fontos eszköze a végzett tanulók nyomon követése, melynek segítségével a Humán TISZK választ kap arra, hogy a képzések és a végzett tanulók tudása megfelel-e a munkaerő-piac elvárásainak, illetve, hogy melyek a változtatásra, fejlesztésre szoruló területek. A projekt másik kiemelt célja az esélyegyenlőség megteremtése, a hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódó tanulók felzárkóztatása, szakképzésbe való bevonása és munkavállalói kompetenciáik fejlesztése.

129


A hátrányos helyzetű fiatalok esélyegyenlőségének megteremtése érdekében a TISZK vállalja olyan közösségi funkciók ellátását, mint a pályaorientációs tanácsadás és a családpedagógia szolgáltatás. A családpedagógiai szolgáltatás kialakításának fontos célja a lemorzsolódó tanulók számának csökkentése, a pályaorientációs tevékenység pedig segíti a tanulókat abban, hogy képességeiknek megfelelő szakmát tanuljanak. A közösségi funkciók megerősítésével - mint a közös táboroztatás, versenyeztetés - a tanulók szorosabban kötődnek az intézményhez, szakma identitásuk fejlődik. A hátrányos helyzetű tanulók segítését szolgálja a tagiskolákban bevezetésre került mentorálási rendszer is. A lemorzsolódó tanulók számának csökkentése mellett cél a felnőttképzésben részt vevő tanulók számának növelése, illetve a GYES-en lévő kismamák bevonása a szakképzésbe.

TÁMOP-2.2.3/B-09/1 A Csepel Területi Integrált Szakképző Központ (Csepel TISZK), melynek központja a Csepel-Sziget Műszaki Szakközépiskola Szakiskola és Kollégium, a 2008/2009. tanévben kezdte meg működését. 2010 júniusában indul meg „A szak- és felnőttképzés struktúrájának átalakítása – TISZK rendszer fejlesztése a közép-magyarországi régióban” című nyertes pályázat megvalósítása.A 124 millió forintos támogatás segítségével a következő célok megvalósítását tűztük ki:

A Csepel TISZK társiskoláinak a szakmai és intézményi integrációjának elősegítése, az integrációt, koncentrációt érintő közös szervezetfejlesztés irányítási, képzésszervezési rendszer kialakítása;Egységes szakmai módszertan kialakítása a képzési igényfeltárás, igényfelmérés kialakításának, fejlesztésének vonatkozásában, megteremtve a munkaerő-piaci regionális intézményrendszer szereplőivel az egységes kapcsolattartás kereteit;

A gazdaság igényeihez igazodó, korszerű, moduláris képzésre való felkészítés;A hátrányos helyzetű, az oktatási rendszerből lemorzsolódók szakképzésbe bevonása, munkavállalói kompetenciáik fejlesztése;Önálló tanulásra alkalmas, kompetencia alapú tananyagfejlesztés, és képzésszervezés módszertanának kidolgozása, elterjesztése;Képzési és továbbképzési programok kidolgozása, adaptálása, és a képzés megvalósítása az intézmény pedagógusai, képzői számára;Pályaválasztási- és pályaorientációs, karrier-tanácsadási feladatok ellátása;Közösségi funkciók ellátása, családpedagógiai, pszichológiai, ifjúságvédelmi, fejlesztőpedagógiai és szabadidős szolgáltatások nyújtása a hátrányos helyzetű fiatalok és családjaik számára;

130


A program eredményeinek nyomon követési tevékenysége;A TISZK és intézményei közös marketingstratégiájának kialakítása; Tanácsadási tevékenység az új modul rendszerű képzés gyakorlati oktatásával összefüggésben; Az eredmények széles körű terjesztése;Módszertan és mérőeszközök kifejlesztése a tanulók, képzésben résztvevők készségének, képességének mérésére.

131


E. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK

1. A pedagógiai program nyilvánosságra hozatala, a jóváhagyott pedagógiai programhoz való hozzáférés lehetőségei

A pedagógiai programot évente kell értékelni és az esedékes módosításokat el kell végezni.A törvények, rendeletek változása esetén, azok hatályba lépését követő 30 napon belül el kell végezni a szükséges korrekciókat.

Az iskola a pedagógiai programját – jóváhagyás után – a szülők és a diákok részére nyilvánosságra hozza nyomtatott és elektronikus formában (az iskola honlapján), megkönnyítve ezáltal a tájékozódást, iskolaválasztást.

A pedagógiai program 1-1 példányát elhelyezzük az iskola könyvtárában, az irattárban, a titkárságon, a munkaközösség-vezetőknél, a diákönkormányzatot segítő tanárnál. Egy példányt megküldünk a fenntartónak, és a szülői szervezet képviselőjének.

Az osztályfőnökök kötelesek tájékoztatást adni a diákoknak a pedagógiai programról.

Az érdeklődő szülőknek valamennyi pedagógus köteles a tájékoztatást megadni.

132


2. A pedagógiai program elfogadásának a dokumentumai

2.1Jelen pedagógiai programot az iskolai diákönkormányzat véleményezte, a végleges változat kialakításakor javaslataikat figyelembe vettük, a programba beépítettük. A diákönkormányzat üléséről készült jegyzőkönyv a program mellékletét képezi.

2.2Jelen pedagógiai programot az iskolai szülői szervezet véleményezte, javaslataik a programba beépítésre kerültek.

2.3A pedagógia program készítése során a nevelőtestület több fordulóban véleményt nyilvánított, a javaslatok a végleges változatban szerepelnek.

2.4A programot a tantestület 2004. 04. 14-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

2.5A módosított Pedagógiai Programot a nevelőtestület 2008. május 30-án tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egy ellenszavazattal elfogadta.

2.6A kiegészítésekkel módosított Pedagógiai Programot a tantestület 2010. április 15-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

2.7A kiegészítésekkel módosított Pedagógiai Programot a tantestület 2012. június 29-én tartott nevelőtestületi értekezletén megvitatta, döntési jogkörénél fogva e formában egyhangúlag elfogadta.

E döntést a nevelőtestület felhatalmazásával két választott képviselő aláírásával igazolja. Az értekezletről készült jegyzőkönyv a pedagógiai program mellékletét képezi.

2.8 A módosított Pedagógiai program 2012. szeptember 1-jén, az intézményvezető jóváhagyása után lép életbe.

Budapest, 2012. szeptember 1.

Kucserka Évaintézményvezető

133


TARTALOMJEGYZÉK

BEVEZETŐ.............................................................................................................................................................3

AZ ISKOLA BEMUTATÁSA...............................................................................................................................3

1. AZ ISKOLA ARCULATA.....................................................................................................................................3Hagyományaink............................................................................................................................................4Képzési kínálatunk........................................................................................................................................5Képzési rendszerünk......................................................................................................................................5

2. AZ ISKOLA KÖRNYEZETE.................................................................................................................................8Az iskola helye a fővárosi közoktatási rendszerben.....................................................................................8Szociológiai, gazdasági környezetünk..........................................................................................................8Munkaerő-piaci helyzetünk..........................................................................................................................8

3. AZ ISKOLA TANULÓI KÖZÖSSÉGE.....................................................................................................................9Szülői háttér...................................................................................................................................................9Tanulóink lakóhely szerinti megoszlása.......................................................................................................9Neveltségi szint..............................................................................................................................................9Pályaválasztási motiváció...........................................................................................................................10Tanulási attitűd...........................................................................................................................................10Diákönkormányzat......................................................................................................................................11

4. AZ ISKOLA MEGLÉVŐ KAPCSOLATRENDSZERE...............................................................................................12Kapcsolat a fenntartóval.............................................................................................................................12Kapcsolat a szülőkkel..................................................................................................................................12Kapcsolat más intézményekkel...................................................................................................................12Egyesületi kapcsolataink.............................................................................................................................13

A. NEVELÉSI PROGRAM.................................................................................................................................15

1. AZ ISKOLÁBAN FOLYÓ NEVELŐ-OKTATÓ MUNKA PEDAGÓGIAI ALAPELVEI, CÉLJAI, FELADATAI, ESZKÖZEI, ELJÁRÁSAI..........................................................................................................................................................15

1.1 Pedagógiai alapelvek.............................................................................................................................151.2 A nevelő-oktató munka céljai...............................................................................................................161.3 A nevelő-oktató munka feladatai..........................................................................................................171.4 A nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai...........................................................................................19A helyi, nevelőtestületi döntést kívánó eljárások rendje............................................................................20Szakközépiskola...........................................................................................................................................21Szakiskola....................................................................................................................................................22Az iskola tanulóinak mentesítése................................................................................................................22

2. A SZEMÉLYISÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK.........................................................................23Személyiségfejlesztő nevelési feladatok, tevékenységek.............................................................................25Az értelem kiművelése.................................................................................................................................25Az érzelmi élet fejlesztése............................................................................................................................25Az életvezetés alakítása a személyiség fejlődése érdekében.......................................................................26Az akarat fejlesztése....................................................................................................................................26A viselkedés fejlesztése................................................................................................................................27Az etikus viselkedés kialakítása..................................................................................................................28

3. A KÖZÖSSÉGFEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK..............................................................................29A FEJLESZTÉSSEL KAPCSOLATOS FELADATOK...............................................................................................304. A BEILLESZKEDÉSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGEKKEL ÖSSZEFÜGGŐ PEDAGÓGIAI TEVÉKENYSÉG.................33

Szűrés, diagnosztizálás................................................................................................................................34Együttműködés a segítő szakemberekkel...................................................................................................34Együttműködés a kortárs-segítő csoportokkal...........................................................................................35Speciális programok kialakítása.................................................................................................................35A programmal kapcsolatos feladatok.........................................................................................................36

5. A TEHETSÉG, KÉPESSÉG KIBONTAKOZTATÁSÁT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG........................................................37Képességfejlesztés........................................................................................................................................37

134


Tehetségkutatás...........................................................................................................................................38Teendőink a tehetséggondozás érdekében.................................................................................................39

6. A GYERMEK ÉS IFJÚSÁGVÉDELEMMEL KAPCSOLATOS FELADATOK...............................................................40Prevenció.....................................................................................................................................................41Szűrés...........................................................................................................................................................41Az ifjúságvédelmi felelős tájékoztatási feladatai........................................................................................43Az iskola pedagógusainak ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatai.......................................................44Adatvédelem, dokumentációs kötelezettség................................................................................................45Együttműködés külső szervezetekkel..........................................................................................................45

7. A TANULÁSI KUDARCNAK KITETT TANULÓK FELZÁRKÓZTATÁSÁT SEGÍTŐ PROGRAM..................................46Diagnosztizálás............................................................................................................................................46A felzárkóztató foglalkozások megszervezésének elvei és eljárási rendje, tanórai differenciálás...........50

8. A SZOCIÁLIS HÁTRÁNYOK ENYHÍTÉSÉT SEGÍTŐ TEVÉKENYSÉG.....................................................................52Helyzetfeltárás.............................................................................................................................................52A segítő tevékenyég formái és működési rendjük......................................................................................52Külső kapcsolatrendszer kiépítése, fenntartása.........................................................................................53Az anyagi háttér biztosító rendszerének felkutatása, a juttatások elosztásának alapelvei.......................53

9. A PEDAGÓGIAI PROGRAM VÉGREHAJTÁSÁHOZ SZÜKSÉGES ESZKÖZÖK ÉS FELSZERELÉSEK JEGYZÉKE.........54Az ismeretátadással kapcsolatos eszközök, módszerek..............................................................................54A neveléssel kapcsolatos eszközök, módszerek...........................................................................................55Az oktatási-nevelési célból felhasznált tárgyi-technikai eszközök.............................................................56

10. A SZÜLŐ, A TANULÓ, ISKOLAI ÉS KOLLÉGIUMI PEDAGÓGUS EGYÜTTMŰKÖDÉSÉNEK FORMÁI, TOVÁBBFEJLESZTÉSÉNEK LEHETŐSÉGEI, VISSZACSATOLÁSI MÓDSZEREK.........................................................57

Az együttműködés és véleményalkotás formái, lehetőségei, visszacsatolási módszerek...........................57A szülő és pedagógus együttműködésének formái.....................................................................................58A tanulók és pedagógusok közti viszony.....................................................................................................59Az iskolai és kollégiumi pedagógus együttműködése.................................................................................60

11. AZ ISKOLA EGÉSZSÉGNEVELÉSI ÉS KÖRNYEZETI NEVELÉSI PROGRAMJA.....................................................61Az iskola teendői, lehetőségei az egészséges életmódra nevelésben..........................................................62Az iskolaorvos és a védőnő tevékenységének igénybevétele, hasznosítása...............................................66A külső intézményekkel való kapcsolattartás.............................................................................................66Tevékenységek, teendők..............................................................................................................................67Az iskolai környezet tárgyi feltételei...........................................................................................................69

B. HELYI TANTERV...........................................................................................................................................71

A HELYI TANTERV ÁLTALÁNOS ELVEI...............................................................................................................711. ÓRATERVEK...................................................................................................................................................74

Szakközépiskola informatika (4 éves) 2008/2009-es tanévtől...................................................................75Szakközépiskola humán (4 éves) 2008/2009-es tanévtől...........................................................................76Szakközépiskola informatika nyelvi előkészítő érvényes a 2008/2009-es tanévtől...................................77Szakközépiskola humán nyelvi előkészítő érvényes a 2008/2009-es tanévtől...........................................78Szakiskola érvényes a 2008/2009-es tanévtől.............................................................................................79Szakközépiskola informatika (4 éves) 2012/2013-as tanévtől..................................................................80Szakközépiskola humán (4 éves) 2012/2013-as tanévtől...........................................................................81

2. TANTÁRGYI TANTERVEK................................................................................................................................823. AZ ALKALMAZHATÓ TANKÖNYVEK, TANULMÁNYI SEGÉDLETEK ÉS TANESZKÖZÖK KIVÁLASZTÁSÁNAK ELVEI...........................................................................................................................................................................824. AZ ISKOLA MAGASABB ÉVFOLYAMÁRA LÉPÉS FELTÉTELEI...........................................................................83

4.1. A képzés szakaszaiba történő bejutás..................................................................................................834.2 A magasabb évfolyamba lépés..............................................................................................................84

5. AZ ISKOLAI BESZÁMOLTATÁS, AZ ISMERETEK SZÁMONKÉRÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI ÉS FORMÁI, A TANULÓ MAGATARTÁSA, SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK ÉS MINŐSÍTÉSÉNEK KÖVETELMÉNYEI; A TANULÓ TELJESÍTMÉNYE, MAGATARTÁSA ÉS SZORGALMA ÉRTÉKELÉSÉNEK, MINŐSÍTÉSÉNEK FORMÁJA.......................85

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.................................85A tanulók magatartása és szorgalma értékelésének és minősítésének alapelvei, követelményei és formái......................................................................................................................................................................85A tanulói teljesítmény értékelése, minősítése; az értékelés és minősítés formái.......................................87A tanítás/tanulás folyamatában iskolánk az alábbi mérési formákat alkalmazza....................................87Alkalmazandó módszereink az információgyűjtés során..........................................................................89Az érdemjegyek tartalma.............................................................................................................................91

135


6. AZ ISKOLAI ÍRÁSBELI BESZÁMOLTATÁSOK FORMÁI, RENDJE, KORLÁTAI; A TANULÓK TUDÁSÁNAK ÉRTÉKELÉSÉBEN BETÖLTÖTT SZEREPE, SÚLYA;.................................................................................................927. MODULÁRIS OKTATÁS: AZ EGYES MODULOK ÉRTÉKELÉSE ÉS MINŐSÍTÉSE; BESZÁMÍTÁSA AZ ISKOLAI ÉVFOLYAM SIKERES BEFEJEZÉSÉBE....................................................................................................................95

Szakmacsoportos alapozó oktatás...............................................................................................................95Szakiskola....................................................................................................................................................97

8. A KÖZÉPSZINTŰ ÉRETTSÉGI VIZSGA TÉMAKÖREI...........................................................................................97MAGYAR NYELV.......................................................................................................................................97IRODALOM................................................................................................................................................99TÖRTÉNELEM........................................................................................................................................102IDEGEN NYELV......................................................................................................................................105MATEMATIKA.........................................................................................................................................107FIZIKA......................................................................................................................................................110FÖLDÜNK ÉS KÖRNYEZETÜNK.........................................................................................................111BIOLÓGIA................................................................................................................................................114KÉMIA......................................................................................................................................................118INFORMATIKA.......................................................................................................................................119INFORMATIKAI ALAPISMERETEK...................................................................................................120TESTNEVELÉS........................................................................................................................................122EGÉSZSÉGÜGYI ALAPISMERETEK...................................................................................................124

9. A TANULÓK FIZIKAI ÁLLAPOTÁNAK MÉRÉSE...............................................................................................126

C. SZAKMAI PROGRAM................................................................................................................................128

1. AZ ISKOLA SZAKKÉPZÉSI RENDSZERE..........................................................................................................128

D. EURÓPAI UNIÓS PROJEKTEKBEN VALÓ RÉSZVÉTEL..................................................................129

TÁMOP 2.2.3-07/1-2F-2008-0008................................................................................................................129TÁMOP-2.2.3/B-09/1.....................................................................................................................................130

E. ZÁRÓ DOKUMENTUMOK.........................................................................................................................132

1. A PEDAGÓGIAI PROGRAM NYILVÁNOSSÁGRA HOZATALA, A JÓVÁHAGYOTT PEDAGÓGIAI PROGRAMHOZ VALÓ HOZZÁFÉRÉS LEHETŐSÉGEI..............................................................................................................................1322. A pedagógiai program elfogadásának a dokumentumai.............................................................................133

136

a szülő, a tanuló, iskolai és kollégiumi pedagógus program 2012.doc · web viewa fodor...

Documents