a tanulás elméleti alapjai

11

A tanulás elméleti alapjai I.

A tanulás pszichológiai alapjai

22

A pszichológia kialakulása és jellemzői 1.

• Wundt pszichofiziológiai laboratóriuma– először az emberi érzékelés területe került az

érdeklődésének középpontjába.• Matematikai apparátust dolgoztak ki

– például a korreláció- s a regressziószámítást, illetve az eloszlásfüggvények bizonyos típusainak vizsgálatát.

– foglalkozik a megismerés magasabb rendűfunkciói val és a tanulás folyamatával is

• Foglalkozik a megismerés magasabb rendűfunkciói val és a tanulás folyamatával is – Pavlov kísérletei

33


• A munkairányítás Taylor által megalapozott szervezésével párhuzamosan vetődött fel a dolgozók érdekeltségének problémája. A menedzsment különböző iskolái egymástól eltérő fontosságot tulajdonítottak ennek a kérdésnek, sokan tagadták, sokan viszont a legfontosabb tényezőnek tartották a motiv ációkérdését.

44


• Az általános törvényektől bizonyos eltérések előfordulnak az egyének különböző személyis ége, illetve annak egyes jellemzői között. Így alakult ki a tipizálás alapján végzett kategorizálások szerinti személyiséglélektan, amely lehetővé teszi például az egyes tanulói típusok közötti eltérések feltárását.

55


• Az ember nemcsak biológiai, hanem egyúttal társas lény is. Élete során folyamatosan érintkezik többi embertársával, és ennek során viselkedését, kapcsolatait a társadalomban kialakult szokások, normák határozzák meg. Ezeket a szociális szerepek et lényegében éppúgy meg kell tanulnia, mint a társadalmi értékek átadására szolgáló nevelés tartalmi elemeit, így például az esztétika, az etika, vagy az egészséges életmód kérdéseit.

66

Az emberi megismerés funkciói

• Jelen idő:

– Érzékelés – Észlelés

• Múlt idő:– Emlékezés

• Jövő idő (+nem létező dolgok):– Képzelet

• (Logikai) műveletek:– Gondolkodás

77

Érzékelés

• Külső érzékelés– Látás (80%)

– Hallás (10%)– Szaglás, tapintás, észlelés (<5%)

• Belső érzékelés– Egyensúlyérzékelés (belső fül), a szervek

állapotának érzékelése (szerv nélkül) és a mozgás érzékelése, a kinesztétikus érzékelés (szerv nélkül).

88

Az érzékelés jellemzői

• Még egészséges emberek között is eltérő értékhatárok között valósul meg. Mint szinte minden pszichológiai paraméter, úgy érzékszerveink jellemzői is (legtöbbször) normális eloszlás szerintiek.

• Az ingerek érzékelési jellemzőinek leírására szolgál az érzékelési küszöb fogalma. – Az abszolút küszöb az a legkisebb erősségű inger, amit még

meg tudunk különböztetni az inger hiányától (például azt, hogy hallásvizsgálat során mekkora „decibelt” érzékelünk még (már) egy adott frekvencián).

– A különbségi küszöb az a legkisebb különbség, amely két inger megkülönböztetését teszi lehetővé (például mi az a legkisebb távolság, amelynél a bőrt megszúrva még (már) két szúrást érzünk).

99

Az észlelés

• Észlelésen értjük az egyéni megismerés és a valóság kapcsolatát. – Az érzékelt ingerekhez jelentést kapcsolunk, azok

tudatossá válnak, és élménnyé alakulnak. Amíg az érzékelés az adott egyénre jellemző, nem változtatható tulajdonság, addig az észlelés tudatosan fejleszthető.

– Az észlelés során az egyénnek a környezetéről kialakult képe, elvárásai találkoznak a környezeti információkkal. Ezeket az elvárásokat az ingerek vagy megerősítik, vagy módosítják.

1010

Az észlelés

• Az észlelés során a környezet különbözőingereit:– el kell különíteni egymástól (a tárgyakat el kell

különíteni környezetüktől és egymástól),– és fel kell ismerni, hogy milyen információkat

közvetítenek (azonosítanunk kell a tárgyakat).

• Az észlelés elváltozásai:– Hallucinációk (ezek kórosak, bizonyos ideg- és

elmebetegségek, például a skizofrénia)– Észlelési csalódások (illúziók)

1111

Észlelési csalódások

• A legegyszerűbb esetekben az ilyen észlelési tévedéseket a valóságra irányulótudás hiánya okozza. Az ember évezredeken keresztül úgy látta például, hogy a Nap a Föld körül kering.

• Umberto Eco: Kant és a kacsacsőrű emlős

1212


1313


1414


• Az emberek szórakozásának, tanulásának egyik régóta ismert eszköze az észlelési csalódások tudatos létrehozása.

1515


1616


1717

A figyelem

• A tudatot ráirányítjuk egy meghatározott tárgyra, jelenségre.

• Az érzékszerveket „ráhangoljuk” egy új inger felvételére.

• Fajtái: – Önkéntelen – Szándékos

18

A figyelem

• Tulajdonságai:– Terjedelem („vertikális hossz”)

• Miller-féle szám 7±2 (lásd még az emlékezést)– Tartósság

• Mennyi ideig tudunk tartósan figyelni? (15 perc/középiskola)

– Átvitel• Milyen gyorsan tudunk átállni?

– Megosztás („horizontális hossz”)• Hány dologra tudunk egyszerre figyelni? (nők)

18

19

Az emlékezés

• Fajtái: – Tudatos (tanulás)– Önkéntelen („emlékszem Bourghiba tunéziai elnökre”)

• Folyamata:– Kódolás + betárolás

• (184819451992) (rendszerezés, struktúra)– Tárolás

• Ezzel egészséges embernél nincs gond– Dekódolás + kitárolás

• A felidézés problémái (okai egészséges embereknél a különféle gátlások --- ld. később)

19

20

Az emlékezés

• Modell:

– Rövidtávú memória

• Néhány másodperctől néhány tucat percig• Feltétele a tudat ráirányítása a dologra (akusztikus – ismételgetem

és vizuális - lefényképezem)• Jellemzője a Miller-féle szám

– Hosszútávú memória

• A fontos, illetve annak tartott információk többször ingerlik ugyanazokat a neuronköröket, így „bevésődik” az információ(tanulás).

• Önkéntelen, tudatos („értelemszerű”, „magolásos”)– (Tudatalatti memória = Freud)

– (Kollektív tudat = Jung --- kismajmok)

20

21

Az emlékezés (felejtés)

• Okai a gátlások – Affektív (izgalom focimeccs előtt és után)– Visszaható (egymás után tanult két hasonló anyagrésznél az

elsőből kevesebbre emlékszünk, az első még zajlóposztmentális folyamatait megzavarja a második)

– Előreható (a korábban tanultak zavarják meg a későbbieket ---„rögződés”)

– Komplex (Ranschburg Pál: két tananyag annál inkább zavarja egymást, minél közelebbiek)

– Ekfóriás (az utolsó pillanatban tanultak megzavarják az előbbieket)

– Egyesített hatás (a tételsorok elejét és végét tanuljuk meg a legjobban)

21

22


• Csökkentése:– Rendszerben történő tanulás (más információkhoz

kötjük az információt, „ugyanabba a rekeszbe helyezzük” az információkat, így azok segítenek egymást felidézni)

– Érzelmi töltés („kedvenc tanárom” tárgyai könnyebbek és fordítva)

– A tananyag sok kis részre bontása, ezek között kapcsolatok kialakítása

22

23


• A felejtés tehát bizonyos határok között természetes folyamat.

• Ebbinghaus életéből 20 évet fordított arra, hogy értelmetlen betű- és számsorokat tanult meg. Ezután saját magán megfigyelte azok felejtését, majd eredményeit általánosítva határozta meg a felejtési görbék jellegét.

23

24


24

Minden vízbe mártott test, kisangyalom…

Idegen nyelvűmondókák stb.

25

A képzelet

• A képzelet segítségével olyan ingerek idézhetőek fel, amelyek nem léteznek, illetve amelyek a jövőben fognak bekövetkezni. Segítségével beszélhetünk az egyszarvúról (Umberto Eco kedvenc példája a nem léteződolgok elképzeléséről), vagy készülhetünk fel egy záróvizsgára. A tanulásban ennek a megismerési formának a többinél korlátozottabb szerepe van, bár például a motivációt elősegítheti.

25

26

A gondolkodás

• A gondolkodás az ingerek közötti kapcsolatok, összefüggések feltárása.

• Feltétele a lényegkiemelés, a logikai csoportosítás és a kapcsolatok feltárásának képessége.

• Ennek során fogalomalkotás (definíció), osztályokba sorolás és logikai műveletek végzése folyik.

• A gondolkodás lehet asszociatív (gondolati elemek egymáshoz kapcsolása), megértés (a dolgok lényegének és kapcsolataiknak a feltárása), és problémamegoldás (a cél elérési lehetőségének meghatározása).

• Gondolkodás közben erősen redukált „belső beszéd”, „belső látás” és „mentális mozgás” történik.

27

A gondolkodás• Fogalomalkotás

– Általánosítás (asztal, háromszög)– Fagráf (állat-rovar-bogár-svábbogár)– Kolcova kísérletei (orosz ovisok - könyv)

• Automatikus és tanult fogalmak– Noam Chomsky (született képesség)

• Problémamegoldás– Ismeretlen megoldású feladat– Sokszor több útvonal lehet a megoldásra– Többfázisú megoldás = döntések– Algoritmikus, „intelligens” (konvergens) gondolkodás– Kreatív (divergens) gondolkodás– Heurisztikus gondolkodás (operációkutatás)– Befolyásolja az egyén értékrendje, attitűdje, életkora, személyisége stb.

28

A gondolkodás• A gondolkodási folyamatok alapján tanulási stratégiák:

– Próba-szerencse (kisgyerek---kályha)– Kondícionálás (Pavlov---reflexek)

• Csengő---étel---nyálképződés• Csengő---nyálképződés• Hazaérkezés---WC• Rossz és jó szokások magyarázata• Olnyanszkaja (munkások oxigénfogyasztása)

– Sikerorientált tanulás (Skinner)• Patkány: pedál…étel pedál…lámpa…pedál…étel• Alapja a jutalom megszerzése, illetve a büntetés elkerülése (áramütés)• Babona (galambok véletlenszerű sikerei)• McConnell (férgek fény előli menekülése kondícionálva áramütésekkel---

kettévágás, két új egyed, mindkettő fél---megetette a többit, azok is féltek ---héber szavas kísérlet)

• Koshima-szigetek majmai (kókuszdió megmosása---Marconi és Popov)

29

A motiváció

• A viselkedés, cselekvés ösztönzése• Válfajai:

– Keresési-kutatási igény (Zeigarnik)– Homeosztatikus motívumok (étkezés, alvás

stb.)

– Társas-szexuális igények (társas szükségletek)

– (Maslow-piramis)

30

A motiváció

• Lewin: – pozitív-negatív– külső-belső

• Wolfe kísérlete– Csimpánzoknak egyszerű feladatokat adott.– Sikeres teljesítés esetén játékpénzt kaptak, amit egy automata

segítségével szőlőre tudtak váltani.– A majmok hamarosan megtanulták a leckét csak azért, hogy

ilyen játékpénzekhez jussanak.

• Hatékonyság (látszatmunka)– Ha tanulsz, moziba mehetsz!– A gyerek egész délután a szobájában ül a könyvek fölött.– De csak ábrándozik.

31

A motiváció

• A motiváció erősségét leginkább az határozza meg, hogy milyen távoli a cél. – A patkányok például semmit nem tanulnak meg, ha a

teljesítést követően egy percen belül nem kapják meg a jutalmukat.

– A gyereket is lehet motiválni a másnapi tanulnivalóelsajátítására, ösztönözheti őt jó magatartásra a két hónap múlva érkező Mikulás, de nem lehet azzal tanulásra késztetni, hogy majd főkönyvelőként milyen jól fogja hasznosítani a mai matek leckéjét.

32

A személyiség• Cél: csoportosítás (azonos tulajdonságúak elkülönítése)• Eszköz: külső jegyek alapján• Hippokrátesz

– szangvinikus (gyors-gyors), kolerikus (gyors-lassú), melankolikus (lassú-lassú), flegmatikus (lassú-gyors)

• Lombroso– „született bűnöző”

• Kretschmer– leptosom, piknikus, atlétikus

• Freud– orális (evés, jó kedély, dohányzás), anális (tiltás, „szobatisztaság”, ösztönök kiélése)

• Jung– introvertált, extrovertált (ezeken belül: érző, gondolkodó, intuitív, érzékelő) – tanulás!

• Jaensch– Integrált, dezintegrált (érzelem, figyelem, akarat, gondolkodás mennyire kapcsolódnak

össze) --- tanulás!• Spranger

– gazdasági, esztétikai, szociális, vallásos, politikus (a külső anyagi világhoz való viszonyulás)

(tanulási jellemzőik: ld. jegyzet)

33

A szociális szerepek tanulása• Családban, közösségben az elvárások, szokások elsajátítása (az egyedi

tulajdonságokban megjelennek a közösség tulajdonságai = szociális tanulás).

• Kara-Murza megfogalmazásában az ember egyidejűleg fizikai és társadalmi környezetben él, és ezek sokszor különböző feltételei között élve alakulnak ki a testi-lelki problémák, a társadalmi feszültségek.

• A státuszok szerinti szerepekkel kapcsolatos elvárások („káromkodik, mint az óvónő”).

• Normák, minták.• Viselkedési szokások szűkülése („doktor úr”, tegeződés, „János vagyok”,

„Kedves János”)• Egy krimiben a nyomozó semmilyen logikai eszközzel nem talált rá a

bűntény felderítésére. Végül eszébe jutott, hogy a kérdéses telefonbeszélgetést nem folytathatták le a matematika-professzorral, mert az úgy beszélt, ahogyan értelmiségi nem szokott. Így az alibi megdőlt, és fel tudták göngyölíteni a bűncselekményt. („maga is láthassa”)

• Fontos szerepek: nemi, életkori, foglalkozási• Ellentmondások a szerepek között (Ottlik: Iskola a határon – tiszt és

édesanya jelenléte)

34

Híres emberek gondolkodása

• Évariste Galois a felvételi vizsgán hozzávágta a professzorhoz táblatörlőrongyot.– Gondolkodására nagyfokú asszociációs és

intuíciós készség volt jellemző, így a mások számára összetett problémákat ő fejben oldotta meg. A vizsgán a professzor levezetéseket firtató kérdéseire nem tudott válaszolni, mivel azokat ő nyilvánvalónak tartotta.

35

Híres emberek gondolkodása• A benzolgyűrűt felfedező Friedrich Kekulé éveken át próbálkozott a

benzol szerkezeti képletének megalkotásával. A gyűrű alakúmodellre csak több évvel ezután bukkant rá, mégpedig egy álma alapján. Az egyik este a kandallója előtt elszenderedett, majd álmában atomokat és molekulákat látott táncolni. Egyszer csak kígyómódra saját farkába harapott az egyik molekula, ami megadta a tudósnak a modell kidolgozásának ötletét. Kekulé álomtörténete azt mutatja, hogy a megoldatlan problémák sokkal nagyobb jelentőséggel bírnak az agy számára, mint a kész megoldások. A Zeigarnik-hatás néven megfogalmazott jelenség szerint a szokásostól eltérő jelenségek mindig jobban foglalkoztatják a tudatot a megszokott dolgoknál. Ezt a törvényszerűséget használják ki például napjaink reklámszakemberei és politikusai is.

36


• A XX. század első felének híres szovjet fizikusa, Landaupályája csúcsán fejsérülést okozó balesetet szenvedett. Ennek következtében számos dolgot elfelejtett, többek között saját műveinek tartalmát, sőt, az elemi fizika számos fejezetét is. Fiával újra kezdte ismerkedését a középiskolai tananyaggal és saját kutatási eredményeivel is. Fáradozása kezdeti sikereket hozott, de betegsége miatt bekövetkezett halála nem engedte befejezni ezt a heroikus munkát. Esete példázza, hogy az agy egyes területeinek sérülései különbözőképességeket károsítanak, de azt is, hogy az agy különböző területei képesek egymás szerepének átvételére is.

37


• Nobel-díjának átvétele után Enrico Fermi nem tért vissza hazájába, a fasiszta Olaszországba, hanem családjával kiköltözött Amerikába, ahol már korábban is együtt dolgozott korának többi híres fizikusával. Mielőtt azonban megkapta volna a letelepedési engedélyt, át kellett esnie egy akkoriban sok helyen alkalmazott intelligenciavizsgálaton. A bevándorlási hivatal ugyanis nagy figyelmet fordított arra, hogy csak megfelelően intelligens embereknek adja meg a szükséges engedélyt. Ferminek tehát (zsebében a Nobel-díjjal) meg kellett válaszolnia azt a kérdést, hogy mennyi 15+27, majd a helyes válasz után még el kellett végeznie a 29/2 osztást is… Példája nemcsak az intelligenciavizsgálatok hiányosságait tükrözik, de utalnak a bürokrácia túlburjánzásának hatásaira is.

38

Híres emberek gondolkodása• Niels Bohr nagyon szeretett rejtvényt fejteni, de ez rendkívül

nehezen ment neki. Kollégái nem szerettek vele moziba járni, mert a mellette ülőket állandóan a cselekményre vonatkozó kérdésekkel zaklatta. Kedvencei voltak a cowboyfilmek, de azok túlságosan bonyolultak voltak számára. Szakmai vitáin rendszerint csak későn szólalt meg, miután mindenki megtette hozzászólását. Bohr ekkor fogta fel a legelső előadó gondolatait. Ekkor derült ki, hogy amit őmegértett, az más volt, mint amit az előadó gondolt, de az volt a helyes, és az előadó gondolkodott rosszul. Az egyébként gyakorlati tevékenységekben gyors reakciójú, jó döntési képességű Bohr, aki egy ideig a dán fociválogatott kapusa is volt, a szellemi munkavégzés sebességében alulmúlta társait. A világ egyetlen Nobel-díjas válogatott focistájának példája mutatja, hogy a gondolkodás sebessége, mélysége és tartalma között nincsenek közvetlen kapcsolatok.

39


• Rutherford előadásain rendszeresen elrontotta a matematikai levezetéseket. Egy idő után már nem is jött zavarba emiatt, hanem közölte, hogy helyes számítás esetén milyen eredmény jött volna ki. Ezután értelmezte azt, és fizikailag tökéletes következtetéseket vont le belőle. Példája alapján belátható, hogy a fizikus és a matematikus gondolkodási sémái eltérőek, a fizikus mást lát egy levezetés eredményében, mint egy matematikus, egy mérnök, egy géplakatos vagy egy festőművész.

40


• Lovász László– Tanára (Hajnal András) egy pénteken

ismertette Erdős és Hajnal egyik megoldatlan gráfelméleti problémáját. Lovász nem figyelt, azt hitte, ez a házi feladat, így hétfőre megoldotta.

– Balatonfüredi konferencia: „Lovász professzor”, „Lovász doktor”, „egyetemista?! Akkor hogy jön ahhoz, hogy ilyen feladatokat meg tud oldani?”

a tanulás elméleti alapjai

Documents