kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · web viewa tanulás idegtudományi...

A MAB 2006/9/IX/2. sz.. határozataKÉRELEM

a tanári mesterszak INDÍTÁSÁRA

KÉRELEM

A TANÁRI MESTERSZAK INDÍTÁSÁRA

Kérelmező intézmény: Szegedi Tudományegyetem A kérelem címzettje: az oktatási és kulturális miniszter

Véleményező: a Magyar Akkreditációs Bizottság

SZTE 1



TARTALOMJEGYZÉKA/I................................................................................................................................................................................3Adatlap........................................................................................................................................................................3A/II..............................................................................................................................................................................8A szakindítási beadvány indoklása..............................................................................................................................8A képzési kapacitás bemutatása..................................................................................................................................8A/III...........................................................................................................................................................................16A pedagógiai – pszichológiai egység tanterve,.........................................................................................................16a tantárgyi programok leírása....................................................................................................................................16A/IV...........................................................................................................................................................................41A pedagógiai – pszichológiai képzés személyi feltételei..........................................................................................41

A (tanári mesterszak) szakfelelős és a záróvizsgatárgyak felelősei......................................................................41Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói.........................................................................................................41A pedagógiai – pszichológiai képzésben oktatók személyi-szakmai adatai.........................................................43Nyilatkozatok........................................................................................................................................................70

A/V............................................................................................................................................................................73A pedagógiai – pszichológiai képzés indításának infrastrukturális feltételei............................................................73MELLÉKLET – képzési és kimeneti követelmények...............................................................................................77

SZTE 2



A/I. Adatlap

1. A felsőoktatási intézmény neve, címe

Szegedi Tudományegyetem 6720 Szeged, Dugonics tér 13.

2. A képzésért felelős kar megnevezése

Bölcsészettudományi Kar A képzés intézményen belüli koordinációjáért felelős oktatási egység: BTK Neveléstudományi Intézet

3. Az indítandó mesterszak megnevezése: tanári szak

4. Az oklevélben szereplő szakképzettség(ek) megnevezése1 4.1. okleveles andragógus tanár, teacher of adult education4.2. okleveles biológiatanár, teacher of biology4.3. okleveles egészségfejlesztés-tanár, health education teacher4.4. okleveles ember és társadalom műveltségterületi tanár,

teacher of specialization of people and society4.5. okleveles életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanár,

teacher of life management and practical knowledge4.6. okleveles ének-zene tanár, school music teacher4.7. okleveles fizikatanár, teacher of physics4.8. okleveles földrajztanár, teacher of geography4.9. okleveles informatikatanár, teacher of informatics4.10. okleveles kémiatanár, teacher of chemistry4.11. okleveles kollégiumi nevelőtanár, pedagogue in a hall of residence4.12. okleveles könyvtárpedagógia-tanár, teacher of library pedagogy4.13. okleveles környezettan-tanár, teacher of environmental science4.14. okleveles matematikatanár, teacher of mathematics4.15. okleveles minőségfejlesztés-tanár, teacher of quality development of

education4.16. okleveles multikulturális nevelés tanára, teacher of multicultural education4.17. okleveles nyelv- és beszédfejlesztő tanár, teacher of speech and language4.18. okleveles romántanár / román- és nemzetiségiromán-tanár,

teacher of Rumanian language and culture/ teacher of Rumanian as a minority language and culture

4.19. okleveles [szaktárgy]-t [idegen nyelv] nyelven tanító tanár, teacher of [subject] in [language]

4.20. okleveles szlováktanár / szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanár, teacher of Slovakian language and culture/ teacher of Slovakian as a minority language and culture

4.21. okleveles tanulási- és pályatanácsadási-tanár, teacher of education and career counseling

4.22. okleveles technikatanár, teacher of technology4.23. okleveles testnevelő tanár, teacher of physical education

1 A szakképzettségek felsorolása magyarul és angolul is a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet, 3. sz. mellékletében foglaltak szerint, annyi alponttal, ahány szakképzettségi modult terveznek.

SZTE 3



5. A képzési idő, a félévek, valamint az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditek számaA 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklet 4-7 pontjai alapján: az összóraszámon (összes hallgatói tanulmányi munkaidőn) belül a tanórák (kontaktórák)

száma, figyelemmel a hatályos Ftv. 33.§. (1) bekezdésére, amely a teljes idejű képzésnél félévenként legalább 300 tanórát határoz meg. (ha a tervezett egyéb [esti, levelező tagozatos] képzési forma képzési ideje eltér a nappali tagozatos képzés idejétől, akkor – félévekben, tanórákban – azt is meg kell adni

Az egyes szakmai-diszciplináris egységekben részletezve.5.1. Főszak-X szak esetén:

5 félév, összóraszám: 4500, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 1500Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 150Levelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 450

5.2. Szakos, nem tanári szakképzettség után megszerzendő tanár szak esetén:3 félév, összóraszám: 2700, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 900Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 90Levelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 270

5.3. Főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén a tanári mesterfokozat megszerzéséhez:

3 félév, összóraszám: 2700, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 900Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 90Levelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 270

5.4. Újabb tanári mesterfokozatú szakképzettség megszerzése esetén:a./ egyetemi szintű tanári szakképzettség esetén:2 félév, összóraszám: 1800, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 600Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 60Levelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 180

b./ főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén: 3 félév, összóraszám: 2700, tanóra (kontakt óra) minimálisan: 900Az oklevél megszerzéséhez szükséges kreditszám: 90Levelezőképzésnél tanóra (kontakt óra): 270

a szakmai gyakorlat időtartama és jellege1 félév, összóraszám: 900, kreditszám: 30közoktatási intézményekben, felnőttképző intézményekben eltöltött, szervezett, összefüggő gyakorlat

6. A tanári mesterszakért felelős oktató megnevezése és aláírása.

..……………………………Prof. Dr. Csapó Benő

intézetvezetőNeveléstudományi Intézet

Szegedi Tudományegyetem BTK

SZTE 4



7. A tanári mesterszak szakképzettségéért felelős oktató megnevezése és aláírása.

7.1. okleveles andragógus tanárT. Molnár Gizella ..……………………………

7.2. okleveles biológiatanárDr. Görgényi Miklósné Dr. Tari Irma ..……………………………

7.3. okleveles egészségfejlesztés-tanárDr. Benkő Zsuzsanna ..……………………………

7.4. okleveles ember és társadalom műveltségterületi tanár, Dr. Gombos József ..……………………………

7.5. okleveles életviteli és gyakorlati ismeretek műveltségterületi tanárDr. Pitrik József ..……………………………

7.6. okleveles ének-zene tanárDr. Maczelka Noémi ..……………………………

7.7. okleveles fizikatanárDr. Szatmári Sándor ..……………………………

7.8. okleveles földrajztanárDr. Farsang Andrea ..……………………………

7.9. okleveles informatikatanárDr. Fülöp Zoltán ..……………………………

7.10. okleveles kémiatanárDr. Visy Csaba ..……………………………

7.11. okleveles kollégiumi nevelőtanárFáyné dr. Dombi Alice ..……………………………

7.12. okleveles könyvtárpedagógia-tanárBarátné dr. Hajdu Ágnes ..……………………………

7.13. okleveles környezettan-tanárDr. Gálfi Márta ..……………………………

7.14. okleveles matematikatanárBálintné Dr. Szendrei Mária ..……………………………

7.15. okleveles minőségfejlesztés-tanárDr. Farkas Olga ..……………………………

7.16. okleveles multikulturális nevelés tanáraDr. Gombos József ..……………………………

7.17. okleveles nyelv- és beszédfejlesztő tanárDr. Tóth Szergej ..……………………………

7.18. okleveles romántanár / román- és nemzetiségiromán-tanárDr. Hoczopán Anna ..……………………………

7.19. okleveles [szaktárgy]-t [idegen nyelv] nyelven tanító tanárDr. Nagy János ..……………………………

7.20. okleveles szlováktanár / szlovák- és nemzetiségiszlovák-tanárMaruzsné dr. Sebó Katalin ..……………………………

7.21. okleveles tanulási- és pályatanácsadási-tanárDr. Kékes Szabó Mihály ..……………………………

7.22. okleveles technikatanárDr. Szabó Gábor ..……………………………

7.23. okleveles testnevelő tanárDr. Szatmári Zoltán ..……………………………

SZTE 5



8. A tanári mesterszakért felelős oktató és a szakképzettség(ek)ért felelős oktató(k)

intézményi hatáskörének és együttműködésének bemutatása.

A felsőoktatási törvény tanárképzéssel foglalkozó 145. §-ának 5. bekezdése tartalmazza a mesterszakét felelős oktató illetve intézményi egység kijelölésének szabályait.

145. § (5) Ha a felsőoktatási intézményben több oktatási szervezeti egységben folyik pedagógusképzés, a szervezeti és működési szabályzatban meg kell határozni azt az oktatási szervezeti egységet vagy a szenátus által létrehozott testületet, amelyik ellátja a különböző szervezeti egységekben folyó oktatómunka, valamint az ehhez kapcsolódó gyakorlati képzés összehangolását. Ennek a szervezeti egységnek a vezetője felel a felsőoktatási intézményben folyó pedagógusképzés összehangolásáért.

A törvény előírásainak megfelelően a Szegedi Tudományegyetem szenátusa a 2006. július 10-i döntésében a tanárképzés felelőséként a Bölcsészettudományi Kart, az tanárképzés intézményen belüli koordinációjáért felelős oktatási egységként a Neveléstudományi Intézetet jelölte meg. A tanári mesterszakért felelős oktató a Neveléstudományi Intézetet vezetője.

A Neveléstudományi Intézetet vezetője – és a tanári mesterszakért felelős oktató – 2007. szeptember 1-től 2012. június 30-ig Dr. Csapó Benő egyetemi tanár, az MTA doktora. (Szakmai életrajzát l. a mellékletben.)

Az SZTE szenátusának 2006. december 18-i határozata meghatározta a tanárképzés egyetemen belüli szervezeti koordinációjának rendjét, döntött a Tanárképzési Tanács magalakításáról és összetételéről. A Tanárképzési Tanács tagjai a képzésben részt vevő intézményi egységek, illetve egyes részterületek képviselőiből álló munkacsoportok képviselői.Ennek megfelelően a Tanárképzési Tanács tagja a következő 10 fő:

1. Elnök – a Neveléstudományi Intézet vezetője.2. A Pszichológiai Intézet vezetője3. A Neveléstudományi Intézet delegáltja, a tanács titkára4. A „Humán szaktárgyi munkacsoport” vezetője5. A „Reál szaktárgyi munkacsoport” vezetője6. A „Készségtárgyak szaktárgyi munkacsoport” vezetője7. A „Humán szakmódszertan munkacsoport” vezetője8. A „Reál szakmódszertan munkacsoport” vezetője9. „Készségtárgyak szakmódszertan munkacsoport” vezetője 10. Az „Iskolai gyakorlati képzés munkacsoport” vezetője

A fentiek szerint a Tanárképzési Tanácsban 3 fő képviseli a pedagógiai és pszichológiai alapozásért és a tanári mesterségbeli tudásért felelős egységeket.

A tanári szakképzettségekért felelős oktatók három fő műveltségi körben alkotnak munkacsoportokat. A „reál” munkacsoport a matematika, a természettudomány, az informatika és a műszaki területeket fogja át. A humán munkacsoportba a humán- és társadalomtudományi területek tartoznak. A készségtárgyak munkacsoport a művészeti és a testi nevelés területeit fogja össze. Mindegyik területen van egy szaktárgyi munkacsoport (4-6), amelyet a szakképzettségekért felelős oktatók alkotnak, és egy szakmódszertani (7-9) munkacsoport, melyben a szakmódszertan oktatói dolgoznak. Az egyes munkacsoportok a szakok közötti hasonlóságokat figyelembe véve, és a különbségeket tiszteletben tartva összehangoltan végzik tevékenységüket. Így összességében a szakképzettségeket a 10 fős testületben 6 fő képviseli.

SZTE 6



Az „Iskolai gyakorlati képzés munkacsoport” tagjai az egyetem négy gyakorló iskolájának igazgatója és a külső gyakorlatok („rezidens képzés”) helyszínéül szolgáló iskolák igazgatói.

9. Dátum, és az intézmény felelős vezetőjének megnevezése és cégszerű aláírása

Szeged, 2007. szeptember 17.

..……………………………Prof. Dr. Szabó Gábor

rektorSzegedi Tudományegyetem

10. Az adatlap mellékletei

A szenátus támogató javaslata (a szakképzettségekre is) A tanári mesterszak képzési és kimeneti követelményeit (KKK) tartalmazó leírás (A 15/2006 (IV.3.) OM rendelet 4. sz. melléklete) Regionális és országos munkaerőigény prognosztizálása.

A Szegedi Tudományegyetem az egész ország területéről fogad hallgatókat, bár az Alföld, ezen belül is a Dél-alföld kissé túlreprezentált. A közoktatási rendszer munkaerő-igénye viszonylag jól prognosztizálható. A statisztikai adatok alapján közismert, hogy az iskolákban több tanár van, mint ami a nemzetközi összehasonlítások alapján indokoltnak tűnne, ugyanakkor a magyar településszerkezet, a sok kis település és az ennek megfelelően sok kis iskola relatíve több tanárt igényel. A tanárok számának alakulása tehát bonyolult társadalmi folyamatok eredője. Közismert az is, hogy az elmúlt években a pedagógusképzés az iskolarendszer szükségleteinek többszörösét bocsátotta ki. Másrészt viszont a pedagógusképző intézményekbe beiratkozott hallgatók jelentős része eleve nem is kívánt tanárként elhelyezkedni.

A mesterszintű tanárképzés alapvetően új munkaerő-piaci helyzetet teremt. Kevesebb, de sokkal magasabban képzett, egy új pedagógiai kultúrát képviselő fiatal generáció hagyja el az egyetemeket. Különösen fontos, hogy a későbbiekben pályára kerülő tanárok rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek tekintetében a pályán levő magyarországi tanárok minden nemzetközi összehasonlításban messze elmaradnak az átlagtól, és természetesen a hazai elvárásoktól is, ez pedig a nyelvtudás és az informatikai kompetencia. Ezért tehát a mester szintű tanárokkal szemben – a jelenlegi munkaerű-piaci gondok ellenére – jelentős igény fog mutatkozni.

A Szegedi Tudományegyetem országos és nemzetközi hírneve, a tanárképzés terén kivívott elismertsége és hagyományai mindig vonzóvá tették a tanárképzést választó hallgatók körében. A tanári mesterségre való lekészítés nagyobb súlya, a neveléstudományi kutatások megerősödése, az egyetem e téren is kivívott hazai és nemzetközi elismertsége várhatóan még vonzóbbá teszik az itt folyó tanárképzést.

Az elmúlt években a tanárképzés szakok közötti megoszlása meglehetősen egyenetlenné vált, és az egyes területeken jelentkező számbeli túlképzés mellett más területeken jelentős hiány mutatkozott. Ezek közé tartoznak a reál területek, így a Szegedi Tudományegyetemen az első fázisban indítani tervezett szakok jelentős részével kapcsolatban várhatóan jelentős igény fog mutatkozni. Az indítani tervezett szakok másik csoportja olyan terület, amelyen korábban nem volt képzés, így várhatóan ezek iránt is nagy lesz az érdeklődés.

SZTE 7



A/II. A szakindítási beadvány indoklása

A képzési kapacitás bemutatása

(Legfeljebb 2-5 oldal terjedelemben)1. A tanári mesterszak képzési és kutatási előzményei az intézményben. Intézményi képzési

előzmények esetén az indítandó szak kimenetének és a korábbi egyetemi végzettségi színvonalnak az összevetése, a megfelelés konkrét bemutatása. (A korábbi egyetemi képzés tartalmával és kimeneti elvárásaival való összevetés.)

A Szegedi Tudományegyetem az ország legnagyobb hallgatói és oktatói létszámmal rendelkező egyetemei közé tartozik. Tudományos tevékenysége, nemzetközi elismertsége kiemelkedő. E helyzetéből fakadóan országos szinten is meghatározó szerepet kell játszania egy új, a tudományos és oktatásbéli kiválóságra alapozott, a fő európai fejlődési folyamatokba illeszkedő tanárképzési modell kialakításában.

A Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézetében és a környezetében működő kutatócsoportokban, a Neveléstudományi Doktori Iskolában kialakult, nemzetközi szinten is elismerést kiváltó tudományos műhely alkalmas arra, hogy a tanárképzés fejlesztésének motorjává váljon, és az egyetem más oktatási egységeiben rejlő kapacitásokat integrálva az egyetem hírnevéhez méltó, igényes tanárképzési rendszert dolgozzon ki és működtessen.

A Szegedi Tudományegyetemen, illetve jogelődjeiben jelentős hagyományai vannak a tanárképzésnek, a pedagógusképzés fejlesztésével összefüggő kutatásoknak, kísérleteknek. Középiskolai tanárképzés terén a korábbi József Attila Tudományegyetem két kara, a Természettudományi Kar és a Bölcsészettudományi Kar szerzett országos és nemzetközi elismertséget. A Juhász Gyula Tanárképző Főiskola az általános iskolai tanárképzés terén szerzett érdemeket. Jelenleg mindegyik kar az egyesített Szegedi Tudományegyetem része, és közösen munkálkodik a tanárképzés fejlesztésén.

Az indítandó szakok egy része, elsősorban a Természettudományi Kar által indított szakok rendelkeznek megfelelő egyetemi szintű tanári szakokkal. Az új mester szintű szakok minden tekintetben megfelelnek a korábbi egyetemi szintű szakoknak. Ezek esetében a minőségi megfelelés bemutatására a konkrét szakok esetében kerül sor.

2. Az új típusú szakon végzők iránti regionális és országos igény prognosztizálása, a foglalkoztatási igény lehetőség szerinti bemutatásával/dokumentálásával.

Amint azt az A/I. 10. pontjában részletesebben is kifejtettük, a mesterszintű tanárképzés alapvetően új munkaerő-piaci helyzetet teremt. Kevesebb, de sokkal magasabban képzett, egy új pedagógiai kultúrát képviselő fiatal generáció hagyja el az egyetemeket. Különösen fontos, hogy a későbbiekben pályára kerülő tanárok rendelkeznek azokkal a képességekkel, amelyek tekintetében a pályán levő magyarországi tanárok minden nemzetközi összehasonlításban messze elmaradnak az átlagtól, és természetesen a hazai elvárásoktól is, ez pedig a nyelvtudás és az informatikai kompetencia. Ezért tehát a mester szintű tanárokkal szemben – a jelenlegi munkaerű-piaci gondok ellenére – jelentős igény fog mutatkozni.

Az elmúlt években a tanárképzés szakok közötti megoszlása meglehetősen egyenetlenné vált, és az egyes területeken jelentkező számbeli túlképzés mellett más

SZTE 8



területeken jelentős hiány mutatkozott. Ezek közé tartoznak a reál területek, így a Szegedi Tudományegyetemen az első fázisban indítani tervezett szakok jelentős részével kapcsolatban várhatóan jelentős igény fog mutatkozni. Az indítani tervezett szakok másik csoportja olyan terület, amelyen korábban nem volt képzés, így várhatóan ezek iránt is nagy lesz az érdeklődés.

3. Az indítandó tanári mesterszak hallgatóinak a kutatás-fejlesztésre, illetve a doktori képzésre való felkészítésének, valamint a doktori képzésre való továbblépés lehetőségének bemutatása.

A Szegedi Tudományegyetem önmagát mint kutatóegyetem határozza meg. Az egyetem elsősorban kutatási teljesítményeivel, az egyetem oktatói és kutatói által írott publikációval érdemelte ki előkelő nemzetközi rangját. A leendő tanárok kutatás-fejlesztésre való felkészítést tekintve egyrészt garanciát jelent a Neveléstudományi Intézet ilyen irányú elkötelezettsége, oktatási hagyománya. Az Intézet korábbi továbbképzési programjaiba már beépült a kutatásalapú tanárképzés számos eleme. A mesterszintű tanárképzés programja ugyancsak tartalmazza a tanári munkával összefüggő kutatási-fejlesztési feladatokra való felkészítést. Helyet kapnak az ilyen jellegű programok már a BA szinten megszerezhető 10 kreditben is, és a mesterszint több kurzusában.

Az egyetemen működő Neveléstudományi Doktori Iskola fogad tanári képzettséggel rendelkező hallgatókat. A doktori képzésben jelenleg részt vevő hallgatók többsége is tanárszakon végezte az egyetemen. A Doktori Iskola következő képzési programjai különösen közel állnak a tanári, iskolai munkához:

Az oktatás és a nevelés pszichológiai kérdéseiOktatáselméletInformációs és kommunikációs technológiák az oktatásbanPedagógiai értékelésEgészségnevelés

4. A kiemelkedő képességű hallgatók alkalmasságát figyelő, azt előmozdító, „tehetség-gondozó” tevékenység beépítésére vonatkozó elképzelések, ill. intézkedések bemutatása.

A Szegedi Tudományegyetemen régi hagyománya van a kiemelkedő képességű hallgatókkal való foglalkozásnak. A korábbi képzési rendszerben a legtehetségesebb hallgatók már a képzés kezdetén bekapcsolódhattak Pedagógiai Tudományos Diákkör munkájába. A korábbi években tanár szakos hallgatók is szép eredményeket értek a diákköri konferenciákon.

Ezt a hagyományt az új, mester szintű tanárképzés keretében is folytatni fogjuk. A hallgatók rendszeres tájékoztatást kapnak a diákkörben folyó munkáról. Az oktatók a kiemelkedően teljesítő hallgatókkal személyesen is elbeszélgetnek, irányítják egyéni munkájukat. Mivel a mester szintű képzés számos, önálló kutatómunkát igénylő komponenst tartalmaz, az egyéni kutatói képességek kibontakoztatására kitűnő lehetőség kínálkozik.

A hallgatók számos más módon is bekapcsolódhatnak a kutatómunkába. A Neveléstudományi Intézet mellett működő kutatócsoportok egyes részfeladatok megoldására, a kutatói segédmunka elvégzésére nagyszámú hallgatót foglalkoztatnak.

A tehetséggondozó munka egyik alapvető célja a legtehetségesebb hallgatók kiválasztása a doktori képzésre. A mester szintű képzésben részt vevő hallgatók

SZTE 9



rendszeresen meghívást kapnak a Doktori Iskola keretében szervezett programokra, például a külföldi vendégek előadásira, részt vehetnek a nyilvános PhD védéseken. Korán tájékoztatást kapnak a doktori képzésbe való bekerülés lehetőségeiről, a korai kutatómunka, a diákköri konferenciákon való részvétel jelentőségéről.

A képzés keretében azok a kiemelkedő képességű hallgatók is kellő segítséget és irányítást kapnak fejlődésükhöz, akik nem a kutatói pályát választják. A tanári pályán elhelyezkedő hallgatóinkkal is folyamatosan tartjuk a kapcsolatot. Mint a vizsgálatain helyi mérő-biztosai irányítják a helyi adatfelvételt. Kutató tanárokként részt vehetnek a szegedi kutatócsoportok munkájába. Később bekapcsolódhatnak a tanárképzésbe is, mentori feladatokat vállalhatnak a gyakorlatot végző hallgatók mellett.

5. A felsőoktatási intézmény képzési kapacitásának bemutatása az összes tervezett tanári mesterszakon (tervezett hallgatói létszám).

A Szegedi Tudományegyetem – lévén az ország egyik legnagyobb tanárképző egyeteme – rendkívül jelentős képzési kapacitással rendelkezik. A pedagógiai-pszichológiai alapképzés központja a Neveléstudományi Intézet, illetve a tanárképzés terén a vele szorosan együttműködő Pszichológiai Intézet. E két intézet a korábbi tanárképzés keretében igen nagy számú hallgató képzését látta el. A legnagyobb terheléssel az egyetemi tanárképzés az 1990-es évek végén dolgozott, amikor a hallgatók többsége egy szakos képzést kapott, így a pedagógiai-pszichológiai képzésben részt vevő hallgatók száma csaknem megkétszereződött. A csúcs-időszakban egy év alatt közel 900 hallgató vett részt a pedagógiai-pszichológiai alapképzésben. Mára a képzés kissé visszaesett, azonban a kifutó egyetemi tanárszakok még mindig jelentős kapacitást igényelnek.

A pedagógiai-pszichológiai képzés terén jelentős kapacitásokkal rendelkezik az egyetem Juhász Gyula Pedagógusképző kara. A kar korábban évente mindegy 600 tanárt bocsátott a pályára. Ez a kar elsősorban az óvodapedagógus, a tanító és a gyógypedagógus képzésre koncentrál, azonban az e területeken dolgozó pedagógiával, pszichológiával foglalkozó oktatók is bekapcsolódhatnak a mester szintű tanárképzésbe.

A tanárképzés további oktatói tartalékét jelentik az egyetem négy gyakorlóiskolájának tanárai. Közülük sokan rendelkeznek tudományos fokozattal, illetve részt vesznek doktori képzésben, vagy bekapcsolódnak különböző kutatási programokba. Munkájukra nem csupán mint jelentős oktatói kapacitásra számítunk, hanem a tanárképzésben való részvételük fontos gyakorlati dimenzióval gazdagítja a programot.

Az összes tervezett mesterszakra jelentkező hallgató pontos számának a becslése csak tág intervallumban lehetséges, mivel az a különböző szakokra felvett hallgatók összegeként adódik. Ennek megfelelően a képzési kapacitást az egyetem az 1000-1500 közötti intervallumban kívánja meghatározni. Az említett bizonytalanság miatt az egyetemen a főfoglalkozású munkatársakra támaszkodva kiépíti a stabil 1000 fő körüli képzési kapacitást, és az említett tartalékok bevonásával fejleszti azt az aktuális igényekhez.

A szaktanszékek képzési kapacitása – tekintettel arra, hogy jelenleg is részt vesznek tanárképzésben, és számukra a mester szintű képzésre való átállás nem jelent többlet igényt – eleve adott.

SZTE 10



A jelen tervezetben benyújtott kérelmek két kar szakjait tartalmazzák. A Természettudományi Kar 7 szakot kíván az első körben akkreditáltatni, ez összesen mintegy 200 főt jelent. A JGYPK többségében második szakokat indít, amelyek nem növelik meg a pedagógiai-pszichológiai képzés iránti igényt, így a JGYPK által igényelt kapacitás is 200 főre becsülhető. Összességében tehát a 2008 szeptemberében mintegy 400 hallgató mester szintű tanárképzést lehet indítani.

6. A tanári mesterszakra való belépés előfeltétele a 10 kreditnyi pedagógiai-pszichológiai előkészítő modul (BA/Bsc) elvégzése a következő tartalmakkal:A kurzusok témakörei öleljék fel a következő tartalmakat:

a) a hallgatók pedagógiai nézeteinek feltárása és elemzése kiscsoportos formában,b) a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás

társadalmi, gazdasági szerepe,c) az iskola kultúrtörténete, a gyermekkép és a nevelési eszmények, az

intézményrendszer és az alternatív irányok változásai,d) ember- és gyermekismereti alapozás, e) a tanári pályához szükséges kommunikációs képességek fejlesztése kiscsoportos

keretek között.A kiscsoportos kurzusok teremtsenek alkalmat arra, hogy a hallgató reflektálhasson saját kommunikációs és pedagógiai képességeinek színvonalára, és a kurzus végén az oktató alkothasson képet arról, hogy a hallgató milyen mértékben rendelkezik ezekkel a képességekkel.

SZTE 11



kódTantárgy/tantárgyelem

félévajánl. félév

óra-szám

számon-kérés kr. tip. hirdető köt.

elő-felt.

BTM01Oktatási rendszer és tanári mesterség 4

BTM011 Az oktatás és a tanári szakma alapkérdései

3-6 4 2 k 2 ea Nevelés-tudományi Intézet

KV

BTM012 Pedagógiai nézetek 3-6 4 2 gyj 2 gy Nevelés-tudományi Intézet

KV BTM011

BTM013 Az iskola és az iskoláztatás változásai


KV

BTM014 Pedagógiai megfigyelések

3-6 4 2 gyj 2 gy Nevelés-tudományi Intézet

KV BTM013

BTM02 A nevelés-oktatás alapismeretei

2

BTM021 A nevelés-oktatás tudományos alapjai


KV

BTM022 A gyermek fejlődése és megismerése

3-6 4 2 k 2 ea Pszichológiai Intézet

KV

BTM03 Tanári munka, tanári készségek

4

BTM031 A tanári munka pszichológiai alapkérdései

3-6 5 2 k 2 ea Pszichológiai Intézet

K

BTM032 Hatékony tanári kommunikáció

3-6 5 2 gyj 2 gy Pszichológiai Intézet

KV BTM021

BTM033 Információs-kommunikációs technológiák

3-6 5 2 gyj 2 gy Nevelés-tudományi Intézet

KV BTM022

SZTE 12



Tantárgy neve: Oktatási rendszer és tanári mesterség

A tantárgyért felelős szervezeti egység: Neveléstudományi Intézet

Kód: BTM01 Kreditszám: 2+2 Kontaktóraszám: 2+2

Előfeltételek: A kurzus jellege:Előadás XSzeminárium �Gyakorlat X

Az értékelés formája:Kollokvium XGyakorlati jegy X

Tantárgy leírása:A tantárgy célja szinkrón és diakrón áttekintést adni az oktatási rendszert és a tanári munkát formáló hatásokról. A választható előadások bemutatják az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepét, a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természetét, illetve az iskola kultúrtörténetét, a gyermekkép és a nevelési eszmények, a nevelés és az oktatás, az intézményrendszer és az alternatív irányok változásait. Ezek tananyagának feldolgozásával a diákok képessé válnak az oktatási rendszert mint a társadalom egyik intézményrendszerét szemlélni, annak működését más társadalmi intézményekkel kölcsönhatásban értelmezni. A gyakorlatokon a diákok kiscsoportos formában, aktivizáló feladatokon keresztül ismerkednek meg különböző korokban élt szerzők pedagógiai gondolkodásmódjával, illetve elemeznek, értelmeznek különböző mai megfigyelt pedagógiai helyzeteket. A gyakorlatok elvégzettek megértik a saját, a pedagógia világával kapcsolatos gondolkodásuk vizsgálatának jelentőségét tanári fejlődésükben.A tantárgy tantárgyelemei (választható tantárgyelempárok):Az oktatás és a tanári szakma alapkérdései (ea) és Pedagógiai nézetek (gy)VAGYAz iskola és az iskoláztatás változásai (ea) és Pedagógiai megfigyelések (gy)Kötelező olvasmányok:Mészáros István, Németh András és Pukánszky Béla (2005): Neveléstörténet: Bevezetés a

pedagógia és az iskoláztatás történetébe. Osiris, Budapest.Halász Gábor (2001): Az oktatási rendszer. Műszaki Kiadó, Budapest. (szemelvények)Halász Gábor és Lannert Judit (2003, szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006.

Országos Közoktatási Intézet, Budapest. (szemelvények)Németh András (1997): Nevelés, gyermek, iskola. Eötvös Könyvkiadó, Budapest.

(szemelvények)Tanulmányok a Magyar Pedagógia, az Iskolakultúra, az Educatio és az Új Pedagógiai

Szemle című folyóiratokból.Tantárgyfelelős: Molnár Edit KatalinOktatók: Kasik László, Molnár Edit Katalin, Molnár Éva, Nóbik Attila, Pukánszky Béla

SZTE 13



Tantárgy neve: A nevelés-oktatás alapismeretei


Kód: BTM02 Kreditszám: 2 Kontaktóraszám: 2

Előfeltételek: A kurzus jellege:Előadás XSzeminárium �Gyakorlat �

Az értékelés formája:Kollokvium XGyakorlati jegy �

Tantárgy leírása:A tantárgy célja a tanári tudás központi lényeges, műveltségi területtől független elemeinek bemutatása. A választható előadások a neveléstudomány megismerési módszereit és a tanári információszerzés új lehetőségeit, illetve a gyermeki személyiség fejlődését és a tanulók megismerésének eszközeit, módszereit mutatják be. A tantárgyelemet elvégző diákok birtokába kerül a tudás-alapú tanárképzés szellemében a szakmai megismerés és fejlődés kiinduló eszköztára. A BTM03 tantárgyhoz rendelt gyakorlatok adják meg a választott előadást kiegészítő tartalmat.Választható tantárgyelemek:A nevelés-oktatás tudományos alapjai (ea)VAGYA gyermek fejlődése és megismerése (ea)

Kötelező olvasmányok:Falus Iván (2000, szerk.): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Műszaki Kiadó, Budapest.

(szemelévények)Kompetenciamérés. http://www.kompetenciameres.huPISA vizsgálatok. http://www.pisa.oecd.orgVári Péter (2003, szerk.): PISA-vizsgálat 2000. Műszaki Könyvkiadó, Budapest. (szemelvények)Tanulmányok a Magyar Pedagógia, az Iskolakultúra, az Educatio és az Új Pedagógiai

Szemle című folyóiratokból.

Tantárgyfelelős: Molnár Edit KatalinOktatók: Kelemen Rita, Molnár Gyöngyvér

SZTE 14

http://www.pisa.oecd.org/



Tantárgy neve: Tanári munka, tanári készségek


Kód: Kreditszám: 2+2 Kontaktóraszám: 2+2



Tantárgy leírása:A tantárgy célja a tanári munkához szükséges készségek fejlesztése. A tantárgy elméleti eleme pedagógiai szociálpszichológiai tartalmak segítségével ad értelmezési keretet a pedagógiai jelenségek megragadásához. A gyakorlati elemek kiscsoportos, intenzív munkát kívánó feladatok segítségével fejlesztik a tanári munkához szükséges személyközi kommunikációs készségeket, illetve a kommunikációs-információs technológia kreatív és hatékony oktatási célú felhasználásának készségeit. (A gyakorlat választása a BTM02-ben elvégzett előadástól függ.) A tantárgyat elvégző diák átértelmezheti a tudását a tanítás-tanulás folyamatairól, mélyebben megérti ezek társas és kognitív feltételeit, fejlettebbek lehetnek a tanulás hatékony segítését lehetővé tevő készségei.A tantárgy tantárgyelemei:A tanári munka pszichológiai alapkérdései (ea)ÉSHatékony tanári kommunikáció (gy) VAGY Információs-kommunikációs technológiák (gy)

Kötelező olvasmányok:Balázs Sándor (2000): A pedagógiai kommunikációs képességek fejlesztésének elméleti és gyakorlati problémái.

OKKER Könyvkiadó, Budapest.Mészáros Aranka (2004, szerk.): Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Eötvös Kiadó, Budapest.N. Kollár Katalin, Szabó Éva (2004): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris, Budapest. (szemelvények)Tanulmányok a Magyar Pedagógia, az Iskolakultúra, az Educatio és az Új Pedagógiai Szemle című

folyóiratokból.

Tantárgyfelelős: Molnár Edit KatalinOktatók: Kelemen Rita, Molnár Gyöngyvér, Zsolnai Anikó

SZTE 15

A t a n á r i m e s t e r s z a k p e d a g ó g i a i – p s z i c h o l ó g i a i e g y s é g e

A/III. A pedagógiai – pszichológiai egység tanterve,

a tantárgyi programok leírása

1. Táblázatban összefoglalt, krediteket is megadó, óra és vizsgaterv

Tantárgyak és kreditértékek

Tantárgy KreditértékElmélet Gyakorlat Összesen

A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai 4 2 6A nevelés célja, feladatai és módszerei 2 4 6A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei 4 2 6Tantervfejlesztés és pedagógiai értékelés 2 2 4Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények 0 2 2Az iskolarendszer fejlődése és szabályozása 4 0 4A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése 2 2 4

Szabadon választható 0 3 3Szakdolgozat 0 5 5Összesen 18 22 40

Elméleti és gyakorlati tárgyelemek, tartalmak

Tantárgy TárgyelemElmélet Gyakorlat

A nevelés-oktatás pszicholó-giai alapjai (4+2)

A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjaiA személyiség fejlődésével, az értelmi és érzel-mi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási eredmények. A gyermekre és nevelésére, okta-tására vonatkozó tudományosan megalapozott ismeretek. A pszichés fejlődés életkori és egyé-ni sajátosságai. A tanulás idegtudományi alap-jai. Az érzelmek szerepe a nevelés-oktatás gya-korlatában. Az érzelmi intelligencia alkotó té-nyezői és szerepe

A szocializáció, a társas környezet pszicholó-giájaA tanulói csoportok és a nevelőtestületek életé-nek általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testi-lelki-szellemi egész-ségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési stratégiák.

A tanulók és tanulócsoportok megismeréseA tanulók megismerésének módszerei és esz-közei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek, tesz-tek használata. Az iskolai életben részt vevő személyek és csoportok (tanulók, tanulócsopor-tok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendsze-rének ismerete.

SZTE 16


A nevelés célja, fel-adatai és módszerei (2+4)

A nevelés céljai, feladataiAz emberre vonatkozó, pedagógiai-pszicholó-giai szempontból releváns természet- és társa-dalomtudományi ismeretek, filozófiai elméle-tek. A demokratikus társadalmak nevelési cél-jai. Értékek a nevelésben. A nevelés hatásme-chanizmusai. Értékek közvetítése a tanítási-ta-nulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az előítélet- és társa-dalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulá-sának segítése, a tolerancia és a szociális kész-ségek fejlesztésének lehetőségei.

A hatékony nevelés-oktatás feltételeiA tanulók és a tanítási folyamat megfigyelése. Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelme-zett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevelés módsze-rei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége. Az iskolai osztály csoporttá szervezésének feladatai és módszerei.

Család és iskolaA család és az iskola kapcsolatának jelentősé-ge; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikro-társadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és ma-gatartási problémákat a családdal és a társadal-mi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.

A tanítás-tanulás el-méleti alapjai és módszerei (4+2)

A tanulás, tudás elméleti alapjaiA tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulói tudás szerveződésével és változásával kapcso-latos ismeretek. A fogalomrendszerek kialaku-lásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulási-tanítási módszerek ismerete. A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A kompetencia külön-böző értelmezési kereteire és fejlesztésére vo-natkozó ismeretek. A szakértelem és a művelt-ség kialakulásának folyamataival kapcsolatos ismeretek. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affek-tív és szociális tényezők ismerete.

Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, mód-szerei

Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, mód-jai. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmód-szerek, a személyre szóló és a teljes elsajátítás-hoz vezető tanítási módszerek.

Készség- és képességfejlesztésA tanulás eredményességét alapvetően befolyá-soló képességek, a nyelvi-kommunikációs és a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer és a problémamegoldás összefüggé-sei, szerepük a tudás alkalmazásában.

VAGY

Információs-kommunikációs technológiák az oktatásban

Az információs-kommunikációs technológiák, a multimédia alkalmazási lehetőségei az okta-tásban-tanulásban.

Tanterv-fejlesztés és pedagógiai értékelés (2+2)

A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjaiA tanterv funkciói, típusai. A tananyag kivá-lasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakor-lata. A pedagógiai értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső, a fejlesztő értékelés. A minőségfejlesztés intézményi fel-adatai és lehetőségei. Az iskolai innováció fel-adatai.

TantervfejlesztésAz iskola és a tanár tervezési tevékenysége: pe-dagógiai program, helyi tanterv készítése, tan-menetkészítés, tématervezés (tematikus, epo-chális, projektterv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órákra.

VAGY

Pedagógiai értékelés A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fej-lesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata.

SZTE 17


Egyenlőt-lenségek és sajátos ne-velési igé-nyek (0+2)

Egyenlőtlenségek és méltányosság az oktatás-ban

Az igazságosság, az egyenlőség és a méltá-nyosság alapelveivel és iskolai érvényesítésé-vel kapcsolatos ismeretek. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csök-kentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésé-ben. A hátrányos társadalmi helyzetből, a sze-génységből, az előítéletekkel övezett kisebb-ségi létből fakadó nehézségek és az iskolai ku-darc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények isme-rete.

VAGY

Sajátos nevelési igények, iskolai integrációA speciális nevelési szükségletek okainak, fo-kozatainak ismerete. A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos neve-lési igényű tanulókkal kapcsolatban. A hátrá-nyok csökkentését célzó, tudományosan meg-alapozott pedagógiai eljárások ismerete. A be-fogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gya-korlati megvalósítása, az integrált oktatás mód-szereinek és a lemaradó tanulók egyéni fej-lesztési technikáinak ismerete.

Az iskola-rendszer fejlődése és szabályo-zása (4+0)

A nevelés-oktatás története és intézményeiA magyar közoktatás történeti gyökerei és je-lenlegi intézményrendszere. A magyar közok-tatás fejlődésének társadalomtörténeti össze-függései. A közoktatás fejlődését befolyásoló markánsabb pedagógiai irányzatok ismerete.

Az iskola a társadalombanAz iskola mint szervezet, az oktatás társadalmi-gazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskolarendszer fejlő-dése, szabályozásának rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kul-túrája és szabályozási gyakorlata.

A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése (2+2)

Tanári szerep, tanári mesterségA tanári tevékenység megalapozásához szük-séges kitekintés a társtudományokra: anya-nyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismere-tek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, kör-nyezetvédelmi, egészségnevelési alapismere-tek. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése. A nevelés, tanítás és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kap-csolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szer-vezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.

Kommunikáció és konfliktuskezelés az iskolá-ban

Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamat-ban zajló interakciók és kommunikációs folya-matok sajátosságai, elemzési szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. A tanári kommunikáció és a tanítási készségek fejlesztése. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.

SZTE 18


2. Tantárgyi programok

Az egyes tantárgyak keretében elsajátítandó ismeretanyag rövid, (néhány soros) leírása, valamint minden tantárgyhoz a tantárgyfelelős, az előtanulmányi feltételek, a kredit feltüntetése, és a 3-5 legfontosabbnak ítélt kötelező, illetve ajánlott irodalom (jegyzet, tankönyv) felsorolása az alábbiak szerint:

A tantárgy megnevezése Kód Kreditszám

A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege Kontaktóraszám

Előfeltételek Az értékelés formája

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai Fejlesztendő kompetenciaterületek A tantárgy főbb tematikai csomópontjai Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei Ajánlott irodalom A tantárgy oktatásáért felelős oktató

SZTE 19


Tantárgy neve: A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése

A tantárgyért felelős szervezeti egység: SZTE BTK Neveléstudományi Intézet

Kód: Kreditszám: 4 Kontaktóraszám: 2X2



Tantárgy leírása:

Cél: A hallgatók felkészítése a pedagógiai folyamat tervezésére, a szakmai fejlődéshez szükséges önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére. Főbb tartalmi elemek: A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése. A nevelés, tanítás és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzési szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. A tanári kommunikáció és a tanítási készségek fejlesztése. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.Kialakítandó kompetenciák: A hallgató rendelkezzen a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, tudja alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket. Legyen képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére. Rendelkezzen a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel. Megfelelő önismerettel rendelkezzék, legyen képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre.Kötelező olvasmányok:Bíró Endre: Jogok az iskolában. OKI, Bp. 2000.Golnhofer Erzsébet-Nahalka István (szerk.): A pedagógusok pedagógiája. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2001.Szivák Judit: A reflektív gondolkodás fejlesztése. Gondolat Kiadói Kör, Bp. 2003.Pléh Csaba, Síklaki István és Terestyéni Tamás (szerk.): Nyelv – kommunikáció –

cselekvés.Osiris Kiadó, Bp. 2001.

SZTE 20


Tantárgyfelelős: Zsolnai Anikó Oktatók: Kasik László. Korom Erzsébet, Molnár Éva, Zsolnai Anikó

SZTE 21


Tantárgy neve: A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei


Kód: Kreditszám: 8 Kontaktóraszám: 8




A tantárgy célja, hogy a diákok elsajátítsák a tanulás különböző formáinak ismeretét mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban, továbbá a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismeretét. Ismerjék és kezelni tudják az iskolában és az iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémákat, valamint képesek legyenek a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítására. Képesek legyenek a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására. Képesek legyenek a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanulási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni. Képesek legyenek az új kommunikációs, információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, az e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani. Képesek legyenek a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében, továbbá a tanulók információs-kommunikációs technológiákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.A tantárgy keretében ezen ismeretek, képességek és attitűdök elsajátítása két előadás: „A tanulás, tudás elméleti alapjai”, valamint „Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, módszerei”, illetve két gyakorlat (utóbbiak között választhat a hallgató): „Készség- és képességfejlesztés”; „Információs-kommunikációs technológiák az oktatásban” keretében valósul meg.

Kötelező olvasmányok:Báthory Zoltán: (1997): Tanulók iskolák, különbségek. Okker Kiadó, Budapest.Csapó Benő (2003): A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó,

Budapest.Csapó Benő (2004): Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest.Falus Iván (szerk. 2003): Didaktika. Nemzeti Tankönykiadó, Budapest. 243-296.Korom Erzsébet (2005): Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Műszaki Kiadó, Budapest.Molnár Gyöngyvér (2006): Tudástranszfer és komplex problémamegoldás. Műszaki

Kiadó, Budapest.

Tantárgyfelelős: Molnár GyöngyvérOktatók: Csapó Benő, Csíkos Csaba, Kelemen Rita, Korom Erzsébet, Molnár Gyöngyvér

SZTE 22


Tantárgy neve: Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények



Előfeltételek: A kurzus jellege:Előadás �Szeminárium �Gyakorlat X

Az értékelés formája:Kollokvium �Gyakorlati jegy X

Tantárgy leírása:A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:Felkészülés a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: az egyének

közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésére.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:Alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről. Érzékenység a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az

előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:Egyenlőtlenségek és méltányosság az oktatásban

Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csök-kentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében. A hátrányos társadalmi helyzetből, a sze-génységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete.Sajátos nevelési igények, iskolai integrációA speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban. A hátrányok csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete.

Kötelező olvasmányok:Csányi Yvonne (1993, szerk.): Együttnevelés: Speciális igényű tanulók az iskolában. Az

integrált fejlesztés lehetőségei. Alternatív füzetek. Iskolafejlesztési Alapítvány, Budapest.

Gerő Zsuzsa (2006): Mobilitási esélyek és a kisegítő iskola. Új Mandátum, Budapest.Gósy Mária (2000): A hallástól a tanulásig: folyamatok, anyanyelvi fejlődés, a

beszédészlelés és a beszédmegértés zavarai. Vizsgálatok, esetelemzések, fejlesztési sajátosságok. Nikol Kft., Budapest.

Kalamár Hajnalka (2003): Tanulási zavarok korrekciója és személyiségfejlesztés. ELTE PPK, Budapest.

Kolozsvári Judit (2006): Más gyerek, más szülő, más pedagógus. OKKER, Budapest

SZTE 23


Tantárgyfelelős: Molnár ÉvaOktatók: Molnár Edit Katalin, Józsa Krisztián

Tantárgy neve: A nevelés célja, feladatai és módszerei

A tantárgyért felelős szervezeti egység: SZTE Neveléstudományi Intézet

Kód: Kreditszám: 2+4 Kontaktóraszám: 2+4

Előfeltételek: A kurzus jellege:Előadás XSzeminárium XGyakorlat �


Tantárgy leírása:A tantárgy tanításának alapelvei és céljai: Felkészülés a tanulói személyiség fejlesztésére: elősegíteni a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását. Felkészülés tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására.Fejlesztendő kompetenciaterületek: Az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete.Képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is. Képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére. Képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalatait átadni. Képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni.Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására. Személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottabbá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre.

A tantárgy egy előadásból és két szemináriumból áll.

Kötelező olvasmányok:Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris Kiadó, Budapest.Csapó Benő és Vidákovich Tibor (2001, szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti

Tankönyvkiadó, Budapest.Csapó Benő, Csirikné Czachesz Erzsébet, Pukánszky Béla és Vidákovich Tibor (1994, szerk.):

Neveléselméleti szöveggyűjtemény. JATEPress, Szeged.N. Kollár Katalin és Szabó Éva (2004, szerk.): Pszichológia pedagógusoknak. Osiris Kiadó, BudapestNagy József (2000): XXI. század és nevelés. Osiris, Budapest.Zsolnai Anikó (szerk.): Szociális kompetencia-társas viselkedés. Gondolat Kiadó, Budapest

Tantárgyfelelős: Józsa KrisztiánOktatók: Józsa Krisztián, Kasik László, Molnár Edit Katalin, Molnár Éva, Zsolnai Anikó

SZTE 24


SZTE 25


A tantárgy megnevezése Kód KreditszámAz iskolarendszer fejlődése és szabályozása 2+2A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege KontaktóraszámSZTE BTK Neveléstudományi Intézet előadás 2 + 2Előfeltételek Az értékelés formája

kollokvium

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:

Az iskola mint szervezet történetének és a mai magyar iskolarendszer legfontosabb jellemzőinek (szabályozás, eredményesség, stb.) megismerése.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:

A nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek történetének, működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete. Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.

Képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában.

A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:

Az iskola mint társadalmi alrendszer történetének és jellemzőinek főbb vonásai a modern iskolarendszerek kialakulásától napjainkig: az intézményrendszer átalakulása; az iskolai működést meghatározó dokumentumok, szabályozók (jogszabályok, tantervek, pedagógiai programok stb.) változásai; az iskolarendszer és a társadalmi változások kölcsönhatásai; az iskolarendszer célképzésének összetevői, átalakulása a rendszerváltás után; a hivatalos oktatáspolitika és az alternatív megoldások keresése a magyar iskolarendszer történetében.

Az európai értékek és szabályozás hatása a magyar iskolarendszerre, a közoktatás irányítása és szabályozása, az iskolarendszer eredményessége. Az iskola mint szervezet ismerete: pluralizmus és szakmai autonómia; az iskola hatékonysága és értékelése.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: kollokvium

Ajánlott irodalom:Mészáros István – Németh András – Pukánszky Béla: Neveléstörténet. Osiris, Budapest, 2004.Horánszky Nándor (szerk.): A tanterv kérdésköre az elmúlt másfél évszázadban. Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény, Budapest, 2001.Halász Gábor Lannert Judit (szerk.): Jelentés a magyar közoktatásról 2006. OKI, Budapest, 2006.Halász Gábor: A magyar közoktatás az ezredfordulón. OKKER, Budapest, 2001.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Pukánszky Béla

SZTE 26


A tantárgy megnevezése Kód KreditszámTantervfejlesztés és pedagógiai értékelés 2 + 2A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege KontaktóraszámSZTE BTK Neveléstudományi Intézet előadás + gyakorlat 2 + 2Előfeltételek Az értékelés formája

kollokvium + gyakorlati jegy

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:Felkészülés a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére. Fejlesztendő kompetenciaterületek:A Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete. A helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése.Képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására. Képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni. Képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére. Képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni. Képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani. Képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.Közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységeinek szervezésében. Képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére. A tantárgy főbb tematikai csomópontjai:A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A pedagógiai értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső, a fejlesztő értékelés. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai.Az iskola és a tanár tervezési tevékenysége: pedagógiai program, helyi tanterv készítése, tanmenetkészítés, tématervezés (tematikus, epochális, projektterv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órákra.A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fejlesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata. Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: kollokvium és gyakorlati jegy Ajánlott irodalom: A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Vidákovich Tibor

SZTE 27


A tantárgy megnevezése Kód KreditszámA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai 2 + 2 +2A tantárgyért felelős szervezeti egység A kurzus jellege KontaktóraszámSZTE BTK Pszichológiai Intézet előadás + gyakorlat 2 + 2 + 2Előfeltételek Az értékelés formája

kollokvium + gyakorlati jegy

A tantárgy tanításának alapelvei és céljai:Felkészülés a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését. Felkészülés a szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel.

Főbb tematikai csomópontok, feldolgozandó ismeretkörök: A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai (előadás)

A személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási eredmények. A gyermekre és nevelésére, oktatására vonatkozó tudományosan megalapozott ismeretek. A pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságai. A tanulás idegtudományi alapjai. Az érzelmek szerepe a nevelés-oktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia alkotó tényezői és szerepe.

A szocializáció, a társas környezet pszichológiája (előadás)

A tanulói csoportok és a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési stratégiák.

A tanulók és tanulócsoportok megismerése (gyakorlat)

A tanulók megismerésének módszerei és eszközei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek, tesztek használata. Az iskolai életben részt vevő személyek és csoportok (tanulók, tanulócsoportok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendszerének ismerete.

Fejlesztendő kompetenciaterületek:Tudás: A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás. Egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete.Képesség: Képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni. Képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

Követelmények, a tanegység teljesítésének feltételei: kollokvium és gyakorlati jegy

Ajánlott irodalom:Csépe V.: A kognitív fejlődés neuropszichológiája. Gondolat Bp. 2005.Fejlődéslélektan .Cole, M., Cole, S.R., (Szerk.: Csibra G.) Osiris Bp. 1998.Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér Bp. 1999.Mészáros A. (szerk.) Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Szerk:. ELTE Eötvös

Kiadó Bp. 1997.Pszichológia pedagógusoknak. Szerk: N. Kollár K., Szabó É.. Osiris Bp. 2004Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. Szöveggyűjtemény. Pedellus

Debrecen, 2004.Vajda Zs., Kósa É.: Nevekléslélektan. Osiris Bp. 2005.

A tantárgy oktatásáért felelős oktató: Szokolszky Ágnes

SZTE 28


Tantárgy neve: A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjaiI.1.1 (A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai c. tantárgy tárgyeleme)

I.1.2 A tantárgyért felelős szervezeti egység: SZTE BTK Pszichológiai Intézet



Az értékelés formája:Kollokvium X Gyakorlati jegy �



Kötelező olvasmányok:Pszichológia pedagógusoknak. Szerk: N.Kollár K., Szabó É. Osiris Bp. 2004.Fejlődéslélektan .Cole, M., Cole, S.R., (Szerk.: Csibra G.) Osiris Bp. 1998.Csépe V.: A kognitív fejlődés neuropszichológiája. Gondolat Bp. 2005.Goleman, D.: Érzelmi intelligencia. Háttér Bp. 1999.Vajda Zs., Kósa É.: Nevekléslélektan. Osiris Bp. 2005.

Tantárgyfelelős: Dr. Kőrössy JuditOktatók: Dr. Kőrössy Judit

SZTE 29


Tantárgy neve: A szocializáció, a társas környezet pszichológiája(A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai c. tantárgy tárgyeleme)I.1.3


Kód: Kreditszám:2 Kontaktóraszám:2


Az értékelés formája:Kollokvium X Gyakorlati jegy �



Kötelező olvasmányok:Pszichológia pedagógusoknak. Szerk: N. Kollár K., Szabó É.. Osiris Bp. 2004Vajda Zs., Kósa É.: Nevekléslélektan. Osiris Bp. 2005.Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Szerk: Mészáros A. ELTE Eötvös Kiadó Bp.

1997.Nevelési kézikönyv nem csak osztályfőnököknek. Szerk: Szekszárdi J. OKI kiadó

Dinasztia tankönyvkiadó 2001.

Tantárgyfelelős: Dr. Szabó ÉvaOktatók: Dr. Szabó Éva

SZTE 30


Tantárgy neve: A tanulók és tanulócsoportok megismerése (A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai c. tantárgy tárgyeleme)I.1.5


Kód: Kreditszám: 2 Kontaktóraszám: heti 1 v. 2 óra

Előfeltételek: A kurzus jellege:Előadás �Szeminárium �Gyakorlat x�

Az értékelés formája:Kollokvium � Gyakorlati jegy x�



Kötelező olvasmányok:Pszichológiai módszerek a tanulók megismeréséhez. Szöveggyűjtemény. Pedellus

Debrecen, 2004.Fejlődéslélektani vizsgálatok: társas kapcsolat és személyiség. Szerk: Kósáné Ormai

V., Járó K., Kalmár M.. Tankönyvkiadó, 1985. Neveléslelektani vizsgálatok. Szerk: Kósáné Ormai V., Porkolábné Balogh K., Ritoók

Pálné. Tankönyvkiadó, Bp. 1987.

Tantárgyfelelős: Dr. Jámbori SzilviaOktatók: Dr. Jámbori Szilvia

SZTE 31


Tantárgy neve: Kommunikáció és konfliktuskezelés az iskolában (A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése tárgy gyakorlati tárgyeleme)I.1.7


Kód: Kreditszám:2 Kontaktóraszám:heti 1 v. 2 óra

Előfeltételek: A kurzus jellege:Előadás �Szeminárium �Gyakorlat X

Az értékelés formája:Kollokvium � Gyakorlati jegy X


Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzési szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. A tanári kommunikáció és a tanítási készségek fejlesztése. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.

Kötelező olvasmányok:Horváth Szabó K. Az agresszió és kezelése: tanári kézikönyv. Szociális és Családügyi

Minisztérium, Bp., 2001.Horváth Szabó K. Konfliktusok az iskolában. OKI, Bp. 1991.Szitó I.: Kommunikáció az iskolában. ELTE Soksz. 2003.Az iskola szociálpszichológiai jelenségvilága. Szerk: Mészáros A. ELTE Eötvös Kiadó Bp.

1997.

Tantárgyfelelős: Dr. Szabó ÉvaOktatók: Dr. Szabó Éva, dr. Szenes Márta

SZTE 32


3. Szakmai gyakorlat megvalósításának feltételei (a 15/2006 sz. OM rend. 4. sz. melléklet 8.4. alapján)

Tételesen sorolják fel az intézmény részét képező gyakorló iskolákat, valamint a gyakorlati képzésben részt vevő egyéb közoktatási intézményeket (bázisiskolák, partneriskolák stb.), dokumentálják a felsőoktatási intézmény és a gyakorlóhelyek kapcsolatát, mutassák be a gyakorlati képzés intézményi szintű minőségbiztosításának rendszerét.

A Szegedi Tudományegyetem négy gyakorlóiskolával rendelkezik, ezek a következők:

1. Ságvári Endre Gyakorló Gimnázium

2. Vántus István Gyakorló Zeneművészeti Szakközépiskola

3. Ságvári Endre Gyakorló Általános Iskola

4. Juhász Gyula Pedagógusképző Kar Gyakorló Általános és Alapfokú Művészeti Iskolája

Ezek az iskolák sok éves tapasztalattal rendelkeznek a hallgatók különböző évközbeni gyakorlatainak, az óramegfigyeléseknek és a tanítási gyakorlatoknak a lebonyolításában. Képzett szakvezető tanárok állnak a tanárképzés rendelkezésére, emellett a tantestületek több tagja vesz részt a kutató fejlesztő munkában, tankönyvek írásában, tantervek fejlesztésében. A következő években még szorosabbá válik a kutatás, fejlesztés és tanárképzés kapcsolata, és a különböző együttműködési formák fejlesztésével az egyetem gyakorló iskolái valódi iskolalaboratóriumokká válnak. Ezek az iskolák nem csupán a belső gyakorlatok lebonyolításában vesznek részt, hanem aktív szereplői lesznek a rezidens képzés részletes kidolgozásának is.

A következő években az egyetem folyamatosan kiépíti a rezidens képzésben részt vevő bázisiskolák hálózatát. Jelenleg az egyetem három különböző típusú középfokú iskolával kötött előzetes megállapodást a rezidens képzés lebonyolítására. A gyakorló iskolák mellett ez a három iskola vesz részt a féléves gyakorlati képzés feltételeinek megteremtésében, és a későbbi teljes bázisiskola-rendszer kiépítésében. Ezek az iskolák a következők. (A szándéknyilatkozat másolatát l. a mellékletben.)

1. Táncsics Mihály Gimnázium és Szakközépiskola

5900 Orosháza, Táncsics u. 2.

2. Móra Ferenc Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium

6725 Szeged, Kálvária sgt. 84.

3. Batsányi János Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

6640 Csongrád, Kossuth tér 1.

Az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoportjának mintegy 200 általános és 100 középiskolával van hosszú távú kutatási-fejlesztési együttműködése. Ezek az iskolák az ország teljes területére érvényes reprezentatív mintavétel révén kerültek be a kiválasztott körbe, és valóban megjelenítik Magyarország iskoláinak sokféleségét. Mivel ez a kör képezi a különböző felmérések mintáját, a kutatócsoport részletes adatokkal rendelkezik az iskolák tanulóinak szociális összetételéről. A tanárképzésben részt vevő bázisiskolák a következő években ebből a körből kerülnek ki. A kiválasztás fő szempontja az lesz, hogy az iskolák a tanulók összetételét tekintve valóban megfeleljenek a mai magyar iskolák reális helyzetének. Az oktatáselméleti kutatócsoport kísérleti programjai számára

SZTE 33


kiválasztott 20 hátrányos helyzetű iskolát, ezek a Dél-alföldön találhatóak, és az egyetemről könnyebben megközelíthetőek. Ezek az iskolák a tanárképzésben részt vevő hallgatók kutatási-fejlesztési terepéül is szolgálnak, és lehetőséget teremtenek a sajátos képzési igények kielégítésére is. Ugyanakkor a következő években sor kerül arra is, hogy a kiválasztott iskolák felkészüljenek a tanárképzés által támasztott rendkívüli feladatokra.

A felkészítés két fő területet érint. Egyrészt az iskolák tanárainak felkészítésére lesz szükség. Ennek érdekében a szakirányú továbbképzés keretében elindul a mentor-tanár képzés. A program két fő részből áll. Egyrészt a kiválasztott tanárok elsajátítják mindazokat az új pedagógiai-pszichológiai ismereteket, kompetenciákat, amelyekkel a mester szintű képzésben részt vevő tanárok rendelkeznek. Másrészt megtanulják a gyakorlati képzési idejüket töltő tanárjelöltek munkájának irányításához szükséges sajátos ismereteket. Ez előbbi komponensben elsősorban a Neveléstudományi és a Pszichológiai Intézet munkatársai vesznek részt, az utóbbiban pedig a gyakorló iskolák szakvezető tanárai kapnak nagyobb szerepet.

A bázisiskolák fejlesztésének másik fő területe az informatikai infrastrukturális feltételek megteremtése. A következő években pályázati forrásokból – mindenekelőtt a TIOP forrásaiból – gondoskodni fogunk arról, hogy a tanárképzésben részt vevő iskolák rendelkezzenek mindazokkal a korszerű eszközökkel, amelyekre a korszerű pedagógiai kultúra elsajátítása érdekében szükség lehet. Égy másik fontos fejlesztési terület az iskolák felszerelése azokkal az informatikai eszközökkel, amelyek révén a tanárjelölt hallgatók munkáját dokumentálni lehet (elektronikus portfoliók, video-portfoliók). Ugyancsak az IKT fejlesztése révén kerül sor a bázisiskolák és az egyetem közötti széles sávú informatikai kapcsolat kiépítésére, amely lehetővé teszi a gyakorló tanárok munkájának nyomon követését (video-konferencia).

4. Kompetenciák bemutatása a 15/2006 (IV.3.) OM rendelet, 4. sz. melléklet 7. pontja alapján:

Mutassák be táblázatos formában, hogy a kilenc kompetencia kialakítását mely tantárgyak és gyakorlatok segítik elő. Az egyes tantárgyak bemutatása keretében a tantárgy tartalmának és tevékenység-formáinak kifejtése előtt sorolják fel, hogy az adott tantárgy milyen kompetencia-elemek megszerzéséhez segíti hozzá a hallgatókat, azaz milyen tudás, nézetek/attitűdök, illetve képességek kialakulását teszi lehetővé.

SZTE 34


A TANÁRKÉPZÉS PEDAGÓGIAI, PSZICHOLÓGIAI ELMÉLETI ÉS GYAKORLATI TANTÁRGYAINAK KERETÉBENFELDOLGOZANDÓ ISMERETKÖRÖK ÉS KIALAKÍTANDÓ KOMPETENCIÁK

TantárgyTárgy-elem Feldolgozandó ismeretkörök Kialakítandó kompetenciák

Tudás Képességek Attitűdök, viselkedésA nevelés-oktatás pszichológiai alapjai

Felkészülés a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését. Felkészülés a szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel.

A tanítás-tanulás fejlődéslélektani alapjai (előadás)


A gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás. Egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete.

Képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni. Képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.

A szocializáció, a társas környezet pszichológiája (előadás)


A tanulók és tanulócsoportok megismerése (gyakorlat)


A nevelés célja, feladatai és módszerei

Felkészülés a tanulói személyiség fejlesztésére: elősegíteni a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását. Felkészülés tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására.

SZTE 35


A nevelés céljai, feladatai (előadás)

Az emberre vonatkozó, pedagógiai-pszichológiai szempontból releváns természet- és társadalomtudományi ismeretek, filozófiai elméletek. A demokratikus társadalmak nevelési céljai. Értékek a nevelésben. A nevelés hatásmechanizmusai. Értékek közvetítése a tanítási-tanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az előítélet- és társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segítése, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztésének lehetőségei.

Az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete.

Képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is. Képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére. Képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalatait átadni. Képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni.

Demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására. Személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottabbá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására. Képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre.

A hatékony nevelés-oktatás feltételei (gyakorlat)

A tanulók és a tanítási folyamat megfigyelése. Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevelés módszerei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége. Az iskolai osztály csoporttá szervezésének feladatai és módszerei.

Család és iskola (gyakorlat)

A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és magatartási problémákat a családdal és a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.

A tanítás-tanulás elméleti alapjai és módszerei

Felkészülés az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamint az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére. Felkészülés a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására.

SZTE 36


A tanulás, tudás elméleti alapjai (előadás)

A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlóságai és különbségei. A tanulói tudás szerveződésével és változásával kapcsolatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialakulásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulási-tanítási módszerek ismerete. A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A kompetencia különböző értelmezési kereteire és fejlesztésére vonatkozó ismeretek. A szakértelem és a műveltség kialakulásának folyamataival kapcsolatos ismeretek. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők ismerete.

A tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban. A tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete. Az iskolában és az iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.

Képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztáséra, eljárások megtervezésére és alkalmazására. Képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanulási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni. Képes az új kommunikációs, információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, az e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani.

Képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében. Képes a tanulók információs-kommunikációs technológiákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.

Az oktatás szervezeti keretei, stratégiái, módszerei (előadás)

Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló és a teljes elsajátításhoz vezető tanítási módszerek.

Készség- és képességfejlesztés (gyakorlat)

A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló képességek, a nyelvi-kommunikációs és a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer és a problémamegoldás összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában

Információs-kommunikációs technológiák az oktatásban (gyakorlat)

Az információs-kommunikációs technológiák, a multimédia alkalmazási lehetőségei az oktatásban-tanulásban.

Tantervfejlesztés és pedagógiai értékelés

Felkészülés a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére.

SZTE 37


A tantervelmélet és a pedagógiai értékelés alapjai (előadás)

A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A pedagógiai értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső, a fejlesztő értékelés. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai.

A Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete. A Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, a helyi tantervek elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete. A helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése.

Képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására. Képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni. Képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére. Képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni. Képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani. Képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.

Közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységeinek szervezésében. Képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére.

Tantervfejlesztés (gyakorlat)

Az iskola és a tanár tervezési tevékenysége: pedagógiai program, helyi tanterv készítése, tanmenetkészítés, tématervezés (tematikus, epochális, projektterv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órákra.

Pedagógiai értékelés (gyakorlat)

A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fejlesztése. Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata.

Egyenlőtlenségek és sajátos nevelési igények

Felkészülés a tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésére.

Egyenlőtlenségek és méltányosság az oktatásban (gyakorlat)

Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében. A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete.

Alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről.

Érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre.

SZTE 38


Sajátos nevelési igények, iskolai integráció (gyakorlat)

A speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban. A hátrányok csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete.

Az iskolarendszer fejlődése és szabályozása

Felkészülés a szakmai együttműködésre és kommunikációra: a társszervezetekkel és a kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra.

A nevelés-oktatás története és intézményei (előadás)

A magyar közoktatás történeti gyökerei és jelenlegi intézményrendszere. A magyar közoktatás fejlődésének társadalomtörténeti összefüggései. A közoktatás fejlődését befolyásoló markánsabb pedagógiai irányzatok ismerete.

A nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, diszfunkcióinak ismerete. Az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.

Képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel.

Képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában.

Az iskola a társadalomban (előadás)

Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmi-gazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúraérzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskolarendszer fejlődése, szabályozásának rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata.

A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése

Felkészülés a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni. Felkészülés a szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

SZTE 39


Tanári szerep, tanári mesterség (előadás)

A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekintés a társtudományokra: anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismeretek, etikai, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egészségnevelési alapismeretek. A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése. A nevelés, tanítás és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.

Az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete.

Rendelkezik a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket. Képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.

Rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel. Képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására. Megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre.

Kommunikáció és konfliktuskezelés az iskolában (gyakorlat)

Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzési szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. A tanári kommunikáció és a tanítási készségek fejlesztése. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.

Szabadon választhatóSzakdolgozat

SZTE 40


5. A képzési és kimeneti követelményekben előírt idegen nyelvi követelmények teljesítésének intézményi elősegítése, feltételei.

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges. A SZTE biztosítja a nyelvtanuláshoz szükséges feltételeket, és különös hangsúlyt az angol nyelv elsajátítására. Az Idegen nyelvi Lektorátus mellett a Neveléstudományi Intézet biztosítja a szakmai hátteret vendégoktatók meghívásával, külföldi résztanulmányok szervezésével.

SZTE 41


A/IV.A pedagógiai – pszichológiai képzés személyi feltételei2

A (tanári mesterszak) szakfelelős és a záróvizsgatárgyak felelősei

Felelősök neve és a felelősségi típus ( szf: szakfelelős,

zvf: záróvizsgatárgy felelős)

Tudományos fokozat /cím

Munkakör Munka-viszony típusa

Hány mesterszak

felelőse

Alap- és mester-képzésben

összesen hány kreditértékű

tantárgy felelősea szakon / az

intézményben / Mo-on

Dr. Csapó Benő szf Dr. habil, DSc Intézetvezető egyetemi tanár

T 1

Dr. Vidákovich Tibor zvf T

Tantárgylista – tantárgyak felelősei, oktatói

Tantárgyak

A tantárgy oktatóiOktató neve

(A tantárgy blokkjában elsőként a tantárgy

felelősét tüntessék fel)

Tud. fok. /cím

Munka-kör

Munka-viszony típusa

A tantárgy előadója

I / N

Gyakorlati foglal-

kozást tart I / N

Alap- és mester-

képzésben összesen

hány kreditértékű

tantárgy felelőse

a szakon / azintézményben

/ Mo-on 1. A nevelés-oktatás pszichológiai alapjai

Dr. Szokolszky Ágnes TDr. Kőrössy Judit TDr. Szabó Éva T

Dr. Jámbori Szilvia TDr. Szenes Márta T

2. A nevelés célja, feladatai és módszerei

Dr. Józsa Krisztián T 6/22/22Kasik László TDr. Molnár Edit Katalin TDr. Molnár Éva TDr. Zsolnai Anikó T

2 A fejezet 1. és 2. pontjának táblázataiban a fejlécekben előforduló megjelölések értelmezése:Tudományos fokozat / cím: PhD/DLA vagy CSc, DSc, akadémikus.Munkakör: (egyetemi / főiskolai) tanár, docens, adjunktus, tanársegéd; tudományos (fő)munkatárs; egyéb Munkaviszony típusa: Teljes munkaidőben foglalkoztatott határozott vagy határozatlan idejű munkaviszony, ill. közalkalmazotti

jogviszony – T, első helyen foglalkoztatott -- T(1) Egyéb (részmunkaidőben foglalkoztatott, megbízási szerződésessel foglalkoztatott, stb.) – E , ill. - E(1)

SZTE 42


3. A tanítás-tanulás elmé-leti alapjai és módszerei

Dr. Molnár Gyöngyvér T 8/17/17

Dr. Csapó Benő T

Dr. Csíkos Csaba T

Kelemen Rita T

Dr. Korom Erzsébet T

4. Tanterv-fejlesztés és pedagógiai értékelés

Dr. Csíkos Csaba T 6/19/19Dr. Vidákovich Tibor T

5. Egyenlőt-lenségek és sajátos neve-lési igények

Dr. Molnár Éva T 4/18/18Dr. Molnár Edit Katalin TDr. Józsa Krisztián T

6. Az iskola-rendszer fejlődése és szabályozása

Dr. Pukánszky Béla T 4/18/18Nóbik Attila T

7. A tanári szerep, a tanári munka és fejlesztése

Dr. Zsolnai Anikó T 4/14/14Kasik László TDr. Korom Erzsébet TDr. Molnár Éva T

SZTE 43


A pedagógiai – pszichológiai képzésben oktatók személyi-szakmai adataiA IV.1. és IV.2. táblázatokban feltüntetett oktatók adatlapjait kérjük csatolni, amely adatlapok oktatónként az alábbi adatokat tartalmazzák: név, születési év, (oklevél szerinti) végzettség és szakképzettség jelenlegi munkahely(ek), a kinevezésben feltüntetett munkakör(ök), több munkahely

esetén kérjük jelölni az első helyen foglalkoztató intézményt, tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével) az Ftv. 149.§-a (5) bekezdésében

foglaltak szerint; (PhD / CSc vagy DLA, DSc, stb.) PhD esetében kérjük megadni az értekezés címét!)

tudományos/művészeti akadémiai tagság; (MTA tagság), MTA doktora (DSc); „dr habil” cím, egyéb címek

a Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak, oktatásban töltött idő) az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum

5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása) az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy

alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek) tudományos / szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok

*****

Ezek a szükséges és elégséges adatok (személyenként legfeljebb 2 oldal). Önéletrajzokat, egész életművet bemutató publikációs listákat nem kérünk!

Az oktatói adatlapokat az alábbi csoportosításban kérjük (csoporton belül névsor szerint):

(1) szakfelelős(2) teljes munkaidőben foglalkoztatottak(3) nem teljes munkaidőben foglalkoztatottak

SZTE 44


Szakmai önéletrajzNév Csapó Benő Születési év 1953Végzettség Kémia-fizika szakos középiskolai tanári oklevél, József Attila Tudományegyetem

Természettudományi Kar.Szakképzettség -Jelenlegi munkahely, munkakör:

Egyetemi tanár, Szegedi TudományegyetemAz MTA-SZTE Képességkutató Csoport vezetője, Magyar Tudományos AkadémiaA Neveléstudományi Doktori Iskola vezetője, Szegedi Tudományegyetem

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):

DSc, neveléstudomány

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:

Dr. habil DSc, neveléstudomány

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

Széchenyi Professzor, 1997

Eddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Oktatásban töltött idő: 29 év. Fontosabb egyetemi előadások: Kutatásmódszertan (PhD képzés); Oktatáselmélet (PhD képzés); A tanítás és tanulás elméleti alapjai (I. félév, pedagógia szak); Az oktatás módszerei és stratégiái (II. félév, pedagógia szak); Oktatáslélektan (II. félév, pedagógia szak); Oktatáselmélet előadás (tanárszakon); A kutatásmódszertan alapjai (értékelési szakértő szakon); Adatgyűjtés és adatelemzés(értékelési szakértő szakon)

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:

Fontosabb kutatási területek: Kognitív fejlődés. Az ismeretek közvetítésének és a képességek fejlesztésének integrálása, a tudás szerveződése. Megtanító stratégiák. Pedagógiai értékelés, tesztelmélet. Számítógépek az oktatásban. A magyar tanulók iskolai eredményeit meghatározó tényezők vizsgálata nemzetközi kontextusban. A serdülőkori fejlődést meghatározó társadalmi-kulturális tényezők. A demokratikus gondolkodás kognitív aspektusai. A nyelvtanulás és a nyelvtudás országos helyzete. Szakmai publikációk száma: 178Nyilvántartott hivatkozások száma: 730

Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

A tantárgyakkal kapcsolatos attitűdök összefüggései. Magyar Pedagógia, 2000. 3. sz. 343-366.

Az induktív gondolkodás fejlődésének elemzése országos reprezentatív felmérés alapján. Magyar Pedagógia. 2001. 3. sz. 373-391.

A kombinatív képesség fejlődésének elemzése országos reprezentatív felmérés alapján. Magyar Pedagógia. 2001. 4. sz. 511-530.

Az iskolai szelekció hatásának elemzése a képességek fejlődésének számítógépes szimulációja segítségével. Magyar Pszichológiai Szemle, 57. 2002. 1. sz. 211-227.

A képességek fejlődési ütemének egységes kifejezése, a gamma koefficiens. Magyar Pedagógia, 2002. 3. sz. 393-412.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Tudáskoncepciók. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 88-105.

A képességek fejlődése és iskolai fejlesztése. Akadémiai Kiadó, Budapest, 2003.Tudás és iskola. Műszaki Kiadó, Budapest, 2004.Knowledge and competencies. In: Letschert, J. (szerk.). The integrated person – How

curriculum development relates to new competencies. CIDREE, Enschede, 2004. 35-49.

Cognitive Aspects of Democratic Thinking. In: Roger Soder, John I. Goodlad és Timothy J. McMannon (szerk.): Developing Democratic Character in the Young. Jossey-Bass Publishers, San Francisco, 2001. 126-151.

SZTE 45


Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

Bizottsági munka, kutatásszervezői tevékenység1992-99: Az EURONET csoport elméleti, kutatástervező munkáját ellátó Steering

Committee tagja.1997-2000: A Közoktatási Modernizációs Közalapítvány kuratóriumának tagja.1997-jelenleg: A Magyar Akkreditációs Bizottság Neveléstudományi Szakbizottságának tagja.1997-2003: A MTA Filozófiai és Történettudományi Osztályának tanácskozási jogú tagja.1997-2002, 2004-: A Szegedi Tudományegyetem Habilitációs Bizottságának tagja.1997-2002, 2004-: A Szegedi Tudományegyetem Doktori Tanácsának tagja.1999-2002: A ciprusi tanárképző felsőoktatási intézményeinek akkreditálására felkért

Nemzetközi Látogató Bizottság tagja.2000-2004: Az OECD PISA problémamegoldó gondolkodással foglalkozó nemzetközi

szakértői csoportjának tagja (Problem Solving Functional Expert Group).2001: Az I. Országos Neveléstudományi Konferencia Tudományos

Programbizottságának elnöke2002-2003: A Finn Tudományos Akadémia által a kutatási pályázatok elbírálására

felkért Nemzetközi Bizottság tagja.2003-2004: A „Developing the skills for the knowledge society” munkacsoport tagja

(European Commission, Directorate General for Education and Culture, Brüsszel)

2004-2007: A Magyar Tudományos Akadémia közgyűlésének választott (doktori képviselő) tagja.

Folyóiratok, szerkesztőbizottságokA Magyar Pedagógia főszerkesztője (1991-)A Learning and Instruction folyóirat International Editorial Advisory Board tagja (1990-)Az Early Development and Parenting folyóirat International Consulting Board tagja (1992-1996)A tanárképzés könyvtára (Vince Kiadó) sorozatszerkesztője (1997-2000)Az Advances in Learning and Instruction (Elsevier) Advisory Board tagja (2001-)A Tanítás és tanulás (Műszaki Kiadó) sorozatszerkesztője (2004-)Tudományos és szakmai társasági tagságokInternational Society for the Study of Behavioral Development (1983-2000), Ad hoc

adviser to the Executive Committee (1994-96).European Association for Research on Learning and Instruction (1987-), National

Correspondent (1987-1997), Member of Executive Committee (1997-2001).Magyar Pedagógiai Társaság (1992-). Választmányi Tag (1994-2001).Association for Supervision and Curriculum Development (1997-2004).American Educational Research Association (1998-)Hosszabb külföldi vendégkutatói munka1989 jan. 1. – dec. 31: Humboldt ösztöndíjas kutató, Universität Bremen,

Németország.1994 szept. 2. – 1995 június 30: Ösztöndíjas kutatómunka, Center for Advanced Study

in the Behavioral Sciences, Stanford, California, USA.

SZTE 46


Szakmai önéletrajzNév Dr. Baráth TiborSzületési év 1956Végzettség egyetem (matematika-fizika szakos középiskolai tanár)SzakképzettségJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar, Neveléstudományi Intézetegyetemi adjunktus

Tudományos fokozat (a tudományág megjelölésével PhD, CSc DLA):Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontjaEddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

AlapképzésElőadások: Az oktatás társadalmi és szervezeti keretei (12), Oktatáselmélet (5), Bevezetés a tanítás és tanulás társadalmi összefüggéseibe (2), Összehasonlító pedagógia (2)Szemináriumok: Az iskola belső értékelési rendszere/Pedagógiai értékelés (5); Közoktatás és minőség (4); Intézményértékelés (3); Pedagógiai gyakorlat (2), Összehasonlító pedagógiai gyakorlat (2)Tréningek: Vezetés, döntés, motiváció (10); Egyén, csoport, csapat (8)Szakirányú továbbképzésekÉrtékelési szakirány: Matematikai statisztika (4); SPSS gyakorlat (4), Minőségbiztosítás (3)Közoktatási vezető szakirány: Hatékony iskola (6), Iskolafilozófia és pedagógiai program (6); Minőségfejlesztés (5)Minőségügyi szakértőképzés: A közoktatás eredményessége és hatékonysága (6), A minőségirányítás alapjai (4)


- 1981-92 között a közoktatásban dolgoztam (középiskolai tanár, pedagógiai munkatárs, gimnáziumi igazgató), mellette hét éven keresztül tanítottam a felsőoktatásban.

- 1990 óta foglalkozok vezetésfejlesztéssel vezetőképzéssel. Szakterületem a szervezeti hatékonyság, szervezetfejlesztés, minőségbiztosítás, a képzések több tananyagának szerzője, szerkesztője vagyok.

- Közreműködésemmel, irányításommal jött létre a Közoktatási Vezetőképző Intézet, amelyet haza és holland egyetemek, szervezetek alapítottak.

- Az intézetben részt vettem, illetve irányítottam 7 szakirányú továbbképzés/szakvizsgás képzés programjának kidolgozását.

- Dolgozok minőségügyi, szervezetfejlesztési tanácsadóként, változásmenedzserként.

- Közreműködtem a pedagógus-továbbképzési rendszer kialakításában, 8 éven keresztül végeztem akkreditációs munkát.

- 1991 óta 26 nemzetközi konferencián vettem részt, ezek közül 19-en szekcióelőadást, plenáris előadást tartottam, szekciót vezettem.

- 1996 óta 43 hazai országos konferencián vettem részt, közülük 37-en aktív szerepet vállaltam (plenáris vagy szekcióelőadás, szekcióvezetés, pódiumbeszélgetés stb.)

- 1993 óta 19 pályázatot nyertem el témavezetőként, amelyek közül 7 nemzetközi pályázat volt.

- Öt könyvet szerkesztettem, további ötnek társszerkesztője voltam, öt önálló modult írtam (egyet társszerzővel), 38 könyvfejezetem, tanulmányom, cikkem

SZTE 47


jelent meg (7 társszerzővel), 9 népszerűsítő cikket, konferenciaösszefoglalót írtam (egyet társszerzővel), három háttértanulmányt készítettem (egye társzerzővel). (Előszó, recenzió, konferenciaanyagok nélkül.)


Baráth Tibor (szerk., 2006): Önértékelés az európai iskolákban – egy változás története. (MacBeath és tsai, 2000: Self-evaluation in European Schools: A story of change; ford.: Tóth). KÖVI-OKI, Szeged.Baráth Tibor (2006): Az iskolavezetés jellemzői és az intézmény eredményessége, hatékonysága. In: Új Pedagógiai Szemle. No. 7-8. 56-72. pp.Baráth Tibor (2005): Az iskola szervezeti jellemzői és eredményessége. Kutatási beszámoló.Baráth Tibor-Szabó Mária (2002): Stratégiai vezetés. In: Baráth & Golnhofer (szerk.): Iskolavezetés és fejlesztés I-II. (2. javított, bővített kiadás). SZTE, Szeged.Baráth Tibor (2003): Mitől jó az iskola? In: Bálint Júlianna-Baráth Tibor (szerk., 2003): Útközben. Minőségfejlesztés a tanulásfejlesztésért. Qualitas. Szeged


Baráth-Élesztős-Golnhofer (szerk., 2001): Hatékony iskolavezetés (Everard-Morris (1992): Effective School Management, ford.: Teski). Közoktatási Vezetőképző Intézet, Szeged. Baráth Tibor (2000): Effectiveness in public education: Models and aspects of leadership. In: (Balázs, Wieringen): Quality in educational management. Műszaki Könyvkiadó, member of Wolters Kluwer Group, Budapest.147-168.Baráth Tibor (1998): Hatékonyságmodellek a közoktatásban: In: Budai & Varga (szerk.) Közoktatás-kutatás 1996-1997. Budapest. pp. 44-85.Baráth Tibor (1997): Hatékony iskola. In: Baráth & Golnhofer (szerk.): Iskolavezetés és fejlesztés I. JATE, Szeged. pp. B1-B85.Baráth Tibor - Karstanje, Peter (1994): Implementation of a master's programme on educational management. In: Wieringen (ed) Reforming Educational Management in Europe. De Leir, Academisch Boeken Centrum. pp. 233-257


Az alábbi hazai és nemzetközi szevezetekben tevékenykedek:European Network for Improving Research and Development in Educational

Ledaership and Management (ENIRDELM)European Forum on Educational AdministrationInternational Congress for School Effectiveness and Improvement (ICSEI)ISA–Sociology of EducationEuropean School Heads Association Hungary (ESHA-H)Magyar Szociológiai TársaságSzervezetfejlesztők Magyarországi Társasága

Az elmúlt 15 évben a nemzetközi projektekben végzett munka alapján az alábbi szervezetekkel alakult ki rendszeres kapcsolatom:University of Amsterdam (Hollandia)University of Victoria (Kanada)Masaryk University (Csehország)CED Groep (Hollandia)KulturKontakt Austria (Ausztria)Metodicko - pedagogické centrum Banská Bystrica (Szlovákia)

SZTE 48


Szakmai önéletrajzNév Csíkos CsabaSzületési év 1972Végzettség egyetemSzakképzettség matematika-földrajz szakos középiskolai tanár, pedagógiai értékelési szakértőJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem, BTK, Neveléstudományi Tanszék, egyetemi adjunktus


PhD, neveléstudomány

Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontja

Békésy György Posztdoktori Ösztöndíj 2002-2005


Általános iskolában, óraadó tanárként: Földrajz (2 félév)Tanárképzés: Oktatáselmélet előadás (2félév); Az oktatás társadalmi és szervezeti keretei előadás (8 félév); Oktatás- és neveléselméleti szemináriumok (18 félév); Theory of Instruction előadás (3 félév); Theory of Education előadás (2 félév); Pedagógiai gyakorlat (3 félév); Speciálkollégiumok (3 félév)Pszichológia szakos képzés: Matematikai gyakorlat (16 félév); Számítógépes statisztika gyakorlat (10 félév); Pedagógia szakos képzés: Kutatásmódszertan előadás és gyakorlat (1-1 félév); Matematika és statisztika gyakorlatok (8 félév); Szakmai gyakorlat (1 félév)Posztgraduális képzések: Kutatásmódszertan előadás és gyakorlat (2-2 félév); Számítógépes adatelemzés gyakorlat (18 félév); Feladatírás gyakorlat (1 félév); Pedagógiai tervezés és értékelés (2 félév); Számítógéphasználat gyakorlatok (12 félév)PhD képzés: Matematikai statisztika (1 félév)


1994-től kezdve részt vettem empirikus pedagógiai kutatásokban. Kutatási tevékenységem a gondolkodási képességek fejlődésének vizsgálatára irányult, a disszertációm a bizonyítási képesség értelmezése és fejlődésének leírása témájában született. Érdeklődésem az utóbbi 5 évben a metakogníció témaköre felé fordult, 2002-től OTKA-kutatás témavezetőjeként („A metakogníció iskolai fejlesztésének alapjai) a matematika és az olvasás területén kollégáimmal fejlesztő kísérleteket tervezünk és bonyolítunk le. Közreműködtem országos reprezentatív felmérések mintájának kiválasztásában az OKÉV, illetve a Sulinova felkérésére.


Zsigmond István és Csíkos Csaba (2000): Az analógiás gondolkodásról: Újabb eredmények és kutatási tendenciák. Magyar Pszichológiai Szemle, 2000/1. sz., 63-80.Csíkos Csaba és Dobi János (2001): Matematikai nevelés. In: Báthory Zoltán és Falus Iván (szerk.) Tanulmányok a neveléstudomány köréből. Osiris Kiadó, Budapest, 355-372.Csíkos Csaba (2002): A pedagógiai értékelés új irányzatai. Új Pedagógiai Szemle, LII., július-augusztus, 175-179. o.Csíkos Csaba (2003): Matematikai szöveges feladatok megértésének problémái 10-11 éves tanulók körében. Magyar Pedagógia, 103, 35-55.

Csíkos Csaba( 2004): Metakogníció a tanulásban és a tanításban : az EARLI 10. konferenciájának kutatási eredményei. Iskolakultúra, 2. sz., 3-10.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából

Csíkos Csaba (1999): Újabb eredmények a Wason-feladattal kapcsolatban. Pszichológia, 1999/1. sz., 5-27. (A folyóirat doktoranduszok számára meghirdetett pályázatának I. díjas tanulmánya)

SZTE 49


legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

C. A. Csíkos (1999): Measuring students’ proving ability by means of Harel and Sowder’s proof-categorization. In O. Zaslavsky (Ed.), Proceedings of the 23th of the International Group for the Psychology of Mathematics Education, Vol 2 (pp. 233-240). Haifa, Israel.Csíkos Csaba (2001): Bizonyítási stratégiák megítélése 10-17 éves korban. Magyar Pedagógia, 101, 319-345.Csíkos Csaba (2003): What makes a mathematical word problem difficult? Paper presented at the 10th European Conference for Research on Learning and Instruction, Padova, Italy, 26-30, August, 2003Csíkos Csaba: A metakogníció pedagógiai értelmezése. Megjelenés alatt a Tanulmányok a neveléstudomány köréből kötetben


MTA köztestületi tagság (2001-)Iskolakultúra folyóirat szerkesztőségi tag (2004-)EARLI-tag (1997-) (European Asociation for Research on Learning and Instruction)PME-tag (1999) (International Group for the Psychology of Mathematics Education)

SZTE 50


Szakmai önéletrajz Név Habók AnitaSzületési év 1977Végzettség pedagógia szakos bölcsész és tanári egyetemi oklevél

német nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanári egyetemi oklevélmagyar nyelv és irodalom szakos tanár főiskolai oklevél

Szakképzettség közoktatási vezető szakirányú továbbképzésJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet, tanársegéd


oktatáselmélet szeminárium, 5 félévértelmes tanulás speciál kollégium, 1 félévképességfejlesztés speciál kollégium, 1 félévaz ismeretek és képességek szerepe a tanulásban speciál kollégium, 1 félév


tanulási képességek, tanulási stratégiák, tanulási technikák, tanulási nehézségek


Habók Anita (2007, megj. alatt.): Meaningful learning through construction of concept maps. Acta Technica Napocensis.

B. Németh Mária és Habók Anita (megj. alatt): A 13 és 17 éves tanulók viszonya a tanuláshoz. Magyar Pedagógia.

Habók Anita (2004): A tanulás tanulása az értelemgazdag tanulás elsajátítása érdekében. Magyar Pedagógia. 104. 4. sz. 443-470.


Habók Anita (2007): Fogalmi térképek alkalmazása a magyar nyelvtan tanulásában 4. és 7. évfolyamon. V. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged, 2007. április 12-14. Program – Tartalmi összefoglalók. 87.

Habók Anita (2006): A magyar tanulók tanulási szokásai. VI. Országos Neveléstudományi Konferencia. Budapest, 2006. október 26-28. Tanul a társadalom, Program Tartalmi Összefoglalók. 237.

Habók Anita (2006): Értelemgazdag tanulás a hazai iskolákban. IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia. Szeged, 2006. április 20-22. Program – Tartalmi összefoglalók. 133.

Bartal Péter és Habók Anita (2007): Az időskorúak és az IKT. Multimédia az oktatásban konferencia Budapest, 2007. augusztus 23-24.

Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység,

Tagság: European Association for Research on Learning and Instruction tag (2007)

SZTE 51


nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

SZTE 52


Szakmai önéletrajzNév Józsa KrisztiánSzületési év 1973Végzettség TudományegyetemSzakképzettség Matematika-fizika szakos középiskolai tanár, pedagógiai értékelési szakértőJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem, BTK Neveléstudományi Intézet tanszékvezető helyettes, egyetemi docens




Bolyai János Kutatási Ösztöndíj (2004/2007)


Szegedi Tudományegyetem, Neveléstudományi Tanszék (1996-tól):Tanárszakon: Neveléselmélet előadás; Oktatáselmélet szeminárium; Neveléselmélet szeminárium; Pedagógiai gyakorlat; Speciálkollégiumok: A tanári munka iskolaközelben, Mikrotanítás és kommunikáció, Motiváció és nevelés.Pedagógia szakon: Kutatásmódszertan előadás; A kommunikáció és az informatika alapjai előadás; Kutatásmódszertan gyakorlat, Számítógép-használat gyakorlat, Számítógépes adatelemzés gyakorlat; Szakmai gyakorlat.Pszichológus szakon: Valószínűségszámítás és statisztika előadás; Matematikai alapok és valószínűségszámítás gyakorlat; Statisztika I-II. gyakorlat.Posztgraduális képzésben (értékelési szakértő szakon): Matematika előadás; Mérés és tesztelés az iskolában gyakorlat; Számítógépes információkezelés gyakorlat; Számítógép-használat gyakorlat; Adatgyűjtés és adatelemzés gyakorlat.PhD képzésben: Adatelemzési módszerek és alkalmazásuk a társadalomtudományi kutatásokban ;Többváltozós adatelemzésGábor Dénes Főiskola, Kecskeméti Tagozat (1996/98, óraadóként):Műszaki informatikus és gazdasági informatikus szakon: Analízis előadás, Algebra előadás, Gazdasági statisztika előadás, Bevezetés a fizikába előadás, Elektrotechnika előadás, Minőség és megbízhatóság előadás.Bolyai János Gimnázium, Kecskemét (1997/98, óraadóként):fizika.


Kutatási témám elsősorban a tanulási motiváció, valamint a kognitív és szociális készségek fejlődésére, fejleszthetőségére irányul.Részt vettem az óvodás- és kisiskolás korú gyermekek elemi alapkészségeinek diagnosztikus feltárását és kritériumorientált fejlesztését megcélzó programcsomag kidolgozásában: DIFER. A tanulási motívumok életkori változásának feltárására végeztem alapkutatásokat. Elkészítettem az elsajátítási motívumok vizsgálatára alkalmas mérőeszközök hazai adaptációját. Feltártam az elsajátítási motívumok és a kognitív alapkészségek összefüggésrendszerét. Az elemi számolási készség óvodai- és kisiskoláskori fejlesztése terén folytattam kísérleteket, a készségfejlesztő munkát segítő módszertani gyűjteményt dolgoztunk ki. Közreműködöm a szociális készségek fejlődését feltáró, fejleszthetőségét vizsgáló kutatásokban. Dolgozom a tantárgyi tartalmakba integrált szövegfeldolgozó képességfejlesztő programban. Több nagymintás, országos vizsgálatban vettem részt az SZTE-MTA Képességkutató Csoport, az SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport, a SuliNova Képességfejlesztési Központ és jogelődjei, az OKÉV, valamint az OKKER szervezeti keretei között. Jelenleg két tanulmánykötetet összeállításán dolgozom: az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése, valamint a tanulási motiváció témában.Szakmai publikációk száma: 120

SZTE 53


Nyilvántartott hivatkozások száma: 132Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

Józsa Krisztián (2004): Az első osztályos tanulók elemi alapkészségeinek fejlettsége Egy longitudinális kutatás első mérési pontja. Iskolakultúra, 11. sz. 3-16.Józsa Krisztián (2006, szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.Józsa Krisztián (2007): Elsajátítási motiváció. Műszaki Kiadó, Budapest. Józsa Krisztián és Zentai Gabriella (2007): Hátrányos helyzetű óvodások játékos fejlesztése a DIFER Programcsomag alapján. Új Pedagógiai Szemle, 5. sz. 3-17.Nagy József, Józsa Krisztián, Vidákovich Tibor és Fazekasné Fenyvesi Margit (2004): Az elemi alapkészségek fejlődése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged.


Józsa Krisztián (2003): Idegen nyelvi készségek fejlettsége angol és német nyelvből a 6. és 10. évfolyamon a 2002/2003-as tanévben. Függelék: országos adatok, statisztikák. Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpont. (51 old.)

Józsa Krisztián és Pap-Szigeti Róbert (2006): Az olvasási képesség és az anyanyelvhasználat fejlődése 14-18 éves korban. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése, Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 131-153.

Józsa Krisztián és Székely Györgyi (2004): Kísérlet a kooperatív tanulás alkalmazására a matematika tanítása során. Magyar Pedagógia, 3. sz. 339-362.

Nikolov Marianne and Józsa Krisztián (2006): Relationships between Language Achievements in English and German and Classroom-related Variables In: Nikolov Marianne and Horvath József (eds.): UPRT University of Pécs Roundtable: Empirical Studies in English Applied Linguistics. Lingua Franca Csoport, Pécs. 179-207.

Zsolnai Anikó and Józsa Krisztián (2003): Possibilities of criterion referenced social skill development. Journal of Early Childhood Research, 2. 181-196.


Tudományos és szakmai társasági tagság:Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Akadémiai Klub Egyesület (2004-).Magyar Pszichológiai Társaság (2002-).European Association for Research on Learning and Instruction, Special interest group: Assessment and Evaluation, Motivation and Emotion (1997-).Pro Scientia Aranyérmesek Társasága (1997-).22 nemzetközi konferenciaanyag, ebből 18 előadás, 4 poszterNemzetközi együttműködés: George Morgan (Colorado State University); Suzanne Hidi (University of Toronto), Carol Aubrey (University of Warwick).

SZTE 54


Szakmai önéletrajz Név Kasik LászlóSzületési év 1981Végzettség magyar nyelv és irodalom szakos bölcsész és tanár – pedagógia szakos bölcsész és

tanár (SZTE–BTK)SzakképzettségJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Intézetegyetemi gyakornok (Ph.D-hallgató)


2003–2005: SZTE Nyelvészeti Tanszék (demonstrátor) Nyelvművelés és helyesírás szeminárium, Helyesírásunk logikája szeminárium

2003–2006: SZTE Neveléstudományi Tanszék (demonstrátor) Neveléselmélet szeminárium, Oktatáselmélet szeminárium, Pedagógiai gyakorlat, A tanulók tevékenységének szervezése szeminárium

2006–2007: SZTE Neveléstudományi Tanszék (Ph.D-hallgató): Neveléselmélet szeminárium, Pedagógiai gyakorlat, Együttműködés és versengés a középiskolában előadás, Osztályfőnöki óra: Másképp speciálkollégium

2007–2008: SZTE Neveléstudományi Intézet (egyetemi gyakornok, Ph.D-hallgató): Neveléselmélet szeminárium, Pedagógiai gyakorlat, A tanári identitás alakulása szeminárium, Kommunikációs képességfejlesztés szeminárium, Kommunikációs helyzetgyakorlatok szeminárium, Pedagógiai megfigyelések szeminárium


2003-tól a Szegedi Tudományegyetem Nyelvészeti és Neveléstudományi Tanszékén oktatok magyar, pedagógia és tanár szakos hallgatókat. 2006-tól a Neveléstudományi Doktori Iskola tagja vagyok. A 2007/2008-as tanévben a Neveléstudományi Intézet egyetemi gyakornokaként dolgozom.


Kasik László (2006): Együttműködés és versengés. Fejlesztési elképzelések négy középiskola pedagógiai programjában. Új Pedagógiai Szemle, 56. évf. 2. sz. 3–11.


Fürth Eszter és Kasik László (2005): A reklámmegértés segítésének feltételei a magyartanításban. Iskolakultúra, 15. 12. sz. 3–12.

Kasik László (2005): A konstruktív pedagógia és egy lehetséges irodalomtanítási modell közös lehetőségei. Új Kép, 7. 9. sz. 4–15.

Kasik László (2007): A nemeknek megfelelő oktatás. A lányok informatikaoktatásának céljai és egy lehetséges formája Németországban. Iskolakultúra, 17. 4. sz. 109–114.

Kasik László (2007): A társas viselkedés és az iskolai eredményesség kapcsolata 13–16 éves tanulók körében. Magyar Pedagógia (közlésre

SZTE 55


elfogadva) Zsolnai Anikó és Kasik László (2007): Az érzelmek szerepe a szociális

kompetencia működésében. Új Pedagógiai Szemle (közlésre elfogadva) Kasik László (2007): A szociális kompetencia fejlesztésének elmélete és

gyakorlata. Iskolakultúra (közlésre benyújtva)Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

SZTE 56


Szakmai önéletrajz Név Kelemen RitaSzületési év 1979Végzettség TudományegyetemSzakképzettség Matematika szakos középiskolai tanári oklevél, Eötvös Loránd Tudományegyetem

Természettudományi Kar.Jelenlegi munkahely, munkakör:

Egyetemi tanársegéd, Szegedi Tudományegyetem BTK Neveléstudományi Intézet


Oktatásban töltött idő: 2 év. Oktatáslélektan (előadás, pedagógia szak), Bevezetés az oktatás informatikai hálózatának használatába (gyakorlat, pedagógia szak), Számítógépes adatkezelés és adatfeldolgozás (gyakorlat, pedagógia szak), Számítógép-használat (gyakorlat, pedagógia szak), Matematika (gyakorlat, pedagógia szak), Statsztika I., II. (gyakorlat, pedagógia szak), Oktatáselmélet (szeminárium, tanárszak)


Fontosabb kutatási területek:Realisztikus matematikai szöveges feladatok, Feladatkontextus és transzfer, IKT Szakmai publikációk száma: 18


Kelemen Rita (2007): Fejlesztő kísérletek a realisztikus matematikai problémamegoldás terén. Iskolakultúra, 6. sz. 16-27.

Kelemen Rita (2006): Nemzetközi tendenciák a matematikai szöveges feladatok elméletében Iskolakultúra, 1. sz. 56-65.

Kelemen Rita (2006): A szavazórendszer alkalmazási lehetőségei a matematikaórán (Előadás). PÉK 2006 – IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók. 35. o.

Kelemen Rita, Csíkos Csaba és Steklács János (2005): A matematikai problémamegoldást kísérő metakognitív stratégiák vizsgálata a hangosan gondolkodtatás és a videomegfigyelés eszközeivel. Magyar Pedagógia, 105. 343-358.

Kelemen Rita (2004): Egyes háttérváltozók szerepe „szokatlan” matematikai szöveges feladatok megoldásában. Iskolakultúra, 11. sz. 28-38.


Kelemen Rita (2007): Fejlesztő kísérletek a realisztikus matematikai problémamegoldás terén. Iskolakultúra, 6. sz. 16-27.

Kelemen Rita (2006): Nemzetközi tendenciák a matematikai szöveges feladatok elméletében Iskolakultúra, 1. sz. 56-65.

Kelemen Rita (2006): A szavazórendszer alkalmazási lehetőségei a matematikaórán (Előadás). PÉK 2006 – IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia: Program – Tartalmi összefoglalók. 35. o.

Kelemen Rita, Csíkos Csaba és Steklács János (2005): A matematikai problémamegoldást kísérő metakognitív stratégiák vizsgálata a hangosan gondolkodtatás és a videomegfigyelés eszközeivel. Magyar Pedagógia, 105. 343-358.

Kelemen Rita (2004): Egyes háttérváltozók szerepe „szokatlan” matematikai szöveges feladatok megoldásában. Iskolakultúra, 11. sz. 28-38.

SZTE 57



Konferenciaabsztaktok bírálataJURE 2007 – Junior Researchers of EARLI Conference (2007)

Konferenciaszervezésben való részvétel:JURE 2007 – Junior Researchers of EARLI Conference, Szervezőbizottsági tag (2007)EARLI 2007 - 12th Biennial Conference for Research on Learning and Instruction, Helyi szervezőbizottsági tag (2007)PÉK 2007 – V. Pedagógiai Értékelési Konferencia, Szeged, Szervezőbizottsági tag (2007)PÉK 2006 – IV. Pedagógiai Értékelési Konferencia, Szeged, Szervezőbizottsági tag (2006)

Tudományos és szakmai társasági tagságokEuropean Association for Research on Learning and Instruction (2005-).

SZTE 58


Szakmai önéletrajzNév Korom ErzsébetSzületési év 1969Végzettség TudományegyetemSzakképzettség Biológia-kémia szakos középiskolai tanár, pedagógiai értékelési szakértőJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem, BTK, Neveléstudományi Intézetegyetemi docens



Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontjaEddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Juhász Gyula Tanárképzõ Fõiskola, Kémia Tanszék (1992-1994):Kémia tanári szakon: Általános és fizikai kémia gyakorlat, Szerves kémia gyakorlatSzegedi Tudományegyetem, BTK, Neveléstudományi Tanszék (1994-től):Tanárszakon: Oktatáselmélet előadás, Oktatáselmélet szeminárium, Pedagógiai gyakorlat, Speciálkollégiumok: Mikrotanítás és kommunikáció, A tudományos ismeretek tanulásaPedagógia szakon: Biológiai és mentálhigiénés alapok előadás, Biológiai és mentálhigiénés alapok szeminárium, Szakmai gyakorlat 1-7Bevetés az egész életen át tartó tanulás problémáiba előadás, A tanítás és tanulás elméleti keretei előadás, A tanári képességek fejlesztése gyakorlat, Szakmódszertan I-II. szeminárium, Szakmai szempontú hospitálás gyakorlatPedagógiai értékelési szakértő szakon: Kognitív pszichológia előadás, Tanulás- és oktatáselmélet előadásA Neveléstudományi Doktori Iskolában: A kognitív pszichológia hatása a pedagógiai kutatásokra előadás, Az ismeretek szerveződése, a fogalmi rendszer kialakulása és fejlődése előadás


Kutatási témám az oktatás elméletéhez, a tanulás és az ismeretelsajátítás kérdéseihez kapcsolódik. Az SZTE-MTA Képességkutató csoport tagjaként és több, az SZTE Neveléstudományi Tanszéken folyó OTKA-kutatás résztvevőjeként vizsgáltam a tudás változását, az ismeretrendszer formálódását, a fogalmi fejlődés és a fogalmi váltás folyamatát, a megértést és a tévképzetek megjelenését a tanulás során. Jelenleg egy OTKA-kutatás vezetőjeként az ismeretek megértését segítő tanítási módszerek kidolgozásán és kipróbálásán dolgozom.Az Oktatáselmélet Kutatócsoport vezető-helyetteseként 2003-tól részt veszek a kutatócsoport projektjeinek koordinálásában.


Korom Erzsébet: Fogalmi fejlődés és fogalmi váltás. Műszaki Kiadó, Budapest. 2005Korom Erzsébet: A fogalmi váltás kutatása: Az anyagszerkezeti ismeretek változása 12-18 éves korban. Iskolakultúra, 2003. 8. sz. 84-94.Korom Erzsébet: A fogalmi váltás elméletei. Magyar Pszichológiai Szemle, 2000. 2-3. sz. 179-205.Korom Erzsébet: Az iskolai tudás és a hétköznapi tapasztalat ellentmondásai: természettudományos tévképzetek. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, 1998. 139-167.Korom Erzsébet: Naiv elméletek és tévképzetek megjelenése a természettudományos fogalmak tanulása során. Magyar Pedagógia, 1997. 1. sz. 19-41.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából

Korom Erzsébet: Fogalmi fejlődés és a fogalmak hatékony tanulása. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón. Tankönyvkiadó, Budapest, 2001. 106-116.

SZTE 59


legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Csapó Benő és Korom Erzsébet: Az iskolai tudás és az oktatás minőségi fejlesztése. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, 1998. 295-309.Korom Erzsébet: Students concepts of teaching. Effective teaching, effective learning. 3rd Regional Workshop on Teaching Strategies in Higher Education, Előadáskivonatok, Szeged, 1999. 71-81.Korom Erzsébet: A naiv elméletektől a tudományos nézetekig. Iskolakultúra, 1999. 10. sz. 60-72.Korom Erzsébet: Az iskolai tudás: újabb elemzések és eredmények. In: Csapó Benő (szerk.): Az iskolai tudás. Osiris Kiadó, Budapest, 2002. 321-335.


European Association for Research on Learning and Instruction, Special interest group: Conceptual Change (1997-től)8 nemzetközi konferenciaanyag, ebből 5 előadás, 3 poszterAz V. Pedagógiai Értékelési Konferencia elnöke 2007-benA Pedagógiai Nyári egyetem titkára 2006-tól

SZTE 60


Szakmai önéletrajzNév Molnár Edit KatalinSzületési év 1966Végzettség TudományegyetemSzakképzettség Angol szakos középiskolai tanár, amerikanisztika szakos előadó, pedagógiai (tantervi)

szakértőJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet, egyetemi adjunktus


PhD, neveléstudomány (az értekezés címe: Az írásbeli szövegalkotás fejlődése. Vizsgálatok 10–17 éves tanulók körében)


--


--


1997-től JATE/SZTE BTK Neveléstudományi Tanszék (1997- tanársegéd; 2001- adjunktus) Kurzusok a pedagógia szakos képzésben, a tanárképzésben és a tanártovábbképzésben (pedagógiai értékelési szakértő szak) pl. Neveléselmélet előadás és szeminárium; A nevelés eszközei és módszerei; A személyiségfejlesztés elméleti alapjai előadás; Tantervelmélet előadás, Tantervfejlesztés gyakorlat; Multikulturális nevelés; Tanulás és írásbeliség; Az olvasási és a fogalmazási képesség fejlődése és fejlesztése; Doktorandusz oktatói tréning stb. Szakdolgozat-vezetés (17)1990-96 JATE BTK Angol Nyelvi és Irodalmi Tanszék (1990- tanársegéd, 1994-1996 óraadó). Kurzusok pl. Nyelvgyakorlat; Writing Skills; Academic Writing; Fordítás angolról magyarra stb. Szakdolgozat-vezetés (2)


Részvétel kutatási projektekben (pl. OTKA TO 30555 Iskolai műveltség 1999; OTKA TO 18577 Iskolai műveltség 1996; Assessment of Language Progress and Proficiency in Education 1997-1999; KOMA XXIX/022 A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei a tanárképzésben 2002-2003). Műhelymunka szervezése (PFP-0361/1988 Pedagógiai doktorandusz műhely és előadássorozat 1998). Előadások tartása a szövegfeldolgozás témakörében tanártovábbképzési programokban. Pedagógiai szakszövegek fordítása. A Magyar Pedagógia technikai szerkesztője (2000-től).


Olvasási képesség és iskolai tanulás. In: Józsa Krisztián (2006, szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 43-60.

A műfaji tudás és tanítása. In: Józsa Krisztián (2006, szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest. 259-280.

Az írásbeli szövegalkotás. In: Csapó Benő (2002, szerk.): Az iskolai műveltség. Osiris, Budapest. 193-216.

Fogalmazás és tanulás. In: Csapó Benő és Vidákovich Tibor (2001, szerk.): Neveléstudomány az ezredfordulón: Tanulmányok Nagy József tiszteletére. Tankönyvkiadó, Budapest. 225-234.

A fogalmazási képesség mérése. Iskolakultúra, 10. 8. sz. 49-59. 2000.Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Az írásbeli szövegalkotás fejlődése: vizsgálatok 10-17 éves tanulók körében. Ph.D. disszertáció. Kézirat. SZTE A kognitív kompetencia fejlődése és fejlesztése PhD program / ELTE Neveléstudományi Doktori Iskola. 2003.

Útmutató a szakdolgozat elkészítéséhez. Szegedi Tudományegyetem Neveléstudományi Tanszék, Szeged. 2000.

A fogalmazási képesség mérése. Iskolakultúra, 2000. 10. 8. sz. 49-59.Három kognitív pszichológiai fogalmazásmodell. Magyar Pedagógia, 1996. 96. 2. sz.

139-156.Az anyanyelvi képességek fejlesztése a magyar Nemzeti alaptantervben és az angol

National Curriculumban. Budapesti Nevelő, 1998. 34. 2. sz. 64-70.

SZTE 61



Tagság tudományos szervezetekben: EARLI European Association for Research on Learning and Instruction; HUNRA Magyar OlvasástársaságRészvétel bírálati rendszerű nemzetközi konferenciákon: 1 szimpózium, 6 előadás, 2 poszter

SZTE 62


Szakmai önéletrajzNév Molnár ÉvaSzületési év 1975.Végzettség TudományegyetemSzakképzettség Pedagógia-magyar szakos tanár,Jelenlegi munkahely, munkakör:

SZTE BTK Neveléstudományi Intézet, egyetemi tanársegéd




European Association for Research on Learning and Instruction tag (2000-)Az MTA-SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport tagja, Magyar Tudományos Akadémia (2003-)Az MTA Szegedi Területi Bizottság Klub tagja (2005-)RODOSZ-tagság (Romániai Doktoranduszok Országos Szövetsége) (1999-től)

A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontjaEddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

2000-től oktatok a SZTE BTK Pedagógiai Tanszékén, 2003-től tanársegédi, 2006-tól adjunktusi státuszbanSzemináriumok: Neveléselméleti, oktatáselméleti; Speciálkollégiumok: Tanulás tanulása, A nevelés lehetőségei; Pedagógia gyakorlat tanár szakosoknak; Szakmai gyakorlat pedagógia szakosoknak; Előadások: Neveléselmélet, Pedagógiai pszichológia, Pedagógusetika zenekonzervatóriumi hallgatóknak; Levelező kiegészítő pedagógia szakosoknak speciálkollégium: Önszabályozó tanulás, Alternatív pedagógiák, A nevelés eszközei és módszerei.

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény bemutatása:Az elmúlt 5 év szakmai, tudományos (művészeti) munkássága (a legfontosabb maximum 5, az oktatott tárgy/tárgyak szakterületéhez tartozó publikáció, alkotás felsorolása);

KönyvfejezetekMolnár Éva és Józsa Krisztián (2006): IKT-val segített oktatás hatása az

olvasásképesség fejlődésére néhány hátrányos helyzetű tanuló körében. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.

Molnár Éva és B. Németh Mária (2006): Az olvasásképesség fejlettsége az iskoláskor elején. In: Józsa Krisztián (szerk.): Az olvasási képesség fejlődése és fejlesztése. Dinasztia Tankönyvkiadó, Budapest.

Kárpáti Andrea és Molnár Éva (2005): Mentored innovation model in teacher training – A successful method for promoting equity through ICT in education. In. Nikitas Kastis (szerk.): Teachers’ Professional Development. Adressing eLearning, Innovation and Quality in Schooling. Conference Book, CNED-Éifad, Poitiers, France. 66-70.

Tudományos közleményekMolnár Éva (2002): Önszabályozó tanulás: nemzetközi kutatási irányzatok és

tendenciák. Magyar Pedagógia, 102. 1. sz. 63-79.Molnár Éva (2002): Az önszabályozó tanulás. Iskolakultúra. 12. 9.sz. 3-17.

Az eddigi tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás

SZTE 63


felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)Tudományos/ szakmai közéleti tevékenység, nemzetközi kapcsolatok bemutatása:

KUTATÁSI PÁLYÁZATOK2004-2007: „Matematikai kompetencia fejlesztése más műveltségterületeken, B

programcsomag”, SuliNova, Témavezető: Dr. Vidákovich Tibor, Szakmai tanácsadás

2004-2006: „TanInform az önszabályozó tanulásért” NKTH Pályázat, Témavezető és fejlesztési terv kidolgozója

2003- : A „Hátrányos helyzetű tanulók értékelése és differenciált fejlesztése” című kutatásban az „Önszabályozó tanulás fejlesztése” c. program kidolgozója, koordinátora

2003-2005: ROIP „Roma Oktatási Informatikai Projekt”, Témavezető: Dr. Kárpáti Andrea, kutatási szakértőként való részvétel, a mérőeszközök és adatok feldolgozása, az eredmények empirikus ismertetése

2002-2006: „A metakogníció fejlesztése”, Témavezető: Dr. Csíkos Csaba, OTKA, az önszabályozó tanulás mérésének kidolgozása

2002-2003: „A szociális kompetencia fejlesztésének lehetőségei a tanárképzésben”, Témavezető: Dr. Zsolnai Anikó, KOMA, egyetemi hallgatók oktatása, felmérése

2002-2003: „Esélyteremtés a szakiskolákban”, Témavezető: Dr. Csapó Benő, PHARE, a kutatás kidolgozása, mérőeszközök, adatok feldolgozása, az iskolákkal, pedagógusokkal való kapcsolattartás

SZTE 64


Szakmai önéletrajzNév Molnár GyöngyvérSzületési év 1974Végzettség Matematika szakos középiskolai tanári oklevél, József Attila Tudományegyetem

Német nyelv és irodalom szakos középiskolai tanári oklevél, József Attila Tudományegyetem

SzakképzettségJelenlegi munkahely, munkakör:

Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi IntézetEgyetemi docens.



Tudományos / művészeti / akadémiai tagság (MTA tagság); MTA doktora (DSc); “dr habil” cím:A Széchenyi professzori ösztöndíj, Széchenyi István Ösztöndíj, vagy Békéssy György Posztdoktori Ösztöndíj juttatásának időpontjaEddigi oktatói tevékenység (oktatott tárgyak felsorolása, oktatásban töltött idő):

Oktatáselmélet szeminárium (tanárszakon).Mikrotanítás (tanárszakon).Oktatási módszerek (tanárszakon).A kommunikáció és az informatika alapjai gyakorlat (pedagógia szakon, diplomás levelező pedagógia szakon, pedagógia kiegészítő levelező szakon).Pedagógia gyakorlat (tanárszakon).Szakmai gyakorlat (pedagógia szakon).Informatika és számítógép-használat (pedagógiai szakértő szakon).Komplex problémamegoldás - probléma alapú tanítás (tanárszakon).Oktatási módszerek és stratégiák (tanárszakon).Az informatika és a kommunikáció alapjai előadás (pedagógia szakon).Számítógép-használat (pedagógia szakon).Oktatáselmélet előadás (tanárszak) Informatikai eszközökkel támogatott oktatási módszerek és stratégiák (Pedagógia szak)A társadalomtudományi kutatások informatikai alapjai (BA 1-2) Oktatástechnológia (Pedagógia szak, 5. évf.) Információs és kommunikációs technológiák előadás (Pedagógia levelező) Oktatásmódszertan előadás (Pedagógia levelező) Információs és kommunikációs technológiák speciálkollégium (TM)Multimédiás eszközökkel támogatott oktatási módszerek és stratégiák speciálkollégium (TM)Oktatástechnológia gyakorlat (Pedagógia szak, 5. évf.) A nevelés-oktatás tudományos alapjai előadás (BA/BSc tanári előkészítő modul)

PhD kurzusok: Kutatási szeminárium; A Rasch modell és alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban Új ICT eszközök alkalmazása az oktatásban

Oktatásban töltött idő: 8 év.

Az eddigi szakmai gyakorlat és teljesítmény

Fontosabb kutatási területek: Az iskolában elsajátított tudás minőségének vizsgálata (a tudás alkalmazása új helyzetekben, a tudástranszfer, életszerű helyzetekben való komplex problémamegoldás); IKT (Információs és kommunikációs technológia)

SZTE 65


bemutatása: alkalmazási lehetőségei az oktatásban; Valószínűségi tesztelmélet, Rasch-modell; Probléma-alapú tanulás (PBL); Kognitív fejlődés.

Szakmai publikációk száma: 53Nyilvántartott hivatkozások száma: 69


Gyongyver Molnar: New ICT Tools in Education – Classroom of the Future Project. In: Dragan Solesa (szerk.): The fourth international conference on informatics, educational technology and new media in education. A. D. Novi Sad. 2007. 332-339.Molnár Gyöngyvér: Tudástranszfer és komplex problémamegoldás. Műszaki Kiadó. 2006.Molnár Gyöngyvér: A Rasch-modell alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban. Iskolakultúra. 2006. 12. sz. 99-113.Molnár Gyöngyvér: Az induktív gondolkodás fejlesztése kisiskolás korban. Magyar Pedagógia. 2006.Molnár Gyöngyvér: Az ismeretek alkalmazhatóságának korlátai: komplex problémamegoldó gondolkodás fejlettsége 7. és 11. évfolyamon. Magyar Pedagógia. 2006.


Molnár Gyöngyvér: Tudástranszfer és komplex problémamegoldás. Műszaki Kiadó. 2006.Molnár Gyöngyvér: A Rasch-modell alkalmazása a társadalomtudományi kutatásokban. Iskolakultúra. 2006. 12. sz. 99-113.Molnár Gyöngyvér: A komplex problémamegoldó képesség fejlettségét jelző tényezők. Magyar Pedagógia. 2003. 1. sz. 81-118. Molnár Gyöngyvér: Komplex problémamegoldás vizsgálata 9-17 évesek körében. Magyar Pedagógia. 2002. 2. sz. 231-264. Molnár Gyöngyvér: A tudástranszfer. Iskolakultúra. 2002. 2. sz. 65-75.


A CERG (Competitive Earmarket Research Grant - Research Grants Council) külső bírálója (2007-)A jövő tanterme (Classroom of Future) projekt szakmai vezetője (2006-)A Szegedi Akadémiai Bizottság Pedagógiai Szakbizottságának keretén belül működő Oktatáselméleti Munkabizottság elnöke (2006-)A Neveléstudományi Doktori Iskola tagja (2005-)A Bolyai János Kutatási Ösztöndíjasok Akadémiai Klub Egyesület tagja (2005-)A Magyar Pedagógia c. folyóirat technikai szerkesztője (2004-)Az SZTE BTK Pedagógia Diákkör vezetője (2004-)A DAAD Alumiverein (volt DAAD ösztöndíjasok klubbja) tagja (2004-)Az MTA-SZTE Oktatáselméleti Kutatócsoport tagja, Magyar Tudományos Akadémia (2003-)A Szegedi Akadémiai Bizottság Pedagógiai Szakbizottságának keretén belül működő Oktatáselméleti Munkabizottság titkára (2002-2005)European Association for Research on Learning and Instruction tag (2000-)

SZTE 66

http://www.earli.eu.org/

http://www2.u-szeged.hu/szab/index.xml

http://www.magyarpedagogia.hu/

http://www.edu.u-szeged.hu/phd/

http://www2.u-szeged.hu/szab/index.xml

http://www.magyarpedagogia.hu/document/gyongyver_molnar-the-complex_problem_solving_of_9_to_17_year_old_students.pdf

http://www.magyarpedagogia.hu/document/gyongyver_molnar-the-complex_problem_solving_of_9_to_17_year_old_students.pdf

http://www.muszakikiado.hu/konyvek/Konyvek_ID=8011





Szakmai önéletrajzNév Pukánszky BélaSzületési év 1954Végzettség egyetemSzakképzettség tanárJelenlegi munkahely, munkakör:

SZTE BTK Neveléstudományi Intézet, egyetemi tanár


CSc, neveléstudomány, 1989


dr. habil, neveléstudomány, 2000DSc, neveléstudomány, 2004


Széchenyi Professzori Ösztöndíj -1997Széchenyi István Ösztöndíj - 2001


Neveléstörténet – 22 évNeveléselmélet – 5 évGyermekkortörténet – 10 évReformpedagógiai irányzatok története – 22 évA nőnevelés története – 3 év.


Fontosabb kutatási területek:I. A magyar neveléstudomány jeles képviselőinek munkásságaA kutatás eredményeiből kandidátusi disszertáció (TMB), monográfia, majd habilitációs értekezés (KLTE) született. II. A tizenkilencedik és huszadik század magyar pedagógiai rendszereiEredmények: publikációk, konferencia-előadások, akadémiai doktori értekezés.III. A kolozsvári-szegedi egyetem pedagógiai iskolájaEredmények: külföldi és hazai publikációk. IV. A magyar reformpedagógia történeteEredmények: Hazai és nemzetközi konferenciák, publikációk.V. A gyermekkor történeteEredmény: A legjelentősebb gyermekkortörténeti alapművek magyarországi megjelentetésének előkészítése, gyermekkortörténeti tárgyú tanulmánykötetek összeállítása és kiadása. Tanulmányokban, előadások, monográfia.V. A nőnevelés története.Eredmény: monográfia.


1. Pukánszky Béla: A gyermek a 19. századi magyar neveléstani kézikönyvekben. Iskolakultúra könyvek, 28. Pécs, 2005. 252 o.2. Pukánszky Béla: A nőnevelés évezredei. Fejezetek a lányok nevelésének történetéből. Gondolat Kiadó, Budapest, 2006. 189 (B5) o. 3. Pukánszky Béla: Schulpolitische Debatten während der Revolution in Ungarn 1956. In: Häder, Sonja – Wiegmann, Ulrich (Hrsg.): „Am Rande des Bankrotts…” Intellektuelle und Pädagogik in Gesellschaftskrisen der Jahre 1953, 1956 und 1968 in der DDR, Ungarn und der ČSSR. Schneider Verlag, Hohengehren, 2004. 93-106. o.4. Pukánszky Béla: Die Motive der Lebensreform in der Musikpädagogik von Zoltán Kodály. In: Skiera, Ehrenhard – Németh, András – Mikonya, Görgy (Hrsg.): Reformpädagogik und Lebensreform in Mitteleuropa – Ursprünge, Ausprägung und Richtungen, länderspezifische Entwicklungstendenzen. Gondolat, Budapest, 2006. 388-413. o.5. Pukánszky Béla: A gyermekről alkotott kép változásai az óvoda történetében. Educatio, 2005. 14. 4. szám, Tél. 703-715. o.

Az eddigi 1. Pukánszky Béla – Németh András: Neveléstörténet. Nemzeti

SZTE 67


tudományos-szakmai életmű szempontjából legfontosabb 5 publikáció vagy alkotás felsorolása (amennyiben az előbbiektől különböznek)

Tankönyvkiadó, Budapest. Negyedik, átdolgozott, bővített kiadás, 1996. 676 (B5) oldal. Ötödik kiadás: 1997. Hatodik kiadás: 1998. Hetedik kiadás: 1999.2. Pukánszky Béla: A gyermekkor története. Műszaki Kiadó, Budapest, 2001. 201 (B5) o.3. Pukánszky Béla: Erziehungswissenschaft an der Universität „Franz Joseph” zu Kolozsvár-Szeged (1872-1940). In: Horn, K-O. – Németh, A. – Pukánszky, B. Tenorth, H-E.: Erziehungswissenschat in Mitteleuropa. Aufklärerische Traditionen – deutscher Einfluß – nationale Eigenständigkeit. Osiris, 2001. 362-375. o.4. Pukánszky Béla: István Schneller (1847-1939) - Ein evangelischer Theologe am Lehrstuhl Pädagogik der Universität Kolozsvár (Cluj). In: Jedan, Dieter – Lüth, Christoph (Hg.) Moral Philosophy and Education in the Enlightenment. Winkler Verlag, Bochum, 2001. 91-102. o.5. Pukánszky Béla: Enzyklopädist der Aufklärung in Ungarn: Apáczai Csere János (1625-1659). In: Lüth, Christoph – Jedan, Dieter (Hg.): The Enlightenment Idea of Human Rights in Philosophy and Education and Postmodern Criticism. Winkler Verlag, Bochum, 2002. 11-23. o.


Bizottsági tagság: AZ MTA Pedagógiai Bizottságának tagja (1999-ig titkára),Az MTA Pedagógiai Bizottsága Neveléstörténeti Albizottságának tagja, (2003-2006 között elnöke),A Magyar Pedagógiai Társaság Neveléstörténeti Szakosztályának tagjaAz MTA Szegedi Akadémiai Bizottsága Pedagógiai-Pszichológiai Szakosztálya Neveléstörténeti Munkacsoportjának elnöke (1992-től)A Tanárképzők Szövetségének tagjaAz Internationale Akademie zur Humanisierung der Bildung tagja.A Nemzeti Bologna Bizottság Pedagógusképzési Albizottságának tagja (2004-től)Az MTA Művelődéstörténeti Bizottságának tagja (2005-től)Kuratóriumi tagság: 1991-2000 (2 év megszakítással): az OTKA Pedagógia Szakzsűri tagja2001-2004: az OTKA Társadalomtudományi Kollégiumának tagja2005- től: az OTKA Pedagógiai Pszichológiai Zsűrijének elnöke2006-tól: a MAB Tanárképzési Bizottságának elnöke, a MAB Plénumának tanácskozási jogú tagja2007-től: az Országos Köznevelési Tanács tagjaFolyóiratok, szerkesztőbizottságok: A „Magyar Pedagógia” technikai szerkesztője (1991-2000)A Műszaki Kiadó „Pedagógus könyvek” c. sorozata szerkesztőbizottságának tagja (2000-2002)A „Pedagógusképzés” szerkesztőbizottságának tagja (2004-től)A „Neveléstörténet” szerkesztőbizottságának tagja (2004-től)

SZTE 68


Szakmai önéletrajzNév Zsolnai AnikóSzületési év 1960.Végzettség TudományegyetemSzakképzettség Magyar nyelv és irodalom szakos középiskolai tanár, pedagógia szakos előadóJelenlegi munkahely, munkakör:

SZTE BTK Neveléstudományi Intézet, egyetemi docens


PhD, Neveléstudomány


Széchenyi professzori ösztöndíj 2000-2003.Bolyai János kutatási ösztöndíj 1998-1999.


Tanár szakon: Neveléselmélet, Theory of Education, Alternatív pedagógiai mozgalmak Pedagógia szakon: A szociális kompetencia fejlődése és fejlesztése,A személyiségfejlődés elméleti alapjai, A pedagógia tanításának módszertana,, Szakmai gyakorlat, 21 év oktatói gyakorlat


Négy könyv megírása és két könyv szerkesztése, angol nyelvű publikációk megjelentetése, közel harminc magyar nyelvű tudományos cikk megírása, nemzetközi és hazai konferenciákon rendszeresen előadások tartása, számos kutatási projekt –OTKA, KOMA, FKFP- témavezetője


Könyvek:1. A szociális készségek játékos fejlesztése az iskolában. Nemzeti Tankönyvkiadó, Bp. 2002. (Konta Ildikóval közösen)2. Szociális kompetencia-társas viselkedés. Gondolat Kiadó, Bp. 2003. (szerk.)3. A szocialitás fejlesztése 4-8 éves életkorban. Mozaik Kiadó, Szeged, 2006.Tanulmányok:4. Relationship between children’s social competence, learning motivation and school achievement. Educational Psychology, 2002. Vol. 22. No.3. 317-220.5. Possibilities of criterion referenced social skills development. Joulnal of Early Childhood Research, 2003. 2. 181-196. (Józsa Krisztiánnal közösen)


Könyvek:1.Pedagógiák az ezredfordulón. Eötvös Könyvkiadó Bp. 1998.(szerk.) Pukánszky Bélával közösen2. Összefüggések a szociális kompetencia egyes komponensei, a tanulási motívumok és az iskolai tudás között. JATE Press, Szeged, 1999.3.Kötődés és nevelése. Ötvös Könyvkiadó Bp . 2001.Tanulmányok:A szociális kompetencia fejlettsége serdülőkorban. Magyar pedagógia, 1998/3. sz. 187-210A szociális kompetencia kapcsolata az iskolai teljesítménnyel. Magyar Pedagógia, 1998/4. sz. 339-362..


MTA Pedagógiai Bizottság Pedagógusképző Albizottságának tagja,Új Katedra szerkesztőbizottsági tagja,Új Kép szerkesztőbizottsági tagja,ISSBD tagja, EARLI tagja, Magyar Pszichológiai Társaság tagjaNemzetközi kapcsolatok:University of Roma „La Sapienza” Személyiségpszichológiai Tanszék (állandó

SZTE 69


munkakapcsolat, többször több hónapos kutatómunka Rómában),Számos tanulmányút: University of Amsterdam, Leiden University, University of Central Lancashire, University of Warwick

SZTE 70


Nyilatkozatok Az intézményvezető nyilatkozata arról, hogy a megnevezett oktatóknak a jelzett módon való

foglalkoztatását biztosítja az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára, és gondoskodik a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról, valamint arról, arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre áll, és az évfolyamonként milyen létszámú hallgató képzését teszi lehetővé.

Az intézménnyel közalkalmazotti jogviszonyban (munkaviszonyban) nem álló, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy vállalják a nevük alatt feltüntetett tantárgyak oktatását és az oktatási követelmények teljesítését.

Az intézményben teljes munkaidőben / első helyen foglalkoztatott minősített, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatók nyilatkozata arról, hogy kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonya nincs.

SZTE 71


N Y I L A T K O Z A T

Alulírott Prof. Dr. Szabó Gábor nyilatkozom arról, hogy a megnevezett oktatóknak a jelzett módon való foglalkoztatását biztosítom az intézményben az indítandó képzés egy teljes ciklusára. Gondoskodom a személyi feltételek bemutatott szakmai megfelelőségének fenntartásáról, valamint arról, hogy a képzés indításához szükséges szellemi és tárgyi kapacitás rendelkezésre álljon, amely évfolyamonként mintegy 1000 létszámú hallgató képzését lehetővé teszi.


..……………………………Prof. Dr. Szabó Gábor

rektorSzegedi Tudományegyetem

SZTE 72


N Y I L A T K O Z A T

Alulírott, a Szegedi Tudományegyetem Bölcsészettudományi Kar Neveléstudományi Intézet és Pszichológiai Intézet teljes munkaidőben / első helyen foglalkoztatott minősített, a pedagógiai – pszichológiai képzésben résztvevő oktatói, nyilatkozunk arról, hogy kettőnél több teljes munkaidejű munkaviszonyunk nincs.


Dr. Csapó Benő ………………………………………..Dr. Szokolszky Ágnes ………………………………………..Dr. Baráth Tibor ………………………………………..Dr. Csíkos Csaba ………………………………………..Habók Anita ………………………………………..Dr. Jámbori Szilvia ………………………………………..Dr. Józsa Krisztián ………………………………………..Kasik László ………………………………………..Kelemen Rita ………………………………………..Dr. Korom Erzsébet ………………………………………..Dr. Kőrössy Judit ………………………………………..Dr. Molnár Edit Katalin ………………………………………..Dr. Molnár Éva ………………………………………..Dr. Molnár Gyöngyvér ………………………………………..Nóbik Attila ………………………………………..Dr. Pukánszkí Béla ………………………………………..Dr. Szabó Éva ………………………………………..Dr. Szenes Márta ………………………………………..Dr. Vidákovich Tibor ………………………………………..Dr. Zsolnai Anikó ………………………………………..

SZTE 73


A/V.A pedagógiai – pszichológiai képzés indításának infrastrukturális feltételei

1. Országosan (és nemzetközileg) elismert pedagógiai tudományos műhely(ek) vagy együtt dolgozó szakmai közösséggel bíró alapvető K+F / művészeti terület bemutatása.

Ma már széles körben elfogadott az a megállapítás, hogy a közoktatás a társadalmi-gazdasági fejlődés meghatározó eleme. Ezt tükrözi, hogy a világ legfejlettebb országait tömörítő gazdasági szervezet, az OECD figyelme az oktatás felé fordult, és elindította a PISA felmérés sorozatot. Ez a program, sok más kutatási eredménnyel összhangban megmutatta, hogy az oktatás eredményességének meghatározó tényezője a tanár, ezért az OECD a PISA mintájára elindítja a tanárok rendszeres nemzetközi felmérését szolgáló programot.

Saját vizsgálataink és a PISA eredmények egyaránt azt tükrözik, hogy a magyarországi tanulók alapvetően rossz módon tanulnak, és még azt sem tudják alkalmazni, amit tudnak; továbbá tanulási stratégiáik a memorizálásra, a reprodukcióra épülnek. Ezeket természetesen a tanári elvárások hozzák létre, és nem kétséges, hogy a tanárok nemzetközi összehasonlító vizsgálata meg fogja erősíteni azt, amit saját tapasztalatainkból, kutatásainkból már tudunk. A kedvezőtlen tendenciák megfordításához a tanári tudás, a pedagógiai kultúra alapvető megújítására van szükség. Ebben helyzeténél, szellemi potenciáljánál, nemzetközi kapcsolatainál fogva meghatározó szerepet kell játszania a Szegedi Tudományegyetemnek. Egy ilyen megújítási folyamathoz most megfelelő hátteret biztosítanak a nemzetközi folyamatok, és felhasználhatjuk a mienkénél eredményesebb oktatási rendszerek modelljeit is.

Az SZTE Neveléstudományi Intézet, illetve elődje, a Neveléstudományi Tanszék széles körű hazai és nemzetközi elismertségre tett szert. Ennek legutóbbi ékes bizonyítéka, hogy az intézet vezetője kapta meg a felkérést a 12th European Conference for Research on Learning and Instruction elnöki teendőinek ellátására. A konferenciára 2007. augusztus 28. és szeptember 1. között került sor, mintegy 1800 kutató részvételével (http://www.edu.u-szeged.hu/earli2007). A konferencia intézményi hátteréül a Neveléstudományi Doktori Iskola (http://www.edu.u-szeged.hu/phd) szolgált.

A tanárképzés modernizálásának legújabb alapelvei már a kutatási eredmények közvetlen gyakorlati alkalmazását célozzák meg. A világ sok országában már korábban is szoros egységbe szerveződött tanárképző és neveléstudományi kutatóhelyek még közelebbi partnerkapcsolatot építenek ki az iskolákkal, kialakul a kutatás, a képzés és az oktatási gyakorlat fejlesztése közötti kapcsolat új modellje. E modell szerint egy tudásalapú oktatási rendszerben nincs idő arra, hogy a kutatási eredmények tananyaggá szerveződjenek, majd a tanárképzésen és továbbképzésen keresztül eljussanak az azokat alkalmazó tanárokhoz. Ezért a tanárokat fel kell készíteni arra, hogy ők maguk képesek legyenek a kutatási eredményeket közvetlenül olvasni, saját munkájukban kipróbálni, tapasztalataikról társaiknak szakszerűen beszámolni. Hasonlóképpen az oktatás fejlesztésével kapcsolatos döntéseket is mindinkább tudományos kutatásokkal kell megalapozni. Ezeket a folyamatokat olyan kulcsszavak jellemzik, mint a finn „Research Based Teacher Training” vagy az OECD által indított „Evidence Based Education Policy”.

Az utóbbi években a neveléstudományi katatások szorosan integrálódtak a társadalomtudományi kutatások rendszerébe, gazdag kapcsolatrendszert építettek ki más

SZTE 74


diszciplínák képviselőivel. Ennek nem kis részben az az oka, hogy különböző diszciplínák kutatói jutattak el a felismerésig: a saját területükön felismert problémákat nem lehet megoldani az oktatási rendszer hatékonyságának radikális megjavítása nélkül. Mindezeket figyelembe véve alapvető fontosságú, hogy Magyarország is felzárkózzon ezekhez a fejlődési folyamatokhoz, és a tanárképzés olyan kutató-fejlesztő műhelyekkel együttműködésben valósuljon meg, amelyek maguk is részt vesznek az oktatási rendszer fejlesztéséhez szükséges, tudományos értékű tudás létrehozásában.

A Szegedi Tudományegyetemen a mester szintű tanárképzésért felelős Neveléstudományi Intézet biztosítja a tanárképzés, a pedagógia szakos képzés, a kutatóképzés és a közoktatás fejlesztését szolgáló kutatások egységes kereteit.

Szegedi Tudományegyetemen kialakult egy olyan, a pedagógiában országosan egyedülálló tudományos közösség (a „Szegedi Műhely”), amely alkalmas egy nemzetközi mércével mérve is igényes mester szintű tanárképzési program megvalósítására. A több évtizedes tapasztalattal rendelkező vezető oktatók mellett van annyi nagy munkabírású, a nemzetközi normákat ismerő és követni képes fiatal kutató, oktató, amennyi a következő tanár, kutató és oktatógenerációk igényes képzéséhez szükséges.

A kutatási tradíciókat illetően mindenekelőtt azt a hagyományt és tapasztalatrendszert kell megemlíteni, amely a négy évtizede Szegeden folyó pedagógiai értékelési kutatásoknak köszönhető. Ez a hagyomány az 1990-es években az Alapműveltségi Vizsgaközponton megalapításában intézményesült. Ennek a kutatási vonulatnak az egyik legsikeresebb gyakorlati alkalmazása a DIFER fejlesztőrendszer, amely ma már minden általános iskolában megtalálható. Legnagyobb volumenű vizsgálata pedig a 2006-ban és 2007-ben lebonyolított, az ország összes negyedik osztályos tanulójára kiterjedő kompetenciamérés volt.

Most már évtizedes múltra tekinthet vissza az MTA-SZTE Képességkutató Csoport, amely az egyetlen Akadémia által támogatott pedagógiai kutatási egység az országban. Erőssége elsősorban az alapkutatás, azonban az elmúlt években több nagy országos felmérés lebonyolítása is fűződik a nevéhez. Ennek is tulajdonítható, hogy a szűkös akadémiai finanszírozása ellenére jelentős publikációs hátteret tud fölmutatni. Nagyrészt a Neveléstudományi Intézet oktatói vesznek részt az MTA-SZTE Képességkutató Csoport (http://www.edu.u-szeged.hu/mtakcs) munkájában. A pályázat útján elnyerhető kutatócsoport ugyancsak dokumentálja a Szegedi Tudományegyetemen folyó magas színvonalú kutatómunkát, illetve annak elismertségét.

Az alkalmazott kutatásra, a kutatócsoport-iskola együttműködésre példaként szolgálhat a 2003-ban alapított Oktatáselméleti Kutatócsoport. Pályázatai két jelentősebb, hosszú távú program megvalósítására nyújtanak lehetőséget. A longitudinális vizsgálatok egy korosztály iskolai pályafutását követik végig az iskolába lépéstől a középiskolából való kilépésig. A hátrányos helyzetű iskolákhoz fűződő program a lemaradások kiegyenlítésének lehetőségeit, sok különböző irányú beavatkozás hatékonyságát tanulmányozza. Az Oktatáselméleti Kutatócsoport (http://www.edu.u-szeged.hu/ok/) mindenekelőtt a Szegedi Tudományegyetemen több, mint 30 éves múltra visszatekintő pedagógiai értékelés kutatások hagyományait viszi tovább. Jelenleg a mérés-értékelés legnagyobb hazai kutató-fejlesztő központja. A néhány évvel ezelőtt elindított reprezentatív mintán végzett longitudinális felmérés-sorozat nemzetközi mércével mérve is kiemelkedő jelentőségű kutatási program. A kutatócsoport emellett számos, a közoktatási rendszer fejlesztését megalapozó kutatási programnak, kísérletnek szolgál infrastrukturális keretül.

SZTE 75


Ezek a kutatócsoportok számos akadémiai, kutatási együttműködést vonzottak az egyetemre. Ennek intézményesült formája az InfoHumanica néven létrehozott konzorcium, melynek keretében az Oktatáselméleti Kutatócsoport az ELTE két tanszékével (kognitív pszichológiai, informatikai) és az MTA Pszichológiai Kutatóintézetével szövetkezett nagyobb volumenű pályázatok lebonyolítására.

Az elmélyült alapkutatások és alkalmazott kutatások számos olyan további támogatást hozhatnak az egyetemre, amelyek az oktatást is segíthetik. Ezek közül érdemes a Microsoft kezdeményezését kiemelni. A világcég támogatásával valósult meg egy „21. századi”, a legkorszerűbb informatikai eszközökkel felszerelt tanterem berendezése, amely hosszabb távon egy informatikai-tanárképzési kompetenciaközpont kialakításának is az alapjául szolgál. Ez egyben a Microsoft nemzetközi kutatóhálózatba való bekapcsolódás lehetőségét is jelenti, többek között a nagy jelentőségű „Social Computing” programba való belépést.

Az intézet oktatói rendszeresen részt vesznek a különböző oktatási pályázatokban. Különösen magas a sikeres OTKA pályázatok aránya. Mindez alapot ad a nemzetközi folyamatokkal összhangban álló tudományosan megalapozott tanárképzési rendszer kialakítására.

A Neveléstudományi Intézet környezetében működő kutatócsoportok számos csatornán juttatják el eredményeiket a közoktatás szereplőihez. Ezek közül az egyik kiemelkedő program az 1991-ben indított a Pedagógiai Értékelési Szakértő képzés keretében folytatott szakirányú továbbképzés. Ez a szellemi tőke alapot teremthet az országban egyedülálló színvonalú, az európai normáknak és fejlődési tendenciáknak megfelelő és a nemzetközi mezőnyben is versenyképes mester szintű tanárképzési program megvalósítására.

2. A képzés tárgyi feltételei, a rendelkezésre álló infrastruktúra (a KKK alapul vételével, számszerű adatokkal alátámasztott bemutatást kérünk!): tantermek, előadótermek, eszközellátottságuk, műhelyek, iskolai gyakorlóhelyek oktatástechnológiai ellátottság, szolgáltatás, különös tekintettel az informatikai feltételek

meglétére. könyvtárellátottság: a teljeskörű papíralapú, illetve elektronikus könyvtári szolgáltatás

bemutatása: a beadványban feltétlenül szerepeljen a könyvtár honlapjának címe a hallgatói tanulmányok eredményes elvégzését segítő szolgáltatások, juttatások, a

biztosított taneszközök (tankönyv, jegyzet, e-learning, elektronikus képzésmenedzselés rendszer, stb.)

a tanulmányi ügyekkel kapcsolatos adminisztráció feltételei a normatív finanszírozáson kívüli egyéb források egyéb, szükségesnek ítélt feltételek

A BTK több 100 főt meghaladó befogadóképességű tanteremmel rendelkezik. Több 40-80 fős terme van. Kisebb, szemináriumokra és gyakorlatokra alkalmas tanterem minden tanszéken van. Az egyetem Tanulmányi és Informatikai Központjában (TIK) pedig további több száz főt befogadó tantermek állnak az oktatás szolgálatában.

A tantermek oktatástechnikai felszereltsége jó, csaknem mindegyik rendelkezik számítógéppel vezérelt vetítési lehetőséggel és egyéb audiovizuális oktatási eszközzel (diavetítők, írásvetítők stb.). A TIK-ben és a kari kezelésű előadóteremben ugyancsak rendelkezésre állnak a megfelelő audiovizuális eszközök.

Az oktatói munkához szükséges informatikai feltételek adottak. Minden tanszéki oktató saját számítógéppel rendelkezik. A hallgatók rendelkezésére állnak a számítástechnikai

SZTE 76


kabinetek, és az egyetem központi könyvtára, ahol több mint 300 számítógép használata biztosított.

Az SZTE rendelkezik az ország egyik legnagyobb, és legkorszerűbb könyvtárával, mely széles monográfiagyűjteményével, hazai és nemzetközi folyóiratállományával egész évben az oktatói és hallgatói munka szolgálatában áll (a könyvtár honlapcíme: http://www.bibl.u-szeged.hu/).

Az SZTE rendelkezik olyan szakapparátussal, amely biztosítja a hallgatók tanulmányi és egyéb problémáinak megoldásához szükséges segítséget. Az Egységes Tanulmányi Rendszer, (ETR) lehetővé teszi az interneten való tájékozódást és ügyintézést a különböző tantárgyak, oktatók, vizsgák és általában a hallgatók tanulmányaival kapcsolatos kérdésekben. Emellett a kar tanulmányi osztálya, a tanszék irodavezetője és adminisztrátora és az egyes képzésekért felelős oktatóink segítik a hallgatók eligazodását tanulmányi ügyekben.

A normatív finanszírozáson kívül a levelező képzésből származó bevétel áll rendelkezésünkre, melynek egy részét tanszéki technikai fejlesztésekre, idegennyelvű könyvek vásárlására fordítjuk.

SZTE 77

http://www.bibl.u-szeged.hu/

T a n á r i m e s t e r s z a k – melléklet képzési és kimeneti követelmények

MELLÉKLET – képzési és kimeneti követelmények

4. számú melléklet a 15/2006. (IV. 3.) OM rendelethez

TANÁRI MESTERKÉPZÉSI SZAK

1. A mesterképzési szak megnevezése: tanári szak

2. A mesterképzési szakon szerezhető végzettségi szint és a szakképzettség oklevélben szereplő megjelölése:

- végzettségi szint: mesterfokozat (magister, master, rövidítve: MA) szakképzettség: okleveles ... tanár (a kormányrendelet 3. számú mellékletében meghatározott szakképzettség szerint)- a szakképzettség angol nyelvű megjelölése: teacher of ...

3. Képzési terület: pedagógusképzés

4. A képzési idő félévekben és a tanári szakképzettség megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma a képzés különböző formái szerint:

4.1. A ciklusokra bontott, osztott képzés alapképzési szakjaira épülő tanári szakon: a) a két tanári szakképzettség párhuzamos megszerzésekor: 5 félév, 150 kredit;b) a szakmai és művészeti tanári szakképzettségek területén a csak egy szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 4 félév, 120 kredit.4.2. Mesterfokozatot adó szakon nem tanári szakképzettség megszerzését követően vagy valamely mesterszakkal párhuzamosan felvett tanári szakon:a) egy tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzés esetén: 3 félév, 90 kredit;b) a művészeti képzési területen - a szakterületi követelményeknek a művészeti mesterszakon történt teljesítése esetén - 2 félév, 60 kredit.4.3. A főiskolai szintű tanári szakképzettség birtokában a tanári mesterfokozat és a korábbi szakképzettségnek megfeleltethető tanári szakképzettség megszerzése esetén: 3 félév, 90 kredit4.4. Újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben:- a tanári szakon szerzett mesterfokozat birtokában: 2 félév, 60 kredit;- az egyetemi vagy főiskolai szintű tanári szakképzettségtől eltérő tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben:a) egyetemi szintű tanári szakképzettség esetén 2 félév, 60 kredit,b) a főiskolai szintű tanári szakképzettség esetén 3 félév, 90 kredit

5. A mesterfokozat megszerzéséhez összegyűjtendő kreditek száma a tanári szak elemei szerint:

5.1. A tanári szak elemeinek kreditértékei, amelyet a 6. pontban jelzettek figyelembevételével kell alkalmazni.5.1.1. A tanári szakképzettség szakterületi ismereteinek kreditértéke:- egy tanári szakképzettség megszerzése esetén általában 40 kredit; az alapképzésre épülő szakmai és művészeti tanári szakképzettségek esetén legfeljebb 50 kredit, korábbi főiskolai szintű tanári szakra épülő képzésben legalább 60 kredit;- két tanári szakképzettség esetén 80 kredit, amelyből az első tanári szakképzettséghez legalább 30 kreditet kell, a második tanári szakképzettséghez legfeljebb 50 kreditet lehet szerezni;- egy tanári szakképzettség megszerzése esetén a tantárgypedagógiai, szakmódszertani ismeretek kreditértéke legalább 7 kredit.

SZTE 78


5.1.2. A tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai elméleti és gyakorlati ismereteinek kreditértéke: általában 40 kredit; amely korábbi főiskolai vagy egyetemi szintű tanári oklevél esetén a 6.1. pontban leírtaknak, megfelelően csökken; tanári mesterszakon szerzett oklevél birtokában teljesítettnek tekintendő.5.1.3. A közoktatási intézményekben, felnőttképző intézményben szervezett összefüggő szakmai gyakorlat kreditértéke: általában 30 kredit5.2. A szabadon választható tantárgyakhoz rendelt kreditek aránya: az 5.1.1. és 5.1.2. képzési elemekhez összegyűjtendő kreditek 5%-a.5.3. A szakdolgozathoz rendelhető kreditérték: 5 kredit, amelyhez az 5.1.3. pontban meghatározott szakmai gyakorlat részeként készített, a szakmai gyakorlatot bemutató és feldolgozó portfóliót is mellékelni kell. A szakdolgozat 5 kreditjét az 5.1.2. képzési elem terhére kell biztosítani, s ha ennek kreditértéke 10 vagy ennél alacsonyabb, a szakdolgozat helyett a portfóliót az 5.1.3. képzési elem terhére kell elkészíteni. Egy szakdolgozatot kell készíteni két tanári szakképzettség esetén is.5.4. Az elméleti és gyakorlati ismeretek vonatkozásában - beleértve a képzés szemináriumi gyakorlatait és a közoktatási intézményben végzett gyakorlatot is - a gyakorlati ismeretek minimális kreditértéke: a teljes képzési időhöz tartozó kreditek 65-70%-a.

6. A tanári szak egyes képzési elemeinek kreditértéke a tanári mesterképzés 4. pontban megnevezett különböző formái esetén, és a tanári szakra történő belépés feltételei

6.1. Az egyes képzési elemek kreditértékei:- a 4.1. a) pontban leírt 150 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 80, 40, illetve 30 kredit;- a 4.1. b) pontban leírt 120 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 50, 40, illetve 30 kredit;- a 4.2. a) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1. elem kreditértéke 30 kredit, ha a mesterfokozatot adó, de tanári szakképzettséget nem eredményező szakon megszerzett kreditekből legalább 10 kredit kreditátvitellel elismerhető, az 5.1.2., illetve az 5.1.3. elemek értéke 40, illetve 20 kredit;- a 4.2. b) pontban leírt 60 kredites képzésben az 5.1.1. elem kreditértéke a művészeti mesterszakon történő teljesítése esetén 0 kredit; az 5.1.2., illetve 5.1.3. képzési elemek értéke 40, illetve 20 kredit;- a 4.3. pontban leírt 90 kredites, a tanári mesterfokozat megszerzésére irányuló képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 60, 10, illetve 20 kredit;- a 4.4. pontban az újabb tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az adott szakképzettség felvételéhez előírt előfeltételek melletta) a 4.4. a) pontban leírt 60 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 40, 0, illetve 20 kredit;b) a 4.4. ba) pontban leírt 60 kredites képzésben az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 40, 10, illetve 10 kredit;c) a 4.4. bb) pontban leírt 90 kredites képzésnél az 5.1.1., 5.1.2. és 5.1.3. elemek kreditértéke rendre 60, 10, illetve 20 kredit.A 4.3. és a 4.4. pontban leírt képzéseknél az 5.1.3. elem részeként az adott szakterülethez tartozó tanítási gyakorlatról kell portfóliót készíteni. Az 5 kredites szakdolgozat és a záróvizsgán az 5.1.2. elem alapján szervezett tanári képesítővizsga-rész nem követelmény.6.2. A tanári szakra történő belépés feltételei:6.2.1. Az e rendelet 4. §-ának (3) bekezdésében foglaltak szerint a tanári felkészítést megalapozó, pályaorientációt segítő ismeretek követelményeinek teljesítése, amelynek kreditértéke 10 kredit, valamint az egyes tanári szakképzettségek választásához e rendelet 7. § (3) bekezdése szerint előírt feltételek.6.2.2. Az egyes tanári szakképzettségek általánostól eltérő sajátos követelményeiről rendelkező 11-12. pontban figyelemmel kell lenni arra, hogy

SZTE 79


- a tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésben az ember és társadalom műveltségterületi-tanári és természetismeret-tanári első szakképzettség megszerzésére irányuló képzés felvételének követelményeit kielégítheti bármely olyan alapképzési szakon, szakirányon szerzett szakképzettség, melynek tudományterületi, illetve tudományági ismereteit a nevelés-oktatás műveltségi területe magában foglalja, tekintet nélkül arra, hogy erre az alapképzési szakra, szakirányra más tanári szakképzettség épül-e vagy sem;- a szaktárgyat idegen nyelven oktató tanári második szakképzettség az adott szaktárgy oktatására jogosító első tanári szakképzettséggel párhuzamosan vagy arra épülve szerezhető meg,- a speciális, pedagógiai jellegű feladatokra felkészítő második tanári szakképzettség megszerzésére irányuló képzésnek - alapképzési szakra vonatkozóan - nincs meghatározott előfeltétele, illetve bármely első tanári szakképzettséghez felvehető.

7. A tanári szak képzési célja, az elsajátítandó tanári kompetenciák:

A tanár szakmai felkészültsége birtokában hivatásának gyakorlása során alkalmas:- a tanulói személyiség fejlesztésére: az egyéni igényekre és fejlődési feltételekre tekintettel elősegíteni a tanulók értelmi, érzelmi, testi, szociális és erkölcsi fejlődését, a demokratikus társadalmi értékek, a sajátos nemzeti hagyományok, az európai kulturális és az egyetemes emberi értékek elsajátítását;- tanulói csoportok, közösségek alakulásának segítésére, fejlesztésére: a tanulói közösségekben rejlő pedagógiai lehetőségek kihasználására, az egyének közötti különbségek megértésének elősegítésére, az interkulturális nevelési programok alkalmazására, az együttműködés készségeinek fejlesztésre;- a pedagógiai folyamat tervezésére: pedagógiai munkáját a feltételek árnyalt elemzése alapján átfogóan és részletekbe menően megtervezni, tapasztalatait reflektív módon elemezni és értékelni;- a szaktudományi tudás felhasználásával a tanulók műveltségének, készségeinek és képességeinek fejlesztésére: az adott szakterületen szerzett tudását tantervi, műveltségterületi összefüggésekbe ágyazni, ennek alapján a tanulók tudományos fogalmainak, fogalomrendszereinek fejlődését elősegíteni, az egyes tudományterületek szemléletmódját, értékeit és kutatási eljárásait megismertetni, az elsajátított tudás alkalmazásához szükségeskészségeket kialakítani, szakterületének az egészség védelmével és fejlesztésével való összefüggéseit felismerni és ezzel a tanulók egészségfejlesztését elősegíteni;- az egész életen át tartó tanulást megalapozó kompetenciák hatékony fejlesztésére: a kereszttantervi kompetenciák, különösen az olvasás-szövegértés, információfeldolgozás, a tanulási szokások és készségek, az alapvető gondolkodási műveletek, a problémamegoldó gondolkodás folyamatos fejlesztésére, a tanulók előzetes tudásának, iskolán kívül megszerzett ismereteinek és készségeinek, valamit az iskolában elsajátított tudásának integrálására, az önálló tanulás képességeinek megalapozására, fejlesztésére, a tanulók testi-lelki-szellemi egészségének fejlesztésére;- a tanulási folyamat szervezésére és irányítására: változatos tanítási-tanulási formák kialakítására, a tudásforrások célszerű kiválasztására, az új információs-kommunikációs technológiák alkalmazására, hatékony tanulási környezet kialakítására;- a pedagógiai értékelés változatos eszközeinek alkalmazására: a tanulók fejlődési folyamatainak, tanulmányi teljesítményeinek és személyiségfejlődésének elemző értékelésére, a különböző értékelési formák és eszközök használatára, az értékelés eredményeinek hatékony alkalmazására, az önértékelés fejlesztésére;- szakmai együttműködésre és kommunikációra: a tanulókkal, a szülőkkel, az iskolai közösséggel, a társszervezetekkel és kutató-fejlesztő intézményekkel történő együttműködésre, a velük való hatékony kommunikációra;- szakmai fejlődésben elkötelezettségre, önművelésre: a munkáját segítő szakirodalom folyamatos követésére, önálló ismeretszerzésre, személyes tapasztalatainak tudományos keretekbe integrálására, a neveléstudományi kutatások fontosabb módszereinek, elemzési eljárásainak alkalmazására, saját munkájának tudományosan megalapozott eszközöket felhasználó értékelésére.

SZTE 80


A tanárnak a fent jellemzett alapvető feladatai ellátásához meghatározott ismeretekkel, képességekkel, valamint gyakorlati készségekkel és attitűdökkel kell rendelkeznie. Ezek a kompetenciák mindenekelőtt:

Szakmai tudásA tanulók, a tanulás és tanítás hatásmechanizmusainak kellő mélységű ismerete:- az emberrel, a társadalommal és az oktatás társadalmi-gazdasági szerepével kapcsolatos meghatározó tudományos eredmények ismerete,- a gyermeki, serdülőkori és ifjúkori fejlődésre, az egész életen át tartó emberi fejlődésre vonatkozó tudás,- a nevelési-fejlesztési funkciókat betöltő szervezetek, intézmények, közösségek működésének, konfliktusainak, díszfunkcióinak ismerete,- egyes tanulók személyiségének, tudásának, képességeinek, a tanulói szervezetek működésének, az oktatási programok és módszerek hatékonyságának megismeréséhez szükséges, tudományosan megalapozott módszerek, technikák ismerete,- a tanulás különböző formáinak ismerete mind általános, mind pedig konkrét szaktárgyi vonatkozásban,- a tanulói tudás különböző formáinak, szerveződésének, a fogalomrendszerek, készségek és képességek fejlődési törvényszerűségeinek ismerete,- alkalmazható tudás a tanulói teljesítményekre ható biológiai, pszichológiai, társadalmi és kulturális tényezőkről,- az oktatás környezetét alapvetően meghatározó jogszabályok ismerete.Szaktudományi, műveltségterületi, tantárgyi és tantervi tudás- széles körű tudás a választott szakképzettség(ek)nek megfelelő tudomány- és/vagy műveltségi terület(ek)en,- a szaktudományi tudás és annak iskolai közvetítése, a szakértelem és a műveltség, a tanulhatóság, a tudás szakmai és a hétköznapi életben való alkalmazása közötti összefüggések mély megértése, a különböző tudásterületek közötti összefüggések, kapcsolódások, átfedések és egymásra hatások ismerete,- a Nemzeti alaptanterv szabályozó szerepének, tartalmának és belső összefüggésrendszerének ismerete (szakmai tanárképzés esetén emellett az adott szakképzési terület cél- és feladatrendszerének ismerete),- a Nemzeti alaptanterv, a kerettantervek, szakképzési központi programok, a helyi tantervek elkészítésének, illetve funkcióinak ismerete,- a helyi pedagógiai program és az iskolában zajló tantervi, tanterven kívüli és rejtett tanulási folyamatok megértése,- az iskolában és iskolán kívül elsajátított tudás közötti ellentmondásokból származó problémák megértése és kezelése, a tanulás különböző színterei közötti kapcsolatok kialakítása.

Szakmai képességekA tanulók megismerése és a tanulócsoportok belső kapcsolatrendszerének feltárása terén:- képes a tanulókat szakszerűen megfigyelni és tapasztalatait szöveges vagy számszerű formában rögzíteni,- képes a tanulók megismerésére és fejlődésük nyomon követésére alkalmas objektív adatgyűjtő eszközök, kérdőívek, tudásszintmérő tesztek alkalmazására, készítésére,- képes a tanulócsoportok szerveződésének, dinamikájának szakszerű feltárására.A tananyag szervezése és a tanítási folyamat tervezése terén:- szakterületén felkészült, és képes tanítási programok, tanulási egységek, tanítási órák tervezésére, a tanulók számára szükséges tananyagok, taneszközök, információforrások, tudáshordozók megválasztására,

SZTE 81


- képes a rendelkezésre álló taneszközöket saját munkájában felhasználni, rendszerbe szervezni, új eszközöket tervezni,- képes a digitális tananyagokat kezelni, forrásaikat megtalálni, a tanítási-fejlesztési céloknak megfelelő tartalmakat kiválasztani, rendszerezni, szerkeszteni,- képes a tanulók információs-kommunikációs technikákkal végzett osztálytermi vagy azon kívüli önálló munkáját irányítani.Az osztálytermi munka szervezése, a tanítás-tanulás és a nevelés módszereinek alkalmazása terén:- képes a tanulásszervezési eljárások és tanítási módszerek széles skáláját alkalmazni a hatékony tanulási környezet kialakítása érdekében,- képes az új kommunikációs-információs technológiákat osztálytermi munkájában is hatékonyan alkalmazni, e technikákban rejlő lehetőségeket tanítási céljainak, a tananyag megértésének, a képességek fejlesztésének szolgálatába állítani,- képes a tanítási egységek céljainak megfelelő, a különböző adottságokkal, képességekkel és előzetes tudással rendelkező tanulók életkorának, érdeklődésének megfelelő módszerek megválasztására, eljárások megtervezésére és alkalmazására,- képes a közös munkát segítő osztálytermi rend és tanulási környezet megteremtésére,- képes a tanórai munka hatékony, lendületes irányítására, a tanulók figyelmének, érdeklődésének felkeltésére és fenntartására.Az értékelési és ellenőrzési eljárások alkalmazása terén:- képes a tanulók számára fejlődésükről az önértékelést és önbecsülést elősegítő módon a rendszeres és alapos visszacsatolást biztosítani,- képes különböző értékelési eljárások alkalmazására, a tanulók teljesítményeinek, fejlődésének szisztematikus nyomon követésére és elemzésére,- képes a diagnosztikus és fejlesztő értékelés eljárásait rutinszerűen alkalmazni,- képes elősegíteni a tanulók részvételét saját teljesítményük értékelésében.

Szakmai szerepvállalás és elkötelezettségA szakmai szerepek elfogadása és gyakorlása terén:- rendelkezik a hatékony szóbeli és írásbeli kommunikáció készségeivel, a szaknyelvi szövegek olvasásának, interpretációjának, reflexiójának képességeivel, képes alkalmazni az információs-kommunikációs eszközöket,- megfelelő önismerettel rendelkezik, képes saját tevékenységével kapcsolatos kritikus reflexiókra, önértékelésre,- közreműködik az iskolai kereszttantervi feladatok megtervezésében, illetve nevelési feladatainak megoldásában és a tanulók tanórán kívüli tevékenységének szervezésében,- képes együttműködni pedagógus kollégáival, az iskola más munkatársaival, a szülőkkel és a tanulók életében szerepet játszó más szakemberekkel, intézményekkel és szervezetekkel,- képes a tanulók szüleivel árnyaltan kommunikálni, a tanulóval kapcsolatos tapasztalatait átadni,- képes a különböző társadalmi rétegekhez, kulturális, nemzeti vagy etnikai csoportokhoz tartozó szülőkkel partnerként együttműködni,- képes részt vállalni az iskola szervezetfejlesztési, innovációs és minőségfejlesztési munkájában,- képes új tanítási módszerek és eljárások kidolgozására, tudományos eszközöket alkalmazó kipróbálására és az eredmények szakszerű értékelésére.Értékelkötelezettségek és szakmai attitűdök terén:- demokratikus értékelkötelezettséggel és felelősségtudattal rendelkezve kész a sajátjától eltérő értékek elfogadására, nyitott mások véleményének megismerésére és tiszteletben tartására,- képes felismerni az előítéletesség és a sztereotípiákon alapuló gondolkodás megnyilvánulásait, és képes azokat szakszerűen kezelni az iskolában és azon kívül is,- képes a tanulók egyéni sajátosságait figyelembe venni, tiszteletben tartja a tanulók személyiségét, a családok nevelési szokásait és törekvéseit, támaszkodik az ezekben fellelhető értékekre,

SZTE 82


- érzékeny a hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletektől övezett kisebbségi létből fakadó nehézségekre,- személyes példájával és a közösségi viszonyok szervezésével hozzájárul ahhoz, hogy a tanulók nyitottá váljanak a demokratikus társadalomban való aktív részvételre, a helyi, nemzeti, európai és egyetemes emberi értékek elfogadására.

8. A mesterfokozat és a tanári szakképzettség szempontjából meghatározó ismeretkörök

8.1. Pedagógiai és pszichológiai alapozó tanulmányokAz alapképzésbe épülő, legalább két féléven át biztosított, a tanári felkészítést megalapozó, a pályaismeretet és pályaorientációt segítő pedagógiai és pszichológiai ismeretkörök, amelynek kreditértéke legalább 10 kredit:a) a tanári mesterség, a nevelői és oktatói munka természete, az oktatás és a tanulás történetileg változó társadalmi, kulturális és gazdasági szerepe,b) a tanítás tudományos megalapozása, a neveléstudomány kutatási módszerei, a szakmai ismeretszerzés módja,c) ember- és gyermekismereti alapozás, a tanulók megismerésének eszközei és módszerei,d) kommunikációs készségfejlesztés, az információs-kommunikációs technológiák alkalmazási lehetőségei az oktatásban, tanulásban.A fenti a)-d) pontban meghatározott ismeretkörök elméleti és gyakorlati aránya 60-40%, ahol a c) és d) pont szerinti ismeretek elsajátítása jellemzően kiscsoportos gyakorlat keretében folyik.A hallgató a tanulmányai és gyakorlatai alapján feljegyzéseket, portfóliót készít, ami felhasználható a tanári mesterképzésbe felvétel elbírálásakor.8.2. A tanári képesítés pedagógiai, pszichológiai és társtudományainak ismeretkörei- Az iskola mint szervezet, az oktatás társadalmi-gazdasági összefüggései, az iskolarendszer és az oktatás társadalmi meghatározottsága. A kultúra-érzékeny iskola jellemzői; pluralizmus és szakmai autonómia. Az iskola feladatai és lehetőségei az esélyegyenlőtlenség csökkentésében és a társadalmi kohézió fejlesztésében.- A magyar közoktatás történeti gyökerei és jelenlegi intézményrendszere, az iskolarendszer fejlődése, szabályozásának rendje, működésének jogi keretei. Az Európai Unió közoktatási kultúrája és szabályozási gyakorlata.- Az emberre vonatkozó, pedagógiai-pszichológiai szempontból releváns természet- és társadalomtudományi ismeretek, filozófiai elméletek. A tanulás idegtudományi alapjai. A gyermekre és nevelésére, oktatására vonatkozó tudományosan megalapozott ismeretek. A tanári munka tudományos alapjai, kutatási háttere, a tanári mesterség tudásbázisának bővülése.- A személyiség fejlődésével, az értelmi és érzelmi fejlődéssel kapcsolatos elméletek és kutatási eredmények. A pszichés fejlődés életkori és egyéni sajátosságai. A tanulók megismerésének módszerei és eszközei. A megfigyelés eszközei, kérdőívek készítése, tesztek használata. Az érzelmek szerepe a nevelés-oktatás gyakorlatában. Az érzelmi intelligencia, alkotó tényezői és szerepe.- A demokratikus társadalmak nevelési céljai. Értékek a nevelésben. A nevelés hatásmechanizmusai. Értékek közvetítése a tanítási-tanulási folyamatok keretében. A demokratikus gondolkodás fejlesztése, az előítélet- és társadalmi sztereotípiamentes szemlélet kialakulásának segítése, a tolerancia és a szociális készségek fejlesztésének lehetőségei. Az igazságosság, az egyenlőség és a méltányosság alapelveivel és iskolai érvényesítésével kapcsolatos ismeretek.- A hátrányos társadalmi helyzetből, a szegénységből, az előítéletekkel övezett kisebbségi létből fakadó nehézségek és az iskolai kudarc közötti általános összefüggések, az ezzel kapcsolatos konkrét kutatási eredmények ismerete. A hátrányok csökkentését célzó, tudományosan megalapozott pedagógiai eljárások ismerete.- A tanulásra vonatkozó tudományos ismeretek, tanuláselméletek, a természetes és az iskolai tanulás hasonlósága és különbségei. A tanulás hatékonyságát, az iskolai teljesítményeket meghatározó kognitív, affektív és szociális tényezők ismerete.

SZTE 83


- A tanulói tudás szerveződésével és változásával kapcsolatos ismeretek. A fogalomrendszerek kialakulásának sajátosságai, az értelemgazdag fogalmi megértést elősegítő tanulási-tanítási módszerek ismerete. A szakértelem és a műveltség kialakulásának folyamataival kapcsolatos ismeretek.- A készségek és képességek fejlődési folyamatainak ismerete. A tanulás eredményességét alapvetően befolyásoló képességek, a nyelvi-kommunikációs és a tanulási képességek szerepének ismerete. A transzfer és a problémamegoldás összefüggései, szerepük a tudás alkalmazásában. A kompetencia különböző értelmezési kereteire és fejlesztésére vonatkozó ismeretek.- Az iskolai, illetve a tanulási-tanítási folyamatban zajló interakciók és kommunikációs folyamatok sajátosságai, elemzése szempontjainak ismerete, ezek alkalmazásának képessége. Konfliktushelyzetek elemzésének képessége, a tanítási folyamat kommunikációs helyzeteinek szakszerű irányítása.- Az oktatás szervezeti kereteinek, formáinak, stratégiáinak, módszereinek, eszközeinek és ezek hatékony alkalmazásának feltételei, módjai. A differenciált tanulásszervezés, az egyéni és a csoportmódszerek, a személyre szóló és a teljes elsajátításhoz vezető tanítási módszerek.- Az iskolai életben résztvevő személyek és csoportok (tanulók, tanulócsoportok, tanárok, nevelőtestület) kapcsolatrendszerének ismerete. A család és az iskola kapcsolatának jelentősége; a kapcsolattartás tartalma, formái a mikrotársadalom felé nyitott iskolában. A szülőket a nevelési folyamatba bevonó, a tanulási és magatartási problémákat a családdal és a társadalmi mikrokörnyezettel együttműködve megoldó pedagógiai módszerek ismerete.- A tanterv funkciói, típusai. A tananyag kiválasztását meghatározó társadalmi és kulturális tényezők, a tantervi szabályozás hazai gyakorlata. A tanár tervezési tevékenységei: helyi tanterv készítése, tanmenetkészítés; tématervezés (tematikus, epochális, projekt terv); egyéni fejlesztési tervek készítése, óratervkészítés, felkészülés a tanítási órára.- Az értékelés funkciói, tárgyai, szintjei, viszonyítási alapjai. A nevelési-oktatási folyamatban alkalmazható értékelés módszerei és eszközei. A tanulók tantárgyi teljesítményeinek értékelése (becslés, mérés, szöveges értékelés), az önértékelés fejlesztése.Pedagógiai mérőeszközök készítése és használata.- Prevenciós és korrekciós eljárások a fegyelmezett tanítási-tanulási körülmények biztosítása érdekében. Az önfegyelemre nevelés módszerei. A kognitív és a motivációs önszabályozás kialakításának jelentősége.- A pedagógus feladatai a hátrányos, a veszélyeztetett helyzetben levő, az előítéletektől sújtott, valamint a sajátos nevelési igényű tanulókkal kapcsolatban. A speciális nevelési szükségletek okainak, fokozatainak ismerete. Az egységesség és differenciálás jegyében megvalósuló oktatás jellemzői. A befogadó pedagógia elvei, az együttnevelés gyakorlati megvalósítása, az integrált oktatás módszereinek és a lemaradó tanulók egyéni fejlesztési technikáinak ismerete.- A közoktatási rendszer eredményességének értékelése. Az eredményes iskola. A külső és belső értékelés. A minőségfejlesztés intézményi feladatai és lehetőségei. Az iskolai innováció feladatai.- A tanári szerep dimenziói, erkölcsi és jogi meghatározottsága, a hivatás gyakorlása során felmerülő társadalmi szerepelvárások és fellépő szerepkonfliktusok. A tanári önreflexió szerepe a pályán való fejlődés folyamatában.- A tanulói csoportok és a nevelőtestületek életének általános szociálpszichológiai és iskolai funkciójukból következő speciális jellemzői. A tanulók és a tanárok testi-lelki-szellemi egészségét veszélyeztető tényezők; mentálhigiéné és megküzdési stratégiák.- A tanítás, nevelés és tanulás kutatásának alapvető módszereivel, adatelemzési eljárásaival kapcsolatos ismeretek. Az oktatási kísérletek szervezésének és az eredmények értékelésének alapvető technikái.- A tanári tevékenység megalapozásához szükséges kitekintés a társtudományokra:anyanyelv, magyar kultúrtörténet, európai ismeretek, etika, jogi, társadalmi, közgazdasági, környezetvédelmi, egészségnevelési alapismeretek.8.3. A tanári szak szakterületi eleméhez kapcsolódó általános ismeretek:

SZTE 84


A szakterülethez kapcsolódó elméleti és gyakorlati képzés, valamint a szakmai gyakorlatok folyamán elsajátítandó ismeretek:- A közoktatás, illetve a szakképzés tartalmi szabályozásában és az adott tanári szakképzettségnek megfelelő érettségi tárgyak követelményeiben, illetve a szakmai és vizsgakövetelményekben meghatározott ismeretek körének szaktudományos mélységű ismerete. A speciális pedagógiai jellegű szakképesítések esetén az adott szakterület szakismeretei.- Az adott szakképzettséghez kapcsolódó tantárgy (műveltségi terület, nevelési, pedagógiai szakterület) által közvetített tudás sajátosságai, az abban rejlő általános és specifikus képességfejlesztés lehetőségei. Az oktatott tantárgy (műveltségterület) más műveltségterületekhez való kapcsolata, az általános műveltséghez való hozzájárulása. A tudáselemek rendszerbe szervezésének, a különböző forrásokból származó tudás integrálásának módjai. A tantárgy (műveltségterület) tanításának nemzetközi tendenciái. A műveltségterülethez kapcsolódó alaptantervek, kerettantervek ismerete, helyi tantervek, oktatási programok készítése.- A tantárgy (műveltségi terület) által közvetített fogalmak, tartalmak fejlődési sajátosságai, a tanulók fogalomrendszerének fejlesztésében játszott szerepe, az azokkal kapcsolatos naív előfogalmak, tapasztalati fogalmak és tévképzetek problémái, a fogalmi váltás nehézségei. A tantárgy (műveltségi terület) eredményes tanulásához szükséges készség- és képességbeli előfeltételek, a tananyag által fejlesztendő specifikus készségek és képességek, attitűdök és elkötelezettségek sajátosságai. A tantárgyban elsajátított tudás alkalmazásának módjai, speciális lehetőségei a problémamegoldó képesség fejlesztésében. A hatékony tanulási környezet megteremtésének módjai. A tantárgyhoz, műveltségi területhez kapcsolódó mérésiértékelési módok.- A tantárgy (műveltségi terület) tanításában alkalmazható módszerek széles körének ismerete, a megfelelő módszerek kiválasztásának szempontjai, különös tekintettel a differenciált, a tanulók személyére szabott oktatásra, az integrált oktatás és tehetségfejlesztés igényeire. A tanulási idő differenciált kezelése. A tantárgy és a tananyag sajátosságainak megfelelő, változatos tananyag-elrendezési (koncentrikus, lineáris) és időszervezési (folyamatos, epochális) megoldások alkalmazásának szempontjai. A tantárgyhoz kapcsolódó tankönyvek, taneszközök, oktatást segítő médiumok szakszerű értékelése, azokból a tanulók egyéni sajátosságainak, előzetes felkészültségének, összetételének megfelelő ismeretforrások kiválasztása.- A szakmai, szakmódszertani tudás fejlesztésére vonatkozó követelmények: önállóan vagy kutató, képző intézményekhez kapcsolódóan folyamatos tanulási tevékenység; fejlesztő programokban, kísérleti munkákban, hazai és nemzetközi felmérésekben gyakorlati szakemberként, partnerként való részvétel; az eredmények értelmezéséhez, az új ismereteknek a tanítási-nevelési gyakorlatban való felhasználásához szükséges tudás folyamatos fejlesztése.8.4. A szakmai gyakorlat, amelynek előírt formái:a) a pedagóguspálya megismerésére, általános pedagógiai képességek fejlesztésére irányuló gyakorlatok: pályaismereti, gyermek- és önismereti, konfliktuskezelési módszerek, iskolalátogatások, óramegfigyelések és elemzések, mikrotanítás, legalább 30 óra;b) iskolában vezetőtanár irányításával az adott szakképzettség területén végzett csoportos gyakorlat szakképzettségenként 60 óra, amely magában foglalja a hospitálást, az óramegbeszéléseket és legalább 15 önállóan megtartott órát/foglalkozást (a hallgató az egyik szakképzettség tanítási gyakorlatát az 5-8., a másikat pedig a 9-12. évfolyamon kell, hogy végezze);c) közoktatási intézményben, felnőttképző intézményben megbízott vezetőtanár és felsőoktatási tanárképző szakember folyamatos irányítása mellett végzett, összefüggő, a képzés utolsó félévében folyó egyéni szakmai gyakorlat, amelynek előfeltétele a tanári mesterképzés (a szakdolgozaton kívüli) minden egyéb követelményeinek teljesítése, illetve azok teljesítéséhez szükséges kreditek összegyűjtése. A gyakorlat magában foglalja a hospitálást, szakképzettségenként heti 2-5 óra (max. heti 10 óra) tanítást/foglalkozást, a tanítási órán kívüli iskolai feladatok ellátását, a tanítást kísérő szeminárium elvégzését és az adatgyűjtés, tapasztalatszerzés szakszerű dokumentálását.Az a) szerinti gyakorlat kreditértéke (a pedagógiai és pszichológiai tanulmányok keretében) legalább 3 kredit, a b) szerinti gyakorlat kreditértéke szakképzettségenként (a szakterületi tanulmányok

SZTE 85


keretében) legalább 3 kredit, a c) szerinti összefüggő egyéni gyakorlat kreditértéke 30 kredit A gyakorlat során a hallgató a vezetőtanár és a tanárképző szakember felügyelete mellett elkészíti - a tanulók megismerése terén végzett munkáját, tanári gyakorlatának eredményességét adatokkal alátámasztó, a saját gyakorlati fejlődését dokumentáló - portfóliót, amely a szakdolgozat részét és a tanári képesítő vizsga tárgyát képezi.8.5. SzakdolgozatA szakdolgozat célja annak bizonyítása, hogy a hallgató képes a képzés különböző területein elsajátított tudást integrálni és tanári munkájában alkalmazni. Képes a munkája szempontjából lényeges tudományos-szakirodalmi eredményeket összegyűjteni, azok alapján tanári munkáját önállóan megtervezni és a tanítás vagy pedagógiai feladat eredményességét értékelni. Képes a tanulók teljesítményeiről és fejlődéséről, valamint a tanulási-tanítási folyamatról módszeresen gyakorlati tapasztalatokat gyűjteni és a tényszerű adatokat elemezni, következtetéseket megfogalmazni, valamint az eredményeket saját tanári munkájában alkalmazni.A tanári szakdolgozatnak két összetevője van:1. a pedagóguspálya megismerésére irányuló és a vezetőtanár irányításával végzett [8.4. a) és b)] gyakorlat tapasztalatainak, valamint az összefüggő, szakképzettségenkénti egyéni gyakorlatok során gyűjtött, illetve a tanítást, gyakorlatot kísérő szeminárium [8.4. c)] tapasztalatainak a rendszeres összegzése (portfólió),2. e tapasztalatoknak vagy a szaktárgy egy részterülete tanításának valamely szakpedagógiai, illetve általános neveléstudományi szempont szerinti, tudományos alaposságú bemutatása, elemzése, értékelése vagy tanításához szükséges segédlet készítése (tanulmány minimálisan 5 kredit értékben). A tanulmánynak tükröznie kell, hogy a hallgató a szakmai témát szakmódszertani, neveléstudományi és pszichológiai ismereteire támaszkodva az alap- és középfokú oktatás szintjein, illetve a szakképzés vagy a felnőttoktatás céljainak megfelelően képes dolgozni.

9. Szakmai gyakorlat

A szakmai gyakorlat célja: a szakképzettséghez kapcsolódó gyakorlati ismeretek (pl. tanórára való felkészülés, óratervezés, óravezetés, tanári szerepkörök, pedagógiai mérések és kísérletek) megszerzése, a munkahely világával való ismerkedés (pl. iskolai élet, iskolavezetés, szülőkkel való kommunikáció), valamint az, hogy a hallgatók későbbi munkájuk hatékonysága érdekében jártasságot szerezzenek a tanítási és tanulási, illetve nevelési folyamatok értékelésében, fejlesztésében és kutatásában a 8.4. pontban foglaltak szerint.

10. Nyelvi követelmények

A mesterfokozat megszerzéséhez államilag elismert legalább középfokú C típusú, illetve ezzel egyenértékű nyelvvizsga letétele szükséges.

SZTE 86

kérjük, hogy a beadványokat tartalomjegyzékkel és ... · web viewa tanulás idegtudományi...

Documents