£Ü«YVTÁRA

t.»_í t fi 1 «

XIII . É V F O L Y A M XII . SZÁM.

1917. XII . 15.

Dr. L E N D L A D O L F

közreműködésével szerkeszti R A I T S I T S E M I L

Kiadja: BUDAPEST SZÉKESFŐVÁROS ÁLLAT- ÉS NÖVÉNYKERTJE. Előfizetési á r a egy é v r e 8 K, fé lévre 4 K. Megjelenik minden hó Irén é s 15-én. Egyes szám a „Mi Újság az Állatkertben" című melléklettel együtt 4 0 fillér.

Karácsony. Irta : Raitsits Emil.

A sűrű, fehér hólepte fenyőfa csak nálunk jelent karácsonyt, csak mi tettük ily alakban a szeretet, a béke fájává. A karácsony a béke, a szeretet fenséges ünnepe s a világ összes népe az erre vonatkozó jelképét a környezetéből vette. Mindegy mi a jel­kép. Fő a lényeg. A szeretet! A b é k e ! Ahol nincs szeretet, ott nincs béke, ahol szeretet van, ott a béke honol végesvégig. E két isteni fogalom oly közel áll egymáshoz, oly szoros összefüggésben van egymással, hogy e kettőt egymástól elválasztani nem lehet.

Mikor e sorokat írom, a szeretet, a béke napjá­nak születési helye fölött a rombolás démona, a küz­delem, az ellenségeskedés, a véres háború menydörgő gránátjait küldi minden emberi érzéstől kivetkőzve abban a reményben, hogy ő az ember, de nem a szelleme, a lelke, azt az önző békéjét elérhesse, amelylyel minden élőt leigázva, mindeneket az ő saját önző anyagi békéjének já rma alá hajtsa. Ebben az esetben az úgynevezett béke tisztán a győzőé, az anyagi győzelemé, az kétségtelen.

A békét és a vele rokonfogalmat, a szeretetet ki kell ragadni az anyagiság érzetéből. E két fogalom tisztán ideális, tisztán szellemi, isteni sugalmazás. Igazi békéről, igazi önzetlen szeretetről ebben az anyagi világban nem lehet szó. Igazi békét, önzetlen szeretetet a természetben sem találunk és ha valami csekély vonatkozású jelenséget talál az ideálisan

gondolkodó fenkölt emberi szellem, azt máris a legnagyobb triumfussal az igazi szeretet, az igazi béke javára írja. Ha azonban mélyebben kutatunk a természet csodás műhelyében ép az ellenkezőre­bukkanunk.

Béke és a természet, szeretet és a természet ős anyagi vonatkozásban együtt helyt nem állhat. Ha fel is tűnik itt vagy amott egyes jelenségeknél némi vonatkozásban, az ép úgy látszólagos, mint a győző uralma alatt a legyőzött ember békéje.

A nagy tölgy megtermékenyített magja biztos talajra hull, lesz belőle fácska, fa s mert beojtott tulajdonságánál fogva magas, terebélyes növésű, óriás tölgygyé nő és az emberi érzésnek kellemeset nyújtó árnyékában elpusztul minden, minden élőlény, amelyeknek szervezete, fejlődőképessége ellenkezik az arra a helyre befészkelődött és a magasra, tere­bélyessé nőtt életfolyamatnak erőszakos terjeszkedé­sével. De ez a hatalmas élet, mely hódítva folytatja életműködését, nem marad magóra hagyatva, mert ott van törzsén, ágain, levelein a másik anyagi élet, az élősdi növény vagy állati szervezet, amelyek küzdve önmaguk fenntartásáért, az ősi tölgy előre kiszámítható pusztulását idézik elő. Amint az ősi tölgyön, az anyagi megélhetésen túl harapódzott a z élősködők alkalmazkodó, de annál súlyosabb sebe­ket ejtő serege; rommá, korhadt fatörzszsé, élettelen anyaggá válik a büszke tölgy, amiből lett, azzá lesz. íme ez is az önző, egyéni megélhetéseknek vég­nélküli küzdelme. Békét, szeretetet igaz szellemi vonat­kozásban a természet legártatlanabb lényeiben sem találhatunk. Az igaz szeretetnek, a békének, egy-

szóval az isteni j ó szellemnek elemi jelentkezéseit ugyan meglelhetjük, de csakis ott, ahol szorosabb anyagi vonatkozásban vannak egymással. Igen sok értekezést olvashattunk a titáni önfeláldozó küzde­lem ó t a : a természet és a háború címén. Ily című értekezésre a természetben van példa számfeletti, de arról, hogy „a béke és a természet" — hallgat az író. Magam is hallgatok e témáról, mert jól tudom, hogy az anyagi természetben a legjobb akarat mellett nem találhatom meg az igaz, általános szeretetet és a békét.

A béke, a szeretet a léleké, a szellemé, amelyet gyarló és az anyagi röghöz kapaszkodó önző énünk a maga fenséges vonatkozásában még felfogni is alig képes. A béke a szellemé, a szellemi békében van csak igaz, önzetlen szeretet és ennek a krisztusi tannak, melynek születése napját üljük a szent kará­csonykor, kell áthatnia az egész emberiség szellemét, hogy legyőzzön minden tagadást és ellenkezést, mely az igaz békével, a lélek békéjével, az általános meg­nyugvással szembehelyezkedik.

Hiába kattog a gépfegyver, hiába robban a gránát, hiába ömlik a sok ezernyi életnek vére mindenütt a béke je lszavában. Béke az anyagi természetben nem lehet és nem is lesz. A béke egyedül a szellemé, de még a szellemnél is fenntartással mondom. Mond­hatom is, hiszen az Isten oda vetette közénk a tagadás szellemét s ameddig azt le nem győztük, addig igaz béke nem lehet. Az énünk, a lelkünk világa az életre­ébredés első pillanatától kezdve a jó és a tagadás szellemét magában rejti s ha legyőzzük önmagunkat, saját tagadó szellemünket, elérhetjük a mi saját, különleges lelki békénket. Ha ezt elértük, akkor méltán ünnepelhetjük a nagy Isten fiának gondolatát, annak világrajöttét, a szent karácsony ünnepét. Ha pedig mindannyian, a föld népének milliói ezt az egyet érezzük és ezt betartjuk, akkor béke is lesz az emberek közt.

Télen. („A T E R M É S Z E T " eredeti tárcája.)

I r ta : Bársony István.

A városi ember alig tud arról, hogy mi a tél. — Ne tessék megdöbbenn i ; ne tessék csudálkozni . Persze, hogy tudja a tél nyomorúságát, ha szegény ember . É s persze, hogy a tél civil i­zált kel lemességei t is tudja, ha módos ember . De az igazi telet, sem a szépet, sem a nagyszerűt, sem a rettentőt nem ismeri. Azt c sak az ismerheti, aki odakint látta. — Én most ilyen külső télről óhajtok egy kicsit beszélgetni . Arról a télről, amelyik nagyon szép . . .

Az igazi szép télhez mindenekelőtt hó kell. Hó ! . . . Istenem, mi mindent foglal magában a szócska , ez

a legrövidebbek közt is rövid szócska . B e n n e van a szűztiszta fehérség, benne van a lágyság, a puhaság, amely különb a bár­sonyénál ; benne van a kemény élesség, amely hasonlatos a parányi boro tváéhoz ; azután benne van a csi l logás, — pompá­sabb , mint a g y é m á n t é ; benne még a szemfedő hangulata is, — és benne az életmentő dunna v é d e l m e ; — a hideg, amely öl é s a hideg, amely é l t e t ; megölheti az állatot, megmentheti a növényt ; — és benne van a v idámság is, a szomorúság i s ; aki bundában szánkázik rajta, annak, lám, vidám gyönyörűség; aki a frontra gondol, ak inek ott van valaki je , a n n a k szomorúság.

Akkor meggyújthatjuk az emberiség karácsony­fájának gyertyácskáit, hogy beragyogja fénye az egész világot.

Hozsanna! Békesség legyen a földön az emberek között.

A szirti galambtól a házi galamb kulturalakjáig.

(Folytatása és vége.)

Irta : Lovassy Sándor dr.

9. A k e r i n g ő - g a l a m b o t á l t a l ában a közönséges házi galam­bénál kisebb teste, aránylag széles melle, tömötten testhezálló tollazata, de különösen kiváló repülőképessége jel lemzi . De mivel egyes tájfajtái nagyon is eltérő külsejűek, a keringő-galambot, mint fajtét, külalakbel i leg szabatosan kevésbé jellemezhetjük, mint a többieket. A csőr hosszúságára van közüttük rövid-, közép- és hosszúcsőrű ; a rövid- és középcsőrűek magas és meredek homlokukkal s gömbölyű vagy szögletes fejükkel tűnnek ki, míg a hosszúcsőrűeket a csőr gerincével ugyanazon egye­nesbe eső lapos homlok s a lacsony fejtető je l lemzi . A többség simafejű, de van fésűskontyos; szemszivárványuk gyöngyfehér, c sak a fehérfejűeké söté t ; lába ik legnagyobb részben csupaszok, de vannak tol laslábú, sőt talpas tájfajtái is. A fajta főjellemét teszi a különleges repülőképesség vagy a magasban történő, órákig tartó repülés (keringés), vagy a repülés közben tett bukfencezés.

Este még sötét erdő mögött megy le a nap, minden homá­lyos és é j s z a k a i . . . szürke fekete . . . és reggelre az erdő sötétsége e lmúl t ; a fák mind megfehéredtek, mintha megtisztult lelkekké változtak volna. Esett a hó az é j j e l . . .

A puha bársonyos hó rárakódik az ágak karjaira s a galyak legkisebb uj jacskáira is. A lomb — ahol még van —• felfogja; a fenyves tűi átszurkálják és magukon tartják. Az erdei fenyő felspékeli, a lucfenyő betakaródzik vele és felülről fehér, alulról zöld színkeverékkel ékes . Gyönyörű az erdő havas dísze . . .

Az utamon szőnyeg terül, minden más művészi szőnyegnél művészibb, még a nagy egyformaságában is. Csillog, ragyog, süpped, hívogat és regél. Elmond mindent, ami rajta történt. A karácsonyi ezüst nagyszerűsége van minden pelyhén. S ezek a pelyhek szikrázni tudnak, mintha égnének. Ami ott járt rajtuk, az el van árulva a legnagyobb némaságban is. Az ember nem tudja, hova n é z z e n : fel-e vagy le. A galyak zúzmarája édes testvére ennek a hónak. Csak érdesebb a hónál . Fázósabb . P o m p á s a b b . A dermedés érzik ki belőle . Hisz' a szülőanyja maga a dermedés.

Odafent pedig, magasan , az éther v i lágában, a nagy kék-séghez hozzátapadva — mintha könnyedén rá volna dobva — nagyon halvány, átlátszó, alól összefüggő, mégis együttmaradó pókháló tündéri szövete látszik. A téli párázat az, bárányfelhő magasságéban . Va lami sej telmes ködfolt, amely ráfagyott az égre.

Megbabonáz a temérdek szépség s a belőle áradó hangu­lat . . . És mögöttem, kívül az erdőn, a sík mezőség is be van takarva hófehérrel. Ha nem látom is, tudom. És ez a tudat él

Ezen repülésbeli tulajdonságot testszervezetének arányai teszik lehetővé, de c s a k a szoktatás adja meg. A m a g a s a n repülő tájfajtát legnagyobb része 1 5 — 2 0 darabból ál ló, sűrű c sapa tban repül, de egy-két németországi tájfajta egyénei m a g á b a n is. Fe l ­szá l láskor körökben oly magasság ra emelkednek , hogy a j ó szem is alig követheti s ott kitartóan, 2 — 6 óra hosszat, de néha , holdvi lágos éj je l , estétől reggelig, egyhuzamban ker ingenek. A bukók, ha n incsenek szoktatva, nem repülnek magasra és nem is k i tar tóan; ezek j ó kedélyál lapotban s a megszokott területen, szérnycsa l togás közben, a szárnyukat a hátuk felett ö s szecsapva , hátrafelé 2—3 bukfencet vetnek, miközben nagyon lefelé e snek s rövid repülés után leszá l lanak . A szoktatott bukók csava rvona lban , szárnycsa t togás nélkül a m a g a s b a emelkednek, ott órákig repülnek, időnkint egy-egy bukfencet vetnek, de oly gyorsan, hogy a csapato t a repülésben nem hátráltat ják s maguk sem esnek lefelé. Mig a m a g a s a n repülőktől minél kitartóbb repülést, addig a bukóktól minél sűrűbb bukfencezést vár a tenyésztő. A m a g a s a n repülők közé a nem idomított bukók nem valók, mert azokat a repülésben zavar ják, sőt leszá l lásra irányít­j ák . Tájfajtáit l egkönnyebben a csőr hosszúsága szerinti csoporto­s í tásban tekinthetjük át.

a ) A röuidcsó'rüefe csőre feltűnően rövid. A koponyaa laku lás szerint a kockára emlékeztető szögletesfejüek s az egyenletes domborodású , gömbölyűfejüek csoport jaira különítjük.

« ) Szögletesfejüek : A z egri kék keringő-galamb a ránylag kistestű, igen régi tájfajta.

Szögle tes feje s ima ; csőre fekete ; szemkörüli bőrgyűrűje sötét. Sz ínruhá ja ga lambkék , szárnyán kettős, fekete harántszalag . Lába i csupaszok . Sűrű c sapa tban magasan é s gyorsan, szinte c sapongva repül, de gyorsasága miatt c sak 2 — 3 óráig tarthat ki. Tá jékozóképessége keringőink közt a l egnagyobb; mintegy 50 km. távolságig, némi gyakorlat a lap ján , a pos taga lambok módjára, üzenetküldésre is a lka lmas .

A budapesti keringő-galamb feje s ima, szögletes, fejeteteje lapos, csőre sötét, szemkörüli bőrgyűrűje kékesszürke. Leg inkább csupasz lábú , de néha a k a d tol laslábú is. Csapa tban gyorsan é s magasan , mintegy 2 — 3 órán át repül. Színezet tekintetében van gólyás, melynek színruhája fehér, c s a k a szárnyak hegye s a fark vége sötét galambszürke, vagy fekete ; bibicz, sz ines (kék vagy fekete) fej é s felsőrész s fehér a lsó testtel.

A bécsi rövidcsőrű keringő galamb s ima, szögletesfejű ; csőre v i l á g o s ; szemkörüli bőrgyűrűje széles , de nem előál ló , színre

bennem, hogy te l j esebbé tegye téli érzésemet . Hul lámtalan ten­gert sejtek, amelyen most c send van. Előttem pedig e bokrok fején hósapka mindenütt. A kis kúpalakú borókabokrok kikandi­ká lnak a téli s apka alól. Mintha gnómok misztikus falva volna, olyan a sok borókabokor együtt. Külön mindegyik egy pici kunyhó, ame lyben nagyszakál lú erdei manók laknak. Még utcája is van a falunak. Kitiport vékony u tacskák vonulnak közte. Egerek útja. P ic iny talpukkal is lebírták nyomkodni azt a nagy puhaságot, amely a ráhulló új hópelyhektől is belesüpped.

Itt egyedül lenni isteni gyönyörűség. Minden ha l lga t ; pedig mintha kíváncsi titkos szemek leske lődnének körülöttem. Mintha a magányom nem is vo lna i gaz i ; mintha amerre járok, j ö n n n é n e k utánam valakik . Óvatosan nagyon halkan, nyomban eltűnve, amikor megfordulok. Hátrapi l lantok . . . s e m m i - s e m m i ; senki s incs i t t ; — és mégis . . .

Megyek arrébb, be l j ebb a nagy erdőbe, ahol nyárszakán annyi volt az árnyék s a mélységes csöndet alig háborította meg egy madárcs ippanás . Most is van árnyék, a fehér lombok h a m v a s k é k árnyéka. A hó árnyéka. A fenyves egyik c sodá la -tossága .

Milyen gyönyörű egyenes fiatal fák!... a fenyves „serdült-j e i . " Lehe tnek vagy — hetven esztendősek. Mi az a fenyőnek — hetven é v ? Ezek még mindenütt elérik egymást a karjukkal. Nyúlkálnak egymás felé é s kezet fognak. Ujjaik merev tűkkel borítvák. A hó eközt a sok-sok l é cec ske közt rétegesen rakódik egymásra s megmarad együtt vastagon. Ég és föld közt l ibegve. Kápráz ik a s zemem, ha soká nézem. Némely ág olyan, mintha

Budapesti gólyás keringő-galamb.

piros ; lába i csupaszok. Emlékeztet a berber-galambra ; hihetőleg ennek a vére is csörgedez benne . Színre van egyszínű telt vörös, sárga, vagy fekete, továbbá fakó, kék és f ehé r ; van ugyanezen sz ínekben fehérszárnyvégű, 3—7 fehér nagy e v e z ő v e l ; mindezek szemszivárvénya gyöngyfehér. V a n továbbá szívhátú (wiener Gansel ) , amikor a feje fehér s ez a fehérség a tarkótól kezdve af nyak oldalain át, é lesen határolt ívben, a mel le közepéig leterjed s így a magvar szívhátú keringők rajzával s zemben mintegy nyitott e lejű. Fehé r még, a legfelső fedőtollak kivételével az egész szárny, a has hátsórésze , a lágyék és a deréktáj . A többi részt a más ik szín (vörös, sárga, fekete, fakó vagy kék)

h a b o s sörénye nőtt volna . Minő ellentét ez a fehér a menybol t kékjével 1... és mégis mindenütt ott van a z ö l d ; a végtelen, elpusztíthatatlan zöld, az örök reménység zöldje.

Szinte áhítat lep meg. Előttem a nagy természet legfensége-s e b b dómja . Ez már az ősfenyves. Itt ha t a lmas fenyőoszlopok tartják a templom menyezetét , ame lynek gyér nyí lásain bekukucs­kál a boldogságos szűz égi kékje. To ronymagasságban v a n n a k az égre néző templomablakok. Minden oszlop megannyi élőlény. Egy-egy Atlasz, aki segít a világot hordani. Egy-egy gladiátor, aki á l landó harcot vív a Legerősebbe l , a Mulandósággal . Amelyik nem bírja tovább, az lehanyatl ik, a fe l támadás reménye nélkül. Minden ilyen halál t egy ágyúlövés je lez . A ledőlt ór iás ropogó-recsegő, dörgő zuhanása . A z ór iások közt itt-ott lá tok egy-egy sötéten korhadó ilyen vert hőst. Elnyúlik a sziklás talajon. P ihen . Örökre pihen. E z e k a holt gigászok néha még nagyobbaknak tetszenek, mint az élők. Ravata luk körül a fenyves tömjéné szál l­dos i l latosán.

Itt még fényes nappal is fé lhomály van. A végetlen bolt­haj tás ráborul mindenre. Itt mintha mindig a lkonyodnék. A mohos kőtömbök : sírkövek, vagy oltárok. H a a fakopáncs kopog : mintha koporsószögeket ve rnének be . Ha a szel lő s ó h a j t : mintha lágy orgoná lás kezdődnék va lahol .

S amikor odakint igazán alkonyodik, akkor idebent egyszerre misztikus világítás támad. A z alólról bekívánkozó, v isszalopódzó napsugarak já tékától van az . A hóra rózsaszínt lehel a z este, mielőtt egészen behunyná a szemét .

Nem győzöm nézni, lesni, figyelni.

Bécsi rövidcsőrű gólyás keringő-galamb.

foglalja el, amely a há tén é s vál lán szabá lyos szívrajzot alkot. S z e m e fekete. V a n még gólyás, fehér, sz ínes szárnyvégekkel ; tarka, vagy c s a k a szárny paizsán, vagy egyebütt is sötét- vagy fehér­foltos. Ez utóbbi két szinvál tozatúak már részben sötétcsőrűek s e tekintetben közel á l l anak a budapest ihez .

A p r á g a i keringő-galamb sötét csőrével s ha lavány testszinű szemkörüli bőrgyűrűjével különbözik a bécsi től . Egyszínű kék, fakó, fekete vagy fehér a lapon fekete-, vörös- vagy sárgával tarkáit színek­ben fordul e lő , a fakók sötét, vagy fehér kettős szárnyszalaggal .

ff) Gömbölyüfejűek : A berlini törzsök keringő-galamb („ Al ts támmer") gömbölyű feje

rendszerint s ima, ritkán fésüskontyos ; homloka domború, magas .

Ezt nem lehet megszokni , megunni . A térs ta lanságom érzete is múlik. Bizonyos , hogy van itt még rajtam kívül is valaki , aki lát­

hatat lan é s mégis betölt mindent. Aki hal lgatag ékesszó lássa l int térdre mindeneket . Akinek a lelkétől viszhangzik itt minden. hrzem Őt, aki itt van, mint örök Akara t és örök Élet . Aki

a pirosló hegyormokról ha jnalarcú alkonyati fényben tekint szét felséges szép művén, a mindenségen.

Amelye t a tél még c s o d á s a b b á teszen, mint a tavasz. Mert minden szín összevéve és együtt van meg e b b e n a felséges fehérségben, a tél sz ínében .

Csőre igen rövid, v i l á g o s ; orrdudora aránylag jó l fejlett. Szem­körüli bőrgyűrűje testszinű. Nyakát gyakran rezgeti s meggörbíti. Lába i t rövid tollak fedik. Színre van egyszínű fehér, telt fekete, vörös, vagy s á r g a ; ugyanezen sz ínekben fehérszárnyvégű, t ovábbá olyan szíuhdrú, amelynek a feje helyett a nyaka elején levő foltja fehér ; végül tigristarka. Egyébként sok a szabá ly ta lan színruhés , mert tenyésztői, különösen ezelőtt, c s a k a kitartó repülésre fektettek súlyt. — A königsbergi gyöngyszemű keringő-galamb („Reinauge") nem egyéb, mint a berlini törzsöknek olyan tisztafehér színváltozata, amelynek — eltérőleg a fehérgalambok szabá lyos fekete szemszínétől — a szemszivárvénya gyöngyfehér. E n n e k csupasz lábú vál tozata is van.

A berlini rövidcsörű keringő-galamb a berlini törzsökhöz közelál ló tájfajta. Gömbölyű feje rendszerint s ima s c sak ritkáb­ban fésüskontyos ; orrdudora jól fe j le l t ; nyaka rezgős és görbült; lábai t és ujjait rövid tollak fedik. Szárnyvégei t a farkán alul hordja, anélkül , hogy a földet érintené. A sötétszinűek csőre és szemkörüli bőrgyűrűje sötét, a v i lágosoké vi lágos. Sz íneze te galambkék, a j e l l emző kettős, fekete szárnyszalaggal é s sötét evezőkkel s gyakran még hul lámosan árnyalt szá rnypa izzsa l ; rézvörös, kékesfekete nagy evezőkkel , farkkal lábtol lakkal s sok­szor még a hátán és a szárnya paizsrészén fehér tarkázattal („ t igr is") ; ha laványsz inű szíuhdfú. a törzsökéhez hasonlóan , szines fejjel s a nyak elején fehér folt tal ; van végül fehér, sz ines (fekete, vörös vagy sárga) kettős szárnyszalaggal .

A z elbingi fehérfejű keringő galamb széles , gömbölyű feje mindig s ima ; csőre vi lágos ' ; orrdudora jó l fejlett ; bőrgyűrűje test­szinű ; lába i csupaszok. Fe je f ehé r ; a sz ínhatár a tarkójától a szeme alatt 1li—1 cm.-nyire elvonulva, cseké ly esésse l ha lad az á l l a a lá ; fehér még a háta vége, a szárny 6 — 1 0 nagyevezője s az egész fark, néha még a has hátsó része s a lágyék is. Egyebütt összefüggő fekete, kék, vörös, sárga, vagy különböző árnyalatú fakó, u tóbbiak legtöbbnyire kettős (fekete, vagy vörös) szárnyszalaggal .

A z angol almond keringő galamb régi tájfajta s hihetőleg az őse va lamennyi keringőnek. F e j e gömbölyű, homloka m a g a s és szé les s mivel nagyon előre domborodott , c s a k n e m függőleges. Vi lágossz inű csőre igen rövid, vékony és hegyes, szinte a tenge­l icére emlékeztet . Szemkörül i bőrgyűrűje keskeny, ha l avény test­szinű. Nyaka kissé hátragörbült. Szárnyai t a lan t hordja, c s a k éppen a földet nem érinti. Csupasz l ába i rövidek. Alapsz íne a sárgától , a vörösön át, a feketéig terjed, sokszor ivar szerint másfé le s a korral is vá l toz ik ; a h ímé söté tebb, dúsabban pettyezett, mint a tojóé s a korral sö té tebbé válik. A hím minden tolla vagy fekete középpettyet visel , vagy feketével félholdszerűen szegett, vagy evezői s farktollai végetáján nagy fehér folt. A korral sötétedő a lapsz ínen a fekete pettyek gyarapodnak, e l lenben a fehérek fogynak. A tojó sárga a lapszínén, nevezetesen a szárny-és farktollakon, a fehér foltok a z uralkodók, a feketék á l t a l ában nagyon alárendel tek. B izonyos színváltozatai c s a k a szárnypaizs felső részén v ise lnek egyes fehér pettyeket, vagy a pettyek teljes h iánya miatt egyszinűek.

A z angol fehérfejű keringő-galamb gömbölyűfejű, de a homloka nem domborodik annyira előre, mint az a lmondé , szárnyait sem hordja a lan t s a nyaka is kevésbé görbült. Egyéb tekintetben az a lmondhoz , színezetre pedig az e lbingihez hasonlí t . S z í n e i : fekete, vörös, sárga, kék vagy ezüstszínű, utóbbi kettő fekete szárnysza lagos .

A z angol szakálas keringő-galamb termete é s színruhája egyező az e lőbbiével , azon különbséggel , hogy ennek nem a feje teher, h a n e m az egyik szemétől a másikig terjedő s közvetlenül a c sőre alatt egyenes v o n a l b a n elvonuló s alul ívben határolt, félkörlapalakú fehér folt, a „ szaká i" . A feketék é s kékek felső cső rkává ja is sötét.

b ) A középcsőrűek c sőrhossza á t lagosan 1 cm. A komáromi keringő a legszebb eredeti magyar ga l amb-

fajták egyike. Termete rövid, zömökes . Fe j e gömbölyded, bár a fejtető némileg lapítot t ; fésűskontyos. Csőre ékidomú, vi lágos szinű. Szemkörül i bőrgyűrűje piros. Szárnyai t kevésbé m a g a s a n hordja. L á b a i csupaszok . Színezetre leg inkább fehérfejű szívhátú. Fe je , a fésű tövétől a s z e m e alatt e lvonuló s a z állát is befoglaló színhatérral , t ovábbá a felső szárnyfedőtollak kivételével az egész szárny, a deréktáj s a has hátsó része fehér, egyebütt telt vörös, sárga, kék, fekete, barna , vagy ezüstszürke ; e szín a test felsején szabá lyos sz ívalakú rajzot alkot. A k a d itt-ott egyszínű (fehér is) s fehérszárnyvégű, bármelyik főszínben. Ezek szemszivárványa gyöngyfehér. Nem repül tartósan, de kitűnően bukfencezik s az európai bukókeringők legtökéle tesebbje . Országszerte el van te r jedve ; l eg tömegesebben K o m á r o m b a n , Győrben s Aradon tenyésztik.

A feőrösi keringő-galamb a komáromiból szá rmazó táj-faj ta ; fésűskontya szinte parókaszerű nagy kagylóvá fejlődött.

Külseje egyébként a komáromihoz hasonlit . A tenyésztői irány következtében m a g a s a n repülő g a l a m b b á vált s bukótermészete visszafejlődött. J e l l emző színe a fehér, továbbá a fekete, fehér babokka l . Az egyszinűek és szívhátúak kevésbé típusosak. Leg­bővebben Kecskeméten , Nagykőrösön, Cegléden és Szolnokon tenyésztik.

A z erdélyi keringő-galamb gömbölyű feje s ima, csőre világom; szemkörüli bőrgyűrűie piros, lába i csupaszok. Egyszínű, vagy szabályta lanul tarka. A színruha tekintetében még nem teljesen kialakult tájfajta. Kele tkezésénél lényeges szerepe volt a bukovinai keringőnek. Az erdélyi részeken, mint kitűnő bukó, széltében el van terjedve.

' A bukovinai keringő-galamb valamelyik keringőnek a keleti pergő keringővel történt keresztezéséből származik. Gömbölyű feje s ima vagy fésűskontyos; csőre v i l ágos ; szemkörüli bőr­gyűrűje halaványpiros ; lábai csupaszok. Egyszínű, vagy szabály­talanul tarka. Kitűnő repülő és b u k ó ; rendes bukfencezésén kívül még szinte egy helyben maradva is többszörösen átveti magát .

A lengyel koronás keringő-galamb gömbölyű feje feltűnően jól fejlett fésűskonttyal („koronás") . Csőre felsőkávája világos, az a l só sötét. Szemkörül i bőrgyűrűje piros. Lába i csupaszok. Fősz íne telt fekete, vörös, sárga, vagy különböző szinességű kék, utóbbi esetben kettős fekete szárnyszalaggal ; feje teteje, a csőre tövétől a szemén át a konty tövéig, továbbá a szárny nagy evezői fehérek. Jó l bukik.

Abécsi fehérpaizsos keringő-galamb testformája a bécsi rövid­csőrű keringőére emlékeztet , de a feje kevésbé szögletes s a csőre némileg hosszabb . Telt vörös, sárga vagy fekete, fehér szárny-pa izzsa l ; a két szérnypaizsot a hát és deréktéj fehérsége kapcsol ja egybe. A vörös é s sárga a lapsz inűek csőre világos, szemkörüli bőrgyűrűje piros, míg a fekete alapszínűn mindkettő sötét. A fiatalok első tollruhája egyszínű s a fehér paizsot c sak az első vedléssel kapják meg.

A berlini középcsörű keringő-galamb feje mérsékelten domború, s ima vagy fésűskontyos ; szemkörüli bőrgyűrűje sötét, c s a k a vörösé hússzínű. Középhosszú csőre a színruhának meg-felelőleg vagy világos, vagy sötét. L á b a i hosszú tollak alkotta talpasok, gatyái is erősen fejlettek. T a l p a va lamennyi keringőé közt a legnagyobb. Bármely ik a lapsz ínben van szívhátú, a fehér­sz ínnek a komáromi szívhátúnak megfelelő elterjedéssel, azon különbséggel , hogy a berl ininek a fején nincs fehérség, de fehér a talpa ; fehérszárnyvégű, amelynek 7 — 1 0 nagy evezője , egész farka s talpai f ehé rek ; végül fehérfarkú, amikor c sak a fark fehér. Utóbbi színváltozat az e lőbbi kettőtől még a b b a n is eltér, hogy a szárnya hegyét a farka alatt hordja.

A hamburgi keringő-galamb feje gömbölyű, domborodó homlokkal , jól fejlett fésűskonttyal, r i tkábban símafejü. Csőre leg inkább világos, c sak a kék és fekete a lapszinűeké sötét. Szem­körüli bőrgyűrűje ha lavány testszinű. Nyaka kissé hétrahaj ló. Lába i á l t a lában csupaszok, c s a k egyik színváltozatán tollasok. V a n sz ines a lapon, bármelyik sz ínben : fehérfarkú, c sak a farka fehér ; fehérszárnyvégű, farka és 6—9 nagy evezője f ehé r ; s z í o hátú, mely a komáromi szívhátú rajzolatétól annyiban tér el, hogy a feje is szines s mellén a sz ines rész nem hatol oly mélyre ; a színhatár mindenkor a mellcsonton halad át egyenes v o n a l b a n ; tarka, fején, nyakán, hasán és szárnya paizsán fehérrel lehetőleg egyenletesen tarkái t ; ez az egyetlen tollasujjú sz ínvál tozat ; lábtollai is tarkézottak. V a n továbbá fehér a lapon szinesfarkú, c s a k a farka s z i n e s ; végül van t iszta fehér. — A brandenburgi szívhátú (schwedter Elster) a hamburgi szív-hátutól c s a k tollas lábaival különbözik.

A papsipkás keringő-galamb (calotte) feje gömbölyű, hom­loka d o m b o r ú ; részint simafejű, részint fésűskontyos. Csőre szabályszer int vi lágos. Szemkörül i bőrgyűrűje testszinű. L á b a i csupaszok . Főszíne fehér, c s a k a feje teteje s a farka szines (fekete, vörös, sárga, kék, ezüstszürke vagy f a k ó ) ; a fejtető sz ínhatára a csőr hasadékátó l a szemén át a fésű tövéig, a s imafejűeknél kissé a tarkóra, é l e s színhatárral húzódik. Élénk te rmészetű ; c sapa tosan s magasan repül. Főtenyésztőhelye Hamburg.

Az apáca keringő-galamb gömbölyüfejű, domború homlok­kal ; fésüskontyos, vagy simafejű. Csőre sötét, c s a k a vörös- és sárgafejüeké vi lágos. Szemkörül i* bőrgyűrűje testszinű, c sak a feketéé é s kéké sötétszürke. Lába i csupaszok, Fősz íne fehér, de a feje, a nyaka elejével , 6—9 nagy evezője és a farka szines (fekete, vörös, sárga ; ritkán más) . A fej és a nyak színhatára a fésűskonty szélétől, s imafejűeknél a tarkótól, a nyak oldalain é les színhatárral ívben lefelé és előre ha lad a nyak e le jének közepeté já ig . Csapatosan s magasan repül. Főképpen Hamburg­ban tenyésztik.

Berlini rövidcsőrű keringő-galamb.

A pózeni szinesfejű keringő-galamb feje gömbölyű s meg­lehetősen széles , homloka m a g a s ; fésűskontyos ; csőre aránylag rövid, a tövén vastag s mindig vi lágos szinű ; szemkörüli bőr­gyűrűje ha l aványp i ros ; lába i csupaszok. Sz ínruhája nagyon hasonlít az apáca-ker ingőéhez, de ennek c sak a feje, nyaka s a farka szines, míg a nagy evezői fehérek.

Angol almond keringő-galamb

A königsbergi szinesfejű keringő-galamb az e lőbbi től c s a k ta lpas l ába iva l különbözik.

c ) A hosszúcsőrűek hosszú csőre rendszerint a l a c s o n y homlokú , kis fejjel kapcso la tos .

A szegedi keringő-galamb a komáromi bukó é s többféle hosszúcsőrű keringő rendszertelen keresz tezéséből ered s kizáró­lag kitartó, m a g a s repülésre alakított tájfajta. Gömbölyű feje fésűskontyos ; c s ő r e testszinű, sötét jeggyel . Szemkörül i bőrgyűrűje ha l avány testszinű. L á b a i csupaszok . Színre l eg inkább fekete szív­hátú, nyitott nyakkal , vagyis a fej fehérsége a kontytól a nyak e le jének a közepéig, vagy a bécs i rövidcsőrű szívhétú keringő mintá jára , a begy elejéig is leterjed. V a n fehér is, a fején vörös, vagy fekete pettyekkel (Szegeden : „örvös") , r i tkább az egyszínű (fekete, vörös , kék) . A s o k idegen vér a bukfencezés t a szív-há túakbó l c s a k n e m tel jesen k iküszöbö l t e ; amely ik bukik, c s a k a m a g a s b a n teszi. Az egyszínűek s az „örvös"-ek sűrűbben buk­nak . Nem nagyon sebesen , de anná l k i tar tóbban repü l ; m a g a s repülése tekintetében Európa ös szes g a l a m b a l a k j a i közt az első he lyek egyike illeti meg. S z e m m e l al ig követhető, nagy m a g a s ­s á g b a n , l eg inkább 1 0 — 1 5 da rabbó l á l ló c s a p a t b a n , 5 - 1 2 órán á t kering. S z e g e d e n s az Altöld köze lebbi nagyobb vá rosa iban tenyész t ik ; másfe lé kevéssé van elterjedve.

A becs i hosszúcsőrű keringő-galamb feje némileg szögletes, a m e n n y i b e n a fejtető lap ja a homloktól e l k ü l ö n ü l ; utóbbi kevés sé emelkedő , a csőr ger incével nagyon tompa szöget alkot. Csőre vékony , f e k e t e ; szemkörül i bőrgyűrűje sötétszürke. Nyaka függőleges, mel le c s a k kevéssé áll e lő . L á b a i l eg inkáhb csupaszok , de van rövid tol lakkal fedett is. Sz ínre „gólyás" , „deres" vagy „ b i b i c " . A gólyás („weissgestorchte") csőre c s a k mérsékel ten h o s s z ú ; sz ínruhé ja fehér, c s a k a nagy evezők vége é s rend­szerint még a farka sz ines (vörös, sárga, fekete, kék) . A deres („dunkelgestorchte") feje, nyaka é s felső teste a szárnyakka l és farkkal együtt h a b o s kékes-szürke ; h a b o s főleg a nyakán é s a há t én ; a nagy evezők végei feketék ; a test a l só fele tiszta fehér. A b íb ic („gedache l te" ) felső fele, a szárnyakka l é s farkkal együtt fekete, a l s a j a tiszta fehér. — M a g a s a n , c s a p a t b a n 5 — 6 órán át repül.

A német hosszúcsőrű keringő-galamb név a lá foglaljuk Közép-Európa nyugati fe lének nagyon egységes külsejű, karcsu-testű, testhezálló tollazatú, minden tes t részében lehetőleg hosszú, nyújtott fejű, l apos homlokú, c supasz l ábú és meghatározot t sz ínvál tozatokat mutató minden hosszúcsőrű keringőjét, az angol hosszúcsőrűtő l a gal íc ia i ezüstszínű szívhátúig. F e j e s ima , elől e l k e s k e n y e d i k ; a c ső r ger ince, a homlok é s fejtető, oldalról tekintve, ugyanazon egyenesbe esik. Csőre egyenes , l eg inkább

Komáromi középcsőrű keringő-galamb.

vi lágos szinű, c s a k a kék, ezüstszürke, fekete é s a vörös szín­ruhások közt a k a d sötét . Szemkörül i bőrgyűrűje húsvörös, c s a k a z emlí tet teteké szürke. Színvál tozata i , bármelyik a l apsz ínben szakálas, a z á l l án kis fehér folt, 6 — 1 0 nagyevezője f e h é r : szív-

Német hosszúcsőrű keringő-galamb.

hdfú, az á l t a l ános szívhétú rajzzal, a fej is s z i n e s ; fehérfarkú, c s a k a farka é s farkfedői f ehé rek ; fehérszárnyvégű, a farkon kívül még a nagyevezők is fehérek. T o v á b b á : pettyes (Stipper), nagy fehér vagy sárgásvörös a lapszínen, a nagyevezők és fark­tollak kivételével , a z egész testen egyenle tesen elhintett apró, hosszant i fekete pe t tyek; tarka („tigris"), feje, nyaka f e l s ő r é s z e köröskörül , nagyevezői s farka egyszínű fekete, vörös, vagy sárga , a test többi részén hosszúkás é s szabá ly ta lan fehér foltok;

.gesztenyebarna (Brander) , egész színruhája gesztenyevörös, c s a k a nagyevezők vége feketés s a fark vége előtt ugyanilyen harántszalag.

A casseli keringő-galamb termetre nagyon közel áll a német hosszúcsőrűhöz, de ez részben fésűskontyos. S^ínruhája fehér, vagy bá rme ly mássz inű ; a sz ínesek , a sá rgés fakó kivételével , fehérszárnyvégűek, 7 — 1 0 fehér evezővel .

A berlini hosszúcsőrű keringő-galamb termete a német hosszúcsőrűéhez hasonlí t , d é ez a fejét vízszintesen hordja, szemkörüli bőrgyűrűje nem húsvörös, h a n e m a vi lágos szín­ruhásoknál testszinű, a sötéteken szürke, t ovábbá a lábai az uj jak hegyéig rövid tol lakkal fedvék. Színre túlnyomólag szú> hdíú, kék-, fakó-, vagy v i lágossárgában , sz ines fejjel s a nyaka közpén, elül kis fehér paizsfol t ta l ; van fehérszárnyvégű is.

A stralsundi keringő-galamb va lamive l k i sebb é s ka rcsúbb a német h o s s z ú c s ő r ű n é l ; egész termete kitűnő repülőképességre val l . F e j e keskeny, lapos ; oldalról tekintve a Csőr c s a k a hom­lokkal képez egyenes vonalat , a homlok a fejtetőbe tompa szöglettel megy át, míg a fejtető a ta rkóba c s a k n e m derékszög­ben vonul . Szemsz ivá rványa f ehé r ; j ó l fejlett szemkörül i bőr­gyűrűje piros. Nyaka vékony, e g y e n e s ; l ába i csupaszok . Sz íne tiszta fehér.

A danzigi keringő-galamb hosszú, vi lágos csőre a lapos homlokba , va lamin t a homlok a domború fejtetőbe törés nélkül megy át. Fe j e fésűskontyos, szemkörüli bőrgyűrűje keskeny, vi lágos. Szé l e s farkát 1 4 — 1 8 szé les toll a l k o t j a ; a farktollak

á l l á sa rendszerint a korcs pávaga l amboké ra emlékeztető , teknősen feldomborodott. Tes t ta r tása meglehetősen a l a c s o n y ; lába i csupa­szok. Egyszínű fehér, fekete, kék vagy fakó ; gyakran a sötétek fehérrel, a fehérek színessel tarkáltak. Mozgékony természetű. Nagy magas ságban csendesen , de kitartóan repül.

A stargardi keringő-galamb v a s k o s a b b tes tű ; homloka majdnem egy s íkba esik a csőr gerincével , a fejtető a tarkóba ívben domborodik ; l eg inkább simafejű, de a k a d fésűskontyos is. Csőre vi lágos, c s a k a fekete-, vagy kék-színruhásnál lehet sötét is. Nyaka hosszú, vékony, hátragörbült , rezgős. L á b a i nagyobb­részt csupaszok, de van ta lpas is. Bérmely ik sz ínben rendszerint telt egyszínű ; a k a d a szárnya paizsrészén pettyes is. Egész tolla­za ta lágy, se lymes .

A hannoveri keringő-galamb vízszintes testtartású, z ö m ö k e s testű, rövidlábú tájfajta. S i m a feje gömbölyű, csőre hosszú és vaskos , színre v i l á g o s ; orrdudora jól fejlett. Szemkörül i bőr­gyűrűje s ima, vagy fehér, vagy rézvörös ; színváltozatait ez a lapon két csopor tba osztjuk. Alapsz íne fekete, ba rna , kék, kü lönböző árnyalatú fakó, vagy f ehé r ; a sz íneseknek vagy a farka („fehér­farkú"), vagy a farka és l ega l ább 7—7 nagyevezője fehér („fehér­szárnyvégű,,) ; a kék mindig kettős fekete szárnyszalaggal , gyakran a fakó is, míg a fehéren előforduló szárnyszalag sárga . A pacsir ta módjára szé les körökben magánosan emelkedik nagy m a g a s s á g b a s ott órákon át kering.

A keleti pergő keringő-galamb feje könnyedén domborodott ; hosszú csőre e rő te l jesebb , mint á l t a l ában a hosszúcsőrű keringőké, színre vi lágos ; szemkörüli bőrgyűrűje keskeny, testszínű ; 14—22 tollú s a közepén kettéválasztott farkát kissé fölfelé tartja, miál tal szárnyai lógóknak tűnnek fe l ; rövid lábai á l t a l ában csupaszok . Sz ínruhája leg inkább vi lágos barnavörös , azonkívül ezüstszürke, kékesszürke, vagy söté tbarna, egész testén vi lágos, vagy sötét pettyekkel, n é h a háromszínű . Kitűnő repülő é s b u k f e n c e z ő ; magánosan , vagy párban nyí l sebesen nagy m a g a s s á g b a hatol s onnét sűrű bukfencezés közt mélyen a láereszkedik , majd ismét felnyílal s ezt fáradság nélkül órahosszat is i smé t l i ; végül bukfencezve a ga lambház ig pereg a lá pihenőre.

Keleti pergő keringő-galamb.

Mindezeken felül Dé l -Ázs iában van még több ház iga l amb­változat, de ezek Európában nagyon kevéssé ismertek ; i lyenek pl. a nagyevezőin fehértükrös libanoni, a fehér-fekete lahore-, a hegyeskontyos é s rezgőnyakú moofeee-galamb.

Számok a történelemben. Irta : Zöldi Márton.

Egy régi folyóiratban o lvasom a s z á m o k n a k a tör ténelemben, a z ember i képzeletben és az ember i sorshoz va ló szinte b a b o n á s viszonyát. Az összehordott ada toknak n incs tudományos igényük, még kevésbé értékük, de azért senki s em fogja é rdeklődés nélkül olvasni a rideg s z á m o k n a k szereplését a matemat ika i kereteken kívül a v i lágtör ténelemben.

A magyar nemzet történetében — olvasom a j egyze tekben — igen sokszor fordul elő a 7-es szám, a f ranciáknál a 12, a z ókorban a 10, az egyptomiaknál a 12-es s zám.

Kezdjük azonban először a 3-as s z á m m a l : A z is tenség fogalma — jegyzi a statisztikus — a szent 3-ság

t i tkában nyer k i fe jezés t ; Péter 3-szor tagadta meg Kr isz tus t ; Napkeletről 3 szent király jött B e t l e h e m b e ; isteni tiszteletre 3-szor ha rangoznak ; a p á p á n a k 3-as koronája é s 3-as keresztje van ; 3 a m a g y a r ! a régi közmondás .

M á r a mitológiában is sokszor ta lá lkozunk a 3-as s z á m m a l . A gráciák, a fúriák, a párkák, a szirének, a gorgonok, a pokol-bírák mind 3-an voltak. A pokolbeli ce rbe rusnak 3 feje volt. A görögök 3 lábú széken ültek a templomokban , a j ó s n ő k is.

A magyar népmesékben is á l l andóan szerepel a 3 -as szám. 3 leány közül a 3-ik a legszebb, a 3-ik királyfi a legvi tézebb. Ludas Matyi 3-szorosan fizeti v issza a sérelmet . S több i .

A 4-es s zám a görögöknél főleg az időszámí tásban szerzett fontosságot. A normál is időszak, melyet o lympiádnak neveztek, 4 évből á l lo t t ; az olympi j á tékoka t minden 4-ik évben tartották meg. 4 nemzeti j á t é k a volt a görögöknek 4 különböző helyen. (,01ymp, Pithia, Nemea és Isthmus). A rómaiak mívelődési törté­netüket 4 szakra osztották : arany-, ezüst-, réz- é s vaskorszakra , Az esztendő máig is 4 szakra oszlik : tavasz, nyár, ősz é s tél. M a g á n a k az embernek is 4 korszaka van : a gyermekkor, ifjúkor, férfikor és öregkor. A régiek 4 e lemet i smer t ek : föld, víz, levegő és tűz és a v i lágnak 4 tá jéka van : kelet, nyugat, é s z a k é s dél.

A z 5-ös s z á m n a k is megvan a maga erős vona tkozása a z emberhez , kinek 5 főérzéke van : lá tás , ha l lás , szaglás , tapintás é s ízlés. Az ember lak ta világ 5 részre oszlik, Mózesnek 5 könyve van é s Krisztus k ínszenvedésekor 5 sebe t kapott.

A 7-es szám m o z g a l m a s a b b va lamennyiné l . Erősen van képviselve a va l l á sban , a tör ténelemben é s a b a b o n á b a n .

Isten 7 nap alatt teremtette a világot, 7 hónapig tartott az özönvíz, a Noe bá rká jábó l kibocsátott g a l a m b 7 nap múlva tért vissza. Az egyptomi F á r a ó 7 kövér é s 7 sovány marhát látott, melyből József , mint ismeretes, 7 kövér és 7 sovány esztendőt jósol t . Je r ikó falai a 7-ik t rombi taszóra dől tek ö s sze é s bö l c s S a l a m o n m o n d á s a szerint, a leg igazabb e m b e r is 7-szer botlik nap j ában .

A magyar nemzet tör ténetében sokszor fordul elő a 7-es szám. Mikor nagy Károly Attila ha lá l a után legyőzte a hunokat é s kényszerítette őket, hogy keresztény hitre térjenek, 7 templomot emel t számukra . Állí tólag ezek lennének : Ócsa , B o c s a , B o c s k a , K ó c s a , M a d o c s a , B a b o c s a é s K a l o c s a . 7 magyar néptörzs vált el Á z s i á b a n a rokontörzsektől, hogy nyugat felé vegyék útjokat. I. B é l a király Szegszárdon 7 kolostort építtetett. A besenyőknek é s hunoknak , kikkel a magyarok sokat küzdöttek, szintén 7 vezérük volt s a szerencsét len kimenetelű augsburgi ütközetből 7 gyász­vitéz került haza .

Ezzel még n incs kimerítve a 7-es szám szereplése . Nabukodo-nozor 7 évig volt őrült, a híres T h é b á n a k 7 kapuja volt, a pompás je ruzsá lemi templom felépítéséhez 7 év kellett, a T iber i snek hajdan R ó m á b a n 7 hídja volt s maga R ó m a 7 ha lmon épült.

A statisztika még mindig folytatódik: 7 vá ros versenget t H o m é r születéséért . 7 keresztes háborút viseltek. Erdélynek 7 neve­zetes vá ra volt (azért nevezték S iebenburgnak) s a ha jdankor

7 csődét ismert. A szivárványnak 7 főszíne van és a Nílusnak, a Dunának 7—7 torkolata a tengerbe. Va lamikor azt hitték, hogy a 7-ik szülött a szerencse fia, hogy abból lesz a — tátos, ki valahol megtalál ja Dárius kincseit.

Ugorjuk át a 8-as és 9-es számot és időzzünk egy kissé a ÍO-esnél, mellyel gyakran találkozunk a görögöknél és rómaiknál-Így egyebek között felemlítendő, hogy Trója ostroma 10 évig tartott; Szóion megeskettette az athénieket, hogy az ál tala írt törvényeket 10 évig meg fogják tartani. Fontosabb vonatkozás ennél a 10 parancsolat , melyet J ehova a sinai hegyen adott át Mózesnek . . .

A 11-et átugorva a 12-höz érünk, mely egy tucatot tesz. Ez a szám sok történelmi dátumban szerepel- De itt c sak azt kívánjuk megemlíteni, hogy Jézus 12 éves korában lépett fel a jeruzsálemi templomban, hogy 12 apostola volt, hogy az évnek 12 hónapja van, melyet még Numa Pompilius rendezett így.

És hogy az o lvasó türelmével túlságosan ne éljünk vissza, fejezzük be a számok szeszélyes szereplését a híres, j obban mondva, a hírhedt 13-as számmal . A 13-as számhoz fűződik a legvaskosabb babona . Szerencsét len számnak szerepel a köz­tudatban. Ha egy asztalnál 13-an ülnek, akkor — így tartják világ­szerte a tömegek — akkor azok közül az egyik egy év leforgása alatt meghal . Londonban virágzó üzlet fejlett ki abból , hogy férfiakat kölcsön adtak 14-iknek egy-egy 13-as társasághoz. A mi törté­nelmünkben kétszer já tszik je lentékeny szerepet a 13-as szám. Először 1479-ben, mikor Báthory István és Kinizsi Pál október 13-ikán a legszebb, a legértékesebb hadi diadalok egyikét a kenyérmezei diadalt arat ták . . . A másik 13-as szám annál sötétebb, gyászosabb. 1849 október 6-ikára vonatkozik, mikor az önkény 13 magyar tábornokot juttatott hóhér kéz re*

Hogy ne ezzel a szomorú emlékkel zárjuk e sorokat, ide iktatom, hogy Deák Fe renc világhírű felirati javas la tá t 1861 május 13-án terjesztette elő . . .

EBTENYÉSZTÉS. E B T E N Y É S Z T É S I H Í R E K .

„ A k u t y a " című folyóirat. A Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülete elhatározta, amint már a múltkori számunkban emlí­tettük, hivatalos lapot indít Fiuk Gusztáv és Posch Emil á ldo­zatkészsége folytán, de nem azon a c ímen, mint lapunk jelezte, hanem az utólagos megál lapodás a lapján „ A kutya" c ímén. A lap szerkesztését llosvai Lajos Károly, az egyesület lelkes titkára vál la l ta magára . A magyar ebtenyésztőket érdeklő köz­lemények az „A kutya'' szerkesztőségének c ímére (Budapest 112. postafiók 24) küldendők. „A kutya" kiadóhivatala hirdetéseket vállal . A lap megjelenése december közepére várható. Jövő évtől kezdve havonként kétszer je len meg és a Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesületének tagjai a tagsági díj fejében díjtalanul kapják.

E b t e n y é s z t é s i r ova tunk . Az „A Természet" , h a b á r a jövő évtől kezdve mér nem hivatalos lapja a „Magyar Ebtenyésztők Országos Egyesülef ' -ének, az „Ebtenyésztési rovat"-unkat termé­szetesen folytatjuk, hogy becse s olvasóinkat tájékoztassuk az ebtenyésztés mozgalmairól . A magyar ebek érdekében az akciónkat a háborús keretekhez mérten folytatni fogjuk.

K o m o n d o r , k u v a s z , puli . Az állatkert igazgatósága még kora nyáron mind eladta magyar juhászkutya kölykeit. A háborús ál lapotokkal kapcsola tban igen sokan fordulnak hozzánk házőrző kutyák végett s főként kuvaszok után érdeklődnek. Felkérjük ez úton igen tisztelt olvasóinkat, akiknek tudomásuk van eladó kuvasz vagy puli, esetleg komondor kutyákról, azok az eladó címét és a kutya árát legyenek szívesek a kiadóhivatal tudomására hozni.

Most meg .13 vármegyére vásik a foguk a cseheknek. (A szerk.)

Jancsi eltűnt. Irta :

Garády Viktor.

' bban az esztendőben már azt hittük, hogy a tél csakugyan e lmarad. Kará­csony hava derekén még sárga volt az erdő és piros a hegyoldal. Az őszi szél beillett volna tavaszi lehelletnek :

ott felejtette a sárguló, a pirosló i* . leveleket a fákon, a cserjéken.

Az út szélén még j a v á b a n virí­tott a szarkaláb , a katáng meg a cickóró. S a fonnyadt, szürke sarjú között egy-egy piros bo-gáncs-virág mosolygott felénk.

A letarolt réten gyönge le­velű füvecskék bújtak ki a föld­ből. Megannyi apró, zöld csi l -

lagocska. A déli napsugárban szinte látni lehetett őket, amint, egymást lökdösve, leteperve, szorongva, kiiparkodtak a se lymes mohéva l befutott földből. Bizonyosan azt hitték, hogy most már vége a télnek, elenyészett a hó s újra megjött a tavasz, éltető lehelletével, napsugaras melegével s ezerjó i l latával .

A madarak ? Azok már idejekorán elhagytak bennünket . Ők a kalendárium szerint szoktak útra kelni. Bezzeg ők is itt maradtak volna, ha tudják, hogy nem mind igaz, a mi a kalen­dár iumban ál l .

Csak a verebek maradtak itthon. Azok örültek legjobban a bolondos időjárásnak.

A kis vasúti vendéglő szűk udvarán zajongva röpködtek, verekedtek, incselkedtek. Ha oda figyeltem néha, hogy ugyan mit is csevegnek annyit, hét nekem úgy tetszett akkor, mintha ezt vettem volna ki ujjongó szavukbó l :

— Vége a nyomorúságnak ! . . . Vége a nyomorúságnak 1 . . . A vasúti vendéglős is ugyanezt eszel te ki a nagy lá rmából ,

amikor kinézett az udvarra és a Csillaghegy felé tekintett, ahol az őszi nap bíborpalás tban készülődött nyugovóra térni.

— Bolondok, azt hiszitek, hogy ez mindig így já r ja . . . Nem fértek a bőrötökbe . . . Pedig egyszerre c sak rátok üt a t é l . . . S akkor itt a nagy nyomorúság ! . . .

így okoskodott a vendéglős, amint kevéssel utóbb egyked­vűen nézte a madarak bohókás já tékát .

A jól táplált, a l acsony termetű emberke kerek a rcán meg­látszott, hogy valami nagy gond emészti lelkét. Ami egyébiránt rögtön feltűnt az embernek, mert az ő szeme mindig mosolygott, a hangja örökké vidáman csengett . Már néhány nap óta azt beszélgették a faluban, hogy va lami nagy szomorúság költözött a vasúti vendéglős h á z á b a . Egyetlen kis leánykája , a négy éves Iluska. a c sa lád szemefénye s a vendégek dédelgetett csöpp-sége, súlyos betegen feküdt.

Va lamennyi vendég között én voltam a leányka kiválasz­tottja, kedveltje. Hozzám ragaszkodott legjobban. Mert hiszen tudják, szinte megérzik a gyermekek, hogy kik szeretik őket. Amikor meglátott, amint az országútszéli magas nyárfák alatt a kis vasúti á l lomás felé közeledtem, azonnal e lébem sietett. É s ekkor oly sebesen futott, hogy szinte úgy rémlett nekem, mintha valami aranyhajú, szép angyalka repült volna felém.

Érthető tehát, hogy amint meghallottam a szomorú újságot, nagyon nyughatat lanná tett és azonnal siettem, hogy megtudjam, nem túlzott-e a hír, amely a faluban elterjedt.

Alig hogy a vendéglős meglátott, úgy tett, mintha szólani akart volna valamit. De a hangja elakadt. Csak a szeméből olvastam ki, hogy szörnyű nagy bánat marcangol ja a lelkét. És c sak akkor láttam, amikor felém közeledett, hogy egy-egy köny-csepp fénylett a szemében .

— Iluska fekszik . . . Nehéz beteg . . . Szent isten, mi lesz velünk ! . . .

Akadozva, szinte zokogó hangon ejtette ki pár pillanat múlva e sokatmondó szavakat . Azután vigasztaló szavaimra, mintegy neki bátorodva, folytatta.

Azért nézett ki az udvarra, nem látja-e a Jancs i t . De már megint nem tudja, hová ment. Egész nap hasztalan keresi. Pedig nem adná sokért, ha hamarosan előkerülne a gézengúz. Hátha j o b b a n lenne Iluska, ha meglátná. Még c sak az imént is őt emlegette. Csak a J a n c s i t ! Csak a J a n c s i t ! . . . Csak a J ancs i segíthet még rajta . . .

És a lkalmasint tovább folytatta volna beszédét, ha a kis beteg siránkozó hangja hirtelen be nem szólítja a szegényt.

Eközben a verebek is elhal lgat tak. Va laho l az eresz alatt szenderegtek. A nap is lepihent biborszinű fe lhőfészkébe.

H a z a felé ba l lag tam . . . Hja , a J a n c s i 1 Mikor is láttam őt először ? . . . Szép tavaszi reggel volt. A fényes levegőben, a bárányfe lhős ég alatt a pacsir ta édes éneké t hordta magáva l a szel lő . Orgonafa virított a kis vasúti vendéglő udvarán. A kis Ilonka a kerítés előtt á l ldogál . A szemében ibolya nyílott, szép a rcán még ott volt a rózsaszínű ha jna lban fakadó gyöngyvirág színe, fénye, t isztasága, édes i l lata.

M a d á r volt a kezében . Fehé r s fekete tollú, hosszú farkú szarka . De a fekete nem volt á m olyan közönséges fekete szín. Mert ha rétűzött a nap, o lyan volt mint a gyémánt . Piros é s zöld fényben ragyogott. A z erdőről hozta I luskának a kisbíró. Azt mondta neki, hogy nagyon okos jószág a s z a r k a : meg is tanul beszélni . É s Iluska várta , mikor szólal meg a J a n c s i . Ez alatt az idő alatt pedig j ó bará tok lettek.

Ha betértem a vendéglő udvarára, I lonka mindig ott játszott a J a n c s i v a l . T ö b b s z ö r órahosszá t is elvol tak egymás mellett. A kis leányka a ranyos hajét többször megc ibá l ta a fényes tollú kópé. Különösen , ha gombot látott a kezében és nem akar ta neki oda adni . Ha aztán meg oda rakta e l ébe a fénylő gombot, J a n c s i fogta s egyenkint elcipel te őket. V a l a h o v a eldugdosta. I luska aztán nekiállott a keresésnek. A h o m o k b a n nemsoká ra rábuk­kant a gombra .

Ha aztán be leuntak e b b e a j á t ékba , e lmentek a kertbe . . . babot vetni. Látni kellett vo lna a Jancs i t , hogyan kapkodta ki a leányka kötényéből a babszeme t s rakta egyenkint a fö ldbe ! Persze a b a b aztán n e m s o k é r a ki is kelt é s I lonka i lyenkor igen nagyra volt az ő J a n c s i j á v a l , hogy gondját is tudta viselni az ő kicsi kertjének.

Néha az tán a J a n c s i elpártolt az ő kis pajtásnőjétől . Mert nagyon szerette a vál tozatosságot é s c s a k h a m a r beleunt min­denbe . Egyszer c s a k kereket oldott és vi lággá ment. Be já r t a a szántóföldeket, bekukkant a szomszéd e rdőbe és n é h a elkódor-gott egészen a nagy folyóig.

Ki tudja, nem lángoltak-e i lyenkor forró vágyak az ő kis szarkasz ivében ? Nem azért bolyongott-e künn a réten, a szántó­földeken, a z erdőn, hogy v isszavarázso l ja régi emléke i t : A szép szabadságot , amikor még repülni tudott ? Milyen édes áhítat tal várta akkor a tavaszt, a nek i lombosodó fákkal , a vi rágos mező­vel . . . Szál ldogálni , egyre c s a k szál ldogálni , egyik fáról a má­sikra, lepihenni é s újra fölszállani a m a g a s s á g b a , megfürödni a meleg napfényben, r ingadozni az illatos levegőben ! . . . Mekkora boldogság 1 . . .

Néha az egész napot künn töltötte a s z a b a d b a n . I lyenkor gyakran ta lá lkoztam vele a z országút mentén, amint hazafe lé tipegett, nyakig szutykosan, borzasán, leeresztett farkkal, lehor-gasztott fejjel, úgy, hogy már azt hittem, nehezen éri el a vendéglőt .

B i zonyosan az éhség kergette őt ekkor haza , mert amint e lhaladt mellet tem, úgy tett, mintha észre s e vett volna . Pedig engem m á r jó l ismert é s édesörömes t e l incse lkedet t ve lem.

Néha az tán u tána mentem, hogy meglessem, hogyan állít be gazdá jához . I lyenkor egy darabig künn ólálkodott , szimatolt , leskelődött a h á z előtt. Aztán ha látta, hogy senki s incs az udvaron, hirtelen besurrant a kerítés kapuján é s nagy gyorsan a tyúkketrec mögé lopózkodott. De kisvártatva l a s sac skán e lő-sompolygott é s ravasz sz ín le lésse l , járt-kelt az udvaron, mintha az egész napot ott töltötte volna . Úgy tett, mint a vásott fiú, aki fél az apjától , nehogy megtudja, hogy nem fogadott szót és kint kódorgott az utcán.

Persze i lyenkor nem igen volt kedve a pai táskodásra . Más ­kor a z o n b a n ismét rájött a jókedve . Ott set tenkedett mindig a kuglizok körül é s h a szerét ejthette, a sörükből hörpintett egyet-egyet. Mert a sört nagyon szerette. Vagy pedig oda lopta magát az egyik lóca a l á és egy észrevétlen pi l lanatban e lcsen te a raita heverő apró pénzt. Azután úgy eldugta, hogy nem igen lehetett többé a nyomára akadni .

• V a g y pedig a zsebkendőt vette ki a vendégek z sebébő l . É s ezt o lyan ügyesen cse lekedte , hogy a vendég c sak nagy sokára vette észre , hogy n incs meg a zsebkendője . Egyszer valami tíz da rab zsebkendőt talál tak egy üres söröshordóban, J a n c s i a hordó szűk nyí lásán gyömöszöl te be őket egyenkint.

A J a n c s i nagyon haragudott a fecskékre. Három vagy négy fecskefészek volt az e resz alatt. A kis madarak egész nap vidá­man csevegtek a fészkükben. A J a n c s i rossz szemmel nézte őket. Úgy látszik irigyelte tőlük, hogy olyan pompásan repülnek. Ha a z egyik vagy a más ik kirepült a fészkéből , a J a n c s i a m a g a s s á g b a nézett é s nagyokat ugrott utána. Úgy tett, mintha meg aka rná őket fogni. Nagyon nevetséges volt i lyenkor a J a n c s i . Amikor aztán látta, hogy hasz ta lan minden iparkodása , a cs icsergésüket

kezdte majmolni , de olyan csúfondáros hangon, hogy majd meg­pukkadt mérgében.

Egyszer a z o n b a n nagyon meggyült a ba j a egy falusi emberre l . Megint c s a k a kuglizó vendégek körül settenkedett . Úgy

látszik a z apró pénzre fájt neki a foga megint, de most ez egy­szer nem sikerült neki egyet is e lcsenni . T á v o z á s előtt a falusi e m b e r egy ezüst forintot tett az aszta l ra . Azza l akar ta kifizetni a sörét. A J a n c s i kapva kapott az a lka lmon s egy kedvező pilla­na tban e lemel te a pénzt a z asztalról é s aztán nagy s e b e s e n elil lant ve le .

A falusi e m b e r nem tudta kifizetni a sörét é s amikor távo­zott, kijelentette, hogy az elveszett forint miatt boszut áll a J a n c s i n . E pillanattól fogva ve szede l emben forgott a J a n c s i élete. Az e m b e r folyton ott ólálkodott a vendéglő körül é s leste a kedvező a lkalmat , mikor küldheti a másvi lágra a tolvaj szarkát . De a J a n c s i úgy létszik, neszét vette a dolognak és soha többé ki nem tette a lábá t a vendéglő udvaráról . Aminek aztán az lett a vége, hogy a J a n c s i örökre lemondott az ő kirándulásairól . Örökké c s a k otthon gubbasztott .

Éppen ezért mindjárt rosszat sejtettem, amikor azzal lepett meg a vendéglős , hogy a J a n c s i eltűnt é s hasz ta lan kereste egész nap. Pedig a beteg kis l eánya folyton c s a k a madara t akar ta látni, mintha tőle remélte volna a gyógyulást.

M á s n a p reggel al ig hogy fölébredtem, első gondolatom a kis I lonka volt és e lhatároztam, hogy benézek a vasúti vendéglőshöz . Nagyon aggódtam a kis Ilonka sorsa fölött.

Útközben a falu orvosával ta lá lkoztam. Napsugaras szel íd őszi reggel vo l t : a letarolt mezőkön fehér párák úsztak s az országúton szomorúan szólt a pipiske éneke . Az orvos egy kis csomagot vitt a h ó n a alatt . Tek in te temből rögtön el talál ta , hogy mi j á r a tban vagyok.

— Ha jna lban . . . Csak ennyit szolt, mélyen megil le tődve. Sz in te el tántorodtam. Ügy éreztem, mintha a sz ivem c s a k ­

ugyan megszakadt vo lna . Nem volt b e n n e m annyi erő, hogy megnézzem a kis halottat é s szemtanuja legyek a vendéglős nagy fá jda lmának. Visszafordul tam tehát s az orvossal együtt men tem be a faluba.

Amikor a házunk e lé értünk, a z orvos fogta a kis c somago t é s szétgöngyölte a papirost . . . A J a n c s i megmerevedet t teste volt b e n n e . . .

B izonyosan újra erőt vett rajta a régi vándor lás i kedve é s lehet, hogy az e l lenségével találkozott va lahol a z országúton.

R l r í f i r / í i t A i r i U - r l ^ v A nagy véráldozat f enná l lása óta L j l U l l i f L C l U U l J M l C i f L . m ó r a z ö t ö d i k é v f o i y a r n küszöbére !l!!i:!l!l!lllll!l!!lllll!!ll!lltlllllll!ll]ltl!lll!l!l!!i!i!l!í!!l!!ll!!l!l!l!l!ll!l!ll!!!!lll!l!ll!llll!l! , , ,

lepünk s mielőtt ezt megtennok, igaz köszönettel kell adóznunk lapunk le lkes előfizetőinek, akik háborús szűkült kereteiben megje lenő az „A Természe t " mellett szi lárdan kitartottak. Ki tar tásukhoz az erőt az édes , ős-anyater­mészet iránti rajongó szeretet tartotta ébren . Igen, a z ő s a n y a ­természet , ami egyedül éltető és porladó csont ja inkat majdan magába fogadó isteni a lkotás , ő mindenkor magához fogja láncolni mindazokat az ideál isan gondolkodó, a szépért é s jóér t küzdő élő lelkeket, ak iknek táborét „A Természe t " előfizető gárdája nagy­részt a lkot ja . Terjesszük a természetért rajongók lapját az „A Természet"-et, melynek előfizetési ára továbbra is évenként 8 K, félévenként 4 K. A háborús á l lapotok miatt havonként egy­szer j e len meg. A z előfizetési díjak a kiadóhivatal címére: Állat­kert, Budapest küldendők. A szerkesztőség.

nnnnn A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL. nnnnn

MIUJSAG AZ-ÁLLAT* KERTBEM? BUDAPESTSZÉKESfÖVÁROSÁUATÉS-iÍÖ\Trti^ Budapest, 1917. IV. évfolyam. 23. szám. Szombat, december 15.

Egyes szám ára 20 f Dr. L E N D L A D O L F

k ö z r e m ű k ö d é s é v e l s z e r k e s z t i : R A I T S I T S EMIL

Megjelen m á j u s — s z e p t e m b e r h ó n a p o k b a n minden kedden, azontúl h a v o n t a l ega lább e g y s z e r . •••• „A T E R M É S Z E T " mel léklapja

A Jónás halála. Allatkertünket nagy gyász érte. Alig hul­

lottak le az állatkert sárgult falevelei, amelyek a mulandóságot juttatják eszünkbe, máris előttünk hevert kiterítve leghűségesebb, leg­é rdekesebb nesztorunk, a J ó n á s . Ki ne ismerte volna, ki ne csodál ta volna hata lmas , flegma­tikus termetét. B é r az állatkert e nagy c s a p á s a lka lmával c sendes részvétet kért, mégis nagy­számban érkeztek a részvétiratok és sürgö­nyök. A nagy gyászban egyedüli vigasz^alá-sunk, hogy a mi j ó ságos Jónásunk volt a legidősebb állatkerti viziló. Büszkén mond­hatjuk, hogy boldogan élt a magyar ég alatt a vízilókor legvégsőbb hatóráig. A kór már a nyár folyamán a láás ta biztosjárású terme­tét, a gerincvelő összenyomatás , a hátsó vég­tagok bénulósos tüneteit szembetűnően mu­tatta. Mér akkor oly tabet ikusan járt, mint sok hasonló sorsban lévő agglegény. A gyó­gyíthatatlan idegbóntalom mellett, mint a hiva­talos bonco l á s is kimutatta verőére lmeszese­dés is társult. Nem is csoda , hiszen hosszú életén keresztül sokat dobogott a szive, az a ha ta lmas szív, melynek leghosszabb átmérője 38 cm. é s legnagyobb körmérete 87 cm. volt. Hata lmas szá jában , amelyet oly sokszor kére-getően széjjel tátott a nagy közönség ámula­tára, 23 cm széles é s 72 cm hosszú nyelve foglalt helyet s várta a boldog napokon a ropogós sóskifliket. A n n a k a sok minden j ó n a k megemésztésére , ami t neki a közönség és az állatkert igazgatósága még éle tében nyújtott, egy serdülő ifjút befogadó gyomra és 5 6 méter hosszú bele szolgált. Minden­esetre érdekes fölemlíteni evvel kapcsola tban, hogy e ha ta lmas növényevő ál la tnak vakbe le nincsen és vastagbelei is alig mutatnak szembeöt lő eltérést a vékonybelektől . Ha a mi boldogult j ó öreg J ó n á s u n k naponként á t lag csupán 100 kgr. takarmányt fogyasztott el, akkor egész életén át 2 ,244.000 kilogramm

szolgált összesen táplál tságának fentartására. Drága ál latunk volt mindenképen, drága volt az eltartása, nagy árban szerepelt a leltárban, sok pénzt nyelt el a közönségtől c semege vagy sóskifli a lak jában , így drága emléke az állatkertben joggal örökkön él. R.

HÍREK

Váltsunk állatkerti b é r l e t j e g y e t !

A z á l la tkert a székesfőváros egyik értékes és á l ta lánosan elismert kulturális intézménye s a nagyközönség kedvelt kiránduló helye. Gazdag állatgyűjteményein, szép kerti beren­dezésein é s lá tványosságain (akvárium, pá lma­ház stb.) felül ke l lemes szórakozást , üdülést é s sétálóhelyet nyújt a látogatónak. Nyáron : magas színvonalon tartott hangversenyek, tenniszpélyák, gyermekelőadások, könyvtár, kocs ikázás , lovaglás elefánton é s kis lovakon, berendezett gyermekjátszóhely, nagyvendéglő, polgári vendéglő, kávéház , tejcsarnok, apró árusí tások stb. T é l e n : korcsolyázó, szénkó-és ródlipályák, melegedő, étkező, ruhatár, ifjú­sági e lőadások képvetítéssel stb. Az 1918. évre szóló bérletjegyek már folyó évi d e c e m b e r 1-től válthatók és érvényesek a korcsolyázó-és ródlizó-pályéra is, ha 2 K-ás pótjegyet vá l tanak hozzá. Az évi bérletjegy á ra — újabb megá l lapodás szerint — felnőtteknek 18 K, tanulóknak, főiskolai hal lgatóknak, szint­úgy kísérőknek 12 K, gyermekeknek 6 K.

Újszülött f ehér farkú gnu. Eddig állatker­tünkben c s a k a fekérszakál las gnu szaporodott. Eddig minden évben adott életet a fehér-szakál las gnu s most is anyai örömöknek néz e lébe . A fehérfarkú gnu is ez idén, késő ősszel , kitett magáért . Egy igen szép erős gnu borjacskát hozott a világra, amelyik most ott f ickándozik anyja mellett, a zsiráfok házában .

T é l i sport . Az állatkert téli képe újból magához varázsol ja látogatóink nagy seregét. Ki a szánkózás , ki a korcsolya-sport miatt, mások a ródlizás kedvéért keresik fel állat­kertünket és emellett a látogatók nagy tömege az álletkerti részletek bá jos téli képében gyö­nyörködik. Az első hó ép úgy meghozza az állatkertnek lelkes közönségét , mint a tavasz pirkadása, virágnyílása.

H á b o r ú s t a k a r é k o s k o d á s a z á l la tkertben . A tüzelőanyagban való á l ta lános takarékos­kodásnál az állatkert igazgatósága elől já r . A melegebb éghajlatról származó ál latokat elég szerencsésen csoportosította, hogy evvel több nagyobb helyiség fűtéséről nem kell gondoskodni. A nagy sziklahegy lakói, az oroszlánok és a tigrisek, a kis ragadozók házóban szorult össze téli tartózkodásra. A terrórium csodás lakói a vas tagbőrüek házá­ban élvezik a me legebb éghajlatot. A mada­rakat szintén a háborús viszonyok miatt a legcélszerűbben csoportosították a téli idő­j á r á s beá l l téval , úgy, hogy remélhető a kitele-léssel j á ró veszteségek csökkentése . Az ál la tok az új környezetben mind szemmel lá thatólag igen jól érzik magukat .

A londoni á l la tkert é s a légi t á m a d á s o k . A „Daily Mai l " írja, hogy a londoni állatkert állatjai közül a légi t ámadások és b o m b a ­vetések idejében az oroszlánok, h iénák é s farkasok ordí tanak a legfélelmetesebben. A lon­doni állatkert legnevezetesebb nőstényorosz­lánja, a Jol ly a nappali lég i támadás alkal­máva l oly figyelmesen tekintgetett az égboltra, hogy még az etetés idejében sem hagyta el figyelőhelyét. A londoni állatkert ápolói azt mondják, hogy egyes ál la tok meg tudják külön­böztetni az e l lenséges léghajókat az angol repülőgépektől. Állítólag, ha az utóbbiak cirkál­nak, egyál ta lában nem jelzik félelmüket. A légi t ámadás az elefántokat kevésbé nyugtalanítja, sokkal nyugta lanabbak közeledő vihar esetén. Nagyon idegesek evvel s zemben a majmok é s a gazellák, a madarak közül pedig a darvak a l eghangosabban protestálnak a légi t ámadá­sok ellen. Az összes ál latok félelmét felülmúlja a londoni állatkert éjjeli őrének rettegése, kinek kötelessége az egész éj folyamán megfigyelni a ketreceket és az eset leges háborús veszte­ségekről másnap jelentést tenni.

A kiadásért felelős: RAITSITS EMIL

I • I HIRDETÉSEK I •

FABA REZSŐ P R E P A R Á T O R

BUDAPEST, II. KERÜLET, DONÁTI-UTCA 7. SZ.

Bádognak,vasnak, mindennemű fémnek rozsdától való megvédésére

legbiztosabb a

KERAMOLITH 99 törv. védett VÍZMENTESÍTŐ FESTÉK

S Klein Dávid £ £ Budapes t , VI . ker . , S z o n d y - u t c a 3 7 / a

Telefon: 1 1 4 - 1 7

MORGENSTEIN ANDRÁS utóda

CSERVENKA HENRIK K Á L Y H Á S M E S T E R

Budapest, I., Tábor-u . 10. sz . :-: Telefon: 48—69.

HÉBER SÁNDOR T Ú Z H E L Y - É S K Á L Y H A G Y Á R O S

B u d a p e s t , VI. , V i lmos c s á s z á r - ű t 39 . :-: T e l e f o n : 47—47.

A z Országos Magyar Vadászat i Védegylet tu lajdona é s h iva ta lo s köz lönye a

VADÁSZLAP XXXVIU. évfolyam

XXXVIU. évfolyam

Megjelenik minden hó 5 . , 15. é s 25 -én

E L Ő F I Z E T É S I Á R A : e g é s z é v r e 12 K fé lévre . . . 6 K

A z O r s z . M a g y . V a d á s z a t i Védegv le t tagja i r é s z é r e e g é s z é v r e c s a k 8 K

S z e r k e s z t ő s é g é s k i a d ó h i v a t a l : a z O R S Z Á G O S M A G Y A R V A D Á S Z A T I V É D E G Y L E T titkári h i v a t a l a :: B u d a p e s t , VII. ker . , Bálint-u. 5 . s z á m

REINER ES TOBIAS ZAB- ÉS TAKARMÁNYKERESKEDŐK

BUDAPEST VII., Huszár-utca 3. sz. Telefon: József 15—80.

A m a g y a r királyi v a l l á s - é s közoktatásügy i minisztertől

L109.541/904. s z á m alat t e l i s m e r é s s e l kitüntetve :o:

OPOS GYULA TORNASZERGYÁROS

G y á r t e l e p g é p ü z e m r e b e r e n d e z v e

III. ker., Lajos-utca 60. Telefon Á r j e g y z é k e t é s köl tségvetést k ivé - Telefon 113—44 n a t r a ingyen é a b é r m e n t v e küldök. 113—44

: • • • • •• • • • • •• an • •• • • • • • • • • aa : : • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • :

H A L Á S Z M E S T E R és H A L N A G Y K E R E S K E D Ő

A BALATONI HALÁSZATI RÉSZV.-TARS. KIZÁRÓLAGOS KÉPVISELŐJE

ALAPÍTVA:

1 8 2 0

Telefon í Központi vásárcsarnok József 48-94 lakás „ 85-39 fióküzlet V., József-tér 13. „ 138-19

Sürgönyeim 3 Zimmer halászmester Budapest Levelek) Zir» mer Ferenc cs. és kir. udvari szállító B u d a p e s t , Központi vásárcsarnok

GUNDEL KÁROLY r 111 M 111 n i n n n u s i n M ^ i f 1111 J 1111 J 11 í i J M i f J u i í J < 111 n r i i r M n 11 J i • M i r M ] E 111111 M J r r r i i M p r r i u i r u r! 11 M

(WAMPETICS F . UTÓDA)

Állatkerti külső nagyvendéglője

A főváros nagyközönségének találkozóhelye. :o: :o: Állandóan nyitva. Kitűnő m a g y a r és francia konyha, elsőrendű fajborok, részvényserfőzdei sör. T á r s a s ­v a c s o r á k és esküvők részére nagy külön helyiségek. :o: :o: GUNDEL K Á R O L Y

A ,z állatkertben nézzük meg

az akváriumot és a pálmaházat ott szép emléktárgyak :: jutányos áron kaphatók!

Festék-, kátrány- és vegyi-termékek gyári raktára

ún-Sándor Telefon 782 Budapest, IV.,

Ferenc József-rakpart 18.

• • • • • • • • • • • • • • •

• • • • • • • •

• • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • • •

HENRY-ARÉNA V Á R O S L I G E T

Naponta délután 3 órától, v a s á r - é s ünnepnapo­kon délután fél 3 órától , minden időjárás mellett

folytatólagos előadások! Elsőrangú cirkusz- é s varietémutatványok. ^ Óriás i v i l ágváros i m ű s o r ! ív C s o d á s a n o lcsó h e l y á r a k !

F O G A K szájpadlás és gyökéréi távolítás nélkül, lO évi jótállással. Aranykoronák é s aranyhldakat legújabb amerikai mód­

szer szerint készíts

GROSSHANN S. áll. vizsg. fogtechn. Fogorvos: Dr. Káli H. P. Budapest, csak Erzsébet-korút 50 .1 . em. F o g h ú z á s te l jesen fá jda lommentesen , t a r t ó s fogtömések. Mérséke l t á r a k . :o:o: Vidékiek 2 4 ó r a alatt kielégíttetnek.

Hazánk elsőrangú halkonzerv és halcsemege gyára:

„OCEAN" Magyar Konzervgyár és Kereskedelmi R.-T. Budapest, VI., Vágány-u. 12.

K i m e r í t ő á r j e g y z é k k e l készséggel szolgálunk.

STERNBERG csász . é s kir. udv. szállító

Z O N G O R A T E R M E

RÁKÓCZI-ÚT 60