a tiszta technológiás inkubációra vonatkozó eljárások és gyakorlatok

1

Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában

0

2


készült a

„Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating cleantech

incubator hotspots in Europe” kiadvány alapján

Szerkesztette:

Fogarassy Csaba

Gödöllő – Budapest, 2104

0

3


Szerkesztette:

Fogarassy Csaba

Fotók és tördelés:

Szőke Linda

Ábrák, grafikák, fordítás:

Fülöp Zsolt

ISBN: 978-963-269-449-8

Kiadja a Szent István Egyetemi Kiadó Nonprofit Kft.

2100 Gödöllő, Páter Károly u. 1.

Telefon: 06 (28) 522 000

Ügyvezető igazgató: Lajos Mihály

0

4

Tartalomjegyzék

Előszó ....................................................................................................................................... 10

1 A kézikönyv használata ................................................................................................. 12

2 A kutatási munka háttere .............................................................................................. 21

2.1 A kézikönyv megírásának célja ............................................................................. 21

2.2 A könyv készítői, az európai szakértői team ........................................................ 22

2.3 Vizsgált klaszterek listája ......................................................................................... 24

2.4 Tiszta technológiai fejlesztések környezete .......................................................... 24

2.5 A kézikönyv felépítése ............................................................................................ 27

3 Transition thinking – az átalakuló gondolkodás .......................................................... 30

3.1 Transition thinking-alapelvek ................................................................................. 30

3.2 A transition thinking-menedzsment gyakorlata ................................................... 35

4 A cleantech inkubációt jellemző ökoszisztéma ......................................................... 38

4.1 Európai és nemzeti irányelvek az innovációra .................................................... 38

4.2 Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) programjai ...................... 39

4.3 Transznacionális irányelvek – Norvégia és Svédország ...................................... 40

4.4 Regionális fejlesztések alapösszefüggései ........................................................... 42

Németország, München Klaszter bemutatása ........................................................... 42

Spanyolország, Barcelona Klaszter bemutatása ....................................................... 43

Finnország, Helsinki Klaszter bemutatása .................................................................... 43

Hollandia, Delft/Rotterdam Klaszter bemutatása ...................................................... 44

4.5 Innovációs fejlesztések közbeszerzési folyamata ................................................ 44

Finnország, Helsinki Klaszter gyakorlata ....................................................................... 44

4.6 Triple Helix (egyetem-vállalkozás-állam) együttműködése ............................... 45

Egyesült Királyság, Peterborough Klaszter gyakorlata............................................... 45

Olaszország, Torino Klaszter struktúrája ........................................................................ 46

0

5

4.7 Best practice javaslatok a fejlesztési környezet kialakítására ........................... 46

5 Innovatív ötletek generálása ........................................................................................ 48

5.1 Innovatív környezet ................................................................................................. 48

Finnország, Helsinki Klaszter ........................................................................................... 49

8 megújulóenergia-kutató központ, Norvégia ........................................................... 49

5.1.1 Alapkutatások támogatása ........................................................................... 50

Kutatási támogatás a Lünd/Malmö Klaszterben, Svédország ................................. 50

5.1.2 EEA és Norvégia hozzájárulásai 2009–2014 – Magyarország ..................... 51

5.1.3 Ötletteremtés oktatása ................................................................................... 51

Ötletteremtési program – Ideon Science Park, Svédország, Lünd .......................... 51

5.1.4 Felderítés és interjúk ......................................................................................... 52

Delta Valorizációs program (VPdelta). Delft, TU Delft, Hollandia ............................ 53

Vállalkozói oktatás Unternehmer TUM, München, Németország ............................ 53

5.2 Technológia- és tudástranszfer.............................................................................. 54

5.2.1 Vállalkozói tudat .............................................................................................. 55

5.2.2 Vállalkozói oktatás ........................................................................................... 55

5.3 Techtranszfer Irodák (TTI) ........................................................................................ 57

Új Széchenyi Terv – Magyarország, Gödöllő Klaszter ................................................. 58

5.4 Javaslatok az ötletteremtés hatékonyságának növelésére ............................. 60

6 A startup-vállalkozások kiválasztása ............................................................................ 61

6.1 Ötlet- és üzletiterv-versenyek ................................................................................. 62

6.2 A preinkubációs fázis .............................................................................................. 63

6.3 A formális inkubáció kiválasztási folyamata ........................................................ 65

6.3.1 Bizottság kialakítása a startup értékeléséhez .............................................. 65

6.3.2 Kiválasztási kritériumok .................................................................................... 66

6.3.3 Kiválasztási stratégiák az inkubátorházban ................................................. 67

6.4 A szellemi tulajdonjog támogatása ...................................................................... 68

0

6

6.5 Javaslatok a kiválasztási kritériumok megfogalmazására ................................ 70

7 Inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások ....................................................... 72

7.1 Irodatér funkció startup” vállalkozásoknak ......................................................... 73

7.2 Tesztelő- és demonstrációs intézmények ............................................................. 75

7.3 Üzleti támogatás ..................................................................................................... 76

7.4 Tréning és coaching ............................................................................................... 76

7.5 Közvetítés és kapcsolatépítés ................................................................................ 77

7.6 Inkubáció és klasztermenedzsment-csapatok .................................................... 79

7.7 Javaslatok az inkubációs szolgáltatások létrehozására .................................... 82

8 Az inkubációból való kilépés fázisa.............................................................................. 85

8.1 Az inkubáció időtartama és a monitoring ........................................................... 86

8.1.1 Az inkubációs fázis időtartama ...................................................................... 86

8.1.2 A monitoring eszközei ...................................................................................... 87

8.2 Növekedési infrastruktúra és támogatás ............................................................. 87

8.3 Közvetítés a piac felé ............................................................................................. 89

8.4 Javaslatok az inkubációs program befejezésére ............................................... 89

9 Cleantech startupok finanszírozása ............................................................................. 91

9.1 Startup-támogatások és a cleantech specifikációk szintjei.............................. 91

9.2 Finanszírozás az ötlet- és technológiateremtés fázisában ................................ 93

9.2.1 A technológia piacképessé tételének közcélú finanszírozása.................. 94

9.2.2 Helyi koncepciók finanszírozása .................................................................... 95

9.3 Piacközpontú üzleti és termékfejlesztés támogatása ........................................ 96

9.3.1 Elővállalkozói kölcsönök .................................................................................. 96

9.3.2 Informális befektetők és üzleti angyalok ....................................................... 96

9.3.3 Előfinanszírozási keret ....................................................................................... 97

9.4 Finanszírozás a piacra lépés és növekedés fázisában ....................................... 98

9.4.1 Regionális befektetési alap ............................................................................ 99

0

7

9.4.2 Kockázati tőke és vállalati kockázati tőke megjelenése ........................... 99

Koppenhágai cleantech” klaszter, Koppenhága, Dánia ...................................... 100

9.5 Javaslatok finanszírozási technikák alkalmazására .......................................... 101

10 Az inkubáció üzleti modelljei ................................................................................... 103

10.1 Az inkubáció négy üzleti modellje ...................................................................... 104

10.2 Stratégiák üzleti modellek fejlesztésére .............................................................. 109

10.3 Javaslatok az inkubációs modell kialakítására ................................................. 111

11 Inkubációs teljesítmény ............................................................................................ 113

11.1 Teljesítménymérő rendszerek ............................................................................... 113

11.2 Kulcsfontosságú teljesítményindikátorok (KPI) a cleantech inkubáció

folyamataiban .................................................................................................................. 117

11.2.1 Hatásossági KPI-k ............................................................................................ 118

11.2.2 Hatékonysági KPI-k ........................................................................................ 118

11.2.3 Fenntarthatósági KPI-k .................................................................................. 119

11.3 Javaslatok az inkubációs teljesítmény mérésére .............................................. 120

12 A cleantech inkubáció európai kihívásai.............................................................. 121

12.1 A cleantech inkubációk környezetének hosszú távú konszolidációja ........... 121

12.2 Az ötletteremtés hatékonyságának erősítése ................................................... 122

12.3 A kezdő tőke hozzáférhetőségének javítása .................................................... 122

12.4 Célorientált infrastruktúrák és inkubációs szolgáltatások ................................ 124

12.5 Kilépési stratégiák a cleantech startupok számára ......................................... 125

12.6 Inkubációs üzleti modellek megkülönböztetése ............................................... 126

12.7 A cleantech inkubáció teljesítménymérésének javítása ................................ 126

13 Logicenter koncepció (best practice itthon) ....................................................... 128

13.1 A magyar adaptációs folyamat logikája (dizájn & kommunikáció) ............. 131

13.2 Fenntartható rendszertervezés és a Rubik logika ............................................. 132

Záró gondolatok .................................................................................................................. 135

0

8

ÁBRAJEGYZÉK ....................................................................................................................... 136

FELHASZNÁLT FORRÁSOK ..................................................................................................... 137

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS ....................................................................................................... 138

0

10

Előszó

A „Tiszta Technológiai Fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata

Európában” című kézikönyv a CIE (Cleantech Incubation Europe) INTERREG IVC-

projekt terméke. Maga a kutatási program azért jött létre, hogy Európa-szerte

összegyűjtse és megossza azokat a legjobb gyakorlatokat a cleantech vagy tiszta

technológiai fejlesztések területén, amelyek segíthetik a szektorban létrejövő új

vállalkozások (startupok) elindítását. A program kiemelt célja, hogy elterjessze a

vállalkozói gondolkodásmódot, azt a szemléletet, amely erősítheti a gazdasági

növekedést, és felgyorsíthatja a fenntartható fejlődésbe vezető átalakulási

folyamatokat. A magyar változat összeállítása során alapdokumentumnak

tekintettük a „Cleantech Incubation Policy and Practice – Recipes for creating

cleantech incubator hotspots in Europe” című szakmai összeállítást, melyben kutatási

program során vizsgált inkubációs központok és az azokat támogató egyéb európai

infrastruktúrák részletes leírását találhatjuk meg. A magyar adaptáció ugyanakkor

nem tartalmazza az elvégzett nemzetközi vizsgálatok, elemzések mélyebb részleteit,

viszont a könnyebb megértés elősegítése érdekében belekerültek olyan, a hazai

fejlesztési környezet számára kevéssé ismert elméleti kiegészítések, mint a transition

thinking (átalakuló gondolkodás) és transition management

(átalakulásmenedzsment) fogalmai és az ezekhez tartozó értelmezések. A kézikönyv

utolsó fejezetében cleantech innovációk megvalósításához kapcsolódó hazai

modell és az ezt támogató inkubációs lehetőségek is bemutatásra kerülnek, mely a

nemzetközi tapasztalatok egyfajta magyar, a hazai gazdasági környezetre

vonatkozó adaptációjának tekinthető.

A speciális hazai részletek kidolgozását, illetve a nemzetközi projekt aktualitását

igazolják a hazai vállalkozókat és az Európai Uniót is érintő, naponta felbukkanó

energia- és egyéb fejlesztéspolitikai problémák. A klímaváltozás hatásainak egyre

nagyobb mértékű megjelenése a váratlan gazdasági kiadások között, illetve a

megbízható és fenntartható energiatartalékos rendszerek egyre inkább

megkövetelik a nemzeti szintű, ugyanakkor európai hatású egyértelmű stratégiák

megalkotását. Eljött az ideje, hogy egy olyan közös fejlődési stratégiát határozzunk

meg, mely lehetővé teszi Európának, hogy maga mögött hagyja a fosszilis

energiahordozók felhasználásán alapuló technológiákat, minimalizálja az üvegház-

11

hatású gázok kibocsátását, és maximalizálja a saját termelésű megújulóenergia-

felhasználás arányát.

A gazdasági válság okozta piaci gondok miatt a piaci rendszerek önállóan nem

képesek megoldani a tiszta fejlesztések, új innovációk gazdasági érvényesülését.

Mindenki számára világos, hogy ezek a fejlődési utak nem csak a környezetvédelmi

célok okán lesznek fontosak a jövőben, hanem kiemelkedő szerep jut ezen

szektornak a munkanélküliségi problémák kezelésében, a lokális gazdasági

rendszerstruktúrák megerősödésében, illetve egy hatékony köztulajdonhoz és

magántulajdonhoz kapcsolódó együttműködési gyakorlat kialakításában. A tiszta

technológiákat adaptáló startup-vállalkozások reményeink szerint aktívan részt

vesznek ebben a mindenki számára előnyös folyamatban, melynek konkrét

környezetvédelmi, gazdasági és társadalmi előnyei vannak.

Úgy gondolom, hogy ez a kézikönyv, amely az európai legjobb gyakorlat és azokban

működő infrastruktúrák elemzésén alapszik, a hazai adaptációval együtt hasznos

tanácsokkal szolgálhat minden „innovátor” számára. Kiemelt cél volt a kézikönyv

összeállítása során, hogy a legjobb módszerekkel ismertethessük meg azokat a

döntéshozókat és a meghatározó piaci szereplőket, akiknek kiemelt szerepük van a

tiszta technológiai inkubációs folyamatok sikeres megvalósításában.

Gödöllő – Budapest, 2014. október

Dr. Fogarassy Csaba

a magyar nyelvű adaptációs

kötet szerkesztője

12

1 A kézikönyv használata

A kézikönyv elsősorban azokat a főbb eredményeket mutatja be, melyeket az

INTERREG IVC által támogatott Cleantech Incubation Europe (CIE) projekt hozott

létre. A hat európai országból létrehozott konzorcium elsősorban a hazai (Finnország,

Franciaország, Egyesült Királyság, Olaszország, Magyarország és Hollandia)

innovációs programokban végzett elemzéseket 2011 és 2014 között, de a vizsgálatok

kiterjedtek további európai országokra is. A projekt célja az volt, hogy felismerjük és

megosszuk a tiszta technológiában működő startup (induló) vállalkozások inkubációs

folyamatára vonatkozó irányelveinek, stratégiájának és részfolyamatainak legjobb

gyakorlatait Európa-szerte, és rávilágítsunk azokra a konkrét kihívásokra, melyekkel a

tiszta technológiai szektorban tevékenykedő startupok szembesülnek vállalkozásuk

működtetése során.

A kézikönyv segít a döntéshozóknak és az inkubációs hálózatok tagjainak, hogy

hatékony eszközöket, gyakorlatokat és irányelveket ismerjenek meg. Ezek a

felfedezések segíthetik őket abban, hogy termékeny táptalajt teremtsenek a

cleantech-szektorban kialakuló vállalkozások számára. Úgy hisszük, hogy ezek a

fenntartható üzleti stratégiák lehetnek később a stabil, regionális szintű gazdasági

növekedés alapjai.

A legjobb gyakorlatokat bemutató példákat több mint tizenhárom európai eseten

keresztül vizsgálták meg a kutatásban részt vevők, azokat az európai régiókat

választva, ahol sikeres cleantech inkubátorprogramok indultak és ígéretes cleantech

innovációs klasztereket működtetnek. A legjobb gyakorlatokat Ausztriából, Dániából,

Finnországból, Franciaországból, Magyarországról, Olaszországból, Hollandiából,

Norvégiából, Spanyolországból, Svédországból, Svájcból és az Egyesült Királyságból

gyűjtötte össze a projekt. A tiszta technológiai inkubáció legjobb gyakorlatainak, és

az azt segítő hasznos eszközöknek általánosabb leírása mellett a kézikönyv konkrét

példákat is bemutat a legjobb gyakorlat végrehajtására. Részletesen elemzi azokat

a szervezeteket és intézményi mechanizmusokat is, melyek az eszközrendszer

alkalmazásában segítséget nyújtanak.

13

Ahhoz, hogy megismerhessük a legjobb gyakorlatokat, a leírásokban egy olyan

cleantech inkubációs modellt definiáltunk, mely négy kritikus fázisból áll az

inkubációs folyamatláncon belül. Ezek a fázisok a következők:

az üzleti ötlet és technológiai megoldás megtalálása,

a tudástranszfer, a kiválasztás,

az inkubálás és

a kilépés fázisai.

A minden fázisra jellemző legjobb gyakorlatok az érintettek együttműködésére,

oktatására, üzleti szolgáltatások biztosítására, finanszírozásra vonatkoztathatók. Az

inkubációs folyamat környezetét, a cleantech inkubációs ökoszisztémát az európai,

nemzeti és regionális politika is befolyásolja. Ezeken a szinteken az európai gyakorlat

szerint a leghatékonyabb beavatkozás, ha az üzleti környezetet direkt módon

stimuláljuk. Röviden összefoglalva a következők szerint:

Nemzeti és regionális politikát alakítunk ki a fenntartható innovációra és a

fenntartható gazdasági növekedésre (mely szorosan kapcsolódik az EU

20/20/20 céljaihoz), hogy növeljük a K+F beruházásokat a tiszta fejlesztések

területein. Nemzeti és regionális piaci keresletet teremtünk, hogy a fejlesztési

folyamatokba aktívan bevonjuk a befektetőknek és a gazdasági

társaságokat, melyek a tiszta technológiai fejlesztéseket végző vállalkozások

partnerei lehetnek.

Közbeszerzési stratégiákat készítünk, amelyek a tiszta technológiai innovációs

programokat támogatják, és lehetővé teszik a startup-vállalkozásoknak, hogy

potenciális fogyasztókat találjanak az állami szervezetek esetében is.

Olyan nemzeti és regionális politikát hozunk létre, melyek erősítik a

klaszterfejlesztést a változások sikeres végrehajtásához (kritikus tömeget

építünk) a cleantech-szektorban, és megalapozzuk a Triple Helix

együttműködést (egyetem-állam-piac).

A cleantech inkubációs folyamat első pontja az ötletelés vagy Ötletek

generálásának fázisa. Ez a fázis új fejlesztések és a megfelelő szakmai tudás

megkeresését jelenti. Az ötletek generálásának fázisában új termékek és

szolgáltatások kialakítása történik. Az új üzleti ötletek felfedezésén keresztül

14

emelhetjük be elképzeléseinket az innovációs termékek körébe. A legjobb gyakorlat,

ami leginkább stimulálja az ötletelést, a következő:

Megfelelő alaptámogatást biztosítunk a tiszta technológiákat támogató

megoldások, és a fenntartható innovációt előtérbe helyező technológiák

kutatására. Ez teremti meg az újszerű találmányok piacra juttatásának

lehetőségét, és olyan innovációs technológiákét is, melyeket általános

termékekké és szolgáltatásokká lehet alakítani.

A vállalkozói gondolkodásmód kialakítása. Az egyetemeken kutatókat és

diákokat képzünk és oktatunk a vállalkozásműködtetés alapjaira, üzleti

gondolkodásra. Sikeres vállalkozói példákon, sikertörténeteken keresztül

megalapozzuk a vállalkozói gondolkodás széles körű elismerését, versenyeket,

kommunikációs és népszerűsítő programokat rendezhetünk ennek

támogatására.

Technológiatranszfer irodákat alapítunk, vagy nemzetközileg elismert

szakértőket, kompetens szakmai vezetőket nevezünk ki egyetemeken és/vagy

kutatóközpontokban, akik a tudományos és innovációs közösség széles körben

történő terjesztéséért, és az életképes találmányok, technológiák és

cleantech-megoldások felkutatásáért felelősek.

A Kiválasztás fázisában a tiszta technológiák területén tevékenykedő startupok közül

kiválasztjuk azokat, akiknek ígéretes üzleti megoldásaik vannak. Elemezzük

tevékenységüket annak érdekében, hogy a legjobbak egy üzleti alapú inkubációs

támogatási programban vehessenek részt. Ahhoz, hogy a kiválasztási fázis

hatékonyságát erősítsük, a következőekben leírt legjobb gyakorlat követése ajánlott.

Így biztosítható leginkább az ígéretes startupok kiválasztása, és az utánpótlás

folyamatos biztosítása:

Szakmai versenyeket (pl. Venture Competition, UK) rendezhetünk, és a

vállalkozókat arra ösztönözzük, hogy életképes üzleti ötleteket találjanak ki. A

legjobb ötleteket, melyeket később az inkubációs támogató programba is

bevonhatunk, a versenyszellem serkentésével támogassuk. Ez segít nem csak

az értékelésben, de a leginkább ígéretes ötletek kiválasztásában is.

15

Inkubációs program előtt támogatást nyújtunk a vállalkozóknak, hogy segítsük

őket üzleti tervük, modelljük és csapatuk erőteljes megalapozásában. Az

inkubáció előtti program abban is segíthet, hogy egyfajta szűrőként működjön

a kiválasztás folyamatában, és segítse a vállalkozókat a kockázatok

csökkentésében. Ha jól informáltak és megalapozott döntésekkel kezdik el

működtetni a cégüket, megelőzhetjük a későbbi csalódásokat.

A szellemi tulajdonjogok kezelésének terén nyújthatunk hathatós segítséget az

új vállalkozóknak, annak érdekében, hogy már a kezdeti lépésekben

biztosítsuk szerzői jogaikat, és egyúttal lehetővé tegyük termékeik és

szolgáltatásaik fogyaszthatóvá tételét.

Tapasztalt értékelő bizottságokat hozhatunk létre, akik azokkal az

inkubátorokkal, vagy inkubációs programokkal vannak kapcsolatban, melyek

a startupok üzleti terveit, képességeit és elhivatottságát értékelik. Különböző

profilú partnereket hívhatunk a kiválasztási programokba, akik lehetnek

magánbefektetők, bankárok, vállalkozók, inkubátormenedzserek, tudósok

és/vagy technológiatranszferért felelős vezetők.

A harmadik fázisban, az Inkubáció során a startupok részt vesznek egy konkrét

inkubációs programban. Az inkubáció során a tiszta technológiák terén

tevékenykedő startupokat a célirányosan létrehozott inkubációs infrastruktúrákhoz

való hozzáféréssel (különböző irodák, K+F laboratóriumok, tesztelő és demonstrációs

intézmények) és inkubációs szolgáltatásokkal – mint pl. tréningek, és coaching, üzleti

támogatás és közvetítés – támogathatjuk. A cleantech inkubációs infrastruktúrákkal

és szolgáltatásokkal kapcsolatban a legjobb gyakorlatok a következők lehetnek:

Inkubációs irodatereket alakíthatunk ki a startup-cégeknek a lehető

legkorábbi növekedési stádiumban. Itt megfelelő hely van találkozók

megtartására, kapcsolatépítésre és spontán együttműködések kialakítására,

az innovatív gondolatok továbbfejlesztésére.

Ötletek és koncepciók megosztása más szervezetekkel rendkívül célszerű

stratégia. Tesztelő és demonstráló intézményeket (kiállítási területeket)

hozhatunk létre a tiszta technológiai területén kísérletező vállalkozók számára.

Főként a tőkeintenzív K+F területeken, mint például a megújuló energia,

16

energiatárolás, bioalapanyagok, illetve hulladék- és vízgazdálkodás lehet

jelentősége a pilot rendszerek megismerésének. A startupok számára könnyű

hozzáférést kell biztosítanunk a sikeresen működő K+F intézményekhez és

egyetemi kutatócsoportokhoz, vagy a sikeres kutatóintézményekhez.

Tréning és coaching programokat indíthatunk nemzetközi szakértők

bevonásával. Kiemelt figyelmet kell fordítani a cleantech-piacok jellemző

üzleti folyamataira, az üzleti készségek megszerzésére.

Termelési és szakértői hálózatokat hozhatunk létre az inkubátorközpont körül,

hogy a startupok számára könnyű legyen kapcsolatot teremteni a

partnerekkel, szakemberekkel, jövőbeli kliensekkel és befektetőkkel.

Célorientált klaszterszervezeteket hozhatunk létre a cleantech-innovációk

területén, hogy a startupok kapcsolatot teremthessenek az ipari partnerekkel

és a releváns tudásbázissal rendelkező piaci partnerekkel. Speciális inkubáció

utáni szolgáltatásokat nyújthatunk az inkubátorközponton keresztül, mellyel a

kis- és középvállalkozások tartós növekedését biztosítjuk. A regionális

cleantech-klaszterek segítik a helyi innovációs klaszter nemzeti vagy

nemzetközi szintre lépését.

A negyedik, végső fázisban a startupok kilépnek („Exit”-szakasz) a formális

inkubációs programból vagy inkubátorból, és a saját erejükre támaszkodva folytatják

tevékenységüket (általában 2-4 év). A legjobb gyakorlatok a startup-cég

kiléptetésére az inkubátorprogramból a következő lehetnek:

Világos kilépési stratégiát határozunk meg az inkubátoron belül, ami tiszta és

egyértelmű minden inkubált startup-cég számára. A hatékony kilépési

stratégia már az inkubációs fázisban kezdődik, szisztematikus célokkal és

mérföldkövekkel, valamint a kezdeti inkubációs fázisban produkált

teljesítmények értékelésével.

Az inkubációs programból való kilépést könnyíthetjük, ha a startupokat hosszú

távú hozzáférésről biztosíthatjuk egyes közösen használható különleges

infrastruktúrával kapcsolatban (tesztelő és demonstráló intézmények,

gyártásért felelős intézmények stb.).

17

A cleantech inkubációs folyamat minden szakaszában, a különböző startup-

vállalkozásokra specializált finanszírozási forrásokat szükségesek bevonnunk. A korai

állapotban a kezdőtőke megszerzése az egyik legnehezebb feladat a vállalkozók

számára, mellyel minden cleantech-szektorba újonnan belépő szereplő is szembesül.

Különösen nagy jelentősége van ennek, ha a befektetői igények kiemelten

magasak, és a választott szektor infrastruktúrája tőkeintenzív. Hogy a cleantech

startupok számára lehetővé tegyük a „halál völgyén” való átkelést, a következő best

practice-t vagy legjobb gyakorlatokat alkalmazhatjuk:

Támogatói programokon keresztül segíthetjük a startupot, hogy könnyen

hozzájusson a K+F-szektor finanszírozásához. Ez általában megköveteli az

egyetemek, az inkubátor és a nemzeti K+F-ügynökségek közötti szoros

együttműködést.

Kialakíthatunk alacsony kamatú elővállalkozói kölcsön-termékeket, hogy a

startup-cégek fenntartsák magukat a kezdeti években. Ezeket az

együttműködéseket az inkubátor intézményben kell megszervezni,

szorosan együttműködve a bankokkal, a kormánnyal és/vagy az

egyetemekkel.

Szoros kapcsolatot kell létrehozni a business angel (kockázati

tőkebefektetők/pénzügyi megmentők) hálózatok, az inkubátorház és a

startupok közössége között. Mindenképpen be kell vennünk „üzleti

angyalokat” coachnak, mentornak vagy „bentlakó vállalkozónak”, hogy

üzleti alapon támogathassák a kiszemelt startup-vállalkozásokat.

Célorientált cleantech befektetési alapot hozhatunk létre, mely jobban

megfelel a tiszta technológiával foglalkozó startup-vállalkozások kockázati

profiljának (hosszabb megtérülési idő, változó szintű kihívások). Ez a

finanszírozási forma megoldható megosztottan, állami- és magán

befektetésekből.

Az inkubátor körül jól informált hálózatot építhetünk ki az egyszerűbb

finanszírozás érdekében. Fontos a cleantech-szektorban megjelenő

startupok számára, hogy a saját ágazatukban már jól működő cégekhez

kapcsolódni tudjanak (pl. energia-, víz-, közműműködtetés stb.), melyek

később fő vásárlóik, vagy beszerzési partnereik lehetnek.

18

A tiszta technológiai inkubációs alapelvekre, irányelvekre, stratégiára és működésre

irányuló legjobb gyakorlat sokat segíthet a vállalkozóknak és döntéshozóknak, hogy

energikus és kreatív inkubációs ökoszisztémákat hozzanak létre.

A legjobb inkubációs gyakorlat mellett a megfelelő üzleti modell létrehozására is

kiemelt fontosságú. A jelenlegi gyakorlat szerint működő modellek a részvényesek

különböző szintű beavatkozásán alapulnak, és alapvetően a szerint változnak, hogy

a finanszírozás állami- vagy magánforrásból származik. A négy alapmodell a

következő:

tudományos valorizáció,

helyi fejlesztés,

magánberuházás vagy

szponzorációs üzleti modell.

Célszerű definiálnunk a cleantech inkubációs folyamatok teljesítménymérési

rendszereinek alapjait, mégpedig úgy, hogy az érintett részvényesek (állami és

magán) konkrét érdekeit is számításba vegyük, és segítsünk a döntéshozóknak a

megtérülési mutatók kalkulálásában.

Az elmúlt évben szerzett tapasztalatok alapján megállapíthatjuk, hogy a cleantech

fejlesztések vagy inkubációs folyamatok egyik legnagyobb kihívása a megfelelő

finanszírozás biztosítása. A cleantech fejlesztések esetében különösen ki kell emelni a

megvalósítás környezetét, az üzleti ökoszisztéma speciális karakterisztikáját. Sok

esetben találkozunk olyan új technológiai megoldással, amely nem piacosítható (pl.

a közösségi közlekedés alrendszereit támogatja) terméktulajdonságot hordoz. Ilyen

esetekben főként szükséges a sikeres üzleti megoldás kialakításához, hogy az egyes

fejlesztési régiók és nemzeti szintű gazdasági fejlesztési koncepciók pontosan meg

legyenek határozva, mert csak ezeken a pontokon indukálódhat kereslet a

cleantech-szektor termékei vagy szolgáltatásai iránt. Fontos, hogy az egyes

intézkedésekkel kritikus tömeget építsenek ki a döntéshozók, és felismerjék a

potenciális versenyelőnyt generáló lehetőségeket mind regionális, mind európai

szinten.

19

Remélhetőleg a kézikönyv valóban komoly áttekintést nyújthat az elérhető legjobb

gyakorlatokról a tiszta fejlesztésekkel kapcsolatban, és ezáltal segíthet a

döntéshozóknak, hogy hamar felismerjék a leghatékonyabb eszközöket és

irányelveket, melyeket Európában már próbára tettek. Természetesen a legjobb

gyakorlatok listája kimeríthetetlen, hiszen a döntéshozók és gyakorlati szakemberek

folyamatosan fedeznek fel és hoznak létre újabb és újabb elemeket az inkubáció

folyamatának gyorsítására, javítására.

Annak érdekében, hogy a tapasztalatcsere, valamint a legjobb gyakorlatok

megosztása a cleantech inkubációval kapcsolatban növelje Európa gazdasági

aktivitását, fontos, hogy gondozzunk és a későbbiekben is fejlesszük, támogassunk az

európai együttműködési programokat ebben a szektorban. Az INTERREG IVC-

program kiemelten jó alkalmat jelentett a nemzetközi tudásmegosztás

megvalósítására.

A Szent István Egyetem Klímairodája az országos Klímairoda-hálózat mintairodája

21

2 A kutatási munka háttere

Ezt a kézikönyvet azért állítottuk össze, hogy útmutatóként szolgáljon azon legjobb

irányelvek és gyakorlatok európai szintű alkalmazásához, melyek elősegítik a

regionális szintű tiszta technológiai inkubáció folyamatát. Szeretnénk olyan példákkal

szolgálni minden európai régió számára, melyek alkalmazásával zöldebbé és

tisztábbá tehetik gazdaságukat.

2.1 A kézikönyv megírásának célja

Ma már általánosan elfogadott tény, hogy az erős gazdaságok növekedése egy

hosszú távon fenntartható egyensúlyi állapoton keresztül valósulhat meg. 2012-ben

Rio de Janeiróban, az Egyesült Nemzetek Harmadik Fenntartható Fejlődésért

Konferenciáján a különböző országok megállapodtak abban, hogy az „integráció és

a társadalmi, gazdasági és környezeti célok kiegyensúlyozott egységesítésére” kell

törekedni minden gazdasági érdekrendszernek. A konferencia után sok döntéshozó

célul tűzte ki, hogy zöldebb és fenntarthatóbb gazdaságot hozzanak létre. Az Európa

Tanács igyekszik egy körfolyamatokra épülő gazdaságot létrehozni, ahol az

erőforrásokat újrahasznosítják, és nagyon szeretnék, hogy az EU okos, fenntartható és

céltudatos gazdasággá váljon 2020-ra.

A tiszta technológiai folyamatokból származó termékek és szolgáltatások

elengedhetetlenek egy zöld gazdaság számára. A tiszta technológiai tudás

használata arra irányul, hogy a jelen generáció környezeti hatásait és ökológiai

lábnyomát csökkentsük, ezzel egyidejűleg növeljük az életszínvonalat és megőrizzük

a bolygónkat a jövő generációjának.

A kézikönyvben a tiszta technológia (cleantech) definíciójaként a Koppenhágai

Tiszta Technológia Klaszter által meghatározottak szerinti fogalmat használjuk: tiszta

technológia (cleantech) „minden tevékenység, ami olyan folyamatokat, termékeket

állít elő vagy alkalmaz, melyek hozzájárulnak a megújuló energia, vagy fenntartható

anyagok termeléséhez. Csökkentik a természeti erőforrások használatát az

erőforrások vagy energia gazdaságosabb kihasználásával, emellett redukálják a

fosszilis energiahordozók által okozott környezeti károkat, valamint a különböző

termékek fogyasztásához kapcsolódó szennyezési problémákat.”

22

Egy innovatív gazdasági rendszer központi elemét olyan startup-vállalkozások

adhatják, melyek öt évnél fiatalabbak, önálló, független vállalkozásként működnek,

alapvetően 250 alkalmazottnál kisebb létszámmal rendelkeznek, nemzetközi üzleti

vállalkozást folytatnak, vagy annak indítását tervezik, egy új találmány vagy már

létező új technológiai alkalmazás segítségével.

Egy kreatív ötlettel indulnak, eladnak vagy szállítanak egy terméket, folyamatot,

vagy szolgáltatást; kockázatvállaló attitűdjük megfelelő, és hajlandóak az innovatív

gondolkodásmódra. Egy olyan technológiailag komplex szektorban, mint a tiszta

technológiai innovációk piaca, az üzleti inkubátoroknak kulcsszerep jut a startup-

cégek növekedésében, a sikeres üzleti működés elérésében, és a termékeikkel való

piacra lépésben. Egy üzleti inkubátor alapvetően olyan szervezet, amely a startupok

indulását, és sikeres vállalkozásokká fejlődését azzal támogatja, hogy speciális

szolgáltatást ajánl, mint például munkaterület-kialakítás, coaching, a szakmai

csapatok megfelelő emberekkel való kiegészítése, elérési csatornák biztosítása a

befektetők számára, segítség a nemzeti, illetve nemzetközi piacokra való belépéskor.

Fontos ugyanakkor, hogy az inkubátor megfelelő kilépési stratégiákkal is ellássa a

startupokat, melyekkel elhagyhatják az inkubátorházat, immáron felnőtt vállalatként.

Ezekből kiindulva tehát világos mindenki számára, hogy az üzleti inkubáció, vagy

inkubátorház-tevékenység több mint egy pár bérelhető irodából álló épület.

2.2 A könyv készítői, az európai szakértői team

A Cleantech Incubation Europe – CIE-program 2011–2014 között futó kutatási

program. A projektpartnerek Európa szinte minden pontját képviselték a kutatási

program során, a finn Helsinkiből, a francia Essonne-ból, az angol Peterborough-ból,

az olasz Torinóból, a magyarországi Gödöllőről és a holland Delftből is jelentős számú

kutató bevonására került sor a 3 év során. A kutatók figyelmüket elsősorban a „ki,

mit, mikor és hogy” kérdésekre irányították a tiszta technológiai inkubáció

folyamatával kapcsolatban. A feltett kérdéseken keresztül sikerült bemutatni azokat

a kutatási eredményeket, amely Európa tizenhárom országában a legjobb

gyakorlatot jelenthetik a tiszta technológiai fejlesztéseket megvalósító klaszterekben.

A legjobb gyakorlat (best practice) olyan eszköz vagy szolgáltatás (avagy

gyakorlatok és erőforrások készlete), mely sikeresnek bizonyult a tiszta technológiát

bevezető vállalkozók számára a jó üzleti környezet kialakításában. A könyvben

23

bemutatásra kerülő legjobb gyakorlatok olyan általános gyakorlatot jelentenek,

melyeket nagyon könnyen egy másik inkubátorhoz, vagy inkubációs folyamathoz is

hozzá lehet társítani. Az EU több pontjáról felvázolt eszközök, mint a preinkubációs

program, kezdetek előtti finanszírozás, coaching, speciális kiválasztási

mechanizmusok és üzletfejlesztési támogatások, segíthetik a startup-vállalkozókat

abban, hogy intenzívebb lehessen növekedésük és kiszámíthatóbbak,

kockázatmentesek legyenek az első üzleti hónapok, évek.

A Cleantech Incubation Europe (CIE)-program szakértői csapata

24

2.3 Vizsgált klaszterek listája

A Cleantech Incubation Europe-program során a projekt szakemberei 13 európai

országban végeztek felmérést, készítettek elemzéseket a jelenleg működő cleanteh

klaszeterek működéséhez kapcsolódóan, melyek a következők voltak:

» Barcelona, Spanyolország

» Cambridge/Peterborough, Egyesült Királyság

» Koppenhága, Dánia

» Delft/Rotterdam, Hollandia

» Essonne, Franciaország

» Gödöllő, Magyarország

» Graz, Ausztria

» Helsinki, Finnország

» Malmö/Lund, Svédország

» München, Németország

» Oslo, Norvégia

» Torino, Olaszország

» Zürich, Svájc

2.4 Tiszta technológiai fejlesztések környezete

A tiszta technológiai fejlesztések környezete, ökoszisztémája az a háló, amely a

releváns szereplők kapcsolatrendszerének összességét jelenti. Megtalálhatóak benne

mindazok, akik az inkubátorszervezetekre, és a kezdeti üzleteikre befolyással

lehetnek. Ez a hálózat befektetőkből, tudásközpontokból, szaktekintélyekből és már

sikeres vállalatokból áll.

Egy regionális cleantech- ökoszisztéma alapja a tiszta technológiai fejlesztéseket

széles körűen támogató inkubációs program. A CIE kutatási program során

elhatároztuk, hogy az európai inkubáció legjobb gyakorlatait leszűrjük a tizenhárom

klaszterből és integráljuk azokat a tiszta technológiai inkubáció négy különböző

fejlődési fázisába. Az első fázis a felkészülésről szól, nevezetesen az ötletelésről,

brainstormingról, amely a kezdő vállalkozók feladata. A második fázis a potenciális

startup-vállalkozások kiválasztása az inkubációs programba való belépéshez, a

25

harmadik maga a konkrét inkubációs folyamat, amely végül a negyedik fázishoz

vezet, mely pedig a – remények szerint profittal történő – kilépési szakasz az

inkubációs a programból.

A teljes folyamat egy ötlettel kezdődik, amikor találunk egy személyt, akinek van egy

remek üzleti terve, amit fel kell hozni egy vállalkozás szintjére ahhoz, hogy

kiválasztható legyen az inkubációs programba való bejutáshoz. Aztán sikeresen

elinduljon, majd néhány évvel később kilépjen a programból mint felnőtt, sikeres

vállalkozás. A fent megnevezett négy fázisban a következő eszközök alkalmazása

nélkülözhetetlen az inkubációs folyamat során: oktatás, hálózatépítés, üzleti

szolgáltatások, finanszírozás, infrastruktúra, szervezés és stratégia. A hálózatépítésben

érintett szereplők az inkubációs program során nagyon fontos szerepet töltenek be.

Általában függetlenek a nemzeti és regionális kormányzástól. Ilyen szerepet

rendszerint az egyetemek, tudásközpontok, magán- és közcélú befektetők, ipari és

üzleti szolgáltatók kaphatnak.

Minden inkubációs program, függetlenül annak méretétől vagy kiforrottságától, ezen

szabályozási környezet által befolyásolt. Ez a technológiai és szakmai környezet az

egyik azok közül a kulcsfaktorok közül, amelyek befolyásolják a végső struktúrák

kialakulását, a helyi erőforrások elérhető teljesítményét, ezáltal természetesen egy-

egy inkubációs projekt sikerességét.

A szereplők és eszközök, amelyek a sikeres inkubáció receptjének részeit képezik, az

1. ábrán feltüntetett módon kapcsolódnak össze. Érdekes megfigyelni, hogy a Triple

Hélix-modell kapcsán már említett egyetemi felületek milyen erősen és több szinten

ágyazódnak be a tiszta technológiai inkubáció különböző szakaszaiba. Kormányzati

szerepkör elsősorban az inkubációs programok indítása során, illetve az eredmények

hatékony felhasználásában, a piaci rendszer, a beárazható cleantech termékek és

szolgáltatások befogadásában jelentős, itt van kiemelt szerepe. A kormányzati

szerepkör elhibázása, vagy kellő ismertek hiánya sok esetben oda vezet, hogy a jól

felépített technológiai inkubációs folyamat nem tudja megfelelő piaci szegmensbe

kibocsájtani termékeit, mivel vagy az üzleti és szabályozási környezet megfelelő

képessége, vagy a kormányzat részéről remélt piaci befogadóképesség (kereslet)

hiányzik.

26

R

ELE

VÁ

NS S

ZER

EP

LŐK

Egyetemek,

kutatóközpontok

Egyetemek,

kutatóközpontok

Egyetemek,

kutatóközpontok Magánbefektetők

Nemzeti kormányok,

önkormányzatok Magánbefektetők

Közcélú- és

magánbefektetők Üzleti szolgáltatók

- Ipar Ipar Nemzeti kormányok,

önkormányzatok

- Üzleti szolgáltatók Üzleti szolgáltatók -

- - Nemzeti kormányok,

önkormányzatok -

A Tiszta Technológiai Inkubáció

folyamata

Ötletteremtés

Szelekció

Inkubáció

Kilépés

LEG

JO

BB

GY

AK

OR

LATO

K

Oktatás Technológia és

tudástranszfer Preinkubáció Tréning és Coaching -

Kapcsolatok Innovatív

környezet -

Közvetítés és

kapcsolatok Közvetítés

Üzleti

szolgáltatások -

Szellemi

tulajdonjogok (IPR)

támogatása

Üzleti támogatás -

Finanszírozás

Alapvető

kutatási

finanszírozás

Ötlet- és üzleti

tervversenyek

Ötlet- és

technológiateremtés

támogatása

Piacközpontú üzlet- és

termékfejlesztés

támogatása

Támogatás a piacra

lépés és növekedés

során

Infrastruktúra - - Irodatér, tesztelő és

demonstráló intézetek

Növekedés és az

infrastruktúra

támogatása

Szervezetek Techtranszfer

Irodák (TTO)

Formális

kiválasztó

folyamatok

Inkubátor- és

klasztermenedzsment-

szervezetek

-

Stratégia Innovatív

környezet

Stratégia a

nyertesek

kiválasztására

Az inkubáció üzleti

modelljei

Kilépési folyamat

részei és az

inkubációs folyamat

teljesítménye

1. ábra – Tiszta technológiai rendszer ökoszisztémája

27

2.5 A kézikönyv felépítése

A kézikönyv elsősorban azzal a céllal készült, hogy a döntéshozókat segítse a legjobb

gyakorlat megtalálásában úgy, hogy közben pozitív üzleti légkört is teremtsenek a

régiójukban működő tiszta technológiai alkalmazásokkal foglalkozó startup-

vállalkozásoknak. A könyvben leírt esettanulmányok tematikusan épülnek fel annak

érdekében, hogy konzekvensen bemutassák „a siker receptjét” az inkubációs

folyamat minden fázisában. A végső cél az, hogy egy pozitív és segítőkész hálózat

felépítése lehetővé váljon az inkubációs program körül. Azt reméljük, hogy minden

döntéshozó adaptálni tudja a fenntartható tiszta technológiai inkubáció kötelező

lépéseit.

Az innovációs folyamatokhoz tartozó inkubációs tevékenységek tárgyalásának első

részében azokat az átalakuláshoz szükséges rendszerelemeket mutatjuk be, amelyek

a transition thinking, illetve a transition management témakörébe tartoznak. Ezek

nélkül az irányított átalakítási rendszerelemek nélkül a tiszta fejlesztési folyamatok

hatása kiszámíthatatlan és sokkal kisebb hatékonyságú lehetne.

A második fejezetben a nemzeti és regionális politika szerepét, jelentőségét írjuk le. A

döntéshozók itt világos képet kapnak arról, ha egy megfelelő, működőképes tiszta

technológiai inkubátorprogramot akarnak létrehozni, elő kell hozzá készíteniük a

terepet is, az innovációs környezet nemzeti és regionális szinten történő

meghatározásával.

A harmadik fejezet azokra a beavatkozási eszközökre koncentrál, melyek stimulálják

az ötletelés fázisát. Az ötletek generálása nem determinisztikus folyamat, olyan

környezetre van hozzá szükség, ahol a tudás szabadon áramlik, cserélődik. Több

konkrét folyamatot is felismerhetünk ezen a területen:

a tiszta technológiák alapkutatásának finanszírozása,

kreatív oktatókurzusok szervezése,

a tiszta technológiát kutatók megismerése és véleményük megkérdezése,

egyetemeken megfelelő cleantech tudástranszfer-irodák felállítása,

a cleantech inkubátorok és egyetemek közti jó kapcsolat megteremtése,

28

a figyelem felhívása, rávezetés a vállalkozói gondolkodásmód megújítására.

A negyedik fejezet mélyebben foglalkozik a kiválasztás folyamata során használt

eszközökkel. Ebben a sérülékeny fázisban, ahol minden startup-vállalkozás még

embriószerű, korai állapotban van, nagyon fontos, hogy megfelelő, speciális

segítséget nyújtsunk nekik szellemi tulajdonuk menedzselésében. Sok tiszta

technológiai koncepció, ötlet alkalmas a jogi védelemre, ami a startup-

vállalkozásoknak versenyelőnyt biztosíthat.

Az ötödik fejezet kiemeli a kulcsfontosságú inkubációs szolgáltatásokat és

infrastruktúrákat, melyek segítik a tiszta technológiában részt vevő startupokat.

A hatodik fejezet az egyik legfontosabb és leginkább kritikus fázissal, az inkubátor

elhagyásának kérdésével foglalkozik.

A hetedik fejezetben a hangsúly azokon a folyamatokon van, amelyek a cleantech

inkubáció leginkább létfontosságú aspektusára vonatkoznak, például arra, hogy

hogyan kell pénzügyileg finanszírozni a startupokat. Mivel a tiszta technológiában

tevékenykedő startup-vállalkozásoknak specifikus tulajdonságaik vannak (pl. a

méretük, nagy tőkeigényük, hosszú életciklusuk és bonyolult szabályozási hátterük), a

döntéshozóknak tisztában kell lenniük a meghatározó nehézségeikkel. A startupok

akkor szembesülnek a legnehezebb problémákkal, amikor a tőkebefektetéseket

próbálják magukhoz vonzani. Sajnos a sokkal hosszabb megtérülési periódusuk miatt,

illetve a gyakran változó műszaki szabályozási feltételek következtében a cleantech

startup-vállalkozások sokkal kevésbé preferáltak, mint pl. az IT vagy gyógyszeripari

kezdeményezések.

A nyolcadik fejezet a négy ideális üzleti modelltípust mutatja be, a tiszta technológiai

inkubációk esetében. Ezen modellalkalmazások a résztvevők különböző fokú,

intenzitású beavatkozásain alapulnak, és leginkább attól függ a végső struktúra,

hogy a projekt magán vagy állami finanszírozású, lehet: tudományos valorizáció,

helyi fejlesztés, magánbefektetés és szponzorált program.

A kilencedik fejezet arról szól, hogy melyek a cleantech inkubáció kulcsfontosságú

teljesítménymutatói, mint pl.: átlagos éves privát befektetések a tiszta technológiai

startupok-ra vetítve, megjelenő új startupok száma évente, az inkubált sikeres

startupok száma, munkahelyenként átlagosan felmerülő költség, illetve átlagos

29

bevétel, melyet az egyes cleantech startupok állítanak elő az inkubáció alatt. A

kézikönyv zárásaként bemutatásra kerül az a Rubik Logicenter-koncepció, amely a

CIE kutatási program során végiglátogatott intézmények legjobb gyakorlatának

SWOT-értékelése és a funkcionális dizájn kommunikáció együttes alkalmazásával, a

YES!Delft inkubációs központ (a világ második legsikeresebb központja) magyar

adaptációjának tekinthető, így jó alapot adhat egy hazai pilot inkubációs

létesítmény létrehozására.

30

3 Transition thinking – az átalakuló gondolkodás

A tiszta fejlesztések és innovációk megvalósításának folyamata speciális gondolati

átrendező munkát igényel, melyet mind a technológiafejlesztők tekintetében, mind

a politikai döntéshozók és pénzügyi szakemberek esetében új eszközrendszerrel és

módszertannal támogathatunk.

A transition thinking a fenntarthatósági fejlesztés olyan normatív és gyakorlati

megközelítése, amely különböző tudományágak ismereteit tömöríti, gyakorlati

tapasztalatokkal kibővítve. A fogalom alapötlete szerint a legfőbb cél társadalmi

mozgalom létrehívása új közösségek, partneri kapcsolatok, szociális hálózatok

kialakításán keresztül. Ez a társadalmi összefogás segít abban, hogy kellő nyomás

nehezedjen a döntéshozókra, a politikai közösségre, melyen keresztül szavatolni lehet

a hosszú távú iránymutatást, célokat az átalakulási folyamatokban. A megközelítés

feltételezi, hogy a meghatározó szereplők proaktívan tekintenek a jövőbe. Az

általánosan átalakuló európai társadalom esetében kiemelt jelentősége van annak,

hogy ebben az átalakulási folyamatban aktív részesei, vagy csak érintett szereplői

lehetünk ennek a gyors változásnak.

3.1 Transition thinking-alapelvek

A legfontosabb alapelvek megfogalmazása a holland Erasmus Egyetem kutatóitól

származik. A transition thinking és transition management-elmélet alapgondolata az

– amely többek közt visszavezethető olyan komplexitás- és ökoszisztéma-elméleti

kutatásokra –, hogy a fenntarthatóság magába foglal olyan fundamentális, illetve

rendszerszintű változásokat, amelyek több szereplőtől függenek. Egy low-carbon (kis

anyag- és energiaigényű) társadalom kialakulása – melynek létrejöttét még egy-két

generációval későbbre teszik – teremtheti meg a különböző állapotoknak olyan

egyensúlyhelyzetét a társadalomban, amely már az ökoszisztémáink működésében is

megfigyelhető. Ez a fogalom kombinálódik a transition management-folyamatban a

sokszereplős hálózati ötletekkel és a többszintűfolyamat-menedzsmenttel (Multi Level

Perspective).

31

Történelmi tanulmányokból tudjuk, hogy meghatározó technológiai áttörések,

termékek vagy rendszerszintű innovációk esetében a következő „szintek”

kölcsönhatásai figyelhetők meg:

Makroszintű társadalmi-, és műszaki tényezők: ezen tényezők hátterében

általában hosszú távú társadalmi, politikai és kulturális erők állnak, és általában

nagy tömegeket érintenek meghatározóan. Például a demográfiai

robbanások vagy a gyors városiasodás következtében kialakuló társadalmi és

kulturális változások. De ide tartozik a klímaváltozás és annak felismerése, hogy

ennek kialakulásban különböző emberi tevékenységek is szerepet játszanak.

Illetve a jelenleg zajló pénzügyi válság vagy az olajárak csökkenése is képes

megváltoztatni a makrokörnyezetet. A makrokörnyezet fejlődési fázisai

általában nyomást gyakorolnak a következő szintre annak érdekében, hogy

változások következzenek be, vagy egy új stabilitási pont alakuljon ki.

Köztes társadalmi- és műszaki keretrendszerek: érvényben lévő gyakorlatok és

ezekhez kapcsolódó szabályrendszerek, melyek megteremtik a különböző

társadalmi-műszaki rendszerek működésének és irányításának feltételeit, mint

például az élelmiszer- vagy energiaellátó rendszerek és az ezekhez

kapcsolódó szállítmányozás vagy közműhálózat. Gondoljunk itt a jelenleg

érvényben lévő infrastrukturális előírásokra, műszaki szabványokra, pénzügyi

megegyezésekre (például a könyvelés vagy a bankszektor területén) vagy

éppen a biztonsági tanúsítványokra stb. E rendszerelemek a különböző

múltbeli igények kapcsán alakultak ki, és relatív stabilitást biztosítanak. Éppen

ennek következtében az újítások (innovációk) általában a

hatékonyságnövelés járulékos eszközei, és nem eredményeznek nagyobb

változásokat, inkább a szervezetek eredeti állapotának fennmaradását és

megszilárdulását eredményezik. Legjobb példa erre a széntüzelésű erőművek

hatékonyságának növelésre fordított folyamatos korszerűsítések, a rövid távú

megtérülést szolgáló befektetések vagy olyan nemzetközi infrastrukturális

beruházások, melyek a nemzetek közötti, már meglévő energetikai

rendszereket optimalizálják vagy kapcsolják össze. Ebből kifolyólag a

keretrendszereknek jelentős szerepe van számos innováció megakasztásában,

illetve abban is, hogy ezek az alternatív innovációk egyáltalán megjelenjenek

32

és fennmaradjanak. A fenti okok miatt, valamint a megfelelő alternatívák

megtalálásához és kidolgozásához a jelenleg érvényben lévő keretrendszerek

kritikus és átfogó elemzése – mint a keretrendszert uraló gondolkodásmóddal

történő szakítás – nagy jelentőséggel bír.

Mikroszinten ható tényezők vagy más néven piaci rések, piaci lehetőségek: a

Niche-ek protektív teret biztosítanak olyan úttörő innovációk kipróbálására,

amelyek rendelkeznek azzal a potenciállal, hogy széles körben elterjedtté

váljanak és alkalmazzák őket. Ennek megfelelően a Niche-ek általában nem

felelnek meg teljes mértékben a keretrendszerek feltételeinek, nem

illeszthetőek pontosan azokba. Történelmi példa lehetne megint a villanykörte,

ami eredetileg a Világkiállítás egyik különlegessége volt, használata sokáig

gyárépületekre és néhány nagyvárosi üzlet kirakatára korlátozódott, és csak

évekkel később kezdett megszokottá válni a háztartásokban vagy az

utcákon. Mai példa a Niche-ekre a közös gépkocsihasználatra irányuló

kezdeményezések, az elektromos taxikat kiszolgáló utcai töltőállomások

megjelenése vagy a szövetkezeti rendszerben létrehozott napelemfarmok

vidéki és városi felhasználásai. Jelenleg ezek mindegyike jól elhatárolhatóan

működik az őket körülvevő keretrendszerektől.

2. ábra – „Makrokörnyezet – Keretrendszer – Niche” kísérletek (MLP)

33

Az MLP alkalmazása a történelmi események elemzésében rámutatott arra, hogy az

átmenetek (transitions – nagyléptékű átalakulások, amelyek egyik állapotból a

másikba vezetnek) vagy úttörő innováció legtöbbször azokkal az újító

gondolkodókkal indulnak el, akik lehetőséget látnak az innováció

működőképességében. Függetlenül attól, hogy ezek az újítások sikeresek vagy sem,

illetve hogy az elképzelések társadalmi-műszaki változásokat eredményeznek e, az

innovációk mindig függnek a külső körülményektől (2. ábra).

Néhány példa arra vonatkozóan, hogy ezek a rendszerszintű innovációk milyen

útvonalakon léphetnek a rendszerbe:

Makroszintű változások nyomást gyakorolhatnak a keretrendszerekre (regimes)

és szerkezeti átalakulásokat eredményezhetnek. A klímaváltozás például

nyomást gyakorol a közlekedési és energetikai szektorokra, változásokat vált ki

a technikai kutatás területein és a közigazgatásban is. Az értékek és

ideológiák széleskörű kulturális eltérései, illetve politikai koalíciók megváltozásai

is okozhatnak feszültséget a keretrendszerekben. Ezzel párhuzamosan negatív

külső gazdasági hatások (externáliák) is nyomás alá helyezhetik a rendszert,

vagy más rendszerek instabilitása is átterjedhet a keretrendszer elemein belül

(egészségügyi kockázatok vagy biztonsági aggályok). Ezeket a külső

gazdasági hatásokat gyakran kívülálló szervezetek, társadalmi

érdekcsoportok, tudományos szakértők erősítik problémává (pl. Greenpeace).

Technikai-műszaki problémák is kiválthatják a szereplők (vállalatok, mérnökök)

érdekeltségét abban a tekintetben, hogy új műszaki megoldások után

kutassanak vagy befektessenek ezen innovációkba. Folyamatosan fennálló

problémák például alááshatják a bizalmat a meglévő technológiákkal

kapcsolatban, és megváltoztathatják az elvárásokat az új műszaki

megoldások tekintetében.

Vállalatok közötti stratégiai szintű ellentétek és piaci versenytényezők is utat

nyithatnak a keretrendszereken belül. Az egyik ok, amiért a vállalatok K+F-

beruházásokat eszközölnek az az, hogy ezen új technológiák kifejlesztése

versenyelőnyökhöz juttathatja őket (vagy az országukat). Habár a K+F-

projektek többsége járulékos fejlesztésekre irányul, a legtöbb társaság

radikálisabb változásokat eredményező fejlesztéseket is támogat. Egyes

34

vezető cégek akár úgy is dönthetnek, hogy egy meghatározott Niche-t

támogatnak, melyről úgy vélik, hogy hosszú távon stratégia potenciállal

rendelkezik. Mivel a vállalatok figyelemmel követik és reagálnak egymás

tevékenységére, ezért bizonyos stratégiai döntések hirtelen felgyorsíthatják

egyes új technológiák fejlődését, és végül mindezek elindíthatnak egyfajta

„láncreakciót” vagy nagyobb mozgalmakat eredményező „utánfutó-

effektust”.

3. ábra – A rendszerinnovációk dinamikája a „Többszintű rálátás” (MLP) szemszögéből

Már meglévő feszültségek esetén az is elképzelhető, hogy egy gyökeres változást

hozó innováció kihasználja ennek az állapotnak az előnyeit és betör a

tömegtermékek piacára. Mindez versenyhelyzetet teremt a fennálló rendszeren

belül, és képessé válhat annak megváltoztatására, vagy éppen kiváltására is. Ez

természetszerűleg szélesebb körű változásokat is eredményez a politikai,

35

infrastrukturális és felhasználói gyakorlatok tekintetében. Ez a szerkezetváltások

időszaka vagy – ahogy Shumpeter fogalmazott –: „a kreatív rombolás szélvihara”.

Mindez új szereplők belépését és régi szereplők kilépését eredményezheti az ipari

struktúrákban. Végeredményben egy új rendszer és a hozzá kapcsolódó új

keretrendszer jön létre, melyet a társadalmi csoportok kapcsolatrendszere igazít,

kialakítva és fenntartva az újonnan létrejött társadalmi-műszaki struktúrát. Az így

kialakult keretrendszer már képes befolyásolni a szélesebb makroszintű folyamatokat,

azaz a makrokörnyezetet is (lásd a 3. ábrát: A rendszerinnovációk dinamikája a

TÖBBSZINTŰ RÁLÁTÁS (MLP) szemszögéből).

3.2 A transition thinking-menedzsment gyakorlata

Az átmenet/átalakulás-menedzsment (transition management, TM) a

fenntarthatósági innováció olyan normatív és gyakorlati megközelítése, amely

különböző diszciplínák ismereteit tömöríti, gyakorlati tapasztalatokkal kibővítve. A

fogalom alapötlete a társadalmi mozgalom létrehívása új közösségek, partneri

kapcsolatok, szociális hálózatok alakulásán keresztül. Ez a társadalmi összefogás segít

abban, hogy kellő nyomás nehezedjen a döntéshozókra, a politikai közösségre,

melyen keresztül szavatolni lehet a hosszú távú iránymutatást, célokat az

átalakulási/átmeneti folyamatokban. A megközelítés feltételezi, hogy a

meghatározó szereplők proaktívan tekintenek a jövőbe.

4. ábra – A transition-menedzsment szakaszai

36

A transition-menedzsment alapvetően állapotokat különböztet meg a

folyamatokban (4. ábra):

kezdeti szakasz,

gyorsulási szakasz és

stabilizációs szakasz (az új egyensúly).

Ez látható a fenti ábrán. Az alapkérdések a transition-menedzsmentben a

következők: hogyan tud a jelenlegi nem fenntartható társadalmi attitűd

fenntarthatóvá válni, és milyen módon válik mérhetővé ez az átalakulás. Az első

kérdésre nehezen kapjuk meg a választ, mert sok olyan elemet tartalmaz a

fenntarthatósági kritériumok halmaza, amelyeket nem biztos, hogy egyértelműen

tudunk értelmezni. A szóban forgó, nem szokványos életmód-irányítás attól függ,

hogy a résztvevők, szereplők tudatában vannak tetteik következményeinek, ami a

társadalom különböző szintjein történő fejlesztéseket érinti, cselekvésük jobban

összehangolt, jól strukturált, és megfontolt átalakulás felé mutat (Roorda et al., 2012).

Az átmenetkezelés elmúlt évtizedbeli elméleti felfedezései és gyakorlati tapasztalatai

azt mutatják, hogy négy különféle irányítási tevékenység rajzolódik ki, ha

megfigyeljük a szereplők viselkedését a társadalmi átmenetek kontextusain belül:

Stratégiai: társadalmi szinten zajló tevékenységek, melyek hosszú távon bontakoznak

ki, összetett társadalmi problémák strukturálásához kapcsolódnak, és alternatív

jövőképet alkotnak.

Taktikai: alrendszeri szinten megvalósuló tevékenységek, melyek a rendszer

struktúrájának felépítéséhez és lebontásához kapcsolódnak (intézmények,

szabályozás, fizikai infrastruktúrák, pénzügyi infrastruktúrák és így tovább).

Operatív: rövid távú és hétköznapi döntésekhez és cselekvésekhez kapcsolódó

tevékenységek. Ezen a szinten a szereplők újraalkotják a rendszer struktúráit, illetve

eldöntik, hogy átstrukturálják vagy megváltoztassák-e azokat.

Reflexív/visszaható: a létező helyzetnek és azok kellemetlen vonatkozásainak

többszintű értékelése. Vitákon, strukturált kiértékelésen, elemzésen és kutatáson

keresztül a társadalmi ügyek folyamatosan strukturálódnak, újragondolják és kezelik a

problémákat.

37

A transition management azt feltételezi, hogy ezek a tevékenységeknek specifikus

tulajdonságokat kellene felmutatniuk abban, hogy a folyamatban milyen szereplők

vesznek részt, milyen típusú folyamatokkal vannak kapcsolatban, és milyen típusú

terméket szállítanak, amelyek lehetővé teszik a specifikus rendszereszközök és

folyamatstratégiák kidolgozását. Példaként említhetjük a résztvevők megválogatását

(célcsoport kijelölését), a specifikus átmenethez kapcsolódó kihívás

megfogalmazását, a szükséges folyamatok típusát, a különféle eljárások, illetve

folyamateszközök használatát.

Annak érdekében, hogy Magyarország társadalom- vagy üzleti környezet

fenntarthatóságához való attitűdjét megismerjük, illetve a fogyasztási szokások

alapján világos képet kapjunk arról, hogy ezek a folyamatok támogatják-e, vagy

inkább gátolják a társadalom fenntartható rendszerekhez, a low-carbon-életmód

általánossá válásához kapcsolódó törekvéseit kell megvizsgálnunk. A fenntartható

fogyasztási struktúrákba való átmenet jellege alapján mondhatjuk meg, hogy a

megismert rendszerfolyamatokhoz milyen transition management-stratégiát

rendelhetünk (stratégiai, taktikai, operatív, reflexív). Európa különböző országaiban

ennek a transition management-folyamatnak lehetnek-e eltérő megoldásai,

alapvető különbségei.

Fogarassy és társai (2014) által végzett fogyasztói vizsgálatok bizonyították, hogy

Magyarországon jellemző „taktikai irányítási tevékenység” lehet az átalakulási

folyamat karakterisztikája, azaz főként alrendszeri szinten megvalósuló

tevékenységek dominálhatnak, melyek a rendszer struktúrájának újraépítéséhez és a

korábbi rendszerelemek lebontásához kapcsolódnak (intézmények, szabályozás,

fizikai infrastruktúrák, pénzügyi infrastruktúrák kialakítása és így tovább). A

fenntarthatóságba való átmenet kezelése és felgyorsítása a magyar fogyasztás és

szolgáltatások esetében elsősorban „taktikai transition-menedzsment”-eszközök

alkalmazásával, azaz árszabályozással, központi- vagy állami beavatkozás révén

változtatható. Kiemelt szerepe van tehát a politikai döntéshozóknak abban, hogy a

transiton management folyamata, azaz az átalakulás maga milyen hatékonysággal,

milyen feltételrendszerek (közvetlen szabályozás, infrastrukturális feltételrendszer,

támogatási/hitelezési feltételek) mellett zajlik.

38

4 A cleantech inkubációt jellemző ökoszisztéma

Annak érdekében, hogy Európa megtartsa vezető szerepét az innováció világában,

olyan újragondolt fejlesztői környezet kialakítása szükséges, amely alkalmas az új

technológiai megoldások befogadására. A cleantech-szektorban sokkal

hatékonyabb fejlesztéspolitikára van szükség a hivatalok részéről, mivel itt az állami

beavatkozás sokkal erősebben jelen van, mint más szektorok esetében. A tiszta

technológia alkalmazása egy alternatív gazdasági modellből ered, melyben az

erőforrások újrahasznosulnak ahelyett, hogy elhasználódnának. Ez a gazdasági

szemlélet teljesen eltérő politikai megközelítést igényel. A megfelelő kormánypolitika

nagyon fontos hajtóerő az innovációteremtésben, mivel az európai megközelítés az

innovációs befektetésekhez kapcsolódóan, többnyire állami támogatásokból áll. A

privát befektetések szerepe sokkal kisebb ebben a szektorban, mint általában.

Megfigyelhető, hogy a legtöbb üzleti inkubátorszervezetnek nincs konkrét ipari, vagy

szektorális profilja, az inkubációt támogató programjaikat mindenféle startup-nak

ajánlják, akik a közelükben felbukkannak. Jelenleg csak néhányat találunk egész

Európában, amelyek speciálisan a cleantech-szektor induló vállalkozásait célozták

meg. A célirányos állami beavatkozások jelentősen növelhetnék a cleantech-

szektorba belépők arányát, de ehhez tudatos helyi és regionális innovációpolitikára,

és hosszú távú tervezésre van szükség.

4.1 Európai és nemzeti irányelvek az innovációra

Az európai tiszta technológiai fejlesztések elsősorban a közösség elhivatottságára, és

az azt érő stimulációkra alapoznak. Ez azt jelenti, hogy a kezdeti lelkesedés, mely a

tiszta technológiai fejlesztések folyamatát beindítja, általában a hatóságoknál van.

Az Európai Unió 2020-ra nagy ambíciókkal állított fel terveket a klíma- és

energiacélokkal kapcsolatban. Ezek a célok, melyeket „20-20-20” céloknak is hívnak,

három kulcsfontosságú prioritást állítanak 2020-ra, mégpedig a 20%-os csökkenést az

EU-s üvegházhatású gázok kibocsátásában az 1990-es adatokhoz képest, az EU

energiafogyasztásának megújuló forrásokból származó részének 20%-ra növelését,

valamint általánosan az energiafogyasztás hatékonyságának 20%-os növelését. Bár

a „20-20-20” célokat minden tagállam próbálja elérni, és a tiszta technológia-

rendszerek alkalmazása nagyban hozzájárulhat a célok megvalósításához, azért

39

még mindig nagy különbségek vannak az nemzeti cleantech-politikákban, melyek

kimondottan a tiszta technológiai rendszerek felhasználására vonatkoznak. Egyes

országok több mint egy évtizede már nagyon nagy politikai segítséget nyújtanak a

tiszta technológiai rendszerek támogatására, hogy a K+F-befektetések révén

megfelelő nemzeti- és nemzetközi piaci kereslet jöjjön létre. Ezzel ellentétben néhány

országban semmilyen cleantech-politika nincs, amely támogathatná a tiszta

technológiák elterjedését. Ezekben az esetekben, mind a startup-ok, mind az

inkubátorszervezetek kénytelenek a saját kezdeményezőkészségükre támaszkodni,

illetve a helyi befektetőkre, vagy a szórványos regionális támogatásokra

hagyatkozni.

Az Európai Innovációs és Technológiai Intézetet (EIT) 2008-ban hozta létre az Európa

Parlament és az Európai Tanács, hogy Európa innovatív kapacitását és befolyását

növeljék, és Európa K+F-rendszerét a fenntartható növekedés és versenyképesség

hajtóerejévé tegyék. Az eszközök, melyek hozzájárulnak ezen célok eléréséhez, a

Tudás- és Innovációs Központok („Knowledge Innovation Centres” – KIC) lehetnek,

melyeket olyan K+F üzleti közösségként ismerhetünk meg, amelyek tematikusan

hoznak össze üzleteket, kutatásokat és oktatási programokat (pl. a klíma, ICT és

energiaszektorokra nézve). Az általunk megvizsgált klasztereknek is van partnere

valamelyik KIC-hálózatban.

4.2 Az Európai Innovációs és Technológiai Intézet (EIT) programjai

A Climate-KIC a klímaváltozással kapcsolatos innovációkat segíti a kis- és nagy

vállalkozásoknál, helyi és globális összefüggésben, a privát és közcélú rendszerek

összekapcsolásával, elsősorban nemzetközi partneri viszonyon keresztül. Minden

partner a tudás és innovációs közösségbe integrálja az iparággal kapcsolatos

tapasztalatait, melyekkel a közösségek nemzeti, vagy regionális központokon

keresztül vannak kapcsolatban. A Climate-KIC új partnerségeket teremt, hogy ezáltal

integrálja a kutatást, az üzletet és az új technológiai megoldásokat, mellyel az

innovatív ötletekből termékeket, szolgáltatásokat és munkahelyeket teremthetnek.

Az ETH Zurich és a TU Delft a Climate-KIC oktatási partnerei közé tartoznak. Barcelona

is profitál az InnoEnergy-KIC-ben való részvételből (Ibéria), mely lehetővé teszi

számukra, hogy az energetikai fejlesztések területén a startupokra koncentráljanak,

40

és erős külső befektetői hálózatot hozzanak létre. Az InnoEnergy-KIC Ibériában a

megújulóenergia-szektoron belül elsősorban a szél, nap, hullám és apály-dagály

energiával foglalkozik, de vannak demonstratív projektek a koncentrált napenergia

termeléssel (CSP) kapcsolatban Spanyolországban és Portugáliában is.

4.3 Transznacionális irányelvek – Norvégia és Svédország

Annak ellenére, hogy az észak-európai ország fosszilis energiahordozóval jól ellátott,

több kiváló állami program létezik Norvégiában is a tiszta technológiai fejlesztésekre.

A zöld bizonyítványos piac Svédország és Norvégia között remek példa a

transzparens és kiszámítható politikai kezdeményezésre, mely segíti a cleantech-

szektor növekedését. Többéves egyeztetés és alkudozás után, 2012-ben Norvégia

úgy döntött, hogy belép a svéd zöld bizonyítványok piacára. Ezt követően a norvég

megújulóelektromosenergia-előállítók egy teljesen új támogatási rendszerrel álltak

szemben, mely további befektetéseket motivált, és segítette Norvégiát, hogy elérje a

30 TWh-s megújuló előállítási volument 2016-ra. Ez egy megfelelően magas kvótával,

és jól megalapozott szabályozással működő zöld piac, mely a leginkább

versenyképes megújuló technológiákat tudja költséghatékonyan kordában tartani.

Ezek a cleantech-vállalkozások a zöld bizonyítványok rendszere nélkül nem lennének

képesek a piacra lépésre. A piacok összeolvasztása Svédországban és Norvégiában

még tovább segítheti a gazdasági hatékonyság növelését.

A különböző nemzeti kormányok általában különböző gazdasági és környezeti

politikával rendelkeznek. Több példa is van arra, hogy két politika egymással

ellentétes irányt képvisel, pl. ahol a gazdasági növekedés a környezeti

felelősségvállalásnál előbbre való, ott a környezetvédelmi szabályozás sokkal lazább

és rendszerint egyáltalán nem következetes. Néhány ország sikeresen kombinálta a

gazdaságfejlesztést és a tiszta technológiák alkalmazását úgy, hogy a kettőből

létrehoztak egy speciális nemzeti politikát a fenntartható innovációra, és a

gazdasági növekedésre. Az innovációban érdekelt cégek kihasználhatják az egész

ország pozitív, tiszta technológiai atmoszféráját, a rendelkezésre álló támogatást, és

egy olyan piacot, mely készen áll a növekedésre, és igényli a cleantech-szektor

termékeiket. Jó példák lehetnek a tudatos nemzeti politikára specifikus

41

szabályozással a Finnországban és Dániában megtalálható klaszterek: Finnországban

a Helsinki Klaszter, valamint Dániában a Koppenhágai Cleantech Klaszter.

Finnország, Helsinki Klaszter

A finn kormány célkitűzéseiben a tiszta technológiai rendszerek bevezetése évek óta

igen nagy szerepet játszik. A K+F-szektorba való közcélú befektetések a GDP 4%-át

teszik ki évente, mely a világon a harmadik legmagasabb arány. A tiszta

technológiára mint üzleti lehetőségre, és horizontális tevékenységként fókuszálnak,

melyet minden üzleti szektorra le kívánnak vetíteni. Cleantech specifikus szabályozást

vezettek be 2012-ben, amely stratégiai programjuk legfontosabb eleme. A program

arra irányul, hogy a cleantech-szektor jelenlegi bevételét egy évtizeden belül

megduplázza (mely így már 2018-ra elérheti a 40 milliárd eurót). Ezzel több mint 40

intenzív növekedésű céget hozhatnak létre évente, és közel 40.000 munkahelyet

teremthetnek 2020-ra. Azt a célt tűzték ki, hogy a cleantech-befektetések arányát a

teljes befektetési portfólió arányában legalább 15%-ra növeljék.

Dánia, Koppenhágai Klaszter

Dániában határozott nemzeti célkitűzés van a gazdaság zölddé tételére, illetve a

teljes energia-önellátás elérésére. A stratégiai irányelvet az 1975-ös olajkrízis során

fogalmazták meg, ebben az időszakban Dánia 99%-ban volt rászorulva a külföldi

olajforrásokra. Most arra törekszik, hogy az energiatermelés terén egyértelműen

önellátó legyen. Dániának ambiciózus célja, hogy a megújuló energia részaránya a

teljes fogyasztásban 2020-ra legalább 30 % legyen! (Ez 10%-kal magasabb célkitűzés,

mint amit az EU meghatározott.)

Ennél fogva a dán kormány erős ipari támogató szerepet tölt be, és határozott

lépéseket tesz, hogy hosszú távon egy, a fosszilis energiahordozóktól mentes, zöld, és

mégis exponenciálisan növekvő gazdaság jöjjön létre. A megvalósítás útja az, hogy

állami forrásokkal támogatják a hosszú megtérülési idejű befektetéseket, valamint

mesterséges piacot hoztak létre a megújulóenergia-szektorra, és a cleantech

megoldásokra.

42

4.4 Regionális fejlesztések alapösszefüggései

Vizsgálataink szerint mind Finnországban, mind Dániában a fenntartható fejlődésre

vonatkozó nemzeti célkitűzés a fő hajtóerő. Ezzel szemben Németországban van

nemzeti és regionális szintű innovációs politika is, és mindkettő a tiszta technológiai

rendszereken alapuló növekedés fontosságát hangoztatja.

Németország, München Klaszter bemutatása

Németországban nagyon erős a nemzeti cleantech irányelvek keretrendszere,

ezáltal megalapozott a megújuló energiára épülő infrastruktúrája. 2012-ben a tiszta

technológiák szektora több mint kétszeresére növekedett, és előre láthatóan 2025-re

eléri a 4,4 billió eurót, mely nem csak munkahelyeket teremt, de globális piaci

részesedését is megtartja. Az olyan területeken, mint az erőforrás-hatékonyság, vagy

a fenntartható szállítás és újrahasznosítás, a német cégek részesedése a tervek

szerint 125%-kal 674 milliárd euróra növekszik. Fokozatosan növelik 15%-os piaci

részesedésüket, s ezzel egy időben a tervek szerint 1.000.000 új munkahelyet is

teremtenek. Németország ugrásszerűen növelni szeretné a megújulóenergia-

felhasználás szintjét, elsősorban a nap- és szélenergia-termelésre koncentrál,

miközben folyamatosan elszakad a nukleáris energiától.

A müncheni régió Németország egyik legerősebb gazdasági régiója, nemzetközi

szinten ugyancsak az egyik legerősebb régiónak számít. Bajorország fővárosa

München, az ország teljes GDP-jének kb. 18%-át adja. A gazdasági növekedése

kicsivel a nemzeti átlag felett van (2,9%, 2012-es adat). Emellett a munkanélküliség is

alacsonyabb, mint az ország többi részén. Ez a délnémet régió gazdasági központja,

és otthont ad több olyan nagy nemzetközi cégnek, mint a BMW, mely pl. nemrég

adta ki legújabb, 100%-ban elektromos energiával működő autóját. A Müncheni

régióban a tiszta technológia az innovatív termékeket, az egészséges környezetet

biztosító folyamatokat, a természetes erőforrások megőrzését és hatékony

felhasználását, valamint a szennyezés, és más, a környezetre meghatározó hatást

jelentő klímaveszélyek csökkentésének spektrumát fedi le, megfelelő

életkörülményeket biztosítva. A Bajor Szövetségi Kormány hosszú távon

Bajorországban kiemelt fókuszterületnek nyilvánította a tiszta fejlesztések szektorát.

Megállapításra került az a tény, hogy azok a cégek, melyek a kutatásra szakosodtak,

43

gyorsabban növekednek, és stabilabbak a krízisek során. Ezért a Bajor Szövetségi

Kormány 2020-ra 3,6%-kal akarja növelni befektetéseit a K+F-szektorban.

Spanyolország, Barcelona Klaszter bemutatása

A régió nagyon erős a társadalmi kapcsolatokban, nem csak Spanyolországban,

hanem az országon kívül is jelentős kapcsolati tőkével bír, melyeket a cleantech-hez

kapcsolódó különböző konferenciák, bemutató rendezvények terén hasznosít

elsősorban. A klaszter főszereplője a Fira Barcelona, ami az egyik legfontosabb

kiállítási központ Európában. Nemzetközi presztízse szoros kapcsolatban van a

Barcelona márkanévvel, melynek évszázados múltja van. Mint gazdasági hajtóerő,

ez az egyik legjobb platform az üzletekhez, cégek nemzetközi bemutatásához,

termékmarketinghez, hálózatépítéshez és tudástranszferhez. A Fira Barcelona

gazdasági hozzájárulása Barcelona város és környékének bevételeihez, 2,5 milliárd

euróra becsülhető. A kereskedelmi központ egyik legfontosabb jellemzője a K+F-

szektorok, szakemberek és vállalkozók támogatása. Ahhoz, hogy a vállalkozás a

globalizáció kihívásait sikerrel vegye, kombinálta a vállalati tapasztalatokat,

innovációt és technológiai fejlődést a versenyképességgel. A Fira egy olyan

konzorcium, melyet a Barcelonai Városi Tanács, a Katalán Autonóm Kormány, illetve

a Barcelonai Kereskedelmi Kamara alkotnak, így tulajdonképpen az autonóm

vállalati menedzsment és a köztulajdon kombinációja.

2013-ban Barcelona volt az elektromos autó fővárosa, és itt tartották az Elektromos

Jármű Szimpóziumot („Electric Vehicle Symposium”, EVS), ami ebben a szektorban a

világkongresszusnak tekinthető. A város a posztot az amerikai Los Angelestől örökölte,

és lett a házigazdája a 27. EVS-nek.

Finnország, Helsinki Klaszter bemutatása

2007 és 2013 között Finnországnak létezett egy klaszteralapú „Szakmai Tudásközpont

Programja” („Centre of Expertise Programme”, OSKE), ahol összegyűjtötték az

országban szétszóródott szaktudást és a kutatási erőforrásokat. Itt 21 különböző

tudásközpont lett 13 különböző klaszterbe csoportosítva. A finn tiszta technológia

klaszter (Helsinki Klaszter) ezek egyike, és négy regionális tudásközpontot ölel fel,

melyek kizárólag a tiszta technológiákra specializálódnak.

44

Hollandia, Delft/Rotterdam klaszter bemutatása

Delftben és Rotterdamban a regionális tisztatechnológia-stratégiát egy egyensúlyi

állapot jelöli, amely a helyi piac főbb szereplői között áll fenn, úgy, hogy saját

célrendszerük mellett figyelembe veszik a régió gazdasági növekedési céljait is. Két

fontos cleantech tématerületet lehet a megemlíteni Delft esetében, a víz/delta

technológiát, illetve az ipari biotechnológiát. A fő cél, hogy új munkahelyeket és

gazdasági növekedést teremtsenek, főleg a cleantech-szektor növelésével.

Nincsenek minősített célpontok a szektorba belépő startupok vagy franchise-ok

számára, de vannak célkitűzések, elvárások az általános növekedésükre nézve.

Nagyon egyedi jelenség, hogy regionális cél tartalmazza, fogalmazza meg a

cleantech startup-vállalkozások és telephelyek, valamint a „tudományos parkok”

fejlesztését.

4.5 Innovációs fejlesztések közbeszerzési folyamata

Meglehetősen fontos és sürgető feladat a cleantech innovációk terén, hogy a

kormányok komolyan vegyék az innovációkat érintő közbeszerzéseket. Szigorú és

tiszta zöld közbeszerzési stratégia és irányelvek szükségesek az innovációs és

inkubációs programok elősegítéséhez. A kormányok részéről a megfelelő hozzáállás

például különböző adókedvezmények felajánlása lehetne a cleantech-termékekbe

való befektetések esetében. A városoknak tagadhatatlan szerepe van a tiszta

innovációk segítésében, azáltal hogy a startup-vállalkozásoktól szerezik be

termékeiket, szolgáltatásaikat. A közbeszerzési folyamatok újratervezésénél

elengedhetetlen, hogy hozzáférhetőbbek és egyszerűbbek legyenek a startupok

számára. A startup-vállalkozások rendszerint képtelenek tendereket nyerni, mert nem

férnek bele a megadott kritériumokba. Túl fiatalok, vagy egyszerűen a méretük túl

kicsi.

Finnország, Helsinki klaszter gyakorlata

Helsinki városa már jelenleg is aktívan alkalmaz tiszta technológiában tevékenykedő

startup-vállalkozásoktól származó technológiákat több "zöld város" fejlesztési

tervében: energiahatékonyság a közösségi életterek használatában, alacsony

emisszió és új technológiák a tömegközlekedésben, okszerű hulladékgazdálkodás,

távfűtés alkalmazása, víz- és levegőminőség javítása. A városnak jó kilátása van saját

45

cleantech-szektora számára az elérhető bővülési és növekedési lehetőségek

tekintetében. Emellett a finn cleantech-klaszter támogatja a pilot és demonstrációs

infrastruktúrák kiépítését.

4.6 Triple Helix (egyetem-vállalkozás-állam) együttműködése

A kormányok támogatják a célorientált klaszterfejlesztési szervezetek felállítását,

amely lehet egy speciális együttműködési program a különböző érdekelt felek

között. Ennek szereplői lehetnek civil szervezetek, a regionális kormányzat,

inkubátorok, egyetemek, tudományos parkok, bankok, nyugdíjalapok, vállalatok,

kutatóintézetek, tanácsadó cégek és a kockázati tőkebefektetők. Egy ilyen hálózat

előnyt jelenthet a startupoknak, mert könnyen találnak segítőket, valamint esetleges

vevőket, vagy piacot termékeiknek. Az inkubációs program is aktívan dolgozik azon,

hogy az érdekelt felekkel hálózatot építsen, továbbá táplálja azokat a kialakult

együttműködéseket, amelyek már most léteznek.

Az aktív együttműködés a különböző szereplők és a régiók között kiemelten lehetővé

teszi az erős gazdasági növekedést. A következő szereplő meghatározóak ebben a

kontextusban: egyetemek, vállalatok és kormányok. Ez az együttműködés a „Triple

Helix-együttműködés”. A Triple Helix együttműködésnek különleges státusa van, mert

az innováción keresztül ez képezi a termékeny alapot a gazdasági növekedéshez. Az

innovációs klaszter maga biztosítja a Triple Helix-együttműködést, melynek tagjai: a

vállalatok, a befektetők, az oktatási és tudományos intézmények és a hatóságok. A

hatóságok szerepet játszhatnak abban, hogy az ilyen jellegű együttműködés

sikerességét előmozdítsák.

Egyesült Királyság, Peterborough Klaszter gyakorlata

Peterborough városa ad otthont az EcoCluster-nek, mely egy sikeresen növekvő

interaktív hálózat, mintegy 350 vállalkozással, vállalkozókkal, befektetőkkel,

tudományos partnerekkel és kutatókkal (pl. Cranfield University, Anglia Ruskin

University, University Centre Peterborough és a Peterborough Regional College)

dolgoznak a cleantech-szektorban, melyet támogat az állami szféra (Opportunity

Peterborough, és a Peterborough-i Városi Tanács) is. Az EcoCluster tipikus és sikeres

üzleti klaszter. Ez a formáció megkönnyíti az együttműködést, a szinergia és az

46

ismeretek átadását a meghatározott Triple Helix-szerkezetben, a vállalkozások, az

állami szektor és a felsőoktatási intézmények egy meghatározott földrajzi területén

(Peterborough és környéke), egy adott ágazatra nézve (tiszta technológia).

Peterborough vezető szerepet vállal az Európai Stratégiai Klaszter Partnerségben,

mely klaszterhálózat az Európai Tanács által finanszírozott „Öko-Innovációs Klaszter

Partnerség (EcoCluP)”-projekt része. A hálózat 2500 ökoinnovatív és cleantech

vállalkozást ölel fel Európa-szerte, és segít megkönnyíteni az együttműködést a

klaszterek között. Az új generációs klaszterkezdeményezés ötlete az Európai

Bizottságtól származik, melynek célja, hogy az Európai Unióban hatékonyabban

működjenek együtt klaszterek. Az Európai Tanács úgy véli, hogy a globális kihívásokra

nem lehet megoldást találni egy-egy elszigetelt klaszteren belül.

Olaszország, Torino Klaszter struktúrája

A torinói cleantech klaszter a piaci szereplők széles csoportjából áll, néhány főbb

csomóponttal. A klaszter tagjai megbíznak egymásban és a külső partnerek

szolgáltatásaiban, a klaszter maga is jó kapcsolatokat ápol külső érdekeltekkel. Ez

egy jó példa az érintett felekkel történő magas szinten kooperáló hálózati

működésre, mely, mint itt is, rendszerint három részből áll. A legfontosabb, hogy a

tudás megteremtéséből (a két egyetem a torinói Politecnico di Torino és a Università

degli Studi di Torino) az induló vállalkozások létrehozásából, az inkubációból (Torino

két inkubátora az I3P, a Politecnico di Torino innovatív vállalkozásokat inkubáló

szervezete, és a 2I3T, az Università degli Studi di Torino inkubátora), és a piaci

részesedés növeléséből, melyet az úgynevezett „Environment Park”, egy

tudományos és üzleti park támogat, megfelelő ökoszisztémát hozzunk létre.

4.7 Best practice javaslatok a fejlesztési környezet kialakítására

Annak érdekében, hogy egy virágzó cleantech-klaszter érdekeltségeinken túl is

támogatható legyen, a nemzeti hatóságoknak támogatniuk kell a releváns éghajlat-

és energiapolitikai célokat, melyeket az EU 2020-ra írt ki. Úgy segíthetik a célok

megvalósulását, hogy célirányos nemzetközi politikát hoznak létre a fenntartható

innováció és a gazdasági növekedés területein. A legjobb európai cleantech-

klaszterek már most is kihasználhatják az EIT által létrehozott KIC-eket, és megkezdték

az együttműködést ezekkel a hálózatokkal. A régióknak összpontosítania kell a

47

konkrét fejlesztési témákra, melyekről a vállalkozók már bebizonyították, hogy erősek

és biztosan megfelelnek azon feltételeknek, melyek maximalizálják az állami

beruházások eredményeit és pozitív hatásait.

Fontos feltétel továbbá, hogy a kormányok támogathatják a cleantech cégeket

azzal, hogy első ügyfelükké válnak. Előnyben részesítik őket, amikor cleantech

termékeket és szolgáltatásokat közbeszerzési úton vásárolnak. A kormányok

alapvetően finanszírozással és kisegítő létesítményekkel támogathatják a Triple Helix-

együttműködést a régiókban.

48

5 Innovatív ötletek generálása

Az innovatív ötletek generálásának célja, hogy új, sikeres és megvalósítható

termékek vagy szolgáltatások legyenek a piacon. Annak érdekében, hogy egy

klaszterben vagy régióban átfogó high-tech-portfólió jöjjön létre, jól működő

innovációval és startup-vállalkozásokkal, rendkívül innovatív környezetre van szükség.

A legtöbb ötletet az egyetemi környezeten belül két csoport realizálja és valósítja

meg: a diákok és a kutatók. Az alábbiakban egy innovatív környezetet és a

kapcsolódó technológiákat, illetve az ismereteket vizualizáló folyamatot mutatunk

be (5. ábra).

5. ábra – Ötletek generálsásának folyamata

5.1 Innovatív környezet

A Cleantech Incubation Europe programmal végzett kutatás kiemelte annak

fontosságát, hogy az innovációs környezethez mennyire fontos az ötletteremtés. A

kutatók szoros együttműködésben lévő „közössége” a kreativitás egy jó „központja”

lehet új ötletek kigondolásához és az innovációhoz. Ebben a közösségben a tudás

szabadon áramlik, vagy szebben megfogalmazva, ilyen közösségben „a tudás a

közvagyon”, ahogy azt Elinor Ostrom, az Indiana University 2009-es közgazdasági

Nobel-díjas professzora magyarázta a hallgatóságnak. Szinte az összes fontos áttörés

a tárgyalóasztalnál, a heti labortalálkozókon történik, amikor mindenki együtt van, és

megoszthatják a legújabb adatokat és eredményeket. Ez a jellemző egyetemi

környezet, ahol a kutatók és a diákok folyamatosan ösztönzik egymást, ami azt

jelenti, hogy nehéz, ha nem lehetetlen rámutatni egyetlen személyre, mint az ötlet

feltalálójára. Ez az együttműködési környezet az, amely folyamatosan prezentálja a

Innovatív

környezet

Alapkutatási

finanszírozása

Ötletteremtés és

oktatás

Fejvadászat és

interjúk

Technológia- és

tudástranszfer Vállalkozói tudat Vállalkozói oktatás

49

nyilvánosság számára az új ismereteket, technológiai megoldásokat és az új

találmányokat.

A CIE-konzorcium számos példát talált a legjobb gyakorlatokra (részletesen leírva

lentebb), amelyek pozitívan befolyásolják az innovációs környezetet a klaszteren

vagy (tudományos) közösségen belül, ezek lehetnek: (1) az alapkutatás

finanszírozása, (2) az ötletek generálásának tanítása, és a (3) fejvadászat, interjúk.

Általában ezeket az eszközöket használják a high-tech inkubátorok, vagy a

tudásközpontok, például egyetemek vagy kutatóközpontok, mivel főként ezek az

intézmények képesek hatékonyan kialakítani az innovatív környezetet és,

reményteljes tehetségeket támogatni. Ők azok, akik ötleteiket néhány lépéssel

messzebbre is tudják vinni, például egy saját cég elindításával. Minden eszköz

hozzájárulhat a konkrét cleantech újítások elősegítéséhez, ha elkötelezett módon

hoznak létre újabb és újabb oktatási és kutatási programokat.


A finn cleantech-klaszternek fő sikertényezői abból adódnak, hogy az ország

lakossága pozitív attitűddel fogadja, és támogatja az innovációt és az innovatív

vállalatokat, melyek így kihasználhatják az ehhez kapcsolódó fogyasztás kedvező

üzleti környezetét. Finnország a világ egyik vezető fejlesztője, egyszerre több

ágazatra és a gyorsan fejlődő cleantech iparágakra nézve is (mint pl. a

hulladékgazdálkodás és energetika). Ez a szemlélet működik már 1930 óta, ami

fényévekkel megelőz sok más nemzetet. A napjainkban is vezető, klasszikus iparágak,

mint például a cellulóz- és papíripar, a vegyipar és távközlés folyamatosan áttérnek

a zöldebb és fenntarthatóbb technológiákra. Ők is beveszik a cleantech innováció

elemeit saját termelési folyamataikba.

Finnországban a tiszta fejlesztésekhez kapcsolódó kis-és középvállalkozások döntő

szerepet játszanak az új munkahelyek teremtésében: a 2001–2010 között létrehozott

új munkahelyek 100%-ban a kis-és középvállalkozásoknál születtek.

8 megújulóenergia-kutató központ, Norvégia

2009 februárjában a norvég kormány létrehozott 8 világszínvonalú kutatási központot

a tengerparti szélenergia hasznosításával kapcsolatos technológiára hazai és

nemzetközi viszonylatban, napelemes fejlesztésekre, bioenergetikai innovációra, a

50

megújuló energia komplex rendszereinek tervezésére, a nulla emissziós épületek

építésére, valamint felszín alatti szén-dioxid tárolására. Ezekben a központokban

alapkutatások és alkalmazott kutatási munkák is zajlanak.

5.1.1 Alapkutatások támogatása

Az alapkutatást általában három forrásból szokták finanszírozni:

Közvetlen támogatás a kormánytól, például a tudományért és az oktatásért

felelős minisztériumtól. Az éves finanszírozás nagysága a végzett hallgatók és a

megjelent cikkek számától függ.

Független finanszírozású, nem állami szervezetektől tudományos

alapkutatásokra. Az éves támogatás attól függ, hogy hányan pályáztak

sikeresen az európai vagy nemzeti kutatási alapokra.

Szerződéses finanszírozás vállalatoktól vagy közintézményektől.

A cleantech alapkutatásokba való nemzeti szintű befektetés alapvetően fontos az

innovációk elterjedésében, mert a történelem számtalanszor bizonyította már, hogy

a legfontosabb találmányok az egyetemek kutatási laborjaiban születnek. Az

innovációs teljesítmények tekintetében az EU-ban Svédország, Németország, Dánia

és Finnország a legeredményesebbek. A legnagyobb befektetők a K+F-szektorban:

Svédország (a GDP 3,3%-a), Finnországban (3,1%-a), Ausztria (2,5%-a), Dánia (2,4%-a)

és Németország (2,3%-a).

Kutatási támogatás a Lünd/Malmö Klaszterben, Svédország

A svéd kormány a kutatásokra összesen 30,33 milliárd svéd koronát szánt 2012-ben. A

központi kormányzat a legnagyobb finanszírozója a kutatásoknak, melyek

alapvetően a felsőoktatási intézményekben realizálódnak. A legfontosabb közvetlen

állami hozzájárulásokat a kutatási tanácsok biztosítják, amelyek a Svéd Innovációs

Rendszerek ügynökségei. Kutatásfinanszírozási forrás jön továbbá az alapítványoktól,

az EU-tól, az önkormányzatoktól és a megyei tanácsoktól is. Az ipar több mint

háromszor annyit fektet be a K+F-be, mint a központi kormányzat. Azonban szinte

minden K+F beruházás, amit az ipar szféra generál, továbbra is az üzleti szektorban

marad.

51

5.1.2 EEA és Norvégia hozzájárulásai 2009–2014 – Magyarország

Norvégia, Izland és Liechtenstein egy kölcsönös megállapodást írt alá mintegy 40

milliárd forint kiosztására az átalakulásban lévő, volt szocialista EU-s országoknak

Magyarországon. Ez 2011. október 12-én Gödöllőn, a vasútállomás Királyi

Váróteremében történt. A European Economic Area (EEA) és a Norway Financial

Mechanisms előnyben részesíti a nagyobb volumenű magyar–norvég közös

kezdeményezéseket, például a környezetvédelem területén. Ezek a források már

évek óta a legjelentősebb pénzeszközök a magyar civil társadalomnak, és a

különböző kutatási együttműködéseknek. A 150 millió euró, azaz kb. 40 milliárd forint

büdzsével Magyarország a harmadik legnagyobb kedvezményezettje az EEA-nek és

a Norvég Alapnak, a címzett uniós országok közül. A támogatásokat, melyek

egyelőre 2016-ig biztosítottak, a fenti három ország adja a szolidaritás szellemében.

Az összes forrás mintegy 96%-át Norvégia állja.

A támogatások általános célja, hogy csökkentsék a gazdasági és társadalmi

egyenlőtlenségeket, valamint hogy erősítsék a kétoldalú kapcsolatokat a hozzájáruló

államok és a kedvezményezett tagállamok között. A 12 támogatott program közül a

legnagyobb összeg a környezetvédelmi, a kétoldalú kutatási együttműködést segítő,

és a civil szervezetek kapacitásának fejlesztésére irányuló projektekre lesz elérhető.

5.1.3 Ötletteremtés oktatása

Az ötletteremtés, más néven ötletelés, az ötletek generálásának kreatív folyamata, új

ötletek kigondolása és kommunikációja. Ez a fázis arra ösztönzi a gondolkodókat,

hogy legyenek mások, és ezáltal sok lehetséges megoldást találjanak ki. Az

ötletteremtés az oktatáson belül kiterjedhet egy kurzusra, például brainstorming-

technikák tanulására, vagy teljes egyetemi karokra, melyek a kreativitásnak vannak

szentelve. Ilyen lehet például az ipari terméktervező mérnöki vagy építészeti képzés.

Az ötletteremtést ösztönözheti továbbá egy meglévő, működő cég vagy intézmény,

amelynek az innováció a fő profilja. Pozitív hatást jelent az erős kapcsolat a piaccal.

Ötletteremtési program – Ideon Science Park, Svédország, Lünd

Az Ideon Park programokat futtat olyan cégeknek, akik startup vállalkozásokba

szeretnének befektetni. Az Ideadle nevű társaság jó példa azokra a vállalkozásokra,

akikkel az Ideon dolgozott, ők ablakot és ajtókat gyártanak. 3500 alkalmazottal

52

működnek 10 országban, és 600 millió eurós forgalmuk van. Immár 50 éve a piacon

vannak, de elvesztették az innovációs képességüket. Ezért a vezérigazgató felhívta,

és támogatásra kérte az Ideont. Az inkubátor és a cég együttes erővel létrehozott

egy programot. A program eredményeként 7 új innovációs termék került piacra.

5.1.4 Felderítés és interjúk

A felderítési tevékenységek úgynevezett „bányászati” eszközök egyetemek és

kutatóközpontok kezében, hogy érdekes ismereteket magukba foglaló kutatásokat

termeljenek ki, nagyon nagy innovációs potenciállal. A felderítőknek feladatuk az

alapvető készségek és kompetenciák felkutatása, kutatási tevékenységek

ellenőrzésére, és fontos, hogy azonosítsák a legígéretesebb innovatív ötleteket.

Ehhez a felderítők jó kapcsolatokat hoznak létre, és tartanak fenn a kutatókkal.

Amikor a szellemi tulajdonjogok (IPR) birtoklása a kérdés, a felderítők tanácsot

adnak, és előkeresést hajtanak végre. Keresnek bármilyen tudást, ami kapcsolódik a

találmányhoz, és magában foglalja a korábbi szabadalmakat, kereskedelmi

cikkeket, publikációkat, nyilvános vitákat, kiállításokat, nyilvános használatot vagy

értékesítést, bárhol a világon. Ez a keresési program segít bizonyítani az új és nem

egyértelmű jogi feltételeket, amelyek a szabadalomszerzéshez szükségesek. A

felderítők képesek azt is meghatározni, hogy van-e potenciális piaca a

találmánynak, illetve mi az általános piaci helyzet, kik (milyen cégek) a lehetséges

versenytársak a piacon, és mennyire nehéz a piacra jutás.

Együttműködve a kollégáikkal és más szakemberekkel, a felderítők választják ki a

legmegfelelőbb módját annak, hogyan valorizálják a tudást, és adott esetben

hogyan hozzanak létre startup-vállalkozást az adott találmány esetében. A

felderítőknek és felderítő programoknak alapjaiban ismerni kell a tudományt és a

piacokat, készen kell állniuk, hogy beszéljenek a tudósokkal és kutatókkal, hogy

képesek legyenek egy innovatív ötlet alapvető értékét azonosítani, az innovatív

ötletet egyszerű szavakkal leírni, és képesek legyenek kommunikálni az innovációk

potenciális hasznát a piacon. A felderítők általában az iparból érkező szakértők,

például korábbi vezetők, illetve oktatók, akik már eltöltöttek néhány évet a

pályájukon.

A fejvadászat a cleantech inkubációs folyamat fontos része, mivel a felderítők azok,

akik képesek nagy potenciálú találmányokat keresni, innovatív ötleteket találni adott

53

területeken, szervezeti egységekben. Ezért az ő jelenlétük jelentősen megnövelheti a

cleantech startupok számát az innovatív környezetben.

Delta Valorizációs program (VPdelta). Delft, TU Delft, Hollandia

A Delta Technology valorizációs program, röviden VPdelta, olyan program, amely

egy delta technológiai klaszterből építkezik, célja pedig az, hogy az innovatív

kezdeményezéseket segítse. A kezdeményezés alapvető célja, hogy támogassák a

startup-vállalkozások, kutatási és oktatási intézmények, valamint civil szervezetek

közötti együttműködést. Megpróbálja kitölteni a hézagokat a Delfti Műszaki Egyetem

(TU Delft) által fenntartott K+F-ökoszisztéma, valamint a YES!Delft high-tech

inkubátorház vállalkozói között. A VPdelta-csapat 8 főből áll, akik különböző szakmai

háttérrel és szakértelemmel rendelkeznek, ők azok, akik az innovatív projektekre és a

startup-vállalkozásokra figyelnek. Eddig 70 sikeres innovatív projektet választottak ki a

K+F-ökoszisztémából.

Vállalkozói oktatás Unternehmer TUM, München, Németország

Az Unternehmer TUM az innováció és vállalkozások létrehozásának

inkubátorközpontja a Müncheni Műszaki Egyetemen. Elősegíti a vállalkozó szellem

megalapozását a hallgatókban, oktatókban és szakemberekben, új

startupvállalkozásokat és üzleteket hoz létre. A tudósoknak és vállalkozóknak az

Unternehmer TUM különböző képzéseket is szervez:

Vállalkozói képzési program: speciális képzési programok doktorjelöltek

számára, különösen a TUM Doktori Iskolától.

Startup-vállalkozók éjszakája: különböző események keretei között kínálják a

speciális programokat a résztvevőknek, ahol meghallgathatják a

tapasztalatokat, és tippeket kaphatnak az TUM öregdiákjaitól saját sikeres

üzletük elindulásáról. Emellett tájékoztatást nyújt támogatási lehetőségekről,

valamint konkrét felajánlásokról.

Techno-vállalkozói labor: értékeli a kutatási eredmények vagy az új

technológiák piaci lehetőségeit.

„Találd meg a lehetőséged” Műhely: lehetséges technológiai alkalmazásokat

keres, és a piac megértését segíti elő.

Startup coaching: aktív tanácsokat ad a kezdő vállalkozások indulásához.

Üzleti modell program: támogatás innovációk és vállalkozás létrehozására.

54

A magas hallgatói létszámnak köszönhetően az új ötletek megjelenésének aránya

igen magas. A kiválasztási folyamat aktív, és az inkubátor szervezet minden évben

számos javaslatot tesz új innovációk bevezetésére. Közösen az egyetemmel sok

versenyt és különböző kampányokat szerveznek minden évben, mint például a

Piemonte Start-kupa, és az Üzleti Terv verseny.

5.2 Technológia- és tudástranszfer

A technológia-és tudástranszfer fogalma úgy határozható meg, mint elméleti tudás

és készségek alkalmazhatóvá tétele a társadalom egésze számára. Gazdasági

szempontból ez tartalmazza a hasznosítás összes értékét, és a társadalmi és kulturális

értékek megteremtésének lehetőségeit. A folyamatban részt vevők, akik az elméleti

tudást alkalmazzák, vállalatok, kormányzati szervek, civil szervezetek és

magánszemélyek lehetnek. Amint az a korábbi fejezetben is látható volt, számos

felsőoktatási intézmény már létrehozott Technológia Transzfer Irodát (TTI), vagy

Tudástranszfer Irodát (TTI), hogy kapcsolatba lépjenek a külvilággal, és ott

hasznosítsák a rendelkezésre álló tudást.

Technológiatranszfer, DTU, Koppenhága, Dánia

A DTU Tech Transfernek egy külön támogatási programja van cleantech

feltalálóknak, a koppenhágai Cleantech Cluster program részeként. Van egy

egyszerű alapkritérium-rendszerük a cleantech találmányokra, és olyan cleantech

projekteket/ötleteket/találmányokat keresnek, melyeket üzletté alakíthatnak a

jövőben. A startup finanszírozási büdzsé átlagosan, amely kb. 30 projekt számára volt

elérhető 2008 és 2013 között, kb. 700.000–1.000.000 euró / projekt volt. A kiválasztást

egy belső bizottság végezte, melynek tagjai tudósok, üzletfejlesztők és egy

Intellectual Property/szellemitulajdon-specialista voltak. A felsőoktatásból kikerülő

startup-vállalkozók vagy franchise-ok számára a szellemi tulajdon kezelését az

egyetemi Techtranszfer Iroda végzi. A diákok teljes jogot kapnak a szellemi

tulajdonhoz, és minden bevételhez, amit azok hoznak. A gyakorlatban viszont az

egyetem lesz a jogtulajdonos, ha egy új találmány születik, a bevételek harmadolva

járnak mindenkinek – az egyetemnek, a tanszéknek és a feltalálónak (mindegyiknek

33%).

55

5.2.1 Vállalkozói tudat

A cél a tudatosan felépített folyamatok kidolgozásán túl a diákok és kutatók

ösztönzése és támogatása, hogy motiváltak legyenek látókörük bővítéséhez, ha egy

dinamikus vállalkozást szeretnének létrehozni. A vállalkozói tudat erősítése és ezen

szegmens népszerűsítése kihívást jelentő versenyek szervezésével lehetséges, melyek

kiemelik a jövőbeli lehetőségeket is. Az események témái változóak – pl. műhelyek és

üzleti utak – hogy a diákok megtapasztalják a vállalkozói élet rejtelmeit, az üzleti

tervezési versenyek rendezése, hogy segítséget és tanácsot kapjanak azok a diákok,

akik meg akarják kezdeni a saját cégük beindítását.

Az egyetemi környezeten belül a Tudás Transzfer Iroda, a tanszékek, és a high-tech

inkubátorok mind-mind felelősek azért, hogy a diákok tudtára adják a lehetőséget,

hogyan lehetnek sikeres vállalkozók.

YES!Delft-diákok – Delft, Hollandia

Amellett, hogy pedagógiai tevékenységeket szervez a Delft-i Műszaki Egyetem (TU

Delft), a YES!Delftnek egy aktív tudatosító programja is van. A YES!Delft-diákbizottság

4 taggal kapcsolódva a YES!Delfthez számos promóciós tevékenységet és

rendezvényt szervez a vállalkozói szellem ösztönzésére a diákok körében a TU Delften.

Ez magában foglalja például a Globális Vállalkozói hetet, inspiráló előadásokat,

startup karrier rendezvényt, vállalkozói kirándulásokat vezető innovációs

központokba a világon (Szilikon-völgy, Izrael, Rio de Janeiro, Sanghaj), és az 1-2-Rajt

programot (a háromnapos műhely a diákoknak és PhD-hallgatóknak, hogy

dolgozzanak ki egy üzleti tervet). Az az elsődleges célja a YES!Delftnek és diákjainak,

hogy elérjék azt a 17.000 diákot a TU Delften, akiket arra ösztönözhetnek, hogy

fontolják meg, gondolkodjanak a vállalkozási lehetőségekről és indítsanak saját

céget.

5.2.2 Vállalkozói oktatás

Az utolsó évtizedben hasznos törekvések indultak abból a célból, hogy a vállalkozási

ismeretek a felsőoktatási rendszer részévé váljanak, egyfajta módjaként annak, hogy

fejlesszék a vállalkozói hozzáállást, készségeket, viselkedést és attitűdöt, és hogy

növeljék a fiatalok foglalkoztathatóságát. Az elmúlt években a gazdasági vagy

menedzsmentiskolák tanterveiben a vállalkozástéma már kötelező tantárgyként

szerepel.

56

Ezzel párhuzamosan az egyik nehézség az uniós tagállamok egyetemein az egyre

növekvő számú PhD-hallgató, akiket nem tud a tudományos világ alkalmazni. Más

utakat kell találniuk az érvényesülésre, és ennek az egyik legjobb módja, hogy

támogatjuk őket új vállalkozások létrehozásában. A doktori iskolák speciális kurzusain,

szemináriumokon, szakmai gyakorlatokkal kis- és középvállalkozásoknál és az induló

vállalkozásoknál felerősíthetik a doktori képzés során megszerzett tudás hasznos

adaptációját a társadalmi és gazdasági folyamatokban.

Vállalkozói oktatás Unternehmer TUM, München, Németország

Az Unternehmer TUM diákjainak az alábbi hasznos kurzusokat szervezi:

Manage&More – A Vállalkozói Minősítési Program: a Manage&More

programon keresztül az Unternehmer TUM kvalifikálja a vállalkozói

tehetségeket minden egyetemről a folyamatos szakmai utánpótlás építéséért.

Minden félévben 20 hallgatót választanak ki a müncheni egyetemekről erre a

18 hónapos programra. A Manage&More a projektekben a gyakorlati,

vállalkozói kvalifikáltságra összpontosít: interdiszciplináris csapatban való

részvétel során a résztvevők kidolgoznak és végrehajtanak üzleti

koncepciókat, hogy innovatív, piacképes termékeket és szolgáltatásokat

hozzanak létre.

Előadás „Innovatív vállalkozóktól”: közép- és nagyvállalatok menedzserei és

vezetői engednek betekintést a stratégiáikba, megosztják tapasztalataikat a

növekedésorientált cégekről, és előadásokat tartanak a cégalapításról. A

vállalkozók és az alapítók bemutatják, hogyan alakult a karrierjük az üzleti

életben, és milyen tapasztalatokra tettek szert a folyamat során. Kockázati

tőkések tárják fel a különböző lehetséges eseteket és kockázatokat az

üzletrészszerzés fázisában.

Alapfokú Üzleti Terv-készítő szemináriumok: a résztvevők saját üzleti ötleteiket

hozzák létre, ellenőrzik a piacképességüket interjúk és üzleti tervek formájában

strukturált eredményeik bemutatásával. A cél az, hogy elismertessék, és

konkrétan be is vezessék az üzleti lehetőségeket a gyakorlatba.

Tavaszi- és nyári iskola: a tavaszi iskola egy intenzív szeminárium, mely során a

kiválasztott mesterdiákok és résztvevők, akik éppen doktori képzésüket

teljesítik, kiképzést kapnak az üzleti életben előforduló mindennapos

57

teendőkkel és eseményekkel kapcsolatban. A Nemzetközi Nyári Iskola

résztvevői olyan üzleti ötleteket fejlesztenek ki, melyek a társadalom számára

relevánsak, és ezeket az ötleteket megfelelő módon prezentálják.

Vállalkozói oktatás – Dánia, Koppenhága Klaszter

A Next Generation egy oktatási program, melyet a három legnagyobb dán

egyetem közösen végez. Közösen akarják megvalósítani az innovációt, és kialakítani

a vállalkozói jellemet, az egyetemi tantervek keretein belül. Emellett a program

létrehozói azon is dolgoznak, hogy megfelelően támogassák a sok zöld- és startup-

vállalkozót, akik már jelen vannak a diákok között. Olyan kurzusokat ajánlanak a

diákoknak, melyek műhelyek és nyári iskolák keretei között ajánlanak innovációs és

vállalkozói témájú képzéseket, illetve segítséget több, széles körben tevékeny

nagykövettől. A Next Generation program partnerei: a Koppenhágai Üzleti Iskola, a

Koppenhágai Egyetem, a Dán Műszaki Egyetem (DTU), a Vállalkozói Alap Dánia, a

Koppenhágai Üzleti Szolgáltatások, a Vállalkozói Kupa Dánia, illetve a Symbion.

5.3 Techtranszfer Irodák (TTI)

Több egyetem állított fel Technológiatranszfer Irodákat (TTI), vagy Tudástranszfer

Irodákat (TTI), melyek a külvilággal vannak kapcsolatban, elsősorban a valorizáció

elősegítésére. A valorizáció fő célja a transzfer folyamatának tanácsadása és

támogatása, például köz- és privát finanszírozás felderítése és megszerzése, jogi

dokumentumok beszerzése, vagy üzletek elindítása. A munkatársak felelősek a

tanácsadásért, illetve a támogatások gyűjtésének lebonyolításáért a tudományos

kutatók vagy a kutatócsoportok részére. Emellett gyakran részt vesznek a

finanszírozás megszerzésében, a hálózatbővítésben.

TTO – TU Graz, Graz, Ausztria

A grazi klasztert a dinamikus munkakörnyezet egyszerű és logikus felépítése jellemzi. A

TU Graz ezen irányelv mentén működik, ezáltal képes a kutatókból a legjobbat

kihozni. Céljuk nem az, hogy megváltoztassák a kutatók gondolkodását, és

vállalkozókká neveljék őket. A jó tudósoknak tudósoknak is kell maradniuk

véleményük szerint. Azonban a doktori fokozatukat frissen megszerzett hallgatók, akik

nem konkrétan tudományos karriert keresnek, képesek kell, hogy legyenek egy

58

üzletbe belevágni – őket támogatják, keresik meg konkrét kampányok és

lehetőségek útján. A TU Graz Transzfer Irodának nincs specifikus célcsoportja a

cleantech újítások tekintetében.

Új Széchenyi Terv – Magyarország, Gödöllő Klaszter

2013-ban adta ki a Szent István Egyetem az Új Széchenyi Terv keretein belül

megvalósuló projektdokumentációját. A címe: A Szent István Egyetem oktatási és

kutatási hatékonyságának növelése. A kutatási hagyomány biztos múltra tekint vissza

a Szent István Egyetemen (SZIE). Mintegy elismerésképp a tudományos

teljesítményéért, a SZIE 2010-ben jelölést kapott a „kiváló egyetem” címre, amelyet el

is nyert. A tudományos együttműködés más egyetemekkel, vagy más felsőoktatási

intézményekkel, oktatási és kutatóközpontokkal központi szerepet tölt be. Egyre

inkább fontossá vált az is, hogy kapcsolatait hatékonyabban ápolja az üzleti

szektorral.

Mintegy első lépésként, egy kiadványt készített elő az egyetem, bemutatva a

kutatócsapatokat és minden kutatási területet, fejlesztéseiket, valamint kiemelten az

innovatív és tanácsadói szolgáltatásaikat. A TÁMOP-4.2.1-08/1/KMR-2008- 0003

program keretén belül született meg a Technológiatranszfer Csoport 2010 őszén.

Küldetése, hogy megerősítse a kapcsolatot az egyetem és az üzleti élet szereplői

között, a következő lépéseken keresztül:

Kurzusok rendezése a szellemi tulajdon védelméről, innovációs

menedzsmentről és a vállalkozói létről.

Új, innovatív ötletek gyűjtése a kutatócsoportoktól, és azok helytállóságának

felmérése potenciális alkalmazáshoz. Elősegíteni a piacra lépés lehetőségét

az ígéretes ötletek számára (termékek, szolgáltatások), és jogi, ill. gazdasági

tanácsok közvetítése.

Újszerű kutatás, szellemitulajdon-védelem (pl. szabadalmaztatás), és egyetemi

szabadalmak karbantartása, melyekbe külső szakembereket is bevonnak.

Hozzájárulás a szerződéskötésekhez, a kutatási szerződések megírása, valamint

a kutatási teljesítmény mérése.

Támogatás a franchise rendszerben működő vállalkozások létrehozásában,

melyek a szellemi tulajdonjogból való üzleti haszonszerzést segítik.

59

Belső és külső konzultációk a kutatási eredmények felhasználásáról,

adminisztratív problémák feloldása, mely lehetővé teszi a kutatócsoportok

számára a tökéletes működést.

A Szent István Egyetem innovációs központjának, a RUBIK LOGICENTER

épületéneknek előzetes látványterve

60

5.4 Javaslatok az ötletteremtés hatékonyságának növelésére

Minden európai ország számára fontos, hogy hosszú távú befektetéseket tudjanak

eszközölni a cleantech klasztereik innovatív környezetének fejlesztésére azáltal, hogy

az alapkutatásba, ötletteremtésbe és oktatásba fektetnek, valamint felderítő

programokat indítanak a cleantech-szektor céljainak megfelelően. Egy lehetséges

irányvonal van, követni kell az Európai Unió lisszaboni stratégiáját, azaz legalább a

GDP 3%-át be kell fektetni a kutatásfejlesztés támogatásába. Ez az ambiciózus cél

(melyet 2000-ben határoztak meg) tömören megtalálható a következő mondatban:

„...legyen Európa 2010-re a leginkább kompetitív, és legdinamikusabb, tudásalapú

gazdaság a világon”. Mint az látható, ez a jelentős befektetés a K+F-szektorba még

nem történt meg minden országban, így Európa nem is nevezhető a

legversenyképesebb gazdasági térségnek a világon.

Az inkubációs folyamat fejlesztésének megkezdéséhez termékeny táptalajt az a hely

jelenti, ahol nagyarányú innovatív ötlet generálódik, mely folyamat egyenletes és

folyamatos. Hasonló innovatív környezet megteremtése, és a képesség arra, hogy

technológiát és tudást konvertáljunk monetárisan mérhető egységekké, mind-mind

olyan tipikus munkafolyamatok, melyek tökéletesen illeszkednek az egyetemek és a

kutatóközpontok profiljába.

Ezzel párhuzamosan szintén fontos a befektetések fenntartása, hogy a cleantech-

klaszterek technológiáját és tudását azáltal tegyük anyagi haszonná, hogy

befektetünk a vállalkozói öntudatba, és a tiszta technológiáknak szánt oktatási

programokba. Ahhoz, hogy hosszú távon növeljük a befektetés sikerességét, bölcs

döntés a befektetést specifikus cleantech területekre koncentrálni, melyek

megfelelnek a régió/ország adottságainak is.

61

6 A startup-vállalkozások kiválasztása

A „minőség a mennyiség helyett” filozófia alkalmazható az ötletek és startupok

felmérése, kiválasztása során, másrészt viszont a kiválasztás fontos

menedzsmentfeladat az inkubáció folyamatában, mivel a hatékony erőforrás-

elosztás fontos alapja. A kiválasztás azt a folyamatot jelöli, melynek során azonosítjuk

azokat a cégeket, melyek „törékenyek, de ígéretesek”, míg elkerüljük azokat,

melyeken nem lehet segíteni üzleti inkubációval, és azokat is, amelyeknek nincsen

szükségük inkubációra.

Az első lépés a kiválasztási procedúrában a rengeteg ötlet megismerése, melyekből

kiválasztjuk azokat, melyek egyediek, és érdemes őket felmérni további üzleti

potenciál szempontjából. Ezen üzleti hatásmechanizmusok és tudományos ismeretek

kombinációja miatt két fontos „kapu” támogatja a kiválasztás folyamatát: ötlet- és

üzleti terv versenyek, valamint a formális inkubációs kiválasztó folyamat.

Minden támogatási program, mely azoknak a startup-vállalkozásoknak lett

létrehozva, akik jelenleg még nincsenek kiválasztva egy üzleti inkubátorban való

részvételre, arra irányul, hogy javítsa a kezdeti ötlet- vagy üzleti tervezés

hatékonyságát, preinkubációnak nevezünk. Néhány olyan régióban, melyeket a

CIE-projekt is vizsgált, felállítottak egy célorientált preinkubációs projektet, mely

felkészíti a startupokat a kiválasztási folyamatra.

Ötlet- és üzleti

tervversenyek Preinkubáció

Formális inkubáció

kiválasztási folyamata

Szellemi tulajdonjogok (IPR) támogatása.

6. ábra – A kiválasztási mechanizmus folyamata

A szellemi tulajdonjog megszerzésének támogatása felajánlható arra a célra, hogy

valamiképp kifejezzük az ötlet egyediségét, és hogy kompetitív előnyt adjunk a

startup-vállalatoknak a szabadalmaztatáshoz. Az inkubációs folyamat bármely

62

pontján felajánlható ez a támogatási segítség, de javasolt korai stádiumban

alkalmazni, például az ötletteremtés fázisában, mivel az ötlet publikálása után

szabadalmat kérelmezni már nem lehet. A fentebb látható ábra a kiválasztási

mechanizmus folyamatát mutatja be.

6.1 Ötlet- és üzleti terv versenyek

Az ötletversenyek általános célja, hogy elősegítse a vállalkozói öntudat építését, és

bátorítsa a csapatokat arra, hogy egy használható üzleti terv koncepciójával

álljanak elő, felmérjék a termék megfeleltethetőségét, és potenciális sikerét a

piacon. Fontos, hogy megtalálják azokat a kritikus hibákat, melyeket a jövőben ki kell

küszöbölni. Néha maga az inkubátor is (társ)szervezője ezeknek a versenyeknek. A

startup-vállalkozásokat vagy feltalálókat arra kérik, hogy prezentáljanak egy rövid

összefoglalót innovatív elképzelésükről, és arról, hogy hogyan kívánják azt a piacra

vinni egy üzleti terv, vagy üzleti modell segítségével.

A verseny maga olyan esemény, ahol a startup-vállalkozókat arra kérik, hogy egy

zsűri, vagy tanács előtt prezentáljanak. A bírák értékelése főként az ötlet

egyediségén, és a csapat vállalkozói attitűdjén alapul. Egy, vagy több startup-

vállalkozót neveznek ki győztesnek, jutalmuk a győzelem mellett pedig a

kapcsolatépítés lehetősége, coaching és/vagy pénzjutalom, függően attól, hogy ki,

és milyen céllal szponzorálja a rendezvényt. A pénzjutalom és a megjelenés, valamint

a kapcsolatépítés lehetősége mellett a versenyzők száma az alapján is változik, hogy

milyen aktív és hatásos a marketing, és a verseny promóciója. Ha a nyertes még

nincsen benne semelyik inkubációs programban, gyakran megkérik őket, hogy

jelentkezzenek valamelyikbe. Az ötletverseny remek módszer ahhoz, hogy

megtaláljanak és kiválasszanak cleantech ötleteket helyi, regionális, nemzeti és/vagy

nemzetközi szinten.

Startup kupa – regionális üzleti terv verseny – I3P, Torino, Olaszország

A Piemonte régióban a startupok versenyét két lépésre osztják: ötletversenyre, és

üzleti terv versenyre.

1. Az ötletverseny „nyílt felhívás”, mely egész évben fut, bárki jelentkezhet, a világ

bármely tájáról. Minden évben április 30-án kerül sor a versenyre, ahol minden

leadott ötletet körültekintően értékelnek. A választóbizottság I3P-szakemberekből áll,

63

akik coachok, oktatók, illetve speciális területek szakemberei. 2013-ban a Startupok

kupájára 314 ötlettel neveztek be. Ezek közül 139-et találtak érdemesnek a második

fázisra.

2. Az üzleti terv verseny egy szelektívebb lépés, melyben a projekteket újraértékelik,

de nem csak az ötletet, de magát a csapatot, a szellemi tulajdon

menedzsmentjének stratégiáját, az üzleti tervet és az üzleti modellt is. A

választóbizottság itt már nem csak az I3P „belső szakembereiből” áll, hanem

professzorok, külső szakemberek, menedzserek különböző vállalkozásokból,

befektetők és kockázati tőkések is részt vesznek benne. 2013-ban a 139 elfogadott

üzleti tervből 15-öt vettek be inkubációs folyamatba. A legjobb 3 kapott egy kisebb

pénzjutalmat (kb. 20.000 euró), valamint az 5 legjobb projekt versenyezhetett a

Premio Nazionale per l'Innovazione (PNI) nevű nemzeti versenyen is.

6.2 A preinkubációs fázis

A preinkubációs folyamat arra szolgál, hogy az üzleti tervek környezetében

tanuljanak és fejlesszenek a startupok, ahol kurzusokat végezhetnek el azzal a céllal,

hogy saját üzleti ötletüket fejlesszék ki, és támogatást is kaphassanak ehhez. A

preinkubáció egy előszűrő az új, használható üzleti ötletek megismerésére, és igen

nagy előnye, hogy ha részt vesznek ebben a folyamatban, akkor elkerülhetik az

üzletépítés nagyobb költségeit, és esetleges csalódásait. A preinkubációs támogatás

azokkal a nehézségekkel foglalkozik, melyekkel a tudósok a vállalkozói szférában

gyakran találkoznak – nem megfelelő gazdasági ismeret, a fejlesztett termékek vagy

szolgáltatások ismeretlen piaci potenciálja, magas pénzügyi kockázatok és

tőkehiány, illetve nem megfelelő személyes készségek, és a szellemi tulajdon

értékének nem megfelelő ismerete.

Néhány inkubátor vagy egyetem célorientált cleantech preinkubációs, vagy

vállalkozásindító programokat folytat. Ezek a programok azon cégeknek, illetve

magánszemélyeknek jöttek létre, akiknek innovatív cleantech ötleteik vannak, de

még nem készek az inkubációs programokra, mert még nem felelnek meg minden

szelekciós kritériumnak. Alig néhány hét alatt segítenek a résztvevőknek specifikus

támogatásokkal, melyeket az üzleti ötletük és tervük kidolgozásához, a piac

64

teszteléséhez, erőforrások megtakarításához tudnak felhasználni. Mindezt azzal a

céllal teszik, hogy erősítsék üzleti pozíciójukat, és előkészítsék őket az inkubációs

kiválasztási mechanizmus főbb sajátosságaira. A preinkubáció szolgáltatásai, melyek

a kibontakozóban lévő vállalkozók részére lettek kifejlesztve, gyakran ingyenesek,

vagy csak jelképes összegbe kerülnek. A szolgáltatások alapvetően azon alapulnak,

hogy a résztvevő milyen egyéni munkát végez annak érdekében, hogy a

tréningeken megszerzett tapasztalatokat megfelelően adaptálni tudja a későbbi

tevékenységébe. A preinkubáció remek megoldás arra, hogy befolyásolja a

potenciális startupok üzleti javaslatainak minőségét, és hogy megismerjük a leendő

vállalkozókat. Ugyanakkor remek megoldás arra is, hogy az inkubációs programokat

hirdessük a diákoknak az egyetemeken.

LaunchLab – YES!Delft, Delft, Hollandia

A YES!Delft LaunchLab egy olyan egyedi program, melyet kimondottan startup

vállalkozók számára találtak ki, azoknak, akiknek technikai jellegű ötletük, erős B2B

fókuszuk, illetve a tudományos élet iránti preferenciáik vannak. A program célja,

hogy különféle ötleteket teszteljenek a piacon, értékeljék a hozzá kapcsolódó üzleti

modellt, és befektetőt találjanak, lehetőleg 3 hónapon belül. A programot olyan már

sikeres módszerekre alapozták, mint a Lean Launch Pad, a Business Model Canvas,

illetve a Business Model Generation. A résztvevők közösen dolgoznak 9 másik

csapattal, hogy teszteljék az üzleti modelljükről alkotott elképzeléseiket. A fő cél,

hogy „kilépjenek az épületből”, találkozzanak jövőbeli vásárlóikkal, üzleti

partnereikkel és finanszírozóikkal. A résztvevők három hónapon keresztül hetente

találkozót tartanak, amely meetingek arra szolgálnak, hogy prezentáljanak

egymásnak és beszélgessenek, valamint érdekes menedzsmentszakkönyveket

mutassanak be, és személyes coaching folyamatokban vegyenek részt. A YES!Delft

LaunchLab részvételi díja 750 euró (az első csapattagnak), illetve 500 euró (a további

tagoknak). A program legalább 2.500 euróba kerül fejenként, az extra költségeket

pedig a YES!Delft állja. A célorientált „klímaváltó” LaunchLabot a Climate-KIC

európai K+K-program támogatja.

65

6.3 A formális inkubáció kiválasztási folyamata

A potenciális startupoknak, akik hajlandóak inkubációs programba lépni, gyakran

egy kiválasztó és értékelő folyamaton kell keresztül menniük, mely a következő

általános lépésekből áll:

1) Jelentkezés: ötlet, üzleti modell és/vagy terv beadása.

2) Prezentáció: egy nemzet(köz)i bizottság előtt rövid prezentáció bemutatása.

3) Elvárások megismerése és menedzsmentje: ismerkedés a programban való

részvétellel, az elvárható eredmények megfogalmazása, pl. egy olyan kidolgozott

terv beadása, melynek egyértelmű céljai vannak.

4) Monitoring: a tervezett eredmények, folyamatok követése, mely a startup-

vállalkozások menedzselésének folytatását, vagy az inkubációs programból való

kilépését jelentheti.

Ahhoz, hogy hatékonyan osszák el a startupok támogatására biztosított forrásokat,

egy formális kiválasztó folyamat felállítása az első lépés. Általában két eszközt lehet

meghatározni a kiválasztó folyamat sztenderdizálására: egy kompetens bizottság

felállítása, illetve a kiválasztási kritériumok gondos kialakítása. Ezután különböző

kiválasztó stratégiákat lehet kialakítani, mert a kiválasztás nem csak kritériumok,

hanem alkalmazkodás vagy következetesség kérdése is. Ebben a fejezetben két

fontos stratégiát írunk le.

6.3.1 Bizottság kialakítása a startup értékeléséhez

A bizottság tagjai hasonló profillal rendelkeznek, mint a bíró, aki az ötlet értékeléséért

felelős egy ötlet- és üzleti terv versenyen, aki lehet például egy magánbefektető,

bank, vállalkozó, üzleti coach, inkubátormenedzser. A bíróval ellentétben azonban a

választóbizottság összeállítása hosszabb távra történik, és lehetnek benne nemzeti,

vagy nemzetközi szinten dolgozó személyek. Gyakran egy konkrét területen dolgozó

szakemberek csoportját – mint pl. a tiszta technológia – kérik fel arra a célra, hogy

elmondják a véleményüket és tanácsokat adjanak. Az inkubációs támogatás

futamideje függ az évente megtartott találkozók számától, melyről a bizottság dönt.

66

Nemzeti kiválasztó bizottság – YES!Delft, Deflt/Rotterdam Klaszter, Hollandia

A bizottságnak hat tagja van. Kettő ezek közül a pénzügyi szférából jön (egy bankár

és egy befektető), kettő tapasztalt vállalkozó, és kettő egyetemi küldött (A TU Delft

TTO vezetője, illetve a startup irányelvek menedzsere).

Nemzetközi kiválasztó bizottság – Science Park Graz, Graz, Ausztria

Mielőtt megkezdődik a projekt coachingja, szigorú kiválasztási folyamatban kell részt

vennie a vállalkozónak és tervének. Egy kiválasztói tanácsadói bizottság értékeli a

startup/üzleti tervet, és eldönti, hogy a projekt megfelelő-e arra, hogy belépjen a

Science Park Graz inkubátorába. Ez a tanács a Science Park Graz csapatának

tagjaiból, és két inkubációban/startup-vállalkozások terén nemzetközileg elismert

szakemberből áll; különböző városokból érkező delegáltak, különböző területek

szakemberei, pl. a manchesteri tag, aki Manchesterben indított hasonló

kutatóparkot, és nemzetközileg elismert konzultáns. Fontos kapcsolati tőkét

jelentenek az inkubációs programhoz, és a Science Park Graz kapcsolatépítésben is

igyekszik kihasználni a segítségüket.

6.3.2 Kiválasztási kritériumok

A bizottság olyan kritériumokat használ a program során, melyek sztenderdizálják a

kiválasztás folyamatát, hogy biztosan a lehető legmagasabb „potenciális siker”

érdekében és annak megfelelve legyenek a startupok között elosztva az erőforrások.

Két kiemelt faktor van, melyek kritikusak a startup-vállalkozások potenciális sikeréhez

– így a bizottság is mindig kiemelt figyelmet szentel ezeknek – melyek a

termék/szolgáltatás, és a vállalkozó(k). A „termék/szolgáltatás”-szempontrendszer

részei az olyan témák, mint az értékpropozíció, innovativitás, alkalmazhatóság és

növekedési potenciál. A „vállalkozó(k)” témában felállított speciális kritériumok olyan

témákat fednek le, mint például a csapatösszeállítás, a készségek, kapcsolatok és

attitűd kombinációja. A cleantech projektek esetén elvárt kiválasztási kritérium a

befektetés megtérülése. Mivel a tiszta technológiába való invesztálás egy hosszú

távú befektetés, általában 4-6 év közötti megtérülési idővel, nagyon fontos a

bemutatkozó csapat számára, hogy a lehető legpontosabban becsüljék meg a

releváns időszakra vonatkozó költségeket és hasznokat.

67

Kiválasztási kritériumok – UnternehmerTUM, München, Németország

Az UnternehmerTUM közvetlen támogatást nyújt a startupok számára több

aspektusból is. Ők egy technológiára orientált inkubátor-, innovátor- és üzletteremtő

közeg. Minden belépő startup-vállalkozó átmegy egy több multifázisú kiválasztási

folyamaton és értékelésen, mely a következő elemeket tartalmazza:

– Technológia: Mennyire modern? Újszerű? Lehet szabadalmaztatni? Mik az előnyei?

– Üzleti modell: Meggyőző és magával ragadó?

– Piac és alkalmazhatóság: Mekkora a potenciális piac? Globális?

– Csapat: Erős, vállalkozói jellegű és tapasztalt a csapat? Képesek egy vállalkozás

működtetésére?

– Gazdaságba való beilleszkedés: Mi a hozzáadott értéke a régió nagyobb

vállalatainak teljesítményéhez? Hogyan férnének bele a TUM hálózatába?

6.3.3 Kiválasztási stratégiák az inkubátorházban

Ha figyelembe vesszük az inkubátor tág meghatározását, mint egy kiindulási pontot,

beleértve a nem high-tech és high-tech inkubátorokat is, két választási stratégiát

lehet megkülönböztetni:

- A győztes kiválasztása megközelítés: az inkubátorok vezetői megpróbálják ex-

ante azonosítani a potenciálisan sikeres vállalkozásokat. Ha a végletekig ezt a

megközelítést alkalmazzák, akkor az inkubátorházak hasonlítanak a magán

kockázatitőke-befektető társaságokhoz.

- A legerősebb túlélése megközelítés: az inkubátorok vezetői alkalmazhatnak

egy kevésbé szigorú kiválasztási kritériumokat tartalmazó megközelítést is,

melyben nagyobb számú céget választanak, és a piacokra hagyatkoznak,

hogy a szelekciót elvégezze, illetve hogy idővel megkülönböztessék a

győzteseket a vesztesektől.

A high-tech inkubátorok vezetői között, úgy tűnik, hogy egy folyamatos vita áll fenn

arról, hogy vajon lehetséges-e elkülöníteni a potenciális sikert a lehetséges kudarctól.

Ennek ellenére a legtöbb megkérdezett inkubátorvezető alkalmazza a győztes

kiválasztása megközelítést, az egyéni induló támogatására költhető eszközök – mint

pl. a pénz és az idő– szűkössége miatt. Ezen túlmenően, ezek a potenciális nyertesek

68

magas hírértéket jelentenek, ami pozitívan befolyásolja az inkubátorról alkotott

képet.

„A nyertes kiválasztása” – Accelerace programme – Dánia, Koppenhága, Symbion.

A Symbion inkubátorház a kiváló növekedést mutató induló vállalkozások és

vállalkozók számára egy egyedülálló kombinációját nyújtja az üzleti fejlesztésnek,

üzleti képzésnek és a tőkeszerzésnek. A Symbion az Accelerace-programot ajánlja a

startup-vállakozások számára (időtartama 6 hónap). A startupok kiválasztását az

Accelerace-programban egy tipikus „győztesek kiválasztása” megközelítés előzi

meg. Az első lépés egy hatékony szűrés a mintegy 100 üzleti terv közül. Félévenként

20-30 indulót emelnek ki, hogy részt vegyenek a „kiválasztottak táborában”. A

kiválasztó bizottság résztvevőit egy zsűri/testület tagjai alkotják, akik minden dán

kockázati tőkeintézetet képviselnek, feladatuk, hogy értékeljék a kiválasztott üzleti

terveket. 10-15 indulót választanak ki, hogy részt vegyenek az Accelerace-

programban. 6 hónap után a kockázati tőketanács választ ki 1 vagy 2 startupot,

hogy megkapják az első forrást a Symbion-alapból. A kockázati tőkeintézményt is fel

kell készíteni, hogy megfelelő szakmaisággal kövesse nyomon ezt a Symbion-

befektetést a jövőben (12-18 hónap). A startup-vállalkozásoknak nem kell fizetni az

Accelerace-programban való részvételért, a költségeket fedezi a befektetési alap.

6.4 A szellemi tulajdonjog támogatása

A szellemi tulajdon (IP) olyan, nem anyagi javakat jelent, melyek a kreativitás és az

innováció eredményei, amelynek lehet tulajdonosa is, hasonló módon a fizikai

tulajdonhoz. Az „Intellektuel property/IP”-törvény szabályozza a kreatív munka

tulajdoni és használati feltételeit. Néhány szellemi tulajdonjog (IPR) létezik anélkül,

hogy a regisztráció szükségessé válna, mint például a szerzői jog. Azonban más

szellemi tulajdonjogok, például a szabadalmak, akkor jönnek létre, ha egy sikeres

bejelentkezés után a készítő regisztrálja a jogi haszonélvezetet. Néhány szellemi

tulajdonjog, mint például a tervezési jogok és védjegyek, létezhetnek be nem

jegyzett, és bejegyzett formában is. Az IP-törvény területi hatályú, azaz a szellemi

tulajdonjogok eltérőek lehetnek országonként. Ötleteket nem lehet

szabadalmaztatni az egyedi elemek közzétételét követően.

69

Egyetemi kontextusban az IP-t lehet az elért- és kutatási eredményeknek tekinteni.

Egyedülálló high-tech ötletek alkalmasak IP-regisztrációra, és adhatnak a high-tech

startupoknak némi versenyelőnyt. Ezért az IP-t gyakran használják mint egyfajta

informális szűrőt, vagy formális kiválasztási kritériumot. Mint a többi tulajdon esetén,

lehet kereskedelmi értéke az IP-nek, amely különböző útvonalakon keresztül valósul

meg, beleértve az licenszelést, vagy a szellemi tulajdonjog eladását. A szellemi

alkotások jogának összetettsége miatt a legtöbb egyetemen egy IP Rights

Management Team felelős az IP-irányelvekért, például hivatott meghatározni az

egyetem IP-igényléseit a munkavállalók és a diákok szellemi tulajdonára.

VTT Technical Research Centre – Finnország, Espoo.

A Global Cleantech Innovation Index szerint Finnország 1. helyen áll az állami K+F-

munka, és 2. helyen az újítások támogatásában. Ez az eredmény összefüggésben

lehet a VTT Műszaki Kutatási Központtal, melyet Finnország alapított 1942-ben. Ez a

legnagyobb alkalmazott multitechnológiai kutatási szervezet Észak-Európában,

mintegy 3000 alkalmazottal, és 316 millió eurós forgalommal (31.12.2012). A VTT egy

olyan nonprofit szervezet, mely a finn innovációs rendszer részeként a Munkaügyi és

Gazdasági Minisztérium alá tartozik. A szervezet modern technológiai megoldásokat

és innovációs szolgáltatásokat kínál, és széles tudásbázisa miatt képes kombinálni a

különböző technológiákat, új innovációkat teremteni, továbbá jelentős

világszínvonalú technológiákat és alkalmazott kutatási szolgáltatásokat nyújtani,

ezáltal javítva ügyfelei versenyképességét és kompetenciáit. Hat behatási területet

tekint a szervezet speciálisnak, mely területeken esetenként nagy kihívásokkal

találhatják szembe magukat: ezek a biogazdaság, az erőforrások kezelésében

hatékony iparágak, tiszta világ, digitális világ, az alacsony széntartalmú

energiaforrások és az emberi jólét. A VTT kutatásai újabb és újabb találmányokat

szülnek, szoftvereket és egyéb jogvédelemben részesíthető technológiákat

termelnek, amelyek közül néhányat az ügyfél kap a szerződési feltételek szerint, míg

a többi a VTT szellemi tulajdonjogi eszközei közé kerül. A VTT szabadalmi portfolió

(2012) lefed 363 szabadalomcsaládot, 1250 szabadalmat és alkalmazást, 2 millió €

szabadalmaztatási költséget (ebből 1,7 millió € a beruházások, és 0,3 millió € a

karbantartási költségek), 2,5 millió euró éves bevételt a licenszbevételekből, és 17

high-tech vállalatot. VTT 4 fő módszerrel dolgozik, hogy kereskedelmi forgalomba

hozott technológiáik a legnagyobb hasznot hozzák: 1) kereskedelmi

70

K+Fszolgáltatások 2) szellemi tulajdonjogi licenszelés 3) technológiatranszfer

szolgáltatások és 4) új kockázati befektetések. A kiválasztott útvonal függ a

technológia jellegétől, a szellemi tulajdonjogok erejétől, az ügyfélkapcsolatoktól és a

csapat kompetenciáitól. A VTT a díjalapú szolgáltatásaira kereskedelmi árazást

használ.

DTU TechTransfer Office – Dánia, Koppenhága, University of Technology Denmark

A DTU Tech Transfernek egy külön támogatási programja van tiszta technológiát

feltalálók részére a koppenhágai Cleantech Cluster (CCC) programon belül. A

tudományos startupok, vagy koncessziók számára az egyetem TechTransfer Hivatala

foglalkozik az IPR-rel. Az IP-t és az ebből realizált bevételeket 100%-ban a diákok

birtokolják. A munkavállalók számára, akik az egyetemen dolgoztak ki egy

találmányt, az egyetem kéri, és birtokolja majd a szabadalmat, de a szabadalomból

származó bevételek egyenlően oszlanak el a 3 fél között: az egyetem, a tanszék és a

feltaláló (mindegyiknek 33% jár).

6.5 Javaslatok a kiválasztási kritériumok megfogalmazására

Összefoglalva a fejezet következtetéseit, meg kell említeni, hogy nem találtuk meg a

legjobb gyakorlatot a kiválasztási eljárásra, illetve kiválasztási kritériumokra, melyek

kifejezetten a cleantech startup-vállalatokra vonatkoznak. Úgy tűnik, a tiszta

technológiában elinduló startupok ugyanazt a kiválasztási és inkubációs folyamatot

követik, mint bármely más high-tech startup. Egy kiválasztási szempont, mint például

az „(in)direkt éghajlatvédelmi hatás”, fontos tényező lehet a cleantech startupok

kiválasztási folyamatában. Ennek ellenére egyik vizsgált térségben sem alkalmazták

ezeket a kritériumokat a kiválasztási eljárás során. A motiváció az éghajlatváltozással

összefüggő kritériumok hiányában lehet az, hogy a(z EU-s) támogatási szabályok

szerint csak általános támogatásra költik a pénzt az induló vállalkozások, valamint,

hogy megtiltják egy adott területen startupok klaszterének támogatását. A másik ok,

amiért nem vették figyelembe az éghajlatváltozás befolyásolásával kapcsolatos

kritériumokat, hogy néha nehéz értékelni a speciális, szektorra jellemző kritériumokat,

mint a CO2-csökkentés vagy a kevesebb energiafelhasználás… stb előnyeit. A hatás

71

nagymértékben függ a tényleges piaci megfeleltethetőségtől, mint például a piaci

részesedés, és a tényleges termékhasználat 5-10 éven belül.

Az ötletek kiválasztása, mint például egy ötlet- és üzleti terv verseny és a

preinkubáció, úgy tűnik, hogy megfelelő eszközök a témaspecifikus támogatások

meghatározásához, mint például egy adott hálózat kiépítése vagy finanszírozási

lehetőségek hatékony kiaknázása. Azáltal, hogy a„startup-vállalkozásokat

csoportosítják a hasonló területeken, mint például az orvosi, az ICT-s, illetve

természetesen a cleantech-szektorban, segítik a folyamatok egyszerű és hatékony

lebonyolítását.

A csapat összetétele és a vállalkozók nagyon fontos elemei a diskurzusnak, amikor a

kiválasztási kritériumokról beszélünk. A vállalkozói attitűd hiánya miatt Európában,

összehasonlítva más országokkal – mint például az USA –, céget alapítani és

beindítani egy igen összetett kihívás. Azon pályakezdők, akik az (technikai)

egyetemekről kerülnek ki, jó jelöltnek tűnnek az alacsony életszínvonal-igényük és

nyitott hozzáállásuk miatt, de hiányzik részükről a megfelelő munkahelyi tapasztalat.

Azok az emberek, akiknek sokéves munkatapasztalata van már, úgy tűnik, szintén jó

jelöltek a kapcsolataik és a készségeik miatt, de gyakran hiányzik belőlük a

vállalkozói attitűd, és gyakran magas költségekkel járnak, annak okán, hogy már

meglévő jelzálogkölcsönökkel rendelkezhetnek. A megfelelő réteg valahol a két típus

között van.

A világos és szigorú kiválasztási eljárás az inkubátorok védjegyévé válhat, amelyre

más hatóságok, például a magánbefektetők és a bankok is támaszkodhatnak.

72

7 Inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások

A fő cél, és a siker egyik kulcsa bármely kiváló és nagy teljesítményű inkubátor

számára, hogy felgyorsítsák a támogatott startupok fejlődését, és kineveljenek minél

több sikeres fiatal vállalkozót egy strukturált inkubációs program segítségével. Ezt a

programot olyan eszközök segítségével ültették át a gyakorlatba, mint például az

irodai tereken és a tesztelő és demonstráló intézményeken keresztül nyújtott fizikai

támogatások, másrészt üzleti szolgáltatásokkal, mint például a mediálás és

networking eszközök, tréning és coaching, a vállalkozások támogatása és az egyéb

kapcsolódó szolgáltatások, amelyeket rendszerint az inkubátor vezetősége, és a

külső szakértők nyújtanak (7. ábra). A következőkben az inkubációs infrastruktúra és

az üzleti szolgáltatások bemutatására kerül sor.

Ezen az egyszerűsítésen túlmenően fontos megjegyezni az inkubátor

ökoszisztémájának és tevékenységeinek összetettségét. Az inkubációs központok,

melyeknek komplex helyi menedzsmentje és üzleti stratégiája van, különféle

arculatokkal és portfóliókkal rendelkeznek. Ezek az ismertetőjegyek azok, melyek a

különböző üzleti inkubációs programokat megkülönböztetik.

Irodatér Szokásos

cleantech

startup

Közvetítés és kapcsolatépítés

Tréning és coaching

Tesztelő- és demonstráló

intézmények Üzleti támogatás

7. ábra – Az inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások

Ebben a fejezetben a különféle támogató eszközök leírása olvasható, melyek

szorosan kapcsolódnak a legjobb gyakorlatokkal, amiket a CIE-esettanulmányok

találtak, melyeket személyesen is megtapasztaltak és támogattak inkubátorok

igazgatói, a kutatók és a program koordinátorai. Néhány „legjobb gyakorlatot” a

különböző inkubátorszolgáltatások közül részletesen is bemutatnak annak

73

érdekében, hogy kihangsúlyozzák, hogy ezek a fontos szolgáltatások

megalapozhatják a startup-vállalkozások jövőbeni sikeres működését.

7.1 Irodatér funkció startup-vállalkozásoknak

Egy inkubátor általában számos lehetőséget biztosít a startup-vállalkozóknak, akik az

inkubációs programba belépnek, miután a kiválasztási folyamat lezajlott. Az

alapvető inkubátorok általában egy kis irodát szolgáltatnak minden startup–

vállalkozásnak, általános irodai berendezésekkel, közös tárgyalóteremmel, relaxációs

helységgel, szabad hozzáférést a gazdasági és menedzsment anyagokhoz és az ICT-

eszközökhöz, mint például a nagy sebességű internet és a távközlés. A vizsgált

esettanulmányok során a CIE-projekt, az átlagos irodaméretet az induló vállalkozások

között változóan 500 és 6000 m²-re becsülte, akár egy egyetemi kampuszon, egy

tudományos parkban, vagy egy közös irodaházon belül. Általában az inkubátorok

létesítményeik mintegy 60-80%-át ajánlják fel a startup-cégeknek, egyes esetekben

10-20%-ot az üzletet bérlőknek, továbbá mintegy 10%-ot közös területként és

adminisztratív részlegként. Az irodai helyiségek, laboratóriumok és más létesítmények

használata az inkubátorban ingyenes, hiszen ezek szerepelnek az inkubátor által

kínált előnyök között, de esetenként ezzel ellentétben lehetnek díjkötelesek is. Az

átlagár egy hivatalos inkubátornál a bérelt irodaterületért Hollandiában évente 100

euró és 140 euró között mozog négyzetméterenként. Néhány esetben, mint például

a Science Park Graz esetében, az irodák ingyen használhatóak. Egy olyan inkubátor,

amely túl drága, elrettentheti az startup-vállalkozót.

Lehetnek rendelkezésre álló helyek az inkubátor épületében is, vagy esetenként az

érintettek hálózatának felajánlásával egy másik cég vagy kutatóközpont

telephelyén. A további logisztikai infrastruktúrák is fontosak mind a startup, mind a

lehetséges ügyfelek és befektetők számára, mint például a terület stratégiai helyein

és a szállítási központban. Ezek az infrastruktúrák nem kevésbé fontosak, mint az

alapvető helyek, és továbbra is bizonyíthatóan elengedhetetlenek ahhoz, hogy a

startup-vállalkozás kényelmét és a sikerét biztosítsuk.

Magyarország, Gödöllő Klaszter

A régióban két inkubátor van: az OKISZ Inkubátor, és a MOHA Ház. Az OKISZ-nak több

tapasztalata van (törzsgyökeres szervezet, melyet 1923-ban alapítottak) és 7 FTE-

alkalmazottal futnak, de csak részlegesen van portfóliójukban az innováció. A MOHA

74

Ház relatíve új inkubátor, de remek szakmai és üzleti tapasztalatuk van, mely

határozottan arról tanúskodik, hogy komolyan veszik az inkubátor munkáját. A MOHA

Ház magas színvonalú infrastruktúrát ajánl, kiválóan alkalmazkodnak az

ingatlanmenedzsment terén előforduló helyzetekhez, s bár még nincs saját laborjuk,

van szervertermük, adatkezelő helyiségük, és remek IT infrastruktúrájuk.

Képrészlet a gödöllői Klímairoda kreatív dizájn falából

Erős és történelmi kapcsolatok inkubátorok és egyetemek közt – Torino Klaszter

A torinói cleantech klaszter tevékenysége három fő részre osztható: a tudástermelés

(Politecnico di Torino és Università degli Studi di Torino), startupok indítása (I3P és 2I3T)

és a piaci fejlesztés (Environment Park). Két különböző egyetem vesz részt az

együttműködésben, egyikük elkötelezett a mérnöki és építészeti ágazatokban, de

kapcsolódik a menedzsment tudományokhoz is (Politecnico di Torino), a másik pedig

(Università degli Studi di Torino) minden egyéb tudományos területen aktív.

Mindkettőnek van egy inkubátora, amely szoros kapcsolatot ápol a finanszírozó

intézménnyel. Az folyamat alatt és után elsajátítható kompetenciák magas szintűek.

További előnye a kis távolság az oktatási intézmény és az inkubátor létesítményei

között.

Az I3P a Torinói Műszaki Egyetem egyetemi kampuszán található, ez az ötletek és a

vállalkozók fő forrása, közvetlenül származtatva a műszaki tanulmányokból és a

tudományos kutatásból. Ez az egyetem egy az alapítók közül és a helyi

75

intézményekkel , mint a Kereskedelmi Kamara, az innovációs politikák fejlesztési

területi szövetsége, a FinPiemonte, és a Torino Wireless, közösen jelenlegi részvényes

is.

7.2 Tesztelő- és demonstrációs intézmények

Néhány konkrét infrastruktúra-hozzáférést lehet biztosítani a startupoknak a felszerelt

laboratóriumokban, prototipizáló, tesztelő és demonstráló létesítményekben. A

startup néha előnyt szerezhet a kedvezményes díjakra, használható

laboratóriumokra és tesztelésre alkalmas létesítményekre, egyetemeken és más

vállalati helyszíneken, melyhez pozitívan hozzájárul a kapcsolat az inkubátor és az

érdekelt felek között. Függetlenül attól, hogy ezek a létesítmények jelen vannak-e,

illetve hozzáférhetőek-e, rendkívül fontosak a cleantech startupok számára.

Prototipizáló- és laborintézetek – Németország, München Klaszter

A Müncheni Műszaki Egyetem több különböző prototípus-létesítményt és

laboratóriumot tart fenn, magas színvonalú technológiai berendezésekkel, mint

például a több millió eurós szélcsatornák és üzemanyagcella-vizsgálati

létesítmények. Ezek a vizsgálati létesítmények állnak rendelkezésre az Unternehmer

TUM inkubátornál is, mely ugyanebben a régióban található.

Bioprocess bemutató intézet – YES!Delft, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia

A Delft University of Technology (TU Delft), a DSM, a Purac, valamint a helyi és

regionális önkormányzatok az ERFA támogatásával létrehozták a Bioprocess

bemutató intézetet (BPF), hogy az ipari biokutatási (technológiai) folyamatokat

lehetővé tegyék. A startupok, akik számára mindenképp szükséges egy hely a kis

sorozatú gyártáshoz és összeszereléshez, valamint kapcsolódnak a közlekedés,

építőipar, és a tengeri/parti jellegű termékekhez, igénybe vehetik az RDM (Port of

Rotterdam) Campus Rotterdam gyártási helyét. Az RDM Campuson 11.500

négyzetméter áll rendelkezésre az innovatív és a technikai portfóliójú vállalatoknak,

viszonylag alacsony bérleti díjakkal.

76

7.3 Üzleti támogatás

Amellett, hogy az inkubátorházak szolgáltatnak irodai, tesztelő és demonstráló

helyeket, minden inkubációs program nyújt további speciális üzleti támogatást is,

hogy segítsen a startup-cégeknek megválaszolni a piaci és üzlettel kapcsolatos

kérdéseit. Az üzleti támogatás magában foglalja a menedzsment vagy külső

szakértők és tanácsadók által végzett tevékenységeket, mint például az üzleti

stratégia kialakítása, az értékesítés és a marketing, vagy a webdizájnt. Gyakran

általános jogi szolgáltatásokat is nyújtanak, mint például az új termékkel kapcsolatos

szellemi tulajdonjogokra, új cég mint jogi személy létesítésére és a szabályozás

betartására vonatkozó tanácsadás.

7.4 Tréning és coaching

Egy másik inkubációs szolgáltatás a tréning és a coaching, amely a startup-

cégeknek tanácsokat ad a kihívások mindennapos kezelésére. Például technológia

kereskedelmi forgalomba hozása, prezentációs/pitch ismeretek, az emberi

erőforrások, a piaci lehetőségek azonosítása, és az ügyfélkapcsolatok kialakítása.

Külső szakértőket és/vagy tapasztalt vállalkozókat lehet kinevezni, hogy fellépjenek a

mentor- és coachszerepekben az inkubációs fázisban. A mentor is részt vesz a

folyamatban, hogy segítséget nyújtson a termékkel és a piaccal kapcsolatos

ismeretek megszerzésében.

Symbion, Dánia, Koppenhága Klaszter

A Symbionnál átlagosan 25-30 induló vállalkozás megy végig a támogatási

programokon minden évben, 3-6 hónapos coachinggal. A Symbion az Accelerate-

et ajánlja a startup-cégeknek, amely tartalmazza:

Együttműködés és coaching, ahol egy tapasztalt üzleti fejlesztő csatlakozik a

csapathoz, és hozzájárul stratégiai és operatív szinten, hogy összegyűjtsék és

ellenőrizék a piaci, szakértői és az ügyfél inputot.

Hálózat: hozzáférés az ügyfelekhez, a szakértőkhöz és a befektetőkhöz, hogy a

startup-vállalkozások sikeresen működjenek majd a piacon. Mind a lehetséges

vevőknek, mind az eladóknak való bemutatáskor segít a termék prezentációs

fázisában.

77

Képzések és szakmai műhelyek szervezése az üzleti és a vállalkozói világ

legújabb trendjeiről, mely betekintést nyújt a hasznos eszközökbe és

módszerekbe, mint például a szegmentáció, üzleti modellek, a szellemi

tulajdonjogok, az értékesítés és marketing.

Unternehmer TUM, München Klaszter, Németország

Az UnternehmerTUM-nál a jelöltek és a startupok is részt vehetnek hasonló, jól

felépített programokban, mint:

„Startupok éjszakája”: rendezvények, melyek a jelölteknek és a startup-

cégeknek lehetőséget adnak, hogy hallhassák a Müncheni Műszaki Egyetem

(TUM) öregdiákjainak tippjeit és tapasztalatait sikeres üzletkezdésükről. Emellett

információt szolgáltatnak a támogatási lehetőségekről, illetve konkrét

támogatásokról.

Technológiai vállalkozói labor: kutatási eredmények vagy technológiák piaci

lehetőségeinek értékelése.

„Találd meg a lehetőséged” műhely: az olyan lehetséges alkalmazások

megtalálása, melyek a technológiára, fejlesztésre, és a piaci mechanizmusok

megértésére vonatkoznak.

Startup Coaching: tanácsadás és a megvalósítás aktív támogatása a startup-

cégeknek.

Gyakorlati MBA az innovációra és vállalkozások létrehozására.

7.5 Közvetítés és kapcsolatépítés

Alapvetően fontos a jövőben a vállalat hozzáférése az inkubátor érdekeltjeinek

hálózatához, hogy megismerkedhessenek a szakemberekkel és az öregdiák-

szervezetekkel, hogy hosszú távú szakmai kapcsolatokat építsenek a felsőoktatási

intézményekkel, melyek a régióban találhatóak, továbbá hogy egy erős és stratégiai

vállalati és intézményi hálózatba integrálódjanak, valamint elkezdhessék gondozni

kapcsolataikat a stratégiai partnerekkel. A sikeres high-tech inkubátor, mely gyakran

alkalmazza a szigorú kiválasztási folyamatot, néha azt az előnyt élvezi, hogy vonzza a

befektetőket, illetve befektetési alapokat, és hozzáférhet a (nem) kereskedelmi

hitelekhez.

78

YES!Delft inkubátor, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia

A közvetítés az induló vállalkozások és az érintett felek között (pl. a befektetők,

kutatóintézetek, az üzleti partnerek, kezdeti ügyfelek, tanácsadók/szakértők és más

vállalkozók) az egyik fő tevékenysége a Delft Műszaki Egyetem (TU Delft) YES!Delft

nevű inkubátorának. A közvetítés fontosságát figyelembe veszik szinte minden a

YES!Delft által a startup-vállalkozásoknak szervezett tevékenység során. Az alábbi

tevékenységeket szervezik a hagyományos coaching és tanácsadás mellett,

amelyek részei az inkubációs programnak is:

Minden évben a YES!Delft megrendezi éves YES!Delft hálózati rendezvényt,

ahol a startupok találkoznak formális és informális befektetőkkel, kutatókkal,

tanácsadókkal, kormányzati szervezetekkel, üzleti partnerekkel és kezdeti

ügyfeleikkel. Évente mintegy 700 ember vesz részt a hálózatépítési céllal

megrendezésre kerülő rendezvényen. A programokon az ígéretes induló

vállalkozások lehetőséget kapnak arra, hogy bemutassák üzletüket a

nagyközönségnek, és bemutatókon ismertessék új termékeiket/szolgál-

tatásaikat.

Minden évben a YES!Delft szervezésében megrendezésre kerül a Meet the VC

esemény, ahol több mint 40 vezető kockázatitőke-befektetőt és befektetői

alapítványt kérnek fel, hogy bemutatkozzanak a releváns startupok

csoportjának. A kiválasztott vállalkozók bemutathatják üzleti terveiket és

beruházási igényeiket.

Ha a startup-cégeknek szüksége van a hozzáférésre bizonyos ügyfelekhez és

befektetőkhöz, a YES!Delft inkubációs vezetője hozza őket kapcsolatba a

hálózattal, melyet a partnerekkel és a barátokkal az inkubátor ad-hoc alapon

alakított ki.

UnternehmerTUM, München Klaszter, Németország

Mikor a networking a téma, az UnternehmerTUM elengedhetetlennek tartja az

iparági kapcsolatokat. A közelség a nagy nemzetközi cégek központjaival az

UnternehmerTUM sikerének egyik meghatározó pontja. Az inkubálásban részt vevő

startupok kapcsolódhatnak a széles nemzetközi értéklánchoz. Az elérési útvonalat a

sikeres nagyvállalatokhoz – Münchenben esetében például a nagy

energiavállalatok biztosítják, mint az EON és az RWE.

79

Fontos feladata egy klaszternek vagy inkubátornak, hogy azok az induló

vállalkozások, melyek azonos ágazatban tevékenykednek, könnyebben

megismerhetőek legyenek a külvilág számára. Ha egy klaszter vagy inkubátor sikeres,

sikeressége egyben a védjegyévé is válhat, ez egyben pozitív hatással is lehet a

támogatott induló vállalkozásra is.


A Viikki Environment House Finnország legenergiatakarékosabb irodaháza, melyet

Helsinki város Környezetvédelmi Központja, és a University of Helsinki használ. Ez az

innovatív épület számos előnyét élvezte az energiahatékonysági megoldásoknak és

termékeknek, melyeket a finn cleantech kis- és középvállalkozások fejlesztettek ki.

Azzal, hogy közösen, egy térben dolgoznak a felhasználókkal, és a helyes gyakorlatot

alkalmazzák, a Környezetvédelmi Központ célja, hogy teljesen szén-dioxid

semlegessé váljon 2015-ig. Az épület teljes energiafogyasztása az építési előírásoknak

csak a fele. Az alacsony energiafogyasztás megvalósítása főként általánosan

használt technikai megoldásokkal történik.

St John’s Innovációs Központ, Cambridge, Egyesült Királyság

A befektetők a legfontosabb külső szereplők a Cambridgeshire régióban, valamint a

mentorok és a trénerek, akik a befektetők mellett támogatást nyújtanak. A

kapcsolatokat általában a mentorok, trénerek és a St. John’s Innovációs Központ

személyzete irányítják. A legsikeresebb vállalatok általában azok, amelyeket

tapasztalt mentorok támogattak, akik képesek a vállalatokkal a fejlesztéseken és a

kulcsfontosságú képességbeli hiányosságok felismerésén (például ha nem

rendelkeznek megfelelő kereskedelmi készségekkel) együtt dolgozni. A St. John’s-nak

erős és alapos az öregdiáksággal ápolt kapcsolata, amelyet széles körben fel is

használnak.

7.6 Inkubáció és klasztermenedzsment csapatok

A személyzet, amely egy inkubátorközpont és egy inkubációs program

működtetéséhez szükséges, általában egy 1-5 fős teljes munkaidős belső

munkatársakból álló csapatot takar. Ezen belül különböző szerepeket lehet

megkülönböztetni, mint pl. ügyvezető igazgató, marketing menedzser, inkubációs

80

menedzser, rendezvény menedzser, irodavezető(k) és recepciós. Az Európában

vizsgált cleantech inkubációs esettanulmányokból kiderült, hogy a legtöbb inkubátor

személyzetében nincs állandó cleantech szakértő.

Egy irányító testület, mely minden releváns érdekelt fél képviselőiből áll, rendszeresen

értékeli az inkubátor vezetősége által végrehajtott inkubációs program teljesítményét

és hatékonyságát. Elengedhetetlen az inkubátor megszerzett jó hírnevének

megtartásához az a képesség is, hogy megfelelő szinergiával

menedzsmenttanácsadást nyújtson, technikai és stratégiai segítséget és képzést

biztosítson, fiatal vállalkozásokra szabott tanácsadással szolgáljon. Az inkubátoroknak

a startup-vállalkozások létrehozásában és a vállalkozói képességek fejlesztésében

betöltött szerepe elengedhetetlen, és egy inkubátor hírnevét is erősen befolyásolja a

fent említett folyamatokban való sikeressége.

A cleantech-klaszterek szervezése úgy tűnik, hogy egy komplex feladat, a több

érintett és a saját érdekek képviselete miatt. A jól működő klaszterszervezetek

kiemelkedő teljesítményt nyújthatnak a szerepek és feladatok szigorú felosztásával,

valamint a külvilág felé való kommunikáció minőségének megfelelő szintre

emelésével.

Science Park Graz és ECOWorld Styria, Ausztria

Az inkubátorok képzési és oktatási programokat kínálnak a startup-vállalkozásoknak,

melyek értékesítési, marketing, jogi, pénzügyi, befektetői készségi, szellemi

tulajdonjogi, projektmenedzsmenti, csapatfejlesztési és árképzési folyamatokkal

foglalkoznak. A Science Park inkubátorház is kifejlesztett egy mentori programot a

startup-cégeknek. Ami a hálózati kapcsolatokat és oktatókat illeti, a Science Park

hálózata tapasztalt vezérigazgatókat és vezetőket tudhat maga mellett szinte az

összes nagy cég részéről, ami a régióban működik. Egy tapasztalt vezetőt felkérnek

arra, hogy mentorálja a startupot az inkubációs program során, és biztosítson

coachingot legalább negyedévente egyszer. Másrészt a Science Park egy

tudományos szakértő segítségét is kéri mentornak a startup mellé, aki jártas a K+F-

folyamatokban. Általában a tudományos szakértők (vagy tanárok) a TU Graz (vagy

más egyetemek) Technológiai Transzfer Hivatalának segítségével működnek, attól

függően, hogy a szükséges szakterület ismereteivel rendelkeznek-e. A Science Park

közvetít is a startupok, a befektetők, és más pénzügyi intézmények között, amelyek

81

támogathatják, vagy befektethetnek az új társaság termékébe. Ők közvetítenek a

legfontosabb állami finanszírozó szervezeteknek, de létrehoztak egy business angel

hálózatot is, hogy regionális (és nemzeti) szinten felkeltsék az érdeklődést az

„angyalokban”, azzal a céllal, hogy forrásokat fektessenek be a startup-vállalkozások

ötleteibe (lásd: finanszírozás). Az ECOWorld Styria a startup-cégeknek számos

hálózatépítési lehetőséget kínál együttműködve a potenciális üzleti partnerekkel,

befektetőkkel és tanácsadó cégekkel. Szerveznek különböző hálózatfejlesztési célú

eseményeket (pl. a cleantech innováció klub), és bemutató rendezvényeket az

induló vállalkozások számára.

A stájerországi klaszter ereje az együttműködésben és a kommunikációban rejlik,

mely megmutatkozik a feladatok szigorú megosztásában, és a tiszteletben, melyet jól

prezentál partnereinek innovatív területen elért számos sikere.

Felelős klasztermenedzsment – Incuballiance, Essone Klaszter, Franciaország

Itt a Plateau de Saclay-on szerencsések vagyunk, hogy a megfelelő környezet

létezik, és kedvező is számunkra. Alkothatunk csoportokat és témákat. Mi vagyunk a

középpont (fókusz). A kompetenciák léteznek ugyan nélkülünk, és ki is egészíthetik

egymást, de a szereplők nem találkoznak egymással. A cleantech témával

kapcsolatban számos piaci szereplőt összehozunk, akik egyébként nem találkoztak

volna.

Miért nem működik néha mégsem az együttműködés? A fő probléma a kulturális és

viselkedési különbségekből adódó eltérések okozta nehézségek kiküszöbölése.

Minden, amelynek alapja a tudományos világ és az állam szabályozása alatt áll,

hiányában van a kockázatvállalásnak és a döntéshozatal lassúságára épül,

ellentétben az üzleti életben megszokott aktívan működő folyamatokkal, a

magasabb kockázattal és a rövid időt igénylő döntési folyamattal. Vannak, akik

szeretnének segíteni másoknak, bár nem ugyanaz a mentalitásuk. Azoknál a

projekteknél, melyek indulófélben vannak, szükségünk van a gyorsaságra, a

hatalomra viszont kevésbé. A hatóságok képviselik a hatalmat. Kénytelenek vagyunk

harcolni azért, hogy a két világ megértse egymást. Ehhez kell, hogy a nyilvános

inkubátor szívében sok szakember dolgozzon.

82

7.7 Javaslatok az inkubációs szolgáltatások létrehozására

Nem minden felsorolt szolgáltatásra van feltétlenül szükség, hogy létrehozzunk egy

sikeres inkubációs programot, de hogy képesek legyünk fenntartani az optimális

teljesítményt, egy átfogó szinergiát kell megteremtenünk a gyakorlat és az üzleti

szolgáltatások között. Egy elkötelezett cleantech inkubátor követelményei eltérőek

lehetnek, de nagyon fontos, hogy egy inkubátor rendelkezzen a megfelelő, praktikus

és átfogó szolgáltatások körével. Amint azt korábban már olvashattuk, szinte minden

fontos áttörést jelentő ötlet a konferenciaasztalon, a heti labortalálkozón szokott

megjelenni. Ezért egy inkubátorépület, melynek elég területe van arra, hogy

szocializálódjanak a dolgozók, kiváló hely az eszmecseréhez, a tudástranszferhez és

a hálózatépítéshez. Az egyik legnagyobb kihívást minden régióban az infrastruktúra

és a létesítmények jelentik, berendezni egy épületet, mely alkalmas az

együttműködés ösztönzésére, különösen az inkubációs fázisban lévő és növekvő

vállalkozásokban, nagy feladat. Gyakran az irodai terek sem elég nagyok a gyorsan

növekvő startup-vállalkozásoknak. Általában azoknak a startup-cégeknek, akiknek

több hely kell a tesztek és kísérletek számára, alternatív operatív telephelyeket

keresnek az inkubátoron kívül, de néha csak a cleantech-klaszteren vagy az

országon kívül találják meg azt.

Ezért javasoljuk a regionális cleantech-klasztereknek, beleértve a helyi

önkormányzatokat és az egyetemeket, valamint a cleantech-iparágat, hogy

hozzanak létre megfelelő és konkrét létesítményeket az ilyen típusú cleantech

startup-cégeknek, nagy erőfeszítést fordítva a prototipizációra, a gyártásra és

demonstrációkra is alkalmas helyszínekre. Ily módon ezek az új vállalatok nagyobb

valószínűséggel maradnak a térségben, ami a további munkahelyteremtés járulékos

haszna lehet, és támogatja a helyi gazdaságokat. Tekintettel a pénzügyi és

ingatlanpiaci válságra, a befektetők és a projektfejlesztők haboznak annak

eldöntésében, hogy részt vegyenek-e ilyen infrastruktúrák fejlesztésében. Időt vesz

igénybe, hogy ezt észrevegyék, viszont az egyértelműen megállapítható, hogy az

ilyen klaszterlétesítmények a legjobb gyakorlatokat alkalmazó inkubátorok

kulcsfontosságú sikertényezői, és nagyon fontos a tiszta technológiák adaptálásának

sikerességében is.

83

A következő javaslatunk az, hogy az inkubátormenedzsment úgy dolgozzon ki

minden szolgáltatást, hogy azok a startupok igényeinek teljes mértékben

megfeleljenek. Néha nagy eseményeket terveznek az inkubátor épületében, mely

befolyásolja a munkahelyi légkört, és hozzájárul az inkubátor ismertségéhez is. Az

inkubátor vezetőségének feladata, hogy megtalálja az egyensúlyt a startupok

érdekei, az érintettek, valamint az inkubátor érdekei között.

A lefolytatott interjúk az inkubátorvezetőkkel azt mutatják, hogy amellett, hogy

megannyi általános inkubációs szolgáltatást biztosítanak, a legtöbb, kategóriájában

legjobb programok kapcsolatban állnak a kutatóegyetemekkel és

laboratóriumokkal, olyan területeken, ahol nagy koncentrációban vannak jelen a

technológián alapuló vállalatok és a kapcsolódó üzleti támogatói cégek. Az ipari és

szakmai hálózatok a jól bevált gyártó és bemutató létesítmények mellett szintén

kulcsfontosságú tényezői a cleantech inkubációs klasztereknek. Ezért javasoljuk, hogy

megfelelően ápolják a klaszter ipari infrastruktúráját és a kialakult hálózatot, mivel

ezek megfelelő fenntartása minden egyes régióban kulcsfontosságú a cleantech

inkubátorban működő startup-vállalkozásoknak.

Ezzel párhuzamosan ajánlott bevonni egy célorientált cleantech-klaszterszervezetet,

amely szakértelmével támogatja a nyújtott szolgáltatásokat az inkubáció alatt és

utána is (fokozva a kis- és középvállalkozások növekedési ütemét). Feladatuk, hogy

javítsák a már meglévő intézményi és vállalkozói források inkubátor körüli cleantech-

hálózatát, mint például az ipari partnerek és a felsőoktatási intézmények, hogy fontos

infrastrukturális, és üzleti szolgáltatási fejlesztéseket hozzanak. A klaszterhálózat –

melyben sok az érdekelt – összetettsége miatt azt tanácsoljuk, hogy a szerepek és

feladatok szigorú megosztása, valamint ezen felosztás világos kommunikációja a

külvilág felé kiemelt körültekintéssel és precizitással történjen. Javasoljuk, hogy

vizsgálják felül az inkubációs program által nyújtott szolgáltatások körét,

hatékonyságukat folyamatosan mérjék fel, tekintettel az inkubátormenedzsmentre és

az érdekelt felekre, például egy irányítótestületen belül.

Összegezve az elmondottakat, előnyös hatásokkal jár, ha több különböző kiegészítő

stratégiát veszünk figyelembe, mikor egy inkubációs vállalkozástámogatási program

a tiszta technológia legjobb gyakorlatait implementálja. Az ilyen kiegészítő stratégiák

közé tartoznak a további finanszírozási lehetőségek, hely a kilépő vállalkozók

84

számára, továbbá extra regionális támogatást adni a védett környezetet elhagyó

startup számára. A fejlesztések támogatása az üzleti szolgáltatóhálózatnál ösztönni a

felsőoktatási intézményeket az üzleti inkubációs programok támogatására. Ez azt

jelenti, hogy a klaszter- és inkubátorszervezetek nem csupán a központi inkubációs

programot, de pre- és posztinkubációs szolgáltatásokat is nyújtanak.

A közös együttműködés mindig pozitív eredménnyel zárul…

85

8 Az inkubációból való kilépés fázisa

Miután a hivatalos inkubáció véget ért, a vállalkozás elég erős kell, hogy legyen

ahhoz, hogy önállóan is működni tudjon az inkubátoron kívüli életben és a piaci

versenyben. Ez a vállalkozás életének egyik legkritikusabb szakasza. Ugyanakkor

korlátozott számban, de vannak jól bevált gyakorlatok, amelyek támogatják a

startup-vállalkozókat abban, hogy elérjék a kilépési pontot, mikor elhagyhatják az

inkubációs programot. Gyakran az inkubátorszervezetnek van egy alkalmazott

felügyeleti eszköze, hogy meghatározza az inkubációs fázisban a startup

„egészségügyi” állapotát, és megállapítsa, hogy kész-e a programból való kilépésre.

Azonban a legtöbb inkubátor és inkubációs program rögzített időtartammal

dolgozik, ezen a meghatározott időtávon túl nem tudják támogatni a startupot.

Néhány inkubátor és inkubációs program kínál úgynevezett „növekedést támogató”

szolgáltatásokat és létesítményeket azon startup-cégeknek, melyek magas

növekedési potenciállal rendelkeznek, de még nem állnak készen az inkubációs

program befejezése után önmaguk fenntartására. Minden inkubációs program

közvetítői tevékenységeket nyújt ahhoz, hogy támogassák a startup-cégeket a

kilépésben, különösképp, ha a beruházásokat – a startup-vállalkozások

tevékenységébe – az érdekelt felek eszközölték (8. ábra).

Kilépési folyamat lépései

Növekedési infrastruktúra és

támogatás

Kilé

pé

s

Inkubációs fázis

időtartama Üzleti támogatás Irodahelyiségek

Monitoring folyamat Növekedő cleantech vállalatok

Közvetítés

8. ábra – Inkubációból való kilépés

86

8.1 Az inkubáció időtartama és a monitoring

Szinte minden inkubációs támogató program esetén vannak szabályozások és

megkötések a startup támogatás idejére vonatkozóan. Az inkubációs periódus

hossza inkubátorról inkubátorra változik, és a kilépésre optimális időpont is változó,

általában hat hónap és három év között, függően a startup-vállalkozás fejlettségétől

és termékeik sajátos jellegétől.

8.1.1 Az inkubációs fázis időtartama

Azok a startupok, akik olyan termékeket terveznek, melyeknek relatíve rövid a

„piacra léptethetősége”, mint pl. az ICT és a fogyasztóorientált termékek, rövidebb

inkubációs programokat követnek. A legtöbb tiszta technológiában startup-

vállalatoknak hosszabb a „piacra léptethetőségi ideje”, így az ezeknek a cégeknek

szánt inkubációs programok általában két és három év időtartam között mozognak.

UnternehmerTUM, München Klaszter, Németország

Az inkubációs fázisnak rugalmas az időtartama, mely függ a startup-vállalkozótól és

az inkubációs programtól, melyben részt vesz. Több értékelési pont van az inkubációs

folyamat során. Az UnternehmerTUM biztosít inkubáció utáni szolgáltatásokat is, pl. a

vállalatok legmegfelelőbb finanszírozási formájának megkeresésében. Emellett van

öregdiák-hálózatuk is, ahol a sikeres vállalkozók tanácsokat adnak a startup-

cégeknek.

St John’s Innovációs Központ, Egyesült Királyság

Itt nincsenek irányelvek az inkubációs támogatás határidejére. Az átlagos határidő

általában több mint hat hónap, bár lehetnek kivételek. A startupok igyekeznek

mielőbb kilépni a piacra (függően a büdzsétől). Az inkubátor ajánl olyan

szolgáltatásokat is a nehezebben útnak induló startup-vállalatoknak, mint például a

különböző módszerek kipróbálásának lehetősége. Ha ez nem működik,

megpróbálhatják megváltoztatni a technológiai bázist, vagy az üzleti modellt.

Azonban a startup-csapat tévedhet, vagy esetleg nem hajlandó a változtatásra. Az

inkubátoralap kiválasztási fázisa során általában képesek felismerni ezeket a hibákat,

és a folyamat során számításba veszik a potenciális kudarcot is, mint a folyamat egy

részét.

87

Svédország, Lünd/Malmö Klaszter

Az inkubáció két éven át tart, de a startupok jelentkezhetnek további egy év

támogatásra, ha az inkubátornak van tartalék irodatere és kapacitása. Az

inkubátorból való kilépés feltétele, hogy a vállalat stabil növekedésben legyen, és

pozitív legyen a pénzforgalma, vagy legalább rendelkezzen finanszírozással,

partnerekkel és startup piaci részesedéssel.

8.1.2 A monitoring eszközei

Néhány inkubátor olyan monitoringeszközöket fejlesztett ki, melyekkel fel tudják mérni

a startup-vállalkozás inkubációs program alatti és utáni „egészségügyi állapotát”. Az

inkubációs fázis alatt a menedzsmentcsapat és/vagy coachok számára javasolt,

hogy rendszeresen beszéljék meg a startupok fejlesztési tervét és az ahhoz

kapcsolódó mérföldköveket, valamint amennyiben a startupok nem érik el az

előzetesen meghatározott célokat és mérföldköveket, határozzák meg az alternatív

lehetőségeket. Hogy az elvárásokat megfelelően kezeljék, a kilépési kritériumokat

már magába az inkubációs szolgáltatási egyezségbe be kell emelni, és bele lehet

illeszteni a mérföldkövek tervezésébe, valamint a startup benchmarkingjába is. A

kilépés után az inkubátornak célszerű fenntartani a kapcsolatot az inkubált startup-

céggel, hogy minél többször, és minél tovább tudjanak adatokat gyűjteni annak

érdekében, hogy a megszerzett eredményeket értékelni tudják. Az vizsgált adatok

közé be kell venni a startupok eladásait és bevételeit, foglalkoztatási adatait, túlélési

rátáit, valamint a startup munkájának, termékeinek és szolgáltatásainak piaci

értékével kapcsolatos információkat.

8.2 Növekedési infrastruktúra és támogatás

Több kimenetel létezik a startupok inkubációból való kilépése esetén. A startupok

kilépnek az inkubációs programból, és

1) önállóan folytatják tevékenységeiket,

2) megvásárolja őket (vagy összeolvad velük) egy nagyobb, sikeres vállalkozás,

3) befejezik a működését, vagy

88

4) részt vesznek az inkubátor úgynevezett „növekedési” programjában, melyet az

inkubátor vagy az érintett részvényesek ajánlanak.

Ezek a „növekedési” támogató és infrastrukturális programok azért vannak, hogy

támogassák a magas növekedési potenciállal rendelkező startup-cégeket abban,

hogy az inkubációs fázis után is képesek legyenek fenntartani magukat. Terveiket –

melyeket célorientált támogatásra, vagy infrastrukturális szükségletekre (pl. irodatér,

K+F-labor stb.) vonatkozó igényeik kielégítésével valósítanak meg – tovább

támogatják, amennyiben ezeket még nem tudják a startupok maguknak

finanszírozni. Ez különösen fontos a cleantech vállalkozások számára, melyek

tőkeintenzív infrastruktúrára szorulnak, vagy hosszabb a K+F előhaladási idejük, illetve

piacképességük fenntartásához szükséges időigényük.

A növekedést támogató programok gyakran tartalmaznak célorientált támogatást

ahhoz, hogy a magánbefektetőket érdekeltekké tegyék, továbbá hogy magas

szintű készségekkel rendelkező alkalmazottakat tudjanak felvenni, vagy hogy a

regionális adóigényléseiket rendezzék azoknak, akik elhagyják az inkubátort. Emellett

ajánlhatnak inkubációs intézeteket és nagyobb irodatereket extra díjért cserébe, és

támogathatják egy üzleti szolgáltatóhálózat fejlődését is. A növekedési infrastruktúra

és a támogatási program tervezése már az inkubációs program befejezése előtt

ajánlott, hogy a startupok teljesen felkészültek legyenek, mire elérkezik az idő, hogy

kilépjenek az inkubációs programból.

Inkubáció utáni szolgáltatások – München Klaszter, Németország

Az UnternehmerTUM is nyújt inkubáció utáni szolgáltatásokat, pl. a vállalatokat

támogatásokkal segítik a munkájuk finanszírozásának biztosításában. Emellett van

öregdiák-hálózatuk is, melyben a sikeres vállalkozók mentorálják a startup-cégeket.

89

8.3 Közvetítés a piac felé

Az európai esettanulmányokban, melyeket ebben a projektben elemeztünk, nem

voltak olyan célorientált „növekedési” szervezetek vagy intézmények, melyek azért

felelősek, hogy növekedési infrastruktúrákat és támogatást nyújtsanak. A legtöbb

esetben az inkubátor ezeket a szolgáltatásokat pluszként nyújtja. Gyakran, bár nem

mindig, a jól szervezett folyamatokban minden inkubációban érdekelt részvényesnek

van résztulajdona a növekedő vállalatban, mint pl. a Technológiai Transzfer Hivatal,

az egyetem, vagy a befektetők. Az inkubátorok néha olyan inkubációs öregdiák-

szervezetet indítanak és tartanak fenn, melyek coachingot, vagy más kezdeti

támogatásokat nyújtanak a startup-cégeknek.

„Üzleti vakrandi” események – Incuballiance, Esonne Klaszter, Franciaország.

Az InkubAlliance összeköti a startupokat az üzleti fejlesztőkkel (menedzserek, akiknek

van tőkéjük és szabadidejük is, akik tudnak és be is akarnak fektetni a startup-

cégekbe). Eddig hét alkalommal rendezték meg, és a 200 „vakrandi” esemény során

a projektek 20%-a talált fejlesztőkre. A kezdeti ötlet a következő: rengeteg szenior

szakember van, akiknek nehéz a munkaerőpiacon elhelyezkednie, miután hosszú

karrierjük a végéhez közelített. Közülük válogattuk ki azokat, akik érdekeltek a

startupok támogatásában. Létrehoztunk a LinkedInen egy csoportot, és 80 olyan

menedzsert hívtunk meg, akiknek nemzetközi karrierjük van. Először is, elmagyaráztuk

az üzletvezetőknek, hogy legtöbbször nem lesznek az általuk teremtett vállalat

vezérigazgatói. Kiválasztottunk olyan fejlesztőket, akik a karrierjük és bemutatott

munkásságuk alapján a projektekben érdekeltek lehetnek. A csapat akkor kerül

konszolidációra, amikor egy fejlesztő integrál egy projektet. Remekül működik:

minden projekt, melyet konszolidáltak, gyakorlatilag azonnal megindult az üzleti

sikerré válás útján.

8.4 Javaslatok az inkubációs program befejezésére

Az inkubációs program befejezése kritikusan fontos pillanat a startupok sikerére való

tekintettel, és nagyon fontos továbbá az is, hogy precízen szem előtt tartsuk,

támogassuk és tervezzük ezt a folyamatot is, legalább annyira, mint minden más

szolgáltatást, melyet az inkubációs periódus alatt nyújtunk. A különböző növekedési

90

és fejlődési lehetőségek, melyek rendelkezésre állnak a periódus végén, legyenek a

legjobbak a startup számára, és tekinthessük őket egyben a legjobb támogatási

forrásnak is.

Pár legjobb gyakorlatot találtunk Európa-szerte, de a kilépési stratégiák, valamint a

támogatási gyakorlatok még mindig nyílt témák a jövőbeli fejlesztés asztalán. Az első

javaslat, hogy explicit kilépési stratégiákat alakítsunk ki, és hogy a releváns érintett

részvényesekkel azokat rendszeresen beszéljük meg. Ennek további része lehet a

célorientált infrastruktúrákhoz (pl. munkahelyiségek, gyártásért felelős intézmények,

laborok stb.) való hosszabb távú, a program idejét meghaladó hozzáférés biztosítása

is. A startup számára jó kilépési stratégia kidolgozása mindig az inkubációs periódus

alatt történik meg, explicit célokkal, és a startup teljesítményének értékelésével,

javaslattétellel. Az új vállalkozókat célszerű értesíteni a lehetséges kimenetelekről, és

hogy javasolt jól meghatározni a tervezett elérendő céljaikat és mérföldköveiket

ezután, oly módon tovább dolgozni, hogy ezeket elérjék. Egy inkubátor kilépési

irányelvei emellett erős befolyást gyakorolnak az inkubátor teljesítményére, és fontos

szerepet játszanak abban, hogy az inkubációs program erőforrásait hatékonyan és

hasznosan osszák szét a startupok között. Tiszta és egyértelmű kilépési stratégia nélkül

az a veszély fenyegeti az inkubátort, hogy erőforrásai túl sokáig állnak a startup

rendelkezésére, melynek eredményeképp a startup egy alacsony növekedési

potenciálra esik vissza.

Másodszor, a startup-cégeknek folyamatosan tanulnia kell a magánbefektetőktől

(mint pl. a kockázati tőkések), hogy mindig tiszta kilépési stratégiát határozzanak

meg, mikor egy befektetési forrásból részesülnek. Emellett lehetnek olyan

magánbefektetői tapasztalatok és gyakorlatok, melyek segíthetik ezt a folyamatot,

és adaptálhatóak a cleantech inkubációs folyamatba is.

91

9 Cleantech startupok finanszírozása

A startup-vállalkozások növekedésének és sikerének egyik fő gátló tényezője a

kezdeti tőke hiánya az indulás legkorábbi stádiumaiban. Ha nincs meg a kezdeti

tőke, akkor a startupok dolga nehezebb, mikor az ún. „halál völgyén” kell átjutniuk –

mely az a fázis, ahol a K+F-befektetések és üzleti fejlődés még mindig túltesz

fontosságában és súlyában az eladásokon, illetve a bevételeken (azaz a

profitképességen).

A fejezetben bemutatjuk a nyolc legjobb gyakorlatot a finanszírozási eszközök

felhasználására, melyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a startupok számára a kezdeti

tőke elérhetőségét biztosítsuk, kifejezetten a cleantech szektorra vonatkoztatva.

Ennek a legjobb gyakorlatnak a részeként jelen lehetnek általános finanszírozási

eszközök bármilyen startup-vállalkozástípus finanszírozására, de találtunk olyan

specifikus finanszírozási eszközöket is, melyeket tiszta technológiában működő

startupok segítésére alkalmaznak az Európa területén vizsgált klaszterek

valamelyikében. A legjobb gyakorlatokat az esettanulmányokból vett példák

segítségével fogjuk illusztrálni.

9.1 Startup támogatások és a cleantech specifikációk szintjei

Általában a finanszírozás típusa változó minden egyes startup-cégnél, mely

kiválasztásának alapja a startup-vállalat életciklusa, valamint a különböző

kockázati profiljai. A kezdés korai fázisában (vagy már a kezdés előtt), ahol a

technológia létrejön (feltalálják, és áthelyezik a gyakorlatba), az állami

finanszírozás jelenléte a legfontosabb, mivel a kockázatok még mindig nagyon

magasak, és az üzleti potenciál is azonosításra vár. Miután a kezdeti technológia

létrejött, a startupok olyan termék- és üzleti fejlesztésre koncentrálnak, melyek a

tényleges vásárlóknak és piacoknak lesznek megfeleltetve. Ebben az időszakban

a bevételek és profit még mindig fontosabbak, mint a prototípusokba, alfa/béta

sorozatokba és kezdeti gyártásba való befektetések. Ezalatt az úgynevezett „halál

völgye fázis” alatt egy lépcsőzetes átállás történik a állami finanszírozásról a

magánbefektetésekre (vagy a kettő kombinációjára). Amikor a startup belép a

piacra lépés és növekedés fázisába, és bizonyította az üzleti modell növekedési

92

potenciálját, a befektetési kockázatok kisebbek lesznek, és a magán/piaci

finanszírozás a kockázati tőkésektől – mely kezdeti közbeszerzésekhez és

tenderekhez vezeti a startupot – gyakoribb és kényelmesebb lehet (lásd a 9.

ábrát).

9. ábra – Startup-támogatás és a „Halál Völgye”

Bizonyos típusú cleantech startupok extra nehézségekkel találják magukat szemben,

mikor üzletük növeléséhez kell forrást találniuk, és át kell kelniük a „halál völgyén”

ahhoz, hogy realizálják a konkrét növekedést. Azoknál a startup-cégeknél, akik a

megújuló energia, és a bioüzemanyagok szektorában tevékenykednek, ahol az

innovációknak nagy befolyásuk van a létező, nagy infrastruktúrákra, a kockázati tőke

bevonzása még nehezebb. Ezt a nehézséget a cleantech startupok három speciális

tulajdonsága okozza:

Méret: a termékgyártás vagy kivitelezés volumenének növelése (még az első

sorozatok esetén is) tőkeintenzív folyamat lehet a cleantechszektorban.

Felépíteni egy új termékvonalat (még ha kezdeti is) pl. bi-üzemanyagokra,

szélturbinákra vagy napelemekre, igen költséges feladat (5-250.000.000 euró),

ami magas kockázatokat teremt a befektetőknek, ha az üzleti modell

hatékonysága még nem bizonyított, és az eladások aránya még alacsony.

A magas tőkeigény, és a hosszú életciklusok az iparágban: az új termékek

vagy technológiák a nagyobb infrastruktúrákba való integrálásra kerülnek (pl.

93

energia-, víz-, hulladékgazdálkodás stb.), vagy helyettesítik azt, hosszú

infrastrukturális életciklussal, és magas tőkeigénnyel. Az infrastruktúrák

tulajdonosai ritkán cserélik azt (az átlag életciklus 30-40 év), és a fix költségek

általában nagyon magasak. A startup eladásai és növekedése ezért nem

mindig egyszerűen valósulnak meg, így a befektetési kockázatok magasak.

A szabályozásoknak való megfelelés fontos ahhoz, hogy a piachoz

hozzáférjenek, így belépési korlátokat teremtenek a startup-vállalkozásoknak,

különösképp az energiapiacon, a hulladék- és vízgazdálkodás piacain, mivel

ezek az iparágak kemény szabályozás alatt álló piacok, szektorok. Ez

korlátozza a megfelelő innovációs és üzleti modell megteremtésének

lehetőségeit, és magasabb kezdeti költségeket jelent a termék- és

üzletfejlesztésnek, ha meg akarnak felelni az elvárt kritériumoknak.

A fentebb említett jellemzők (méret, magas tőkeigény és hosszú életciklus,

szabályozások) bizonyos cleantech startupok esetén azt jelentik, hogy nehezebb

megszerezni a (magán) tőkét, mivel magas kockázatokkal, és hosszabb megtérülési

periódusokkal futnak. Az utóbbi néhány évben sok más típusú tiszta technológiában

megjelenő startup-céggel is találkozhatunk, melyeknek nincsenek ilyenfajta

megkötései méret és életciklus tekintetében – a cleanweb vagy smart-tech esetén,

ahol a szenzorok, az ICT és a webtechnológia alkalmazott pl. a

fenntarthatóerőforrás-használatra, a szállítási megosztásra, vagy az

újrahasznosíthatóenergia-elosztásra. Ezeken a területeken a növekedési problémák,

vagy magas tőkeigénnyel kapcsolatos problémák ritkábban merülnek fel.

9.2 Finanszírozás az ötlet- és technológiateremtés fázisában

Egy a fontos kezdeti fázisok közül – ha egy innovációt vagy egy új találmányt

(például egy olyat, melyet egy tudós vagy diák talált fel) akarunk piacképes

termékké vagy szolgáltatássá változtatni, esetleg a prototípus, vagy koncepciót

bemutató eszköz építése – mely fázisban felmérik az ötlet technológiai vagy piaci

képességét. Az első prototípusépítés vagy koncepciós teszt után a vállalkozók

felmérhetik az alkalmazhatóságot, és definiálhatják a fejlesztendő területeket, vagy

a legrosszabb esetben elvethetik a koncepciót/prototípust, illetve az üzleti ötletet.

A sikeres európai cleantech inkubáció különböző eseteiben találtunk két releváns

példaértékű gyakorlatot, melyek ebben a fázisban a finanszírozással foglalkoznak:

94

1) a technológia piacképessé tételének nemzeti és közcélú finanszírozása, illetve

2) helyi koncepció finanszírozása.

9.2.1 A technológia piacképessé tételének közcélú finanszírozása

Nemzeti szinten az EU különböző országai más-más közcélú finanszírozási eszközöket

(támogatásokat) hoztak létre, hogy támogassák az egyetemi kutatásból származó

innovatív technológia piacképessé tételét. A finanszírozás általában 100.000 és

300.000 euró közt mozog (mely minden költséget fedez), és elsősorban prototípus-

fejlesztésre, a gazdasági és technológiai alkalmazhatóság felmérésére szánják.

Általában csak az egyetemi kutatóknak van lehetőségük ezt a típusú támogatási

konstrukciót igénybe venni, továbbá együttműködhetnek a leendő ügyfelekkel vagy

potenciális üzleti partnerekkel (startup-cégekkel vagy már meglévő vállalattal) a

projekt során. A finanszírozással elsősorban azt célozzák meg, hogy lehetővé váljon a

technológia és tudás áramlása az egyetemről a piacképes termékbe vagy

szolgáltatásba, illetve magára a piacra. Ez a fajta finanszírozás gyakori eszköz az

olyan kutatók/tudósok támogatására, akik az egyetemeken állítanak elő hasznos

innovációkat. Egyfajta első lépés egy startup vagy franchise vállalat felállítására,

támogatva a prototípusuk fejlesztését, vagy a piaci potenciál felmérését, mielőtt

eldöntik, hogy érdemes-e létrehozni erre alapozva egy új céget.

Közcélú finanszírozás – TU Delft, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia

Az STW Valorizációs támogatás (első fázis/alkalmazhatóság tanulmányozása: 25.000

euró, 2. fázis/valorizációs projekt: 200.000 euró) csak egy az egyetemen dolgozó,

vállalkozói ambíciókkal rendelkező kutatók számára kiadott támogatási források

közül, mely főként azokat segíti, akik találmányaikra és tudásukra alapozva akarnak

pénzügyileg és technológiailag alkalmas terméket/szolgáltatást fejleszteni. A tudósok

erre a támogatásra évente kétszer pályázhatnak a Technology Foundation STW-nél

(mely gyakorlatilag állami finanszírozású). Az értékelési kritériumok szigorúak, és az

ellenfelek erősek. A tudósok általában ezt a támogatást arra használják fel, hogy

prototípusokat/koncepciós eszközöket építsenek, vagy egy potenciális vásárlóval,

illetve iparági partnerrel közösen felkészüljenek a startup vagy franchise vállalat

felállítására.

95

Közfinanszírozás – Norvégia, Oslo

Norvégia rengeteg erőfeszítést tett annak érdekében, hogy elérje a nemzeti célokat,

melyek a következőek: 2070-re a teljes energiafelhasználás 60%-át megújuló

energiából akarja finanszírozni, és karbonsemleges országgá válni 2030-ra. 2000 óta

az állami szervezetek és a közcélú alapok sikeresen adaptáltak számos cleantech

innovációt. Több szeminárium program és projekt is létrejött a startupok számára,

becslések szerint a norvég startup–vállalkozók 15-25%-a a cleantech-szektorban

dolgozik.

9.2.2 Helyi koncepciók finanszírozása

További finanszírozási eszköz a prototipizálás és a koncepció megfelelőségének

bizonyítására az ún. „koncepciós alap”. A fő különbség az állami finanszírozáshoz

képest, melyet a technológiatranszferbe fektetnek az, hogy ez sokkal inkább helyi

szinten szervezett és menedzselt (általában egyetemeken és már meglévő helyi

partnereknél),, hogy megfelelően támogassa a találmányokat, melyek az egyes

szervezetekből, vagy magából az intézményekből indultak útnak. A koncepciós alap

finanszírozási forrásaira jelentkezhetnek startup-vállalatok, melyek az egyetemről

származnak, vagy tudósok, akik az egyetemen dolgoznak. A fő cél ezzel a fajta

finanszírozással támogatni az első prototípusok elkészültét és továbbfejlesztését

(melyek még nem piacképes termékek), valamint hogy felmérjék annak gazdasági

és technológiai alkalmasságát.

Koncepciós alap – Koppenhága Klaszter, Dánia

A Dán Műszaki Egyetem (DTU) külön támogatóprogramot állított fel a tiszta

technológiák terén tevékenykedő feltalálóknak, illetve találmányaiknak a

Koppenhágai cleantechklaszter-program részeként. Ez egy koncepciós alapot is

jelent, mely segíti a cleantech startupok és megoldásaik számára a „halál

völgyének” áthidalását. Miután egy belső bizottság gondosan kiválasztja a jelölteket

(melynek tagjai tudósok, üzletfejlesztők és IPR specialisták), a DTU átlagosan 8

koncepciós projekt részére ajánl fel finanszírozási forrást minden évben, egyenként

70.000-100.000 euróval. Ezeket a támogatásokat a prototípus prezentálására és

kisebb bemutatókra (melyekkel bizonyítani tudják a koncepciót), valamint

96

piackutatásra és piacképességi, technológiai felmérésre kell felhasználni. Csak a DTU

tudósai igényelhetik ezt a támogatást.

9.3 Piacközpontú üzleti és termékfejlesztés támogatása

Amikor a startupok formálisan belépnek az inkubációs programba, és az inkubátor

már elvégezte a kiválasztási folyamatot, a vállalkozó, aki a céget megalapítja (és a

társai/társalapítók) jogosult az ún. „elővállalkozói” vagy „puha kölcsönre”.

9.3.1 Elővállalkozói kölcsönök

Az elővállalkozói kölcsön általában egy relatíve kis pénzösszeg (15.000 - 25.000 euró),

melyet a vállalkozó személyes kölcsönként kap (nem vállalati kölcsön), hogy

megfelelően támogatva legyen abban, hogy vállalkozását elkezdhesse.

Használhatják saját szükségleteikre (bevétel), vagy a vállalati működés

megalapozására, illetve K+F-alapként. A személyes kölcsönök általában

alacsonyabb kamattal futnak, mint a banki kölcsönök, csak egy bizonyos idő után

kell őket visszafizetni (néhány év, ún. „halasztott visszafizetés”), és abszolválhatóak

akkor is, ha a startup elbukik (puha kölcsön). Több esetben is előfordul, hogy ezek az

elővállalkozói kölcsönök az egyetemekről jöttek, akik egy bankkal közösen adták, a

kormánytól kölcsönözve a fedezetet (pl. ha kölcsönök 50%-a állami támogatásból

származik).

Science Park inkubátor, Graz Klaszter, Ausztria.

A Science Park Graz inkubátora olyan 10.000 eurós elővállalkozói kölcsönt nyújt a

vállalkozónak, melyet az inkubációs program elhagyása után kell visszafizetni

(átlagosan 18 hónap után), kamatok nélkül. Ezt a kölcsönt a vállalkozó bármire

felhasználhatja, de főként a napi szükségletek kielégítésére használandó a

vállalkozás startup fázisában, amikor még nincsen megfelelő bevétel ahhoz, hogy

saját fizetésüket biztosítani tudják. A Science Park Graz inkubátorai azért tudják

ezeket az elővállalkozói kölcsönöket biztosítani a vállalkozóknak, mert tagjai a

nemzeti Academia Business támogatási franchise-programnak (AplusB).

9.3.2 Informális befektetők és üzleti angyalok

Az első fázis során (átlagosan 1-3 év) a startup-cég számára fontos finanszírozási

forrás az informális befektetők, vagy úgynevezett üzleti angyalok által adott

97

támogatási forrás. Ők általában szenior vállalkozók vagy tisztségviselők, akik

hajlandóak saját pénzüket fiatal és ígéretes startup-cégekbe fektetni. Az „üzleti

angyalok” befektetései átlagosan 50.000 és 500.000 euró között mozognak, mely

saját tőkéjükbe folyik vissza, vagy alakítható kölcsönként funkcionál. Az üzleti

angyalok nem csak tőkét adományoznak, de általában (előszeretettel) támogatják

a startup-vállalkozókat tapasztalatukkal és iparági/vásárlói ismereteikkel is. A legtöbb

esetben az üzleti angyalok helyi, regionális vagy nemzeti hálózatokban

tevékenykednek, melyek ismerete megkönnyíti a partnerkeresést, illetve az ország

nagyobb inkubátoraival is kapcsolatokat ápolnak. Több inkubátor rendez üzleti

angyaloknak szánt befektetési partnerkereső rendezvényeket, melyekre startup-

vállalkozóikat, és releváns informális befektetőket hívnak meg.

St. John’s Innovációs Központ, Cambridge, Egyesült Királyság

A St. John’s Innovációs Központ a Cambridge-i Egyetem saját inkubátora, melyet

1987-ben hoztak létre. Évente 80-90 helyi startupot támogatnak, de inkubációs

programjuknak tagja további 300 vállalkozás, vagy több nem helyi startup is. A St.

John’s mind formális, mind informális befektetőkből nagyon szoros kapcsolati

rendszert alakított ki, akik az inkubációs programjukhoz kapcsolódnak. Üzleti

coachaik és külső mentoraik, akik a startup-cégeket üzletfejlesztésben, stratégiában

és hasonló területeken segítik, általában maguk is üzleti angyalok. Az angyal-

befektetők, akik az Egyesült Királyságban adóznak, hozzáférnek olyan adó-

visszatérítési igényekhez, melyeket az Egyesült Királyság kormánya biztosított arra a

célra, hogy elismerjék az angyal-befektetők által vállalt kockázatokat, és hogy

megmutassák, mennyire támogatják ezt a kisvállalkozások számára elengedhetetlen

finanszírozási tevékenységet. Az adó-visszaigénylések általában befektetésenként 30

és 50% közötti visszatérítést jelentenek a befektetőknek.

9.3.3 Előfinanszírozási keret

A startup-vállalkozások korai életszakaszában (általában 1-3 év) a vállalat gyakran

magasabb tőkebefektetésre szorul, hogy piacképes terméküket vagy

szolgáltatásukat kifejlesszék, megtervezzék a gyártási folyamatot, és felállítsák a

vásárlói körüket. A kockázati tőkések számára általában a startup-vállalkozásokba

98

való invesztálás túl kockázatos (alacsony számú vásárló és alacsony bevételek). Ez

alatt a fázis alatt a startupok képesek informális befektetőket megnyerni, de vannak

célorientált „előfinanszírozási alapok” is, melyek kimondottan a startup-vállalkozások

elindulásának ezen szakaszára koncentrálnak, és gyakran a specifikus szektorokban

elérhetőek (például a tiszta technológia, egészségügy vagy ICT). Általában több

partner és befektető hozza össze a tőkét egy adott előfinanszírozási alapban, hogy

korai stádiumú, magas kockázatú kezdeményezésekbe fektessenek. Több esetben is

előfordul, hogy a nemzeti kormányok is támogatják ezek felállítását, és hozzájárulnak

támogatásokkal is. Az előfinanszírozási alapok átlagosan 250.000 és 1.000.000 euró

között adnak kölcsönöket, mely saját tőkéjükbe folyik vissza. Ha az előfinanszírozási

alap tulajdonosa (vagy érdekeltje) egy pénzügyi intézet/bank, esetleg más formális

befektetők vagy kockázati tőkések, a további befektetési szándék felmerülése is

lehetséges, így a kapcsolatokat is könnyebb kiépíteni.

TU Delft, Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia

A startupok kérhetnek előfinanszírozást (egy limitált önrészért cserébe), mely 500.000

és 1.000.000 euró között mozog, és három különböző forrásból táplálkozik. Két

kimondottan tiszta technológiára kialakított forrás létezik (a Holland Greentech Alap

23.000.000 eurója, illetve az ICOS, tiszta fejlesztési tőkealap 8.000.000 euróval),

valamint egy reptéri/szállítási alap (Mainport Innovation Fund, 8.000.000 euróval).

Ezeket az alapokat a Delft Műszaki Egyetem (TUD), illetve az iparági és pénzügyi (pl.

kockázati tőkések és/vagy bankok) állították fel, minden releváns fél hozzájárul az

alap létrehozásához. A Gazdasági Minisztérium kölcsönei (pl. támogatás) tovább

növelik ezt az alapot, mintegy 50%-os hozzájárulással. Az iparági partnerek emellett

konkrét iparágakkal és piacokkal kapcsolatos tudásukat is hozzák, melyet a pénzügyi

intézetek a pénzügyekkel és portfóliómenedzsmenttel kapcsolatos ismereteikkel

bővítenek tovább. Az egyetem és inkubátora fontos forrásai a potenciális startup-

vállalatoknak, de az alap nyitott minden startup számára egész Hollandiában.

9.4 Finanszírozás a piacra lépés és növekedés fázisában

Regionális szinten az esetek azt mutatják, hogy vannak olyan példák a befektetési

kezdeményezésekre, melyek a tőke és a regionális részvényesek összefogásával

99

támogatják a regionális gazdasági növekedést, munkahelyteremtést, és stimulálják a

helyi vállalkozói réteget.

9.4.1 Regionális befektetési alap

A regionális befektetési alap általában része egy nagyobb regionális gazdasági

növekedési célnak, melyet az állam állított fel. A regionális befektetési finanszírozás

képes támogatni a helyi és regionális startup-vállalatokat, illetve kis- és

középvállalkozásokat. Képes továbbá egy vállalat első növekedési fázisának korai

stádiumára koncentrálni (termelés növelése és piaci terjeszkedés). Az inkubációt

támogató regionális alap az egyik fontos forrása a potenciális, befektetési forrásokra

igényt tartó startup-vállalkozások számára.

Delft/Rotterdam Klaszter, Hollandia

Az Innovation Quarter (IQ) regionális befektetési ügynökség 30.000.000 eurós

befektetési alappal gazdálkodik, melyet a regionális szinten jelen lévő startup-

cégekbe, illetve kis- és középvállalkozásokba fektetnek be, konkrétan azoknak nyújt

támogatást, akiknek magas a növekedési potenciáljuk. Az alap finanszírozási kerete

2015–2016-ra 100.000.000 euróra fog növekedni. Az IQ be tud fektetni azon startupok

növekedésébe, akik (általában) már elhagyták az inkubátort, de még szükségük van

magas kockázattal járó befektetésekre, hogy növekedésük biztosított legyen, mielőtt

a nagyobb kockázati tőkések látókörébe kerülhetnének. Az IQ-alap csak olyan

startup-vállalatoknak (és kis- és középvállalkozásoknak) érhető el, akik a dél-holland

régió területén vannak bejegyezve. A dél-holland terület a következő nagyvárosokat

öleli fel: Delft, Leiden, Rotterdam, Hága, Westland. A Gazdasági Minisztérium és a

régió főbb oktatási intézményei (Delft Műszaki Egyetem, Erasmus Egyetem, Leideni

Egyetem), valamint az akadémia egészségügyi központjai hozták létre ezt az alapot.

Az IQ befektetéseinek központjában a tiszta technológia, az élet- és

egészségtudományok, illetve a biztonságtechnika állnak.

9.4.2 Kockázati tőke és vállalati kockázati tőke megjelenése

Amikor a startupok átlépnek a növekedés állapotába, képesek a piacra önállóan

kilépni és önállóan növekedni, bizonyított a technológiájuk, termékük és üzleti

modelljük, valamint elérik a pénzügyi egyensúlyt is. Ekkor a kockázati

tőketulajdonosok és vállalati kockázati tőkések elkezdenek érdeklődni a felkínált

befektetési lehetőség iránt (általában 1.000.000-5.000.000 euró összegben, mely saját

100

tőkéjükbe folyik vissza). Ebben az állapotban a startup-vállalatoknak szükségük van

nagyobb tőkebefektetésekre (hogy szélesítsék a gyártásért felelős intézmények

hatáskörét és az elosztási hálózatot). Ez általában azt jelenti, hogy a„startup-

vállalatok az inkubációs folyamat végén járnak, sikeres, „növekvő” vállalatokká

válnak (úgynevezett „gazellákká”), és hamarosan elhagyják az inkubációs

programot. Vannak remek példák inkubátorokra (vagy programokra), melyek

támogatják a vállalatot ebben az átmeneti fázisban, és tovább segíti például az

üzlettárs-keresésben, és a tréning/coaching biztosításában, hogy „készen álljon” a

vállalkozói létre. Fontos megjegyezni, hogy nem csak egyéni kockázatitőke-

tulajdonosok relevánsak a (cleantech) startupok számára, de fontos szerepet tölt be

a vállalati kockázati tőke is, mely már azon létező vállalatok tulajdona, akik ígéretes

technológiákat, termékeket és szolgáltatásokat keresnek, melyek tovább erősíthetik

üzleti potenciáljukat. A vállalati kockázati tőke előnye, hogy általában a startup

együtt tud működni a már létező vállalattal (mint elsődleges vásárlóval a K+F

tevékenységek során, vagy elosztási és eladási téren). A már meglévő vállalatok

felismerik, és finanszírozzák befektetéseikkel az ígéretes startup-

cégeket/technológiákat, akár meg is szerezhetik a tulajdonjogokat, és integrálhatják

is a startupt közép távon.

Koppenhágai cleantech-klaszter, Koppenhága, Dánia

Startup-vállalatok is részt vehetnek az Accelerate inkubációs programban, mely a

DTU Symbion inkubátorának programja (a Dán Műszaki Egyetem része). Az

Acceleration-program során a startupok minden inkubációs támogatást

megkapnak, melyre szükségük van a növekedés és a siker érdekében. Mind a

kezdeti befektetők, mind a kockázati tőkések jó kapcsolatban vannak az

Accelerate-programmal, és együtt vesznek részt az inkubációs folyamatban a

kezdetektől fogva (a startupok kiválasztásától). Minden félévben kb. 10-15 startupot

választanak ki az Accelerate-programban való részvételre, melynek döntésért felelős

bizottsága (mely az üzleti terveket értékeli) részben nagy dán kockázati tőkésekből

áll. Miután már fél évet eltöltöttek az Accelerate-programban, ez a bizottság azokat

a startup-cégeket választja ki a további folyamatokra, akik a DTU Symbion

befektetési alapjából kapnak majd kezdeti tőkét. Ezután a kockázati tőkéseknek fel

kell készülniük arra, hogy maguk is befektessenek a startupvállalkozásokba (előjoguk

van a befektetésre az Accelerate-programban részt vevő startupok esetén). Ez az

101

inkubációs és befektetési konfiguráció lehetővé teszi, hogy az ezt követő

kockázatitőke-befektetések megfelelően illeszkedjenek az inkubációs folyamathoz,

és hogy a kockázati tőkések már a korai szakaszban részeivé váljanak a

folyamatnak. Ez a technika pedig mind a startupnak, mind a kockázatitőke-

befektetőknek lehetővé teszi, hogy megbízhatóbban mérjék fel a befektetés, illetve

az együttműködés jövőbeli értékét.

9.5 Javaslatok finanszírozási technikák alkalmazására

A korai tőkeinjekció bevonzása alapfeltétel ahhoz, hogy a startup a cleantech-

szektorban növekedhessen, és sikeres vállalattá váljon. Viszont ez az egyik

legnagyobb kihívás egy cleantech-szektorba újonnan belépő számára,

különösképpen akkor, ha a növekedési befektetések, és a létező iparági

infrastruktúrák tőkeintenzívek. Hogy lehetővé tegyük a startupnak, hogy sikeresen

átkeljen a „halál völgyén”, szükséges a kiegyensúlyozott és megfelelően pozicionált

befektetési alapok létrehozása. A cleantech inkubációs ökoszisztémában mind

közcélú, mind magánpénzekből származó forrásoknak meg kell felelniük a különböző

kockázati profiloknak, melyek a startupok életciklusának különböző fázisaira

jellemzőek. A kulcsjavaslatok a legjobb gyakorlatokra, a vizsgált esettanulmányok

alapján a következők:

Segítenünk kell a startupot, hogy könnyen hozzájusson a K+F-szektor

finanszírozásához. Ez általában megköveteli az egyetemek, az

inkubátorközpont és a nemzeti K+F-ügynökségek közötti együttműködést.

Felállíthatunk alacsony kamatozású elővállalkozói kölcsönre szóló

egyezségeket az egyes vállalkozóknak, hogy könnyebben fenntarthassák

magukat az első, kezdeti években. Ezt az inkubátorházban kell megszervezni,

együttműködve a bankokkal, a kormánnyal és/vagy az egyetemekkel.

Szoros kapcsolatot létesítünk az üzleti angyalhálózatok, az inkubátor és a

startup-vállalkozók közössége közt. Mindenképpen be kell vennünk üzleti

angyalokat coachnak, mentornak vagy „bentlakó vállalkozónak”, hogy

hatékonyan tudják támogatni a startupokat.

Célorientált cleantech befektetési alapot hozunk létre, mely jobban megfelel

a cleantech startupok kockázati profiljának (hosszabb megtérülési idő, változó

102

szintű kihívások). Ez a befektetésfinanszírozási konstrukció működtethető

megosztottan közhasznú és magán-befektetésekből. Emellett vegyünk be,

vagy csatlakoztassunk a folyamathoz kockázati tőkéseket vagy vállalati

tőketulajdonosokat a (tiszta technológiában) már meglévő, startupok

számára releváns vállalatoktól, hogy megfelelően pozicionáljuk a további

befektetési egyezségeket, és esetleges vállalati összeolvadásokat (vagy

felvásárlást).

Az inkubátor körül jól informált hálózatot építünk ki vállalkozói

tőkefinanszírozásból, és a vállalati vállalkozófinanszírozási forrásokból (pl.:

vegyük be őket a kiválasztási folyamatba, rendezzünk kockázati tőkéseknek

szánt nyílt napokat). Ajánljunk tréningeket és coachingot a startup-cégek

vezetőinek, hogy elősegítsük a vállalkozói felkészültségüket. Fontos a tiszta

technológiában kezdő startupok számára, hogy az inkubátor a startupok

szektorában már megalapozott cégek vállalkozó-finanszírozási folyamataihoz

kapcsolódni tudjon (pl. energia, víz, közmű, önműködtetés stb.) melyek

később, vagy már most fő vásárlóik, beszerzési partnereik (lehetnek).

Erre a legjobb gyakorlatra alapozva egy jól pozicionált, és kiegyensúlyozott

finanszírozási és tőkeforrás építhető a (tiszta technológiában) startup-vállalkozások

számára, hogy támogassuk őket növekedésükben, és a siker elérésében.

103

10 Az inkubáció üzleti modelljei

Az inkubáció üzleti modelljei jelentik a legizgalmasabb témát szakmai körökben,

mivel ezek a modellstruktúrák azok, amelyek egy-egy tevékenységhez

kapcsolódóan meghatározhatják, mi lehet a követendő stratégia, mi lehet a sikeres

inkubálás kulcsa. Az inkubátorok (vagy inkubátorprogramok) üzleti modelljei

prezentálják az általános megközelítését annak, hogy hogyan ragadja meg az

inkubátor az értéket, amit a szolgáltatásaival megteremt, hogyan biztosítja a

bevételeit, vagy hogyan részesül támogatásokban, ha nincsenek direkt bevételei.

Minthogy egy inkubátor fő vásárlója, pl. egy startup-cég, aki általában nem képes

kifizetni a szolgáltatások teljes díját, így az inkubátorokat általában más közcélú vagy

magánbefektetők finanszírozzák, akik érdekeltek a cleantech inkubáció

folyamatában.

A következőkben először bemutatjuk a négy fő, inkubátorok által alkalmazott üzleti

modellt (10. ábra), melyek a finanszírozás forrásában (közcélú vagy

magánkarakterisztikájúak lehetnek), illetve az inkubációs folyamatban való

részvényesi beavatkozás (tulajdonosi arányok, részvények mennyisége) alapján

különböztethetőek meg. A fejezet második részében körvonalazzuk a

megkülönböztető stratégiákat, melyeket az inkubátorok használnak, tekintettel a

finanszírozási forrásokra, és a bevételek megteremtésének folyamatára. Az utolsó rész

összefoglalja az üzleti modellekre vonatkozó fejlesztési javaslatokat a cleantech

inkubátorok, és inkubációs programok részére.

Ötletteremtés Szelekció Inkubáció Kilépés

Kormány Egyetem Inkubátor Befektető Szolgáltató Szponzor

10. ábra – Az inkubáció üzleti modellje

Finanszírozás

Bevételek

104

10.1 Az inkubáció négy üzleti modellje

Egy inkubátor (vagy inkubációs folyamat) üzleti modellje gyakran támaszkodik

magára az inkubációs folyamat szervezetére, és a domináns részvényesekre, akik

ebben a szervezetben érdekeltek. Esetenként az egyetemek vannak az inkubációs

dinamika szívében, az ott feltalált találmányok, és megszerzett tudás valorizációja a

folyamat gyökere. A közhatalmi szervezeteknek vezető szerepük van, amikor egy

regionális vagy nemzeti célkitűzést helyi szinten kell implementálni. A

magánbefektetők (mint a kockázati tőkések vagy az üzleti angyalok) pedig akkor

játsszák a főszerepet, ha a cél azon profittermelő üzleti lehetőségek működtetése,

melyek megkötik az inkubációs folyamatot. A szponzoráció a maga részéről

leggyakrabban akkor vesz részt a mások által indított inkubációs

kezdeményezésekben, ha további intézményeket és szolgáltatásokat ajánl. A

bevételek és a finanszírozás forrásai (pl. az üzleti modell) egy cleantech inkubációs

folyamat során nagyban különbözhet, függően az adott inkubátortól.

A Szent István Egyetem aulája (az inkubáció lehetséges helye)

105

Tudományos fejlesztés

Helyi fejlesztés

DEL: Delft,

Hollandia

ESS: Essone,

Franciaország

FIN: Helsinki,

Finnország

ZUR: Zürich,

Svájc

TUR: Torino,

Olaszország

COP:

Koppenhága,

Dánia

MUN:

München,

Németország

GB:

Cambridge,

Egyesült

Királyság

BUD:

Budapest,

Magyarország

Szponzoráció

Befektetés

11. ábra – Közcélú (függ.) kontra magánbefektetések (vízsz.) az inkubáció üzleti modelljében

Amint már említettük, ebben a fejezetben négy különböző típusú üzleti modellt

fogunk bemutatni a (cleantech) inkubációs folyamatokra (11. ábra), melyeket az

DEL

TUR ZUR

COP

MUN

BUD

GB

ESS

FIN

106

különböztet meg, hogy az érintettek mennyire avatkoznak be, illetve hogy a

finanszírozás közcélú vagy magánforrásokból származik. Nem lenne helyes azt

kijelenteni, hogy létezik „tökéletes megoldás”, vagy egy adott legjobb gyakorlat,

melyet minden cleantech inkubátornak érdeke lenne alkalmazni. Ugyanakkor

elmondható, hogy a négy adott konfiguráció önmagában konzisztens, és megfelelő

célokat tartalmaz az érintettek érdekeinek képviseletére (11. ábra).

A tudományos valorizáció üzleti modellje magas szinten integrált inkubációs

struktúráknak ad életet, melyekben az egyetemek, kutatóintézetek, laboratóriumok

(gyakran egy adott intézeté), techtranszfer irodák és valorizációs szolgáltatások

(valamint iparági partnerek) szorosan együttműködnek. A modell többnyire az

inkubációtorintézetekre és szolgáltatásokra támaszkodik, melyek földrajzilag közel

helyezkednek el egymáshoz, gyakran egy oktató- és/vagy kutatóintézet területén. Ez

a modell képes legmélyebben kihasználni a piacképes és értékes tudományos

ismereteket, melyeket az intézet létrehoz, ezeket startup és franchise-vállalatokká

tudja aggregálni. Az inkubációs tevékenységeket többnyire az egyetemek és

kutatóintézetek finanszírozzák.

YES!Delft Inkubátor, Delft, Hollandia, és az I3P Inkubátor, Torino, Olaszország

A tudományos valorizáció üzleti modellje jelen van a Delft Műszaki Egyetem YES!Delft

high-tech inkubátorának szervezetében, és az inkubációs folyamat

finanszírozásában, valamint a Politecnico Torino I3P-jében, ahol az inkubátoroknak

szoros kapcsolata van mind az egyetemmel, mind annak kutató és vállalkozó

diákjaival. A helyi fejlesztés üzleti modellje magában foglalja az inkubáló és

valorizációs szervezeteket és tevékenységüket, melyek a régióban szétszórtan

találhatóak, így ezáltal egyfajta konzisztencia jön létre a közvetítő létesítmények

létrehozásával, melyek azért felelősek, hogy felkutassanak és összehozzanak

különböző érintetteket. Alapjában véve ez a tudományos fejlesztési struktúra

egészen másképp oszlik el a régióban, és rugalmasan veszi a politikai célok

változásai által állított kihívásokat.

Koppenhágai cleantech-klaszter, Koppenhága, Dánia, és az Essonne régió,

Franciaország

A helyi fejlesztés üzleti modellje részben jelen van a koppenhágai klaszterben, az

ehhez kapcsolódó inkubáló szervezetekben és tevékenységekben, illetve az Essonne

107

régióban Franciaországban, ahol a regionális kutatóintézetek, egyetemek, iparágak

és regionális fejlődési szervezetek (például a NovaGreen a tiszta technológia esetén),

a helyi önkormányzat és az IncubAlliance inkubátor közreműködnek. A finn klaszter

emellett helyi fejlesztésért felelős intézményként is tekinthető.

A tudományos valorizáció modelljével ellentétben, ennek a modellnek a

teljesítménye a közvetítő létesítmények azon képességéből ered, hogy az egész

régiót (klasztert) képes átlátni, hogy azonnal felismerjék – bőven a piacképességi

fázis előtt – az igazán ígéretes startup-cégeket, és átsegítsék őket a helyi inkubációs

ökoszisztémán. Ehhez az kell, hogy erős legyen a kapcsolati rendszer, és az üzleti

készségek. Az inkubációs tevékenységek finanszírozása főképp a helyi és regionális

önkormányzatok, illetve az inkubációs folyamatban érintett szervezetek

kapcsolatrendszeréből ered.

A magánbefektetés üzleti modellje a decentralizált startup-finanszírozás

koncepciójára épül, ahol a magánbefektetők kezükbe veszik a vezető szerepet,

mellyel sokkal kevésbé regionális innovációs klaszterbe, vagy területre korlátozott

hálózatot hoznak létre. A startupok kiválasztásának folyamatát kiterjesztik minden

potenciálisan profitot termelő kezdő cégre és üzleti ötletre, függetlenül a földrajzi

elhelyezkedésüktől vagy intézményi hovatartozásuktól. Ez a kiválasztási folyamat és

magánbefektetés, melyet a startupok más támogatási lehetőségei helyett

alkalmaznak, és melyek az inkubációs folyamat középpontjában vannak. Az

inkubációs folyamat finanszírozása főképp a magánbefektetőktől jön, akik (kis)

befektetést nyújtanak a startup-vállalatoknak. Nagyon rugalmas, és sikerorientált

modell, azonban megvan az a hiányossága, hogy nem kapcsolódik a regionális

gazdasági fejlődésért dolgozó tevékenységekhez és klaszterekhez.

TTP Ventures és a St. John’s Innovációs Központ, Cambridge, Egyesült Királyság:

A magánberuházások üzleti modellje megtalálható Nagy-Britanniában, konkrétan a

Carbon Trust - TTP inkubátornál (és a St. John’s Innovációs Központnál is Cambridge-

ben), és ugyan kisebb jelentőséggel, de Magyarországon, a Budapest régióban is. A

brit esetben a startupok inkubációja más formában történik, mint ahogy azt máshol

csinálják: az üzleti angyalok, illetve magánbefektetők, mint pl. a kockázati tőkések,

illetve a vállalati tőketulajdonosok sokkal inkább belefolynak az inkubációs

folyamatnak már a kezdeti fázisába is. Ez nagyobb piaci nyomást helyez a startup-

108

vállalkozókra, és a magánbefektetőkkel szorosabban kapcsolja össze őket. Ezen

magánbefektetők finanszírozzák (részben) magát az inkubációs folyamatot is. A

magyar esetben a kapcsolatokat arra használják, hogy konkrét ökoszisztémákat

építsenek adott projektekre, így a végső forma, melyet az inkubációs ökoszisztéma

felvesz, nem előre meghatározott.

A szponzorációs üzleti modell az inkubációs tevékenységek végrehajtását, illetve

annak a vállalkozói rétegre kifejtett stimulációját alkalmazza, akiket elsősorban az

érintettek szponzorálnak, közvetett haszonnal kecsegtetnek az inkubátor részéről, de

sokkal általánosabb érdeklődéssel rendelkezik a vállalkozói tudat erősítése iránt.

Gyakran nem maga az inkubációs fázis az egyetlen gond, hanem annak emelkedő

és zuhanó fázisai is: a vállalkozói öntudat adaptációja, a vállalkozói

gondolkodásmód terjesztésére szolgáló tréning, valamint az intenzív

kapcsolatteremtés a helyi iparral (kis- és középvállalkozások, valamint nagyobb

vállalatok) fontos ahhoz, hogy meginduljon a startupok fejlesztése. Ezeket a

tevékenységeket főként a közcélú vagy privát források finanszírozzák, melyeknek

célja a vállalkozói öntudat kiterjesztése, és a nemzeti, illetve regionális gazdaság

erősítése.

UnternehmerTUM, München, Németország

A müncheni inkubációs klaszter, főként az UnternehmerTUM inkubátor egy nonprofit

szervezet, mely a Müncheni Műszaki Egyetemmel áll szoros kapcsolatban. Céljuk,

hogy a vállalkozói réteget, és a startup-cégeket segítsék. Az inkubátort nagyban

támogatja Susanne Klatten asszony, a sikeres német vállalkozó, és a BMW egyik

tulajdonosa is.

Természetesen a legtöbb inkubátor és inkubációs program esetében, Európa-szerte,

ezeket a különböző ideális típusú üzleti modelleket egymással kombinálva használják,

mely többé-kevésbé függ az egyes érintettek beavatkozásának szintjétől. Dániában,

a koppenhágai cleantech-klaszter, illetve Svájcban a zürich-i cleantechökoszisztéma

a példa arra, hogy ezen különböző üzleti modellek egyes elemeinek kombinációit

alkalmazzák. Emellett a francia Essonne-ban mind a közcélú, mind a privát

befektetők beavatkozásai az inkubációs folyamatba egyre intenzívebbek és egyre

inkább kombináltak, beleértve a saját fejlesztésekbe tett invesztíciókat is.

109

IncubAlliance, Essonne Régió, Franciaország

Egy konkrét példa a legjobb gyakorlatok közül, melyet Essonne régiójában figyeltünk

meg, hogy a befektetőknek az önállósodási folyamat során központi szerepet adnak

a helyi cleantech inkubációs program folyamatában. Mint azt Pierre Perrot (az

IncubAlliance igazgatója) hangsúlyozta: „a (startup) projekt végső outputja nem lesz

olyan, mint a kezdeti projekt: vagy alkalmazkodnak a kereslethez, vagy eltűnnek. Ez

egy igazi darwini folyamat: a túlélők azok, akik képesek voltak alkalmazkodni. Ezért

hoztuk létre például az üzleti vakrandikat. Minden szemeszterben kapcsolatba hozzuk

a startup-vállalatok vezetőit az üzletfejlesztőkkel. Mindezidáig vakrandikat hét

alkalommal rendeztünk, ez alatt 200 találkozót hoztunk össze, és a projektek 20%-a

talált fejlesztőkre.” Ez a különleges gyakorlat egészíti ki a hagyományos kiválasztási

folyamatot Essonne-ban, mely azért nem képes hatékonyabban betölteni szerepét,

mert a cleantech-ökoszisztéma nem elég változatos. Az IncubAlliance ma már

elfogadja, hogy a cleantech projektek nélkülözik mind a technikai, mind a piaci

önállóság képességét. Az IncubAlliance inkubációs folyamatának fő célja, hogy ezt

a vállalati készséget kiépítse, és a jó ötleteket az azok iránt érdeklődő, és azokban

hinni képes üzletfejlesztőkhöz eljuttatassa. Kiemelt céljuk ugyanakkor, hogy a

projekteket vállalati befektetőknek is bemutatassák, akik a későbbiekben

esetlegesen befektetnek majd a projektbe.

10.2 Stratégiák üzleti modellek fejlesztésére

A legtöbb európai inkubációs program és inkubátorintézmény erősen támaszkodik a

közcélú finanszírozási alapokra, mivel a magánbefektetők, illetve magánfinanszírozási

alapok hiánya igen jelentős. A magánbefektetők részvételének növelése egy

közcélúan működtetett inkubátorban speciális módja annak, hogy az

inkubátorszervezet számára a finanszírozást bevonzzuk, de arra is lehetőség, hogy a

szinergiát fejlesszük, mely által az inkubációs folyamat minőségét javítjuk, és

felgyorsítjuk a startup-cég saját lábára állásának folyamatát. A létrejövő szinergia

nem feltétlenül csak pénzügyi jellegű. A közcélú- és magánszereplőknek olyan

specifikus kompetenciái és kultúrája van, melyek kiegészítik egymást, és

felhasználható az inkubációs folyamat erősítésére. A „kulturális szinergia” az az

együttműködés, melyet az olyan partnerek közti együttműködés tesz lehetővé, akik

110

különböző célokért dolgoznak, különböző módokon működnek, és más nyelveket

beszélnek. Ezt a szinergiát könnyen felhasználhatjuk az üzleti modell, vagy a

tudományos valorizáció elősegítésére is. A közvalorizációs intézmények (vagy az

egyetemi techtranszfer irodák) valóban fogékonyan kezelik a szabadalmi igényeket,

és hamar megtalálják azokat a releváns személyeket, akik segíthetik a piaci

lehetőségek kihasználását, ezzel csak minimális nehézségeket okozva.

Úgy tűnik, hogy ezeket a kulturális szinergiákat néha sokkal nehezebb kihasználni a

helyi fejlesztés üzleti modelljében. Ez a nehézség volt a fő ok arra, hogy felállítsák

Franciaországban a SATT-ot (Sociétés d'Accélération du Transfert de Technologies –

társaságok a techtranszfer felgyorsítására). A Párizs–Saclay SATT (melybe Essonne is

beletartozik) felállításának az volt a célja, hogy növeljék a regionális inkubációs

ökoszisztéma teljesítményét, méghozzá azt 10 éven belül a világon a legjobb 10-be

el is juttassák. Itt kimondottan az a cél, hogy megduplázzák a startup-vállalkozók

számát, és megtriplázzák a szabadalmak mennyiségét. Ezen ambíció részeként az

InkubAlliance inkubátora felvette küldetései közé a startupok önállósodásának

segítését, az innovatív startup-vállalatok inkubálása mellett.

A „szinergiák kihasználásának” kérdése – legyen az köz- vagy magán indíttatású,

esetleg mindkettő – kimondottan intenzív, amikor a startup-vállalkozások maguk is

tőkeintenzívek, és hosszú időre van szükségük az önállósodáshoz, mint az a tiszta

technológia esetén is elmondható. Bizonyos klaszterek tisztán magáncélból alakultak

és egyedi koordinációs és fejlesztési eszközöket teremtettek, hogy a startupok

növekedését, és üzleti fejlődését támogassák.

Posztinkubációs közösség – Essonne régió, Franciaország

A Durapôle remek példa arra, amikor a posztinkubációs folyamat egy innovációs

közösség formájában jelenik meg, melyben a startupok vesznek részt. Fiatal

vállalatok olyan csoportja ez, ahol az erőforrásaikat közösen használják, és

tapasztalataik felhasználásával, maguk hoznak létre cleantech-klasztereket az

Essonne régióban. Ennek hála, a startupok jobban felkészültnek érzik magukat arra,

hogy saját gazdasági növekedésüket biztosítani tudják. Emellett a partnerek

szemében pozitívabb képet tudnak kialakítani azáltal, hogy ezek a

kezdeményezések abban is segítik őket, hogy a helyi fejlődés gördülékenyebben

menjen.

111

10.3 Javaslatok az inkubációs modell kialakítására

A cleantech inkubáció területén az üzleti modellekkel kapcsolatos javaslataink a

következők:

A „helyi fejlesztés”, a „tudományos valorizáció” és a „magánbefektetés”

modelljeinek keverése javasolt, hogy nyitottabb kiválasztási folyamatot

tudjunk létrehozni (mely a változatosságot növeli), továbbá, hogy

felgyorsítsuk a startupok inkubációját és önállósodási folyamatát. Ahhoz,

hogy ez megtörténjen, érdemes olyan irányítási struktúrákat létrehozni,

melyek a konstruktív párbeszédeket segítik, és a kulturális konvergenciát,

valamint a köz- és magánbefektetők közötti szinergiát támogatják az

inkubátorban, és az inkubációs folyamatban.

Lehetővé tesszük a cleantech-klaszter startup-cégeinek fejlődését, melyet a

magánkezdeményezésekre alapozunk, és integráljuk a klasztereket az

irányítórendszerekbe, melyeket az inkubátorban építünk ki. A helyi

fejlesztéseket támogatjuk, valamint az inkubátor finanszírozási forrásait

diverzifikáljuk.

Szorosabb kapcsolatot építünk ki a helyi termelői rendszerekkel, a már

meglévő ipari szereplőkkel, és a startup-cégekkel, a szerződéses

kapcsolatok változatossá tételének segítségével.

113

11 Inkubációs teljesítmény

Az inkubációs teljesítmény mérése egy a kritikus kérdések közül, melyek azután

merülnek fel, hogy cleantech inkubációs folyamatot valósítunk meg, és felállítunk

egy inkubátort, vagy inkubációs programot. A kérdés, hogy hogyan fog teljesíteni, és

sikeresen segíti-e majd a cleantech startupok növekedését, és piacra jutását? Ez a

kérdés fontos minden érintett számára, akik az inkubációs folyamatban részt vesznek,

és akik befektettek a projektek megteremtésébe, illetve finanszírozzák működését,

függetlenül attól, hogy az köz-, vagy magánbefektetés. A következőkben áttekintjük

azt a teljesítménymérési megközelítést, mely segít abban, hogy az inkubációs

folyamat tevékenysége mérhetővé váljon, mely szorosan kapcsolódik az érintettek

érdekeihez és céljaihoz . Minthogy nincs tiszta, egyértelmű legjobb gyakorlat az

inkubációs teljesítmény mérésére, melyet a vizsgált európai esetekben

felfedezhettünk volna, a javasolt megközelítés ebben a fejezetben arra az általános

teljesítménymérési irányelvcsomagra épül, melyet a (cleantech) inkubációs folyamat

környezetére, környezeti állapotának felmérésére alkalmaznak.

11.1 Teljesítménymérő rendszerek

A gyakorlatban használt megközelítés arra, hogy az üzleti inkubációs folyamat

teljesítményét mérhetővé tegyük, a legtöbb esetben az „input-folyamat-output”

paradigmával van összefüggésben. Ennek a módszernek az alapja a specifikus

teljesítményindikátorok felállítása, melyek az egyes érintettek céljaihoz

kapcsolódnak, legyenek azok az inkubációs folyamatban azonosak, vagy

ellentétesek (lásd a 12. ábrán). Ebben a keretrendszerben könnyű definiálni a

hatékonysági méréseket (a befektetett anyagi források elért eredményeit), valamint

a fenntarthatósági méréseket (az innovatív projektek, az inkubátor

menedzsmentcsapata és a folyamat rendezése közti szinergia). Egy a főbb

pozitívumok közül ebben az Input – Folyamat – Output modellben az, hogy képes

azokat a teljesítményfaktorokat mérni, melyek szorosan kapcsolódnak az egyes

érintettek érdekeihez, és hogy változtatásokat is életbe léptessen, amennyiben

szükséges. Ez jellemző akkor, amikor a célokat nem érik el, vagy pont fordítva, mikor

könnyedén elérik őket. Egy másik előnye ennek a megközelítésnek, hogy a

114

teljesítmény mély megismerését teszi lehetővé, melyet az egész inkubációs folyamat

elérhet azzal, hogy megnevezi az egyes érintettek véleményét, és érdekeit.

Hatásosság

Hatékonyság

Pénzügy

Érintettek

tevékenységei Inputok

Folyamat

Outputok Menedzsment-

készségek

Projektek

Fenntarthatóság

12. ábra – Üzlet-inkubációs teljesítményrendszer

Azonban ez a keretrendszer rendelkezik korlátokkal is, melyeket fel kell oldani ahhoz,

hogy hatékonyan felhasználható legyen az inkubációs folyamatban. Először is, a

gyakorlat azt mutatja, hogy a megfelelő adat, amely a hatásosságot,

hatékonyságot és fenntarthatóságot figyelő indikátorokat jelöli, nem ismert, vagy

hozzáférhető minden érintett számára. Például, ha a közhatalmi szervezeteknek az

inkubátor helyi gazdasági fejlődésre tett szisztematikus hatásáról kell beszámolót

írniuk (támogatott projektek száma, létrejött munkahelyek száma, startupok

fejlesztésének ára stb.), akkor gyakran találják magukat szemben az elemzők azzal a

nehézséggel, hogy a startupok növekedését és befolyását hosszú távon is

figyelemmel kell kísérniük. Manapság komplikált – ha nem lehetetlen – minden, az

inkubált társaságok hosszú távú túlélését jelölő indikátort lemérni, és a direkt és

indirekt foglalkoztatás, valamint helyi gazdasági fejlődés terére kifejtett hatásukat

mérhetővé tenni. Ennél fogva, a teljesítmény adataihoz és indikátoraihoz való

hozzáférést pozicionálni, és optimalizálni is kell.

Másrészt nem minden inkubációs folyamatban érintett folyik bele egyformán a

projektbe, a folyamat részleteibe, minden állapotába. Bizonyos érintettek nem

folynak bele bizonyos inkubációs lépésekbe, főként azokba nem, ami „vakfolttá”

115

válik számukra, és amihez nem rendelkeznek irányító eszközökkel. Minden Triple Helix

érintett jelen van az „ötletteremtés” és az „inkubációs ’stricto sensu’” lépéseknél, de

nem mindig vannak jelen a „kiválasztás” és a „posztinkubációs” fázisok során. A

közhatalmi szervezetek például nem folynak bele mindig a startupok kiválasztásába,

bár szerepelnek az olyan eseményeken, melyek a startupok és projektek inkubátorba

hívására szerveződnek (versenyek, kapcsolatépítő események, öntudatfejlesztő

akciók stb.). Az egyetemek gyakran hiányoznak a posztinkubációs, illetve kilépési

fázisokból. A teljesítmények leadása tehát sok-sok szereplőtől függ, melyek az

inkubációs folyamat csak bizonyos fázisaiban vannak jelen. Az inkubációs

teljesítménymérő rendszereknek ennél az oknál fogva célszerű pozicionálni a

teljesítményméréseket, fázisokat és irányítási eszközöket.

Hogy feloldjuk a létező korlátozásokat az input-folyamat-output keretrendszerrel

kapcsolatban, javasolt beépíteni teljesítménymérő irányelveket, melyek a

következőek:

Teljesítménymérő rendszerek output karakterisztikái (CIE, 2014)

Stratégiai célok támogatása: a teljesítménymérő rendszernek a

szervezet stratégiai céljait támogatnia kell, és megfelelően

rugalmasnak kell lennie a stratégiai változtatások lehetővé tételéhez.

Megfelelő egyensúly: a teljesítménymérő rendszernek megfelelő

egyensúlyban kell lennie, és be kell tudnia építenie a következőket:

– Rövid- és hosszú távú eredmények

– Különböző teljesítmények (pl.: ár, minőség, szállítás, rugalmasság és

megbízhatóság)

– Különböző perspektívák (pl.: a vevőé, az érintetté, a versenytársé, a

belső- és innovatív szempontok)

– Különböző szervezeti szintek (pl.: globális és lokális teljesítmény)

Szuboptimalizálás elleni védettség: a teljesítménymérő rendszernek

védekeznie kell a „termelékenységi paradoxon” ellen. A

szuboptimalizálás elkerülése végrehajtható azzal, hogy felállítunk egy

tiszta kapcsolatot a vállalat vezetői és dolgozói rétegei között.

Korlátozott mennyiségű teljesítménymérések: a teljesítménymérő

rendszernek nem szabad túl sok teljesítménymérést tartalmaznia, mert

116

ennek az lehet a vége, hogy figyelmen kívül hagy adatokat, vagy

információs túltöltöttség áll fel.

Könnyű hozzáférhetőség: a teljesítménymérő rendszernek információt

kell biztosítania „megfelelő időben, megfelelő embernek”. A szükséges

információ könnyen hozzáférhető kell, hogy legyen, egyszerű módon

kell bemutatni, és érthetőnek kell lennie.

Specifikus teljesítménymérések: a teljesítménymérő rendszer célja tiszta

kell, hogy legyen. Szintén érthetően kell közölni, hogy ki fogja használni,

és ki fog cselekedni a teljesítménymérésre alapozva. Ez azt jelenti, hogy

megfelelő célok és időkeretek kellenek ahhoz, hogy elérhető legyen a

célkitűzés. Több szerző szerint a „termelékenység paradoxonja” arra

utal, hogy a gyenge teljesítménymérések negatív hatással lehetnek a

foglalkoztatott dolgozók viselkedésére.

Ezen irányelvek alapján a cleantech inkubációs folyamat teljesítménymérő

rendszere, és a kulcsfontosságú teljesítménymérő indikátorok (KPI), melyek hozzá

kapcsolódnak, két fő célt kell, hogy szem előtt tartsanak:

A teljesítménymérő rendszernek elég erősnek kell lennie ahhoz, hogy

csökkentse a stratégiai és technológiai változtatások hatását, hogy

hosszú távon is biztosítsa a létezést. Emellett a változtatásokat is

figyelembe kell vennie, valamint megfelelő mértékben

alkalmazkodónak is kell lennie ahhoz, hogy adaptálja a cleantech-

szektorban, vagy az inkubációban bekövetkezett technológiai

fejlődéseket.

Egyszerűnek is kell lennie ahhoz, hogy minden érintett elégedett legyen

vele, de megfelelően komplexnek is, hogy hasznos legyen mindenki

számára: a megfelelő információs források indikátorainak egyfajta

lehetőséggé kell válniuk, mellyel javítani lehet a szerveződést, és a helyi

cleantech inkubációs folyamat rutinját.

Ez azt jelenti, hogy az alacsony minőségű teljesítménymérés fejlesztése javasolt

annak érdekében, hogy elkerüljük az információtúltöltést, valamint a szükségét

annak, hogy más típusú teljesítményméréseket kelljen bevezetnünk, az output

tulajdonságokra és az érintettek célkitűzéseire vonatkozó szempontokkal. Ennélfogva

117

a teljesítménymérő rendszernek okosan kell kombinálnia az alapvető üzleti

indikátorokat az egyes startupok esetébenn (pl. megtérülés, növekedési ráta stb.). Az

érintettek célkitűzéseit (pl: az inkubált cégek száma, teremtett munkahelyek száma

stb. a közhatalmi szervezetek esetén, valamint a startupok/franchise-ok száma,

szabadalmak száma, kutatási szerződések száma stb. az egyetemi techtranszfer

irodák esetén), figyelembe kell vennünk bizonyos kulcsfontosságú adatokkal, melyek

a helyi cleantech inkubációs folyamatra vonatkoznak.

Emellett fontos az is, hogy a teljesítménymérő rendszer elősegítse az érintettek közötti

kapcsolatteremtést, hogy a különböző szervezeti szinteken felmerülő különbségekből

adódó nézeteltéréseket megfelelően kezelni tudja. Ez támogatja a szinergia

létrejöttét az érdekelt intézmények és szereplők között, és egyfajta eredményt is

produkál, amely a Triple Helix együttműködéstől elvárható. Az effajta kapcsolatok

forrásai lehetnek az ötletek, a technológiák és termékek gyártásából, munkahelyek a

teremtéséből, és új üzleti lehetőségek kihasználásából származó értékteremtés.

11.2 Kulcsfontosságú teljesítményindikátorok (KPI) a cleantech

inkubáció folyamataiban

Az előzőekben bemutatott vezérlő irányelvek alapján egy előzetesen kialakított

kulcsfontosságú teljesítményindikátor (KPI)-készlet javasolt. Ezek a KPI-k használhatóak

arra, hogy a cleantech inkubációs teljesítmény integrált nézőpontját megteremtsék,

a cleantech inkubációs folyamat fenntarthatóságát, hatásosságát és

hatékonyságát kiemelve. A definiált KPI-k a 13. ábrán láthatóak.

Az inputok, bemenő folyamtok mérésére 2 db KPI-indikátor került bevezetésre,

melyeket leginkább a menedzsmentteljesítmény mérésére, illetve a finanszírozás, a

pénzügyi kérdésekhez kapcsolódó teljesítmény mérésére használhatunk. Az

inkubációs folyamat mérése 4 KPI-indikátorral történik, az Exit stratégia teljesítménye

szintén 2 db indikátor eredményein alapszik.

118

Hatásosság

Hatékonyság

Pénzügy

Érintettek

tevékenységei

Inputok

Folyamat

Outputok Menedzsment-

készségek

Projektek

Fenntarthatóság

13. ábra – A cleantech inkubációs folyamat teljesítményi keretrendszere

11.2.1 Hatásossági KPI-k

KPI01: Magánfinanszírozás/startupok ezer euróra vetítve – megadja az átlagos

finanszírozás mértékét, melyet az egyes startupok évente bevonzanak az inkubációs

folyamat alatt. Ez az indikátor azért fontos, mert arra való, hogy mérhetővé tegyük a

cleantech inkubációs folyamat azon képességét, hogy startup-cégeihez vonzza a

befektetőket, pl. hogy felmérje a vele kapcsolatos gazdasági lehetőségek

fontosságát. A KPI01-et egyfajta hagyományos hatékonysági mérőeszköznek lehet

tekinteni, mely sugallja a startupok változatosságát az érintettek felé: inkubált

startupok száma, teremtett munkahelyek száma, létrejött franchise-ok száma,

szabadalmak száma, tudományos publikációk száma stb.

11.2.2 Hatékonysági KPI-k

KPI02: Új startupok/100.000 eurónyi közfinanszírozás – megadja a startupok átlagos

számát, akiket közcélúan finanszíroznak. Az inkubációs folyamat teljesítményét

100.000 eurónyi elköltött közfinanszírozási egységenként méri, és betekintést nyújt a

közcélú befektetések megtérülésébe az inkubációs folyamat során.

KPI03: Új munkahelyek/100.000 eurónyi közfinanszírozás – megadja az átlagos

létrehozott munkahelyek számát, melyeket közpénzből hoztak létre, és betekintést

KPI01

KPI02 + KPI03

KPI04 KPI05

KPI08 KPI10 + KPI09

KPI06 + KPI07

119

nyújt a társadalmi térítés mértékébe, illetve az inkubációra költött közpénzek

hatásaira. Ez a fajta „befektetési megtérülés” indikátor könnyedén kiterjeszthető

minden finanszírozóra, akik az inkubációs folyamatba fektetnek. Csak a

számszerűsítés miatt kell, hogy adaptálja az érintettek célkitűzéseit és érdekeit.

11.2.3 Fenntarthatósági KPI-k

KPI04: Kezdés óta eltelt évek – megadja az inkubátor „életkorát” (tapasztalatának

éveit). Vitatott, hogy egy minimális tapasztalat szükséges-e az inkubátornak ahhoz,

hogy hatékonyan menedzselje a startupok fejlődését, és hogy megfelelő

tapasztalata legyen azzal kapcsolatban, hogy mi az, ami működik, és mi az, ami

nem. Egy inkubátor főbb tevékenységei esetén több évbe kerül kompetenciákat

kialakítani, főként az olyan specifikus tereken, mint a tiszta technológia. A KPI04 a

„menedzsmentkészségek” proxyja.

KPI05: A régióban tanuló diákok aránya, százalékos formában kifejezve. Felbecsüli a

helyi ökoszisztéma képességét – egy relatív mutató – az új üzletek és technológiai

ötletek, valamint startupprojektek termelékenységére vetítve.

KPI06: Új startupok/év: megadja az inkubátor által évente létrehozott és támogatott

startup-vállalkozások számát.

KPI07: cleantech startupok/összes startup (0-100%): megmutatja az inkubátorban

működő cleantech profilú vállalkozások arányát.

Az utóbbi két mutató jelzi nekünk, hogy mennyire kihasznált az inkubációs potenciál,

melyet a KPI05 határozott meg. A KPI06 és 07 megkülönböztethető egy hatékonysági

indikátorral, bizonyítva a fellendülőben lévő (cleantech) innovációk hatékonyságát

a régióban.

KPI08: Teljes munkaidős támogató személyzet (FTE)/startupok aránya: megadja a

specialisták, konzulensek, mentorok, oktatók stb. átlagos számát, akiket az inkubátor

teljes munkaidőben foglalkoztat azzal a céllal, hogy minden startup-vállalkozást

hatékonyan támogassanak. Ez az általános indikátor méri fel az inkubációs

teljesítménymérő rendszer „folyamati oldalát”. Fel lehet osztani annak tekintetében,

hogy hogyan alakulnak a folyamat különböző szakaszai (pl. kiválasztás, coaching

stb.).

120

KPI09: Inkubációt túlélő startupok aránya százalékos formában kifejezve: megmutatja

a startupok túlélési mutatóit az inkubáció elhagyása után. A startupok akkor is

túlélőnek számítanak, ha beolvadnak egy másik cégbe, vagy felvásárolják őket.

KPI10: Bevételek/startupok száma (évente): megmutatja a startup-vállalkozások által

elért átlagos bevételt (millió euróban évente).

KPI 09 és a KPI 10 olyan többszereplős mutatók, melyek a posztinkubációs fázisra

összpontosítanak. Két releváns gonddal foglalkoznak: az inkubációs folyamat

általános minősége, illetve a régió vagy klaszter azon képessége, hogy megfelelő

környezetet teremtsenek a cégek növekedési stratégiáinak.

Ezen 10 KPI alapján megfelelő betekintést nyerhetünk az inkubációs folyamat

teljesítményébe, mely informatív minden érintett számára. Emellett támogatja a

kommunikációt és kapcsolatokat az érintettek között, hogy képesek legyenek

megfelelő lépéseket tenni az inkubációs folyamat javítása érdekében.

11.3 Javaslatok az inkubációs teljesítmény mérésére

Az „input-folyamat-output” keretrendszer alapján hosszú távú, szisztematikus jelentési

gyakorlatot lehet kialakítani a startupok teljesítményének figyelemmel kísérésére, az

inkubációs klaszter jelentős eszközeinek sztenderdizálására, és a fő inkubációs

struktúra információáramlásának centralizálására, ahol minden érintett jelen van, és

hozzá is fér ezekhez az adatokhoz. Ez a keretrendszer képes a regionális

összehasonlításokat elvégezni, európai szinten általánosítani a benchmarking

megközelítést, és támogatni a legjobb gyakorlat felismerését. Egy páneurópai

megfigyelőközpont képes lenne ezt a feladatot ellátni.

121

12 A cleantech inkubáció európai kihívásai

Reméljük, hogy a kézikönyv széles áttekintést cleantech innovációk európai

gyakorlatáról, melyeket Európa-szerte elvégzett kutatásunk során találtunk, és

felhasználtunk ahhoz, hogy segítsék a cleantech inkubációs folyamatok

megismerését. Az új cégek indítása a cleantech-szektorban nagy kihívást jelentő

feladat, de sok olyan példa van arra, hogy a cleantech-szektorban megjelenő

startup-vállalkozások sikeresek lettek. A legjobb gyakorlatok felsorakoztatása egy

kézikönyvben megmutathatja a döntéshozóknak, inkubátoroknak, egyetemeknek,

befektetőknek és iparágaknak, hogy hogyan tudnának hatékonyabban

együttműködni a magas potenciállal rendelkező vállalkozókkal, és együtt sikerre vinni

terveiket. Bár sokat tudunk, és tudtunk tanulni a legjobb gyakorlatokból, a cleantech

inkubátorok, illetve cleantech inkubációs folyamatok Európa-szerte kihívásokkal

szembesülhetnek a közeljövőben is.

12.1 A cleantech inkubációk környezetének hosszú távú

konszolidációja

A könyv világosan rámutatott arra, hogy az átható, a cleantech-szektorban újonnan

megjelenő startupok inkubációja nem egyirányú, determinisztikus folyamat, inkább

egy olyan esemény, melynek során új ötletek, szükséges források, mint pl.

tudásfinanszírozás és partnerek, szabadon ki-be áramlanak a folyamat különböző

részei során. Egy komplex Triple-Helix ökoszisztémáról van szó, melyben a közhatalmi

szervezetek, egyetemek, kutatóközpontok, iparágak, befektetők és döntéshozók

működnek együtt. A jövőbeli kihívás az, hogy konszolidáljuk ezt a kevert köz- és

magán-együttműködéssel létrejött ökoszisztémát, hogy felgyorsítsuk a cleantech

innovációt, illetve a cleantech ágazatba belépő startupo k növekedési ütemét,

különösképp a tiszta technológia bizonyos területein, mint a megújuló energia, az

energiaraktározás, a bioüzemanyagok és alapanyagok, közintézmények és

infrastruktúrák. Hosszabb távú inkubációs periódusok és hosszabb lefolyású

befektetési idő szükséges, mivel relatíve magas a tőkeintenzitás, a piaci szabályozás,

és hosszabbak az infrastruktúrák élettartamai. Ez megköveteli a résztvevőktől a

konzisztens, hosszú távú látásmódot és elhivatottságot a cleantech inkubáció során.

Nem elég az, hogy a jelenleg tiszta technológia irányába tapasztalható érdeklődési

122

hullámot meglovagoljuk, szükség van hosszú távú irányelvekre, és forrásorientációra,

hogy kritikus tömeget építsünk ki az intézetekből, tudásbázisból és a cleantech

inkubációs folyamatból, valamint a startupvállalkozók finanszírozásából. Ehhez

szükséges a régiók és nemzetek gazdaságfejlesztési céljainak hosszú távú integrálása

(legalább 20-30 évre).

12.2 Az ötletteremtés hatékonyságának erősítése

A cleantech ötletteremtés során nagy kihívás, hogy növeljük az alkalmazható

technológiák és üzleti tervek számát, melyekből ígéretes startup-vállalatokat lehet

kialakítani. Jelenleg a legtöbb fiatal kutató vagy diák még mindig az info-

kommunikációs technológia (ICT), az új média, a közösségi hálók, a mobilis piac stb.

területein fejleszt üzleti ötleteket, nem pedig a tiszta technológia területein. Bár egyre

szélesebben elismert, és egyre nagyobb figyelmet kap a tiszta technológia és a

környezetbarát megoldások területe – a piacképes cleantech megoldások

létrehozásához sokkal több időre, tőkére és erőfeszítésre van szükség, mielőtt

realizálódnak az eredmények, és a haszon. Az ICT területén egy új üzletet vagy

technológiát fejleszteni sokkal csábítóbb a diákok és kutatók számára, mert

könnyebb kifejleszteni és tesztelni az új ötleteket, és előrelátni az eredményeket (ezt

mutatja a „hackaton” esemény, ahol 48 óra alatt egy ötletet implementálnak és

tesztelnek az interneten). Kevés vállalkozóban van elég türelem ahhoz, hogy egy

komplex cleantech innovációs projekt eredményeit kivárják. Van lehetőség arra,

hogy csábítóbbá tegyük a tiszta technológiában való tevékenységek megkezdését

azáltal, hogy kombináljuk az ICT és a webtechnológia területeit, az ún. cleanweb

megoldásokat. A cleanweb arra irányul, hogy az IT-t, a természetes erőforrásaink

felhasználási hatékonyságát növelje, javítsa a fenntartható hozzáállást, és lehetővé

tegye a gazdaság megosztását. Ezek a cleanweb megoldások gyakran kevesebb

pénzbe, és fejlesztési időbe kerülnek, és könnyebb segítségükkel piacképes

termékeket és szolgáltatásokat előállítani.

12.3 A kezdő tőke hozzáférhetőségének javítása

Ahhoz, hogy a startupok rendelkezésére álló korai tőke hozzáférhetőségét javítsuk,

Európa-szerte nagy akadályokat kell leküzdeni az inkubációs programok készítőinek.

123

A korai tőke bevonzása nélkülözhetetlen ahhoz, hogy a startupok képesek legyenek

átkelni a „halál völgyén” – ez az inkubátorok, illetve az inkubációs programok egyik

legnagyobb feladata. Köztudott, hogy ezek az intézmények azért alakultak, hogy

segítsék a startupok növekedését és sikerét, és ezért is rendeznek, illetve szerveznek

több támogató programot, amelyekkel ezt véghez tudják vinni. Bár az európai

példákban felismert legjobb gyakorlat a finanszírozásra fontos eleme a sikeres

inkubációnak, még mindig vannak specifikus kihívások a cleantech-szektorban

megjelenő startupok finanszírozására.

Egy sikeres inkubációs folyamat vagy inkubátor fejlesztéséhez és felépítéséhez fontos

két kihívás figyelemmel kísérése:

A cleantech-ágazat sajátos folyamataiban még alig jártas startup-

vállalkozások, amelyeknek nagy méretnövelési beruházásra van szükségük, és

a tőkeintenzív, hosszú életciklusú infrastruktúrás iparágakban működnek (pl.

energia, bioüzemanyagok, tiszta víz, hulladékgazdálkodási piacok) nagyon

magas kockázati profillal rendelkeznek, ami elrettentő a befektetők számára

(mind az üzleti angyalok és kockázati tőkések vagy CVC befektetők számára).

Az ilyen típusú cleantech startupok számára szükséges, hogy az inkubátorok

támogassák őket a hatékonyabb üzleti modell fejlesztésében, hogy

csökkentsék a tőkeigényüket az életciklusuk alatt, így csökkentve a

befektetési kockázati profiljukat is. Ha szakértőket vonunk be a specifikus

iparágakból a pénzügyi tevékenységek menedzselésébe és az üzleti

modellezésbe, sokat segítünk. Emellett kiemelten fontos az első prototípus

gyártásért felelős létesítmények létrehozása és fejlesztése, ahol a startupok

képesek növelni a termelésüket (pl. bioüzemanyagok vagy PV cellák esetén)

anélkül, hogy maguknak kéne ezeket az intézményeket létrehozniuk. Ez

csökkentheti a kezdeti szakaszban lévő vállalkozás tőkeigényét. Európában

még mindig kevés a példa ezekre a gyárakra, üzemekre, melyek sikeresen

segítik a startup-cégeket a növekedésben, a kockázatok növelése nélkül.

A különböző inkubációs szakaszokban különböző típusú finanszírozási

konstrukciók és beruházások szükségesek, továbbá fontos a megfelelő

kockázati profil kialakítása a fejlődés kezdeti szakaszában. Sok inkubátor és

inkubációs program hozott létre különböző finanszírozási és befektetői

124

hálózatot. Az inkubációs folyamat során ügyelni kell arra, hogy a

finanszírozási/beruházási források ne növekedjenek meg az idő

előrehaladtával sem, és megfelelően igazodjanak a startupok életciklusához.

Sok esetben megállapítható, hogy nem megfelelően szervezettek a

szakaszok, és a források sincsenek megfelelően biztosítva a különböző

fázisokban. Ez megakadályozza a hatékony növekedést, és hátráltatja az

inkubációs folyamatot. Fontos, hogy létrehozzanak egy jól összehangolt és a

speciális igényekre szabott finanszírozási konstrukciót, amely kielégíti a

folyamat során felmerült sajátos igényeket is. Ez különösen igaz azon

területekre, melyek tőkeigénye esetenként kiugróan magas lehet. Emellett

szintén fontos a vállalati kockázati tőke (CVC), amely a jelenleg létező

vállalkozásoktól és iparágaktól érkezik.

Bár általánosan elmondható, hogy a kezdő tőke elérhetősége és volumene

az európai tiszta technológiában megjelenő startupok számára növelendő, ez

nem olyan kihívás, melyet az inkubátorok vagy inkubációs programok

önmagukban képesek sikerre vinni. A startup-cégeket abban kell támogatni,

hogy tőkehatékonyabb üzleti modelleket fejlesszenek, csökkentsék a

befektetési kockázatokat (pl. megosztott termelői üzemmel), és jól pozicionált

finanszírozási, befektetési folyamatot és hálózatot hozzanak létre. Ez az

inkubátorok és az inkubációs programokban részt vevő érintettek közös

feladata, és feladata is lesz az elkövetkező évek során.

12.4 Célorientált infrastruktúrák és inkubációs szolgáltatások

A cleantech-ágazatban megjelenő startupok számára fontos kihívás, hogy általában

nagyobb térre, és célorientált K+F-laborokra, prototipizáló és demonstráló intézetekre

van szükségük, mint a más szektorban működő startup-vállalkozásoknak (pl. ICT,

medtech vagy fogyasztói termékek). Ezeket a közös használatra alkalmas intézeteket

létrehozni sok régiónak nagy kihívást jelent. Mivel a gazdaság válságban van, a már

működő kutatóintézetek, vállalatok, befektetők és projektfejlesztők sem mernek

hasonló infrastruktúrák létrehozásában részt venni. Ezek az intézetek tűntek mégis az

inkubátorok, és a cleantech innovációs klaszterek legjobb gyakorlatainak,

kulcsfontosságú sikerfaktorainak (pl.: a dán DTU, és a risói Nemzeti Energiakutató

Laboratórium, vagy a torinó EnviroPark esetén).

125

A korábban kiemelt legjobb gyakorlatok legtöbbje már létező általános eszköz arra,

hogy mindenféle profilú startup-vállalkozást támogassunk, de bizonyos kihívások,

illetve cleantech startup-cégeket érintő javaslatok megfogalmazódtak a vizsgálat

során:

Viszonylag kevés startup-vállalkozást képeznek cleantech- specifikus üzleti

dinamikában és üzletfejlesztésben. Csupán néhány specializált és célorientált

üzleti támogató program létezik a tiszta technológiában tevékenykedő

startup-cégek számára, ellenére annak, hogy iparáguk tipikusan kihívásokkal

teli (figyelembe véve pl. a tők-intenzitást, vagy a nagyvállalatokkal való közös

munkát).

A Triple Helix partnerekkel való hosszú távú együttműködés javítása javasolt

lenne, hogy könnyebb legyen a cleantech startup-cégeknek hozzáférni az

innovációs klaszterekhez, és támogatáskész stratégiai hálózatokhoz (nem

állami szervezetek, regionális önkormányzat, inkubátorok, egyetemek,

tudományos parkok, bankok, szállásfinanszírozási alapok, vállalatok,

kutatóközpontok, konzultációs cégek és kockázati tőkések).

12.5 Kilépési stratégiák a cleantech startupok számára

A cleantech inkubációnak specifikus stratégiára van szüksége ahhoz, hogy

támogassa a startup-vállalatok növekedését a formális inkubációs fázis után. Kilépni

a piacra a tiszta technológiában tevékenykedő startupok számára igen nehéz

feladat, mert a legtöbb esetben a startup-vállalatok üzlet és üzlet közt felépített

piacon működnek, melyeknek erősek a belépési korlátai. Gyakran fontos

partnerségbe lépni nagyvállalatokkal (pl. közművel vagy globális céggel), hogy a

cleantech megoldásokat implementáljuk, vagy hozzáférjünk a globális szolgáltatási

és eladási hálózathoz. Ha a partnerség kialakítása nem reális lehetőség, egy már

létező vállalat gyakran felvásárolja a startup-céget. A cleantech startup-cégeket

kritikus fejlődési fázisaik során támogatni kell. Többek között partnerséggel,

összeolvadással és felvásárlással kapcsolatos tanácsadással. Ez már része a legtöbb

(cleantech) inkubációs programnak.

126

12.6 Inkubációs üzleti modellek megkülönböztetése

A jövőbeli direktívák közül már létrejöttek olyanok, amelyek az üzleti modellekre és a

cleantech inkubátorok igazgatására specializálódtak. A helyi (vagy regionális)

fejlesztések egyre növekvő fontosságúak. A helyi közhatalmi szervezetek olyan genius

locit, azaz erős helyi adottságokat keresnek, ami az adott régióra jellemző, és amely

kihasználható a cleantech-szektorban működő startup-vállalkozások sikerének

megalapozására: napenergia- vagy vízgazdálkodási forrás, szél- vagy

hullámenergia-forrás. Ez lehetővé teszi számukra, hogy „tiszta” munkahelyeket

teremtsenek helyi szinten, továbbá erősíti a helyi befektetőkben a finanszírozási

kedvet. Megtalálni és feltérképezni a helyi erősségeket a tiszta technológiával

kapcsolatos erőforrásokra nézve fontos lépés, mivel ez segíti az üzleti modell

megkülönböztetését a tudományos fejlődéstől vagy a magánbefektetésektől, és

átvezet egy olyan modellbe, mely integrálja a helyi fejlesztéseket is. Ez a

megkülönböztetés teszi az inkubációs értéklánc üzleti modelljét értékállóbbá, és

ellenállóbbá a változó érdekekkel, és politikai célokkal szemben.

12.7 A cleantech inkubáció teljesítménymérésének javítása

A cleantech inkubáció teljesítményével foglalkozó fejezetben leírtuk, hogy

egységesebb, megbízhatóbb és jobban szervezett indikátorrendszert kell felállítani,

mely figyelembe veszi a különböző Triple Helix érintetteket az inkubációs folyamat

során. Jelen pillanatban, a cleantech inkubáció teljesítményét a vizsgált európai

esetekben sok különböző módon mérik, és a teljesítményeket nem is lehet

megfelelően összehasonlítani. Ez hátráltatja a benchmarkingot, a tanulást, és a

cleantech inkubációs programok és folyamatok továbbfejlesztését. Javasolt

kialakítani és implementálni egy egységes teljesítménymérő rendszert a különböző

cleantech inkubátorokban Európa-szerte, és megkezdeni az inkubátorok

benchmarking-elemzését, hogy az inkubátorok tanulhassanak egymástól, és

fejlődhessenek. Ez segít majd a döntéshozóknak és a szereplőknek, hogy felismerjék,

mennyire teljesítenek jól, és hol szükségesek az inkubációs folyamatba való további

beavatkozások. A javasolt teljesítménymérő keretrendszer, melyet a korábbi

fejezetben mutattunk be, használható a vizsgálódás és a további mérések alapjául.

128

13 Logicenter-koncepció (best practice itthon)

A Rubik Logicenter a CIE-program egyik végterméke, egy olyan innovációs és

inkubációs központ, amely a K+F-terület eredményeinek minél hatékonyabb

felhasználására, a fenntartható technológiai megoldások sikeres alkalmazására

közvetít egy általános módszertant annak érdekében, hogy a legjobb fejlesztések jó

helyen és jó időben valósuljanak meg. A központ azért jön létre, hogy a nyugat-

európai low-carbon vagy tiszta technológiai fejlesztések, kutatási eredmények Kelet-

Európa felé történő transzferfolyamatait támogassa. A Rubik kocka kirakási

módszere, valamint a Game Theory stratégiaalkotásra épülő low-carbon (alacsony

anyag- és energiainputtal működő) fejlesztési modell egyedi, mert olyan

folyamatosan fejleszthető megoldási kerettel rendelkezik, amely a tervezési folyamat

bármely fázisában alkalmazható, a rossz irányú fejlesztések, innovációs programok

ezáltal könnyen korrigálhatók.

A low-carbon, klímavédelmi vagy egyéb globális célokat is szolgáló technológiai

fejlesztések sorra kudarcot vallottak az elmúlt években, sok esetben szerencsésnek

nevezhető, ha nem okoznak visszafordíthatatlan társadalmi és gazdasági károkat.

Annak érdekében, hogy a zöld vagy annak gondolt fejlesztések valóban

fenntartható, tehát működőképes megoldások legyenek, olyan körültekintő tervezési

folyamatra és az állandóan változó üzleti környezethez alkalmazkodó

menedzsmentmódszerre van szükség, amely a globális üzleti feltételeket figyelembe

véve tervezi a lokális erőforrások fenntartható használatát.

A Rubik Logicenter tevékenysége megoldást kínál minden olyan felhasználónak, aki

professzionális tudást, magas szintű európai technológiai innovációt (pl. licence,

szabadalom, találmány) akar az adott üzleti környezetre adaptálni a világ bármely

pontján. A Rubik logikával megvalósuló low-carbon vagy fenntartható fejlesztések

célterületei azok a termelőrégiók, amelyek az intenzív fejlődés, magas termelési

kapacitások miatt, az erőforrás-felhasználás aránytalanságaival nap, mint nap

szembesülnek. A Rubik Logicenter partnerei olyan fejlesztési megoldásokhoz

juthatnak, amelyekkel sikeres (fenntartható) beruházásokat, fejlesztéseket,

innovációs programokat valósíthatnak meg. A Rubik kocka kirakására épülő 3D

projektfejlesztési módszer biztonságos tervezési hátterét a háromfázisú Game Theory

stratégiaalkotás biztosítja. Az egyedi tervezési folyamatot követően a partnerek

129

szoftveralapú alkalmazásokkal dolgozhatnak speciális igényeiknek megfelelően. A

Rubik Logicenter megoldásaival olyan tudományos alapokon nyugvó

kompetenciákat kíván közvetíteni, amely az európai tudás és az ehhez kapcsolódó

körültekintő, fenntartható fejlesztés követendő példája lehet a világ bármely

pontján.

A Rubik kocka világszerte a logikus gondolkodás szimbóluma, és olyan szisztémát

jelent a megoldáskeresők számára, amely nemcsak a kocka kirakásához, hanem

bármilyen probléma megoldásához helyes látásmódot kölcsönöz. A Rubik logikára

épülő low-carbon fejlesztési protokoll alapja egy körültekintő erőforrás-elemzés,

melyet a felhasználói elvárásoknak megfelelő output oldali folyamatrendezés követ.

A folyamatosan változó erőforrás-tényezők és üzleti elvárások sem eredményezhetik,

hogy a Rubik logikára épülő kutatási és tervezési folyamat a teljes projektköltség 2 %-

át meghaladja.

A Rubik Logicenter működése olyan kutatóteamek (InnoLabs) együttműködésére

épül, amelyek több tudományterület aktív vizsgálatát kapcsolják be egy időben a

projektalkotás folyamatába (pl. szociológia, műszaki tudomány, pénzügyi elemzések,

biológia). Az egyes szakterületek egymásba kapcsolódását, a rendszer stabilitására

gyakorolt hatásának megállapítását, a 3D Rubik kockás projektfejlesztés és

„Játkelmélet/Game Theory” stratégiaalkotás biztosítja.

A Rubik Logicenter teljesen transzparens, ugyanakkor az egyes fejlesztésekhez

kapcsolódóan maximálisan diszkrét módon fejleszt, kutat, transzformál. A központ

munkatársai kizárólag hiteles eredményekkel, törvényes eszközök és feltételek

használatával végezhetik tevékenységüket. A központ tevékenysége folyamatban

lévő fejlesztési programok kiigazításához, újratervezéséhez is megoldást kínál a low-

carbon irányú, Robik logikára alapozott újratervezési programjával. A folyamatosan

változó üzleti paraméterekhez igazodó folyamattervezés, valamint a befolyásoló

feltételek összehangolt korrigálása ma még egyedi megoldás a projekttervezés

folyamatában. A Rubik Logicenter kiemelt célja, hogy európai technológiai

innovációkat közvetítsen úgy, hogy azok a felhasználás helyén maximálisan

adaptálhatók legyenek. A Rubik logikára épülő tervezés és a fejlesztést befolyásoló

tényezők háromszintű,jJátékelméleti módszerrel történő újrarendezése csak olyan

programok mögé jelenthet megoldást, amelyek társadalmilag hasznosak és

életképes, biztonsággal megtérülő üzleti megoldással társulnak.

130

A Logicenter működése kutatóteamek (InnoLabok) együttműködésére épül

131

13.1 A magyar adaptációs folyamat logikája (dizájn & kommunikáció)

A dizájnkommunikáció a marketingkommunikációhoz képest nem közvetítői, hanem

a tárgyba, termékbe, szolgálatásba, eljárásba integrált komplex tervezési, alkotói

munka. Szerves módon tervezett funkcionális alapok annak érdekében, hogy a

nemzetközi programokból világosan leszűrhetők legyenek egy hazai koncepció

lehetséges stratégiái, valamint a rendszer vizuális megjelenését célzó alkalmazások.

A kutatóteam által kiválasztott európai legjobb gyakorlatok komplex SWOT-

elemzését a CO&CO Designcommunikation Kft. végezte el. Az elemzések egyrészt az

egyes rendszerek sikerkoncepcióinak, valamint vizualitás és dizájnkoncepcióinak

áttekintő SWOT-elemzésére, illetve az ezekhez kapcsolható koncepcióváltozatok

elkészítésére terjedt ki.

A KOMPLEX SWOT-ELEMZÉSSEL VIZSGÁLT LEGJOBB GYAKORLATOK:

GLOBAL BEST PRACTICE for innovation ecosystems

SMART Life Centre (Anglia – Cambridge)

VIIKKI HOUSE (Finnország)

VTT HELSINKI (Finnország)

SCION DTU (Dánia)

YES!DELFT CENTRE (Hollandia)

ENVIRONMENT PARK (Olaszország – Torino)

ALTO CENTRE (Finnország)

A best practice összhasonlító vizsgálat és SWOT-értékelés a rendelkezésre álló

adatok alapján azt vizsgálta meg, hogy „GLOBAL BEST PRACTICE for innovation

ecosystems” szakmai leírás alapján megfogalmazott innovációs és inkubációs

célrendszert hogyan és milyen mértékben elégíti ki a választott rendszermegoldás.

Ezzel együtt azt is értékelte, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján, a választott

cleantech innovációs és inkubációs rendszermegoldás szakmai leírása, a program

megjelenése, épületi vizualizációja és funkcionális megfogalmazása hogyan és

milyen mértékben elégíti ki a választott rendszermegoldás igényeit.

132

Az elvégzett összhasonlító elemzés eredményeként a Yes!Delft Center nevezhető a

legjobban megfogalmazott innovációs/inkubációs rendszermegoldásnak, melyhez a

következő alaptulajdonságok rendelhetők.

Segítő szakmai és vizuális tényezők:

Erős szektorális kutatási és felhasználási kapcsolódások jellemzik.

A bizalmi tőke jelenléte feltétlenül meghatározó a fejlesztőmunka során.

A technológiai profizmus jelenléte mindenhol érezhető a világhírű Delft

University közelsége miatt.

Kiváló projektmenedzsment-alkalmazások jellemzik a mindennapi munkát.

Professzionális belső térhasználat általános jelenléte.

Régi épületek olcsó átalakítása, költséghatékonyság jelenléte minden

tervezési fázisban.

Kreatív tervezés, látványos és merész dizájn, lendületes képalkotás.

Vidám színhasználat, vizualitás, optimista kisugárzás a közösségi terekben és a

tervezőasztalon egyaránt.

Humoros képzettársítások a kutatásban és a funkcionális tervezésben.

13.2 Fenntartható rendszertervezés és a Rubik logika

Az európai best practice rendszermegoldások adaptációs folyamata során

megfogalmazásra került, egy hazai jellemzőket, tradicionális hátteret és

infrastrukturális sajátoságokat is alkalmazó rendszermegoldás. A megoldást Rubik

Logicenternek nevezték el az alkotók, mely a Szent István Egyetem gödöllői

kampuszán jöhet létre. Az egyik felújításra váró épületegységben olyan

kockaelemekbe integrált „Rubik InnoLab”-okat (5x5 méteres kocka alakú

kutatóhelyiségek) célszerű kialakítani, melyekben az egyetem kutatói, hallgatói

indíthatnak innovációs projekteket, illetve ezekben folyamatos inkubációs

tevékenység folyhat. Az onnan „kiguruló” eredményeket egy célszerűen

különálló kiállítótérben a nagyközönség, és főként a piaci felhasználók/befektetők

folyamatosan tanulmányozhatják, illetve a piaci szereplők megbízásokat adhatnak

további kutatásokra. A célcsoportok vonatkozásában a regionális és országos, illetve

133

határon átnyúló elérés egyaránt célja lehet a koncepciónak. A tervezési és

működési részletek a www.logicenter.org oldalon követhetők részleteiben.

Koncepciótervek a Rubik Logicenter kialakításához

http://www.logicenter.org/

134

Rubik logika megjelenése a tervezésben

135

Záró gondolatok

Reméljük, ez a kézikönyv mély betekintést nyújtott azokba best practice-okba,

legjobb gyakorlatokba, melyeket Európa-szerte a cleantech inkubációs

folyamatokban alkalmaznak. Nagyban segítheti a döntéshozókat és az inkubációs

folyamatban résztvevőket abban is, hogy hamar felismerjék, mi az, ami működik, és

mi az, ami nem, az inkubáció területétén. Azon programok bemutatása, melyeket

már több helyen is teszteltek Európában, segíti a helyes döntések meghozatalát,

amikor a közösségek elhatározzák, hogy cleantech inkubációs folyamatokba és

programokba fektetnek be. Természetesen a bemutatott legjobb gyakorlatok listája

kimeríthetetlen, és a döntéshozók, illetve innovátorok nap, mint nap új legjobb

gyakorlatokat találnak és fejlesztenek a cleantech inkubációs folyamatokra.

Ahhoz, hogy tovább tanuljunk, és megoszthassuk a tapasztalatainkat és legjobb

gyakorlatainkat a cleantech inkubációval kapcsolatban – mellyel gyorsítjuk Európa

cleantech és zöld gazdasági növekedését –, fontos, hogy európai szintű

együttműködést teremtsünk és támogassunk ebben a szektorban, illetve nagyon

lényeges, hogy konszolidáljuk a legjobb gyakorlatokat megosztó hálózatokat, az

ahhoz hasonlókat, melyet az INTERREG IVC-projekt során építettünk ki.

136

ÁBRAJEGYZÉK

1. ábra – Tiszta technológiai rendszer ökoszisztémája

2. ábra – „Makrokörnyezet – Keretrendszer – Niche” kísérletek (MLP)

3. ábra – A rendszerinnovációk dinamikája a ’Többszintű rálátás’ (MLP) szemszögéből

4. ábra – A Transition management szakaszai

5. ábra – Ötletek generálsásának folyamata

6. ábra – A kiválasztási mechanizmus folyamata

7. ábra – Az inkubációs infrastruktúra és üzleti szolgáltatások

8. ábra – Inkubációból való kilépés

9. ábra – Startup-támogatás, és a „Halál Völgye”

10. ábra – Az inkubáció üzleti modellje

11. ábra – Közcélú (függ.) vs. magánbefektetések (vízsz.) az inkubáció üzleti

modelljében

12. ábra – Üzlet-inkubációs teljesítményrendszer

13. ábra – A cleantech inkubációs folyamat teljesítményi keretrendszere

137

FELHASZNÁLT FORRÁSOK

1. Cleantech Incubation Europe Research Team (2014): Cleantech Incubation Policy

and Practice. Recipes for creating cleantech incubator hotspots in Europe. Delft

University, 20–110., www.cleantechincubationeurope.eu

2. Climate-KIC Pioners in Practice – Hungarian Expertation Program: Transition Think –

Low-carbon transition through system innovation. Budapest, 2012.

http://www.transitionthinking.hu/

3. Fogarassy, Cs.: (2012): Karbongazdaság (low-carbon economy). L’Harmattan

Kiadó, Budapest, 1–262.

4. Fogarassy, Cs. – Herczeg, B. – Szőke, L. – Balogh, K. (2012): Low-carbon project

development protocol (Rubik’s cube solutions) – sustainable energy and material

management. In: Hungarian Agricultural Engineering (HAE) № 24/2012 Gödöllő, 5–12.

5. Loorbach, D. (2010): Transition Management for Sustainable Development: a

Prescriptive, Complexity-Based Governance Framework. Governance, 23, 161–165.

6. Loorbach, D. – Van der Brugge, R. – Taanman, M. (2008): „Governance for the

energy transition.” International Journal of Environmental Technology and

Management (IJETM)(Special Issue on: „Transforming Energy Systems Towards

Sustainability: Critical Issues from a Socio-technical Perspective”).

7. Roorda, C. – Frantzeskaki, N. – Loordbach, D. – Steenbergen, F. – Wittmayer, J.

(2012): Transition management in Urban Context. DRIFT Report, Rotterdam, 32–40.

http://www.drift.eur.nl/wp-content/uploads/2012/05/DRIFT-MUSIC-Transition-

Management-In-Urban-Context.pdf

138

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A

„Tiszta technológiai fejlesztések inkubációjának irányelvei és gyakorlata Európában”

című könyv nem jöhetett volna létre, ha nincs a

CLEANHECH INCUBATION EUROPE (CIE) PROGRAM!

Jelen szerkesztett kiadvány alapját a

Cleantech Incubation Europe Research Team

által készített angol nyelvű kiadvány jelenti, melynek címe:

„Cleantech Incubation Policy and Practice. Recipes for creating cleantech”

incubator hotspots in Europe. Delft University, Holland

Letöltés:

www.cleantechincubationeurope.eu

© Dr. Fogarassy Csaba

az adaptációs kiadvány szerkesztője, a kutatási program hazai vezetője

*

Köszönet továbbá a CIE-programban részt vevő magyar kollegináknak és

kollégáknak, akik a következők voltak:

Bartha Ákos, Bese Mária, Gódor Amelita, James Dedon, Lukács Ákos,

Dr. Molnár Márk, Tóth Lajosné, Dr. Zsarnóczai J. Sándor

Köszönet a programot támogató külső szakembereknek:

Herczeg Boglárka, Bakosné Dr. Böröcz Mária, Fülöp Zsolt, Dr. Gyuricza Csaba,

Horváth Bálint, Korányi László, Dr. Molnár Sándor, Dr. Nagy Henrietta, Dr. Tóth László,

Szőke Linda

a tiszta technológiás inkubációra vonatkozó eljárások és gyakorlatok

Documents