Bár egyre többen foglalkoznak az elmúlt években, évtizedekben az elme erejével,a tudatos és a tudat alatti elme összefüggéseivel, és azzal, hogy mindez valójában micsoda

lehetőségeket rejt számunkra, mégis éppen csak megmozgattuk a szelence fedelét.

Mi az, ami lehetséges? Hol a határ? Miért van az, hogy valakinek sikerül, míg másoknak nem?

Mindazok után, hogy az emberek abban a tudatban éltek, hogy a körülményeik,a gyermekkoruk vagy éppen az öröklött genetikai sorsuk áldozatai, ráébredni arra, hogy igenis

van más út, és teremthetünk olyan életet, amilyet élni érdemes, ez maga a csoda!

Könnyű dolgunk van, hiszen óriások vállán állunk. A kor ikonjai tálcán kínálják számunkraa tudományosan alátámasztott bizonyítékokat arról, hogy mindez a kvantumfizika vagy éppen

az epigenetika világában hogyan és miért lehetséges.

Így tehát ez a könyv arra hivatott, hogy egy kis ízelítőt adjon mindebből, a kedves olvasók beleszerelmesedjenek a témába, és persze adjon olyan gondolatokat, eszközöket, amelyeket

ha kitartóan alkalmaznak az életükben, döbbenetes változásnak lehetnek tanúi.

Az epigenetika, a kvantumfizika, a neurobiológia segítségévelolyan eszköztárat kaptunk a kezünkbe, amely segít megérteni, hogyan és miért

– vagy miért nem – működnek ezek az elvek az életünkben.

Használd hát azokat a gondolatokat, eszközöket, amelyeket ebben a könyvben találsz,és hozd ki az életedből mindazt, ami benne van!

ISBN: 978-615-5420-88-7

és hozd ki az életedből mindazt, ami benne van!

ISBN: 978-615-5420-88-7

TudatHatalma_A5_cover_final.indd 1 2019. 10. 30. 12:01

Farkas János – Muhoray róbert – szabó Péter – szántai zsolt

A tudAt hAtAlmAhogyan használd tudatosan

elméd végtelen erejét?

Farkas János – Muhoray róbert – szabó Péter – szántai zsolt

A tudAt hAtAlmAhogyan használd tudatosan

elméd végtelen erejét?

Copyright © Muhoray róbert (1–4. fejezet), Farkas János (5–9. fejezet), szántai zsolt (10–17. fejezet), szabó Péter (18–24. fejezet), 2019 Muhoray Róbert szövegét szakmailag ellenőrizte: Dr. habil. szelei ildikó

Szerkesztette: Molnár eszter

Minden jog fenntartva.

A könyv – a szerző(k) és a kiadó írásos jóváhagyása nélkül – sem egészben, sem részleteiben nem sokszorosítható vagy közölhető, semmilyen formátumban és értelemben, elektronikus vagy mechanikus módon, beleértve a nyilvános előadást vagy tanfolyamot, a  hangoskönyvet, bármilyen internetes közlést, a  fénymásolást, a rögzítést vagy az információrögzítés bármely formáját.

Kiadja a Guruló egyetem kft., budapest, 2019Felelős kiadó: szabó Péter, a Guruló egyetem kft. ügyvezető igazgatója Borítót tervezte: lénárd György (G Design kft.)Tördelte: Madarász GyörgyNyomtatta: belvárosi nyomda zrt.

ISBN: 978-615-5420-88-7

tartaloM

Muhoray róbert

 1. Média 13 2. Fogyasztói társadalom 27 3. Ideológiák és fegyveres konfliktusok 33 4. Erkölcs és vallás 49

Farkas János

 5. Paradigmaváltozás 59 6. Sémáink alakulása és szerepe 69 7. Gyermekkori elmeprogramjaink 77 8. Szerepeink az életben 83 9. Milyen életet akarsz valójában? 89

szántai zsolt

10. Kik vagyunk valójában? 9711. A gondolat mint környezeti jel 103

12. Magzati programozás 11113. Tudatalatti 12314. A tudatalatti programozása 13515. Meditáció 14316. Tudatfeletti 15517. Meditáció a gyakorlatban 159

szabó Péter

18. A tudat forradalma 18319. Az egyiknek sikerül, a másiknak nem 18920. A hit, ami mindent visz 19521. Nem úgy látod a világot, ahogy van 20722. Hogyan programozd újra a dzsinnt? 21323. Legnagyobb ellenségünk 21724. Légy szerelmes az életbe! 223

Jegyzetek 227

A szerzőkről 231

Muhoray róbert

9

bevezetés

Édesapám katonatiszt volt. A rendszerváltást követő haderő-reform értelmében Magyarország jelentősen csökkentette haderejét. Helyőrségparancsnokként neki jutott az a kemény, embert próbáló feladat, hogy a zalaegerszegi helyőrséget vég-leg bezárja, és utolsóként elhagyja az objektumot, mint ka-pitány a hajóját. Szenvedélyesen szerette munkáját, szerette a katonaságot, a hivatását. A sors mégis úgy hozta, hogy ezt a nemes pályát abba kellett hagynia, egy teljesen új szakmát kellett elsajátítania, és megtanulni érvényesülni benne. Polgári védelemmel, majd katasztrófavédelemmel foglalkozott, és kö-zel húsz évvel később vezérőrnagyként ment nyugdíjba. Édes-apám megállíthatatlan. Folyamatosan tanul és képzi magát, pedig már elmúlt hatvanöt éves. Vajon mi hajthatja legbelül? Melyek lehetnek a benne futó programok? Hogyan lehet az, hogy a katonai karrierje félbetörése után fel tudott állni, új hivatást tudott választani, és abban is sikeres lett? Miért van az, hogy egyes emberek a törések után is talpra állnak, mások

Muhoray róbert

10

pedig nem tudnak túllépni régi fénykorukon? Mi gátolja meg őket a megújulásban?

Öntudatunkat meghatározza, hogy milyen családba szü-lettünk, milyen közösségben nőttünk fel, milyen nemzeti, társadalmi, vallási stb. identitást szívtunk magunkba, milyen emberekkel barátkoztunk, milyen műsorokat néztünk a tévé-ben, milyen újságokat, könyveket olvastunk, mely emberekre tekintettünk példaképként, vagy kik voltak ránk nagy hatással.

Az agyi programozást befolyásoló tényezők (Farkas János képe)

Ezek a tényezők, közösségek és személyek folyamatosan be-folyásolnak bennünket. De azt, hogy melyik mekkora hatással van ránk, nagymértékben az határozza meg, hogy mennyire tudunk azonosulni az értékrendszerével, a megközelítésével, és mennyi időt töltünk vele.

Van egy érdekes mondás, amely szerintem pont ide illik: „sok lúd disznót győz”. Azaz ha elég időt töltünk egy közösség-ben, előbb-utóbb valamennyire elsajátítjuk azokat a gondolko-

ProGraMok

01

02

03

04

05

CSAlÁd 06hAGYOmÁNY

07hItRENdSZER

08tÖRtÉNElEm

10tÁRSAdAlOm

09SZOC. StRuKtÚRA

KÖRNYEZEt

mÉdIA

ISKOlA

KÖNYVEK

bevezetés

11

dás-, illetve magatartásformákat, amelyek arra a közösségre jellemzők. A családban a szülőktől átvesszük, megörököljük a programokat, amelyekkel életünket élni fogjuk. Amikor a csa-lád mellett más közösségeket is megismerünk, átveszünk va-lamit azok szokásaiból is. Tesszük ezt gyakran észrevétlenül.

Gondoljunk csak bele, hogy a tanulmányaink során, a mun-kahelyünkön, valamelyik sportág művelése közben hány olyan személy volt (iskolatárs, tanár, kolléga, vezető vagy akár edző), aki hatással volt ránk, A környezetünk tele van karizmatikus emberekkel, akik példát szolgáltatnak mások számára. Moti-váltságuk, elhivatottságuk igen meghatározó az élet számunkra fontos területein. Példát nyújtanak minden mozdulatukkal, cselekedetükkel. Személyes tevékenységük és magatartásuk példaképformáló (pozitív és negatív értelemben egyaránt), és igyekszünk azonosulni a számunkra kedves magatartásmin-tákkal.1 Ezeket csak úgy tudjuk átvenni, hogy új programokat „írunk” az agyunkban. Ezek a programok meghatározzák hoz-záállásunkat, szemléletmódunkat. Akár úgy is, hogy korábbi programokat felülírnak vagy módosítanak.

Ezek a módosulások nemcsak az egyénre, hanem egy kö-zösségre, illetve akár egy társadalomra is hatással lehetnek. Annak érdekében, hogy tisztában legyünk ezekkel a hatásokkal, szeretnék átfogó képet nyújtani az egyes részekről.

A társadalom egyének összességéből áll, akik különböző közösségekbe rendeződnek (akár többe is egyszerre), és ezen közösségek irányelveit, szabályait elsajátítva élik az életüket, befolyásolnak másokat, más szervezeteket, közösségeket.

Muhoray róbert

12

A társadalmi és társas viselkedésen keresztül megnézzük az egyénben kialakult programokat, megvizsgáljuk a társadalom, a szervezetek, a vallás, a család, illetve az egyén saját ma-gához való viszonyulását. Mindezek mellett bemutatom még, hogy a társadalom milyen programokat generál adott keretek között az egyénben, és mi az oka annak, hogy olykor olyan te-vékenységeket végzünk, vagy olyan ideológiákkal azonosulunk, amelyeket normál esetben nem választanánk.

A korszakot, amelyben most élünk, a társas magány térhódí-tása jellemzi. Egyre több eszköz áll rendelkezésünkre, azonnal hozzájuthatunk a keresett információkhoz, még csak a székről sem kell felkelnünk. A technológia vívmányainak segítségével az eddigi legkényelmesebb életet éljük (Nyugat-Európa, Észak-Amerika és Ázsia egyes országaiban).

Életünket keresztül-kasul átszövi a média világa. Mind off-line, mind online formában. De tudjuk-e, hogy ez a „közelség” milyen áldásos és káros hatásokkal bír ránk nézve? Meg tud-juk-e különböztetni, hogy mi a valóság, és mi a képzelet szü-leménye? Mi az, ami igaz, és mi az, ami hamis? Ismerjük-e azokat a megközelítéseket, ideológiákat, amelyeket a média közvetít számunkra, amelyeket elültet az agyunkban?

A média egy svédasztalt kínál számunkra. Azt hisszük, mi döntjük el, hogy mit választunk. Ám valójában a média befolyá-solja döntéseinket. Pozitív és negatív irányba egyaránt. Kíváncsi vagy, hogyan csinálja? Nézzük meg együtt!

13

– 1. FEJEzET –

Média

a MéDia szerePe a ProGraMozásban

Az agy nem tudatos szinten 109 bit, míg tudatos szinten 102 bit információt dolgoz fel másodpercenként. Az érzékelést külső és belső ingerekre lehet bontani. A külvilágból érkező ingerek feldolgozása nagyságrendileg 83% látás, 11% hallás, 3,5% szaglás, 1,5% tapintás, 1% ízlelés alapján történik.2 Ez azt jeleneti, hogy a minket érő információk, ingerek kevesebb mint 1%-ának vagyunk tudatában.

A gondolatok programozása történhet tudatosan: tanulás, ismétlés révén; és nem tudatosan: a beérkező információkra nem figyelve. A nem tudatos programozás részben a folyama-tos propagandának és médiahasználatnak köszönhető. Minél többször látunk vagy hallunk valamit, annál inkább az életünk része lesz. Ez lehet pozitív és negatív egyaránt.

A gondolkodásmód programozása gyermekkorban a leg-könnyebb. Kétéves korig a legkisebb rezgésszámú (0,5–4 cik-lus/s) delta-agyhullámok a legjellemzőbbek. Kettő- és hat-éves kor között megszaporodnak a 4–8 Hz-es théta-hullámok.

Muhoray róbert

14

Ez megegyezik a hipnoterápiában résztvevők agytevékenysé-gével, amely befolyásolhatóbb, könnyebben programozható idegállapotba juttatja őket.3

Honnan szerezzük be azt a kevés (kevesebb, mint 1%) in-formációt? Ebben az elektronikus és nyomtatott orgánumok (média) segítenek bennünket. Rajtuk keresztül jutnak el a hí-rek hozzánk (tévé, rádió, internet, újságok, könyvek, plakátok, szórólapok stb.). Viszont a médiában is emberek dolgoznak, így a különböző híradásokat, műsorokat, eseményeket, cikkeket, blogokat, posztokat a saját szemüvegükön keresztül, a saját, illetve irányított megközelítéseik alapján készítik.

A gyermekeket és a gyenge akarattal rendelkezőket, illetve a fanatistákat a legkönnyebb programozni, hiszen számukra a szülők, illetve a tekintélyszemélyek (ideértve a celebeket, közszereplőket is) által hangoztatott ideológiák abszolút ér-vényűek.

Ez a befolyás lehet rövidebb-hosszabb idejű, és ennek meg felelően alakulhatnak ki bennünk különböző világnéze-tek, ame lyekből fakadóan ugyanarra a szituációra másképp tekintünk, és másképp cselekszünk. A „svédasztal” miatt egyre több fórum, illetve eszköz segítsége szükséges a totális hatás elérése érdekében. A technológia fejlődésével pedig a média lehe tő ségei megsokszorozódtak. Ezért most már sokkal in-tenzívebben és árnyaltabban tud szólni hozzánk, mint azt tette évszázadokkal ezelőtt.

1. MéDia

15

hoGyan változott az eMberek GonDolati ProGraMozása az elMúlt százaDok során?

Az ókorban, illetve a középkorban az embereket érő ingerek száma töredéke volt a ma minket érő hatásoknak. Gyakorlatilag ma annyi inger ér bennünket egy nap alatt, mint korábban egy egész év alatt.

Korábban egy falu közössége egymástól, illetve a faluba be-térő vándoroktól szerzett információkat. Ezzel párhuzamosan a hetenkénti istentisztelet volt az a hely, ahol az írástudó papok az Igét hirdették, illetve a világról alkotandó képet elmondták, meghatározták. Tekintettel arra, hogy a falubeliek nagy több-sége a falu határán kívül sem járt a katonának elvitt férfiakon kívül, ezért többnyire elfogadták a tekintélyszemélyek (főként a papok és a nemesek) álláspontját. A nagyvilági hírek pedig a távolságok miatt késve, akár több hónappal később érkeztek csak meg.

Fontos megjegyezni azt is, hogy az információ megosztása javarészt szájhagyomány útján történt, s ez jelentős módosulá-sokat okozott, amire mindenkihez eljutott. Ezért is volt annyira fontos, hogy az információt (elsőkézből) mindig olyan személyek kapják meg, akik „beavatottak”, és akikről lehetett tudni, hogy torzításmentesen adják tovább a nagyközönség számára.

Az általános információhiányt csak fokozta, hogy a közép-korban a tanítás latin nyelven folyt. A képzés és a tudás csak szűk réteg (papság, nemesség) számára volt elérhető. Mivel a (Gutenberg-féle) nyomdagépek elterjedéséig a sokszorosítás

Muhoray róbert

16

kézzel történt, hivatalnokok vagy papok végezték, ezért a köny-vek, tanszerek rendelkezésre állása is elég korlátozott volt.

A nyomdagépek megjelenésével nemcsak a könyvek nyom-tatása kezdődhetett el, hanem az újságoké vagy a szórólapoké is. Ez lehetővé tette az információ minimális torzulását. A Ma-gyarországon Mária Terézia által bevezetett kötelező oktatás révén pedig csökkent az analfabetizmus. A polgárosodással egyidejűleg megjelent az igény a hírek mihamarabbi, olvasható formában történő megismerésére. Így fellendült az újságnyom-tatás. A rikkancsok feladata volt, hogy az újságot eladják, és ehhez híreket kellett folyamatosan kiabálniuk, amelyek felkel-tették a járókelők figyelmét.

Tekintettel arra, hogy a feudalizmus idejében a királyi ud-var jelentős kontroll alatt tartotta a szerkesztőségeket, ezért az újságokban megjelent cikkek cenzúrázva voltak. Csak az uralkodó megbízottjai által megfelelőnek tartott, vagy az ural-kodót, illetve aktuális politikáját támogató cikkeket közölhették tényszerűen, minden más hírt átalakítottak. Az újság az uralko-dó osztály propaganda- és programozóeszköze lett. Az önálló gondolkodás béklyójának megszüntetése érdekében például az 1848. március 15-én kiadott 12 pontban első helyen került megfogalmazásra a sajtószabadság és a cenzúra eltörlése.

Ma az egyik legfontosabb dolog az online jelenlét. Viccesen szokták megjegyezni, hogy a wifi a Maslow-féle szükségletpira-mis „nulladik” szintje. Ha nincs internet, az emberen pánik és bosszúság lesz úrrá. Számtalan felvételt lehet látni, ahogy a já-rókelők a telefonjukba mélyedve az útjukba kerülő akadályokat

1. MéDia

17

nem veszik észre, és nekimennek. Sőt, az emberek többsége ébredés után elsőként az üzeneteket, illetve a közösségi médiát és a híreket nézi meg a telefonján. Ez az új program, ami az elmúlt húsz-huszonöt évben alakult ki társadalmi szinten. Ere-dete az újság, illetve a rádió megjelenésére vezethető vissza.

Honnan fakad ez az információéhség? Mindenkiben van egy természetes kíváncsiság a világ folyását, illetve szűkebb hazája történéseit illetően. Szeretünk időben értesülni az események-ről. Sokan úgy vélik, hogy a reggeli kávé elfogyasztásának egyik „leghasznosabb” módja a hírek, sms- és Messenger-üzenetek átnézése, illetve a közösségi média bejegyzéseinek megtekinté-se. A legkényelmesebb úgy, ha ki sem kell tennünk a lábunkat otthonról.

hol kezDőDött hivatalos ForMában a ProGraMozás úJ MóDJa?

A filmszínházak (mai nevükön mozik) megjelenésével (1895, Lu mière fivérek) a filmek levetítése előtt lehetett filmhíradót nézni, amely kezdetben csak valós élethelyzeteket mutatott be, de hamarosan megkezdődött a harc a figyelemért. Ez azt eredményezte, hogy olykor álhíreket találtak ki, és makettek segítségével vették filmre az eseményeket. Tehát valójában nem is járt a helyszínen az, aki a felvételt elkészítette. Magyar-országon a második világháború haditudósításait nemegyszer meghamisították – ezeket a filmhíradókat műtermekben, illetve

Muhoray róbert

18

ún. Patyomkin-falvakban vették fel – a politikai propaganda érdekében.4

A televízió megjelenésével a híradó egyre inkább kiszorult a mozikból, mivel a napi sugárzásnak köszönhetően az aktuális híreket tudta ismertetni. Hazánkban a rendszerváltásig volt filmhíradó a mozikban, amely tíz percben mutatta be a film-vetítést megelőző hét aktualitásait.

Ha megnézünk egy korabeli filmhíradót, meglepődve fogjuk tapasztalni, hogy a manapság szokásos tragédiák, gyilkosságok és borzalmak helyett a különböző technológiai és eljárásrendi újításokat, beruházásokat, eredményességet hirdeti, bemutatva a korábbi nehézségeket és az új megoldások adta egyszerű-séget. Mindemellett nyelvezete egyszerű, tempója lendületes. Ez az akkori pártpolitikai propaganda érdekeit szolgálta. A cél az volt, hogy a lakosság úgy érezze, a szocializmusnak vannak vívmányai, és biztonságos, kiszámítható jelent és jövőt ad szá-mukra. Többek között az ilyen megközelítésnek és propagan-dának volt köszönhető a sztahanovista mozgalom is.

ProGraMozás a XXi. százaDi MéDiában

A rendszerváltást követően a média is átalakult. Legfőbb fel-adata már nem a valóság semleges (esetleg pozitív) szemlé-letű megközelítése, hanem az események túlzott (tényszerű) bemutatása lett. Ezért is bírálják a kereskedelmi televíziókban vetített valóságshow-kat, mivel azok a kevésbé iskolázott em-

1. MéDia

19

berek nyelvhasználati és életvezetési szokásait mutatják be – drámaian sűrített verzióban. Ez az irányzat az amerikai mintát követő bulvársajtó és kereskedelmi média értékrendjét tükrözi.5

Az Országos Rádió és Televízió Testület 2003-ban az ország-gyű léshez intézett éves beszámolójában így fogalmazott: „…a mű sor szolgáltatók műsorkínálata egyre inkább uniformizá-lódott, és a nézettségért vívott küzdelemben a műsorszámok színvonala is egyre csökkent. A televíziós műsorszolgáltatásban még mindig gyakoriak az erőszakot, a durvaságot öncélúan be-mutató műsorszámok, a rádiós műsorszolgáltatásban sokszor tapasztalható trágár kifejezések használata, és kisebbségben vannak a valóban igényes, kultúrát is közvetítő műsorszámok. […] A helyükbe lépő programok a közéleti tájékozódás címszava alatt a csoportos szex, a szerelmi háromszögek, a pedofília és a nemi identitás megváltoztatásának rejtelmeibe avatják be a nézőket.”6

Miért veszélyes ez?George Gerbner kutatásai szerint a médiának kultúrát befo-

lyásoló szerepe van: aki sok időt tölt a tévé (internet, közösségi média) előtt, fokozatosan elfogadja a „valóság” ott ábrázolt képét valóságként. Ezért az ő világképe jobban hasonlít a té-vében (interneten, közösségi médiában) közvetített világkép-hez. Ráadásul a felmérések alapján minél szegényebb vagy iskolázatlanabb valaki, annál több időt tölt a képernyő előtt.7

A felszínesség egyik megtestesítői a különböző show-mű-sorok (valóságshow, talk show stb.). Azt mutatják, hogy min-denkiből lehet sztár (celeb), és ehhez nem kell dolgozni, hanem

Muhoray róbert

20

csak úgy kell szerepelni (megjátszás, ármány és fondorlatok segítségével), hogy a közönség rá szavazzon. Példaértékűnek mutatják a machiavellista szemléletet, azaz a cél szentesíti az eszközt, manipuláld és használd ki embertársaidat, minden eszköz megengedett. A média azonban zord szerető, hiszen aki az egyik nap még kedvenc volt, a másik nap kegyvesztetté válhat. Utólag lehet, hogy az illető megbánja, hogy így alakí-totta életét, kapcsolatait, de bűnbánatát már nem fogja tudni ugyanezen a fórumon a nézőkhöz eljuttatni. Helyette jön egy új „üstökös”, aki hasonlóan cselekszik, mint elődje, ezáltal ez a viselkedés válik elfogadottá a közönség soraiban is. Különö-sen a gyermekek és a fiatalok körében.

a GyerMekek és a MéDia

Egyszerű megoldás a gyermeket leültetni a „varázsdoboz” elé: elvan, csöndben van, a mese leköti a figyelmét, a szülő egy ki-csit felszabadul. De azt tudták-e kedves (leendő) szülők, hogy a gyermekek programozása már a mesefilmeken keresztül elkezdődik? Ugyanis a mese (illetve a mesekészítők) nemcsak meghatározzák a történet megközelítését és feldolgozását, hanem a vetített kép az ún. plasztikus gondolkodást is lecsök-kenti. A képzelet világa korlátozódik a kész képekre, a gyermek nem használja ki az agy KÉPzelőerejét. Innentől kezdődően nem lesznek saját elKÉPzelései, hanem mindig a már „legyár-tott” képekhez nyúl. Ezzel azt programozzuk a gyerekbe, hogy