a végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös ... · a ptk. 646.§ ÉrtelmÉben...

Miskolci Egyetem

Állam-és Jogtudományi Kar

Polgári Jogi Tanszék

A végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel

a magánvégrendeletek érvénytelenségére

Készítette: Polgáry Enikő

Konzulens: Dr. Leszkoven László docens

2011.

November

2

Tartalomjegyzék

BEVEZETÉS ....................................................................................................................................................... 5

1. RÉSZ ............................................................................................................................................................. 5

1. FEJEZET – ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK A VÉGRENDELETRŐL ............................................................................ 5

1.1. A VÉGRENDELET FOGALMA, VÉGRENDELKEZÉS JOGA ÁLTALÁNOSSÁGBAN ............................................... 5

1.2. A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGE ÁLTALÁNOSSÁGBAN .................................................................... 6

2. FEJEZET - A VÉGRENDELETEK ÉRVÉNYTELENSÉGÉT EREDMÉNYEZŐ OKOK .................................................... 7

2.1. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELKEZÉSI KÉPESSÉG HIÁNYA MIATT ........................................................... 7

2.1.1. CSELEKVŐKÉPTELEN SZEMÉLY ................................................................................................................ 7

2.1.2. KORLÁTOZOTTAN CSELEKVŐKÉPES SZEMÉLY .......................................................................................... 9

2.1.3. VAK, ÍRÁSTUDATLAN, OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ......................... 10

2.1.3.1. VAK SZEMÉLY .................................................................................................................................... 10

2.1.3.2. ÍRÁSTUDATLAN SZEMÉLY ................................................................................................................... 10

2.1.3.3. OLVASÁSRA VAGY NEVÉNEK ALÁÍRÁSÁRA KÉPTELEN SZEMÉLY ......................................................... 10

2.2. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT NYILVÁNÍTÁSÁNAK HIBÁJA MIATT .................................... 11

2.2.1. A VÉGINTÉZKEDÉS SZEMÉLYHEZ KÖTÖTTSÉGE ..................................................................................... 11

2.2.2. ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELET: ..................................................................................................... 12

2.2.3. ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET: .............................................................................. 14

2.2.4. ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET: .............................................................................................. 15

2.2.5. A KÖZÖS VÉGRENDELET ÉRVÉNYTELENSÉGE ......................................................................................... 15

2.3. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELET TARTALMA MIATT ........................................................................... 16

2.3.1. A PTK. 625.§ (3) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN A KÖZVÉGRENDELETBEN TETT AZ A JUTTATÁS, AMELY A KÖZVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLY, VALAMINT ENNEK HOZZÁTARTOZÓJA, GYÁMJA, GONDNOKA, GYÁMOLTJA VAGY GONDNOKOLTJA JAVÁRA SZÓL ................................................................... 16

2.3.2. A PTK. 632.§ ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYNEK, VALAMINT A TANÚNAK, ILL. EZEK HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT ..................... 16

2.3.3. A PTK. 635.§ (2) BEK. SZERINT ÉRVÉNYTELEN A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚJÁNAK, ILL. HOZZÁTARTOZÓINAK JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS, HA AZ NEM A TÖRVÉNYBEN MEGSZABOTT FELTÉTELEKNEK MEGFELELŐEN TÖRTÉNT ................................................................................................................................ 16

2.3.4. A PTK. 645.§ (1) BEK. ALAPJÁN ÉRVÉNYTELEN AZ UTÓÖRÖKÖSNEVEZÉS .............................................. 17

2.3.5. A PTK. 646.§ ÉRTELMÉBEN ÉRVÉNYTELEN AZ ÖRÖKHAGYÓ HALÁLAKOR MÉG NEM LÉTEZŐ SZEMÉLY ÖRÖKÖSSÉ NEVEZÉSE ..................................................................................................................................... 18

2.3.6. A PTK. 647.§ (1) BEK. ALAPJÁN AZ ÉRTHETETLEN, LEHETETLEN VAGY ELLENTMONDÓ FELTÉTEL ÉRVÉNYTELEN. ............................................................................................................................................... 19

2.3.7. A PTK. 647.§ (2) BEK. SZERINT MEGHATÁROZOTT JOGELLENES FELTÉTEL JOGKÖVETKEZMÉNYEI ......... 19

2.4. ÉRVÉNYTELENSÉG A VÉGRENDELETI AKARAT FOGYATÉKOSSÁGA MIATT ................................................ 20

2.4.1. A PTK. 649. § (1) BEK. A, PONTJA ALAPJÁN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVEDÉSE VAGY A VÉGRENDELETI AKARAT HIÁNYA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG. ................................................................................................................ 21

2.4.2. A PTK. 649.§ (1) BEK. B, PONTJA ÉRTELMÉBEN AZ ÖRÖKHAGYÓ TÉVES FELTEVÉSE VAGY UTÓBB MEGHIÚSULT VÁRAKOZÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG.................................................................................. 22

3

2.4.3. A PTK. 649.§ (1) BEK. C, PONTJA SZERINT AZ ÖRÖKHAGYÓ JOGELLENES FENYEGETÉSE VAGY TISZTESSÉGTELEN BEFOLYÁSOLÁSA MIATTI ÉRVÉNYTELENSÉG ...................................................................... 22

3. FEJEZET - A VÉGRENDELET RÉSZLEGES ÉRVÉNYTELENSÉGE ......................................................................... 23

2. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 24

1. FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI ................................................... 24

1.1 NYELVEZET ............................................................................................................................................... 24

1.2. LEÍRÁS MÓDJA ......................................................................................................................................... 24

1.3. AZ OKIRAT VÉGRENDELETI MINŐSÉGE ..................................................................................................... 26

1.4. KELTEZÉS HELYE, IDEJE ............................................................................................................................. 26

1.4.1. KELTEZÉS HELYE .................................................................................................................................... 27

1.4.2. KELTEZÉS IDEJE ..................................................................................................................................... 28

1.4.3. A TÉVES KELTEZÉS JOGKÖVETKEZMÉNYE .............................................................................................. 28

1.5. AZ ÖRÖKHAGYÓ SAJÁTKEZŰ ALÁÍRÁSA ................................................................................................... 29

1.6. KÜLÖNÁLLÓ LAPOKBÓL ÁLLÓ MAGÁNVÉGRENDELET .............................................................................. 32

1.7. KÖZREMŰKÖDÉS ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET TÉTELÉBEN ................................................................ 33

1.7.1. KÖZREMŰKÖDŐ SZEMÉLYEK KÖRE ....................................................................................................... 33

1.7.2. A JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGE ........................................................................................................... 35

1.7.3. AZ ÉRVÉNYTELENSÉG ELHÁRÍTÁSÁNAK MÓDJA .................................................................................... 36

2. FEJEZET - AZ ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETEK EGYES FAJTÁI ................................................................... 37

2.1. A SAJÁTKEZŰLEG ÍRT (HOLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET ........................................................ 38

2.2. A MÁS ÁLTAL ÍRT (ALLOGRÁF) ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET .............................................................. 38

2.2.1. AZ ALAKISÁGOKRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK ....................................................................................... 38

2.2.2. A TANÚKRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK .......................................................................................... 39

2.2.3. A KÖZJEGYZŐNÉL LETETT ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELET ................................................................... 42

3. RÉSZ ........................................................................................................................................................... 45

1. FEJEZET - A SZÓBELI VÉGRENDELET............................................................................................................. 45

1.1. A SZÓBELI VÉGRENDELET KIVÉTELES JELLEGE .......................................................................................... 45

1.2. A SZÓBELI VÉGRENDELET TÉTELÉNEK ALAPVETŐ FELTÉTELEI ................................................................... 46

1.2.1. AZ ÉLETET FENYEGETŐ RENDKÍVÜLI HELYZET ....................................................................................... 46

1.2.2. ÍRÁSBELI VÉGRENDELET ALKOTÁSÁNAK KIZÁRT VOLTA VAGY JELENTÉKENY NEHÉZSÉGE ..................... 48

1.3. A SZÓBELI VÉGRENDELET ALAKI KELLÉKEI ................................................................................................ 48

1.3.1. AZ ÖRÖKHAGYÓ VÉGRENDELKEZÉSI AKARATA ÉS ENNEK KINYILVÁNÍTÁSA .......................................... 49

1.3.2. A VÉGRENDELETI TANÚK SZEREPE ........................................................................................................ 51

1.4. A SZÓBELI VÉGRENDELET TANÚIRA VONATKOZÓ KORLÁTOZÓ RENDELKEZÉSEK ..................................... 52

1.4.1. A TANÚK SZEMÉLYÉVEL KAPCSOLATOS KORLÁTOZÁSOK ...................................................................... 52

1.4.2. A TANÚ VAGY HOZZÁTARTOZÓJA JAVÁRA SZÓLÓ JUTTATÁS ÉRVÉNYTELENSÉGÉRŐL, TOVÁBBÁ ANNAK ORVOSLÁSÁRÓL ............................................................................................................................................. 54

1.5. A SZÓBELI VÉGRENDELET LÉTREJÖTTÉNEK IDŐPONTJA ........................................................................... 54

4

1.6. AZ ALAKI OKBÓL ÉRVÉNYTELEN ÍRÁSBELI MAGÁNVÉGRENDELETTEL EGYIDŐBEN TETT SZÓBELI VÉGRENDELET ÉRVÉNYESSÉGÉNEK FELTÉTELE ................................................................................................ 55

ÖSSZEGZÉS ..................................................................................................................................................... 58

BIBLIOGRÁFIA ................................................................................................................................................ 59

5

Bevezetés

A dolgozat témája a végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös tekintettel

a magánvégrendeletek érvénytelenségére.

A dolgozat három fő részből tevődik össze. Az első részben kerül kifejtésre maga a

végrendelet fogalma, valamint az egyes érvénytelenségre vezető okok összességükben történő

áttekintése. Ezt követően a második rész tárgyalja az írásbeli végrendeleteket, majd végezetül

a harmadik rész foglalkozik a szóbeli végrendeletekkel.

1. Rész

1. fejezet – Általános tudnivalók a végrendeletről

1.1. A végrendelet fogalma, végrendelkezés joga általánosságban

A végrendelet fogalmának meghatározásánál a végintézkedésnek a törvényben meghatározott

3 formájából kell kiindulnunk. Ezen típusokban közös, hogy mindegyik az örökhagyó

jogügyletének minősül, ill. az örökhagyó halála esetére rendelkezik a vagyonáról vagy annak

egy részéről méghozzá azzal a feltétellel, hogy a juttatásban részesülő személy őt túléli.1 A

végintézkedés lehet egyoldalú, valamint többoldalú jogügylet.2 Az előbbi esetben

végrendeletről, míg az utóbbiban öröklési szerződésről, ill. halál esetére szóló ajándékozásról

is beszélhetünk.3 A végintézkedésen alapuló öröklés az öröklés elsődleges formája, hiszen

törvényes öröklésre csak akkor kerül sor, ha nincs végintézkedés, vagy ha van ugyan, de az

érvénytelen vagy hatálytalan, vagy az érvényes és hatályos ugyan, de nem terjed ki az

örökhagyó egész vagyonára.4 A végrendelet speciális jellegű, mivel az egy olyan

végintézkedés, amelyhez mint az örökhagyó egyoldalú nyilatkozatához nincs szükség az

örökös beleegyezésére, ill. az örökhagyó által bármikor visszavonható.5 A személyes jelleg

miatt az örökhagyó nem bízhatja másra, hogy saját belátása szerint döntsön a hagyaték

1 Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár

2 http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/

3 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény indoklása, Cd Complex

Jogtár; a Ptk. 623.§ - hoz fűzött indoklása 4 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 67.oldal)

5 http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet

http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/

http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet

6

sorsáról.6 Az okirat végrendeleti jellegének megállapításához tehát legalább az szükséges,

hogy az külsőleg az örökhagyótól származóként jelentkezzék és halál esetére szóló olyan

nyilatkozatot tartalmazzon, amelyből a végrendeleti minőség kitűnik. E két feltétel

bármelyikének hiányában végrendeletről nem lehet szó. Valamely alaki kellék hiánya vagy

esetleges akarathiba a végrendeletet nem fosztja meg jogi lététől, csupán érvénytelenné teszi.7

A végrendelet érvénytelenségét pedig a bíróság hivatalból nem veheti figyelembe, ill. arra

csak az hivatkozhat, aki annak folytán örökölne vagy tehertől mentesülne.8 Ilyen pl. aki az

örökhagyó korábbi végrendelete értelmében kötelmi hagyományra jogosult, ill. a korábbi

végrendelet érvénytelenségére az alperes kifogásként is hivatkozhat.9

Fontos említést tenni a végrendeleti öröklés körében a favor testamenti elv érvényesüléséről.

Ez az általános elv a végrendelet tárgyához, vagyis az örökhagyó vagyonához, ill. annak egy

részéhez kapcsolódik.10

Ekkor a bíróság a végrendeletet az örökhagyó feltehető akarata

szerint köteles értelmezni.11

A végrendelet az egyik legszemélyesebb jogügyletek egyike, mivel azt csupán csak

személyesen lehet tenni. Ez a szabály a Ptk. 219.§ alóli kivételként a végintézkedés minden

formájára vonatkozik (Ptk. 656 § és 659.§). Tehát az örökhagyó helyett a végrendelkezési

jogot sem meghatalmazottja, sem pedig törvényes képviselője nem gyakorolhatja.12

Az öröklési képességgel ellentétben, végintézkedés tételéhez nem elég csupán a

jogképességgel rendelkezni, ahhoz legalább korlátozott cselekvőképesség szükséges. Éppen

ezért a végintézkedési képesség a polgári jogi cselekvőképességgel rokon fogalom.13

1.2. A végrendeletek érvénytelensége általánosságban

A végrendelet érvényesülésének 2 jogi akadálya lehet; az egyik az érvénytelenség, a másik

pedig a hatálytalanság.14

A kettő elhatárolásának nagy jelentősége van, mind a jogi hatásuk,

mind a következményük szempontjából.15

Érvénytelenség esetén a végrendelet, ill. annak

valamely intézkedése kezdettől fogva fogyatékosnak számít, hiszen nem felel meg a törvény

6 Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,

75.oldal) 7 PK. 85 sz. állásfoglalás

8 Ptk. 653.§.

9 http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html

10 Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 94.oldal)

11 Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,

194.oldal) 12

Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 22.oldal) 13

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 66.oldal) 14

Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár 15

Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008, 84.oldal)

http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html

7

előírásainak, sőt kifejezetten a törvény tilalmába ütközik. Éppen ezért megtámadás esetén sem

érvényesülhet. Szemben a hatálytalanság esetével, amelynél a végrendelet érvényesen

létrejött, s az, ill. annak valamely rendelkezése a törvényben meghatározott, a végrendelet

megalkotása után bekövetkezett okokból megtámadás folytán csak utólag veszti el érvényét.16

Az öröklési jog szabályozása ugyanis az érvénytelenség körében nem tesz különbséget

semmisségi és megtámadhatósági okok között, hanem egységesen a végrendelet

érvénytelenségéről rendelkeznek.17

A Ptk. 653-654.§ rendelkezik a megtámadás szabályiról.

A továbbiakban, ezen érvénytelenségi okokat fogom ismertetni, hogy egy átfogó képet adjak

a végrendeletek érvénytelenségét illetően.

2. fejezet - A végrendeletek érvénytelenségét eredményező okok

2.1. Érvénytelenség a végrendelkezési képesség hiánya miatt18

2.1.1. Cselekvőképtelen személy

Érvénytelen a cselekvőképtelen személy bármely formában tett végrendelete.19

A Ptk. a cselekvőképtelenség 3 típusát különbözteti meg.20

- cselekvőképtelen az a kiskorú, aki 14. életévét nem töltötte be.21

- cselekvőképtelen az a nagykorú, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság

alá helyezett.22

- gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen az, aki olyan állapotban van, hogy

az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége teljesen hiányzik.23

Cselekvőképességet kizáró gondokság alá a bíróság azt a nagykorú személyt helyezi, akinek

az ügyei viteléhez szükséges belátási képessége – elmebeli állapota vagy szellemi

fogyatkozása miatt – állandó jelleggel teljesen hiányzik.24

25

16

Gellért György: A végrendelet érvénytelensége, a Ptk. magyarázata 1998 17


Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya

miatt 19

http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet 20

Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1979,

159.oldal) 21

Ptk. 12/B § (1) bek. 22

Ptk. 15.§ (1) bek. 23

Ptk. 17.§ (1) bek. 24

Ptk. 15.§ (4) bek


8

Cselekvőképtelen az a 14. életévét már betöltött kiskorú is, akit a bíróság cselekvőképességet

kizáró gondnokság alá helyezett. A gondnokság hatálya a nagykorúság elérésével áll be, de a

kiskorú már a határozat jogerőre emelkedésével cselekvőképtelenné válik.26

27

A megfelelő életkor hiánya miatti cselekvőképtelenség nem igényel különösebb

magyarázatot.

A cselekvőképtelen állapot állandó és átmeneti jelleggel is fennállhat. A törvény alapján a

cselekvőképtelen kiskorú jognyilatkozata semmis; nevében a törvényes képviselője jár el,

valamint azon nagykorú jognyilatkozata is semmis, akit a bíróság cselekvőképességet kizáró

gondnokság alá helyezett; nevében gondnoka jár el.

Hangsúlyozni kell, hogy a cselekvőképességnek a végrendelkezés időpontjában

(végrendeletnek megfelelő alakiságok betartásával történő aláírásakor, ill. szóbeli végrendelet

kinyilvánításakor, elhangzásakor) kell fennállnia. Nincs lehetőség a végrendelet

érvényességének megállapítására abban az esetben sem, ha a cselekvőképtelen örökhagyó

rendelkezése emberi kapcsolataira, személyes körülményeire tekintettel indokolt és okszerű

volt.28

Ugyanis, a gondokság alá helyezés nélkül is cselekvőképtelen nagykorú személy

jognyilatkozatát – végintézkedés kivételével - cselekvőképtelenség miatt nem lehet

semmisnek tekinteni, ha tartalmából és körülményeiből arra lehet következtetni, hogy a

jognyilatkozat a fél cselekvőképessége esetén is indokolt lett volna.29

A gondnokság alá

helyezés nélkül is fennálló cselekvőképtelenség, vagyis a belátási képesség teljes hiányának

megállapítása elmeorvosi szakkérdés.30

„Ekkor a bíróság az elmeállapot vizsgálatára

igazságügyi elmeorvos szakértőt vagy elmegyógyász szakorvost rendel ki. Az orvosszakértő

ilyen esetekben azt vizsgálja, hogy az adott személynek az ügyei viteléhez szükséges belátási

képessége elmebeli állapota vagy szellemi fogyatkozása folytán állandó jelleggel teljesen

hiányzott-e, illetőleg a belátási képessége ezen elmebeli állapota, szellemi fogyatkozása vagy

valamilyen kóros szenvedélye miatt tartósan vagy időszakonként visszatérően nagymértékben

csökkent-e.”31

A cselekvőképtelenség folytán érvénytelen végrendelet egy esetben

orvosolható.32

Eszerint a cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt álló személy

25

A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 167.oldal) 26

Ptk. 12/B § (2) bek. 27


Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 1997,

77.oldal) 29

Ptk. 17.§ (3) bek. 30

Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 31

2/1988. (V.19.) IM rendelet 52.§ 32

Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél

9

végrendelete érvényes, ha a gondnokság alá helyezés oka a végrendelkezés idején már

megszűnt.33

2.1.2. Korlátozottan cselekvőképes személy

A korlátozott cselekvőképességnek 2 eset van:34

- korlátozottan cselekvőképes az a kiskorú, aki 14. életévét már betöltötte és nem

cselekvőképtelen. Kiskorú az, aki 18. életévét még nem töltötte be, kivéve ha

házasságot kötött.35

A házasságkötés nem jár a nagykorúság megszerzésével, ha a

házasságot a bíróság a cselekvőképesség hiánya, vagy a kiskorúság miatt szükséges

gyámhatósági engedély hiánya miatt nyilvánította érvénytelennek.36

37

- korlátozottan cselekvőképes az a nagykorú is, akit a bíróság ilyen hatállyal

gondnokság alá helyezett.38

Cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá a bíróság

azt a nagykorú személyt helyezi, akinek az ügyei viteléhez szükséges belátási

képessége a pszichés állapota, szellemi fogyatkozása vagy szenvedélybetegsége miatt

– általános jelleggel, ill. egyes ügycsoportok vonatkozásában – tartósan vagy

időszakonként visszatérően nagymértékben csökkent.39

40

A törvény azonban meghatároz ezen általános szabályok alól is egy kivételt.41

Eszerint a

korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet; végrendelete

érvényességéhez pedig sem a törvényes képviselő hozzájárulása, sem a gyámhatóság

jóváhagyására nincs szükség.42

Ebből az is következik, hogy a korlátozottan cselekvőképes

személy végakaratát sem írásbeli magánvégrendelet, sem pedig szóbeli végrendelet

formájában nem teheti meg érvényesen.43

A gyakorlatban problémát okozhat a nagykorú személy korlátozott cselekvőképességének

megállapítása (BH2000/439). Ugyanis a nagykorú személy belátási képességének csökkent

volta önmagában a jogkövetkezmények alkalmazásához nem elegendő, szükséges még, hogy

a bíróság jogerős ítélettel a nagykorú személyt a jogszabályban meghatározott valamely okból

33

Ptk. 648.§ 34

A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos Közlönykiadó, 174.oldal) 35

Ptk. 12/A § (1) bek. 36

Ptk.12.§. 37


Ptk. 14.§ (1) bek. 39

Ptk. 14.§ (4). bek. 40


Ptk. 624.§ (2) bek. 42


158.oldal) 43


10

cselekvőképességet korlátozó gondnokság alá helyezze.44

Következésképpen nincs

jelentősége annak, hogy a végrendelkezéskor az örökhagyó belátási képessége csökkent volt-e

avagy sem (természetesen csakis a cselekvőképtelenséget el nem érő mértékben)

(BH1998/12/590).

2.1.3. Vak, írástudatlan, olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy

A Ptk. 624. § (3) bek. értelmében a vak, az írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy

nevének aláírására képtelen állapotban van, írásbeli magánvégrendeletet nem tehet.45

2.1.3.1. Vak személy

Láthatjuk a különbséget a 624.§ (2) és (3) bek. között a jogkövetkezmények tekintetében; míg

a korlátozottan cselekvőképes személy csak közvégrendeletet tehet, addig a vak személy nem

csupán közvégrendeletet, hanem akár szóbeli magánvégrendeletet is tehet.46

Ennek oka, hogy

a vakság egy testi fogyatékosság, így nem érinti a cselekvőképességet.47

2.1.3.2. Írástudatlan személy

Ugyanaz a szabály vonatkozik rá, mint a vak személyre.48

Pl. írástudatlannak minősül az is,

aki csak a nevét tudja aláírni és esetleg a nyomtatott betűjelek elolvasására is képes, azonban

írni nem tud.49

2.1.3.3. Olvasásra vagy nevének aláírására képtelen személy

Ebben az esetben is ugyanaz a szabály érvényesül, mint a vak, ill. írástudatlan személy

esetében. A törvény ebben ez esetben vagylagos feltételt ír elő. Olvasásra képtelenség például,

ha a látáscsökkenés olyan mértékű, amely miatt az örökhagyó nem képes az írott szöveg

elolvasására.50

Ennek oka lehet végleges látásromlás, de akár egy szemműtét is, amely viszont

csak ideiglenesen idézi elő az olvasásra képtelen állapotot.

44



Ptk. 624.§ (3) bek. -hez fűzött indoklása 47



81.oldal) 49


A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó, Budapest, 2002, 2129.

oldal)

11

Hangsúlyozni kell, hogy a látásképesség fokozatos csökkenése, ill. a segédeszközök hiánya

általában nem érinti az örökhagyó azon képességét, hogy valamely okiraton a nevét alá tudja

írni.51

Különbséget kell tennünk az olvasásra képtelenség valamint az aláírásra képtelenség

között. Míg az előbbi a látás hibája miatt következik be, addig az utóbbi nem más, mint az

egyébként írástudó embernek a végrendelkezés idején fennálló állapota, amely miatt fizikailag

nem képes írni.52

Ennek oka lehet maradandó testi fogyatékosság, mint pl. a kéz elvesztése

vagy lebénulása, illetőleg lehet egy átmeneti állapot, mint pl. a kéz sérülése.

A gyakorlatban előfordul, hogy az idős vagy beteg, legyengült személyek aláírása kusza,

nehezen olvasható, ill. halvány.53

Ez azonban nem jelent aláírásra képtelenséget.54

2.1.4. Süket vagy süketnéma személy

Érvénytelennek minősül a néma és a süketnéma személy jelbeszéddel kifejezésre juttatott

szóbeli végrendelete.55

A teljes cselekvőképességgel rendelkező, de süket vagy süketnéma

személyek írásban bármilyen formában végrendelkezhetnek: közvégrendeletet tehetnek vagy

az írásbeli magánvégrendelet bármely fajtájában kinyilváníthatják végakaratukat.56

Ezen személyek csak írásban vagy jelbeszéddel tudnak „kommunikálni”, így egyértelmű,

hogy végakaratukat nem tudják végig szóban előadni.57

A jelbeszéd pedig nem minősül

szóbeli közlésnek.58

2.2. Érvénytelenség a végrendeleti akarat nyilvánításának hibája miatt

2.2.1. A végintézkedés személyhez kötöttsége

Ezzel a kérdéssel az 1. rész 1. fejezetének 1.1. pontjában már foglalkoztunk, így itt

részletekbe menően nem fejteném ki, csupán 1-2 kiegészítést fűznék hozzá. A Ptk. 623 § (2)

bek. alapján érvénytelen az a végrendelet, amelyet az örökhagyó nem személyesen tett, vagy

amelyben másra bízta valamely végrendeleti rendelkezés megtételét. Hangsúlyozni kell, hogy

51


oldal) 52


Közjegyzők Közlönye 2003/12.sz., K.A.: A végrendelet 54


83.oldal) 55


A Ptk. 624.§ (3) bek. –hez fűzött indoklás 57




12

ez az öröklési jogi általános jogelv ugyanakkor nem zárja ki, hogy az örökhagyó a

végintézkedés elkészítésére közvetítő útján kérjen fel más személyt (pl. az írásbeli

feljegyzéseit az örökhagyó átadja a közvetítőnek).59

2.2.2. Érvénytelen a közvégrendelet:

- 2.2.2.1. a Ptk. 625. § (1) bek. értelmében, ha azt nem a hatáskörében eljáró

közjegyző vagy bíróság készítette.

A közvégrendelet nem más, mint egy közokirati formában készített végrendelet.60

Ilyen

okiratot a közjegyző, mint a közokirat készítésére feljogosított hatóság adhat ki elsősorban.

Erre a közjegyzőt a Ktv. 1 §- a hatalmazza fel, miszerint az állampolgárok és jogi személyek

részére a jogügyletekről, jogi jelentőségű tényekről közokiratot készít. A közjegyző

tevékenységét csak illetékességi területén végezheti.61

Ugyanakkor annak semmi akadálya,

hogy a bárhol lakó ügyfél felkeresse azt a közjegyzőt, akit akar és annál készíttessen

közvégrendeletet.62

A törvény értelmében másodlagosan a bíróság adhat ki közvégrendeletet,

azt azonban nem határozza meg, hogy ez melyik bíróság hatáskörébe tartozik.63

A Ptké. 1. 71

§- a értelmében azonban közvégrendeletet helyi (városi, fővárosi kerületi) bíróság előtt lehet

tenni.

- 2.2.2.2. a Ptk. 625. § (2) bek alapján, ha azt olyan személy készítette, aki az

örökhagyónak, vagy az örökhagyó házastársának hozzátartozója, gyámja vagy

gondnoka.

A törvény 2 összeférhetetlenségi okot határoz meg a közreműködő személyek

elfogulatlanságának biztosítására. 64

A, a Ptk. 625. § (2) bek. értelmében nem lehet érvényesen közvégrendeletet tenni olyan

személy előtt, aki a végrendelkezőnek, vagy a végrendelkező házastársának

hozzátartozója, gyámja, vagy gondnoka.

59




oldal) 62



Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest, 2001, 46.oldal)

13

Az érvénytelenség oka önmagában a családi kapcsolat fennállása, ami az egész végrendeletet

érvénytelenné teszi, a törvény egyéb feltételt nem kíván meg.65

A Ptk. 685. § b, pontja szerint közeli hozzátartozók: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az

örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő,

valamint a testvér; hozzátartozó továbbá: az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a

jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa.

B, a Ptk. 625. § (3) bek. szerint érvénytelen az a juttatás, amely a közvégrendelet

tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója, gyámja, gondnoka,

gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól.

Ez a rendelkezés az előzővel szemben csupán részleges érvénytelenséget eredményez,

ugyanis csak az ilyen személy javára szóló juttatás lesz érvénytelen, a közvégrendelet többi

része érvényben marad.66

A törvény a közreműködő személy fogalmát kifejezetten nem

határozza meg.67

A Ptk. 625.§ (3) bekezdéséhez fűzött indoklás a közvégrendelet tételében

közreműködő személyként jelöli meg a közjegyzőt, a bírót, a végrendelet fogalmazóját,

szerkesztőjét, ill. leíróját. Tehát a végrendelet fogalmazása, szerkesztése, leírása

közreműködésnek minősül, függetlenül attól, hogy a közreműködő személynek a végrendelet

tartalmának kialakításában volt-e szerepe.68

A bírói gyakorlat ezen magatartások

megítéléséhez nyújtott segítséget, amikor kimondta, hogy mindig közreműködőnek kell

tekinteni azt, aki a végrendelet elkészítésében tevékenyen, olyan mértékben vesz részt, hogy a

végrendelet tartalma tekintetében meghatározó szerepe van.69

- 2.2.2.3. a Ptk. 626. § alapján, ha nem felel meg a közvégrendelet alakiságaira

vonatkozó szabályoknak.

A Ptk. kifejezetten nem határozza meg a közvégrendelet alakisági szabályait, hanem azokra a

Ptk. 626.§ alapján a közjegyzői okiratok érvényességére vonatkozó szabályokat rendeli

alkalmazni.70

A közjegyzői okiratokra vonatkozó rendelkezéseket pedig az 1991. évi XLI. tv.

(Ktv.) 111- 132. § -ai tartalmazzák. A Ktv. 133.§ (1) bek. a végintézkedések valamennyi

típusát (közjegyzői okiratba foglalt végrendelet, öröklési szerződés, halál esetére szóló

65



oldal) 67


100.oldal) 68


98.oldal) 69

A Ptk. 625.§ (3) bek.- hez fűzött indoklása 70

A Ptk. 626.§ -hoz fűzött indoklása

14

ajándékozás) szabályozza, amikor kimondja, hogy ezek érvényességéhez az általános

érvényességi kellékeken kívül az szükséges, hogy a végrendelkező személyesen jelentse ki

végakaratát a közjegyző előtt és ez magából a közjegyzői okiratból kitűnjék.

A közvégrendelet készítésére vonatkozó rendelkezéseket a visszavonásra is alkalmazni kell.71

Ha a végrendelkező ugyanazon közjegyző előtt vonja vissza végrendeletét, aki azt készítette,

akkor a visszavonás tényét a közjegyző a közvégrendeletre vezetett záradékban rögzíti.72

Egyéb esetekben a közjegyző a végrendelet visszavonásáról külön közjegyzői okiratot

készít.73

2.2.3. Érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet:

- 2.2.3.1. a Ptk. 627.§ alapján, ha olyan nyelven tették, amelyen a végrendelkező

nem ért és amelyen írni, ill. olvasni nem tud

- 2.2.3.2. a Ptk. 628. § (3) bek. alapján, ha gyorsírással vagy a közönséges írástól

eltérő egyéb jel, vagy számjegyírással készült

- 2.2.3.3. a Ptk. 629.§ (1) bek. értelmében érvénytelen, ha abból végrendeleti

minősége nem tűnik ki

- 2.2.3.4. a Ptk. 629. § (1) bek. szerint érvénytelen, ha abból keltének helye és ideje

nem tűnik ki

- 2.2.3.5. a Ptk. 629.§ (1) bek alapján érvénytelen, ha azt az örökhagyó nem írta alá

- 2.2.3.6. a Ptk. 629.§ (2) bek. nyomán, ha több különálló lapból áll és minden

lapját nem látták el folyamatos sorszámozással, továbbá az örökhagyó és –

allográf végrendelet esetében – két tanú aláírásával

- 2.2.3.7. a Ptk. 629.§ (1) bek. a, pontja értelmében, ha – holográf végrendelet

esetében – teljes szövegét nem az örökhagyó sajátkezűleg írta és 2 tanú nem írta

alá

- 2.2.3.8. a Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja alapján, ha – allográf végrendelet estében –

2 tanú az arra irányadó szabályoknak megfelelően nem írta alá

- 2.2.3.9. a Ptk. 631.§ szerint, ha – allográf végrendelet esetében – olyan tanú írta

alá, aki a törvény kizáró rendelkezése folytán tanúként nem működhet közre

71


oldal) 72



oldal)

15

- 2.2.3.10. a Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontja értelmében, ha – közjegyzőnél letett

végrendelet esetében – az örökhagyó azt nem személyesen adta át a

közjegyzőnek, vagy az eljárás nem felet meg az alakszerűségeknek

Ezzel a kérdéskörrel részletesen és példákkal illusztrálva a 2. részben foglalkozom.

2.2.4. Érvénytelen a szóbeli végrendelet:

- 2.2.4.1. a Ptk. 634.§ alapján, ha az örökhagyó nem volt életet fenyegető rendkívüli

helyzetben

- 2.2.4.2. a Ptk. 634.§ értelmében, ha az örökhagyó írásbeli végrendeletet

jelentékeny nehézség nélkül tehetett volna

- 2.2.4.3. a Ptk. 635.§ (1) bek. szerint, ha az örökhagyó nem végakaratát

nyilvánította ki, hanem csak végrendelkezési szándékáról tett említést

- 2.2.4.4. a Ptk. 635.§ (1) bek. értelmében, ha az örökhagyó végakaratát teljes

terjedelmében szóban nem mondta el, ill. azt nem a tanúk által értett nyelven

tette

- 2.2.4.5. a Ptk. 635. § (1) bek. alapján, ha az nem 2 tanú együttes jelenlétében

hangzott el

- 2.2.4.6. a Ptk. 635.§ (2) bek. szerint, ha a tanúk a törvény kizáró rendelkezése

folytán tanúként nem működhettek közre

Ezzel a kérdéskörrel is az előzőhöz hasonlóan a későbbiekben, mégpedig a dolgozat 3.

részében foglalkozom részleteiben.

2.2.5. A közös végrendelet érvénytelensége

A törvény alapján 2 vagy több személynek bármilyen alakban ugyanabba az okiratba foglalt

végrendelkezése érvénytelen.74

Korábban a házastársak körében a törvény elismerte a közös végrendeletet.75

Ez a

gyakorlatban egy okiratba foglalt két végrendeleti nyilatkozat volt, amely általában egymásra

74

Ptk. 644.§

16

tekintettel tett intézkedéseket tartalmazott (pl. egymásnak kölcsönös örökössé nevezése,

bizonyos személyek juttatásban részesítése egymás érdekeire tekintettel), de tartalmazhatott

egymástól független intézkedéseket is.76

Azonban a közös végrendelettel szemben abból az

okból merült fel kifogás, hogy a felek kölcsönösen tudják egymást ígéretükkel befolyásolni és

ezáltal egymástól indokolatlan előnyt kicsikarni, akár saját maguk, akár az általuk részesíteni

kívánt más személy részére.77

Következésképpen mind elméleti, mind gyakorlati oldalról

nézve, a közös végrendelet egy nem kívánatos formának minősül.78

A Ptk. éppen ezért a közös végrendeletet már a házastársak körében is érvénytelennek

nyilvánította.79

A törvény ebben a körben egy kivételt határozott meg. Ugyanis a

házastársaknak ugyanabba az okiratba foglalt öröklési szerződése érvényes, ha mint

örökhagyók kötnek 3. személlyel ilyen szerződést.80

2.3. Érvénytelenség a végrendelet tartalma miatt

2.3.1. a Ptk. 625.§ (3) bek. alapján érvénytelen a közvégrendeletben tett az a juttatás,

amely a közvégrendelet tételében közreműködő személy, valamint ennek hozzátartozója,

gyámja, gondnoka, gyámoltja vagy gondnokoltja javára szól

(Az 1. rész 2. fejezetén belül a 2.2.2.2. pont B, betűjellel jelölt szakaszban már

kifejtésre került.)

2.3.2. a Ptk. 632.§ értelmében érvénytelen az írásbeli magánvégrendelet tételében

közreműködő személynek, valamint a tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak javára szóló

juttatás, ha az nem törvényben megszabott feltételeknek megfelelően történt

(A 2. rész 1. fejezetének 1.7. pontjában látható részleteiben.)

2.3.3. a Ptk. 635.§ (2) bek. szerint érvénytelen a szóbeli végrendelet tanújának, ill.

hozzátartozóinak javára szóló juttatás, ha az nem a törvényben megszabott feltételeknek

megfelelően történt

(A 3. rész 1. fejezetében az 1.4. alatt részletesen kifejtve.)

75


oldal) 76


Ptk. 644-654. §-okhoz fűzött indoklása 78



Ptké. 73.§

17

2.3.4. a Ptk. 645.§ (1) bek. alapján érvénytelen az utóörökösnevezés

A törvény értelmében érvénytelen az örökhagyó olyan végrendeleti intézkedése, amely szerint

az örökségben, vagy annak egy részében valamely eseménytől vagy időponttól kezdve az

eddigi örököst más váltja fel.81

Akkor beszélhetünk utóöröklésről, ha az örökhagyó úgy nevez meg egy örököst (ún.

előörököst) a végrendeletében, hogy őt meghatározott esemény vagy időpont

bekövetkezésével egy másik örökös (ún. utóörökös) váltja fel.82

Tehát az örökhagyó vagyona

feletti rendelkezési joga nem csak a halála esetére, hanem a halála utáni időre is

meghosszabbodik.83

Eszerint az örökhagyónak túlzott végrendelkezési szabadságot biztosít,

ami egyben korlátozza az előörökös tulajdonjogát is.84

Az utóöröklés általános tilalma mellett

azonban, a törvény az utóörökösnevezést bizonyos feltételek fennállása esetén elismeri

helyettes örökösnevezésként, továbbá megengedi az utóhagyomány rendelést is.85

2.3.4.1. utóörökösként nevezett személy, mint helyettes örökös

Ugyancsak a Ptk. 645.§ (1) bek. második mondata alapján az elsősorban nevezett örökös

halála esetére történt örökösnevezés, mint helyettes örökösnevezés megáll, ha annak feltételei

megvannak (a Ptk. 640.§ alapján).86

Amennyiben az örökhagyó haláláig az első helyen

megnevezett örökös (előörökös) kiesik az öröklésből, az utóörökösként megnevezett személy,

mint helyettes örökös fog örökölni a helyettes örökösökre vonatkozó rendelkezések

értelmében.87

2.3.4.2. a feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelés (utóhagyomány)

Az utóöröklés tilalma alól a Ptk. 645.§ (2) bekezdése meghatároz egy kivételt, amely nem

zárja ki az örökhagyó halálát követő feltételtől vagy időponttól függő hagyományrendelést.

Ennek indoka, hogy míg az utóöröklési jog az egész hagyatéki vagyont terheli, ami

indokolatlanul korlátozza az előörökös végrendelkezési szabadságát, addig a hagyomány

tárgyára vonatkozó ilyen rendelkezés a gyakorlatban nem tekinthető az előörökös

81

Ptk. 645.§ (1) bek. 82

Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 83


218.oldal) 84



oldal) 86



219.oldal)

18

végrendelkezési szabadságának korlátjaként.88

Erre példa, hogy „az aranygyűrűm a

keresztfiamé lesz, amennyiben sikeres érettségit tesz”.89

Az utóhagyományosnak tehát a

hagyomány tárgyára ún. várományi joga van, amely a feltétel ill. esemény bekövetkeztével

kel életre.90

Ezekben az esetekben a Ptk. 645.§ (2) bek. alapján az, aki a hagyomány tárgyát

megszerezte, azzal – a feltétel vagy időpont bekövetkezéséig – sem élők között, sem halál

esetére nem rendelkezhet. Pl. a hagyomány tárgyául szolgáló ingatlanra az ingatlan-

nyilvántartásba elidegenítési és terhelési tilalmat kell bejegyezni.91

Ha azonban a hagyomány tárgya nem ingatlan, hanem más vagyontárgy és azt az örökös az

elidegenítési tilalom megszegésével másra átruházta, az utóhagyományos felléphet annak

megszerzőjével szemben is.92

Ez alól a Ptk. 645.§ (2) bekezdése fogalmaz meg egy kivételt,

méghozzá, ha a hagyomány tárgyát harmadik személy jóhiszeműen és ellenérték fejében

szerezte meg, ugyanis ilyenkor az utóhagyományos csak az örökössel szemben érvényesítheti

kártérítési igényét.

2.3.5. a Ptk. 646.§ értelmében érvénytelen az örökhagyó halálakor még nem létező

személy örökössé nevezése

Érvénytelen annak örökössé nevezése, aki az örökhagyó halálakor még meg sem fogant.93

Ezen rendelkezés indokául az ember jogképességének szabályai szolgálnak. A Ptk. 9.§ -

alapján a jogképesség az embert, ha élve születik, fogamzásának időpontjáról kezdve illeti

meg. A Ptk. 673.§ (1) bek. azonban úgy rendelkezik, hogy az örökség az örökhagyó halálával

nyílik meg. Ugyanis a magyar jogrendszer az ipso iure öröklés elvét vallja, valamint tiltja az

utóöröklést.94

Tehát nem ismeri el az uratlan hagyatékot, így a hagyaték megnyílásakor a

törvényes öröklés rendje érvényesül, aki pedig az örökhagyó halála után fogan, az

utóörökösnek tekinthető.95

Ugyanakkor ez a rendelkezés nem zárja ki a méhmagzat örökössé nevezését.96

Lényege, hogy

akkor is érvényesül, ha a végrendelet alkotásakor még nem fogant meg, viszont a fogantatás

88



Gellért György: Az utóhagyományos várományának biztosítása, a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata,

1998 91

Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a magyar magánjogban 92






220.oldal)

19

még az örökhagyó halála előtt megtörtént.97

Gyakori az az eset, amikor az örökhagyó egy

meghatározott személy még meg sem fogant születendő gyermekét nevezi meg örököséül,

vagy a megnevezett örökös kiesése esetén, helyettes örököséül.98

Pl. „örökösöm legyen

unokaöcsém születendő gyermeke” vagy „minden vagyonom az egyetlen húgomé legyen, ha

azonban előbb halna meg, mint én, akkor helyettes örökösként örököljön születendő

gyermeke”.99

2.3.6. a Ptk. 647.§ (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel

érvénytelen.

A jogszabályhely további rendelkezése, hogy a feltétel érvénytelensége azonban nem érinti a

végrendeleti rendelkezés érvényességét, kivéve, ha megállapítható, hogy az örökhagyó a

rendelkezést feltétel nélkül nem tette volna meg.100

Az örökhagyó a hagyatékból való részesítést végrendeletében feltételhez is kötheti.101

A Ptk.

228.§ (1) bek. szerint felfüggesztő feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának beálltát

bizonytalan jövőbeli eseménytől tette függővé. Míg a Ptk. 228.§ (2) bek. értelmében bontó

feltétel, ha az örökhagyó a végrendelet hatályának megszűntét tette függővé bizonytalan

jövőbeni eseménytől.

Abban az esetben is feltétel mellett való részesítésről beszélhetünk, amikor az örökhagyó

olyan vagyontárgyat vagy követelést hagy az örökösre, amelynek jogi sorsa még nem dőlt el

véglegesen (BH1982/2/47).102

A Ptk. 647.§-a értelmében tehát az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételek

önmaguk érvénytelenek és nem érintik a végrendelet érvényességét. Ez alól az egyetlen

kivétel, ha az örökhagyó ezen érvénytelen feltétel nélkül nem végrendelkezett volna.103

2.3.7. a Ptk. 647.§ (2) bek. szerint meghatározott jogellenes feltétel jogkövetkezményei

Eszerint a jogellenes felfüggesztő feltételhez kötött végrendeleti részesítés érvénytelen, a

jogellenes bontófeltételt pedig nem kell figyelembe venni.104

Úgy kell tekinteni, mintha azt az

97


oldal) 98





oldal) 102


oldal) 103

A Ptk. 647. § –hoz fűzött indoklása

20

örökhagyó ki sem kötötte volna és így a megnevezett örökös a végrendelet alapján örököl.105

Ilyenkor tehát akkor is érvényesnek minősül a végrendeleti részesítés, ha az örökhagyó a

jogellenes bontó feltétel nélkül ezt a rendelkezést nem tett volna meg.106

Ezt a szabályt az utóöröklés tilalma indokolja, így az örökhagyó halála utáni olyan feltétel

érvénytelen, amelynek bekövetkezése vagy meghiúsulása valakinek az örökösi minőségét

megszüntetné.107

Azonban nem érvénytelen akkor, ha hagyomány függ a feltételtől.108

Míg tehát a Ptk. 647.§ (1) bek. alapján az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltétel

esetén csupán a feltétel lesz érvénytelen, maga a végrendelet érvényes marad, addig a

jogellenes felfüggesztő feltétel a végrendeleti részesítést érvényteleníti.

2.4. Érvénytelenség a végrendeleti akarat fogyatékossága miatt

Mint az már korábban is megállapításra került, a végrendelet egyfajta akaratnyilvánítás,

mégpedig egy egyoldalú jognyilatkozat.109

A Ptk. a végrendeleti akarat fogyatékosságával

kapcsolatos szabályozás tekintetében az akarati elvet juttatja érvényre, az élők közötti

jognyilatkozatokra vonatkozó nyilatkozati elv érvényesülésével szemben.110

Ugyanis az a

személy, aki jogát az örökhagyó egyoldalú akaratára alapítja, ez a joga csak annyiban áll fenn,

amennyiben az az örökhagyó meghamisíthatatlan és valódi akaratának megfelel.111

Az akarati elvből következik, hogy az örökhagyói akarat fogyatékosságának nem kell

lényeges körülmény tekintetében fennállnia (amit a törvény az élők közötti jognyilatkozatok

esetében megkíván), hanem csupán az a körülmény, hogy az örökhagyó

akaratelhatározásának indokai nem fedik a valóságot, megalapozza a végrendeleti rendelkezés

érvénytelenségét.112

Az akarati hibák közös szabálya, hogy az örökhagyói akarat

fogyatékossága csak annak a végrendeleti rendelkezésnek az érvénytelenségét eredményezi,

amelyre vonatkozóan fennáll.113

104




221.oldal) 107

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html 108

Ptk. 647.§-hoz fűzött indoklása 109

Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 110




oldal) 113


226.oldal)

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html

21

A többi érvénytelenségi okkal szemben a végrendelkezési akarat fogyatékossága miatti

érvénytelenség orvosolható.114

A Ptk. 649.§ (2) bek. szerint ugyanis az érvénytelen

rendelkezés érvényes lesz, ha azt az örökhagyó utóbb a végrendeletre megszabott alakban

jóváhagyja. Ez az egyetlen kivétel az érvénytelenség általános szabályai alól, hiszen a Ptk.

nem ad lehetőséget az érvénytelen végrendeletek hibájának utólagos orvoslására.115

A törvény

csak azt teszi lehetővé, hogy az örökhagyó egy újabb, hibátlan végrendeletet készítsen.116

Lássuk részletesen az akarati fogyatékosság eseteit.

2.4.1. a Ptk. 649. § (1) bek. a, pontja alapján az örökhagyó tévedése vagy a végrendeleti

akarat hiánya miatti érvénytelenség.

Ennek értelmében érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyó tévedett

nyilatkozata tartalmában, vagy ilyen tartalmú nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni.117

2.4.1.1. a nyilatkozat tartalmában való tévedés

Ez azt jelenti, hogy az örökhagyó mást nyilvánított ki végrendeletében, mint amit valójában

akart, tehát nyilatkozata nem fedi az akaratát.118

Pl. eltévesztette a rendelkezést, félreértett

valamit. A Ptk. külön nem emeli ki a megtévesztés esetét, azonban az a végrendelet is

érvénytelennek minősül, amely az örökhagyó megtévesztésével keletkezik, feltéve persze,

hogy a megtévesztés döntő szerepet játszott az örökhagyó elhatározásában, méghozzá

intézkedést egyébként nem tett volna.119

2.4.1.2. az örökhagyó nyilatkozatot egyáltalán nem akart tenni

Az érvénytelenség ezen esete magában foglalja a végrendelkezési akarat teljes hiányának

minden fajtáját. Ideértve a fizikai kényszert, a tréfából tett végrendeletet, valamint a színlelt

nyilatkozatot is.120

114


oldal) 115


Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat fogyatékossága miatt 117



226.oldal) 119


227.oldal) 120

Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984, 313.oldal)

22

2.4.2. a Ptk. 649.§ (1) bek. b, pontja értelmében az örökhagyó téves feltevése vagy utóbb

meghiúsult várakozása miatti érvénytelenség

Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót annak megtételére valaminek a

téves feltevése vagy valamely utóbb meghiúsult várakozás indította.121

2.4.2.1. az indokban való tévedés

Téves az örökhagyó feltevése, ha pl. gyermekéről azért nem nyilatkozott, mert létezéséről

nem tudott vagy a végrendelkezés után született gyermeke stb.122

A törvény ugyanis

vélelmezi, hogy ezen tények tudatában az örökhagyó másképp rendelkezett volna. Téves

feltevés okán megtámadható az a végrendelet, amelyet az örökhagyó arra tekintettel tett, hogy

valaki más őt a végrendeletében juttatásban részesítette, de ez a másik személy hibájából

meghiúsult.123

Téves feltevésnek minősül továbbá a téves jogi felvilágosítás is, amely nem valamilyen

ténybeli körülményre, hanem a jogszabályok tartalmára vonatkozik, függetlenül attól, hogy a

felvilágosítás kitől származik (munkakörében eljáró jogi szakértőtől vagy sem).124

2.4.2.2. az utóbb meghiúsult várakozás

A gyakorlatban ebben az esetben az örökhagyó jellemzően azért végrendelkezik, mert a

juttatni kívánt személytől meghatározott magatartás tanúsítását várja el (pl. segítséget,

gondoskodást), de ezt a megnevezett személy nem teljesíti.125

2.4.3. a Ptk. 649.§ (1) bek. c, pontja szerint az örökhagyó jogellenes fenyegetése vagy

tisztességtelen befolyásolása miatti érvénytelenség

Érvénytelen a végrendeleti rendelkezés, ha az örökhagyót valaki jogellenes fenyegetéssel

vagy tisztességtelen befolyással bírta rá az intézkedésre.126

2.4.3.1. jogellenes fenyegetés

121


227.oldal) 122




oldal) 125


227.oldal) 126


23

A jogellenes fenyegetés nem más, mint személyi vagy vagyoni hátrány kilátásba helyezése,

amelynek alkalmasnak kell lennie arra, hogy az örökhagyóban félelmet keltsen és ennek

elkerülése végett tesz lelki kényszer hatására olyan végrendelkezést, amely nincs összhangban

az akaratával. Ebben az esetben az örökhagyó akarata fogyatékos, hibás, szemben a fizikai

kényszer esetével, ahol örökhagyói akaratról nem is beszélhetünk.127

2.4.3.2. tisztességtelen befolyás

Itt is az örökhagyó akaratának manipulálásáról van szó, amely következtében ennek

megfelelő végrendeleti intézkedést tesz.128

A befolyásnak pedig tisztességtelennek kell lennie,

amely lehet az örökhagyó akaratára való minden ráhatás (pl. hízelgés, testi vagy szellemi

gyengeség kihasználása stb.), amely az általános erkölcsi felfogás alapján az adott esetben

meg nem engedettnek minősül.129

Hangsúlyozni kell azonban, hogy az érzelmi kötődésen

alapuló befolyás nem minősül tisztességtelennek és nem szolgálhat a végrendelet

érvénytelenségének alapjául.130

Ilyen kötődésnek tekinthető pl. a kiegyensúlyozott,

szeretetteljes hozzátartozói viszony.131

3. fejezet - A végrendelet részleges érvénytelensége

A Ptk. 652.§ alapján ha a végrendelet több rendelkezése közül valamelyik érvénytelen vagy

hatálytalan, ez – feltéve, hogy az örökhagyó másként nem rendelkezik – a többi rendelkezés

érvényességét, ill. hatályát nem érinti.132

A Ptk. indoklása szerint ugyanis a végrendeleti

rendelkezések általában nem állnak egymással annyira szoros kapcsolatban, hogy egyik

rendelkezés nélkül az örökhagyó a másikat nem akarná.133

Ugyanakkor a törvény előírja,

hogy ez esetben az örökhagyó másként ne rendelkezzék.134

A „másként nem rendelkezés”

általános elvét a Ptk. a végrendeletek körében több helyen is megfogalmazza: a Ptk. 632.§-

alapján az írásbeli magánvégrendeletnél való közreműködés esetében, a Ptk. 647.§ (1) bek.

127



oldal) 129


228.oldal) 130




oldal) 133

Ptk. 652. §-hoz fűzött indoklása 134


228.oldal)

24

szerint az érthetetlen, lehetetlen vagy ellentmondó feltételekkel kapcsolatban, ill. a Ptk. 649.§

(1) bek. értelmében a végrendeleti akarat fogyatékossága miatti érvénytelenség eseteiben.135

Azonban ezen rendelkezések mellett az érvénytelenség egyéb eseteiben is előfordulhat, hogy

nem az egész végrendelet válik érvénytelenné, habár erre nincs konkrét jogszabályi utalás.136

Éppen ez tette szükségessé ezen általános szabály megfogalmazását.

2. Rész

1. fejezet - Az írásbeli magánvégrendeletek általános szabályai

3 fajtáját különböztethetjük meg a Ptk 629. § (1) bek. alapján: a, sajátkezűleg írt (holográf), b,

más által – idegen kézzel – írt (allográf) , c, közjegyzőnél letett magánvégrendelet.137

1.1 Nyelvezet

A Ptk. 627. §-a szabályozza, miszerint érvényesen csak olyan nyelven lehet írásbeli

magánvégrendeletet tenni, amelyet egyrészt a végrendelkező ért, másrészt amelyen írni, ill.

olvasni tud. Ezen feltételeknek azonban a törvény alapján együttesen kell fennállniuk.138

Ezen

túlmenően más megkötést nem tartalmaz a nyelvre vonatkozóan, az lehet akár élő, akár holt

nyelv is.139

1.2. Leírás módja

A Ptk. 628. § (1) bek. szabályozza, hogy a végrendelkező az írásbeli magánvégrendeletet akár

maga írhatja, akár mással írathatja. A végrendelkező szabadon dönthet, hogy melyik

lehetőséget választja.140

Ez a lehetőség csak akkor áll fenn, ha a végrendelkező egyebekben

jogosult írásbeli magánvégrendeletet tenni.141

Tehát ebből a körből ki vannak zárva a

korlátozottan cselekvőképes személyek, a vakok, írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra

135



oldal) 137





A Ptk. 628 . § (1) bek. –hez fűzött indoklása

25

vagy nevük aláírására nem képesek, hiszen ezen személyek írásban csak közvégrendeletet

tehetnek.142

Korlátozottan cselekvőképes személy is beletartozhat kivételesen a „más”

személy kategóriájába, ugyanis a törvény a magánvégrendelet leírójának személyét csak

akkor értékeli, ha az örökhagyó a végrendeletében őt, vagy hozzátartozóját is juttatásban

részesíti.143

Egyebekben a leíró személye az érvényesség szempontjából indifferens.

Az érvényesség feltétele nem az, hogy a végrendelet tartalmát az örökhagyó szóban

ismertesse, hanem az, hogy a végrendeletet az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében

aláírásával a saját végakaratának ismerje el. (BH1981/229)

Az alakiság szempontjából különbséget kell tenni a leírás 2 módja között, mivel a törvény

szigorúbban szabályozza a más által írt (allográf) végrendeletet, melynél 2 tanú alkalmazását

írja elő.144

A törvény eltérő alaki kellékeket ír elő az örökhagyó által írt végrendeletre attól függően,

hogy azt kézírással vagy gépírással írta.145

A Ptk. 628. § (2) bek. kimondja, hogy a gépírás

akkor sem számít saját írásnak, ha a végrendelkezőtől származik. Ezen rendelkezés indoka,

hogy nem alkalmas azon személy azonosítására, aki a végrendeletet írta.146

Éppen ezért ezen

esetben is 2 tanú aláírására van szükség, mint a más által írt végrendeletek esetén.147

Az

írásbeli magánvégrendelet írásmódjával kapcsolatban meg kell jegyezni, hogy azt csakis

közönséges írással lehet írni.148

Ezt támasztja alá a Ptk. 628. § (3) bek. amikor kimondja, hogy

a gyorsírással vagy a közönséges írástól eltérő egyéb jel- vagy számjegyírással készült

magánvégrendelet érvénytelen.149

Az egyéb jel- vagy számjegyírás lehet például titkosírás

vagy jelkulcs alapján történő írás, amelyek alkalmazása esetén kérdésessé válhat a jelek

értelme, a más által írt végrendeletnél pedig vitássá válhat, hogy a végrendelkező helyesen

ismerte-e meg a végrendelet jelekkel kifejezett tartalmát.150

Ellenben végrendeletet bármely

nyelven lehet érvényesen tenni, hiszen az adott írásjelek az illető nyelv közönséges írásának

felelnek meg.151

Ilyen pl. a cirill betűkkel írt orosz, bolgár végrendelet vagy a gót betűkkel írt

142


oldal) 143


Ptk. 629. § (1) bek. b) pont 145



oldal) 147



oldal) 149

http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm 150



173.oldal)

http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm

26

német végrendelet.152

A magyar szabályozásból viszont kitűnik, hogy a magyar nyelv

közönséges írása a latin betűs írás, ezért más betűjelek használata (pl. cirill vagy gót betűk)

érvénytelenné teszi a magyar nyelven írt végrendeletet.153

1.3. Az okirat végrendeleti minősége

A Ptk. 629. § (1) bek. szabályozza az írásbeli végrendelet egyik érvényességi feltételét, vagyis

azt, hogy magából az okiratból tűnjön ki annak végrendeleti minősége. Ezen a ponton utalnék

vissza a végrendelet fogalmára, amelyet a PK 85. sz. állásfoglalás tartalmaz. (1. rész, 1.

fejezet, 1.1. pontjában).154

A végrendeleti jelleg meglétéhez tehát nincs szükség magának a „végrendelet” szónak a

használatára, elegendő, ha az örökhagyó által használt kifejezésből a halál esetére szóló

rendelkezés kitűnik.155

Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletében, amikor az

örökhagyó után egy sajátkezűleg írt és aláírt „Erzsikém” megszólítású néhány soros okirat

maradt, amely az alábbiakat tartalmazta: „ha bármi történik velem, minden a magáé”.

(BH1994/6/315).

A végrendeleti minőség megállapítására alkalmas kifejezések pl. „az a kívánságom hogy

egyetlen lányom örököljön” vagy „halálom esetén testvéremé legyen”.156

Nem alkalmas

viszont erre az örökhagyó által írt és aláírt irat, amelyben a következő szerepel: „a házat a

feleségemnek adom”.157

Ebből ugyanis nem tűnik ki, hogy ez egy halál esetére szóló

rendelkezés-e vagy pedig élők közötti átruházás.158

1.4. Keltezés helye, ideje

A Ptk. 629. § (1) bek. további érvényességi kellékként megkívánja, hogy a végrendelet

keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnjön.159

Ugyanis ezen kellékek esetleges

hiánya az anyagi érvényesség kérdésében bizonytalanságot okozna (pl. több végrendelet

152



oldal) 154


71.oldal) 155


168.oldal) 156



A Ptk. 629. § (1) bek. –hez fűzött indoklása 159


88.oldal)

27

esetén melyik a későbbi, ill. a hatályos).160

Főszabály szerint a keltezés az okirat bármely

részén lehet, persze ettől törvény eltérhet.161

Ennek értelmében a keltezés szerepelhet, akár a

végrendelet végén, az aláírás előtt vagy amellett, vagy akár a végrendelet felső részén is.162

1.4.1. Keltezés helye

A keltezés helyét a helység nevének feltüntetése jelöli.163

Nem szükséges a teljes név kiírása,

ha a helység rövid elnevezése is közismert (pl. Budapest-Bp.) és ez a rövid forma nem

téveszthető össze más helységnévvel.164

A bírói gyakorlat a lakcím feltüntetését is elfogadja,

feltéve ha azt az örökhagyó a végrendelkezés helyének megjelöléséül szánta.165

Erre a

végrendeleten való elhelyezéséből lehet következtetni.166

Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság ítéletében azon ügyben, amelyben az örökhagyó 2

helyen: végrendelete bevezető részében (szokásosan a személyazonosságot tanúsító adatok

mellett), majd a végrendelet aláírását követően a keltezés időpontja előtt is feltüntette

lakcímét. Az utóbbi pedig arra utal, hogy azt az örökhagyó a végrendelet keltezése helyének

megjelöléseként szánta és ezért tüntette fel még egyszer (BH1992/4/246).

Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság megállapította a végrendelet érvénytelenségét alaki

okokra hivatkozva, mivel az örökhagyó a Budapest XIX. Leningen út 30. sz. ingatlan

feltüntetésével a hagyatéki ingatlant kívánta meghatározni, éppen ezért ez nem minősülhet a

keltezés helyének (Pfv. V.22.318/1996.)

Egy másik ügyben az örökhagyó a végrendelet szövegében feltüntette saját lakcímét és az

okiraton szintén szerepelt az ugyanazon a helységen lakó tanúk címe is. A Legfelsőbb Bíróság

a felülvizsgálati eljárás során az ügyben korábban született jogerős ítéletet hatályon kívül

helyezte és kimondta, hogy a végrendelet érvénytelen. Az indoklásban megerősítette a

korábban eljáró bíróság azon álláspontját, miszerint a keltezés helye az okirat bármely részén

lehet. Ellenben nem vették figyelembe, hogy a lakcím feltüntetése önmagában nem tekinthető

a keltezés helyének. Az adott ügyben az örökhagyó a végrendelet bevezető részében,

személyazonosságát tanúsító adatként tüntette fel lakcímét. Az pedig, hogy a tanuk

160


169.oldal) 161



oldal) 163






28

feltüntették lakcímüket, az csupán a tanuk lakhelyének megjelölése volt, nem tekinthető a

végrendelkezés helyének (BH1988/6/281.)

A Legfelsőbb Bíróság szintén nem tekintette érvényesnek azon végrendeletet sem, amelyen a

végrendelet tanúinak lakcíme mellett a végrendeletet készítő ügyvédnek a helység nevét is

feltüntető cégbélyegzője is szerepelt. Mindez ugyancsak nem tekinthető a végrendelkezés

helye megjelölésének és ezen alakisági hiányosság sem korrigálható bizonyítási eljárás

lefolytatásával (Pfv. V.21.532/1993).

1.4.2. Keltezés ideje

Az anyagi érvényesség szempontjából lényeges, hogy az időpont meghatározott napra

vonatkozzon.167

Nem szükséges azonban ezt naptárszerűen – év, hónap, nap feltüntetésével –

megjelölni, más módon is feltüntethető, feltéve ha abból az idő pontosan megállapítható (pl.

2004. Karácsony Szentestéje vagy 60. születésnapomon).168

Több napos ünnepeknél viszont

pontosan meg kell határozni azt a napot, amely a keltezés idejének számít.169

Az elsőfokú bíróság egy adott ügyben megállapította, hogy egy más által írt, 1988.augusztus

18-i keltezésű végrendeletben a hónap és nap megjelölését nem a végrendelet szövegét leíró

személy, hanem más személy, és nem a végrendelet szövegével egyidőben írta az okiratra,

ezért az alaki hibában szenved. A végrendelet érvénytelenségét kimondó ítéletet a Legfelsőbb

Bíróság is helybenhagyta. Kihangsúlyozta, hogy a keltezési hiánya nem pótolható azáltal,

hogy azt utólag valaki ráírja a végrendeletre. Az aláírás idején fennálló alaki hiba csak úgy

orvosolható, ha a kiegészítést az örökhagyó 2 tanú együttes jelenlétében ismét aláírja,

amennyiben már aláírta, akkor az aláírást sajátjának ismeri el, valamint a tanúk is újból

aláírják az okiratot. (BH1992/8/530).

1.4.3. A téves keltezés jogkövetkezménye

A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy a már elkészített végrendeletet, nem a keltezés

napján, hanem az azt követő valamelyik napon írja alá az örökhagyó és a tanúk.170

S mint azt

már korábban kifejtettük, a végrendelkezés az okirat aláírásával történik meg és jelen esetben

167



170.oldal) 169



oldal)

29

a végrendelet létrejöttének időpontja nem felel meg az okiraton feltüntetett időpontnak.171

A

bírói gyakorlat egységes állásponton van abban a kérdésben, hogy a téves keltezés önmagában

nem érvényteleníti a végrendeletet.172

Igaz, hogy a Ptk. 629. § (1) bek. szerint a végrendelet

egyik érvényességi kelléke, hogy a keltének helye és ideje az okiratból kitűnjön, ez azonban

csak azt jelenti, hogy ezen adatokat az okiratnak tartalmaznia kell. Ha ezeket az adatokat

tartalmazza, akkor az az okirat érvényes, függetlenül attól, hogy a benne szereplő adatok

tévesek-e.173

Tehát ezen adatok téves megjelölése önmagában alaki szempontból nem

érvényteleníti a végrendeletet, csupán megnyitja az utat a valóságos adatok bizonyítása felé,

amikoris a keltezés bizonyított valóságos helye és ideje akár a végrendelet anyagi jogi

érvénytelenségét is eredményezheti.174

(BH1963/12/3787).

Más a helyzet akkor, ha a végrendeletet nem az abban feltüntetett időpontban írták alá,

viszont a tényleges időpontot nem lehet megállapítani.175

Ebben az esetben azonban

feltételezi, hogy a bizonyítás eredményeként a végrendelkezés valóságos időpontja

megállapítható lesz és ezen időponthoz képest minősül tévesnek a végrendeleten feltüntetett

időpont.176

Ha azonban a bizonyítás eredményeként nem állapítható meg a valóságos időpont,

akkor a végrendeleti keltezés nem tévesnek, hanem valótlannak minősül, hiszen ehhez képest

a végrendelet keltezésének időpontja a végrendeletből nem tűnik ki (Pfv.V.23.020/1993).

1.5. Az örökhagyó sajátkezű aláírása

Az írásbeli magánvégrendeletek mind a 3 típusánál érvényességi kellék, hogy azt az

örökhagyó sajátkezűleg aláírja (Ptk. 629. § (1) bek.).177

Amennyiben az aláírás hiányzik, a

végrendelet érvénytelen.178

Általánosságban az aláírás a végrendelet végén helyezkedik el, az

ítélkezési gyakorlat azonban érvényesnek tekinti az aláírást abban az esetben is, ha az a

171



89.oldal) 173


oldal) 174


170.oldal) 175


90.oldal) 176


177


171.oldal) 178


oldal)

30

végrendeleten bármely részén is van feltüntetve, feltéve, hogy az a végrendelet szövegétől

elkülönült és aláírás jellegű.179

Ezt a szabályt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor az örökhagyó sajátkezűleg írt

végrendeletét -, amelyet így kezdett: „Én T.J. végrendelkezem.”, majd leírta végakaratát, ezt

követően pedig feltüntette a végrendelkezés helyét és idejét, azonban azt külön nem írta alá –

alaki fogyatékosság miatt érvénytelennek nyilvánította. (BH1981/8/320).

A törvény nem kívánja meg a családi és utónév együttes használatát, bár az aláírásnak ez az

általános formája.180

A bírói gyakorlat érvényesnek tekinti, ha az örökhagyó csak az utónevét

vagy annak családi kapcsolatban ismert becézett formáját használja, feltéve azonban, hogy

abból a személyazonosság kétséget kizáróan megállapítható.181

A sajátkezű aláírás hiánya nem pótolható azáltal, ha az örökhagyó más személy aláírását a

végrendeleti tanúk előtt sajátjának ismeri el (LB Pf.V.22.402/1993., Pfv.V.20.536/1995).

Nem érvényességi feltétel viszont, hogy az aláírás jól olvasható legyen.182

Ha az örökhagyó

képes a nevét sajátkezűleg aláírni, azonban fizikai állapota vagy az aláírás körülményei miatt

az aláírása nehezen olvasható, a lényeg, hogy megállapítható legyen, hogy megfelel azon

alakisági követelménynek, hogy magától az örökhagyótól származik (Pfv. V.22.530/1994).183

Itt kell azonban megemlítenünk a napjainkra is kiható elektronikus, ill. digitális aláírás

kérdéskörét. Ahhoz azonban, hogy tiszta képet kapjunk a végrendeletek és a digitális aláírás

kapcsolatáról, szükség van a kulcsfontosságú tények ismertetésére, ill. digitális aláírás

kialakulásának rövid áttekintésére.

„Az eddigi gyakorlat alapján jól látható, hogy a hivatalos dokumentumokat kézjegyével látja

el az, aki azt kiadta. Napjainkban a “kézjegyével látja el” kifejezés alatt szinte kizárólagosan

aláírást értünk. A szerződéseket, birtokleveleket, hatósági engedélyeket és bizonyítványokat,

adóbevallásokat, diplomákat, végrendeleteket, és hasonló okiratokat ma is papírra írják és

aláírással, ill. pecséttel hitelesítik az okmányt. Az elektronikus információközlés gyors

terjedésével azonban egyre több jogérvényes szerződést és egyéb dokumentumot továbbítanak

távközlési rendszeren. Ezért volt szükség az elektronikus, ill. digitális aláírás létrehozására,

mivel ezt alkalmazzák különböző dokumentumoknak a hagyományos aláírással, vagy a

tanúkkal, ill. közjegyzővel megerősített hitelességű aláírással egyenértékű hitelesítésére.”184

179





oldal) 183


http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf


31

A problémát eddig a törvényi szabályozás hiánya okozta. „Azonban a XX. század végi

technikai fejlettség következményeképpen, lehetőség nyílt arra, hogy az okmány tulajdonosa

egy elektronikus érzékelő mezőre írja az aláírását, amely a hozzátartozó számítástechnikai

háttérrel együtt mintegy elektronikus grafológusként (írásszakértőként) működik. Ennek

lényege pedig, hogy nem csak a kézírás nyoma, hanem annak írási dinamikája és időbeli

lefolyása is ismert és ezáltal rendkívüli precizitással képes elemezni az aláírást.”185

„A

digitális aláírásokat nagyon gyorsan elő lehet állítani, ugyanakkor egyértelműen

összekapcsolja a dokumentumot annak a tulajdonosával úgy, hogy az aláírás valóban hiteles

legyen. Tekintettel arra, hogy a digitális aláírás általi hitelesítés lényegében ugyanolyan

jogérvényű folyamat, mint egy aláírt okirat és annak közjegyzői hitelesítése, éppen ezért

mindenhol, ahol már a digitális aláírás jogi háttere is biztos alapokon nyugszik, ott a digitális

aláírás hitelessége egyenértékű az adott irat közjegyző általi hitelesítésével. Azonban ez alól is

vannak bizonyos kivételek. Pl. az USA-ban egyelőre nem lehet végrendeletet digitális

aláírással hitelesíteni. Természetesen ennek indoka nem az, hogy a digitális aláírás nem

hitelesíti egyértelműen mind az okiratot alkotó személyt, mind pedig magát az okiratot,

hanem az, hogy a digitális aláírás is csak addig kizárólagos, amíg az aláíró személy kulcsának

csakis saját maga a kizárólagos birtokosa. Tehát pl. ha csökkent szellemi képességei

következtében ellopják tőle a kulcsot (ill. annak hozzáférési jelmondatát), akkor akár vissza is

élhetnek vele.”186

Végrendeletek esetében pedig ennek az előfordulására reális esély van.

2001 óta Magyarországon is törvény biztosítja a digitális aláírás hagyományos aláírással való

egyenértékűségét, azonban meghatározza, hogy mely esetek képeznek kivételt.187

A törvény

megfogalmazásából következően a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének 598-684.

§-aiban szereplő, illetve a házasságról, a családról és a gyámságról szóló 1952. évi IV.

törvény szerinti jogviszonyokban nem lehet az elektronikus formán kívüli dokumentumokat

mellőzve, csak elektronikus aláírást felhasználni, illetve elektronikusan aláírt elektronikus

dokumentumot készíteni.188 Jórészt ilyenek a családjogi, ill. bizonyos jogügyletek. Ide

sorolható valamennyi közjegyzői hitelesítést igénylő jogügylet.189

Ezen napjainkat sújtó

problémára véleményem szerint még nem született meg egy ideális, arany-középútnak

megfelelő megoldása, amely bizonyos esetekben engedélyezhetné a fenti jogügyletek kapcsán

is a digitális aláírás alkalmazását. Pl. Magyarországon közjegyzővel hitelesített tanúsítvány-

185

http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf 186

http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.pdf 187

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 188

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3. § (2) bek. 189

2001. évi XXXV. törvény az elektronikus aláírásról 3. § (1) – (2) bek.



32

szolgáltatás segítségével elkerülhető lenne a meghamisítás. Azonban van olyan eset is, amikor

a fél aláírásának közjegyzői hitelesítése (a tanúsítvány) sem teszi a szerződést közokiratba

foglalttá, és emiatt érvénytelennek minősül. (BH2000/446) Továbbá a jog világában vannak

olyan esetek, amelyeknél rendkívül fontos a közhitelesség elvének érvényesülése és ezáltal a

hamisítás, ill. illetéktelen módosítás lehetőségének kizárása. Ilyennek minősül a Földhivatal

tevékenysége, amikor az ingatlan-nyilvántartás keretében adatkezelési rendszert működtet,

hiszen ennek függvénye, hogy ki és mely időponttól, milyen arányban szerez tulajdonjogot

egy adott objektum felett (EBH2006.1507). Ugyanakkor úgy gondolom, hogy nem véletlen

az, hogy a törvény ezen személyes jellegű jogügyleteket (témánk szempontjából egyértelműen

releváns: végrendeletet) veszi ki a digitális aláírás alkalmazási köréből. Ezeknél az

ügyleteknél ugyanis az okmány kiállítója (végrendelkező, örökhagyó) a vagyonáról, ill. annak

meghatározott részéről rendelkezik, amely családjogi tekintetben a hozzátartozók vagyoni,

jövedelmi, ill. ezáltal, személyi viszonyaira fejti ki hatását.

1.6. Különálló lapokból álló magánvégrendelet

A Ptk 629.§ (2) bek. szabályozza, hogy a több különálló lapból álló írásbeli magánvégrendelet

csak akkor érvényes, ha minden lapját ellátták folyamatos sorszámozással, továbbá a

végrendelkező és – ha a végrendelet érvényességéhez tanúk alkalmazása szükséges – mindkét

tanú aláírásával.190

Ezen rendelkezés az örökhagyó végakaratának egyes lapok kiemelésével, kicserélésével

történő meghamisítását kívánja megakadályozni.191

Nagyon fontos, hogy a fenti előírás lapra

és nem oldalra vonatkozik.192

Ha például egy végrendeletet egy nagy papírlap mind a 4

oldalára írtak rá, amelyet a végén összehajtottak, ez nem számít több lapból álló

végrendeletnek, hiszen érvényességi feltétel, hogy különálló lapokból álljon a végrendelet.

Bármelyik feltétel hiánya más módon nem orvosolható (BH1996/5/259).

A több különálló lapból álló végrendelet egyes lapjai azonban önálló írásbeli

magánvégrendeletnek is minősülhetnek, ha az ezeken a lapokon történt végintézkedés a

jellegénél fogva önállóan is megtehető, a többi lapon tett végintézkedéssel nem áll

megbonthatatlan összefüggésben és természetesen megfelel a törvényi feltételeknek

(BDT2011/2433).

190



177.oldal) 192


33

1.7. Közreműködés írásbeli magánvégrendelet tételében

1.7.1. Közreműködő személyek köre

A Ptk. 632. § (1) bek. az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy más közreműködő személy,

ill. ezek hozzátartozója javára szóló juttatásokat érvénytelennek nyilvánítja, kivéve ha a

végrendeletnek ezt a részét az örökhagyó sajátkezűleg írta és aláírta.193

A (2) bek. alapján

ezen juttatás akkoris is érvényes, ha a végrendelkezésnél az örökhagyón kívül 2 tanú is

közreműködött.

Ezen rendelkezéssel a törvény a végrendelkezésnél közreműködő személyek érdektelenségét

és az örökhagyói akarat szabad, ráhatásoktól mentes kinyilvánítását kívánja biztosítani.194

Fontos kihangsúlyozni, hogy a tisztességtelen befolyásolás szintjét el nem érő közreműködői

magatartás jogkövetkezményeiről rendelkezik a törvény ezen szakasza és a juttatást

összeférhetetlenség okából mondja ki érvénytelennek.195

Ellenben a Ptk. 649.§ (1) bek. c,

pontjával, amelynél a tisztességtelen befolyásolás már az örökhagyói akarat hibája miatt

eredményez érvénytelenséget.196

A tanúk javára szóló juttatás csakis a más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendeletek

esetén bír relevanciával, hiszen a törvény ezen típus érvényességéhez kívánja meg 2 tanú

alkalmazását (Ptk. 629. § (1) bek. b, pont).197

Az örökhagyó által sajátkezűleg írt (holográf) végrendelet érvényességéhez tanúk

alkalmazására nincs szükség (Ptk. 629.§ 81) bek. a, pont). Előfordul azonban, hogy az

örökhagyó a sajátkezűleg írt és aláírt végrendeletét még 2 tanúval is aláíratja.198

Ilyen esetben

viszont, ha valamelyik tanút, ill. akár mindkét tanút vagy ezek hozzátartozóját juttatásban is

részesíti, az a juttatás érvényesnek számít.199

A törvény a tanúk mellett a más közreműködő személy fogalmát használja, amelyet

kifejezetten nem határoz meg.200

A Ptk. csak arra utal, hogy ezen személyek javára vonatkozó

juttatások érvénytelenségére a Ptk. 625. §-ának szabályait kívánja alkalmazni, amely a

193



174.oldal) 195



226.oldal) 197

Közjegyzők Közlönye 2010/5.sz., Varga István: Érvénytelen végrendelet teljes bizonyító erejű

magánokiratban 198


Közjegyzők Közlönye 1998/7-8.sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a végrendeleteknél 200


34

közvégrendelet tételében közreműködő személyek, ill. hozzátartozóik javára szóló juttatás

érvénytelenségéről rendelkezik.201

A Legfelsőbb Bíróság közreműködésnek minősítette az örökös azon magatartását, hogy a

végrendelet elkészítése alatt, ill. az örökhagyó akaratának kinyilvánítása közben is végig jelen

volt és a végrendeletben szereplő ingatlanok adatait ő diktálta a végrendelet leírójának

( Pfv.V.21.162/1994).

A törvény mind a tanú, mind a más közreműködő személy hozzátartozója javára szóló

juttatást is érvénytelennek tekinti, ha az nem felel meg a külön feltételeknek, hiszen ebben az

esetben is fennáll a befolyásolás lehetősége.202

A Ptk. 685. § b, pontja meghatározza a közeli

hozzátartozók, valamint a hozzátartozók körét. Az előbbibe tartozik a házastárs, az

egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a

mostoha-és a nevelőszülő, valamint a testvér, míg az utóbbiba sorolható az élettárs, az

egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére,

valamint a testvér házastársa. Az írásbeli magánvégrendelet tanújának vagy más

közreműködő személynek a hozzátartozói minőségét a végrendelet aláírásának időpontja

szerinti helyzet alapján kell elbírálni.203

Az ezen időpontot megelőzően megszűnt vagy ezt

követően létrejött hozzátartozói kapcsolat a közreműködés jogkövetkezményeit nem vonja

maga után (Pfv.V.21.532/1993).204

Gyakran előfordul, hogy az örökhagyó az írásbeli

magánvégrendeletében valamilyen jogi személyt nevez meg örököséül vagy részesít

juttatásban és ezen végrendeletet a jogi személy alkalmazottja (tisztségviselője) készíti el

vagy tanúként írja alá.205

Ilyen esetben vitás volt, hogy az alkalmazott közreműködése

érvényteleníti-e a jogi személy javára szóló juttatást.206

Itt is a Ptk. 632.§ (1) bek. alkalmazása

jöhet szóba, amely értelmében az írásbeli magánvégrendelet tanúja vagy másközreműködő

személy, ill. ezek hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelen.207

Jogi személy esetén

viszont a végrendelet elkészítésében közreműködő vagy azt tanúként aláíró alkalmazott nem

azonos a jogi személlyel, akit végrendeleti juttatásban kíván részesíteni az örökhagyó.208

A

201


100.oldal) 202


oldal) 203


104.oldal) 204



106.oldal) 206




35

hozzátartozó fogalmát pedig nem lehet analógia útján alkalmazni az alkalmazotti viszonyra

vonatkozóan.209

1.7.2. A juttatás érvénytelensége

A juttatás nem más, mint olyan vagyoni érték vagy vagyoni előny, amelyben a juttatott

személy a végrendelet rendelkezése folytán részesül.210

Az örökhagyó vagy a teljes vagyonát,

vagy annak egy részét, de esetleg egy meghatározott vagyontárgyát is juttathatja a kívánt

személyre.211

Tehát a juttatás lehet örökség vagy hagyomány, de akár az örökhagyó halála

időpontjában még fennálló követelés hátraléka is.212

A törvény egyértelmű rendelkezése

folytán jutatott személy esetében csakis a juttatást és nem az egész végrendeletet nyilvánítja

érvénytelennek, hiszen a közreműködőnek csak ehhez fűződik érdeke, a többi rendelkezés

ebből a szempontból irreleváns.213

Végrendeleti juttatásban részesíteni valakit azonban nem csupán kifejezett rendelkezéssel

lehet, hanem az is juttatásnak minősül, amikor a végrendelet valamely rendelkezése

következményét tekintve biztosít részesedést a hagyatékból.214

Az egyik ügyben az örökhagyó 1978-ban készített írásbeli magánvégrendeletében egyik

gyermekét, az alperest nevezte meg kizárólagos örökösül. Később, 1989-ben újabb

végrendeletet írt alá, amelyben úgy nyilatkozott, hogy az összes eddigi végrendelete

érvénytelen és egyedüli örökösének a második gyermekét, a felperest tekinti. Ezen

végrendelet készítésében a felperes házastársa segédkezett. A jogerős ítéletben a bíróság

kimondta, hogy a végrendeletnek csakis a felperes javára szóló juttatása érvénytelen, a

korábbi végrendeletet hatálytalanító rendelkezése nem, következésképpen az örökhagyó

hagyatéka kérdésében a törvényes öröklés szabályai alkalmazandók. A Legfelsőbb Bíróság

annyiban módosította az ítéletet, hogy az egész végrendeletet érvénytelennek nyilvánította.

Kifejtette, hogy a Ptk. 650.§ (1) bek. értelmében a végrendelet visszavonására a végrendelet

tételére vonatkozó szabályok irányadóak. Tehát érvényesül a Ptk. 632.§-a is, amely

következtében az 1989 évi végrendeletnek nem csupán a felperest örökössé nevező része,

hanem a korábbi, az alperes javára szóló, végrendeletet visszavonó rendelkezése is

209


oldal) 210


175.oldal) 211



oldal) 213

A Ptk. 632.§ –hoz fűzött indoklása 214


36

érvénytelen. A visszavonás esetén ugyanis az örökhagyó hagyatékában a törvényes öröklés

érvényesülne, vagyis a felperes örökölne az örökhagyó után. A Ptk. 632.§ (1) bek. alapján

juttatásnak tekintendő mindaz, amit a végrendelet visszavonása folytán a közreműködő

személy, vagy hozzátartozója a hagyatékból kap, azaz a perbeni esetben a törvényes örökrészt

is (BH1998/1/23).

1.7.3. Az érvénytelenség elhárításának módja

A Ptk. 632.§- a azt is meghatározza, hogy a juttatás érvénytelensége milyen alaki kellékek

segítségével orvosolható. Ezen kellékek a közreműködés 2 fajtájánál nem egyeznek meg

teljes mértékben.215

A más által írt (allográf) végrendelet esetén az örökhagyó kétféleképpen juttathat

hagyatékából az egyik vagy mindkét tanú – vagy hozzátartozójuk - részére.216

Az egyik

esetben a juttatás érvényes lesz, ha a végrendeletnek ezt a részét sajátkezűleg írta és aláírta

(Ptk.632.§ (1) bek.), míg a másik esetben a tanú vagy hozzátartozója részére szóló juttatás

akkor is érvényes, ha a végrendelkezésnél rajta kívül két tanú működött közre.217

Az első eset azért speciális, mivel egy mással írt végrendelet esetén követelményként

fogalmazza meg a törvény, hogy a végrendeletnek a tanú vagy hozzátartozója javára szóló

juttatás részét az örökhagyó sajátkezűleg írja le, eltérően a többi rendelkezéstől, amelyeket

mással írat, illetve ezen részt külön alá is kell írnia.218

Tehát pusztán a végrendeletnek az

aláírása nem elegendő.

A második esetben a végrendeletnek a tanút, ill. hozzátartozóját juttatásban részesítő részét

nem kell az örökhagyónak sajátkezűleg írnia.219

Ebben az esetben az a lényeg, hogy a

juttatásban részesített tanún kívül még 2 tanúnak kell szerepelnie; vagyis 3 tanúra van

szükség, ha az örökhagyó csak az egyik tanút, ill. hozzátartozóját kívánja juttatásban

részesíteni, míg 4 tanúra van szükség, ha mindkét tanúnak, ill. ezek hozzátartozóinak kíván

juttatni.220

A közreműködés második fajtájánál a Ptk. 632.§ (1) bek. értelmében a más közreműködő

személy, illetőleg hozzátartozója javára történő juttatás akkor érvényes, ha az örökhagyó a

215

A Ptk. 632. § –hoz fűzött indoklása 216


oldal) 217


oldal) 218




oldal)

37

végrendeletnek ezt a részét sajátkezűleg írta és aláírta.221

Az érvénytelenség ezen oka nem

orvosolható több tanú alkalmazásával, hiszen ez nem szünteti meg a végrendelet

elkészítésénél esetlegesen megvalósuló befolyásolás lehetőségét.222

Az előbbiekben láthattuk,

hogy a végrendeleti tanú, ill. hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségéről csakis a

más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet esetében beszélhetünk, ellenben a más

módon való közreműködés esetkörével, amelyet az allográf végrendelet mellett a sajátkezűleg

írt (holográf) magánvégrendeletnél sem lehet kizárni.223

A sajátkezűleg írt (holográf)

végrendeletek esetében közreműködésre aligha van példa, így nincs nagy gyakorlati

jelentősége. 224

Az egyik ügyben az örökhagyó 3 nappal a halála előtt írásbeli magánvégrendeletet írt alá,

amelyben ingatlanát a felperesre hagyta. A végrendelet tartalmát a felperes édesanyja közölte

a végrendeletet elkészítő ügyvéddel. A bíróság úgy ítélte meg, hogy a felperes édesanyjának

ez a magatartása a közreműködés fogalmát kimeríti. A Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet

hatályában fenntartotta (BH1996/9/476).

A törvényből következik, hogy a tanú vagy más közreműködő személy, ill. hozzátartozójuk

javára szóló juttatás érvényessége más módon nem orvosolható.225

A közreműködés

szempontjából tehát semleges, hogy az örökhagyó a végrendeletben foglaltakat, mint

akaratával megegyezőt aláírta. Nem teszi érvényessé a juttatást az sem, ha az örökhagyó

akarata minden ráhatástól mentesen a közreműködő személy, ill. hozzátartozója részesítésére

irányult.226

A favor testamenti elve értelmében a végrendeletet mindig az örökhagyó

valóságos akaratának érvényre juttatásával kell értelmezni.227

Ez az általános elv azonban

csakis az egyébként érvényes végrendelet tartalmának megállapítása érdekében alkalmazható,

nem szolgálhat az érvénytelenséget eredményező hiba orvoslására.228

2. fejezet - Az írásbeli magánvégrendeletek egyes fajtái

221




oldal) 224



174.oldal) 226





38

2.1. A sajátkezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet

A Ptk. 629.§ (1) bek. a, pontja szerint a sajátkezűleg írt (holográf) írásbeli magánvégrendelet

akkor érvényes, ha azt a végrendelkező elejétől a végéig maga írja és aláírja. Ezen típusnál

tanúk alkalmazására nincs szükség, az ezzel kapcsolatos alaki fogyatékosságok kizárhatók.229

A végrendelkezésről az örökhagyó akarata ellenére senki nem értesül, az az örökhagyó

magánügye.230

A sajátkezű írás és aláírás (visszautalva a 2. rész. 1. fejezetének 1.5. pontjára,

az írásbeli magánvégrendeletnél átvett örökhagyó általi aláírás kapcsán kifejtettekre) pedig a

hamisítás lehetőségét zárja ki.231

Az érvényességhez megkívánt alaki kellékek egyike sem

származhat más személytől (pl. a keltezésből az év megjelölése).232

2.2. A más által írt (allográf) írásbeli magánvégrendelet

2.2.1. Az alakiságokra vonatkozó szabályok

A Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja értelmében a más által írt (allográf) magánvégrendelet akkor

érvényes, ha a végrendelkező azt 2 tanú együttes jelenlétében aláírja vagy ha azt már aláírta,

az aláírást 2 tanú előtt a magáénak ismeri el és a végrendeletet mindkét esetben a tanúk is – e

minőségük feltüntetésével – aláírják. A tanúk szerepe ennél a típusnál jelentős, mivel itt a

végrendeletet az örökhagyó nem sajátkezűleg írja, ezért az örökhagyó aláírását a tanúk a

végrendeleten hitelesítik.233

A tanúk alkalmazása törvény alapján kötelező, kivéve a

közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet esetét.234

Ezt fejtegette a Legfelsőbb Bíróság

abban az ügyben, amelyben az örökhagyó öröklési szerződést kötött I.I. – vel. Az öröklési

szerződés kézírással készült és azt a szerződő felek a közjegyző előtt sajátkezűleg aláírták.

Erről közjegyzői tanúsítvány készült. Tanúkat nem alkalmaztak. Az örökhagyó halála után a

hagyatéki eljárásban az eljáró közjegyző azt állapította meg, hogy hiányoznak az öröklési

szerződés törvényben meghatározott alaki kellékei, mert azt a szerződő feleken kívül két tanú

nem írta alá. A tanúk aláírását pedig a közjegyzői tanúsítvány nem pótolja, ezért a hagyatékot

229



166.oldal) 231

232



167.oldal) 234


39

ideiglenes hatállyal az örökhagyó törvényes örökösének adta át. Az öröklési szerződés viszont

nem a közjegyzői törvényben megkívánt alakiságok megtartásával készült, nem tekinthető a

Ktv. 136.§-a alapján közjegyzői okiratnak, csupán magánokiratnak. A közjegyzői tanúsítvány

pedig csak a szerződő felek részéről történt aláírás valódiságát tanúsítja. A tanúk alásírása,

mint az érvényességhez megkívánt alaki kellék pedig hiányzik (BH2000/10/446).

Az alakiságok szempontjából a törvény nem tesz különbséget aközött, hogy az örökhagyó 2

tanú együttes jelenlétében írja alá a végrendeletet vagy a már korábban aláírt végrendeleten az

aláírást sajátjának ismeri el.235

Mindkét esetben azonban követelmény, hogy a két tanú

együttesen legyen jelen és csak azután írhatják alá az okiratot, miután azt az örökhagyó

előttük aláírta, ill. a már ott szereplő aláírást az örökhagyó sajátjaként ismerte el.236

Tehát

mindkét esetben az okirat tanúk által történő aláírásánál az örökhagyónak jelen kell lennie.237

A tanúk együttes jelenlétére vonatkozó követelménynek nem kell magából az okiratból

kitűnnie, így kétség esetén a bíróságnak lehetősége van a végrendelet aláírásának

körülményeire vonatkozóan bizonyítás lefolytatására.238

Az együttes jelenlét mellett a másik

követelmény, hogy a tanúk e minőségük feltüntetésével hitelesítsék az okiratot.239

Ennek

szokásos módja az „előttünk, mint tanúk előtt” kifejezés használata, de a bírói gyakorlat más

szóhasználatot is elfogad, amiből egyértelműen kitűnik a tanúk ezen minősége.240

A

Legfelsőbb Bíróság ezért érvényesnek fogadta el azt a végrendeletet, amelyen a keltezés

helye, ideje, valamint az örökhagyó aláírása után csak a tanúk szó szerepelt és ez alatt írták

alá nevüket a tanúk (Pfv.V.22.973/1996.).

2.2.2. A tanúkra vonatkozó rendelkezések

Már a korábbiakban tisztázásra került, hogy a tanúk feladata, hogy hitelesítsék az örökhagyó

névaláírását és ezáltal azt is, hogy az örökhagyó azonos a név aláírójával. A tanúk szerepe ezt

követően lezárul, mivel a Ptk. 630.§ -a kimondja, hogy az írásbeli végrendelet

érvényességének nem feltétele, hogy a tanú a végrendelet tartalmát ismerje vagy tudjon arról,

hogy végrendelet tételénél működött közre. Elegendő tehát, hogyha az örökhagyó pl. egy

letakart iratot tesz a tanúk elé és azt a keltezés után a tanúk előtt aláírja vagy a már aláírt

235


167.oldal) 236


http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0 238


oldal) 239



http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0


40

okiraton aláírását magáénak ismeri el.241

Ez természetesen az örökhagyó érdekét szolgálja,

hiszen családi vagy egészségügyi okokból kifolyólag előfordulhat, hogy az örökhagyó nem

akarja, hogy a végrendelkezéséről mások tudomást szerezzenek.242

A törvény szövegéből

kitűnik, hogy az sem követelmény, hogy a tanúk ismerjék a végrendelet nyelvét.243

Ez a

szabály akkor is érvényesül, ha a már korábban aláírt végrendeletet a tanúk előtt sajátjaként

ismeri el az örökhagyó.244

Ebben az esetben azonban a névaláírás elismerését olyan nyelven

kell megtennie az örökhagyónak, amelyet a tanúk ismernek.245

Ugyanakkor ezen nyelvnek

nem kell azonosnak lennie a végrendelet nyelvével.246

A tanúknak tehát kettős szerepe van.

Egyrészt alkalmasnak kell lenniük az örökhagyó személyének azonosítására, másrészt

képesnek kell lenniük a végrendelet aláírására.247

Éppen ezért a Ptk. 631.§- a kimondja, hogy

az írásbeli magánvégrendelet érvénytelen, ha a tanú egyrészt a végrendelkező

személyazonosságának tanúsítására nem képes, másrészt ha a tanú kiskorú vagy

cselekvőképességet kizáró gondnokság alatt áll, és végül, ha a tanú írástudatlan. Ha ezen okok

bármelyike is fennáll, akkor a végrendelet érvénytelen.

2.2.2.1. Az örökhagyó személyazonosságának tanúsítására való képesség

Ez azt jelenti, hogy a tanú a végrendelet aláíróját azonosítani tudja a végrendelkezővel.248

Mivel a törvény ennek módját nem határozza meg, ezért erre nézve a Legfelsőbb Bíróság PK

86.sz. állásfoglalása ad iránymutatást. Ennek értelmében a végrendelkező

személyazonosságának tanúsítására nemcsak az a végrendeleti tanú alkalmas, aki az

örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is, aki a személyazonosságát egyébként

kétségtelen bizonyossággal, hitelt érdemlően megállapította.249

Vagyis a tanúnak csak a

személyazonosság tanúsítására kell képesnek lennie, arra nézve viszont, hogy erre milyen

körülmény teszi őt képessé, a törvény egyéb feltételt nem szab.250

241





171.oldal) 245


oldal) 246



oldal) 248


oldal) 249


84.oldal) 250


172.oldal)

41

Gyakori az az eset, amikor a kórházban fekvő örökhagyó a végrendelkezéshez a kórház 2

alkalmazottját kéri fel tanúnak.251

Ez történt abban az ügyben is, amelyben 2 ápolónő

azonosítani tudta az örökhagyó személyét, így tanúkénti közreműködésük megfelelt a törvény

előírásainak (Pfv.V.22.530/1994).

Ugyan a Ptk. 631.§ a tanúskodásból kizáró okok között nem említi a cselekvőképtelenség

azon esetét, amikor gondnokság alá helyezés nélkül is valakinek az ügyei viteléhez szükséges

belátási képessége teljesen hiányzik (Ptk. 17.§).252

Értelemszerű azonban, hogy a belátási

képesség teljes hiánya alkalmatlanná teszi az ilyen állapotú személyt olyan közreműködésre,

amelyhez a törvény jogi hatályt fűz.253

Következésképpen a Ptk. 17. §-a szerinti

cselekvőképtelenség, mint az örökhagyó személyazonossága tanúsítására való képtelenség

zárja ki az ilyen állapotú személy tanúként való közreműködését a Ptk. 631.§ a, pontja

alapján.

2.2.2.2. Kiskorú vagy cselekvőképességet érintő gondokság alatt álló személyek

Ez a rendelkezés a teljes cselekvőképesség hiányának 2 fokozatát érinti.254

A Ptk. 12.§ alapján kiskorú az, aki a 18. életévét még nem töltötte be, kivéve, ha házasságot

kötött. A házasságkötéssel ugyanis nagykorúvá válik, feltéve ha a házasságot a bíróság a

cselekvőképesség hiánya vagy a gyámhatósági jóváhagyás hiánya miatt nem nyilvánította

érvénytelennek. Tehát a Ptk. 631.§ b, pontja kizárja a tanúskodásból egyrészt a 14 év alatti

kiskorúakat – akik a Ptk. 12/B. § alapján cselekvőképtelenek - , másrészt a 14 évet betöltött

kiskorúakat, akik a Ptk. 12/A. § alapján korlátozottan cselekvőképesek.

Kizárja továbbá a cselekvőképességet érintő – azt korlátozó (Ptk. 14.§), vagy kizáró (Ptk. 15.§

) – gondnokság alatt álló személyeket is.255

Mivel a végrendelet tanújának jogi hatást eredményező közreműködést kell kifejtenie, ezért

alkalmatlanok a fenti 2 kategóriában szereplő személyek.256

Ugyanis a Ptk. 12/C. § (1) bek.

alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis, nevében a törvényes képviselője

jár el. Míg a (2). bek. kimondja, hogy nem lehet semmisnek tekinteni a cselekvőképtelen

kiskorú által kötött és már teljesített csekély jelentőségű szerződéseket, amelyek megkötése a

251


A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos Közlönykiadó,

172.oldal) 253


oldal) 254


oldal) 255

A Ptk. 631.§ -hoz fűzött indoklása 256



42

mindennapi életben tömegesen fordul elő és különösebb megfontolást nem igényel. Láthatjuk,

hogy egy végrendelet tanúként való hitelesítésénél való közreműködés nem tartozik a (2) bek.

alá.257

A cselekvőképességet kizáró gondnokság esetében pedig a Ptk. 15/A. § (1) bek.

szabálya érvényesül, amely alapján a cselekvőképtelen személy jognyilatkozata semmis,

nevében gondnoka jár el. Ebben az esetben is érvényesül viszont a Ptk. 12/C. § (2)

bekezdésében megfogalmazott kivétel.258

A korlátozottan cselekvőképes személyek tanúskodásból való kizárásának oka pedig az, hogy

jognyilatkozatuk érvényességéhez a törvényes képviselőjük beleegyezése vagy utólagos

jóváhagyása szükséges, amelyet a Ptk. 12/A. § (2) bek. szabályoz.259

A cselekvőképességet

korlátozó gondnokság esetében pedig a Ptk. 14/B. § (1) bek. kimondja, hogy a korlátozottan

cselekvőképes személy jognyilatkozata általános jelleggel, ill. a bíróság által meghatározott

ügycsoportok tekintetében – a (2) bekezdésben foglaltak kivételével – csak akkor érvényes, ha

azt gondnoka beleegyezésével vagy utólagos jóváhagyásával tette. Így ezen személyek

személyes eljárása vagyis a végrendelet aláírása a kívánt jogi hatást nem eredményezhetné.260

2.2.2.3. Írástudatlan személy

Ezen személy sem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja.261

A Ptk. 629.§ (1) bek. b, pontja

alapján ugyanis mindkét tanúnak alá kell írnia a végrendeletet, egyrészt amikor azt az

örökhagyó az ő együttes jelenlétükben aláírja, másrészt abban az esetben is, amikor az

örökhagyó a már aláírt végrendeleten az aláírását a magáénak ismeri el.262

2.2.3. A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendelet

A Ptk. 629.§ (1) bek. c, pontja alapján az írásbeli magánvégrendelet akkor is érvényes, ha

annak végrendeleti minősége, keltének helye és ideje magából az okiratból kitűnik, továbbá

ha a végrendelkező azt aláírja és akár nyílt, akár zárt iratként a közjegyzőnél –

végrendeletként feltüntetve – személyesen letétbe helyezi. Ezen végrendelet típus

érvényességéhez a törvény az alaki kellékek közül a végrendeleti minőséget, a keltezés helyét

257


154.oldal) 258



oldal) 260

Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság alá helyezés nélkül 261



81.oldal)

43

és idejét, valamint az örökhagyó névaláírását követeli meg.263

Ebből következik, hogy tanúk

alkalmazására még abban az esetben sincs szükség, ha a végrendelet nem minősül

sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletnek (pl. az örökhagyó írógéppel írta).264

Több előnye is

van ezen típusnak. „Egyrészt az, hogy a végrendelkezésről az örökhagyó akarata ellenére más

személyek nem szerezhetnek tudomást és végrendelkezésre az együttes aláírás tényéből sem

lehet következtetni. Másrészt az örökhagyónak nem kell a végrendelet elvesztésétől

(eltulajdonítás, megsemmisítés) tartania, mivel azt a közjegyző biztos helyen őrzi és csak az

örökhagyónak (vagy meghatalmazottjának) adhatja ki, illetőleg azt az örökhagyó halála után

közvetlenül megküldi a hagyatéki eljárást lefolytató közjegyzőnek.”265

Ki kell emelni azonban, hogy a közjegyzőnél való letétbe helyezés csak a 2 végrendeleti tanú

hiányát pótolja.266

Következésképpen a végrendelet más alaki hibája ilyen letétbe helyezéssel

nem orvosolható.

A letétbe helyezés módját a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. Törvény (Ktv.) 134.§- a

tartalmazza.

Az örökhagyónak a letétbe helyezésnél személyesen kell eljárnia, tehát nem bízhat meg

meghatalmazottat, hogy járjon el ez ügyben.267

Fontos feltétel még, hogy az örökhagyó az

okiratot végrendeletként feltüntetve helyezze letétbe, vagyis ki kell jelenteni, hogy az adott

okirat a végrendeletét tartalmazza. 268

A végrendeletet mind nyílt, mind pedig zárt iratként (borítékba zárva) is letétbe helyezheti.269

Következésképpen nem feltétel, hogy a közjegyző ismerje a végrendelet tartalmát.

A közjegyző a letétbe helyezésről jegyzőkönyvet készít és az átvett végrendeletet hozzáfűzi a

jegyzőkönyvhöz.270

A közjegyző a végrendelet átvételéről elismervényt ad és a végrendeletet

elzárva őrzi.271

A végrendelet azonban nem válik közokirattá, továbbra is magánokirat, azaz

írásbeli magánvégrendelet marad.272

Ezt fejtette ki a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó személyesen

eljárva a közjegyzőnél egy öröklési szerződést helyezett letétbe és az erről készült

263



167.oldal) 265



Ktv. 133.§ 268

Ktv. 134.§ (1) bek. 269

Ktv. 134.§ (1) bek. 270

Ktv. 134. § (1) bek. 271

Ktv. 134.§ (2) bek. 272


93.oldal)

44

jegyzőkönyvben kijelentette, hogy az az ő végrendeletét tartalmazza. A törvényes örökösök

pert indítottak az öröklési szerződés, ill. a végrendelet érvénytelenségének megállapítása iránt,

ahol megállapítást nyert, hogy az okiraton lévő aláírás nem az örökhagyótól származik. Ennek

folytán a bíróság az öröklési szerződést, ill. a végrendeletet érvénytelennek nyilvánította. Ezt

követően a szerződéses örökösök indítottak pert annak megállapítása iránt, hogy a közjegyzői

letétbe helyezésről készült jegyzőkönyv, mint közjegyzői okirat, magában foglalja az öröklési

szerződést is, ezáltal az közokirattá vált. A bíróság ezen keresetet elutasította. A Legfelsőbb

Bíróság a jogerős ítéletet hatályában fenntartotta. Indoklásában a Ptk. 629.§ (1) bek. c,

pontjára hivatkozott, amelyből egyértelműen kitűnik, hogy a közjegyzőnél való letétbe

helyezés csak a más által írt végrendelet tanúkkal való aláírásának elmaradását pótolja, más

alaki hibát nem orvosol. Következésképpen ezen típusú írásbeli magánvégrendelet nem válik

a közjegyző által felvett jegyzőkönyv szerves részévé és emiatt nem minősül közjegyzői

okiratnak. A felperesek jogszabály értelmezése ezáltal tévesnek minősül, így helytálló volt az

eljáró bíróság álláspontja, amikor a végrendeletként letétbe helyezett öröklési szerződést

magánokiratnak tekintette és eszerint bírálta el. Miután pedig a bíróság megállapította, hogy

az öröklési szerződésen lévő örökhagyói aláírás nem az örökhagyótól származik, az mint

végrendelet, érvénytelennek minősül és ezen alaki fogyatékosság nem orvosolható

(BH1997/5/230).

A közjegyzőnél letett írásbeli magánvégrendeletet az örökhagyó bármikor visszaveheti.273

A

visszavételhez már nincs szükség az örökhagyó személyes eljárására, az meghatalmazott

igénybevételével is megvalósulhat a Ktv. 135.§ (1) bek. alapján. A meghatalmazást

közjegyzői okiratba vagy olyan magánokiratba kell foglalni, amelyen az örökhagyó aláírását

közjegyző vagy pedig magyar külképviseleti szerv hitelesítette. A Ktv. 132. § alapján ezen

meghatalmazást eredeti példányban, hiteles kiadmányban vagy hiteles másolatban az

okirathoz kell fűzni. A közjegyző a végrendelet visszaadásáról jegyzőkönyvet készít, amelyet

folytatólagosan rávezet a végrendelet letétbe helyezéséről szóló eredeti jegyzőkönyvre.274

Ezen rendelkezéseket csak addig kell alkalmazni, amíg a végrendelet közjegyzői letétben van.

275A visszavétellel a végrendelet elveszti azon előnyét, hogy tanúk alkalmazása nélkül is

érvényesnek minősül.276

Ugyanis ha a végrendelet nem az örökhagyó kézaláírásával készült

273


Ktv. 135.§ (2) bek. 275



oldal)

45

és 2 tanú sem írta alá, akkor a végrendelet alaki fogyatékosság miatt hatályát veszti.277

A Ktv.

135.§ (3) bek. alapján ezen jogkövetkezményről a közjegyzőnek tájékoztatnia kell a

végrendelet visszaadásával egyidejűleg az örökhagyót, ill. meghatalmazottját.278

3. Rész

1. fejezet - A szóbeli végrendelet

1.1. A szóbeli végrendelet kivételes jellege

A Ptk. 624.§ (1) bek. alapján szóbeli végrendelkezésnek csak a törvény által külön

meghatározott esetekben van helye.279

A törvény szűkebb körben engedi alkalmazni, mint

ahogyan a korábbi jogunkban elfogadott volt.280

Ennek az az oka, hogy nagyobb lehetőséget

ad a visszaélésre, mint az írásbeli forma, valamint a végrendelkező valódi akaratának

megismerését nagymértékben nehezíti a tanúkkal való bizonyítás.281

A Ptk. azonban

lehetőséget biztosít arra, hogy kivételes esetekben, amikor még a legegyszerűbb formájú

írásbeli magánvégrendelet tételére sincs lehetőség, akkor az örökhagyó szóban

végrendelkezzen.282

A kivételes helyzet fennállása sem biztosít mindenkinek lehetőséget

szóbeli végrendelkezésre.283

Már a korábbiakban kifejtésre került, hogy szóbeli végrendeleti

formában nem végrendelkezhetnek egyrészt a korlátozottan cselekvőképes személyek, mert

ők csakis közvégrendeletet tehetnek.284

Másodsorban pedig a némák és süketnémák, mivel ők

szóban nem képesek közölni a végakaratukat, éppen ezért a szóbeli végrendelet

érvényességéhez szükséges alaki követelményeknek nem tudnak eleget tenni.285

277

http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/ 278





A Ptk. 634 - 635.§ –okhoz fűzött indoklása 283


112.oldal) 284


oldal) 285


oldal)



46

Ellenben a vakok, az írástudatlanok, továbbá azok, akik olvasásra vagy nevük aláírására

képtelenek szóban igenis végrendelkezhetnek, feltéve ha annak törvényi feltételei

fennállnak.286

1.2. A szóbeli végrendelet tételének alapvető feltételei

A Ptk. 634. § értelmében szóbeli végrendeletet az tehet, aki életét fenyegető rendkívüli

helyzetben van és írásbeli végrendeletet nem, vagy csak jelentékeny nehézséggel tehetne.

A törvény alapján tehát a szóbeli végrendelet tételéhez 2 feltételnek kell teljesülnie. Egyrészt

az életet fenyegető rendkívüli helyzet fennállását, másrészt az írásbeli végrendelet tételének

kizárt voltát vagy jelentékeny nehézségét kívánja meg.287

A Legfelsőbb Bíróság a PK 88.

számú állásfoglalásában adott iránymutatást arra vonatkozóan, hogy mely körülmények

lehetnek alkalmasak a szóbeli végrendelkezésre. A PK 88. sz. állásfoglalás a, pontja alapján a

törvény megfogalmazásából indul ki mikor kimondja, hogy a 2 feltételnek a végrendelkezés

idején együttesen, vagyis egyidejűleg és egymás mellett kell fennállnia. Majd a c, pontból

következően kiemeli, hogy a törvényes feltételeknek valóságosan, tehát objektíven kell

fennállniuk.288

„A végrendelkező szubjektív képzete a valóságban hiányzó feltételt nem

pótolhatja. Amennyiben viszont az objektív feltételek fennállnak, úgy nem vizsgálható, hogy

a végrendelkező szubjektív tudatában jelentkeztek-e és ha igen, milyen mértékben.

Következésképpen az életet fenyegető rendkívüli helyzeten kívül a másik feltételnek is

objektíve meg kell lennie.”289

Most tekintsük át a 2 feltételt külön-külön.

1.2.1. Az életet fenyegető rendkívüli helyzet

Az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek 2 eleme van.290

Egyrészt a kialakult helyzetnek az

életet közvetlenül kell fenyegetnie, másrészt rendkívüli módon kell bekövetkeznie.291

A

törvény azonban nem ad választ arra, hogy a kialakult helyzetnek melyek lehetnek a kiváltó

okai, illetve honnan eredhet.292

Ebben segít a PK 88. számú állásfoglalása, amely kimondja,

hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzet megvalósulhat akár olyan váratlan hirtelenséggel

286


Közjegyzők Közlönye 2007/3.sz., K.A.: A szóbeli végrendelet 288


112.oldal) 289





180.oldal)

47

fellépő okok alapján, amelyek kívülről közvetlenül fenyegetik a végrendelkező életét, akár

pedig a végrendelkező személyében rejlő olyan belső (élettani) okok alapján, amelyek az

életet a halál közvetlen bekövetkezésével fenyegetik. Az utóbbi esetben nem lehet

különbséget tenni aszerint, hogy a rendkívüli jelleget öltött egészségi állapotot – azzal oksági

kapcsolatban álló vagy nem álló – betegség megelőzte-e vagy sem.293

A Legfelsőbb Bíróság az indoklásban kifejtette, hogy ez a helyzet a végrendelkező

személyéhez kapcsolódik, függetlenül attól, hogy egy kívülről jövő ok vagy a végrendelkező

személyében rejlő belső ok váltja-e ki.294

A végrendelkező személyében, azaz egészségi

állapotában rejlő belső okok tekintetében a jogszabály nem tesz különbséget aszerint, hogy ezt

a rendkívüli jellegű egészségi állapotot vagyis az élettani folyamatban bekövetkező, életet

fenyegető rendkívüli helyzetet valamely betegség megelőzte-e vagy sem.295

Az efféle

különbségtétel ésszerűtlen lenne, mivel a halállal fenyegető rendkívüli állapotnak – ha nem

kívülről ható tényező idézte elő – mindig megvan a közeli vagy a távoli múltba visszanyúló

oka, bizonytalan azonban, hogy azt az örökhagyó vagy az orvos felismerte-e, de felismerés

esetén is kétséges, hogy azt a végrendelkező mennyire tartotta végzetes kimenetelűnek.296

Így

nincs alapja a 2 eset megkülönböztetésének.297

Majd kiemeli, hogy annak megítélése, hogy a

végrendelkező életet fenyegető helyzetben volt-e, lehet orvosi szakkérdés, a rendkívüliség

azonban elsődlegesen jogi fogalom, amelyhez az orvosszakértő tényadatokat közölhet.298

Fontos kihangsúlyozni, hogy az életet fenyegető rendkívüli helyzetnek közvetlenül a szóbeli

végrendelkezés időpontjában kell fennállnia.299

Sem a korábbi, sem a későbbi időpontnak

nincs jelentősége ilyen szempontból.

A gyakorlatban felmerül a kérdés, hogy az öngyilkosság elhatározása, mint belső ok,

megvalósíthatja-e az életet fenyegető rendkívüli helyzetet.300

Tegyük fel, hogy adott esetben

az örökhagyóban kialakult öngyilkossági szándék, mint belső ok, az életveszélyt megvalósítja,

ez az akarat elhatározás és az azt előidéző lelki állapot pedig a helyzet rendkívüliségét is

293


113.oldal) 294



121.oldal) 296




183.oldal) 299


181.oldal) 300


48

megalapozhatja.301

Éppen ezért nem zárható ki az életet fenyegető rendkívüli helyzet

fennállásáról beszélni öngyilkosság esetében.302

1.2.2. Írásbeli végrendelet alkotásának kizárt volta vagy jelentékeny nehézsége

A szóbeli végrendelkezés másik feltétele, hogy a végrendelkező olyan helyzetben legyen,

amely következtében írásbeli végrendeletet nem vagy csak jelentékeny nehézséggel

tehetne.303

Ezen feltétel fennállását azonban az eset összes körülményeire tekintettel kell

vizsgálni, a végrendelkező fizikai, valamint pszichikai állapotára figyelemmel.304

A nehézség

tekintetében nem hagyhatjuk figyelmen kívül a Ptk. 624.§ (3) bekezdését, miszerint a vak, az

írástudatlan, továbbá az, aki olvasásra vagy nevének aláírására képtelen állapotban van,

írásbeli magánvégrendeletet nem tehet. Ilyenkor a végrendelkező közjegyző közreműködését

kénytelen igénybe venni, ami nyilvánvalóan nagyobb nehézséget okoz számára azzal

szemben, aki ilyen közreműködés nélkül is alkothat írásbeli magánvégrendeletet.305

A PK 88.

számú állásfoglalás alapján pedig figyelemmel kell lenni arra, hogy a jogszabály a

végrendelkező személyére nézve tartalmaz rendelkezést, így pedig az eset összes

körülményeinek egybevetésével ugyan, de elsősorban az ő személyes tevékenységi

képességét vizsgálva kell elbírálni, hogy írásbeli végrendeletet jelentékeny nehézség nélkül

alkothatott volna-e. 306

A gyakorlatban ezen másik feltétel vizsgálata is képezheti orvosszakértői kérdés tárgyát,

különösen akkor, ha az örökhagyót az írásbeli magánvégrendelet tételében valamely betegség

következtében kialakult mozgáskorlátozottság, vagy erősen legyengült fizikai állapot

akadályozhatja.307

1.3. A szóbeli végrendelet alaki kellékei

A Ptk. 634. § -ban meghatározott 2 feltétel esetén van lehetőség szóbeli végrendelkezésre.

A Ptk. 635. § pedig meghatározza azon alaki kellékeket, amelyek megtartása szükséges

ahhoz, hogy az örökhagyó érvényesen tehessen szóbeli végrendeletet.

301


oldal) 302


oldal) 303



oldal) 305


http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17 307


http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17

49

A Ptk. 635.§ (1) bek. értelmében a szóbeli végrendelet akkor érvényes, ha a végrendelkező 2

tanú együttes jelenlétében a tanúk által értett nyelven végakaratát egész terjedelemben szóval

előadja és ez alkalommal kijelenti, hogy szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Nézzük meg

egyesével az egyes alaki kellékeket.

1.3.1. Az örökhagyó végrendelkezési akarata és ennek kinyilvánítása

A végrendeletnek – formájától függetlenül - alapvető feltétele, hogy az az örökhagyó

végrendelkezési akarata legyen.308

Szóbeli végrendelkezés estén pedig az örökhagyónak

tudatában kell lennie, hogy szóbeli végrendeletet tesz, szándékának erre kell irányulnia és

kijelentéseivel ezt kell kifejeznie (BH1979/11/368). A PK 88. számú állásfoglalás e, pontja

alapján a végrendelkező nemcsak a törvény szó szerinti szövegével maradéktalanul egyező,

hanem azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, hogy szóbeli nyilatkozata az ő

végrendelete. Nem kell tehát szó szerint azt a kifejezést használnia, hogy a szóbeli

nyilatkozata az ő végrendelete, hanem elegendő, ha ezzel egyértelmű kifejezést tesz.309

A

PEH 1988. 211. oldalán írtak alapján, a megtett kijelentésekből – figyelemmel a szavak

általánosan elfogadott jelentésére és a nyilatkozattétel körülményeire is – egyértelmű legyen,

hogy a végrendelkező a végakaratát végrendelkezésnek tekinti.

Ezt támasztotta alá a Legfelsőbb Bíróság azon ítélete, amelyben érvényesnek tekintette az

örökhagyó szóbeli végrendeletét, miután mindkét tanú szerint kétségkívül elhangzott az

örökhagyó részéről az a kifejezés, hogy „fiam, mindenemet rád hagyom, ez a végakaratom.”

Tehát ez a végakarat teljes terjedelmű közlésének minősül (BH1992/12/762).

Egy másik ügyben a Legfelsőbb Bíróság a végrendelkezés körülményei vizsgálata során

megállapította, hogy a tanúk vallomása egybehangzó abból a szempontból, hogy az

örökhagyó rosszullétekor papírt és ceruzát kért, mert végrendelkezni akart, majd miután a

jelenlévők ezt megtagadták tőle, szóban juttatta kifejezésre, hogy mindenét a felperesre

hagyja és ezt meg is indokolta. A nyilatkozat szövege és az ismertetett körülmények

egyértelművé teszik, hogy az örökhagyó ez alkalommal kívánta a végakaratát kinyilvánítani,

nem csupán egy társalgás során elhangzott terveiről, későbbi végakaratának kifejezéséről volt

szó. A végrendeleti tanúk vallomásában a nyilatkozat szó szerinti szövegét illetően vannak

kisebb eltérések, annak tartalma tekintetében azonban a tanúk vallomása egybehangzó. Ez a

308


oldal) 309


185.oldal)

50

nyilatkozat pedig a végakarat teljes terjedelemben való előadásának minősül. A tanúk

vallomását továbbá alátámasztja még egy tanúvallomás, ugyanis az örökhagyó másnap

délelőtt a munkatársának elmondta az előző napi eseményeket. Önmagában az a körülmény,

hogy az örökhagyó az írásbeli magánvégrendelet alkotási szándékáról is beszélt, nem zárja ki

az előző nap történt szóbeli végrendelkezés tényét és érvényességét (BH1993/5/302).

Azonban nem tekinthető szóbeli végrendelkezésnek, ha az örökhagyó nem a végakaratát

nyilvánítja ki 2 tanú jelenlétében, hanem csak a végrendelkezési szándékáról tesz említést és

arról nyilatkozik, hogy egy későbbi időpontban vagyonáról hogyan kíván rendelkezni.310

A

végrendelkezési szándék említése ugyanis nem egyenlő a végakaratnyilvánítással, azaz a

végrendelkezéssel.311

Így nem tekinthető végrendelkezésnek az örökhagyónak a kórházban betegtársaival folytatott

beszélgetése során tett nyilatkozata, amely alapján a felperesre kívánta hagyni a vagyonát.312

Ebben az esetben ugyanis a szándéka nem szóbeli végrendelkezésre irányult

(BH1994/12/672).

Ugyanezen álláspontra helyezkedett a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben is, amelyben az

örökhagyó kórházba szállítása alkalmával a 2 mentős tiszttel, valamint unokaöccsével

(felperessel) és annak házastársával beszélgetve többször is úgy nyilatkozott, hogy nem jön

már ki a kórházból, minden a gyerekeié lesz, ők intézzenek mindent. A Ptk. 635. § (1) bek.

értelmében a szóbeli végrendelet érvényességének feltétele, hogy az örökhagyó szándéka

végrendelkezésre irányuljon, és ezt kifejezésre is kell juttatnia, azaz ki kell jelentenie, hogy a

szóbeli nyilatkozata az ő végrendelete. Azonban már korábban tisztázásra került, hogy az

örökhagyó végakaratát, nem csupán a törvény szó szerinti szövegével megegyező, hanem

azzal egyértelmű kijelentéssel is kifejezésre juttathatja, viszont ebből a megtett kijelentésből

nyilvánvalónak kell lennie, hogy az örökhagyó nyilatkozatát végrendeletnek tekintette. Tehát

a bíróságok álláspontja helyesnek tekinthető, mert a kórházba szállítás során tett örökhagyói

nyilatkozat nem felelt meg a fenti feltételeknek, ezért nem tekinthető szóbeli végrendeletnek

(Pfv. V.22.220/1997).

310



113.oldal) 312


51

1.3.2. A végrendeleti tanúk szerepe

A szóbeli végrendeletnél a tanúk szerepe meghatározó, hiszen itt nem csupán a végrendelkező

személyazonosságát kell tanúsítaniuk, hanem a végrendelet tartalmáról is számot kell adniuk,

mégpedig úgy, ahogyan az a végrendelkezés feltételeinek fennállása időpontjában

elhangzott.313

A szóbeli végrendelet tartalma ugyanis más módon nem ismerhető meg, csakis

a 2 tanú révén.314

Éppen ezért a tanúknak együttesen, a szóbeli végrendelkezés kinyilvánítása

alatt az elejétől a végéig jelen kell lennie.315

Az együttes jelenlét egyben azt is magában

foglalja, hogy a tanúknak egymásról tudomással kell bírniuk (Pfv.V.20.907/1996).

Ugyanakkor a tanúknak arról is tudomással kell bírniuk, hogy szóbeli végrendeletnél tanúként

működnek közre, vagyis e minőségükkel is tisztában kell lenniük.316

Természetesen az

örökhagyónak is tudatában kell lennie annak, hogy a 2 tanú jelenlétében előttük azzal a

szándékkal nyilatkozik, hogy a végrendelet tartalmát együttesen és közvetlenül tőle ismerjék

meg.317

A szóbeli végintézkedést véletlenül meghalló személy, függetlenül attól, hogy a

végrendelet tartalmát össze tudja-e megfelelően foglalni, nem minősül végrendeleti

tanúnak.318

Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az örökhagyó a

kórházban az őt meglátogató régi ismerőse előtt szóban végrendelkezett. A végrendeleti

örökös másik tanúként az ápolónőt nevezte meg, aki a végrendelkezéskor részben a

kórteremben tartózkodott, mivel az örökhagyónak infúziót kötött be, részben pedig más

betegeket is ellátott, majd kiment a kórteremből. Tehát a szóbeli végrendelkezés idején nem

tartózkodott végig a kórteremben és azt az elejétől a végéig nem hallotta. Tudomása volt

azonban arról, hogy az örökhagyó miként rendelkezett, amit az örökhagyó ismerőse nyomban

írásba is foglalt, majd azt az ápolónő is aláírta. A Legfelsőbb Bíróság azonban megállapította,

hogy az ápolónő a kórteremben nyilvánvalóan a betegek ápolása céljából tartózkodott, aki

munkavégzés közben hallotta meg az örökhagyó végakaratnyilvánítását, tehát akkor sem

tekinthető szóbeli végrendeleti tanúnak, ha a végakaratról egyidejűleg készített nyilatkozatot

utóbb maga is aláírta. Tehát a Ptk. 635.§ (1) bekezdésében meghatározott alaki feltételek

hiánya miatt, nem tekinthető érvényes szóbeli végrendelkezésnek (Pfv.V.21.241/1997).

313


oldal) 314







52

A tanúkkal szemben támasztott követelmények célja, hogy mindkét tanú megismerhesse a

végrendelet tartalmát, ami utóbb általuk válik megismerhetővé, azt ők hitelesítik.319

Ezért

rendkívül fontos követelmény, hogy az örökhagyó végakaratát az elejétől a végéig a tanúk

által értett nyelven kell kinyilvánítania.320

Alaki szempontból hibás végrendeletnek minősül,

ha a tanú az örökhagyó által használt nyelvet nem érti, vagy érti ugyan, de a végrendelet

tartalmát nem hallotta vagy azt nem értette meg.321

Ez az alaki hiba nem orvosolható az

örökhagyó más időpontban vagy más személy előtt tett nyilatkozatával.322

Erre az esetre szolgált például, amikor a jogerős ítélet a szóbeli végrendeletet érvénytelennek

nyilvánította, mivel az adott ügyben az egyik végrendeleti tanú előrehaladott korával

összefüggő emlékezetkiesésben szenvedett és képtelen volt a végrendelet tartalmának

tanúsítására (Pfv.V.23.201/1997).

1.4. A szóbeli végrendelet tanúira vonatkozó korlátozó rendelkezések

A Ptk. 635.§ (2) bek. alapján az írásbeli magánvégrendelet tanújának személyére nézve,

valamint az ő és hozzátartozója érdekeltségére tekintettel megállapított korlátozások a szóbeli

végrendeletre is irányadók, a tanúk írni tudása azonban a szóbeli végrendelet érvényességének

nem kelléke.

Itt a törvény és ezáltal én is visszautalnék az írásbeli magánvégrendelet tanúira vonatkozó

rendelkezésekre (Ptk. 631.§ és 632.§) és egy kivétellel, ugyanazok az irányadóak a szóbeli

végrendelet tanúira is.323

Nézzük meg ez egyes rendelkezéseket:

1.4.1. A tanúk személyével kapcsolatos korlátozások324

A 631.§ a, pontja alapján ezen tanúknak képesnek kell lenniük a végrendelkező

személyazonosságának tanúsítására. Ugyanúgy irányadó tehát rájuk a PK 86.számú

állásfoglalás, amely alapján a végrendelkező személyazonosságának tanúsítására nemcsak az

a végrendeleti tanú alkalmas, aki az örökhagyót előzőleg személyesen ismerte, hanem az is,

aki a személyazonosságot egyébként kétségtelen bizonyossággal, tehát hitelt érdemlő módon

319




118.oldal) 322


http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html 324

Ptk. 631.§


http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html

53

megállapította.325

(Ezt a kérdést részleteiben az írásbeli magánvégrendeletnél, a tanúkra

vonatkozó rendelkezések kapcsán már megtárgyaltuk.)

A 631.§ b, pontja értelmében a törvény kizárja a tanúskodásból a kiskorúakat és a

cselekvőképességet érintő gondnokság alatt álló személyeket. Ezen rendelkezés a szóbeli

végrendelet esetében is alkalmazandó.326

Ennek egyértelmű oka az, hogy írásbeli

magánvégrendelet esetében a törvény a végrendelkező aláírásának hitelessége igazolásához

megkívánja a tanúktól a cselekvőképességet, tehát ez még inkább indokolt szóbeli végrendelet

esetében, ahol a tanúknak nem csupán ennyit, hanem a végrendelet tartalmát is tanúsítaniuk

kell.327

Erre pedig a cselekvőképtelen vagy korlátozottan cselekvőképes személy nem

képes.328

Következésképpen, ha a 2 tanúból akárcsak az egyik nem teljesen cselekvőképes,

akkor a szóbeli végrendelet érvénytelennek minősül.329

Mint azt már korábban kifejtettük, hogy ugyan a Ptk. 631.§ a gondokság alá helyezés nélkül

cselekvőképtelen személyt nem zárja ki a tanúként való közreműködésből, az ilyen személy

azonban sem írásbeli magánvégrendeletnél, sem szóbeli végrendeletnél nem tanúskodhat.330

A

Ptk. 17.§ alapján ugyanis a cselekvőképtelen személy ügyeinek viteléhez szükséges belátási

képessége teljes hiányzik, ez az állapota pedig alkalmatlanná teszi arra a gondnokságra való

tekintet nélkül, hogy a végrendelet tartalmát tanúsítsa.

A Ptk. 631.§ c, pontja értelmében nem lehet írásbeli magánvégrendelet tanúja az írástudatlan

személy. Ez a rendelkezés viszont a Ptk. 635.§ (2) bek. folytán nem vonatkozik a szóbeli

végrendelet tanújára.331

Ezen szabály indoka az, hogy írásbeli magánvégrendeletnél a tanúk

aláírásukkal az örökhagyó személyazonosságát és névaláírásának valódiságát tanúsítják.332

A

szóbeli végrendeletnél való közreműködéshez viszont az írni-olvasni tudás nem

követelmény.333

325


84.oldal) 326




187.oldal) 329

Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a végrendelkezési képesség hiánya

miatt 330


173.oldal) 331


187.oldal) 332


oldal) 333



54

1.4.2. A tanú vagy hozzátartozója javára szóló juttatás érvénytelenségéről, továbbá

annak orvoslásáról334

(Ezt már korábban az írásbeli magánvégrendelet tételében való közreműködésnél részletesen

kifejtettük.) Eszerint 2 módon orvosolható az érvénytelenség.335

Az egyik esetben a

végrendeletnek a juttatást tartalmazó részét sajátkezűleg kell írnia és külön aláírnia, a másik

esetben pedig a végrendelkezésnél az érintett tanún kívül még 2 tanúnak kell

közreműködnie.336

Egyértelmű, hogy szóbeli végrendelkezés kapcsán a második eset jöhet

szóba. Vagyis a juttatásban részesített tanún kívül – ill. azon a tanún kívül, akinek

hozzátartozója részesült juttatásban – még 2 tanúnak kell közreműködnie.337

Az első eset

alapján az örökhagyó sajátkezű írására és aláírására értelemszerűen nem kerülhet sor, mivel

ekkor meghiúsulna a szóbeli végrendelkezéshez szükséges, a Ptk. 634. §-ban meghatározott

egyik feltétel, az írásbeli végrendelet készítésének kizárt volta vagy jelentékeny nehézsége.338

A Ptk. 685.§ b, pontja pontosan meghatározza a hozzátartozók körét. (Ezt már korábban az

írásbeli magánvégrendelet tételében való közreműködésnél részletesen kifejtettük.)

A 632.§ (1) bek. az írásbeli végrendelet tanúja mellett a más közreműködő személy javára

szóló juttatás érvénytelenségéről is rendelkezik, azonban a szóbeli végrendelkezés kacsán a

635.§ (2) bek. más közreműködő személyről egyáltalán nem szól. Ennek indokául szolgál,

hogy szóbeli végrendelkezés esetén az örökhagyó a végakaratát egész terjedelmében szóban

kell előadnia.339

Ilyen szóbeli nyilatkozattétel során pedig más közreműködésre nem kerülhet

sor. Ha a végrendelkezés során csak bizonyos rendelkezéseket nem az örökhagyó, hanem más

személy mond el, akkor a szóbeli végrendelet az előbb említett alaki kellék hiánya miatt

érvénytelennek minősül.340

1.5. A szóbeli végrendelet létrejöttének időpontja

A PK 88. számú állásfoglalás d, pontja alapján, ha a végrendelkezés folyamán a törvényes

feltételek fennállanak, az előírt alakiságok megtartása mellett tett szóbeli végrendelet a

334

Ptk. 632.§ 335


174.oldal) 336


oldal) 337


oldal) 338




55

folyamat befejezésével érvényesen létrejön, s az utóbb csak akkor veszti hatályát, ha az arra

előírt külön feltételek bekövetkeznek.

A szóbeli végrendelet a Ptk. 634.§ -ban meghatározott 2 feltétel megvalósulása esetén,

valamint a 635.§-ban előírt alakiságok megtartásával a végakarat kinyilvánításának

befejezésével létrejön.341

Ezen rendelkezés oka, hogy a törvény a szóbeli végrendelet

kivételes jellege miatt a hatályát korlátozni kívánta, mégpedig úgy, hogy a végrendeletek

hatálytalanságáról szóló rendelkezések között egy speciális esetet is meghatározott.342

Ez

pedig nem más, mint az időmúlással bekövetkező hatályvesztés esete.343

A Ptk. 651.§ (3) bek.

értelmében a szóbeli végrendelet hatályát veszti, ha az örökhagyó a szóbeli végrendelkezés

feltételéül szolgáló helyzet megszűnése után megszakítás nélkül legalább 3 hónapon át

nehézség nélkül alkothatott volna más alakban végrendeletet. Mint láthatjuk, a törvény 2

folyamatot határol el egymástól. Egyrészt a végrendelet érvényes létrejöttének, másrészt az

érvényesen létrejött végrendelet hatályvesztésének folyamatát.344

Tehát mindaddig, amíg a szóbeli végrendelet létrejöttének egyik feltétele, az életet fenyegető

rendkívüli helyzet fennáll, a végrendelet nem válhat hatálytalanná.345

A hatálytalanná

váláshoz a törvény 3 hónapos időtartamot szab meg, ami csakis ezen helyzet megszűnésével

veszi kezdetét.346

1.6. Az alaki okból érvénytelen írásbeli magánvégrendelettel egyidőben tett

szóbeli végrendelet érvényességének feltétele347

A gyakorlatban gyakran előfordul, hogy az örökhagyó a tanúk előtt kinyilvánítja végakaratát,

majd azt a jelenlévők egyike írásba foglalja, azonban az így leírt írásbeli magánvégrendelet

valamely okból mégis érvénytelen.348

Ilyen esetekben felmerült a kérdés, hogy a szóban

elhangzott végakaratnyilvánítás érvényes szóbeli végrendeletnek tekinthető-e.

Ebben a kérdésben a PK 88. számú állásfoglalás f, pontja lesz segítségünkre. Kimondja, hogy

ha a szóbeli végrendelet törvényes feltételei fennállottak és az az alaki követelményeknek

megfelel, s a végrendelkező az e, pontban írtak szerint kijelenti, hogy a szóban tett

341



oldal) 343



184.oldal) 345




oldal) 348


56

nyilatkozata az ő végrendelete, a szóbeli végrendelet akkor is érvényes, ha egyidejűleg

írásbeli végrendelet is készült, de az alaki okból érvénytelen (PEH 1988 211. old.).

Ennek indokául szolgál, hogy a Ptk. 635.§ (1) bek. csupán azt írja elő, hogy a végrendelkező

kijelentse, az a nyilatkozat, amelyet szóban tett, az ő végrendelete.349

Ha tehát az írástudatlan végrendelkező életet fenyegető rendkívüli helyzetben van és ekkor

végrendeletét magánokiratba foglalja, majd azt kézjegyével látja el, a végrendeleti nyilatkozat

szóbeli végrendeletként érvényes lehet, feltéve hogy közvégrendeletet csak jelentékeny

nehézséggel tehetett volna.350

Ha azonban írástudó végrendelkezőről beszélünk, és az általa

készített végrendeletéről csupán a keltezés hiányzik, a nyilatkozat szóbeli végrendeletként

sem lehet érvényes, mivel hiányzik annak egyik törvényes feltétele.351

Ilyen esetben ugyanis

az írásbeli végrendelet tételének lehetősége fennállott.

Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság, amikor megállapította a szóbeli végrendelet

érvénytelenségét abban az ügyben, amelyben az örökhagyó egyedüli örököst nevező írásbeli

magánvégrendelete azért volt érvénytelen, mert azt a végrendeleti örökös írta le. Az írásbeli

végrendelet ugyanis érvényesen létrejöhetett volna, hiszen a feltételek adottak voltak. A

végrendelet szövegét az örökhagyó 2 tanú jelenlétében diktálta le az örökösnek. Az

érvénytelenség orvosolható lett volna, ha az írásba foglalást nem a végrendeleti örökös

végezte volna (BH1997/3/128).

Egy másik ügyben a bíróság azért nyilvánított érvénytelennek egy írásbeli

magánvégrendeletet, mert az két különálló lapból állt és az örökhagyó, ill. a tanúk csak a

második lapot írták alá, illetőleg bár a végrendelkezéskor két tanúként alkalmazható személy

együttesen végig jelen volt, az örökhagyó mégis egy később érkező személyt kért fel a

végrendelet egyik tanújának (Pfv.V.21.490/1993).

A gyakorlatban nem ritka az az eset, hogy a végrendeleti örökösök azzal érvelnek, hogy egy

halálhoz közel álló súlyosan beteg embertől nem várható el, hogy ilyen jogi ismeretséget

igénylő kérdésben döntsön, amikor ebben a helyzetben írásbeli magánvégrendeletet készít.352

Éppen ezért ez megvalósítja a Ptk. 634.§ -ban meghatározott második feltételt, vagyis az

írásbeli magánvégrendelet készítésére való képtelenséget.353

349



125.oldal) 351


124.oldal) 352


oldal) 353

A Ptk. 634. § –hoz fűzött indoklása

57

Ezzel a kérdéssel a Legfelsőbb Bíróság több eseti döntésében is foglalkozott.354

Kifejtette,

hogy azon körülmény, hogy az örökhagyó, ill. a végrendelet készítésében segítséget nyújtó

személy nem ismerte pontosan az írásbeli magánvégrendelet minden érvényességi kellékét,

nem vezethet arra a következtetésre, hogy az örökhagyó személyes körülményei miatt írásbeli

végrendelet alkotására már nem, vagy csupán jelentékeny nehézséggel képes. Ez ugyanis azt

jelenti, hogy a szóbeli végrendelet ezen feltételének meglétét minden olyan esetben meg

kellene állapítani, amelynél nincs lehetőség az írásbeli végrendelet ügyvéd vagy közjegyző

által való elkészítésére (Pfv.V.23.193/1995).

Az írásbeli magánvégrendelet érvénytelensége esetén a szóbeli végrendelet érvényességének

lehetősége általában a más által írt (allográf) végrendeletek esetén merülhet fel.355

„Az eddigiekben kifejtett szabályozás azonban, mind a más által írt (allográf), mind a

sajátkezűleg írt (holográf) végrendeletre egyaránt igaz. Ugyanis előfordulhat, hogy a

végrendeletet sajátkezűleg író örökhagyó állapota hirtelen rosszabbodik, és ez

megakadályozza őt a végrendelet leírásának befejezésében, vagy annak aláírásában. Ebben az

esetben viszont az egyidejűleg tett szóbeli végrendelet érvényesnek tekinthető, feltéve ha

annak törvényi feltételei fennállnak.”356

Ezt erősítette meg a Legfelsőbb Bíróság abban az ügyben, amelyben az életet fenyegető

helyzetben lévő örökhagyó kórházba szállítását megelőzően, a lakásán sajátkezűleg írt és

aláírt végrendeletében élettársát nevezte meg egyedüli örökösének. Az örökhagyó a

végrendeletet a mentőautó egyik ápolója és egyik szomszédja előtt felolvasta, aláírta, majd azt

az említettek tanúként is aláírták. A végrendeletről azonban hiányzott a keltezés helye és

időpontja. A Legfelsőbb Bíróság helytállónak ítélte meg az eljáró bíróság álláspontját, mivel a

szóbeli végrendelkezés Ptk. 634.§-ban meghatározott 2 feltétele közül az egyik nem állt fenn,

hiszen az örökhagyó írásbeli magánvégrendeletet készített, az azonban a keltezés hiánya miatt

érvénytelennek minősült. Következésképpen az örökhagyó befejezte a végrendelet leírását,

azt aláírta és azt (egyébként szükségtelen) tanúk is aláírták, tehát a keltezés nem olyan okból

maradt el, amely az írásbeli végrendelet jelentékeny nehézségeként lett volna értékelhető

(Pfv.V.23.067/1995).

354


oldal) 355



58

Összegzés

Véleményem szerint a dolgozatom tematikája alapján sikerült egy átfogó képet adnom

általánosságban a végrendeletek érvénytelenségéről. Láthattuk, melyek a végrendeletek

érvénytelenségét eredményező okok és hogy ezen okok hogyan érvényesülnek a különböző

végrendeleti típusok esetén. A magánvégrendeletek két típusát illetően pedig a napjainkat is

foglalkoztató elektronikus aláírás kérdésköréről is említést tettem. Remélem, hogy a

dolgozatom a felhasznált szakirodalmak segítségével megfelelően szemlélteti ezen 2

végrendeleti típus gyakorlati érvényesülését.

59

BIBLIOGRÁFIA

- Dr. Sőth Lászlóné: Polgári Jog 1960-1997, Öröklési jog (HVG-ORAC Lap- és

Könyvkiadó, Budapest, 1997)

- Vékás Lajos: Öröklési jog (Eötvös József Könyvkiadó, Budapest, 2008)

- Dr. Sőth Lászlóné: A végintézkedések (HVG-ORAC Lap- és Könyvkiadó, Budapest,

2001)

- Bacsó-Pallósi-Sőthné-Szolcsánszky: Az öröklési jog (Közgazdasági és Jogi

Könyvkiadó, Budapest, 1979)

- Bacsó-Pallósi-Sőthné- Szolcsánszky: Az öröklési jog kézikönyve (KJK 1984)

- Világhy Miklós- Eörsi Gyula: Magyar Polgári Jog (Tankönyvkiadó Vállalat,

Budapest, 1965)

- Világhy Miklós: Öröklési jog (Kézirat, Tankönyvkiadó 1987.)

- Bacsó Jenő: Öröklési Jog (Közgazdasági és Jogi Könyvkiadó, Budapest, 1960)

- a Polgári Jogi Törvénykönyv magyarázata (KJK 1998)

- A Polgári Törvénykönyv magyarázata I. kötet, A személyek joga (Magyar Hivatalos

Közlönykiadó)

- A Polgári Törvénykönyv magyarázata V. kötet, Öröklési jog (Magyar Hivatalos

Közlönykiadó)

- A Polgári Törvénykönyv magyarázata 2., (KJK- KERSZÖV Jogi és Üzleti Kiadó,

Budapest, 2002)

- 1959. évi IV. törvény – a Polgári Törvénykönyvről (továbbiakban Ptk.), a törvény

indoklása, Cd Complex Jogtár

- Nagykommentár Ptk. 2009., Cd Complex Jogtár

- Közjegyzők Közlönye 2010/5 sz., Varga István: Érvénytelen végrendelet teljes

bizonyító erejű magánokiratban

- Közjegyzők Közlönye 2007/3 sz., K.A.: A szóbeli végrendelet

- Közjegyzők Közlönye 2003/12. sz., K.A.: A végrendelet

- Közjegyzők Közlönye 2002/12.sz. , Dósa Ágnes: A Ptk.-nak a cselekvőképességre és

gondnokságra vonatkozó új szabályai

- Közjegyzők Közlönye 2002/10.sz., Boóc Ádám: Az utóöröklés jogintézménye a

magyar magánjogban

- Közjegyzők Közlönye 2000/ 9.sz., Kőrös András: Cselekvőképtelenség – gondnokság

alá helyezés nélkül

60

- Közjegyzők Közlönye 1998/7-8 sz., Földi András: Érvényesség és hatályosság a

végrendeleteknél

- Magyar Jog 1982/10 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége a

végrendelkezési képesség hiánya miatt

- Magyar Jog 1980/12 sz., Gellért György: A végrendelet érvénytelensége az akarat

fogyatékossága miatt

- Jogi tanulmányok 1999, Dósa Ágnes: A cselekvőképesség és a gondnokság

szabályozásának problémái a hatályos magyar jogban

- http://www.oroklesijog.hu/vegrendelet

- http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html

- https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html

- http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0

- http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17

- http://cegvezetes.hu/2004/09/vegrendelet-vegintezkedes/

- http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html

- http://www.sopronikalauz.hu/orokles2.htm

- http://www.roik.bmf.hu/~mtoth/download/Kriptografia/Alkalmaz%E1sok/Digisign4.p

df


http://www.lb.hu/elvhat/ep041601.html

https://ugyintezes.magyarorszag.hu/ugyek/410001/420004/Vegrendelet20091202.html

http://www.jogiforum.hu/forum/16/11660.1.0

http://www.ingatlanjog.hu/index.php?adv=&action=58&tema=17


http://www.irasszakerto.com/vegrendeletrol.html




a végrendeletek érvénytelenségének vizsgálata, különös ... · a ptk. 646.§ ÉrtelmÉben...

Documents