2015. nyár 25

A V4-es együttműködési forma fennmaradásának egyik záloga a Nyugat-Balkán1 (Bosznia-Her-

cegovina, Horvátország, Koszovó,2 Ma-cedónia3 Montenegró/Crna Gora, Szerbia és a nem posztjugoszláv Albánia) európai uniós integrációjának a támogatása, fel-ügyelete lehet. A délkeleti irányú bővítési és szomszédságpolitikák során a viseg-rádiak meg tudják sokszorozni Brüsszel térségbeli stabilizációs és fejlesztési ké-

pességeit. Technikai közreműködésükkel jól kiegészítik az EU idevonatkozó fej-lesztési segélyeit. A közép-európai orszá-gok stratégiai gondolkodásában elsődle-ges prioritás a regionális együttműködés biztosítása. Ennek alapja a déli szomszé-dok gazdasági és szociális fejlődésének támogatása, a jogállamiság szilárd ala-pokra helyezése és egyéb reformpoliti-kák. Mivel az EU további bővítése nagy-ban függ a visegrádi és a balti országok

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

Tóth Bálint László

Napjainkban a Nyugat-Balkán politikai vizsgálata egyre nagyobb prioritást élvez a nemzet-közi kapcsolatok kutatásában. Az övezet európai integrációjáról, stabilizációs és reformtörek-véseiről már számos tanulmány készült. Csekély viszont még a tematikus analitikák száma a Brüsszel geostratégiai irányvonalainak farvizén úszó Visegrádi csoport (Csehország, Len-gyelország, Magyarország és Szlovákia) Nyugat-Balkánnal kapcsolatos diplomáciai és gazda-sági tevékenységeit illetően. A mérsékeltebb politikai súllyal rendelkező, kisméretű államokat a nemzetközi szervezetek – elsősorban az EU – érdekérvényesítési metódusa együttműködés-re kényszeríti a hasonló adottságokkal rendelkező társaikkal; a döntéshozatali potenciáljuk ily módon megsokszorozható. Ennek okán a közép-európai és a nyugat-balkáni államok is kénytelenek a tömblogika kialakítására.

The EU and NATO enlargement towards the Western Balkans is one of the main priorities of the Visegrad Group (V4). There have been several examples of practical, political and economic assistance provided by the V4 to the Western Balkans region in order to facilitate its accession process to these organisations. The V4 strives to increase its activity in the Western Balkans through the International Visegrad Fund (IVF) as well. The Visegrad Countries can offer their expertise in deepening the cross-border co-operation among post-Yugoslav states. The European integration of the aforementioned region is still underway. One of the preconditions of the EU accession is to establish a stable regional partnership, so Western Balkans states will need to co-operate with one another. This study aims to shed some light on the overall impact that V4 policies have on the Western Balkans area.

* * *

26 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

szomszédjaikkal ápolt kapcsolatainak a minőségétől, az említett csoportosulások segédkezet nyújthatnak az aspiránsoknak a brüsszeli relációik szorosabbra fűzésé-ben.4 Pozícióik szinten tartása érdekében a visegrádiaknak szükségszerűen össze kell hangolniuk a döntéshozatalaikat. Kelet–nyugati irányban determinált geo-politikáját Közép-Európa csakis a Bal-kán felé való nyitással bővítheti, és ezt az érintett államok is világosan látják.5

Hazánk szomszédos államként, fő ke-reskedelmi partnerként, valamint nemze-ti kisebbségei révén különösen érdekelt Délkelet-Európa biztonságossá tételében. Budapest külpolitikai stratégiáinak a homlokterében mindig is kiemelt helyen állt e régió, és hazánk már a délszláv há-borúk kezdetétől6 kitartóan és konzek-vensen támogatta a nyugat-balkáni ál-lamok „európaivá tételét”. Meglátásom szerint nem csupán az egyes régiókon belül van szükség a felek intézménye-sült kormányközi párbeszédére, hanem a szomszédos térségek közös érdekek men-tén folyó intenzív eszmecseréje is nélkü-lözhetetlen. Valamennyi délkelet-európai állam egyszerre több régióhoz tartozó-nak véli magát. Ki Közép-Európával, ki a Mediterráneummal, ki pedig a fekete-tengeri térséggel azonosul a Balkán-tudat mellett. Vladimir Gligorov – találóan – a következő szavakkal summázta a félszi-get politikai értelemben vett definíció-ját: „a Balkán az egymást fedő övezetek övezete”.7A szomszédos régiók közötti fokozott együttműködés ezért is olyan fontos a délszláv térség számára.

A V4-eknek a volt jugoszláv térséget érintő politikák kapcsán az első hivatalos megnyilvánulása a csoportot létrehozó nyilatkozatban található meg. Ebben kifej-tették, hogy – felismervén az országaikat Európa más területeivel összekötő gyér út-hálózat alacsony színvonalát – kiemelt fi-gyelmet kívánnak fordítani a közlekedési infrastruktúrák fejlesztésére, kiváltképp az észak–déli irányú folyosók tekinte-tében. Ugyanebben a dokumentumban prioritásként jelent meg az energiarend-szerek és a távközlési hálózatok javítása is.8 A balkáni országokhoz hasonlóan mérsékelt világpolitikai befolyással bíró V4-államok a délszláv térségben való gazdasági terjeszkedésükkor kompara-tív előnyöket élveznek a nagyobb mére-tű versenytársaikkal szemben, hiszen az alkuerő-pozíciók sokkal kiegyenlítetteb-bek. Következésképpen az érdekkülönb-ségek és a feszültségek kialakulásának az esélye feltételezhetően alacsonyabb.

Mivel potenciálisan Közép-Európa bír a legelőnyösebb közvetítői adottsá-gokkal, a budapesti, pozsonyi, prágai és varsói külpolitikai gondolkodásnak ha-gyományosan a központi elemét jelenti a posztjugoszláv térség felé orientálódás.9 Az utóbbi időben viszont együttes nyilat-kozatok is születtek az övezetet érintően. A regionális együttműködés az európai integráció meghatározó sarokköve, a V4-országok pedig a 2004-es csatlakozá-suk pillanatától kezdve folyamatosan tá-mogatják a bővítési politikákat, továbbá a rendszerváltás során szerzett tapaszta-lataik átadásával segítik a leendő tagál-lamokat. A magyarok, majd a lengyelek

2015. nyár 27

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

európai tanácsi elnöksége idején zárultak le a horvát csatlakozási tárgyalások, és vált hivatalossá a huszonnyolcadik tagál-lam beemelése a közösségbe.

V4–Nyugat-Balkán-kapcsolatok,országszintű lebontásban

A legutóbbi geopolitikai, nemzetközi pénzügyi és biztonsági kihívások okkal irányították a stratégák figyelmét Dél-kelet-Európára. Az „arab tavasz”, Gö-rögország szuverén adósságválsága, az Európát Ukrajnán keresztül ellátó orosz gázvezetékek déli irányú alternatívájá-nak a latolgatása és hasonlók képezték az elmúlt évek diskurzusának a vázát. Manapság pedig Törökország potenciá-lisan növekvő gazdasági-politikai súlyá-ról (amely ezáltal Oroszország mellett az Unió másik kihívója lehet a térségben), a schengeni perifériára nehezedő, hektiku-san fokozódó migrációs nyomásról, vala-mint az Iszlám Állam balkáni sejtjeiről beszélnek a szakértők.

Nem tévesztendők szem elől a balkáni stratégiai szerepvállalásokban rejlő le-hetőségek sem. A békefenntartó műve-letekben való részvétel a V4-ek számára – földrajzi közelségük és a viszonylag biztonságos környezet okán – a nemzet-közi szerződéses kötelezettségeik telje-sítésének a legolcsóbb és legbiztonságo-sabb módja. A következő bekezdésekből kiderül, hogy a két régió (Közép-Európa és a Nyugat-Balkán) kapcsolatainak a kereskedelmi szálai még kiaknázatla-nok, némely ország tekintetében szinte

elhanyagolhatóak: még a legmagasabb részesedéssel bíró Szerbia esetében sem közelítik meg az 1 százalékos szintet. Ez alól mindössze a magyar–szerb reláció kivétel, de 2014-ben hazánk összes éves kivitelének is csak alig több mint 1,5 szá-zaléka irányult a déli szomszédos ország-ba.10

Magyarország

A Visegrádi csoporton belül leginkább a magyar külpolitikának vált már meg-határozó elemévé a balkáni irányultság. Ennek legalapvetőbb okai a következők:• Hazánk 519 kilométer hosszan ha-

táros e régióval, valamint jelentős számban tartoznak magyar etniku-múak a posztjugoszláv államok tör-ténelmi kisebbségei közé. A 2011-es népszámláláson 14.048 fő vallotta magát magyarnak Horvátországban és 253.899 Szerbiában.11

• Erős történelmi szálak fűzik Ma-gyarországot a Nyugat-Balkánhoz. Az elmúlt ezer év során közös állami irányítás alá tartozott a mai Magyar-ország a Vajdasággal, Horvátország legnagyobb részével, de még Boszni-ával is több ízben állt perszonáluni-óban.12 Kiemelendő, hogy Szarajevó-ban manapság pozitív előjellel em-legetik az egykori osztrák–magyar fennhatóságot, mivel párhuzamba állítják azt a 21. századi modernizá-ciós, európaizációs folyamatokkal.13

• Magyarország a földrajzi közelsége, történelmi kapcsolatai és a fejlett-ségbeli viszonylagos fölénye miatt

28 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

gazdasági versenyelőnyökkel rendel-kezik a Balkánon. A 2014-es KSH-adatok szerint hazánk külkereske-delmi termékforgalma Szerbiával a következők szerint alakult (folyó áron). Behozatal: 133.168.748.331 forint; kivitel: 400.753.010.255 fo-rint. Horvátország esetében a beho-zatal 128.929.583.819, a kivitel pedig 361.423.081.161 forint volt.14 Ezzel kivitel tekintetében Horvátország a tizenkilencedik, Szerbia pedig a ti-zennyolcadik helyen áll Magyaror-szág külkereskedelmi partnereinek a sorában, a behozatalt vizsgálva pedig e két ország a huszonhetedik és a huszonnyolcadik. 2012-ben a külföldön működő magyar tőke 18,5 százaléka volt a Dráva menti szom-szédunknál, s ezzel Magyarország Horvátország negyedik legnagyobb befektetője és a nyolcadik legfőbb kereskedelmi partnere lett.15 Hazánk 2010-ben Macedóniának az ötödik, 2011-ben Montenegrónak a negyedik legfőbb befektetője volt.16 Szerbiában a magyarországi kis- és középvál-lalkozások tevékenysége az összes kihelyezett FDI-nek átlagosan az 1,5 százalékát jelenti, de az ország ötö-dik legfőbb beszállítói vagyunk.17

• Szám szerint jelenleg 320 magyar katona szolgál a koszovói KFOR-misszióban,18 150-en pedig az EUFOR-nak a bosznia-hercegovinai, osztrák és török fegyveresekkel kö-zösen alkotott manőverezési egysé-gében, az Altheában látnak el béke-fenntartó feladatokat.19

Az együttműködés fokozása érdekében 1999-ben, a Délkelet-európai Stabilitási Paktum részeként vette kezdetét a ma-gyar kormány által támogatott szegedi folyamat. Kezdő lépésként Szerbia de-mokratizálódásának a támogatása képez-te a projekt tevékenységi körét, később a hatósugara a terület valamennyi orszá-gára kiterjedt. 2004-től az európai integ-rációs perspektíva áll a középpontban, a demokratikus értékek közvetítésével. A kezdeményezés az önkormányzatok közötti kapcsolatok erősítésével, a hatá-rokon átívelő közös projektek fejlesztésé-vel, az eurorégiók együttműködésének a segítésével, a kereskedelemfejlesztés és a liberalizáció elősegítésével, a befekteté-sek ösztönzésével, valamint az igazság-szolgáltatási reformok előmozdításával kívánja elérni a céljait.20 Jelzésértékű lépésként Martonyi János külügyminisz-ternek a 2010-es beiktatását követő első útja Belgrádba vezetett.

Az imént felsorolt stratégiai „eleve el-rendeltségek” dacára, a nyilatkozatok szintjén túl nincs egy jól kidolgozott ví-zió arról, hogy a V4-platformhoz tartozás milyen taktikai előnyökkel járhat Buda-pest Balkán-politikáinak a végrehajtása-kor. Legföljebb „az EU meghosszabbított kezeként” utalnak a saját kormányközi együttműködésükre annak méltatásakor a közép-európaiak. És ez az állításom va-lamennyi visegrádi országra igaz.

2015. nyár 29

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

Csehország

A cseh kereskedelmi mutatók szerint az összes kivitel mintegy 0,32 százaléka irá-nyult Szerbia felé 2012-ben, a behozatalt nézve pedig ez az arány mindössze 0,17 százalékot tett ki. Csehország exportjá-nak 0,29, importjának 0,12 százalékát je-lenti a horvát részesedés.25 Ezen arányok még alacsonyabbak a többi nyugat-balká-ni országgal folytatott árucsere esetében. Prága a fejlesztési és transzformációs segélyein, kulturális és oktatási intéz-ményközi csereprogramjain, gazdasági beruházásain keresztül intenzív kétolda-lú kapcsolatokat ápol a nyugat-balkáni államokkal. 2011-ben összesen 8 millió euróval támogatott boszniai, szerbiai és koszovói projekteket.26 Nemzeti bizton-sági stratégiája az EU délkeleti végeinek potenciális válságövezeteként hivatkozik a délszláv régióra. Ugyanakkor látnunk kell, hogy a prágai biztonságpercepci-ókat jelentősen befolyásolja az a tény, hogy Csehországot minden oldalról uni-ós tagállam határolja. Így náluk a hang-súly a preventív diplomáciára és védelmi felelősségre esik.27 Mindezek dacára, a katonai szövetségesi kötelezettségeinek eleget téve, a Cseh Köztársaság a fegyve-res erőivel is részt vett a koszovói KFOR, a boszniai SFOR (később EUFOR-Althea), valamint a macedóniai EUFOR-Concordia28 misszióban is.

Lengyelország

Lengyelország a legkevésbé aktív a négy állam közül a Nyugat-Balkánt illetően. 2007-től azonban a lengyel külügyi doku-mentumokban folyamatosan nő a régióra

Szlovákia

A szlovákiai külpolitikai stratégiák is rendszeresen utalnak a nyugat-balkáni relációra. Ennek oka inkább biztonság-politikai és diplomáciai jellegű, mintsem gazdasági. Ugyanakkor nem feledkezhe-tünk meg a nyelvi-kulturális közelségről, valamint a közös történelmi kapcsolódási pontokról sem. A 2011-es cenzus 52.750 szlovák nemzetiségű lakost mutatott ki Szerbiában. Jelenlétük Horvátországban 4.753 fő.21 Exportvolumen tekintetében Szerbia a huszonharmadik Pozsony ke-reskedelmi partnerei sorában, az importot nézve pedig a huszonkilencedik. A hor-vátokkal lebonyolított áruforgalma alap-ján az adriai ország a huszonnegyedik a kivitel, és a harminchetedik a behozatal tekintetében.22

A tátrai ország várhatóan a visegrádi fórumokat kihasználva igyekszik majd az EU bővítési politikáival kapcsolatos döntéshozatali befolyását megsokszoroz-ni, hiszen az Európai Tanács soros elnök-sége csak 2016-ban fog Szlovákiára esni. Pozsony fejlesztési segélyallokációjának Szerbia áll a középpontjában. Hozzájá-rulásával a civil társadalmat, a közös-ségfejlesztést, illetve az infrastrukturá-lis színvonal-emelkedést célozta meg az utóbbi években, mintegy tízmillió eurós kerettel.23 Jóllehet a Szlovák Köztársaság még nem ismerte el Koszovó önálló ál-lamiságát, a pristinai képviseleti irodáján keresztül fenn tudja tartani a kétoldalú re-lációit a vitatott státuszú területtel. A szlo-vák fegyveres erők 35 fővel vannak jelen a boszniai EUFOR-misszióban, és 2010-ig a KFOR-ban is részt vettek.24

30 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

vonatkozó utalások száma. A legnagyobb V4-es ország nem határos közvetlenül a területtel, történelmi-kulturális kapcsola-tai is jóval lazábbak a többi visegrádi or-szágéihoz viszonyítva, továbbá a térségre vonatkozó diplomáciai tevékenysége is mérsékeltnek mondható. A Balti-tengert az Adriával összekötő áru- és energiahor-dozó-szállítási hálózatok kiépítése révén Varsó mégis jelentősen érintetté válik a nyugat-balkáni folyamatokban. 2012-ben az exporttevékenységének 0,28 százalé-kát bonyolította le Szerbiával (importjá-nak mindössze 0,07 százalékát), és 0,22 százalékát Horvátországgal. E mutatók a többi térségbeli országgal folytatott árucserére vonatkozóan csupán Bosznia esetében érték el a 0,1 százalékot (a kivi-teli oldalon).29 Lengyelország hathatósan közreműködött – és teszi ezt mindmáig – ugyanakkor a délszláv konfliktusok nyo-mán létrejött nemzetközi békefenntartó missziókban: 226 fegyverese szolgál a KFOR, 188 pedig az EUFOR kötelékein belül.30

A Nyugat-Balkán-stratégiákhoz igénybe vehető politikai eszközök

Valamennyi hivatalos V4-dokumentum-ból kiviláglik, hogy a nyugat-balkáni övezet stabilitásának, fejlődésének és prosperitásának a leghatékonyabb esz-közét a térség euroatlanti beágyazódása jelenti. Következésképpen a visegrádi partnerek Balkán-politikáinak arzenálját a NATO „nyitott ajtó” programja31 és – mindenekelőtt – az EU szomszédság-

és bővítési politikái jelentik. Amellett, hogy Brüsszel a teljes jogú uniós tagság ígéretével – az ún. carrot and stick tak-tikával – képes a posztjugoszláv térség kormányait a reformok végrehajtására bírni, látnunk kell, hogy a Balkánon a legtöbb, EU által támogatott fejlesztési projekt tisztán költség-haszon elemzés eredménye: leginkább az Unió délkeleti határövezetének a konfliktusmentesíté-séért cserébe történik. Igazán csakis a szomszédok – jelesül Görögország, Bul-gária, Románia és a V4-államok – azok, amelyek az érintettségük folyománya-ként valóban érdekeltek a „Balkán gettó” végérvényes felszámolásában.

Az Európai Bizottság a 2002-ben elin-dult ikerintézményi (twinning) projektjén keresztül elsősorban a nyugat-balkáni államok jog- és intézményrendszerét kí-vánja közös nevezőre hozni a közösségi szabványokkal.32 A projekt ún. Member States Consortia (tagállami konzorci-umok) eszköze révén a visegrádiaknak alkalmuk nyílik arra, hogy egyik vagy akár több állami hivataluk tudástransz-ferrel segítse valamelyik kedvezménye-zett ország megfelelő intézményét, s az-zal tandemben hajtsák végre a Bizottság által elvárt jogharmonizációkat. Ez hosz-szú távon a visegrádi partnerek és a vá-rományos EU-tagok közötti kapcsolatok erősödését eredményezheti.

A régiók közötti együttműködés tekin-tetében saját eszközökkel is rendelkezik a Visegrádi csoport: 2009 óta kibővített külügyminiszteri találkozókat tartanak, amelyekre a nyugat-balkáni kollégáik is hivatalosak. Emellett a „kisdiplomácia”

2015. nyár 31

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

elemeként a Nemzetközi Visegrádi Alap (NVA) által finanszírozott projektek és pályázati lehetőségek is nyitva állnak a déli szomszédok előtt. A 2013–2014-es magyar V4-elnökségi jelentésekben említés történt egy, az NVA mintájára létrehozandó Nyugat-balkáni Alap (Wes-tern Balkans Fund, WBF) előkészületi munkálatairól. A szlovák elnökség alatt a felek már egy közös nyilatkozatban büsz-kén konstatálták, hogy a tiranai székhely-lyel megvalósítandó új alap tervezetében az NVA modellje és premisszái tükrö-ződnek vissza.33

A régiószintű és a határokon átíve-lő együttműködések elmélyítését célzó WBF létrehozásához elméleti és gyakor-lati segítséget is ígértek a visegrádi kül-ügyminiszterek a nyugat-balkáni kollé-gáiknak. Az efféle kezdeményezésekkel ledolgozhatóvá válik a térségnek a civil társadalom szereplőinek a döntéshoza-tali folyamatokba való bevonása terén meglévő elmaradottsága. A Nemzetközi Visegrádi Alap technikai hozzájárulás-ként 80.000 eurót különített el a nyugat-balkáni „kis testvér” beindításához.34 Éves szinten a balkániak előreláthatólag tagállamonként 30.000 eurót35 fognak az új alap működésére szánni, amelyből az oktatás, a kultúra és a tudomány terén fognak projekteket támogatni. Hasonló politikai eszköz a visegrádiak tárházában a nyugat-balkáni beruházási környeze-tek javítása érdekében létrehozandó, a jogállamisággal és az alapvető jogokkal foglalkozó szakértői hálózat, amelynek további bővítése a soron következő len-gyel V4-vezetés feladata lesz.36

A Nemzetközi Visegrádi Alap kerek-asztal-tárgyalások tető alá hozásával is hozzájárul a nyugat-balkáni megbékélési folyamatok eredményességéhez. 2013-ban a boszniai társadalmi törésvonalak felszámolása érdekében rendeztek ilyen fórumot, amelyen a tömeges atrocitá-sok megelőzésére irányuló nemzetközi erőfeszítéseket mutatták be és méltat-ták. Az Európai Parlament által is átvett ENSZ-doktrína, a védelmi felelősség (Responsibility to Protect, R2P) égisze alatt igyekeztek közelebb hozni a szerb és a bosnyák álláspontokat, többek között a délszláv háború alatt elkövetett népirtá-sokkal kapcsolatosan.37

Közös állásfoglalásoka Nyugat-Balkánt illetően

Az első közös V4–Nyugat-Balkán kül-ügyminiszteri konferenciára 2009-ben, Budapesten került sor. Azóta e multila-terális magas szintű egyeztetési fórum a Visegrádi csoport soros elnökségi prog-ramjainak évről évre visszatérő, kötelező elemévé nőtte ki magát. Az első találko-zó alkalmával a V4-ek külkapcsolatokért felelős miniszterei kijelentették, minden tőlük telhetőt igyekeznek majd megtenni annak érdekében, hogy az uniós bővíté-si folyamat a nyugat-balkáni szubrégió számára is a jólét és a prosperitás zá-loga lehessen. Elhatározták továbbá, hogy az 1999-ben elindult stabilizációs és társulási folyamat (Stabilisation and Association Process, SAP)38 célkitűzései elérésében igyekeznek segédkezet nyújtani

32 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

a délkelet-európai EU-aspiránsoknak. A SAP hangzatos céljai közé tartozott többek között a demokrácia és a jogálla-miság kiépítése és fenntartása a háború sújtotta délszláv térségben, a gazdasági aktivitás fellendítése a súlyos szegény-séggel küzdő régiókban, valamint a ki-sebbségi és az emberi jogok kikényszerí-tése és tiszteletben tartatása.

A V4-ek a saját tapasztalataik átadásá-val, önnön együttműködésük példájával szemléltetik a nyugat-balkáni politika-formálóknak, mennyi haszonnal is jár-hatnak a régiószintű közös fellépések. A Visegrádi csoport külügyminiszterei éppen ezért a 2009-es közös nyilatkoza-tukban felszólították a SAP által érintett kormányokat a regionális kooperációs formák és mechanizmusok kiépítésére. A jól bevált integrációs stratégiáik meg-osztásával a visegrádiak hasznos partne-rek lehetnek a leendő EU-tagok számára, annak ellenére is, hogy eltérő adottságú és méretű országokról van szó, egy tel-jesen más képet festő geopolitikai kör-nyezetben. A csatlakozás előtti alapok hatékony felhasználása és a jogharmoni-záció terén mindenképpen kifizetődőnek bizonyult és bizonyul a közép-európaiak véleményének a kikérése.

A visegrádi külügyminiszterek a 2009-es budapesti Nyugat-Balkán-fórum al-kalmával ígéretet tettek a térséget érintő bilaterális segélyprogramjaik összehan-golására, a hatékonyság növelése, ille-tőleg a duplikációk elkerülése céljából. Kifejtették, hogy a diákcsere- és ösztön-díjprojektjeiket külön-külön is és a Nem-zetközi Visegrádi Alapon keresztül is

folytatni, fejleszteni és bővíteni kívánják. A fórum során eltökélték továbbá, hogy a saját út- és vasút-, valamint energiahá-lózataikat összekötik az Unióhoz csatla-kozni kívánó államok infrastruktúráival, hogy ezzel is előnyösebbé tegyék a beru-házási feltételeket az érintett régióban.

A következő Nyugat-Balkán-konfe-renciájuk alkalmával a V4-ek felhívták a SAP-országok figyelmét a szervezett bűnözés és a korrupció elleni hatékony fellépés fontosságára, valamint hangsú-lyozták, hogy az igazságszolgáltatás füg-getlenségének a szavatolása az előfeltéte-le mindennemű EU-csatlakozási tárgya-lásnak. A visegrádi külügyminiszterek az említett kritériumok eléréséhez nyúj-tandó segítségként a közreműködésükről biztosították a balkáni kollégáikat: szak-mai konzultációk tartását, ikerintézmé-nyi projektek indítását és szakemberek küldését ajánlották fel. Olyan, a tágabb régiót érintő cselekvési területeken kí-nált a Visegrádi csoport partneri együtt-működést a szomszédos déli terület or-szágainak, mint az energiabiztonság, a közlekedésfejlesztés, illetve a romák tár-sadalmi integrációja. Mindezekért cse-rébe hatékonyabb államapparátust, több rugalmasságot és a reformok végrehaj-tása iránti nagyobb eltökéltséget vártak a partneri kormányoktól. Ezen a pozsonyi találkozón nyilatkoztatták ki első ízben a közép-európai államok külügyi vezetői, hogy Koszovónak – a Balkán szerves ré-szeként – szintén az uniós bővítési folya-matok perspektívájában van a helye.

A nyugat-balkáni témában összehívott 2011-es prágai V4-konferencián vendégként

2015. nyár 33

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

Szlovénia külügyminisztere, a bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős uniós biztos, illetve az Európai Külügyi Szol-gálat (EKSZ) Oroszországért, a Keleti Partnerségért és a Nyugat-Balkánért fe-lelős ügyvezető igazgatója39 is megjelent. A résztvevők megállapították, hogy a sta-bilitás megteremtése és időtállóvá tétele, a gazdasági növekedés, illetve a térségek együttes döntéshozatala egyaránt eleme a visegrádiak és a nyugat-balkániak közös érdekhalmazának. Továbbra is az NVA-t és a Visegrád+ programot tekintették a legeredményesebb eszköznek a délkele-ti szomszédokkal való partneri viszony ápolásában, hiszen azokon keresztül a kiválasztott országok transzformációs folyamatai támogathatók, továbbá helyi szinten növelhető az együttműködés intenzi-tása és a szomszédos térségek közötti bizalom.

A Visegrád+ program 2008 óta működ-tet projekteket az Unión kívüli kelet-és délkelet-európai országokban. 2014-ben (az NVA, Dél-Korea és Németország ál-tal előteremtett) 715.100 eurós költségve-téssel támogattak a Nyugat-Balkánt érin-tő kezdeményezéseket.40 Érdemes kitér-ni egy új, Virtual Forum for Visegrad+ Studies nevet viselő és a világhálón meg-valósuló nemzetközi think tankre, ame-lyet a lengyel külügyminisztérium pat-ronál a nyilvános diplomácia elemeként. Ez a független szerveződés a „V4+” régió alatt a visegrádi országok mellett Bul-gáriát, Horvátországot, Litvániát, Mol-dovát, Romániát, Szerbiát és Szlovéniát érti, és valamennyi említett országgal kapcsolatban publikál analitikákat, cik-keket, hivatalos dokumentumokat.

A 2013-as, gödöllői Nyugat-Balkán-csúcs alkalmával a litván külügyminisz-ter (az európai tanácsi soros elnökség képviseletében), az osztrák külügymi-nisztérium államtitkára, Törökország he-lyettes külügyi államtitkára, valamint az Amerikai Egyesült Államok európai és eurázsiai ügyekért felelős helyettes állam-titkára is jelenlétével tisztelte meg a két régió képviselőit. Új elemként a gazdasá-gi kormányzás, illetve a versenyképesség javítására tett célzások domborodtak ki a közös nyilatkozatból.41A résztvevők üd-vözölték a Belgrád–Pristina-párbeszéd pozitív irányú alakulását, ugyanakkor rámutattak: az elért megállapodások-nak a gyakorlatban is meg kell állniuk a helyüket. Szándéknyilatkozat született az egyes nyugat-balkáni és keleti part-nerségi célországok közigazgatási haté-konyságának a javítását zászlajára tűző „V4 Jó kormányzás fórum” (V4 Good Government Forum) életre hívásáról. Eb-ben a TAIEX (Technical Assistance and Information Exchange)42 közreműködé-sére is számítottak a kezdeményezők.

A Visegrádi csoport 2014-es pozsonyi konferenciáját a szokásos közjogi méltó-ságok mellett Federica Mogherini, az EU – akkor még csak leendő – közös kül- és biztonságpolitikai képviselője, Ausztria integrációs és külügyminisztere, továbbá a Regionális Együttműködési Tanács fő-titkára is megtisztelte a jelenlétével. Az egybegyűltek méltatták a Nyugat-Balkán jogállamiságával és alapvető jogi aspek-tusaival 2012 óta foglalkozó szakértői há-lózat munkáját, kiemelve a nagysziklási (Omšenie) igazságügyi szemináriumot,

34 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

a gyermekek jogairól tartott varsói kon-ferenciát, valamint a közigazgatási refor-mok kapcsán a leghasznosabbnak bizo-nyult V4-es praktikák megosztását célzó budapesti találkozót.

V4–nyugat-balkáni együttműködés a multilaterális fórumokon

Fontos színterét adja a közép- és délke-let-európai érdekegyeztetésnek a dön-tően belbiztonsági jellegű, osztrák kez-deményezésre 2000-ben megalakult Salzburg Fórum (SF).43 Eredendően az érintett országok uniós csatlakozásának a megkönnyítését volt hivatott szolgál-ni a többoldalú államközi párbeszéd, a későbbiekben azonban három speciális politikaterületre koncentrálódott a te-vékenysége. A közép-európai operatív együttműködés erősítése jelenti az első pillért, minekután egy 2007-es miniszte-ri szintű konferencián a felek elhatároz-ták a Közép-európai Operatív Hálózat (Central European Operative Network, CEON) felállítását. E hálózat lehetővé te-szi a részes kormányok összetartását és együttgondolkodását a rendőrképzés, a határvédelem, a legális és irreguláris be-vándorlás, a tanúvédelmi programok stb. terén. Az ilyen és ehhez hasonló kezde-ményezések a DNS-adatok és az utazási dokumentumok kölcsönös rendelkezés-re bocsátásával, a válságmenedzsment eredményesebbé tételével segítik elő a terrorizmus elleni hathatós fellépést.

A Salzburg Fórum következő lényeges eleme a felek közösen kifejtett lobbite-vékenysége az uniós szintű döntéshozatal

során. Elsősorban az EU Bel- és Igaz-ságügyi Tanácsában zajló politizálásra kell itt gondolnunk, ahol az SF országai összesen 96 szavazattal rendelkeznek a 345-ből (27,8 százalék). Ez lehetővé teszi számukra a minősített többséggel meghozandó döntéseknek a saját javuk-ra történő befolyásolását, meglátásaik és érdekeik brüsszeli artikulációját,44 amire az SF közösen kidolgozott külpolitikai stratégiájának a megvalósítása miatt is szükség van. Ez utóbbi jelenti ugyanis az együttműködés harmadik tartóoszlopát. Az uniós biztonsági normák mellett az SF stratégiája a környező régiókra össz-pontosít, különös tekintettel a Nyugat-Balkán államaira, amelyek a 2007-ben indított „Salzburg Fórum barátai” (Group of Friends of the SF) nevű kezdeménye-zés fő célországai. Politikai, stratégiai és operatív együttműködési formákban va-lósulhat meg a közép-európai államok-nak ez a belügyminiszteri szintű össze-dolgozása.45

Egy másik ilyen, régiók közötti együtt-működési fórum az Európai Bizottság által 2010-ben kidolgozott Duna Régió Stratégia (European Union Strategy for the Danube Region, EUSDR),46 melynek vázát négy pillér és tizenegy prioritási terület képzi. Politikai szinten a Bizott-ság irányítja az EUSDR-t, noha minden egyes prioritáshoz két-két felelős orszá-got is rendeltek, amelyek a koordinátora-ikon keresztül felügyelik az akciótervek végrehajtását, a projektek megvalósulá-sát, az alapok felhasználását. Első – és legfontosabb – pillérként a fenntartható fejlődést jelölte meg a Bizottság:

2015. nyár 35

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

… a stratégia politikai, társadalmi, kulturális, környezetvédelmi és gaz-dasági ügyeket ölel fel, különösen a biztonsági-védelmi kérdésekre, az energiaügyre, a klímapolitikára, va-lamint az élelem-és ivóvízellátás biz-tonságára kiterjedő, határokon átíve-lő politikák esetében.47

A makrorégió-szintű kooperáció és az övezeten belüli országok összetartása jelenti a második és harmadik pillért, a negyedik alkotóelem pedig a térség fo-lyamatos és egyre intenzívebb prosperi-tásának a célját takarja.

Horvát relációk.Belépve az EU-ba,kilépve a Nyugat-Balkánról?

A zágrábi retorika nyomatékossá tette: az európai uniós integrációval Horvátország szimbolikusan elhagyta a posztjugoszláv térséget. Az általános horvát politikai gondolkodásban Közép-Európa jelenti a Balkánról való egyetlen menekülési út-vonalat. Ugyanakkor számukra Közép-Európa (amelynek ők is a részei kíván-tak lenni) a visegrádi országok mellett Ausztriát, Dél-Németországot, Észak-Olaszországot és Szlovéniát is felöleli. A visegrádi négyek geopolitikájának a Ljubljana és Zágráb felé való kiszélesedé-se alternatívát kínál a kontinens középső részére jellemző kelet–nyugati determi-náltság mellé. Szlovéniának és Horvát-országnak a V4+ kooperációba történő beemelése lökést és keretet adhat a re-gionális út- és vasúthálózat észak–déli

irányú fejlesztéséhez, s ez az áruszállítás minőségének a javulásával hozzájárulhat az egyes gazdaságok cserearány-mutató-inak pozitív irányú változásához.

Horvátország esetében a földrajzi kö-zelség, a hasonló fejlettségi szint és az érdekazonosságok természetes úton ala-kíthatják stratégiai szövetséggé a közép-európai relációkat, jóllehet az együttmű-ködés sikere nagyban függ az országok közötti mindenkori kétoldalú kapcsola-tok minőségétől és intenzitásától. Zágráb számára a visegrádiakkal ápolt szorosabb viszony tágíthatja az Unión belüli koalí-cióépítés lehetőségeit, és a térségben je-lentkező kihívásokkal szembeni együttes fellépés is növelheti a regionális problé-mamegoldás esélyeit. A mindenkori hor-vát diplomácia a cseh–lengyel–magyar–szlovák összedolgozást támogathatja kívülről is, de a közös politikaformálás szintúgy lehetséges opció a V4+ formá-ció adta keretek között.48

Bizonyos partikuláris makroregionális kezdeményezések tagjaként Horvátor-szág jobban betagozódhat az uniós szintű döntéshozatalba. Említést érdemel pél-dául a már korábban taglalt Duna Régió Stratégia, de az EU 2007–2013-as költ-ségvetési időszakában megvalósult Dél-kelet-európai Transznacionális Együtt-működési Program (South East Europe Transnational Cooperation Programme) is jelentős szereppel bírt, hiszen Zágráb e projekt keretén belül Budapesttel és Pozsonnyal is közös platformra került.49 Egy másik metszéspont a folyó men-ti együttes politikaformálásban a Du-nai Rendészeti Koordinációs Központ

36 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

(Danube Law Enforcement Coordination Centre) létrehozása, melynek működésé-ről 2012-ben kötött megállapodást a ma-gyar és a horvát kormány.

Zágráb az EU-csatlakozás előfeltéte-leként az elmúlt évtizedben sorra igye-kezett lezárni valamennyi – leginkább a délszláv válság óta fennállt– nemzetkö-zi konfliktusát, több-kevesebb sikerrel. Az Unió nyugat-balkáni irányú bővítése mellett lándzsát törők táborát az immár taggá vált Horvátország tovább gyarapít-hatja. Az európai szomszédságpolitika (European Neighbourhood Policy, ENP) és a térségbeli infrastrukturális fejleszté-sek tekintetében elképzelhetők jövőbeli közép-európai összedolgozások a brüsz-szeli fórumokon, amennyiben a kétoldalú kapcsolatok normalizálódását gátló vitá-kon egyszer majd felül tudnak kerekedni a felek.

Következtetések és jövőképek

Európa újraegyesítése már a Visegrádi csoport 1991-es alapító nyilatkozatában is megjelent mint cél. Fontos tehát, hogy az elveik mellett a saját EU-csatlakozá-sukat követően is preferenciák nélkül kiálljanak, és következetesen a bővítési politikák folytatása mellett kardoskod-janak a közép-európaiak. A visegrádi kormányközi egyeztetések egyre prag-matikusabbá és racionálisabbá válnak a Nyugat-Balkán kapcsán. Mivel Brüsz-szel részéről kritériumként fogalmazó-dik meg a délkelet-európai államok kö-zötti szoros együttműködés kiépítése, a V4-hez hasonló, nem kötelező jelleggel

működő partnerségi modell átvétele egyszerű és vonzó lehetőséget jelenthet az Albániával kiegészült posztjugoszláv térség számára. A közép-európai négye-kéhez hasonlatosan, a nyugat-balkáni együttműködések eredményessége sem feltétlenül a struktúrák mélységén, ha-nem puszta költség-haszonelemzéseken múlik. A nemzetek feletti döntéshozatal-ra emlékeztető szuverenitás átruházással a délszláv nemzetek, Albánia és Koszovó akkor fogják „közössé” tenni a külügyeik egy részét, ha az világos pozitívumokkal jár számukra.

A lengyel, a cseh, a szlovák és a magyar érdekek is azt kívánják, hogy megvaló-suljon a tervek szerint 2019-re elkészülő, 6 milliárd köbméteres tárolókapacitású, Krk szigeti cseppfolyósgáz-terminál. Az Oroszországtól való függést enyhítené, és az energiaellátás diverzifikációját ten-né lehetővé az a tranzitvezeték is, amely a jövőbeli horvátországi gáztározót a Balti-tenger partján lévő lengyel társával köt-né össze.50 2015 januárjában kapcsolták össze a szlovák és a magyar vezetékeket, így a közös rendszer akár 5 milliárd köb-méter gáz szállítására is képessé vált.51

Közös visegrádi–nyugat-balkáni fellé-pések várhatók még az atomenergia-fel-használás, illetőleg a palagáz-kitermelés tárgykörében is, hiszen továbbra is az energiahordozók több oldalról történő beszerzésében lesznek érdekeltek a felek. Az azeri gázt Albánián át Olaszország-ba szállító transzadriai földgázvezeték (Trans Adriatic Pipeline, TAP) megépíté-se Albánia, Bosznia-Hercegovina, Hor-vátország, valamint Montenegró jól

2015. nyár 37

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

fölfogott érdeke.52 A projekt ugyanakkor a Nabucco West kezdeményezés vetély-társa – s ez utóbbiban a magyar Mol is érintett. Kérdés a jövőre nézve, hogy a kettő közül melyik gázvezeték fog elő-nyösebb piaci helyzetbe kerülni, és hogy mindez milyen hatással lesz az érintett országok bilaterális kapcsolataira.

Képletesen és a gyakorlatban egyaránt Közép-Európa marad a híd, a közvetítő, az ablak a Nyugat-Balkán felé. Bosznia 2013-ban elkezdte a páneurópai közle-kedési folyosó ráeső szakaszának a ki-vitelezési munkálatait, és a magyar kor-mány is ugyanabban az évben döntött a Budapestet (Eszéken és Szarajevón át) Pločével majdan összekötő autópálya még hiányzó magyar elemeinek a meg-építéséről.53 Érezhetően egyre közelebb kerül Köztes-Európa az észak–dél irányú közúti közlekedési tengely kialakításá-hoz, amely térben és időben is közelebb hozná a visegrádiakat a nyugat-balkáni szomszédaikhoz és azokat hozzánk.

Jegyzetek 1 Közös kulturális és történelmi örökségük, va-

lamint a – szecessziók és a háború utáni – fej-lettségbeli elmaradottságuk okán ezen orszá-gok hasonló utat jártak be a demokratizálódás és a piacliberalizáció terén. De nem a múlt-nak, hanem a közös jövőképnek van kohé-zióteremtő hatása a térségben. Mindannyiuk közép- és hosszú távú célja az európai uniós csatlakozás, környezetük stabilitásának a megteremtésével. Általános vonás továbbá a régió többszörös megosztottsága: a félsziget vallások, civilizációk, nemzetközi törésvona-lak mezsgyéjén helyezkedik el.

2 Az ország 2008. február 17-én nyerte el vita-tott függetlenségét Szerbiától, amelyet azóta

110 ország és/vagy állami entitás (Máltai Lo-vagrend, Tajvan) ismert el.

3 Teljes hivatalos megnevezése szerint: Ma-cedónia Volt Jugoszláv Köztársaság, MVJK (Πоранешна Југословенска Република Македонија, ΠJРМ).

4 „Azt is megértettük, hogy ha sikerül előre-mozdítani ezeket a célokat (ti. a biztonsági képességek megosztása vagy a balkáni csat-lakozás elősegítése), akkor jelentőségünk az EU-ban és a NATO-ban nőni fog” – mondta Miroslav Lajčák, az Európai Külügyi Szolgá-lat (EKSZ) Nyugat-Balkánért felelős ügyve-zető igazgatója egy 2014-es budapesti fóru-mon. MTI: „Uniós sikertörténet a V4”. Magyar Hírlap, archivum.magyarhirlap.hu/unios-sikertortenet-a-visegradi-egyuttmukodes. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

5 Az érdekérvényesítés sikerességének a mérté-ke sok esetben együtt mozog a résztvevő felek és a kölcsönhatások számával.

6 Mintegy ötvenezer vajdasági magyar, vala-mint a horvátországi nemzettársaink jelen-tős hányada is hazánkban lelt menedékre a nyugat-balkáni függetlenségi háborúk alatt. Sokcsevits Dénes: A délszláv háború. Buda-pest: Calibra Kiadó, 1997. 38. o.

7 „[R]egion of overlapping regions”. Idézi: Milica Delević: „Regional Cooperation in the Western Balkans”. Chaillot Paper, No. 104. (2007). 21. o.

8 „Nyilatkozat. A Cseh és Szlovák Szövetsé-gi Köztársaság, a Lengyel Köztársaság és a Magyar Köztársaság együttműködéséről az európai integráció útján”. Visegrad Gro-up, visegradgroup.eu/documents/visegrad-declarations/visegrad-declaration-110412. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

9 A közvetítőszerep évezredes. A Szávába és a Dunába torkolló folyóhálózat menti kereske-delmi és migrációs útvonalak szolgáltak tör-ténelmi érintkezési pontként a Nyugat-Balkán és Közép-Európa között.

10 „A külkereskedelmi termékforgalom értéke forintban és értékindexei a fontosabb orszá-gok szerint”. KSH, www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt019.html. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

38 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

11 „Popis stanovništva, kućanstava i stanova”. Državni zavod za statistiku, www.dzs.hr/Hrv_Eng/publication/2012/SI-1469.pdf. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.; „Национална Припадност – Подаци по општинама и градовима”. Република Cpбиja. Републички завод за статистику, http://pod2.stat.gov.rs/ObjavljenePublikacije/Popis2011/Nacionalna%20pripadnost-Ethnicity.pdf. Le-töltés ideje: 2015. szeptember 10.

12 1463-ban a törökkel folytatott harcok során Hunyadi Mátyás elfoglalta Jajcét, s később, az oszmán expanzió megtörésére, két boszniai bánságot – a jajcait és a srebrenikit – hoztak létre a magyarok. Az Osztrák–Magyar Mo-narchia 1908-ban annektálta Boszniát, átfogó és mélyreható belső átalakulási folyamatot in-dítva el az országban. Ivan Lovrenović: A régi Bosznia. Pozsony: Kalligram Könyvkiadó, 1995. 68–69., 121. o.

13 Varga Imre: „Magyarország és Bosznia-Her-cegovina kapcsolatai”. In: Balkán Füzetek Különszám II. (szerk. M. Császár Zsuzsa). Pécs: PTE TTK FI, 2009. 217. o. A Magyar Villamos Művek Zrt. kulcsszerepet játszik Bosznia-Hercegovina villamosenergia-háló-zatának a fejlesztésében, de a vízgazdálkodás területén beindult projektekhez is várják a kö-zép-európai cégeket. Mindemellett kultúrpo-litikai téren fontos megjegyezni, hogy a Kár-pát-medencei szórványmagyarságot segítő, 2015 augusztusában beindított Petőfi Sándor-program az említett balkáni állam területén élő nemzettársainkra is kiterjed. „Szijjártó magyar cégek lehetőségeiről tárgyalt Szaraje-vóban”. MTI, archiv1988-2005.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=1. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.; „Potápi: a Petőfi Sándor-prog-ram célja a szórványmagyarság identitásának erősítése”. MTI, archiv1988-2005.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=1. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

14 „A külkereskedelmi termékforgalom forint-ban, országok szerint”. KSH, www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qkt009b.html. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

15 „A külföldön működő magyar tőke”. KSH, ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_eves/i_qpk005b.html?down=1. Letöltés ideje: 2015.

április 11.; MTI: „Horvátország nyolcadik kereskedelmi partnere vagyunk”. hvg.hu, hvg.hu/gazdasag/20130630_Horvatorszag_nyolcadik_kereskedelmi_partn. Letöltés ideje: 2013. június 30.

16 Saul Estrin – Milica Uvalić: „Foreign Direct Investment into Transition Economies”. ‘Europe in Question’ Discussion Paper Series, No. 64. (2013). 24. o.

17 „Спољнотрговинска робна размена, фебруар”. Република Cpбиja. Републички завод за статистику, webrzs.stat.gov.rs/WebSite/public/PublicationView.aspx?pKey=41&pLevel=1&pubType=2&pubKey=2905. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

18 Az 1999-ben kiadott 1244-es ENSZ BT-hatá-rozat hívta életre a NATO koszovói békefenn-tartó kontingensét, amelyet napjainkban 31 ország 4.651 katonája alkot, többnemzetiségű harccsoportokra (multinational battle groups) bontva. Forrás: „Key Facts and Figures”. NATO, www.nato.int/nato_static_fl2014/assets/pdf/pdf_2015_02/20150127_150201-kfor-placemat.pdf. Letöltés ideje: 2015. szep-tember 10.

19 MTI: „Magyarország nem tervezi a koszovói KFOR-kontingens bővítését”. Magyarország Kormánya, kormany.hu/hu/honvedelmi-miniszterium/hirek/magyarorszag-nem-t e r vez i - a -kosz ovoi -k fo r-kont i nge n s -boviteset. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.; EU–CSDP: „EU Military Operation in Bosnia and Herzegovina”. European Union External Action Service, eeas.europa.eu/csdp/missions-and-operations/althea-bih/pdf/factsheet_eufor_althea_en.pdf. Letöltés ideje: 2015. január 15.

20 Eddig Budapest több mint egymilliárd forint-tal támogatta a régiót. Petheő Ádám: „Ma-gyarország és a Balkán”. MTA, http://mta.hu/fileadmin/2009/03/PetheoBalkan.pdf. Letöl-tés ideje: 2009. március 26. 2. o.; „Szegedi Folyamat – Európából Európába”. Szeged Biz-tonságpolitikai Központ, scsp.hu/test/open.php?lang=hu&dir=p-szf&doc=01. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

21 „Национална Припадност…”; „Popis stanovništva, kućanstava…”.

2015. nyár 39

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

22 Bosznia-Hercegovina a 43. legfontosabb part-ner a kivitel, és 51. a behozatal szerint; Ma-cedónia az 55. és 42.; Albánia az 59. és 89.; Montenegró a 63. és a 74.; Koszovót pedig Po-zsony nem ismeri el független államként. For-rás: „Slovakia Trade Statistics”. GlobalEdge, http://globaledge.msu.edu/countries/slovakia/tradestats. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

23 Milan Nič, Gyarmati István, Jan Vlkovský és Tomasz Żornaczuk: „Exploring New Agenda for the Western Balkans”. In: Visegrad Policy Briefs. Pozsony: Slovenská Atlantická Comisia, 2012. 3. o.

24 „Operácia ALTHEA – Bosna a Hercegovina”. Ministerstvo obrany Slovenskej republiky, m o s r . s k / o p e r a c i a - a l t h e a - b o s n a - a -hercegovina/. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

25 Bosznia Csehország kivitelének 0,09 száza-lékát, behozatalának 0,05 százalékát adta. Forrás: „Czech Republic Trade Statistics”. GlobalEdge, globaledge.msu.edu/countries/czech-republic/tradestats. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

26 Nič, Gyarmati, Vlkovský és Żornaczuk: i. m. 2. o.

27 „Csehország egy, a multilaterális fórumokat kihasználni kívánó közép-európai kisállam, mely számára a legjelentősebb veszélyt a gazdasági- és energiabiztonsági fenyegeté-sek jelentik.” Balogh István: „Magyarország és a visegrádi országok biztonságpercepciói”. MKI-tanulmányok, No. 20. (2013). http://kki.gov.hu/mki-tanulmanyok-2013, 2013. június 29. 15. o.

28 A szkopjei kormány kifejezett kérésére 2003-ban megalakult és az EU által működtetett katonai művelet, amely a stabil és biztonságos környezet megteremtését célozza.

29 „Poland Trade Statistics”. GlobalEdge, globaledge.msu.edu /count r ies /poland /tradestats. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

30 „European Security and Transatlantic Relations”. Visegrad.info, visegrad.info/print-version/factsheet/european-security-and-transatlantic-relations.html. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

31 Az Észak-atlanti Szerződés (Washington DC, 1949. április 4.) 10. cikke: „A Felek egyhangú megegyezéssel a Szerződéshez való csatla-

kozásra hívhatnak meg minden más európai államot, amely képes arra, hogy elősegítse a Szerződés elveinek továbbfejlesztését és hoz-zájáruljon az észak-atlanti térség biztonságá-hoz. Minden ekként meghívott állam részesé-vé válhat a Szerződésnek…” Forrás: „NATO”. Európa Kontakt Alapítvány, eurokontakt.webnode.hu/nato/. Letöltés ideje: 2015. szep-tember 10.

32 A program igénybe vehető valamennyi tag-jelölt és potenciális tagjelölt állam, valamint az európai szomszédságpolitika vonzáskör-zetébe eső országok által. Szakértők köl-csönös cseréjén keresztül kívánták elérni az államigazgatási szférák együttműködését. „Institution Building in the Framework of European Union Policies. Common Twinning Manual”. European Commission, 2007. 14–18. o.

33 A következő elvekről van szó: 1. a régiószintű felelősségvállalás és a helyi szintű döntésho-zatal ösztönzése; 2. politika- és pártsemleges-ség; 3. azonos elbánás valamennyi partnerrel szemben; 4. a közösségi szintű projektek tá-mogatása; 5. a közös célok és érdekek rugal-mas meghatározása. „Joint Statement of the Visegrad Group and Slovenia on the Western Balkans”. Visegrad Group, visegradgroup.eu/calendar/2011/joint-statement-of-the. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

34 „Joint Statement on the Western Balkans”. Visegrad Group, http://www.visegradgroup.eu /calendar/2014/visegrad-group-joint , Letöltés ideje. 2014. október 31.; „V4 and Western Balkans Foreign Affairs Ministers Meeting in Bratislava”. Ministry of Foreign and European Affairs of the Slovak Republic, www.foreign.gov.sk/servlet/content?MT=/App/WCM/main.nsf/vw_ByID/ID_C0B1D004B5A332B2C1257627003301E7_EN&OpenDocument=Y&LANG=EN&TG=BlankMaster&URL=/App/WCM/Aktualit.nsf/%28vw_ByID%29/ID_D0E8580F511C04BFC1257D850027C05C. Letöltés ideje: 2014. október 31.

35 „Istituzione di un fondo regionale per i Balcani sul modello del gruppo di Visegrad”. ice.it, mefite.ice.it/CENWeb/ICE/News/ICENews.aspx?cod=53167&Paese=70&idPaese=70. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

40 Külügyi Szemle

Tóth Bálint László

36 „Hungarian Presidency in the Visegrad Group”. Visegrad Group, www.visegradgroup.eu/documents/presidency-programs/20132014-hungarian. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

37 „Cooperation of Visegrad Group Countries in Preventing Mass Atrocities”. Budapest Centre for the International Prevention of Genocide and Mass Atrocities, genocideprevention.eu /prevent ion-of-genocide-in-pract ice/p r eve n t ion - of-ge no c ide - i n - p r a c t ic e -cooperation-of-visegrad-group-countries-in-preventing-mass-atrocities/. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

38 A folyamat vége a stabilizációs és társulási megállapodás (Stabilisation and Association Agreement, SAA) aláírása az érintett ország-gal. Ám ehhez előbb teljesíteni kell a SAP követelményeit a Nyugat-Balkánon, melyek: a régión belüli és a régiók közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok fejlesztése; a támo-gatási rezsimek minél hatékonyabbá tétele; a demokráciaépítés folytatása; a civil társa-dalom tevékenységének, az oktatásnak és az intézményi fejlődésnek a támogatása; kapa-citásnövelés; az igazságügy és a belügy terén való együttműködés fokozása; a politikai pár-beszéd ösztönözése. Forrás: „A stabilizációs és társulási folyamat”. Europa.eu, europa.eu/legislation_summaries/enlargement /western_balkans/r18003_hu.htm. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

39 Az illető ügyvezető igazgató Miroslav Lajčák volt, akit a posztra 2010-ben nevezett ki Catherine Ashton, az EU akkori kül- és biz-tonságpolitikai főképviselője. Lajčák koráb-ban Szlovákia külügyminisztere és Brüsszel boszniai különleges megbízottja (European Union Special Representative, EUSR) is volt.

40 Ezek között föllelhetők voltak a gyűlölet-bűn-cselekmények megelőzését, az európai gazda-sági integráció tapasztalatainak az átadását, a Belgrád–Pristina-párbeszéd előmozdítását, a menedékjogi know-how-transzfert, a vidék-fejlesztést, valamint az NGO-k közéleti sze-repének a növelését célzó workshopok. For-rás: „List of Approved Projects: Visegrad+ [Western Balkans] Grant Program”. Visegrad

Fund, visegradfund.org/grants/visegrad-plus/. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

41 „Hungarian Presidency in the Visegrad Group”.

42 A közösségi acquis-nak a csatlakozó orszá-gok joganyagába való átültetését és alkal-mazását célzó, 1996 óta működő program, amely a gyakorlatban az Unió ikerintézményi (twinning) projektjeinek a kiegészítéseként valósul meg. Forrás: „TAIEX program”. Szé-chenyi 2020, palyazat.gov.hu/taiex_program, 2012. február 29.

43 Az SF részes államai: Ausztria, Csehország, Horvátország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia és Szlovénia a közép-európai tér-ségből, továbbá Bulgária és Románia a Kelet-Balkánról.

44 „About Us”. Salzburgforum, www.salzburgforum.org/site/aboutus.html. Letöl-tés ideje: 2015. szeptember 10.

45 A stratégiai együttműködés a közösségi szintű belbiztonsági ügyeket érintő SF-preferenciák artikulálását takarja, amelyeket a vezető tiszt-ségviselői állandó találkozókon egyeztetnek a felek. Uo.

46 A dunai makrorégió közel 115 milliós la-kosságú, és majdnem kizárólag EU-tagok alkotják. A Duna menti együttműködés tag-államai: Németország, Ausztria, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia, Hor-vátország, Románia és Bulgária. Szerbia, Bosznia-Hercegovina, valamint Montenegró csatlakozó országként, Ukrajna és Moldova pedig szomszédos országként jelenik meg az együttműködésben.

47 „Principles, Objectives and Some Critical Components of the European Danube Region Strategy Based on the Criteria of Sustainable Development”. Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium, www.kvvm.gov.hu/index.php?pid=136&sid=182. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

48 2011 májusától a V4-államok igazságügyi minisztereinek a félévenkénti ülésére a szlovén és a horvát kollégák is hivatalosak. Forrás: „Hungarian Presidency in the Visegrad Group”.

2015. nyár 41

A Visegrádi csoport (V4) Nyugat-Balkán-politikája

49 A program a nemzetek közötti szinergiák kialakítását célozta, a gazdasági, társadalmi és területi integrációra fókuszáló stratégiai folyamatok fejlesztésével. A projekt végső soron hozzájárul – többek között – a térség kohéziójához, stabilitásához és versenyké-pességéhez. Prioritási és cselekvési területei: 1. az innováció és a vállalkozások támoga-tása; 2. a környezet védelme és fejlesztése; 3. a közlekedési hálózatok fejlesztése; 4. a transznacionális együttműködés fejlesztése a fenntartható növekedés érdekében. Forrás: „Programme Priorities”. South East Europe, http://www.southeast-europe.net/en/about_see/programme_priorities/. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

50 „Európai tervek szerint 2019-re készül el az adriai cseppfolyósgáz-terminál”. MTI, archiv1988-2005.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=1. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

51 „A kormányfők kiálltak a nukleárisenergia-felhasználás mellett”. MTI, archiv1988-2005.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=1. Letöl-tés ideje: 2015. szeptember 10.

52 „A transzadriai gázvezetéket támogatja Hor-vátország, Montenegró, Bosznia-Hercegovina és Albánia”. MTI, archiv1988-2005.mti.hu/Pages/HirSearch.aspx?Pmd=1. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.

53 „Hungary to Be Key Player in Central Europe”. Visegrad Group, visegradgroup.eu/news/hungary-to-be-key-player. Letöltés ideje: 2015. szeptember 10.