„a tÁjban Élİ ember” az özön-növényfajok problémájának ...v növények és a tájban...

„A TÁJBAN ÉLİ EMBER” Az özön-növényfajok problémájának tükrében 2010-2011.

1

„A TÁJBAN ÉLİ EMBER” Az özön-növényfajok

problémájának tükrében

Pályázati forrás: Zöldforrás – KvVM

Pályázó: Meteora Mászócsapat Egyesület

Támogatott projekt címe: Invazív növények a környezetünkben – iskolások monitoring hálózata Zsombón

Szakmai partner: Humanistic Bt. - Életharmónia Alapítvány

2010-2011.


2

Tartalom:

• Az özön (invazív) növényfajok eredete és problémája.

• Özön növények, néhány kiemelten problémás faj.

• Mi is a mai hivatalos és széleskörő viszonyulás a problémához?

• Milyen másfajta viszonyulás lehetséges még?

• Terjedésük.

• Rendszerszemléletben vizsgálva milyen a valódi hatásuk? Mi a szerepük a természetben?

• Mi az, ami sokkal nagyobb kárt okoz az özönfajoknál a tájban?

• Milyen jótékony hatásai vannak ezeknek a növényeknek?

• Mi okozza az allergiát? Mire lehetünk allergiásak?

• Milyen megoldásnak van értelme?

• A tájban élı ember elv.

• Hová kell a figyelmet helyezni? Tehát, hogyan vehetünk részt egyénileg a megoldásában?


3

A projekt célja:

Az özön-növényfajok problémája, és az ahhoz kapcsolódó kérdések, dilemmák, szemléletmód körüljárása. Egy helyi megközelítés és „stratégia” kialakítása.

Az özön (invazív) növényfajok eredete és problémája

Tájidegen növények: melyek az adott tájban, élettársulásban nem ıshonosak, idegen fajnak számítanak, gyakran nem képesek illeszkedni abba az életközösségbe. Inváziós- vagy özönnövények olyan, hazánkban nem ıshonos növényfajok, melyek az emberi kultúrából kiszabadulva agresszíven és nagy tömegben terjed, tőrıképessége, szaporodó- és terjedıképessége és hatékonyabb növekedésük révén az elfoglalt új élıhelyekrıl az eredeti, rendszerint ıshonos növénytakaró alkotóit kiszorítják, ezzel az ott élı állatoknak is kedvezıtlen körülményt hoznak létre. Eredetükre nézve lehetnek véletlenül behurcolt növények, de vannak "kultúrszökevények" is szép számmal, melyeket az ember termesztés céljából hozott be. A betelepített vagy behurcolt fajoknak csak egy része válik késıbb invazívvá, azonban a növénytelepítések számának és mértékének növekedésével az ilyen fajok elszabadulásának valószínősége egyre növekszik.

Az emberi kultúra által alaposan átformált tájban a szigetszerően fennmaradt természetközeli növénytakaróban komoly veszélyt jelentenek az inváziós növényfajok. Nemzeti parkok is küzdenek a betörı özönnövényekkel. Elfoglalja az ember által létrehozott élıhelyeket is, módosítja és veszélyezteti azok terméshozamát, stabilitását, fennmaradását, és ezáltal ökológiai, gazdasági és/vagy egészségi károkat okoz. Ha valahol megjelenik, onnan csak nagy erıfeszítésekkel lehet kiirtani.

Magyarországi idegen állatfajok: Dámvad (mediteránium, Közel-Kelet), muflon (Korzika, Szardninia), harlekinkatica (Eredetileg a Távol-Keleten, Szibériában honos, de természetes módon fordul elı Kínában, Japánban, Mongóliában)


4

• Mitıl tartunk valamit idegennek?

• Hogyan viselkedik, az, aki idegen?

• Mit jelent az agresszivitás?

Özön növények

Néhány kiemelten problémás faj:

• Ürömlevelő parlagfő.

Terjedése: alföldi, homokos területeken. Szaporodása: magról. Származása: Észak-Amerika.

• Kanadai és magas aranyvesszı.

Terjedése: száraz és nedves gyepek, másodlagos gyepek, erdık. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Észak-Amerika.


5

• Selyemkóró.

Terjedése: természetközeli és rontott szárazgyepek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Észak-Amerika.

• Japánkeserőfő-fajok.

Terjedése: ártéri és patakparti erdık, nedves gyepek, útszegélyek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Az északi félgömb mérsékelt és szubtrópusi területein honos, Kelet-Ázsiában ıshonos (Japán, Kína, Korea területén).

• Amerikai karmazsinbogyó.

Terjedése: alföldi, homokos területek. Szaporodása: magról. Származása: Amerika trópusai.


6

• Gyalogakác.

Terjedése: ártéri ligeterdık Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Észak-Amerika.

• Keskenylevelő ezüstfa (népi nevén olajfőz). Terjedése: száraz, szikes gyepek. Szaporodása: magról. Származása: ázsiai sztyeppék, ıshazája a Földközi-tenger vidéke, Nyugat- és Közép Ázsia az Altájig.


7

• Akác. Terjedése: nedves és száraz erdık, gyepek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Egyesült Államok délkeleti része.

• Amerikai kırisek.

Terjedése: ártéri és patakparti erdık, vizes területek. Szaporodása: magról. Származása: Észak-Amerika keleti része.

• Zöld juhar (kırislevelő juhar).

Terjedése: ártéri ligeterdık. Szaporodása: magról. Származása: Észak-Amerika.


8

• Bálványfa (népi nevén ecetfa).

Terjedése: száraz és nedves erdık, gyepek. Szaporodása: magról, gyökérsarjról. Származása: Kína.

Mi is a mai hivatalos és széleskörő viszonyulás a problémához?

• A legtöbb faj telepítését közterületeken már nem engedik. A parlagfüves területek gazdáit egyenesen súlyosan büntetik. Ellentmondás, hogy például az akácerdı telepítését ugyanúgy támogatják, mint az ıshonos fajok telepítését.

• Preferálják: Mechanikai irtás, gyomlálás, vegyszeres kezelés.

• A fás szárúak esetében gyakran a fa törzsébe injektált, vagy a sarjakra kent méreganyaggal pusztítják el a fát, vagy a kivágott fa tönkjét kenik be speciális vegyszerrel, amely megakadályozza a sarjadást.

• Elméletben elfogadott a terület eredeti környezeti jellemzıinek visszaállítása. Pl. az ártéri területeken hosszútávon a legjobb módszernek az eredeti talajvízszint visszaállítása bizonyulna. A tartósan magas talajvízszint ugyanis védelmet nyújt az inváziós fajok ellen, hiszen csökken a bolygatás, amely legyengíti a tájjellegő vegetációt.

• Az özönfajok elleni harc azonban komoly körültekintést igényel: ha „visszaszorításukat” vagy irtásukat nem célzottan, szelektíven és szakemberek közremőködésével végzik, akkor a természetes flórában vagy faunában is kárt okozhat – figyelmeztetnek az államtitkárság munkatársai. A világ más területein, különösen a szigeteken, e probléma megoldása még sokkal nagyobb erıfeszítéseket igényel. Például Új-Zélandon a természetvédelem anyagi és emberi erıforrásainak a 90 százalékát kizárólag az idegen kontinensekrıl behurcolt özönfajok irtására fordítják annak érdekében, hogy többek között ıshonos madárfajaik az elkövetkezı 30-40 évben ne tőnjenek el a Földrıl.


9

Milyen másfajta viszonyulás lehetséges még?

A probléma gyökerének megvizsgálása, és kezelése!

Mit jelent az, hogy valami a helyén van?

Mi az egyensúly?

Mi a harmónia?

Mi a rend?

Táj:

Az ember természetes világa.

A képen rendetlenséget, káoszt látsz, vagy épp rendet, összhangot?

Látsz-e itt valamit, ami idegen?

Terjedésük

Léteznek ugyanis olyan fajok, amelyek számára a jelenlegi vagy korábbi környezet limitáló tényezıket is jelent vagy jelentett: a változó klíma ezek elıtt új élıhelyeket nyit meg. A klímaváltozás hatásaiként tartják számon azt, hogy egyes szubtrópusi vagy mediterrán fajok populációinak elterjedési területe egyre északabbra tolódik. Földtörténeti idıskálán a változó klíma hatására átrendezıdı állat- és növényföldrajzi határok az élıvilág természetes dinamikáját jelzik, tehát ez ellen nem szükséges semmit sem tenni, hiszen e fajok az eredeti élıhelyükrıl az ott szintén változó klimatikus viszonyok miatt akár teljesen ki is szorulhatnak. A környezet- és természetvédelemnek „csupán” azon emberi hatások ellen kell küzdenie, mely a természetes növény- és állatvilágot ilyen válaszra kényszerítené, azaz az ember által indukált klímaváltozás ellen.

Adódik persze a kérdés, hogy a betolakodók miért erısebbek vagy jobbak, mint a hazaiak olyannyira, hogy kipusztulással fenyegetik a velük konkuráló ıshonos fajokat? Természetesen sem nem jobbak, sem nem erısebbek, hanem szerencsések. És nem is mindegyik. A többség nem találja meg számítását az új környezetben és a konténerek közül kibújva, a hajók ballaszttartályait elhagyva, egykori gazdája által a mezın, a patakban elengedve el is pusztul. Ám sokuk életben maradását és szaporodását nem korlátozzák az élettelen környezet tényezıi, és az ıshonos fajokkal szemben azért jutnak elınyhöz, mert új helyükön nincsenek természetes ellenségeik vagy kórokozóik, amelyek a populációikat természetes úton szabályoznák. Emellett elmondhatjuk, hogy az özönfajok általában tágtőrésőek, gyakran magas szaporodási rátával rendelkeznek, ezért hamar benépesítik a rendelkezésre álló területet. Például az idegenhonos özönnövények magjai általában könnyen kicsíráznak, a fiatal egyed gyorsan fejlıdik, sokáig virágzik, sok magot érlel, a magok sokáig megırzik csírázóképességüket, illetve e növények könnyen szaporodnak ivartalanul (vegetatív úton) is. Bizonyos esetekben ezek a növények olyan anyagot termelnek, melyek más növényfajok egyedeinek csírázását vagy fejlıdését akadályozzák. Sokszor azonban csupán a gyorsabb fejlıdésükkel kerekednek felül ıshonos társaikon, melyek alulmaradnak a fényért, vízért és tápanyagokért folyó versengésben.

Miért kerültek ide? Mit szimbolizál a megjelenésük? Milyen célt - értékrendszert - motivációt - gondolkodásmód elterjedését jeleníti meg szimbolikusan?


10

Hol vannak elterjedve ezek az idegen fajok? Milyen körülmények segítik a megjelenésüket, elterjedésüket? Azaz milyen körülmények jelentenek számukra „meghívást”?

• A probléma egyik aspektusa, hogy terjedésükben jelentıs szerepe van a helyi tájhasználatnak is!

• A degradált és mővelés alól kivont, de nem helyreállított (restaurált) területek növekedése.

• Az elhanyagolt, nem használt, nem karbantartott, nem gondozott területek.

• Különösen a vizes élıhelyeinket és a homokos területeket érinti. Mindkét típus vízháztartása az ember által megváltoztatott az eredeti természetes állapotokhoz képest, amit az éghajlatváltozás csak tovább ront.

• Terjedésüket a természetes társulások bolygatása is segíti, például egy elöntés vagy aszály, vagy talajbolygatás, sıt a humuszréteg eltávolítása után az inváziós fajok könnyebben megtelepednek, mint az ıshonosak.

• A jelenséget az is erısíti, hogy a tájidegen fajoknak nálunk nincsenek – vagy legalábbis jóval kevesebb, mint eredeti élıhelyükön a természetes ellenségük.

• Ezek elsısorban úttörıfajok, és azt mutatják a terület ıshonos élettársulásnak stabilitása, és ezen keresztül ellenálló képessége meggyengült, vagy megszőnt.

Rendszerszemléletben vizsgálva milyen a valódi hatásuk? Mi a szerepük a természetben?

A tájidegen úttörıfajokat bevonzza a terület negatív sajátosságai, minısége, problémái (melyek mögött általában az ember áll).

Úttörı sajátosságuk miatt a megromlott, vagy szélsıséges körülmények között is képesek fennmaradni, sıt, azok kedvezıek számukra ezért hosszútávon szerepük van a terület gyorsabb helyre állításában, mint az ıshonos úttörı fajoknak. Fıleg lágyszárúaknál, pl. parlagfő esetében megfigyelték, hogy évek alatt a talaj és a növényvilág stabilizálódása folyamán a parlagfő folyamatosan visszaszorul. Ez a fás szárúak esetében lényegesen hosszabb folyamat, de a pionír fajok soha sem alkotnak tartós állományt, idıvel visszaszorulnak és átadják helyüket az adott körülmények között potenciálisan kialakuló társulásnak, idıvel zárótársulásnak. A természet rövidtávú egyensúlyok megteremtésére már rövidtávon törekszik években, évtizedekben, de a természetnek nem években, vagy évtizedekben mutatkozik meg az intelligenciája, egyensúlyteremtı képessége, hanem évszázadokban.

Mire figyelmezteti az embert?

• az embert az egyensúly felborulására,

• a táj elhanyagoltságára,

• a fajok össze-vissza telepítésének kockázataira.

A növényi fajok, mint formák, mint egyéni minıségek, melyek a genetikai formákban, minıségekben vannak kódolva információk. Leképezıdése annak a felborított állapotnak, amit az ember okoz, és ami az emberben van.


11

Hogyan illeszkednek be?

Mivel ezek a fajok is az elmúlt években, vagy századokban alkalmazkodtak a jelenlegi körülményekhez, a rendszer többi tagjának is alkalmazkodnia kell. Mikor egy egységbe bekerül egy új tag, akkor az egész át kell rendezıdjön, hogy újra egy élı hálózatként mőködı egység jöjjön létre, a következı változásig. Ez évszázadik eltarthat a természet bölcsességével.

Mi az, ami sokkal nagyobb kárt okoz az özönfajoknál a tájban?

• Klímaváltozás

• A természetes területek felszámolása

• A vegyszeres mezıgazdaság

• A nagy úthálózatok

• A vizek elvezetése

• Tehát a tájjal nem összhangban lévı gazdálkodás, és tájalakítás

Milyen jótékony hatásai vannak ezeknek a növényeknek?

Egy tájban élı ember számára nincsenek értéktelen, káros gyomnövények, csak olyan növények, melyeknek nem ismeri az értékét.

Egynyáriak:

Ürömlevelő parlagfő: parlaggá vált területeken talajvédı, szárazságtőrı, humuszképzı növény. Gyógynövény, parlagfő allergia ellen hatásos. Vitamin tartalma az immunrendszer erısítésre alkalmas. Az indiánoknál: sebek gyógyítására, rovarcsípésre, fızetét szemgyulladásra, bélgyulladásra, hasmenésre, székrekedésre, fejbır ápolásra, menstruációs panaszokra használták. Állítólag a szervezet ıssejt termelését is fokozza.


12

Évelık:

Amerikai karmazsinbogyó: szárazságtőrı, ibolyásfekete, lédús bogyótermésének leve kitőnı étel- és italszínezı. Savas közegben piros, lúgos közegben kék. A friss gyökér és bogyó hánytató és hashajtó hatású. (a növény mérgezı anyagokat tartalmaz)

Kanadai és magas aranyvesszı: Zsenge levelei és virágzó hajtásai fızve ehetık. A magja levesek besőrítésére használható, de nagyon apró. Virágjából és/vagy leveleibıl tea készíthetı. Gyógynövény is. Vesegyulladás esetén hatásos, de vérnyomáscsökkentı hatása is ismert. Sárga festék is készült belıle. Nagyon jó mézelı. Az észak-amerikai indiánok többféle gyógyászati célra is használták. Teáját az influenza megelızésére, a gyermekek lázának csillapítására. Hasmenések megállítására, sebek és ekcéma kezelésére is használják. Fitoterápiai célokra győjtik a vadon termı kanadai aranyvesszı és magas aranyvesszı virágos hajtásait is. A drogok, kivonataik és egyes izolált hatóanyagaik fontosabb hatásai: vizelethajtó, húgyúti megbetegedésekre, vesekı vízlökés-terápiában gyulladáscsökkentı, görcsoldó, fájdalomcsillapító, immunstimuláns. Ha a vesehomokra és -kıre hajlamos egyének rendszeresen isszák, csökkenti a kıképzıdés veszélyét. Szenvedı betegek kezelésének kiegészítıje. Gyakran szerepel a testsúlycsökkentı és salaktalanító teákban – utóbbiak a reumás megbetegedések kezelésében, illetve a szervezet „átmosásában” kapnak szerepet. A fekete ribizli leveleivel (Ribes nigri folium) együtt magas vérnyomás (hipertónia) kezelésére. Kertészeti változatait dísznövénynek ültetik.

Selyemkóró: Kiváló mézelı. Azonban a méheket károsítja. Kísérletek voltak gyapotszerő magszıreinek rosttartalmának és tejnedvek kaucsuktartalmának hasznosítására. Kardenolid vegyületei miatt gyógyszeripari felhasználására is kísérletek történtek. A selyemkóróhoz főzött remények végül nem teljesedtek be.


13

Japánkeserőfő:

Gyógynövény hatását kutatják. Étkezéshez fiatal "mandulaíző" hajtásai tavasszal ehetık fızve, mint a spárga. Savanykás ízők miatt felhasználhatók rebarbara helyett is: süteményben, gyümölcslevesben, lekvárban. Az idısebb hajtások és hajtásvégek is megfızhetık, enyhén rebarbarára emlékeztetık. Magja nyersen vagy fızve ehetı, bár nem túl szapora, hiszen elég apró. Lisztté ırölve levest lehet vele sőríteni és ízesíteni. Néha a gyökerét is fogyasztják.

Cserjék:

Gyalogakác: fonott kerítéshez, tőzifaként, biomasszaként, várostőrı díszcserje. Gyógynövényként: gyümölcse erısíti az immunrendszert, növeli az érrendszer ellenálló-képességét, javítja a szívmőködést. Kiváló mézelı. Virága közvetlen fogyasztásra, valamint ételek és italok ízesítésére is alkalmas.

Keskenylevelő ezüstfa: várostőrı díszcserje, de szik- és homokfásításra is használják, rekultivációnál, de bírja a magas talajvizet is. Ma már dolomit és mészkıkopárokat is fásítanak vele. Bogyója, szárítva, vagy nyersen teljesen megérve fogyasztható, a magja is megehetı a gyümölccsel. Hazájában még télire is elteszik. Leveseket is főszereznek vele, sörbetet is készítenek belıle. Állatoknak táplálék. Nitrogénkötı sugárgombáival eutrofizál, azaz tápanyagokban gazdagítja a talajt.


14

Fák:

Akác: rossz minıségő talaj erdısítése, kiváló keményfa, építıipari fa, tőzifa, kiváló mézelı, várostőrı díszfa, rekultivációnál is használható.

Zöld juhar: különleges mézet készítettek belıle. Fája csak ritkán ér el rönkméreteket, puha, szivacsos szerkezete miatt főtıértéke alacsony, viszont kiválóan faragható. Egykor oszlopok, kerítések, karók, ládák készítésére használták. Városokban szárazság- és téltőrése miatt utak mentén, parkokban díszfának ültetik. A zöld juhar fájának nedve sok cukrot, valamint fájdalomcsillapító- és gyulladáscsökkentı anyagot tartalmaz. A prériövezetben élı indiánok e nedvbıl még manapság is készítenek szirupot, de ez nem olyan édes, mint a cukorjuhar szirupja. Valamint várostőrı díszfa, és rekultivációnál is használható szélsıséges területeken. (bár megközelítıen igénytelen az ezüst juhar, és nem invazív)

Amerikai kıris: várostőrı díszfa, bútoripari fa, rekultivációnál is használható igénytelensége miatt.


15

Bálványfa: várostőrı díszfa, és talajerózió ellen, rekultivációnál használható. Jó mézelı és méhlegelı. Nagy forgalmú utak mellé vagy ipari létesítmények környezetébe történı telepítése lehet indokolt. Kis mennyiségben gyógynövény: a friss törzse és ágkérge, friss, virágos hajtása is felhasználható. Fıbb hatások: emésztésjavító, féregőzı, hashajtóhatású, bırirritáló. Szeszes készítményei hatékony étvágyfokozók. Homeopátiás készítményekben alkalmazzák, pl. súlyos fertızı betegségek és a garatkör nyirokrendszerében zajló krónikus fertızések kiegészítı kezelése céljára. A hagyományos kínai orvoslás alkalmazza mentális betegségek kezelésére, külsıleg tályogok gyógyítására és a viszketés megszüntetésére. A kéreg tinktúrájával sikeresen kezeltek asztmát, epilepsziát és szívpalpitációt.

Mi okozza az allergiát? Mire lehetünk allergiásak?

Magyarországon 1.2 millió beteg. 12 milliárd Ft-ot költenek egy évben gyógyszer költségre. Orvosi kezelési költségre 12 milliárdot. A teljes egészségügyi kár 30-35 milliárd Forint/év.

Mi vált ki allergiás tüneteket:

• Napallergia

Állatok

• Házi por, poratka ürüléke

• Állatszır

• Rovarcsípés

• A macskák és kutyák szıre, nyála és vizelete

• Baromfitoll

Gombaspóra


16

Élelmiszer

• Gluténtartalmú gabonák

• Halak

• Tehéntej

• Szójakészítmények

• Tyúktojás

• Szezámmag

• Napraforgómag

• Dió

• Pisztácia

• Mák

• Aprómagvas gyümölcsök, élükön az eperrel

• Borsó

• Földimogyoró

• Bab

• Kávé és a kakaó

• Paradicsom

• Sárgarépa

• Zeller

• Mustár

• Kagyló

• Kéndioxid (antioxidánsként és tartósítóként használják, úgymint szárított gyümölcsök, bor vagy feldolgozott burgonya)

Vegyszer:

• Gyógyszer

• Háztartási szerek

Pollen

• Közönséges mogyoró

• Közönséges gyertyán

• Közönséges nyír

• Enyves éger

• Bükk

• Szelídgesztenye

• Kocsánytalan tölgy


17

• Vénic szil

• Fehér nyár

• Fehér főz

• Juharlevelő platán

• Magas kıris

• Közönséges fagyal

• Kırislevelő juhar

• Fehér eperfa

• Király dió

• Bálványfa ("ecetfa")

• Kislevelő hárs

• Közönséges boróka

• Virginiai boróka

• Erdeifenyı

• Közönséges tarackbúza

• Fehér tippan

• Réti ecetpázsít

• Meddı rozsnok

• Réti csenkesz

• Angolperje Mezei komócsin

• Egynyári perje

• Csillagpázsit

• Nád

• Rozs

• Rizs

• Kukorica

• Tarka cirok

• Zab

• Takarmány árpa

• Közönséges búza

• Csomós ebír

• Közönséges kakaslábfő

• Zöldes muhar

• Tövisperje

• Sás

• Szittyó


18

• Perjeszittyó

• Gyékény

• Ürömlevelő parlagfő

• Fekete üröm

• Szúrós szerbtövis

• Íva

• Magas aranyvesszı

• Gyermekláncfő

• Szırös disznóparéj

• Fehér libatop

• Terebélyes laboda

• Homoki ballagófő

• Nagy csalán

• Falgyom

• Vadkender

• Lándzsás útifő

Leggyakoribb keresztallergiák:

parlagfő - görögdinnye, sárgadinnye, paradicsom, uborka, cukkini, tök,kamilla, banán, napraforgómag

fekete üröm - zeller, sárgarépa, petrezselyem, burgonya, paprika,paradicsom, uborka, banán, alma, dinnye, kivi, mangó, kamilla, ánizs, koriander, kömény, csilibors, kapor, szerecsendió, bors, mustármag, napraforgómag, borsmenta, bazsalikom, majoránna, oregáno, élesztı

nyírfa - mogyoró, dió, mandula, alma, körte, szilva, cseresznye, meggy,ıszibarack, sárgabarack, kivi, avokadó, burgonya, paradicsom, sárgarépa, zeller, spenót

éger - mandula, alma, cseresznye, mogyoró, ıszibarack, körte, zeller

füvek - paradicsom, burgonya, rozs, búza, bab, borsó, lencse, szója,földimogyoró, szentjánoskenyér, élesztı, avokadó, édeskömény

rozspollen - rizs, búza, rozs, árpa, kukorica, zab

háziporatka - kivi, rákféleségek

földimogyoró - dió

dió - búza, rozs, mák, mogyoró, szezámmag

latex - banán, gesztenye, spenót, avokadó, citrusfélék, kivi

tehéntej - marhaszır

tojás - madártoll, csirkehús


19

hagyma - spárga

tıkehal - lazac, lepényhal, tonhal, makréla

barack - szilva, cseresznye

alma - körte

Az allergének minısülı fajok nagy számából is látszik, hogy nem valószínő, hogy a természettel lenne a baj!

AZ ALLERGIA VALÓDI OKAI:

• légszennyezés

• immunrendszer gyengesége (túlérzékenysége)

• vegyi anyagok a háztartásban, mezıgazdaságban, élelmiszer elıállításban, gyógyszerek, antibiotikumok, oltások mellékhatásai (köztük az allergia tüneteit kezelı szerek, illetve a parlagfüvet irtó gyomírtószerek)

• elektroszmog

• állati tej fogyasztása (fıként a jelentıs mérték esetén)

• sterilizált környezet, elszigeteltség a természettıl

• stresszes, aktivitásszegény életmód

• szemlélet, konfliktusok, lelki problémák, szeretet, önszeretet hiánya, önmegélés hiánya, elfojtott konfliktusok

Természetünk a természet.


20

Milyen megoldásnak van értelme az özön növények problémája esetében?

A fóbiát válasszuk, vagy a felülemelkedést? A tünetkezelést válasszuk, vagy az okszintő, gyökeres megoldást? Harcoljunk a természettel, vagy épp próbáljuk megérteni, az egyensúly újrateremtésére törekedni? Vagy az öncélú irtás, a bőnbakképzı győlölet, használati elvő környezetvédelem a célravezetıbb, és hitelesebb? Van erre kapacitás – energia, és azt erre hatékonyabb fordítani? Mirıl ismerszik meg a helyes megoldás az életben?

Olyan megoldásra van szükség, mely nem a növényeket, állatokat, természeti lényeket tekinti ellenségnek! Hanem rendszerben gondolkodik, a problémára reflektál, és a helyes tájhasználattal a probléma gyökerét igyekszik kezelni fenntarthatóan!

A tájban élı ember elv:

Öncélú irtás helyett használat! A régi ember, aki tájban élt, mindent meghagyó szemlélettel felhasznált valamire a környezetébıl. Együtt élt a tájjal, az élılényekkel, a fizikai dolgokkal, a jelenségekkel, a természet ritmusával és szellemiségével. A tájban élı ember odafigyelt a földre, jó gazdája volt, mővelte a természetet, feljebb emelte, kultúrával szellemibbé tette. Mindennek látta mindkét oldalát, a fényes oldalát, és az árnyoldalát is. A problémában a lehetıséget látta meg. Stresszes, problémákkal terhelt modern életünkben pont ez a képesség hiányzik.


21

Hová kell a figyelmet helyezni? Tehát, hogyan vehetünk részt egyénileg a megoldásában?

1. Tanulságok levonása, alkalmazása.

2. Következetes kezelés: Parlagfő kaszálásának jeles idıpontja a pollenszórás elıtt közvetlenül, amikor a porzós virágok után a levélhónaljakban a termıs virágkezdemények is kezdenek kifejlıdni. Július 30-ig hatékony elvégezni 2x.

3. Idıbeni védekezés szükséges, nem amikor már tömegesen elterjedt! Ehhez viszont az kell, hogy a területnek legyen gazdája. Figyelje, annak alakulását, lássa az idıszerő fontos feladatokat! Legyen szó belterületrıl, mezırıl, erdırıl, gyümölcsösrıl, kertészetrıl, az megfigyelhetı, hogy elsısorban a gazdátlan területeken terjednek az invazív fajok, ahol nincs rendszeres odafigyelés, gondozás, mővelés, használat.

4. A hazánk jellemzı társulásai számára szükséges ökológiai egyensúly helyreállítására való törekvés (talajvízszint, állatállomány, tudatos gazdálkodás, stb.).

5. Természetvédelmi területekrıl direkt irtás, itt eleve nincs helye tájidegen növényeknek, és fajoknak, de itt sem öncélú irtásról van szó, hanem használatról. Mechanikus vagy kíméletes vegyszeres kezelés.

6. Szerves, élı megoldás egyéb területeken. Az invazív fajokat úgy lehet gyengíteni, hogy a táj gondozásával, közösségi kezdeményezésekkel a felszedett, kivágott növényeket felhasználjuk. Ez közvetett irtás, de értelmesen integrálva egy rendszerbe. Mindez munkát is jelent.

7. Továbbá ezeket a növényeket nem szabad telepíteni. (Kivétel talán csak rekultivációnál, nagyon szélsıséges körülmények között.)

Gyalogakác, mint tüzelı, vagy biomassza


22

Invazív fajok szelektálása erdımővelés során szintén tőzifának

A gyalogakác lelegeltetése az ıshonos bivallyal.


23

Erıforrás, tájgondozás, lehetıség

A kaszálás természetvédelmi jelentısége is fontos, megújulás, biodiverzitás növelése


24

Vegyszerhasználat?


25

Vagy mechanikus irtás?

1.év

2. év. Gyengíthetı az állomány évrıl évre, a teljes kipusztulásig.


26

„a tÁjban Élİ ember” az özön-növényfajok problémájának ...v növények és a tájban...

Documents