Ábéc

és o

lvas

ókön

yv

II.

köte

t

1

FI-501020102

Ábécésolvasókönyv

Kísérleti tankönyv

1

II. kötet

FI 501020102 abeces olvaso 1 tk II CS5 jul15.indd 1 2014.07.15. 12:45

A tankönyv megfelel az 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI-rendelet 1. melléklete Kerettanterv az általános iskola 1–4. évfolyama számára megnevezésű kerettanterv 1.2.1. Magyar nyelv és irodalom tantárgy előírásainak.

Tananyagfejlesztők: JEgEsI KrIszTInA, FALUsInÉ VArgA TÜnDE

Alkotószerkesztők: MIsKoLcI szILVIA, KóróDI BEncE

Vezető szerkesztő: KóróDI BEncE

Tudományos-szakmai lektor: KoósnÉ sInKó JUDIT

Pedagógiai lektor: BosányI ÉVA

nyelvi lektor: HEDVIg oLgA MárIA

Fedélterv: sLEzáK ILonA

Látvány- és tipográfiai terv: DánIEL AnDrEA, FEKETE gABrIELLA

Illusztrációk: TEMEsI PÉTEr, gELLÉrI MIrTILL DoroTTyA, BóDI KATALIn

Fotók: © 123rF, © cultiris Kulturális Képügynökség, Wikipedia

A tankönyv szerkesztői ezúton is köszönetet mondanak mindazoknak a tudós és tanár szerzőknek, akik az elmúlt évtizedek során olyan módszertani kultúrát teremtettek, amely a kísérleti tankönyvek készítőinek is ösztönzést és példát adott. Ugyancsak köszönetet mondunk azoknak az íróknak, költőknek, képzőművészeknek, akiknek alkotásai tankönyveinket gazdagítják.

IsBn: 978-963-682-726-7

© oktatáskutató és Fejlesztő IntézetA kiadásért felel: dr. Kaposi József főigazgatóraktári szám: FI-501020102

Műszaki szerkesztő: Horváth zoltán ákosnyomdai előkészítés: Dániel AndreaTerjedelem: 20,6 (A/5) ív, tömeg: 406 gramm

A könyvben felhasználásra került a Betűn innen, betűn túl – Ábécés olvasókönyv 1. osztályosoknak, 2. kötet című mű, Műszaki Kiadó, 2008. szerzők: Jegesi Krisztina, Matkovicz Katalin. grafikus: Bódi Katalin.Alkotó- és felelős szerkesztő: Kóródi Bence

1. kiadás, 2014nyomtatta és kötötte az Alföldi nyomda zrt., DebrecenFelelős vezető: györgy géza vezérigazgatóA nyomdai megrendelés törzsszáma: 0000.49.01

Mondd ki! olvasd el! olvasd fel

hangosan! Tapsold le!

Hallgasd meg!

Párban vagy cso-portban dolgozz!

Játsszunk! Pálcikával dolgozz!

Koronggal dolgozz!

rajzolj a füzetedbe!

Jelmagyarázat

Ked-ves el-sős kis-di-á-kok!

Ez a má-so-dik kö-tet is sok ér-de-kes is-me-re-tet és ol-vas-ni-va-lót tar-tal-maz a szá-mo-tok-ra. A me-sék és a ver-sek mel-lett sok ér-de-ke-set és ka-lan-do-sat ol-vas-hat-tok majd ál-la-tok é-le-té-ről, vi-sel-ke-dé-sé-ről, szo-ká-sa-i-ról. A szú-rós és me-rész kis éj-sza-ka-i va-dá-szok, a sü-nök, a kü-lön-fé-le ma-da-rak, a mé-hek, a mó-kus és a ma-jom mind jó is-me-rő-se-i-tek lesz-nek.

ol-vas-tok majd a ra-vasz és a pó-rul járt ró-ká-ról, az in-ter-net-ről és ar-ról is, mi-ként kell kő-le-vest ké-szí-te-ni. Mi-re el-jön a va-ká-ci-ó, ti min-dent el tud-tok ol-vas-ni és le is tud-tok ír-ni majd.

Eh-hez kí-vá-nunk sok ö-rö-met, vi-dám na-po-kat és si-ke-res ta-nu-lást nek-tek!

Az al-ko-tók

1.

2.

4

Sorold fel a képek közül azokat, amelyek nevében hallod a g han-got! Utána csak azokat, amelyek jobbra néznek!

4.

5.

– – – – –

gomba, gomba, gomba, nincsen semmi gondja, ha az eső esik rája, nagyra nő a karimája. Az esőt csak neveti, van kalapja, teheti. (mondóka)

3. Utánozd a hangjukat! Ejtsd mélyebb hangon azoknak a libáknak a hangját, amelyek a vonal alatt találhatók!

g G

5

Melyik nem szerepel a színes betűs szótagok közül a szótagoszlo-pokban?

Melyik képhez melyik szótag tartozik? Takard le koronggal!

g á g i c é l g o g i g gg É I c L o g É á g L g g

4.

5.

6.

ág ál ic ág gá lá ci ég ol éc gé go gé lo cé ig él ác gi gi lé cá og il oc ig ug go li co

ág Ég Ig og gá gÉ gI go

gész- get- gesz- ges-

go- gon- gond- gom-

gí- gá- gi- git-

1.

2.

3.

4.

6

Válaszd ki a képhez illő szót! Mondj róla néhány mondatot!

Melyik kép melyik szóval alkot párt? Mutasd meg!

Párosítsd a keretekben található kifejezéseket a mondatokkal! Olvasd el egymás után az összetartozókat!

Olvasd el a történet végét! Találd ki az elejét!

gu-mi fo-gó lo-vaggé-za ri-gó ru-góvé-ge fü-ge ré-gi

gép még géz lég súg jég szög vég gól gőz gaz szag víg gáz mag gém

Ég-re-föld-re es-kü-szik.

Meg-é-ri az á-rát.

I-tat-ja az e-ge-re-ket.

nem drá-ga.

sír, zo-kog.

Fo-gad-ko-zik.

– gé-za, gon-dold meg ma-gad! – mond-ta gi-gi. – Meg-lá-tod majd, gi-gi, nem drá-ga – fo-gad-ko-zott gé-za –, meg-ve-szem. gi-gi vé-gül meg-ér-tet-te, gé-zá-nak még-is i-ga-za volt.

li-get – er-dő-ség

lep-ke – pil-lan-gó

le-gug-gol – meg-ta-lál

sut-tog – sug-do-ló-zik

7

5.

6.

7.

Melyik két szó értelme különbözik? Miért?

Olvasd el a mondatokat többféleképpen, az írásjeleknek megfe-lelően!

Olvasás közben képzeld magad a szereplők helyébe! Döntsd el, melyikük szerepét játszanád el szívesebben! Fejezd be a történetet!

A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát(.)A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát(?)A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát(!)

Pil-lan-góá-gi gé-zá-val sé-tál a li-get szé-lén. Az ég tisz-ta, a le-ve-gő friss.á-gi hir-te-len le-gug-gol. sut-tog-va mond-ja gé-zá-nak:– Pil-lan-gót ta-lál-tam! Fo-gom, és ha-za-vi-szem.gé-za á-gi mel-lé lép. A fi-ú fél-ti a lep-két.– Jaj, á-gi, ne! A pil-lan-gó itt ér-zi jól ma-gát!– gé-za! Én a-zért is meg-fo-gom!

Az ég tisz-ta, a le-ve-gő friss.á-gi hir-te-len le-gug-gol. sut-tog-va mond-ja gé-

– Pil-lan-gót ta-lál-tam! Fo-gom, és ha-za-vi-szem.

– Jaj, á-gi, ne! A pil-lan-

1.

2.

3.

5.

4.

8

Olvasd el! Alkoss mondatokat a szavakkal!

Először csak a nyomtatott kisbetűvel írt, majd csak a nyomtatott nagybetűs szavakat olvasd!

Versenyezz a társaddal! Melyikőtök tudja egyre gyorsabban és hi-bátlanul olvasni a nyelvtörőt egy levegővétellel?

Folytasd a sort!

6.

7.

8.

f tf t v i f sz v í f t i v szF V Í sz F T V F sz I V F T

• fő • sző • fér • vér • fúr • szúr • folt • volt

• fél • szél • fo-nal • vo-nal • fe-dő • sze-dő

szi-fon té-ved fü-ves FE-szÜL vi-dám FŰ-száL fű-szer MŰ-VELFE-szÍT FÉ-szEK ki-fut fü-lelfe-ke-te fa-pi-pa FU-Vo-LAVA-LA-MI fa-lu-si fo-na-la

Az i-pa-fa-i pap-nak fa-pi-pá-ja van, e-zértaz i-pa-fa-i pa-pi pi-pa pa-pi fa-pi-pa.

1 fo-rint meg 1 fo-rint az két fo-rint. Két fo-rint meg 1 fo-rint az há-rom fo-rint.

Vi-o-la raj-za-i

Vi-o-la új fü-ze-tet ka-pott. sok szí-nes raj-zot ké-szí-tett a fü-zet lap-ja-i-ra.

raj-zolt pi-ros szí-vet, kék fel-hőt és sok-sok ál-la-tot. Az ál-la-tok kö-zül a fó-kát és az e-le-fán-tot szür-ké-re szí-nez-te. A ké-pek ké-szí-té-sé-hez szí-nes ce-ru-zát és víz-fes-té-ket is hasz-nált. Az új fü-zet ha-mar te-le lett.

9

6.

7.

8.

9.

Melyik mondat nem igaz? Jelöld meg pálcikával!

Olvasd el a szöveget! Rajzold le a füzetedbe Viola egyik rajzát!

Melyik rajz nem illik a fenti szöveghez? Jelöld!

Keresd meg a szövegben a választ! Jelöld pálcikával!

• Az é-pü-let mel-lett te-le-fon-fül-ke áll.• A fa-ra-ká-son fá-cán ül.• Az a-u-tó-ra már rak-tak fát.• A fa-te-lep te-le van fá-val.• A so-főr az a-u-tó e-lőtt áll.• A fák fe-lett süt a nap.

ké-szí-tett a fü-zet lap-ja-i-ra.

raj-zolt fel-hőt és sok-sok ál-e-

szür-ké-re szí-nez-te. A ké-pek ké-szí-

Vi-o-la új fü-ze-tet ka-pott. sok

fel-hőt és sok-sok ál-

Mit raj-zolt Vi-o-la?

1.

2.

10

A ny hang helyét színeztük. Melyik színű keretbe melyik képet he-lyeznéd el? Mondd el!

4.

5.

– – – – –

– –

–

– –

–

sárgarépás jó napot, jó napot!Tapsifüles nyúl vagyok, nyúl vagyok.Kincses erdőt körbejártam, míg hozzátok eltaláltam,rózsás arcú gyerekek,itt maradnék veletek!Jóban, rosszban, zabban, rozsban, halászgatnánk a Marosban.Játéktermő jó napot,és káposztás holnapot. (Szűcs Imre: Mondóka)

3. Találd ki a szavakat a ki-emelt hangoknak meg-felelően! Segít a kép!

11

Keresd meg a ny hangot jelölő betűket a sorban! Hányat találtál?

Alkoss szót három betűből!

Keress szavakat! Hányat találtál? Foglald mondatba!

Mondd ki a képek nevét sorban! Melyik nem illik a többi közé? Miért?

ny a sz ny ó í ny ő ny sz s ny őny ó ny Í sz Ő ny A s ny Í ny ny

4.

5.

6.

7.

ny Nyny h ny m ny h ny ny m u ny h

íny ísz ós nyí szí sóőny ósz ős nyő szó sőany ősz as nya sző saóny asz ís nyó sza sí

Íny Őny Any óny nyÍ nyŐ nyA nyó

1.

2.

3.

12

Emlékezz: mely képeket láttad az előző oldalon? Melyiknek a neve maradt ki a szavak közül?

Magyarázd el az összefüggést a színes betűvel írt szó és a két kép jelentése között!

Mely képek és feliratok tartoznak össze? Hol vannak ilyen táblák kitéve?

szok-nya mel-lény öl-tönynyak-ken-dő nyak-lánc

nyír nya-fog ke-mény ke-nyérnyál nye-rés zu-hany sző-nyegnyak nyá-las gö-rény ka-nyar

nyél nyu-gat sö-rény ké-nyesnyer nye-reg ké-mény kö-nyök

Do-Há-nyoz-nI TI-Los!

szE-ME-TET LE-rAK-nI TI-Los!

gúny dal szid fény tag víg fed nyög dér lány nyel tag lóg mag pad jég nyíl gaz dús gőz

13

4.

5.

6.

Mi van a képen? Tegyél korongot a képnek megfelelő szóra!

Olvasd el! Tegyél korongot az egyformákra!

Melyik képnek nincs párja a mondatok között? Találj ki te egy mondatot, amely a képhez illik! Képzeld magad a szereplők he-lyébe! Döntsd el, melyikük szerepét játszanád el szívesebben!

gong • dong gong • gong dong • gong

gö-rög • gö-rög gö-rög • dö-rög dö-rög • gö-rög

sza-lad • sza-lag sza-lad • sza-lad sza-lag • sza-lag sza-lag • sza-lad

Sa-nyi a lo-vá-val a ta-nya fe-lé nyar-gal.

Ger-da ma kék szok-nyát vett fel.

A pék ke-nye-ret süt.

A nyu-szi a fe-nyő-fa a-latt la-pul.

Te-le a tá-nyér sár-ga-diny-nyé-vel.

a lo-vá-val a ta-nya fe-lé nyar-gal.

sár-ga-diny-nyé-vel.

1.

2.

3.

14

Egyenlítsd ki a mérleg két oldalát! Mondd el, hogy melyik oldalra milyen betűt tennél!

Melyik az a szó, amelyiknek a szótagjait felcserélve is értelmes szót kapsz?

Találd ki, hogy az előző feladat melyik négy szavára gondoltunk! Hajtsd végre az utasításokat!

g dkjd

nygd

d gKnyg

MKnyg j

d dny

ka-ró ká-vé nyí-lik le-gényká-nya ma-ga nya-fog kö-kénygú-nya nyu-gi kö-nyök kö-penygu-mi nya-ka va-gány nyá-vog

• Az el-ső szót a nyí-lik és a kö-nyök sza-vak kö-zött ta-lá-lod. Je-löld kék ko-rong-gal!

• A má-so-dik szót a ma-ga szó a-latt és a nya-ka szó fö-lött ol-vas-ha-tod. Al-koss ve-le

mon-da-tot!

• A har-ma-dik szó a nyu-gi és a kö-peny sza-vak kö-zött sze-re-pel. Mu-tasd meg ma-ga-don!

• Az u-tol-só szó a va-gány szó mel-lett van, de nem nyá-vog . Mondd ki!

15

4.

5.

Fejezd be az elkezdett mondatokat!

Olvasd el a mondatokat! Válaszolj a kérdésekre!

A füg-göny el-sza-kadt, e-zért

A don-gó rá-szállt a pad-ra, és

A kuny-hó el-ké-szült, de még

Mér-ges a gaz-da, mert

á-gi kö-hög. Mi le-het ve-le?

gusz-ti le-ve-let gé-pel. Ki-nek kül-di?

Va-la-ki ko-pog-tat. Ki le-het az?

Ka-tó lán-gost ke-ne-get. Mi-vel?

A ka-kas a gé-mes-kú-ton ku-ko-ré-kol. Mi-kor?

1.

2.

16

Mely képek nevében hallod a cs hangot? 6.

7. –

–

– – – –

Lassan jár a csiga-biga,Táskájában eleség.Várja otthon lánya, fia,csiga-biga feleség.

gyorsan jár a csiga-biga,Táskájában eleség.Várja otthon lánya, fia,csiga-biga feleség. (Gryllus Vilmos: Csigabiga)

3. Utánozd a csepegés és a kiscsibék hangját! A színes karikák helyén ejts cs hangot!

17

Mely szótagokhoz kell illesztened a -ka szótagot, hogy értelmes szót kapj?

Alkoss szót három betűből!

Takard le koronggal azokat a szavakat, amelyeknek nincs párjuk!

Jelöld koronggal a képeknek megfelelő szavakat!

cs v cs ő n ú ő cs v cs ó cs ács n Ő cs ó á cs n Ú cs V cs cs

4.

5.

6.

7.

cs Csúcs án úv csú ná vú Úcs csáócs őn óv csó nő vó ócs csŐőcs ón őv cső nó vő Őcs csóács ún áv csá nú vá ács csÚ

csu-ka cso-ki csU-KA csó-KA csi-ga csI-gAki-csi Ko-csI csó-ka cso-KI

csal csa-li cso-da lo-csog ka-vicsrács csa-csi csi-kó re-cseg ka-lácscsap csá-kó csi-ga pi-pacs csa-var

cs Cs cs Cs

Csa-cso-gó, fe-cse-gő– Ki-csi csil-la! csöng a csen-gő! Ki az? Ki-ku-kucs-kálsz a ku-kucs-ká-lón? – csa-csog-ja csen-ge.– Igen, csak ki-kap-cso-lom a té-vét – csi-vi-te-li csil-la.– csó-ka ko-ma csen-get? – csi-cser-gi csen-ge.– nem, Kar-csi pa-pa az. cso-ma-got hoz – fe-cse-gi csil-la.

1.

2.

3.

18

Alkoss értelmes mondatokat! Olvasd fel őket!

Miért furcsa az olvasmány szövege? Beszéljétek meg!Mondd el a fecsegős, csacska párbeszédet szép, értelmes nyelven! Adj címet neki! Fejezd be!

Mondj történetet a szavakkal! Használj fel minél többet közülük!

A fecs-ke szé-pen fe-cseg.A ka-la-pács ko-vá-csol.A ko-vács pat-kót ko-pá-csol.A lány-ka csi-cse-reg.

csacs-ka cso-ki-csi-ga fecs-ke ka-csa ki-csi csó-ko-lom cso-da fur-csa csi-cse-reg cso-ki csil-log csil-lács-ka Kar-csi csi-nál

19

1.

2.

3.

4.

Jelöld pálcikával a szavak határát! Olvasd fel a szavakat!

Keresd meg a szavak között egy állat nevét! Jelöld!

Alkoss mondatokat a szavakkal!

Miben különbözik a bal és jobb oldali ábra? Takard le mindkét ol-dalon azt a betűt, amelyiknek a másik oldalon nincs a megfelelő helyen a párja!

ny n

ny n ny csj cs n u

ny j n csn cs j ny

ny n cs csj cs n un j ny cs

ny cs j ny

ny o m n e m ny é l n i n cs í j í ny é n ny á r s

nyers pénz nyolc csontdönt nyelv font nyertnyest kong pont szárnypánt hang hunyt könny

eny-nyi en-ni vil-lan vil-lany meny-nyi men-ni zu-han zu-hany

Há-nyan áll-nak az es-er-nyő a-latt?

Hány kö-kényt látsz a ké-pen?

Meny-nyi-en áll-nak a ka-lap a-latt?Meny-nyi-en áll-nak a ka-lap a-latt?

1.

2.

3.

20

Olvasd el a mondatokat! Válaszolj a kérdésekre a képek alapján!

Mondd ki először szótagolva, azután egyben a szavakat!

Mi a különbség a két állat között? Mondd el a szöveg alapján!

eny-nyi mö-göt-tünklát-tam nyak-ken-dőmel-lett viny-nyog-va

A nyuszt és a nyest kö-ze-li ro-ko-nok. A nyuszt vé-dett ál-lat, a nyest nem. A nyuszt nap-pal, a nyest éj-jel in-dul va-dász-ni.

2.

1.

21

4. Fejezd be társaddal a mesét!

A mó-kus-csa-lád és a nyuszt

A mó-ku-sok új la-kást ke-res-tek a park szé-lén. Az a-pa-mó-kus, Mo-nyó és az a-nya-mó-kus, Maj-sa né-ze-get-ték a fá-kat E-vet-ké-vel, a kis mó-kus-le-ány-nyal.

– E-zek nem jó rej-te-kek! El-in-du-lok a fák sű-rű-je fe-lé! – mond-ta ha-tá-ro-zot-tan Mo-nyó a-pa.

E-lő-ször len-dü-le-tes ug-rás-sal a fe-nyő-fán ter-mett, majd a ju-har-fa ko-ro-ná-ján. Le-né-zett. s mit lá-tott?

A nyuszt, a mó-ku-sok ő-si el-len-sé-ge pász-táz-ta für-ge te-kin-te-té-vel a tá-jat. Mo-nyó meg-der-medt. Várt, a-míg a nyuszt el nem tű-nik. Majd ó-va-to-san visz-sza-ment a csa-lád-já-hoz.

– Ta-lál-tam új ott-hont – ma-kog-ta iz-ga-tot-tan. – De ó-va-tos-nak kell len-nünk!

Mind el-in-dul-tak új ott-ho-nuk fe-lé. Mo-nyó és Maj-sa nyug-ta-la-nul néz-te a kör-nyé-ket, nem tű-nik-e fel a nyuszt. Mász-ni kez-dett mó-kus-a-nyu és lá-nya az á-ga-kon fel-fe-lé, a-mi-kor a fa mö-gül e-lő-ug-rott a nyuszt…

– Ta-lál-tam új ott-hont – ma-kog-ta iz-ga-tot-tan. – De ó-va-tos-nak kell len-nünk!

Mind el-in-dul-tak új ott-ho-nuk fe-lé. Mo-nyó és Maj-sa nyug-ta-la-nul néz-te a kör-nyé-ket, nem tű-nik-e fel a nyuszt. Mász-ni kez-dett mó-kus-a-nyu és lá-nya az á-ga-kon fel-fe-lé,

1.

2.

22

A búvár csak a b hangot tartalmazó tár-gyakat hozza fel a vízből. Melyek ezek?

6. – – – –

r e – k e – k e

Vidám legény a bohóc,piros haja csupa kóc,idelép, odalép,a zubbonya búzakék.Lengő inge pepita,lobog rajta pántlika.Viháncol, nótázik,karikákkal mókázik…(Szepesi Attila: A bohóc, részlet)

3. Utánozd a békák hangját egyre gyorsabban! A színessel jelölt hangnál ejts b hangot!

ba-ba baba

be-tű béka

bú-za bika

bi-ka búza

b B

23

Válaszd ki a szavakat a szótagok közül! Mondj velük mondatot!

Egyeztesd a szavakat és a képeket! Mindkét szóoszlopból hiányzik egy-egy szó. Melyik az?

Nézz utána az alábbi mesének a könyvtárban vagy az interneten!

b r b b n e b a ú b n ő bB n E A B B r Ő B Ú B n E

4.

5.

6.

7.

úb an ar bú na ra ÚB BAőb en er bő ne re ŐB BEeb őn őr be nő rő EB BŐab ún úr ba nú rú AB BÚ

Bá-lint ág-nes: Bö-be ba-ba a já-ték-bolt-ban

1. Bé-lus és Ben-ce ba-rá-tok vol-tak …

2. Bo-ri be-ment a bolt-ba bar-na ke-nye-ret és ba-nánt ven-ni …

3. Bar-na-bás a b be-tűt ta-nul-ja …

4. Bé-ni, a kis-ba-ba böm-böl, bár …

1.

2.

3.

24

Olvasd el a szavakat csoportosítva az utasítások szerint!

Magyarázd el a következő szavak jelentését!

Olvasd el a történetek első mondatát! Válassz egyet! Fejezd be!

• E-lő-ször csak a b be-tű-vel kez-dő-dő sza-va- kat, bal-ról jobb-ra!• U-tá-na csak a-zo-kat, a-hol a b a szó vé-gén ta-lál-ha-tó!• Vé-gül a-zo-kat, a-mi-kor a b a szó bel-se-jé-ben van!

bot láb baj ab-lak ba-rát

bab busz bál bo-kor be-ton

búb seb bal bú-tor to-boz

bőr bocs zab ka-bát szo-bor

lo-bo-gó ba-rát-nő ro-bo-gó li-be-gő

-

25

4. Nézd meg a képeket! Felelj a kérdésekre!

-

Mi-ben al-szik a ba-ba?Mi-ből má-szik e-lő a bé-ka?Mi-be ül-te-tik a vi-rá-got?Mi-be bú-jik be a gi-da?

5. Olvasd el a mondatokat! Nézd meg a képet! Felelj a kérdésre!

Be-a to-boz-ból ba-bát ké-szít.A ba-ba ru-há-ját bár-sony-ból varr-ja.A ha-ját bí-bor-fo-nal-ból ra-gaszt-ja.Bo-ri lesz a ne-ve.

Mi-ből ké-szí-ti a ba-ba ha-ját Be-a?

1.

2.

3.

4.

5.

26

Keress szót a szótagpárok között! Mondj velük két mondatot!

Párosítsd a kisbetűs és a nagybetűs szótagokat!

Tegyél korongot arra a szóra, amely egy testrész nevét is jelenthe-ti! Mondj vele mondatot!

Állíts össze szavakat a szótagokból! Sorold fel őket emlékezetből!

cs szcs sz u t ü cs sz b cs ü sz b cs sz Ü T B cs U sz cs T B c

csu-szu csü-szul szucs csü-csül tu-csul

csÜ-szUL szUcs TU-csUL csU-szU csÜ-csÜL

szi-ta csú-szik asz-tal csir-ke csé-sze csá-bít sza-kít csuk-ló tisz-ta szi-tál mu-száj tár-csa tó-csa ta-nács táv-cső pe-csét

csá-sé szé-csá csés sá-csész

csÉs szÉ-csá sá-csÉsz csá-sÉ

di- -telpe- -ret

cse- -nyepe- -mő

-csé--cse-

cs sz

27

6.

7.

8.

Mondd el a képek alapján röviden, hogy miről olvastál!

Rajzolj a füzetedbe!

A kis-csi-gák

A kis-csi-gák ősz e-le-jén kel-nek ki. Ha-son-lí-ta-nak a szü-le-ik-re, de a há-zuk még pu-ha.

A tél kö-ze-led-té-vel a csi-gák a vas-tag a-var a-lá hú-zód-nak. Té-li ál-mot al-sza-nak. Az-az té-len nem mo-zog-nak, és nem esz-nek. sőt, a há-zuk be-já-ra-tát is be-zár-ják.

Ta-vasz-szal új-ra moz-gal-ma-san tel-nek nap-ja-ik.

A csi-gák el-ső-sor-ban nö-vé-nye-ket esz-nek. Hosz-szú ta-po-ga-tó-ik van-nak. E-zek vé-gén van a sze-mük. Az é-ti-csi-gák a há-tu-kon hord-ják a há-zu-kat.

Moz-gás köz-ben nyál-kás vá-la-dé-kot bo-csá-ta-nak ki. E-zen a vá-la-dé-kon csúsz-va, ha-son jut-nak e-lő-re. Ez a moz-gás bi-zony e-lég las-sú. A las-san köz-le-ke-dő em-ber-re e-zért mond-ják:

las-sú, mint a csi-ga.

gén van a sze-mük. Az é-ti-csi-gák a há-tu-

la-dé-kon csúsz-va, ha-son jut-nak e-lő-re. Ez a moz-gás bi-zony e-lég las-sú. A las-san köz-

Ho-gyan kép-ze-led el a csi-gát, a-mi-kor be van zár-va a há-za?

1.

2.

3.

4.

28

Alkoss mondatokat a szavakkal!

Folytasd emlékezetből a betűsort!

Melyik mondat melyik képhez tartozik?

Keresd meg a találós kérdésekhez illő szókártyákat! Kösd össze őket!

5.

6.

8.

7.

cs scs scs s s c cs s s c cs s s c ...

csík síp e-cset Mar-cisík csíp e-set Mar-csi

nyolc cson-tot tet-tem csu-tak e-lé.nem fog az új filc-tol-lam.csár-dást tán-col-tam a hét-vé-gén.Tü-csök ci-ri-pel az aj-tóm e-lőtt.

szer-da u-tán, pén-tek e-lőtt van.szé-pen csi-cse-reg.Vi-zet ve-zet el.

csa-tor-na

csü-tör-tök

pa-csir-ta

Is-ko-la-i sport-hí-rek Is-ko-lánk fo-ci-csa-pa-ta csü-tör-tö-kön cso-dá-san sze-re-pelt a szom-szé-dos is-ko-la csa-pa-ta el-len. Már a meccs e-le-jén si-ke-rült gólt rúg-nunk. Kar-csi, a cso-da-csa-tár is re-me-kül tel-je-sí-tett.

Is-ko-lánk szur-ko-ló-i szí-nes zász-lók-kal ér-kez-tek a meccs-re. Vi-dá-man len-get-ték a zász-ló-kat a si-ker ö-rö-mé-re.

29

5.

6.

8.

7.

Olvasd el a közös oszlopba írt szavakat egymás után a legrövidebb szótól az egyre hosszabb felé haladva!

Jelöld a szövegben a válaszokat a megfelelő színű pálcikákkal!

Olvasd el a mondókát! Ismételd egyre gyorsabban!

csen-des csi-ga csi-no-sít-gatki-csi, cso-dás há-zacs-ká-ján.

fo-ci-csa-pat szur-kol tel-je-sí-tettfo-ci szur-ko-ló-i tel-jesfo-ci-csa-pa-ta szur-ko-ló tel-je-sít

Mi a szö-veg cí-me? Mi-kor tar-tot-ták az is-ko-la-i fo-ci-mecs-cset? Ki az is-ko-la cso-da-csa-tá-ra?

1.

2.

30

Milyen ruhadarabokat látsz a képeken? Sorold fel a színükkel, min-tájukkal együtt a ruhák neveit! Melyik szóban ejtettél ty hangot?

4.

5.

6.

7.

– – – – –

– Tyúkanyó! Tyúkanyó!Van-e csibe eladó?– Van csibém, de el nem adom. Kapirgálnak az udvaron.Ma még csibék, később jércék,s ha a felnőttkort elérték,nyolcan tyúkok lesznek szintén,mint én. (Gyárfás Endre: Állatábécé, részlet)

3. Mely képek neve nem felel meg a kiemelt hangoknak? Tegyél rá ko-rongot!

–

–

31

Dolgozzatok 4 fős csoportban! Mindenki csak egy szótagot olvas-son, haladjatok sorban a szótagoszlopokban!

Takard le azt a szót, amelyik nem illik a képhez!

Jelöld meg koronggal a képeknek megfelelő szavakat!

ty é ty ö ty ü m ty n ty a tyTy M Ö Ty A Ty Ty n Ü É Ty

4.

5.

6.

7.

ty Tyéty an üm tyé na mü ÉTy TyAöty én öm työ né mö ÖTy TyÜüty ön ém tyü nö mé ÜTy TyÖaty ün am tya nü ma ATy TyÉ

korty ponty pötty konty pinty petty fütty lötty

kátyú bü-työk bás-tyaMatyi ke-tyeg pin-tyőbatyu ko-tyog haty-tyúgatya po-tyog hár-tyamotyó la-tyak tyúk-ól

ty Ty ty Ty

1.

2.

3.

32

Fejezd be a mondatokat ty hangot tartalmazó szóval!

Olvasd el! Válaszolj a kérdésekre!

Olvasd minél gyorsabban Weöres Sándor Pletykázó asszonyok című versének részletét! Versenyezz társaiddal!

2.

Az meg-állt. nem jár. El-rom-lott. nem hal-lom, hogy ...........Az meg-állt. nem jár. El-rom-lott.

A ef-fé-le szag-ga-tott han-got hal-lat. Hal-kan ...........

A ősz-szel le-e-sik a fá-ról. Egy-más u-tán le...........

Hol él-nek a ha-lak? Ho-gyan vesz-nek le-ve-gőt?

A ha-lak ko-pol-tyú-val lé-le-gez-nek. Így kap-nak le-ve-gőt a víz a-latt.

Ju-li né-ni, Ka-ti né-ni– le-tye-pe-tye-le-pe-tye!ül-dö-gél-nek a sa-rok-ba,jár a nyel-vük, mint a rok-ka– le-tye-pe-tye-le-pe-tye!

33

1.

2.

3.

4.

Keresd meg mindkét sorban a kiemelt színes betűs szótagokkal megegyezőt!

Mely szavaknak azonos mindkét szótagjuk? Tegyél rájuk korongot!

Olvasd el a szavakat! Tegyél a képnek megfelelő szóra pálcikát!

b db db d ty h ó b ő d h ty ó b dB H ó Ő D Ty B D Ő Ty H D B

bő-dó dó-bő dób hó-dő bő-dó dő-hób hóbHÓ-BÓD Bó-DŐ DŐ-Hó Hó-BóD BóD-Hó BŐD

bi-ka ba-tyu dé-di da-da bo-kadu-gó bó-dé csi-be du-da bu-tabé-ke ba-ba da-ru szo-ba ha-mube-tű ha-di sa-ru bi-bi bé-ka

hód ha-darhab bo-hóchíd ha-marhad do-hány

botdobbobdoh

dár-dabál-nadob-nabor-da

5.

6.

34

Melyik kifejezést milyen alkalomkor használjuk? Beszéljétek meg!

Egyeztesd a mondatokat a képekkel! Mondd el a számok és szí-nek alapján, hogy melyek tartoznak össze!

Té-ved-ni em-be-ri do-log.E-zer bo-csá-nat.

szent a bé-ke.

ki-bé-kü-lés-kor bo-csá-nat-ké-rés-kor

men-te-ge-tő-zés-kor

1. A bolt-ban drá-gán vá-sá-rol-tam pa-ra-di-cso-mot.

2. Ban-di a ha-vas domb-ol-da-lon lép-ked.

3. á-bel duz-zog, mert nem me-he-tett ho-ki-meccs-re.

4. An-di és Ber-ci hó-em-bert é-pít.

5. Haj-nal-ka és Bi-an-ka lab-dá-zik.

35

1.

2.

3.

4.

Melyik szó illik a képhez? Tegyél rá korongot!

Melyik betű szerepel a legtöbbször a képen?

Keresd meg a következő szavakat a szövegben! Tegyél rájuk ko-rongot!

b pb

b bbd hh dhbp bpd b dpbh bh h hp

bolt pánt domb pont polc park boksz lomb gomb

Ben-de-gúz ba-baBo-ri a ne-vem. A ba-rát-nőm-nek, ga-bi-nak kis-test-vé-re szü-le-tett. A pi-ci ba-ba ne-ve Ben-de-gúz lett. A ne-vet a pa-pa ad-ta. Az a-nyu-ká-ja és az a-pu-ká-ja sze-rint jó ba-ba, mert ke-ve-set sír. so-kat al-szik nap-pal is. ga-bi sze-re-ti a ba-bát. se-gít a-nyu-ká-já-nak Ben-de-gúzt für-det-ni, öl-töz-tet-ni.

Bo-ri a ne-vem. A ba-rát-nőm-nek, ga-bi-nak kis-test-vé-re szü-le-tett. A pi-ci ba-ba ne-ve Ben-de-gúz lett. A ne-vet a pa-pa ad-ta. Az a-nyu-ká-ja és az a-pu-ká-ja sze-rint jó ba-ba, mert ke-ve-set sír. so-kat al-szik nap-pal is. ga-bi sze-re-ti a ba-bát. se-gít a-nyu-

Bo-ri ba-ba pa-pa Ga-bi

1.

2.

36

Mely képek nevében hallod a zs hangot? Sorold fel a nevüket a ki-emelt hangoknak megfelelő sorrendben!

–

–

–

–

–

– –

–

‒ Apu ‒ sír a zsiráfporonty ‒,kisebb vagyok, mint egy torony!Mért nem növök meg szép magasra?‒ Mert finnyás vagy. És túl nyakaska.(Varró Dániel: Kerge ABC, részlet)

3. Mondj a képről két zs hangot tartalmazó szót! Segítenek a ki-emelt hangok.

37

Keresd meg a színes betűs szótagokat a szótagoszlopokban! Tegyél rájuk korongot! Alkoss belőlük értelmes szót!

Melyik szó nem illik a sorba? Tegyél rá korongot!

Mit látsz a képen? Tegyél korongot a megfelelő szóra!

zs m a zs n zs o e zs i zs n zszs zs A n zs M o zs n zs I E zs

4.

5.

6.

7.

zs Zsozs im al zso mi la azs om el zsa mo leezs em ol zse me loizs am il zsi ma li

ozs Azs Ezs Izs zso zsA zsE zsI

zs Zsla

-zso-ma-

zse-ni zsa-lu zse-lé va-rázs zsű-rida-rázs pa-rázs zse-ni masz-százs va-rázs

rozs zsi-nór rú-zsoz ró-zsa rúzs mo-zsár zsi-neg rő-zse zsák zsi-ráf zsi-vaj dé-zsa zseb va-rázs ga-rázs zse-lé

1.

2.

3.

38

Kösd össze a képeket a hozzájuk tartozó mondatokkal!

Válaszd ki a mondatba illő szót! Olvasd fel a mondatot a megfe-lelő szóval kiegészítve!

Találjatok ki társaddal egy rövid történetet! Használjatok fel a szavakból minél többet!

1. Te-le a zsák rizs-zsel.2. A pezs-gő a fel-nőt-tek i-ta-la.3. zsu-zsa a pá-zsi-ton he-ver.4. A ga-rázs e-lőtt a-u-tó áll.5. Jó-zsi zsírt ken a zsem-lé-re.

ró-zsaA tü-ze-lő-nek va-ló, vé-kony, szá-raz fa. rő-zse

pa-rázsA a ki-al-vó tűz még iz-zó ma-ra-dé-ka. va-rázs

vizs-gaA so-rán va-la-ki-nek a tu-dá-sát mé-rik fel. vizs-la

va-rázs va-rázs-ló va-rázs-pál-ca

tün-dér fe-ke-te sü-veg

39

4.

5.

6.

Melyik hangot hallod a szóban? Sorold fel a kiemelt betűkhöz tar-tozó szavakat!

Keresd meg a színessel írt szavak párját a másik szóoszlopban! Jelöld a szavak színének megfelelő pálcikával!

ty nyty ny j ty a ty á ty j ty á ny tyTy Ty ny A ny á Ty J A Ty ny J Ty

ty gy ny

szu-tyok szutyoktá-nyér fátyolmo-tyog csótánycsó-tány motyogfá-tyol nyomoznyo-moz tányér

1.

2.

3.

40

Olvasd el a szavakat! Mit látsz a képen? Tegyél a megfelelő szóra korongot!

Mely betűkben tér el egymástól a két betűsor? Takard le ezeket koronggal! Olvasd fel a megmaradt betűkből álló sorokat!

Kösd össze a szókártyákat a megfelelő mondatokkal és a képekkel!

6.

ty t

ty t i cs í j ty i v t cs ty t jTy T I Ty í J Cs I T Ty Ty Cs T J

kutya to-tyog kesz-tyű

teke csa-pat por-tya

csíra sza-tyor vér-cse

tojó ta-laj cser-je

kátyú csa-tár hety-ke

fü-tyül ko-tyog zö-työg

A sze-kér a fa-lu fe-lé .......

A be-tyár han-go-san .......

A ká-vé-fő-ző .......

41

4.

5.

6.

Alkoss mondatot úgy, hogy legalább három szót használj fel!

Olvasd el a szöveget! Válaszolj a kérdésekre!

Mely szavak és képek tartoznak össze? Alkoss mondatokat az ösz-szetartozó szavakkal és képekkel!

lo-csog to-tyog ro-tyog re-cseg var-tyog

tan tan-te-rem tan-te-rem-bencso-mag cso-ma-gol cso-ma-gol-jukszü-le-tés szü-le-tés-nap szü-le-tés-nap-já-ra

A MEG-LE-PE-TÉSTa-ma-ra, Ma-tyi és csa-bi a szü-net-ben a tan-te-rem e-lőtt pus-mog-nak, su-tyo-rog-nak. Jul-csi szü-le-tés-nap-já-ra ké-szül-nek. Meg-le-pe-tést ter-vez-nek. Jul-csit most nem lát-ják a tan-te-rem-ben. Mi-ről be-szél-nek? – Mit a-dunk Jul-csi-nak? – Tor-ta lesz az a-ján-dék, jó? És az a ki-csi já-ték ku-tya, a-mit Jul-csi már rég-ó-ta sze-ret-ne. A ku-tya fe-hér sző-rén fe-ke-te pöty-työk van-nak. Pö-tyi-nek hív-ják. Min-tás pa-pír-ba cso-ma-gol-juk. Jul-csi biz-to-san ö-rül-ni fog ne-ki.

nap-já-ra ké-szül-nek. Meg-le-pe-tést ter-vez-nek. Jul-csit most nem lát-ják a tan-te-rem-ben. Mi-

Ki-nek lesz a szü-le-tés-nap-ja? • Mit kap a-ján-dék-ba?

1.

2.

42

Mit látsz a képeken balról jobbra? Jelöld a szavak határát pálciká-val a hangsorban! Segítségül a gy hang helyét színessel jelöltük.

– –

– – – – –

–

–

csön-csön gyűrű, aranygyűrű,nálad van az ezüstgyűrű,Itt csörög, itt pörög,Itt add ki! (magyar népi gyermekjáték)

3. Mely képeknek nem ábrázoltuk a hangjait? Rakd ki korongokból! A gy hang helyét jelöld más színű korong-gal!

– – –

ágy íc ús gyá cí sú ágy gyáagy ác as gya cá sa Agy gyAígy ac ás gyí ca sá Így gyÍúgy úc ís gyú cú sí Úgy gyÚ

43

Válaszd ki azt a szót, amelynek a jelentése nem egyezik meg a kép jelentésével!

Melyik szó illik a képhez?

gy c a gy á gy í s gy c gy gy úgy á a gy gy sz Í s c gy Ú gy gy

4.

5.

6.

7.

gy Gy gy Gy gy Gy

gyu-fa gyu-la gyufa gyU-FA gyUFA

gyű-rű gyűrű gyŰ-szŰ gyŰ-rŰ gyŰrŰ

gya-lu gyalu gyA-LU gyA-nÚ gyALU

a-gya a-gyag gyo-mor mo-gyo-ró u-gye ü-gyes gyö-kér le-gye-ző e-gye a-gyar gye-rek ágy-ne-mű á-gyú u-gyan ma-gyar na-gyí-tó

1.

2.

3.

44

Válaszd ki azokat a szavakat, amelyekből össze tudod rakni a táb-lán olvasható mondatot! Mondd el, hogy hol találkoztál már ilyen vagy hasonló felirattal!

Melyik szóval vagy szavakkal bővült a következő mondat? Tegyél rá korongot! Ismételd meg emlékezetből!

Melyik szóból emeltük ki a betűket? Jelöld meg pálcikával!

TÜ-zET gyÚJ-TA-nI TI-Los!

tű-zet nyúj-ta-ni tü-net fü-zet gyúj-ta-ni tü-zet gyűj-te-ni csi-nos ti-los súj-ta-ni

Györ-gyi fűz.Györ-gyi gyön-gyöt fűz.Györ-gyi győ-ző-vel gyön-gyöt fűz.Györ-gyi győ-ző-vel az á-gyon ül-ve gyön-gyöt fűz.Györ-gyi győ-ző-vel az á-gyon ül-ve szí-nes gyön-gyöt fűz.Györ-gyi győ-ző-vel az á-gyon ül-ve a na-gyi-nak szí-nes gyön-gyöt fűz.

nagy-pa-pá-nál nagy-pa-pá-ék nagy-pa-pá-é nagy-pa-pá-ék-nál nagy-ma-má-ék-nál

n gy p a é k n l- - - -

45

4. Melyik két szókapcsolat tartozik össze a képekkel?

5.

6.

Hogyan néz ki a gyík? Mondd el a kép alapján!

Keresd meg a következő kifejezést a szövegben! Jelöld meg pálci-kával! Beszéljétek meg a jelentését!

ki-mo-sott gyö-ke-rekhe-gyi pa-ta-kokrü-gye-ző fa-gyal-bo-korkö-ze-li he-gyek

A GYÍKgyön-gyi a ta-va-szi szü-ne-tet gyu-la nagy-pa-pá-ék-nál töl-töt-te. A gyö-nyö-rű i-dő-ben gyak-ran ki-rán-dul-tak a köze-li he-gyek-be. gyön-gyi-nek kü-lö-nö-sen a he-gyi pa-ta-kok és a fák ki-mo-sott gyö-ke-re-i tet-szet-tek.

E-gyik sé-ta köz-ben gyön-gyi egy kis zöld gyí-kot lá-tott egy nagy kö-vön süt-ké-rez-ni. gyor-san kö-ze-lebb lé-pett a gyík-hoz. Ü-gye-sen a ke-zé-be vet-te.

– Ez egy zöld gyík, vé-dett ál-lat. Vi-gyázz rá! – ma-gya-ráz-ta nagy-pa-pa.

gyön-gyi o-kos gye-rek. Le-tet-te a gyí-kot a föld-re. Figyel-te, hogy ho-gyan me-ne-kül a gyík a kö-ze-li, rü-gye-ző fa-gyal-bo-kor-ba.

vé-dett ál-lat

lé-pett a gyík-hoz. Ü-gye-sen a ke-zé-be vet-te.– Ez egy zöld gyík, vé-dett ál-lat.

Vi-gyázz rá! – ma-gya-ráz-ta

a gyík a kö-ze-li, rü-gye-ző fa-gyal-bo-kor-ba.

1.

2.

3.

4.

46

Olvasd el a szótagokat a nyilaknak megfelelő irányokban! Tegyél korongot az értelmes szavakra!

Olvasd el! Tegyél korongot az egyformákra! Alkoss mondatokat a szavakkal!

Mely képek és mondatok tartoznak össze? Mondd el!

zs sz 1.zs ú sz gy ű sz zs ú gy zs ű sz zs

zs gy Ű sz Ú zs gy sz Ú zs Ű sz zs

zsú sző ózs ezs úzs őzs izs zse szé űzs ősz ázs szó

zsúr • szúr zsúr • zsúr szúr • zsúr szúr • szúr

rozs • rossz rossz • rossz rozs • rozs rossz • rozs

zseb • szebb szebb • zseb szebb • szebb zseb • zseb

1. A ró-zsa szir-ma-i-ból ró-zsa-vi-zet ké-szí-te-nek.2. A pisz-kos ru-há-kat szeny-nyes-zsák-ba gyűj-tik.3. A da-rázs-fé-szek te-le van mér-ges da-ra-zsak-kal.

Melyik betű szerepel a legtöbbször az ábrában?

zs z s zs z s z zs z s zs z s zs z s zs z s z zs z s zs z

zá-por • zse-ton • rozs-dás • pá-zsi-tossu-sog • ró-zsás • mor-zsás • pa-ra-zsaszsí-ros • zsí-roz • zsol-dos • pi-zsa-másrú-zsoz • ri-zses • biz-tos • mu-zsi-kus

zseb-kés • ró-zsa-víz • réz-mo-zsár • va-rázs-ü-tés

zsó-fi, zsi-ga, zsu-zsi-ka,zen-dül a víg mu-zsi-ka.zsi-ga zsó-fit tán-col-tat-ja,zsu-zsi-kát is meg-for-gat-ja.

Olvasd el tapsolva a népdal szövegét! Hányadik sora illik a kép-hez? Takard le pálcikával!

47

1.

2.

3.

4.

5.

zs z

Ej-haj, gyöngy-vi-rág,Tel-jes szeg-fű, szar-ka-láb,Bim-bós ma-jo-rán-na!

Keresd meg a képekhez a megfelelő szavakat!

1.

2.

48

Válaszd ki a képek közül azt, amelynek a hangjait kiemeltük! A dzs hangot színessel jelöltük.

4.

5.

–

– – – – –

–

Dzsekit nyert a bridzsversenyenMájus végén Dzsenifer.Most nem tudja, mit is tegyentavasszal egy dzsekivel. (Bognár Gusztáv)

3. Mondd ki annyiszor a dzsip szót, ahányat találtál!

udzs ág ák dzsu gá ká U Dzs Dzsá ódzs ag ak dzsó ga ka ó Dzs DzsA adzs óg ók dzsa gó kó A Dzs Dzsó ádzs ug uk dzsá gu ku á Dzs DzsU

49

Figyeld meg a képek és a szavak sorrendjét! Melyik két kép cserélt helyet a szavakhoz képest?

Válaszd ki azt a táblát, amelynek jelentése vicces valamiért! Ja-vítsd ki úgy, hogy értelmes legyen!

dzs g a dzs k á dzs ó u dzs g dzsDzs Dzs á g Dzs U Dzs ó U K A Dzs

4.

5.

6.

7.

dzs Dzs

do-dzsem • dzsinn • lán-dzsa • fin-dzsa • ben-dzsó

ME-nE-DzsErTFEL-VE-szÜnK!

nin-dzsák-nak be-lép-ni ti-los!

Dzsú-dó-tan-fo-lyam in-dul a jö-vő hé-ten.Te-le-fon: 110-11-11

1.

3.

2.

50

Olvasd fel a szókártyákat és a hozzájuk tartozó meghatározásokat együtt!

Hány dzs betűs szót találsz a történetben? Számold meg!

dzsessz bridzs nin-dzsa dzsip ti-né-dzser

1. Kár-tya-já-ték, négy já-té-kos játsz-sza.2. Lük-te-tő rit-mu-sú ze-ne, fő-ként fú-vós és ü-tő-hang-sze-rek hasz-ná-la-tá-val.3. Te-rep-já-ró a-u-tó.4. Ja-pán har-cos.5. Tíz-é-ves-nél i-dő-sebb fi-a-tal fi-ú vagy lány.

A pi-ros dzse-kiDzsi-na, a ma-jom a dzsun-gel-ben élt. Egy na-pon a dzsun-gel fá-i kö-zött egy dzsip-re lett fi-gyel-mes. A dzsip-ben ti-né-dzse-rek ül-tek. A fi-a-ta-lok a tró-pu-si er-dőt jöt-tek fo-tóz-ni. Az e-gyik lány, Dzsesz-szi-ka le-vet-te a pi-ros dzse-ki-jét, és le-tet-te a dzsip mel-lé a fű-be. Hir-te-len ha-tal-mas vi-har ér-ke-zett. A ti-né-dzse-rek be-ug-rot-tak a dzsip-be, és ha-mar el-tűn-tek szem e-lől. A pi-ros dzse-kit a-zon-ban a fű-ben fe-lej-tet-ték. Dzsi-na, a ma-jom be-le-bújt a dzse-ki-be, a-hogy az em-be-rek-től lát-ta. Így vár-ta, míg el-áll az e-ső.

A saj-tot osz-tó ró-ka

Mi-kor a va-dá-szok hin-tón men-tek va-dász-ni, a saj-tot el-vesz-tet-ték. A ró-ka és a far-kas ta-lál-ta meg. Azt mond-ja a ró-ka:

– Ket-ten ta-lál-tuk meg, úgy il-lik, hogy i-gaz-sá-go-san osz-toz-kod-junk raj-ta. ne kap-jon az e-gyik na-gyob-bat, mint a má-sik. Majd én két-fe-lé osz-tom!

Az-u-tán a kö-ze-pén kezd-te ket-té-rág-ni. Mi-kor a túl-só vé-gé-re ért, lát-ták, hogy nem egy-for-ma nagy.

– Ez na-gyobb! – mond-ta a ró-ka, s le-rá-gott be-lő-le egy da-ra-bot. Ak-kor meg a má-sik fe-le volt a na-gyobb, ab-ból rá-gott le egy da-ra-bot. Ad-dig rág-ta, osz-tot-ta két-fe-lé, hogy sem-mi sem ma-radt.

(magyar népmese; Kálmány Lajos gyűjtése)

1. Miről szól a mese? Következtess a kép és a cím alapján!

51

1.

2.

3.

Kövesd a szótagokat a szemeddel! Olvasd össze! Takard le koronggal azt a szót, amelyet nem olvastál össze a szó-tagokból!

Válaszd ki a mondat értelmének megfelelő szót!

gy tygy ty ó gy g ő ty j gy g ő g tygy g Ty Ő gy ó Ty g gy Ty J Ő gy

po- vi-

tyog rág

tya

tel

ze-

gyöngy-

gyer-

jegy-

Po-Tyog gyEr-TyA JEgy-zEMJEgy-zE-TEL gyÖngy-VI-rág

E-gye-nes tör-zsű, er-de-i fa.

bo-gyó buty-kos haty-tyú gyer-tyán jegy-zet

4. Mit ábrázolnak a képek? Jelöld koronggal a képeknek megfelelő szavakat!

hegy ponty cseng gyöngy jegy pont tölgy rongy meg pinty zeng kortymegy konty gyújt fütty

52

53

Olvasd fel a szavak közül azokat, amelyek mozgást fejeznek ki!

Nézd meg a képet! Olvasd el a címet! Mire emlékszel a versből? Beszéld meg a pároddal!

Mondd el a szavakat az olvasás sorrendjében emlékezetből! Me-lyik két kép nem illik a sorba? Jelöld koronggal!

ú-szott re-pült áll-tak men-tek men-de-gél-tek ma-rad-tak

Pinty és ponty

Volt egy-szer egy ponty,Ú-szott, mint a pinty!Volt egy-szer egy pinty,re-pült, mint a ponty!E-gyütt men-tek...Úsz-tak, száll-tak, men-de-gél-tek,tán még most is men-de-gél-nek,ha a ke-lő nap-su-gár-banút-juk vé-gé-re nem ér-tek.E-löl ment a ponty.Ú-szott, mint a pinty.U-tá-na a pinty.re-pült, mint a ponty.

(Tamkó Sirató Károly)

5.

6.

7.

pinty pinty ponty rongy ponty pinty

1.

2.

3.

4.

Melyik képhez tartoznak a szavak? Olvasd fel először a bal oldali képhez tartozó szavakat, utána a jobb oldali képhez tartozókat!

Figyeld meg a táblázatot! Mi a szabály? Hová helyeznéd el a meg-maradt képeket és a betűket? Mondd el!

Keresd meg a szavak párját! Mondd el, hogy mely számok és szí-nek tartoznak össze!

Keresd meg a színes szavak összecsengő párját! Mondd el, hogy mely szavak és színek tartoznak össze!

gy ny

ty gy ny ny gyny gy

mo-tyog na-gyí-tó nyom gye-rek nyo-moz láb-nyom a-nyu-ka kis-lány

1. tá-nyér • legyez2. le-gyez • csótány3. ma-gyar • tányér4. csó-tány • magyar

Egy-ne-gyed egy-reFar-kas megy a hegy-re,Egy-ne-gyed ket-tő-reMacs-ka megy a te-tő-re,Egy-ne-gyed há-rom-raÖ-kör van a já-rom-ba.

54

Tegyél korongot a képnek megfelelő szóra!

Olvasd fel a szavak közül azokat, amelyek mozgást fejeznek ki!

nagyi nyög tanya vége nyuszi gyűszű gúnya megye gyáva rigó gyalu bunyó jegy gúny gyár jég súg rugó lány hegy nyom fagy gyep nyíl

Ta-va-szi dal

Egy, ket-tő, há-rom, négy,kis ő-zi-ke, ho-vá mégy?

– E-lég, hogy-ha tu-dom én:ta-vasz e-lé fu-tok én!

Egy, ket-tő, há-rom, négy,te kis nyu-szi, ho-vá mégy?– se er-dő-be, se rét-re:a szép ta-vasz e-lé-be!

(Zelk Zoltán, részlet)

55

5.

6.

1.

2.

56

Mit látsz a képeken? Kettő nem illik a sorba. Melyik kettő? Jelöld meg koronggal!

– – – – –

Lyukas a szűröm, kutya adta!Lyukas a csizmám, kutya adta!Lyuk hátul, elől, lyuk minden felől.Fujdogál a szellő kivül, belől. (népköltés)

3. Sorold fel a jellemzőikkel megkülönböztetve, hogy mely zoknik néznek jobbra, és melyek balra!

uly ák át lyu ká tá ULy Lyáóly ak at lyó ka ta óLy Lyóaly ók ót lya kó tó ALy LyAály uk ut lyá ku tu áLy Lyá

57

Mely képek nevei végződnek az alábbi szótagra? Sorold fel ezeket!

Olvasd el! Válaszd ki azt a szót, amelyiknek a jelentése a képhez kapcsolódik! Alkoss vele mondatot!

ly a ly k t ly u ly á ó ly k tLy ó Ly K á Ly U Ly T Ly A K Ly

4.

5.

6.

7.

ly Ly

súly boly golyó pályamoly hely vályú folyólyuk mély pólya gólyaölyv mely zsálya gulya

-lya

2.

3.

4.

1.

58

Készítsetek a pároddal szómagyarázatot legalább négy szóhoz!

Melyik szó nem felel a Mi? kérdésre? Miért?

Olvasd fel csoportosítva a neveket a képek sorrendjében!

Olvasd el és folytasd a megkezdett történetet!

bé-lyeg ke-hely sze-gély ba-golysó-lyom se-lyem ta-valy bö-gölykö-lyök pa-szuly lyu-kas gu-lyás

pólya gólya sirály selyem bagoly lyukaszt bélyeg sólyom harkály bögöly pulyka kölyökly

Mi-hály or-so-lya

Ká-roly

I-bo-lya ger-gely

Mi tör-tén-he-tett u-tá-na?

Ger-gelyt teg-nap meg-csíp-te a bö-göly. Be-da-gadt a bö-göly-csí-pés he-lye...

Or-so-lyá-nak a puly-ka-hús a ked-ven-ce. ránt-va és süt-ve is sze-re-ti. A ma-ma a va-sár-na-pi e-béd-re má-kos tész-tát ké-szí-tett...

Ká-roly i-bo-lyát sze-dett a ré-ten. De mi-re ha-za-ért, az i-bo-lya her-vad-ni kez-dett...

59

5. Takard le koronggal azokat a szavakat, amelyeket nem látod a ké-pen! Mondj rövid történetet velük!

golyó osztály

fáklya

király

bagoly

gulyás bivaly

sirály kölyök

pulyka

lyuk

harkály

pólya zsámoly

gólya

1.

2.

3.

60

Mit látsz a képen? Tegyél alá pálcikát!

Először csak a feketével írt betűket olvasd, utána csak a színes betűket!

dzs zs

dzs d o cs u dzs zs o dzs cs z s dzsDzs cs U D Dzs o Dzs cs U D zs o Dzs

bácsi dzsó-ker pezs-gés me-ne-dzser dzsúdó csa-lán csil-lár csi-cse-reg csóka da-rázs ban-dzsít ma-ha-ra-dzsa duda pi-pacs dézs-mál zsu-zsan-na rózsa ud-var csör-get ha-lan-dzsa

Dzse-ni-fer dél-u-tán-ja

Dzse-ni-fer u-zson-náz-ni volt a ba-rát-nő-jé-nél. Dzse-met et-tek zsem-lé-vel, és na-rancs-dzsúszt it-tak hoz-zá. U-tá-na fil-met a-kar-tak néz-ni egy in-di-a-i ma-ha-ra-dzsá-ról és egy kis-lány-ról. De nem tud-tak. Dzse-ni ba-rát-nő-jé-nek a báty-ja egy nin-dzsás fil-met né-zett ép-pen. A har-co-lós film nem ér-de-kel-te a lá-nyo-kat. In-kább lab-dáz-tak e-gyet az ud-va-ron.

2.

1.

61

A di-a-dal-mas ha-lan-dzsa

Az el-múlt hét-főn rá-jöt-tem, hogy a ha-lan-dzsa nyelv nem is o-lyan ne-héz. gya-

ko-rol-tam is ha-lan-dzsá-ul e-gész hé-ten. Pén-te-ken reg-gel ar-ra éb-red-tem, hogy zse-ni va-gyok. Fo-

lyé-ko-nyan be-szé-lek ha-lan-dzsá-ul!A-zon-nal te-le-fo-nál-tam a rend-őr-ség-re.– Hal-ló! rend-őr-ség! Itt sze-ké-be-re-dé-tesz. Ké-

rem, a-zon-nal küld-je-nek i-de két rend-őrt, mert a zség-be-dé-sze-ti fő-csé-vész gye-re-pe-lés a-latt i-de-hi-va-tász.

– Hal-ló! Hal-ló! nem ért-jük! Tes-sék? Tes-sék? Tes-sék?

Han-go-sab-ban ki-a-bál-tam, tü-rel-met-le-nül:– Ké-rem, ne vic-cel-je-nek ve-lem i-lyen sür-

gős má-szi-á-szás-ban! A-zon-nal két rend-őrt, zség-be-dé-sze-ti tér-ben.

– I... i... i-gen-is, a-zon-nal – da-dog-ta va-la-ki i-jed-ten.

ne-gyed-ó-ra múl-va két rend-őr tisz-tel-gett ná-lam, és a pa-ran-csa-i-mat vár-ta…

(Karinthy Frigyes nyomán)

4.

5.

Mi az a halandzsa? Beszéld meg a pároddal!

Alakítsatok csoportokat! Játsszátok el a történetet!

Az el-múlt hét-főn rá-jöt-tem, hogy a ha-lan-dzsa nyelv nem is o-lyan ne-héz. gya-

1.

2.

62

Fejtsd meg a képrejtvényt! Mondd ki a képek pontos nevét! Segítenek a hangokat jelölő karikák! A dz hangot színessel jelöltük.

4.

5.

– – – – – –

Bodzavirágból, bodzavirágbólhullik a, hullik a sárga virágpor.Fönt meg a felhők szállnak az égen,bodzafehéren, bodzafehéren. (Nemes Nagy Ágnes: Tavaszi felhők, részlet)

3. Vezesd végig az ujjad a madzagon! Mondd ki abban a sorrendben a képek neveit, ahogyan az ujjad vezetted!

– –

+

edz uf uv dze fu vu EDz DzUadz of ov dza fo vo ADz Dzoodz af ev dzo fa ve oDz DzAudz ef av dzu fe va UDz DzE

63

Mondj mondatot három szóval!

Jelöld meg pálcikával a helyes választ!

Válaszolj a kérdésekre a képek alapján!

dz f dz o dz v u dz a e dz dz oDz Dz V U Dz o F E Dz A Dz A Dz

4.

5.

6.

7.

8.

dz Dz

edz pedz edzőe-dző pe-dzi edzése-dzés pe-dző pedzi

Mit csi-nál a hal, mi-kor pe-dzi a hor-got? 1. A csa-lit ha-rap-ni kez-di. 2. Úsz-kál a víz-ben.

Mi-lyen e-dzés-re jár Li-li? Ho-vá ké-redz-ke-dik el zi-ta? Mi-vel vág-ták el a ma-dza-got? Mi va-ka-ró-dzik?

1.

2.

3.

64

Olvasd el a szavakat! Mit látsz a képen? Tegyél a szavakra pálcikát!

Felelj a találós kérdésekre a szókártyákon szereplő szavakkal! Kösd össze pálcikával a kérdéseket és a megfejtéseket!

ly tyly ty ö ny gy ty ü ly ö ny ly ü tyLy Ü gy Ty Ö Ly ny Ü gy Ly Ü Ty gy

je-gyez kuny-hó bás-tya tény-leg kály-ha puly-ka gyap-jú nyír-fa fák-lya kár-tya jegy-zet tűz-hely lan-gyos har-kály hal-vány bor-bély mel-lény kas-tély jár-vány győz-tes

Me-lyik ál-lat a leg-szor-go-sabb a vi-lá-gon?

Me-lyik ló lo-bog a szél-ben?

Me-lyik disz-nó nem volt so-ha ma-lac?

Me-lyik ló tud re-pül-ni?

han-gya

hol-ló

zász-ló

sün-disz-nó

65

4.

A har-kályt más szó-val fa-ko-páncs-nak is mond-ják. Sze-rin-ted mi-ért? A har-kályt más-kép-pen a fák dok-to-rá-nak is mond-ják. Sze-rin-ted mi-ért?

JU-LI MEG-FI-GYE-LI A HAR-KÁLYT

Egy nyá-ri reg-ge-len Ju-li a kony-há-ban ült. o-da-kint a di-ó-fa á-gán meg-moz-dult va-la-mi. Ju-li lát-ta, hogy egy har-kály az. A har-kály a fa kor-hadt á-gán mé-lyí-tett egy lyu-kat. A-lul-ról ko-pog-tat-ta az á-gat. Biz-tos kár-te-vő-ket ke-re-sett.

Egy-szer csak reccs, le-tört az ág. A har-kály zu-han-ni kez-dett. Úgy né-zett ki, le-poty-tyan az ág-gal e-gyütt. Mint-ha nem tud-na re-pül-ni.

De a har-kály vé-gül nem e-sett le a föld-re. né-hány gyors szárny-csa-pás-sal visz-sza-röp-pent a fá-ra. Fél-ú-ton biz-tos e-szé-be ju-tott, hogy tud ő re-pül-ni! ó-va-to-san kö-rül-né-zett. „Ej-nye, csak nem lát-ta meg va-la-ki, hogy majd-nem le-poty-tyan-tam?”

Egy-szer csak reccs, le-tört

De a har-kály vé-gül nem e-sett le a föld-re. né-hány

Fél-ú-ton biz-tos e-szé-be ju-tott, hogy tud ő re-pül-ni! ó-va-to-san kö-rül-né-zett.

meg va-la-ki, hogy majd-nem

1.

2.

3.

4.

66

Olvasd el a szóoszlopokat! Melyik képhez melyik szó illik? Jelöld pálcikával!

Minden ábrában szerepeljenek ugyanazok a betűk. Mondd el, hogy melyik ábrából milyen betű hiányzik!

Válaszolj a kérdésekre a rajz alapján!

Olvasd el! Meséld tovább! Fejezd be a mesét!

ly j

ly e

éj

j

je eé

ély

ly

i-bo-lya ná-po-lyi jó-szí-vű sí-pá-lya po-cso-lya jó-ké-pű la-vi-na fo-lyo-só jö-vő-re ví-zi-ló fu-ru-lya ki-lá-tó ma-zso-la hó-go-lyó jú-ni-us li-li-om já-ró-ka de-re-lye ke-se-lyű csi-go-lya

Mi-lyen színű sap-ká-ja van or-so-lyá-nak?Mi-lyen a ha-ja?Mi-lyen a-nyag-ból van a ci-pő-je?Mi-lyen szí-nű a szok-nyá-ja?Me-lyik ke-zén van az ó-rá-ja?

A ki-rály és a ki-rály-né vár-ják a ki-rály-fit ha-za. De nem jö-het, mert • • •

Olvasd el! Fejezd be az elkezdett mondatokat szóban!

Miért van két betűnk ugyanarra a hangra?

67

5.

6.

1. A fo-lyó je-gén ve-szé-lyes kor-cso-lyáz-ni. Jó-zsi még-is • • •

2. Az osz-tály-te-rem e-lőtt nagy volt a zsi-vaj a szü- net-ben. Me-lyik gye-rek • • •

3. Je-nő ta-valy ka-jak-tá-bor-ban volt a Ti-szán. Csak az nem volt jó, hogy • • •

4. A gu-lyás-le-ves re-cept-je. Hoz-zá-va-lók: pet-re-zse-lyem zöld-je • • •

Mi-ért van két be-tűnk u-gyan-ar-ra a hang-ra?Ma már az ly és a j be-tű-vel je-lölt han-got u-gyan-úgy mond-juk ki: j-nek. ré-gen vi-szont ez nem így volt. Az ly-t kö-rül-be-lül úgy mond-ták ki, mint egy l-t és egy j-t, gyor-san egy-más u-tán. Ezt a ré-gi han-got je-löl-tük ly be-tű-vel. A hang az-ó-ta ki-ve-szett. Ma már csak né-hány vi-dé-ken hall-ha-tó. A be-tű vi-szont meg-ma-radt.

Vá-la-szolj!Ho-gyan mond-juk ki ma az ly-t és a j-t?Ho-gyan mond-ták ré-gen?

1.

2.

3.

4.

68

Keresd meg a szókártyákon lévő szavakat a szóoszlopokban! Te-gyél rájuk korongot!

Olvasd el a szavakat lendületesen! Alkoss mondatokat velük!

Melyik szókártya melyik mondatba illik? Egészítsd ki a mondatot szóban!

dz zdz z ü dzs d z dz c ű dz d dzsDz c Dzs Ü Dz Dzs Ű D c z Ű Dz

dal dzsip do-dzsem e-dzet-tek

dér pedz bun-da ké-rő-dzik

cél nyolc zeb-ra lo-pó-dzik

edz csend cin-ke ke-ze-lés

zár dzsem ma-dzag e-dé-nyek

dzsem

bunda

lopódzik

zár

fácán dodzsem edzett zebra kacat cérna padra

A • • • kecs-ke-tej és juh-tej ke-ve-ré-ké-ből ké-szült lágy, vaj-sze-rű sajt.

A • • • és a • • • szó u-gyan-azt je-len-ti.

brin-dza ma-dzag zsi-neg

69

5.

A bo-dzaA bo-dza il-la-tos, fe-hér vi-rá-gú nö-vény. A bo-dza na-gyon e-gész-sé-ges. gyógy-nö-vény-nek szá-mít. Vi-rág-já-ból fi-nom szörp, le-ve-lé-ből gyógy-te-a ké-szül. A bo-dza é-rett bo-gyó-já-ból lek-várt főz-nek. El-ter-jedt né-pi gyógy-szer.

Ta-va-szi fel-hők

Bo-dza-vi-rág-ból, bo-dza-vi-rág-bólhul-lik a, hul-lik a sár-ga vi-rág-por.Fönt meg a fel-hők száll-nak az é-gen,bo-dza-fe-hé-ren, bo-dza-fe-hé-ren. szállj, szállj, fel-hő,pa-ma-csos,hullj le, te zá-por,a-ra-nyos,hullj le, te zá-por,égi vi-rág-por,é-gen nyí-ló bo-dza-vi-rág-ból.

(Nemes Nagy Ágnes)

1.

2.

3.

4.

Olvassátok el a párotokkal kétsoronként a verset!

Beszéld meg a pároddal az alábbi szó kétféle értelmét!

Kijét, mijét szidta a kutyának a három legény? Jelöld meg a vers-ben pálcikával! Szerinted miért?

Számold meg, hányszor szerepel a versben a róka szó! Rakj ki any-nyi korongot!

Ró-ka re-ge ró-ka

Há-rom gör-be le-gény-ke, ró-kare-ge ró-ka,to-jást lo-pott e-béd-re, ró-kare-ge ró-ka,lett be-lő-le rán-tot-ta, ró-kare-ge ró-ka,a ku-tya le-rán-tot-ta, ró-kare-ge ró-ka.

E-gyik szid-ta gaz-dá-ját, ró-kare-ge ró-ka,má-sik meg a faj-tá-ját, ró-kare-ge ró-ka,har-ma-dik az ük-ap-ját, ró-kare-ge ró-ka,hoz-zá-vág-ta ka-lap-ját, ró-kare-ge ró-ka. (Weöres Sándor)

rán-tot-ta

70

A ró-ka és a ká-csák

Egy-szer a ró-ka sé-ta köz-ben a tó-part-ra ért. A tó-ban ká-csák úsz-kál-tak. A-mint meg-lát-ta a ró-ka a ká-csá-kat, mind-járt ka-csa-pe-cse-nyé-re fájt a fo-ga. gon-dol-ko-zott, hogy fog-hat-na meg csak e-gyet is. Tud-ta, hogy a ká-csák na-gyon kí-ván-csi-ak, be-ki-ál-tott ne-kik:

– gyer-tek csak kö-ze-lebb, majd szép me-sét mon-dok!– Hall-juk mi in-nen is – fe-lel-ték a ká-csák –, csak mond-jad!– De mesz-sze vagy-tok ám, nem tu-dok ak-ko-rát ki-ál-ta-ni. Jöj-

jön ki kö-zü-le-tek egy, an-nak majd a fü-lé-be sú-gom, az az-u-tán el-mond-ja a töb-bi-nek. De o-kos jöj-jön ám ki, mert a sza-már el-fe-lej-ti!

A ká-csák mind ki-jöt-tek a part-ra, mert mind o-kos-nak tar-tot-ta ma-gát, a ró-ka az-u-tán, a-me-lyik leg-kö-ze-lebb volt hoz-zá, meg-fog-ta, a töb-bi pe-dig szét-reb-bent.

(magyar népmese; Kálmány Lajos gyűjtése)

71

Idézd fel az előző rókás mesét a pároddal! Mely tulajdonságai iga-zak a rókának mindkét mesére? Soroljátok fel!

2.

1.

1.

2.

3.

72

Olvasd el a mondatokat! Kösd össze őket a képekkel!

Válaszolj a kérdésre a szöveg alapján!

Olvasd el a szavakat! Alkoss mondatokat velük! Kösd össze őket a képekkel!

x XÍgy ne-vez-zük a be-tűt:

iksz. Így mond-juk ki a han-got:

ksz.

Az x idegen szavakban fordul elő. Magyar szóban nincs.

ta-xi-so-főr • o-xi-gén • lu-xus-a-u-tó • gyer-mek-le-xi-kon

1. A xi-lo-fon ő-si hang-szer. Ü-tők-kel szó-lal meg.2. A sza-xo-fon nád-síp-pal mű-kö-dő fú-vós hang-szer.3. A mi-xer bár-ban dol-go-zik. I-ta-lo-kat ké-szít, ál-lít ösz-sze.

Xé-ni-a és Be-at-rix ze-né-szek. Xé-ni-a sza-xo-fo-non, Be-at-rix xi-lo-fo-non ját-szik. Most Me-xi-kó-ba men-nek kon-cer-tez-ni. na-gyon si-et-nek. E-zért a re-pü-lő-tér-re ta-xi-val men-nek. Mi-lyen hang-szer van Xé-ni-a és mi-lyen Be-at-rix cso-mag-já-ban?

73

1.

2.

Hol szerepelnek még a bekeretezett betűk pontosan így egymás mellett? Tegyél rájuk korongot!

q QÍgy ne-vez-zük a be-tűt:

kú.Így mond-juk ki a han-got:

kv vagy k.

A q csak idegen szavakban fordul elő. Magyar szóban nincs.

q p d

P Q D

q o q d p ó q p ó q p d ó

P Q Q ó o D P Q D P ó Q D

• Így mond-juk ki a szót: kvar-tett. ré-gen így ír-tuk: quar-tett. A kvar-tett négy tag-ból ál-ló ze-ne-i e-gyüt-tes.

• Így mond-juk ki a szót: ak-vin-kum. Így ír-juk: A-quin-cum. A-quin-cum ré-gen Pan-nó-ni-á-nak volt a fő-vá-ro-sa. A ró-ma-i-ak é-pí-tet-ték. A rom-ja-i ma ó-bu-dán lát-ha-tók.

• Így mond-juk ki a szót: bu-tik. Így is lát-hat-juk még ki-ír- va: bou-tique. A bu-tik di-va-tos ru-hát á-ru-sí-tó kis bolt.

• Így mond-juk ki a szót: kvín. Így ír-juk an-go-lo-san: queen. A queen szó e-re-de-ti ér-tel-me an-go-lul: ki-rály-nő. Ez lett a ne-ve egy hí-res ze-ne-kar-nak, a Queen-nek is.

1.

2.

74

w WÍgy ne-vez-zük a be-tűt:

dup-la vé vagy ket-tős vé.Így mond-juk ki a han-got:

v.

A w családnevekben és idegen szavakban fordul elő.

A vi-lág-há-lóAz in-ter-ne-ten egy ol-dal-ra úgy ju-tunk, hogy be-í-runk egy cí-met. Ez a cím így kez-dő-dik: www. Ma-gya-rul így mond-juk ki: vé-vé-vé pont. A www. há-rom an-gol szó el-ső be-tű-je. A há-rom an-gol szó ma-gyar ér-tel-me: vi-lág-há-ló. szá-mí-tó-gé-pek ösz-sze-kap-cso-ló-dá-sát je-len-ti. (nézd meg a ké-pet fent!)

A WCA Wc-t vé-cé-nek mond-juk ki. Így is ír-hat-juk: vé-cé. ré-gen nem a ház-ban volt a Wc, ha-nem kint az ud-va-ron. nem kel-lett víz-zel le-öb-lí-te-ni. Egy an-gol fér-fi ta-lál-ta fel a víz-zel mű-kö-dő szer-ke-ze-tet. A Wc szó-ban a víz an-gol ne-vé-nek (wa-ter) el-ső be-tű-je rej-lik.

Kik vol-tak ők?Weö-res Sán-dor hí-res köl-tő volt. gyer-me-kek-nek is sok szép ver-set írt.Wes-se-lé-nyi Mik-lós, az ár-ví-zi ha-jós egy nagy pes-ti á-ra-dás men-té-sé-nek volt a hő-se.Watt mér-nök volt. Ang-li-á-ban élt. Ő ta-lál-ta fel a gőz-zel haj-tott gé-pet, a gőz-gé-pet. E-lőt-te a gé-pe-ket, jár-mű-ve-ket em-be-rek vagy ál-la-tok, pél-dá-ul lo-vak moz-gat-ták.

Mik is e-zek?A wur-li-tzer pénz be-do-bá-sá-val mű-kö-dő ze-ne-gép. A volf-rám (régiesen: wolf-ram) ke-mény, szür-kés szí-nű fém.

75

y YÍgy ne-vez-zük a be-tűt:

ip-szi-lon. Így mond-juk ki a han-got:

i.

Az y családnevekben és idegen szavakban fordul elő.

Mi az a hy-po?A hy-po i-de-gen szó. Ma már így ír-juk le: hi-pó. A hi-pó a ház-tar-tás-ban al-kal-ma-zott tisz-tí-tó-szer. A hi-pó-val ru-há-kat is fe-hé-rí-te-nek. A hi-pó a für-dő-szo-ba ta-ka-rí-tá-sá-ra is jól hasz-nál-ható. Vi-gyáz-ni kell ve-le, mert a hi-pó ma-ró ha-tá-sú mé-reg! szem-be, száj-ba és a bőr-re ne ke-rül-jön!

HÍ-rEs MA-gyA-roK

Köl-cse-y Fe-renc hí-res köl-tő.

Ő a Him-nusz cí-mű vers szer-ző-je. Min-den or-szág-nak van nem-ze-ti him-nu-sza.

A him-nusz ze-né-jét ün-ne-pé-lyes al-kal-mak-kor játsz-szák és é-nek-lik el.

Ybl Mik-lós hí-res é-pí-tész.

Az ő ter-ve-i a-lap-ján ké-szült el Bu-da-pes-ten az o-pe-ra-ház.

Ja-ni-kovsz-ky É-va hí-res í-ró-nő.

ren-ge-teg szép köny-vet írt gye-re-kek-nek.

3.

4.

76

1. Fejtsd meg a rejtvényt!

-

77

78

Mo-zog-junk, mon-dó-káz-zunk!

Haj-lik az ág, fúj a szél,Nyír-fa lomb-ja ösz-sze-ér.Új-ra visz-sza, új-ra szét,Raj-ta, raj-ta, most e-lég.

Gyü-le-kez-nek a fel-hők,e-sik az e-ső, ko-pog a jég, dö-rög az ég, vil-lám-lik,le-csap, ki-sü-tött a Nap.

Fújj, szél, me-leg szél,Jön a ta-vasz, fut a tél.Nem fúj már, és nem ha-vaz,Itt van, itt van a ta-vasz!

Süss fel, Nap, Fé-nyes Nap! Ker-tek a-latt a li-bá-im Meg-fagy-nak. Te-rítsd rá-juk kö-pö-nye-ged, Ad-jál ne-kik jó me-le-get! Süss fel, Nap, Ked-ves Nap!

79

a á b c cs d dz dzs e é f g gy h i í j k l ly m n ny o ó ö ő p q r s sz t ty u ú ü ű v w x y z zs

Á, bé, cé, dé,Raj-tam kez-dé,A nagy böl-cses-sé-get,A nagy e-szes-sé-get,Á, bé, cé, dé,Raj-tam kez-dé.

En, ó, pé, kú,a nagy tor-kú. Mind meg-isz-sza a bort,ví-gan rúg-ja a port.En, ó, pé, kú,a nagy tor-kú. (gyermekdal, részlet)

80

Zen-gő ABCA-rany-al-ma ág-he-gyen. Ba-ri bég a zöld gye-pen. Cir-mos ci-ca e-ge-rész. Csen-gős csi-kó he-ve-rész. Don-gó da-rázs dön-gi-csél. E-sik e-ső, fúj a szél. Füs-ti fecs-ke fi-cse-reg. Ger-le, ga-lamb ke-se-reg. Gyom kö-zött gyors gyík sza-lad. Har-ma-tos haj-nal ha-sad. Itt van már a zi-va-tar! Jó az a-nya, jót a-kar. Ki-vi-rít a ki-ke-let. Le-ve-les lesz a li-get. Lyu-kas fa-zék fe-ke-te. Me-se, me-se, mes-ke-te...Ná-dat a szél le-gye-zi.Nyúl a fü-lét he-gye-zi. Or-go-na-fán mé-hi-ke. Ösz-sze-rez-zen ő-zi-ke. Pa-tak-par-ton pi-pi-tér.Ró-ka sza-va ki-csit ér.Su-sog a sok sas-ma-dár.Szil-va-fá-ra szar-ka száll. Tü-csök tar-lón he-ge-dül. Tyúk az ár-kon át-re-pül. Uc -cu, csípd meg, hó-ha, hó!Ür-gét fo-gott a Sa-jó. Vér-cse vij-jog dél-e-lőtt.Zör-ge-tik a vas-fe-dőt.Zsin-de-lye-zik a te-tőt. (Móra Ferenc)

-rany-al-ma ág-he-gyen.

e-se, me-se, mes-ke-te...

8181

A-rany ab-lakNyug-vó Nap fé-nyétőr-zi az ab-lak,kis-le-ány ol-vashát-tal a Nap-nak.

Lec-két be-tűz-get,szó-kat ta-gol-gat:a be-tűk szó-váösz-sze-fo-nód-nak.

Sza-vak-ból me-seszö-vő-dik las-san,kis-le-ány ol-vasa-rany ab-lak-ban. (Károlyi Amy)

1.

2.

Két kecs-ke ta-lál-ko-zott egy pal-lón

Egy-szer volt, hol nem volt, va-la-hol a fo-lyó mel-lett volt egy kecs-ke-nyáj. A kecs-kék el-szé-led-tek a fo-lyó mind-két part-já-ra.

Meg-lát-ta egy fi-a-tal kecs-ke, hogy egy pal-ló van a víz fe-lett. Kap-ta ma-gát, s ha-mar fel-má-szott rá. Ész-re-vet-te ezt a túl-ol-da-lon egy ö-reg kecs-ke. Ő is si-et-ve fel-má-szott rá.

Ösz-sze-ta-lál-koz-tak ép-pen a pal-ló kö-ze-pén.– Mi-ért jöt-tél fel a pal-ló-ra, ha lát-tad, hogy én fent va-

gyok?– A-zért, mert én ö-re-gebb va-gyok. Tér-jél visz-sza! – Én az-tán nem té-rek visz-sza! Az e-nyém az el-sőbb-ség, mert

én mász-tam fel ha-ma-rabb.– A fi-a-tal en-ge-del-mes-ked-jék!Ösz-sze-ve-re-ked-tek a pal-ló kö-ze-pén. S mind a ket-ten be-le-

es-tek a fo-lyó-ba.Vé-ge a me-sé-nek. De most az egy-szer nem mond-ha-tom, hogy

ma is él-nek, ha meg nem hal-tak. (magyar népmese nyomán)

82

Nézd meg a képen a mese szereplőinek arckifejezését! Mire gon-dolhatnak? Mit mondhatnak egymásnak?

Játsszátok el a mesét! Jelenítsétek meg az alábbi kifejezéseket is!

Szikrát szór a szeme = dühösen néz, nagyon haragszik. Farkasszemet néz = támadóan, dacosan a másik szemébe néz.

83

Be-jár-ja az i-ci-ripi-ci-ri ka-szá-lót, S nem lát-ja az i-ci-ripi-ci-ri kó-szá-lót.

Rá-ta-lál egy i-ci-ripi-ci-ri kis tök-re, bá-na-tá-ban i-ci-ripi-ci-rit meg-lök-te.

Fel-for-dult az i-ci-ripi-ci-ri tö-köcs-ke, ben-ne a két i-ci-ripi-ci-ri ök-röcs-ke.

Meg-ö-rült két i-ci-ri pi-ci-ri ök-ré-nek: vé-ge van az i-ci-ripi-ci-ri me-sé-nek. (Móricz Zsigmond)

I-ci-ri-pi-ci-ri

A-jaj, hol volt, hol nem…Volt egy-szer egy i-ci-ripi-ci-rihá-zacs-ka;ott la-kott egy i-ci-ripi-ci-ri kis macs-ka.

Volt an-nak két i-ci-ripi-ci-ri kis ök-re, rá-kap-tak egy i-ci-ri pi-ci-ri kis tök-re.

Csiz-mát húz az i-ci-ripi-ci-ri kis macs-ka, ho-vá lett az i-ci-ripi-ci-ri bar-mocs-ka.

Be-jár-ja az i-ci-ripi-ci-ri kis er-dőt, s nem le-li az i-ci-ripi-ci-ri te-ker-gőt.

A há-rom kis-ci-ca

Há-rom kis-ci-ca, egy fe-ke-te, egy szür-ke meg egy fe-hér meg-lá-tott egy e-ge-ret. És uc-cu ne-ki, u-tá-na-fu-tot-tak. A kis-e-gér be-ug-rott a lisz-tes-lá-dá-ba. A kis-ci-cák, hopp-lá, u-tá-na. A kis-e-gér el-sza-ladt. A lá-dá-ból pe-dig há-rom fe-hér ci-ca má-szott ki.

A há-rom fe-hér kis-ci-ca meg-lá-tott az ud-va-ron egy bé-kát. És uc-cu ne-ki, u-tá-na-fu-tot-tak. A bé-ka be-ug-rott egy ócs-ka kály-ha-cső-be. A kis-ci-cák, hopp-lá, u-tá-na. A bé-ka szé-pen to-va-ug-rán-do-zott. A kály-ha-cső-ből e-lő-buk-kant há-rom fe-ke-te kis-ci-ca.

A há-rom fe-ke-te kis-ci-ca meg-lá-tott a tó-ban egy ha-lacs-kát. És uc -cu ne-ki, u-tá-na-ug-rot-tak. A ha-lacs-ka el-ú-szott. A tó-ból ki-má-szott há-rom csu-rom-vi-zes kis-ci-ca. És a há-rom vi-zes kis-ci-ca el-in-dult ha-za-fe-lé. Út-köz-ben szé-pen meg-szá-rad-tak, és o-lya-nok let-tek, mint vol-tak: egy fe-ke-te, egy szür-ke és egy fe-hér kis-ci-ca.

(Vlagyimir Szutyejev; fordította: Nikodémusz Elli)

A há-rom fe-hér kis-ci-ca meg-lá-tott az ud-va-ron egy bé-

84

1.

1.

2.

Ki a ve-szé-lye-sebb?

A kis-e-gér el-ment sé-tál-ni. Sé-tál-ga-tott az ud-va-ron, majd visz-sza-ment az any-já-hoz.

– Hű, é-des-a-nyám! Két vad-ál-la-tot lát-tam! Az e-gyik ször-nyű, a má-sik ba-rát-sá-gos.

Az any-ja meg-kér-dez-te: – Mi-fé-le ál-la-tok vol-tak?– Az e-gyik i-jesz-tő. Büsz-kén jár-kál az ud-va-ron.

Fe-ke-te a lá-ba. Vö-rös a ta-ré-ja. Hor-gas a cső-re. Ki-me-red a sze-me. El-men-tem mel-let-te, hát úgy ki-a-bált! Azt sem tud-tam fé-lel-mem-ben, ho-va sza-lad-jak!

– Az a …, nem kell fél-ni tő-le – mond-ta az ö-reg e-gér. – De mi-lyen volt a má-sik?

– Az a na-pon süt-ké-re-zett. Ke-rek a fe-je, hosz-szú a ba-ju-sza. Hen-te-reg a na-pon, nya-lo-gat-ja a bun-dá-ját. Ba-rát-sá-go-san kun-ko-rít-ja a far-kát.

– Még so-kat kell ta-nul-nod! – mond-ta az any-ja. – Hisz az a …!(La Fontaine [la fonten] nyomán)

85

1. Olvasd el az egérrágta lapokat! Vajon melyiket írhatta a kisegér?

3. Amint sé-tál-tam, egy na-gyon ked-ves ál-la-tot pil-lan-tot-tam meg. Hen-ter-gett a na-pon, s nya-lo-gat-ta a bun-dá-ját.

1. Sé-ta köz-ben egy gő-gösál-lat-tal ta-lál-koz-tam. Fe-ke-te volt a lá-ba, hor-gas a cső-re, vö-rös a ta-ré-ja.

2. Egy-szer csak egy i-jesz-tő ál-lat jött fe-lém. Ke-rek a fe-je, hosz-szú a ba-ju-sza!

A kis-ku-tya meg a sza-már

A sza-már meg-i-ri-gyel-te a kis-ku-tya jó-mód-ját, hogy ne-ki sza-bad a leg-szebb szo-bá-ba is be-men-ni, a leg-szebb ván-kos-ra is rá-fe-küd-ni, e-gész nap csak sé-tál, nem dol-go-zik sem-mit, még-is min-den-nek a láng-ját, a ja-vát kap-ja, ne-ki meg csak a kó-ró meg a tüs-ke jut. Meg is kér-dez-te a ku-tyá-tól:

– Mért sze-ret té-ged úgy a gazd-asz-szony?– Mert tu-dok far-kat csó-vál-ni és két lá-bon szol-gál-ni – fe-lel-te

a ku-tya.– Na, ez nem ne-héz do-log – fe-lel-te a sza-már –, majd én is meg-

pró-bá-lom.Mi-kor nyit-va volt a kony-ha, be-som-for-dált. Két

láb-ra állt, a far-kát bil-le-get-te, a lá-bát nyúj-to-gat-ta, hogy te-nye-rest

ad-jon. A gazd-asz-szony meg-i-jedt, s a po-ro-ló-pál-cá-val ki-ver-te. A

sze-gény sza-már má-ig is tö-ri a fe-jét a-zon, hogy mi-ért ka-pott ő ve-rést a-zért, a-mi-ért a ku-tya di-csé-re-tet.

86

(magyar népmese; Berze Nagy János

gyűjtése)

ván-kos: pár-na

Bu-ta, mint a sza-már = na-gyon bu-ta, os-to-ba. 1.

87

A ku-tya té-ve-dé-se

A kó-bor ku-tya ér-té-kes zsák-mányt vitt a fo-ga közt. Egy hí-don ment ke-resz-tül ép-pen. Le-né-zett a víz-be. Mit lá-tott? Egy ku-tyát, li-ba-comb-bal a szá-já-ban. A kó-bor ku-tya mo-rog-ni kez-dett. Na-gyon sze-re-tett vol-na még egy com-bot. E-zért nem vet-te ész-re a té-ve-dé-sét.

Rá a-kart i-jesz-te-ni a tü-kör-ké-pé-re. U-gat-ni kez-dett, de ki-e-sett a szá-já-ból a li-ba-comb. A kó-bor ku-tya be-ug-rott a víz-be. A zsák-má-nyát a-zon-ban el-nyel-te a fo-lyó. Ő ma-ga is a-lig tu-dott ki-úsz-ni a part-ra. Bi-zony, bán-ta már a mo-hó-sá-gát!

(La Fontaine nyomán)

Ku-tya-tár

Ha-rap ut-ca há-rom a-lattmeg-nyí-lott a ku-tya-tár,síp-pal-dob-bal meg-nyi-tot-taKu-tya-fü-lű A-la-dár.Ku-tya-tár! Ku-tya-tár!Ku-tya-fü-lű A-la-dár!

Húsz fo-rin-tért tar-ka ku-tya,tí-zért fe-hér ku-tya jár,törzs-ve-vők-nek öt fo-rin-tért kap-ha-tó a ku-tya már.Ku-tya-tár! Ku-tya-tár!Ku-tya-fü-lű A-la-dár! (Weöres Sándor)

1. Csoportonként játsszátok el a verset! Az osztály közben mondja a sorokat hangosan!

1.

2.

3.

A tö-rök és a te-he-nek

Volt egy tö-rök, Me-he-med,so-se lá-tott te-he-net.Nem is tud-ta Me-he-med,mi-lye-nek a te-he-nek.

Egy-szer az-tán Me-he-medlát egy cso-mó te-he-net.Csu-dál-ko-zik Me-he-med,„I-lye-nek a te-he-nek?”

Én va-gyok a Me-he-med,Mi va-gyunk a te-he-nek.Szám-lál-gat-ja Me-he-med,Hány-fé-lék a te-he-nek.

Meg is szá-mol Me-he-medhá-rom-féle te-he-net:fe-hé-ret, fe-ke-tét, tar-kát,Meg ne fogd a te-hén far-kát!

Nem tud-ta ezt Me-he-med,S fel-rúg-ták a te-he-nek!

(Móricz Zsigmond)

Mondjátok el a verses mese kérdését többféleképpen!

Tanuljátok meg a verses mesét! Játsszátok el!

cso-dál-koz-va • dü-hö-sen • gú-nyo-lód-va • ked-ve-sen

Rajzold le, milyennek láthatta Mehemed a tehéncsordát!

88

Miért haragudott meg a szarka a vadgalambra?

Melyik szóval jellemeznéd a vadgalamb, és melyikkela szarka fészkét?

1.

2.

A vad-ga-lamb és a szar-ka

Tu-dod-e, miért nem ért a vad-ga-lamb a fé-szek-csi-ná-lás-hoz, mi-ért rak o-lyan hit-vány fész-ket, mely csak né-hány szál szá-raz ág-ból van ösz-sze-tá-kol-va?

El-mon-dom én.A vad-ga-lamb a szar-kát kér-te meg, hogy ta-nít-sa

meg őt a fé-szek-ra-kás-ra, mert eb-ben a szar-ka i-gen nagy mes-ter, s o-lyan fész-ket tud csi-nál-ni, hogy ah-hoz a hé-ja, ölyv hoz-zá nem fér. A szar-ka szí-ve-sen el-vál-lal-ta a ta-ní-tást, s fé-szek-ra-kás köz-ben, míg egy-egy galy-lyat he-lyé-re il-lesz-tett, min-dig mon-do-gat-ta a ma-ga mód-ján:

– Csak így, csak így! Csak így, csak így!A vad-ga-lamb er-re min-dig azt fe-lel-te:– Tú-dom, tú-dom, tú-dom!A szar-ka el-hall-gat-ta azt egy da-ra-big, de u-tol-já-

ra meg-ha-ra-gu-dott.– Ha tu-dod, csi-náld! – s ott-

hagy-ta a fész-ket fe-le mun-ká-já-ban.

A vad-ga-lamb az-tán az-ó-ta sem tu-dott eb-ből a mes-ter-ség-ből töb-bet meg-ta-nul-ni.

(Arany László)

89

• hit-vány • nagy-sze-rű • ki-vá-ló • csap-ni-va-ló

• mes-te-ri • ócs-ka • va-cak • pél-dás

1.

2.

3.

A ba-goly, a ró-ka, a borz és a ku-tya na-gyon sze-re-tik ám a sün-húst! A sü-nök, ha meg-tá-mad-ják ő-ket, gyor-san ösz-sze-göm-bö-lyöd-nek. Úgy néz-nek ki i-lyen-kor, mint egy lab-da. É-les tüs-ké-i-ket fe-nye-ge-tő-en ki-fe-lé me-resz-tik. A tüs-kék min-den i-rány-ból meg-vé-dik ő-ket.

A sün ki-csi-nye-i vé-kony, pu-ha szőr-rel szü-let-nek. A ki-csik e-zért nem szúr-ják meg a ma-má-ju-kat. A sző-rük csak né-hány ó-ra múl-va kezd el e-rő-söd-ni. A pu-ha szőr-ből nem-so-ká-ra szú-rós, ke-mény tüs-kék lesz-nek.

A sü-nök

A sü-nök-nek so-ha nem kell fé-sül-köd-ni-ük. A fe-jü-ket, a há-tu-kat és az ol-da-lu-kat nem szőr-szá-lak, ha-nem szú-rós tüs-kék bo-rít-ják. A sü-nök a tüs-ké-i-ket vé-de-ke-zés-re hasz-nál-ják.

90

Olvassátok el a szöveget csoportonként! A szóvivőtök számoljon be az osztálynak az olvasottakról!

A sü-nök na-gyon fa-lán-kak. Tél-re zsír-pár-nát kell nö-vesz-te-ni-ük. A föl-di-gi-lisz-tá-kat, a csi-gá-kat, a ro-va-ro-kat, de még az é-tel-ma-ra-dé-kot is szí-ve-sen meg-e-szik. A sü-nök a kí-gyó-húst is na-gyon sze-re-tik. É-les fo-guk-kal ké-pe-sek le-győz-ni a ná-luk sok-kal na-gyobb kí-gyó-kat is. A kí-gyó mér-ge nem tesz kárt ben-nük.

A sü-nök éj-sza-ka in-dul-nak va-dász-ni. A szag-lá-suk és a hal-lá-suk ki-vá-ló, jól tá-jé-ko-zód-nak a sö-tét-ben. Ha a kis sü-nök még-is el-ve-szí-tik a ma-má-ju-kat, ma-gas han-gon füty-työg-nek. Ve-szély e-se-tén fúj-nak, pu-fog-nak.

Mi-re el-jön a tél, a ki-csik már nagy-ra nőt-tek. Ön-ál-ló-an va-dász-nak. A le-hul-lott le-ve-lek-ből kü-lön bú-vó-he-lyet ké-szí-te-nek ma-guk-nak. Az el-du-gott, me-leg va-cok-ban biz-ton-ság-ban van-nak. Té-li ál-mot al-sza-nak, ta-va-szig nem is éb-red-nek fel. A tes-tük hő-mér-sék-le-te és tö-me-ge i-lyen-kor na-gyon le-csök-ken.

91

4.

5.

6.

1.

92

A Szél és a Nap

Vi-tat-ko-zott egy idő-ben a Szél a Nap-pal. A-zon folyt a dis-pu-ta, hogy me-lyi-kük e-rő-sebb.

Egy-szer az-u-tán azt mond-ta a Nap a Szél-nek:– Te-gyünk pró-bát, a-mott megy egy kö-pe-nye-

ges em-ber, pró-bál-koz-zunk meg raj-ta, me-lyi-künk az e-rő-sebb, me-lyi-künk ve-szi le a vál-lá-ról a kö-pe-nye-get.

Hoz-zá-fo-gott elő-ször a Szél, meg-ra-gad-ta az em-ber gal-lér-ját, tép-te, ci-bál-ta e-lő-re-hát-ra a kö-pe-nye-get, de men-tül e-rő-seb-ben rán-gat-ta, a sze-gény em-ber an-nál e-rő-seb-ben bur-kol-ta be-le ma-gát, s nem en-ged-te el-ve-tet-ni a kö-pe-nye-get.

Mi-kor az-tán a Szél hasz-ta-lan ki-fá-rasz-tot-ta ma-gát, ak-kor hoz-zá-fo-gott a Nap: el-kez-dett mo-so-lyog-ni az u-tas-ra me-le-gen, min-dig me-le-geb-ben. A jám-bor las-san-ként ki-bur-kol-ta ma-gát a kö-peny-ből, az-u-tán le-ve-tet-te e-gé-szen, ké-sőbb le-ve-tet-te a ka-bát-ját és a mel-lé-nyét is.

– Lá-tod – mon-dot-ta a Nap a Szél-nek –, hogy én e-rő-sebb va-gyok, mint te?

(magyar népmese; Jókai Mór gyűjteményéből)

1.

3.

Melyik erősebb? Jelöld a rajzát koronggal! Miért? Magyarázd el a mese alapján!

dis-pu-ta: vi-ta

men-tül: men-nél, mi- nél, mi-nél in-kább

93

Négy ván-dor

A vi-lág vé-gé-től ki-lenc-lé-pés-nyi-re, de az is le-het, hogy tíz-re, volt egy hegy. A hegy mö-gött egy i-ci-pi-ci pa-ta-kocs-ka foly-do-gált, a-mi-ben mák-szem nagy-sá-gú ha-lak ját-sza-doz-tak, s o-lyan ki-csi bé-kák ug-rál-tak a part-ján, hogy csak a szél és a fa-le-ve-lek lát-ták ő-ket.

A hegy se volt va-la-mi ó-ri-á-si, a ve-re-bek gya-log-láb mász-tak át raj-ta, s mi-kor a túl-só fe-lé-re ér-tek, még ak-kor is ked-vük volt ug-rán-doz-ni. Nem le-he-tett na-gyobb, mint egy jó-ko-ra ka-vics. De i-ga-zi hegy volt, s i-ga-zi volt az a cér-na-szál-nyi ös-vény is, a-mi a hegy-től az er-dő-ig ve-ze-tett.

Ez az er-dő már nem volt o-lyan ki-csi, mint az ös-vény, a hegy és a pa-tak, ak-ko-ra le-he-tett, mint mi-fe-lénk az er-dők.

Vi-dám é-let volt az er-dő-ben, de leg-vi-dá-mab-ban négy test-vér élt, a-kik-nek az er-dő kö-ze-pén volt a há-zuk. A négy test-vér ne-ve: Ta-vasz, Nyár, Ősz, Tél.

(Zelk Zoltán)

1.

2.

3.

4.

Hallgassátok meg a mese folytatását!

Tapsoljátok el a ritmust!

Keljetek ti is vándorútra! Egyenletes járás mellett szólaltassátok meg hangszereiteken a kiválasztott ritmust!

Hallgassátok meg Vivaldi Négy évszak című művének rövid rész-letét!

..

1.

2.

4.

3.

5.

94

For-gó készí-té-se

A-nyag-szük-ség-let gye-re-ken-ként: egy hur-ka-pál-ca vagy szí-vó-szál, két kü-lön-bö-ző szí-nű, négy-zet a-la-kú o-ri-ga-mi lap, ra-gasz-tó, egy kis pa-ra-fa du-gó, egy gom-bos-tű és egy vas-tag kar-ton-ból ki-vá-gott kör.

Ra-gaszd ösz-sze a két pa-pír-la-pot!Húzz vo-na-lat ke-reszt-be, a szem-ben lé-vő sar-kok kö-zött!

A sar-kok-tól a kö-ze-pe fe-lé nyírd be a la-pot. A nyí-rá-sok ne ér-jenek be a kö-zép-pon-tig!

Kész a for-gó! Ha sze-les az i-dő, meg-ál-la-pít-ha-tod, hogy hon-nan fúj a szél!

Min-den ol-dal jobb ol-da-li be-nyí-rá-sát hajt-sad be kö-zép-re! Ra-gaszd ösz- sze a sar-ko-kat!

A kör a-la-kú kar-ton-nal is ra-gaszd le a sar-ko-kat!

Szúrd át gom-bos-tű-vel! Szúrd át aszí-vó-szá-lon vagy hur-ka-pál-ci-kán is!Rög-zítsd a má-sik ol-dal-ról a pa-ra-fa du-gó-val.

Ha sze-les az i-dő, meg-ál-la-pít-ha-tod, hogy hon-nan fúj a szél!

o-ri-ga-mi: haj-to-ga-tós

pa-pír

95

Fent la-kom az é-gen, me-le-gít a fé-nyem,su-gár-ból van baj-szom,es-te van, ha al-szom.

Ha ked-vem jó, si-mo-gat-lak,szép gyen-gé-den fel-ka-rol-lak.De ha ked-vem vég-leg oda,be-le-té-pek a ha-jad-ba.Meg-ci-bá-lom a ru-há-dat,a sze-med is könny-be lá-bad.

Ta-lá-lós mon-dó-kák

(szél)

(nap)

Tekereg a szél Fuj a szél, fuj a szél,de morog a szél.Apró ez a szoba,mégis belefér.

Széles világbafut a szél magába,nyakában a lába,sosem érsz nyomába. (Weöres Sándor, részlet)

Te-ke-reg a szél Fuj a szél, fuj a szél,de mo-rog a szél.Ap-ró ez a szo-ba,még-is be-le-fér.

Szé-les vi-lág-bafut a szél ma-gá-ba,nya-ká-ban a lá-ba,so-sem érsz nyo-má-ba. (Weöres Sándor, részlet)

fut a szél ma-gá-ba,

so-sem érsz nyo-má-ba.(Weöres Sándor, részlet)

1. Tegyél piros korongot a bal oldali, kéket a jobb oldali találós mon-dóka megoldásának rajzára!

könny-be lá-bad: könny- be bo-rul, köny-nyez-ni kezd

96

12 hó-nap

Fa-gyos, va-cog ja-nu-ár,di-de-reg a feb-ru-ár,á-zik-fá-zik már-ci-us,sze-les, na-pos áp-ri-lis.

Cse-resz-nyé-ző a má-jus,a-ra-tó a jú-ni-us,ki-rán-du-ló jú-li-us,me-le-gí-tő a-u-gusz-tus.

Szü-re-tel a szep-tem-ber,e-sőt hoz az ok-tó-ber,ha-vat hoz a no-vem-ber,ka-rá-csonyt a de-cem-ber.

(Kóródi Bence)Gesz-te-nye-fa-le-vél

Ta-lál-tam egy fa-le-ve-let, gesz-te-nye-fa le-ve-lét. Mint-ha meg-ta-lál-tam vol-na egy ó-ri-ás te-nye-rét.

Ha az ar-com e-lé tar-tom, lá-tom, na-gyobb, mint az ar-com. Ha a fe-jem fö-lé te-szem, lá-tom, na-gyobb, mint a fe-jem.

Hogy-ha e-ső cse-pe-reg-ne, nem bán-nám, hogy cse-pe-reg, az ó-ri-ás nap-pal-éj-jel ó-ri-á-si te-nye-ré-vel be-föd-né a fe-je-met.

(Nemes Nagy Ágnes)

96

ka-rá-csonyt a de-cem-ber.(Kóródi Bence)

Gesz-te-nye-fa-le-vél

Ta-lál-tam egy fa-le-ve-let, gesz-te-nye-fa le-ve-lét. Mint-ha meg-ta-lál-tam vol-na egy ó-ri-ás te-nye-rét.

Ha az ar-com e-lé tar-tom, lá-tom, na-gyobb, mint az ar-com. Ha a fe-jem fö-lé te-szem, lá-tom, na-gyobb, mint a fe-jem.

Hogy-ha e-ső cse-pe-reg-ne, nem bán-nám, hogy cse-pe-reg, az ó-ri-ás nap-pal-éj-jel ó-ri-á-si te-nye-ré-vel be-föd-né a fe-je-met.

97

A kis nyír-fa

A park-ban egy kis nyír-fa állt. Fi-a-tal, zöld le-ve-le-i vol-tak. De a nyír-fa nem szí-vel-te a zöld le-ve-le-

ket. Va-la-mi kü-lön-le-ge-set a-kart. Egy nap így su-so-gott a szél-ben:

– Sem-mit sem sze-ret-nék job-ban, mint a-rany-le-ve-le-ket!

A-mint a kí-ván-ság el-hang-zott, a nyír-fa zöld le-ve-le-i vál-toz-ni kezd-tek. A-mi-kor a nap el-ső su-ga-ra-i ki-sü-töt-tek, a kis nyír-fa úgy ra-gyo-gott, mint a szín-a-rany.

Egy já-ró-ke-lő á-mul-va é-rin-tet-te meg az a-rany-le-ve-le-ket. Az-u-tán né-há-nyat le-té-

pett, és be-le-tett a zse-bé-be.– Ez szem-te-len-ség –

mond-ta bosz-szú-san a kis nyír-fa, de sem-mit sem te-he-tett.

Ké-sőbb egy-re több és több em-ber ér-ke-zett min-

den-fe-lől. Min-den-ki a-kart leg-a-lább e-gyet az a-rany-

le-ve-lek-ből.– Mi-ért is a-kar-tam a-rany-le-ve-

le-ket? – ke-ser-gett a kis nyír-fa, és na-gyon bol-dog-ta-la-nul é-rez-te ma-gát.

Ám a szél meg-hal-lot-ta a kis nyír-fa bá-na-tát, és gyen-gé-den ide-oda rá-zo-gat-ta.

És egy na-pon, a-mint az el-ső nap-su-gár e-lő-bújt, a zöld le-ve-lek új-ra meg-je-len-tek a csu-pasz á-ga-kon.

(orosz népmese; Újhelyi Éva fordítása)

– Sem-mit sem sze-ret-nék job-ban, mint a-rany-le-

A-mint a kí-ván-ság el-hang-zott, a nyír-fa zöld le-ve-le-i vál-toz-ni kezd-tek. A-mi-kor a nap el-ső su-ga-ra-i ki-sü-töt-tek, a kis nyír-fa úgy ra-gyo-gott,

Egy já-ró-ke-lő á-mul-va é-rin-tet-te meg az a-rany-le-ve-le-ket. Az-u-tán né-há-nyat le-té-

pett, és be-le-tett a zse-bé-be.– Ez szem-te-len-ség –

mond-ta bosz-szú-san a kis nyír-fa, de sem-mit sem te-

Ké-sőbb egy-re több és több em-ber ér-ke-zett min-

den-fe-lől. Min-den-ki a-kart leg-a-lább e-gyet az a-rany-

– Mi-ért is a-kar-tam a-rany-le-ve-le-ket? – ke-ser-gett a kis nyír-fa, és na-

gyon bol-dog-ta-la-nul é-rez-te ma-gát.Ám a szél meg-hal-lot-ta a kis nyír-fa bá-

És egy na-pon, a-mint az el-ső nap-su-gár e-lő-bújt, a zöld le-ve-lek új-ra meg-je-len-tek a csu-pasz á-ga-kon.

(orosz népmese; Újhelyi Éva fordítása)

pett, és be-le-tett a zse-bé-be.

le-ve-lek-ből.– Mi-ért is a-kar-tam a-rany-le-ve-

le-ket? – ke-ser-gett a kis nyír-fa, és na-gyon bol-dog-ta-la-nul é-rez-te ma-gát.

szí-vel-te: ked-vel-te, sze-ret-te

1. A kis nyírfa két alkalommal is boldogtalan volt a mesében. Mikor és miért? Magyarázd el!

1.

2.

Ba-rom-fi szó-lá-sok és köz-mon-dások

Értelmezzétek csoportmunkában a szólásokat, közmondásokat! Kössétek össze a mondatkártyákat a képekkel!

Csoportonként játsszatok el egy-egy szólást vagy közmondást! A többiek találják ki, melyikre gondoltatok!

A tyú-kok-kal kel és fek-szik.

Hogy a ka-kas csíp-je meg!

Vak tyúk is ta-lál sze-met.

Vá-lo-gat, mint tyúk a ken-der-mag-ban.

Szep-lős, mint a puly-ka-to-jás.

Mér-ges, mint a puly-ka.

Nem ma-i csir-ke.

Bu-ta, mint a li-ba.

Még to-jás-héj van a fe-ne-kén.

Sok lúd disz-nót győz.

Min-den ka-kas úr a ma-ga sze-mét-domb-ján.

Any-nyit ért hoz-zá, mint tyúk az á-bé-cé-hez.

Két kis ka-kas ösz-sze-ve-szett.

98

99

1.

2.

Tapsoljátok el a népköltés ritmusát! Kísérhetitek énekléssel is.

Játsszátok el a második és az ötödik versszak eseményeit!

Él-de-gélt a bí-ró-ék-nak…

1. Él-de-gélt a bí-ró-ék-nak ud-va-rán egy tyú-kocs-ka, Tar-ka volt a szár-nya-tol-la, fe-jén büsz-ke bó-bi-ta. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Fe-jén büsz-ke bó-bi-ta.

2. Hej, de hety-ke, han-gos-cső-rű volt a tar-ka tyú-kocs-ka, Reg-gel, es-te pec-ke-sen járt, bil-le-gett a bó-bi-ta. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Bil-le-gett a bó-bi-ta.

3. Ám a hety-ke kis tyú-kocs-ka egy-szer az-tán pó-rul járt, A-mint ép-pen e-gyik reg-gel az aj-tó-nál kot-ko-dált. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Az aj-tó-nál kot-ko-dált.

4. Jött a gaz-da paj-kos lá-nya, csin-ta-lan kis An-nus-ka, S meg-ker-get-te a tyú-kocs-kát o-da-künn az ud-var-ba’. Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, O-da-künn az ud-var-ba’.

5. Tar-ka tol-lát meg-tép-des-te, jól el-lát-ta a ba-ját. És a vé-gén jót ne-vet-ve meg-csíp-te a bó-bi-tát! Kot-kot-kot-kot kot-ko-dá-ács, Meg-csíp-te a bó-bi-tát.

(népköltés) (népköltés)

bó-bi-ta: bú-bo-san fel-ál-ló toll- cso-mó

1.

2.

1.

2.

3.

100

A fecs-kék

Nagy csi-vi-te-lés-sel két fecs-ke ker-ge-tő-zött az is-tál-ló-ban, az-tán ki-re-pül-tek az ab-la-kon. A ge-ren-dá-kon há-rom sár-fé-szek é-pült. Fű-szá-lak lóg-tak ki az ap-ró sár-ga-la-csi-nok kö-zül, a-me-lye-ket e-gyen-ként il-lesz-tett egy-más-ra a fé-szek é-pí-té-se-kor a fecs-ke-pár. Va-la-mi moz-gott a fé-szek-ben. A-mi-kor La-u-ra o-da-né-zett, öt kis-fecs-két lá-tott egy-más mel-lett. Csak a fe-jük és a csil-lo-gó sze-mük lát-szott. A-mi-kor a vil-lás far-kú ö-reg ma-dár be-re-pült a nyi-tott ab-la-kon, mind az ö-ten egy-szer-re tá-tot-ták szé-les-re sár-ga tö-vű cső-rü-ket.

A fecs-ke ü-gye-sen meg-ka-pasz-ko-dott a fé-szek ol-da-lán, és cső-rét mé-lyen az e-gyik fi-ó-ka tor-ká-ba dug-ta.

– De hi-szen nem is ho-zott sem-mit! – ki-ál-tot-ta La-u-ra cso-dál-koz-va. – Lát-tam, hogy a cső-re ü-res volt!

– Jó sze-med van – di-csér-te a nagy-pa-pa –, a cső-ré-ben tény-leg nem volt sem-mi. De a fecs-kék nem úgy hoz-zák a táp-lá-lé-kot, mint a ri-gók vagy a ci-ne-gék. A-zok-nak tény-leg a cső-rük-ben lóg-nak a gi-lisz-ták vagy a her-nyók. A fecs-kék más-ként csi-nál-ják.

Ösz-sze-fog-nak egy cso-mó le-gyet és szú-nyo-got, kis

gom-bó-cot ké-szí-te-nek be-lő-lük, és a tor-kuk-ban tart-ják, a-míg ha-za-fe-lé re-pül-nek. Csak a fé-szek-nél ök-len-de-zik a fi-ó-kák tor-ká-ba.

(Schmidt Egon: A baromfiudvar lakói, részlet)

Keresd meg a madarakat a szövegben!

Melyik madarat láthatjuk télen is a felsoroltak közül?

Mit esznek a fecskék?

Ösz-sze-fog-nak egy cso-mó

sár-ga-la-csin: sár- ból gyúrt go- lyócs-ka

1.

2.

Két köl-tö-ző ma-da-runk

A fecs-kék és a gó-lyák min-dig tud-ják, hogy mi-kor kell el-in-dul-ni hoz-zánk. A-mi-kor meg-ér-kez-nek, fel-ke-re-sik ré-gi fész-kü-ket. Cso-dá-la-tos mó-don min-dig visz-sza-ta-lál-nak ott-ho-nuk-hoz. Ki-ja-vít-ják a tél o-koz-ta ká-ro-kat, és el-kez-dő-dik a to-jás-ra-kás i-de-je. Ki-köl-tik a fi-ó-ká-kat, és fel-ne-ve-lik ő-ket.

A nyár so-rán a kis fi-ó-kák meg-e-rő-söd-nek. Az ősz e-le-jén kez-dő-dő köl-tö-zést már vé-gig tud-ják re-pül-ni.

A gó-lyák és a fecs-kék is vé-dett ma-da-rak. Nem sza-bad bán-ta-ni se ő-ket, se a fész-kü-ket.

A gó-lya és a fecs-ke is köl-tö-ző ma-da-rak. Tő-lünk a hi-deg év-szak e-lől me-le-gebb vi-dék-re köl-töz-nek. A-u-gusz-tus vé-gén már gyü-le-kez-nek a hosz-szú út-ra. A fecs-kék a vil-lany-dró-to-kon, a gó-lyák a me-ző-kön. A-mi-kor ösz-sze-gyűlt a csa-pat, el-in-dul-nak Af-ri-ká-ba.

101

1.

2.

3.

1.

2.

3.

A vad-lu-dak V a-lak-ban száll-nak. A-zért re-pül-nek így, hogy se-gít-sék a mö-göt-tük le-vőt. A leg-ne-he-zebb az el-ső he-lyen re-pül-ni. Ott min-dig vált-ják egy-mást.

Ha e-gyik tár-suk meg-sé-rül, ket-ten ve-le ma-rad-nak. Meg-vár-ják, a-míg meg-gyó-gyul. U-tá-na új-ra csat-la-koz-nak a csa-pat-hoz.

A vad-lu-dak ősz-szel ér-kez-nek hoz-zánk. Hi-de-gebb tá-jakról jön-nek. Nagy csa-pa-tok-ban ér-kez-nek a bő-sé-ge-sebb táp-lá-lék re-mé-nyé-ben. Ta-va-ink-nál meg-pi-hen-nek. Ha na-gyon eny-he a tél, ak-kor itt is töl-tik a te-let. Az i-dő me-le-ged-té-vel visz-sza-vo-nul-nak az é-sza-ki vi-dé-kek-re.

Ha e-gyik tár-suk meg-sé-rül, ket-ten ve-le ma-rad-nak. Meg-vár-ják, a-míg meg-gyó-gyul. U-tá-na új-ra csat-la-koz-nak a csa-pat-hoz.

102

A vad-lu-dak

Honnan érkeznek hozzánk? Hol pihennek meg nálunk? Mikor vo-nulnak vissza északabbra?

Hol nehéz repülni a vadludaknak? Milyen betűt rajzolnak az égre a vonuló vadludak?

Mire gondolhatsz, ha vonulás idején csak néhány ludat látsz együtt?

103

Nils Hol-gers-son cso-dá-la-tos u-ta-zá-sa a vad-lu-dak-kal

Rajz-film-a-ján-ló

Nils Hol-gers-son (ejtsd: nilsz hol-ger-szon) egy pi-ros sap-kás kis-fi-ú, a-ki a-kár te is le-het-nél. Nils-nek van egy na-gyon rossz tu-laj-don-sá-ga, hogy sze-re-ti kí-noz-ni a ház kö-rül é-lő ál-la-to-kat. Ez o-koz-za a vesz-tét is.

Egy-szer, a-mi-kor Nils szü-le-i el-men-nek ott-hon-ról, egy ma-nó je-le-nik meg e-lőt-te. A fi-ú nyom-ban a ma-nó-nak tá-mad. Ám a ma-nó bün-te-té-sül tör-pé-vé va-rá-zsol-ja őt. A-mint pa-rá-nyi-ra zsu-go-ro-dik, az ál-la-tok nyel-vét is meg-ér-ti.

Az ál-la-tok meg-ne-szel-ve, hogy Nils még ná-luk is ki-sebb, a-zon-nal bosz-szút for-ral-nak el-le-ne. Nils-nek, hogy ment-se é-le-tét, nem ma-rad más vá-lasz-tá-sa, mint el-me-ne-kül-ni Már-ton lúd há-tán. Már-ton egy i-ga-zi ka-lan-dos, sza-bad é-let-re vá-gyó li-ba, a-ki a vad-lu-dak-kal a-kar re-pül-ni.

De ki ne sze-ret-ne a vad-lu-dak tol-lá-ba ka-pasz-kod-va mesz-szi tá-jak-ra száll-ni? Az a-rasz-nyi-ra zsu-go-ro-dott

Nils-nek bi-zony eb-ben a sze-ren-csé-ben lesz ré-sze. Cso-dá-la-tos és iz-gal-mas út-ra in-dul a há-zi-lúd-dal és csa-pa-tá-val.

Hi-he-tet-len tör-té-ne-te-ket hall, va-dabb-nál va-dabb ka-lan-do-kat él át, és új ba-rá-

tok-ra tesz szert.Re-mél-jük, fel-kel-tet-te ér-dek-lő-dé-se-det

Nils és Már-ton lúd. Ka-lan-dozz ve-lük!

tá-jak-ra száll-ni? Az a-rasz-nyi-ra zsu-go-ro-dott

Nils és Már-ton lúd. Ka-lan-dozz ve-lük!

egy pi-ros sap-kás kis-fi-ú, a-ki a-kár te is le-het-nél. Nils-nek van egy na-gyon rossz tu-laj-don-sá-ga, hogy sze-re-ti kí-noz-ni a ház kö-rül é-lő ál-la-to-kat.

őt. A-mint pa-rá-nyi-ra zsu-go-ro-dik,

Az ál-la-tok meg-ne-szel-ve, hogy Nils még ná-luk is ki-sebb, a-zon-nal bosz-szút for-

1.

2.

Olvassátok el társatokkal a párbeszédet!

Játsszátok el a párbeszédet!

104

A ci-ne-ge be-szé-de

Mi-kor a tél a kis ba-rát-ci-ne-gét az er-dő-ből a gyü-möl-csös-be szo-rít-ja, a kis ma-dár er-nye-det-len szor-ga-lom-mal ke-res-gé-li e-le-de-lét ott, az á-gak hón-al-já-ban, a ké-reg re-pe-dé-se-i-ben: csu-pa al-vó bo-gár-ság az, a-mely fá-nak, vi-rág-nak, gyü-mölcs-nek kár-té-kony el-len-sé-ge. Ek-kor a kis ci-ne-ge ke-res-gé-lés köz-ben így szól:

– Nincs, nincs, itt sincs!Mi-kor pe-dig még-is-csak ta-lál va-la-mi i-ci-pi-ci al-

vó her-nyócs-kát, pe-tét vagy mást, ak-kor ezt mondja:– Ki-csit ér, ki-csit ér!De a-zért csu-pa szor-ga-lom.

(Herman Ottó meséje)

Pár-be-széd

– Hon-nét, szom-széd?– A-hol vol-tam, on-nét!– Mit e-vett?– E-le-get!– Mi jót?– Her-nyót!– Hány volt?– Egy volt!– És még?– Ku-ka-cot!– Meny-nyit?– Ha-tot!

– Hát még?– Le-gyet!– Há-nyat?– He-tet!– Mást még?– Pond-rót!– Sok volt?– Nyolc volt!– Jó volt?– Jó volt! (Zelk Zoltán)

er-nye-det-len: lan-ka-dat-lan, ki- tar-tó

105

Köl-tö-ge-tő

Haj-na-lon-ta en-ge-metger-le-ga-lamb köl-tö-get:jó reg-gelt,jó reg-gelt,min-den-ki már rég föl-kelt.

Rá a ri-gó: föl bi-zony,gyön-gyös har-ma-tot i-szom,hű de jó,hű de jó,har-ma-ton él a ri-gó!

Cse-ré-pen a ve-re-bekke-nik-fe-nik cső-rü-ket:csi-ri-csűr,csi-ri-csűr,csak így te-lik meg a csűr.

De a szar-ka rá-juk recs-csen,hogy egy ki-csitcsen-de-seb-ben:csön-de-sen,csön-de-sen,nem sü-ket itt sen-ki sem!

Túl a ví-zen va-la-holka-kukk-ma-dár ka-kuk-kol,ka-kukk szól,ka-kukk szól,túl a vi-zen va-la-hol. (Kányádi Sándor)

Köl-tö-ge-tő

Haj-na-lon-ta engemetgerle-galamb költöget:jó reggelt,jó reggelt,mindenki már rég fölkelt.

Rá a rigó: föl bizony,gyöngyös harmatot iszom,hű de jó,hű de jó,harmaton él a rigó!

Cserépen a verebek kenik-fenik csőrüket:csiri-csűr,csiri-csűr,csak így telik meg a csűr.

De a szarka rájuk reccsen,hogy egy kicsit csendesebben:csöndesen,csöndesen,nem süket itt senki sem!

Túl a vízen valaholkakukkmadár kakukkol,kakukk szól,kakukk szól,túl a vizen valahol. (Kányádi Sándor)

mindenki már rég fölkelt.

gyöngyös harmatot iszom,

(Kányádi Sándor)

túl a vi-zen va-la-hol. (Kányádi Sándor)

túl a vizen valahol. (Kányádi Sándor)

nem süket itt senki sem!

106

Erdőn jártam

Erdőn jártam,málnát szedtem,amit szedtem,mind megettem,üres a kaska,mit csináljak,mit mondjak anyámnak,ha megkérdi,hol a málna,miért üres a kosárka?Azt mondjam-e,jött egy medve,amit szedtem,mind megette?Dehogy mondom,meg-i-jed-ne,Jujj!

(Kányádi Sándor)

Ke-res-gé-lő

Megyek, megyek,men-de-gé-lek,kerek erdőn ke-res-gé-lek:

vackort,vadrózsát,vi-rág-sza-gú szamócát,nagy-ka-la-posgombát,de nem a bolondját!

(Csanádi Imre)

107

A medve töp-ren-gé-se

Jön a tavasz, megy a tél,barna medve üldögél:„Kibujás vagy bebujás?ez a gondom óriás!

Ha kibujok, vacogok,ha bebujok, hortyogok;ha kibujok, jót eszem,ha bebujok, éhezem.

Barlangból kinézzek-e?Fák közt szét-für-kész-szek-e?Lesz-e málna, odu-méz?Ez a kérdés de nehéz!” (Weöres Sándor)

Mackómocorogálmában,mézet,mesejótmammogat a szájában.

Züm-zümdarazsakébresztik:„Mackó,süt a nap,ne aludjál kiskeddig!”

Fogjafazekát fülénél:„Nincs jobbmesejó,é-des-mé-zes ebédnél!”

Kisnyúlkuncorálelőtte:„Mackó,adakozzegy nyalintást belőle!”

Egy fazék méz

(Kormos István)

kuncorál: kunyerál, könyörög

1.

2.

108

Öreg néne őzikéjeMát-ra-al-ján, falu szélénlakik az én öreg néném,me-leg-szí-vű, dolgos, derék,tőle tudom ezt a mesét.

Őz-gi-dács-ka, sete-suta,rátévedt az or-szág-út-ra,megbotlott egy kidőlt fába,eltörött a gida lába.

Pa-na-szo-san sír szegényke,arra ballag öreg néne.Ölbe veszi, meg-saj-nál-ja,ha-za-vi-szi kis házába.

Á-pol-gat-ja, dé-del-ge-ti,friss szénával meg-e-te-ti,for-rás-víz-zel meg-i-tat-ja,mintha volna é-des-any-ja.

Cili cica, Bodri kutyamellé búvik a zugolyba,tanultak ők em-ber-sé-get,nem bántják a kis vendéget.

Gyorsan gyógyul gida lába,el-me-het-ne az őzbálba,vidám táncot el-lejt-het-ne,de nincs hozzá való kedve.

Barna szeme bús-szomorúncsüng a távol hegy-ko-szo-rún.Reggel bíbor nap-su-ga-rakjátszanak a felhők alatt.

109

Esti szellő ködöt kerget,dombok, lankák ü-zen-get-nek:„Vár a sarjú, gyenge hajtás,gyere haza, gida pajtás!”

Könnybe lábad az őz szeme,hej, nagyon is visz-sza-men-ne,csak az anyja úgy ne várná,csak a nénét ne sajnálná!

Éjjel-nappal visz-sza-vá-gyik,hol selyem fű, puha pázsit,tarka mező száz virágaőz-test-vér-két ha-za-vár-ja.

Ahol mókus ug-ra-bug-rál,kopácsol a tarka harkály,vígan szól a kakukk hangja,bábot cipel szorgos hangya.

(Fazekas Anna, részlet)

3. Mi lehet a verses mese vége? Beszéld meg a pároddal!

1.

Ezután ha-za-tér-nek a kaptárba. Itt a vi-rág-por-ból és a nektár-ból mézet ké-szí-te-nek. Kis re-ke-szek-ben, a sejtekben és a sej-tekből összeállt lépekben gyűjtik a mézet. Ebből fognak a hideg időben táp-lál-koz-ni. A ki-csi-nye-i-ket is mézből és vi-rág-por-ból

készített cse-me-gé-vel táplálják. Sőt mi, embe-rek is a méhek és a mé-hészek mun-ká-já-nak kö-szön-he-tő-en ehe-tünk mézet.

110

Állati ér-de-kes-sé-gek

A méhekA méhek nagyon szorgalmas kis álla-tok. Egyik virágról a másikra repül-nek zümmögve. Nektárt és virágport gyűjtenek. A virágport a hátsó lábu-kon lévő kis ko-sár-ká-ba söprik be. Munka közben az édes nektárt szür-csöl-ge-tik a virágból.

A méhekA méhek nagyon szorgalmas kis álla-

• Nagyon szorgalmas. • Aki szorgalmas és takarékos, nem fél az ínséges, nehéz időktől. • Nagyon édes.

kö-szön-he-tő-en ehe-tünk mézet.

2.Párosítsd a szólásokat a magyarázatukkal!

Szorgalmas, mint a méh.

Nem aggasztja a méhecskét a tél. Édes, mint a méz.

nektár: a virág által

termelt édes nedv

lép: a méhek viasz- ból készített é-pít-mé- nye, ahová a mé- zet gyűjtik

kaptár: a méhek em ber által készí- tett la-kó-he-lye

111

1.

2.

Mit jelentenek az egerekkel kapcsolatos szólások és közmondások?

Az alábbi közmondások és szólások közül melyiknek egyezik meg a jelentése Az egyik tizenkilenc, a másik egy híján húsz szóláséval?

Szegény, mint a templom egere.

Késő bánat, ebgondolat.

Itatja az egereket.

Ebcsont beforr.

Egérutat nyer.

Köti az ebet a karóhoz.

Nincs otthon a macska, cincognak az egerek.

Egyik kutya, másik eb.

A kutyaMilyen volt a kutya őse? Pontosan nem tud-juk. Va-ló-szí-nű-leg a farkashoz ha-son-lí-tott. Falkában élt, és ra-ga-do-zó volt. Az ember kö-ze-lé-ben mindig meleg volt, és megkapta az é-tel-ma-ra-dé-kot. Ezért aztán néhányan az emberhez szegődtek. A kutyák leg-kö-ze-leb-bi vadon élő rokonai a farkasok és a sakálok. Ők még most is falkába verődve vadásznak. A kóbor kutyák is ezt teszik. Sokféle ku-tya-faj-ta alakult ki az első kutyákból. A kutyák sok mindenben meg-e-gyez-nek. Mind-e-gyik-nek nagyon jó a hallása. A szaglásuk is kitűnő.

A házi egérA házi egér kár-te-vő-nek számít az ember számára. Mindent megrág. Minden é-lel-mi-szert megeszik. Nemcsak a sajt-fé-lé-ket, hanem a húsokat is. A farka hossza meg-e-gye-zik a teste hosz-szá-val. A házi egér főleg éjszaka szokott é-le-le-mért in-dulni. Jó hallása van. Minden neszre felfigyel.

falka: egyes ra-ga- do-zó állatok szervezett csoportja

Talpas

Talpas mindig azt tartotta, hogy ő a legnagyobb úr a tanyán. Tyúk, macska, kismalac, mind el-ta-ka-ro-dott az útjából, ha neki sé-tál-hat-nék-ja támadt az udvaron. A verebek rá nem mertek szállni a ke-rí-tés-re, ha az ő haragos morgását hallották. Még a kakasnak is torkán akadt a ku-ko-ré-ko-lás, ha Talpas kidugta fejét az óljából. Pedig – tréfa ide, tréfa oda – annak már csakugyan va-la-ki-nek kell lenni, akitől még a kakas is megijed.

Hanem csuda történt va-la-me-lyik reggel, ahogy Talpas kö-rül-jár-ta a bi-ro-dal-mat. Tyúk, macska, kismalac ügyet se vetett rá. A verebek olyan bátran csipogtak a sövényen, mintha Talpas nem is volna a világon. A tarajas kakas pedig nemhogy fölszállott volna a kerítés tetejére, hanem leugrott a szemétdomb tövébe, s akkorát ku-ko-ré-kolt, hogy csak úgy reszketett bele a szakálla:

– Ku-ko-ri-kú, híres Talpas, a te neved most már: hallgass!Talpas a fogát vi-cso-rog-tat-ta. A-lig-ha-nem megszabta volna

a kakasnak a gúnyáját, ha elő nem ugrik a ketrec mögül valami, amilyet ő még sose lá-

tott. Egy nagy fe-hér madár, földig ér a kékbe úszó haragos vörös szakálla, piros a

sapkája, mérges a nézése, goromba a

kö-szön-tő-je: – Úr a pulyka, rud-

rudrud. Talpas kutya rút, rút, rút!

(Móra Ferenc: Talpas, részlet)

1.

2.

112

Hallgassátok meg a mese folytatását!

Alkossatok csoportokat! Találjátok ki, társaitok milyen állatok jel-legzetes mozgását utánozzák! Jó játékot!

amilyet ő még sose lá-tott. Egy nagy fe-

sapkája, mérges a nézése, goromba a

kö-szön-tő-je: – Úr a pulyka, rud-

rudrud. Talpas kutya rút, rút, rút!

(Móra Ferenc: Talpas, részlet)

113

Kutya-macska barátság

Egyszer a kutyák la-ko-dal-mat csaptak. Bodri feltette a sok cson-tot, sütötte-főzte, aztán o-da-hít-ta a Sajót kóstolni. Sajó meg-kós-tol-ta a galuskát, de nem volt se íze, se bűze, mert nem volt rajta tejföl. Keresi a kutya a tejfölt, de nem volt a háznál. Hamar menjen valaki a boltba!

De ki menjen? A kutya nem hagyhatta ott a főzést. Meglátja a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte ha-za-fe-lé. Éhes volt, hát nya-lo-ga-tott belőle. Gondolta, úgyse tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet; megint nya-lo-ga-tott. Alig maradt az edényben. Már közel volt a kutyákhoz, szégyellte magát, hogy ilyen kevés tejfölt visz, hát a megma-radt tejfölt is megette.

A kutyák futottak eléje, már nagyon várták.– Hozza a macska a tejfölt!A macska azt hazudta, hogy nem adott a

boltos tejfölt. De az agár meglátta a macs-ka tejfölös bajuszát.

– Hazudik a macska, megette a tej-fö-lün-ket!

Ne-ki-men-tek a macskának, a macska meg felszaladt a fára, on-nan dörmicélt a kutyákra.

(népmese, részlet)

a macskát, küldi a tejfölért. Szalad a macska a boltba tejfölért. Mikor kimérték neki, vitte ha-za-fe-lé. Éhes volt, hát nya-lo-ga-tott belőle. Gondolta, úgyse tudják meg. Aztán ment tovább. Megint gondolt egyet; megint nya-

A kutyák futottak eléje, már nagyon várták.

A macska azt hazudta, hogy nem adott a

dörmicél: dorombol

1.

114

Muci

Egy ró-ka-fi-út kaptam a-ján-dék-ba. Ezt a kisrókát meg-sze-lí-dí-tem. Úgy kísér majd ez engem, mint a kutya – gondoltam. El-ne-vez-tem a kisrókát Mucinak. Muci eleinte tejjel élt. Néhány hónap alatt szépen ki-fej-lő-dött. Mikor magammal vittem, úgy követett, mint a kutya.

Hanem egy napon azt a panaszt hallom, hogy a faluban ugyancsak fogynak ám a csirkék. Bizony az történt, hogy Muci rákapott a szár-nya-so-kra. Éj-je-len-ként vígan pe-cse-nyé-zett az ud-va-ro-kon.

(Gárdonyi Géza nyomán, részlet)

Hasonlítsd össze a szöveget Antoine de Saint-Exupéry (ántoán dö szen eg-zü-pé-ri): A kis herceg című regényének részletével!

– Légy szíves, szelídíts meg! – mondta.– Kész örömest – mondta a kis herceg –, de nem nagyon érek rá.

Ba-rá-to-kat kell találnom, és annyi mindent kell meg-is-mer-nem!– Az ember azt ismeri meg igazán, amit meg-sze-lí-dít – mondta

a róka. – Az emberek nem érnek rá, hogy bármit meg-is-mer-je-nek. Csupa kész holmit vá-sá-rol-nak a ke-res-ke-dő-nél. De mivel ba-rát-ke-res-ke-dők nem léteznek, az em-be-rek-nek nincsenek is ba-rá-ta-ik. Ha azt akarod, hogy a barátod legyek, szelídíts meg engem.

1.

2.

115

Rajzold le, hogyan képzeled el az óriáskígyót!

Rajzold le, milyen forma lehetett a 2. számú rajz!

A kis hercegKönyv-a-ján-ló

Hatéves koromban egy könyvben, mely az ős-er-dő-ről szólt, és Igaz Tör-té-ne-tek volt a címe, láttam egy nagyszerű képet. Ó-ri-ás-kí-gyót ábrázolt, amint egy vad-ál-la-tot nyel el…

A könyvben ez állt: „Az ó-ri-ás-kí-gyó egészben, rágás nélkül nyeli le zsákmányát. Utána moccanni sem bír, és az emésztés hat hónap-ját vé-gig-a-lusz-sza.”

Ak-ko-ri-ban sokat tűnődtem a dzsungelek ka-land-ja-in, és egy színes ceruzával nekem is sikerült meg-raj-zol-nom első rajzomat. Az 1. számút. I-lyes-for-mán:

Re-mek-mű-ve-met meg-mu-tat-tam a föl-nőt-tek-nek, és meg-kér-dez-tem őket, nem félnek-e tőle.

– Miért kellene félni egy kalaptól? – vá-la-szol-ták.Az én rajzom azonban nem kalapot ábrázolt. Ó-ri-ás-kí-gyót áb-

rázolt, amint épp egy e-le-fán-tot emészt. Erre le-raj-zol-tam az ó-ri-ás-kí-gyót belülről is, hogy a fölnőttek meg-ért-hes-sék, miről van szó. Mert nekik mindig mindent meg kell ma-gya-ráz-ni. Ez a 2. szá-mú rajz i-lyes-for-ma volt:

Most aztán a fölnőttek azt a-ján-lot-ták, ne rajzoljak többé ó-ri-ás-kí-gyót se nyitva, se csukva, hanem inkább fog-lal-koz-zam földrajz-zal, tör-té-ne-lem-mel, számtannal és nyelvtannal. Így mondtam le hatéves koromban nagyszerű festői pá-lya-fu-tá-som-ról. Kedvemet szegte 1. és 2. számú rajzom kudarca. A nagyok semmit sem érte-nek meg maguktól, a gyerekek pedig be-le-fá-rad-nak, hogy örökös-örökké ma-gya-ráz-gas-sa-nak nekik.

(Antoine de Saint-Exupéry nyomán)

116

Mit beszél a ví-zi-ma-lom a patakkal?

Katt-katt, kopp-kopp…Katt-katt, kopp-kopp…

– Mit őrölsz, ví-zi-ma-lom?– Őrlöm, patak, a búzát.– Minek őrlöd a búzát?– Hószínű lisztnek.– Mi lesz majd a lisztből?– Pirinyó, ropogó,háta-fényes kiscipó.

– Ki dagasztja?– Nagyanyó.– Ki süti meg?– Kemence,parazsas tűz-belseje.

Ki eszi meg?– Nagyanyó két unokája,reggelire, vacsorára.– No, hát őrölj eleget,forgatom a kereked.

Katt-katt, kopp-kopp…Katt-katt, kopp-kopp… (Tarbay Ede)

117

Egyik szitál,másik rostál,harmadik követ vág,harmadik követ vág.

Szürke szamár,vizet hoz már,tekenőbe tölti,tekenőbe tölti.

Tehén dagaszt,tehén dagaszt,ke-men-cé-be rakja,ke-men-cé-be rakja.

Medve várja,medve várja,kisült-e a cipó,kisült-e a cipó.

Tyúk a cipótcsipegeti,hangya morzsát szedi,hangya morzsát szedi. (magyar népköltés)

ke-men-cé-be rakja,ke-men-cé-be rakja.

A part alatt,a part alatt,három varjú kaszál,három varjú kaszál.

Róka gyűjti, róka gyűjti,szúnyog kévét köti,szúnyog kévét köti.

Bolha ugrik,bolha ugrik,hányja a szekérre,hányja a szekérre.

Mén a szekér,mén a szekér,majd a malomba ér,majd a malomba ér.

A malomban,a malomban,három tarka macska, három tarka macska.

A part alatt

118

A fontos öszvér

Egyszer egy szegény molnár és egy gazdag a-dó-sze-dő együtt hajtották meg-ra-kott ösz-vé-re-i-ket a hosszú úton.

A molnár öszvére vidáman kocogott a lisz-tes-zsá-kok-kal. Az a-dó-sze-dő állata lihegett a súlyos pén-zes-lá-dák alatt, de nem cserélt volna senkivel.

– Az én gazdám a leg-fon-to-sabb em-ber, én pedig a le-ges-leg-fon-to-sabb állat vagyok – nyögte oda a másiknak.

Egy kanyarban rablók támadták meg az utazókat. A lisztes öszvérrel nem fog-lal-koz-tak. A pénzes állat azonban hiába próbált me-ne-kül-ni. U-tol-ér-ték, jól el-lát-ták a baját. Úgy, hogy mozdulni sem tudott. Minden rabló a pénzt akarta.

– Milyen i-gaz-ság-ta-lan-ság! – ordított az a-dó-sze-dő állata. – Óriási terhet cipeltem, és nem jutalmat kaptam érte, hanem verést!

– Ha a gazdád neked is csak molnár lenne, bizony, nem vertek volna meg – válaszolta a lisztes öszvér. – Fontos állatnak lenni nem mindig jó dolog.

(La Fontaine nyomán)

a-dó-sze-dő: tartozást, pénzt behajtó ember

119

A két szamár

Egyszer egy ke-res-ke-dő két szamarat hajtott. Az egyikkel nehéz sót, a másikkal könnyű szivacsot szállított.

Egy meg-duz-zadt patakon keltek át. A nehéz sót cipelő sza-már ment előre. Megbotlott. A ra-ko-má-nya belemerült a vízbe. A sót a zsákban fel-ol-dot-ta, és elvitte a víz. A szamár meg-köny-

nyeb-bül-ten állt fel. Látta ezt a másik szamár, amelyik a

könnyű szivacsot szállította. – Nekem ugyan könnyebb a dolgom,

de azért jobb lenne meg-sza-ba-dul-nom ettől a tehertől – gondolta magában.

Az első szamarat utánozva ő is megbotlott. Ra-ko-má-nya neki is a vízbe merült. Csakhogy a szivacs nem oldódott fel a vízben. Sőt, megszívta magát, és sokkal nehezebb lett.

Szegény csacsi kis híján be-le-ful-ladt a patakba. Nagyon megijedt. Így tanulta meg, hogy nem jó, ha gon-dol-ko-dás

nélkül u-tá-noz-zuk a másikat.(La Fontaine nyomán)

Az öszvérAz öszvér a szamártól és a lótól származó ál-lat. Hegy-vi-dé-ken a biz-ton-sá-gos járása mi-att te-her-hor-dó-ként használják. Erős, szívós, kevés gondozást igényel.

120

A szarkaA szarka fekete-fehér, tarkabarka tollú madár. Ezt mondóka is meg-ö-rö-kí-ti. A galambnál ki-csivel nagyobb a mérete. Hosszú farka van. Ma-gokat és ro-va-ro-kat fogyaszt, de az elhullott állatok húsát is megeszi. Mindent felcsíp a cső-rével, ami csillog. Ezért ragadt rá a tolvaj szarka ki-fe-je-zés.

A pórul járt szarka

Egyszer a szarka talált néhány pompás, színes pá-va-tol-lat. – Az én tollam csak fekete-fehér – gondolta magában. – Nem is

törődik velem senki. De ha ezeket a pá-va-tol-la-kat magamra tűzöm, majd engem is etetni fognak a szép-sé-ge-mért.

Így is tett. Fel-dí-szí-tet-te magát az idegen tol-lak-kal, és billegni kezdett a pávák között.

– Néz-zé-tek ezt a csúf szarkát! A mi levetett ruhánkat hordja – ne-vettek rajta a pávák. Gyorsan el is kergették.

De a mi szar-kánk-nak otthon sem volt maradása. – Üssétek, vágjátok! – kiabált a többi szarka. – Szégyent hoz a faj-

tánkra!Így járt pórul a szarka, aki idegen tol-lak-kal akart é-kes-ked-ni.

(La Fontaine nyomán)

Idegen tollakkal ékeskedik = más értékeivel kérkedik, büszkélkedik.

1.

2.

3.

A kenguruTéged is hordoztak ken-gu-ru-ban a szüleid, amikor kisbaba voltál? Ez a testre köthető ba-ba-hor-do-zó kendő egy különös állatról, a ken-gu-ru-ról kapta a nevét. A kis kenguru a ken-gu-ru-ma-ma hasán lévő jókora erszényben ké-nyel-me-sen utazhat. Már a-meny-nyi-re ké nyelmes a hatalmas ugrásokból álló utazás!

A kenguru a já-rás-mód-ja miatt is különös állat. Nem a négy lábán jár, mint a négylábúak általában. Két erős hátsó lábán ugrál. Köz-ben hosszú, vastag farkával kor-má-nyoz-za magát. Olyan gyorsan tud ugrálni, hogy a városban meg-bün-tet-nék gyors-haj-tá-sért. Ha pedig át akarna kelni az utca túl-ol-da-lá-ra? Nem kellene a zeb-

ráig mennie, és meg-vár-ni-a, míg zöldre vált a lámpa. Egy-sze-rű-en át-u-gor-na

az utca túl-ol-da-lá-ra.

Ez a furcsa nö-vény-e-vő állat tő-lünk nagyon távol, A-uszt-rá-li-á-ban, füves sík-sá-go-kon él. Re-pü-lő-gép-pel is egy egész napig tart az út oda. De hogy ne kelljen olyan messzire utazni, a kengu-rut az ál-lat-kert-ben is meg lehet nézni.

121

1. Olvasd el a morzsákon lévő szavakat!

be csül be csü let han gya be csü let

ci pel ci pe lik ha za ci pe lik

kü lönb kü lön böz tekösz sze kü lön böz tek

2. Keresd meg a mesében, mit mondott a levelibéka! Mondd el csú-folódva, gúnyolódva, dorgálva!

122

Mese-morzsa

Két kicsi hangya elindult szerencsét próbálni. Mentek-mendegél-tek, fűszálról fűszálra másztak, re-pe-dés-ből hasadékba kószáltak. Dél volt már, mire bejártak vagy tíztenyérnyi helyet, és még semmit se leltek.

– Enni kéne. – Enni. – Étlen nem lehet menni.– Lehetni lehet, csak lassabban – fejezte be a so-pán-ko-dást a

bölcsebbik hangya. Azzal tovább mendegéltek. Egyszer csak neki-mentek egy majdnem mogyorónyi morzsának.

Pihentek egyet, s nekiláttak a hur-col-ko-dás-nak. Csak nekilát-tak volna! – Mit cipeljük a bolyba! – mondta a ravaszabbik hangya. – Együk meg itt helyben!

– Nem bánom, faljunk belőle, hogy kapjunk erőre – egyezett bele a másik. – Amennyit mi eszünk, meg se látszik.

– Az egészet megesszük! – Nem értelek. Az egészet nem lehet, nem engedi a han-gya-be-

csü-let.– Fütyülök a becsületre. Éhes vagyok, meg akarom enni a részem. A vitát hallva melléjük szökkent a levelibéka. – Na, nézd csak – hümmögte –, a hangyák ösz-sze-kü-

lön-böz-tek a koszton. No, majd én nekik elosztom. – Az-zal, hamm, a béka bekapta a morzsát.

Hát azóta a hangyák, amit találnak, szótlanul hazacipelik, haza-hordják a bolyba. (Kányádi Sándor)

1. Hányszor nehezebb az élelem, amit a hangya el tud cipelni, mint a saját testének tömege? Nézz utána a könyvtárban vagy az inter-neten!

A hangya

A hangya nagy-sá-gá-ra és színére nézve kü-lön-fé-le. Leg-gya-ko-ribb nálunk a kis fekete és a va-lamivel nagyobb vörös hangya. Kék színű hangyák nincsenek.

A hangyák a föld alatt élnek, pompásan kiépített la-ká-sok-ban.

A kis föld a-lat-ti lakásokban a hangya nyáron át télre való táp-lá-lé-kot hord össze. Ebből az is látszik, hogy igen okos állat. Ez nem is csoda, mert hiszen a feje majdnem olyan nagy, mint az egész teste.

A hangyák által alkotott kisded tár-sa-dal-ma-kat han-gya-boly-nak nevezik. Ezek a kis tár-sa-dal-mak igen harciasak.

A nőstény hangyák mindennap egy tojást tojnak. A han-gya-to-jás fehér és viszonylag igen nagy. A nőstény hangya igen szerény állat, mert azt a nagy tojást csöndesen tojja. Nem úgy, mint a nagyszájú tyúk, aki az aránylag kis tyúktojás miatt akkora ricsajt csap.

A hangya é-let-tar-ta-ma eddig még ismeretlen. Egy ter-mé-szet-tu-dós egyszer meg akarta állapítani, hogy meddig élnek. Ezért fi-gyelni kezdett egy fűszál árnyékában fekvő hangyát. Két évig figyel-te, de akkor megunta a további figyelést.

(Nagy Lajos: Képtelen természetrajz nyomán)

123

é-let-tar- tam: élete hossza, a-meddig él

1.

2.

124

Anyu

Tudok egy varázs-szót,ha én azt kimondom,egyszerre elmúlikminden bajom, gondom.

Ha kávé keserű,ha mártás savanyú,csak egy szót kiáltok, csak annyit, hogy: anyu!

Mindjárt porcukor hullkávéba, mártásba,csak egy szóba kerül,csak egy ki-ál-tás-ba.

Keserűből édes,rosszból csuda jó lesz,sírásból mosolygás,olyan csuda-szó ez. (Nadányi Zoltán, részlet)

Titok

Mama soha nem nevet ki engem.Neki elmondom az álmom.Ő is elmeséli a titkait,és nem csodálkozik,hogy csigabiga-hátonaz Óperenciásontúlra jött velem.

Van, amire emlékszik is... (Birtalan Ferenc)

Te kivel osztod meg a titkaidat?

Köszöntsétek édesanyátokat, nagymamátokat verssel! Gyűjtsetek a könyvtárban köszöntőket, verseket!

125

Nagyanyó

Nagyanyó fürge,mint a csík.Hajnalban kél, friss harmattal mosakszik.

Bizony fürge, mint egy kisleány:délelőtt főz, varrásba fog délután.

Gyű-szű-jé-vel a fényes tű föl-le száll,nagyanyó varr. Rá-mo-so-lyoga se-lyem-fo-nál.

Fejet csóvál s a fonálraVisz-sza-mo-so-lyog:

„Surranj, se-lyem-fo-na-lacs-kám,sok még a dolog!” (Rákos Sándor, részlet)

A nagy-ma-má-nál

A nagy-ma-má-nál jó,csak ott jó igazán.A nagy-ma-má-nak sok keze van,tesz-vesz szaporán.

Egyik kezével főz,a másikkal mosogat,a harmadikkal fejemenegy dudort borogat,a sokadik kezével kinyitja a tehénen a csapot,s a tehénből márisfriss meleg tej csobog.

A nagy-ma-má-nál jó,mert ott van nagyapa,aki a mezőről tü-csök-sza-vúestét hoz haza.

(Fecske Csaba)

csík: fürgén úszó halfajta

126

Királylány születik

Amikor a Földön világra jön egy kislány, ösz-sze-gyűl-nek odafönn az égi ki-rály-lá-nyok, hogy áldást mondjanak az új-szü-lött-re.

Mit jelent áldást mondani?Csupa olyasmit kívánni, ami boldoggá teszi az életet. Az áldás

nem más, mint szívből jövő jó-kí-ván-ság. Így történik ez minden kisbaba szü-le-té-sé-nél, s így volt akkor is,

amikor te születtél. A Földön sokan várták az ér-ke-zé-se-det, és ti-tokban mindenki a-ján-dé-kot készített neked, hogy mikor először nyitod ki a szemed, ne lásd üresnek a kis-á-gya-dat és a szobád.

„Te magad is ajándék vagy.”

várták az ér-ke-zé-se-det, és ti-

áldás: a rossztól is védő jókívánás

127

Az égi ki-rály-lá-nyok is el-ké-szí-tet-ték a ma-guk a-ján-dé-ka-it. Olyan kincsekkel in-dí-tot-tak útnak, amelynek a neve ugyan „kincs”, ám kézbe venni egyiket sem lehet.

Miféle kincs, miféle ajándék az, amit még kézbe venni sem lehet?

Ajándék az is, amikor a Nap meg-si-mo-gat-ja az arcodat.

Ajándék az is, ha egy esőcsepp a te-nye-red-be hull.

Ajándék az is, ha felragyog az égen a szi-vár-vány. És amikor a szél be-le-ka-pasz-ko-dik a hajadba, az is ajándék.

(Boldizsár Ildikó meséje)

„Te magad is ajándék vagy.”

Az égi ki-rály-lá-nyok is el-ké-szí-tet-ték a ma-guk a-ján-dé-ka-it. Olyan kincsekkel in-dí-tot-tak útnak, amelynek a neve ugyan „kincs”,

Te magad is ajándék vagy.És a legnagyobb ajándékot

akkor adod, amikor mosolyogsz.

128

Ki-rán-du-lás esőben

Ki-rán-du-lunk vasárnapapu, anyu meg én,fejünk fölött faágak,a lombon enyhe fény.

Már csokrom is van jó nyaláb,és magyaráz apu,ez a zsálya, az meg szarkaláb,s az ott útilapu.Le-te-lep-szünk a padra,és megterít anyu,van minden, tészta, alma,sült hús meg savanyú.

Egyszerre csak zeng, elborul,nagy felhő már az ég,és csöppre csöpp kopogva hull,pattog a buborék.

De nem áztunk meg a padon,egy csöpp se hullt oda,tetőtől talpig szárazonértünk mégis haza,

mert egy e-ső-ka-bát-ban,az erdő közepén,elfértünk mind a hárman,

apu, anyu meg én.(Székely Magda)

129

Jó leszek!

Ezentúl jó leszekál-lít-ha-tomreggeltől estigtetőtől talpigcsupa jó leszeka füleimet ezentúlmindig megmosomrendbe rakom a ruhámtiszták lesznek a körmeimköszönök szépen min-den-ki-nekazt teszem csakami szép és jóha már jó leszekés ezután az leszek!nem verekszemnem húzom meg a lányok hajátsemmit sem teszekamit nem szabada le-ges-leg-jobb gyerek én leszekha majd nagy leszekmert ezt a sok jóságotészben tartani azértnem tudja egy ilyen kisgyerek!

(Fecske Csaba)

1.

2.

3.

Milyen ellentmondást fedeztek fel a vers és a rajz között? Beszéld meg a társaddal!

Mi a vers szerint a szép és a jó?

Te miben szeretnél jobb lenni? Miért?

1.

130

A kis kakas gyémánt fél-kraj-cár-ja

Volt a világon egy szegény asszony, annak volt egy kis kakasa. Csak ott keresgél, csak ott kapargál a kis kakas a szemétben, egyszer talál egy gyémánt fél-kraj-cárt. Arra megy a török császár, meglátja a kis kakasnál a gyé-

mánt fél-kraj-cárt, azt mondja neki:– Kis kakas, add nekem a gyémánt fél-kraj-

cá-ro-dat.– Nem adom, biz én, kell a gazd-asz-szo-nyom-nak.

De a török császár erővel is elvette tőle, hazavitte, betette a kin-cses-kam-rá-já-ba. A kis kakas meg-ha-ra-gu-dott, felszállott a kerí-tés tetejére, elkezdett kiabálni:

– Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom!A török császár, csak hogy ne hallja, bement a házba, de akkor

meg a kis kakas az ablakába repült, onnan kiabálta:– Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom!Meg-ha-ra-gu-dott erre a török császár.– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, hogy ne ki-a-bál-

jon, vesd bele a kútba. A szolgáló megfogta, kútba vetette. De a kis kakas csak elkezdi a

kútban:– Szídd fel, begyem, a sok vizet, szídd fel, begyem, a sok vizet! –

Arra a begye mind felszítta a vizet a kútból.A kis kakas megint felszállott a török császár ablakába.– Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom!

Figyeld meg a képet! Hogyan folytatódik a történet? Meséld el!

131

Megint azt mondja erre a török császár a szol-gá-ló-já-nak:

– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd belé az égő ke-men-cé-be.

A szolgáló megint megfogta a kis ka-kast, s az égő ke-men-cé-be vetette. De a kis kakas megint csak elkezdi:

– Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! Ereszd ki, begyem, a vizet, hadd oltsa el a tüzet! – Erre a begye mind ki-e-resz-tet-te a vizet, eloltotta a tüzet. Akkor megint csak felszállott az ab-lakba.

– Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom!Még nagyobb méregbe jött erre a török császár.– Eredj, te szolgáló, fogd meg azt a kis kakast, vesd bele a mé-hes-

kas-ba, hadd csípjék agyon a darazsak.

2.

3.

Olvasd tovább képenként a történetet! Hasonlítsd össze saját me-sédet az olvasottal!

4.

132

A szolgáló be-le-ve-tet-te a kis kakast a mé-hes-kas-ba. Ott megint elkezdi a kis kakas:

– Szídd fel, begyem, a darázst; szídd fel, be-gyem, a darázst!

Arra a begye mind felszítta a darázst. Akkor megint felszállott a török császár ablakába.

– Ku-ku-ri-kú, török császár, add vissza a gyémánt fél-kraj-cá-rom!Már a török császár nem tudta, mit csináljon vele.

– Eredj, te szolgáló, hozd ide azt a kis kakast, hadd tegyem ide a bő bugyogóm fe-ne-ké-be.

Megfogja a szolgáló a kis kakast; a török császár beteszi a bő bu-gyo-gó-ja fe-ne-ké-be. Akkor a kis kakas megint csak elkezdi:

– Ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát; ereszd ki, begyem, a darázst, hadd csípje meg a farát!

A begye mind ki-e-resz-tet-te a darázst, azok jól meg-csip-ked-ték a török császár farát. Felugrik erre a török császár.

3.

5.

– Jaj, jaj, a fránya egye meg ezt a kis kakast; vigyétek hamar a kin-cses-ka-ma-rá-ba, hadd keresse meg a maga gyémánt fél-kraj-cár-ját!

Bevitték a kis kakast a kin-cses-ka-ma-rá-ba, ott megint elkezdi a maga nótáját:

– Szídd fel, begyem, a sok pénzt, szídd fel, begyem, a sok pénzt!Erre a begye mind felszítta a török császár három kád pénzét.

A kis kakas ha-za-vit-te, o-da-ad-ta a gazd-asz-szo-nyá-nak; gaz-dag asszony lett belőle, máig is él, ha meg nem halt.

(magyar népmese, Arany László gyűjtése)

5.

133

6.

3.

5.

4.

6.

Miért tudott megmenekülni a kis kakas?

Szerinted visszaadja a török császár a pénzt vagy sem? Miért?

Szerinted hová engedi ki a kis kakas a darazsakat? Miért?

Sem a kis kakas, sem a török császár nem engedett a másiknak. Miért a kis kakasnak lett igaza?

1.

2.

A kőleves

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény, éhes katona. El-ha-tá-roz-ta, hogy levest főz magának. Fölvett az útról egy jó

nagy követ, s bement a legelső házba. Egy ö-reg-asz-szony lakott itt.– Jó napot, ö-reg-a-nyám! Éhes va gyok,

és ennék vala mit, ha volna, aki szíve-sen adna.

– Jaj, lelkem, vitéz uram, sem-mim sincs, üres a padlásom, a kamrám.

– Jól van – mondja a katona –, van itt a zsebemben egy kő. Ebből én tud nék levest főzni, csak kéne egy fazék.

Kíváncsi lett nagyon az ö-reg-asz-szony, milyen le-het az a kőleves.

– Fazekat éppen adhatok, csak az nincs, amit be-le-te-het-nék.Megmosta a katona a követ.

Beletette a fazékba, vizet töltött rá, s föltette főni. Amikor a víz már forrt, meg-kós-tol-ta a levest.

– Fi-nom-nak finom, de ha egy kis só volna benne, akkor még fi-nomabb volna. (Folytatás a következő oldalon.)

134

Hol volt, hol nem volt, volt egyszer egy szegény, éhes katona.

(Folytatás a következő oldalon.)

– Jó napot, ö-reg-a-nyám! Éhes va gyok, és ennék vala mit, ha volna, aki szíve-

sen adna.– Jaj, lelkem, vitéz uram, sem-

mim sincs, üres a padlásom, a kamrám.

– Jól van – mondja a katona –, van itt a zsebemben egy kő. Ebből én tud nék levest főzni, csak kéne egy fazék.

ö-reg-asz-szony, milyen le-het az a kőleves.

te-het-nék.Megmosta a katona a követ.

Beletette a fazékba, vizet töltött rá,

Szerinted mit kért még a katona a leveshez? Sorold fel a pároddal!

2.

3.

135

– Hozok én sót, van nekem – sür-gö-lő-dött az ö-reg-asz-szony.Beletette a katona a levesbe a sót, meg-ke-ver-get-te jól.

– Ha lenne egy kanálka zsírja, akkor lenne igazán jó ez a leves.Az ö-reg-asz-szony gyorsan hozott egy kanál zsírt, és azt is be-le-

tet-ték a fazékba. Ke-ver-get- te a katona a levest, kós-tol-gat-ta.– Tudja, én gyakran főzök kőlevest. A kőleves akkor a leg-fi-no-

mabb, ha egy kis kolbászt is aprítunk bele.– Van nekem kolbászom – vallotta be az ö-reg-asz-szony –, hozok

egy darabot a kam-rá-ból.A katona beletette azt is a fazékba. Ugyanígy került be le sorban a

krumpli, a zöldség, sőt még egy kevéske rizs is. Mikor megfőtt, jóízűen megették. Ízlett nagyon az ö-reg-asz-

szony-nak.– Mondja, vitéz uram, nem adná el ezt a követ nekem?– Eladom én szívesen! – felelte a katona, és el-mo-so-lyo-dott

a ba jusza alatt. Az ö-reg-asz-szony hamar o-da-a-dott száz forintot, kivette a le-

vesből a követ, egy kendőbe be-ta-kar-gat-ta, s jól eldugta. A katona meg vidáman indult tovább a pénzzel a zsebében.

(magyar népmese)

Mit kért a katona a kő mellé a levesbe? Mondd el a mese sorrend-jében!

Te hogyan fogadtad volna a katonát? Miért?

136

A három pillangó

Volt egyszer három pillangó: egy sárga, egy piros meg egy fehér. Vígan ját-sza-doz-tak, virágról virágra szálldostak.

Hirtelen beborult az ég, kö-ze-le-dett a vihar. Gyors szár-nya-lás-sal indultak haza. De a ház ajtaját nem tudták kinyitni.

– Menjünk a sárga tulipánhoz – mondta a sárga pillangó –, az majd bebocsát.

El-ver-gőd-tek a tulipánhoz, és könyörögni kezdtek:– Kis Tuli, nyisd ki a kelyhed, hadd húzódjunk meg az eső elől.De a tulipán így felelt:– A sárgának meg a pirosnak szívesen kinyitom, de a fehérnek

nem.Erre a sárga meg a piros pillangó így válaszolt:– Ha fehér test-vér-kén-ket nem bocsátod be, mi is kint maradunk!A szívtelen tulipán csak ingatta a fejét.

137

Ázva-fázva el-ver-gőd-tek a li-li-om-hoz, s kérlelték:– Kis Lili, nyisd ki a kelyhed!De a liliom így válaszolt:– A fehéret örömest befogadom, de a sárgát és a pirosat nem.Erre a fehér pillangó így felelt:– Ha a test-vér-ké-i-met nem fogadod be, én is kint maradok. A szívtelen liliom nem nyitotta ki kelyhét. A pillangók to-vább-ver-

gőd-tek a szakadó esőben, s egy lapu alatt húzták meg magukat.

Süss fel, Nap, süss fel, Nap,szárogasd meg szárnyamat,nyisd ki a virágokat!

Így könyörgött a három pillangó.A Nap meg-hal-lot-ta kérésüket, meleg fényt árasztott a mezőre.

S a három pillangó újra táncolt, repdesett vígan.

(Jékely Zoltán nyomán)

138

A róka meg a daru vendégsége

Találkozik a róka a daruval, s kérdi:– Hol jártál, daru koma?– A tónál voltam, hogy élelmet keressek, halat fogjak magamnak.

Hát te, róka koma, merre jártál?– Én is voltam vadászni, a faluban tyúkász-

ni. De tudod, hogy az ételről mi jutott az eszembe? Rendezzünk egy jó vendégséget.

– Jól van, róka koma, kinél ren-dezzük?

– Előbb nálam, azután pe-dig nálad. Holnap délben gyere hozzám ebédre.

– Megyek, de nekem hosszú nyakú edény-ben add az ételt, mert én a csőrömmel tá-nyérból nem tudok enni.

Szerzett a róka másnapra egy kövér tyú-kot, és sütni-főzni kezdte. Az ételt azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a tá-nyérba kerültek, a hosszú nyakú edénybe pedig csak egy kis gyenge maradék jutott. Látta a daru, hogy kinek milyen az étele, de semmit sem szólt, hanem ebéd után ő is meghívta a rókát.

139

– Na, róka koma, holnap délben te gyere hozzám ebédre.– Megyek, de nekem tányérban add az ételt, mert én a szájammal

hosszú nyakú edényből enni nem tudok.Szerzett a daru másnapra néhány szép halat, és sütni-főzni kezd-

te. Az ételt azonban úgy osztotta el, hogy a jó falatok mind a hosszú nyakú edénybe kerültek, a tányérba pedig csak egy kis gyenge ma-radék jutott. Látta a róka, hogy kinek milyen az étele, s mérgelődni kezdett. Kérdi a daru:

– Talán haragszol, róka koma?– Hát már hogyne haragudnék, daru koma, amikor te finom ételt

eszel, s nekem csak a rossza jutott!Felelte a daru:– Ugyan, édes róka koma, én csak azt tettem veled, amit te tettél

velem. Kölcsönkenyér visszajár.(magyar népmese, Faragó József gyűjtése)

A mezei egér

A szegény mezei egér megunta a mezőn lakást.„Hej – sóhajtozott magában –, mennyivel jobb dolga van a házi

egérnek. Eső, szél, hideg nem sa-nyar-gat-ja, nem is éhezik, mindig kap valami mor-zsa-lé-kot a szobában.”

Addig kesergett, hogy egyszer rászánta magát a nagy utazásra, s

meg sem állott, míg a faluba nem ért, ott betért egy házhoz, s besza-ladt a padka alá. A házi egér éppen szundikált a jó me-leg-ség-ben.

– Adjon isten jó napot, házi egér!– Adj’ isten, mezei egér! Hát te minek jöttél ide?– Annak, hogy adj szállást. Keserves az élet a mezőn, sokat kell

sanyarogni.– Elhiszem neked, mezei egér, de ne hidd, hogy olyan jó dolgom

van. Sokat éhezem én is.

140

– Mégiscsak úri dolgod van az enyémhez képest. Szoríts egy kis helyet nekem!

– Nem lehet, bizony nem lehet. Hanem eredj fel a padkára, ott lakik a herceg, talán az ad szállást.

Felmegy a mezei egér a padkára, s hát csakugyan ott volt a her-ceg, mármint – a macska. Úgy aludt, mint a bunda.

Leszól a mezei egér a házi egérhez:– Nem merem megszólítani, alszik a herceg.

– Ne is szólítsd, hanem dugd a farkincádat az orrába, s mindjárt felébred.

No, a mezei egér megfogadta a házi egér tanácsát, a far-kin-cá-ját bedugta a herceg orrába. De bezzeg felébredt a herceg, s ahogy meglátta az egeret, bekapta.

A házi egér nagyot kacagott a padka alatt.– Úgy kell neked, te oktondi! Minek jöttél ide, ha nem tudsz bánni

a herceggel?!Híre ment ennek a szomorú esetnek a mezei egerek országában,

s azóta egy mezei egér se jön be a házba, tovább sanyarognak a me-zőn...

(Benedek Elek nyomán)

141

1. Melyik szólás illik a meséhez?

Jóllakott macska nem fog egeret.

Minek nekünk ellenség, ha ilyen barátaink vannak?

padka: kis pad, ülőalkal- matosság

1.

2.

Melyik lehet Ági babája?

Keresd meg a kakukktojást!

3.

4.

1.

2.

A nyári orgona vendégei

Ági a babáival játszott a kertben. Napsütötte reggel volt, az égen egyetlen felhő sem látszott, virágillat úszott a levegőben, és a ház-tetőn hangosan énekelt a fekete rigó. Később egy té-vé-an-ten-nára szállt át, és ott folytatta, ha lehet, még hangosabban. Ági felnézett a rigóra, integetett is neki, de az nem vette észre, elmélyülten dalolt tovább. A kislány újra a babái felé fordult. Jutka baba volt a ked-vence, őt öltöztette. Kék kabátkát és piros szoknyácskát adott rá, hosszú szőke hajába szalagot kötött. Amikor felemelte a babát, hogy még jobban lássa, pillantása a fölé hajló almaágon mászó nagy, sző-rös hernyóra esett. A kislány ijedten hátrahőkölt, Jutkát magához szorította, és önkéntelenül felkiáltott:

– Jaj, de csúnya!– Mi a csúnya, Ágikám? – kérdezte Feri bácsi, aki a szomszéd ud-

varban fát vágott. Már egész halom hasábfa feküdt a nagy tuskó körül. A férfi most leeresztette a fejszét, közelebb jött a kerítéshez, elővette nagy, kockás zseb-ken-dő-jét, megtörölte a homlokát, és közben Ágira nézett.

142

napsütötte verőfényes borús napfényes

ékes pompás csodás éktelen

3.

4.

Találd ki a pillangók szárnyain elrejtett szavakat!

Keresd meg a megtalált szavakat a mesében! Olvasd fel a monda-tokat!

5.

– Egy nagy, szőrös hernyó mászik az almafánkon – mutatta a kis-lány. – Félek tőle – tette hozzá, de Feri bácsi csak a fejét csóválta, és szélesen elmosolyodott.

– A hernyók nem bántanak senkit – mondta kedvesen. – A leve-leket is csak akkor, ha nagyon sokan vannak. Aztán tudod-e, hogy a hernyókból lesznek a pillangók? Az olyan gyönyörűek is, mint ez itt – mutatott egy éppen arra repülő tarka lepkére. Az pedig, mintha csak meghallotta volna, fordult egyet, és a kerítés oszlopára ült. Ki-csit tipegett, helyezkedett, aztán a Nap felé tárta pá-va-sze-mek-kel ékes szárnyait, és sütkérezni kezdett.

– De gyönyörű! – kiáltotta Ági, és óvatosan kicsit közelebb lépett, hogy még jobban láthassa.

– Na látod – nevetett Feri bácsi –, pedig ez a nappali pávaszem is hernyó volt korábban.

(Schmidt Egon, részlet)

143

1.

2.

3.

4.

5.

Hol játszott Ági?

Hogy hívták a kedvenc babáját?

Miért kiáltott fel a kislány?

Mit csinált Feri bácsi?

Miből lesznek a pillangók?

f

e

h lő

aaszl

g

Találd ki a pillangók szárnyain elrejtett szavakat!

a am

gá

l zse

b k

ee

nő d

e aszv

pá

m

a

i ar

g

á

vil

lt

144

Mit kívánjak nyárra?

Homokvárhoz: kupacot,Horgászoknak: kukacot,Hegymászóknak: nagy hegyet,hűs fagyihoz: friss tejet,folyópartra: fát, nagyot,vakációt – száz napot!

(Horváth Imre)

Vakáció

Hova menjünk,milyen tájra?Hegyre talán,vagy pusztára?

Folyópartra,vagy erdőre?Faluszélizöld mezőre?

Lepkét fogjunk,vagy horgásszunk?Vagy mégiscsakhegyet másszunk?

Akár erdő,akár folyó,Gyönyörű avakáció!

(Zelk Zoltán)

óiócióációkációakációvakáció

145

Nyári rajz

Hogy mit láttam? Elmondhatom.De legjobb, ha lerajzolom.Megláthatod te is velem,csak nézd, csak nézd a jobb kezem.Ez itt a ház, ez itt a tó,ez itt az út, felénk futó,ez itt akác, ez itt levél,ez itt a nap, ez itt a dél.Ez borjú itt, lógó fülű,hasát veri a nyári fű,ez itt virág, ezer, ezer,ez a sötét gyalogszeder,ez itt a szél, a repülés,az álmodás, az ébredés,ez itt gyümölcs, ez itt madár,ez itt az ég, ez itt a nyár.Majd télen ezt előveszem,ha hull a hó, nézegetem.

Nézegetem, ha hull a hó,ez volt a ház, ez volt a tó. (Nemes Nagy Ágnes)

146

Balatonparton

Balatonpartona nádi világbanmegbújtam egyszer,s csodaszépet láttam:bóbitás nádonnádiveréb fészket,sásbokor aljánkis vízicsibéket.

Vadruca moccant,topogott a vízre,barna liléitvízi útra vitte:Senki se látta,csak magam csodáltam,ott a víz partjánmég sokáig álltam.Játszott a nádasszéllel és derűvel,s hazaindultam nádihegedűvel. (Nagy László)

Dal a tóról

Ez a tó ha enyém lenne,Minden nap fürödnék benne, A forró nyár ünnepéreLeúsznék a fenekére. Cirógatnám sok szép halát,Biztatnám a békák karát, Cimboráznék a csiborral,Kínálgatnám mézzel, borral. Fésülném a habok fodrát,Ugratnám a vízibolhát. Hínár karosszékben ülvénRák ollóját köszörülném. Ha ez a tó enyém lenne,Nap, Hold szebben menne benne. Kék hajnalon, opál esténA titkait mind kilesném. Dédelgetném én naphosszat,Boldog lenne minden moszat.

(Tamkó Sirató Károly)

147

Brumi a Balatonon

Másnap bemerészkedtünk egészen a jelzőoszlopig. Itt már majd-nem a nyakunkig ér a víz. Ott úszkálunk, persze mindig csak a part felé. Jócsont a hátára feküdt, ringatózott a vízen. A lábával rúgta a Balatont. Elhatároztam, hogy én is ráfekszem a hátammal a vízre, de valahányszor megpróbáltam, elsüllyedtem, és kapálózni kellett, hogy ismét lent legyen a lábam. Persze kapálózás közben víz ment a számba. Néha.

– Szomjas vagy? – kérdezte Jócsont, amikor meglátta, hogy kapá-lózás közben víz megy a számba.

– Nem vagyok szomjas – válaszoltam. – Sőt.– Ha ilyen sok vizet nyelsz – csúfolódott tovább Jócsont –, akkor

kiiszod az egész Balatont, és hol úszkálunk majd? És mi lesz a halak-kal, ha kiiszod a Balatont? …

Elszomorodtam. Úgy látszik, Jócsont egész délelőtt csúfolni akar engem. Pedig én csak a hátamon szerettem volna úszni, úgy, mint ő. Már Muki és Dagi is úszott a hátán, rugdalták a vizet.

(Bodó Béla, részlet – 18. fejezet)

Misi mókus kalandjaiKönyvajánló

Misi Mókus az erdő egyik hatalmas fájának tágas, ké-nyelmes odvában született négy kistestvérével együtt. Ő volt közöttük a legvirgoncabb, a legnagyobb. Azonkívül volt még egy különös ismertetője-le: a farkincája fekete volt.

Van ugyan mókusfajta, ame-lyiknek fekete színű a bundája, ám Misi családja a vörös mó-kusokhoz tartozott. Azoknak

pedig legfeljebb a ragyogó, élelmes szemük fekete, minden tagjukat szép, rozsdavörös szőrzet fedi.

Mókus anyó gyöngéden, szeretettel táplálta, babusgatta kicsinye-it. Hogyha nagyon nyűgösködtek, Mókus anyó buzgón fújta nekik az ősrégi mókusaltatódalt:

Törve jó a dió, mogyoró, Terem itt az erdőn millió, Azért terem olyan sok, Hízzanak a mókusok.Mókus apó is ott sürgött az odúban az újszülöttek körül. Így vette

észre Misi fia fekete színű farkát. Bizony elhűlt kissé.– Ejnye, hát ez micsoda? – kérdezte Mókus anyót. – Ennek a kö-

lyöknek nem olyan a farka, mint a többinek.– Hát aztán! Mi bajod van vele? Így született az édeském – felelte

Mókus anyó.– Ez bizony nem olyan egyszerű! – vitatta Mókus apó. – Vörös mó-

kusnak vörös a farka. Ha fekete, akkor azt valami rossz varázslat okozza.

– Ugyan már! Mit képzelődsz mindjárt? – válaszolta Mókus anyó. – Nézd csak meg, milyen erős, milyen virgonc ez a mi kisgyermekünk!

148

149

A legkülönb magzatom. Ez csakis jó varázslat lehet!– De hát arra nem gondolsz, hogy ki fogják ne-

vetni, az összes mókus a fekete farka miatt? És bennünket is! – pattogott most már ingerülten Mó-kus apó. – Én ezt nem tűröm el. Vagy levágom en-nek a kölyöknek a farkát, vagy befestem vörösre!

– Hogyisne! – sikoltozott Mókus anyó. – Nem engedem bántani legaranyosabb kicsikémet. Aki kineveti, vagy éppen hozzányúl, azt úgy megharapom, hogy egész életében megemlegeti.

Tudni való, hogy minden édesanya körömszakadtáig védi a kicsi-nyét. Hát erre Mókus apó is meghunyászkodott kissé.

– De valamit mégiscsak ki kell találnunk, hogy elhárítsuk e miatt a hibás farkszín miatt a kellemetlenséget a gyerkőcről és magunkról. Gondolkozz csak!

– Ez igaz – hagyta helyben Mókus anyó, aztán töprenkedésbe me-rült egy darabig.

Ám az édesanya szerető szíve találékonyabb mindennél, ha arról van szó, hogy kedves kicsikéje útjából elhárítson valami akadályt. Hirtelen fölkiáltott:

– Megvan!– Mi van meg? Ki van meg? A baj van meg! – dünnyögte hitetlen-

kedve Mókus apó.– Az van meg éppen, aki a ba-

jon a leginkább segíthet! – szólt Mókus anyó. – Hát mire való az erdő tudós mókusa, Rókus Mókus bácsi? Hívjuk ide, és folyamodjunk hozzá tanácsért.

– Ez már okos beszéd! – hagyta rá feleségére Mókus apó.

Azzal rögtön intézkedett, hogy az erdő tudós mókusát, Rókus Mókust kerítsék elő.

(Tersánszky Józsi Jenő, részlet)

150

VukRajzfilmajánló

Fürge rókalábak, surranó kis árnyak,Hipp-hopp, jön Vuk.Híres nagy vadászok, jobb, ha félreálltok,Hipp-hopp, jön Vuk.Ő az éjszakától sohase fél,Bár a sűrű erdő csupa veszély,Azt mesélik róla, ravasz, mint a róka,Jön, lát, győz, fut.Felragyog az ég is, felkiáltok én is:Hipp-hopp, jön Vuk!

Vuk kis rókából nagy rókává válását meséli el a Fekete István könyve alap-ján készített rajzfilm, Dargay Attila mun-kája. Összefoglaltuk a kalandos történet elejét. Olvasd el! Nézd meg a filmet!

Vuk, a rókakölyök hét testvérével együtt egy tóparti „rókavárban” született. Szülei egész éjjel vadásztak, hogy az örökké éhes aprósá-gokat jóllakassák.

Családi boldogságuknak a vadászok és kutyáik vetnek véget. Ne-kik köszönhetően a két rókaszülő, valamint hat kisróka elpusztul.

Vukot anyja még a vadászok jövetele előtt kimentette a rókalyuk-ból. Egy testvérét pedig a falu vadásza magához veszi.

Vuk örökölte apja legendás hírű szimatát, vadászszenvedélyét. Az árva rókát, Vukot Karak, a magányos nagybácsi veszi pártfo-

gásába. Megtanítja a vadászatra, az óvatosságra, a szálláskeresésre. Vuk remek tanítvány, s hamarosan túltesz tanítómesterén...

151

Kirándulás

Zsák, zsák, hátizsák,kirándul a kiscsalád.Nem jövünk meg, csak estére.Vigyünk elemózsiát!

Hegyen át, völgyön átmendegél a kiscsalád.Egyszer Palkó, másszor Pannihátán van a hátizsák.

Zsák, zsák, hátizsák,elámul a cserfaág:nem keréken, hanem lábonvándorol a kiscsalád.

Ősfenyők, zsenge fák,friss levegő, napvilág…Délutánra üres már aZsák, zsák, hátizsák. (Gyárfás Endre)

Somvirággal, kakukkfűvel

Somvirág, somvirág,aranysárga a világ.

Kakukkfű, kakukkszó,kirándulni volna jó:

fűzfasípot faragni,fűzfalóval lovazni,

árkon-bokron átal,háton hátizsákkal,menni, mendegélni,este hazatérni:

fűzfalovam kocogva,fűzfasípom tutogva,

somvirággal, kakukkfűvel,kakukkszóval, tele szívvel. (Kányádi Sándor)

152

Mire jó?

A háznál sok vendég volt. A gyerekek a rossz idő miatt nem me-hettek ki játszani. Kérték nagyapót, hogy mondjon nekik valami jó játékot.

– Hányan vagytok? – kérdezte nagyapó. – Tizenketten.Nagyapó adott nekik tizenkét kis papirosszeletet. – No – szólott –, üljetek le sorban egymás mellé. Az egyik írjon egy

kérdést a papirosára, a szomszédja pedig arra a kérdésre írjon fele-letet a maga papirosára. A kérdés azzal kezdődjék: Mire jó?

Az írás hamar megtörtént. A gyerekek fel is olvasták. Ez volt a hat kérdés és a hat felelet:

Mire jó az éjszaka?Arra, hogy aludjunk.

Mire jó a könyv?Arra, hogy olvassunk belőle.

Mire jó a rétes?Arra, hogy megegyük.

Mire jó a rét?Arra, hogy sétáljunk rajta.

Mire jó a cipő?Arra, hogy a lábunkra húzzuk.

12

3

4

5 6

Mire jó a köpönyeg? Arra, hogy beletakarózzunk.

– Hányan vagytok? – kérdezte nagyapó.

Nagyapó adott nekik tizenkét kis papirosszeletet. – Tizenketten.Nagyapó adott nekik tizenkét kis papirosszeletet.

– No, most KEVERJÉTEK össze a cédulákat. Akinél a kérdés van, kérdezzen. Akinél hozzá legközelebb felelet van, az olvassa rá a fe-leletet.

No lett aztán sok nevetés, mikor a kérdések és feleletek így talál-koztak:

(Gárdonyi Géza nyomán)

153

Mire jó az éjszaka?Arra, hogy beletakarózzunk.

1

Mire jó a könyv?Arra, hogy aludjunk.

2

Mire jó a rétes?Arra, hogy a lábunkra húzzuk.

3

Mire jó a rét?Arra, hogy olvassunk belőle.

4

5

Mire jó a köpönyeg? Arra, hogy sétáljunk rajta.

Jó nyaralást, gyerekek!

6

Mire jó a cipő?Arra, hogy megegyük.

Próbáljátok meg ti is ezt a játékot, de más kérdésekkel és más feleletekkel is!

g, G hang és betű tanulása 4

Megállóf t megkülönböztetése 8

ny, Ny hang és betű tanulása 10

cs, Cs hang és betű tanulása 16

Megállóny n megkülönböztetése 19

b, B hang és betű tanulása 22

Megállócs sz megkülönböztetése 26

Megállócs s megkülönböztetése 28

ty, Ty hang és betű tanulása 30

TARTALOMJEGYZÉK

154

Megállób d megkülönböztetése 33

Megállób p megkülönböztetése 35

zs, Zs hang és betű tanulása 37

Megállóty ny megkülönböztetése 39

Megállóty t megkülönböztetése 40

gy, Gy hang és betű tanulása 42

Megállózs sz megkülönböztetése 46

Megállózs z megkülönböztetése 47

dzs, Dzs hang és betű tanulása 48

155

156

Megállógy ty megkülönböztetése 52

Megállógy ny megkülönböztetése 54

ly, Ly hang és betű tanulása 56

Megállódzs zs megkülönböztetése 60

dz, Dz hang és betű tanulása 62

Megállóly ty megkülönböztetése 64

Megállóly j megkülönböztetése 66

Megállódz z megkülönböztetése 68

x, X hang és betű tanulása 72

q, Q hang és betű tanulása 73

w, W hang és betű tanulása 74

y, Y hang és betű tanulása 75

Mozogjunk, mondókázzunk 78

Á, bé, cé, dé 79

Zengő ABC 80

Arany ablak 81

Két kecske találkozott egy pallón 82

Iciri-piciri 83

A három kiscica 84

Ki a veszélyesebb? 85

A kiskutya meg a szamár 86

A kutya tévedése 87

Kutyatár 87

A török és a tehenek 88

A vadgalamb és a szarka 89

A sünök 90

157

158

A Szél és a Nap 92

Négy vándor 93

Forgó készítése 94

Találós mondókák 95

Tekereg a szél 95

12 hónap 96

Gesztenyefalevél 96

A kis nyírfa 97

Baromfi szólások és közmondások 98

Éldegélt a bíróéknak... 99

A fecskék 100

Két költöző madarunk 101

A vadludak 102

Nils Holgersson csodálatos utazása a vadludakkal 103

A cinege beszéde 104

Párbeszéd 104

Költögető 105

Erdőn jártam 106

Keresgélő 106

A medve töprengése 107

Egy fazék méz 107

Öreg néne őzikéje 108

A méhek 110

A házi egér 111

A kutya 111

Talpas 112

Kutya-macska barátság 113

Muci 114

A kis herceg 115

Mit beszél a vízimalom a patakkal? 116

A part alatt 117

A fontos öszvér 118

A két szamár 119

A pórul járt szarka 120

A szarka 120

A kenguru 121

Mese-morzsa 122

A hangya 123

Anyu 124

Titok 124

A nagymamánál 125

Nagyanyó 125

159

160

Királylány születik 126

Kirándulás esőben 128

Jó leszek! 129

A kis kakas gyémánt félkrajcárja 130

A kőleves 134

A három pillangó 136

A róka meg a daru vendégsége 138

A mezei egér 140

A nyári orgona vendégei 142

Mit kívánjak nyárra? 144

Vakáció 144

Nyári rajz 145

Balatonparton 146

Dal a tóról 146

Brumi a Balatonon 147

Misi mókus kalandjai 148

Vuk 150

Somvirággal, kakukkfűvel 151

Kirándulás 151

Mire jó? 152