ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

Adatbázis kezelés alapjai I.

A gyakorlaton megoldandó feladat Egy leegyszerűsített online könyváruházat fogunk elkészíteni, amely két oldalból fog mindösszesen

állni. Az egyik lapon kilistázzuk a legfrissebb 5 könyvet, míg a másikon a szerző neve alapján tudunk

majd keresni a könyvek között.

Áttekintés Eme alkalmazáson keresztül megismerkedünk az ASP.NET-es adatbázis kezelés alapjaival. Az alábbi új

vezérlőket, illetve segédosztályokat fogjuk felhasználni a feladat megvalósítása közben:

SqlDataSource, GridView, WebConnfigurationManager, SqlConnection, SqlCommand, SqlDataReader,

DataTable, stb..

Probléma - Tervezés A mai rohanó világban, ahol egyre több és több információra van szükségünk, egyedül csak az

internet képes csillapítani eme szomjúságunkat. A világhálón lévő dinamikus weboldalak 99%-a

mögött valamilyen adatbázis található, melyekben eltárolják ezeket az információkat. Könnyen

látható tehát, hogy a web-es alkalmazások fejlesztésénél kulcsfontosságú szerepet kap az

adatbázisokkal történő kommunikáció. 2001 óta (.NET 1.0 megjelenése) a Microsoft rendkívül

sokféle megoldással állt elő erre a problémára. Ezen a gyakorlaton mi most két technikával fogunk

foglalkozni, míg a következőn még további két lehetőséggel fogunk megismerkedni.

Az első módszer lényege, hogy színtisztán csak markup kód segítségével le tudunk kérdezni, meg

tudunk jeleníteni, illetve esetleg akár módosítani is tudunk adatbázisban tárolt adatokat. A dolog

legnagyobb előnye, hogy nullasornyi C# kód írással képesek vagyunk sokféle adatbázissal

kapcsolatos feladat elvégezésére. Ennek persze ára van még pedig, hogy a felhasználói felületet leíró

kódban nem csak az adatok megjelenítésével foglalkozunk, hanem azt is meg mondjuk, hogy miként

és honnan szeretnénk kinyerni ezeket az információkat. Nagyobb alkalmazások esetén célszerű a

megjelenítést és az üzleti logikát (jelenesetben az adatbázisbeli adatok elérést) különválasztani!

Emiatt a második technikát gyakrabban is szokták alkalmazni üzleti alkalmazások fejlesztése során.

Ebben az esetben nekünk kell megírnunk kézzel C# nyelven az adatbázis kezeléssel kapcsolatos

kódokat. Ennek az egyik legnagyobb előnye, hogy így egyszerre két fejlesztő is képes dolgozni

ugyanazon az oldalon (egyikőjük a megjelenítésen dolgozik, míg a másik az adatelérésen).

Megvalósítás Nulladik lépésként az adatbázis létrehozásával foglalkozunk, majd ezek után az adatok

megjelenítéssel folytatjuk tovább az ismerkedést, ugyanis mindkét technika esetén ez azonos módon

történik. Végül pedig az adatok kinyerésének fent említett módjait nézzük meg a gyakorlatban.

ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

Adatbázis létrehozás

Egy adatbázist sokféleképpen létre lehet hozni. Alapvetően vagy egy szöveges sql script fájl

segítségével vagy pedig egy grafikus felületen keresztül. Mi az utóbbit választjuk. Itt két segédeszköz

közül válogathatunk, az egyik a Visual Studio-ba beépített Server Explorer-en keresztül elérhető

adatbáziskezelő felület, a másik pedig az SQL Management Studio, amely mindenféle adminisztrátori

feladat elvégzését is lehetővé teszi. Mi most csak a Visual Studio-s segédeszközt fogjuk megnézni.

Először létre kell hozni egy adatbázist (App_Data mappán jobb klikk >> Add New Item >> DataBase),

amelyre duplán kattintva a Solution Explorer-ben, kapcsolódni tudunk. Ezek után a Server Explorer-

ben keressük meg a Tables mappát, melynek a helyi menüben válasszuk ki az Add New Table

menüpontot. Itt egy olyan felületet kapunk, melyen keresztül fel tudjuk sorolni az egyes mezőket

(mezőnév, adattípus, lehet-e null) hármasok megadásával. Íme, egy képernyőkép a KönyvÁruház

adatbázisunk Könyv táblájáról.

A könyváruház adatbázis sok féleképpen megvalósítható, mi az alábbi módon tettük meg ezt,

amelyet az 1. függelékben található entitás modellel1 reprezentálunk.

A Konyv tábla felelős a könyvek adatainak tárolásáért.

A Szerzo adattáblában a szerzőkről tartunk nyílván információkat.

A KonyvSzerzoKapcsolo segédtábla a sok-sok kapcsolatok leírásához kell. Ugyanis egy

könyvnek lehet több szerzője is, illetve egy szerzőnek lehet több könyve is.

A Raktar-ban a raktáron lévő könyvek darabszámot tároljuk.

A Vasarlo-ban a vevő adatai, míg a Rendeles-ben a hozzájuk kapcsolódó rendelések adatai

találhatóak.

1 Entitás modell: Az adatbázisok relációs modelljének objektumokkal történő reprezentálása. A tábláknak az

objektumokat (entitásokat) feleltetjük meg és a táblázatok mezőit pedig az entitások tulajdonságainak. A relációk közötti kapcsolatok is megjelennek a modellben oly módon, hogy például egy 1-sok kapcsolatnál az 1 oldali objektum tulajdonságai között lesz egy olyan lista, mely a hozzákapcsolódó sok oldali objektumokra mutat.

ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

Adatmegjelenítés

Ebben a feladatban mi most egy úgynevezett GridView-t fogunk használni az adatok

reprezentálásához. Ezen vezérlő segítségével táblázatos formában tudjuk felsorolni egymás alatt az

egyes adattáblabeli rekordokat. Ehhez viszont arra van szükségünk, hogy megmondjuk, hogy a

táblázat egy adott oszlopa, mely mezőjét jelenítse meg a rekordoknak.2

Ezeket a GridView Columns tulajdonságán keresztül tudjuk felsorolni, amelyet akár grafikus felületen

keresztül is beállíthatunk. Design vagy Split nézetben a GV gyorsmenüjéből válasszuk ki az Edit

Columns... menüpontot. Itt az Available fields listában találhatóak a választható oszloptípusok.

Nekünk most csak a Boundfield-re és az Imagefield-re lesz szükségünk. A Boundfield DataField

tulajdonsága szolgál arra, hogy megszabjuk, melyik mezővel szeretnék összekapcsolni. Itt egy

legördülő listából választhatjuk ki a megfelelő mező nevét3. Míg Imagefield esetén ugyanezt a

DataImageUrlField-en keresztül tudjuk beállítani. Íme, egy egyszerű példa a GridView használatára:

<asp:GridView ID="gv_books" runat="server" AutoGenerateColumns="False">

<Columns>

<asp:ImageField DataImageUrlField="Borito" HeaderText="Borító"/>

<asp:BoundField DataField="Cim" HeaderText="Cím">

<ItemStyle Font-Bold="True" />

</asp:BoundField>

<asp:BoundField DataField="Kategoria" HeaderText="Kategória">

<ItemStyle Font-Italic="True" />

</asp:BoundField>

</Columns>

</asp:GridView>

A GridView alap kinézete könnyedén megváltoztatható még pedig úgy, hogy valamelyik előre

definiált stílust beállítjuk neki. Ezt a GV gyorsmenüjében lévő Auto Format menüpontra kattintva

tehetjük meg. A gyakorlat folyamán mi a Professional sémát fogjuk használni.

2 Az objektumok tulajdonságait összekapcsoljuk a táblázat mezőivel.

3 A listában csak akkor fog elem szerepelni, ha van DataSource vezérlőnk. Lásd később.

ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

Adatelérés 1. változat – Markup kódból

A nulla kódsoros adatelérést úgynevezett DataSource (adatforrás) vezérlők segítségével tudjuk

megvalósítani. Ezek mindegyikéhez tartozik egy-egy varázslófelület, amelyen keresztül grafikusan

választhatjuk ki, hogy milyen adatokra is van nekünk szükségünk.

ASP.NET 4.0 esetén már 7 különböző adatforrás vezérlő található alapból a Toolbox-on. Ezek közül mi

most csak az SqlDataSource-szal fogunk foglalkozni, amely segítségével Microsoft SQL Server

példányokhoz tudunk kapcsolódni. Mindenegyes DS vezérlőhöz tartozó varázsló kicsit eltér a

másiktól, de abban mindegyik megegyezik, hogy először azt kell megszabni, hogy mihez akarunk

csatlakozni (szervernév + adatbázisnév), illetve mely felhasználó nevében. Ezeket az információkat

egy speciális string-be gyűjtjük össze, melyet ConnectionString-nek neveznek. Ezt a web.config-ban

szokás tárol. A varázsló természetesen felajánlja nekünk, hogy az összekattintgatott

connectionstring-et elmenti a web.config-ba.

Íme, egy példa: Data Source=.\sqlexpress08;Initial Catalog=KonyvAruhaz;

Integrated Security=True. Bővebb információ: http://connectionstrings.com/

Az SqlDataSource-hoz tartozó varázsló további lapjain magát az sql lekérdezés kattintgathatjuk össze,

illetve próbálhatjuk ki. Miután ezzel megvagyunk, már csak egyetlen dolgunk maradt: az adatforrás

vezérlőt össze kell kapcsolnunk valamelyik megjelenítésre szolgáló vezérlővel. Ezt a DataSourceID

tulajdonsággal tudjuk megtenni, ahol az adatforrás vezérlő azonosítóját (ID-ját) kell megadnunk.

ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

Adatelérés 2. változat – C# kódból

Most ismerkedjünk meg a kódolós lehetőséggel. Ebben az esetben hasonlóan az előzőhöz, először

egy kapcsolatot kell létrehoznunk az adatbázissal. Erre a feladatra az SqlConnection nevezetű

objektumot fogjuk használni, melynek a konstruktorában megadható a már fentebb is említett

ConnectionString. Mivel ez a string a web.config-ban van eltárolva, ezért ezt előbb onnan ki kell

nyernünk. Ehhez a WebConfigurationManager segédosztályt kell használnunk. Miután létrehoztunk

egy példányt az SqlConnection-ből és megadtuk neki a megfelelő kapcsolódási paramétereket, utána

meg kell nyitnunk az adatcsatornát. Ezt az Open metódussal tehetjük meg.

Most, hogy már van egy élő adatbázis kapcsolatunk, az alábbi négy feladat vár még ránk: 1.) adott sql

utasítás előállítása 2.) végrehajtása 3.) adatok kinyerése az eredményhalmazból 4.) megjelenítővel

történő összekapcsolása.

1.) Ehhez egy SqlCommand objektum példányra lesz szükségünk. Ennek a CommandText

tulajdonságán keresztül tudjuk beállítani az adott SQL utasítást, amelyet végre szeretnénk hajtatni.

2.) A végrehajtásnak többféle módja lehetséges attól függően, hogy milyen eredményt várunk az sql

utasítástól. Az alábbi táblázat ezt hivatott összefoglalni.

SQL utasítás által visszaadott eredmény Az SqlCommand-on meghívandó függvény

nem ad vissza (pl.: Update …) ExecuteNonQuery() egyetlen érték (pl.: Select count(*)…) ExecuteScalar()

több rekord/táblaértékű (pl.: Select * …) ExecuteReader()

3.) Vegyük azt az esetet, amikor a lekérdezésünk táblaértékű, vagyis több rekordot is visszaadhat.

Ilyenkor ugyebár az ExecuteReader() metódust hívjuk meg, amely visszaad egy SqlDataReader

objektumot. Ebből úgy tudjuk a legegyszerűbben kinyerni az adatot, ha betöltjük egy DataTable

objektumba. Vagyis létre kell hoznunk belőle egy példányt és meg kell rajta hívnunk a Load metódust

úgy, hogy paraméterként megadjuk az ExecuteReader-től kapott SqlDataReader-t.

4.) A megjelenítő vezérlő DataSource tulajdonságának értékül kell adnunk a DataTable-t, majd utána

meg kell hívnunk rajta a DataBind() metódust.

Fontos

1.) DataSource != DataSourceId

2.) Ne felejtsük le a DataBind metódushívást, mivel enélkül nem fog megjelenni semmi a UI-on!

Végezetül, íme, az általános váza a kódírásos módszernek:

string connstring =

WebConfigurationManager.ConnectionStrings["ConnStringName"].ConnectionString;

DataTable table = new DataTable();

using (SqlConnection conn = new SqlConnection(connstring)) {

conn.Open();

using (SqlCommand comm = conn.CreateCommand()) {

comm.CommandText = "SELECT * FROM …";

SqlDataReader reader = comm.ExecuteReader();

table.Load(reader);

}

}

gridview_result.DataSource = table;

gridview_result.DataBind();

ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

Néhány megjegyzés a fentebbi kódrészlethez:

- Az SqlConnection-t azért tesszük bele egy using blokkba, mivel így a blokk végén automatikusan

meghívódik a destruktor, ami pedig meghívja a Close metódust, vagyis így bezáródik az adatcsatorna.

(Valós rendszerek esetén try catch blokkba érdemes elhelyezni az SqlConnection-t és a finally

blokkban pedig bezárni az adatcsatornát).

- A DataTable oszlopai a SELECT listában szereplő mezők lesznek, amelyeket a Load metódus

automatikusan létrehoz. (Kézzel is lehetséges az oszlopok megadása, így egyszerűen lehetséges

számított mező létrehozása).

- Az SqlDataReader-ből közvetlenül is ki lehet nyerni az adatokat rekordonként és azon belül

mezőnként. Ilyenkor egy while ciklussal addig hívogatjuk a Read metódust, amíg igazat ad vissza és

ezen belül, mint egy asszociatív tömb tekintünk a DataReader objektumra, ahol a tömb index az

oszlop nevek. (Az értékek típusos kinyeréséhez a GetXYZ metódusok használandók).

- A gridview_result jelenesetben a gv_books GridView-t jelöli.

A kereső oldal

A keresési funkció egyszerűen megvalósítható a fentiek alapján. A felhasználói felületet 1 Button-nal

és 1 TextBox-szal kell kibővíteni. A kódban pedig egy WHERE feltételbe be kell ágyazni a TextBox

tartalmát.

Képernyőképek

ASP.NET Alapozó Adatbázis kezelés alapjai I.

4. gyak 1. feladat

1. Függelék