ady endre: fölszállott a páva
TRANSCRIPT
(AZ ELLENTÉT)
Ady Endre: Fölszállott a páva
ADY ENDRE1877-1919
ÉRMINDSZENT, ADY ENDRE SZÜLŐHÁZA
ADY ÉLETÉNEK FŐ ÁLLOMÁSAI:
Középiskoláit 1896-ban fejezte be Zilahon
1896-tól 1900-ig jogász és újságíró
Debrecenben
1900-1903: újságíró Nagyváradon
1904-ben megy először Párizsba
ADY SZERELMEI:
1903 augusztusában
megismerkedett Brüll
Adéllal.
1904 februárjában Léda
után utazott Párizsba.
A Léda-szerelem és a „szép
ámulások szent városá”-val
való ismerkedés
fölszabadította költői
tehetségét.
Ady 1912 áprilisában szakít
Lédával.
ADY SZERELMEI:
Ady 1914 áprilisában
meglátogatja Csucsán a
kastély fiatal,
romantikus
kisasszonyát, Boncza
Bertát, Csinszkát, akivel
1911 óta leveleznek.
1919. 1. 27-ÉN HALT MEG, BUDAPESTEN.
A fölszállott a páva a Vér
és arany című kötetben
jelent meg 1907.
1906 februárjában jelenik meg a
harmadik és egyben az első „igazi”
Ady-kötet, az Új versek.
FÖLSZÁLLOTT A PÁVA
„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”
Kényes, büszke pávák, Nap-szédítő tollak,
Hírrel hirdessétek: másképpen lesz holnap.
Másképpen lesz holnap, másképpen lesz végre,
Új arcok, új szemek kacagnak az égre.
Új szelek nyögetik az ős, magyar fákat,
Várjuk már, várjuk az új magyar csodákat.
Vagy bolondok vagyunk s elveszünk egy szálig,
Vagy ez a mi hitünk valóságra válik.
Új lángok, új hitek, új kohók, új szentek,
Vagy vagytok, vagy ismét semmi ködbe mentek.
Vagy láng csap az ódon, vad vármegye-házra,
Vagy itt ül a lelkünk tovább leigázva.
Vagy lesz új értelmük a magyar igéknek,
Vagy marad régiben a bús, magyar élet.
„Fölszállott a páva a vármegye-házra,
Sok szegény legénynek szabadulására.”
DAL
A líra
műnemébe
tartozik.
Rövid, tömör.Eredete szerint:
műdal és népdal.
Tartalom és funkció
szerint: VILÁGI ÉS
VALLÁSOS.
Téma szerint: bordal,
szerelmi dal, hazafias dal,
katonadal, alatatódal stb.
Főbb jellemzői: ismétlődés,
ellentés, refrén, virág- és
színszimbolika, természeti kép
stb.
Pillanatnyi élmény, hangulat,
érzés kifejezése.
A páva ősi
magyar jelkép.
A rabénekekben
a mennyországot
jelképezte.
Ady Endrénél a
szabadság és a
forradalom
szimbólumaként
tartják számon.
A magyar
népköltészetben az
örök szerelem jelképe,
és szerelmi hírvivő
madár.
PÁVA MOTíVUM
FÖLSZÁLLOTT A PÁVA
A népdalrészlet kötelezi a költőt arra, hogy
kétsoros verszakokban írja meg a művet.
Az idézet keretbe foglalja a verset.
A vers tiszta rímekből épül
fel.
tollak holnap
végre égre
szentek mentek
FÖLSZÁLLOTT A PÁVAA vármegyeháza 1945-ig az egyszerű
emberek tudatában a börtönt
jelentette. Ott tartották bezárva, főleg a
XIX. században azokat a
szegénylegényeket is, akik a
katonáskodás vagy például az
adófizetés elől bujdostak, és olykor
útonállásra, rablásra kényszerültek.
A lÍrai én a szabadság után
vágyakozik, bízik abban,
hogy a holnap, vagyis a jövő
még jóra válhat.
Az „új” melléknév
ismétlése kiemeli az
embert az
elkeseredettségéből, és
megtölti élettel,
reménnyel.
A pávák nemcsak a rabok
szabadulását hirdetik meg, hanem
minket is emlékeztetnek arra, hogy
ezután minden másképpen lesz,
mint eddig. Ennek az öröme szakad
fel a költőben: „Másképpen lesz
holnap, másképpen lesz végre, / Új
arcok, új szemek kacagnak az égre.”
„Vagy bolondok vagyunk s
elveszünk egy szálig, / Vagy
ez a mi hitünk valóságra
válik.”
Ez már nem csak álmodozás,
a hit erősödik benne.
PETŐFI ÉS ADY „Rabok legyünk
vagy szabadok?”
(Petőfi Sándor:
Nemzeti dal)Ady a magyar
népnyelvet teljesen
másképp építette be
a verseibe, mint
Petőfi Sándor vagy
Arany János. A
Párizsban
megismert költői
irányzatokkal
ötvözte.
„A magyar név megint szép lesz,
Méltó régi nagy hiréhez;”
ELLENTÉTEK A VERSBEN
Olyan költői eszköz, melyben a költő egymással ellentétes gondolatokat állít
egymás mellé. Mindennapi életünkben is gyakran találkozunk ellentétpárokkal,
pl.: kicsi-nagy, sok-kevés, fiatal-öreg.
régi új
valóság csoda/hit
láng köd
csap üt
élet halál
ELLENTÉT
A népdalban az úri
vármegyék és az üldözött
szegénylegények ellentéte
fogalmazódik meg.
Ady versében a vármegye
újabb jelentéseket kap: a
leigázás, a tespedő élet, a
kulturálatlanság,
műveletlenség szimbóluma
(jelképe) lesz.
Fokozás: stílusalakzat, olyan egymás után következő
szavak, kifejezések, amelyek értelmileg vagy
érzelmileg mindig többet mondanak. Akkor a
leghatásosabb, ha végigvonul az egész versen.
„Másképpen lesz holnap”
„Új szelek nyögetik”
„Új lángok, új hitek, új kohók”
HÁZI FELADAT:
Zenehallgatás:
Páva-variációk Kodály Zoltán nagyszabású műve, melyet Ady Endre születésének
60. évfordulójára komponált!
Köszönöm a figyelmet!