TARTALOMÖnkormányzat ... 2

Sulivilág ... 3

Hitélet ... 7

Civil fórum ... 9

Múltidéz ... 12

Mez gazdaság ... 17

Gyermeksarok ... 21

Ép testben ... 22

Tarkabarka – Magazin ... 24

G Y E R G Y Ó Ú J F A L U K Ö Z S É G K Ö Z É L E T I É S K U L T U R Á L I S H A V I L A P J A . • I I . É V F O LY A M , 6 . S Z Á M , 2 0 0 9 . J Ú N I U S

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusÖNKORMÁNYZAT2 /

Kiadja: Gyergyóújfalu község Polgármesteri Hivatala

Felelõs kiadó: Egyed József polgármester

Szerkesztõség címe: 537305 Gyergyóújfalu 212. szám

Tel.: 0266-350.004, 350.077, barazda@gyergyoujfalu.ro

Nyomdai elõkészítés, nyomtatás: Infomarket Kft.

ROVATSZERKESZTÕK:

Önkormányzat Egyed József

SulivilágElekes-Köllő Tibor, Fodor Annamária

HitéletGál Katalin,

Fodor Annamária

Civil fórumLukács Róbert,

Fodor Annamária, Elekes-Köllő Tibor

MúltidézõElekes Dániel László,

ifj. Sólyom István

MezõgazdaságHorváth Nina

GyermeksarokGál Katalin,

Fodor Annamária

Ép testben …Horváth Nina,Czirják Kinga

TarkabarkaGál Katalin

GYERGYÓÚJFALVIFALUNAPOK PROGRAMJA

2009. július 1., szerda

– 10.00 Tűzoltónap vetélkedőkkel– 16.00 Gyergyóújfalu – Tekerőpatak nagypályás futballmérkőzés

2009. július 2., csütörtök

– 11.00 Szentmise – 16.00 Molnár Antal Fúvószenekar megnyitója– 17.00 Nagybaracskai Gyöngyösbokréta előadása – 18.00 Katorzsa tánccsoport előadja a felcsíki és a marosszéki táncot – 19.00 Gyergyóújfalvi kultúrotthon tánccsoportja– 20.00 Haverock 2 órás élő koncertje

2009. július 3., péntek

– 10.00 Nagybaracska, Alfalu, Csomafalva, Újfalu önkormányzatok találkozó-ja– 15.00 Vállalkozók, előjárókkal való találkozás – 16.00 Favágó verseny – társszervező a gyergyóújfalvi Közbirtokosság– 17.00 Baranta hagyományos magyar harcművészet bemutatója– 18.00 Gyergyóújfalvi taekwondósok bemutatója– 19.00 Székelyland (kabaré)– 20.00 Homonyik Sándor koncert– 22.00 Tábortűz

2009. július 4., szombat

– 10.00 Állatkiállítás – 10.00 Kézműves foglalkozások– 13.00 Sportvetélkedők kicsiknek és nagyoknak– 18.00 Díjkiosztás– 20.00 Bojtorján koncert– 22.00 Tűzijáték

Gál Katalin

Június 5-én, az Alfalvi Napok kereté-ben, a hagyományokhoz híven, meg-rendezték a Fölszállott a páva hagyo-mányőrző találkozót kisiskolásokszámára. Mint mindig, a gyergyóúj-falviak is meghívást kaptak, ésnéhány kisiskolás képviselte az Ele-kes Vencel Általános Iskolát.

A II. osztályos Gál Viola és SimonBíborka, Fákó Hajnal tanítónő tanít-ványai, népdalokat énekeltek. DeákGabriella (III. osztály) mesét mon-dott. Őt Bálint Melinda tanítónőkészítette fel. Gyergyói népdalcsok-rot adtak elő a marosfalvi IV. osztá-lyos lányok, Benedek Ingrid-Fernan-da, Dénes Andrea, Erszény Gabriela-Cristina, Ferenczi Lilla- Rozália,Kovács Zita és Sólyom Adél, mind-annyian Gál Katalin tanítónő tanít-ványai. Az érdekes és szívet melen-gető előadások után a kis fellépőketédességgel jutalmazták, majd részt

vehettek a Játszóház kínálta progra-mokon. Köszönjük nekik, hogyfáradságot nem kímélve képviseltékGyergyóújfalut!

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

Az V. osztály a Tarisznyás Márton Általános Iskola tanulói nevében szeretné megköszönni a Polgármester úrnaka gyermeknapi édességet és az egész évben kapott gondoskodást. Örülünk, hogy szereti a gyermekeket, mi eztjobb tanulással és jó magaviselettel tudjuk viszonozni.

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június SULIVILÁG / 3

Fölszállott a páva

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusSULIVILÁG4 /

Fodor Annamária – Tekerõpatak

Június 2-án gyermekzsivajtól volthangos a Tarisznyás Márton Általá-nos Iskola udvara. Minden osztály afőzőversenyre készítette elő a tűzhe-lyet, majd az ételhez a hozzávalókat,hogy mire megkezdődnek a verse-nyek, nyugodtan tudják nézni társai-kat, és részt tudjanak venni a verse-nyeken.

Ínycsiklandozó ételek készültek azüstökben: pityókatokány, paradi-csomleves, túrós makaróni. Egyesosztályok desszertet is készítettek:sült alma, eperhab, gyümölcssalátalátványa csalogatta a kíváncsi szeme-ket. Mire készen lettek a fincsi ételek,megérkeztek az óvodások óvónőikkíséretében. A kicsik a kisebb osztá-lyokhoz húzódtak ebédelni. Jutottnekik is bőven a finom falatokból.

A gyermeknap programjátKolum bán Csaba igazgató úr vezettele. A következő versenyszámok vol-tak: szkander, ügyességi verseny, aholfadarabokon kellett végigmenjenek,labdarúgás, ahol a kapuban levőműanyagpalackot kellett eltalálni, las-súsági kerékpár verseny, fodrászat,dekázás, aszfaltrajz. A hangulatotfokozta a jó zene. A nap fénypontjaa díjazás, valamint a finom csokoládévolt, melyet a Polgármesteri Hivatal-tól kaptak a gyermekek. Ezúton isköszönjük a tompai Önkormányzat-nak, valamint a Polgármesteri Hiva-talnak a sok csokoládét!

Íme, a díjazottak korcsoportokszerint:

Szkander:I-II. oszt.: György CsanádIII-IV. oszt.: Restás IstvánV-VI. oszt.: Máté VilmosVII-VIII. osz.t: Sára Zoltán

I-II. oszt.: Fórika MáriaIII-IV. oszt.: Mezei EmeseV-VI. oszt.: Bâz IldikóVII-VIII. oszt.: Bartalis Izabella

Ügyességi verseny:I-IV.oszt.: Holló ZsoltV-VIII. oszt.: Fîrţală-Cioncuţ

Adrian

Labdarúgás: Blénessi Márk

Kerékpár: I-IV. oszt.: Bokor RajmondV-VIII. oszt.: Köllő Gábor Fodrászat: I. hely: V., VI., VII.

oszt.

Dekázás: I-II. oszt.: György CsanádIII-IV. oszt.: György SándorV-VI. oszt.: Bálint HelmutVII-VIII. oszt.: Birton Szabolcs

Gyermeknap a tekerõpataki iskolában

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június SULIVILÁG / 5

Horváth Ildikó óvónõ, Tekerõpatak

A tekerőpataki óvodás gyerekeknagy izgalommal készültek az óvónénikkel együtt a nagy napra, azÉVZÁRÓ napjára. A szereplés előttkét nappal megismerkedtünk a szín-paddal, ahol kis gólyákhoz hasonló-an megtörtént az első „szárnypróbál-gatás”.

Elérkezett az ÜNNEP napja.Minden apró gyerek a legszebb ruhá-jában sürgött-forgott, izgult, készülta „fellépés” pillanatára.

A kiscsoportosok szakácskéntügyeskedtek Jakab Erzsébet óvó

néni segítségével, igazi háromévesek-ként ki sírva, ki nézelődve, ki han-goskodva, de mindenki szívet gyö-nyörködtetően aranyosan.

A középcsoportosok HorváthIldikó óvó néni irányításával, évsza-kok köré csoportosuló népi gyer-mekjátékokkal, és egy kis lakodal-massal szórakoztatták a lelkes néz-őket.

Baricz Rita óvó néni nagy-előké-szítő csoportja egy teljes óvodainapot jelenített meg – a színpadon –majd búcsúverseket, énekeket adtakelő, ahol érezhető volt az elválásvidám-szomorkás hangulata. Ottbujkált a gyermeki szemekben egy

kis bánat – a búcsúzás miatt –, de ottvolt a kíváncsiság, az öröm is, hisz őkmától már kisiskolások.

A közép– és nagycsoportosoktáncbemutatója Mikle Judit táncta-nárnő irányításával a közönséget isszinte-szinte táncra perdítette.

Jólesett a sok-sok taps, amivel akisgyermekeket biztatták, jutalmaz-ták. Sok-sok színes virágot nyújtot-tak át apró kis kezek az óvó nénik-nek.

Kellemes, vidám délután távozottmindenki azzal a gondolattal, hogyszeptemberben – néhány centivelmagasabban, kissé erősebben – újratalálkozunk.

A tekerõpataki óvodásokévzáró mûsora

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusSULIVILÁG6 /

Fodor Annamária tanítónõ, Tekerõpatak

Június 4-én este a Tarisznyás MártonÁltalános Iskola I-VIII. osztályostanulói bemutatták évzáró műsoru-kat.

Kolumbán Csaba igazgató úrköszöntőbeszéddel üdvözölte ajelenlévőket: „Június 4-e, a Trianonemléknapja van. Ez a nap számunkranem öröm, hanem a gyász napja.1920. június 4-én du. fél 5-kor jelen-tették be a nagyhatalmak vezetői,hogy Magyarországot megcsonkít-ják, feldarabolják.

Ezért beszélünk ma Csonka-Magyarországról, és határon túlimagyarokról. Mi, erdélyiek is „hatá-ron túliak” lettünk, pedig itt szület-tünk, itt élünk, ez a mi hazánk.

A gyász, a szomorúság napja ez,de mi nem gyászolunk, hanem erősszékely akarattal élni, dolgozni,hagyományainkat őrizni és ápolniakarjuk.”

Elsőként a II. osztály tanulói lép-tek színpadra, bemutatva a Mesebelijátszótársak című jelenetet. Betaní-totta György Tünde tanítónő.Ezután az I. osztályos tanulók népitánca következett, melyet FodorAnnamária tanítónő tanított be.

A IV. osztály tanulói a Kata és ahét törpe című jelenetet adták elő.Betanította Szabó Tünde tanítónő.Ezt követően ismét az I. osztálytanulói léptek színpadra, előadva aDzsungel könyve musicalből a Far-kas vagyok című táncot.

A VI. osztály tanulói bemutattákaz Idővarázs című jelenetet, melyet

Molnár János tanár úr tanított be. AVIII. osztályosok modern táncátCizmadia Beáta és Sajgó Annamáriatanították be.

Az V. osztály tanulói bemutatták aLakodalom van a mi utcánkban címűjelenetet. Betanította KolumbánCsilla tanárnő. A VI. osztályoslányok modern táncot mutattak be.

A VII. osztályos tanulók két jele-netet adtak elő: Mátyás király és akolozsvári bíró, valamint A bajuszcímű jeleneteket. Betanította RémánKatalin tanárnő.

Az V. osztályosok Palotás táncot

mutattak be, melyet Kolumbán Csil-la tanárnő tanított be. A III. osztálytanulói bemutatták a Szökevényszeplők című jelenetet. Betanította:Deák Éva tanítónő.

Utolsó műsorszámként BorkaDalma, VI. osztályos tanuló elszaval-ta a Szeress úgy, mint a Nap címűverset.

Változatos, tartalmas, szép műsor -est volt, mindenki élményekkel gaz-dagon térhetett haza, és rácsodálkoz-hatott gyermekére, hogy mennyitfejlődött az elmúlt tanévben.Viszontlátásra a jövő tanévben!

Évzáró mûsor a Tarisznyás MártonÁltalános Iskolában

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június HITÉLET / 7

Csedõ István, plébános

Egyik lábával még az Ószövetségbenáll, a másikkal pedig az Újszövetség-ben. Ő a nagy összekötő. Az a pró-féta, akit egészen kivételes feladatraválasztott ki Isten. Közvetlenközelről mutathatott rá az Eljövend-őre, aki már az ő jelenében megérke-zett. Ő az üdvösségtörténet nagymisztériumjátékának egyik kiemel-kedő szereplője lett.

Mit tudunk róla?Hat hónappal idősebb Jézusnál.

Születését, akárcsak a Jézusét, angyaladta hírül szüleinek: Zakariásnak ésErzsébetnek. Az ő születése is cso-dálatos, hiszen édesanyja előrehala-dott kora miatt, a természet rendjeszerint már nem volt alkalmas élet-adásra. A gyermek már anyja méhé-ben eltelt Szentlélekkel.

Amikor édesanyja világra szülte,nyolc nap múlva Zakariásnak akartákkeresztelni. Ám apja, mivel hitetlen-sége miatt átmenetileg megnémult,egy írótáblára ezt írta: János legyen aneve!

Keresztelő János születésénekhíre futótűzként terjedt el Júdeában.Miután felnevelkedett, a pusztábavonult, és a régi próféták szigorúéletét élte. Öltözete teveszőrbőlkészült, eledele, amit a természetadott: sovány sáska és erdei vadméz,lakása a puszta.

Isten azt akarta, hogy Jánoslegyen megváltó szent Fiának útké-szítője. Néhány hónappal az Úr fellé-pése előtt János megjelent a Jordánfolyó partján és prédikálni kezdett.Beszéde rövid, de sokatmondó:„Tartsatok bűnbánatot, mert közelvan a mennyek országa! Készítsétekaz Úr útját! Azóta is időszerű köte-lesség mindkét felszólítás, minden

keresztény ember számára! Jánosbeszéde olyan meggyőző és vonzó,hogy odasereglett egész Jeruzsálem,Júdea és a Jordán környékének lakos-

sága az úgynevezett Jánosi „kereszt-ség” felvételére.

Folytatás a 8. oldalon »

A Nagypróféta alázataKeresztelõ Szent János

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusHITÉLET8 /

» Folytatás a 7. oldalról

Ha van is ebben némi túlzás, de tény,hogy János népszerűsége még Jézu-sét is felülmúlta. Ezért a zsidóság azthitte, hogy János az eljövendő Messi-ás. Ekkor mutatkozott meg Jánosalázatosságra épülő nagysága. Ígyfelelt: „Nem vagyok az, s aki utánamjön, hatalmasabb nálam. Én csak víz-zel keresztelek, de Ő majd Szentlé-lekkel fog keresztelni. Arra semvagyok méltó, hogy a saruszíját meg-oldjam.”

Jézus nyilvános fellépése előtt fel-kereste Jánost a Jordán partján, s kér-te, hogy részesítse a bűnbánatkeresztségében. Nem azért, mertszüksége lett volna rá, hiszen bűnte-len volt, hanem azért, hogy ezzel ishangsúlyozza a keresztség fontossá-gát, jó példával szolgáljon majdanikövetőinek, és hogy beteljesedjenekmindenben a róla szóló ószövetségijövendölések. Ekkor hangzanak elJános szavai, melyeket kétezer éveminden szentmisében elmondunk:„Íme, az Isten báránya, íme, aki elve-szi a világ bűneit!”

Nem sokkal megkeresztelkedéseután Jézus megkezdi nyilvánosműködését. „Jézus ezután elmenttanítványaival együtt Júdea földjére,ott tartózkodott velük, és keresztelt.János is keresztelt Ainonban, Szálimközelében, mert ott sok víz volt, ésaz emberek odamentek és megke-resztelkedtek.”

Már két keresztelő van: Jézus ésJános. Ezért a jánosi tanítványokvitába szálltak a zsidókkal a megtisz-tulásról. Odamentek Jánoshoz és eztmondták neki: „Mester, aki veledvolt a Jordánon túl, akiről te bizony-ságot tettél, íme, az keresztel, és min-denki őhozzá megy.” LázítjákKeresztelő Jánost? Nem, csak maikifejezéssel „fölhívják figyelmét akonkurenciára”. Hogy-hogy nemháborodik fel János?

Hány ember neheztel meg, tartharagot, sőt súlyos visszaéléseket,bűnöket követ el ezért! Hány és hánymunkatársnak esik rosszul az ilyesmi,haragszik meg ezért? Az oka? Mert

mi ilyenek vagyunk, sajnos! Deéppen ezért figyeljük meg, mennyiremás, mennyire Isten embere János:

Így válaszolt: „Magatok vagytok atanúim, hogy megvallottam: Nem aMessiás vagyok, hanem csak azelőfutára. A menyasszony a vőlegé-nyé. A vőlegény barátja csak ott állmellette és szívből örül a vőlegényhangját hallva. Ez az öröm most tel-jes lett.”

De nagy itt ez az alázatos próféta!János itt valami megrendítőt mond:az én örömöm teljes, mert amirőlbeszéltem, az történik. János nemféltékeny Jézusra; kimondja: „Nekinövekednie kell, nekem kisebbed-nem!”

Csodálatos, ha valaki tud növe-kedni, ha valaki megtanul lefelénövekedni! Ha Jézus kezd növekednibennünk, az zsugorítja ágaskodóénünket. Mert ha én a magam ere-

jéből elkezdek alázatoskodni, keresz-ténykedni, „jó fiú lenni”, – ettől nemlesz nagy Jézus! Ám ha befogadomŐt, és Uramnak tekintem, akkorJézus elkezd nőni, én pedig alább-szállok. A nagy kérdés: tudunk-e mi,mai emberek alábbszállni?

„Az emberélet útjának felén –mondja Dante – én az utat nemlelém!” Rázós dolog az ember útjá-nak fele! Akkor kellene egy fontostantárgyat megtanulnia mindenkinek:szépen megöregedni, és az öregségegy meghatározott pillanatábanalábbszállni, és azt mondani: Most tekövetkezel Jézus! Én eddig készítet-tem magamban és másokban az uta-dat. Jöjj!

Alázat kell ehhez, nagy alázat!Keresztelő Jánosnak az alázatossága.Ez adott neki erőt. Ez fog erőt adninekünk is, főként akkor, ha nem istudjuk, hogy alázatosak vagyunk.

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június CIVIL FÓRUM / 9

Lukács Róbert

Színes gyereknapi hétvégére kerültsor május 30-án gyergyóújfaluban akultúrotthon udvarán. Az időzítésegy kis problémát jelentett, a kezde-tek kezdetét, ugyanis egybeesett apünkösdi búcsúval, de szerencsénkremindkét esemény megfért kellőkép-pen egymás mellett. Azt, hogy vala-mivel másabb volt a szóban forgószombati nap, mint a többi, jelezte akultúrotthon udvarán levő nyüzsgés-forgás, na meg a szél által táncoltatottlufik sokasága a kerítésre aggatva. 9óra táján megjelentek a kisebb-nagyobb biciklik, az izgatott arcok, atüzes, megmérettetésre váró fiatalok,

kik barátságos hangnemben közöltékegymással, hogy „úgyis én nyerek,majd meglátod”. Igyekeztünk úgymegvalósítani programjainkat, hogy anap végén senki ne menjen haza díjés jutalom nélkül. Ez érthető, ugyan-is egy évben egyszer minden gyerek-nek jár a maximális figyelem, az, hogytudják, aznap minden és mindenkikörülöttük forog. A TeleHáz önkén-tesei sem maradtak megbecsülés ésértékelés nélkül. A gyerekek mosolyaés elégedett arckifejezése, örömük éslelkesedésük méltán kárpótolta mun-kánk és áldozatunk. Így közös meg-becsüléssel és egymásra figyelésselsikerült felejthetetlen élményberészesíteni mind a résztvevőket, mind

a szervezőket. Ezúton is bebizonyo-sodott, mint programjaink döntőtöbbségében, hogy mennyire fontosaz együttgondolkodás, egymásrafigyelés a mindennapi életünkben. Aszervezők nagy része is kezdőkéntfogott neki e program megszervezé-séhez, ugyanis kisebb rendezvényekkivételével nem igazán volt szeren-csénk ilyen nagyobb méretű tevé-kenység lebonyolítására. Ebben óriásisegítségünkre volt Elekes Dániel tör-ténelem szakos tanár és TokosEmőke tornatanárnő lelkes és önzet-len munkája, kik szakmai tapasztala-tukkal segítették az előkészületet.

Folytatás a 10. oldalon »

Színes gyereknapihétvége a TeleHázzal

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusCIVIL FÓRUM10 /

» Folytatás a 9. oldalról

Programjainkat úgy alakítottuk ki,hogy mindenki kedvére vehessenrészt a felkínált eseményeinken, ígynem kellett a gyerekeknek választani-uk a lehetőségek közül, mindenkiminden programban kipróbálhattaerejét és tehetségét.

Olyan résztvevő is volt, ki a napvégén, a díjazáskor 6 díjat vitt haza.

A trambulin is nagy látogatottság-nak örvendett. Délelőtt 10 órakorkerült összeszerelésre, de délután 2óráig folyamatosan telített volt.

Az ARCFESTÉS saroknál órákhosszat tolongtak a gyerekek azérdekesebbnél érdekesebb motívu-mok és álarcok megszerzéséért.Kovás Erika és Simon Eszter segít-ségének köszönhetően meglepő pro-fizmussal elkészült lepkék, tigrisek,cicák pillangók kerültek ki szorgoskezük alól. Így valósulhatott meg,hogy e napon tudott a tigris felbe-csülhetetlen harmóniában játszani apillangóval, a kiscica a pókemberrelés így tovább.

Kint a szabadtéren a futóversenyés bicikliverseny sikeres lebonyolítá-sa után készítették fel a gyerekeket azakadálypályán való részvétel szabá-lyaira Tokos Emőke és Elekes Dáni-el. A gyerekek meglepően izgatottakvoltak az akadálypályán történő meg-mérettetés előtt. Nem is volt könnyűfeladatuk, valljuk be. Különbözőakadályok sokaságán kellett bebizo-nyítaniuk állóképességük, fürgesé-gük, ügyességük. Bizton állíthatom,senki nem vallott szégyent, sőt, meg-lepő fürgeséggel vették az eléjük állí-tott feladatokat. Azok a gyerekek, kiknem akartak egy versenyen sem résztvenni (megjegyzem nem voltaksokan), rajzokat készíthettek a dél-utáni rajzpályázatra, valamint gipszfi-gurákat festhettek ki akrilfestékkel.

Mindez idő alatt a TeleHázönkéntesei, Lukács Judit, GagyiAndrea, Pál Emília serénykedtek aháttérben, hogy a gyerekek méltójutalomban részesüljenek az elérthelyezésüket figyelembe véve.

Majdnem elfeledtem szólni a nap

attrakciójáról. Arról a személyről, kihihetetlen profizmussal tette emléke-zetessé ezt a napot. Ki más lenne eza személy, mint a BOHÓC ÚR. Agyerekek körében óriási szeretetnekörvendett, de merem állítani, hogy azott lévő felnőttek is elfeledkeztek egypillanatra a mindennapi terhekről abohóc láttán.

Én, mikor őt láttam, hirtelen kis-gyereknek éreztem magam, egyene-sen elvarázsolt a vidám és „bohócos”megjelenése.

Remélem a jövő évben, immárnagyobb tapasztalattal járulunk hoz-zá a gyerekek méltó megünneplésé-

hez és ugyanilyen sok és hálás gye-rekkel fogunk akkor is találkozni.

Szeretném köszönetem kifejezni afent említett segítőknek és a TeleHázönkéntes csapatának, kik szabadide-jüket feláldozva járultak hozzá falu-juk életének színesebbé tételéhez.Köszönjük támogatóinknak: Gyer-gyóújfalvi Önkormányzat, OraInternational, Lukács Orsolya gyer-gyószentmiklósi vállalkozó, Napsu-gár az Esőben Egyesület, Esélyala-pítvány mozgássérült gyerekek reha-bilitációját elősegítő programja,Lukács Imre, Olaru Bogdan.

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június CIVIL FÓRUM / 11

Gál Katalin

A Gyulafehérvári Főegyházmegyeezeréves fennállásának jegyébenmájus 23-án, körzeti cserkésznapotszervezett a gyergyóújfalvi MártonÁron cserkészcsapat. A találkozóra aGyergyói-medence minden cser-készcsapata meghívást kapott. Ven-dégeink voltak a ditrói Lovag TakóJános és a borszéki ZimmenthausenAntal cserkészcsapatok képviselői,valamint Gödri István csomafalvi ésPapp Márton alfalvi káplánok, akikmaguk is cserkészek.

A cserkésztalálkozó Libánban zaj-lott a cserkészháznál. A házigazdákmár pénteken délután kimentek ahelyszín előkészítése céljából. Aszombatra tervezett akadálypályaútvonalát is bejárták, előkészítve amásnapi megmérettetésre.

Szombaton reggelre érkeztek avendégek. A fogadás, zászlófelvonás,majd a reggeli után szentmiséreindultak cserkészeink a libáni kápol-nába. Gödri István káplán szentbe-széde mély mondanivalót hordozott

magában, hiszen már gyerekkéntátélte a cserkészélet magával ragadópillanatait.

A szentmise után szervezettenvonult vissza a táborhelyre a kis csa-pat. Itt finom ebéddel várt mindenkitElekes Zsuzsa csapatvezető. Az ebédvégeztével őrsönként indultak a cser-készek a portyára, amelynekellenőrző pontjain cserkészismerete-

ikről, történelmi jártasságukról ésbátorságukról tettek tanúbizonysá-got. A visszaérkezettek cserkészjáté-kokat játszottak.

A találkozó kiértékeléssel és zász-lólevonással fejeződött be. Mindenkiúj élményekkel gazdagodva tért hazaotthonába, azzal az ígérettel, hogycserkészebb cserkésszé és magya-rabb magyarrá próbál válni.

Czirják Kinga

Sarlós Boldogasszony napján egynemrégiben megalakult újfalvi együt-tes fogja szórakoztatni a közönségetkellemesen hangzó rock dalaival. A„Haverock” zeneegyüttes 4 tagja márfél éve lelkesen gyakorol minden este4-5 órát, hogy első fellépésük alkal-mával, az újfalvi búcsún, 2 óránkeresztül biztosítani tudja a jó han-gulatot.

Az együttes alapításának ötleteKeresztes Zsolttól származik, aki adobokat pörgeti, a billentyűknélGyörgy Vince, a basszusgitárnálKeresztes Ervin, míg végül, de nemutolsó sorban, az együttes énekese ésszólógitárosa Kopacz Szilárd.

Amint Zsolttól megtudtam, a jöv-őben saját számokkal is szeretnénekmajd fellépni, talán még lemezt iskiadnának. Elmondása szerint csu-pán a zene iránti szeretetből hozták

létre ezt az együttest, hisz az ő sza-vaival élve „a zene az szép, a zene azjó, próbáld meg, mert neked isvaló”.

Nem kis erőfeszítésbe és áldozat-ba került e csapat zenei összehango-lása, így hát kitartást és sok sikertkívánunk nekik az elkövetkezőkben,és reméljük, hogy a koncerten soktapssal és némi segítséggel bíztatni éslelkesíteni is tudjuk majd a Have-rock- at.

CserkésztalálkozóGyergyóújfaluban

Koncerthangulat az újfalvi búcsún

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusMÚLTIDÉZÕ12 /

ifj. Sólyom István

Volt nekünk Muhink, volt nekünkMohácsunk és Világosunk, de egyikütközetben sem érte akkora veszte-ség a magyar hadsereget, mint aDon-kanyarnál. A 2. hadsereg felállí-tása, az orosz frontra való vezénylésemajd megsemmisülése a huszadikszázadi Magyarország történelménekmáig viták kereszttüzében álló feje-zete. Miért kellett kétszázezer ember-nek több ezer kilométerre vonulnia ahazájától, hogy idegen földön, ide-gen érdekekért hullassa vérét? Volt-ereális lehetősége annak, hogy amagyar hadsereg ne jusson a totálispusztulás sorsára? Igaz, hogy amagyar hadvezetés nagymértékbenfelelőssé tehető a történtek miatt? Ezalkalommal, a hatvanhat évvelezelőtti eseményeket a legújabb tör-ténelmi kutatások tükrében próbál-juk összefoglalni.

A 2. magyarhadsereg1942-ig Magyarország második világ-háborús katonai részvétele jelképes-nek volt mondható. Az orosz fron-ton elszenvedett súlyos német vesz-teségek azonban világossá tették, amagyaroknak segíteniük kell a szö-vetséges németeket. A Szovjetunióelleni hadjáratba való bekapcsolódásHitler követelésére történt. 1942januárjában Ribbentrop külügymi-niszter és Keitel vezértábornagyelőbb a teljes magyar hadsereget,majd annak a felét követelte a buda-pesti tárgyalásokon. A magyar politi-kai és katonai vezetés nagy dilemmaelé került. Ha nem teljesíti a szövet-séges követeléseit, akkor veszélybekerülhetnek a visszacsatolt területekés az önálló magyar államiság léte isveszélynek lesz kitéve. Teljes engedésesetén pedig egyszerűen alig marad-na haderő az ország védelmére.

Végül a hadvezetés csupán a követe-lések mérséklésére törekedett és ajanuár 22-én megszületett döntésértelmében kilenc gyalogdandárt,egy páncélosdandárt valamint egyrepülőköteléket kellett a 2. hadsereg-parancsnokság alárendeltségébenkivezényelni a keleti hadszíntérre. Aszemélyi állományt 207 ezer főbenállapították meg és úgy határoztak,hogy az emberállomány egyenlőenterhelje meg az ország területét és alehetőségekhez mérten minél kisebbmértékben érintse a honvédség leg-jobban kiképzett osztályait. A hadse-regbe székely katonákat, köztükgyergyói székelyeket is besoroztak.Fegyverzeti-technikai szempontból alehető legjobban kívánták ellátni akivonuló egységeket. A hátországbanrendelkezésre álló teljes fegyver-mennyiség csaknem felét kapta mega 2. hadsereg, s az ország gépjárm-űállományának is felét mozgósítottákrészére. Bár az ígért német fegyver-zeti és felszerelésbeli kiegészítésekcsak valósultak meg, a HonvédVezérkar a Honvédség akkoribanlegjobban felszerelt hadseregét küld-te ki 1942 tavaszán a hadműveletiterületre. A magyar politikai és kato-nai vezetés remélte, hogy a kiszállí-tandó alakulatok hadirészvétele nemfog sokáig elhúzódni és a gyorshad-testhez hasonlóan hamarosan levált-ják.

A csapatok összeszoktatására hathetet szántak, a hadszíntérre történőkiszállásra 1942 áprilisa és júliusaközött került sor. A Kállay-kormányelkerülhetetlen és kényszerű lépés-nek tartotta a 2. hadsereg oroszfrontra való kiküldését. Fontos meg-jegyezni, hogy a csapatokat a győze-lem reményében indították útnak éskésőbbi szomorú sorsukat 1942tavaszán még nem lehetett előrejelezni. A hadsereg parancsnoka JányGusztáv vezérezredes volt, vezérkarifőnöke Rakovszky György, később

Kovács Gyula vezérkari ezredes. Afronton Jány cselekvési lehetőségeimeglehetősen korlátozottak voltak,hadműveleti kérdésekben mindenesetben az elöljáró német parancs-nokságok döntéseit kellett figyelem-be venni.

A tûzkeresztségA hadsereg keleti arcvonalra valókiszállításához 822 száztíz tengelyeskatonavonatra volt szükség. Az útsorán a partizántámadások következ-tében 27 honvéd esett el, 83 sebesültmeg. A hadsereg a 2. és 6. német,valamint a 8. olasz és 3. román had-seregekkel és a 4. német páncélos-hadsereggel együtt a Maximilian vonWeichs vezérezredes parancsnokságaalá tartozó „B” hadseregcsoport alá-rendeltségébe került, amely a „Dél”hadseregcsoport átszervezésével ala-kult meg. A csapatok többségétKurszk körzetében rakták ki.

A magyar csapatoknak mintegykétszáz kilométeres arcvonalat kellettvédeniük az óriási létszám- és fegy-verzeti fölényben lévő szovjet-oroszhadsereggel szemben. Az elsőösszecsapások során a szovjet erőkcsekély ellenállást fejtettek ki, aVörös Hadsereg fegyelmezettenvonult vissza, kerülte a nagyobbösszetűzéseket. Már ekkor szem-betűnt a magyar és a szovjet hadse-reg közötti felszerelésbeli különbség.A magyar csapatok, páncélos erőkhiányában nem voltak képesek lépésttartani a szovjet csapatok visszavo-nulási ütemével. A támadás megindí-tása leterhelte a szállítási vonalakat,számos egységet csak a front mögöttszáz, sok esetben ezer kilométerresikerült kirakni. A katonák a júliusihőségben, gyalogmenetben voltakkénytelenek felzárkózni.

A szovjet visszavonulás ellenére aDon nyugati partján három hídfő–Szcsuje, Korotjak és Uriv- maradt a

Hol vannak a katonák?

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június MÚLTIDÉZÕ / 13

vörös hadsereg ellenőrzése alatt. Ahídfők elfoglalásáért elkeseredettharcokat vívtak a németek és a szö-vetségeseik, hogy a Don folyóelőnyeit maradéktalanul ki tudjákhasználni. Az úgynevezett hídfőcsa-tákban rendkívül súlyos vesztesége-ket szenvedtek. A teljes 2. magyarhadseregnek 1942. augusztus 25-refejeződött be a Don vonalához valóelőrevonulása. Augusztus 20-án légifelderítés közben, a szcsuje-i hídfőtérségében zuhant le és halt hősihalált Horthy István kormányzóhelyettes. Az 1942. évben az összma-gyar veszteség 33 763 főt tett ki.Szeptemberben a hadsereg alaposanlegyengülve, létszámban megfogyat-kozva rendezkedett be védelemre aDon partján. A veszteségek pótlásá-ra és a harcoló legénység egy részé-nek felváltására a magyar hadvezetés1942 végén új egységek kiküldésérőlhatározott. November végén és de -cember elején kb. 35 ezer főnyi fel-váltó alakulat állomásozott a front-vonal mögött 100-200 km-es távol-ságra. A felváltásra 1943. január 13.-a és 20.-a között került volna sor.A hátországbeli csapatok készleteit

kímélendő, a felváltó csapatok kikül-dése csökkentett fegyverzettel és fel-szereléssel történt.

Az ellátásA hadsereg élelmezését a német köz-ponti parancsnokság látta el. A hon-védek ugyanolyan ellátásban részesül-tek, mint a német csapatok, viszont a„nem magyar gyomornak való” élel-miszerrel annyira elégedetlenek voltaka katonák, hogy Magyarországról kel-lett bort, pálinkát, szalonnát és hagy-mát küldeni a frontra. A haza élelmi-szerszállítmányok azonban a szállításinehézségek és a partizántámadásokmiatt számos esetben romlottanérkeztek meg. A tél közeledtével egy-re inkább szükség lett volna az elhasz-nálódott felszerelések, ruházatok pót-lására. A legénységet demoralizálta azarcvonalban felváltás nélkül töltötthosszú idő, a frontvonal hosszúságamiatt pedig a kiépített magyar védvo-nal erős túlzással is keskeny volt. avédelem arra számított, hogy a szov-jet erők javarészét a sztálingrádi csatá-ban vetik be, így azok nem lesznekképesek támadó hadműveletekre.

Fontos megjegyezni, hogy egy ilyenhosszúságú arcvonalat még egy jólfelszerelt hadsereg sem tudott volnamegvédeni. A németek minden ere-jükkel Sztálingrádra összpontosítot-tak, a magyar hadsereghez szinte sem-mi nem érkezett. A mínusz 30-40fokos hidegben egyre több honvédvált a fagyhalál áldozatává. A magyarhadvezetést az egyre feszültebbé válóromán-magyar viszony arra késztette,hogy erőforrásainak nagy részét egyesetleges háború utáni fegyveres konf-liktusra tartalékolja, így lemondott a 2.magyar hadsereg megerősítéséről. Ahadsereg vezetése világosan látta asztálingrádi események következmé-nyeit, ezért intézkedéseket sürgetett anémet parancsnokság részéről, majd amagyar főparancsnokságtól. Mindeneredmény nélkül végül magáhozHorthyhoz fordultak, aki Hitlernél iskilincselt, de hiába. Jányinak sikerültannyit elérnie, hogy az 1. páncéloshad-osztályból felállították az ún. Cramer-csoportot, amely az esetleges szovjettámadás ellen gyorsan bevethető had-seregtartalékot képezett.

Folytatás a 14. oldalon »

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusMÚLTIDÉZÕ14 /

» Folytatás a 13. oldalról

Az összeomlásA sztálingrádi orosz áttörés megpe-csételte a 2. magyar hadsereg sorsát.1943 januárjának elején egyre bizto-sabbá vált, hogy a szovjet támadáscélpontja a rosszos–szvobodai vasút-vonal birtokbavétele lesz, az offenzí-va megindítását a doni hídfőkbőlvárták. Páncélelhárító fegyverek ésharckocsik hiányában a magyar had-sereg nem tudta sokáig feltartóztatnia túlerőben lévő szovjet hadsereget.Az urivi és a szcsucsjei szovjet áttörésmegtörte a magyar védvonalakat, abekerítés veszélye fenyegetett. Aszovjet páncélosok átözönlése, aSztálin orgonák haláli játéka elké-pesztő veszteségeket okozott. A hősi-es honvéd ellenállás nem bizonyultelégségesnek, egy idő után a hadseregegyik vezérkari tisztjének visszaemlé-kezése szerint a 4. gyalogezred meg-futamodott, és harc nélkül hagytahátra a tüzérségi eszközöket. Hitlerekkor adta ki a parancsot, miszerintminden tüzérségi állást az utolsóemberig védelmezni kell. A magyarcsapatok körében eluralkodó fejet-lenség miatt Jány Gusztáv kiadta elhí-resült hadparancsát, amelyben elítéltea 2. magyar hadsereg addigi tevé-kenységét, és agyonlövéssel fenyeget-te meg azokat, akik szökni mernek,vagy nem elég bátran harcolnak. Idé-zet a hadparancsból: „A rendet és avasfegyelmet a legkeményebb kézzel,ha kell, a helyszínen való felkoncolás-sal, de helyre kell állítani. Ennél kivé-tel nincs, legyen az tiszt vagy rendfo-kozat nélküli honvéd, aki parancsom-nak nem engedelmeskedik, nemérdemli meg, hogy nyomorult életéttovább tengesse, és nem engedem,hogy szégyenünket bárki is továbbnagyobbítsa.” Jány később megbántaés visszavonta a parancsot. Szervezé-si-adminisztratív hibák miatt az a fur-csa helyzet alakult ki, hogy a magyarhadseregnek nem volt közvetlen alá-rendeltségi kapcsolata a budapestifővezérséggel, míg a német főhadi-szálláson nem volt összekötő magyar

törzs. A feladatot a berlini magyarkatonai attaséra bízták. Jánynak avégsőkig való kitartás két parancsamiatt eleve korlátozott volt a cselek-vési lehetősége. Talpig katona volt,akitől a parancsmegtagadás és azesküszegés távol állt. Ugyanakkormeg kell jegyezni, hogy a németösszekötő törzs vezetője, von Witzle-ben tábornok egyértelműen célzottarra, hogy ő a visszavonulásra enge-délyt parancs szerint nem adhat, deJány igen, mert ő nem a német had-sereg tisztje. Ekkor már a Cramer-csoportot is bevetették, de már hiába,a szovjetek megállíthatatlanul törtekelőre. Parancsokat már nem voltkinek adni, aki nem esett el, vagy nemfagyott meg, az nyugat felé menekült.Több összecsapásra került sor a szin-tén visszavonuló, de rendezettebb ésjobban felszerelt német csapatokkal,akik a honvédek maradék felszerelé-sét erőszakkal elvették, és nemengedték őket az általuk megszálltfalvakban éjszakázni. A rendkívülihidegben ezrek fagytak halálra, ahazafelé vezető utat megfagyott hon-védek holttestei szegélyezték. A túl-élők a felgyújtott falvak tüzeinélmelegedtek, fagyott lovak húsát ették.A hadsereg maradékát száz kilomé-terre a Dontól próbálták összeszedni,az egész hadseregnek 6 darab lövegemaradt. Március elejéig 2913 tiszt és61 116 fő legénység érkezett meg. Az

elesettek pontos számát lehetetlenmegállapítani. A 2. magyar hadsereg93 500 (más adatok szerint 120 ezer,illetve 147 971) főt vesztett, ebben ahősi halottak, az eltűntek és a sebe-sültek is benne foglaltatnak. A hatvanezer hadifogságba került honvédközül negyven ezer tért haza. Aszemtanúk szerint a magyar katonákminden elvárható körülménynekmegfeleltek, azt viszont senki nemállítja, hogy szíves-örömest mentekölre a hazájuktól 2000 kilométerrelévő Don folyó birtokba vételéért.Arra pedig senki nem volt kész, hogyönként és dalolva meneteljenek a biz-tos halálba. A 2. hadsereg pusztulásaaz egész Magyarországot megrázta,szinte mindegyik család hősi halottatsiratott. Jány Gusztáv 1943. május15-én érkezett meg a Keleti-pályaud-varra, ahol a miniszterelnök fogadta.A németek hadseregparancsa miattkitüntették, Horthy azonban eljárástakart indítani ellene, végül nyugállo-mányba vonult. A háború végén nyu-gatra menekült, 1946-ban önként térthaza, hogy bíróság elé álljon. 1947.november 26-án a Népbíróság hábo-rús bűnök miatt golyó általi halálraítélte és kivégezték. 1993. október 4-én a Legfelsőbb Bíróság – a LegfőbbÜgyészség felülvizsgálati indítványára– Jányt az ellene emelt vádak alól fel-mentette.

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június MÚLTIDÉZÕ / 15

Elekes Dániel László

Jelen cikkel megkezdünk egy rövidsorozatot, amely megpróbálja bemu-tatni a községünk történelmét, leg-alábbis az ismert eseményeket meg-említeni. Igaz, hogy a három telepü-lés – Gyergyóújfalu, Kilyénfalva ésTekerőpatak – történelme összeté-vesztésig hasonlít, mégis vannakapró eltérések, ezért külön-különfogjuk ezeket megismertetni. De,ahogyan Garda Dezső is említette, ehárom falu története csak úgy ért-hető meg, ha beépítjük Gyergyó és aSzékelyföld általános históriájába.Ezért az előző sorozatban megpró-báltunk betekintést nyerni a széke-lyek történelmébe.

Írott források hiányában elégnehéz pontosan meghatározni,mikor is jöttek létre az első települé-sek Gyergyó medencében. A törté-nészek általában megegyeznekabban, hogy a medencét valamikor aXIII. században lett telepítették be,állítólag a tatárok elől menekülők.Mivel tartottak a támadásoktól, azelső települések nem a Maros men-tén, hanem magasabban, a hegyekfelé jelentek meg. Így például Alfaluelső telepei a Nagy Borzont mentén,miközben Szentmiklós telepei vala-hol a Szent György pataka menténjöhettek létre. Csak a veszély elmúlá-sával költöztek a jelenlegi településekhelyére. Ugyanígy történhetett a miközségünk területén is. A Visszafo-lyó mentén keletkeztek Katorzsa,Kilyénfalva és Tekerőpatak. „Újfaluhatárában – mondja Orbán Balázs –Katorzsa nevű helyen, mondják ilyfalucska állott…” Vagyis az eredetitelepülés neve Katorzsa volt, ígyismerték abban a korban és sokáigutána azt a települést, amely a jelen-

legi Újfalu területén létezett. OrbánBalázs szerint, „a Délhegy alján,Város nevű helyen török városfeküdt. Feltehetőleg e szép magasla-ton, honnan egész Gyergyó tere fel-tűnik, a törökök valamelyik beütésükalkalmával táborhelyet ütöttek, smivel ilyen alkalommal ők sátrakalatt tanyáztak, vászonházaik nem ishagyhattak nyomot maguk után”.Ezt a tényt, hogy törökök településelétezett volna Városban, GardaDezső megcáfolja, szerinte ugyanis amagyarok, sőt a székelyek is, számostelepülésükön használták a sátort. Ahagyomány viszont sok érdekes tör-ténetet őrzött meg a Város hely kap-csán, amit konkrét bizonyíték hiá-nyában elég nehéz alátámasztani.

Újfalu, ahogyan a neve is mutatja,később jött létre, valamikor a XIV.század elején, amikor, miután a tatárveszély megszűnt, Katorzsa lakosaiközelebb telepedtek a Maroshoz, aföldműveléshez alkalmasabb terüle-tekre, viszont a régi település is meg-maradt. A szomszéd községek „újfalunak” nevezték az így keletkezetttelepülést, és ez az elnevezés a mainapig így maradt.

1463-ban Gyergyó úgy szerepel,mint Csík fiúszéke, amihez négy tele-

pülés tartozott: Szentmiklós, Szár-hegy, Alfalu és Újfalu. Az Újfalurólszóló első írott forrás 1567-ből szár-mazik, amikor egy regestrum említi agyergyói medence településeinekneveit, ugyanis akkor írták össze a 25dénáros adót fizető kapukat. Újfalu-ba 32 kaput, Tekerőpatakon 40-etírtak össze. A helységeket Wijfalw ésThekerewpatak néven említik. A szé-kelység helyzetének folyamatos rom-lását tükrözi az a tény is, hogy az1569-es összeírásban az adó értékemár megduplázódott, ugyanis min-den kapu 50 dénárt volt kötelezőfizetni. Viszont, ahogyan GardaDezső is kiemelte, ezúttal már névszerint említenek egyes lakosokatÚjfalu és Tekerőpatakból. 1581-benmegjelent Gyergyóújfalu törvénye,amely a Székelyföld legrégebbiismert dokumentuma. A törvény 21cikkelyt (articulus) tartalmaz, és magá-ban foglalja azokat a szabályokat,amelyeket a földművelőknek, de főlegaz állattenyésztőknek kellett betarta-niuk, illetve a szabályok megszegésé-ért járó büntetéseket. Az ítéleteket azúgynevezett bírák hajtották végre, afalutörvényben foglaltak alapján.

Folytatjuk

Gyergyóújfalu az idõk homályában

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusMÚLTIDÉZ 16 /

Czirják Kinga

E remekívű vers kétségtelenül Mária-költészetünk egyedi darabja. Nemcsupán a címe-tartalma, hisz kevésvers született az „aratás Anyjáról”,hanem művészi kvalitásai miatt is.

Mit is ünnepelünk mi gyergyóújfal-viak július 2-án, Sarlós Boldogasszonynapján? Boldogasszony ünnepek azegész évben felbukkannak, közösvonásuk, hogy mindegyik Szűz Máriaünnepléséről szól. A Sarlós Boldog-asszony Mária látogatását eleveníti fela várandós Erzsébetnél, KeresztelőSzent János anyjánál. A négy evangé-lista közül Lukács írja le a ma SarlósBoldogasszony ünnepeként ismerteseményt. Erzsébetnek, Mária idősrokonának és férjének, Zakariásnaknem volt gyermekük. Amikor a pap-ként szolgáló Zakariás illatáldozatotmutatott be, megjelent előtte Gáborangyal és megjósolta, hogy fiúgyer-mekük fog születni. Fél év múlvaGábor angyal Szűz Mária előtt ismegjelent, hírül adta, hogy Isten fiávalvárandós, s hogy idős rokona is fiú-gyermeknek fog életet adni. Máriaelindult, hogy meglátogassa Erzsébe-tet, három hónapig maradt náluk. ASarlós Boldogasszony ünnepén ezt alátogatást ünnepeljük. Az ünnep elne-vezése a kereszténység előtti időreutal, a Boldogasszony kifejezés való-színűleg egy ősi istennő neve. Gellértpüspök tanácsára kezdhették el hasz-nálni Szűz Mária szinonimájaként a11. században. Az egyházi ünnepviszonylag későn, csak a 14. század-ban terjedt el, s mivel egybeesett azaratás kezdetével, a népnyelv sarlósjelzővel illette. Nemcsak a név, hanemaz ünnep is pogány eredetű, eredetileg

a betakarítás,a nyári munkálatok jelesnapja volt. Sarlós Boldogasszony azaratás édesanyja és királynéja gondos-kodik a szegényekről és az ég mada-rairól is. A szegények és a szükségbenszenvedők gondviselője, a betegség-ben és a fogságban gyötrődők párfo-gója, a halottak oltalmazója. Ő avárandós édesanyák vigyázója is. Ez anap adta alkalmát a szegénygondozás-nak, az anyaság ünneplésének és azaratás szakrális kezdetének is. Régen enapon kezdték az aratást. A XVIII.

században még az asszony aratott sar-lóval, a férfi kötözött. Kalotaszegen aférfiak fejfájára ekevasat, az asszonyo-kéra olvasót vagy sarlót festettek. Úgyhitték eleink, hogy Szűzanya arat, és afiára hagyja, hogy gyűjtsön, és a búzáta konkolytól elválassza. Szent éneke-ket énekeltek munka közben. Az ezena napon szedett fűszernövények éspersze a gabonafélék szentnek számí-tottak, varázserőt tulajdonítottaknekik. E napon csak jelképesen dol-goztak, a szerszámokat megáldatták apappal, a búzából koszorúnak, szen-telménynek, szobadísznek valót szed-tek. Néprajztudósok e napról aztírják, hogy kápolnákban, templomok-ban virágot „szenteltekŃ, egyeshelyeken kakukkfüvet , fodormentát,amit aztán a beteg párnája alá vagy azelhunyt koporsójába tettek. Az aratástmásnap szent rítushoz illő áhítattalkezdték. Tiszta fehér gyolcsruhában,levett kalappal a búza elé térdepeltek,és imát mondtak. A munkát a földszent, keleti sarkában kezdték (napke-let!), az első két kévét keresztbe rak-ták. Mindez az „életet” jelentő újkenyérnek szólt, és benne tudvántudatlan a sarló, kasza alatt elhullógabonaistennek, akinek kultuszaJézus Krisztus testének, a szent ostyá-nak tiszteletében napjainkig töretlenültovább él. Így elmondhatjuk: ha Sar-lós Boldogasszony sajátságos jelzőjé-vel századokig ünnepre hívást jelen-tett, s a legszentebb munka megkez-dését, ennek mára is megmarad azüzenete, és jóllehet gépek vágják agabonát, s "kötik" a szalmát tömbök-be, azért még tudjuk, mennyit ér azaggódás aszálytalan hetekben, és azimádság, mely a termésért az aratásUrához emelkedik.

Sík Sándor

Sarlósboldogasszony

Nyár és hajnal. Sarlósboldogasszony.Most indul az aratók eleven koszorúja

a táblán.

Arany húrját a domb mögött hangolja márA nyár nagyasszony napja:

Már benne párállik a pirkadati szélbenA csurranó nyárdéli tűz,

De az orgonalombon még reszket a harmat,

S acél-ifjan csillannak a kaszák.

Már bontja barna falanxátAz aratók komoly karéja.

Hajlongnak utánuk a marokszedő lányok,Kendők vadvirág-bokrétája táncol.

Csend. Egy fenkő csisszen a pengén.Messziről egy kis csikó csengője csilingel.

Egy riadt pacsirta fúrja fölöttem(Daloló nyílvessző) az égbe magát.

És testem-lelkem minden pórusán átÉrzem, hogy árad bennem ég felé

A föld felomló, mély dala.

Sarlósboldogasszony(1506 – Magyar Nemzeti Galéria)

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június MEZ GAZDASÁG / 17

Dr. Horváth Nina állatorvos

A nyulaknak számos, nem túl jó gyó-gyulási aránnyal rendelkező fertőzőés nem fertőző betegsége van, amirőlrészletesen egy könyvre valót lehetneírni, viszont tudni kell, hogy a leg-több baj megelőzhető helyes táplá-lással, higiénikus tartással. Fontosdolog a kiegyensúlyozott, mindenigényt kielégítő táplálás. Alapvetőszabályok vannak, de mindenkineksaját receptje alakul ki a tartás során.Mindenesetre meg kell jegyezni,hogy lehetőleg nem szabad nedves,vizes takarmányt adni, ugyanis azpuffadást, rendellenes emésztéstidézhet elő, mely rendszerint elhul-láshoz vezet.

A nyúltartás lényeges mozzanata atisztán tartás. Ugyanis, a nyúl közvet-lenül a végbélből megeszi az ürülé-

két, ez normális nyúlviselkedés – ígynöveli bizonyos tápanyagoknak a fel-szívódását. Emiatt kell gyakortatakarítani, ugyanis a nyulaknál a bél-betegségekért felelős Eimeria belsőélősködőnek (mely az ürülékkel kerüla nyúl környezetébe) nyolcnál is többfaját különböztetik meg – ezek közülegyesek súlyosabb, mások enyhébblefolyású betegséget – kokcidiózist –okoznak. Némelyik rendkívül súlyoshasmenéssel jár, mely legtöbbször azállat elpusztulásával végződik, mígmások a nyúl fejlődését hátráltatják.Mivel az élősködők nagyon könnyenterjednek, egyes nyúltápok olyankészítményeket tartalmaznak,melyek megakadályozzák a betegségkialakulását. Az élősködők jelen van-nak a fertőzött állat ürülékében, ésnagyon nehéz megállítani a betegségterjedését, különösen nagy tenyésze-

tekben, ahol sok nyulat tartanakegyütt, vagy ha nem megfelelő a higi-énia.

A nyulaknak két gyakoribb víru-sos megbetegedésük van, melyekneknem használ semmilyen kezelés,viszont ami ellen lehet a nyuszitoltatni, a myxomatózis és a nyulakvírus okozta vérzéses betegsége.Mindkettő súlyos, általában pusztu-lással végződő betegsége a nyúlnak.

A myxomatózist egy poxvírusokozza, melynek terjedésében fontosszerepet töltenek be a szúnyogok,más élősködök és beteg állatok beho-zatala az egészséges állományba. Ajellemző tünetek a szemek és a szem-héjak megduzzadása, amely végül azállat megvakulását idézi elő. Környé-künkön nem annyira elterjedt.

Folytatás a 18. oldalon »

Röviden a házinyulakleggyakoribb betegségeirõl

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusMEZ GAZDASÁG18 /

» Folytatás a 17. oldalról

A nyulak vírus okozta vérzésesbetegségét egy kalicivírus okozza,amely rendkívül fertőző, közvetlenérintkezéssel gyorsan terjed. Ez abetegség környékünkön elég gyakori.

A lappangási idő nagyon rövid, afertőzött állat egy-két napon belülelpusztul. Ez a betegség halálos, gyó-gyíthatatlan, rendkívül tünetszegény,gyors lefolyású. Az egyetlen kísérőtünet az enyhe orrvérzés, vagy a vég-bélnyílás körül jelentkező vérszeny-nyeződés, nehézlégzés, nyálkás has-menés. A két hónapnál idősebb nyu-lakon idegi tünetek jellemzőek, akimenetel ekkor is végzetes. Főként afelnőtt állatokat veszélyezteti, azelhullás 90% fölötti. Az 1-2 hóna-posnál fiatalabb nyulak ritkán beteg-szenek meg – az elhullási arány neméri el az 50%-ot, viszont az enyhetüneteket mutatók, vizeletükkel ésszékletükkel még 60 napig ürítik avírust, ezáltal tovább fertőzhetnek,ahogy a túlélő felnőttek is. Lényegesa védőoltás alkalmazása minden 2hónapnál idősebb állat esetében és avédőoltás ismétlése a szakemberjavaslata szerint. A házinyúl ragadósnáthája régóta ismert nyúlbetegség.A kórt baktériumok (Staphylococ-cus, Pasteurella, Bordetella) idézik

elő, a fertőzés kisebb-nagyobb mér-tékben szinte minden nyúlállomány-ban jelen van ma is. A betegség tüne-tei között van minden, ami náthárautal: orr váladék, tüsszögés, nehezí-tett légzés, levertség, súlyosabb ese-tekben bőr alatti tályogok, ízületgyul-ladás, elhullás. A zsúfoltság csökken-tése, az állatok közvetlen környezeté-nek tisztogatása és fertőtlenítése, afertőzési lánc hatékony megszakításaérdekében az állatok közötti érintke-zésnek a kizárása nagymértékbencsökkenti a betegség kialakulását ésterjedését. Az előrehaladottan bete-geket célszerű az állományból eltávo-lítani, a többi állatot pedig antibioti-kumos készítményekkel kell kezelni.

A nyulaknál elég gyakori betegséga fül rühösség, melyet egy rühatkaokoz, ami elsősorban a külső hallójá-ratban élősködik, esetenként azon-ban a fej bőrén is okozhat elválto-zást. Az atka teljes fejlődési ciklusa agazdaállaton zajlik le. A fertőződésfertőzött állattal való közvetlen kap-csolat útján következik be. A tünet-csoport a fül irritációja következté-ben jelentkező fokozott vakaródzás,sötét kátrányszerű váladék a fülben, avakaródzás következtében kialakulószőrhiányos, sebes, pörkös területeka fejen. Jól kezelhető betegség, helyi-leg alkalmazott kenőcsőkkel.

Zoonózis (II) Kontakt betegségek

B rgombásodás

Dr. Madarász Kelemen Enik családorvosDr. Horváth Nina állatorvos

A kontaktbetegségekben a fertőző -dés beteg állattal való közvetlenérintkezéssel vagy a kórokozókatátvivő tárgyakkal (pl. ruha, fekhely,szerszámok, kozmetikai eszközök,cipőtalp, stb.) jön létre. Eme betegsé-geket a kórokozótól függően osztá-lyozzák.

A kórokozók lehetnek baktériu-mok, vírusok, bőrgombák, külsőélősködők. Ezek a bőrbe apró sebhe-lyeken, sérüléseken kerülnek be, vagyha a bőr védőrétege meggyengül.

Bizonyos bőrbetegségek „kísérő”betegségek, vagyis csak egy betegségkövetkeztében legyengült immun-rendszer esetében tudnak klinikailagmegjelenni.

Az állatok esetében a kórfejlődésés a tünetek jellegzetesek mindenbetegségre, viszont a tényezőkről aztlehet mondani, hogy majdnem általá-nosan érvényesek. A tényezők közésorolhatóak: nem megfelelő tartásiviszonyok: párás, sötét, nem megfe-lelően szellőztetett istállók és a nemmegfelelően takarított fekhelyekmiatt gyakran átnedvesedett bőr.

Ebben a körzetben egyik leggya-koribb kontaktbetegség a bőrgombá-sodás. A bőr felszíni rétegeiben meg-telepedő, szaporodó gombákatbőrgombáknak, dermatophytonok-nak nevezik

Közegészségügyi vonatkozásbanlegfontosabb tudnivaló, hogy állatrólemberre és emberről állatra átragad,és hogy emberen a bőrelváltozássúlyosabb lefolyású, ha a bőrre azembertől rendszertanilag távolabbeső állatfaj bőrgombájának kötelezőkórokozója kerül. A gombás bőrbe-tegségeket háziállatokban leggyak-

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június MEZ GAZDASÁG / 19

rabban a Microsporum és Tri-chophyton fajok okozzák, és megbe-tegíthetik az embert is. A gombákkedvelik az állandó hőmérsékletet, ameleget, a nedvességet és a sötét kör-nyezetet. A bőrelváltozások kialaku-lását elősegíti a bőr és a szervezetáltalános ellenálló képességénekcsökkenése. A fertőződés és a beteg-ség megjelenése között általában8–10 nap telik el, de lehet a lappan-gási idő jóval hosszabb is. A betegséga hám elszarusodó rétegeiben játszó-dik le, fokozott hámlás, pikkelyezés,a szőrszálak letöredezése és kihullásalátszik. Tipikus esetben különbözőnagyságú, általában kerek, erősenkorpázó, pikkelyező vagy szőrtelenfoltok láthatóak. A kezdeti elváltozá-sok nem viszketnek. A foltok széléna bőr erősen kipirul, a foltokatvékony pörk fedi, ezekhez az elválto-zásokhoz mérsékelt viszketés is tár-sulhat. A másodlagos baktériumokokozta fertőzések következtébengennyes bőrgyulladás is kialakulhataz elváltozások helyén. A tipikus ese-tekben a betegséget megtekintéssel islehet diagnosztizálni. A bőrkaparékés szőrminta mikroszkópos vizsgála-ta és a gombatenyésztés biztos kór-jelzést ad. A kis kiterjedésű, jólkörülhatárolt heveny elváltozások jólkezelhetőek helyileg alkalmazottgombaellenes szerekkel – oldat, sam-pon, kenőcs.

Alábbiakban felsoroljuk a háziálla-tok bőrgombás betegségeit melyekreérdemes odafigyelni a mindennapiéletben, és ajánlatos a higiéniai rend-szabályok szigorú betartása. A márfelsorolt tünetek jellemzőek mindenfajra, csak a különbségeket említjükmeg

Kutyáknál – viszketés csak akkoralakul ki, ha allergiás állapot vagybaktériumos felülfertőzés áll fenn, azorrháton és a szem körül a leggyako-ribb.

Macskáknál – jellegzetes, hogy azép bőr a beteg bőrtől éles határralkülönül el, idősebb állatokban nemannyira feltűnő a betegség, a fejen ésa lábakon jelenik meg.

Szarvasmarháknál – a közismert

néven „trikoficia” – trichophytiasisvagy tarlósömör – bőrgomba. Mamár ritkábban megjelenő betegség,de a TSZek idejében a nem megfe-lelő tartási viszonyok miatt nagyongyakori volt, főként borjaknál, rend-szerint a fej és nyak bőrén jelenikmeg.

Juhoknál – rendszerint bárányok-nál a fejen és a lábvégeken jelenikmeg.

Lovaknál – a nyak, lapockatájé-

kon, a szerszám és nyereg alatti terü-leteken jelentkezik, csikókban súlyo-sabb és nehezebben múlik el.

Disznóknál – rendszerint a fej,nyak, fül, mellkas és has tájékán jele-nik meg.

Az embernél a bőrgombák a fel-hám rétegei, sejtfalai közé juttatjákapró fonalaikat, és innen táplálkoz-nak a szöveti nedvekkel. A szaporo-dásukhoz ideális környezetet terem-tenek a hajlatok összefekvő bőrfel-színei, de elszaporodhatnak a lapoc-kák közötti területen, a tarkótájon ésa hajas fejbőr – homlokbőr találko-zásánál is. Izzadásra hajlamos szemé-lyeken fehér foltok tűnnek fel a fel-karokon és a háton egyaránt. Azelváltozások alig viszketnek, felszí-nük csak kissé korpázik. A napozástkövetően a gombaszövedék takarásihelyein olykor összefolyó vagy csaklencsényi fehér foltok tűnnek elő abarnább környezetből. A kerti mun-

kák végzését követően, olajos mun-kával foglalkozóknál, vagy fiatal kis-cica simogatását követően is megje-lenhetnek gombára utaló bőrelválto-zások.

Általában csak egy oldalon, azegyik kézen jelenhet meg a kör alakú,időnként hevesen viszkető, a szélirészeiken gennyes pattanásokkal ter-jedő, általában fonalas gombákokozta, olykor már ekcémás bőrgyul-ladás. Ugyancsak gombás eredetűeka szimmetrikusan, hirtelen kezdettelkialakuló tenyéri és talpi bőrgyulladá-sok is. A legtöbbször a gombák kel-tette fájdalmasan viszkető gyulladá-sok később gennykeltőkkel telihólyagokká válnak.

A fájdalommal és gyulladássalkísért bőrelváltozások hátterébenmindig a szervezet ellenanyag rend-szerének sajátos zavara húzódik meg.Ilyenkor a szervezet valamennyinyálkahártyáján túlsúlyba kerülnek,eluralkodnak az eddig egyensúlybanott lévő gombák. Kezelésük soránnemcsak helyi, hanem belső kezelé-sük is szükséges. Minden esetben akiváltó okot is keresni kell.

Ma már megbízható és hatékonygyógyszerkészítmények biztosítják –tabletták, kenőcsök formájában – agombás fertőzések kezelését. Ámfigyelembe kell venni az egyénikülönbségeket is. Ez azt jelenti, hogyjobb megelőzni a bőrgombás beteg-ségek kialakulását, és időben kellalkalmazni a helyileg ajánlott gomba-ellenes szereket. Ha a helyi kezelésekmellett is kialakulnak az elváltozások,akkor feltétlenül indokolt a gombael-lenes tabletták szedése is. Szükségeselvégezni a gombák azonosítását,vizsgálatát, tenyésztését és ajánlott aszakorvos javaslatára szedni a tablet-tás gyógyszereket. Napjainkban abőrgombák kezelése, gyógyítása iga-zán látványos eredményekkel jár. Azújrafertőződés vagy ismételt kialaku-lás szervezetünk ellenanyag rendsze-rének vagy betegségének fennállásárautalhat. A higiéniai szabályok folya-matos és rendszeres betartása, helyi-leg alkalmazott fertőtlenítők meg-védhetnek a bőrgombáktól.

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusMEZ GAZDASÁG20 /

Szász Annamária, agrármérnök

A silózás a szárítás mellett a takar-mányok legfontosabb tartósításimódja. Biológiai eljárás, a tejsavaserjedésen alapszik, a konzerválóanyag a természetes úton képződötttejsav, amelyet anaerob (levegő nél-küli) közegben a tejsavbaktériumoktermelnek.

A silózásnak a szárításhoz képesttöbb előnye van.

– Sokkal kisebb tápanyagveszte-séggel jár és jobban megtartja a zöld-takarmány jó tulajdonságait: azemészthetőséget, a kedvező étrendihatást, és a magas vitamintartalmat.

– Az erjesztés során a rostos takar-mányok ízletessége és tápértéke javul.

– Sikere alig függ az időjárástól,ezért sokkal biztosabb.

– A végrehajtása nagyon egyszerű,a legtöbb munkafázisa gépesíthető.

A levágott takarmány sejtjei egyidő után elhalnak, a mikroorganiz-musok rohamos szaporodásnakindulnak, és megkezdődik az erjedés.Ha az erjedési folyamatot szabadjáraengednők, az végül a takarmány rot-hadásához vezetne, de megfelelőenirányítva a takarmány konzerválódik.Az erjesztést végző mikroorganiz-musok igen sokfélék, és mindegyikcsoportnak megvan a maga jellegze-tes anyagcsereterméke és sajátos igé-nye. Ez teszi lehetővé, hogy az erje-dési folyamatot a célunknak megfele-lően irányítsuk, és olyan életfeltétele-ket állandósítsunk a takarmánytö-megben, amelyek csak a hasznosmikrobáknak kedveznek.

Az erjedés jellegét és a siló min-őségét elsősorban a tejsav-, vajsav- ésecetsav baktériumok működése hatá-rozza meg. A cél az, hogy a tejsavaserjedést jutassuk uralomra, és korlá-tozzuk a vajsav-és ecetsav baktériu-mok szaporodását. Ezért szükségesaz anaerob közeg megteremtése(tömörítéssel), a hőmérséklet 30-

40*C-on, a nedvesség 50-60 %-on, apH érték (kémhatás) 4,5 alatti szin-ten tartása.

A takarmány silózhatóságát acukor és a nyersfehérje-tartalomhányadosa határozza meg. Jól silóz-ható a takarmány, ha a cukortartalmanagyobb a nyersfehérje tartalmánál.Könnyen erjeszthető a silókukorica,közepesen a fűfélék, nehezen a pil-langósok (here, lucerna). Minél nehe-zebben erjeszthető a takarmányannál nagyobb szárazanyag-tarta-lomnál silózható jól. A betakarításidőpontját úgy válasszuk meg, hogya silózandó takarmány szárazanyag-tartalma a legkedvezőbb legyen (25-45%). Ha ez nem lehetséges, mert atermés mennyiségének és minőségé-nek viszonya magasabb víztartalommellett a legkedvezőbb, akkor fony-nyasztással vagy szárazabb takarmá-nyok hozzákeverésével kell beállítania kívánt szárazanyag-tartalmat.

Silózás előtt ki kell takarítani,

fertőtleníteni a silógödröt, elvezetnia belvizeket, előkészíteni a fedőanya-got. A silótelepet 3-4 nap alatt megkell tölteni a szecskázott és taposotttakarmánnyal. Addig kell taposni,amíg a levegő a legtökéletesebbenkiszorul, a silótömeg rugózása meg-szűnik. Megtöltése után zárjuk le,hogy elszigeteljük a levegőtől és acsapadékvíztől.

Abban az esetben, ha szacskáltszalmát silózunk, az adalékanyaggaljavíthatjuk az erjedést, emészthetősé-get a következő recept szerint: 50liter vízben elkevernek 3 kg korpát,1kg cukrot, 1 kg sót. A keveréket fel-forralják 100*C-ra, lehűtik 40*C-ra,ekkor hozzáadnak 1kg élesztőt,hagyják érni 1 napig. Ezt az oldatot500 liter savóhoz keverik (esetleg1%-os sósvízhez), és rálocsolják1000 kg szacskált szalmára. Ha folyé-kony sörélesztő beszerzése lehetsé-ges ajánlott két rész szalmához egyrész folyékony sörélesztő keverése.

A takarmányok silózása

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június GYERMEKSAROK / 21

Gál Katalin

Elérkezett a várva várt nyári vakáció!Mivel is tölthetné leginkább idejétilyenkor minden gyerek? Kitaláltá-tok! Hát persze, hogy játékkal!Ahhoz, hogy még jobban szórakoz-zatok, én is ajánlok nektek két, sza-badban játszható, csoportos játékot,amellyel garantáltan együtt jár amóka és a kacagás! Jó szórakozást!

Iker-versenyKét párhuzamos vonalat húztok aföldre 10-15 lépés távolságra egy-mástól. Egyik az indulási, másik azérkezési vonal. A játékosok az indu-lási vonal mögött állnak párosan,háttal egymásnak, karjukat összekap-csolva. Adott jelre az érkezési vonalfelé indulnak. A hátulsó játékost nemszabad felemelni, hátra venni, hanem

szabályosan lépegetni kell. Az a pár agyőztes, amelyik elsőnek ér az érke-zési vonalra.

Kék és pirosA játékosok két egyenlő csoportraoszlanak. Az egyik csoport a „kék”, amásik a „piros” nevet kapja. A cso-port tagjai félkört alkotva egymássalszembeállnak. Lábukat terpeszbeteszik, testükkel kissé meghajolnak, skezüket a terpesz által létrejött

„kapu” védelmére előrenyújtják. Kétjátékos kiszámolóval eldönti, hogymelyik csoport kezdi a játékot. A célaz, hogy a szembenállók egyikéneklába között átgurítsák a labdát. Ame-lyik játékos nem tudja a labdát kivé-deni, az kiesik a játékból. A dobásjoga mindig azt a játékost illeti, akielkapta a labdát. Kiesés esetében avesztes csoport bármelyik tagjakezdhet. Az a csoport győz, amelyikellenfél nélkül marad.

Kedves gyerekek!

Csukás István

TanévzáróFélre irka, sutba táska

vidám szemünk ne is lássa, vigyük gyorsan a padlásra,

őszig legyen ott lakása.

Elő sárkány, elő labdaszállj az égnél magasabbra.Gyere, állj be a csapatba, estig ne is hagyjuk abba.

Vár a víz és vár a partja, vár a nyári rét, a tarka,

szívünk boldog, bőrünk barna,ki erre fut, ki meg arra.

Félre irka, félre táska,Vidám szemünk ne is lássa, vigyük gyorsan a padlásra,

őszig legyen ott lakása.

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusÉP TESTBEN...22 /

Fodor Annamária, Tekerõpatak

Tekerőpatak sok sportolónak adottotthont. Olvashattak már sífutó baj-nokról, sílövő bajnokról, labdarúgófiatalokról. Most egy veterán bajnok-kal ismerkedhetnek meg. Ő nemmás, mint Molnár János matematikaszakos tanár, aki sok tevékenységemellett időt szakít a sportolásra,hiszen vallja, hogy az egészséges élet-hez elengedhetetlen a sport, a moz-gás.

Hihetetlen, hogy pár év alattmennyi díjat nyert, és mennyi verse-nyen részt vett. Őszinte csodálattalmerészkedtem megtudni, hogymiként került annyi díj birtokába.

„2000-ben a gyergyói sísportfennállásának 75. évfordulóján szer-vezett sífutóversenyeken való sikeresszereplés késztetett a rendszeres ver-senyzésre. A korosztályomban 15versenyző között a második lettem.

Óvodás és gyerekkoromban asíugrás és a sífutás volt a nagy szere-lem. A temető mellett, Tekenyősben,Nagyszegben mindenütt trágyábólasztalt készítettünk. Kútfőben bará-taimmal két nap álmodoztunk azasztal alatt, hogy beugorjunk.Emlékszem akkor Madaras Sanyi-nak, néhai Farkas Lacinak és a többi-eknek sikerült. A felső iskolábanminden reggel a katedra tetejérőlgyakoroltuk az elugrást. A gyergyó-szentmiklósi középiskolában ElekesAntal tanár úr tanította a sífutás tit-kait.

Alcsíkon szabadidőben fotózni éssízni tanítottam az iskolás gyereke-ket. Bánkfalván már sportot is taní-tottam. Kézilabda csapatom abbanaz időben az „Előre kupán” alcsíkikörzetben a legerősebbnek bizo-nyult. A selejtező mérkőzéseken

Csíkszentmárton csapatát is térdrekényszerítette.

A versenyeken való rendszeres

részvételre Keresztes Gyula érdemesveterán atléta biztatott, aki addig mártucatnyi országos és balkán bajnok-

Tekerõpatakiveterán bajnok

II. évfolyam, 6. szám, 2009. június ÉP TESTBEN... / 23

ságot nyert, főleg atlétikában, desífutásban is a korosztályában több-ször a legjobbnak bizonyult.

Azóta több mint 100 versenyen(sífutás és síkfutás) vettem részt,évente 10-15 alkalommal. Legtöbbversenyen az 1.-2. helyen végeztem.Ez is részben lendületet adott atovábbi szerepléshez. De ennél fon-tosabb motiváció volt az új sportba-rátok társasága, a találkozások….” –meséli Molnár János.

Minden évben két alkalommalszervezik meg a veterán atlétákországos bajnokságát teremben és aszabadtéri atlétikai stadionban. Atlé-tikában az eddigi mérleg: 13 alkalom-mal állt a dobogó legmagasabb foká-ra. Két alkalommal vett részt a Bal-kán bajnokságon:

2007. szeptember 1-3 Plovdiv –Bulgária és 2008. október 4-5 Bár –Montenegro. 1500 m –es síkfutásbanBalkán bajnok, 3000 m-es akadály-versenyen a II. hely és 400 m-es vál-tóban a III. helyen végzett. MolnárJános az 55-59 éves korosztálybanszokott versenyezni.

Tudnunk kell azt is, hogy 3 éveországos veterán sífutó bajnok. Mostkészül a soron következő versenyek-re: Tusnádfürdői felmaraton (Tus-náfdürdő –Szent Anna tó – 22,9 km)– június 21-én, Székely Szupermara-ton, Csíkszereda (42 km) augusztus2-án, Sepsiszentgyörgyi felmaraton (21 km) – július 25- én, Balkán baj-nokság: Izmir – Törökország – szep-tember 23-24.

Megjegyzendő az a tény, hogy aversenyek költségeit saját maga fede-zi. A család szeretete és biztató ereje

nagy lendületet és erőt ad a felkészü-léshez és a versenyzéshez.

Gratulálunk eredményeidhez! Ha mi is többet mozognánk, sok-

kal egészségesebbek lennénk. Tanul-ni kellene Molnár Jánostól, aki 60éves korában is fiatalos lendülettel

tevékenykedik. Minden nap 2-3 km-tszalad, hogy formában legyen.

Mi is legalább 2-3 km-t kelleneszaladjunk (vagy legalább gyalogol-junk), és akkor elkerülnének a beteg-ségek.

Hogy mi is elmondhassuk: Éptestben ép lélek.

Czirják Kinga

A Seklers Kupáért rúgják a bőrt azújfalvi iskola udvarán a fiúk. Bár abajnokságnak csak a hónap végénlesz vége, gondoltam felvázolom acsapatok eddigi állását. 8 csapat neve-

zett be, melyből I. helyen áll jelenlega Katorzsa csapat 22 ponttal, őketköveti a Seklers 21 ponttal, III-k aVegas 18 ponttal. Sorban következ-nek a FC Bulls, FC Sugó, Utolsók,Öregfiúk és a Titan’s. A gólkirályGörbe Ervin a Katorzsa csapattól 30

góllal, II. helyen állnak a góllövő lis-tán Albert Attila és Sólyom Ernőmindketten 28 góllal a Vegastól, III.helyen áll Fákó Ernő a Seklerstől 23góllal. Június 27-28-án lesznek adöntők, reméljük sok focirajongó fogmajd drukkolni a futballistáinknak.

Zajlik a focibajnokság Újfaluban

A 2009 –es év eredményei: 2009. március 8. Bukarest: terembajnokság –Veterán Atléták Országos Bajnoksága: (55-59 év) I. hely (1500m), II. hely(Gátfutás – 60m) 2009. március 29. Hargitafürdő – Veterán Sífutók Országos Bajnoksága(55-59 év)I. hely (sífutás 6km) 2009. április 4. Szováta – tavaszi futóverseny (50-59 év) I. hely (4km síkfutás)2009. április 25. Sepsiszentgyörgy – Gál Lajosfutónap (60-69év) I. hely (5 km síkfutás) 2009. május 10. Gyergyószentmiklós- tavaszifutóverseny (50-59 év) I. hely (6 km síkfutás) 2009. május 16. Csíkszereda – Mindannyiunkegészségére tavaszi futóverseny ( 50-59 év) I. hely (6 km síkfutás) 2009. május 25. Székelyudvarhely – Városnapitömegfutás – utcai futóverseny – 40 év felettII. hely (6,4 km) 2009. június 13-14. Bukarest- Ifjúsági Stadion –Veterán atléták Országos Bajnoksága: (55-59 év)I. hely (800m), I. hely (1500 m), I hely (2000 makadályfutás), II. hely (400 m gátfutás).

II. évfolyam, 6. szám, 2009. júniusTARKABARKA – MAGAZIN24 /

Gál Katalin

A tavasz az egymásra találás idősza-ka. A hölgyek ilyenkor nem bíztakmindent a vonzerőre vagy a vélet-lenre, más praktikákat is bevetettek,hogy a kiszemelt legényt magukhozkössék. Az alábbi recept Gyergyó-újfalu testvértelepüléséről, Tompá-ról származik. Véhné Tallér Hedvigóvónővel, kedves ismerősömmelerdélyi látogatásuk alkalmávalbeszélgettünk az asszonyi lét igensarkalatos kérdéséről, a főzésről. Aző jóvoltából immár a mi lányaink is(az asszonyokról nem is beszélve,hiszen a férjeket is újra meg újrameg kell fogni) megfőzhetik ezt azigen ízletes levest!

Köszönjük a receptet!

Legényfogó levesTompáról

30 dkg apró kockákra darabolt mar-hahúst sóval, borssal felteszünkfőni egy 5 literes lábasba. Ha fel-forrt, lehabozzuk, és ételízesítővelízesítjük még. 2 óra múlva belete-szünk 2 szál sárgarépát, 1 szál pet-rezselymet, 2 cikk fokhagymát, félzellert felkarikázva.

Teszünk még bele 3 nagyobb csi-perkegombát felszeletelve, egy cso-kor kaprot apróra vagdalva. Kétevőkanál zsírral zsemleszínű rántástkészítünk, de mielőtt belekerül aliszt, egy apróra darabolt kis fejvöröshagymát üvegesre párolunk azsíron.

Ezt a fehér rántást felengedjükegy kevés vízzel, és elkeverünkbenne 1 evőkanál mustárt. Majd azegészet hozzáöntjük a levesünk-höz, és főzzük még háromnegyedórát. Levestésztával gazdagítjuk.Mielőtt elzárjuk a gázt, két evőka-

nál citromlével tesszük még pikán-sabbá. Akinek a családjában senkisem tej érzékeny, az keverjen el 1tojás sárgát 1 dl tejszínben, és önt-

se a leveshez, közvetlenül a lángelzárása után.

Jó étvágyat!

Tavaszi fortélyok