AELIA SABINA Alapfokú Művészetoktatási

Iskola

PEDAGÓGIAI

PROGRAMJA

(módosítás)

2017

2

3

Tartalom

Nyilatkozat 2

1. Az iskola nevelési programja ........................................................................................4

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .....4

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ....................................6

1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .........................................6

1.4 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ..........................................9

1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .......... 10

1.6 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ................................ 13

1.7. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata…………………………………….14

1.8 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 20

1.9 A felvételi eljárás különös szabályai ....................................................................... 21

2. Az intézmény helyi tanterve ....................................................................................... 22

2.1 A választott kerettanterv megnevezése .................................................................... 22

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám…………………………………………….22

2.3 Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve...……………………………………………22

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ....... 25

2.5 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 25

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ............ 26

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések................................................. 26

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 26

2.9 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ........... 28

2.10 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ......... 28

4

1. Az iskola nevelési programja

1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei,

eljárásai

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei

Az Aelia Sabina Alapfokú Művészeti Iskola a hagyományos művészeti iskola szerkezetét,

tantárgyrendszerét foglalja magába. Iskolánk néhány év óta már nyitott a társművészetek

oktatásának irányába a néptánc tanszak beindításával, 2000 óta a többi művészeti ág

alapszíntű oktatását is megkezdtük. A tanulólétszám mintegy 1/3-a a zenén kívüli művészeti

ágakból kerül ki.

A következő tantervek fejlesztési programja szerint növelni szeretnénk oktató-nevelő

tevékenységünket a társművészetek terén. Ezért Programunk elkészítésekor fejlesztési

terveinket is figyelembe vettük, és dokumentumainkba egységes szerkezetben beépítettük.

Intézménytípusunk a tanulók közismereti tanulmányai mellett szabadidejükben nyújt

érdeklődésüknek, tehetségüknek megfelelő művészeti képzést, készségfejlesztést, nevelést.

Az alapfokú művészetoktatás három területet foglal magába: a zeneművészet, a táncművészet,

képző- és iparművészet. A zeneművészeti oktatás tantárgyrendszerébe integrálódhatnak a

jazz-zenei tanszakok (pl. ütő), valamint az elektroakusztikus hangszerek. Az alapfokú

táncképzés nálunk a néptáncra koncentrálódik.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka célja

Legfontosabb célunk a tanulókban a művészetek szeretetének, értésének, művelésének

megalapozása, a készségek fejlesztése, a legtehetségesebb tanulók művészeti pályára való

felkészítése, irányítása.

A művészetoktatásban rejlő személyiségfejlesztő, értékteremtő tulajdonságok, készségek

kialakításával-elsajátításával el kell érni, hogy a tanulók:

sajátos, speciális művészeti ismeretekkel, készségekkel rendelkezzenek, amelyek

lehetővé teszik a tanulás során rendszeresen alkotó művészeti tevékenységgel, az

interpretálással együtt járó pozitív élmények átélését, mint az alkotás és a siker

örömét, a szépség, az esztétikum katartikus átélését;

olyan magatartási attitűdökkel és szokásokkal rendelkezzenek, amelyek biztosítékot

jelentenek arra, hogy a tanulókban kialakult - a művészetek befogadása, értése,

művelése iránti - nyitottság, esztétikai érzékenység nem szakad meg az alapfokú

5

művészetiskolai tanulmányok befejezésével, hanem felnőtt korban is kulturális

igényükké, életmódjukká válik.

Az iskolában folyó oktató-nevelő munka feladatai

A művészetoktatásban, nevelésben résztvevő tanulókkal

ismertesse meg nemzeti, művészeti kultúránk értékeit,

a nemzetiségi és etnikai kisebbséghez tartozó tanulókban erősítse az identitástudatot,

ismertesse meg az egyetemes művészet legjellemzőbb, legnagyobb hatású értékeivel,

alkotásaival,

alapozza meg szűkebb és tágabb környezetünk esztétikumának, kulturáltságának

megismerését.

A művészetoktatás

segítse elő a művészeti területekhez kapcsolódó kommunikáció és

metakommunikáció megismerését, megértését, a tanulás és alkalmazni tudás révén

kulturált magatartás, társadalmi kapcsolatteremtés, együttműködés és párbeszéd

kialakulását,

segítse elő a harmonikus életmód kialakulását, a szabadidő kulturált eltöltését,

járuljon hozzá a művészeti területek különböző speciális ismereteinek megértéséhez,

elsajátításához és cselekvő alkalmazása révén az eredményes tanulás, a gyakorlás

sajátos módszereinek, technikáinak elsajátításához, az akusztikus, vizuális, motorikus

emlékezetbe vésés, megőrzés és felidézés tanulásához,

ismertesse meg az egyes művészeti területek alapvető ismeretanyagát és technikáit,

alapozza meg az egyes művészi kifejezési módok elsajátítását.

Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei, eljárásai

A művészetoktatás nevelés-eszközrendszerével hozzájárul

olyan társadalmi feladatok, társadalmi egészségügyi problémák, kérdések

megoldásához, mint a fogyatékos, ill. személyiségzavarral küszködő gyermekek

nevelése, beilleszkedése,

a zene és művészetterápia eszközeivel (pl. zeneterápia) a gyermekek

személyiségzavarainak leküzdéséhez, gyógyításához a gyermekek preventív

neveléséhez.

6

1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az alapfokú művészetoktatás az egyéni oktatás keretén belül különös eredményességgel vehet

részt a tanulók személyiségfejlesztésében. Minden gyermek más képességekkel és

személyiségvonásokkal rendelkezik. A tanár kellő érzékenységgel és érdeklődéssel kell

megkeresnie, megtalálnia a növendékekhez vezető utat. Rá kell találnia arra az ösvényre,

melyen tervszerűen és tudatosan haladva kibontakoztathatja minden egyes növendék rejtett

képességeit, személyiségének szegmenseit, és sikerélményhez juttatva őt lépésről lépésre,

egyre többet ismertet meg vele a világból és önmagából. Mindehhez a művészetek csodálatos

világát, saját személyiségét használja eszközként. A tanár felismerve a növendék erősségeit,

erre építve bontakoztatja ki tanítványa képességeit. A személyiségfejlődés alappillére a

pozitív megerősítés, melyet mint motiváló erőt a tanár óráról órára támogat, helyes kritikát

alkalmazva és a helyes önértékelést segítve.

A személyiség formálásában az örökletes adottságokon túl a gyermeket körülvevő tágabb

környezet is jelentős szerepet hordoz. A családi, az iskolai közösség a gyermek meghatározó

életterei, mely szintén jelentőséggel bír a személyisége alakulásában.

A művészeti tárgyak tanítása során kifejezett előnyt jelent, hogy a gyermekekkel egyénileg,

ill. kis létszámú csoportban foglalkozhatunk. Az erős személyes kötődés kezdeti

motivációként van jelen a tanulásban, mely később megerősítheti, vagy gyengítheti a közös

munka eredményességét. A helyes gyakorlás – mint az eredményesség egyik záloga –

megtanítása és fejlesztése is alapvető feladataink közé tartozik. A siker mellett a

kudarcélményről sem szabad megfeledkezni, ennek közös megbeszélése, feldolgozása, és

„túlélése” is jelentős mérföldkő a személyiségfejlődés útján.

1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok

Az iskolában a közösségfejlesztés lehetőségei főként a csoportos órák keretében valósíthatók

meg.

Ennek formái:

kamarazene, zenekar, kórus, szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom, képzőművészet.,

néptánc

Ezek azok a működő csoportok/tagozatok, ahol a közösségfejlesztéssel kapcsolatban

lehetőségeink és teendőink vannak.

7

A szolfézs és zeneirodalom órák általában olyan együttlétek, amikor a gyerekek nem későbbi

bemutatóra, fellépési lehetőségre készülnek, hanem már kész előadást hallgatnak, zenei

szemelvényeket énekelnek el, vagy ilyen részletet adnak elő, improvizatív módon alkotnak

alapvető zenei formákat.

A kamarazene, a néptánc, a zenekar és a kórus azok az alkalmak és lehetőségek, amikor az

egyéni képességek kibontakoztatása mellett a másik „alkotóra, előadóra” is figyelni kell. E

nélkül az alkotás, a produkció nem jöhet létre. Ennek kialakításában, megteremtésében és

megőrzésében a pedagógusnak meghatározó szerepe van. Ehhez nagy megértésre, beleérző

képességre és problémamegoldó készségre, képességre van szükség. Ez az a kihívás, melynek

kezelése nélkül az előadó közösség sikeres tevékenysége elképzelhetetlen. Nehéz feladat, de a

sikeres szereplés a sok fáradozásért kárpótlást ad.

1.3.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok

Az egyéni hangszeres órák kezdettől fogva lehetőséget biztosítanak a közös muzsikálásra

tanár és diák között, ami a legnagyobb élmény és motiváló erő már az egészen kis gyermekek

számára is. Ekkor érzi a növendék először, hogy egy új világ tárul ki számára, a zenélés

örömében és kiváltságában részesülők világa. Ez először csak egy szűkebb közeg, közösség,

ám nagy távlatokat nyithat számára.

Később az azonos korú társakkal nyílik lehetőség az együtt muzsikálásra, ez kezdi igazi

közösséggé formálni a tanulókat. Összetartoznak, hiszen adott egy képesség, a hangszerjáték

képessége, és adott egy közös nyelv, a zene nyelve, melyek együttesen pozitív energiákat

szabadítanak fel, s ez az igazi közösség létalapja. Megjelenik az egymásra figyelés, a

másikkal szembeni empátia, sőt tisztelet igénye, ami minden közösségnek alapvető

jellemzője. Alsóbb és felsőbb évfolyamosok kamarázása szintén fontos eleme a

közösségfejlesztésnek. A kicsik ekkor érzik át igazán a zenélés örömét, nagyobbakat pedig

türelemre, a másik elfogadására neveli. Megértik, hogy mindenkiben értékelni kell azt, amire

képes, így a tolerancia és az elfogadás képességeinek kialakulása is megalapozott.

Iskolánkban cselló, hegedű és zongora tanszakokon, nemzetközi kurzusokon képzett tanáraink

sikerrel alkalmazzák a Suzuki-módszert, amelynek egyik alapmódszere a csoportban oktatás,

itt a fent említett közösségformáló erők még inkább előtérbe kerülnek és valósulnak meg.

1.3.2 Az egyéb foglalkozások közösségfejlesztő feladatai:

A főtárgyi órák mellett növendékeink különböző csoportos órákat is látogatnak, ahol valóban

egy mikroközösség tagjaiként mélyítik el zenei ismereteiket. A szolfézs, kamara és zenekari

8

foglalkozásokon lehetőségük nyílik, hogy az együttzenélés mellett egymást is jobban

megismerjék. A fellépések alkalmával, kiszakadva az iskolai keretek közül még inkább

megnyílnak egymás felé és életre szóló barátságok is szövődhetnek. A mai elidegenedett

világban, a családok számára is megnyugtató érzés, hogy gyermekük értéket képviselő és

létrehozó közösségben tölti szabadidejét.

A közös muzsikálás, együttes fellépés (néptánc) fejleszti az egymásra figyelést, a toleranciát,

az alkalmazkodó készséget, hiszen különböző szinten lévő tanulók csak akkor tudnak közös

produkciót létrehozni, ha az ügyesebb segíti a gyengébbet, ugyanakkor a jobban teljesítő

növendék példaként áll társai előtt.

Zeneiskolánkban jelenleg gitárzenekar, vonószenekar, fuvolaegyüttes és ütőhangszeres

együttes működik, mely együttesek rangos helyszíneken (Magyar Nemzeti Galéria, Óbudai

Társaskör, Nádor terem, Óbudai Kulturális Központ) rendszeresen adnak nagysikerű

hangversenyeket.

A néptáncosok is sok helyszínen lépnek fel, kerületi és országos rendezvényeken,

fesztiválokon, külföldi meghívásokon. A képzőművészek kiállításokon, versenyeken

mutatkoznak be, mérik össze tudásukat. A fővárosi és országos fesztiválok, bemutatók és

kiállítások alkalmával növendékeink átélhetik az egy kultúrához tartozás élményét.

Tapasztalhatják egy tágabb közösséghez való tartozásukat, kitekinthetnek az iskola, a kerület

határain. Átélhetik más hasonló korú és összetételű közösségek energiáit, ezzel új

impulzusokat kapnak a további alkotáshoz, gyakorláshoz.

Az ilyen és ehhez hasonló alkalmak mélyítik a csoporton belüli kapcsolatokat, barátságokat,

erősítik a közösségi összetartozást, sikerélményhez és pozitív élményekhez juttatják az egyént

és közösséget.

1.3.3 A diákönkormányzati munka közösségfejlesztési feladatai

Diákközösségünk tagjai azon felsőbb éves növendékeinkből kerültek ki, akik az évek során

nemcsak hangszeres teljesítményükkel, versenyeredményeikkel, de példamutató közösségi

munkájukkal is előremozdították tanszakaik, így iskolánk szakmai életét. A különböző profilú

tanszakokból kikerült fiatal felnőttek, mint egy hídként képviselik társaikat, szűkebb

környezetüket az iskolai élet alakításában. Egyfajta szóvivői szerepben lendítik előre az egyes

projektek sikerét. Ötleteikkel és aktív részvételükkel segítenek hangversenyek, külső

szereplések szervezésével, adott esetben például saját iskolájuk kulturális programjait

színesítve művészeti iskolai produkciókkal. Ezáltal az egyes tanszakok között is lehetővé

válik az átjárhatóság, tehát a közösségi tér gazdagodik. Alapvető célunk, hogy a különböző

9

programokon, ahol bármilyen produkcióval iskolánkat növendékeink képviselik,

fegyelmezett, a zene és művészetek iránt alázattal viseltető kis közösségek reprezentálják a

művészetoktatás lélek és közösségformáló erejét.

1.4 A pedagógusok helyi feladatai, a tanszakvezetők és munkaközösség

vezetők feladatai

A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabottan munkaköri leírásuk

tartalmazza.

A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg:

a tanítási órákra való felkészülés,

a tanulók munkájának rendszeres értékelése,

a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,

felvételi, osztályozó vizsgák és félévi meghallgatások lebonyolítása,

a tanulmányi versenyekre felkészítés lebonyolítása,

tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,

felügyelet tanulmányi versenyeken,

iskola kulturális életének szervezése,

tanszakvezetői, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,

koncertek, meghallgatások és ezzel összekapcsolható fogadóórák megtartása,

részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,

részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken,

tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése,

iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel,

részvétel a munkaközösségi értekezleteken,

tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés,

iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés,

szertárrendezés, a szakleltárak és tantermek rendben tartása,

osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

A tanszakvezetők és munkaközösség vezetők feladatai és hatásköre:

Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli tanulóit, munkája során maximális

tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.

10

Segíti és koordinálja a tanítványait tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart a szülői

közösségével.

Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, fegyelmi helyzetét.

Minősíti a tanulók tartalmi munkáját, szorgalmát. Minősítési javaslatát a nevelőtestület elé

terjeszti.

Szülői értekezletet tart – igény szerint.

Ellátja a tanítványaival kapcsolatos ügyviteli teendőket: félévi és év végi statisztikai adatok

szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció

elvégzése, hiányzások igazolása.

Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására

mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.

Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.

Részt vesz a tantestület munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.

1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai

tevékenység

Kiemelkedő zenei képességű, tehetséges tanulóink - vizsgabizottság döntése alapján - emelt

időtartamú egyéni oktatásban részesülhetnek. Iskolánkban kiemelt fontosságot tulajdonítunk

az átlagon felüli képességgel rendelkező gyermekek megfelelő szintű oktatásának. A

tehetséggondozás alapvető kritériuma, hogy a pedagógus minél előbb felismerje tanulója

kiemelkedő képességét. Biztosítani kívánjuk, hogy különösen tehetséges tanulóink gyorsan és

akadálytalanul kibontakoztathassák képességüket. Ehhez iskolánkban igyekszünk

megteremteni azokat a feltételeket, amelyek a magasabb szintű képzéshez szükségesek

(tehetséggondozás). Biztosítani kívánjuk e tanulóink rendkívüli felkészülését,

versenyeztetését, fesztiválokon és pályázatokon való részvételét. Évente nyári

tehetséggondozó szaktábort szervezünk. Alapfok második osztálytól zenei tanszakokon a

kiemelkedő képességű, tehetséges tanulóinkat úgynevezett „B" tagozatba soroljuk és emelt

szintű képzést biztosítunk magasabb követelmények alapján. A követelmények teljesítéséhez

a főtárgyi tanítási óra ideje minimum 50 %-kal megemelhető. Ha a tanuló fejlődése érdekében

a tanszakvezető és az iskolavezetés a tanárváltást látja megoldásnak, ilyen irányba léphet!

Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását,

valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz-hangszerekhez kapcsolódó

11

tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Ebbe a körbe tartozik a

kamarazene és a zenekar, mely segíti a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését.

A képzőművészeti és néptánc tagozaton is odafigyelnek a pedagógusok a rendkívüli

tehetségekre, akiknek a munkáit versenyekre, kiállításokra küldik, a néptáncos fellépések

alkalmával szólószerepeket szánnak nekik. A nyári táborok e két tanszakon is kiemelt

alkalmai a tehetséggondozásnak.

A tehetség, képesség kibontakozását különösen segítő tevékenységek:

az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése;

a tehetséggondozó foglalkozások;

a szabadidős foglalkozások (pl. koncert- és múzeumlátogatások);

a továbbtanulás segítése.

1.5.1 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program

A szerényebb képességű vagy nem kellően szorgalmas növendékeknél tanulási nehézség

jelentkezhet. Az ő esetükben egy ideig tolerálható a lassúbb haladás. Ezekben az esetekben a

növendéket arra inspiráljuk, hogy teljesítményét adott esetben ne az azonos korú társaihoz,

hanem önmagához mérje. Saját teljesítményéhez képest próbáljon fejlődést elérni. Ha

azonban bizonyossá válik a fejlődésre való képtelenség, akkor a gyermekkel és a szülővel úgy

kell közölni ezt a tényt, hogy önérzetében ne sérüljön a tanuló.

Egyfajta tanulási kudarc, amikor a növendék a nyilvános hangversenyeken rendre alulteljesít

a pódiumláz miatt. Ezekben az esetekben sikerrel alkalmazható a zenei munkaképesség

gondozás, Dr. Kovács Géza módszere. Gyakorlatait tudatosan alkalmazva rendeződik a

vegetatív idegrendszer generálta probléma, a növendék túljut ezen a fajta gáton és ráérez a

siker ízére.

1.5.2 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése

Az alapfokú művészetoktatásban való részvételi igény alapvetően a szülői inspiráció alapján

generálódik, hiszen növendékeink leginkább az általános iskola alsó tagozatán kezdenek

szolfézs, előképző, majd hangszeres tanulmányokat, ismerkednek a néptánccal és a

képzőművészeti tárgyakkal. Ez az önkéntesség és egyéni motiváció szinte kiszűri az

úgynevezett problémás eseteket. Viszont az alapfokú művészetoktatás komplex nevelő hatása

egyfajta segítő tényező lehet az esetleges problémák megoldásában. Itt újra hivatkoznunk kell

az egyéni oktatás struktúrájának fegyvertényére. Hiszen a személyre szabott haladási tempó

és egyéni hangvétel, a zenetanulás és művészeti tárgyak sajátos metodikája olyan

képességeket fejleszt a gyermekben, melyek az iskolai teljesítményére is pozitív hatással

12

vannak. Ezek egyebek mellett a koncentrálás, a befelé figyelés képessége, a koordináció, a

figyelem megosztásának képessége, a pódiumbiztonság kialakítása, a memoriter gyakorlatok

mind segítik a növendékeredményes tanulását. A magatartási problémák a művészetoktatási

órákon sajátosan kezelhetők. Furcsának tűnhet, de igaz, hogy az iskolában közösséget

bomlasztó, úgynevezett rossz gyerekek a művészetoktatásban gyakran kiemelkedő

teljesítményt nyújtanak. A szerényebb képességű gyerekeknél fordulhat elő, hogy a

hangszeren nehezebben haladnak, viszont zenetanulásra, alkotásra alkalmasnak bizonyulnak.

A főtárgytanár megfelelő érzékenységgel és szaktudással javasolhatja egy másik hangszer

választását, ahol a gyermek jobban ki tud bontakozni.

Sokszor, már a felvételi meghallgatáson is kitűnik, hogy nem az áhított, hanem egy másik

hangszer lesz a jó választás. Ezt a gyermek és a szülő felé is megfelelő érzékenységgel kell

kommunikálni, hogy a tanulási kedv ne sérüljön a gyermekben, és így könnyen

sikerélményhez juthat az ifjú művészetet tanuló diák.

1.5.3 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység

Iskolánk sokoldalúan kívánja a tanulók művészeti tanulmányait elősegíteni. Szolgáltatásaink:

- a szociálisan rászoruló tanulóknak térítési díjfizetési kedvezmény vagy mentesség adása (pl.

törvényi előírás alapján, vagy a szociális helyzet figyelembevételével önkormányzati

támogatással, vagy az Alapítvány segítségével);

- biztosítjuk a tanulók részvételét országos tanulmányi versenyeken, cserekapcsolatokban,

fesztiválokon, kurzusokon. Hozzájárulunk a szakmai táborok, külföldi szakmai gyakorlat

költségeinek mérsékléséhez;

- vonós, pengetős és fúvós hangszerek kölcsönzésével segítjük a tanulók hangszeres

tanulmányait;

- rendszeresen ingyenesen vagy önköltségesen karbantartjuk a hangszereket;

- kották, tankönyvek, művészeti könyvek kölcsönzéséhez könyvtár áll rendelkezésre;

kazetták, videofelvételek tanulmányi célú másolása.

13

1.6 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel

1.6.1 A szülők közösségét érintő kapcsolattartási formák

A művészeti iskolák gyakorlatában a találkozási alkalmak - amikor mindhárom fél jelen van –

főként a hangversenyek, szereplések, kiállítások. A szülő és pedagógus a közös cél, vagyis a

gyerekek tehetségének kibontakoztatása érdekében azonban alkalmakat keres a

kapcsolattartásra. Ez nélkülözhetetlen az előrelépéshez.

Ilyen alkalom a véleménycserére, az elvárások tisztázására, a követelmények elérésének, a

szülői segítség lehetőségeinek tisztázására az év eleji óraegyeztetések, szülői értekezletek, a

karácsonyi és anyák napi hangversenyek, bemutatók. Ezeken kívül a problémák

megbeszélésére a szülő, vagy a pedagógus egyaránt kereshet alkalmat. A lehetőség az

ellenőrző útján, telefon- vagy a személyes beszélgetés keretében lehetséges. Nagyon fontos,

hogy ilyenkor találják meg a felek a gyerek számára (fejlettségének és a tőle elvárható szint

okos megállapításával) a megoldást, amely a valóságos célhoz vezet. Ez az elvárás úgy a

pályára készülők, mind a „csak” művészetek iránt érdeklődő gyerek fejlődése szempontjából

rendkívül fontos.

Leggyakoribb alkalmak:

főtárgy tanárokon keresztül,

kivételes helyzetekben (külföldi szereplés, tábor, tanárváltás) rendkívüli szülői

értekezleten;

bemutatók, szereplések, kiállítások alkalmával.

1.6. 2 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák

Az Iskola bemutatkozási alkalmai leggyakrabban: hangversenyek, kiállítások, bemutatók.

Ezek sokfélesége biztosít alkalmat egymás előadásának, alkotásának megismerésére, s ezeken

keresztül – s ez pedagógiailag fontos – mások produkcióinak, művészi megnyilvánulásainak

megismerése és elismerése. Jelentősége főként abban van, hogy társaik iránti tiszteletet és

elismerés gyakorlatát, életérzését alakítja ki. S a kisebbeknek a saját művészeti területükön a

fejlődés, kibontakozás lehetőségét is megmutatja.

Hétköznapi megvalósulási formái:

főtárgy tanárokon keresztül

közös tanszaki eseményeken (koncert, kiállítás, bemutató).

14

1.6.3 Kapcsolattartási formák az iskola partnereivel

munkakapcsolat a fenntartóval, működtetővel;

a közismereti iskolákkal és művelődési intézményekkel, nyugdíjas otthonokkal;

alkalmi munkakapcsolatok fővárosi és országos események kapcsán.

Kiemelt feladat a következő tanévtől, hogy a telephelyeken művészeti oktatást (hangszeres,

zeneismereti, képzőművészeti és néptánc) biztosítunk, ami segíti a helyi iskolák délután 4

óráig kötelező benntartózkodási programjának tartalmas kitöltését. Ez – a korábbi évekhez

hasonlóan – nagy segítséget nyújt az odajáró és a művészeti iskolában is tanuló gyerekeknek

és szüleiknek, hogy a fent jelzett időpontig részt vesznek a művészeti órákon,

foglalkozásokon, s nem kell már máshová vinni a diákokat 4 óra után. Ez az idő fennmarad a

családnak a saját programjaik lebonyolítására.

1.7 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata

Részletesebb szabályozás a Kerettantervben és a helyi tantervi kiegészítésben található. (A

helyi tantervi kiegészítés az 1. számú mellékletben található.)

Hangszeres tanulók értékelési, osztályozási szempontjai

Év végén a helyi tantervben meghatározott számú, nehézségű darabbal kell vizsgázni. A

darabokat az alsó fokú osztályokban kívülről kell játszani. Az értékelést tanárokból álló

bizottság végzi. Nemcsak a vizsgaprodukciót értékelik, hanem figyelembe veszik az év

munkáját is (végzett anyag!) Javaslatot tesznek az év végi osztályzatra, esetleg a tanulmányok

befejezését, vagy más tanszakon folytatását javasolhatják.

A vizsga nem nyilvános (a szülők részére), kivéve a vizsgakoncertet.

Továbbképző megkezdése előtt alapvizsgát kell tenni!

Vizsgáról hiányozni csak alapos indokkal lehet. (orvosi igazolással) A pót-vizsganap

lehetőséget ad a vizsga letételére.

A vizsgákról jegyzőkönyvet kell készíteni!

A vizsgaszabályzat célja

A cél a kiszámíthatóság: úgy az időpontokkal kapcsolatban, mind a tanévben elvégzett munka

alapján. Vagyis rendezett viszonyok között, tanár-tanuló és szülő előtt világos, egyértelmű

követelmények szerint történjen. Ezt segíti a tanév során a következetes órai munka, a tanár és

diák együttmunkálkodása.

A vizsgaszabályzat hatálya

15

Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz:

osztályozó vizsgákra,

különbözeti vizsgákra,

záróvizsgákra

javítóvizsgákra vonatkozik.

Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára:

aki osztályozó vagy záróvizsgára jelentkezik,

akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít,

akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít.

Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira, akik átvételüket kérik az intézménybe és

ennek feltételeként az intézmény igazgatója különbözeti vizsga, meghallgatás letételét írja elő.

Az értékelés rendje

Hangszeres vizsgán a vizsgáztató tanárok értékelik az elhangzott produkciót

az osztálynak megfelelő nehézsége szerint

az előadás technikai, zenei megoldása szerint

a tanuló képessége szerint

A vizsga elnöke dönt az osztályzatról, meghallgatva a gyermek tanárát, a vizsgabizottság

többi tagját. Az osztályzatot a vizsgajegyzőkönyvben rögzítik.

Tartalmi jegy megállapításának szempontjai a zeneművészeti ágban

Minden esetben figyelembe kell venni az évfolyamokra lebontott tantervi minimális

követelményeket. A vizsgaanyagnak az éves tudásszintet kell mutatni. Az értékeléshez

szükséges, hogy a havonta adott osztályzatok reálisak legyenek. Tudatosítani kell a

gyerekekben, hogy félévkor a szaktanár, év végén a vizsgabizottság adja, javasolja az

osztályzatot. Fontos, hogy a tanár ismerje a növendéke mechanikai és szellemi képességeit.

Értékeléskor figyelemmel kell lenni a nagyon kicsi, az érettségiző, illetve főiskolás korú

növendékeinknél, hogy a jelenlegi anyagelvű világban mit jelent az, ha valaki hosszú éveken

át folytatja művészeti tanulmányait, és a kamara-zenelésben, muzsikálásban, néptáncban,

alkotásban örömét leli.

„B”-s növendékek felkészítésénél különösen figyelni kell, hogy a minimális követelménynél

többet végezzen, hogy nekik egy meghatározott tudásszintet el kell érniük, ezért semmiféle

„kedvezményes megítélésben” nem lehet részük. A tökéletes technikai megoldás, biztos

memória mellett mutasson reményt keltő zenei készséget, képességet.

16

5,-ös jeles: a vizsgaanyagát ritmikailag és hangilag pontosan, dinamikai és agogikai

értelmezéssel, tisztán intonálva (esetleg önmagát javítva), szép hangon, kotta nélkül, biztos

technikával, jó zenei megoldásokkal, stílusosan szólaltatja meg.

4-es, jó: a darabokat pontosan játssza el (ritmus, hangok), de előadásában technikai problémák

lehetnek. Nem alkalmazza kellően a zenei formálás egyéb eszközeit. A darabokat fejből tudja.

Az anyagvégzés megfelelő, a bemutatott darabok kottahűek legyenek.

3-as, közepes: az előadás során hibákat vét (technikai hibák), memóriazavar tapasztalható, de

azért érzékelhető a befektetett munka, felkészülés.

2-es, elégséges: ritmus- és hanghibákkal, feltűnő tájékozatlansággal, alig elviselhetően

kottából adja elő a darabokat. Javasolt az eltanácsolás.

1-es, elégtelen: teljesen felkészületlenül, élvezhetetlenül játszik.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A szorgalmi jegy megítélésekor figyelembe kell venni a rendszeres órára járást, gyakorlást.

Ide kell számítani, hogy a hangverseny a saját szereplése után végighallgatja-e a koncert

műsorát.

A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3),

hanyag (2).

Képzőművészeti tanulók értékelési, osztályozási szempontjai

- Érvényesüljön a pedagógiai autonómia és felelősség

- Valósuljon meg a tanulók személyiségi jogainak tiszteletben tartása

- Legyen fejlesztő jellegű, fejezze ki a tanuló önmagához viszonyított fejlődését,

előrehaladását

- Legyen sokoldalú, változatos formájú, és feleljen meg a tanulók életkori

sajátosságainak

- Járuljon hozzá a tanuló önértékelésének kialakításához

- Legyen objektív, megbízható, érvényes, kiszámítható

- Legyen személyre szóló, motiváló

- Ne legyen megtorló, fegyelmező jellegű

- Biztosítsa a folyamatosságot

- Az adott követelményrendszerre épüljön

- Tanév végén az egész tanévben nyújtott teljesítmény értékelje

- Értékelje kiemelve a versenyeken, pályázatokon való szereplést, eredményeket

17

- Az érdemjegyek, osztályzatok szóbeli értékeléssel való megerősítéssel történjenek

A tanuló értékeléséről a szülő a tájékoztató füzeten keresztül kapjon rendszeres értékelést.

Előképző 1-2. osztályában a szöveges értékelés kritériumai:

Kiválóan megfelelt: A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelelt, több pályázaton,

versenye vett részt, a pályázatokon, versenyeken eredményt is elért, alkotásai több kiállításon

is szerepeltek.

Jól megfelelt: A tantárnyi követelményeknek kifogástalanul megfelelt

Megfelelt: Az alapvető tantervi követelményeknek megfelelt, esetleg csak tanári segítséggel

Nem felelt meg: .A tantervi követelményeknek tanári segítséggel sem tud eleget tenni.

A tantárgyi osztályzatok kritériumai:

Kitűnő, dicséretes ötös /5 d/: A tantárgyi követelményeknek kiválóan megfelelt, több

pályázaton, versenyen vett részt, a pályázatokon, versenyeken eredményt is elért, több

kiállításon is szerepelt.

Jeles:/5/ A tantárgyi követelményeknek kifogástalanul megfelelt. Törekszik pályázatokon,

versenyeken részt venni. Készít kiállításokra alkotásokat.

Jó: A tantárgyi követelményeket megbízhatóan teljesíti, fejlődőképes.

Közepes: Csak az alapvető tantárgyi követelményeknek felel meg.

Elégséges: A legalapvetőbb feladatoknál is tanári segítségre szorul. A tantárgyi

követelményekből csekély mértékben teljesít.

Elégtelen: A tantervi követelményeknek tanári segítséggel sem tud eleget tenni.

A fenti írott értékelés mellett mással is motiválhatók, jutalmazhatók a gyerekek /jutalom-

kiállítással, képei honlapra való felkerüléssel/, amire az iskolai körülmények között lehetőség

van.

6. év végén alapvizsgát kell tenni a továbbhaladás feltételeként.

10. év végén záróvizsgát lehet tenni.

A vizsgák elméleti és gyakorlati része az addig a követelményrendszerre épült megszerzett

tudást tartalmazzák.

A tanulói teljesítmény ellenőrzése és értékelése néptánc tanszakon

Az ellenőrzés és az értékelés a pedagógiai folyamat egyik alapszakasza, a visszacsatolás

funkcióját látja el.

Célunk:

- a tanulók tudásszintjének meghatározása,

18

- meggyőződés a tananyag elsajátításának mértékéről és a továbbhaladás

lehetőségéről,

- megerősítés, a hibák feltárása, azok elkerülése és kijavítása, motiválás, fejlesztő

feladatok kijelölése,

- minősítés,

- kötelességtudásra nevelés, lényegkiemelő gondolkodás fejlesztése.

- a kommunikációs képességek fejlesztése,

- önismeret fejlesztése.

Alapelvek:

- Az ellenőrzés és értékelés legyen mindenkor folyamatos, ösztönző, fejlesztő,

vegye figyelembe a tanuló képességeit, a teljesítményben bekövetkező fejlődési

tendenciái, a tantervi követelményeket.

- A tanulók és a szülők ismerjék az ellenőrzés célját és mikéntjét. A szülőket a

gyermek előmeneteléről folyamatosan tájékoztatni kell.

- Az ellenőrzés és értékelés legyen mindig reális, nyílt és őszinte a tanulók és szülők

előtt egyaránt.

- A tanuló joga, hogy kifejthesse véleményét az ellenőrzés és értékelés

folyamatában.

Az értékelés intézményi módjai:

- Tanulói produktumon keresztül, szóban és írásban

- Az előképző 1. és 2. évfolyamában csak szöveges értékelést alkalmazunk.

A teljesítmény értékelésére:

- kiválóan megfelelt

- jól megfelelt

- megfelelt

- nem felelt meg kifejezéseket alkalmazzuk.

Tanulóinknak a tantárgyakban elért teljesítményét Alapfok 1-6; Továbbképző 1-4. osztályban

tanév közben félévkor és év végén a hagyományos ötfokozatú érdemjegy, ill. osztályzati

skálán értékeljük.

Az érdemjeggyel történő értékelési rendszer a következő:

5 (jeles): kiválóan, önállóan előadott produkció, logikusan, hiánytalanul megadott válasz,

4 (jó): önállóan előadott produkció, kis esztétikai hibával; logikusan felépített válasz kis

hibával,

19

3 (közepes): bizonytalanul előadott produktum, az ismeretanyag visszaadása kérdések alapján

elfogadható,

2 (elégséges): nehézkesen és hibásan előadott produktum, a kérdésekre alapján válaszok csak

részben jók,

l (elégtelen): elfogadhatatlan, hibás produktum, az ismeretek hiánya szembeötlő.

Az érdemjegyek adását mindig kísérje szóbeli indoklás, értékelés.

A tanulók teljesítményének érdemjeggyel történő értékelése legalább havi l alkalommal

szükséges.

A félévi és év végi minősítést a szaktanár állapítja meg a tanuló évközi teljesítménye alapján,

az év végi minősítést a tantestület is felülvizsgálja.

Tanév végén a tanulók az év során végzett munkájukról színpadi előadás keretében adnak

számot.

A tanév végén nem minősíthető az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan

mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám 1/3-át, kivéve, ha a tananyagot

elsajátította, és a nevelőtestületi engedéllyel beszámolót tesz.

A szorgalom értékelésének szempontjai:

Példás (5):

Annak a tanulónak a szorgalma, aki a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető

legjobb eredményre törekszik.

Munkája pontos, megbízható, precíz, törekszik a hibátlan munkavégzésre.

Többletfeladatokat vállal, maximális önállósággal és megbízhatóan végzi el azokat.

Kötelességtudata magas fokú, munkatempója állandó, lankadatlan, mindig készül,

figyel, érdeklődő.

Érdeklődése sokirányú, egyes tantárgyakban a tananyagon felül is produkál,

ismeretanyaga a tananyagon túlra is kiterjed.

Jó (4):

A tanuló szorgalma, ha figyel az órákon, a házi feladatot elvégzi, az órákra

képességeihez mérten lelkiismeretesen készül,, az órán megfelelően dolgozik, de

többre nem törekszik.

Ösztönző hatásokra rendszerint dolgozik, és ellenőrzi munkáját, önmagát.

Általában felkészül, de különösebb érdeklődést nem mutat, az órai aktivitása, a

munkához való viszonya a tőle elvárható szintű.

Érdeklődése megmarad az iskolai tananyag keretein belül.

20

Változó (3):

Annak a tanulónak a szorgalma, akinek munkája ingadozó, hanyag és jó munkák

váltogatják egymást.

Önállóan csak utasításra kezd a munkához, nem ellenőrzi önmagát.

Munkája változékony, gyakran dolgozik képesség szintje alatt.

Szétszórtság jellemzi, ritkán figyel valamire.

Hanyag (2):

A tanuló szorgalma, ha fegyelmezetlenül dolgozik, megbízhatatlan, a munkáját nem

végzi el.

Képességeihez, körülményeihez képest csak vonakodva és keveset tesz tanulmányi

előrehaladása érdekében, munkavégzése megbízhatatlan, pontatlan.

Gyakran mulasztja el kötelességeit, munkafegyelme rossz.

Érdektelenség, teljes közömbösség jellemzi.

Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a

pedagógus, illetőleg a csoportvezető által megadott osztályzatok alapján dönt a tanuló

magasabb évfolyamba lépéséről.

A vizsgatárgyak részei és követelményei

2.1. Az év végi vizsgának csak gyakorlati része van. (hangszer, kiállítás, néptánc bemutató).

Az alapvizsga két részből áll: gyakorlat és elméletből.

2.2. A helyi tantervben szabályozott módon, évfolyamonként megállapítva a vizsgadarabok

száma, jellege (etűd, előadási darab, kötelező szerző, stb.).

1.8 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai

Az iskolaváltással és a magasabb évfolyamra történő beiratkozáshoz szükséges feltételek:

- a felvételről az eddig elvégzett osztályok bizonyítvánnyal igazolt tanulmányi

eredményei és hangszeres, képzőművészeti és tánc teljesítmény alapján az iskola

igazgatója dönt. Adminisztratív formai feltételek:

az előző iskolából hozott bizonyítvány;

ha tanév közben érkezik más művészeti iskolából, az előző iskolából hozott

értesítő– vagy ellenőrző könyv.

Az első osztályosok beiratkozását törvény szabályozza. Az Iskola a felvétel módját a felvételi

vizsga előtt legalább egy hónappal hozza nyilvánosságra.

21

Az iskola iránti nagyszámú érdeklődő miatt alapelv, hogy egy-egy tanulónak egy

főtanszaka lehet. Ettől csak kivételes esetekben lehet eltérni (kiemelkedő tehetség, a

már tanult hangszeren eredményes, biztos játék, stb.)

Az iskolai beiratkozás egy tanévre szól. Amennyiben előre látható okból a tanév során fel kell

függeszteni a tanulói jogviszonyt, akkor azt a tanév elején, szeptember 10-ig írásban be kell

jelenteni! Egyéb esetekben a tanulmányok szüneteltetése a tanulói jogviszony megszűnésével

jár.

1.9 A felvételi eljárás szabályai

Alapesetben: felvételi az adott hangszer tanárai előtt történik. Vizsgálják ilyenkor a jelentkező

hallását, ritmusérzékét, énekhangját, fizikális adottságát (harsona: 60 cm hosszú kéz, fúvósok:

fogazat, orgona: leér-e a lába, van-e olyan „magas”, mint a tanár…), stb.

Néptánc tanszakon ritmusérzék és mozgáskoordináció, képzőművészeti tanszakon

kézügyesség, grafikai adottságok, stb.

22

2. Az intézmény helyi tanterve

2.1 A választott kerettanterv megnevezése

A 27/1998. (VI. 10.) MKM rendelet módosítása tartalmazza a Művészeti iskolák

kerettantervét. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi

táblázatok tartalmazzák.

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám

A művészeti iskolában elvárás, hogy a választott főtárgynak megfelelően 4 egységre járjanak

a növendékek. Erre lehetőség van úgy a zeneművészeti, mind a képző-, vagy néptánc

szakokon.

A választás lehetősége úgy áll fent, hogy a főtárgy szaktárgyai (fő- és melléktárgy) kiadja a 4

egységet, s ezen felül 6 egységig választhat még 2 egységet. Ez lehet a főtárgy tárgyai közül

még valami, vagy esetleg az iskolában tanított más művészeti ág tárgyai közül valami, de ez a

2 egységet nem haladhatja meg!

Hangszereseknél: kötelezően választható 1-4. osztályig: szolfézs (heti 2 óra). Utána

kötelezően választható 5-6.osztályban zeneismeret (2 óra), zeneirodalom, (2 óra), zeneelmélet

– inkább 6 év szolfézs után! (2 óra), zenekar (2 óra), kamarazene (nem főtanszak), csak

továbbképzősök részére (1 óra)

2.3 Az iskola tantárgyi rendszere, óraterve

Hangszeres tanszakok: furulya, fuvola, oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, trombita,

harsona tenor-bariton, ütő, gitár, zongora, orgona, hegedű, brácsa, gordonka. hárfa.

Vokális tanszak: magánének.

Elméleti tantárgyak: zenei előképző, szolfézs, zeneelmélet, zeneirodalom.

Egyéb tantárgyak: kamarazene, zenekar.

Óraterv

Évfolyamok

Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.

Főtárgy (2) (2) 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező v. kötele-

zően választható t.

2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Választható tárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Összesen: 2-6 2-6- 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

23

A tanuló zenei képzése főtárgyból, kötelező vagy kötelezően választható tárgyból illetve

választható tárgyból tevődik össze.

Főtárgy: hangszeres és vokális tanszakok, hangszeres előképző, szolfézs elméleti és

kamarazenei, kamaraének tanszakok (csoportos)

Kötelező tárgy: szolfézs, zongora (óratervben meghatározott tanulóknak).

Kötelezően választható tárgy:

elméleti: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet, zeneirodalom, zeneismeret;

gyakorlati: zongora, második hangszer, kamarazene, zenekar.

A maximális képzés 12 évfolyamból áll. A 12 évfolyam elvégzése után a tanulónak (22 éves

koráig) lehetősége nyílik készségének, tudásának további megerősítésére, új tanszakok

tanulására. Az évfolyamok száma az egyes tantárgyak, hangszerek zenei jellegéből, technikai

követelményeiből illetve életkori sajátosságokból következően változó.

A képzés szakaszai három részből állnak:

Hangszeres előképző: 2 évfolyam

Alapfokú évfolyamok: /képzési idő/ 4-6 évfolyam

Továbbképző évfolyamok: 4 évfolyam

Furulya, fuvola, trombita, ütő, gitár, hárfa, zongora, hegedű, gordonka: 2+6+4=12 évfolyam

Oboa, klarinét, szaxofon, fagott, kürt, harsona, orgona: 2+4+4=10 évfolyam

Brácsa: 2+6= 8 évfolyam

Magánének: 1+6= 7 évfolyam

Szolfézs főtanszak: 2+10= 12 évfolyam

Zenetörténet, zeneirodalom, zeneelmélet főtanszak: 2+6= 8 évfolyam

Kamarazene főtanszak: 4 évfolyam

Évfolyamok

Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. Népi játék, néptánc 2 2 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4

Folklórismeret 1 1 1 1

Tánctörténet 1 1

Kötelezően

választott. tantárgy

1 1 1 1

Szabadon vál. tant. 2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Főtárgy: népi játék, néptánc

Kötelező tantárgyak: tánctörténet, folklórismeret,

24

Kötelezően választható tantárgyak: folklórismeret.

Szabadon választható tantárgy: a tanszak bármely életkori sajátosságoknak megfelelő

gyakorlati tantárgya, illetve más művészeti tárgyak

A képzés ideje: 12 év

A képzés pedagógiai szakaszai:

Előképző: 2 év

Alapfok: 6 év

Továbbképző: 4 év

A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a

médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális

eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos

kreatív feladatsorokon keresztül.

A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és

alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát.

A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti,

valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi

lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének

megfelelően választ.

Óraterv Évfolyamok

Tantárgy Előképző Alapfok Továbbképző

1. 2. 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. főtárgy 2-4 2-4 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2

Kötelező tárgy 2 2 2 Kötelezően

választható. tantárgy 2 2 2 2 2 2 2

Választható tárgy 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2 1-2

2 2 1 1 1 1 1 1 1 1 1

Összesen 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6

Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei

A zeneiskola felsőbb osztályába az a tanuló léphet, aki az évfolyamára megállapított tantervi

minimális követelményeknek eleget tett, arról bizonyítványt kapott és tanulmányait folytatni

kívánja.

25

Felmentés vagy más ok miatt a tanuló főtárgyi és melléktárgyi osztályba sorolása eltérhet

egymástól. Ebben az esetben az osztálybesorolásnál a főtárgyi osztályt kell figyelembe venni.

Az alapfokú évfolyamok elvégzése után a továbbképző osztályokba való átlépéshez a

tanulónak alapvizsgát kell tennie. Az alapvizsgához – a mindenkori törvényi előírásoknak

megfelelően – háromtagú bizottságot az igazgató jelöli ki (kéri fel), akik a főtárgy és a

válaszható tárgy vizsgáján a továbbhaladásról döntenek.

2.4 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök

kiválasztásának elvei

A művészeti iskolában a Kerettanterv és a Helyi tanterv határoz meg könyveket, kottákat.

Ezek nem szerepelnek a tankönyvjegyzékben, ingyenes kiadványok sincsenek. A tanár

feladata, hogy gyerekre szabva határozza meg a fejlődését leginkább segítő kották,

szolfézskönyvek beszerzését. A lehetőségek szerint az iskolai kottatár állhat rendelkezésre a

legrászorultabbak segítésére.

2.5 A meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása

Az 1.-2. évfolyam: Az alsó tagozat első két évében (ez nálunk az előképzőt jelenti) a tanulók

között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.

Alapvető fejlődés a képességek megismerése, a készségfejlesztés, melynek segítségével a

művészeti irányultság megismerhető, s a megfelelő orientáció javasolható!

A heti 2x30’-t aprózni, szinte minden napra, de legalább 3-4-szer hetente. Kevesebb idő

többet ér, könnyebb a figyelmét lekötni, azon kívül rendszerességre szoktat. Kisebb

„adagokban” lehet elsajátítani az anyagot. Ezzel rá lehet szoktatni, hogy naponta foglalkozzon

a zenével, tánccal, képzőművészettel (grafikával).

A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Rendszeresen sikerélményhez kell juttatni a gyerekeket. A darabok bemutatásával

(előjátszással) be kell „etetni”, mert ha nagyon megtetszik a darab, nagyobb erőfeszítésre is

hajlandó. Szerepeltetés: újabb sikerélmény. Csak vigyázni kell, nehogy kudarc legyen belőle.

Fontos a jó darab-, feladatválasztás. Mennyiséget is kell növelni, néha akár a minőség

rovására is. Helyes önértékelésre nevelni: vegye észre a hibákat.

Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása

Zenében: lapról olvasás, kamarazenélés, zenekar. Megtanítani a hatékonyan és céltudatosan

gyakorolni. Önálló alkotások készítése – irányítással, az ügyesebb táncosok egyéni és páros

26

megmérettetése. Feladat a megfelelő képességűek pályára irányítása, s előtte hivatástudat

felmérése, megerősítése.

A további évfolyamokon a már vázolt célok elérésében a diákok, fiatalok segítése,

megerősítése. Fontos, hogy élményekhez jussanak, különösen jelentős az, hogy a művészeti

tárgyak megismerésén, megélésén keresztül az érzelmi fejlődésük biztosítva legyen. A teljes

ember kialakulása szempontjából mindez nélkülözhetetlen! Egész életre kiható ez a nevelés,

harmonikus, kiegyensúlyozott felnőtt válhat a fiatalból!

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás

szabályai

A választható tárgyak lehetnek elméleti-, vagy gyakorlati tárgyak.

Elméleti tárgyak a zeneművészeti szakon: zeneismeret, zeneirodalom, zeneelmélet.

Gyakorlati tárgy: második hangszer, kamarazene, zenekar, vagy más művészeti tárgy órái

Pedagógusválasztás az iskola lehetőségei, a diák és az iskola érdekei szerint lehetséges.

2.7 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések

A lehetőségek korlátozottak: térítési díjkedvezmény (önkormányzati és alapítványi

támogatás), részletfizetés, hangszerkölcsönzés, táborozási lehetőség – indokolt esetben

kedvezményesen. A tehetséggondozás kiemelt feladat, mely a művészeti pályára készülő

diákok megfelelő, magas színvonalú oktatását jelenti. Ennek része a további egyéni

foglalkozás, a versenyekre, fesztiválokra, majd végül a felvételire való felkészítés. Ez a

felvételhez szükséges valamennyi művészeti tárgyat jelenti.

Hogy senki ne maradjon ki az adottságainak, tehetségének megfelelő oktatásból, a

rendszeresen támogatott gyerekek, a sajátos nevelési igényű gyerekek is részt vehetnek az

oktatásban ,de velük kapcsolatban speciális odafigyelés szükséges. A lehetőségeink szerint az

ebbéli megfelelésnek igyekszünk eleget tenni.

2.8 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei

és formái

Iskolánkban a művészetek specifikussága, az ismeretanyagban, a készségekben, a kifejező

eszközökben meglévő alapvető különbségek miatt az ellenőrzés és értékelés más-más jellegű.

Alapvető pedagógiai feladat a tanuló tevékenységének, ismereteinek, készségeinek, művészi

megnyilvánulásainak rendszeres és folyamatos ellenőrzése, értékelése és minősítése. Mivel a

tanulók egyéni és csoportos oktatásban vesznek részt, ezért a módszerek eltérőek. Egységes

27

szempont a tantervi anyag elvégzése, a követelmény teljesítésének színvonala, illetve annak

megállapítása, hogy a követelmény minimumát vagy maximumát teljesítette. A tanár értékelje

a tanuló pozitív fejlődését, a tanulásban tapasztalt folyamatosságot, stagnálást vagy

visszaesést. A tanulók iskolai tevékenységének és teljesítményének ellenőrzése elméleti

tárgyak, tevékenységek esetében előadói, alkotói, színpadi előadás, vizsgakiállítás formájában

történhet.

A csoportos produkciók esetében külön kell értékelni a tanuló egyéni fejlődését és

produktumát és külön a csoportban, a közösségben nyújtott teljesítményét, szerepvállalását.

A zeneművészet területein, különböző tanszakain egy tanévben minimum két alkalommal

meghallgatást (félévi, év végi), és évközi tematikus (közös óra, bemutató) ellenőrzést kell

tartani. A lehetőségeknek megfelelően az ellenőrzés egyéb (házi versenyek, növendék-

koncertek) formái is alkalmazhatók. A tanulónak a tanév végén a tantervi követelményekben

előírt vizsgaanyagot (pl. etűd, előadási darab) kell előadnia, amely tükrözi a tanuló technikai

és zenei képességének, készségének fejlődését. A követelmények teljesítésének szinkronban

kell lennie a végzett tananyaggal, ezért fontos, hogy a dokumentáció, a napló, tükrözze a

tanévben elvégzett tananyagot. Az emelt szintű oktatásban részesülő un. "B" tagozatos

tanulók évközi illetve tanév végi ellenőrzéseken magasabb szintű követelményeknek

kötelesek eleget tenni.

Rendkívüli előrehaladás esetén a szaktanár és a tanszakvezető tanár együttes javaslata alapján

az igazgató engedélyezheti, hogy a tanuló a tanév végén két, esetleg több osztály anyagából

tegyen összevont beszámolót.

A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell

összeállítani. A kötelező tantárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az

osztályzatot megállapítani.

Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg, vagy az igazgató által

megadott időben lehet tartani.

Az a tanuló, aki a tanult főtárgyra előírt tananyagát és követelményeit önhibáján kívül (pl.

betegség, közismereti iskolai tanulmányai, stb.) nem tudja teljesíteni, kérheti az iskola

igazgatójától, hogy tanulmányait a következő tanévben az előző tanévi osztálybesorolásban

folytathassa. Ebben az esetben a tanuló osztályzatot nem kap. A törzslapra és a

bizonyítványba a fenti tényt be kell jegyezni, az alábbi módon: No.= nem osztályozható,

engedély alapján osztályát folytathatja.

28

Ugyancsak No. bejegyzést kell alkalmazni, ha a tanuló igazolt mulasztása valamely

tantárgyból az évi összóraszáma 1/3-át meghaladja, és az igazgató engedélyével beszámolót

tesz.

A tanuló főtárgy és a kötelező melléktárgy tanulásában tanúsított szorgalmát folyamatosan, de

legalább havonta értékelni kell. Az alsó osztályos (10 éven aluli) tanulók esetében jó, ha a

pedagógus a tájékoztató füzet útján értesíti a szülőket a tanuló szorgalmáról.

Írásbeli feladatok értékelése

Írásbeli számonkérés a szolfézs alapvizsgán van. Az elvárható anyag adott, a feladatok

összeállítása a szaktanárok feladata. Miután az iskolavezetésnek bemutatták és jóváhagyták,

akkor kerül a vizsgázó diákok elé. Mivel az anyag így részben a tanárok kompetenciája,

változatos, sokszínű feladatsorok kerülnek a vizsgázók elé, s alkalmasak a kérdések a

tudásszínt felmérésére.

Képzőművészeti szakon az alkotás természetesen áttételesen az „írásos” kategóriába tartozik.

2.9 Az otthoni felkészülés írásbeli és gyakorlati előkészület

Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása

A gyakorlásra szánt idő a hangszeres órákra osztályonként változó. A kisebbeknél napi kb. 20

perc is elegendő a tanári utasítások betartásával. Azonban korban és évfolyami előrehaladás

eredményeként ez az idő növekszik, a pályára készülők esetében a napi 1-1,5 órát is elérheti,

sőt meg is haladhatja.

Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai

Az otthoni tanulási idő az írásbeli feladatok elkészítésére maximum 20-30 percet vehet

igénybe egy-egy órára készüléskor.

2.10 A tanulók tartalmi munkájának, szorgalmának és jutalmazásának

elvei

Tartalmi jegy megállapításának szempontjai a zeneművészeti ágban

Minden esetben figyelembe kell venni az évfolyamokra lebontott tantervi minimális

követelményeket. A vizsgaanyagnak az éves tudásszintet kell mutatni. Az értékeléshez

szükséges, hogy a havonta adott osztályzatok reálisak legyenek. Tudatosítani kell a

gyerekekben, hogy félévkor a szaktanár, év végén a vizsgabizottság adja, javasolja az

osztályzatot. Fontos, hogy a tanár ismerje a növendék e mechanikai és szellemi képességeit.

29

Értékeléskor figyelemmel kell lenni a nagyon kicsi, az érettségiző, illetve főiskolás korú

növendékeinknél, hogy a jelenlegi anyagelvű világban mit jelent az, ha valaki hosszú éveken

át folytatja művészeti tanulmányait, és a kamara-zenelésben, muzsikálásban, néptáncban,

alkotásban örömét leli.

„B”-s növendékek felkészítésénél különösen figyelni kell, hogy a minimális követelménynél

többet végezzen, hogy nekik egy meghatározott tudásszintet el kell érniük, ezért semmiféle

„kedvezményes megítélésben” nem lehet részük. A tökéletes technikai megoldás, biztos

memória mellett mutasson reményt keltő zenei készséget, képességet.

5-ös, jeles: a vizsgaanyagát ritmikailag és hangilag pontosan, dinamikai és agogikai

értelmezéssel, tisztán intonálva (esetleg önmagát javítva), szép hangon, kotta nélkül, biztos

technikával, jó zenei megoldásokkal, stílusosan szólaltatja meg.

4-es, jó: a darabokat pontosan játssza el (ritmus, hangok), de előadásában technikai problémák

lehetnek. Nem alkalmazza kellően a zenei formálás egyéb eszközeit. A darabokat fejből tudja.

Az anyagvégzés megfelelő, a bemutatott darabok kottahűek legyenek.

3-as, közepes: az előadás során hibákat vét (technikai hibák), memóriazavar tapasztalható, de

azért érzékelhető a befektetett munka, felkészülés.

2-es, elégséges: ritmus- és hanghibákkal, feltűnő tájékozatlansággal, alig elviselhetően

kottából adja elő a darabokat. Javasolt az eltanácsolás.

1-es, elégtelen: teljesen felkészületlenül, élvezhetetlenül játszik.

A szorgalomjegyek megállapításának elvei

A szorgalmi jegy megítélésekor figyelembe kell venni a rendszeres órára járást, gyakorlást.

Ide kell számítani, hogy a hangverseny a saját szereplése után végighallgatja-e a koncert

műsorát.

A szorgalom minősítésére négy fokozatot kell használni: példás (5), jó (4), változó (3),

hanyag (2).

A jutalmazás iskolai elvei

A tanulók jutalmazásának rendje:

Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi,

aki kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, illetve

hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez - az iskola

dicséretben részesíti, illetve jutalmazza.

Az iskolánk ezen túlmenően jutalmazza azt a tanulót, aki:

- eredményes kulturális tevékenységet folytat,

30

- aki közösségi életben tartósan jó szervező és irányító tevékenységet, vagy kiváló

eredménnyel záruló együttes munkát végzett.

A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes, zenekari munkát, a példamutatóan

egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban

lehet részesíteni.

A jutalmazás formái:

Iskolánkban elismerésként a szóbeli dicséretek mellett írásos dicséretek adhatók,

melyeket az Ellenőrző könyvbe, a Bizonyítványba és a naplóba-anyakönyvbe be kell

jegyezni. Ez lehet szaktanári, igazgatói és nevelőtestületi dicséret.

Az a tanuló, akinek intézményen kívül (fesztiválok, versenyek) is kiemelkedő

eredménnyel képviselik iskolánkat, a jutalmat a tanévzáró hangversenyen az iskola

közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől.

Csoportos jutalmazási formák: jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás (színház-,

vagy kiállítás látogatáshoz, nyári művészeti táborhoz).

Az eljárási szabályai:

Az igazgatói és a nevelőtestületi dicséreteket az iskola tanulóinak tudomására kell

hozni.

Az egész tanévben kiemelkedő munkát végző tanulók szaktárgyi és szorgalmi

dicséretét a bizonyítványba kell bevezetni. Ezek a tanulók a tanév végén (könyvvel,

CD-vel és oklevéllel, stb.) jutalmazhatók.

A jutalmak odaítéléséről a főtárgytanár előterjesztése alapján az igazgató dönt. A

szaktárgyi dicséretet a tanár adja.

31

1. sz melléklet

32

33

34

35

36