„földtudományok: a gazdasági fejlődés gyökerei”earthc/programf.pdf · 2012. 9. 24. ·...

„Földtudományok: a gazdasági fejlődés gyökerei”

Miskolc,

2012. szeptember 27–29.

A Vándorgyűlés védnökei

Fővédnök:

Prof. Dr. Patkó Gyula

a Miskolci Egyetem rektora

Védnökök:

Jászai Sándor

a Magyar Bányászati és Földtani

Hivatal elnöke

Dr. Fancsik Tamás

a Magyar Földtani és Geofizikai

Intézet igazgatója

Kiadó: Magyar Geofizikusok Egyesülete

Rendező és társrendező intézmények/egyesületek

Rendező egyesület:

Magyar Geofizikusok Egyesülete (MGE),

Budapest XIV., Columbus utca 17-23. IV. em. 401.

E-mail: [email protected]

tel/fax: 36-1-201-9815, www.mageof.hu

Társrendező intézmények és egyesületek:

Miskolci Egyetem (ME) Geofizikai Tanszéke

Miskolci Egyetem Felnőttképzési Regionális Központja

MTA Miskolci Akadémiai Bizottság (MAB) Földtani Munkabizottsága

MTA MAB Geoinformatikai és Térinformatikai Munkabizottsága

Magyarhoni Földtani Társulat (MFT)

OMBKE Kőolaj-, Földgáz és Vízbányászati Szakosztály

OMBKE Egyetemi Osztály

SPWLA Budapest Chapter

Society of Petroleum Engineers (SPE)

A Vándorgyűlés bizottságai

Szervező Bizottság:

elnök: Dr. Késmárky István (MGE)

titkár: Kovács Attila Csaba (MGE)

tagok: Petró Erzsébet (MGE)

Kakas Kristóf (MGE)

Dr. Szabó Norbert Péter (MGE)

Dr. Törös Endre (MGE)

Dr. Turai Endre (MGE)

Helyi Szervező Bizottság:

elnök: Dr. Turai Endre (MGE)

titkár: Dr. Szabó Norbert Péter (MGE)

tagok: Dr. Havasi István (OMBKE, szilárdásvány bányászat)

Kormos Katalin (MGE)

Dr. Kovács Balázs (MFT, vízbányászat és hidrogeológia)

Dr. Less György (MFT, földtan és ásvány-kőzettan)

Dr. Lénárt László (MFT, vízbányászat és hidrogeológia)

Dr. Mádai Ferenc (MFT, földtan és ásvány-kőzettan)

Dr. Németh Norbert (MFT, földtan és ásvány-kőzettan)

Dr. Ormos Tamás (MGE)

Paripás Anikó Noémi (MGE)

Dr. Pethő Gábor (MGE)

Dr. Szabó Tibor (OMBKE, szénhidrogén bányászat)

Szegedi Hajnalka (MGE)

Dr. Vass Péter (MGE)

Tudományos Bizottság:

elnök: Dr. Dobróka Mihály (MGE)

titkár: Somogyiné Molnár Judit (MGE)

tagok: Dr. Bodoky Tamás (MGE)

Dr. Földessy János (MFT, földtan és ásvány-kőzettan)

Dr. Gyulai Ákos (MGE)

Dr. Havasi István (OMBKE, szilárdásvány bányászat)

Dr. Lenkey László (MGE)

Dr. Less György (MFT, földtan és ásvány-kőzettan)

Dr. Szabó Tibor (OMBKE, szénhidrogén bányászat)

Dr. Szűcs Péter (MFT, vízbányászat és hidrogeológia)

Tartalom

Program ............................................................................................................................................................... 1 Technical programme .................................................................................................................................... 8 A Vándorgyűlés előadásainak egyoldalas kivonatai ........................................................................ 15 The one-page abstracts of the conference presentations Balázs Attila, Molnár Mária, Nagy Zsolt, Oláh Péter, Ünnep Viktória, Pogácsás György, Vargáné Tóth Ilona, Szabari János, Szilágyi Imre, Csizmeg János ................................................ 15 A szénhidrogén rendszer elemzése az ausztráliai Patchawarra-árok délnyugati részén Balogh Zoltán, Benkovics István, Gombor László .............................................................................. 16 A Wildhorse Energy Hungary Kft. uránérc-kutatási projektjei Magyarországon Balogh Zoltán, Mázik Jenő .......................................................................................................................... 17 A Wildhorse Energy Hungary Kft. uránérc-kutatási projektjei során alkalmazott geofizikai módszerek áttekintése Baráth István, Hursán László, Nagy Attila, Kállai Róbert................................................................ 18 Új szelvényező berendezés WELLDAS 2012 fejlesztése Baricza Ágnes, Bajnóczy Bernadett, Tóth Mária, Szabó Csaba ..................................................... 20 Épületkerámiák környezeti hatásra történő károsodása az Iparművészeti Múzeum Zsolnay-kerámiái példáján Bartók Ádám, McIntosh Richard William ............................................................................................. 21 A keleti Bükk hegység bázikus magmás képződményei Bernáth György, Kiss Balázs, Zahuczki Péter ...................................................................................... 23 Repedezettség azonosítása egy nem hagyományos, „tight gas” tárolóban Bódi Tibor ........................................................................................................................................................ 24 A tapadó víztelítettség laboratóriumi meghatározásának közvetett és közvetlen módszerei az AFKI gyakorlatában Bódi Tibor, Tóth János ................................................................................................................................. 25 A laboratóriumi vizsgálatok szerepe a konvencionális és nem-konvencionális szénhidrogén előfordulások hatékony kitermelésében Bőgér Ágnes .................................................................................................................................................... 26 A jelenkori kőzetfeszültség in situ meghatározása hazai és szlovén mélyfúrásokban végzett speciális lyukgeofizikai mérések alapján Bőhm József, Bőhm Judit ............................................................................................................................ 28 „A bányászat és a környezet, avagy a XXI század kihívásai” Csige István, Gyila Sándor .......................................................................................................................... 30 Erdélyi és magyarországi szén-dioxid szárazfürdők (mofetták) gyógygázellátásának gázföldtani vonatkozásai Balázs Csuhanics, Ákos Debreczeni ........................................................................................................ 31 The connection between rock wall raveling and in situ rock mass strength – study on the influencing factors Mihály Dobróka, Judit Somogyi Molnár ................................................................................................ 32 Description of pressure dependence of acoustic velocity during pressurization and depressurization cycles Dobróka Mihály, Szegedi Hajnalka ......................................................................................................... 33 Robusztus Fourier transzformáció Steiner súlyok alkalmazásával Drahos Dezső, Balázs László, Galsa Attila............................................................................................. 34 Mérnökgeofizikai szondázások elméleti modellezése és kiértékelése Andries Du Plooy, Majoros Péter, Paprika Dóra, Johan Brand, Peter Van Vuuren ............... 35 Felszín alatti szénelgázosítás - minden a tervezésen múlik Faitli József, Weisz Róbert ......................................................................................................................... 36 Hidraulikus tömedékelési technológia a felhagyott mátraszentimrei szulfidos ércbánya végleges bezárására

Fejes Zoltán, Szűcs Péter, Kompár László, Szlabóczky Pál ............................................................. 37 Tokaj és Szerencs térségének melegvízfeltárási lehetőségei Földessy János, Németh Norbert, Gerges Anita, ifj Kasó Attila ..................................................... 38 Felderítő színesfém és nemesfém nyersanyag kutatások ÉK- Magyarországon Gili László, Fedor Ferenc, Máthé Kálmán, Török István, Czimmermann László..................... 40 Autonóm adatgyűjtő fejlesztése kábelkapcsolat nélküli szeizmikus mérésekhez Gonda Nóra, Ling Erika, Kovács Balázs ................................................................................................. 42 A recski flotációs zagytározó geotechnikai vizsgálata Gyenes Gáborné, Bucsi Szabó László ...................................................................................................... 43 A rudabányai meddőhányók geofizikai kutatása és a Hámori-tó geofizikai kutatása Péter Gyuris, Marc Goossens, Ben Williamson, Valery Udachin .................................................. 45 Environmental impact monitoring of mineral resources exploitation using earth observation techniques Hágen András ................................................................................................................................................. 46 Egy bemutatásra méltó földtudományi érték a Baranya megyei Monyoródon Hámor Tamás, Farkas István .................................................................................................................... 47 A földtani kutatás és a földtani közeg hasznosítás szabályozása és állami felügyelete Havasi István................................................................................................................................................... 49 Harc a dobogó harmadik fokáért – azaz a Galileo és a kompasz István Havasi, Dávid Benő .......................................................................................................................... 50 Comparison of traditional and fuzzy unsupervised classification on the basis of vegetation index Havasi István, Ferenc Marcell ................................................................................................................... 51 A GMT (generic mapping tools) szoftver alkalmazása bányászati térfogatszámításra Horánszky Beáta ........................................................................................................................................... 52 A CO2 távvezetékek környezetvédelmi kérdései Jadwiga A. Jarzyna, Paulina I. Krakowska, Edyta Puskarczyk, Kamila Wawrzyniak-Guz, Jakub Bielecki, Wojciech M. Kwiatek, Michał Gruszczyk ................................................................ 54 Spatial distribution of petrophysical properties on the basis of laboratory results, well logging and seismic data Kántor Tamás, Kovács Balázs ................................................................................................................... 55 Nyíróvizsgálatok során létrejövő feszültségtér meghatározása nagyméretű nyíródobozban Kerbolt Tamás, Kolencsik Attila .............................................................................................................. 56 A mélyfúrási geofizika szerepe a (termo-) hidrodinamikai modellezésekben Kiss János, Jordán Győző, Detzky Gergely, Vértesy László ............................................................. 57 Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása és kockázati besorolása Kompár László, Szűcs Péter, Fejes Zoltán, Palcsu László, Deák József ....................................... 58 Beszivárgási vizsgálatok öntözött mezőgazdasági területen Kovács Attila Csaba, Gúthy Tibor, Csabafi Róbert, Török István, Hegedűs Endre, Stickel János .................................................................................................................................................................. 59 3D szeizmikus tomográfiás és MGSZ mérések a 4-es Metró nyomvonalán Kovácsné Federer Gabriella ...................................................................................................................... 60 Szimulációs kísérlet béléscsővel történő újra megnyitására HTHP körülmények között Kulish Andriy .................................................................................................................................................. 61 Hydrocarbons and atmospheric electricity Madarasi András ........................................................................................................................................... 62 Vezetőképesség anomáliák a medencealjzatban és a kéregben Kelet-Magyarországon Majoros Péter, Andries Du Plooy, Mázik Jenő, Paprika Dóra ........................................................ 63 Bonyolult tektonikai felépítésű és földtani kifejlődésű széntelepek (Váralja-Dél) modellezése térinformatikai eszközökkel Molnár József .................................................................................................................................................. 64 Néhány észrevétel jövőbeni energiaforrásaink kérdéséről Ferenc Móricz, Ferenc Mádai, Ingar F. Walder ................................................................................... 65 Possible acid rock drainage effect on neutral pH

Nagy Zsolt, Pogácsás György, Juhász Györgyi, Hatalyák Péter, Milota Katalin, Csizmeg János, Lauko Ágnes ....................................................................................................................................... 66 A felső-kréta és a miocén illetve a középső- és felső-miocén üledékek közti diszkordanciák mentén erodált vastagságok szimulációja szeizmikus és termikus érettség adatok alapján a Duna-Tisza közén Tamás Ormos, Anikó Noémi Paripás ..................................................................................................... 67 Traveltime Differences in Seismic Refraction Inversion Pethe Mihály, Lenkey László ..................................................................................................................... 68 Régészeti jellegű mágneses kutatás Porolissum katonai táborában Pethő Gábor..................................................................................................................................................... 69 A VLF módszer földtani alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata Prakfalvi Péter ............................................................................................................................................... 70 A „Palóc karszttól” a vulkáni kőzetek hasadékvizéig. Szemelvények Nógrád megye vízföldtanából. Edyta Puskarczyk .......................................................................................................................................... 71 Nuclear magnetic resonance signals fitting method using 'distribution' program Szabó Norbert Péter ..................................................................................................................................... 72 Agyagtartalom-meghatározás hazai és külföldi mélyfúrási geofizikai adatrendszerek faktor analízisével Szabó Tibor ..................................................................................................................................................... 73 Geotermikus mélyfúrások környezeti kihívásai Szebényi Géza, Berta József, Hámos Gábor, Csicsák József ............................................................. 74 Nemzeti radioaktívhulladék-tároló 2011-2012: az első két tárolókamra létesítése Bátaapátiban Szilágyi Imre ................................................................................................................................................... 76 A szénhidrogén vagyon értékelésének módszertani kérdései Szongoth Gábor, Pál Lénárd ...................................................................................................................... 77 Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot? Tildy Péter, Prónay Zsolt, Törös Endre ................................................................................................. 78 A bátaapáti hulladéktároló létesítmény vágatai között végzett szeizmikus tomográf mérések Tóth Izabella ................................................................................................................................................... 79 AVO Modellezés egy magyar gáztároló esetén szeizmikus monitorozás céljából Tóth József, Vargáné Tóth Ilona ............................................................................................................... 80 Mélyfúrási geofizikai feladatok és eredmények a Derecskei-árok "tight gáz" tárolóiban Turai Endre ..................................................................................................................................................... 81 Az IP módszer alkalmazási lehetőségei a környezetvédelem, az érckutatás és a direkt szénhidrogénkutatás területén Turai Endre ..................................................................................................................................................... 82 Az IP módszer néhány terepi mérési eredménye Turzó Zoltán .................................................................................................................................................... 83 Hőszivattyúk modellezése CFD módszerekkel Várhegyi András, Gorjánácz Zorán, Somlai János .............................................................................. 84 A mecseki uránbányák rekultivációjának radioaktvitás szempontú eredményei Urszula Woznicka, Dominik Dworak, Urszula Wiącek, Tomasz Zorski .................................... 85 Numerical response of neutron well-logging tool in dipped thin-layer formations. Assumptions and results of Monte Carlo calculations

1

Program

2012. szeptember 27. (Csütörtök)

Plenáris ülés (Miskolc terem/ Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ) Levezető elnök: Késmárky István 10.00 - 10.05 Késmárky István, a Magyar Geofizikusok Egyesületének (MGE) elnöke köszönti a

résztvevőket 10.05 - 10.20 Patkó Gyula, a Miskolci Egyetem rektora megnyitja a Vándorgyűlést 10.20 - 10.25 Baksa Csaba, a Magyarhoni Földtani Társulat (MFT) elnökének köszöntője 10.25 - 10.30 Nagy Lajos, az Országos Magyar Bányászati és Kohászati Egyesület (OMBKE)

elnökének köszöntője

Felkért plenáris előadások

10.30 - 11.00 Holoda Attila (Nemzeti Fejlesztési Minisztérium) A geotudományok kihívásai az energiastratégia szolgálatában

11.00 - 11.30 Fancsik Tamás (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, mint a földtudományi kutatás megújult centruma

11.30 - 12.00 Ettore Cardarelli (University of Rome "La Sapienza") Geophysical investigation of building structures of cultural heritage in Italy - Some case studies

12.00 - 13.30 Ebédszünet

English Session (Room Miskolc/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: Tamás Bodoky 13.30 - 13.50 Jadwiga A. Jarzyna, Paulina I. Krakowska, Edyta Puskarczyk, Kamila

Wawrzyniak-Guz, Jakub Bielecki, Wojciech M. Kwiatek, Michał Gruszczyk Spatial distribution of petrophysical properties on the basis of laboratory results, well logging and seismic data

13.50 - 14.10 Dezső Drahos, László Balázs, Attila Galsa Modelling and inversion of cone penetration test logs

14.10 - 14.30 Urszula Woznicka, Dominik Dworak, Urszula Wiącek, Tomasz Zorski Numerical response of neutron well-logging tool in dipped thin-layer formations. Assumptions and results of Monte Carlo calculations

14.30 - 14.50 Tamás Kántor, Balázs Kovács Investigation of stress distribution during large scale shearing test

14.50 - 15.10 Kulish Andriy Hydrocarbons and atmospheric electricity

15.10 - 15.30 Balázs Csuhanics, Ákos Debreczeni The connection between rock wall raveling and in situ rock mass strength – study on the influencing factors

15.30 - 15.50 Coffee Break

2

15.50 - 16.10 Tibor Bódi Direct and indirect methods of the laboratory determination of connate water saturation in the practice of RIAES

16.10 - 16.30 Gábor Pethő Geological applications of VLF method

16.30 - 16.50 Ferenc Móricz, Ferenc Mádai, Ingar F. Walder Possible acid rock drainage effect on neutral pH

16.50 - 17.10 Norbert Péter Szabó Shale volume estimation by factor analysis of domestic and overseas wellbore data sets

17.10 - 17.30

Péter Gyuris, Marc Goossens, Ben Williamson, Valery Udachin Environmental impact monitoring of mineral resources exploitation using earth observation techniques

19.00 – 22.00

Konferencia vacsora a Népkerti Vigadóban

3

2012. szeptember 28. (Péntek)

A szekció (Miskolc terem/ Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ) Elnök: Ormos Tamás

8.30 - 8.50

Hámor Tamás, Farkas István A földtani kutatás és a földtani közeg hasznosítás szabályozása és állami felügyelete

8.50 - 9.10 Szilágyi Imre A szénhidrogén vagyon értékelésének módszertani kérdései

9.10 - 9.30 Prakfalvi Péter A „Palóc karszttól” a vulkáni kőzetek hasadékvizéig. Szemelvények Nógrád megye vízföldtanából

9.30 - 9.50 Kovács Attila Csaba, Gúthy Tibor, Csabafi Róbert, Török István, Hegedűs Endre, Stickel János 3D szeizmikus tomográfiás és MGSZ mérések a 4-es metró nyomvonalán

9.50 - 10.10 Bőhm József, Bőhm Judit A bányászat és a környezet, avagy a XXI század kihívásai

10.10 - 10.30 Kávészünet

10.30 - 10.50 Tóth József, Vargáné Tóth Ilona Mélyfúrási geofizikai feladatok és eredmények a Derecskei-árok "tight gáz" tárolóiban

10.50 - 11.10 Balogh Zoltán, Benkovics István, Gombor László A Wildhorse Energy Hungary Kft. uránérc-kutatási projektjei Magyarországon

11.10 - 11.30 Balogh Zoltán, Mázik Jenő A Wildhorse Energy Hungary Kft. uránérc-kutatási projektjei során alkalmazott geofizikai módszerek áttekintése

11.30 - 11.50 Andries Du Plooy, Majoros Péter, Paprika Dóra, Johan Brand, Peter Van Vuuren Felszín alatti szénelgázosítás - minden a tervezésen múlik

11.50 - 12.10 Majoros Péter, Andries Du Plooy, Mázik Jenő, Paprika Dóra Bonyolult tektonikai felépítésű és földtani kifejlődésű széntelepek (Váralja-Dél) modellezése térinformatikai eszközökkel

12.10 – 13.30 Ebédszünet

4

B szekció (Bosch terem/

Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ) Elnök: Földessy János

8.50 - 9.10

Faitli József, Weisz Róbert Hidraulikus tömedékelési technológia a felhagyott mátraszentimrei szulfidos ércbánya végleges bezárására

9.10 - 9.30 Baricza Ágnes, Bajnóczy Bernadett, Tóth Mária, Szabó Csaba Épületkerámiák környezeti hatásra történő károsodása az Iparművészeti Múzeum Zsolnay-kerámiái példáján

9.30 - 9.50 Havasi István, Benő Dávid Hagyományos és fuzzy nem felügyelt osztályozás összehasonlítása vegetációs index példáján

9.50 - 10.10 Kompár László, Szűcs Péter, Fejes Zoltán, Palcsu László, Deák József Beszivárgási vizsgálatok öntözött mezőgazdasági területen


10.30 - 10.50 Turai Endre Az IP módszer alkalmazási lehetőségei a környezetvédelem, az érckutatás és a direkt szénhidrogénkutatás területén

10.50 - 11.10 Bernáth György, Kiss Balázs, Zahuczki Péter Repedezettség azonosítása egy nem hagyományos, „tight gas” tárolóban

11.10 - 11.30 Bódi Tibor, Tóth János A laboratóriumi vizsgálatok szerepe a konvencionális és nem-konvencionális szénhidrogén előfordulások hatékony kitermelésében

11.30 - 11.50 Gonda Nóra, Ling Erika, Kovács Balázs A recski flotációs zagytározó geotechnikai vizsgálata

11.50 - 12.10 Tóth Izabella AVO Modellezés egy magyar gáztároló esetén szeizmikus monitorozás céljából

12.10 - 13.30 Ebédszünet

5

C szekció (Miskolc terem/ Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ) Elnök: Tóth József

13.30 - 13.50

Havasi István Harc a dobogó harmadik fokáért – azaz a Galileo és a kompasz

13.50 - 14.10 Turzó Zoltán Hőszivattyúk modellezése CFD módszerekkel

14.10 - 14.30 Tildy Péter, Prónay Zsolt, Törös Endre A bátaapáti hulladéktároló létesítmény vágatai között végzett szeizmikus tomográf mérések

14.30 - 14.50 Csige István, Gyila Sándor Erdélyi és magyarországi szén-dioxid szárazfürdők (mofetták) gyógygázellátásának gázföldtani vonatkozásai

14.50 - 15.10 Szebényi Géza, Berta József, Hámos Gábor, Csicsák József Nemzeti radioaktívhulladék-tároló 2011-2012: az első két tárolókamra létesítése Bátaapátiban


15.30 - 15.50 Kiss János, Jordán Győző, Detzky Gergely, Vértesy László Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása és kockázati besorolása

15.50 - 16.10 Pethe Mihály, Lenkey László Régészeti jellegű mágneses kutatás Porolissum katonai táborában

16.10 - 16.30 Hágen András Egy bemutatásra méltó földtudományi érték a Baranya megyei Monyoródon

16.30 - 16.50 Horánszky Beáta A CO2 távvezetékek környezetvédelmi kérdései

16.50 - 17.10 Bőgér Ágnes A jelenkori kőzetfeszültség in-situ meghatározása hazai és szlovén mélyfúrásokban végzett speciális lyukgeofizikai mérések alapján

6

D szekció (Bosch terem/ Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ) Elnök: Farkas István

13.30 - 13.50

Földessy János, Németh Norbert, Gerges Anita, ifj Kasó Attila Felderítő színesfém és nemesfém nyersanyag kutatások ÉK- Magyarországon

13.50 - 14.10 Madarasi András Vezetőképesség anomáliák a medencealjzatban és a kéregben Kelet-Magyarországon

14.10 - 14.30 Szabó Tibor Geotermikus mélyfúrások környezeti kihívásai

14.30 - 14.50 Gyenes Gáborné, Bucsi Szabó László A rudabányai meddőhányók geofizikai kutatása és a Hámori-tó geofizikai kutatása

14.50 - 15.10 Gili László, Fedor Ferenc, Máthé Kálmán, Török István, Czimmermann László Autonóm adatgyűjtő fejlesztése kábelkapcsolat nélküli szeizmikus mérésekhez


15.30 - 15.50 Molnár József Néhány észrevétel jövőbeni energiaforrásaink kérdéséről

15.50 - 16.10 Fejes Zoltán, Szűcs Péter, Kompár László, Szlabóczky Pál Tokaj és Szerencs térségének melegvízfeltárási lehetőségei

16.10 - 16.30 Kerbolt Tamás, Kolencsik Attila A mélyfúrási geofizika szerepe a (termo-) hidrodinamikai modellezésekben

16.30 - 16.50 Szongoth Gábor, Lénárd Pál Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

16.50 - 17.10 Kovácsné Federer Gabriella Szimulációs kísérlet béléscsővel történő újra megnyitására HTHP körülmények között

7

Section P1 (First-floor Hall/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairwoman: Jadwiga A. Jarzyna

13.30 - 13.50

Edyta Puskarczyk Nuclear magnetic resonance signals fitting method using 'distribution' program

13.50 - 14.10 Mihály Dobróka, Judit Somogyi Molnár Description of pressure dependence of acoustic velocity during pressurization and depressurization cycles

14.10 - 14.30 Tamás Ormos, Anikó Noémi Paripás Traveltime differences in seismic refraction inversion

14.30 - 14.50 Mihály Dobróka, Hajnalka Szegedi On a robust Fourier transform using Steiner’s weights

14.50 - 15.10

Endre Turai Some field measurement results of IP method

P2 szekció (I. emeleti aula/ Miskolci Egyetem, Felnőttképzési Regionális Központ) Elnök: Szűcs Péter

15.10 - 15.30

Nagy Zsolt, Pogácsás György, Juhász Györgyi, Hatalyák Péter, Milota Katalin, Csizmeg János, Lauko Ágnes, Gombos Csaba A felső-kréta és a miocén illetve a középső- és felső-miocén üledékek közti diszkordanciák mentén erodált vastagságok szimulációja szeizmikus és termikus érettség adatok alapján a Duna-Tisza közén

15.30 - 15.50 Balázs Attila, Molnár Mária, Nagy Zsolt, Oláh Péter, Ünnep Viktória, Pogácsás György, Vargáné Tóth Ilona, Szabari János, Szilágyi Imre, Csizmeg János A szénhidrogén rendszer elemzése az ausztráliai Patchawarra-árok délnyugati részén

15.50 - 16.10 Várhegyi András, Gorjánácz Zorán, Somlai János A mecseki uránbányák rekultivációjának radioaktvitás szempontú eredményei

16.10 - 16.30 Baráth István, Hursán László, Nagy Attila, Kállai Róbert, Henézi Ferenc Új szelvényező berendezés WELLDAS 2012 fejlesztése

16.30 - 16.50 Havasi István, Ferenc Marcell A GMT (generic mapping tools) szoftver alkalmazása bányászati térfogatszámításra

16.50 - 17.10 Bartók Ádám, McIntosh Richard William A keleti Bükk hegység bázikus magmás képződményei

19.00 – 22.00 Baráti találkozó

2012. szeptember 29. (Szombat)

9.00 – 13.00 Miskolc környékének földtani nevezetességei (szakmai kulturális kirándulás)

8

Technical programme

27 September 2012 (Thursday)

Plenary Session (Room Miskolc/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: István Késmárky

10.00 - 10.05 István Késmárky, the President of the Association of Hungarian Geophysicists (MGE), welcomes the participants

10.05 - 10.20 Gyula Patkó, the Rector of the University of Miskolc, opens the Conference & Exhibition on Earth Sciences and Environmental Protection

10.20 - 10.25 Csaba Baksa, the President of the Hungarian Geological Society (MFT) welcomes the participants

10.25 - 10.30 Lajos Nagy, the President of the Hungarian Mining and Metallurgical Society (OMBKE) welcomes the participants

Invited plenary presentations

10.30 - 11.00 Attila Holoda (Ministry of National Development - NFM) The challenges of Geosciences in the service of the energy strategy (in Hungarian)

11.00 - 11.30 Tamás Fancsik (Geological Institute of Hungary) The Geological Institute of Hungary as the renewed centre of the earth science research (in Hungarian)

11.30 - 12.00 Ettore Cardarelli (University of Rome "La Sapienza") Geophysical investigation of building structures of cultural heritage in Italy - Some case studies (in English)

12.00 - 13.30 Lunch Break

English Session (Room Miskolc/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: Tamás Bodoky 13.30 - 13.50 Jadwiga A. Jarzyna, Paulina I. Krakowska, Edyta Puskarczyk, Kamila

Wawrzyniak-Guz, Jakub Bielecki, Wojciech M. Kwiatek, Michał Gruszczyk Spatial distribution of petrophysical properties on the basis of laboratory results, well logging and seismic data

13.50 - 14.10 Dezső Drahos, László Balázs, Attila Galsa Modelling and inversion of cone penetration test logs

14.10 - 14.30 Urszula Woznicka, Dominik Dworak, Urszula Wiącek, Tomasz Zorski Numerical response of neutron well-logging tool in dipped thin-layer formations. Assumptions and results of Monte Carlo calculations

14.30 - 14.50 Tamás Kántor, Balázs Kovács Investigation of stress distribution during large scale shearing test

14.50 - 15.10 Kulish Andriy Hydrocarbons and atmospheric electricity

15.10 - 15.30 Balázs Csuhanics, Ákos Debreczeni The connection between rock wall raveling and in situ rock mass strength – study on the influencing factors


9

15.50 - 16.10 Tibor Bódi Direct and indirect methods of the laboratory determination of connate water saturation in the practice of RIAES

16.10 - 16.30 Gábor Pethő Geological applications of VLF method

16.30 - 16.50 Ferenc Móricz, Ferenc Mádai, Ingar F. Walder Possible acid rock drainage effect on neutral pH

16.50 - 17.10 Norbert Péter Szabó Shale volume estimation by factor analysis of domestic and overseas wellbore data sets

17.10 - 17.30

Péter Gyuris, Marc Goossens, Ben Williamson, Valery Udachin Environmental impact monitoring of mineral resources exploitation using earth observation techniques

19.00 – 22.00

Conference Evening in the Vigadó Restaurant

10

28 September 2012 (Friday)

Hungarian Section A (Room Miskolc/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: Tamás Ormos

8.30 - 8.50

Tamás Hámor, István Farkas The regulation and state supervision of geological exploration and the utilization of geospace

8.50 - 9.10 Imre Szilágyi Constraints of the petroleum resource evaluations methodology

9.10 - 9.30 Péter Prakfalvi From the "Palóc Karst" to the fissure water of vulcanic rocks. - Selections from hydrogeology of Nógrád County of Hungary

9.30 - 9.50 Csaba Attila Kovács, Tibor Gúthy, Róbert Csabafi, István Török, Endre Hegedűs, János Stickel Shallow geophysical investigations above the new twin underground tunnel in Budapest using 3D seismic tomograpy and CPT

9.50 - 10.10 József Bőhm, Judit Bőhm Mining and environment or the challenges of the XXI. century


10.30 - 10.50 József Tóth, Ilona Varga Tóth Tasks and results of wireline logging and log interpretation in tight gas reservoirs of Derecske Basin

10.50 - 11.10 Zoltán Balogh, István Benkovics, László Gombor Uranium Projects of Wildhorse Energy in Hungary

11.10 - 11.30 Zoltán Balogh, Jenő Mázik An outline of the geophysical methods applied in the uranium projects of Wildhorse Energy

11.30 - 11.50 Andries Du Plooy, Péter Majoros, Dóra Paprika, Johan Brand, Peter Van Vuuren Underground Coal Gasification - It's all about planning

11.50 - 12.10 Péter Majoros, Andries Du Plooy, Jenő Mázik, Dóra Paprika Modeling of heavily tectonised coal seams with complex geology (Váralja-South) using GIS tools

12.10 – 13.30 Lunch Break

11

Hungarian Section B (Room Bosch/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: János Földessy

8.50 - 9.10

József Faitli, Róbert Weisz Hydraulic backfill technology for the closure of the abandoned sulfide mine in Mátraszentimre

9.10 - 9.30 Ágnes Baricza, Bernadett Bajnóczy, Mária Tóth, Csaba Szabó Deterioration of building ceramics by environmental factors - A case study on Zsolnay ceramics from the Museum of Applied Arts (Budapest)

9.30 - 9.50 István Havasi, Dávid Benő Comparison of traditional and fuzzy unsupervised classification on the basis of vegetation index

9.50 - 10.10 László Kompár, Péter Szűcs, Zoltán Fejes, László Palcsu, József Deák Infiltration investigations on irrigated agricultural regions


10.30 - 10.50 Endre Turai Application possibilities of IP method in the fields of environmental protection, ore- and direct hydrocarbon exploration

10.50 - 11.10 György Bernáth, Balázs Kiss, Péter Zahuczki Identification of Fracture Zones in a Tight Gas Reservoir

11.10 - 11.30 Tibor Bódi, János Tóth The role of laboratory tests in effective production of conventional and non conventional hydrocarbon resources

11.30 - 11.50 Nóra Gonda, Erika Ling, Balázs Kovács Geotechnical investigation of flotation slurry reservoir in Recsk

11.50 - 12.10 Izabella Tóth Modeling of AVO effect in a Hungarian gas reservoir in the case of time-lapse seismic monitoring

12.10 - 13.30 Lunch Break

12

Hungarian Section C (Room Miskolc/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: József Tóth

13.30 - 13.50

István Havasi Fight for the third place of the stand - that is to say Galileo and Compass

13.50 - 14.10 Zoltán Turzó CFD modelling of Heat Pumps

14.10 - 14.30 Péter Tildy, Zsolt Prónay, Endre Törös Seismic tomographical measurements between galleries in the radioactive waste repository of Bátaapáti

14.30 - 14.50 István Csige, Sándor Gyila Gas-geological aspects of medical-gas supply for dry carbon dioxide spas (mofettes) in Transylvania and Hungary

14.50 - 15.10 Géza Szebényi, József Berta, Gábor Hámos, József Csicsák National Radioactive Waste Repository 2011-2012: Accomplishment of the first two storage compartments in Bátaapáti


15.30 - 15.50 János Kiss, Győző Jordán, Gergely Detzky, László Vértesy Inventory and risk classification of closed mine waste facilities

15.50 - 16.10 Mihály Pethe, László Lenkey Magnetic research of archaeology in the military fort of Porolissum

16.10 - 16.30 András Hágen An earth scientific value remarkable for presentation in Monyoród, Baranya County

16.30 - 16.50 Beáta Horánszky Environmental issues of CO2 pipelines

16.50 - 17.10 Ágnes Bőgér Determination of the crustal stress field based on borehole images and well log data measured in Hungarian and Slovenian wells

13

Hungarian Section D (Room Bosch/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: István Farkas

13.30 - 13.50

János Földessy, Norbert Németh, Anita Gerges, Attila Kasó Reconnaissance ore prospecting in NE-Hungary – in co-operation of academy and company

13.50 - 14.10 András Madarasi Conductivity anomalies in the crust and the basement in Eastern Hungary

14.10 - 14.30 Tibor Szabó The Environmental Challenges of Drilling of Geothermal Wells

14.30 - 14.50 Gyenes Gáborné, László Bucsi Szabó Geophysical mapping on the heaps of Rudabánya old ore mines and Hámor Lake

14.50 - 15.10 László Gili, Ferenc Fedor, Kálmán Máthé, István Török, László Czimmermann Development of autonomous data processing unit for wireless seismic measurements


15.30 - 15.50 József Molnár Some aspects of our future energy sources

15.50 - 16.10 Zoltán Fejes, Péter Szűcs, László Kompár, Pál Szlabóczky Thermal water exploration in the vicinity of Tokaj and Szerencs

16.10 - 16.30 Tamás Kerbolt, Attila Kolencsik Role of well-logging in (thermo-) hydrodynamic modelling

16.30 - 16.50 Gábor Szongoth, Pál Lénárd How can we apply temperature logging for well examination purposes?

16.50 - 17.10 Gabriella Kovács Federer Modelling of casing drilling formation re-entry in HTHP well

14

English Section P1 (First-floor Hall/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairwoman: Jadwiga A. Jarzyna

13.30 - 13.50

Edyta Puskarczyk Nuclear magnetic resonance signals fitting method using 'distribution' program

13.50 - 14.10 Mihály Dobróka, Judit Somogyi Molnár Description of pressure dependence of acoustic velocity during pressurization and depressurization cycles

14.10 - 14.30 Tamás Ormos, Anikó Noémi Paripás Traveltime differences in seismic refraction inversion

14.30 - 14.50 Mihály Dobróka, Hajnalka Szegedi On a robust Fourier transform using Steiner’s weights

14.50 - 15.10

Endre Turai Some field measurement results of IP method

Hungarian Section P2 (First-floor Hall/ Regional Adult Educational Centre of the University of Miskolc) Chairman: Péter Szűcs

15.10 - 15.30

Zsolt Nagy, György Pogácsás, Györgyi Juhász, Péter Hatalyák, Katalin Milota, János Csizmeg, Ágnes Lauko, Csaba Gombos Seismic and thermal maturity data based simulation of the unconformity related eroded sediment thicknesses in the Danube-Tisza Interfluve (Hungary)

15.30 - 15.50 Attila Balázs, Mária Molnár, Zsolt Nagy, Péter Oláh, Viktória Ünnep, György Pogácsás, Ilona Varga Tóth, János Szabari, Imre Szilágyi, János Csizmeg Hydrocarbon system analysis of the SW Patchawarra Trough (Australia)

15.50 - 16.10 András Várhegyi, Zorán Gorjánácz, János Somlai Results and radiological aspects of the remediation of Mecsek Uranium mines

16.10 - 16.30 István Baráth, László Hursán, Attila Nagy, Róbert Kállai, Ferenc Henézi Development of WELLDAS 2012 well-logging equipment

16.30 - 16.50 István Havasi, Marcell Ferenc Application of GMT (General Mapping Tools) software for volume computation in mining

16.50 - 17.10 Ádám Bartók, Richard William McIntosh Basic magmatic fomations within the eastern part of the Bükk Mountains

19.00 – 22.00 Friendly meeting

29 September 2012. (Saturday)

9.00 – 13.00 Geological sights of Miskolc region (professional-cultural excursion)

15

MAGYAR GEOFIZIKUSOK EGYESÜLETE Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás

Miskolc, 2012. szeptember 27-29.

A szénhidrogén rendszer elemzése az ausztráliai Patchawarra-árok

délnyugati részén

Balázs Attila(1), Molnár Mária(1), Nagy Zsolt(1), Oláh Péter(1), Ünnep Viktória(1),

Pogácsás György(1)(2), Vargáné Tóth Ilona(2), Szabari János(2), Szilágyi Imre(2), Csizmeg

János(1)

1: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2: MOL Nyrt, Budapest

A Cooper-Eromanga medence Ausztrália szénhidrogénekben leggazdagabb onshore

területrésze. A Spinell terület a medence északnyugati részén fekvő Patchawara szinklinálison

fekszik. A fúrási adatok mellett a terület értékeléséhez felhasználtuk a térségben bemért 3D-s

szeizmikus adattömböt is. Célunk a terület szénhidrogén rendszereinek és kutatási

potenciáljának vizsgálata volt.

A Cooper-medencét perm-triász glaciális, fluviális és tavi üledéksor tölti fel, amely a

medenceképződés szinrift fázisához kötődik. A szinrift sorozatra diszkordánsan települő jura-

kréta korú posztrift üledéksort sekélytengeri, fluviális, alluviális üledékek alkotják. A vizsgált

területen öt potenciális anyakőzet (az alsó jura Poolowanna Formációt, az alsó perm

Toolachee, Epsilon és Patchawarra Formációt és a felső karbon Merrimelia Formációt)

sikerült azonosítanunk. Az anyakőzetek szerves anyag tartalma részben diszperz eloszlású,

részben kőszenes rétegekhez kötődik. Szinte az összes anyakőzet hidrogén index értékei

elérik a 200-300-as értéket, így földgázt és kőolajat egyaránt képesek voltak generálni.

Modelleztük az anyakőzetek betemetődés és termikus éréstörténetét: megállapítottuk, hogy a

legidősebb anyakőzet az alsó kréta közepén, míg a legfiatalabb a felső kréta végén érte el az

olajképződési zóna alsó határát. A rezervoár rétegek porozítására 9-25 %, víztelítettségére

pedig 25-37 % közti értékeket kaptunk, a zárókőzetek 0-5 % porozitással bírnak. A

permeabilitás tekintetében a mezozoós rétegek 100-200 mD értékkel, míg a karbon-perm

rezervoárok 1-100 mD értékkel rendelkeznek. A szeizmikus értelmezés során tíz horizontot

korreláltunk. Az akusztikus és sűrűség adatokból szintetikus szeizmogrammokat számítva és

azokat az eredeti szeizmikus adatokkal összevetve finomítottuk a sebesség modellt. Az egyes

horizontokra amplitudóerősség térképeket készítettünk. 12 szerkezeti- és 2 sztratigráfiai

proszpektet, valamint 10 leadet azonosítottunk. Az öt legígéretesebb proszpekt várható

készlete, P50-es valószínűségi szinten, olajegyenértékben kifejezve 1.6 és 6.8 millió tonna

közé esik. Az öt proszpekt esetében a kutatási sikeresély 28 és 43 % között vátozott.

16



A Wildhorse Energy Hungary Kft. Uránérc-Kutatási Projektjei

Magyarországon

Balogh Zoltán, Benkovics István, Gombor László

Wildhorse Energy Hungary Kft., 7624 Pécs, Barbakán tér 5. Tel.: +36 72 522 790

Az ausztrál székhelyű Wildhorse Energy Hungary Kft. 2006 óta rendelkezik uránércre

vonatkozó kutatási jogosultságokkal Magyarországon. A bemutatott ércelőfordulások

különböző földtani kifejlődésűek, a területeken végzett kutatási előzmények is jelentősen

eltérnek egymástól. Kutatásuk ezeket a szempontokat figyelembe véve, egyedi megfontolások

alapján, a legmegfelelőbb kutatási módszereket alkalmazva folyik.

Az előadás során megismerhetjük az egyes kutatási területeken meghatározott célokat, a célok

eléréséhez alkalmazott kutatási módszereket, a kutatás jelenlegi fázisának eredményeit. Rövid

áttekintő képet kapunk az ausztrál (JORC) és a magyar nyersanyag-készlet osztályozási

rendszerek közös és eltérő vonásairól, a külszíni kutatás által feltrát uránérc telepek

számbavételének lehetőségeiről.

A nyersanyagkészletek jellemzőinek értékelését áttekintve, betekintést nyerhetünk a

továbbiakban megvalósítandó kutatási feladatokba.

17



A Wildhorse Energy Hungary Kft. Uránérc-Kutatási Projektjei Során

Alkalmazott Geofozikai Módszerek Áttekintése

Balogh Zoltán, Mázik Jenő

Wildhorse Energy Hungary Kft., 7624 Pécs, Barbakán tér 5. Tel.: +36 72 522 790

A Wildhorse Energy Hungary Kft. már 6 éve foglalkozik Magyarországon uránérc kutatással.

A kutatás során számos geofizikai módszert alkalmazott a földtani információk minnél

teljesebb körű megszerzése céljából.

Az előadásban bemutatjuk az alkalmazott geofizikai módszerek célkitűzéseit, kivitelezőit,

mérési-, feldolgozási-, és értelmezési eredményeit. Ismertetjük az urán érc kutatásban

használatos speciális geofizikai módszereket: karotázs mérési komplexum, pontmérések, stb.

Az archív fúrásokban mért karotázs adatok újrafeldolgozása pontosabb adatokat szolgáltatott

a készletszámítási módszerek kidolgozásához, a korábbi készletek megbízhatóbb

megismeréséhez.

Befejezésképpen megvizsgáljuk a további kutatási feladatokhoz alkalmazható geofizikai

módszereket.

18

Új szelvényező berendezés WELLDAS 2012 fejlesztése c. előadás rezüméje

Baráth István, Hursán László, Nagy Attila, Kállai Róbert, Henézi Ferenc

A GEOPORT kft. egy olyan új mélyfúrás-geofizikai felszíni egység kifejlesztését tűzte ki

célul, amely egyszerűsített, gyors és megbízható adatátvitelt biztosít, képes kiszolgálni a kft

által eddig gyártott szondatípusokat, bármilyen, korszerű PC alapú számítógéppel

működtethető.

A felszíni egység lelke az adatgyűjtő-továbbító berendezés. Ez USB kábelen csatlakoztatható

a specifikációban előírt hardver feltételeknek megfelelő számítógéphez, amely lehet asztali

számítógép, notebook illetve ipari dobozba szerelt nagyobb mechanikai védettségű

számítógép.

A berendezés egyben a szondákhoz szükséges tápáramot is előállítja, a különböző típusú

szondák egyéni igényének megfelelően.

Maga az adatgyűjtő-továbbító egység egy több mikroprocesszoros rendszer, amely a

legújabb technológia és elektronikai alkatrészek felhasználásával készült. Ez a megoldás

garantálja a rendszer folyamatos továbbfejleszthetőségét, amit az elektrotechnikai ágazat

gyors fejlődése amúgy is kikövetel a gyártó-fejlesztő cégtől. Ez a fejlesztés teszi továbbá

lehetővé új mérési módszerek, eljárások kifejlesztését, amelynek első lépéseit a rendszer

kifejlesztésével szinte egy időben meg is tettük.

Az egész rendszer az adatgyűjtő-továbbító egységhez csatlakoztatott számítógépen futó saját

szoftverrel irányítható. A szoftver alkalmas a szelvényezés elvégzésére, beleértve a mélység,

leengedési-húzási sebesség kezelését, a szelvények grafikus megjelenítésére, mentésére

különböző fájl formátumokban, a szelvények nyomtatására, az egyes mérési módszerek

(szondák) hitelesítésére, geológiai, geofizikai, fúrási paraméterek rögzítésére, kezelésére. A

szoftver futtatható Windows XP, és Windows 7 operációs rendszerek alatt. A szoftver modul

rendszerű, az egyes módszerek egyenként hozzáadhatók és deaktiválhatók a

rendszergazda/gyártó által.

Az egész felszíni egység eredeti célja szerint, és fejlesztésének jelenlegi állapotában három

típusú jeltovábbítási rendszert használó szondák kezelésére képes. Első az ELGI-ben

kifejlesztett, a GEOPORT kft. által tovább használt AMUPLEX rendszer. A második az

akusztikus 2 és 4 elemes szondák hullámképe és mért paraméterei, a harmadik pedig a régi

19

analóg folyamatú jelátvitellel rendelkező szondák jelei, természetesen digitalizálási folyamat

beiktatásával.

A rendszert több módon teszteltük, mivel a terepen történő mérések esetén a mérési pontosság

mellett legfontosabb az alkalmazott berendezések megbízhatósága, robosztussága. Ezért a

próbák során természetesen élő fúrásokban is végeztünk méréseket több módszerrel. Az így

kapott szelvények láthatók poszterünk végén, bizonyítva, a fejlesztés sikerét.

"A fejlesztés az új Széchenyi Terv támogatásával valósult meg."

20



Épületkerámiák környezeti hatásra történő károsodása

az Iparművészeti Múzeum Zsolnay-kerámiái példáján

Baricza Ágnes, Bajnóczy Bernadett, Tóth Mária, Szabó Csaba

ELTE TTK Földrajz- és Földtudományi Intézet, Kőzettani és Geokémiai Tanszék, Litoszféra

Fluidum Kutató labor, [email protected], [email protected],

[email protected], [email protected]

Épített környezetünk pusztulása az urbanizáció fejlődése, a légköri szennyezőanyagok

koncentrációjának növekedése miatt az utóbbi évtizedekben felgyorsult, így védelme, a

korróziós folyamatok feltárása számos kutatás tárgya. Ezen munkák elsősorban a természetes

építőanyagok (mészkő, homokkő, márvány) tanulmányozásával foglalkoznak. Szilikátos

anyagú mesterséges építőanyagok (kerámia, mázas kerámia, üveg) légszennyezés okozta

károsodásáról kevés adat áll rendelkezésre. Kutatómunkánk célja, hogy az Iparművészeti

Múzeum épületéről származó Zsolnay-épületkerámiák (mázas tetőcserepek és díszelemek)

vizsgálata során feltárjuk a kerámia anyagának és a mázának fázisösszetételi és szöveti

sajátosságait, meghatározzuk az észlelt lerakódások, kiválások, mállott zónák jellegét és

előidéző folyamatokat. A kerámiák egy részét sötétszürke „szennyező réteg” fedi, amely

szálló por, korom és aeroszolok elegye, ebben gyakran előfordulnak mesterséges eredetű

szferulák is. Az elemek mázas és mázmentes oldalán morfológiailag és mennyiségileg is

eltérő gipszréteget mutattunk ki, amely elsősorban a szálló porból ered, de forrása lehet az

építkezési hulladék, illetve Ca-tartalmú fázis és kén-dioxid reakciójából is keletkezhet. Az

épületkerámiákon biológiai életformára emlékeztető maradványokat is találtunk (baktérium

vagy gomba), amelyek megjelenése erősen kötődik a mázon végigfutó repedésekhez. Egyes

mintákon Ca-oxalátot (weddelit) azonosítottunk, ami baktérium/gomba által kiválasztott

oxálsav és Ca-tartalmú fázis reakcióterméke lehet. Néhány épületelemen kb. 5 μm vastagságú

mállott máz jelenik meg, amelyben kevesebb az ólom, mint az ép mázban. A mázon lévő

lerakódásban-kiválásban viszont az ólom dúsulását mutattuk ki, tehát a mázban uralkodó

összetevőként jelenlevő ólom egy része a csapadékvíz hatására kioldódott és a felszínre

vándorolt. A mállott zóna nemcsak a felszínen, hanem repedések mentén is megjelenik, azaz

megindult a mállás a máz belseje felé. A kutatás eredményei műemlékvédelmi és restaurálást

segítő szempontból is hasznos háttérismeretként fog szolgálni, továbbá felületvédelmi

eljárások kidolgozásához így az anyag megóvásához járulhat hozzá.

21

A keleti Bükk hegység bázikus magmás képződményei

Bartók Ádám, McIntosh Richard William

Debreceni Egyetem, Ásvány- és Földtani Tanszék, H-4032 Debrecen, Egyetem tér 1.,

[email protected]

A kutatási hátteremet adó Tanszéki kutatócsoportnak (DE Ásvány- és Földtani Tanszék,

„Tardona-csoport”) másfél évtizede kitüntetett témája a Bükkium többirányú vizsgálata,

amely kiterjed a tönkösödött paleo-mezozóos alaphegységre, valamint a főként oligocén,

miocén molassz jellegű medenceüledékekből felépülő dombsági előterekre (Bükkhát). A

hegységben végzett nagyszámú (>10 000) mikrotektonikai felvétel során vált érzékelhetővé,

hogy a tengeri üledékes platformkarbonátok környezetébe ágyazódó magmás testek (bazalt,

andezit, kvarcporfír) meghatározó tényezői környezetük morfotektonikájának és erőteljesen

hozzájárultak a DNy és DK felől ható regionális kompressziók okozta deformációkhoz, a

karsztosodást elősegítő breccsaövek kialakításához. Emiatt jelenlétük több szempontból is

érdekes, kérdéseket vet föl:

- milyen paleo-fáciesgenetikai kapcsolat van a beágyazó környezet és e magmatitok

között

- milyen lemeztektonikai és vulkanológiai folyamatok rekonstruálhatók általuk

- koruk és petrogenetikájuk mennyiben segíti e térség fejlődésének pontosabb

rekonstrukcióját

- milyen szintű átalakulásokat szenvedtek el az egyidejű és a posztmagmatikus

szerkezetfejlődési folyamatok során

- e magmás testek - külön tekintettel a bazaltokra - tartalmaznak e egzotikus ásványokat,

fáciestani elemeket, genetikai jelenségeket

Jelen munkánk során a bazaltoidok jelentették elsősorban vizsgálataink tárgyát. Ilyen típusú

képződmények a szarvaskői ofiolit összlettől Miskolc határáig ívszerűen húzódnak, nem

folyamatos testek láncolatát alkotva. Orientációjuk nagymértékben belesimul a Bükk egész

szerkezetét meghatározó szerkezet-morfotektonikai irányok rendszerébe. Közülük a

legkeletebbi szélső tag, a Szinva-forrás környéki előfordulás anyagát vizsgáltuk, amely

egyben a formáció névadó előfordulása is.

A Szinva-forrás K-i és Ny-i oldalán, mintegy 200 méteren követhető, K-Ny-i orientációjú

bazaltestet és környezetét 1:1000 méretaránynak megfelelő részletességű bejárással vizsgáltuk

meg a helyszínen. A D-ies dőlésű pikkelyszerű, hosszan elnyúló test mindkét oldalán

végeztünk mikrotektonikai észleléseket, vizsgáltuk a kőzetek érintkezését, megjelenését,

22

kifejlődését, szerkezeti és egyéb elváltozásait. Ennek alapján gyűjtöttünk be a beágyazó

környezet és a bazalttest jellemző kőzetváltozatait. Mintáinkat a Tanszék laboratóriumában

dolgoztuk fel, készítettük elő makro- és mikroszkópi, valamint geokémiai elemzésekhez.

A makroszkópi és mikroszkópi vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy ez a bazalttest

tektonikusan erősen igénybevett, metaszomatikusan, káli metaszomatikusan és agyagosan

bontott.

A geokémiai elemzések során kiderült, hogy az eredeti magma egy köpenyeredetű, magas

vas- és magnézium-tartalmú tholeiites bazalt lehetett, amely az időszakos tengerelöntéseknek

köszönhetően, egy alacsonyabb térszíni, üledékkel borított területre nyomult be, ahol a

környező részek kiemelt helyzetben voltak (bükkszentkereszti és bükkszentlászlói tufák).

23



Repedezettség azonosítása egy nem hagyományos, „tight gas” tárolóban

Bernáth György (1), Kiss Balázs (2), Zahuczki Péter (2)

(1) Eötvös Loránd Tudományegyetem, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék

[email protected]; (2) Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Napjainkban világszerte intenzív kutatás tárgya a különböző, nem hagyományos szénhidrogén

rezervoárok minél pontosabb megismerése, modellezése. A nem hagyományos gáztárolók

egyik típusa a „tight gas” tároló. Ezeket igen kis gázra vonatkoztatott permeabilitás értékek

jellemezik, ezért a természetes repedések, repedezett zónák megléte, azok felismerése és

orientációjuk jellemzése kulcsfontosságú az optimális termelési koncepció kialakításához.

Munkám során egy magyarországi "tight gas" tároló repedezettségét azonosítottam.

Vizsgálataimat kétféle aspektusból végeztem el. Egyfelől a tárolóba mélyült fúrások mentén

azonosítottam repedezett zónákat fúrómagok, néhány hagyományos kútgeofizikai szelvény,

valamint összegzés utáni szeizmikus attribútumok (görbület, hasonlóság, spektrális

dekompozíció, vetőkiemelő szűrő) integrált értelmezésével. Habár a módszerek

felbontóképessége eltérő, repedések, repedezett zónák jelenlétét mindhárom módszer

megerősítette.

Második lépésben a tárolót leképező 3D szeizmikus adattömbben szeizmikus attribútumok

segítségével a tároló repedezett zónáit térképeztem értelmezett horizontok mentén. A zónákat

törött vonalakkal jelöltem ki, irányítottságukat az értelmezett szakaszok hosszúság arányos

azimut eloszlásával jellemeztem.

Jelen előadásban az alkalmazott módszerek és az eredmények kerülnek összefoglalásra.

24



A tapadó víztelítettség laboratóriumi megahatározásának közvetett és

közvetlen módszerei az AFKI gyakorlatában

Bódi Tibor

Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros,

Pf.: 2., Hungary, [email protected], [email protected], Phone: +36 46 565 255,

Mobile: +36 30 3376 955

Napjaink egyre fokozódó energiaigénye, szükségessé teszi az ismert szénhidrogénkészletek

kihozatali tényezőinek növelését, illetve az úgynevezett nem konvencionális szénhidrogének

kitermelését lehetővé tevő technológiák fejlesztését.

A konvencionális és nem-konvencionális szénhidrogén termelés gazdaságosságának

megítéléséhez elengedhetetlenül szükséges a kitermelni kívánt szénhidrogén in-situ

mennyiségének, az úgynevezett földtani készletének meghatározása. A meglévő

szénhidrogénkészlet nagysága nagymértékben befolyásolja a CH vagyon kiaknázására

rendelkezésre álló, vagy fejlesztendő kitermelési eljárások gazdaságosságát. A CH vagyon

nagysága döntően befolyásolja a már ismert, vagy újonnan alkalmazandó technológia

alkalmazásához szükséges beruházási döntéseket.

A rendelkezésre álló földtani szénhidrogén vagyon elsődleges becslésére alkalmazható az

úgynevezett volumetrikus készletbecslési eljárás, amely az előfordulás geometriai

kiterjedésén (kőzet térfogat, pórustérfogat) szükségessé a pórusteret feltöltő fluidumok

mennyiségének meghatározását is. A volumetrikus készletbecslési eljárás alkalmazásához

elengedhetetlenül szükséges az úgynevezett tapadó víztelítettség meghatározása.

Tanulmányunkban három laboratóriumi méréseken alapuló eljárást mutatunk be a tapadó

víztelítettség meghatározására. Egy hagyományos, az úgynevezett kapilláris nyomásgörbe

kőzetcentrifuga segítségével történő meghatározásán alapuló eljárást, és két a Miskolci

Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetében kidolgozott eljárást. Az egyik egy

viszonylag egyszerű úgynevezett kiszorítási vizsgálaton alapuló eljárás, a másik pedig egy a

nagynyomású higany besajtolás elvén működő poroziméterrel (PASCAL 140/440)

végrehajtott porozitás mérés adatainak feldolgozásán alapuló eljárás.éhez.

25



A laboratóriumi vizsgálatok szerepe a konvencionális és nem-

konvencionális szénhidrogén előfordulások hatékony kitermelésében

Bódi Tibor, Tóth János

Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros,

Pf.: 2., Hungary, [email protected], [email protected], Phone: +36 46 565 255,

Mobile: +36 30 3376 955,

Napjaink egyre fokozódó energiaigénye, szükségessé teszi az ismert szénhidrogénkészletek

kihozatali tényezőinek növelését, illetve az úgynevezett nem konvencionális szénhidrogének

kitermelését lehetővé tevő technológiák fejlesztését.

A Miskolci Egyetem Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézetében az elmúlt években

számos laboratóriumi vizsgálatot végeztünk el, mind a meglévő olajtelepek kihozatali

tényezőinek növelését célzó eljárások fejlesztése, mind az úgynevezett nem-konvencionális

szénhidrogén előfordulások kitermelési technológiáját megalapozó kutatások során. Ezek a

vizsgálatok rávilágítottak arra, hogy a laboratóriumban elvégezhető speciális kőzetfizikai

vizsgálatok (pórusméret eloszlás, kapilláris nyomás, relatív permeabilitás) illetve a növelt

hatékonyságú eljárások laboratóriumi modellezését szolgáló kiszorítási vizsgálatok

nélkülözhetetlenek a föld alatti porózus permeábilis szerkezetben lejátszódó folyamatok

megértésében.

Előadásunkban az elmúlt években elvégzett laboratóriumi vizsgálatokra alapozva minta

példákon keresztül néhány speciális laboratóriumi vizsgálat (pórusméret eloszlás, kiszorítási

vizsgálatok, nedvesítési tulajdonságok) eredményeinek felhasználására mutatunk be

módszereket eljárásokat. E módszerek alkalmazása nagyban hozzájárul mind a nem-

konvencionális szénhidrogén előfordulások értékeléséhez, mind a már ismert szénhidrogén

előfordulások a kihozatali tényezőjének növeléséhez.

26

MAGYAR GEOFIZIKUSOK EGYESÜLETE

Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. Szeptember 27-29

A jelenkori kőzetfeszültség in-situ meghatározása hazai és szlovén

mélyfúrásokban végzett speciális lyukgeofizikai mérések alapján

Bőgér Ágnes

Eötvös Loránd Tudományegyetem, Geofizikai és Űrtudományi Tanszék,

[email protected]

A kőzetfeszültség ismerete mind az olajipar, mind pedig a szerkezetfejlődési

vizsgálatok számára fontos. Egy adott helyen uralkodó feszültségteret leíró tenzort, általában

a különböző feszültség meghatározási módszerek együttes alkalmazása révén ismerhetjük

meg. A lyukfaldeformáció vizsgálatok során ez idáig a horizontális főfeszültségek irányát

tudtuk meghatározni. Azonban a napjainkban egyre gyakrabban alkalmazott hidraulikus

rétegrepesztés és a speciális lyukfal leképező eljárások alkalmazásával a főfeszültségek iránya

mellett, azok magnitúdójáról is tudunk információt szerezni. A meghatározott feszültség

magnitúdók egymáshoz viszonyított nagyságaiból rekonstruálni lehet az adott helyre jellemző

tektonikai stílust. A különböző fizikai térrel leképezett fúrólyukfal képek, mint például az

FMI típusú ellenállásképek a lyukfal sérüléseinek sokkal pontosabb meghatározását teszik

lehetővé, mint a korábban alkalmazott bőségmérések.

A vizsgálat során egy nyírségi (MO-1) és kettő szlovén (SLO-1, SLO-2) mélyfúrásban végzett

FMI ill. XRMI mérés adatai kerültek feldolgozásra. Az ellenállásképeken a lyukfal különböző

sérüléseit, a breakoutokat (BO) és az indukált repedéseket (DITF) értelmezve

meghatározhatók voltak az egyes fúrások környezetében ható, jelenkori feszültségtér irányai.

Ezek minden esetben jó egyezést mutattak a Pannon-medence területén, korábban

meghatározott maximális horizontális főfeszültségek (SH) irányaival. A kőzetfeszültség

irányok mellett a feszültség magnitúdókat is számítani lehet, amennyiben ismert a breakoutok

szélessége, néhány kőzetmechanikai paraméter (egytengelyű nyomószilárdság v. kohézió, a

rugalmassági és a Poisson szám) valamint a minimális horizontális főfeszültség (Sh)

nagysága.

A bőségmérés adatainak és az FMI, XRMI ellenállásképeinek együttes vizsgálatával a

breakoutok szélessége a vizsgált szakaszokon meghatározható volt. A kőzetmechanikai

értékek a mélyfúrási geofizikai adatok (nyomó- és nyíróhullám terjedési sebesség, sűrűség,

agyagtartalom) alapján becsülhetőek voltak. A fúrás mélyebb tartományaiban történt

hidraulikus rétegrepesztés által meghatározott nyomás- és gradiens értékekből számolható

27

kifejlődését, szerkezeti és egyéb elváltozásait. Ennek alapján gyűjtöttünk be a beágyazó

környezet és a bazalttest jellemző kőzetváltozatait. Mintáinkat a Tanszék laboratóriumában

dolgoztuk fel, készítettük elő makro- és mikroszkópi, valamint geokémiai elemzésekhez.

A makroszkópi és mikroszkópi vizsgálatok azt az eredményt hozták, hogy ez a bazalttest

tektonikusan erősen igénybevett, metaszomatikusan, káli metaszomatikusan és agyagosan

bontott.

A geokémiai elemzések során kiderült, hogy az eredeti magma egy köpenyeredetű, magas

vas- és magnézium-tartalmú tholeiites bazalt lehetett, amely az időszakos tengerelöntéseknek

köszönhetően, egy alacsonyabb térszíni, üledékkel borított területre nyomult be, ahol a

környező részek kiemelt helyzetben voltak (bükkszentkereszti és bükkszentlászlói tufák).

28



„A bányászat és a környezet, avagy a XXI század kihívásai”

Bőhm József, Bőhm Judit

Miskolci Egyetem

A bányászat az emberiség történetének egyik őstermelő ágazata, s mint ilyen minden, az

emberi szükségletek kielégítésére irányuló, tudatos emberi tevékenység, a szükségletek

kielégítésére irányuló termelési folyamat alapfeltétele. A bányászat, nem új anyagot,

terméket, használati vagy fogyasztási eszközt állít elő, hanem a földtörténet különböző

időszakában keletkezett, a természetben már meglévő, a különböző termelési folyamatokhoz

szükséges, hasznosítható anyagoknak (ásványi anyagoknak) a felkutatásával, a föld

(geoszféra) tömegéből, annak felszíni kérgéből történő kitermelésével, feldolgozást segítő

előkészítésével (minőségjavítás), esetenként szállításával és értékesítésével foglalkozik.

A bányászat tehát a földkéregből „szakítja” ki a hasznosítható ásványi nyersanyagot, a

földkéregben alakítja ki a termelő munkahelyeket. Ebből következően a bányászat a

környezetbe történő folyamatos beavatkozási kényszer mellett folytatja tevékenységét. A

nyersanyagkitermelés környezetre gyakorolt hatását csak minimalizálni, de megszüntetni nem

lehet!

A bányászat különleges helyzetét jelenti az is hogy tevékenységének helyét nem választhatja

meg szabadon, hiszen a meglévő természeti erőforrások, ásványi nyersanyagok előfordulási

helye szabadon nem választható meg és nem váltóztatható. Tehát ott kell bányászni, az

ásványi nyersanyagokat kitermelni, ahol azok a természeti környezetben előfordulnak. Ebből

adódóan folyamatos konfliktusok kísérik a tevékenységét, amelyek kezelése a társadalmi-

gazdasági szereplők és a kitermelő vállalkozások közös feladata.

Annak ellenére, hogy a bányászat gazdaságra, fejlődésre gyakorolt kedvező hatása ismert, -

világ GDP növekedésének üteme szoros kapcsolatban van a bányászat teljesítményének

növekedési ütemével- a fejlett világ, különösen Európa és hazánk is mindent meg tesz, a

bányászat visszaszorítása, tevékenységének megnehezítése érdekében. Feltehetjük a kérdést,

„Meglehet az emberiség a bányászat nélkül? A válasz NEM”!! Az emberi élet, az emberi

tevékenység, a fenntartható fejlődés megkívánja a természeti erőforrások (ásványvagyon)

adott időben és helyen való folyamatos és megfelelő rendelkezésre állását. Amennyiben

igényt tartunk a természeti erőforrásokra (ásványvagyonra) akkor el kell

29

fogadni, hogy azok kitermelése időszakos, vagy hosszú távú, gyakran irreverzibilis környezeti

hatássokkal jár. (ókori kőfejtők, lovászi festékbánya, stb.)

Az ásványi nyersanyagok, energiaforrások, a vízkészletek a termőföldhöz hasonlóan a

nemzeti vagyon részét képezik. Míg a termőföldet, annak hasznosítását nemzeti érdekként

számos törvény védi és szabályozza, addig a nyersanyagforrások, mint nemzeti vagyon

kitermelését, hasznosítását számos törvény, rendelet nehezíti és lehetetlenné teszi. Míg a

termőföld termelésből történő kivonását (a nemzeti vagyon hasznosításának

megakadályozását) csak jelentős költség mellett tehető meg addig, az ásványvagyon nemzeti

vagyonként való hasznosulásának megakadályozását jelenleg bárki, bármikor, minden

következmény nélkül megteheti.

A tanulmány elemzi azokat a szabályozókat, törvényi előírásokat amelyek segítik és amelyek

nehezítik a nemzeti vagyon részét képező ásványelőfordulások hasznosítását. Elemzi azokat

lehetőségeket is amelyek segíthetik a és felteszi azokat a kérdéseket, amelyekre az iparágnak

ebben az évszázadba feleletet kell adnia.

"A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új

MagyarországFejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósul meg„

30



Erdélyi és magyarországi szén-dioxid szárazfürdők (mofetták)

gyógygázellátásának gázföldtani vonatkozásai

Csige István*, Gyila Sándor**

*MTA Atommagkutató Intézet, 4026 Debrecen, Bem tér 18/c, [email protected]

**Szívkórház, Orvosmeteorológiai és CO2-laboratórium, Kovászna, Románia

Erdély számos pontján, és most már magyarországon is két helyen (Mátraderecskén és

Parádfürdőn) hoztak létre olyan szén-dioxid szárazfürdőket, amelyek a természetes eredetű,

jobbára utóvulkanikus eredetűnek mondott mélységi gázszivárgásra, mofettákra települtek.

Ezekben a szintén mofettáknak is nevezett fürdőkben a gyógygázzal való ellátás különböző

formáit valósították meg. Legegyszerűbb esetben a medence közvetlenül települ a gázforrásra,

más esetekben viszont furásból, vagy külön erre a célra kialakított speciális gáznyerő helyről

nyerik a gázt, és csővezetéken keresztül szállítják azt a medencékbe. A gázhozamok sok

esetben jellegzetes szezonális és diurnális változásokat mutatnak, továbbá hatással van rájuk a

légnyomás és a csapadék is. Ezért a medencék megfelelő minőségű és mennyiségű

gyógygázzal való ellátása sok esetben megköveteli a gáznyerő helyek részletes víz- és

gázföldtani elemzését is. Ebben a munkában részben saját fejlesztésű programokkal, részben a

Comsol Multiphysics program használatával végzett víz- és gázföldtani számításokkal

modelleztük a mofettagázok felszínközeli transzportját, és eredményeinket felhasználtuk a

magyarországi és egyes erdélyi szén-dioxid fürdők gáznyerőhelyeinek optimális kialakítása

során. Külön figyelmet fordítottunk a mofettagázoknak a medencékben való stabilitásának a

megőrzésére, amely különösen téli időszakban igényel nagy odafigyelést.

A publikáció elkészítését a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0024 számú projekt

támogatta. A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap

társfinanszírozásával valósult meg.

31



The connection between rock wall raveling and in-situ rock mass strength

– study on the influencing factors

Balázs Csuhanics (1), Ákos Debreczeni (2)

(1) University of Miskolc, [email protected] (2) University of Miskolc,

[email protected]

Definition of the stability characteristics through the strength of jointed rock masses is an

important and challenging task in rock mechanics. The existing methods of rock mass

classification systems use specific factors therefore the proper designation of these methods

are important for appropriate rock wall design in open pit mining.

Besides joint sets and cleavage which have a well-known influence on in-situ rock mass

strength, this paper focuses on the factors influencing ravelling by means of in situ

observations and laboratory tests.

The aim during the research was to identify the most influential parameters and to examine

the possibility of the introduction of an in situ measurable parameter as an analytical tool.

Acknowledgements

This research was carried out as a part of the TAMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001

project with support by the European Union, co-financed by the European Social Fund.

32

ASSOCIATION OF HUNGARIAN GEOPHYSICISTS Conference and Exhibition on Earth Sciences and Environmental Protection

27-29 September, 2012, Miskolc, Hungary.

Description of pressure dependence of acoustic velocity during

pressurization and depressurization cycles

Mihály Dobróka, Judit Somogyi Molnár

University of Miskolc, Department of Geophysics, [email protected], gfmj@uni-

miskolc.hu

The acoustic velocity in rocks is a strong function of pressure, indicating that wave

propagation in rocks is very nonlinear. The observable nonlinear response to pressure may be

caused by the processes: irreversible closure of microcracks, irreversible compaction of pore

spaces as well as improvement of contact conditions.

Laboratory studies of pressure-dependence of acoustic velocities are important for correct

interpretation of seismic data. To reasonably interpret laboratory measurements, a quantitative

model of the mechanism of pressure dependence is required. We developed a new

petrophysical model which provides the connection between the propagation velocity of

acoustic wave and rock pressure both in case of pressurization and depressurization cycle.

The model (valid only in reversible/elastic range) is based on the idea that microcracks are

opened and closed under the change of pressure. Based on the model the pressurization and

depressurization cycles can be expressed by two different parameters λ and λ‟ because the

closed microcracks do not reopen entirely during depressurization. The suggested model was

applied to acoustic velocity data measured on core samples. By means of inversion-based data

processing, the model parameters were determined from measurement data, thus, calculated

data could be produced by the implementation of the petrophysical model in the forward

problem. The inverse problem was significantly overdetermined; hence the inversion

procedure was numerically stable and could be handled by a linear inversion technique. The

calculated data match accurately with measured data proving that the petrophysical describing

well both pressurization and depressurization cycles. As it was shown the data misfit was

small-scale, which supports the reliability of the inversion results and the accuracy, feasibility

of the developed petrophysical model.

The described work was carried out as part of the TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001

project in the framework of the New Hungary Development Plan. The realization of this

project is supported by the European Union, co-financed by the European Social Fund.

33



Robusztus Fourier transzformáció Steiner súlyok alkalmazásával

Dobróka Mihály, Szegedi Hajnalka

Miskolci Egyetem, Geofizikai Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc-Egyetemváros,


Jelen dolgozatban egy új robusztus inverziós módszert mutatunk be a Fourier transzformáció

számítására, amellyel a mérési adatokban jelenlévő zaj hatása jelentősen csökkenthető, annak

köszönhetően, hogy az eljárás keretében a Fourier transzformációt, mint túlhatározott inverz

feladatot kezeljük.

Az új algoritmus az iteratív újrasúlyozás (IRLS) módszerén alapul és a Steiner professzor által

a leggyakoribb érték módszer (MFV) keretében bevezetett súlyokat (Steiner-súlyok)

alkalmazza. Az eljárásban a modell paramétereit megfelelően választott bázisfüggvények

szerinti sorfejtéssel adjuk meg. Mivel a sorfejtéses geofizikai inverzióban teljes, ortogonális,

normált függvényrendszereket alkalmaznak, a skálázott Hermite-függvényeket választottuk

bázisfüggvénynek, ugyanis ezen kritériumok mindegyikének teljes mértékben eleget tesznek.

A skálázott Hermite-függvények egy speciális tulajdonságának felhasználásával (a Fourier

transzformáció sajátfüggvényei) a (Jacobi-) mátrix elemeinek gyorsabb és pontosabb

számítása válik lehetővé. Az ismeretlen paramétereket (sorfejtési együtthatók) túlhatározott

inverz feladat keretében becsüljük meg. Az új eljárást szintetikus adatrendszeren vizsgáltuk,

melynek eredményeiből kitűnik, hogy kiugróan zajos adatok fellépésekor is figyelemre méltó

a módszer zajelnyomó képessége.

A kutató munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként - az Új

Magyarország Fejlesztési Terv keretében - az Európai Unió támogatásával, az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

34


Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás Miskolc, 2012. Szeptember 27-29

Mérnökgeofizikai szondázások elméleti modellezése és kiértékelése

Drahos Dezső, Balázs László, Galsa Attila


[email protected]

A mérnökgeofizikai szondázás kutatómódszer az altalaj szerkezet kutatásának egyik hatásos

eszköze. Alkalmazása során egy néhány cm átmérőjű acélcsövet préselünk a talajba

(altalajba). Az acélcső végében egy nyomásérzékelővel ellátott kúp van. Az elérhető

legnagyobb mélység 30 – 40 méter, attól függően, hogy milyen az altalaj mechanikai

ellenállása. A maximális mélységet elérve az acélcsőben különféle szondákat vontatunk,

amelyek mért adatai alapján következtetünk a harántolt közeg különféle tulajdonságaira,

legfőképpen az anyagi összetételére. Ezek a mérések:

Csúcsnyomás, fajlagos ellenállás, természetes gamma sugárzás aktivitás, termikus neutron

fluxus és szórt gamma sugárzás intenzitás. A mérnökgeofizikai szondázás módszer a

mélyfúrási geofizikai mérések módszertanát követi. A különbség, hogy mérnökgeofizikai

kutatás során mindig jelen van a közeg és a mérőeszköz között az acél béléscső. Az acélcső

helyről helyre változatlan járulékot jelent a mért adatokhoz, emiatt annak állandó hatása

figyelembe vehető az eszközök kalibrációjában. A mérések kiértékelése a szokásos inverziós

modell alapján történik: d = g(m) + e

A képletben d az adatvektor, g(m) az m modellre vonatkozó elméleti feladat, e a hibatag. A

penetrációs acél cső hatását a fajlagos ellenállás, a neutron fluxus és a gamma-gamma

intenzitásmérés modellezéseknél kell figyelembe venni. A gyakorlatilag nulla fajlagos

ellenállású penetrációs rudazat elektromos hatását analitikus és véges elemes módszerrel is

meghatároztuk. Az Am - Be forrás által létrehozott neutron tér és a Cs137

gamma forrás által

keltett gamma tér eloszlását Monte Carlo módszerrel modelleztük. Az így meghatározott g(m)

elméleti feladat már tartalmazza a környezet meghatározandó m paraméterei mellett az

acélcső állandó hatását is.

A mérési környezet modellje durva frakcióból (homok), finom frakcióból (agyag) áll, a

pórustér vizet és levegőt tartalmaz. Ez megfelel a mélyfúrás-geofizika gáztartalmú homok

modelljének. A mérések kiértékelését hazai penetrációs példákon mutatjuk be.

35



Felszín alatti szénelgázosítás - minden a tervezésen múlik

Andries Du Plooy, Majoros Péter, Paprika Dóra, Johan Brand, Peter Van Vuuren

Wildhorse UCG Kft., [email protected], [email protected]

[email protected], [email protected], [email protected]

A Wildhorse Kelet-Közép Európában élen jár a felszín alatti szénelgázosítás technológiájának

kidolgozásában és bevezetésében, melynek terméke a villamosenergia-termelésben

hasznosítható szintézisgáz. Az energetikával és megújuló energiával foglalkozó fórumokon

egyre több szó esik a Felszín Alatti Szénelgázosítás (UCG) technológiájáról. A felszín alatt

zajló folyamat a szénréteg ellenőrzött begyújtásán és részleges elégetésén alapszik.

A Wildhorse kiváló szakembergárdája jelenleg az első nagy felszín alatti szénelgázosítás

projektjén dolgozik a Váraljai Kutatási Területen, Mecseknádasd mellett, mely a technológia

működőképességét hivatott bizonyítani. A társaság két magfúrást mélyített a területen (CH6

és CH7), melyek feltárták a széntelepes összletet, és az archív fúrások adataival kiegészítve

lehetővé tették 185 Mt valószínűsített szénkészlet azonosítását.

A Wildhorse 3D szeizmikus méréseket is végzett a területen, melynek eredménye a

tektonikailag kevéssé érintett, ún. szeizmosztratigráfiai blokkok lehatárolása volt. A JORC

szerinti valószínűsített szénkészlet kiterjedéséből három blokk került kijelölésre, melyek

várhatóan a legalkalmasabbak lehetnek a UCG projekt szempontjából.

A következőkben egy újabb fúrás lemélyítését tervezzük a 2. blokk területén, valamint egy

nagy felbontású 2D szeizmikus mérést a széntelepek elhelyezkedésének pontosabb

meghatározása céljából. Ezután három újabb fúrás lemélyítésével a 2. és a 3. blokk

készleteinek pontosabb megismerését tervezzük, mely által a készlet besorolása

felderített/mért kategóriára emelkedhet.

A 3D szeizmika részletesebb feldolgozását is tervezzük, mely lehetővé teszi a kisebb

elvetések azonosítását és esetleg a korábban meghatározott blokkok területének kiterjesztését.

36



Hidraulikus tömedékelési technológia a felhagyott mátraszentimrei

szulfidos ércbánya végleges bezárására

Faitli József, Weisz Róbert

Miskolci Egyetem, Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézet. 3515

Miskolc-Egyetemváros. [email protected]; Geo-Faber Zrt. 7633 Pécs, Esztergár u. 19.

[email protected]

A mátraszentimrei egykori ércbányából kb. 3 millió tonna ólom és zink ércet bányásztak ki,

majd a bányát 1986-ban bezárták. Mivel nagykiterjedésű üregek maradtak nyitottan, azóta is

erősen savas a bányából elfolyó víz, amelyet folyamatosan kezelni kell. Döntés született arról,

hogy a bányát erőműi pernye alapú anyaggal be kell tömedékelni, amely igen komplex feladat

és amelyben számos cég és oktató - kutató intézet működik ill. működött közre. Jelen cikk

témája a hidraulikus tömedékelési technológia. A tömedékelési rendszer eljárástechnikai

tervezését a ME Nyersanyagelőkészítési és Környezeti Eljárástechnikai Intézete, míg a

gépészeti tervezést és a kivitelezést a Geo-Faber Zrt. végezte. A technológia elkészült, az első

üzemi kísérlet sikeresen lezajlott, amelyben kb. 60 tonna pernye tömedékanyag került a

helyére. A munka előzményei közül meg kell említeni, hogy a Mátrai Erőmű sűrűzagyos

pernye csőszállítási rendszerét Tarján - Faitli: finom szuszpenzió- durva keverékáramlás

modellje és mérései alapján tervezték. Az együttműködő partnerek számos egyéb vizsgálatot

is végeztek, pl. mérték a tömedékanyag ülepedési, szilárdsági és vízszivárgási jellemzőit.

Mindezek alapján a javasolt tömedékanyag 35 tf %-os pernye - víz keverék, a pernyéhez

viszonyítva plusz 3 tömeg % por formájú mész adagolással. A közúton, kamionban érkező

pernyét egy törőre kell buktatni, a dezintegrált pernye az első keverő medencébe kerül. A

bemosatás hidromonitorok segítségével, azaz nagysebességú vízsugárral történik. Különösen

fontos a pontos vízmennyiség adagolása, amellyel állandó koncentrációjú keverékeket kell

készíteni. Ennek érdekében a kamionon lévő pernye durva nedvességtartalmának a mérésére

egy egyszerű fizikai módszert dolgoztunk ki. Az első keverőtérből zsilipen keresztűl lehet a

keveréket a második keverőtérbe juttatni. Mindkét keverőtérben búvár zagyszivattyúk

keringtetik körbe a zagyot, az intenzív keverés a forgó lapátokon történik. Az összekevert

tömedékanyag gravitációsan, függőleges, majd vízszintes csőszakaszokon keresztül jut a

bányaterekbe.

A munka a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 pályázat támogatásával valósult meg.

37



Tokaj és Szerencs térségének melegvízfeltárási lehetőségei

Fejes Zoltán, Szűcs Péter, Kompár László, Szlabóczky Pál

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, MTA-ME Műszaki

Földtudományi Kutatócsoport, [email protected], [email protected],

[email protected]

Magyarországon a fürdőturizmus a jövőbe mutató gazdasági fejlesztések egyik alappillére. A

Kárpát-medence belső területein különösen kedvezőek a melegvízfeltárási lehetőségek. Ennek

legfontosabb okai a nagyszerkezeti, vulkanotektonikai vonalak mentén húzódó intenzív

lokális hőfluxus, magasabb rezervoármechanikai paraméterek. Az egyik legmarkánsabb ilyen

geológiai adottságokkal rendelkező helyszín a Tokajhegyaljai Borvidék. Szerencs és Tokaj

városok turisztikai célú településfejlesztési törekvései évtizedek óta igénylik egy természetes

melegvizű fürdő létesítését. Tokaj kiemelkedő földrajzi adottsága a Nagy-Kopasz

posztvulkáni hegy és a Tisza-Bodrog összefolyás adta panoráma, a turisztikai potenciált

azonban nagymértékben növelné egy szabadtéri fürdőkomplexum létrehozása. A Miskolci

Egyetem Hidrogeológiai Mérnökgeológiai Intézeti Tanszéke foglalkozik e két településen a

hévízfeltárási lehetőségek egyelőre alapadatbázisának kialakításával. Ezt a munkát teljes

körűen Szerencs térségére végeztük el. A kutatás kezdetén lokális adatok hiányában a kutatási

területről 74 db melegvizű kút, valamint földtani alapfúrás adatait gyűjtöttük be, dolgoztuk fel

és értékeltük ki geotermikus szempontból. A város közigazgatási területén belül 3 helyszínen

javasoltunk komplex felszíni geofizikai kutatást. A nagytérségi kutatások alapján legrosszabb

esetben 220 m körüli mélységből 26 °C-os felszíni hőmérsékletű, legkedvezőbb esetben 500

m mélységből 38 °C-os vizet remélhetünk, 300-500 m3/d közötti hozammal.

Tokaj térségében - akár a város közigazgatási területén kívül is – elsősorban a

geomorfológiailag is kirajzolódó, a Szerencs-Hernádi, valamint a Bodrogi törésvonalakra

haránt futó vulkanotektonikai-geomorfológiai szerkezeti vonalpáros vizsgálatát tartjuk

célszerűnek.

„A tanulmány/kutatómunka a TÁMOP-4.2.1/B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként

- az Új-Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az

Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

38


Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és Kiállítás


Felderítő színesfém és nemesfém nyersanyag kutatások ÉK-

Magyarországon

Földessy János

1, Németh Norbert

1, Gerges Anita

2, ifj Kasó Attila

2

1 ME MFK Ásványtani és Földtani Intézet, 3515 Miskolc, Egyetemváros,

2 Rotaqua KFT, 7673 Kővágószőlős hrsz 222/2

A magyarországi színesérc és nemesérc kutatások hagyományos súlypontja az észak-keleti

országrész. Egyúttal ez a régió az egyik leg-elmaradottabb, fejlesztésre szorul. A fejlesztés

egyik kézenfekvő eszköze lehet a jelentős értékeket megmozdító és a gazdaság

vérkeringésébe juttató nyersanyag kitermelés, amely mintegy 25 év óta megszűnt a térségben.

A felderítő kutatások tervezését és megkezdését a fémárak tartós és jelentős megemelkedése

ösztönözte. Kutató csoportjaink három lelőhely csoport on végeztek kutató munkát az elmúlt

években:

A Nyugati-Mátrában - részben Gyöngyösoroszi bányatelekalatt, részben Parádsasvár és

Mátraszentimre súlyponttal indult kutatás, célja a korábbi geofizikai mérésekkel jelzett

sekély intruziókhoz esetleg kapcsolódó ércesedések megtalálása volt. A munka során felszíni

és bányabeli mintázások, kutató fúrások és ezek rendszeres mintavétele történt meg. Az

előzetes értékelés szerint egy idősebb vulkanizmushoz kapcsolódó, és nagyobb mélységben

keletkezett hidrotermális teléres ércesedési környezetre (Gyöngyösoroszi központi telérei)

rátelepül egy késői, epitermális, a hidrotermális átalakulási rendszer magasabb felszínközeli

szintjeire jellemző HS típusú, pirit-arany ércesedés (Mátraszentimre). Az új fúrások elérték

egyes szubvulkáni testek legfelső szegélyzónáját, azaz az idős vulkáni és a fiatal benyomult

vulkanitok ércdúsulással is kisért határát.

Rudabánya területén 2006 óta folyik az újraértékelés, és jelenleg is kutató fúrások

mélyülnek. A korábbról is ismert, és még jelentős ismert ásványvagyonú sziderites ércesedés

mellett a hangsúly a színesércekre és a baritra helyződött át - a sziderites blokkok peremén és

a kőzeteket metsző törészónákat kitöltő érctestekben. Jelentős új felismerés a triász korú

rétegkövető Pb-Zn-Ba ércesedés meglétének kimutatása. A területen jelentős gazdasági

eredmény a sekély helyzetű, de magas koncentrációjú kalkopiriit-bornit-pirites rézérces zónák

39

részletező kutatásától várható.

A csereháti Gadna-Irota között az 1970-es években folyt uránérc kutatás. Az akkori

eredmények új értelmezése alapján indultak újra a munkák, térképezéssel, geofizikai

mérésekkel, a korábbi mélyfúrásos anyagok vizsgálatával, nemesfém ércesedés kimutatására.

A mágneses mérések nagy felbontású képet adtak egy nagy mélységű és kiterjedt

keresztmetszeti méretű hatóról, s ebből kiinduló teléres szerkezetről. A fúrások újravizsgálata

kiterjedt és intenzív hidrotermális elváltozásról mutatott képet, az első elemzési eredmények

között jelentős indikációnak értékelhető arany dúsulási értékekkel.

40

Autonóm adatgyűjtő fejlesztése kábelkapcsolat nélküli szeizmikus

mérésekhez

Gili László, Fedor Ferenc, Máthé Kálmán, Török István, Czimmermann László

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet , GEOCHEM Kft. Pécsi Tudományegyetem Pollack Mihály

Műszaki és Informatikai Kar

Előadásunkban egy MFGI fejlesztésű adatgyűjtőt szeretnénk ismertetni. Ennek a műszernek

sokoldalú alkalmazhatóságát, műszaki paramétereit és az eddigi mérési eredményeket

mutatjuk be.

A földtani kutatás legelterjedtebb geofizikai módszere az aktív forrású szeizmika. A

mesterségesen keltett rezgések jeleit rögzítik egy adott nyomvonal mentén, vagy egy

területrészen elhelyezett nagyszámú érzékelő segítségével. Az mért adatok feldolgozásának

eredményeiből következtetni. lehet a vizsgált terület mélybeli szerkezetére, földtani

képződményeinek elhelyezkedésére, kiterjedésére.

A jelenleg alkalmazott technológia a mért talajrezgéseket az érzékelőktől digitális jelként

kábelen továbbítja egy központi terepi adatgyűjtő egységbe, akár tíz km távolságról is. A

terepi mérések során sok időt igényel a kábeles rendszer kihelyezése, problémamentes

üzemeltetése, majd a feldolgozás során a kábelrendszer használatából adódó elektronikus

zajok kiszűrése.

Az utóbbi években lehetőség nyílt egy autonóm, folyamatos adatrögzítésre alkalmas, három

vagy hat csatornás, bárhol telepíthető, szeizmikus adatgyűjtő kifejlesztésére. A műszert 3D

tomográfiás vizsgálatokra, , szeizmikus monitorozásra valamint ipari és mérnökgeofizikai

feladatok megoldására terveztük. Az eszköz jelenleg elkészült változata egyaránt alkalmas

aktív és passzív hullámforrású mély szeizmikus kutatásokra és kis mélységű kábel nélküli 2D

és 3D szeizmikus mérésekre is.

A MFGI fejlesztésű adatgyűjtő egy kisméretű doboz (160x80x85 mm, 600 g), amely

tartalmazza a szeizmikus adatgyűjtés legfontosabb elemeit: három vagy hat csatornás

bemeneti erősítőket, 24 bites Delta-Szigma AD konvertereket, 32 bites mikrokontrolleres

vezérlést és cserélhető nagy kapacitású CompactFlash (CF) vagy Secure Digital (SD, SDHC)

memóriát. Az adatgyűjtés, a csatornák adatainak folyamatos rögzítése multiplex formátumban

történik. Az egyes egységek által önállóan rögzített jelek ipontos, abszolút idejét egy

41

valamennyi adatgyűjtőbe beépített precíziós GPS szinkronizált időalap segítségével oldottuk

meg. Az időalap pontossága +/- 100 mikroszekundum.

Nagyszámú egyedi adatgyűjtő alkalmazásával lehetőség nyílik egy teljesen új terepi

adatgyűjtési technológia kifejlesztésére. Így olyan mérőrendszer alakítható ki, mellyel a mérés

olcsóbban és gyorsabban kivitelezhető, valamint a mért adatrendszer minősége is növelhető

azáltal, hogy a mérőegységeket optimális módon lehet telepíteni nehezen megközelíthető

vagy akár beépített környezetben is.

42



A recski flotációs zagytározó geotechnikai vizsgálata

Gonda Nóra, Ling Erika, Kovács Balázs

Miskolci Egyetem, Műszaki Földtudományi Kar, Környezetgazdálkodási Intézet,

Hidrogeológiai - Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék


Jelen tanulmány célja a recski zagytározóból származó flotációs zagy, valamint az azt fedő

homok és agyag rétegek geotechnikai alapvizsgálatán (szemcseméret-eloszlás, sűrűség,

vízfelvevő képesség) túlmenően a minták állékonysági paramétereinek megismerése a

későbbi rekultiváció tervezéséhez. A tereprendezés során a rézsüállékonyságnak fontos

szerepe van, így elengedhetetlen a mintaanyagok nyírószilárdságának vizsgálata.

A zagy fajlagosan nagy víztartalma, valamint a finom szemcseméretből adódó kis áteresztő

képesség miatt az állékonyság szempontjából várhatóan kedvezőtlen értékekre kell

számítanunk, hiszen a víz nem képes eltávozni a pórusokból, az anyag nem tud tömörödni, és

így nem javul a nyírószilárdsága. Így tehát fontos kérdés a víztartalom csökkentése, amely

finom szemcsés anyagok esetében nem oldható meg egyszerűen, dréncsövek és szivárgók

kialakításával. Cikkünkben a vákuumos víztelenítési módszert vizsgáljuk, melynek során a

természetes és a vákuumozás utáni, alacsonyabb víztartalmú minták nyíróvizsgálata mellett

ödométeres méréseket is végeztünk.

Az ödométeres mérések célja a próbaterületről származó flotációs zagyminták, és az azt fedő

meddőhányóból vett agyag és homok minták tömörödő képességének meghatározása,

valamint, a kisméretű nyírógéppel végzett méréseink során az anyagokra jellemző

állékonysági paramétereket, a kohézió és belső súrlódási szög értékeit határoztuk meg.

Vizsgálataink során tehát arra keressük a választ, hogy milyen mértékig csökkenthető a minta

víztartalma, illetve a különböző mérések eredményeinek összevetése után a víztatalom

csökkentés hatására javul-e a zagy tömörödő képessége, és ezáltal a nyírószilárdsága.

43



A rudabányai meddőhányók geofizikai kutatása és a Hámori-tó geofizikai

kutatása

Gyenes Gáborné – Bucsi Szabó László

Háromkő Bt, [email protected], [email protected]

Cégünk a Háromkő Bt. a GOP-1.1.2-08/1-2008-0002-es azonosítószámú projekt keretében:

„Rudabánya ércelőfordulás kutatási fejlesztési programjával kapcsolatos földtani vizsgálatok”

során geofizikai méréseket végzett Rudabányai és Felsőtelekesi meddőhányókon. A kijelölt

4 meddőhányó geofizikai kutatása különböző geofizikai módszerekkel történt.

A kutatásaink során alkalmazott módszerek:

- VESZ - Vertikális elektromos szondázás

- mágneses módszer (mágneses totális tér és gradiense)

- Sokelektródás szelvényezés

- GP – Gerjesztett polarizációs mérés

- GPR - földradar mérések

Előadásunkban az általunk mért és feldolgozott adatokat, azok eredményeit szeretnénk

részletesen bemutatni. A mérési területekről általánosságban elmondható, hogy a VESZ

mérések alapján szerkesztett geoelektromos szelvények alkalmasak a meddőhányó

horizontális és vertikális határainak meghatározására, mivel a meddő szerkezete folytán

könnyen megszabadul a tapadó vizétől, s száraz mivolta nagy elektromos fajlagos ellenállást

generál (200 - 1000 ohmm).

A GP mérések alapvető tanulsága az volt, hogy a meddőhányó tele van nagy időállandójú

gerjeszthető anyaggal, ami a redox folyamatokra és fémes jellegű „szennyezésre” utal.

További eredmény, hogy a meddőhányó alatt, sőt a referencia (szűz) területen is előfordul az

erős gerjeszthetőség, ami mélyebb és kiterjedt aktív redox folyamatokra utal.

A magnetométeres mágneses térerősség mérések helyenként igen erős másodlagos, érctől

származó mágneses teret érzékeltek; intenzitása 3000-4000 nT (nanoteszla) értékkel

meghaladta a normál (magyarországi) 48000 nT-s teret.

Előadásunk második részében ismertetni szeretnénk a Lillafüredi Hámori–tó geofizikai

vizsgálatát. A Háromkő Bt. a MISKOLC - Kelet - BÜKK: Miskolc Város üzemelő sérülékeny

karsztos vízbázisának diagnosztikai, építési és tervezői feladatai c. projekt keretében a

44

Miskolc és Kelet-Bükk környéki karsztos ivóvízbázist veszélyeztető potenciális szennyezőket,

"szennyező-forrásokat" felszíni geofizikai mérésekkel megvizsgálta. A négy Miskolc-

környéki szennyező forrás közül egy helyszínt szeretnénk részletesen bemutatni, a Hámori-tó

vizsgálatát. A kutatás-feltárás célja a tó mélységének ellenőrzése, az üledék- ill. iszap-

vastagság meghatározása, ezért vízi geofizikai méréseket végeztünk a Hámori-tavon.

45



Environmental impact monitoring of mineral resources exploitation using

earth observation techniques

Peter Gyuris, Marc Goossens, Ben Williamson, Valery Udachin

Geonardo, [email protected]

Geosense B.V., [email protected]

University of Exeter - Camborne School of Mine, [email protected]

Russian Academy of Science - Institute of Mineralogy, [email protected]

Surface mining activities alter their surrounding physical environment. These anthropogenic

changes such as the pit itself, depositions of gangue material are all surface features thus their

detection, observation and monitoring is possible with various earth observation tools.

Consequences of mining include immediate/belated and direct/indirect effects on the

environment are subjects for impact monitoring via recognized environmental variables. For

instance soils, vegetation or land use can be detected with modern earth observing techniques

so spatially discrete, quantitative and objective information can be provided. The aim of

ImpactMin project, (Impact monitoring of Mineral Resources Exploitation, contract number:

244166, www.impactmin.eu) co-funded by the EU's 7th Framework Programme, is to

develop tools and services including ground, air and space based observations.

The ImpactMin project develops its services and techniques at demonstration sites in four

different countries. The environmental disturbances found at each of the sites are different in

their nature and in their magnitude as well. Acid mine drainage (AMD), air and soil pollution

(induced by e.g. heavy metals), land cover changes can be clearly identified and observed.

ImpactMin Consortium of 11 partners assesses the level of maturity of remote sensing and

ground-based tools in order to be able to provide coordinated earth observation methods for

the environmental impact monitoring of surface mining operations.

To mention a few of the tested methods and tools: optical satellite imagery and spectral

analyses, airborne hyperspectral imagery, lichen sampling and laboratory analyses, snow and

sediment samples, field spectra records and correlation, unmanned aerial systems. The

improved tools can serve the adequate, long-term monitoring of mining activities and can aid

recultivation efforts but may also serve as a base for geohazard management practices.

46



Egy bemutatásra méltó földtudományi érték a Baranya megyei

Monyoródon

Hágen András

SZTE TTIK, MA Földrajzi modul, [email protected]

A máriakéménd–bári vonulatban, a konszolidálatlan üledékkel borított térszínen néhány

helyütt mezozoos rétegek bukkannak a felszínre. Ezek az ún. „baranyai sziget rögök”.

Kronosztratigráfiailag ezeknek a „rögöknek” az üledékei a jura kor aaleni emeletében

képződtek. Kőzetanyaguk uralkodóan mészkő és tűzköves mészkő. Az új analógiák alapján az

„aaleni tűzköves mészkő” a Máriakéméndi Formációba tartozik. Napjainkban sajnálatosan

nagyon kevés kibukkanás látható a felszínen az antropogén természetalakításnak

köszönhetően, de Monyoródon még megtalálható a kibukkanás.

Egyik fő célom volt a monyoródi mészkő kibukkanás megismertetése, ezért az egykoron

terepen járt geológusok feljegyzéseit felhasználtam, továbbá aktualizáltam azokat rétegtani

szempontból. A máriakéménd-bári vonulatot – ezen belül is a monyoródi feltárást –

beillesztem a Cirkum-Pannon régió tektonosztratigráfiai térképsorozatába. A jura aaleni

emeltében három fácies alakult ki a területen, amelyekben erőteljes gravitációs

tömegmozgások voltak megfigyelhetőek.

A jura részletes ismertetése után rátérek a miocén bádeni emeletében kialakult

konglometáumra, hogy mi is indokolta kialakulását. A miocénben kezdődött fokozatos

süllyedés a monyoródi jura rétegre

is hatással volt. A karbonátos képződmény lesüllyedt és a magasabb része partfallá alakult,

így a tengerjárás erodálta a partfalat, vagyis a hullámmozgás kőzet fragmentumokat,

konglomerátumokat hozott létre.

A tanulmány utolsó fejezetében tett javaslataim alapján a monyoródi mészkő kibukkanás a

túrázó társadalom számára is elérhetővé, megérthetővé válna. A megértés és megismerés két

féle módon történhet. Az első módszer a közvetlen terepi úton („In situ”) való ismertetés, ill. a

nem terepi úton történő („Extra situm”). Az Extra situm-ot ismeretterjesztő füzetekkel, esetleg

kirándulásvezetőkkel lehetne megoldani.

47



A földtani kutatás és a földtani közeg hasznosítás szabályozása és állami

felügyelete

Hámor Tamás, Farkas István

Magyar Bányászati és Földtani hivatal, Tel: 06-1-301-2905, 06-1-373-1831, e-mail:


Hazánkban a XIX. század vége óta létezik a földtani kutatáshoz kötődő, azt felügyelő

államigazgatási feladat- és hatáskör, annak ellenére, hogy magát a fogalmat jogszabályban

nem definiálták sokáig. A II. világháborúig a Földtani Intézet látott el számos kvázi földtani

hatósági jogkört, építésföldtani és vízföldtani szakterületeken. A stratégiai (elsősorban

ásványi nyersanyag célú) földtani kutatások irányítását és finanszírozását pedig

agrárminisztériumi, majd később pénzügyminisztériumi földtani osztályok végezték, a

munkálatokat pedig elsősorban a Földtani Intézet. A II. világháborút követő időszakban a

földtani kutatás állami irányítása és hatósági felügyelete elkülönült államigazgatási

szervezetben testesült meg, előbb az Országos Földtani Főigazgatóság, majd a Központi

Földtani Hivatal formájában. Ezek országos hatáskörű szervezetek voltak, amelyek

vezetőinek utasítása jogforrásnak minősült. Ez utóbbi mellett működött döntéshozó szakmai

testületként az Országos Ásványvagyon Bizottság. A területi államigazgatási szint erősítésére

1969-ben létrehozták a Földtani Intézet keretein belül a területi geológiai szolgálatokat.

A rendszerváltás nyomán az 1993. évi új bányatörvény (Bt.) létrehozta az új

bányafelügyeletet (Magyar Bányászati Hivatal) és a Magyar Geológiai Szolgálatot (MGSZ).

Az utóbbitól elkerült az ásványvagyon-gazdálkodási hatáskör, de ide csatolták a hét földtani

területi hivatalt. Az MGSZ létezése 13 évében lett a legteljesebb a földtani szakhatósági

hatásköri spektrum, de a földtani kutatás hatósági felügyeletének értelmezése már ekkor is

problémákat vetett fel (ld. radioaktív hulladéklerakó engedélyezése). Az MGSZ 2007. évi

beolvadása a bányafelügyeletbe részben csökkentette a földtani hatásköröket - különösen az

építésügy területén –részben pedig kiszélesítette. 2008-ban végre bekerült a Bt.-be a földtani

közeg hasznosítása, mint hatásköri elem, és szintén jogszabályi rendezést nyert a földtani

szakértők ügye, a földtani veszélyforrások övezete, stb.

Az utóbbi néhány évben a földtani kutatás hazai jogi szabályozásának felülvizsgálata

48

elkerülhetetlenné vált a nem ásványinyersanyag-kutatási célú, hanem a földtani közeg hasznosítására

irányuló földtani kutatások sajátosságai okán (pl szén-dioxid elhelyezés, geotermikus

rendszerek, hulladék ártalmatlanítás, stb.). Az előadás a fenti történeti áttekintésen túl

részletesen bemutatja a hatályos jogi szabályozást, valamint az új technológiák és az új célú

földtani kutatások által megkövetelt jogalkotási feladatokat, továbbá megpróbál nemzetközi

analógiákkal is szolgálni ez utóbbiak tekintetében.

49



Harc a dobogó harmadik fokáért – azaz a Galileo és a kompasz

Havasi István

Miskolci Egyetem Geofizikai és Térinformatikai Intézet, 3515 Miskolc-Egyetemváros,

Geodéziai és Bányaméréstani Tanszék, [email protected]

Ma már biztosan kijelenthető, hogy a műholdas navigáció a mindennapi élet szerves részévé

vált. Tényszerű az is, hogy a műholdvevők eladási száma világszerte dinamikusan növekszik,

és alkalmazási területük is jelentősen bővül. A műholdas helymeghatározás alapját a

műholdas alaprendszerek biztosítják. Ezek két legfejlettebb képviselője az amerikai

NAVSTAR GPS és a szovjet-orosz GLONASS. A műholdas navigáció piaci pozícióiért zajló

versenybe – az imént említett két meghatározó rendszer mellé - több mint egy évtizede

további szereplők kapcsolódtak be, és hamarosan ők is megjelentek alaprendszer-fejlesztési

terveikkel. Ezek egyike az európai Galileo – kialakítása az utóbbi időszakban lelassult -, a

másik pedig a kínai Kompasz (Beidou-2) volt, amelynek vizsgálata jelen tanulmányom egyik

célja. A kínai műholdas alaprendszer kiépülése ugyanis az utóbbi időben rendkívül

dinamikus. Igen gyakran olvashatunk újabb és újabb navigációs holdak fellövéséről; ez volt

az egyik oka a témaválasztásomnak. A másik pedig az volt, hogy a hazai szakirodalom eddig

viszonylag kevés figyelmet szentelt a Kompasznak, így cikkem e részét hiánypótlónak is

szánom.

Konfencia előadásomban, egy rövid bevezető rész után, az európai kialakítású Galileo

rendszer jellemzőivel foglalkozom. Ezután a 2007-től fejlesztett kínai műholdas

helymeghatározó alaprendszert, a Kompaszt (Beidou-2-t) ismertetem részletesen. Végül pedig

összegzem a tanulmányba foglaltakat, és röviden kitérek a két műholdas alaprendszer jelen

helyzetére, és azok várható jövőjére.

Kulcsszavak: műholdas helymeghatározás, alaprendszerek, Galilio, Kompasz (Beidou-2)

Köszönetnyilvánítás: A tanulmány/kutatómunka a TÁMOP – 4.2.1.B – 10/2/KONV – 2010 –

0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai

Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

50



Comparison of traditional and Fuzzy unsupervised classification ont he

basis of vegetation index

István Havasi, Dávid Benő

Department of Geodesy and Mine Surveying, Institute of Geophysics and GIS, University of

Miskolc, [email protected]; [email protected]

The purpose of our present article is to demonstrate the application of fuzzy logic for

unsupervised classification, moreover to outline a concrete scientific investigation in which

conventional k-mean classification is compared to Fuzzy-C-Mean (FCM) procedure by means

of vegetation index computed from a Landsat 7 image. In connection with this we studied

how the size of each class would be altered using both methods and what difference is

induced by varying the number of clusters like in case of each procedure in question.

In a concise introductory part of this study first the fuzzy logic is overviewed briefly, then the

classification of one of its important applications in land management is outlined. After that

we deal with the theoretical membership functions well applicable to the afore-mentioned

purpose and procedures taken into account here. Finally, we perform the classifications in the

title using a concrete data set, a Landsat 7 satellite image, and the final results of this research

are evaluated.

Keywords: traditional and fuzzy unsupervised classification, fuzzy logic, land management

Acknowledgement:“The described work was carried out as part of the TÁMOP - 4.2.1.B -

10/2/KONV – 2010-0001 project in the framework of the New Hungarian Development Plan.

The realization of this project is supported by the European Union, co-financed by the

European Social Fund.”

51



A GMT (Generic Mapping Tools) szoftver alkalmazása bányászati

térfogatszámításra

Havasi István, Ferenc Marcell

Miskolci Egyetem Geofizikai és Térinformatikai Intézet, Geodéziai és Bányaméréstani

Tanszék, [email protected]; [email protected]

Manapság az energiaellátás szinte napi téma a médiákban. Mind kormányzati, mind pedig

szakmai körökben egyre többet beszélnek az ásványi nyersanyagokkal való racionális

gazdalkodásról és azok naprakész nyilvántartásáról. Szakmánknak, a bányászatnak az

újraértékelése is számos rendezvényen felvetődik. Kormányzati/hatósági szempontból a

kitermelt ásványvagyon után fizetendő bányajáradék, annak ellenőrzése kulcskérdés. Ennek

az alapját pedig a szakszerű geodéziai/bányamérési felmérésen alapuló köbtartalomszámítás

adja. Az előadás e problémakör egy kiragadott részét, a szoftveres kiértékelést mutatja be.

A tanulmányban először egy rövid bevezető részben ismertetjük a kutatómunka előzményeit,

és áttekintjük a bányászati térfogatszámítás rendeleti szabályozását. Ezután foglalkozunk a

köbtartalom meghatározásának kérdésével a hazai gyakorlatban, majd a GMT program tömör

bemutatására vállalkozunk. Végül pedig összehasonlító vizsgálatot végezve konkrét

bányászati depókon teszteljük a GMT szoftver címbeli feladatra való alkalmazhatóságát.

Jelen kutatási munka arra vezetett, hogy a GMT szoftverrel elvégzett tesztszámításaink

kedvező eredményei megerősítettek bennünket abban, hogy ezt az ingyenes programot bátran

ajánlhatjuk a hazai bányászati szakemberek/bányamérők szíves figyelmébe.

Kulcsszavak: bányászat, térfogatszámítás, GMT program, depók, tesztszámítások

Köszönetnyilvánítás: A tanulmány/kutatómunka a TÁMOP – 4.2.1.B – 10/2/KONV – 2010 –

0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai

Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

52



A CO2 távvezetékek környezetvédelmi kérdései

Horánszky Beáta

Miskolci Egyetem, Kőolaj és Földgáz Intézet, [email protected]

A klímaváltozás elleni küzdelem egyik eszköze az üvegházhatású gázok (ÜHG-k)

kibocsátásának csökkentése. A kibocsátott ÜHG-k közel 80%-át a szén-dioxid gáz (CO2)

adja, ezért e gáz kibocsátásnak minimalizálásával jelentős hatás érhető el a kutatók szerint. A

csökkentés egyik módja a CO2 gáz füstgázokból történő leválasztása a nagy mennyiséget

kibocsátó forráspontokban (melyek általában erőművek) és föld alá történő elhelyezése

különféle geológia formációkban - a CCS (Carbon Capture Storage) technológia segítségével.

A leválasztás helyszínei azonban nagy valószínűséggel nem esnek egybe a geológiai tárolási

helyszínekkel, így szükség van a CO2 csővezetéki szállítására.

Az Európai Unió (EU) távlati célja egy, a földgázszállító-hálózathoz hasonlatos CO2

vezetékrendszer kiépítése. Az Európai Bizottság 2011 márciusában adta ki "Az alacsony

CO2-kibocsátású, versenyképes gazdaság 2050-ig történő megvalósításának ütemterve " c.

közleményét, amely kijelölte az utat egy mainál kisebb CO2 kibocsátású gazdaságba. A

Bizottság egyik kutatóintézete, a JRC 2010-es tanulmánya szerint a tagállamokon keresztül

2020-ig 2 005 km, 2050-ig több mint 20 000 km CO2 távvezetéket fektetnek le. A tervek

szerint e vezetékhálózat hazánkat is érinti majd.

A magyar mérnökök és kutatók már évek óta folyamatosan készülnek a CCS-technológia

bevezetésére, természetesen az évek során felhalmozott EOR olajtermelési tapasztalatokra

alapozva. A MÁFI munkatársai az uniós előírásoknak megfelelően felmérték/felmérik a CO2

tárolására alkalmas földtani szerkezeteket. A MOL és az ELGI már felmérte a tárolásra

alkalmas leművelt szén-hidrogén telepek nagyságát. 2009-ben elkészült egy, a Mátrai

Erőműben tervezett beruházáshoz kapcsolódó CCS projekt tanulmánya, benne egy 116 km

hosszú CO2 vezeték tervével. Bár egyenlőre úgy tűnik, az első magyar CCS projekt

megvalósítása is a „tervezőasztalon maradt”, az uniós tervek figyelembevételével

folyamatosan készülni kell azok megvalósítására.

A nagy távolságot áthidaló, nagy nyomáson üzemelő CO2 vezetékek természetesen a

környezetre is jelentős hatással lehetnek. Milyen szempontokat kell figyelembevenni egy CO2

vezeték tervezésekor és létesítésekor? Egy Magyarországon létesítendő vezeték esetében

53

milyen törvényi előírásoknak kell(ene) megfelelni? Mit kell(ene) tartalmazni egy

hatástanulmánynak? Az előadásban e hatásokat mutatja be a szerző.

54



Spatial distribution of petrophysical properties on the basis of laboratory

results, well logging and seismic data

Jadwiga A. Jarzyna 1), Paulina I. Krakowska 1), Edyta Puskarczyk 1), Kamila Wawrzyniak-

Guz 1), Jakub Bielecki 2), Wojciech M. Kwiatek 2), Michał Gruszczyk 3)

1) AGH University of Science and Technology, Faculty of Geology Geophysics and

Environmental Protection, Department of Geophysics, Krakow, Poland, 2) H.

Niewodniczański Institute of Nuclear Physics Polish Academy of Sciences (IFJ PAN),

Krakow, Poland, 3) Geofizyka Krakow, Ltd, Poland, [email protected];

[email protected]; [email protected]; wawrzyniak-

[email protected]; [email protected]; [email protected]

Mutual relationships between rock properties determined using methods based on different

physical phenomena and measured in various scale (micro in lab and macro in situ) were the

basis for petrophysical three dimensional analysis. Rock models were the result of modeling

of mineral composition, volume and type of media filling pore space (combining data from

various sources and of different scale). Input parameters for simulations were obtained from

laboratory measurements on rock plugs and comprehensive interpretation of well logging.

The X-ray computed microtomography (µCT) was the new non-destructive technique for

visualization of three dimensional rock structures basing on variations in X-rays absorption or

the phase shift. Prototype µCT equipment (IFJ PAN) provided structure data of fine spatial

resolution. Basing on µCT data simulations of the fluid dynamic in void space of porous

media was carried out. Lattice Boltzmann method was used in order to predict the hydraulic

permeability of the media. Mercury porosimetry provided with data on volume of porous

space and its geometry (distribution of predominating pore diameters and specific surface of

porous space). Nuclear Magnetic Resonance lab spectroscopy delivered information on total

porosity with division into clay bound water, capillary water and movable water or

hydrocarbons. Mineralogical investigations (roentgen analysis) and results of well logging

interpretation were the basis for construction of mineral composition of rock formation.

Spatial distribution of petrophysical properties was realised on the basis of combination of

seismic attributes calculated in the vicinity of wells with attributes calculated in the same way

as seismic ones for the acoustic full wavetrains. Reservoir properties were also included in

properties distribution calculation to get information of fluid flow ability of rock. The

Sarmatian sandy-shaly thin-bedded formation in gas field in Polish part of the Carpathian

Foredeep was selected for tests as rock being potential hydrocarbon and water reservoir.

55



Nyíróvizsgálatok során létrejövő feszültségtér meghatározása nagyméretű

nyíródobozban

Kántor Tamás, Kovács Balázs

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék,


A földtudományi kutatások során fontos szerepet játszanak a megkutatott területről származó

zavart vagy zavartalan mintákon végzett geotechnikai laboratóriumi vizsgálatok eredményei.

Ezek alapján az eredmények alapján tudunk következtetni az adott közeg geotechnikai

paramétereire, valamint egy adott jövőbeli terhelés okozta alakváltozásaira illetve teherviselő

képességére.

A talajonban belső erőhatások csakis a szemcsék felületein a kicsiny érintkezési tartományok

mentén adódhatnak át, s bármilyen síkmetszetet is veszünk fel a talajban, a feszültségeloszlás

sohasem lesz folytonos. A szemcsék érintkezési helyén nagy feszültségcsúcsokat kapunk, a

hézagok mentén viszont a feszültség zérus. Így csak nagyobb talajtömeget véve figyelembe, s

a síkmetszet hosszabb darabját vizsgálva szabad egy olyan feszültségi átlagot számítani, mely

e helyi feszültségi csúcsokat kiegyenlíti s a halmaz viselkedésének vizsgálatára alkalmas. Így

tehát feszültségről beszélve a talajokban mindig nagyobb, véges méretű felületrészekre ható,

nem folytonos feszültségeloszlás statisztikai átlagértékére kell gondolnunk akkor is, ha az

elméleti vizsgálatok alkalmával a feszültséget a differenciálszámítás alkalmazásával

tárgyaljuk (Nándori, et al.).

A Miskolci Egyetem Geotechnikai Talajvizsgáló Laboratóriumában kifejlesztésre került egy

nagyméretű nyíróberendezés, majd később egy olyan nyomásmérő szenzorokkal ellátott

betétrendszer, ami nem sérti a nyíróvizsgálatok végrehajtását rögzítő elveket, viszont jó képet

ad a nyírt minta felületén bekövetkező feszültségváltozásokról.

A kapott nyomásértékek lehetőséget adnak arra, hogy három dimenziós interpolációs

eljárások segítségével térbeli feszültségeloszlást számítsunk a mintatest térfogatában.

Cikkünkben a fent említett berendezéssel végzett mérések során kapott eredményeket és

következtetéseket kívánjuk bemutatni.

56

MAGYAR GEOFIZIKUSOK EGYESÜLETE Földtudományi és Környezetvédelmi Vándorgyűlés és kiállítás

Miskolc, 2012. szeptember 27-29. __________________________________________________________________________________

A mélyfúrási geofizika szerepe a (termo-) hidrodinamikai modellezésekben

Kerbolt Tamás, Kolencsik Attila

GEOSERVICE KFT., 3527 Miskolc, József Attila u. 59., Tel.: 46/355-045,

[email protected]

A vízkutatásban a mélyfúrási geofizika fogalmán napjainkban a kutatófúrásokban, illetve a

kiképzett kutakban jeltovábbító kábelen keresztül végzett műszeres vizsgálatokat értjük.

Indokolt az alábbi csoportosítás:

I. Lyukszelvényezés: a nyitott furatban végzett klasszikus értelemben vett geofizikai

mérések, melyeknek – vízkutatásban – feladata a litológia meghatározása, réteghatárok

felismerése, szivárgáshidraulikai jellemzők becslése, a víz – hévíz – geotermális kút

kiképzésére javaslattétel, stb.

II. A kiképzett kút műszaki jellemzőinek rögzítése: átmérők, csőkötések, szűrők, tényleges

talp, esetleges kúthibák, stb.

III. Hidrodinamikai vizsgálatok: vízbeáramlási helyek, arányok kimutatása; hőmérsékleti,

vízkémiai viszonyok, termikus eloszlás; szivárgáshidraulikai jellemzők felvétele (Q-H,

Q-P, visszatöltődés, nyeletés, stb.); szivárgáshidraulikai paraméterek számítása

(szivárgási tényező, transzmisszivitás, kúteffektivitási tényező, stb.).

A numerikus hidrodinamikai modellezés (ideértve a termohidrodinamikai és anyagtranszport

modellezéseket is) bemeneti adatrendszere igényeli a fenti felsorolás szinte mindegyik elemét,

és a gyakorlatban számos esetben a mélyfúrási geofizika a kizárólagos szolgáltatója ezen

adatoknak.

E körülményből fakad a kettős követelmény: egyrészt a mélyfúrási geofizikának ki kell

szolgálni a modellezés adatigényét, másrészt a modellezőnek fel kell használni ezen adatokat

(s így csökkenteni a becsült paraméterek számát).

Jelen előadás egy rövid általános áttekintést követően konkrét példákon (Gyöngyös, Eger,

Pécs, Miskolc, stb. térségében végzett ivó- és termálvíz modellezései) keresztül mutatja be a

két szakág egymásrautaltságát, illetve az együttműködés szinergikus hatását.

Az előadás kitér a geometriai modell megalkotására, a szivárgási tér szivárgáshidraulikai és

termális paraméterekkel történő kitöltésére, beszél a nehézségekről, azok lehetséges feloldási

módjairól.

57



Bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartása

és kockázati besorolása

Kiss János, Jordán Győző, Detzky Gergely, Vértesy László

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet

Az Európai Bizottság az ásványi nyersanyag kitermelő iparban keletkező hulladék kezeléséről

szóló 2006/21/EK irányelvében (bányászati hulladék irányelv) előírta a tagállamoknak, hogy

nyilvántartásba vegyék azokat a bezárt és elhagyott bányászati hulladékkezelő

létesítményeket, amelyek jelentősen káros környezeti hatással bírnak, vagy közép, illetve

rövid távon belül komoly veszélyt jelenthetnek az emberi egészségre vagy a környezetre. A

létesítmények kockázat-felmérési eljáráson alapuló nyilvántartását 2012. május 1-jétől a

nyilvánosság számára is hozzáférhetővé kell tenni.

Az EU-s és a hazai jogszabályi előírásoknak való megfelelés érdekében a Magyar Bányászati

és Földtani Hivatal (MBFH) megbízására az Eötvös Lóránd Geofizikai Intézet (ELGI)

dolgozta ki, és Magyar Állami Földtani Intézet (MÁFI) közreműködésével hozta létre a

Magyarországon található bezárt bányászati hulladékkezelő létesítmények nyilvántartását.

Az EU határozat végrehajtásának kiinduló lépése a nyilvántartás felállításához szükséges

alapadatok beszerzése volt. Ez tulajdonképpen az alap térbeli, környezeti és demográfiai

adatok megszerzését és rendszerbe illesztését, valamint a bezárt bányászati hulladékkezelő

létesítmények lehető legbővebb számbavételét és a térképi megjelenítéshez illetve a kockázat-

felmérés elvégzéséhez szükséges jellemző adatainak összegyűjtését jelentette.

A kockázatfelméréshez használt előszűrés módszertana az EU által kidolgozott iránymutatás

szerint az eleve ismert veszélyeztetés figyelembevételével, a forrás, útvonal és receptor

tényezők vizsgálatán alapult. A forrás vizsgálata az adott objektum, létesítmény jellemzőinek

(anyagtartalom, műszaki stabilitás), a szállítási útvonal a kiszabaduló anyagok terjedési,

elhordási lehetőségeinek, a receptor pedig, a lehetséges hatásnak kitett érzékeny elemek (az

emberek, a vizek, a természetvédelmi területek és a mezőgazdaság) veszélyeztetettségének

értékelésével történik. A környezeti kockázati kiértékelésnél „elővigyázatossági alapelv” a

legfontosabb szempont. E szerint, ha bizonytalanság merül fel az adatban, vagy az objektum

kockázati besorolásával kapcsolatban, akkor elővigyázatosságból inkább kockázatosnak kell

tekinteni az objektumot és további vizsgálatra jelölni, mint figyelmen kívül hagyni.

A nyilvántartást, a kockázati szűrés és rangsorolás végrehajtását mutatja be az előadás.

58



Beszivárgási vizsgálatok öntözött mezőgazdasági területen

Kompár László, Szűcs Péter, Fejes Zoltán, Palcsu László, Deák József

Miskolci Egyetem, Hidrogeológiai-Mérnökgeológiai Intézeti Tanszék, MTA-ME Műszaki

Földtudományi Kutatócsoport, [email protected], [email protected],

[email protected] MTA Atommagkutató Intézete, [email protected],

GWIS Kft., [email protected]

A felszín alatti vizek esetében kiemelet fontosságú a beszivárgás mértéke ahhoz, hogy

biztonságosabban tudjunk ajánlást adni a fenntartható vízgazdálkodás érdekében. A kutatás

alapját az izotóphidrológia jelenti anyagtranszport modellek építésével együtt. Korábbi

kutatási erdmények azt mutatják, hogy a megfelelően kiválasztott mintaterület

kulcsfontosságú lehet a beszivárgás mértékének meghatározása kapcsán, ahol is minimalizálni

lehet a vizsgálandó térrészt érintő elfolyás, hozzáfolyás hatásait.

Jelen tanulmány egy mezőgazdasági művelés alatt álló kutatási területen végzett

munkálatokar mutat be egy regionális leáramlási terület specifikációival. Ezen területen

korábban már voltak vizsgálatok, mégpedig a felszíni eredetű szennyeződések

mélybeáramlásának vizsgálatára irányultak olyan területeken, ahol hosszabb ideig történektek

szennyvízöntözések. A mintaterületen 6 kútból álló kútcsoportot létesítettek 2001-ben, ahol

akkor a kútcsoportból vett vízminták tríciumprofiljait felhasználva a lefelé történő vízáramlást

határozták meg.

A tríciumos kormeghatározás világszerte egyre nagyobb arányban elterjedt módszer a felszín

alatti vizek mozgásának tanulmányozásában. 2012 májusában újabb víz mintavételezések

történtek a kútcsoportnál, amely mintákra szintén egy tríciumprofil készül. Az

anyagtranszportmodellezés segítségével mind térben, mind időben ki lehet terjeszteni a

számításokat, ezáltal múltbeli eseményeket is le lehet követni, emellett azonban bizonyos

jövőbeni, nem kívánatos eseményeket lehet elkerülni.

„A tanulmány/kutatómunka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként - az

Új-Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.”

59



3D szeizmikus tomográfiás és MGSZ mérések a 4-es Metró nyomvonalán

Kovács Attila Csaba ,Gúthy Tibor, Csabafi Róbert, Török István, Hegedűs Endre, Stickel

János

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, ELGOSCAR 2000 Kft.

Az Eötvös Loránd Geofizikai Intézet (Magyar Földtani és Geofizikai Intézet) 2010. év végén

a BAMCO Kkt. megbízásából geofizikai vizsgálatokat végzett a METRO-4 beruházás

nyomvonalán Budapesten, a Tétényi út térségében. A részletes kutatás terüléten az alagutak

kihajtását követően több talajrogyást észleltek az alagutak nyomvonalában (egyik utolsó

talajrogyást 2010. október 6- án észlelték a területen).

Első lépésban mérnökgeofizikai szondázásokat (MGSZ) végeztünk az ismert talajrogyások

helyén, illetve azok közvetlen környezetében 10 mérési ponton, 9 m mélységig. A

szondázásokban tapasztalt talajszerkezeti és talajfizikai változások helye jól korrelálható az

alagút kihajtása során regisztrált túlfejtéseki helyeivel. A talajrogyások helyei követik az

alagút tengelyét, oldalirányban már az alagút peremi szondázások is közel érintetlen

talajállapotot mutatnak.

Az ismert talajrogyások környezetéből és a zavartalan területekről szerzett pontszerű

geomechanikai információk a geofizikai távérzékelési technikák segítségével kiterjeszthetők,

lehetővé teszik az MGSZ mérési pontok közé eső felszínközeli rétegek térbeli felmérését a 3D

refrakciós tomográfiás módszer alkalmazásával. A 3D terepi mérőrendszer 6 vonalmenti

geofonsorból állt, melyből 4 a felszínen, 2 pedig az alagútakban volt. A geofonok távolsága a

vonalak mentén mindenhol 3 méter volt. A 3D terepi munkák során 15 vonal mentén

végeztünk kalapácsos rezgéskeltést, 5 vonal volt mindegyik alagút felett, 3 sor a két alagút

között és 1-1 az alagútaktól távolabb. A vonalmenti forráspontokban a szeizmikus energiát

egy 8 kilogrammos kalapáccsal keltettük. A forráspontok egymástól való távolsága általában

3 méter volt, az alagutak fölött a távolság 1,5 méter volt.

Az adatok feldolgozása során több kis sebességű anomáliát mutattunk ki, melyekből három

egybeesett az ismert talajrogyásokkal, jó egyezést mutatva a alagúthajtás során tapasztalt

túlexkavációval.

60



Szimulációs kísérlet béléscsővel történő újra megnyitására HTHP

körülmények között

Kovácsné Federer Gabriella

Miskolci Egyetem,Alkalmazott Földtudományi Kutatóintézet, [email protected]

A HTHP (magas hőmérsékletű és magas nyomású) kút definíciója1: A "zavartalan" lyuktalpi

hőmérséklet nagyobb mint 300 F° (149 C°) és/vagy a pórusnyomás meghaladja a 0,8 psi/ft

értéket.

Minthogy a HTHP kutak többsége kondenzátumot vagy gázt tartalmaz extrém magas

nyomáson és hőmérsékleten, különös gondossággal kell eljárni a béléscsövezés tervezésekor.

Egy HTHP kút béléscső oszlopainak tervezésénél nagyon fontos szempontokat kell

figyelembe venni :

• A 133/8"-os béléscsőnek bírnia kell a gyűrűstéri hőmérsékleti hatásokat.

• A 95/8"-os szakasz esetében figyelembe kell venni hogy a hőmérséklet miatt behajlás

ne következzen be.

• A 95/8"-os 7"-os szakaszok névleges értékei csökkennek a magas hőmérséklet miatt

és ellen kell álljanak a H2S illetve CO2 hatásának.

Azonban minden körültekintés és megfelelő Geo-Műszaki terv mellett is adódhatnak

problémák. Ilyen esetekben újabb akár hagyománytörő módszerek alkalmazására lehet

szükség hogy egy kút produktív legyen.

Irodalmi adatok támasztják alá, hogy egy meglévő kút bővítése fele annyiba kerül mint egy

új kút fúrása. A béléscsővel történő fúrással pedig újabb költségeket lehet megspórolni.

Ez a cikk egy HTHP ultra mély kút kiferdítésének szimulációja során igyekszik bemutatni

annak öblítési viszonyait és a mostoha körülmények miatt kialakuló rétegkárosodást.

61



Hydrocarbons and atmospheric electricity

Kulish Andriy

Taras Shevchenko National University of Kyiv, [email protected]

The multiple experiments on measuring of the field of atmospheric electricity near the Earth's

surface testify that above hydrocarbon deposits higher values of electric field are observed.

That allows to search and contour oil and gas fields. In the presentation consideration is given

to the nature of electric field in the Earth‟s atmosphere, causes of anomalies above

hydrocarbon pools and influence of some factors on the electric field. Results of the

measurement of the atmospheric electric field above several hydrocarbon deposits are given.

The data obtained can provide for determining the field outlines and some of its properties.

62



Vezetőképesség anomáliák a medencealjzatban és a kéregben

Kelet-Magyarországon

Madarasi András

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, [email protected]

Magyarországon több mint 50 éve folynak nagymélységű elektromágneses kutatások

tellurikus illetve magnetotellurikus módszerrel. A mérések célja a nagy fajlagos ellenállású

medencealjzat felszínének nyomozása volt, ám hamar kiderült, hogy az aljzat korántsem

tekinthető mindenütt szigetelőnek, számos helyen találhatunk kis fajlagos ellenállású, jól

vezető képződményeket. Ki ne hallott volna a magyarmecskei tellurikus anomáliáról, vagy a

dunántúli vezetőképesség anomáliáról. Elöbbi egy kis kiterjedésű, a medencealjzat felszínén

jelentkező inhomogenítás, utóbbi pedig több magnetotellurikus szelvényen jelentkező, több

km mélységben kezdődő és nagyjából a Moho felületig követhető, nagyszerkezeti vonalakhoz

köthető zóna.

Előadásomban a Kelet-Magyarországon mért magnetotellurikus szelvények kétdimenziós

inverzióval végzett újrafeldolgozásának néhány eredményét kívánom bemutatni remélve,

hogy azok hasznos adalékot szolgáltatnak a szerkezeti felépítés megértéséhez, illetve a

geotermikus lehetőségek számbavételéhez.

63



Bonyolult tektonikai felépítésű és földtani kifejlődésű széntelepek

(Váralja-Dél) modellezése térinformatikai eszközökkel

Majoros Péter, Andries Du Plooy, Mázik Jenő, Paprika Dóra

Wildhorse UCG Kft., [email protected], [email protected],


A korábbi konvencionális bányászati technológiákkal szemben az új bányászati technológiák,

mint a földalatti szénelgázosítás (UCG) és a gyorsan változó gazdasági körülmények, sokkal

pontosabb geológiai információkat igényelnek, gyorsabban. Ezen változó körülményekhez

alkalmazkodva egy terület még pontosabb és mélyebb geológiai megismerése szükséges.

A Wildhorse Energy 2008 óta folytat feketekőszén kutatást a Mecsek-hegységben és

környékén. A kutatás fő célja egy olyan modell megalkotása, amellyel a földalatti

szénelgázosításra alkalmas kőszén-testek pontos lehatárolása megtörténhet.

A területről a korábbi eredményeket a Máza-Dél Váralja-Dél kutatási zárójelentés összegezte

(Szilágyi et al. 1985) . A fúrási adatfeldolgozás első része ezeket az adatokat felhasználva

történt (Hámorné-Vidó et al. 2009). Ezt követően további fúrási litológiai és minőségi adatok

digitalizálásával bővült az adatbázis. A következő feladat a fúrólyuk geofizikai információk

digitalizálása majd átalakítása, egységesítése volt. A digitalizálás után az adatok validálása

történt - két kutató fúrással és adataik integrálásával.

Az adatok egy központi MySQL adatbázisba kerületek tárolásra, így egy gyors, több

felhasználós és a szoftverek által is közvetlenül használható adatbázis jött létre. Az adatok

ellenőrzése után nyílt lehetőség az egyes szénrétegek széntelepen belüli korrelációjára a

fúrólyuk geofizika segítségével. Ez elengedhetetlen feladat volt a kiékelődő, egyesülő telepek

azonosítása miatt. A telepek modellezése a Gemcom Minex programmal történt amely

megfelelően kezeli a vetőket, valamint a kiékelődő, egyesülő telepeket is. A program továbbá

lehetőséget nyújt - a számbavételi határ változásával - a készletek és a 3D modell azonnali

újragenerálására. Ez a munkafolyamat jelentősen megkönnyíti a geológus munkáját és

megfelel a jelenlegi piaci igényeknek is és a hibalehetőségek minimalizálása mellett.

64



Néhány észrevétel jövőbeni energiaforrásaink kérdéséről

Molnár József

Miskolci Egyetem, Bányászati és Geotechnikai Intézet, [email protected]

A megújuló energiaforrások, például a mező- és erdőgazdasági hulladékként keletkező

biomassza, nagyon divatos energiahordozóvá vált a világ számos helyén, így hazánkban is.

Ezzel szemben a szenet a magyarországi, sőt talán az európai közgondolkodásban is elavult,

idejétmúlt energiahordozónak tartják, és ezzel együtt a szénbányászatot letűnt kor iparágának.

Magyarázatul rendszerint az emissziók, különösképpen a széndioxid kibocsátás szolgál.

Általában azt feltételezik, hogy a fűtésre vagy villamos energiafejlesztésre használt

biomasszából származó emisszió mértéke nem lehet nagyobb, mint az a széndioxidban

kifejezett karbon mennyiség, melyet a növény a teljes élete során megköt. És bár ez a

vélemény vitatható, mégis axiómaként kezelik a véleményalkotásban és a jogi szabályozásban

egyaránt. Ezzel a széntüzelésű erőművek üzemeltetőit arra késztetik, hogy a szén mellett

biomasszát is használjanak a hőfejlesztésben. A szerző röviden összehasonlítja a szén- és a

biomassza tüzelés széndioxid emissziójának mértékét. A kibocsátáson kívül további

tényezőket is összehasonlít, például a szénbányászat valamint az energetika céljára elfoglalt

mező- és erdőgazdasági területek nagyságát, továbbá a szükséges tároló kapacitások, a

szállítási munkák, valamint az ellátással és a földalatti szén-dioxid elhelyezéssel kapcsolatos

bizonyos kockázatok mértékét.

65



Possible acid rock drainage effect on neutral pH

Ferenc Móricz (1), Ferenc Mádai (2), Ingar F. Walder (3)

(1, 2) University of Miskolc, (3) Kjeøy Research & Education Center (Norway);

(1) [email protected], (2) [email protected]; (3) [email protected]

In the last two decades, the effect of Acid Rock Drainage (ARD) has become the leading

environmental problem in sulphidic type ore mining. In sulphidic mine wastes the weathering

starts to degrade sulphides, resulting in low pH and mobilizing heavy metal contamination.

However, if neutralizing minerals are available, they can buffer the acid production and hence

reduce the heavy metal mobilization.

The focus of this work is to prove whether the ARD effects and pyrite oxidation could happen

in the zone of neutral pH. Sulphidic waste rock sample from the Recsk deep level was

investigated by kinetic coloumn test. Mineralogical composition of the sample is: 40 %

quartz, 40 % pyrite, 10% of calcite, 3 % of chalcopyrite with rest of galena, sphalerite and

some dolomite. Geochemical analysis (column test) was done on the sample, which speeds up

the sulphide oxidation to mimics the long term geochemical behaviour of the sulphidic mining

waste material. In the present of water and oxygen, the pyrite starts oxidizing, but the calcite,

as quick neutralizing mineral, works well which is showed by the measured stable pH,

between 7.1 and 7.2.

The sulphide oxidation can be detected by iron-hydroxide crust on the surface of the fresh

pyrite grains, the gypsum coating on the surface of the calcite, indication of the sulphate

concentration in the seepage, the appearance of carbon-dioxide and decreasing of oxygen gas

in the air tightly closed sample holder.

As the amount of the pyrite in sample from Recsk, is multiple higher than the calcite,

environmental pollution is determined ahead in an uncertain time. Kinetic test results show

that the rate of oxidation in the pyritic system increases exponentially, moreover it works as a

chain reaction, thus moves itself ahead quicker and quicker.

The authors would like to reflect on necessity of the circumspect handling and also on the

planning in the storage system of the potentially dangerous waste and mine materials.

66



A felső-kréta és a miocén illetve a középső- és felső-miocén üledékek közti

diszkordanciák mentén erodált vastagságok szimulációja szeizmikus és

termikus érettség adatok alapján a Duna-Tisza közén

Nagy Zsolt (1), Pogácsás György (1)(2), Juhász Györgyi (2), Hatalyák Péter (2), Milota

Katalin (2), Csizmeg János (1), Lauko Ágnes (2), Gombos Csaba (2)

1: Eötvös Loránd Tudományegyetem, Budapest, 2: MOL Nyrt, Budapest

A geológiai események rekonstrukciójához támpontot jelent az egyes fúrásokban elkülönített

képződmények termikus érettségének meghatározása (vitrinit reflexió, Tmax mérés). A

termikus érettség adatok ismeretében, számítógépes modellezés segítségével kiválaszthatók

azok a fejlődéstörténeti események, amelyek egy adott területen olyan, vagy ahhoz igen

hasonló rétegsort, rétegvastagságokat és termikus érettség eloszlást hozhattak létre, mint amit

valójában tapasztalhatunk. Az Eötvös Loránd Tudományegyetem Általános és Alkalmazott

Földtani Tanszékén, a szoftverfejlesztő cégek (Schlumberger-IES, Halliburton) által

biztosított akadémiai licencek keretében, rendelkezésre állnak egy- és több dimenziós

medenceanalízis szoftverek (PetroMod, Permedia), amelyek lehetővé teszik az ilyen irányú

kutatásokat.

A Közép-magyarországi zóna Duna-Tisza közi szakasza az ország tektonikai szempontból

legintenzívebben igénybe vett része. Az alpi takarókra rászuperponálódnak az alsó-miocén

jobbos és a felső miocén-kvarter balos oldaletolódáshoz, valamint a felső-miocén

térszűküléshez (shortening) kapcsolódó deformációk. A szoftveres elemzés során, a felső-

miocén képződmények kronosztratigráfiai viszonyait a Kaskantyú-2 MÁFI alapfúrásból

kiindulva, szeizmikus szelvények alapján határoztuk meg. A szeizmikus szelvényeken

elkülönítettünk egy 7 millió éves diszkordancia felületet, amelyen a becsült üledékhiány a

rálapolódások alapján 50-200 méter között változott. Az antiklinálisok lefejeződéséből csak

lokális és kismértékű, 20-30 méteres erodált rétegvastagságot számítottunk. A neogén

fejlődéstörténeti események vizsgálata után került sor a mezozoós és a neogén képződmények

közötti erodált rétegvastagságok meghatározására. A mezozoós aljzat és a neogén üledékek

közti diszkordancia felüeten 1000-2750 méter vastagságú üledéksor pusztult le, ahol az

erodált rétegvastagság DK-i irányba folyamatosan vastagodik.

67



Traveltime Differences in Seismic Refraction Inversion

Tamás Ormos, Anikó Noémi Paripás

University of Miskolc, Department of Geophysics,


The application of seismic refraction methods is very common in near surface geological

investigations for e.g. hydrogeological, geophysical engineering and geotechnical purposes. In

a surface seismic measurement various source types can be used, depending on this, triggering

error may occur during field measurements. If the elastic waves are generated with an

explosion, an approximately 1-4 ms triggering error can be resulted from the error of the

geophysical blasting cap. Generating the waves with weight dropping or hammer strike, a

piezoelectric ceramic or a geophone serves the trigger signal (cycle skipping may occur).

Theses triggering errors can cause problems in the interpretation of the measured data and the

estimation of the parameters, especially in shallow explorations as the accuracy (or the errors)

of the trigger time have greater importance there compared to deeper explorations.

For the solution of this problem we applied the idea of double-trace data of Dobróka et al.

(1992). Therefore a certain receiver is chosen as a reference; using its traveltime data

traveltime difference dataset can be calculated and used in the evaluation procedure instead of

the simple dataset. For the interpretation of this so-called 'double-trace' dataset a new

inversion procedure had to be created to avoid triggering errors. The synthetic and field

studies proved that using this new inversion method a triggering error of approximately 1-4

ms could be totally eliminated, thus the effects of the inaccurate source time disappeared and

the reliability of the results could be highly increased compared to that of the measured data.

The presented method is in an experimental phase yet but it is planned to be further developed

and to be implemented into the series expansion based multilayer inversion method developed

formerly in the Department of Geophysics (University of Miskolc).

The described work was carried out as part of the TÁMOP-4.2.1.B–10/2/KONV–2010–0001

project in the framework of the New Hungary Development Plan. The realization of this

project is supported by the European Union, co-financed by the European Social Fund.

68



Régészeti jellegű mágneses kutatás Porolissum katonai táborában

Pethe Mihály, Lenkey László


[email protected]

A kolozsvári Babeş-Bolyai Tudományegyetem, a Szilágy Megyei Történelmi és Művészeti

Múzeum valamint az ELTE Geofizikai és Űrtudományi Tanszéke között fennálló

együttműködés keretében 2005 óta folynak Porolissumban geofizikai kutatások.

Porolissum egy római kori város volt, amely Románia területén, Szilágy megyében Zilah

mellett található. A város a rómaiak kivonulása után elnéptelenedett, a területén nem jött létre

új település, ennek következtében geofizikai módszerekkel jól kutatható. A rómaiak

építkezésükhöz a közelben fejtett bazaltandezitet használtak. Ennek a kőzetnek az üledékes

talajhoz képest nagy a mágneses szuszceptibilitása, ezért az eltemetett falak a mágneses tér

mérésével nagyon jól kimutathatók.

A méréseket GSM-19 Overhauser magnetométerrel végeztük A mérési elrendezésünk párban

történő gradiens mérés volt. Méréseinket fél méteres rácshálóban végeztük. A mért értékeket

pólusra redukáltuk és alulvágó szűrővel a hosszú hullámhosszú geológiai eredetű anomáliákat

eltávolítottuk.

Mérési eredményeink alapján pontosíthatók a korábbi régészeti kutatások alapján elkészített

alaprajzok. Kimutathatók voltak mind a vastag, mind a vékony falú, kőből épült házak alapjai,

a fa épületek alapjai, továbbá az utak. Olyan helyen is végeztünk méréseket, ahol korábban

nem voltak régészeti kutatások. Ezen a területen több új épületet is kimutattunk. Köztük egy,

a katonai tábor építkezési struktúrájától eltérő elhelyezkedésű épületet, amely valószínűleg

később épült.

A méréseinkkel feltérképeztük a katonai tábor szerkezetét, amely segítséget nyújt a további

régészeti kutatások végzéséhez.

69



A VLF módszer földtani alkalmazási lehetőségeinek vizsgálata

Pethő Gábor

Miskolci Egyetem Geofizikai Intézeti Tanszék, 3515 Miskolc Egyetemváros

A síkhullámú radiófrekvenciás elektromágneses geofizikai kutatómódszert Magyarországon

Takács Ernő professzor fejlesztette ki a sekély kutatási mélységű földtani és mérnökgeofizikai

feladatok megoldását támogató radiokip eljárás bevezetésével a 60-as évek végén. A később

alkalmazott VLF geofizikai kutatómódszer nagy teljesítményű, 10-30kHz frekvenciájú

katonai adók EM terét használja fel a felszín és a szkín-mélység közötti mélység

intervallumban jelentkező vezetőképesség inhomogenitások kimutatására. A földtani

körülményektől függően a behatolási mélység csupán néhány tíz méter, ezért a módszer a

földtani térképezés, környezetföldtani és hidrogeológiai kutatások hasznos eszköze lehet. Az

előadás áttekintést kiván nyújtani a módszer felhasználási lehetőségeiről és kiemelten

foglalkozik a Miskolci Egyetem által elvégzett VLF mérésekkel megoldott feladatokkal,

majd esettanulmányokat felhasználva a hosszan elnyúlt - jó közelítéssel lokálisan két

dimenziósnak tekinthető- szerkezetek kutatási eredményeit és a kutatások során szerzett

tapasztalatokat ismerteti. Két dimenziós szerkezetet feltételezve a VLF adó iránya és a

szerkezeti csapásirány egymáshoz viszonyított helyzete alapján két speciális esetet lehet

megkülönböztetni. Az E-polarizációs esetben az adó és a szerkezet csapásának iránya

egybeesik. Ilyenkor a behatolási mélységig jelentkező nagyobb elektromos vezetőképességű

képződményekben környezetéhez képest csapásirányú többlet áram folyik és ennek hatása a

dőlésirányban felvett látszólagos fajlagos ellenállás és a szekunder mágneses szelvényeken

is kimutathatóvá válik. A H-polarizációs esetben az adó iránya és a szerkezeti csapásirány

egymásra merőlegesek. Ebben az esetben a dőlésirányú primér elektromos tér az adóirányra

merőleges különböző vezetőképességű térrészeket elválasztó határfelületek mentén

elektromos töltés felhalmozódást hoz létre, melynek elektromos tere a primér mágneses tér

által indukált elektromos térhez hozzáadódik. Az előadás a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-

2010-0001 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az

Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.

70



A „Palóc karszttól” a vulkáni kőzetek hasadékvizéig. Szemelvények

Nógrád megye vízföldtanából.

Prakfalvi Péter

Magyar Bányászati és Földtani Hivatal, Földtani és Adattári Főosztály,

[email protected]

Nógrád megye vízföldtanával kapcsolatosan elsődlegesen az jut eszünkbe, hogy ivóvízben

szegény a terület és jelentősebb hőmérsékletű termálvíz feltárására kicsi az esély. Ha

részleteiben vizsgáljuk meg a témát láthatjuk, hogy nem lehet általánosítani. Leninkább a

megye földtani felépítése határozza meg a vízkörforgási rendszerek kalakulását, így az

befolyásolja a megyén belüli vízföldtani viszonyokat. Az valóban igaz, hogy felszínközeli,

nagyvastagságú mészkövek hiányában nem alakulhatnak ki a nagymélységű rendszerek,

amelyek általában biztosítják a nagyvulumenű statikus és dinamikus vízkészletet és a

balneológia és egyéb vonatkozásban fontos termálvizeket. De van "Palóc karsztunk", ami

gyakorlatilag a kettős porozitású "glaukonitos homokkövet" (Pétervásárai Homokkő F.)

takarja, ami valóban mutat némi hasonlóságot az igazi karsztokkal pl.: a mésztufa kiválásokat

produkál és jelentős vízbázisa a vizsgált terület K-i részének. A másik igen fontos eleme a

csapadékvíz "elraktározásának" a nagy felültet képző és általában a legmagasabb térszint

alkotó (ez fontos eleme a leáramlást biztosító hidrosztatikus nyomásnak) vulkáni

képződmények, amelyek hasadékain-repedéseiben raktározza, ugyankkor ezeken keresztül a

mélybe vezetik a vizeket. Hegységperemi részeken, valamint belső medencékben az utóbbi

miatt a a természetes és mesterséges vízkilépések enyhén termális jellegűek és álatlában 500-

1 000 mg/l-t meghaladó oldottanyag tartalmúak. Törések mentén, valószínűleg az

alaphegység metamorfózisából származó CO2 feláramlások a réteg- és talajvizekkel

egyesülve ásványvizeket is alkothatnak ("csevice"). Különleges specialitása vidéknek az un.

"öregségi vizek", amelyek az egykori bányavágatokból lépnek a felszínre és szintén

kuriózumnak számított, hzogy a bányákból kifolyó rétegvizeket fürdők működtetésre

használták.

71



Nuclear magnetic resonance signals fitting method using ’Distribution’

program

Edyta Puskarczyk

AGH - University of Science and Technology, Faculty of Geology, Geophysics and

Environmental Protection, Department of Geophysics, Krakow, Poland;

[email protected]

The result of NMR determination most commonly used in petrophysics is the distribution of

T2 transverse relaxation time of hydrogen nuclei. It is a reliable source of information about

reservoir properties of rocks (porosity, permeability, saturation). In this paper we extend

methodology of NMR signal analysis. We propose a new method to compute T2 cut-offs from

NMR measurements. Fitting theoretical curves into measured signals is the most important

step in NMR signals analysis. In literature we can find standard T2 cut-offs which separate

rock pore space. For sandstones this value are 3 ms and 33 ms and for carbonates 3 ms and 92

ms. Using this T2 cut-offs allow to differentiate between the movable medium, capillary

water and water bound in clay minerals. Unfortunately, standard cut-offs value often are

different then real value for specific rock type. Improved method of processing NMR data

based on special fitting of several selected exponents was applied to enhanced division of

porosity into parts occupied by free water, capillary water and bound water. We used

'Distribution' program. In this prgram we can select number of exponents, type of distribution

and individually find the limits between different pore type components. In this paper we

present the results of using Gaussian and Weibull distribution. We measured and interpreted

samples representative for different group of lithology (clactic and carbonates) and

stratigraphy.

72



Agyagtartalom-meghatározás hazai és külföldi mélyfúrási geofizikai

adatrendszerek faktor analízisével

Szabó Norbert Péter

Miskolci Egyetem, Geofizikai Intézeti Tanszék

[email protected]

Az előadás a többváltozós statisztika egy hatékony feltáró módszerének, a faktor analízisnek,

a mélyfúrási geofizikában történő felhasználásával foglalkozik. A mélyfúrási geofizikai

adatok faktor analízissel történő kiértékelésének célja az üledékes szerkezetekre vonatkozó

kőzetfizikai információszerzés és regressziós kapcsolatok keresése az új változók (faktorok)

és a kőzetfizikai paraméterek között. A mélyfúrási geofizikai szelvényekből a statisztikus

módszerrel új szelvényt képezünk (faktor szelvény), mely erős korrelációt mutat a víz-, és

szénhidrogén-tároló agyagos-homok(kő) rétegek agyagtartalmával. A szerző a módszert több

hazai és külföldi sekély és mélyfúrásban is kipróbálta. A kapott eredmények alapján egy

nemlineáris kvantitatív összefüggés írható le a faktor analízissel származtatott új változó

(skálázott faktor) és az agyagtartalom között, mely különböző üledékes medencékben jó

közelítéssel azonos formában érvényes. Jelen előadásban az empirikus összefüggés

alkalmazását néhány magyarországi és Egyesült Államokbeli fúrási adatrendszeren mutatjuk

be. A kapott eredményeket a független determinisztikus és inverziós módszerekkel végzett

kiértékelés is alátámasztja. Az eddigi kutatások azt mutatják, hogy a regressziós egyenlet

nagyobb területre is kiterjeszthető, mely azt valószínűsíti, hogy a módszer egy független, az

agyagtartalom meghatározására alkalmas eljárásnak tekinthető. A faktor analízisből származó

agyagtartalom ismeretében egyéb kőzetfizikai ismeretlenek becslési pontossága és

megbízhatósága is növelhető. A független forrásból származó kőzetfizikai információ az

inverz probléma bizonytalanságát és többértelműségét is csökkenti, ezzel növelhető az

inverziós módszerek hatékonysága. A módszer gyors és egyetlen eljárásban dolgozza fel

valamennyi mélyfúrási geofizikai szelvényt, mellyel az agyagtartalom nagyobb területre

kiterjedő meghatározása is lehetséges.

73



Geotermikus Mélyfúrások Környezeti Kihívásai

Szabó Tibor

Miskolci Egyetem, Kőolaj és Földgáz Intézet, 3515 Miskolc, Egyetemváros,

[email protected]

A geotermikus energia kutatásnak is fontos célkitűzése a környezeti hatások csökkentése,

aminek az egyik meghatározó eleme olyan fúrási folyadék technológia alkalmazása, ami

biztosítja, hogy a műveletek befejezését követően a felesleges technológiai folyadékok

térfogata minimális, valamint ezen folyadékok újrafelhasználása maximális legyen. A szerző

ebben a cikkben bemutatja a hazai gyakorlatban alkalmazott iszaptípusok jellemzőit és a

szilárdanyag-szabályozás korszerű eszközeit, melyek helyes alkalmazásával biztosítható,

hogy a geotermikus célú kutató fúrások mélyítése során keletkező bányászati hulladékok

megfeleljenek az érvényes környezetvédelmi előírásoknak és azokat az alkalmazott és

egymásra épülő környezettudatos technológiai és technikai elemeket, amelyek együttesen

képezik a hazai, elérhető legjobb környezetvédelmi gyakorlatot.

A munka célja bemutatni a fejlett ipari gyakorlatot, a környezetvédelmet biztosító

technológiai és technikai eszközöket, azok működtetését és fejlesztési törekvéseit. További

fontos szempont volt összefoglalni azokat a gyakorlati lépéseket, amelyekre alapozva,

megfelelő előkészítés (kezelés és tisztítás) után ezek a folyadékok besajtolásra kerülnek, a

vonatkozó törvényben megfogalmazott feltételeknek megfelelő körülmények között, az erre a

célra kijelölt geológiai formációkba.

A munka alátámasztja és erősíti azt a nemzetközi gyakorlatban elfogadott elvet, mely szerint a

geotermikus bányászati tevékenységhez kapcsolódóan, a mély geológiai formációk feltárása

és termeltetése során a felszínre kerülő, és nem hasznosítható, illetve újrahasznosítható

folyadékokat, a felszíni környezet terhelésének csökkentése céljából, ellenőrzött körülmények

között kiválasztott formációkba juttassuk vissza. Erre pedig a legalkalmasabb eszköz a

besajtolás.

74

Nemzeti radioaktívhulladék-tároló 2011-2012: az első két tárolókamra

létesítése Bátaapátiban

Szebényi Géza, Berta József, Hámos Gábor, Csicsák József

Mecsekérc Zrt., 7633 Pécs, Esztergár L. u. 19., [email protected],


A Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT) a kis és közepes aktivitású radioaktív

hulladékok hazai végleges elhelyezésére a Bátaapáti település melletti telephelyen valósul

meg.

A földalatti tároló kialakítása földtani-kutatási és létesítési részre osztható. A felszíni kutatás

1997–2003 között zajlott le. Ennek eredményei alapján a kutatási területen kijelölt sokszög

határain belül a szakhatóság földtani alkalmasságot állapított meg. A megközelítő

vágatrendszer lejtősaknákkal történő kihajtása jelentette a felszín alatti kutatási fázist, amely

2004 végén indult meg, és 2008 közepén fejeződöttbe. Ennek során kialakításra került két,

egyenként kb. 1700 m hosszú, 10%-os dőlésű lejtősakna, összekapcsolva 7 db

összekötővágattal továbbá 5 db vizsgálati célokra szolgáló oldalkamra, 4 db

transzformátorkamra, 2 db víztároló és vízkezelő zsompvágat.

Az NRHT létesítése 2008–2012. között a lejtősaknákhoz kapcsolódó közel szintes

vágatrendszer és az első kamramező keretei között történt. Eddig két tárolókamra

térkiképzése fejeződött be. A Bátaapáti Nemzeti Radioaktívhulladék-tároló (NRHT)

létesítésének I. üteme (alapvágatok és 8. összekötő vágat ― „kishurok”) érvényes

engedélyezési terv és az elfogadott kiviteli terv alapján 2008-2009 között zajlott, a II. ütem 1.

és 2. szakasza (tárolói vágatok, a végleges vízkezelési rendszer vágatai, valamint az első két

kamra nyaktagi része ― „nagyhurok”) 2010 júniusában fejeződött be. Az NRHT létesítés II.

ütem 3. szakaszában került sor az NRHT üzemi rendszereinek kivitelezésére és az I.

kamramezőben az 1-2. tároló kamra (2011. szeptemberig befejezett) kialakítására. kiviteli terv

elkészülte után 2011 januárjában kezdődtek meg az I-K1 és az I-K2 tárolókamrák térkiképzési

munkái. 2011. októberében a tárolókamrák zárófalazatainak megépítése után a térkiképzés

befejeződött. 2012. áprilisára elkészült az I-K1 tárolókamra padozata majd májusra a végleges

technológiai rendszerek telepítése, szerelése is elkészült.

A tárolókamrák építése igényes bányászati kivitelezést követelt. a Tároló összekötő vágatból

nyíló ún. nyaktagokhoz kapcsolódóan a kónuszos bővítések 33 m2-es szelvényről 97 m2-es

szelvényre, majd megépültek a tárolókamrák 97 m2-es szelvényméretben és elkészültek a

75

zárófalazatok. A tárolókamrák egymással párhuzamosan készültek két építési fázisban (kalott,

talpszelet). Az 1. tárolókamrában egy szakaszon a kalott is két fázisban készült (bal kalott,

kalott bővítés).

A tárolókamrák építését magfúrások előzték meg, amik információkat adtak a

kamraprognózisok elkészítéséhez.

Mindkét tárolókamrában szükség volt egy-egy vágatszakaszon előinjektálásra a szigorú

transzmisszivitási határérték és a vízbelépési korlát teljesítése miatt.

Mindkét tárolókamrában – előre meghatározott gyakorisággal – telepítésre kerültek optikai

konvergencia mérő szelvények, melyek rendszeres bemérésével figyelték a térkiképzés okozta

kőzetmozgásokat. Ezek alapján megállapítható volt, hogy a mozgások a homlok

előrehaladásával lecsengtek. Rendkívüli mozgások, kőzetkörnyezet-tönkremenetelek nem

történtek.

Az I-K2 tárolókamrában hosszú távú geotechnikai monitoring elemek kerültek beépítésre a

kőzet, és a biztosító szerkezetek mozgásainak megfigyelésére. Ezek a további tárolókamrák

tervezéséhez is adatokat szolgáltatnak.

76



A szénhidrogén vagyon értékelésének módszertani kérdései

Szilágyi Imre

Független szakértő, 2040 Budaörs, Ketész u. 22.

A megkutatott szénhidrogén ásványvagyon mennyiségének becslését és a becslés

bizonytalanságának (kockázatosságának) kezelését az európai és amerikai olajvállalatok

többsége az iparági ajánlásként elfogadott Szénhidrogén Vagyonkezelési Rendszer

(Petroleum Resources Management System, SPE/AAPG/WPC/SPEE, 2007) szerint végzi. A

szerző tapasztalatai szerint a PRMS modelljének gyakorlatba való átültetése számos

nehézségbe ütközik, amelynek következtében a vállalatok ásványvagyonukról és készleteikről

inkonzisztens beszámolókat tesznek közzé.

A modell értelmezési nehézségeinek alapproblémája, hogy a PRMS bár megengedi, hogy az

ásványvagyon mennyiséget, mint valószínűségi változót lognormális eloszlásként írjuk le, a

lognormalitás lényeges következményeivel nem számol. Egyik ilyen következmény, hogy - a

normális eloszlással ellentétben - a szakértői becslések révén megadható legvalószínűbb

értéktől a statisztikai várható érték eltér. Mivel az olajvállalatok tőkepiaci árazása a vállalatok

altal birtokolt, éves jelentésekben közzétett szénhidrogén készletek nagyságától (is) függ, a

fentiek értelmében levezethető, hogy a jelentős ásványvagyonokkal rendelkező olajvállalatok

értékét napjainkban a piac alulbecsli.

A PRMS másik "alapvetése", hogy az ásványvagyon mennyiség becslés bizonytalanságát

három, kitüntetett valószínűségi-kategória érték (P90, P50, P10) megadásával "kezeli". Ez a

valószínűségszámításra és leíró statisztikára alapozott műszaki, természettudományos és

pénzügyi szakterületek szakemberei számára szokatlannak tűnik, hiszen közismert, hogy egy

valószínűségi változóként megadott mennyiség kockázatosságát a szórással jellemezzük.

Előadásomban a fenti ellentmondások tisztázására teszek módszertani kísérletet.

77



Hogyan segíti a hőmérséklet szelvényezés a kútvizsgálatot?

Szongoth Gábor, Pál Lénárd

Geo-Log Kft.

A hőmérsékletmérés a legrégebbi mélyfúrás-geofizikai módszer. Zsigmondy Vilmos a

magyar kútfúrósok „atyja” már az 1860-70-es években végzett hőmérsékletmérést a Hősök

tere közepén létesült Várkert I. kútban. Alapvetően a fúrás, illetve a kiképzett kút

talphőmérsékletét határozták meg vele, de az utóbbi fél évszázadban már folyamatos

hőmérséklet szelvényezések történtek, amelyek információtartalma jóval magasabb,

megállapítható az aktuális hőmérséklet a teljes fúrásban, illetve a kútvizsgálat során

vizsgálható melyik szűrőzött szakasz milyen hőmérsékletű vizet termel.

A kutak vizsgálatánál azonban további igen lényeges és sokszor pótolhatatlan információ

szerezhető a hőmérsékletmérésekből. Egyrészt következtetni lehet az esetleges fals

beáramlások helyére (lyukas cső, hibás tömszelence, talpi beáramlás), másrészt következtetni

lehet a megnyitott rétegek nyomásviszonyaira (belső átfejtődések).

Mindehez hiteles, nagy felbontású műszerrel végzett mérések kellenek és minimum két

szelvényezésre van szükség, álló (lezárt) kútban és termelés mellett is kell mérést végezni.

Minél több a mérés annál jobb, különösen, ha a mérések eltérő előzetes termelési viszonyok

után történnek.

Az előadás néhány hideg vizes példa után, több különös eredményt hozó hévízkutas példát

ismertet, amelyek alapján megállapítható, hogy ez a látszólag egyszerű mérés mennyi hasznos

információt szolgáltat, ha gondosan értelmezik.

78



A bátaapáti hulladéktároló létesítmény vágatai között végzett szeizmikus

tomográf mérések

Tildy Péter, Prónay Zsolt, Törös Endre

Magyar Földtani és Geofizikai Intézet, 1143 Budapest, Stefánia út 14. Postafiók: 1143

Budapest, Pf. 106. email: tildy@[email protected]

A felszín alatt kialakított mérnöki létesítmények tervezéséhez és a már meglévők

fenntartásához elengedhetetlenül szükséges az objektumot körülvevő kőzettér geológiai

viszonyainak, a kőzetek geotechnikai és vízföldtani jellemzőinek előzetes megismerése. Erre

a célra különösen alkalmasnak bizonyultak a felszíni fúrólyukak-, valamint a feltáró

vágatpárok és az ún. "kishurok" között végzett szeizmikus tomográf mérésekkel

meghatározott szeizmikus sebességek. Az előadás a felszín alatti vágatpárok között végzett

mérések eredményeit mutatja be.

A szeizmikus mérés során meghatároztuk a szeizmikus P- és S-hullámok terjedési

sebességeinek eloszlását az átvilágított terület belsejében, a kapott sebességértékeket pedig

összehasonlítottuk a területet határoló vágatokból származó nagyszámú geotechnikai

paraméterrel. E paraméterek (RMR, RQD, Q) általában a vágathajtás során alkalmazandó

biztosítási technológia tervezésére szolgálnak, és számos, a kőzetminőségre vonatkozó

megfigyelésen alapuló, illetve számszerűsített tényezőből származnak.

Mivel az S-hullám sebesség állékony kőzetekben erősen függ annak repedezettségétől, nem

meglepő, hogy a sebességeloszlás kapcsolatban van a fent említett paraméterekkel, de a

korreláció erőssége figyelemre méltó. A módszerek korlátait is figyelembe véve a

kőzetbiztosítási kategóriák tervezésénél a szeizmikus sebességek meghatározása reális

alternatívája lehet a geotechnikai paraméterek meghatározásának. A szeizmikus,

roncsolásmentes technológia legfőbb előnye a többi kőzetosztályozási rendszer eljárásaival

szemben, hogy esetenként vele a vágatokkal, fúrásokkal fel nem tárt kőzettestek is

jellemezhetők.

A vizsgálat eredményei azt is mutatják, hogy, mivel az S-hullám nem terjed folyadékokban és

gázokban, sebessége tehát gyakorlatilag független a folyadéktartalomtól, így a vp/vs hányados

a víztartalommal arányos. Ezért a vp/vs arány segítségével a vizsgált összlet hidrogeológiai

paraméterei is becsülhetők.

79



AVO Modellezés egy magyar gáztároló esetén szeizmikus monitorozás

céljából

Tóth Izabella

Eötvös Loránd Tudományegyetem, [email protected]

Szeizmikus monitorozás a szénhidrogén termelés hatására a rétegnyomásban és a fluidum

szaturációban bekövetkező időbeli változásokat jellemzi. Mielőtt a tároló kőzetre a 4

dimenziós szeizmikát elvégeznénk, meg kell vizsgálni, hogy a rezervoár alkalmas-e

szeizmikus monitorozásra.

Egy felső pannon gáztároló lett kiválasztva, hogy a termelés hatását megvizsgáljuk a

szeizmikus adatokon. A fluidum fázishatár (gáz-víz határ) időbeli mozgását modelleztem egy

fúrás adatait felhasználva. Fluidumcsere modellezéssel szintetikus kút logokat generáltam a

választott időpillanatokban. Ezekből 1 dimenziós pre-stack szeizmikus csatornákat

modelleztem minden kijelölt időpontra, amelyeket AVO attribútumok segítségével

hasonlítottam össze.

A 3 dimenziós modellezéssel, a tároló térbeli elhelyezkedését vizsgálva még tejlesebb képet

kaphatunk a termelés hatásáról és a gáz-víz határ emelkedéséről.

A modellezett 1, illetve 3 dimenziós szintetikus csatornákból előre jelezhető a szeizmikus

monitorozás hatékonysága.

80

Mélyfúrási geofizikai feladatok és eredmények a Derecskei-árok ”tight gáz”

tárolóiban

Tóth József, Vargáné Tóth Ilona

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt 5002 Szolnok, POB. 86, Tel: +36-20-9528-568, [email protected];

Tel: +36-20-9671-938, [email protected]

Az utóbbi években Magyarországon is előtérbe került a nem hagyományos típusú,

márgákhoz, rossz tárolótulajdonságokkal rendelkező törmelékes-üledékes kőzetekhez

kapcsolódó úgynevezett ”shale gáz” és”tight gáz” típusú szénhidrogén(gáz) tárolók kutatása.

A MOL Nyrt. jelenleg egy területen, a Derecskei-árokban folytat ilyen jellegű kutatási

tevékenységet.

A medencében az korábban mélyített kutatófúrások kis hozamú, nem ipari vagy kis

jelentőségű gáz felhalmozódásokat tártak fel Középső-Miocén képződményekben.

Erre alapozva indult meg néhány évvel ezelőtt egy nem hagyományos gáztárolók kutatást

célzó projekt, amelynek célja ezen tárolók készletének meghatározása, tesztelése és

hidraulikus rétegrepesztésük lehetőségeinek a vizsgálata.

Eddig öt darab 3700-4000 m közötti mélységű kút készült el, kivizsgálásuk folyamatban van.

A legmélyebb tárolóban a statikus réteghőmérséklet 210 °C, a rétegnyomás 61.7 MPa.

A tárolókőzet finomszemű homokkő, agyagos homokkő, vulkáni tufa és aleurit, alacsony-

közepes (< 8-10 %) átlag porozitással és igen alacsony (<0.1 mD) átlagos permeabilitással.

A mélyfúrási geofizikának fontos szakma feladatai vannak a projekt kivitelezési és értékelési

folyamatában, igy

• a tárolók jellemzése, a litológia és a petrofizikai paraméterek meghatározása,

• borehole image analízis

• a kőzet mechanikai tulajdonságinak meghatározása, insitu stressz analízis,

• a kutak műszaki állapotának ellenőrzése,

• hidraulikus rétegrepesztések monitoring feladatai,

• termelési kútszelvényezés, termelési profil és termelvény összetétel meghatározás a

repesztett zónákban.

A feladatok megoldást nehezíti, hogy a magas hőmérséklet miatt az optimális szelvényezési

programok nem hathatók végre.

A nehézségek ellenére a fenti feladatok megoldása sikeresnek minősíthető.

81



Az IP módszer alkalmazási lehetőségei a környezetvédelem, az érckutatás

és a direkt szénhidrogénkutatás területén

Turai Endre

Miskolci Egyetem, Geofizikai Tanszék, [email protected]

Az IP (Induced Polarization) módszer a geofizikai szakirodalomban az 1950-es évektől

kezdve klasszikus érckutató módszerként vált közismertté. Mind az időtartománybeli (TDIP),

mind pedig, a frekvenciatartománybeli (FDIP) méréseket eredményesen alkalmazták az

érckutatásban, ugyanis a konduktív elektromos (szabad elektronos) áramvezetést mutató ércek

felületén - disszociált ionos környezetben - fellép a fémes (metallikus) polarizáció jelensége,

ami mérhető IP anomáliákat okozhat. Az IP jel azonban nemcsak a fémes (elektróda)

polarizáció következtében alakulhat ki, hanem az elektromosan vezető fluidumot tartalmazó

üledékek esetén fellépő filtrációs polarizáció, a diszperz agyagásványokhoz kötődő membrán

polarizáció és a reduktív, vagy oxidatív hatású szennyezőanyagok okozta redox polarizáció

következtében is. Ez a felismerés az IP módszert az ezredforduló környékén a

környezetvizsgálatok egyik leghatékonyabb geofizikai módszerévé tette. Az elektromágneses

geofizikai gyakorlatban ugyanakkor ismertté vált az is, hogy a produktív (kőolajat, vagy

fölgázt tartalmazó) szénhidrogén (CH) tározó szerkezetek tetőzónájában, a tározó határai

felett piritesedés alakul ki, ami fémes polarizációt okoz. A CH tározók felett kialakuló

gyűrűszerű IP anomália a produktivitás egyik fontos jellemzője lehet a direkt CH kutatásban.

Mindhárom területen újszerű alkalmazási lehetőséget jelent az időállandó szerinti analízis. Az

IP jelek időállandó spektruma az un. TAU-transzformációval határozható meg. A kis

időállandók tartományában (1sec alatti) megjelenő anomáliák a környezetre kevésbé

veszélyes filtrációs és membrán hatásokhoz köthetők, míg a nagyobb (1sec feletti)

időállandók a környezetre veszélyes redox és fémes szennyezettségre utalnak. Az

érckutatásnál és a direkt CH kutatásnál szintén ennek a nagy időállandójú tartománynak

időállandó szerinti karakterisztikus vizsgálata teszi meghatározhatóvá az egyes érctípusokat,

és a pirit okozta anomáliasáv megjelenését a produktív CH tározók határai felett.

A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új

Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

82



Az IP módszer néhány terepi mérési eredménye

Some field measurement results of IP method

Turai Endre

Miskolci Egyetem, Geofizikai Tanszék, [email protected]

A poszter az IP mérés TAU-transzformációs feldolgozásának eredményi közül mutat be

néhány terepi példát. Felvillantja a TAU-transzformáció megoldási lehetőségeit, és az

időállandó spektrum polarizációra vonatkozó információ tartalmát, valamint a közeg

szennyezettségi fokának és a szennyezettség típusának a becslésére kidolgozott módszereket.

Ezek a módszerek a terepi mérésekből a TAU-transzformációval számítható időállandó

spektrumot használják fel a közeg szennyezettségi fokának a minősítésére, míg a polarizációs

szennyezettség meghatározása az időállandó értékek alapján történik.

A módszert eredményesn alkalmaztuk számos szennyezett terület (hulladéklerakók,

vízbázisok, salakpernye tároló, meddőhányók, stb.) állapotvizsgálatánál.

A terület szennyezettségi fokát és a polarizációs szennyezettség fajtáit bemutató metszetek

mellett az előadás kitér az IP módszer direkt szénhidrogén kutatásban történő alkalmazási

lehetőségére is.

A tanulmány a TÁMOP-4.2.1.B-10/2/KONV-2010-0001 jelű projekt részeként – az Új

Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az Európai

Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg.

83



Hőszivattyúk modellezése CFD módszerekkel

Turzó Zoltán

Miskolci Egyetem, [email protected]

Energia központú világunkban, a fenntartható fejlődés érdekében egyre nagyobb szerepet kell

hogy kapjanak környezetkímélő, megújuló energia források. A geotermikus energia egy ilyen

energia forrás, melynek egy, a főleg kommunális célú energia ellátás területén alkalmazott,

egyre bővülő formája a talajszondás hőszivattyús földhő hasznosítás.

A hőszivattyú segítségével alacsonyabb hőmérsékletű környezetből hőt lehet kivonni és azt

fel lehet használni egy magasabb hőmérsékletű tér fűtésére. A hőszivattyúkban illékony

hűtőközeg gőze áramlik melyet kompresszor segítségével kondenzáltatnak illetve

felmelegítve elpárologtatnak. A leggyakrabban alkalmazott talajszondás hőszivattyúk esetén

a hőszivattyú hűtőközegének felmelegítése a föld hőjével történik, a talajba függőlegesen fúrt

lyukakban elhelyezett U alakú hőcserélők segítségével.

A talajszondás hőszivattyúk hőcserélőiben nagyon bonyolult áramlás- és hőtani folyamatok

játszódnak le, melynek megértése nagyon fontos a berendezések hatásfokának javítása

érdekében. A lejátszódó folyamatok megértését jelentősen segítik a numerikus áramlástani

modellezés (CFD) során nyert információk, adatok és tapasztalatok. A téma aktualitását és

fontosságát számos szerző felismerte és foglalkozott a problémakörrel. A kutatásaik során

különböző CFD modelleket dolgoztak ki és ezen modellek segítségével vizsgálták a szondás

hőszivattyúk működését.

Cikkemben a témakörben publikált modelleket és szimulációs eredményeket foglalom össze

és kritikai elemzés alávetem őket, rámutatva az egyes modellek erényeire és esetleges

hiányosságaira is. A szakirodalmi cikkek alapján arra a felismerésre jutottam, hogy a szondás

hőszivattyúk hatékonysága javítható lenne, ha a hőcserélők kialakítása során nem szilárd,

hanem mesterségesen keringtetett, folyékony hővezető közeget alkalmaznánk. Jelenlegi

kutatásaimnak a célja az említett feltevés igazolása, cikkemben bemutatom az eddigi

eredményeket.

84



A mecseki uránbányák rekultivációjának radioaktvitás szempontú

eredményei

Várhegyi András(1), Gorjánácz Zorán(2), Somlai János(3)

1: MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Zrt., 7633 Pécs, Esztergár L. u. 19.

2: MECSEKÉRC Környezetvédelmi Zrt., 7633 Pécs, Esztergár L. u. 19.

3: Pannon Egyetem Radiokémiai Intézet, 8200 Veszprém, Egyetem u. 10.

1955–1997 között uránérc-bányászat és –feldolgozás zajlott a Mecsek hegység Ny-i részén. A

bányák bezárása után egy nagyszabású rekultivációs környezetvédelmi beruházás történt az

érintett területen, ami 2008. év végére fejeződött be. Jelenleg a visszamaradt réteg-,

talajvízszennyeződések felszámolása, monitoring és utogondozási tevékenység folyik,

melynek keretében kerül sor a kisebb talajszennyeződések eltávolítására is. A munkálatok

környezeti hatásának vizsgálatára, többek között, radiológiai monitoring rendszert építettünk

ki és üzemeltettünk a rekultiváció időszakában, amit azt követően is fenntartunk az

utóellenőrzések és a hosszú távú monitoring céljából. A terepi munkálatok időszakában a

leginkább érintett település, Pellérd lakossága kb. évi 1 mSv többlet dózist szenvedett el a

zagytározók kibocsátásának következtében. A radiológiai monitoring megnyugtató módon

jelezte a radioaktív szintek csökkenését, mind a munkahelyeken, mind pedig a közeli

lakókörnyezetben. Fokozatosan helyreállítottuk az eredeti sugárzási háttérértékeket, amint a

meddőhányók és zagytározók lefedésre kerültek. A többlet-dózis meghatározó összetevője a

levegő rövid életű radioaktivitása (radon-termékek) volt.

A bányászattal érintett terület északi részén a bányameddő kőzet építőipari felhasználása, va-

lamint az anomális radonszintek továbbra is problémát jelentenek. Természetes eredetű

NORM anomáliák (a kőzetek és talaj eredetileg anomális urántartalma) is hozzájárulnak

ehhez. Fontos feladat a bányászati és természetes eredetű radioaktív források

megkülönböztetése, mivel az előbbi csökkentése rekultivációs feladat, míg utóbbi része a

természetes sugárzási háttérnek.

85



Numerical response of neutron well-logging tool in dipped thin-layer

formations. Assumptions and results of Monte Carlo calculations.

Urszula Woznicka 1), Dominik Dworak 1), Urszula Wiącek 1), Tomasz Zorski 2)

1) Henryk Niewodniczanski Institute of Nuclear Physics, Kraków, Poland,

[email protected], [email protected], [email protected];

2) AGH University of Science and technology, Faculty of Geology, Geophysics and

Environment Protection, Dept. of Geophysics, Kraków, Poland, [email protected]

The paper includes results of numerical calculations of neutron fields around the borehole

and the corresponding response of the neutron-neutron well logging tool. Basic assumptions

for numerical calculations of well-logging profiles, expected from measurements of the

selected neutron well-logging tool (NNTE) are presented. The neutron tool responses were

simulated using MCNP - the well-known Monte Carlo code. A lot of neutron borehole

profiles have been simulated for a wide range of asymmetric borehole - thin-layer geometries.

The general model consists of an „infinite‟ rock, intersected by a borehole. A thin, flat rock

layer of different lithology crosses that „infinite‟ rock under an angle to the borehole.

Numerous combinations of the model parameters - various porosities and neutron absorption

cross-sections of the rocks as well as different layer thicknesses and angles - have been

considered. The main goal of the research is to present an influence of an angle between a

thin-layer and a borehole axis on a response of a neutron well-logging tool. The final results

are instantly useful for elaboration of the well-logging interpretation procedures for

directional drillings, where the rock layers are usually sloped, or even highly inclined to the

borehole axis.

Támogatóink

Gyémánt Fokozatú Támogató

MOL Magyar Olaj- és Gázipari Nyrt.

Arany Fokozatú Támogatók

Miskolci Egyetem

EAGE - European Association of

Geoscientists & Engineers

Ezüst Fokozatú Támogatók

TXM Oil & Gas Ltd.

Society of Petroleum Engineers

Hungarian Section

Wildhorse UCG Kft.

Prospectiuni

Geological and Geophysical Services

Bronz Fokozatú Támogatók

Geomega Kft.

Mecsek-Öko Környezetvédelmi Zrt.

PetroHungaria Kft.

MinGeo Kft.

„földtudományok: a gazdasági fejlődés gyökerei”earthc/programf.pdf · 2012. 9. 24. ·...

Documents