alkotmányjog 2 Államszervezet -...
TRANSCRIPT
Alkotmányértelmezés
2017-18. őszi szemeszter
ELTE ÁJK 2017. szeptember 15.
Miért értelmezzük az alkotmányt?
Alapok
Alkotmányjogi érvelés
Alkotmányértelmezés
Alapok
Jogértelmezés
•Módszerek
•Jogértelmezési kánonok
Jogalkalmazás
•Jogászi szillogizmus
JOGÁSZI SZILLOGIZMUSFelső tétel: ha a törvényi tényállás (TT) ez,
(a jogi norma) akkor ez és ez a jogkövetkezmény (JK)
(ha TT - akkor JK)
Premisszák
Alsó tétel: és a magatartási a törvényi
(a magatartási tényállás (MT) = tényállással (TT)
tényállás) (MT = TT)
Konklúzió
Záró tétel: akkor a magatartási tényállásra érvényes
(szubszumció) a jogkövetkezmény (MT-re érvényes a JK)
értelmezés
értelmezés
ILLYÉS GYULA: Óda a törvényhozóhoz (A jubiláló Tersánszkynak)
Az alkotmányértelmezés tárgya
jogállam észszerű időben
tisztességes eljárás
mentelmi jog preambulum
NÉP szuverenitásemberi méltóság SZOCIÁLIS BIZTONSÁG
Kellő felkészülési idő személyi biztonság közszereplő
Az értelmezés alanya
Source: http://clipart-library.com/clipart/6ipoxb85T.htm, http://www.profitguide.com/wp-content/uploads/2012/08/creativity-resize.jpg
Source: http://www.patriotinstitute.org/wp-content/uploads/2017/03/Supreme-Court.jpg
Az alkotmányértelmezés módszerei – példák
„NEHÉZ ESETEK”
A halálbüntetés eltörlése, 23/1990. (X. 31.) AB határozat
„A Magyar Köztársaságban minden
embernek veleszületett joga van az
élethez és az emberi méltósághoz,
amelyektől senkit nem lehet
önkényesen megfosztani.”
Alkotmány 1989, 54.§(1) bekezdés
_____________________________________
„Grammatikai, szószerinti értelmezéssel az Alkotmány
szövegével nem lenne ellentétes a magzatnak az »ember«
fogalom alá vonása. Minthogy azonban ez az addigi magyar
jogrendszer felfogását érdemben megváltoztatná, ehhez
határozott, biztos kijelentés kellene. Ennek híján az
Alkotmány vonatkozó helyét csak a jogrendszer egészében
lehet értelmezni.”64/1991. (XII. 17.) AB határozat (magzati élet, abortusz)
__________________________________
Az alkotmányozók a rendszerváltozás utáni társadalomban
és államban érvényesülő értékpluralizmusból indultak ki;
az Alkotmány 1989. október 23-án kihirdetett módosítása
( az 1989. évi XXXI. törvény ) szakított a korábban az
állam alapjává tett hivatalos ideológiával, és azzal,
hogy a jogokat ezzel összhangban kell értelmezni. A
különböző eszmei áramlatoknak az Alkotmány kidolgozása
során javasolt felsorolása csak a sokféleséget akarta
példázni, ….23/1990. (X. 31.) AB határozat (halálbüntetés), Sólyom László párhuzamos véleménye
____________________________
„El kell dönteni, hogy az Alkotmány elsőbbsége érvényesüljön az azzal ellentétes törvények felett, vagy az Alkotmány ugyanolyan rangú legyen, mint a többi törvény és ilyenként bármely törvény által módosítható. Az utóbbi esetben az Alkotmány nem szab gátat a korlátlan hatalomgyakorlásnak. Ha azonban a – sokkal észszerűbb –első megoldást választjuk, akkor az Alkotmánnyal ellentétes törvény nem jog, és azt amerikai bíró nem alkalmazhatja.”John Marshall, Marbury contra Madison ügy (bírói felülvizsgálat)
___________________________________
„Az Alkotmánybíróság gyakorlata értelmében az alkotmányjogi panasz jogorvoslat. [...] Az Alaptörvény 24. cikk (2) bekezdés c)és d) pontja szerinti alkotmányjogi panasz jogintézményének egyaránt elsődleges célja ugyanis az egyéni, szubjektív jogvédelem: a ténylegesen jogsérelmet okozó alaptörvény-ellenes jogszabály, illetve alaptörvény-ellenes bírói döntés által okozott jogsérelem orvosolása. Ehhez kapcsolódik a jogszabály felülvizsgálatára irányuló alkotmányjogi panaszok esetén másodlagos célként a későbbiekben előforduló hasonló jogsértések megelőzése és ennek révén egyben az alkotmányos jogrend objektív védelme.” 3367/2012. (XII. 15.) AB végzés, indokolás [11], [13]
__________________________________
„Ez az értelmezés áll összhangban az R) cikk (3) bekezdésében megjelölt történeti alkotmányunk vívmányaival is. Magyarország alkotmányossága hagyományosan az erős önkormányzatiságon nyugszik, még ha ennek terjedelme a szokásjogot összefoglaló Hármaskönyvtől a közigazgatás rendezéséről szóló 1929. évi XXX. törvénycikkig részleteiben többször változott is, amikor a politikai, gazdasági, biztonsági körülmények szükségessé tették az önkormányzati autonómia és a centralizált hatalomgyakorlás viszonyának (arányának) újragondolását.”29/2015. (X. 2.) AB határozat (közösségi együttélés szabályai), indokolás [36]
___________________________________
„… az emberi élet az alkotmányos rendben a legfőbb értéket képviseli, amely nem igényel további igazolást; ez az emberi méltóság alapja, és minden más alapjog előfeltétele.”39 BVerfGE 1, 351 (1975) (magzati élet, abortusz)
_____________________________
„… a bíróságnak alkotmányos kötelezettsége, hogy a jelen ügyet a sajtószabadság korlátozására irányadó alkotmányos szempontok és az azokat kibontó alkotmánybírósági határozatok figyelembevételével bírálja el, ... Nem arról van szó, hogy a bíróságnak közvetlenül ezekre az alaptörvényi rendelkezésekre kellene alapítania a döntését, hanem arról, hogy az általa alkalmazandó jogszabály … értelmezése és a konkrét tényállásra való alkalmazása során figyelemmel kell lennie a releváns alkotmányossági szempontokra.” 3/2015. (II. 2.) AB határozat (sajtótermék piacfelügyeleti bírsága), indokolás [20]
