ÁllamhÁztartÁsi ismeretek i. (Általános rész)
DESCRIPTION
ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK I. (Általános rész). 200 5. 1. modul. AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS JELENTŐSÉGE. CÉLMEGHATÁROZÁS. A modul célja, hogy a hallgató megismerje az államháztartásnak a nemzet-gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
ÁLLAMHÁZTARTÁSI ISMERETEK
I.(Általános rész)
2005
1. modul
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS KÖZGAZDASÁGI SZEREPE ÉS
JELENTŐSÉGE
CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS
A modul célja, hogy a hallgató • megismerje az államháztartásnak a nemzet-
gazdaságban betöltött helyét és szerepét, valamint• megismerje az államháztartás és az azt befolyásoló
főbb makrogazdasági tényezők közötti összefüggéseket.
• megismerje az államháztartás funkcióit, funkcióváltásait
Az állam a mikroökonómiában• Piaci elégtelenségek csökkentése
– Kötelezettségvállalás lehetősége– Közjavak – Externáliák– Természetes monopóliumok– Információs aszimmetriák– Tranzakciós költségek– Korlátozott racionalitás
• Nem biztos, hogy az állam jobban tudja• Az állami beavatkozásnak vannak káros
következményei (pl. holtteher veszteség)
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FUNKCIÓI
• 1. TRADICIONÁLIS FUNKCIÓa jogalkotás, a jogalkalmazás (igazságszolgáltatás +
közigazgatás), a honvédelem és a belső rendvédelem működtetése és finanszírozása
• 2. SZOCIÁLIS FUNKCIÓa szociális, az egészségügyi, az oktatási, a foglalkoztatási,
valamint a gyermek- és ifjúságvédelmi rendszerek működtetése és/vagy finanszírozása; a társadalombiztosítási rendszer működtetése
• 3. GAZDASÁGPOLITIKAI FUNKCIÓa kereslet és kínálat befolyásolása, a területi egyenlőtlenségek
csökkentése
Az állami közfeladatok fajtái
• Hosszútávú, kötelező feladatokrészleges kormányzati mozgástér (nem a feladatellátás, csupán a mérték tekintetében)
• Rövidtávú, szabadon választott speciális feladatok
teljes kormányzati mozgástér (mind a feladatellátás, mind a mérték tekintetében)
Az állam két arca
• Közhatalmi (pl. rendőrség)
• Magánjogi (pl. minisztérium tatarozása)
Demokráciában
• a két arc világosan elkülönül
• az állam magánjogi alanyként egyenrangú a magánszektorral
Az állam a makroökonómiában
• A gazdaságpolitika céljai– Magas gazdasági növekedés– Árstabilitás (az infláció költségei miatt)– Teljes foglalkoztatás (nem csak a növekedés miatt!)– Külső egyensúly (inkább feltétel)
• A gazdaságpolitika eszközei– [Szabályozás (pl. hatósági árak, jogintézmények)]– Költségvetési politika (pl. adók, támogatások)– Monetáris politika (pl. kamatláb)
A költségvetési politika a makroökonómiában
• Adóbevételek(Pl. fejadó, jövedelemadó, forgalmi adó)
• Kiadások– Támogatások– Közfogyasztás
• Elsődleges egyenleg– Pénzkibocsátás Kamarahaszna– Államadósság Kamatkiadások
• Jegybanki hitel (manapság jobb helyeken tilos)• Piaci finanszírozás
• Teljes költségvetési egyenleg
A maastrichti kritériumok• Teljes deficit / GDP < 3%(d/Y)
• Államadósság / GDP < 60% (D/Y)
• A deficit és az adósságváltozás kapcsolata:
1
1
0
0
1
1
0
10
0
1
1
101
Y
d
g1
1
Y
D
Y
d
Y
YY
D
Y
D
dDD
050g60
Y
D
030Y
d
Y
Dg
Y
D
g1
g
Y
d
g1
11
Y
d
Y
D
Y
d
g1
1
Y
D
Y
D
haY
D
Y
D
Y
D
0
0
1
1
,,
,
A makrogazdaság szereplői
)(RoWkülföldkháztartáso
vállalatokormagánszekt
állambelföld
világ
A fizetési mérleg alapszerkezete a következő:
a) Áruexport Áruimport Kereskedelmimérleg
b) Szolgáltatás export
Szolgáltatásimport
Szolgáltatás-mérleg
c) Fogadott pénzeszközök
Nyújtottpénzeszközök
d) Kötelezettségek növekedése Követelések csökkenése
KötelezettségekcsökkenéseKöveteléseknövekedése
Összesen = Összesen FIZETÉSI MÉRLEG
Teljesítmény-mérleg
Pénzügyi műveletekegyenlege
Jövedelem-mérleg
Tőkeforgalmi mérleg
A makró egyensúly statikus esetben
• Y=BF+NX=BFP+BFG+NX=(CP+IP)+(CG+IG)+(NXP+NXG)==C+I+NX
• Y=RJ+NT=RJP+RJG+NT=(CP+SP)+(CG+SG)+(NTP+NTG)=C+S+NT
• RJ-BF=S-I=(SP-IP)+ (SG-IG)= (NXP-NTP)+ (NXG-NTG)= =NX-NT
• Nettó finanszírozási kapacitások:Belföldi magánszektor + Állami szektor + Külföld=0
• Túlköltekezni csak egymás rovására lehet
Jelmagyarázat
• Y: kibocsátás• BF: Belföldi felhasználás• NX: Nettó export• C: Fogyasztás• I : Felhalmozás• RJ: Rendelkezésre álló jövedelem• NT: Nettó transzfer• S: Megtakarítás• *P: *Privát• *G: *Kormányzati
Az állam a statisztikában
külföld
kszervezetenonprofit
kháztartásoszektorháztartási
sokvállalkozáinempénzügy
sokvállalkozápénzügyiszektorsivállalkozá
ormagánszekt
atokönkormányzHelyiAlapztosításiEgészségbi
AlaptosításiNyugdíjbizbiztosításTársadalom
alapokzáltDecentrali
ésköltségvetKözponti
kormányzatközpontiállam
belföldvilág
Vállalkozásokmagán / közcélú
Pénzügyi vállalkozások közcélú / magán
Államháztartás - központi költségvetés - társadalombiztosítás - elkülönített állami pénzalapok - önkormányzatok
közcélú / magánNon-profit szervezetek,
lakossági csoportok
Államháztartás - közszektor
A költségvetési egyenlegek
A) GFS egyenlegA GFS /a Nemzetközi Valutaalap (IMF) által használt metodika, amely aGovernmment Finance Statistics angol kifejezés rövidítése (GFS)Kormányzati, Pénzügyi Statisztika/ rendszerű egyenleg (pozíció). Ez abevételek és a kiadások között figyelmen kívül hagyja az ún.finanszírozási tételeket, így
- a bel- és külföldi hitelfelvételekből és értékpapír –kibocsátásokbólszármazó összegeket, ill. a korábban felvett bel- és külföldi hitelek adottévi törlesztését, valamint az adott évi értékpapír-visszavásárlásokat(közülök a magyar rendszer a külföldi hiteleket 1995-ig, a törlesztéseketés értékpapír-visszavásárlásokat 1994-ig szerepeltette a bevételek, ill. akiadások között);
- az előző év végéig felhalmozódott betétek (pénzmaradványok)tárgyévben felhasznált részét, ill. a tárgyévi betétállomány(pénzmaradvány)-, növekedést (a magyar rendszerben zárszámadáskor1995-ig a költségvetési törvény melléklete egyösszegben tartalmazza(ta)a beszámolási időszak végig költségvetési intézményi pénzmaradvány,ill. az előző évi pénzmaradvány felhasználást.)
B) Elsődleges egyenlegAz elsődleges egyenleg meghatározásához a GFS rendszerű egyenleg akövetkező tételekkel kerül korrigálásra: adósságszolgálati bevételekközött elszámolt, szorosan vett kamatbevétel; nemzetközi pénzügyikapcsolatok, ill. adósságszolgálati kamat-és járulékos kiadások közöttelszámolt, szorosan vett kamatkiadások.
A privatizációs bevételek a GFS rendszer a kiadások „net lending”(nettó államháztartási –költségvetés – hitelnyújtási, azaz a tárgyévihitelnyújtás, csökkentve a korábban nyújtott hitelekből befolyótörlesztéssel) tételek alkotó elemeként – vagyis törlesztésként – kezeli.Mivel azonban az IMF e bevételeket átmenetinek tekinti, ezért azállamháztartási (költségvetési) poziciót, ill. annak változását aprivatizációs bevételeket is kiszűrő elsődleges egyenleg alapjánminősíti.
Ez az eljárás egybeesik az un. SNA (System Off National Accounts)Nemzeti számlák rendszere metodikájával, amely az államháztartási(költségvetési) egyenleget a „net lending” nélküli GFS egyenlegkénthatározza meg.
C) Európai Unió szerinti egyenleg (ESA)
1) ElvAz ESA ’95 (European System of Accounts) az EU TanácsiRendelettel szabályozott statisztikai szabványa. Alkalmazásáta maastrichti követelményeknek megfelelő hiánykiszámítására a Túlzott Deficit Eljárásra vonatkozójogszabályok írják elő. A módszertan szerint „előállított”egyenlegmutató, az ún. költségvetési nettó hitelfelvétel vagykölcsönnyújtás azt mutatja meg, hogy a kormányzat egy adottidőszakban a gazdaság más szektoraitól (háztartások, nempénzügyi vállalatok, pénzügyi vállalatok, illetve háztartásokatszolgáló non profit szervezetek, vagy külföld) hitelt vett-e feltevékenysége finanszírozásához, avagy forrásokat nyújtott-enekik.A hivatalos és a „maastrichti” egyenleg- ( és adósság)adatok akövetkező tényezők miatt térnek el.
2) EltérésAz ESA ’95 által meghatározott kormányzati szektor bővebb a magyar hivatalos, azállamháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvényben rögzített kormányzatikörnél. Ennek megfelelően az ún. kormányzati szektorba nemcsak a központiköltségvetés, elkülönített alapok, társadalombiztosítás, valamint a helyiönkormányzatok adatai tartoznak, hanem még olyan szervezetekéi is, amelyeket azállam tulajdonol, irányít, valamint működéi költségeik több mint 50 %- át fedezi.Ilyen intézményre példa az ÁPV Rt., vagy számos állami tulajdonban lévő és államiforrásból működő non-profit szervezet.
A kormányzati szektor egyenlege – a szektorok miatti különbségen túl – más okokmiatt is különbözik a hivatalos államháztartási deficittől. Az uniós módszertan:
- A nyújtott kölcsönöket és visszatérülésüket, a pénzügyi befektetéseket éskivonásukat (vagyis a részvény-műveleteket) figyelmen kívül hagyja (pl. avisszterhes támogatásokat, az olyan beváltott állami garanciákat, amelyeket amagyar szabályok szerint adók módjára kell behajtani, vagy tulajdonirészesedések megszerzése és eladása, stb.);
- A pénzforgalmi helyett eredményszemléletű számbavételt kér, azaz abevételeket és a kiadásokat abban az időszakban számolja el, amikor agazdasági események megtörténnek (adófizetési kötelezettség keletkezik,jogosultság létrejön);
- A pénzforgalomban nem jelentkező egyes műveleteket el kell számolnikiadásként, így pl. a hiteltartozások állami átvállalását (pl. MÁV-ügyletek),állami követelések elengedését (pl. média szervezetek, kölcsönök véglegestámogatássá alakítása).
A magyar közelmúlt főbb adatai
• GDP• Infláció• Fizetési mérleg• Az államháztartással összefüggő
fogalmak:– Jövedelemcentralizáció– Újraelosztás – Költségvetés adósságállománya– Államháztartási hiány
változás az előző évhez, %
2000 2001 2002 2003 2004
Bruttó hazai termék (GDP) 5,2 3,8 3,5 3,0 3,8-3,9
GDP belföldi felhasználása 4,4 1,9 5,4 5,4 3,5-4 Lakossági fogyasztás 5 5,3 9,3 7,6 2,5-3 Közösségi fogyasztás 1,2 4,9 4,8 5,4 (-1)-0 Bruttó állóeszközfelhalmozás 7,7 3,5 8 3,4 8-10
Külkereskedelmi forgalom (áruk és szolgáltatások)
Export volumen 21 7,8 3,7 7,6 12-14 Import volumen 19,4 5,4 6,2 10,4 11-13
Fogyasztói árindex (évi átlag) 9,8 9,2 5,3 4,7 6,8
Folyó fizetési mérleg hiánya (EU transzferekkel)
Mrd euro 4,4 3,6 5 6,6 7,2 Külkereskedelmi áruforg. hiánya *, Mrd euro 4,3 3,5 3,4 4,2 4,4
A MAKROGAZDASÁGI PÁLYA FŐBB JELLEMZŐI
A bruttó hazai termék (GDP) alakulása 1994-2004.
4364,8
5562,0
6893,9
8540,7
10088,0
20450
14849,6
13150,8
11486,0
18573,9
16743,7
0,0
5000,0
10000,0
15000,0
20000,0
25000,0
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
időszak
mil
liá
rd f
ori
nt
Fogyasztói árindex alakulása 1994-2004.
18,8
28,2
23,6
18,3
14,3
10,0 9,89,2
5,34,7
6,8
0,0
5,0
10,0
15,0
20,0
25,0
30,0
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
időszak
évi
átl
ag
Az államháztartással összefüggő fogalmak:
- Jövedelemcentralizáció
- Újraelosztás
- Költségvetés adósságállománya
- Államháztartási hiány
Jövedelemcentralizáció alakulása 1999-2004.
44,544,544,8
45,945,8
45,5
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
1999 2000 2001 2002 2003 2004
száz
alék
ban
Az adó- é s járulékbevé te lek az ö s s zes adób evéte l arány ában
0
5
10
15
20
25
30
35
40
45
J öv e de lem é s
n y eres ég u táni adó k
TB já rulé k Vagy o ni típ us ú adó k Term éke k,
s zolg á lta t ás o k utá n
f ize te tt adó k
Fogla lk oz tatás hoz
k apc s olodó adó k
Egy éb adó k
%
Ma gya rország EU á llam ok á tla ga
Újraelosztás alakulása 1999-2005.
49,850,754,0
48,8
51,150,3
0,0
10,0
20,0
30,0
40,0
50,0
60,0
1999 2000 2001 2002 2003 2004
időszak
szá
za
lék
ba
n
Az államháztartás kiadásainak funkciók szerinti megoszlása (2003. évi előirányzat)
Államadósság7,0%
Gazdasági funkciók12,7%
Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatás
31,9%
Egészségügy13,4%
Oktatás14,9%
Védelemnövekedési előirányzatok
6,6%
Állami működési funkciók13,5%
A FUNKCIÓ-VÁLTÁS VÁRHATÓ TENDENCIÁI AZ EZREDFORDULÓ UTÁN MAGYARORSZÁGON:
1. Állami működési funkciók.
2. Védelemnövekedési előirányzatok.
3. Oktatásban és egészségügy.
4. Szociális kiadások.
5. Társadalombiztosítás és jóléti szolgáltatás.
6. Gazdasági funkciók.
7. Államadósság.
A jövedelem-elvonás és az újraelosztás alakulása (1999-2005)
44,5
49,8
44,544,8
45,945,845,5
50,7
54,0
50,348,8
51,1
40,0
45,0
50,0
55,0
1999 2000 2001 2002 2003 2004
%-b
an
Jövedelemcentralizáció %-ban
Újraelosztás %-ban
Az államháztartás elsődleges egyenlegének és GFS egyenlegének alakulása a GDP %-ban 1994-2005.
1,6
4,4
3,12,7
1,51,0
-2,6
-8,4
-6,7
-3,2
-4,7
-6,6
-3,7 -3,6-3,0
-10,1
-5,9-6,6
-2,7
-0,2
-6,3
-2,0
-12,0
-10,0
-8,0
-6,0
-4,0
-2,0
0,0
2,0
4,0
6,0
1994 1996 1998 2000 2002 2004
százalé
kb
an
Elsődlegesegyenleg
GFS egyenlegpriv. bev.nélkül
A központi költségvetés adósságállományának alakulása a GDP %-ban 1994-2004.
85,9 85,1
74,1
61,2 60,4
54,9
52,0
55,157,056,7
62,9
50,0
55,0
60,0
65,0
70,0
75,0
80,0
85,0
90,0
1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004
száz
alék
ban
JOGSZABÁLYOK:
TÖRVÉNYEK:
1989. évi XXXVIII. törvény az Állami Számvevőszékről
1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról
1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról
2003. évi CXVI. törvény a Magyar Köztársaság 2004. évi költségvetéséről
ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS
• Az állami közfeladatok ellátásának modellje
• A jövedelemtulajdonosok zárt köre, gazdaságpolitikai preferenciák
• Az államháztartást befolyásoló főbb makrogazdasági tényezők
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Jellemezze az államháztartás helyét és szerepét a nemzetgazdaságban!
2. Melyek az államháztartást befolyásoló fontosabb makrogazdasági tényezők? Röviden jellemezze az egyes tényezőket!
2. modul
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS RENDSZERE ÉS ALAPELVEI
CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS
A modul célja, hogy a hallgató• elsajátítsa az államháztartás definícióját,• megismerje a magyar államháztartási rendszer
felépítését,• megismerje az államháztartás körében érvényre jutó
fontosabb alapelveket.
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS FOGALMA
Az államháztartás eszköz a mindenkori kormányzat kezében, azaz
• FELADATMEGKÖZELÍTÉSBEN: a társadalmi-gazdasági életben való állami/helyi önkormányzati szerepvállalás gazdálkodási-pénzügyi oldala
• SZERVEZETI MEGKÖZELÍTÉSBEN: a közhatalmi szervek és a hozzájuk tartozó köz-intézmények gazdálkodási-pénzügyi rendszere
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER FONTOSABB KÖZÖS SZABÁLYAI
I. Éves költségvetések• naptári év (egy évre vagy többször egy évre)• jogszabályi forma (törvény vagy önkormányzati rendelet)
II. Költségvetési egyenleggel összefüggő előírások• költségvetési többlet (szufficit) felhasználása - költségvetés
elfogadásakor + zárszámadáskor• költségvetési hiány (deficit) finanszírozása - költségvetés
elfogadásakor + zárszámadáskor
III. Költségvetési gazdálkodás• bevételi előirányzatok teljesítésének kötelezettsége• kiadási előirányzatok felhasználásának jogosultsága
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI ALRENDSZERFELÉPÍTÉSE
• Központi kormányzat– Központi költségvetés– Társadalombiztosítás
• Nyugdíjbiztosítási Alap
• Egészségbiztosítási Alap
– Elkülönített állami pénzalapok• Munkaerőpiaci Alap
• Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
• Wesselényi Miklós Ár- és Belvízvédelmi Kártalanítási Alap
• Kutatási és Technológiai Innovációs Alap
• Helyi önkormányzatok
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER BELSŐ ARÁNYAI
Központi kormányzat
Társadalombiztosítás
Elkülönített államipénzalapok
Helyi önkormányzatok
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁS ALAPELVEI
• az éves költségvetés elve• a nyilvánosság elve• az egységesség elve• a teljesség elve• a valódiság elve• a globális fedezet elve (univerzalitás)• bruttó elszámolás elve (univerzalitás)• a részletezettség elve• a közbeszerzési kötelezettség elve• az állami támogatások korlátozásának elve
ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS
• Az államháztartás definíciója feladat-, illetve szervezeti megközelítésben
• Az államháztartás központi és helyi szintje
• Az államháztartási alrendszerek (4) egymáshoz viszonyított arányai
• Közös szabályok• Funkciók (3), funkcióváltások• Alapelvek (10)
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Melyek az államháztartás központi, illetve helyi szintjéhez tartozó alrendszerek?
2. Mi jellemzi az államháztartási rendszer belső arányait?
3. Melyek az államháztartási egyenleggel kapcsolatos jogi rendelkezések lényegi elemei?
4. Melyek az államháztartási rendszer funkciói?
5. Melyek az államháztartást meghatározó fontosabb alapelvek?
3. modul
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER KÖZPONTI
ALRENDSZEREI
CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS
A modul célja, hogy a hallgató• elsajátítsa a közbevételekkel, s ezen belül
elsősorban a közhatalmi bevételekkel kapcsolatos alapvető ismereteket
• rendelkezzen az államháztartás központi szintjére, ennek egyes alrendszereire vonatkozó alapvető ismeretekkel,
• megismerje a központi költségvetés szerkezetét, ill. az elkészítésével kapcsolatos főbb szabályokat.
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSFŐBB BEVÉTELEI ÉS KIADÁSAI
KÖZBEVÉTELEKI. KÖZHATALMI BEVÉTELEK• fizetési kötelezettségek
(Áht.)
II. MAGÁNJOGI BEVÉTELEK• privatizációs bevételek• koncessziós bevételek• tőkejövedelmek
III. EGYÉB BEVÉTELEK• külföldi segélyek• adományok
KÖZKIADÁSOKI. KÖZHATALMI KIADÁSOK• hatósági-igazgatási
feladatokII. KÖZSZOLGÁLTATÁSOKIII. KÖZPONTI BERUHÁZÁSOKIV. TÁMOGATÁSOKpl. agrártámogatások, jogi
személyek támogatása, lakástámogatás, fogyasztói árkiegészítés
V. TRANSZFEREK• más alrendszerek részéreVI. EGYÉB KIADÁSOKpl. adósságszolgálat, tartalékok
A KÖZBEVÉTELEK RENDSZERE
• Közbevétel fogalma: Közbevételnek minősül minden olyan pénzeszköz, amely az államháztar-tás bármely alrendszerének bevételi oldalán jelenik meg, függetlenül az adott pénzeszköz eredetétől és jogcímétől
• A közbevétel alapjául szolgáló jogviszony jellege– közjogi jogviszony: KÖZHATALMI BEVÉTEL– magánjogi jogviszony: TULAJDONOSI BEVÉTEL
• A közhatalmi bevételek dominanciája
A KÖZHATALMI BEVÉTELEK
• Közhatalmi bevételek és fizetési kötelezettségek
• Fizetési kötelezettségek az államháztartási törvényben, külön az adótörvényekben– Példálózó felsorolás (adó, illeték, vám, járulék,
hozzájárulás, bírság, díj)– A fizetési kötelezettség előírásának jogforrási szintje– A fizetési kötelezettség bevezetésének időpontja
A KÖZHATALMI BEVÉTELEK CSOPORTOSÍTÁSA
Közhatalmi bevételicsoport megnevezése
Jellemzői Fajtái
ADÓJELLEGŰBEVÉTELEK
tisztán fiskális bevétel ellenszolgáltatás nincs független a kötelezett
akaratától
adók vagyonszerzési illetékek járulékok hozzájárulások vámok
DÍJJELLEGŰBEVÉTELEK
közvetlen ellenszolgáltatás általában függ a kötelezett
akaratától
eljárási illetékek igazgatási szolgáltatási díjak bírósági szolgáltatási díjak
SZANKCIÓ-JELLEGŰBEVÉTELEK
büntető jellegű objektív vagy szubjektív
felelősségi alap
szabálysértési bírság államigazgatási anyagi jogi
bírságok
A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉSSZERKEZETE
FEJEZETEK(fejezetrend)
Szervezeti fejezetek (államhatalmiszervek, minisztériumok, kivételesen:országos hatáskörű szerv és köztestület)
Funkcionális fejezetekCÍMEK, ALCÍMEK(címrend)
Szervezeti címek, alcímekFunkcionális címek, alcímek(fejezeti kezelésű előirányzatok)
ELŐIRÁNYZAT-CSOPORTOK
Működési előirányzat-csop.Felhalmozási előirányzat-csop.
KIEMELTELŐIRÁNYZATOK
pl. személyi juttatások előirányzatai,beruházások előirányzatai
I. ORSZÁGGYŰLÉS
II. KÖZTÁRSASÁGI ELNÖKSÉG
III. ALKOTMÁNYBÍRÓSÁG
IV. ORSZÁGGYŰLÉSI BIZTOSOK HIVATALA
V. ÁLLAMI SZÁMVEVŐSZÉK
VI. BÍRÓSÁGOK
VIII. MAGYAR KÖZTÁRSASÁG ÜGYÉSZSÉGE
IX. HELYI ÖNKORMÁNYZATOK TÁMOGATÁSAI
X. MINISZTERELNÖKSÉG
XI. BELÜGYMINISZTÉRIUM
XII. FÖLDMŰVELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉSI MINISZTÉRIUM
XIII. HONVÉDELMI MINISZTÉRIUM
XIV. IGAZSÁGÜGYI MINISZTÉRIUM
XV. GAZDASÁGI ÉS KÖZLEKEDÉSI MINISZTÉRIUM
XVI. KÖRNYEZETVÉDELMI ÉS VÍZÜGYI MINISZTÉRIUM
XVII. TERÜLETFEJLESZTÉS
XVIII. KÜLÜGYMINISZTÉRIUM
XIX. EU INTEGRÁCIÓ
FEJEZETREND:
XX. OKTATÁSI MINISZTÉRIUM
XXI. EGÉSZSÉGÜGYI MINISZTÉRIUM
XXII. PÉNZÜGYMINISZTÉRIUM
XXIII. NEMZETI KULTURÁLIS ÖRÖKSÉG MINISZTÉRIUMA
XXIV. IFJÚSÁGI , CSALÁDÜGYI, SZOCIÁLIS ÉS ESÉLYEGYENLŐSÉGI MINISZTÉRIUM
XXV INFORMATIKAI ÉS HÍRKÖZLÉSI MINISZTÉRIUM
XXVI. FOGLALKOZTATÁSPOLITIKAI ÉS MUNKAÜGYI MINISZTÉRIUM
XXX. GAZDASÁGI VERSENYHIVATAL
XXXI. KÖZPONTI STATISZTIKAI HIVATAL
XXXIII. MAGYAR TUDOMÁNYOS AKADÉMIA
XXXIV. NEMZETI KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI HIVATALXLI. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS KAMAELSZÁMOLÁSAI, TŐKEVISSZATÉRÜLÉSEI, AZ ADÓSSÁG-
ÉS KÖVETELÉSKEZELÉS KÖLTSÉGEIXLII. A KÖZPONTI KÖLTSÉGVETÉS FŐ BEVÉTELEILI. A KORMÁNYZATI SZEKTORHOZ SOROLANDÓ, ÁLLAMHÁZTARTÁSON KÍVÜLI
SZERVEZETEK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ELSZÁMOLÁSAI
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
LXVIII. WESSELÉNYI MIKLÓS ÁR- ÉS BELVÍZVÉDELMI KÁRTALANÍTÁSI ALAP
LXIX. KUTATÁSI ÉS TECHNOLÓGIAI INNOVÁCIÓS ALAP
LXXI. NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
LXXII. EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
A KÖLTSÉGVETÉSI CIKLUS(Központi kormányzati költségvetés)
Fázis megnevezése Időbeli elhelyezés Főbb szereplők Főbb jellemzők
DÖNTÉS-ELŐKÉSZÍTŐSZAKASZ
a költségvetési évetmegelőző év áprilistólszeptemberig
Fejezetgazdák Pénzügyminiszter Kormány
Költségvetésiirányelvek
Tervezési folyamat Törvényjavaslat
DÖNTÉSISZAKASZ
a költségvetési évetmegelőző év októbertőldecemberig
ÁllamiSzámvevőszék
országgyűlésibizottságok
Országgyűlés
Főösszegekmeghatározása
Törvény elfogadása
DÖNTÉS-VÉGREHAJTÁ-SI SZAKASZ
a költségvetési év teljesidőtartama
Kormány Fejezetgazdák Költségvetési
szervek
Elemi költségvetések Előirányzatok
teljesítése
ELLENŐRZÉSISZAKASZ
a költségvetési évetkövető év
Kormány Állami
Számvevőszék Országgyűlés
Zárszámadásitörvény előkészítéseés elfogadása
HatáridőHatáridő a választások
évébenFeladat Felelős
A pénzügyminiszter által közzétett tervezési szempontok (irányelvek) alapján a fejezetek költségvetési tervezetének
Fejezetek
augusztus 31.
október 15. A költségvetési törvénytervezet Kormány elé terjesztésePénzügy-miniszter
szeptember 30.
október 31. A költségvetési törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormány
október 15.november
15.A fejezetenkénti részletezés benyújtása az Országgyűlésnek Kormány
A fejezetek bevételi és kiadási főösszegének és az egyenleg mértékének meghatározása
Országgyűlés
A költségvetési törvény elfogadása Országgyűlés
A költségvetési szervek előirányzatainak (kincstári költségvetés) meghatározása
Fejezetgazdák
Az elemi költségvetések elkészítéséhez szükséges keretszámok, szempontok meghatározása
Ffejezetgazdák
A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Állami Számvevőszéknek
Kormány
A zárszámadási törvényjavaslat benyújtása az Országgyűlésnek Kormányaugusztus 31.
Tárg
yéve
t meg
előz
ő év
Tárg
yév
Tárg
yéve
t kö
vető
év
a törvény elfogadását követő 10. nap
a törvény elfogadását követő 20. nap
június 30.
I. félév
november 30.
lehetőleg december végéig
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER I.
KÖZÖS JELLEMZŐK:• Társadalmi közös kockázatvállalás• Biztosítási és szolidaritási elv• Kötelező biztosítási rendszer• Alapszerű gazdálkodás• Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások• Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség• Társadalombiztosítási szolgáltatások• Állami mögöttes felelősség• Az alrendszer felügyelete és igazgatása állami
feladat
TÁRSADALOMBIZTOSÍTÁSI ALRENDSZER II.
NYUGDÍJBIZTOSÍTÁSI ALAP
I. Bevételek:• munkáltatói tb. járulék• munkavállalói nyb. járulék• egyébII. Kiadások:• nyugdíjak (öregségi, rokkantsági)• hozzátartozói nyugellátások• igazgatási költségek
III. Szervezet: Országos Nyugdíj-biztosítási FőigazgatóságKötelező magánnyugdíjbiztosítási rendszer [NEM RÉSZE AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSNAK/]
EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ALAP
I. Bevételek:• munkáltatói tb. Járulék• egészségügyi hozzájárulás (EHO)• táppénzhozzájárulás• munkavállalói eb. járulék• egyéb
II. Kiadások:• pénzbeli ellátások • egészségügyi szolgáltatások• igazgatási költségek
III. Szervezet: Országos Egészségbiztosítási Pénztár
AZ ELKÜLÖNÍTETT ÁLLAMI PÉNZALAPOK ALRENDSZERE
• Fogalma: az állam egyes feladatait részben államháztartáson kívüli forrásokból finanszírozó olyan alap, amely működésének jellege az államháztartáson belül elkülönített finanszírozást tesz szükségessé.
• Törvényi létesítési feltételek: kizárólagos országgyűlési hatáskör, az alap rendeltetése, bevételi források, teljesíthető kiadások, felelős miniszter
• Bevételi oldalon: járulékok, hozzájárulások, gazdálkodó szervi befizetések
• Kiadási oldalon: felhasználási kötöttség• Jelenleg működő alapok: Munkaerőpiaci Alap,
Központi Nukleáris Pénzügyi Alap
millió forintbanCím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i Kie- Cím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i 2003. évi előirányzatszám m ím-c cím r. melt név m ím-c cím r. A L A P
szám sop.s szám csop. előir. név sop. név csop.zám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Egyenleg
LXIII. MUNKAERŐPIACI ALAP
1 Aktív foglalkoztatási eszközök 50 340,3
2 Szakképzési célú kifizetések 18 231,0
3 Munkanélküli ellátások 68 176,0
4 Jövedelempótló támogatás 200,0
5 Bérgarancia kifizetések 1 700,0
6 Rehabilitációs célú kifizetések 19 826,6
7 Az alapkezelőnek átadott pénzeszköz 271,2
8 Állami Foglalkoztatási Szolgálat működése és fejlesztése 19 893,7
9 Állami Foglalkoztatási Szolgálat központosított kerete 206,0
11 Országos Munkabiztonsági és Munkavédelmi Felügyelőségnek pénzeszköz 398,6
12 TB alapnak átadás 1 000,0
22 Munkaadói járulék 143 195,8
23 Munkavállalói járulék 46 100,0
26 Egyéb bevétel 1 400,0
27 Rehabilitációs hozzájárulás 2 776,6
28 Visszterhes támogatások törlesztése 150,0
31 Szakképzési hozzájárulás 18 191,0
32 Szakképzési kamatmentes kölcsön visszafizetése 40,0
33 Bérgarancia támogatás törlesztése 900,0
34 Munkanélküli ellátórendszer változásával összefüggő költségvetési befizetés 32 510,0
1 - 34. cím összesen: 212 753,4 212 753,4 0,0
Összesen: 212 753,4 212 753,4 0,0
millió forintbanCím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i Kie- Cím Al-cí Jog-c Jog- Elő-i 2003. évi előirányzatszám m ím-c cím r. melt név m ím-c cím r. A L A P
szám sop.s szám csop. előir. név sop. név csop.zám szám szám név név Kiemelt előirányzat neve Kiadás Bevétel Egyenleg
LXVI. KÖZPONTI NUKLEÁRIS PÉNZÜGYI ALAP
1 Kis- és közepes aktivitású hulladéktárolók létesítésének előkészítése 6 298,1
2 Nagy aktivitású hulladéktároló létesítésének előkészítése 498,6
3 Nukleáris előkészítési és lebonyolítási feladatok 412,5
4 Hulladéktárolók és RHK Kht. működtetése 1 718,0
5 Felügyeleti díjfizetési kötelezettség 233,0
6 Önkormányzatok támogatására 413,5
7 Alapkezelőnek működési célra 51,0
8 Nukleáris létesítmények befizetései1 Paksi Atomerőmű Rt. 21 081,5
9 Radioaktív hulladékok végleges, eseti elhelyezése 6,5
10 Költségvetési támogatás 2 448,4
1 - 10. cím összesen: 9 624,7 23 536,4 13 911,7
50 A Központi Nukleáris Alap függő, átfutó és hitellel kapcsolatos tételei1 Betétállomány változása 13 911,7
Összesen: 23 536,4 23 536,4 0,0
2002. évi 2003. évi %-ban %-ban
29 29
ebből: ONYF 18 18
OEP 11 11
Munkavállalói (egyéni) egészségbiztosítási járulék 3 3
A felosztó-kirovó rendszerben maradók egyéni járulék mértéke 8 8,5
A magánnyugdíjpénztárba átlépők egyéni járulék mértéke 8 8,5
ebből: tagdíj mértéke 6 7
magánpénztárba átlépők felosztó-kirovó befizetése 2 1,5
MPA-ba fizetendő járulék 4,5 4
ebből: munkavállalói 1,5 1
munkaadói 3 3
Egészségügyi hozzájárulás
fix összegű befizetés (fő/hó) 4 500 Ft 3 450 Ft
%-os mértékű befizetés 11 11
Társadalombiztosítási (munkáltatói) járulék mértéke
Megnevezés
Munkabérhez kapcsolódó járulékok rendszere
ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS
• Közbevételek, közhatalmi bevételek• Fizetési kötelezettségek, ezek alkotmányos
alapja• A központi költségvetés bevételei és kiadásai• A központi költségvetés szerkezeti felépítése• A költségvetési ciklus• Társadalombiztosítási pénzügyi alapok• Elkülönített állami pénzalapok
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I.ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK I.
1. Határolja el a közhatalmi bevételeket a közbevételek rendszerében!
2. Melyek a közhatalmi bevételek/fizetési kötelezettségek szabályozásának alkotmányi hiányosságai?
3. Milyen elemekből épül fel a központi kormányzati költségvetés szerkezete? Mondjon példákat az egyes szerkezeti elemekre!
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II.ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK II.
4. Jellemezze a központi kormányzati költségvetési ciklus egyes szakaszait!
5. Melyek a társadalombiztosítási alrendszer mindkét ágát meghatározó közös jellemzők?
6. Hasonlítsa össze a társadalombiztosítás két pénzügyi alapját!
7. Melyek az elkülönített állami pénzalap létrehozásának törvényi előfeltételei?
4. modul
AZ ÁLLAMHÁZTARTÁSI RENDSZER HELYI
ALRENDSZERE
CÉLMEGHATÁROZÁSCÉLMEGHATÁROZÁS
A modul célja, hogy a köztisztviselő• képes legyen értelmezni a helyi önkormányzati
gazdasági-pénzügyi autonómia tartalmát, ennek alkotmányi és európai meghatározottságát,
• megismerje az önkormányzati vagyon összetételét ismerje meg a helyi önkormányzati alrendszer bevételi forrásszerkezetét,
• megismerje a helyi önkormányzati költségvetés tartalmára, elkészítésére és végrehajtására vonatkozó fontosabb előírásokat.
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER ALKOTMÁNYOS ALAPJA
Relatív gazdasági-pénzügyi önállóság (Alkotmány IX. fejezete)
• az önkormányzati tulajdon és tulajdonosi jogok• a bevételekkel való önálló gazdálkodás• a közfeladat-ellátás pénzügyi fedezetének
megalapozása• a helyi adóztatási jog (csak a települési
önkormányzatok!)• a vállalkozási szabadság
A HELYI ÖNKORMÁNYZATOK VAGYONA
VAGYONELEMEK: ingatlanok, ingók, vagyoni értékű jogok
I. Önkormányzati törzsvagyon (amely közvetlenül kötelező önkormányzati feladat ellátását vagy közhatalom gyakorlását szolgálja)
• forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. közutak, közterek)
• korlátozottan forgalomképtelen vagyontárgyak (pl. középületek, közművek)
II. Forgalomképes önkormányzati vagyon
EURÓPAI HELYI ÖNKORMÁNYZATI KARTA (9. cikk)
• a megfelelő pénzügyi forráshoz való jogosultság felelősségi körrel való arányosság [PRIVILEGIZÁLT]
feladat-ellátási költségekkel való lépéstartás
• a helyi adó- és díjbevételek előnyben részesítése [PRIVILEGIZÁLT]
• az önkormányzatok közötti pénzügyi egyenlőtlenségek csökkentése
• a pénzeszközök relatíve szabad felhasználása
törvényekben meghatározott keretek között [PRIVILEGIZÁLT]
esetenként felhasználási kötöttség („pántlikázás”)
• a pénz- és tőkepiachoz való hozzáférés (beruházási célra)• a forrásszerkezet meghatározása során az önkormányzatok
véleményének kikérése
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI I.
I. Központi támogatások• Normatív állami költségvetési hozzájárulás
(normativitás + szabad felhasználás)• Kiegészítő támogatások (normatív vagy
pályázati alapon + felhasználási kötöttség) pl. céltámogatások, címzett támoga-tások, központosított előirányzatok, feladatmutatóhoz kötődő normatív hozzájárulások, működésképtelen önkormányzatok támogatása
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI II.
II. Átengedett bevételek• Személyi jövedelemadó (közvetlen részesedésű SZJA,
normatív részesedésű SZJA, pozitív diszkrimináció alapján elosztott SZJA)
• Gépjárműadó• Illetékek• Egyéb átengedett bevételek
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI III.
• III. Saját jogú bevételek• Helyi adók (építményadó, telekadó, kommunális
adók, idegenforgalmi adók, helyi iparűzési adó)• Díjbevételek (pl. közterülethasználati díj, intézményi
térítési díjak)• Tőkejövedelmek (osztalék, kamat,
árfolyamnyereség)• Privatizációs bevételek• Kölcsönfelvétel (pénzintézeti,
kötvénykibocsátás)• Egyéb bevételek (pl. bírság)
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI ALRENDSZER BEVÉTELEI IV.
IV. Egyéb bevételek• Országos Egészségbiztosítási Pénztártól kapott
egészségbiztosítási támogatás• átvett pénzeszközök• adományok, segélyek
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS I.
A költségvetési elfogadása: kizárólagos képviselőtestületi (közgyűlési) hatáskör
A költségvetési formája: önkormányzati rendelet (helyi jogszabály!)
Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetések (helyi kisebbsági önkormányzati költségvetési határozat)
A HELYI ÖNKORMÁNYZATI KÖLTSÉGVETÉS II.
Helyi önkormányzati költségvetési ciklusA/ A költségvetés előkészítése• költségvetési tervezés
• költségvetési koncepció
• költségvetési egyeztetések
B/ A költségvetési döntés• a költségvetés tartalmi elemei
C/ A költségvetés végrehajtása• helyi önkormányzati költségvetési szervek
D/ A költségvetés végrehajtásának ellenőrzése• zárszámadási rendelet elfogadása (költségvetési beszámoló)
Bevételek Kiadások2003. évi törvény
2003. évi törvény
Helyi önkormányzatok összesen 2 359 465,4 Helyi önkormányzatok összesen 2 359 465,4
Átengedett SZJA 405 100,0 Személyi juttatások 950 270,0
Központi támogatás 726 365,4 Társadalombiztosítási és egyéb járulékok 345 600,0
OEP finanszírozás 344 800,0 Dologi kiadások 547 600,0
Helyi adók 326 000,0 Felhalmozási és tőkejellegű kiadások 299 707,4
Intézményi bevételek 160 800,0 Lakossági szoc. pol. juttatások 132 188,0
Felhalmozási bevételek 174 000,0 Transzferek 84 100,0
Egyéb bevételek 222 400,0 Egyéb kiadások, tartalék 0,0
A Helyi Önkormányzatok mérlege
ÖSSZEFOGLALÁSÖSSZEFOGLALÁS
• Relatív gazdasági-pénzügyi autonómia, alkotmányos alapok
• Önkormányzati vagyon összetétele• Európai Helyi Önkormányzati Charta• Önkormányzati forrásszerkezet (bevételek)• A helyi önkormányzati költségvetés
fontosabb közös szabályai• Helyi kisebbségi önkormányzati költségvetés
ELLENŐRZŐ KÉRDÉSEKELLENŐRZŐ KÉRDÉSEK
1. Hogyan rendelkezik a Magyar Köztársaság Alkotmánya a helyi önkormányzatok gazdasági-pénzügyi autonómiájáról?
2. Mutassa be a helyi önkormányzati vagyon összetételét!
3. Melyek a helyi önkormányzatok forrásszerkezetének fontosabb összetevői?
4. Ismertesse a helyi önkormányzati költségvetési ciklus főbb jellemzőit!
Köszönöm figyelmüket!