A szűkösségtől a posztkarbon kompakt város felé: lehetséges (ki)utak a grenoblei helyi politikai célkitűzések fényébenEgyed IldikóGyőr, 2012 november 23.

Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése

• A gazdaság koncentrációja a nagyvárosokban, mégsem azokban a városokban a legnagyobb ütemű a jövedelmek növekedése, amelyek a legtermelékenyebbek.

• Az állami redisztibúció (láthatatlan kéz), adók, juttatások. Fr.o.: közkiadások a GDP 55%-a (1950 óta duplájára nőtt, ehhez képest az állam visszavonulásáról beszélünk..)

• A redisztribúció iránya: a legtermelékenyebb városok/régiók többletjövedelmei áramolnak a legalacsonyabb termelékenységűek felé.

• A kötelező járulékok progresszív rendszere miatt a gazdag régiók/városok közös költségvetéshez való hozzájárulása magasabb, miközben a közkiadások egyenlően bánnak a térségekkel!

• Ile-de-France nettó hozzájárulása (fizetett járulékok és a juttatott közpénzek közti különbség) a regionális GDP 10%-a. Egy szegény régió esetében, pl. Languedoc-Roussillon, az állami juttatások aránya a GDP 10%-ának megfelelő értékkel meghaladja a fizetett járulékokét. Ha a városok/régiók termelő tevékenysége nem határozza meg a lakosság jövedelmi helyzetét, ennek oka a redisztribúció, a legmagasabb termelékenységű régiók jövedelmének tekintélyes része vándorol át az alacsony fejlettségű régiókba.

• A nyugdíjak. A háztartások adóképes jövedelmének 23,4%-a! Legnagyobb haszonélvezők a nyugdíjasok számára vonzó régiók, jobb klíma, jobb kulturális, természeti adottságok, dél, nyugat, kevéssé iparosodott régiók! La Creuse, Lot, Var, Keleti-Pireneusok, háztartások jövedelmeinek egy-harmadát teszik ki a nyugdíjak! Az északi, keleti ipari régiók vesztik el leginkább a nyugdíjasokat.

Alternatív irányok I: A nem termelő gazdaság fejlesztése

• A fogyasztók szabad áramlása. A TGV hozzájárulása. Máshol dolgozunk, máshol költjük el a bért…Ehhez hozzájárul a munkaidő csökkenése, a fizetett szabadságok növekedése, a fogyasztói társadalom térhódítása! Languedoc-Roussillon, PACA, Bretagne, Aquitánia

• A javak “láthatatlan” áramlása miatt a termelékenység növekedésére alapuló elméletek hegemóniája megdől. Alternatív elmélet: a városok/régiók fejlődése a külső jövedelem bevonzó képességük függvénye, ezek alkotják a régió gazdasági bázisát!

• A 21. század első évtizedében a nagyvárosi térségek gazdasági bázisának alkotóelemei– 21% közpénzek (közalkalmazottak bére)– 42% alvóvárosi (nyugdíjak, máshol dolgozó aktívak, turizmus) bázis– 13% szociális (nyugdíj melletti más juttatások) bázis– Csupán ¼ származik a termelő szférából…

• Nem azok a városok gazdagok, amelyek egyre nagyobb mennyiségű javakat termelnek, hanem azok, amelyeknek a lakói a legjobban gyarapodnak... a versenyképesség helyett a vonzerő a helyi fejlesztés új kulcseleme

• Probléma: mi lesz azokban a városokban, amelyek sem az alvóvárosi funkciók, sem a termelő tevékenységek szempontjából nem vonzóak (észak, kelet)?

• Az alvóvárosi gazdaság fejlesztésén alapuló modell gyengesége: valamiből táplálkoznia kell!

Vonzó és taszító régiók

A fenntarthatóság néhány előzménye

• Városok versenye: természeti tényezők felügyelete és szabályozása• fejlett országok környezetvédelmi kiadásai 2000 – 2010: + 46% (Franciaország €45

mrd)• A városi lét: az emberi fajnak a természettől (és természetességtől) való

elszakadása • A természet deszakralizálása, instrumentalizált természetkoncepció (modern

fizika), a leigázáson és a kizsákmányoláson nyugvó etika• emberi lét determinisztikus vonásaitól való eltávolodás• a természet célja az emberi csoportosulások mesterségesen gerjesztett és

exponenciálisan növekvő igényeinek kielégítése, a végtelennek feltételezett erőforrások és szolgáltatások rezervátuma

• A modernizmust jellemző természet-ember ellentéten alapuló koncepció• prométheuszi ember vs. ember mint lakos

A szűkösségtől az ökovárosig

• A természeti és művi tőke helyettesíthetőségére alapuló klasszikus növekedési elméletek kudarca (klímaváltozás, fosszilis energiák kimerülése, édesvízhiány, ökoszisztémák meggyengülése)

• N. Georgescu-Roegen kritikája: a neoklasszikus elméletek irrealitásaA természeti erőforrások a priori inputok, a hulladéknak nincs szerepe, az energia és az anyagok csak outputok, nem termelési tényezők, a szennyezés nem probléma, a szűkösséget az árak kompenzálják, csökkenő kereslet →helyettesítő inputok

• Ortodox közgazdászok: emberi találékonyság, korlátlannak feltételezett erőforrások• Szigorú fenntarthatóság nem helyettesíthető szolgáltatások

• Ivóvíz, klíma, művelhető területek, biodiverzitás• Sekély ökológia kritikája: a nyugati gazdag rétegek jóléte és egészsége, a környezeti ártalmak

felületi kezelése, pl. szennyezés és erőforrások szűkössége • Termelési folyamat során értékes természeti erőforrások (alacsony entrópiaí/koncentrált

energia) hulladékká (magas entrópia) alakulnak• Mély ökológia

antropocentrikus →ökocentrikus világkép „ a többi teremtmény útitársai vagyunk az evolúció odüsszeiájában, modell: a természet, kultúra nem felsőbbrendű, belső érték

A fenntartható városfejlesztés referenciadokumentumai

A fenntartható városok „utópiája”– Lynn White: az ember a természet felett áll, antropocentrizmus kritikája, a természetnek nincs

önmagában való értéke, arrogancia. Ehelyett ökológiai egalitarianizmus

Aalborgi Charta levegő, a víz, a talaj, a biodiverzitás kollektív természeti javak, a fenntartható városoknak kötelességük ezek megőrzése és e javakhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása.

– A környezeti problémák megoldásában a helyi szinté a meghatározó szerep, a helyi hatóságok állnak a legközelebb a környezeti problémák megoldásához és a lakosokhoz, felelősséggel tartoznak a területükön élők jólétéért és a természet állapotáért.

– aláíró városok kötelezettséget vállalnak az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentésére – prioritást élveznek a környezetbarát közlekedési módok , gépjárműforgalom fokozatosan lecsökken

Agenda 21 helyi akciótervek– erőforrások takarékos felhasználása, a társadalmilag felelős termelési és fogyasztási magatartás,

amely tekintettel van nem csupán a többi ország lakosságára, hanem az eljövendő generációkra is – 1993, 85 helyi közösség, 10 millió lakos

Helyi klímatervek

• a várostérségek és régiók több mint fele

  Indított PCET (I) Elfogadott PCET (II)

Kötelező PCET (2012)

(I) / (II) (százalék)

Régió 15 4 26 57,7

Megye 20 5 99 20,2

Várostérség 9 2 14 64,3

Agglomerációs társulás 44 6 171 25,7

Települési társulás 3 3 32 9,4

Település 11 7 104 10,6

Összesen 102 27 446 22,9

Területi klíma- és energiatervek (PCET) a különböző szubnacionális szinteken Franciaországban (2010–2012)Forrás: Energia-és környezetgazdálkodási ügynökség (Agence de l’environnement et de la maîtrise de l’énergie)

PCET-k• A helyi klímaterv a helyi szereplők összefogásán alapuló önkéntes

kezdeményezés a klímaváltozás elleni harc és az energetikai kihívásoknak való megfelelés érdekében

• épületek felújítása, energiahatékonyság növelése, helyi közlekedési megoldások kínálatának bővítése

• EU-támogatások energetikai és klímaváltozás hatásainak mérséklését célzó beruházásokra

• Az EU költségvetés 37%-a (376 milliárd euró): 2014–2020-as kohéziós politika, alacsony karbon intenzitású gazdaság, a támogatások 20%-át legfejlettebb és az átmeneti régiók, és 6%-át a hátrányos helyzetű régiók vehetik igénybe energiahatékonyságot javító és megújuló energia beruházásokra

Miért a városok?

Az európai területi fejlődés kulcsszereplői

21. sz. 3 milliárd, 2050-ig: 80%100 ezer fő feletti városok területe 2,5-szörösére az elmúlt 3 évtized alattKonjunktúra: agglomerációk +25% növekedés, terület +75% Periurbánus övezetek: agglomerációk feleMinden 3 európaiból 2 agglomerációban él

A fenntarthatóságot célzó politikák élharcosai

a természetes környezetet befolyásoló, –alakító, –romboló, –formáló hatásuk miatt,

komplex problémák megoldása az erőforrásokkal való takarékosság és a társadalom széles rétegeinek mobilizálása által

A jövőbeli városi és területi fejlődés alappillérei

– gazdasági növekedés és a tevékenységek harmonikus térbeli eloszlása, policentrikus városhálózat;

– az erős nagyvárosi térségek és más városi területek kiemelt szerepe, amelyek képesek háttérrégiójukat alapvető gazdasági érdekeltségű szolgáltatásokkal ellátni;

– kompakt város, a szétterülés megakadályozása;– a környezetvédelem és a környezet minősége 

(HQE)

A fenntartható városfejlődést hátráltató tényezők

háromsebességű, társadalmilag fragmentált, széthulló városok környezeti ártalmak, szennyezettség, erőforrások kimerülése, romló társadalmi klíma, szegregáció, túlzsúfoltság, élhetetlenség városi szétterülés (EEA 2006) :Az urbanizált területek növekedése (alacsony népsűrűség, nagy távolság a történelmi magtól) a közszolgáltatások magasabb áraa természeti erőforrások túlzott igénybevételeelégtelen tömegközlekedési hálózatok, függőség az autótól, forgalmi dugóktérbeli szegregáció: társadalmi polarizáció következményealacsony jövedelműek, társadalom peremhelyzetén levő csoportok kiszorulnak a városból, mivel nem tudnak ingatlant vásárolni elérhető áron

AlternatívákSzétterülő város  Kompakt, fenntartható város

városszerkezet széttöredezéseszociális rétegek elkülönülése súlyos környezeti egyenlőtlenségek fokozódó környezetterhelés

Középosztály utópiájaFalu a városon belül közelség és a közösségi élet a lakosok együtt élnek, dolgoznak és szórakoznak

ingázás és energiafogyasztás 3-szorosára üvegházhatású gázok 4-szeresérelevegő minőség romlása

fő erőforrásai: szabad terek, tiszta levegő, víz, megfelelő klíma

vidéki térségek 50%-a rurbanizáltfrancia népesség 75%-a periurbánus övezetekben

Eszközei: városmag funkciógazdagítása

Szétterülő város

• A periurbanizáció ösztönzése• 10 év alatt beépített periurbánus övezetek területe +5%/év

(Luxemburg)• 2030-ig az autópályákon megtett kilométerek száma a városi

övezetekben +40 %, forgalmi dugók költségvonzatai : EU GDP 1%

• 1975 óta az agglomerációk növekedése lelassult (+0,2%/év), míg a vidéki községeké megnőtt (+1,1 %/év)

• François Choay : a „város eltűnése”• A vidéki térségek 50%-a rurbanizált, a népesség 75%-a

periurbánus övezetekben lakik

Az eljövendő kompakt poszt-karbon város: Grenoble

• A prométheuszi ember: a vizienergia, pozitivizmus, „hard” tudományok.• Az első hegycsúcsok meghódítása (18. század vége) → sportok• 18. századig kisváros, katonai és adminisztratív szerep. Nagyobb gazdasági kilengések nélküli

folyamat, amely során a „vízienergia bölcsője” (vaskohászat, elektrokémia), később az elektronikai alkatrészek gyártása, a nukleáris fizika (CENG-CEA betelepedése 1956-ban, ILL 1971-ben, Synchroton 1994-ben), majd az elektronika (Thomson), az informatika (Hewlett-Packard), a szoftver ipar (Sun System) és végül a nanotechnológiák (ST-Microelectronics) váltak a város gazdasági életének meghatározóivá

• a nagyvárosokra jellemző pénzügyi (üzleti és kereskedelmi) burzsoázia réteg hiányzik• nagy tudományos komplexumok bevonzása (CENG – mai nevén CEA-G – 1965-ben, CNET

1974-ben, ESRF 1989-ben). • Az egyetem–ipar–kutatás évszázados múltú arany háromszöge • állami támogatások táplálják az alapkutatásokat és a K+F tevékenységeket (nagy nemzeti

laboratóriumok: CENG, ILL).

Háttér• A sajátos növekedési pálya bázisa: a termelői bázis változása és az új

technológiák, az olcsó külföldi munkaerő, a külső támogatások. A folyamatos technológiai megújulásra épülő javakat és szolgáltatásokat előállító helyi cégek elsősorban globális értékláncokba szerveződtek

• Más monokulturájú városokkal szemben a városban 150 év alatt a termelési bázis összetétele és a specializáció 4-5-ször változott (19. század: kesztűgyártás, vízienergia, papíripar és gépgyártás, majd vaskohászat, elektrokémia, elektromos berendezések gyártása az 1920-as évek elején, elektromágnesesség, nukleáris ipar és informatika az ötvenes-hatvanas évektől, napjainkban pedig a nanotechnológiák és a biotechnológiák, a biomechanika)

A régió főbb városai

Grenoble ma

• 1800 ha, 160 000 fő, agglo (31 000 ha), 27 település, 400 000 fő

• A méretgazdaságosság szempontjából kedvező adottságok hiánya, mezőgazdasági tevékenységek gyengesége, „zsáktelepülési helyzet”, nagy nemzeti, európai és nemzetközi közlekedési hálózatoktól való távolság, a vasúti és közúti hálózatok kiépítettségében való jelentős elmaradás, a szomszédos térségekkel való összeköttetés hiánya

• a környezet és az életminőség kiemelt szerepe a helyi politikában• 2. ipari forradalom következményei

specializáció, mérnökök betelepülése, multikulturalitás (60)60 000 hallgató, felső- és középvezetők K+F (220 laboratórium, 22 000 kutató) 40 000 fő infokommunikációs ágazatokban, 20 000 élettudományokban)

A Grenoble mítosz fő elemei

  PROS CONSA hegy (Chartreuse, Belledonne, Vercors)

Befolyásol , de nem determinál magas életminőség, sportokkitartás, büszkeség, bátorság, individualitás, kemény munka, posszibilizmusA kedvezőtlen természeti feltételek ösztönző hatása a kreativitásra

A városi terjeszkedés határa bezártságelszigeteltség, lapos, sűrűn beépített Földterületek szűkössége, rossz minőségű talajok, természeti kockázatok, nagy hőmérsékletbeli ingadozások

A víz Kimeríthetetlen energiaforrás A megújulás, megfiatalodás szimbóluma kristálytiszta ivóvíz

árvizek

A tudomány Műszaki fejlesztések szimbiózisban az oktatással, technopolisz imázs Synchroton, ZIRSTA hagyományos polgárság erőtlensége7 nemzetközi kutatóintézet 9 nemzeti kutatóegység

Túlzott specializációSérülékeny gazdaságtechnokrata elitHáromsebességű társadalom fragmentáció, szegregáció,tudományos gettó

A kompakt város kialakítását „elősegítő” tényezők

• környezeti korlátok: szabad földterület hiánya, mélyen fekvő völgy, nagy hőmérséklet ingadozások, sűrű gépjárműforgalom, szennyezettség, rossz minőségű talajok, természeti kockázatok: földrengések, árvizek – a helyi politika a város keretén túlmutató, összehangolt fejlesztési stratégiákban gondolkodik. A természetes környezet Grenoble-ban is ritka jelenség, miközben terápiás hatásai köztudottak

• A városi „ökoszisztéma” hátrányai: lapos, sűrű beépítettség, a terjeszkedését korlátok közé szorítják a hegyláncok és a városkörnyéki övezetek (periurbánus övezete 3. legsűrűbben beépített)

• A várost körülvevő vidéki és mezőgazdasági területek stratégiai jelentőséget kapnak a fejlesztési tervekben, a periurbánus övezetet a várossal pl. ökológiai folyosók vagy zöld ösvények formájában összekötő természetes környezet a jövőben a városfejlesztés új infrastruktúrájává válhat

• energiafogyasztás 65%-áért a lakossági és a szolgáltató szféra a felelős, itt lehet a legnagyobb megtakarítást elérni

A helyi politika főbb környezetvédelmi prioritásai

• Ökomobilitás: periurbánus csomópontok, multifunkcionális csarnokok, puha közlekedési módozatok, városnegyedek közti útvonalak javítása, új info-kommunikációs technológiák meghonosítása

• A periurbánus és városi környezet védelme és értékelése• A történelmi ipari városrész integrációja a jövő városába• Városmegújítás az új energiapozitív épületek és a felújított régi létesítmények közti

energetikai szolidaritás elvének tiszteletben tartásával• Energetikai megközelítés a városnegyed szintjén: biomassza, geotermikus energia, biogáz,

napenergia, szélenergia• A víz ciklus jelentősége a városnegyed és az épületek szintjén• Hulladékkezelés megvalósítása városnegyed és az épületek szintjén • Az életminőséggel, egészséggel és jóléttel kapcsolatos célok tiszteletben tartása• A társadalmi célú technológiai megoldások szorgalmazása a jobb együttélés érdekében

A helyi klímaterv fő céljai

• Az üvegházhatású gázok kibocsátásának stabilizálása, fellépés a klímaváltozás ellen

• Energiafogyasztás stabilizálása (elektromos áram és fosszilis energia) nem-megújuló energiaforrásokkal való takarékoskodás

• A megújuló energia fogyasztás: 21% • A helyben előállított megújuló energiák továbbfejlesztése, jelen

fogyasztás 8%• Zöld energia vásárlásának ösztönzése az energiaellátókkal kötött

szerződésekben 50 résztvevő, az agglomeráció 26 településéből 25, a legtöbb az építési ágazat szereplője

A megújuló energia

• Környezetvédelmi politika cél: a megújuló energia felhasználás 7,5% →20% 2020-ig• Concerto program:

– helyi szinten ösztönzi az energiahatékonyságot és a megújuló energiák használatát– Energiafogyasztás ¼-ére 2050-ig.– Grenoble Vaxjö és Delft városokkal összefogva a „Fenntartható energiarendszerek haladó

városokban” (SESAC – Sustainable Energy Systems in Advanced Cities) projekt keretében működik együtt

– a megújuló energia használatának elterjedése, az építmények energiahatékony működtetése az energiafogyasztás, az üvegházhatású gázok kibocsátásának csökkentése

– A konkrét beruházások a napenergia, épületek szigetelése, a termikus napenergia, a megújuló energiákkal való fűtési rendszerek kialakítása terén részesülnek támogatásban. A SESAC program költségvetése €25 mó, az Unió hozzájárulása €10,4 mó.

• Tenerdiss (megújuló és új energiák) versenyképességi pólus és más nagyszabású kutatási projektek támogatása a fotovoltaikus- a vízi energia, hidrogén üzemanyagcellák és az intelligens energia tárolása (Smart Electricity) körében

• „Grenoble Facteur 4” (2008) a város kötelezettségvállalásai az energia és a klímaváltozás körében 30 konkrét elhatározás

A megújuló energia

• Országos 1. a lakosságra vetített megújuló energia-kapacitások (fa alapú és napenergia) aránya alapján (40 200 kW fa energia és 483 kW napenergia)

• 1600 fő az új energiatechnológiák területén, 10 500 a kapcsolódó iparágakban, 1200 hallgató

• Nemzeti Ökonegyed Nagydíj a de Bonne ökonegyed beruházásért

• Energetikai terv (schéma energetique az energiafogyasztás és -hasznosítás optimalizálása érdekében

– a széndioxid-kibocsátás 25%-os csökkentése 2020-ig = 100 000 tonnával kevesebb CO2 kibocsátás/év (a közlekedési és elektromos ágazaton kívül)

Ökonegyed beruházások: a fenntarthatóság letéteményesei

• nagyvárosi struktúra alternatívája• Keveredés elve a gazdagok gettói /szlömösödés ellen • a gépjárműforgalom kiküszöbölése • utópisztikus kontra-társadalmi tér az elidegenedett nagyvárosban, „falu a városban”, a

szomszédság, az együttélés–munka–szórakozás funkciók városnegyed szintjén történő megszervezésével.

• „Ökováros és Ökonegyed Program” a helyi közösségek mozgósítására• tanulás és innováció terepei, a jövő fenntartható városainak tesztüzemeI, a városi és falusias

elemek szabadon ötvöződnek, az ökológiai, gazdasági és szociális kihívásoknak megfelelnek• participatív viselkedés ösztönzése, ökotechnológiák, a kereslet bővülésével egykor az egész

városra kiterjeszhetővé válnak. Adaptálhatók, transzferálhatók a ma még csak szigetszerű képződmények a városi textúrában. Ökológiailag helyes viselkedés, lokális szinten adja meg a globális kihívásoknak megfelelő válaszokat, önmagát gerjesztő folyamattá terjedhet ki.

Ökonegyed a városközpontban

• Elérhetőség: fizikailag jól megközelíthető a város többi részéből és pénzügyileg is viselhető költségei vannak

• Vonzerő: olyan hely, ahol jó élni, dolgozni, funkciógazdag, a különböző generációk és társadalmi rétegek keveredésén alapul, a szórakozási lehetőségek adottak

• Fejlődő, fenntartható: képes a városban fellépő változásokhoz való alkalmazkodásra, emiatt rugalmas és konvertálható

• Integrálódik a városi ökoszisztémába: be kell kapcsolódnia a különböző áramlásokba (gazdasági, ökológiai, erőforrások, emberek, járművek stb.)

• Biztonságos: természeti katasztrófák elleni védelem, nem zéró kockázatú, de képes csökkenteni a kockázati tényezőket

• Szolidáris: közös erőforrásokkal ellátott (infrastruktúra, nyersanyagok, pénzügyi erőforrások, kompetenciák), mindez a társadalmi, környezeti hatékonyság szempontjainak megfelelően

Hammarby Sjösdat• a lakosok életmódja az alábbi elvekben foglalható össze: • 1. a gépkocsit megosztod, 2. gyalog, kerékpáron, tömegközlekedési eszközökkel közlekedsz,

3. Másokkal együttműködve cselekedsz, 4. A szolgáltatások és tevékenységek sokféleségét részesíted előnyben, 5. A szociális keveredést biztosítod, 6. Az energiával takarékosan bánsz és megtermeled magadnak, 7. A vízzel takarékosan bánsz és újrahasznosítod, 8. A „bio”-t fogyasztod, 9. A hulladékot újrahasznosítod és kezeled, 10. A biodiverzitást tiszteletben tartod (AdCF, 2009).

• A lakosok az otthon és a munkahely közti távolságot 80%-ban kerékpáron vagy tömegközlekedési eszközökkel teszik meg, a családok 10%-a használhat közösen gépkocsit, a háztartások energia fogyasztását 60 kWh/m2/év-ben maximálják, a vízfogyasztást felére csökkentik az esővíz összegyűjtésével, a hulladék mennyiségét 40%-kal csökkentik, vállalkozások be, iskolák, kereskedelmi és adminisztratív intézmények, sokféle lakás építése

De Bonne ökonegyed (2001-2010)

Az üvegházhatású gázok 80%-áért a városi lakosság a felelős •8,5 hektár területű volt laktanya felújítása, 12 öko-épület a de Bonne negyedben, 850 lakás• Az első ökonegyed, ahol a kompakt építészeti formák, a puha és elérhető

közlekedési módozatok, nagy zöldfelületek domináltak • Energetikai önellátást támogató Concerto Sesac kofinanszírozás (€50 mó)•szoros együttműködés a partnerekkel: városfejlesztők, építészetek, társulások, lakosok•A fragmentációnak gátat szabni, a városközpont határának kiterjesztése a 3. metróvonalig •Az építők feltételezték, hogy a kereslet növekedésével a kivitelezés rendkívül magas költségei csökkennek (1700 euró/m²)•

De Bonne ökonegyed

keveredés, funkciók sokfélesége– 850 lakás, 35%-40 % szociális,15 000 m² kereskedelmi, szórakoztató és szolgáltató

terület, 30 kereskedelmi egység, 6000 m² új és felújított irodaépület, 3 csillagos szálloda, általános iskola, diákszálló, idősek otthona

•5 hektárnyi zöldterület•Energiahatékony lakások (bioklimatikus épülettervezés, integrált napelemek, optimalizált burkolat)•9 mini gázmotoros kogenerációs erőmű, évente 100 tonna CO2 kibocsátást spórol meg, cél: 30-40%-kal kevesebb energiafogyasztás mint a hagyományos épületekben •1600 m² energiapozitív épület •435 napenergiával működő bioklimatikus lakás

De BonneAlapelvek:

– egyenlőség;

– participáció;

– biodiverzitás;

– társadalmi csoportok keveredése;

– józanság az energiafelhasználás területén;

– puha és csökkentett közlekedési módok;

– épített és természetes környezet minősége;

– erőforrások takarékos felhasználása;

– a térbeli, időbeli és funkcionális sűrűség kezelése. 

Kedvezményezettek• Céllakosság? A jövő posztkarbon városának vitrinjei vagy előképei?

Szigetek a városi szennyezés tengerében?• Erősen szelektív ökoszisztémák, nincs szennyező iparág, szegények,

bevándorlók• A szociális egyenlőség területén kudarc: homogén társadalmi szerkezet, a

társadalom tehetős rétegei, nem csökkenti a környezeti egyenlőtlenségeket, tovább növeli a társadalmi-térbeli polarizációt

• Elit fogyasztók számára vonzerő, nincs életmód változtatás• A legfejlettebb technológiai megoldások ellenére (alacsony energia fogyasztás,

energiapozitív épületek, természetes anyagok, víz újrahasznosítása), túlságosan szűk keretet jelentenek a globális problémák megoldásához

• A fenntarthatatlan városon belüli fenntartható szigetek létrehozása helyett célszerűbb a lakosság felkészítése arra, hogy kollektíve elfogadják a fenntarható fejlődés eszméjét