amennyire múltját értékeli és őrzi.”...esős, vagy száraz idő várható jövőre. luca...
TRANSCRIPT
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
Intézmény neve: Négy Évszak Óvoda Eszterlánc Tagóvodája 4700 Mátészalka, Kalmár út 23. Önálló innováció: Hagyományápoló helyi nevelési programunk zöldség-gyümölcs projekt-hete
„Minden nemzet olyan jövőt érdemel,
amennyire múltját értékeli és őrzi.”
(Kodály Zoltán)
Tagóvodánk négy óvodai csoporttal működik 118 gyermekkel a néphagyományőrző
program keretében. Fontosnak tartjuk, hogy megismertessük a gyermekeinkkel a
néphagyományt, elődeink életét, kultúráját, az akkor használt tárgyakat, eszközöket.
Különös gondot fordítunk az egészséges életmód szokásainak kialakítására. Ezért
minden év október hónapban megrendezzük a zöldség-gyümölcs hetet a
gyerekeknek, s ennek keretén belül rendezzük meg a szüreti felvonulást, melyet
táncházzal zárunk.
Városunk Mátészalka a Szatmári régió központja. Ez a vidék mindig is bővelkedett
hagyományokban, melyek a távoli múltban gyökereznek. Ezek a szokások – noha
gyűjtésük és dokumentációjuk meglehetősen hiányos- töredékeiben még ma is
élnek. Elődeink e hagyományainak gyűjtése, ápolása és a fiatal nemzedéknek
történő átadása igen nemes feladatunk.
„Gyermekeink a magyarság holnapját fogják felépíteni, de azt nem építhetik a
levegőbe, hanem a tegnap, a tegnapelőtt, őseink által összehordott kövekre.”
(Kodály Zoltán)
Kötelességünknek tartjuk, hogy a még élő, de le nem jegyzett népszokásokat
felkutassuk, megőrizzük a jövő számára, mint értéket továbbadjuk.
Tudjuk, érezzük, hogy a népi kultúra sok tekintetben értékhordozó.
Nemcsak a népművészetben, a népi kultúra más területein is találhatók olyan
értékek, amelyeket érdemes megőrizni, újra felhasználni.
Hisszük, hogy óvodáskorban, amikor legfogékonyabb az ember és elsősorban
érzelmeivel igazodik el a világban, akkor kell átitatnunk mindazzal, ami az én-tudat
mellett a magyarság tudatát is alakítja. A tájhoz, a szülőföldhöz, a néphez fűződő
érzelmi viszony erősítését, az érzelmi kötődés formálását a legfontosabb feladataink
közé soroljuk. Mindezeket hagyományőrző szemléletű nevelésünk által valósítjuk
meg, amely táplálja a természetszerető, természet-gondozó tevékenységet, aminek
eredményeként kialakul a természet iránti óvás, megbecsülés mind a tárgyi, mind a
természeti környezetre vonatkozva. Rájönnek a gyermekek arra, hogy a világot
képesek alakítani, formálni. A mi népünkre jellemző ízlés és érzelemvilág, a
gondolkodásmód, a népdalokon és népmeséken túl a népszokásokkal, a
néphagyományokkal adható át. Mindezek megléte a későbbiekben segíti a
gyermekvilágban való tájékozódását azáltal, hogy stabilitást, kötődést, belső tartást
adnak.
A hagyomány jelentőségét támasztják alá Kodály Zoltán szavai is:
„Semmiféle mestermű nem pótolja a hagyomány funkcióját.”
Az óvoda légköre lehetőséget teremt mindarra, hogy feladatainkat egyrészt kötött,
másrészt kötetlen formában valósítsuk meg. Ennek megválasztása, a módszertani
szabadság lehetőségeit kihasználva, az adott anyagtól, sajátosságaitól függően
történik. A kötetlen szervezeti keret lehetőséget nyújt arra, hogy választási
lehetőséget biztosítsunk a gyermeknek. Annyit, és azt sajátítsa el, amihez
legnagyobb kedve van.
A hagyományőrző programmal kapcsolatos feladatainkat két nagy csoportra
osztottuk:
- Jeles napjaink
- A mindennapi élet tevékenységei
A program tevékenységeinek tartalmát időbeli rendszerbe foglalva az
„Évkerék” tartalmazza.
A néphagyományőrző tevékenységek tartalma:
Jeles napok:
Az igen tevékeny hétköznapjainkat teszik mássá, szebbé, különlegesebbé az időről-
időre visszatérő jeles napjaink. Az ünnepek örömet, boldogságot, maradandó
élményeket hoznak életünkbe. Ahhoz, hogy valóban így éljük át a gyermekekkel
közösen a jeles eseményeket, gondoskodnunk kell a hangulati előkészítésről, az
érzelmi ráhangolódásról. A gyermekek ne érezzék kényszernek a készülődést,
hanem izgalmakkal teli várakozással tekintsenek a soron következő ünnepnap elé.
„A gyermekeknek az a lelki táplálék válik javára, amit maga is kíván.” (Kodály Zoltán)
Az előkészületek során átélik a gyermekek az ajándékkészítés izgalmát, az
ajándékátadás, meglepetésszerzés örömét. A nagyobb gyermekek büszkeséggel,
jókedvűen, élvezettel mondják az önként vállalt népi rigmusokat, mondókákat,
verseket. Követendő példát jelent a kisebbek számára idősebb társaik átélt
verselése, játéka, hagyományőrző szellemű mentalitása. Mindehhez minden
rendelkezésünkre álló lehetőséget megragadunk, hogy a gyermekek megértsék,
azonosuljanak a régi szokásokat idéző ünnepnapokkal.
Ilyenek: - a Művészeti Iskola tánccsoportja által bemutatott népszokások
megtekintése (lehetőség szerint).
- videofilmen az adott népszokás megfigyelése,
- célzatos séták, kirándulások,
- képekhez fűzött szemléletes magyarázatok,
- az óvodapedagógus személyes példája (mimika, hanglejtés,
hanghordozás)
- a meghívott nagyszülők elbeszélései,
- a felnőttek népszokást idéző dramatikus játéka.
Természetesen elmaradhatatlan csoportszobánk, környezetünk ünnepi
díszbeöltöztetése, csak úgy, mint az alkalomhoz illő ünneplő ruha felvétele.
A népszokásokat megelevenítő gyermekek pedig Szatmári viselettel teszik
hitelesebbé játékukat. Az ünneplést követően a táncházban megízleljük,
megkóstoljuk a gyermekek, ill. az óvoda által készített jellegzetes ételeket.
A jeles napok közül már az eddig jelen lévő ünnepek mellé (azokat választottuk,
amelyek közel állnak a gyermekek világához), több témát dolgoztunk ki, mint
amennyit egy adott év alatt megismertetünk a gyermekekkel, ezáltal is válogatási
lehetőséget biztosítva a gyermekek és önmagunk számára.
Jeles napjaink: Mihály nap:
3-4 évesek:
Folyamatosan megfigyelik a természet változásait, hatását az emberre és az
állatokra. Közben terméseket, természetes anyagokat gyűjtenek. Mit lehet belőlük
készíteni, mihez hasonlítanak? – Az óvó néni munkájának megfigyelése. A gyűjtött
termésekről, a megfigyelt állatokról mondókákat, verseket tanulnak. Kóstolják a
ciberét. Állatokról meséket, szép őszi népdalokat hallgatnak. Megfigyelik a
nagyobbak betakarító munkáját a kiskertben, és a vásári előkészületeket.
Megfigyelőként részt vesznek a vásárban, és szüleikkel vásárlóként is.
4-5 évesek:
Önmaguktól észreveszik a természetben bekövetkező változásokat is. Napszámlálót
készítenek, ami mutatja a napokat az ünnepek napjáig. Természetes anyagokat
gyűjtenek, ízlésesen kosarakba rendezik, a termésekből fűznek, díszítik vele
csoportszobájukat. Az összegyűjtött anyagokból játékeszközöket készítenek, amit
felhasználnak játékukban. Névcsúfolókat, vásárra hívogatókat, népi dalos játékokat
tanulnak.
Mézeskalácsot sütnek, egyszerű népi hangszereket, vásárfiát készítenek, részt
vesznek a vásárban. Népzenét hallgatnak. Tudnak találós kérdéseket vásárról,
időjárásról. Tengerit fejtenek, figyelik a kukorica pattogtatását. Szedik, mossák,
magvalják a szilvát, segítenek a tüzelő előkészítésében /lekvár főzéshez/.
5-6-7-8 évesek:
Az időjárás változásait nyomon követve tudják a soron következő betakarítási
munkákat a kiskertben. Kalendáriumot készítenek, megfigyelik beválnak e a népi
jóslatok. A természetben, a kiskertben összegyűjtött anyagokból bábokat készítenek
kedvenc meséik el bábozásához. Az összegyűjtött, rendszerezett termésekből őszi
asztali és fali díszeket állítanak össze. A természetről beszélve, a természetben járva
eszükbe jutnak népi szólások-mondások, közmondások, időjóslatok. Ezeket
egymásnak is mondogatják. Ellátogatnak istállóba, megfigyelik az állatok
megváltozott életmódját. Befőzik a leszedett gyümölcsöket. Kukoricát pattogtatnak.
Részt vesznek a lekvár főzés folyamatában, a szilvaszedéstől a lekvár szilkébe
rakásáig. Mesét hallgatnak vásárról, dalos játékokat játszanak, párbeszédes vásári
jeleneteket, rigmusokat, csújjogatókat, portékáikat kínáló kikiáltó szövegeket
tanulnak. Vásárfiát készítenek, és árulják is azokat. Népi mozgásos játékokat
játszanak. Népzenére táncolnak.
Szüret:
3-4 évesek
Szemelik a szőlőt, kóstolják a mustot. Közben és előzőleg is gyümölcsökről, szőlőről,
szüretről őszi népdalokat hallgatnak. Gyümölcsökről verseket, kiszámolókat,
mondókákat hallgatnak. Kedvük szerint részt vesznek a „Madárijesztő és a
seregélyek” c. játékban, a szüreti felvonulásban, a préselésben és a szüreti bálban.
4-5 évesek
Szedik és mossák a szőlőt. Segédkeznek a kukorica kóró kijelölt helyére
szállításában. Munka közben mondják a tanult szüreti verseket, dalokat,
csújjogatókat, névcsúfolókat. Szüreti játékokat játszanak. Részt vesznek a szüreti
mulatság előkészítésében, a bál helyszínének díszítésében. Pogácsát sütnek,
kínálják a vendégeket. Próbálnak táncolni népzenére.
5-6-7 évesek
A kikiáltó szerepében hívogatják a többi csoportot a szüreti mulatságra. Szőlőkaput,
szőlőkoszorút készítenek, segítenek a csőszkunyhó készítésében. Tudnak tréfás
verseket, egyszerű népdalokat a szőlőről. Éneküket saját készítésű népi
hangszerekkel kísérik. Irányítják a játékokat, a préselést, a mulatságot. Csak csősz
és zálogos játékokat játszanak. Humoros, tréfás köszöntőket, legény- és
leánycsúfolókat mondanak. Koccintanak a musttal teli pohárral. Táncolnak
népzenére, táncba hívogatókkal, csujjogatókkal buzdítják a „mulatókat” még jobb
kedvre.
Zöldség -, gyümölcs -, termés kiállítás:
Az őszi ünnepkör lezárásaként szervezzük ezt a napot. Az ünnep előzményeként az
ősz folyamán, sétáink során és a családban is rengeteg tapasztalatot gyűjtünk az
évszakokról, az őszi termésekről, zöldségekről, gyümölcsökről. Megismerjük azokat
természetes környezetben.
Megismertetjük a gyermekeket a jeles napokhoz fűződő időjóslásokkal, találós
kérdésekkel is. Az Élősarokban folyamatosan gyűjtjük az érdekes formájú
zöldségeket, gyümölcsöket, terméseket. Októberben népi hangszereket készítünk
különböző természetes anyagok felhasználásával (kóró-hegedű, diópergető, zörgő
brugattyú stb.). Mivel a gyermeki tevékenység legfontosabb eleme a játék, ezért a
természet kincseit forrásként igyekszünk felhasználni a játék gazdagítására,
fantáziájuk szárnyalására. Egy egész hetet szánunk a természet játékká alakítására,
termés bábok készítésére. Az érdekes formájú zöldségekből, gyümölcsökből
fantáziájuk szerint, önállóan és segítségünkkel is készíthetnek mesefigurákat.
Játékkészítés közben egyre közelebb kerülnek a természethez, átélik az alkotás
örömét. Ezekből az anyagokból készült játékok sérülékenyebbek, nem olyan
tartósak, mint a fajátékok. Készítésük során fejlődik manuális készségük, alakul
esztétikai érzékük, növekszik kreativitásuk. Tapasztalataink során azt is
megfigyeltük, hogy a maga készített játékkal szívesebben játszanak a gyerekek,
hiszen ő alkotta. Az elkészült alkotásokat végül egy kiállítás formájában mutatjuk be
az egész óvodának és a szülőknek. A délelőtt folyamán játékos formában
felelevenítjük az ősz folyamán megismert találós kérdéseket, melyek kitalálóinak
jutalma valamilyen gyümölcs vagy befőtt. Erre az alkalomra a felnőttek zöldség és
gyümölcssalátát készítenek, mézes-, diós almát, burgonyát és tököt sütnek, kukoricát
pattogtatnak, gyógyteát főznek, amiket a gyermekek szívesen fogyasztanak. Ezzel is
igyekszünk felhívni a gyermekek figyelmét az egészséges táplálkozásra. Mivel régen
a gyermekek csak maguk vagy szüleik által készített egyszerű játékkal játszottak, így
a múlt és a jelen kritikus összehasonlításával igyekszünk elősegíteni a mai életünk
megítélését.
Advent, Luca-nap, Karácsony
3-4 évesek
Részt vesznek megfigyelőként az adventi koszorú készítésében. Segédkeznek az
adventi naptár létrehozásában, fenyőágak, csizmák kézbeadásával. Karácsonyi
dalokat, verseket tanulnak. Egyszerű díszeket készítenek. Félig előkészített
eszközökből ajándékokat barkácsolnak szüleiknek, testvéreiknek. Katalin-ágat
hajtatnak. Megfigyelik a nagyobbaktól kapott Luca-búza növekedését. Megismerik a
középsősök játékából a Luca-napi, a nagycsoportosok karácsonyi dramatikus
játékából a karácsonyi népszokásokat.
4-5 évesek
Természetes anyagok beszerzésével hozzájárulnak az adventi koszorú
készítéséhez. Minden gyertyagyújtásnál elmondják az oda tartozó adventi ének
bizonyos versszakát. Segítséget nyújtanak az adventi naptár létrehozásában. Tudják
az „advent” jelentését. Lucázónak öltöznek, eljátsszák a Luca alakoskodót.
Csoportról-csoportra járnak, termékenység varázsolást, jókívánságokat mondva.
Cserébe almát, diát, mogyorót, körtét, tésztát kapnak. Luca-búzát ültetnek, amit az
alakoskodó előadása után az óvoda dolgozóinak és a csoportoknak ajándékoznak. A
„kotyolók” a Lucázás előtti napon megtört dióhéjakba sót tesznek, amivel megjósolják
esős, vagy száraz idő várható jövőre. Luca pogácsát sütnek, amibe egy darab
pénzérmét rejtenek. A legszerencsésebb az lesz, aki sütés után megtalálja a pénzt.
5-6-7 évesek
Előkészítik az adventi koszorúhoz szükséges természetes anyagokat, eszközöket,
szerszámokat. Tudják az adventi időszak és az adventi koszorú bővebb jelentését.
Irányítással, kis segítséggel adventi koszorút készítenek. Luca napján elkezdik a
Luca szék és a Luca ostor készítését. Luca-búzát vetnek egyénenként is, amit majd
ha kizöldült, ajándékként hazaviszik a család karácsonyi asztalára. Luca
kalendáriumot készítenek. Várják a Lucázókat saját készítésű pogácsával, almával,
dióval, sült tökkel. Szaloncukrot főznek, becsomagolják saját készítésű csomagoló
papírba. Ajándékot készítenek szüleiknek, testvéreiknek, az óvoda dolgozóinak.
Egyéni ötletek felhasználásával asztali díszeket, ajtódíszeket, ablakdíszeket
készítenek, amelyekkel meghitt hangulatot teremtenek a csoportszobában, az
öltözőben és a folyosón. Betlehemes játékot játszanak, kántálnak a csoportoknak,
dolgozóknak. Ünnepi ételeket fogyasztanak.
Farsang
3-4 évesek
Előre elkészített állatmaszkokat, farsangi álarcokat, szemüvegeket ragasztanak.
Farsangi verset, tréfás dalt tanulnak. Kedvük szerint csoportosan játszanak
állatalakoskodó játékokat. Érdeklődésüktől függően mozogjanak, táncoljanak
népzenére, próbálják utánozni a felnőttek, illetve nagyobbak táncmozgását. Figyelik
a nagyobb gyermekek állatalakoskodó és versenyjátékát.
4-5 évesek
Egyéni elképzeléseik alapján díszítenek farsangi álarcokat, maszkokat. Tréfás
dalokat, verseket tanulnak. Felszabadult, jókedvet közvetítő verseket, meséket
hallgatnak. „Jelmezekben” állatalakoskodó játékot játszanak. Segítenek saját
jelmezük elkészítésében. Zajkeltésként használják a meglévő népi
ritmushangszereket. Kedvük szerint próbálkoznak egyszerű tánclépések
elsajátításával. Kóstolják a farsangi ételeket.
5-6-7 évesek
Eddigi ismereteik alapján kiemelik maszkjuk karakterét. A legváltozatosabb színek és
motívumok felhasználásával különböző formákat díszítenek. Farsangi mulatságba
hívó dalokat, verseket, kikiáltó szövegeket tanulnak, amelyekkel társaikat és óvodák
dolgozóit invitálják a „Farsang farka” c. mulatságba. Állatalakoskodó játékokat
játszanak, felelevenítik a rönkhúzást, mint vénlánycsúfoló népszokást. Télűző és
tavaszváró mondókákat, legény-leánycsúfolókat, humoros népi rigmusokat
mondanak, amelyekkel nevettetik egymást és a jelenlévőket. Népviseletben
népzenére táncolnak, a néptáncból vett egyszerű tánclépéseket használva.
Alkalomhoz illő népi ételeket fogyasztanak. Régi szokásnak megfelelően köszöntik
és kínálják a vendégeket.
Virágvasárnap, Húsvét, Fehérvasárnap
3-4 évesek
Az óvoda körüli séták alkalmával, mondókákkal, naphívogatókkal csalogatják elő a
napot, a jó időt, bogarakat, lepkéket, madarakat. Locsolóverset tanulnak. A fiúk
locsolódni mennek a nagyobbakkal. Barkát, kizöldült füvet gyűjtenek, majd a
tojásokkal együtt díszítik a csoportszobát. Segítenek a tojások berzselésében.
Ajándékként félkész eszközökből csibét barkácsolnak. Kedvük szerint részt vesznek
a tavaszi népszokást idéző kapus, vonulós játékokban.
4-5 évesek
Elsétálnak a közeli parkerdőbe, barkát, kizöldült és virágzó ágakat szednek. Tojások
és szalagok hozzáadásával ajtó díszeket, asztali díszeket készítenek. Tojást
karcolnak, díszítenek vele, hangulatosabbá teszik környezetüket. A fiúk húsvéti
verseket tanulnak, régi szokás szerint is locsolják a lányokat, a kapott tojásokat
tarisznyába gyűjtik. Felelevenítik a virágvasárnapi népszokások közül a zöldág-járást
és hidas-játékot. A lányok tojástartót szőnek, pogácsát sütnek a locsolóknak.
5-6-7 évesek
Részt vesznek nagy határkerülő sétán. A megújuló természetben terméseket, ágakat
gyűjtenek. Az összegyűjtött „kincsek” és kifújt tojások összekombinálásával
tojáskoszorút, kosarakba húsvéti hangulatot keltő díszeket készítenek. A fiúk
locsolóverseket tanulnak. A locsolódáskor magukkal viszik a kisebbeket, példát
mutatnak, irányítják őket. Tojásokat díszítenek irókázással, fonott rátétekkel,
pingálással. Virágvasárnapi kiszehajtást játszanak. A barátok komálnak egymással.
A komatálba pogácsát sütnek. Komatálat agyagoznak, kosarat fonnak a tojások
tárolására. Tarisznyát szőnek a locsolkodó fiúknak.
Május 1.
3-4 évesek
Figyelemmel kísérik a kijelölt májusfa megújulását. Szalagokkal díszítik alsó ágait.
Tavaszi mondókákat, verseket mondanak, énekelnek tavaszi dalos játékokat,
játszanak a fa alatt. Szüleikkel részt vesznek a majálison. Közösen bíztatják a
versenyzőket.
4-5 évesek
Rendezik az udvart, virág magvakat vetnek, palántákat ültetnek. Sétálás során
gyönyörködnek a virágzó fákban, bokrokban, a nyíló virágokban. Papírból és
termésekből díszeket fűznek, ékesítik vele a májusfát. Verseket mondanak fákról,
virágokról, énekelnek a tavaszról, a feldíszített fa köszöntésére. Kedvük szerint részt
vesznek a mozgásos játékokban, vetélkedőkön.
5-6-7 évesek
Részt vesznek az udvar ünnepi előkészítésében, a takarításban, csinosításban. Fát
ültetnek. Maguk készítette szalagokkal, díszekkel öltöztetik ünnepi díszbe a májusfát.
Tavaszdicsérő népi rigmusokat mondanak növényekről, időjárásról. Énekelnek,
táncolnak a májusfa alatt. Részt vesznek a majálison, a vetélkedőkön. Szüleikkel,
testvéreikkel közösen játszanak népi játékokat, kóstolják a bográcsban főtt ételt.
Pünkösd
3-4 évesek
Figyelik a nagyobbak készülődését. Gyűjtik a pünkösdi rózsát, virágokat, zöldágakat.
A pünkösdi király- és királynéválasztáson biztatják a nekik tetsző jelölteket. Fogadják
és jutalmazzák a jókívánságokat mondó lányokat.
4-5 évesek
Díszítik a csoportszobákat és a játékteret a kiscsoportosok által gyűjtött pünkösdi
jelképekkel. Beszerzik a pünkösdi király- és királynéválasztáshoz szükséges
eszközöket (selyemkendő, kosarak, kalap, virágszirom). Elkészítik a győztesnek járó
virágkoszorút. Pogácsát sütnek a jókívánságokat mondó lányoknak. Zajkeltő
eszközökkel köszöntik a győztes pünkösdi királyt.
5-6-7-8 évesek
Eljátszzák a pünkösdhöz kapcsolódó énekes népszokásokat. Felelevenítik az ide illő
mondókákat, énekeket, dalos játékokat. Egészséges versenyszellemben,
felszabadultan versenyeznek. Elfogadják a győztes királyt. Királynénak a legkisebb,
legszebben éneklő kislányt választják. A lányok fehér ruhába öltözve mondják el a
varázscselekvést kifejező jókívánságaikat, amiért ajándékot kapnak a csoportoktól.
Gerelyjárás
Régen nem volt kötelező iskolába járni, ezért alakult ki az iskolába toborozás
szokása, amivel igyekeztek kedvet ébreszteni az iskolai élet iránt. A dramatikus
jellegű adománygyűjtő szokást iskolások, az előző évben óvodánkba járt volt
nagycsoportosok elevenítik meg. Erre az óvodai és iskolai beiratkozás időszakában
kerül sor. A gyermekekkel előzőleg ellátogatunk az iskolába, ahol megtekintünk egy
órát, majd közös játékban veszünk részt az iskolásokkal. Rövid történetet mondunk a
gyermekeknek, Gergely Püspök jótéteményeiről. Készülünk az iskolások fogadására.
A hívogatást adományokkal viszonozzuk. Mondogatunk ide illő mondókákat,
énekelünk ide illő dalokat.
A mindennapok népszokásőrző tevékenységei
- Megismerkednek a gyermekek a fűhöz, fához, állatokhoz, időjáráshoz
kapcsolódó közmondásokkal, szólásokkal, találós kérdésekkel.
- Természetes jókedvvel mondanak társaiknak tréfás névnapköszöntőket,
névcsúfolókat, aktualitásnak megfelelő verseket, tanulnak népi kifejezéseket,
dramatizálnak, báboznak, többségében magyar népmeséket.
- Elsajátítanak egyszerű népi eszközöket igénylő mozgásigényüket kielégítő népi
- gyermekjátékokat.
- Várják, szeretettel köszöntik, majd elbúcsúztatják a négy évszak jellegzetes
figuráját, a Tél komát, Tavasz tündért, a Nyár leánykát, Ősz anyót.
- Ismernek bizonyos napokhoz fűződő érdekes történeteket, hiedelmeket.
- Tudják néhány gyógynövény nevét, felhasználhatóságát.
- Érdeklődéssel gyakorolják életkori sajátosságaiknak megfelelően a felkínált népi
mesterségeket, használják a munkafolyamatokkal kapcsolatos kifejezéseket,
szerszámok neveit.
Játékidőben, amikor a gyermekek érdeklődésüktől, kedvüktől függően választhatnak
különböző tevékenységek közül, kínáljuk fel számukra a mindennapok
népszokásőrző tevékenységeivel kapcsolatos feladatokat. A már említett kötetlen
légkörben az eddigi gyakorlatnak megfelelő módon és módszerekkel sajátíttatjuk el a
gyermekekkel a mindennapok népszokásőrző tevékenységéből kiválasztottakat. Így
az ének-zene, mese, vers, a környezet megszerettetése, mozgás mozgásos játékok
keretében. Kivételt képeznek a kézműves mesterségek, amelyek sajátosságainál
fogva az eddigiektől eltérő előkészítést és megvalósítást igényelnek. Mivel a
gyermekek kevésbé, vagy egyáltalán nem ismerik ezeket a mesterségeket,
bevezetésük jól átgondolt, körültekintő, tökéletes szervezőmunkát követel. Első és
legfontosabb feladatunk, a gyermekek érdeklődésének felkeltése, amely a
megfigyelést és élményszerzést, valamint a gyűjtőmunkát jelenti. Így alakítunk ki a
gyermekekben egy egészséges, feszültséggel teli tevékenységi vágyat, amely
meggyőződésünk szerint a tevékenység gyakorlásával, sikerélmény átélésével
alkotómunkát eredményez. Az elmaradhatatlan előkészítő részt helyi
adottságainknak megfelelően szervezzük.
Vannak közvetett és közvetlen módjaink. A legeredményesebb a közvetlen mód:
- a mesternél tett látogatás,
- a mester bemutatója az óvodában,
- tárgyak, eszközök gyűjtése (nagyszülőknél).
Közvetett módjai:
- videofilmek,
- diapozítívek megtekintése,
- könyvek.
Ezek után az előzmények után kerül sor a megismert, megtapasztalt mesterség
óvodai megvalósítására. Egy mesterség művelésével egy hónapig foglalkozunk, de
természetesen visszatérhetnek rá a gyermekek bármikor, a lehetőség adott. Minden
hónapban az adott mesterség tárgyaiból (mesterek munkáiból) rendezzük be az
előteret. A gyermekek munkáiból pedig év végén szervezünk kiállítást. A kézműves
mesterségek művelésére a nyár folyamán is lehetőséget biztosítunk, a gyermekek
érdeklődésüknek megfelelően választhatnak. A kézműves tevékenységeket az
aktualitásnak megfelelően a könnyebbtől a nehezebb felé haladva választottuk.
Szeptember: Népi hangszerkészítés
Október: Rongybaba-készítés
November: Szövés - fonás
December: Mézeskalácsos
Január: Bőrözés
Február: Gyöngyfűzés
Március: Fazekasság
Április: Tojásfestés
Május-június: Varrás, hímzés.
Néptánc
A mindennapok népszokásőrző tevékenységei közül kiemelten foglalkozunk a
néptánc bevezetésével, sajátosságai és újszerűsége miatt. Az óvodáskorú
gyermekek életkori sajátosságai leszűkítik a néptánc tanításának kereteit. A magyar
néptánc hallatlanul gazdag és változatos típusaiból az ugrós tánc a legalkalmasabb,
hogy már a kicsiny gyermekek is élvezzék és szeressék.
Lüktetése, zenéje, egyszerű ritmusképletei könnyen elsajátíthatók alapfokon.
Motívumainak, lépéseinek elemi előkészítő mozdulatait alkalmazzuk
táncanyagunkban. Törekszünk arra, hogy eredeti népzenével, az említett
táncbemutatók szervezésével táncra csábítsuk a gyermekeket.
Olyan lehetőségeket teremtünk, amelyekkel az esztétikai élményt nyújtó zene és
tánc kedvet ébreszt egy-egy tánclépés kipróbálására, vágyat megtanulására. Főként
a szabadtáncot ismertetjük meg a gyermekekkel, törekedve arra, hogy a magyar
néptánc alapvető és legfontosabb tulajdonságához, rögtönzéshez szoktassuk hozzá
őket.
Szeretnénk, ha a gyermekek néhány figura ismeretében pillanatnyi alkotókedvük
szerint egyéni variációkat létrehozva táncolnának. E kreatív egyéni táncolás kezdő és
pihenő, hangsúlyos és kevésbé látványos, valamint kezdő és zárófigurák
váltakozásaiból alakul ki. A szabad táncot természetesen összefogjuk, néha egy-egy
szabályozott formával, kartánccal, válltánccal, mint ahogy az a néphagyományokban
különböző tánc alkalmakkor szokás volt.
Célunk:
A gyermekek utánzási kedvére támaszkodva a népzene, néptánc hangulatának,
ízének megismertetése, a tánc eredeti funkciójának megőrzése, örömükből,
bánatukból fakadó természetes használata.
Megvalósítandó feladataink közé tartozik, hogy a nemes, értékes zenei- és
játékanyag párosuljon a legegyszerűbb néptánc elemekkel, a gyermekek testi-lelki
gazdagodásának szolgálatára.
3-4 évesek
Elsősorban időjárásról szóló hónap és egyéb mondókákkal, játék a hívogatókkal,
egyszerű népi dalos játékokkal, névcsúfolókkal alapozzuk meg a néptánchoz,
népzenéhez való pozitív viszonyt.
4-5 évesek
Az előző évben tanultakat bővítjük ki, mind tartalmában, mind mennyiségében.
Építünk a gyermektánc által kiscsoportban kialakított készségekre. Próbálkozunk a
gyermekek érdeklődésének megfelelő, egyszerű néptánc elemek bemutatásával.
Ajánlott tánclépések:
Lengető, csapásolás fiúknak, térdütögetés lányoknak, páros egylábú ugrás hátra,
páros egylábú ugrás előre, egyes csárdás, páros lábú szökdelés: tapssal,
karlengetéssel, forgással.
5-6-7évesek
Az eddig megismert csujjogatókat, játékokat egészítjük ki legény- és
leánycsúfolókkal, szerelmespár csúfolókkal, sorcsúfolókkal.
Ajánlott tánclépések:
Kétlépéses csárdás, höcögő, cifra, cinege, cinege cifrával.
A néptánccal való ismerkedést heti 2-3 alkalommal szervezzük az érdeklődő
gyermekek számára. A nagycsoportos gyermekek alvásigénye jóval kevesebb az
előző évekhez képest. Ezt a lehetőséget kihasználva kínáljuk fel a gyermekek
számára a néptánc lehetőségét.
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán
TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
ZÖLDSÉG-GYÜMÖLCS TÉMAHÉT TŰZ elem
2009. október hónap Néphagyomány: Szüret, felvonulás, bál
A tevékenység célja: Hagyomány felelevenítése, mustkészítés.
Megelőző tevékenységek: szüretelés, énekek, anyanyelv, tánc, séta a piacra,
gyűjtőmunka.
A tevékenység feladata:
- Az őszi zöldségek, gyümölcsök megismerése, csoportosítása, összehasonlításuk
nagyság-szín-forma szerint.
- A zöldségek, gyümölcsök tulajdonságainak tapasztalati úton történő
megismerése, az ismeretek bővítése, percepció fejlesztése.
- A régi szüret megismerése, néphagyomány ápolás által szókincsbővítés.
Eszközök: zöldségek, gyümölcsök, szőlőtőkék, szőlődaráló, szőlőkoszorú, a
dalosjátékok kellékei, magnó, CD-k.
A külső világ tevékeny megismerése
T.: Téma-1: „Gyümölcsös” (5-6 évesek)
Cél: - A szociális képességek fejlesztése: társas kapcsolatok, pozitív beállítódás,
természettudományos ismeretek megalapozásával.
- Értelmi képességek fejlesztése (kognitív szféra) gondolkodási műveletek:
Összehasonlítás, megkülönböztetés, következtetés, ítéletalkotás, analízis-szintézis,
konkretizálás, általánosítás, csoportosítás, osztályozás, számfogalom, téri-időbeli
viszonyok, szimmetria, képzelet, téri relációk, testséma ismeret továbbalakításával.
A verbális képességek fejlesztése: beszédértés, verbális kommunikációs képesség,
új fogalmak megalapozása, fogalomismeret.
- Testi képességek fejlesztése: a nagymozgással és finommozgással.
Megelőző tevékenység: őszi gyümölcsök jellegzetességeinek közvetlen
megtapasztalása, gyümölcsök ízlelése.
Erkölcsi és szociális érzelmek fejlesztése.
Az egészséges táplálkozás fontossága.
Otthoni szokások megismerése.
Közös tevékenységek végzése, alkalmazkodás, szabályok betartása.
Szervezési feladatok:
- Szülői értekezlet szervezése, a gyűjtőmunka megbeszélése, segítségkérés a
szüret lebonyolítása érdekében.
- Az elsős tanítók és a volt nagycsoportosok meghívása a szüretre.
- Táncpedagógus meghívása, a táncház megszervezéséhez.
- Zöldségek, gyümölcsök, szőlő, szőlőtőkék beszerzése.
- A karbantartó felkészítése, segítségkérése a szüret lebonyolításához.
A kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés megteremtése Mátészalkán
TÁMOP- 3.1.4-08/2-2008-0149
Zöldség-gyümölcshét lebonyolítása
Hétfő:
- Beszélgetés az őszről, az őszi betakarításokról, a szüretről.
- Gyümölcsökről szóló dalok, dalos játékok éneklése, játszása.
- Szülői értekezleten a szülőkkel ismertetjük a hét fontosságát, és segítséget
kérünk annak lebonyolításához.
Kedd:
- Zöldség, gyümölcs beszerzése, gyűjtése.
- Látogatás a zöldség piacra.
- A vásárol gyümölcsből gyümölcs saláta készítése, találós kérdések mondása,
csujjogatók, versek mondogatása.
Szerda:
- Mozgásos nap megszervezése.
- Futó és fogójátékok szervezése az udvaron.
Csütörtök:
- Szőlőfürt készítése só-liszt gyurmából
- Seregélyes játék eljátszása
- Csőszjáték az udvaron.
- Az udvar előkészítése a szüretre.
Péntek:
- A szüret lebonyolítása
- Szőlőtőkék leásása az udvaron.
- Szőlőszemek szemelgetése a csoportszobában, közben matematikai
tapasztalatok: kisebb-nagyobb, több-kevesebb megállapítása.
- Szőlőkoszorú készítése.
- A szüret folyamatának eljátszása (szőlőszedés, darálás, mustkóstolgatás)
- Táncház az udvaron.
Óvoda-iskola átmenet segítése:
A leendő elsős tanítók meghívása a hét programjaira, bevonásuk a
versenyjátékokba, dalos játékokba. Közös saláta készítés. A volt nagycsoportosok
meghívása a szüretre, közös játékok az udvaron.
Irodalmi nevelés, mese-vers:
T.: Téma-1:”Gyümölcsös” (3-4 évesek) I-II. szint
A.: Weöres Sándor: Kert (vers)
Cél: - Új vers bemutatása, gyakorlása.
- A vers hangulatának, az ősz jellegzetes gyümölcseinek érzékeltetése
óvodapedagógus bemutatásával.
- A gondolkodási műveletek fejlesztése a vers bemutatása előtti és utáni
beszélgetéssel.
Megelőző tevékenység: találós kérdések gyümölcsökről, csujjogatók mondása.
Vizuális nevelés:
T.: Szőlőfürt készítése só-liszt gyurmából.
Cél: - Szerezzenek tapasztalatot arról, hogyan viselkedik a só gyurma sütés
hatására.
- A finommotorika és a tapintásos észlelés fejlesztése.
- A gyurmázás alaptechnikáinak (sodrás, gömbölyítés, lapítás stb.) gyakorlása.
Zenei nevelés
A.: „Lipem, lopom a szőlőt…” – dalos játék
Hf.: Halk-hangos éneklés érzékeltetése báb segítségével.
Zh.: „Ettem szőlőt….”
Matematikai tapasztalatok:
Méretek, formák különbségek, azonosságok felismerése, csoportosítása, válogatása,
több szempont szerint. Halmazok képzése, párok keresése, több-kevesebb
megállapítása.
Mozgás:
- Kompetencia programcsomag – Kiegészítő segédlet 5. füzet: 12-13 oldal
LEVEGŐ elem:
1. Fussunk!
2. Bújjunk!
3. Keress egy házat!
Célunk: az örömteli, mindennapos mozgás, a mozgáskedv fenntartása. A
mozgásigény a gyermek életkori sajátossága, kedvezően befolyásolja az értelmi
és szociális képességek alakulását is. A mozgásos játékok közben változatos
mozgásformákkal ismerkedhetnek meg a gyermekek.
Dramatikus elemeket tartalmazó játékok:
- Seregélyes játék
- Csőszjáték
Kompetencia programcsomag 6. füzet: Játékok bábokkal, játékok meseládikóval
T.: Táncolók: Weöres Sándor: Ugrótáncot jókedvemből… 54. oldal
Cél: - báb táncoltatás, táncritmusra íródott vers bemutatásával
- a játékos kedv, a ritmus megérzése és a bábtáncoltatás elsajátítása.
Kompetencia: Játék – tánc – élet: 28. oldal
T.: Táncok
Cél: - Egyszerű dunántúli motívumok tanítása
Eszköz: Játék és tánc az óvodában: I CD.
Óvodapedagógusi feladatok:
- Időpontok egyeztetése.
- Tanítónők felkeresése.
- A helyszínek biztosítása.
- Táncpedagógus felkeresése.
- A programok szervezése, lebonyolítása.
- Plakátok készítése, a szülők tájékoztatása.
- Szükséges anyagok, eszközök beszerzése, biztosítása.
- A mozgásos nap előkészítése, lebonyolítása.
- A piacra történő séta megszervezése.
- Só – liszt gyurma előkészítése.
- Ajándék készítése a vendégeknek.
A TÉMAHÉT ÖSSZEGZÉSE:
Ezen a héten a szüret, a szüreti felvonulás, a szüreti bál hagyományát elevenítettük
fel a gyermekekkel, a népi játékokkal, a népdalokkal és a néptánccal.
Hagyomány óvodánkban, hogy a jeles napot megelőzően, a gyerekek otthonukban a
szüleikkel, nagyszüleikkel leszüretelik a szőlőt, és azt daráljuk le, préseljük ki e
napon az óvodában (a szülők közreműködésével).
Minden csoportban a gyerekekkel közösen elkészítjük a szőlőkoszorút, a szalagos
botokat, leszemeljük a szőlőt és közben énekelünk, csujjogatunk.
Az udvaron aztán kezdetét veszi a darálás, préselés, felvonulás, csősz játék,
szőlőkirály és királyné választása, mustkóstolgatás, majd végül a táncház.
Minden évben a legkisebbek játsszák el a seregélyes játékot, miközben visítva
menekülnek a madárijesztő elől.
Úgy gondoljuk, hogy a célunkat elértük ezzel a projekttel, mert a gyerekek
befogadók voltak a hagyományok megismerésére. Eltérő szociokulturális háttérből
származnak csoportunk tagjai, de ennek ellenére a halmozottan hátrányos helyzetű
gyerekeknek is lehetőségük nyílt a népszokások megismerésére és a felkínált
sokszínű lehetőségekben, tevékenységekben való részvételre.
Az egész óvoda aktívan, érdeklődően kapcsolódott be a projekt valamennyi
témájának megvalósításába, ezért tartjuk sikeresnek.
A projekt felépítése az aktuális évszakhoz, néphagyományhoz igazodott. A bevont
óvodapedagógusok a tevékenységek megvalósításához, lebonyolításához,
szabadkezet kaptak. A téma volt csak adott, a megvalósításhoz mindenki
módszertani szabadságot kapott.
A megvalósítani kívánt tevékenységek jól illeszkedtek a kulcskompetenciák
fejlesztéséhez. A kitűzött célokat megvalósítottuk, sok új ismerethez, tapasztalathoz
jutottak a részvevő gyerekek.
Kedvező visszajelzést kaptunk a szülőktől is, akik nagy buzgalommal vettek részt a
rendezvényen.
Jó volt az együttműködés a nevelőtestület tagjai között a cél elérése érdekében. A
kijelölt felelősök nagyszerűen koordinálták a feladatok elvégzését, valamint
odafigyeltek arra és ellenőrizték, hogy határidőre teljesüljenek a részcélok.
Megvalósítottuk az inkluzív pedagógiát (differenciálást), meleg érzelmi légkört, a
játék elsődlegességét, erkölcsiséget megalapozó normákat.