„MI MINDENT KELL TUDNI” TANTÁRGYI KÖVETELMÉNYEK ÉS AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2010-2011. tanév

11. évfolyam 5 évfolyamos képzés

TARTALOM

A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2  Mű v é s z e t i s m e r e t . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6  A n g o l n y e l v . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 8  M á s o d i k i d e g e n n y e l v . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 2 9  T á r s a d a l o m i s m e r e t . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 1  M a t e m a t i k a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 5  T e r m é s z e t i s m e r e t . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 7  F ö l d r a j z . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3 9  K o m m u n i k á c i ó . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 2  G a z d a s á g i i s m e r e t e k . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 3  T e s t k u l t ú r a . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 4 7  

Közgazdasági Politechnikum 2010

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

2

A z é r t é k e l é s i r e n d s z e r

Az értékelés alapelvei: személyre szabottság, részletesség, kiszámíthatóság

A személyre szabottság azt jelenti, hogy igyekszünk diákjainkat megismerni, személyiségüket tiszteletben tartani, egyéni fejlődésüket tekintetbe venni az értéke-lés során is.

A részletesség azt jelenti, hogy az értékelés folyamatos, és sokféle teljesítményt, képességet és fejlődést értékelünk. Differenciált értékelési formákat alkalmazunk, igyekszünk elkerülni a hagyományos értékelési formák (pl. röpdolgozat, nagydol-gozat) egyoldalú túlsúlyát. A diákok fejlődése, teljesítménye nem csupán a tény-anyag, lexikális tudás elsajátítását és reprodukálást jelenti – így mi értékeljük a csoportmunkák, az egyéni kutatómunkák, projektek, órai szereplések eredményét is, rögzítjük a képességek fejlődésének állomásait, és ezek is részét képezik a diá-kok értékelésének, munkájuk minősítésének.

A kiszámíthatóság és átláthatóság azt jelenti, hogy a diákok mindig tisztában le-hetnek azzal, mik a követelmények, és mikor, milyen tevékenységet, hogyan érté-kelünk. A Politechnikumban nincs meglepetésszerű dolgozat, feleltetés. A diákok tisztában vannak azzal, hogy a napi munkamenet részeként mikor s milyen módon kell számot adniuk képességeik, készségeik s tudásuk fejlődéséről. Felkészülésüket így tervezni tudják. A követelményekről és a továbbhaladás feltételeiről minden évben az iskola honlapján közzétett ún. követelményfüzetekből értesülnek, ame-lyek évfolyamok és tantárgyak szerinti bontásban jelennek meg. Az egyes beszá-moltatási, értékelési formák alkalmazásának tantárgyankénti gyakoriságáról, az értékelésben betöltött súlyáról az egyes szakmai munkaközösségek önállóan dön-tenek, minderről szintén tájékoztatnak a követelményfüzetek.

Az értékelés formái

A diákokat osztályzatokkal és szövegesen is értékeljük. A tanév során a diákok

osztályzatokat kapnak, a félévi és év végi osztályzatok ezek összesítéséből alakul-nak ki. Szöveges értékelést évente kétszer kapnak diákjaink, félévkor és év végén. Ezeket az értékeléseket a szaktanárok és az osztályfőnökök személyre szabottan, de szakmai kritériumokat tartalmazó szempontrendszer alapján készítik el, és egy kapcsos mappában helyezik el, ahol – képzési időtől függően – öt ill. hét éven át gyűlnek az értékelések. Ez lehetővé teszi, hogy a diákok (és családjuk) is folyama-tában és részleteiben értékelje saját féléves, egész éves iskolai munkáját, összeha-sonlítsa előrehaladását a korábbiakkal.

A Politechnikumban a magatartást és a szorgalmat osztályzattal nem értékeljük. A magatartás és szorgalom értékelése olyan kategóriákban jelenik meg, mint órai munka, részvétel a közös beszélgetésben, vitában, feladatmegoldásban, együttmű-ködés a társakkal, figyelem, fegyelem, önfegyelem, a koncentráció képessége, a

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

3

felszerelés, házi feladat megléte, színvonala, fakultatív feladatok elvégzése, a diák önmagához mért fejlődése ezeken a területeken – ezek a lehetséges szempontok között szerepelnek a szaktanári és osztályfőnöki szöveges értékelésekhez.

Az értékelés szempontjai

1. A készségek, képességek fejlesztése fokozott igény, ezek közül is kiemelke-dően:

• a felelősségvállalás és –viselés • a kreativitás • az együttműködési képesség • a tudatos eszközhasználati jártasság

A készségek, képességek fejlődéséről a szöveges értékelések tájékoztatnak. 2. A NAT, a helyi tanterv, továbbá a kétszintű érettségi vizsga előírásainak va-

ló megfelelés. Magától értetődően a törvényi formák tiszteletben tartása, a központi előírások figyelembevétele alapkövetelmény az értékelés során.

3. A testkultúra, alkotás és rajz tantárgyak esetében a diákok szakmai munkáját és képességeik fejlődését kizárólag szövegesen értékeljük.

4. A diákok kiemelkedő szakmai munkája (tanulmányi előrehaladása) nyilvá-nos. Iskolaújságunk rendszeresen közli a legjobb tanulók névsorát, év végén munkájukat ajándékkönyvekkel ismerjük el. Az Iskolatanács az éves munka értékelésekor egyéni és csoportos díjakat oszt ki, pl. a legjobb újságíró, az évfolyam legjobbja, az iskola legjobbja stb. Ezeknek a díjaknak az odaítélé-sekor egyformán fontos szerepet játszik a közösségi és a tanulmányi munka. A legaktívabb sportolók is jutalmakat kapnak évről évre.

Mérés és értékelés a mindennapokban

A dolgozatok időpontját legalább egy héttel előre be kell jelenteni, illetve az erre szolgáló faliújságra ki kell írni. Egy nap legfeljebb két tantárgyból lehet a faliújsá-gon dokumentált "nagy" beszámoló. Aki hosszabb betegség következtében igazol-tan hiányzik, az dolgozatát az adott tantárgy munkacsoportja által előre rögzített tanításon kívüli időpontban vagy a szaktanárával egyeztetett egyéb, tanításon kívü-li időpontban pótolhatja.

A kisebb dolgozatok (röpdolgozatok) időpontját is legalább egy tanórával ko-rábban közölni kell.

A dolgozatokat maximum két hét (tíz munkanap) alatt kell kijavítani és kioszta-ni. Amennyiben a tanár a határidőt túllépi, a diákoknak nem kötelező elfogadni az aktuális érdemjegyet.

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

4

Amennyiben órai vagy otthoni projekt, csoportos feladat, egyéni munka az érté-kelés alapja, akkor a tanár előre ismerteti a feltételeket, követelményeket, határidő-ket, az értékelés szempontjait.

Egyes tárgyakból - évente legalább egy alkalommal és előre rögzített módon - szóbeli beszámolóra is sor kerül. Ennek idejét és a lebonyolítás módját a munka-csoportok szabályozzák. Az előzetesen egyeztetett, de délutánra ütemezett szóbeli beszámolón kötelező a részvétel. A szóbeli feleletre adott jegy az összefoglaló dol-gozatokra szerzett jeggyel egyenértékű nagy jegynek minősül.

A középiskolai tanulmányok utolsó két évében (a 12. és 13. évfolyamon) lehető-séget adunk diákjainknak arra, hogy egy-egy rosszul sikerült témazáró dolgozatot kijavítsanak. A javítási lehetőséggel azt szeretnénk elősegíteni, hogy azok a diákja-ink, akik már a továbbtanulásra készülnek, a lehető legjobb eredménnyel indulhas-sanak a felsőoktatási felvételiken.

Javítani csak a megszerzett ismereteket felmérő nagydolgozatokat lehet – a fo-lyamatos munka során „kihagyott” lehetőségek utólagos korrigálására nincs mód, hiszen pl. a munka rendszerességet mérő röpdolgozatok vagy az elkötelezett órai munka nem pótolhatóak egy-egy javítás alkalmával.

A javításra évente négyszer egy-egy napot jelölünk ki az év rendjében, ezeket az év elején kiosztott Polikalendárium már tartalmazza. Ilyenkor a diákok tantárgyan-ként egy előre kiválasztott témazáró dolgozatot írhatnak újra a jobb eredmény re-ményében. A javító dolgozat eredménye felülírja a korábbi, azonos témájú dolgo-zat eredményét, tehát kockázata is van.

A félévi értékelés két részből áll: egy állapotjelző osztályzatból, és alapos, szempontok szerinti szöveges értékelésből.

Az év végi érdemjegyet a tíz hónap összeredménye határozza meg. Az év végi értékelés is osztályzatból és szöveges értékelésből áll.

A nyilvánosság – szülők és diákok tájékoztatása a követelményekről, az órákon folyó munkáról és a tanulók előrehaladásáról

Az egyes évfolyamokra vonatkozó követelményeket minden tanév elején közzé

tesszük az iskola honlapján (www.poli.hu). E kiadványt a belépő évfolyamok diák-jai (a hétosztályos képzésben a 7., az ötosztályos képzésben a 9., továbbá a szak-képzésben a belépő évfolyam) füzet formájában is megkapják. A kiadvány tartalma egyrészt az általános követelményekből, másrészt a tantárgyblokkok tartalmából, tanítandó témáinak felsorolásából és beosztásából, valamint követelményeinek, értékelési rendszerének speciális részeiből áll.

A Politechnikum tanóráit az iskola iránt érdeklődők a szaktanárral történő előze-tes egyeztetés után látogathatják.

A szülő, gondozó a diák előrehaladásáról értesül az értékelőből, valamint a bi-zonyítványból. A 2007/2008-as tanév óta a szülőknek és a diákoknak lehetőségük

AZ ÉRTÉKELÉSI RENDSZER

5

van arra, hogy az iskola elektronikus naplójában napról napra is kövessék az előre-haladást. Az elektronikus naplóhoz minden diák és minden szülő egyéni jelszóval védett hozzáférési jogot kap, és kizárólag csak a saját (ill. gyermeke) eredményeit láthatja.

Félévente az egyik tanítási napon 16:30-19:00 óra között általános fogadónapot tartunk, ahol valamennyi szaktanárral lehetőség nyílik a személyes konzultációra.

Az értékelési rendszer esetleges változásairól a tanulókat tájékoztatni kell legké-sőbb a bevezetést megelőző tanév lezárásáig.

Az iskolai továbbhaladás feltételei, a tanév teljesítése,

belső mérési pontok, a tanulmányok zárása

A diák a következő évfolyamba léphet, ha az év végi tantárgyi érdemjegyek egyike sem elégtelen. Kivétel a nyelvi előkészítő év, ahol a továbblépés elégtelen esetén is lehetséges abban az esetben, ha az elégtelent a tanuló angol nyelvből kap-ta, és angol nyelvi tanulmányait az adott évben, kezdő csoportban kezdte meg.

Ha a diáknak az év végén egy vagy több tantárgyból elégtelen érdemjegye van, akkor az augusztusi vizsgaidőszakban javító vizsgát tehet. Sikertelen javító vizsga esetén a tanévet meg kell ismételni.

Az évi 250 órát meghaladó hiányzás, ill. egy tantárgyból az éves óraszám 30 százalékát meghaladó hiányzás esetén a továbbhaladás feltétele, hogy a tanuló osz-tályozható legyen. Ilyenkor az érintett tanuló ügyét konferencia tárgyalja.

A 11. évfolyamon kisérettségi vizsgát tesznek a diákok. Ennek pontos időpontja: 2011. március 23-29. A kisérettségi a szaktárgyi alaptudás mellett a továbbhala-dáshoz szükséges készségeket méri. Ezért javítási lehetőségre nincs mód. A kisérettségi osztályzat beszámít az év végi osztályzatba, a beszámítás módja az egyes tantárgyak értékelésénél található.

A gimnáziumi tanulmányok utolsó évének végén a tanulmányok lezárása érett-ségi vizsgával történik. Ez feltétele az érettségi utáni szakirányú továbbhaladásnak is.

Budapest, 2010. szeptember 1.

A Politechnikum pedagógusközössége

MŰVÉSZETISMERET

6

Műv é s z e t i s m e r e t

A tizenegyedikes művészetismereti stúdium szerves folytatása az előző tanév utolsó negyedének. Továbbra is a kronologikusan felépített kultúrtörténet adja a megismerésre szánt tananyag keretét, haladási irányát – a hangsúlyt az irodalomra helyezve, de nem mellőzve a társművészeteket sem. Mindez nem zárja ki eseten-ként a modulos-motivikus kitekintést sem.

Tartalom és követelmények: A konkrét tananyag a reneszánsz tanulmányozásával folytatódik (amennyiben

idáig még nem fejeztétek be), ezt követi az európai és a magyar barokk, aztán a francia klasszicizmus és a felvilágosodás művészetének beható vizsgálata. Remé-nyeink szerint az utolsó negyedben még sor kerülhet az európai romantika taglalá-sára is.

Kötelező olvasmányok: • (Shakespeare: Rómeó és Júlia, Hamlet • Boccaccio: Dekameron – részletek) • Zrínyi Miklós: Szigeti veszedelem – részletek • Racine: Phaedra • Molière: Tartuffe, A fösvény • Voltaire: Candide • Swift: Gulliver utazásai • Defoe: Robinson Crusoe • Goethe: Faust – részletek • E.T.A. Hoffmann: Az arany virágcserép stb. (A fenti lista tájékoztató jellegű, a szaktanár választási lehetőségeket biztosíthat,

megbeszélés szerint szűkítheti – esetleg bővítheti – a listát.) Szükséges a tárgyalt fogalmak ismerete, a műelemzési gyakorlat alkalmazása. A

tanult művelődéstörténeti korszakokat tudni kell jellemezni. Ismerni kell a kiemel-kedő alkotók életútját, művészetét.

Mindezek elsajátításáról megfelelő kommunikációs szinten kell bizonyságot tenni.

Lényeges, hogy képes légy az önálló véleménynyilvánításra, a lényegkiemelés-re, az összehasonlításra, egy-egy mű több szempontú bemutatására.

Értékelés: A negyedévek során többféle tevékenységet értékelünk. Nagy jeggyel nagydol-

gozatot (egész órás teszt, esszé, kisértekezés, hosszabb házi dolgozat) és/vagy egy alapos felkészülést igénylő, átfogó szóbeli megnyilatkozást értékelünk.

MŰVÉSZETISMERET

7

Kis jegyeket lehet szerezni órai munkával, memoriterekkel, olvasottsági tesztek-kel, röpdolgozatokkal stb. Ezekhez járul azonban a következő szisztéma: • a felszerelés (könyv, füzet, szöveggyűjtemény) hiányáért mínusz jár (mindig

egyértelműnek kell azonban lennie az aznapra használt felszerelésnek – a tankönyvre pl. nem minden évfolyamon, nem mindig van szükség);

• az egyik óráról a másikra feladott, kisebb lélegzetű házi feladat hiányáért szintén mínusz jár, különösen jó megoldásért természetesen lehet kapni pluszt, esetleg kis ötöst, a nagyobb, legalább egyhetes határidővel elkészí-tendő otthoni munkák kis jegyet érnek, természetesen a hiány így kis egyest jelent;

• ha a tanár az óra elején bejelenti, hogy az órán végzett munkát értékelni fogja, akkor azt kis jeggyel teszi, egyébként pluszt vagy mínuszt adhat, amennyiben a diáknak jó megnyilvánulásai vannak, illetve megtagadja a munkát. Ha másokat is zavar, akadályoz, azt magatartási problémának tart-juk, egyéb megoldást kell találni rá: pl. osztálybíróság.

Negyedévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, bennük – ha az el-

múlt időszak anyaga megköveteli – az olvasottságra vonatkozó kérdések is szere-pelnek. Tehát a házi dolgozatokra, memoriterekre, házi feladatokra kapott kis- vagy nagy jegyeket nem lehet javítani.

Évente legalább egy alkalommal, előre kijelölt időpontban mindenki meg kell feleljen szóbeli megmérettetésen (felelet, kiselőadás, projektbemutató stb.) is.

A második félév során - tantárgyak közötti választás alapján - kisérettségi vizsga tehető. Az erre kapott pontszámokat két nagydolgozat értékű művészet- és két nagydolgozat értékű kommunikációjegyre váltjuk át, s ezek természetesen beszá-mítanak az év végi értékelésbe. A részletes tudnivalókat külön kiadványban ismer-tetjük.

IDEGEN NYELV

8

A n g o l n y e l v Általános követelmények:

- Továbbra is a legfontosabb cél a használható nyelvtudás megszerzése, az egyre magabiztosabb nyelvhasználóvá válás.

- A diákok a nyelvet az igényeiknek, szükségleteiknek megfelelően, az élet minden helyzetében megfelelően tudják használni.

- Kiemelt hangsúlyt kap az önálló nyelvtanulásra való felkészítés. A megfele-lő tanulási stratégiák elsajátításával nemcsak újabb idegen nyelvek tanulha-tók meg, hanem más tudományterületek is kézzelfoghatóbbá válnak.

- Nagy jelentősége van a nyelvtanulás révén más ismeretek, készségek és ta-nulási stratégiák elsajátításának. Ezek lehetőséget adnak az életen át tartó nyelvtanulás gyakorlására, valamint nyelvtudásuk más területen való fel-használására is.

- A nyelvi előkészítő évfolyamra járt diákoknak az első idegen nyelvből, an-golból a B2-es szintet (emelt szintű érettségi) legkésőbb a 11. évfolyam vé-gére el kell érniük. Azoknak a diákoknak, akik ezt a szintet már korábban el-érték, a megszerzett tudás megtartása és elmélyítése a cél.

- Mindenkinek meg kell ismernie az érettségi vizsga követelményeit, feladat-típusait, általános szemléletét.

Tartalmi követelmények:

I. RÉSZLETES ÉRETTSÉGI VIZSGAKÖVETELMÉNY

A) KÉSZSÉGEK ÉS SZÖVEGFAJTÁK

VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1. Olvasott szöveg értése 1.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lénye-

gét,

- megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét,

- megérteni a kulcsinformá-ciókat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség),

- különválasztani a lényeges és a lényegtelen információ-kat,

IDEGEN NYELV

9

- megérteni egy adott állás-pont mellett és ellen szóló érveket,

- megkeresni egy adott érté-si célhoz szükséges adatsze-rű információt,

- megérteni a szöveget kommunikációs funkciójá-nak megfelelő részletesség-gel,

- alkalmazni a különböző olvasási stratégiákat (pl. kö-vetkeztetni az ismeretlen szavak jelentésére),

- megkülönböztetni a tény-szerűen közölt információt a véleménytől.

- megérteni a szöveg mé-lyebb, másodlagos értelmét.

1.2. Szövegfajták - funkcionális szövegek (pl. menetrendek, étlapok, hasz-nálati utasítások, ételrecep-tek, rádió-, TV, színház és egyéb műsorismertetők),

- informatív-instruktív szö-vegek (pl. feliratok, figyel-meztető szövegek, közleke-dési és egyéb biztonsági elő-írások/útmutatók, hirdeté-sek, termékismertetők, uta-zási/üdülési ajánlatok, film- és könyvajánlások),

- levelek (hivatalos és ma-gán, szerkesztői és olvasói), személyes feljegyzések, e-mail- és egyéb üzenetek,

- újságcikkek (napilap-, magazin- és folyóirat cik-kek, beszámolók, riportok),

- ismeretterjesztő szövegek általánosan ismert témakö-rökből.

- irodalmi szövegek,

IDEGEN NYELV

10

- kritikai írások. 2. Nyelvhelyesség 2.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - az alapvető nyelvtani

szerkezetek és lexikai ele-mek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, lét-rehozás),

- változatos nyelvtani szer-kezetek és lexikai elemek mondatokba illesztésére (felismerés, kiegészítés, lét-rehozás),

- alapvető nyelvtani és lexi-kai szerkezetek nyelvileg pontos használatára egszerű szövegben.

- a nyelvtani és lexikai szerkezetek nyelvileg pon-tos használatára komplex szövegekben is.

3. Hallott szöveg értése 3.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - megérteni a szöveg lénye-

gét,

- megérteni és követni a szöveg gondolatmenetét,

- megérteni a kulcsinformá-ciókat (pl. személyek, idő, hely, irány, mennyiség, ok),

- megérteni egy adott értési célhoz szükséges adatszerű információkat,

- alkalmazni a különböző értési stratégiákat (pl. követ-keztetni az ismeretlen sza-vak jelentésére a szövegkör-nyezetből).

- megérteni az adott állás-pont mellett és ellen szóló érveket,

- felismerni a szöveg hang-nemét, következtetni a be-szélők egymáshoz való vi-szonyára.

3.2. Szövegfajták - közérdekű bejelentések, közlemények (pl. pályaudva-ron, repülőtéren, áruházban),

IDEGEN NYELV

11

- rögzített telefonos szöve-gek (pl. üzenetrögzítő, in-formációs szolgálatok: útin-formáció, nyitva tartás, me-netrend),

- utasítások (pl. utcán, repü-lőtéren, pályaudvaron),

- médiaközlemények (pl. időjárás jelentés, reklám, programismertetés, rövid hír),

- beszélgetések, telefonbe-szélgetések,

- riportok, interjúk, - beszámolók, - közérdekű témáról szóló

ismeretterjesztő szövegek.

4. Íráskészség 4.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben

és szerepekben megnyilat-kozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kom-munikációs helyzetek és szándékok című rész),

- különböző fajtájú szöve-geket írni a Témakörök című részben megadott témákhoz kapcsolódóan,

- koherens szöveget létre-hozni (előre- és visszautalás-sal, alapvető szinonímákkal és kötőszavakkal),

- az összetettebb gondo-latmenetnek megfelelő igé-nyes mondatszerkesztéssel szöveget alkotni,

- mondanivalóját logikusan és az adott szövegfajta köve-telményeinek megfelelően elrendezni, valamint írásmű-vét megfelelően felépíteni és tagolni,

- a szöveget az összetettebb gondolatmenetnek megfele-lően igényesen megszer-keszteni,

- a szövegfajtának, a közlési

IDEGEN NYELV

12

szándéknak, a címzetthez való viszonyának megfelelő stílust és hangnemet válasz-tani,

- az adott szövegfajták for-mai sajátosságainak megfe-lelő írásművet létrehozni,

- úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani pontat-lansága, szóhasználata ne akadályozza a megértést.

- gondolatait nyelvhelyes-ségi szempontból pontosan kifejezni,

- álláspontját, érvrendsze-rét következetesen, össze-tetten, árnyaltan kifejteni.

4.2. Szövegfajták - magánlevél - hivatalos levél, - olvasói levél, - önéletrajz, - pályázat, - cikk diákújság számára.

5. Beszédkészség 5.1. Készségek A vizsgázó képes A vizsgázó képes - a megadott helyzetekben

és szerepekben megnyilat-kozni, illetve a megadott kommunikációs szándékokat megvalósítani (lásd Kom-munikációs helyzetek és szándékok című rész),

- megadott témákról szóló beszélgetésekben részt venni (lásd a Témakörök című rész),

- mondanivalóját érthetően és összefüggően kifejezni,

- gondolatait árnyaltan ki-fejezni, álláspontját, érv-rendszerét következetesen, folyamatosan, összetetten kifejteni,

- úgy beszélni, hogy kiejté-se, hanglejtése, beszédtem-pója ne akadályozza a meg-

- olyan kiejtéssel, hanglej-téssel és tempóban beszélni, hogy beszéde jól érthető

IDEGEN NYELV

13

értést, legyen, - egyszerű kommunikációs

stratégiákat alkalmazni (pl. beszéd kezdeményezé-se/fenntartása, információ kérése/adása, egyszerű kom-penzációs stratégiák),

- változatos kommunikáci-ós stratégiákat alkalmazni (pl. a kompenzációs straté-giák hatékony alkalmazá-sa),

- beszédében a célnyelvi udvariasság és a megfelelő stílus (formális/informális) alapszabályait alkalmazni,

- úgy kifejezni magát, hogy esetleges nyelvtani és lexikai pontatlansága ne akadályoz-za a megértést.

- gondolatait nyelvhelyes-ségi szempontból pontosan kifejezni,

- az összetettebb gondo-latmenetnek megfelelő igé-nyes mondatszerkesztéssel beszélni.

B) TÉMAKÖRÖK

Az érettségi vizsga tartalmi részét az alább felsorolt témakörök képezik, azaz a feladatok minden vizsgarészben tematikusan ezekre épülnek. Ez a lista az érettségi vizsga általános követelményeiben felsorolt témakörök részletes kifejtése közép- és emelt szintre, a Kerettanterv ajánlásainak figyelembevételével. A lista nem tartal-maz külön országismereti témakört, mert ennek elemei a többi témakörben előfor-dulnak.

A középszinten felsorolt témakörök természetesen az emelt szintre is érvényesek.

TÉMÁK VIZSGASZINTEK Középszint Emelt szint 1. Személyes vonat-kozások, család

- A vizsgázó személye, életrajza, életének fontos állomásai (fordulópontjai)

- Családi élet, családi kap-csolatok

- A család szerepe az egyén és a társadalom életében

- A családi élet mindennap-jai, otthoni teendők

- Családi munkamegosztás, szerepek a családban, gene-rációk együttélése

- Személyes tervek 2. Ember és társada-lom

- A másik ember külső és belső jellemzése

IDEGEN NYELV

14

- Baráti kör - Az emberi kapcsolatok minősége, fontossága (ba-rátság, szerelem, házasság)

- A tizenévesek világa: kapcsolat a kortársakkal, felnőttekkel

- Lázadás vagy alkalmaz-kodás; tizenévesek útkere-sése

- Női és férfi szerepek - Előítéletek, társadalmi problémák és azok kezelése

- Ünnepek, családi ünnepek - Az ünnepek fontossága az egyén és a társadalom éle-tében

- Öltözködés, divat - Az öltözködés mint a tár-sadalmi hovatartozás kifeje-zése

- Vásárlás, szolgáltatások - A fogyasztói társadalom, a reklámok

- Hasonlóságok és különb-ségek az emberek között

- Társadalmi viselkedés-formák

3. Környezetünk - Az otthon, a lakóhely és környéke (a lakószoba, a lakás, ház bemutatása)

- A lakóhely nevezetessé-gei, szolgáltatások, szóra-kozási lehetőségek

- A lakóhely és környéke fejlődésének problémái

- A városi és a vidéki élet összehasonlítása

- Növények és állatok a környezetünkben

- A természet és az ember harmóniája

- Környezetvédelem a szű-kebb környezetünkben: Mit tehetünk környezetünkért vagy a természet megóvá-sáért?

- A környezetvédelem le-hetőségei és problémái

- Időjárás 4. Az iskola - Saját iskolájának bemuta-

tása (sajátosságok, pl. szakmai képzés, tagozat)

- Iskolatípusok és iskola-rendszer Magyarországon és más országokban

- Tantárgyak, órarend, ér-deklődési kör, tanulmányi munka

- A nyelvtanulás, a nyelv-tudás szerepe, fontossága

- Az iskolai élet tanuláson - Hasonló események és

IDEGEN NYELV

15

kívüli eseményei, iskolai hagyományok

hagyományok külföldi is-kolákban

5. A munka világa - Diákmunka, nyári mun-kavállalás

- Pályaválasztás, továbbta-nulás vagy munkába állás

- A munkavállalás körül-ményei, lehetőségei itthon és más országokban, divat-szakmák

6. Életmód - Napirend, időbeosztás - Az egészséges életmód (a

helyes és a helytelen táplál-kozás, a testmozgás szerepe az egészség megőrzésében, testápolás)

- Étkezési szokások a csa-ládban

- Az étkezési szokások ha-zánkban és más országok-ban

- Ételek, kedvenc ételek - Ételspecialitások hazánk-ban és más országokban

- Étkezés iskolai menzán, éttermekben, gyorsétter-mekben

- A kulturált étkezés feltét-elei, fontossága

- Gyakori betegségek, sé-rülések, baleset

- A szenvedélybetegségek

- Gyógykezelés (háziorvos, szakorvos, kórházak)

- A gyógyítás egyéb mód-jai

7. Szabadidő, műve-lődés, szórakozás

- Szabadidős elfoglaltsá-gok, hobbik

- A szabadidő jelentősége az ember életében

- Színház, mozi, koncert, kiállítás stb.

- A művészet szerepe a mindennapokban

- Sportolás, kedvenc sport, iskolai sport

- Szabadidősport, élsport, veszélyes sportok

- Olvasás, rádió, tévé, vi-deó, számítógép, internet

- A könyvek, a média és az internet szerepe, hatásai

- Kulturális események 8. Utazás, turizmus - A közlekedés eszközei,

lehetőségei, a tömegközle-kedés

- A motorizáció hatása a környezetre és a társada-lomra

- Nyaralás itthon, illetve külföldön

- Az idegenforgalom jelen-tősége

- Utazási előkészületek, egy utazás megtervezése, megszervezése

IDEGEN NYELV

16

- Az egyéni és a társas uta-zás előnyei és hátrányai

9. Tudomány és tech-nika

- Népszerű tudományok, ismeretterjesztés

- A technikai eszközök sze-repe a mindennapi életben

- A tudományos és techni-kai fejlődés pozitív és nega-tív hatása a társadalomra, az emberiségre

C) KOMMUNIKÁCIÓS HELYZETEK ÉS SZÁNDÉKOK

1. Kommunikációs helyzetek A vizsgázó az alábbi kommunikációs helyzetekben, illetve szerepekben nyilat-

kozhat meg szóban és/vagy írásban mindkét szinten:

Helyzet Szerep Áruházban, üzletben, piacon vevő Családban, családnál, baráti körben vendéglátó, vendég Étteremben, kávéházban, vendéglőben vendég, egy társaság tagja Hivatalokban, rendőrségen ügyfél, állampolgár Ifjúsági szálláson, campingben, panzióban, szállo-dában

vendég

Iskolában tanuló, iskolatárs Kulturális intézményben, sportlétesítményben, klubban

vendég, látogató, egy tár-saság tagja

Országhatáron turista Orvosnál beteg, kísérő Szolgáltató egységekben (fodrász, utazási iroda, jegyiroda, benzinkút, bank, posta, cipész, gyógy-szertár stb.)

ügyfél

Szünidei munkahelyen munkavállaló Tájékozódás az utcán, útközben helyi lakos, turista Telefonbeszélgetésben hívó és hívott fél Tömegközlekedési eszközökön (vasúton, buszon, villamoson, taxiban, repülőn, hajón)

utas, útitárs

2. A kommunikációs szándékok listája A táblázat azon kommunikációs szándékokat tartalmazza, amelyek nyelvi meg-

valósítása a középszintű vizsgán elvárható. A lista a Kerettantervben felsorolt kommunikációs szándékokra épül. Az egyes kommunikációs szándékokhoz a tel-jesség igénye nélkül gyűjtöttük a példákat.

A két szint között mennyiségi és minőségi különbség van. Emelt szinten a vizs-gázónak a középszint követelményeihez képest több kommunikációs szándékot kell nyelvileg megvalósítania, valamint árnyaltabban és igényesebben kell kifejez-

IDEGEN NYELV

17

nie magát. Például a hála lehetséges kifejezése középszinten: Thank you very much/Thanks; emelt szinten: Thank you ever so much. It was so nice of you to do that stb.

Az utolsó csoportban található kommunikációs stratégiák felsorolása nem teljes, csak ajánlásnak tekinthető.

1. A társadalmi érintkezéshez szükséges kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Megszólítás és arra reagálás Excuse me.

Pardon? etc. Köszönés, elköszönés és arra reagálás Good morning.

Hello, Tom. Hi. Hello, how are you? Fine, thank you. And you? Goodbye. See you later, etc.

Bemutatkozás, bemutatás és ezekre reagá-lás

My name's ... Have you met Tom? Nice to meet you, etc.

Telefonbeszélgetésnél megszólítás, bemu-tatkozás, más személy kérése, elköszönés és ezekre reagálás

XYZ, five two double one six eight. Hello, this is Tom Smith speaking. Can I speak to Mr Jones? Speaking. Thanks for calling. Bye, etc.

Magán- és hivatalos levélben megszólítás, elbúcsúzás

Dear Tom, Dear Sir/Madam Best wishes Love Looking forward to hearing from you. Yours sincerely, etc.

Szóbeli üdvözletküldés Give my regards to ..., etc. Érdeklődés hogylét iránt és arra reagálás How are you?

How are you doing? Fine./OK.) Not very well, I'm afraid. What's the matter? Actually, I'm suffering from..., etc.

Köszönet és arra reagálás Thank you. Thanks. It's very kind of you. You're welcome. It's all right. My pleasure, etc.

Bocsánatkérés és arra reagálás I'm sorry. I do apologize.

IDEGEN NYELV

18

That's all right. Never mind, etc.

Gratuláció, jókívánságok és azokra reagá-lás

Merry Christmas. Happy Birthday. Congratulations. Thank you. Have a nice holiday. Thanks, the same to you, etc.

2. Érzelmek kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Hála It was most kind of you, etc. Sajnálkozás, csalódottság Sorry to hear that.

I regret it, etc. Öröm Great!

I'm so glad, etc. Elégedettség, elégedettlenség That's fine.

I'm quite happy with that. That wasn't very good. I'm tired of it, etc.

Csodálkozás I can hardly believe it. Amazing, isn't it? etc.

Remény I'm looking forward to... I hope... I can hardly wait for..., etc.

Félelem, aggodalom I'm worried about him. It was really frightening, etc.

Bánat, elkeseredés I'm sorry to hear that. I'm disappointed, etc.

Bosszúság Oh, no! I'm fed up with it, etc.

Együttérzés I am sorry. Oh, dear. I'm sorry to hear that, etc.

3. Személyes beállítódás és vélemény kifejezésére szolgáló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Véleménykérés és arra reagálás, véle-ménynyilvánítás

What do you think? I think it's unfa-ir, etc.

Érdeklődés, érdektelenség Are you interested in sports? I'm interested in... I'm not keen on it, etc.

IDEGEN NYELV

19

Tetszés, nem tetszés I think it's great. I don't like it, etc.

Valaki igazának elismerése, el nem isme-rése

You're right. You're wrong, etc.

Egyetértés, egyet nem értés I agree. I doubt it. I don't agree with it, etc.

Helyeslés, rosszallás That was fine. It wasn't very nice of you, etc.

Ellenvetés, ellenvetés visszautasítása I don't think so. I'm afraid you are wrong, etc.

Elismerés kifejezése, dicséret, és arra rea-gálás

That was really nice. Well done. Thank you, etc.

Közömbösség I don't mind, etc. Ígéret I promise. I'll do it, etc. Akarat, szándék, terv I'd like an ice-cream.

I'm going to buy a house, etc. Kívánság, óhaj I'd like to travel to...

I want to pay, etc. Képesség, lehetőség, szükségesség, köte-lezettség

I can understand French. He may be at home. People must sleep sometimes. I have to leave now. It's time to go, etc.

Bizonyosság, bizonytalanság She must be tired. I'm not sure, etc.

Preferencia, érdeklődési kör kifejezése, illetve érdeklődés ezek iránt

I prefer tea to coffee. I'd rather have a rest. What would you prefer? etc.

Kritika, szemrehányás You had better stay at home. You shouldn't have done it.

4. Információcseréhez kapcsolódó kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Dolgok, személyek megnevezése It's a pen.

The boy talking to Jane is my brother, etc.

Dolgok, események leírása First he talked to his parents, then he phoned his friend. While waiting for the bus he saw an accident, etc.

Információkérés When will the plane land? At 6.40.

IDEGEN NYELV

20

How do you spell your name? J-O-N-E-S. Can you tell me the way to the station, please? etc.

Igenlő vagy nemleges válasz Did you see him? Yes, I did./No, I didn't, etc.

Tudás, nem tudás Do you know his name? I have no idea, ete.

Válaszadás elutasítása Can you tell me the way to ...? I'm afraid, I can't, etc.

Bizonyosság, bizonytalanság He must be at home. He can't be there. Maybe he is right, etc.

Ismerés, nem ismerés Do you know Peter? Yes, I've already met him, etc.

Feltételezés I suppose I can come, etc. Emlékezés, nem emlékezés I remember saying that.

I don't remember where I put it, etc. Indoklás (ok, cél) I didn't go walking because it was

raining. We left early in order to avoid the traffic jam.

5. A partner cselekvését befolyásoló kommunikációs szándékok

Kommunikációs szándékok Példa Kérés, kívánság Could you give me a pen?

Would you pass me the sugar, please? I'd like you to ..., etc.

Felszólítás, tiltás, parancs Keep off the grass. You must not smoke here, etc.

Javaslat és arra reagálás Let's go out tonight. Good idea. Why don't we go to the cinema? I'd prefer to stay at home. I suggest going to Prague. I'd rather not, etc.

Rendelés I'll have a Coke, please, etc. Meghívás és arra reagálás Would you like to come to a party?

Yes, I'd love to. Let's meet on Sunday. Sorry, I can't make it ..., etc.

Kínálás és arra reagálás Have some cheese. Thank you. Would you like another drink? No,

IDEGEN NYELV

21

thank you, etc. Reklamálás This doesn't work.

I have a complaint, etc. Tanácskérés, tanácsadás What shall I do? Why don't you....? I

think you should ..., etc. Figyelmeztetés I think you shouldn't ..., etc. Engedély kérése, megadása, megtagadása May I go out? Yes, of course./I'm

afraid, not, etc. Segítségkérés és arra reagálás Will you do this for me?

Certainly./Yes, of course, etc. Segítség felajánlása és arra reagálás Shall I carry it for you? That's very

kind of you, etc.

6. Interakcióban jellemző kommunikációs szándékok (kommunikációs stratégiák)

Kommunikációs szándékok Példa Visszakérdezés, ismétléskérés Sorry, what did you say his name

was? Could you repeat it, please? etc. Nem értés Sorry, I don't understand, etc. Betűzés kérése, betűzés Can you spell it for me? etc. Felkérés lassabb, hangosabb beszédre Could you speak a little more slowly,

please? etc. Beszélési szándék jelzése I'd like to say/tell you ...

I say..., etc. Téma bevezetése I'll tell you what...

The question is... The trouble is ..., etc.

Témaváltás That reminds me... Talking of holidays ..., etc.

Félbeszakítás Sorry to interrupt you. Can I say something? Could I come in here? etc.

Megerősítés, igazolás Yes, sure... It is, isn't it? etc.

Körülírás To put it in another way, etc. Példa megnevezése A vehicle, for example a bus. A

vehicle, like a bus. If I had, say, an hour to wait, etc.

Beszélgetés lezárása Right ... OK. Well, it's been nice talking to you, etc.

IDEGEN NYELV

22

D) NYELVTANI SZERKEZETEK ÉS SZÓKINCS

1. Nyelvtani szerkezetek A mellékelt struktúrák listája tájékoztató jellegű, csak kategóriákat jelöl. A felso-

rolás természetéből adódóan nem lehet teljes. A középszintre vonatkozó lista a Kerettantervre épül, de a leírás nem fogalomkö-

röket, hanem a leíró nyelvtan kategóriáit használja. Ezeknek a szerkezeteknek az aktív használata várható el a vizsgázótól. A receptív készséget mérő vizsgarészek-ben használt szövegekben előfordulhatnak a listán nem szereplő szerkezetek is, ezek azonban nem képezik a mérés részét.

Emelt szinten a mai angol köznyelvben előforduló valamennyi nyelvi szerkezet ismerete a felismerés szintjén elvárható. A listán szereplő szerkezetek aktív ismere-tét célzottan a nyelvhasználati vizsgarészben mérjük.

KÖZÉPSZINT

Nyelvtani szerkezet Példa Articles a, an Iron is a metal. the I love the seaside. omission of articles He is at school. Nouns singular and plural child, children, people, etc. countable How many disks have you got? uncountable a cup of tea, a piece of cake, etc. some + plural noun There are some pencils in the bag. any + plural noun Have you got any brothers? some + singular noun There's some water in the vase. any + singular noun There isn't any milk left. Adjectives irregular adjectives good, better, best, etc. comparative sentences Tom is younger than Sue.

She is the most intelligent of all. too/enough The town is less polluted now.

I'm as tall as you. It's too difficult. He isn't old enough to drive.

Possessive adjectives my, your, his, etc. Adverbs manner He drives fast. place Good people are everywhere. time I always make my bed. She has just

arrived.

IDEGEN NYELV

23

Prepositions, prepositional phrases here, there, on the left, at the top, at the bottom, in the background, through the forest, along the river, etc.

Conjunctions, linking words and/or/but/because on the one hand, on the other hand so, therefore, that's why either - or, neither - nor otherwise although, etc.

Verbs the infinitive I don't know ho to get there. -ing form Seeing is believing.

I like reading. Auxiliaries be I am singing. have He has left. do Where do you live? Modal verbs should/shouldn't You should ask her. can (ability) I can swim. can/could/may (permission) Can/could/may I open the window? could - was able to He could swim at the age of two.

Last summer I was able to visit the To-wer.

manage to Did you manage to pass the exam? must/needn't (obligation) I must read it. You needn't come. have to Do we have to be there? mustn't Children mustn't smoke. must/may/might/can't (certainty) He can't be at school. used to I used to lay with dolls. Possessives have I didn't have many friends in the

kindergarten genitive's He's Kate's brother. of the corner of the room Present Simple When do you get up? I don't drink

milk. Present Simple Passive English is spoken everywhere. Present Continuous Why is she crying? I am leaving. Present Perfect Simple Have you done your room?

I've lived here for 10 years Present Perfect Passive His leg has been broken. Present Perfect Continuous I have been learning French for 10

IDEGEN NYELV

24

years. Past Simple Where did you go yesterday? And then

she kissed me. Past Simple Passive When was this photo taken? Past Continuous What were you doing yesterday at five? Past Perfect He realised what he had done. Future with will certainty When will you be 18? sudden decision OK. I'll take the dog for a walk. prediction I don't think I'll ass the exam. Passive Future When will it be finished? Going to plans What are you going to do on Sunday? events likely to happen Look at the sky, it is going to rain. Reported/Indirect Speech with present reporting verb I don't know where he lives.

Tell him to stop it. with past reporting verb She said she was tired.

I asked him if we had met before. He told me to sit down.

Conditionals 1st We'll stay at home if it rains. 2nd If I had time, I would go to the Zoo. 3rd If ou had come, we would have had a

good time. Relative clauses defining The woman who is standing there is my

mother. non-defining I gave him a sandwich, which he ate

quickly. Time clauses with future meaning When Dad comes home, he'll be angry

with you. Clauses of purpose I helped him so that he could pass his

exam. Wish state I wish I had a dog. Question-tags He is a teacher, isn't he?

I'm a good girl, aren't I? They went to the cinema, didn't they?

IDEGEN NYELV

25

EMELT SZINT

A középszinten felsorolt szerkezetek természetesen az emelt szinten is érvénye-sek.

Nyelvtani szerkezet Példa Modal verbs with perfect infinitive You should have told her.

They may have come home. It must have been a very good holiday.

Future Continuous This time tomorrow I'll be flying over the ocean.

Future Perfect By the end of this year they will have been married for 20 years.

Past Perfect Continuous I was tired. I had been working all day. Present Continuous Passive Our flat is being redecorated. Past Continuous Passive He was bein questioned for hours. Participle clauses Going home I met Mary.

Having finished lunch, we went back to work.

Would - used for ast habits I would go to the river every day when I was a young girl.

Wish - used for actions I wish you would help me. - to refer to unfulfilled events I wish I hadn't said that. Gerund after idiomatic expression It's no use talking to him.

There's no point in waiting here. Conditionals - mixed type If we had bought a map, we would

know where we are. Inversion - to express emphasis Never have we had such a good time.

Hardly had he arrived when he had to leave again. Not only did he arrive late, but he forgot to bring a present.

Hypotheses about the past If only he hadn't said that. Subjunctive She insisted that she help her.

It's funny that you should say that. I suggest he go home.

had better We had better go home now. would rather I would rather have a coffee.

I would rather you didn't do that. it's time It's time we went.

IDEGEN NYELV

26

2. Szókincs A szókincs mennyisége és minősége meghatározó eleme a nyelvtudásnak. A vizsgázó szókincse minőségében és mennyiségében legyen elég ahhoz, hogy

az adott szinten elvárt módon és minőségben - meg tudja valósítani a kommunikációs szándékait szóbeli és írásbeli közlések-

ben, mindennapi és elvontabb témákban; - meg tudja érteni a mások által alkotott írásbeli vagy szóbeli közléseket; - tudja alkalmazni a közléshez szükséges szavak ismeretének hiányában a kom-

penzációs stratégiákat. A vizsga szókincsének alapjául a mai angol köznyelv szolgál. Speciális tájnyelvi

szavak, csoportnyelvi szavak és szakszavak produktív ismerete nem követelménye a vizsgának. Ilyen típusú szavak kizárólag olyan szövegekben fordulhatnak elő, amelyekben az ismeretük nem előfeltétele az adott szöveg megértésének.

Az egyes – szintenként különböző – nyelvi csoportok a rájuk vonatkozó konkrét követelményeket szaktanáruktól kapják meg.

A tanév során során kisérettségi vizsga tehető. Az erre vonatkozó részletes tud-nivalókat külön kiadványban ismertetjük.

Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai mérések, teljesítmények

(nagydolgozatok / szóbeli feleletek / kiselőadások /otthoni fogalmazások és hetente minimum egy röpdolgozat), az egész évfolyamot érintő szintfelmérők és az órai munka alapján történik. A házi feladat hiányáért alkalmanként egy mínusz jár, öt mínusz egy elégtelen. A felszerelés hiányáért alkalmanként egy mínusz jár; három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni teljesítményt (kötelező házi feladatok, szorgalmik), a füzetvezetést pluszokkal vagy akár osztályzattal is értékeljük. Minden negyed végén kap egy összesített jegyet a diák órai munkájára is.

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre:

89 – 100 % - (5) jeles 76 – 88 % - (4) jó 63 – 75 % - (3) közepes 50 – 62 % - (2) elégséges 0 – 49 % - (1) elégtelen

IDEGEN NYELV

27

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képez-zük: • az összefoglaló dolgozatokra kapott jegyek; • minimum negyedévente az anyanyelvi tanár osztályzata; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek). A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek az

eredményét a javítási időszakban kitűzött időpontban egy 45 perces írásbeli dolgo-zattal lehet javítani.

A képzés végén a kimeneti követelmény az emelt szintű érettségi követelménye-inek legalább elégséges szintű teljesítése.

A kisérettségi jegy beszámítása az év végi osztályzatba Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok átlaga és a kisérettségi osz-tályzat alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5-ig” lefelé kerekít, „0,5-0,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kerekít. Az angol kisérettségi osztályzata az év végi jegy 30%-át teszi ki (vagyis az év végi osztályzat = 0,7x a tanévben szerzett érdemjegyek átlaga + 0,3x a kisérettségi ér-demjegy). Azok a diákok, akik a kisérettségi évében előrehozott érettségit is tesznek, és emi-att osztályozóvizsgáznak, kérhetik az osztályozóvizsga jegyük kisérettségiként va-ló beszámítását. (Az osztályozóvizsga szintje a B2, a feladattípusok és az értékelés az emelt szintű érettségivel egyezik meg. Az osztályozóvizsga írásbeli részének hossza a 120 perc.) Az angol osztályozóvizsga kisérettségi jegyként való elismerését az teszi lehetővé, hogy mindkét vizsga készségmérő, vagyis nem konkrét, a tanév(ek) során megta-nult tananyagot kér számon, hanem a tanultak alkalmazásának képességét, egy bi-zonyos nyelvi szint elérését teszteli. Az angol kisérettségi különlegessége, hogy a feladatsorok alkalmazkodnak a nyel-vi csoportok eltérő szintjeihez. Azon diákok, akik a 11. év végén előrehozott érett-ségit tesznek, vagyis elérik az emelt szintű érettségi szintjét (B2), szinte kivétel nélkül olyan nyelvi csoportban tanulnak, ahol a kisérettségi feladatsor is ezen a szinten készül, így esetükben reális az osztályozóvizsga beszámítása. Abban az esetben, ha a diák egyazon tanévben kisérettségit és osztályozó vizsgát is tesz (tehát nem kéri az osztályozóvizsga kisérettségiként való elismerését), a

IDEGEN NYELV

28

kisérettségi és az osztályozóvizsga jegye az év végi jegyének 15-15%-a (így a két vizsgaeredmény összesen 30%-ban számít bele az év végi jegyébe, vagyis az év végi osztályzat = 0,7x a tanévben szerzett érdemjegyek átlaga + 0,15x a kisérettségi érdemjegy + 0,15x az osztályozóvizsga érdemjegy). Az osztályozóvizsga utólagos beszámítására nincs mód (vagyis ha valaki mindkét vizsgát leteszi, és a kisérettségije gyengén, az osztályozóvizsgája pedig jobban si-kerül, nincs mód arra, hogy a 15-15% helyett csak az osztályozóvizsga 30%-os be-számítását kérje az év végi jegyébe, illetve kisérettségi jegyként). Hogyan tovább a 12.-13. évfolyamon?

Az angol nyelv tanulása a középiskolai tanulmányok végéig kötelező. Azok a diákok, akik teljesítették a középiskolai követelményeket, vagyis előrehozott érett-ségit (ezáltal osztályozóvizsgát is) tettek, megfelelő létszám esetén külön csoport-ban folytathatják az angol nyelv tanulását, melynek segítségével tudásukat szinten tarthatják, elmélyíthetik, illetve felkészülhetnek emelt szintű érettségire vagy kö-zép-és felsőfokú nyelvvizsgára.

IDEGEN NYELV

29

M á s o d i k i d e g e n n y e l v

Ebben a tanévben heti 4 órában olasz, német és francia nyelvet tanítunk második idegen nyelvként. Célunk, hogy a három év során a diákok eljussanak a Közös Eu-rópai Referenciakeret B1 szintjéig, és ezáltal képesek legyenek letenni a közép-szintű érettségit.

Követelmények: A tanuló • megérti és használja a hétköznapi alapkifejezéseket, amelyek valamilyen

konkrét szituációban jelennek meg • képes bemutatni magát és másokat • egyszerű, összefüggő szöveget tud alkotni olyan témákban, amelyeket ismer,

vagy amelyek az érdeklődési körébe tartoznak • tud egyszerű nyelvi eszközöket használva beszélni önmagáról, családjáról és

szűkebb környezetéről. • tud az adott idegen nyelven kommunikálni, amennyiben lassan és érthetően

beszélnek hozzá, az alapszókinccsel tisztában van A tanulás során hangsúlyt fektetünk mind a négy nyelvi alapkészség (olvasott

szöveg értése, hallott szöveg értése, beszédkészség és íráskészség) fejlesztésére. A kommunikatív készségek alkalmazásához a diákoknak ismerniük és használniuk kell a tankönyv és a kiegészítő anyagok (feladatlapok, játékok, dalszövegek stb.) szókincsét és nyelvtani anyagát.

A részletes követelményekről (témakörök, kommunikációs helyzetek és szándé-kok, füzet-és szótárhasználat, munkaformák az órán) a szaktanárok tájékoztatják a diákokat.

Értékelés: Az értékelés a házi feladatok, a felszerelés, az órai dolgozatok, a szóbeli felele-

tek és az órai munka alapján történik. Hetente minimum egy röpdolgozatot, fél-évenként általában három összefoglaló írásbeli dolgozatot íratunk, ezek egyike ki-váltható szóbeli feleletként. Az adott periódusra jellemző tevékenységeket, és a hozzá kapcsolódó értékelési sajátosságokat a szaktanárok ismertetik. (A minden negyedben ismétlődő formák mellett pl. kiselőadás, szóbeli beszámoló, szituációk eljátszása, otthoni fogalmazás stb.) Negyedévente egy nagy jegyet adunk az órai munkára és egyet a házi feladatokra. A felszerelés hiányáért minden alkalommal egy mínusz jár. Három ilyen mínusz egy elégtelen osztályzatot jelent. A házi fel-adat hiánya alkalmanként egy mínuszt jelent, három mínusz egy jeggyel rontja a házi feladatokra adható jeles érdemjegyet. Egy-egy nagyobb otthoni feladatot (pl. fogalmazás, fordítás, plakátkészítés) önálló jeggyel is értékelünk, ezt tanárod min-dig jelzi. A kötelező értékelési alkalmakon túl a kiemelkedő órai vagy otthoni tel-jesítményt, füzetvezetést pluszokkal, vagy akár osztályzattal is értékeljük.

IDEGEN NYELV

30

Az írásbeli dolgozatok eredményét a következő módon váltjuk át érdemjegyre:

86 – 100 % - (5) jeles 71 – 85 % - (4) jó 56 – 70 % - (3) közepes 41 – 55 % - (2) elégséges 0 – 40 % - (1) elégtelen

A félévi és év végi osztályzatot a felsorolt részjegyekből átlagszámítással képez-zük:

• az összefoglaló dolgozatokra szerzett jegyek; • a szóbeli felelet(ek) osztályzata(i); • a röpdolgozatok átlagából képzett jegyek; • az órai munkára kapott osztályzatok; • otthoni munkára kapott osztályzatok átlagából képzett jegyek • a felszerelés hiánya miatt kapott érdemjegy(ek).

A negyedév során írt összefoglaló dolgozatok (nagydolgozatok) közül egynek

eredményét a javítási időszakban lehet javítani.

TÁRSADALOMISMERET

31

T á r s a d a l o m i s m e r e t Két tanév áll rendelkezésünkre ahhoz, hogy az emberi civilizáció kezdeteitől el-

jussunk az újkori Európa kialakulásához. E második periódusban lezárjuk a közép-kori Európa történetét. Részletesen foglalkozunk a kora újkor világát meghatározó jelenségekkel, eseményekkel: a XIV. századi válsággal, a török terjeszkedéssel, illetve a nagy felfedezések korával. Részletesen megismerjük azt a bonyolult felté-telrendszert, amelynek alapján néhány évszázadra Európa vált a világgazdaság centrumává, illetve - a gyarmatosítás következtében - a Föld irányadó kontinensé-vé.

Lényegében az első tanév módszerei az irányadóak. Átfogóbb ismeretszerzésre, önállóbb munkavégzésre késztet a tananyag, s ezáltal érettebb látásmódra lesz szükség. Az év során kisérettségi vizsga tehető, ahol a tárgyi tudás mellett a felelet vagy írásmű kidolgozottsága, előadásmódja egyenrangú értékelési szempont. Együtt, összefüggéseiben kell látni a társadalomismeret órákon megismert, térben és időben változatos korszakokat, s megfelelő színvonalú előadói készségről is ta-núbizonyságot kell tenni. A kisérettségi vizsga részletes követelményeit és értéke-lését külön kiadványban ismertetjük.

A következő készségeket, képességeket szeretnénk a tanév folyamán kialakítani,

illetve fejleszteni: • A csoportmunka nyújtotta lehetőségek kifinomultabb alkalmazása • Az ábrák, képek, egyéb dokumentumok, azaz történelmi források elemzése,

a belőlük levonható következtetések önálló megfogalmazása • Az egyéni kutatómunkához kapcsolódó szövegek értő olvasása; lényegki-

emelés; a több helyről összegyűjtött információk logikus elrendezése • A gazdasági, társadalmi és politikai tényezők összefüggéseinek megértése • Biztos tájékozódás a térképen • A szóbeli kifejezés, előadói stílus tökéletesítése, csiszolása Tartalom:

A középkori Európa • Városok és városjogok • A keresztes hadjáratok • A virágzó feudalizmus gazdasága • Életképek a lovagkorból

Honfoglalás és államalapítás • A magyar nép eredete • A vándorlások kora • Honfoglalás és kalandozások • Az államalapítás

TÁRSADALOMISMERET

32

A kora feudális magyar állam • Közigazgatás és egyházszervezés • Árpád-kori törvények • Hiteleshelyek

Magyarország a XIII. században • A vármegyerendszer felbomlása • A tatárjárás • Az utolsó Árpádok

Települések, gazdaság, nemzetiségek • Magyarországi bevándorlók a XI-XIII. században • A peremvidékek betelepítése • Sajátos jogok, autonómiák • Különkormányzatok

Az Anjouk és Luxemburgiak kora • Az első Anjou • A lovagkirály • Harc a trónért • A török veszély és Magyarország • Német-római császár és magyar király

A megváltozott táj • A falvak átalakulása • A magyar városfejlődés • Puszták és szőlőskertek • Károly Róbert gazdaságpolitikája

A Hunyadiak kora • Egy középkori karriertörténet • Kísérlet a Balkán visszaszerzésére • Egy világbirodalom örökre eltűnik • Mátyás királysága • Mindennapi élet Budán

A nagy felfedezések kora • A XIV. századi válság • A prekolumbián Amerika • Felfedezőutak • A spanyol és portugál gyarmatbirodalom • A prekolumbián Amerika összeomlása

TÁRSADALOMISMERET

33

A kora újkori Európa • Kontinensek kapcsolatrendszere • A világkereskedelem fejlődése • Hollandia létrejötte • Az angol, francia és holland gyarmatosítás • Az újkori rabszolgaság • A mezőgazdaság tőkés átalakulása

Török világ Magyarországon • A Mohácshoz vezető út • Mohács emlékezete (forrásfeldolgozás) • Egy ország, két király • A három részre szakadt ország • Végvári élet, várháborúk • A törökök berendezkedése és közigazgatása • Az erdélyi fejedelemség kiterjedése, népessége; a három nemzet

Rendiség és abszolutizmus • Képviselet és felelősség • A központosítás • Az abszolutizmus kormányzati rendszere

A reformáció és ellenreformáció • A legfontosabb protestáns felekezetek • A katolikus megújulás Európában és Magyarországon Értékelés: Negyedévenként egy-két összefoglaló dolgozatot íratunk, melyet 1-től 5-ig osz-

tályozunk. Ha valaki az összefoglaló dolgozat írásakor hiányzik, pótolhatja, ha betegségé-

ről szóló orvosi igazolását a szaktanárnak bemutatja, és személyesen, illetve a tan-tárgyfelelős közvetítésével kéri ezt a lehetőséget.

Ezen túl a diákok számos órai és házi feladatot kapnak. A feladatok színvona-las megoldásának elengedhetetlen feltétele az igényes füzetvezetés.

A szaktanárok a feladatok fontossága, súlya alapján előre tisztázzák azok ér-tékelési módját. Mivel a felszerelés segédeszközként meghatározza az órai munka minőségét, hiánya negatív minősítést (mínusz, kisegyes) vonhat maga után.

A sokféle – csoportos, egyéni, kiselőadás, térképhasználat, röpdolgozat stb. – feladat megoldása során szerzett pluszokat, mínuszokat, pontokat és kisjegye-ket összegezzük.

A félévi és az év végi eredményt a dolgozatokra szerzett érdemjegyek, valamint a sokféle egyéb tevékenység értékeléséből képzett jegy(ek) átlagából határozzuk meg.

TÁRSADALOMISMERET

34

Évente egy alkalommal a diákok szóban felelnek. A tananyag egy-egy feje-zetéhez, problémájához kapcsolódó témakört kell a többiek számára felvezetni-ük és segédeszközök nélkül bemutatniuk egy-egy tanórán, 10-15 percben. A feleletre kapott jegy a jegyképzés szempontjából azonos szereppel és értékkel bír, mint egy összefoglaló dolgozatra szerzett érdemjegy.

Az év végi érdemjegyképzés része a kisérettségi vizsga eredménye is. A kisérettségi vizsga három nagyjegyként (három témazáró értékű jegyként) kerül beszámításra, külön az írásbeli, a szóbeli, valamint e két jegy összesített eredmé-nye.

MATEMATIKA

35

M a t e m a t i k a

Kombinatorika • Leszámlálási alapfeladatok (sorba rendezés, permutáció, variáció) • Véges halmaz részhalmazainak száma • A 2, 3, 4, stb. elemű részhalmazok száma

Algebrai törtek, műveletek algebrai törtekkel

• Algebrai tört fogalma, értelmezési tartománya • Algebrai tört egyszerűsítése, bővítése • Algebrai törtek összege, különbsége

A másodfokú függvények, másodfokú egyenletek

• Másodfokú függvények grafikonja • Másodfokú egyenletek és egyenlőtlenségek grafikus megoldása • Másodfokú egyenletek megoldása megoldóképlettel • Másodfokú egyenletrendszerek • Szöveges feladatok • Másodfokúra visszavezethető problémák (gyökös egyenlet, magasabb fokú

egyenlet) • Szélsőérték feladatok

Geometriai transzformációk

• Geometriai transzformációk megadása, áttekintése, tulajdonságai (korábbi ismeretek rendszerezése)

• Szerkesztések transzformációk segítségével • Egybevágó és hasonló alakzatok • Feladatok az egybevágóság és hasonlóság alkalmazására • Vektorok, vektorműveletek, vektorok alkalmazása • Arányossági tételek a derékszögű háromszögekben • Számítási feladatok (hasonló síkidomok területe, hasonló testek térfogata,

szakaszok és szögek kiszámítása a transzformációk segítségével) Trigonometria (

• Hegyesszög szögfüggvényeinek értelmezése a derékszögű háromszögben • Hosszúságok és szögek kiszámítása a trigonometria alkalmazásával • Gyakorlati alkalmazások

MATEMATIKA

36

Értékelés: A tanév során a számonkérés többféle formában történik. Az előre bejelentett

röpdolgozatok 10-25 perc terjedelműek lehetnek, míg a témazáró dolgozatok 45 percesek. Az írásbeli munkákon kívül az értékelés részét képezi az órai munka (csoportos és egyéni), az otthoni munka, a kötelezően kiadott vagy vállalt feladatok elvégzése (pl. kiselőadás megtartása), az órai munkához szükséges felszerelés meg-léte (füzet, könyv, számológép, egyéb eszközök).

Az értékelés súlyozott osztályzatokkal történik. A röpdolgozatok és az órai, ott-honi, egyéb munkák súlya egy, a témazáró dolgozaté három. A matematika kisérettségin szerzett jegy két témazáró dolgozatnak felel meg. A röpdolgozatok-kal, témazáró dolgozatokkal elért osztályzatok súlya az értékelésben legalább 50% és legfeljebb 90%. Az év végi osztályzatot a tanév során elért osztályzatok súlyo-zott átlaga alapján állapítja meg a tanár. A kerekítés során „0,5-ig” lefelé kerekít, „0,5-0,7-ig” a tanár mérlegeli a felfelé vagy lefelé kerekítést, „0,7-től” felfelé kere-kít.

TERMÉSZETISMERET

37

T e r m é s z e t i s m e r e t Ha az előző év kulcsszava a szerkezet volt, akkor ebben az évben mindenképpen

az energia érdemli ezt a jelzőt. A tanult szerkezetek legapróbbjától indulunk, az atomok közti kötéseket igyekszünk magyarázni. Áttekintjük az így kialakuló egy-szerűbb vegyületeket, előfordulásaikat és felhasználásukat. Az atom egyik alkotó-részével, az elektronnal részletesebb ismeretséget is kötünk, mivel felhalmozódása és áramlása számos köznapi jelenség és berendezés lényege. Megvizsgáljuk az eh-hez szükséges energia előállítási módjait, felhasználás közbeni szétszóródását. Iga-zi újdonságot jelent az élőlények energetikai működése, az információn alapuló szabályozott energiaáramlás. A növényi és állati alapfolyamatok megértésével kö-zelebb kerülhetünk az élet mibenlétének rejtélyéhez. Az élő egyedek és csoportjaik a környezetbe ágyazódva léteznek, végül tehát erre az egymásrautaltságra derítünk fényt.

Tartalom: • A szervezet anyagforgalma • A változó anyag • Nemfémes elemek • Fémek • A töltések világa • Az elektromos áram • Elektromágnesség • Elektromágneses hullámok • Az élőlény és a környezet kölcsönhatása • Hormonális és idegi szabályozás A tanév során minden diáknak választani kell egy projektmunkát, illetve írnia

kell egy házi dolgozatot vagy tartania kell egy kiselőadást. A diákok a projektet csoportmunkában dolgozzák ki és arról a többiek számára prezentációt tartanak. A kiselőadást a szaktanárral egyeztetett tárgykör és szempontrendszer alapján kell kidolgozni és bemutatni. Az elkészített házi dolgozatot meg kell védeni: azaz szó-ban a többiekkel meg kell ismertetni és érdemben válaszolni kell a felmerülő kér-désekre.

A tanév során természetismeretből kisérettségit lehet tenni. Ennek részletes kö-vetelményeit és az értékelés módját külön kiadványban tesszük közzé.

Az értékelésben az alábbi részterületek jelennek meg: 1. (a) Ismeretek: alaptények, fogalmak

(b) Megértés: a fontosabb elméletek, gondolatok (c) Alkalmazás: az új és a hétköznapi jelenségek magyarázata, problémák megoldása,

TERMÉSZETISMERET

38

(d) Gyakorlati kivitelezés 2. Megfigyelés 3. A kísérleti és mérőeszközök használata 4. Kommunikáció: szóban, rajzban és írásban 5. Kutatás és felfedezés: gyakorlatban és adatokból, önálló tervezés 6. Hatékony együttműködés 7. A tudományos ismeretek közösségi alkalmazásának készsége Értékelés: Egy félév során három szempont szerint értékelünk: 1. Órai munka (egyéni- és csoportmunka, kiselőadás, feladatlap, kísérleti jegy-

zőkönyv, füzet stb.) 2. Dolgozat (témazáró dolgozat és/vagy röpdolgozat). A kisérettségi érdemje-

gye két témazáró dolgozatnak felel meg. 3. Tanórán kívüli tevékenységek (házi dolgozat, projektorientált tevékenysé-

gek, kutatómunka, házi feladat stb.)

A három szempont alapján szerzett érdemjegyek a következő arányban befolyá-solják a félévi és év végi osztályzatot:

1. legfeljebb 25 % 2. legalább 50% 3. maximum 25%

FÖLDRAJZ

39

F ö l d r a j z A Politechnikumban tanított földrajz egyik fontos célja, hogy a tantárgy termé-

szettudományos és társadalomtudományos tartalma is kidomborodjék, azokat ne csak külön-külön, hanem egységében is láttassuk.

Fontosnak tartjuk azt is, hogy társadalomismeret és a természetismeret tantárgy földrajzhoz kapcsolódó igényeit is kiegészítsük. Ezek a tantárgyak a földrajz test-vérei, segítői, kiegészítői.

Szeretnénk ráébreszteni a tanulókat arra is, hogy a lokális és globális földrajzi folyamatok, problémák összefüggenek és egymást alakítják.

A földrajz tantárgyhoz a tankönyv mellett atlaszt is biztosítunk. A tananyag fel-

dolgozásához és elmélyítéséhez ugyanis az atlasz is feltétlenül szükséges. Mind-ezek mellett a munkalapok és vaktérképek órai és otthoni használata is elengedhe-tetlen feltétele a tanulásnak.

A tanév során földrajzból kisérettségi vizsga tehető. A részletes követelménye-

ket és az értékelés módját külön kiadványban tesszük közzé. Témakörök:

I. félév A világ változó társadalmi-gazdasági képe • A világgazdaság jellemző folyamatai. Az „Észak és Dél” fogalma, a centrum

és periféria országainak földrajza. A gazdasági élet szerkezete. A regionális integrációk, a nemzetközi szervezetek.

A világgazdaságban különböző szerepet betöltő régiók és országok • A gazdasági pólusok. Kelet- és Délkelet-Ázsia, Észak-Amerika, az Európai

Unió A fejlődő országok • Általános problémáik és eltérő fejlettségű csoportjaik, helyük és szerepük a

világgazdaságban. Felzárkózásuk különböző lehetőségei. Jellemző világgazdasági folyamatok bemutatása az alábbi országok példáján: • Benelux-államok, Svájc.

Magyarország • Helye és szerepe a nemzetközi társadalmi-gazdasági folyamatokban és az

Európai Unióban. A gazdasági rendszerváltásból adódó sajátosságok.

FÖLDRAJZ

40

II. félév

Egy-egy távoli kontinens jellegzetes országa, gazdasága, kultúrái, illeszkedése a világgazdaságba, a természetföldrajzi alapok figyelembe vételével • Ázsia: India, Kína, Japán és az Öböl-menti államok, Izrael, Törökország • Afrika: Egyiptom • Amerika: Brazília, Mexikó, az USA, Banán-köztársaságok • Ausztrália és Óceánia • Az Antarktisz: mint a környezeti problémák indikátora. Az Antarktisz vé-

delme és a felosztására tett kísérletek • Az Arktisz: országok és felségterületek az Arktisz területén. Az északi-

sarkvidék védelme. A globális környezeti problémák földrajzi vonatkozásai • A népesség, a termelés és a fogyasztás növekedésének földrajzi következ-

ményei: a demográfiai robbanás, az élelmezési válság, a nyersanyag- és energiaválság, az urbanizáció környezeti következményei. A környezet mi-nőségének változásai és hatása az élet minőségére.

A Föld népessége • A népesség összetétele. A népesség eloszlásának területi különbségei. A né-

pesség térbeli mozgásai. A népességváltozás mutatói. A különböző népessé-gi csoportok (emberfajták, nyelvek, vallások, kultúrák) földrajzi eloszlása. A népességnövekedés okai, jellemzői, időbeli és térbeli változásai.

Települések a Földön • A települések területi elhelyezkedését meghatározó tényezők. A települések

és a társadalmi-gazdasági folyamatok kölcsönhatásai. A településtípusok és jellemzőik. A nagyvárosi életforma pozitív és negatív hatásai az ember élet-minőségére és a környezet állapotára.

A környezeti válság kialakulás, természeti alapok: • A geoszférák kölcsönhatásainak holisztikus megközelítése – a tengerek, óce-

ánok, a légkör és a szárazföldek szoros kapcsolata az éghajlatváltozás tükré-ben, illetve a kék bolygó, mint az együttélés bolygója. A Gaia-elmélet lé-nyege és környezeti, ökológiai vonatkozásai. A társadalom ökológiai mo-dellje: önszerveződés a földi ökoszisztémákban és a társadalmakban. A regi-onális és a globális környezeti veszélyek összefüggései. A környezeti válság elleni összefogás többszintű lehetőségei. Lokalizáció és globalizáció (társa-dalmi, gazdasági megközelítések). Alternatív gazdaságmodellek. Alternatív mozgalmak Magyarországon és külföldön (ökogazdálkodás, ökofalvak, civil szervezetek).

FÖLDRAJZ

41

Értékelés: Egy félév során három szempont szerint értékelünk:

1. Órai munka (csoportmunka, kiselőadás, munkalap, topográfiai munkalap, füzet, portfolió stb.)

2. Témazáró dolgozatok (a kisérettségi érdemjegye két témazáró jegynek felel meg)

3. Tanórán kívüli tevékenységek (projektorientált tevékenységek, kutatómunka, házi feladat stb.)

A földrajzi atlaszt minden órára hozni kell. A földrajz értékelésébe a földrajzi at-

lasz hiánya közvetlenül beleszámít az alábbiak szerint: Ha valaki egy félév során ötször nem hozza el az atlaszt, akkor ez beszámít az órai munkájába: kap egy elégtelent, aminek súlya az órai munka 50%-át teszi.

Egy félévben mindenki számára kötelező egy választott projektben részt venni. A létszám 2-4 fő. A projekt folyamatáról külön naplót kell vezetni, melyet a szak-tanárnak előre egyeztetett időpontokban be kell mutatni. Így az előadás és a napló-vezetés együtt képezi az érdemjegyet.

Mindezek mellett a projekttel lehet jelentkezni a féléves természetismerettel kö-zös projektbemutatóra is. A három szempont alapján szerzett érdemjegyek a következő arányban befolyásol-ják a félévi és év végi osztályzatot:

1. maximum 25 % 2. minimum 50% 3. maximum 25%

Hiányzások miatt az elmaradt dolgozatokat a visszaérkezéskor a szaktanárral sze-mélyesen egyeztetve maximum két héten belül kell pótolni.

KOMMUNIKÁCIÓ

42

K o m m u n i k á c i ó

A kommunikáció mint önálló tantárgy a 10. évfolyamon jelenik meg utoljára; a 11-12. évben pedig a művészetismeret részeként él tovább.

A tanévet a kisérettségi vizsga zárja. Az erre vonatkozó részletes tudnivalókat külön kiadványban ismertetjük.

Célok: A kommunikáció tantárgy oktatása azt tűzi ki célul, hogy elérd a nyelvisme-

retnek és a nyelvhasználatnak azt a szintjét, amely a befogadás (szóbeli és írás-beli szövegek megértése) és a közlés (beszéd és írás) területén szilárd alapot ad az önálló ismeretszerzésre, az egyre gazdagodó tudattartalmak kifejezésére. A mondanivaló világos, átgondolt, logikusan felépített, érthető-követhető előadá-sához biztos helyesírási, önkifejezési és szabatos fogalmazási készségre kell szert tenned, s ismerned kell a nyelvtani alapfogalmakat. Ez utóbbi nélkül az idegen nyelvek eredményes tanulása is sokkal nehezebb az átlagosnál, szinte lehetetlen feladattá válik.

A tanórákon a képesség- és tudásszintfejlesztés egy időben, egymást kiegé-szítve folyik.

A negyedévek témakörei: • Mondattan • Szövegtan • Stilisztika

• Retorika • Nyelvtörténet

Követelmények: A tanév végére tudnod kell szóban és írásban szabatosan, pontosan, árnyaltan

fogalmazni megadott kereteken belül (kisértekezés-, esszékészítés, kiselőadás stb.), biztos helyesírással kell rendelkezned. Füzetedet vezesd logikusan, átte-kinthetően, esztétikusan. A tanítási órákon vegyél részt a közös és önálló mun-kában. Tudd használni a különböző tan- és segédeszközöket (szakirodalom, in-ternet, könyvtár stb.). Ismerd és tudd alkalmazni a bevezetett nyelvtani fogalma-kat, kategóriákat, összefüggéseket és szabályokat a mondattan, szövegtan, a sti-lisztika és a nyelvtörténet tárgyköréből.

Értékelés: Negyedévente csupán a témazáró dolgozatokat lehet pótolni, tehát a házi dol-

gozatokra, házi feladatokra kapott kis- vagy nagy jegyeket nem lehet javítani A kisjegyekből képzett osztályzat az órai munkára, kiselőadásokra, előre beje-

lentett röpdolgozatokra, szorgalmi feladatokra, továbbá a - kommunikáció és/vagy más tantárgy tananyagából írt házi vagy iskolai - fogalmazványok nyel-vi minőségére adott osztályzatok összesítése. (A részleteket ld. a művészetisme-ret tantárgynál.)

GAZDASÁGI ISMERETEK

43

G a z d a s á g i i s m e r e t e k Politechnikumbeli tanulmányaid során most először találkozol rendszeres for-

mában a gazdasági ismeretek tantárggyal, bár némely alapvető fogalmat ismersz és néhány összefüggésről tapasztalatokat is szerezhettél a Diákvállalkozási program során.

A gazdasági ismeretek tárgyban a gazdasági gondolkodás alapjait, az alapvető fogalmakat, összefüggéseket sajátíthatod el. Három szempontból fogjuk vizsgálni a gazdaságot: a háztartás, a vállalat és az állam oldaláról.

A tizenegyedik évfolyam tananyagában legelőször is a tanulók megismerik a

gazdasági gondolkodás, szemlélet néhány alapvetését, a modern gazdaság szerep-lőit, működésének alapvető elvét, a piac logikáját. Az év hátralévő részében pedig a hozzájuk legközelebb álló piaci szereplő a háztartás gazdálkodásával, döntéseivel foglalkoznak. Mindennapi tapasztalatokkal is leginkább ebben a szerepben rendel-keznek, hiszen családjuk, háztartásuk szereplőjeként eddig is gyakran hoztak gaz-dasági döntéseket (ha ezt nem mindig tudatosan tették is).

A tanultak segítenek abban, hogy a diákok válaszolni tudjanak olyan kérdésekre,

mint pl., hogy miért drágul a kenyér, vagy a benzin, vagy miért ér kevesebbet a zsebpénz, mint tavaly, milyen formában érdemes a takarékoskodni, miként lehet legálisan csökkenteni az adót, vagy hogy jól számolták-e ki a családtagok munka-bérét, stb. A tananyag érinti azt a fontos kérdést is milyen szempontokat érdemes mérlegelni annak eldöntése során, hogy alkalmazottként érdemes dolgozni, és bér-jellegű jövedelemből élni, vagy jobb saját vállalkozásba kezdeni, és profit jellegű jövedelemre építeni.

A mindennapi élet szerepeire készítenek a tanultak, miközben megtanulhatják azt is a diákok, hogy miképp igazodjanak ki táblázatokban, grafikonokon, akár ké-pesek legyenek ilyeneket összeállítani. Témakörök: A közgazdasági tudományok elhelyezése a tudományok rendszerében

• A közgazdaságtan tárgya és alapproblémája • Döntések és választások tudománya • A döntések mozgatórugója- az alternatív költség elmélete • Egyéni és társadalomi érdekek • A közgazdaságtan szerepe, helye a tudományok rendszerében • Az üzleti gazdaságtan tárgya, részterületei • Az üzleti gazdaságtan vizsgálódási módszerei

GAZDASÁGI ISMERETEK

44

• A gazdasági körfolyamat • A cserefolyamatok és a pénz története

A piac – a piaci mechanizmus • Kereslet • A keresletre ható tényezők • A kereslet befolyásolásának eszközei • Kínálat • Az árak kialakulása

A háztartások gazdálkodása • Háztartások fogalma • A háztartások bevételei • A háztartások kiadásai • Jövedelmi különbségek és vagyoni egyenlőtlenség

Háztartás statisztika – statisztikai alapismeretek • A statisztika fogalma, fajtái • Statisztikai sokaság, ismérv • Statisztikai sorok és táblák • A statisztikai munka szakaszai • Viszonyszámok • Középértékek: módusz, medián, átlagok • A szóródás mutatószámai fogalma, üzleti életben való alkalmazásának be-

mutatása • Számított mutatók és diagramok értelmezése, diagramok készítése számító-

géppel • Piktogramok, grafikonok készítésének szabályai

Alkalmazotti lét vagy vállalkozás (önfoglalkoztatás) • A munkavállalói lét előnyei, és hátrányai • A vállalkozói lét előnyei, hátrányai • Melyik legyek, munkavállaló vagy vállalkozó?

Háztartások a munkapiacon • A munkapiac szereplői • Bérmeghatározó tényezők a munkapiacon • Álláskeresési technikák • Önéletrajz, motivációs levél • Felkészülés az állásinterjúra • Munkaszerződés, bérmegállapodás • Munkajövedelem és adózás • SZJA rendszere, bevallása

GAZDASÁGI ISMERETEK

45

Háztartás – fogyasztói magatartás • A fogyasztó döntései • A kereslet árrugalmassága • A kereslet kereszt-árrugalmassága • A kereslet jövedelemrugalmassága

A háztartások megtakarításai • A megtakarítások célja, lehetséges formája • Az egyes megtakarítási formák összehasonlítása, előnyök, hátrányok • Megtakarításból befektetés • Betéttípusú befektetések • Értékpapír típusú befektetések • Kötvények, részvények, befektetési jegyek • Biztosítások • Nyugdíj

A befektetéshez kapcsolódó pénzügyi számítások • A befektetés értékelésének általános elvei • A pénz időértékének elve • Jövő és jelenérték-számítás

A háztartások hitelfelvétele • A háztartások hitellehetőségei • Célok és lehetőségek összehangolása • A hitel ára

Fizetési technikák-korszerű pénzhasználat • Bankszámla és típusai, bankszámlanyitás • Bankkártyák, bankkártya-használat

Követelmények: A tanuló • értse, és alkalmazza a gazdasági szemléletet, megközelítési módokat. • rendelkezzen azokkal az attitűdökkel, amelyek segítségével nyitottan szemlé-

li a körülötte lévő gazdaságot, felelősséggel hoz meg döntéseket. • tapasztalja meg a kezdeményezőképesség jelentőségét a gazdasági döntések

során, a vállalkozások világában. • szemléletében, értékrendjében kerüljenek helyükre a befektetés-áldozat, ha-

szon-kockázat, jog-kötelezettség közötti összefüggések. • ismerje a gazdasági gondolkodás legfontosabb fogalmait, és legyen képes

azokat szakszerűen használni. • legyen képes a lényeg kiemelésére, az összefüggések feltárására, megfogal-

mazására.

GAZDASÁGI ISMERETEK

46

• az életkori sajátosságoknak megfelelően legyen képes az információgyűjtésre és elemzésére.

• legyen képes adatok, adatsorok, táblázatok, grafikonok értelmezésére. • legyen képes a modellekben való elvont fogalmi gondolkodásra. • legyen képes önálló tájékozódásra, ismeretszerzésre a tanórán és tanórán kí-

vül egyaránt, tudja alkalmazni az IKT eszközöket. • rendelkezzen a társaival és tanáraival való együttműködéshez szükséges

kommunikációs kultúrával. • rendelkezzen a korosztálynak megfelelő vitakultúrával.

Értékelés:

A munkacsoport értékelési rendszere a folyamatos munkára és számonkérésre épít, de emellett értékeli az otthoni teljesítményt, gyűjtőmunkát, kiselőadást is. • Az egyes témakörök lezárásakor dolgozatokat íratunk, amelyeket az elért

pontszám alapján jeggyel értékelünk. A dolgozat az adott témakörtől, az órán elhangzottaktól, a tananyag mélységétől, a tanulás folyamatosságának igényé-től függően lehet nagy- vagy röpdolgozat. Egy témazáró dolgozatot (maxi-mum 2 tárgyból) lehet javítani a javításra kijelölt napokon.

• A nagydolgozatok pótlására – indokolt hiányzás esetén – a munkacsoport által előre kijelölt időben kerül sor. Igazolatlan vagy nem indokolt hiányzás esetén a nagydolgozat érdemjegye elégtelen.

• Az értékelés második területe: az órán teljesítendő feladatok, szóbeli felele-tek, órai munka, füzetvezetés, a felszerelés megléte vagy hiánya; az ott-honi felkészülést igénylő tevékenységek: például a házi feladatok, kiselő-adások, bónusz munkák... stb. Célunk, hogy minden tanuló minél több kis-előadást tartson, házi dolgozatot készítsen, aktívan vegyen részt a tanórákon, vezesse a füzetét. A felsoroltakat negyedévente egy érdemjeggyel honoráljuk.

• A dolgozatok, órai munkák osztályzatát a százalékos teljesítmény alapján az alábbi táblázat szerint alakítjuk ki:

86-100% = 5 71-85% = 4 56-70% = 3 41-55% = 2 0-40% = 1

• Az osztályzattal történő értékelés mellett a diákok teljesítménye félévente szövegesen is értékelésre kerül.

A továbbhaladás feltétele, hogy a három fő részterület (órai munka, otthoni

munka, számonkérések) mindegyikében el kell érni az elégséges szintet (50 %-ot).

TESTKULTÚRA

47

T e s t k u l t ú r a A többi tantárgyblokk anyagának elsajátítását – végső esetben – az érdemje-

gyekkel való értékelés próbálja biztosítani. A testkultúra esetében a számonkérés eme formája nem létezik, így mindenkinek feltétlenül érdemben kell „találkoznia” a tananyagokkal a tanórán.

Ennek megfelelően legfőbb kívánalmunk: a testkultúra-órákon érdeklődően, együttműködően, a tanuláshoz szükséges odafigyeléssel vegyél részt.

Természetesen a testkultúra tantárgyblokknak is vannak évekre, időszakokra bontott követelményei. A követelmény az, hogy mindenki saját adottságaival, ké-pességeivel élve minél többet fejlődjön. A folyamat elvárt eredménye azonban nem csupán egy-egy testgyakorlati forma ismereteinek valamilyen szintű birtoklása, hanem egy talán kevésbé megfogható, de jóval tágabb értelemben vett tudás, amely segítséget ad az egészségesebb, magasabb színvonalú életvezetéshez diák- és fel-nőttkorban egyaránt. Ehhez minél több sportot, mozgást kell megismerned, így ké-pes leszel választani azok közül egyet vagy többet, amely(ek) életmódod, életvite-led részévé válhat(nak). Ez a politechnikumi testkultúra-oktatás legfőbb célja.

A testgyakorlati formák nagy többségénél a tevékenység eredménye vagy mér-hető (úszás, atlétika stb.), vagy legalábbis szembetűnő (sikerült a csel?, jó volt az átadás?, jó volt a kosárra dobás?, sikerült a fejállás? stb.). Amennyiben ezen kívül számszerűen értékelnénk a teljesítményeket, akkor vagy egyszerű átváltást végez-nénk el (pl. távolugrás: 4-től 5 méterig = négyes, 5 méter felett = ötös; te jól tudsz kosarazni, tehát ötöst kapsz, te kevésbé jól, tehát hármast stb.); vagy mondhatnánk azt is – a részvételi aktivitást figyelembe véve –, hogy aki nagyon szorgalmas, te-hát pillanatnyi és majdani egészséges életmódja, edzettsége érdekében sokat tett, az ötös; továbbá természetesen kombinálhatnánk a teljesítmények és az igyekezet ér-tékelését.

Az osztályzatokkal való értékeléssel a tantárgy lényegét próbálnánk meg leegy-szerűsíteni, átváltani számokra, megfosztanánk a testnevelést a benne rejlő termé-szetes adottságoktól, elvennénk a tanulóktól azt a lehetőséget, hogy a testkultúra sajátosságait érzékeljék, és a megfigyelésekre alapozható fontos következtetéseket önállóan megfogalmazzák, megértsék.

Ennek értelmében tehát osztályozás testnevelésből nincs, az értékelés egyéb, a tantárgy jellegéhez jól illeszkedő formáit (szóbeli értékelés, felmérések, versenyek, házi bajnokságok, iskolacsúcsok, faliújságok, pontversenyek stb.) fogjuk használ-ni.

Félévkor és év végén a diákok munkáját és teljesítményét részletes szöveges ér-tékelésben minősítjük.

TESTKULTÚRA

48

Sportágak: • Kézilabda (10 óra) • Aerobic és kondi (8 óra) • Prevenció (8 óra) • Jóga (7 óra) • Testnevelési és népi játékok (8 óra) • Asztalitenisz (8 óra) • Népek tánca és társastánc (7 óra) • Röplabda (12 óra) • Floorball (12 óra) • Tollaslabda (12 óra)

Követelmények:

A tanuló • ismerje meg, és pontosan alkalmazza az adott sportág szabályait. • sajátítsa el az adott sporttevékenység technikai és taktikai elemeit. • fejlődjenek az együttműködéshez és csapatjátékhoz szükséges képességei,

készségei. • aktív, sportszerű és együttműködő tagja legyen a tanórai folyamatnak.

Értékelés: • A tanulókat félévente szövegesen értékeljük. • A szöveges értékelésben fontos szempont a készségek, képességek fejlődésé-

nek nyomon követése, a közös munkában való aktív részvétel, a sportszerű-ség, az együttműködés és az önmagukhoz mért fejlődés lejegyzése.

A testkultúra órák szervezeti kerete, a továbbhaladás feltétele:

A testkultúra tantárgy koncepciójának egyik fontos eleme a rendszeres testmozgás és az osztályozás nélküliség, ezért a felszerelés hiányából fakadó mulasztásokat pótolni kell. A testkultúra órán átöltözve, sportfelszerelésben lehet részt venni. Ha a diák felszerelése negyedévente egy alkalomnál többször hiányzik, azaz kétszer, a munkacsoport az alábbi eljárást követi: 1. a javítások napján (14:15 után) egy 45 perces általános képességfejlesztés

keretén belül kell pótolni a mulasztást. 2. amennyiben három alkalommal nem hozott felszerelést, akkor egy 90 per-

ces általános képességfejlesztés keretén belül kell pótolni a mulasztásokat. 3. egy-egy negyed végén maximum 90 perc pótolható, a fennmaradó idő-

mennyiség összeadódik, mindezek értelmében, ha a diáknak nem sikerült a kijelölt alkalmak során minden elmaradást pótolnia, akkor a tanév vé-gén gyakorlati és elméleti beszámolót kell tennie. Ugyanez az eljárás vo-natkozik azokra a tanulókra is, akiknek hiányzásai meghaladják a 30%-ot.

TESTKULTÚRA

49

(A pótlásról való távolmaradást orvosi igazolással kell dokumentálni. Az érin-tett diák egy későbbi időpontban, a következő negyedben pótol.) Az a diák, aki nem pótolja be a tanév utolsó pótlási időszakában az elma-radásait, csak szerződéssel folytathatja a következő tanévet (az augusztusi pótvizsga időszakban testkultúrából nincs pótlási lehetőség).

• Igazolás:

Hiányozni orvosi igazolással vagy írásbeli indoklást is tartalmazó szülői kére-lemmel lehet. Mindig az adott órára, rendkívüli esetben legkésőbb a követke-ző testkultúra órára kell hozni az igazolást. Teljes felmentést orvosi vagy szülői javaslatra is csak indokolt esetben ad a testkultúratanár (amikor az érintett diák semmit, tehát a kötelező tananyag he-lyett sem tud mást csinálni, pl. futás helyett erősíteni sem képes). Ennek ér-telmében a kérelem mellé a felszerelést célszerű elhozni, hiszen nem biztos, hogy megkapja a teljes felmentést. Az orvosi igazolást a szülővel láttamoztat-ni kell. A felmentetteknek az óra helyszínén kell tartózkodniuk.

• Az óra csengetéstől csengetésig tart. Az óra kezdetére átöltözve a megfelelő helyszínen kell lenni.

Szerkesztő: Nagy Ilona Tördelés: Majer Tibor

Felelős kiadó: Diósi Alojzia

Közgazdasági Politechnikum Budapest, 2010. szeptember