a földhasználat és a területi versenyképesség főbb közgazdasági összefüggései

A földhasználat és a területi versenyképesség főbb közgazdasági összefüggései

Előadó: Kollár Kitti doktorjelölt, tanszéki mérnök

Komárno2011. november 25.

Szent István Egyetem

Gazdaság- és Társadalomtudomány Kar

Regionális Gazdaságtani és Vidékfejlesztési Intézet

,, A siker fenntartásáért nap, mint nap meg kell küzdeni – csak a hanyatlás megy magától… „ (ENYEDI, 1998)

Előadás főbb pontjai

Bevezetés

1.Területi egyenlőtlenségek

2.A területi versenyképesség főbb összefüggései

3.A földhasználat főbb jellemző sajátosságai

4.Anyag és módszer

5.A kutatás eredményei

6.Új és újszerű tudományos eredmények

7.Következtetések, javaslatok

Összefoglalás

HipotézisekH1: A területi különbségek vizsgálatakor véleményem szerint a határmenti, periférikus területek egységes területi zónát alkotnak hasonló gazdasági, társadalmi, illetve térszerkezeti problémáik miatt.

H2: Hipotézisem szerint a leghátrányosabb helyzetű kistérségek negatív tendenciáinak kumulálódásában kiemelkedő szerep jut a társadalmi leszakadás alapvető tényezőinek.

H3: Az általam vizsgált leghátrányosabb kistérségekben 2007-től juttatott területfejlesztési támogatások nem voltak hatékonyak az alacsony adszorpciós képesség miatt.

H4: Hipotézisem szerint a 2007-2009 közötti változási tendenciák és a 2007-2009 közötti kronológikus átlag számítása közel azonos területi összefonódásokat eredményez.

H5: Hipotézisem alapján a 33 db komplex programmal segítendő leghátrányosabb helyzetű kistérség között van olyan klaszter, amely gazdasági ereje alapján, okszerű fejlesztési programok segítségével, képes kitörni a 33 ,,legversenyképtelenebb” jelenlegi besorolásból.

2007/67. Országgyűlési határozat

Komplex indikátor rendszer•Gazdasági mutatók

•Infrastrukturális mutatók

•Társadalmi mutatók

•Szociális mutatók

•Foglalkoztatási mutatók

2007/311. Kormányrendelet Kedvezményezett kistérségek 1.Átmenetileg kedvezményezett kistérségek (11 db)

2.Hátrányos helyzetű kistérségek (47 db)

3.Leghátrányosabb helyzetű kistérségek (14 db )

4.Komplex programmal segítendő hátrányos helyzetű (33 db)

A hazai leghátrányosabb helyzetű és komplex programmal segítendő hátrányos helyzetű kistérségek megoszlása

Forrás: saját szerkesztés, 2011.

A kutatás főbb lépéseinek sematikus ábrája

1. lépés: Szekunder adatok gyűjtése, 70 nyers mutató

2. lépés: Alapmutatók képzése, 43 mutató

3. lépés: 2009/2007 (bázisév) (2007+2008+2009)/3

4. lépés: 1.főkomponens 2. főkomponens

5. lépés: 1. faktorok értelmezése 2. faktorok értelmezése

6. lépés: 1. klaszter 2. klaszter

7. lépés: egyszerű súlyozás: 5-10-20 % -kal

gazdaságfejlesztési index kialakítása az LHH kistérségekre

Forrás: saját szerkesztés, 2011.

Az elvándorlás tendenciái a hátrányos helyzetű kistérségekben

Forrás: saját szerkesztés, 2011.

A 0 általános iskolai osztályt végzettek aránya a 10-x évesek között

Forrás: saját szerkesztés, 2011.

A főkomponens analízis eredményeinek grafikus megjelenítése

Forrás: PASW 18 program alkalmazásával saját szerkesztés, 2011.

A leghátrányosabb helyzetű kistérségek területi versenyképessége

Forrás: saját szerkesztés, 2011.

Emelt indikátor értékek:periférikus bumeráng

• A kiemelt indikátorok értékét 5 %-kal pozitív irányba változtattam.

• A kiemelt indikátorok értékét 10 %-kal pozitív irányba változtattam.

• A kiemelt indikátorok értékét 20 %-kal pozitív irányba változtattam.

Forrás: saját szerkesztés, 2011.

Javaslatok

• Munkahelyteremtés: munkaintenzív beruházások• Humánerőforrás fejlesztés• Gravitációs zónák szerepe, forrás hatékonyság• Keresletorientált regionális stratégia • Alternatív energiák, fenntartható technológiák, illetve

élelmiszergazdaság

A H4 hipotézis kivétel mindegyik beigazolódott.

Köszönöm a figyelmet!