Verseny Verseny éés versenyks versenykéépesspesséég a g a bankszektorbanbankszektorban

(A hitelválság és a bankverseny)

Várhegyi Éva

Visegrád, 2008. november 28.

Pénzügykutató Zrt.

2

A vizsgált kérdések:

I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében– Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei– Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége– Következtetések a versenyhelyzetre

II. A hitelválság és a bankverseny– A piaci verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy

bűnbak?– A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések

versenytorzító hatásai– A válság hatása a bankversenyre és a versenyképességre

3

I. Versenyhelyzet a magyar bankszektorban - az EU tükrében

• Az árversenyt mérő modellbecslések eredményei• Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége• Következtetések a versenyhelyzetre

4

A modellbecslések eredményei (1)

• Ellentétes tendenciák: Magyarországon erősödik, fejlett EU-ban kissé gyengül a bankpiaci verseny a Panzar-Rosse modellből származtatható, az árverseny fokát jelzőH-statisztika időbeli alakulása szerint:– A nyugat-európai bankrendszerekben 2002 óta kissé

csökken a verseny foka• M&A-k versenycsökkentő* versus egységes EU-piac, határon

átnyúló szolgáltatások versenyerősítő hatásai (*de: fúzió hatása árazásra csak lekötött betétek piacán szignifikáns)

– Magyarországon: a H-statisztika értéke a 2001-2006 közötti időszakra erősebb versenyt mutat, mint 1995-2000 között

• Kínálati hatások a lakossági bankpiacon

5

A modellbecslések eredményei (2)

• A tapasztalati ár-költség marzsok (PCM) vizsgálata a magyar lakossági bankpiacra 2004-2007 között: A verseny szintje

– alacsony a személyi kölcsönnél,

– közepes a folyószámlatermékek, a lekötött betétek és a folyószámlahitelek piacán,

– magas fokú verseny sehol sincs.

– Strukturális törés a folyószámlahitelek piacán: 2006-tól erősödő verseny.

Forrás: Pénzügykutató Zrt.-Nemzetközi Bankárképző Központ: Banki nyereségességi modell felállítása. Tanulmány a GVH számára. 2008. február

6

Hatékonyság és jövedelmezőség (1)

Kamatmarzs alakulása

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

4

4,5

2003 2004 2005 2006 2007

%

MagyarországLengyelországSzlovákiaCsehországNémetországAusztriaHollandia

Forrás: IMF és nemzeti hatóságok

7

Hatékonyság és jövedelmezőség (2)

Költséghányad alakulása

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

3,5

2003 2004 2005 2006 2007

%

MagyarországSzlovákiaCsehországAusztriaNémetországHollandia

Forrás: IMF és nemzeti hatóságok

8

Hatékonyság és jövedelmezőség (3)

ROA alakulása a keleti EU-országokban

0

0,5

1

1,5

2

2,5

3

2003 2004 2005 2006 2007

MagyarországSzlovákiaCsehországLengyelországRomániaBulgária

Forrás: IMF és nemzeti hatóságok

9

Hatékonyság és jövedelmezőség (4)

ROA a nyugati EU-országokban és Magyarországon

-0,5

0

0,5

1

1,5

2

2,5

2003 2004 2005 2006 2007

MagyarországGörögországAusztriaNémetországHollandiaDánia

Forrás: IMF és nemzeti hatóságok

10

Hatékonyság és jövedelmezőség (5)

Reál ROE a keleti EU-országokban

0

5

10

15

20

25

30

2003 2004 2005 2006 2007

MagyarországSzlovákiaCsehországLengyelországRomániaBulgária

Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok

11

Hatékonyság és jövedelmezőség (6)

Reál ROE a nyugati EU-országokban és Magyarországon

-5

0

5

10

15

20

25

2003 2004 2005 2006 2007

MagyarországGörögországAusztriaNémetországHollandiaDánia

Forrás: IMF, Eurostat és nemzeti hatóságok

12

Hatékonyság és jövedelmezőség kettőssége: következtetések a versenyre és versenyképességre

• Magas átlagos kamatmarzs:– árazásban erőfölényt és korlátozott versenyt tükröz– de: szpredek csökkennek, konvergálnak Ny-EU-hoz

• Magas eszközarányos költséghányad:– alacsony hatékonyság + gyenge versenyképesség párosa– növekedési kényszert okoz (előremenekülés)– rontja az eszközjövedelmezőséget

• Magas marzs és magas költséghányad együtt:– a költségek áthárításának lehetőségét tükrözi

• Konvergáló tőkejövedelmezőség:– verseny erősödését jelzi

Erősödő verseny + romló versenyképesség

13

II. A hitelválság és a bankverseny

• A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak?

• A válság hatása a versenykörnyezetre: a bankmentések versenytorzító hatása

• A válság hatása a bankversenyre és a banki versenyképességre: – (1) ár- és jövedelemhatások – (2) piaci hatások

14

A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (1)

• A subprime-válság kialakulásáért nem a verseny a felelős, hanem a gazdaságpolitika hibái és a prudenciális szabályozás anomáliái.

• A „begyűrűzés” erősségéért, a kelet-európai országok sérülékenységéért is a fő felelősség a kormányoké, a fogyasztásösztönző gazdaságpolitikáé, de

• a piacszerzésért folytatott verseny is hozzájárult a túlzott hitelexpanzióhoz (ábra): a nyugati anyák a keleti leánybankok devizahitelezési expanzióját a profitnövelés mellett piacszerzésre is használták

• ami is növelte a sérülékenységet, mert szerepet játszott – a hitel/betét arány felfutásában (ábra), – a devizális és lejárati mismatch-ek erősödésében– a hitelezési feltételek lazításában

15

Hitelexpanzió a KKE-bankrendszerekbenBetét és hitelállomány éves átlagos növekedése (CAGR)

30,5

%

12,3

%

25,6

%

11,9

%

25,7

%

27,5

%

22,7

%

32,9

%

15,5

%

41,8

%

20,2

%

33,9

%

20,6

%

44,6

%

42,1

%

28,2

%

55,6

%

30,1

%

0%

10%

20%

30%

40%

50%

60%

Bulgária(52)

Cseho. (77)

Észto. (53)

Magyaro.(65)

Litvánia(51)

Letto. (65)

Lengyelo.(53)

Románia(42)

Szlovákia(53)

Betét Hitel

16

Hitel/betét arány a KKE-bankrendszerekben

Betét és hitelállomány és hitel/betét mutató 2008 június

76%

209%

132%

181%

249%

98%

125%

89%

120%

-

20.000

40.000

60.000

80.000

100.000

120.000

140.000

160.000

Bulgária Cseho. Észto. Magyaro. Litvánia Letto. Lengyelo. Románia Szlovákia50%

75%

100%

125%

150%

175%

200%

225%

250%

Betét Hitel Hitel/betét

17

A verseny szerepe a hitelválságban: bűnös vagy bűnbak? (2)

• A kelet-európai bankrendszerek sérülékenységének belsőoka mégsem a túlzott versenyben keresendő, hanem

> az óvatosság és előrelátás hiányában– a bankok (köztük a nyugat anyabankok leányai) 2007 nyarától sem

fogták vissza a hitelnövekedést> a túlzott kockázatvállalásban

– 2007 nyarától sem szigorították a hitelezési feltételeket> a stressz-tesztek hiányosságaiban

– pl. a KKE-országokban eleve hiányoznak a modellekhez szükséges megbízható és elégséges adatok

• Helytelen a piaci versenyt bűnbakká tenni: nem a versenyt kell korlátozni, hanem a prudenciális szabályozást, és a tulajdonosi és menedzsment-felelősséget erősíteni.

18

A válság hatása a versenykörnyezetre

• A bankmentések versenytorzító hatása:– egyedi mentések: nem csak átmeneti hatású– „versenysemleges” bankmentő csomagok problémái

• A versenytorzítás mérséklése:– normatív, piaci feltételű segítség (pl. likviditási

hitelnyújtás biztosíték ellenében, piacinál magasabb kamattal) - kérdés: kellően hatásos-e az ilyen segítség?

– általános bizalomerősítő intézkedések (betétbiztosítási plafon emelése és kormánygarancia, garancia bankközi hitelekre) - nemzeti, közösségi szinten verseny-semleges, de közösségen kívül nem (ld. KKE-bankok versenyhátránya)

19

A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (1) ár és jövedelemhatások

• Erősödő árverseny az ügyfélforrásokért (versenyhátránnyávált a nagy finanszírozási gap)

• Erősödő verseny a jó hitelképességű ügyfelekért (kockázatmérséklés)

Csökkenő hitel-, emelkedő betéti szpredek

Szűkülő marzsok + romló jövedelmezőség

20

A válság hatásai a bankversenyre és a banki versenyképességre: (2) piaci hatások

• Piaci átrendeződések:– koncentráció erősödik, verseny gyengülhet

• válságkezelés: eszközkivásárlások, M&A-k• csökkenő dinamika és profitabilitás M&A felgyorsul

– kockázatos kelet-európai piacok átértékelődése• EM-ek kockázati felára tartós lehet

• A verseny terepe módosulhat– határon átnyúló, tőke- és költségkímélő értékesítések

• fióktelep, e-banking, ügynökök (fiókhálózat helyett)

• Versenyszabályozás módosulhat• állami segítségnyújtás átértékelése (gyengítő hatás)• versenykorlátozásra késztetést adhat a válság (erősítő hatás)

21

Köszönöm a figyelmet!