a társadalmi differenciálódás területi jellemzői magyarországon

A társadalmi differenciálódás területi jellemzői Magyarországon

Kovács Zoltán

SZTE Társadalom- és Gazdaságföldrajz Tanszék

„Régiók félúton” Konferencia

Pécs, 2007. szeptember 14-15.

A társadalmi helyzetkép felvázolásának nehézségei

• A társadalmi átalakulás még nem fejeződött be

• A rendelkezésre álló adatok csak fenntartásokkal kezelendők

• Az adatok területi értelmezése nehézkes, ill. semmitmondó

Az egyéni siker „titka” 1990 után

„VKP-modell”

Vitalitás

Kreativitás Pénz

A társadalmi átalakulás tényezői Magyarországon 1990 után

Vitalitás (demográfiai helyzet)

Foglalkoztatás, jövedelmi viszonyok

Kreativitás (iskolázottság stb.)

A magyar társadalom horizontális (területi) differenciálódása 1990 után új

mintázatokat öltött

Területi mobilitás

Vitalitás

0

2

4

6

8

10

12

14

16

18

Az élveszületések száma 1000 lakosra A halálozások száma 1000 lakosra

Az ezer lakosra jutó élveszületések és halálozások száma Magyarországon

Az ezer lakosra jutó élveszületések száma (2005)

A 15 éven aluliak aránya (2005)

A születéskor várható átlagos élettartam (1998-2002 évek átlaga)

Kreativitás

Az 1000 lakosra jutó vállalkozások száma (2005)

Kreatív gazdaság

• Kreatív iparágak (film, média, reklám, divat stb.)

• Pénzügyi és jogi szolgáltatások (auditálás, nemzetközi tőketranszfer stb.)

• ICT szektor

• K+F és felsőoktatás

0

20 000

40 000

60 000

80 000

100 000

120 000

140 000

Közép-Magyarország

Dél-Alföld Közép-Dunántúl Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

1999 2004

A kreatív cégek száma régiónként (1999-2004)

n=264.000

0

100 000

200 000

300 000

400 000

500 000

Közép-Magyarország

Dél-Alföld Közép-Dunántúl

Észak-Alföld Nyugat-Dunántúl

Észak-Magyarország

Dél-Dunántúl

1999 2004

A kreatív foglalkozásúak száma régiónként (1999-2004)

A kreatív foglalkozásúak aránya (2004)

Foglalkoztatás, jövedelmi helyzet

46

47

48

49

50

51

52

53

54

55

56

I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I. II. III. IV. I.

2002 2003 2004 2005 2006 2007

Ak

tiv

itá

si,

fog

lalk

ozt

atá

si r

áta

(%

)

0

1

2

3

4

5

6

7

8

9

Mu

nk

an

élk

ülis

ég

i rá

ta (

%)

Aktivitási ráta Foglalkoztatási ráta

Munkanélküliségi ráta

A foglalkoztatottság alakulása Magyarországon (2002-2006)

A munkanélküliek aránya (2005)

Egy foglalkoztatottra jutó átlagos SZJA (2005)

Területi mobilitás

Éves mobilitási index (%)

USA 26,5

Svédország 13,7

Nagy-Britannia 13,3

Görögo. 12,0

Ausztria 10,8

Franciaország 8,0

Magyarország 4,4

Csehország 3,4

Lengyelország 2,6

A lakóhelyi mobilitás szintje néhány országban

A vándorlási egyenleg Magyarországon településtípusonként

-40000

-30000

-20000

-10000

0

10000

20000

30000

1981 1982 1983 1984 1985 1986 1987 1988 1989 1990 1991 1992 1993 1994 1995 1996 1997 1998 1999 2000 2001 2002 2003 2004

fő

Budapest Városok Falvak

1000 lakosra jutó vándorlási különbözet 2002-2005

Szuburbanizációs index 300-as toplistája

-20,0

-15,0

-10,0

-5,0

0,0

5,0

10,0

15,0

20,0

1991-1995 1996-2000 2000-2005

1000 lakosra jutó vándorlási különbözet régiónként (1991-2005)

A migráció fő célterületei

• Budapesti városrégió

• Elővárosi övezetek

• Balaton térsége és egyéb turisztikai célterületek

• ÉNY-Dunántúl

Az ingázók aránya a foglalkoztatottak körében (2005)

A társadalmi törésvonalak térségi jellemzői

Nyugat-Kelet

Városrégiók (központ-periféria)

Közlekedési tengelyek

Településhálózat szintjei

Köszönöm a figyelmet!