az iskolák formális jellemzői
DESCRIPTION
Az iskolák formális jellemzői. „A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára történő felkészítése.” (25. §) HPP: részletes cél Értékek, alapelvek, melyek mentén pedagógiai tevékenységrendszerét felépíti az intézmény - PowerPoint PPT PresentationTRANSCRIPT
Az iskolák formális jellemzői
„A tanulók rendszeres nevelése-oktatása, alapműveltségi vizsgára történő felkészítése.”(25. §)
HPP: részletes cél Értékek, alapelvek, melyek mentén pedagógiai
tevékenységrendszerét felépíti az intézmény Figyelembe véve: személyi tárgyi feltételek,
adottságok, hagyományok stb. (SWOT-GYELV) Külön is a szociokultúrális minőséget (HÉI, HPÉ)
Célok
Hivatalos, küldetés jellegű (deklarált-HPP) idézetek
Operatív, speciális Mindennapi, szervezeti (Hi.:, F.:) V+K=SZ; V=K+SZ stb. Scenáriók
Rejtett, nem hivatalos Rejtett tanterv
Az iskolai szervezet struktúrája Mérete Tevékenységrendszerének komplexitása Működési mechanizmusa A szervezeti sémák hierarchikusak Szintekre, szervezeti egységekre osztható (a
munka- és felelősségmegosztás logikáján) Döntően egy személyi vezetés (Igazg.)
Továbbá: szakmai munkaközösségek Team munkák, projektek (pl. min.bizt., pályázat, HPP)
Méret- és hatékonyság
Specializáció Hatáskörök delegálása Eljárások formalizálása Kommunikációs csatornák (hálók) Szabályozottság (flexibilitás)
Az iskola kultúrája
Légkör Szokásokinformációáramlás Egyediség=szervezeti kultúra Kozéki-Iskolaethosz
Értékek, attitűdök, meggyőződések, normák rendszere
Zrinszky-Iskolaelméletek és iskolai élet; OKKER 2000.
A szervezeti kultúra összetettsége Szubkulturalitás Státus-szerep Szerepelvárás, szerepmegvalósítás,
szerepegyüttes, ellenszerep, szereprepertoár Szerepkonfliktus és feloldási stratégiái Alapvető pedagógus szerepek Szocializáció
Tapasztalati rendszer Tevékenység rendszer Érték- és normarendszer
Értékelsajátítás
Kapitány Ágnes és K. Gábor-Rejtjelek Értékorientáció-azonosulás Meggyőződés-konformizmus Interiorizálódás (intarnalizálódás) Értéktábla Anómia Credencializmus Bábosik István
A szervezeti kultúra tartalma I. Egyén- vagy csoportközpontúság Humán orientáció Belső függés-függetlenség Erős vagy gyenge kontroll Kockázatvállalás és/vagy kerülés Teljesítményorientáció (motiváció) Konfliktustűrés Másság elviselése, tolerancia
A szervezeti kultúra tartalma II. Cél- eszköz orientáció
Inkább az eredmény, vagy az eléréséhez vezető út Csak a tanári teljesítmény, v. annak eredménye Tanulási motiváció
Nyílt-zárt rendszer Környezeti kapcsolatok (PEST és SWOT analízis)
Időorientáció Rövid-, közép- és hosszú távú célok (Makarenkó)
Az iskola kultúrájának közvetlenül észlelhető jelei (megnyilvánulási formái) Létesítmény, felszerelés,épület,tanári
igazgatói iroda, WC-k stb. Nevezetes eseményeket idéző tárgyak
emlékek Logó, embléma, címer Öltözködés egyenruha Fogalmi, verbális megnyilvánulások Névadó
Egyebek
Tanterv Curriculum Extracurriculum Rejtett tanterv
Iskolai kommunikáció Metaforák, hasonlatok (metaforaelemzés) Intézményi hősök, történetek, legendák Viselkedési megnyilvánulások, rituálék
Egyebek II.
Munkaszervezési mód Szervezeti- és munkaformák Projekt oktatás Kooperativitás (szociális kompetencia)
A nevelés-oktatás folyamata Tartalmak Módszer bánásmód
Lelki közösségi támogatás
Szervezetkultúra-típusok
Handy és Aitken 1986. Négyféle
A vezető szerepe A környezethez való viszony Az irányítás, döntéshozatali módok A szervezeti teljesítmény alapján!
Hatalomkultúra
Kisebb méretű iskolák számára lehetséges
Karizmatikus vezető
Pókháló-szerű: minél közelebb van a „pók”-hoz annál befolyásosabb
Zeusz (v. a vezetőség): válsághelyzetben gyors, ösztönös reagálás
Szerepkultúra
Nagyméretű bonyolult intézmény Görög templomhoz hasonlítható Apolló: erősen tagolt str., hierarchikus szerk. Fa-ok munkakör, hatáskör jól definiált Levelek fa-ok nem személyre, hanem
pozícióra szabottak Erőteljes lehet az informális kapcsolathálózat Jó légkör, proaktív alkalmazkodás
Feladatkultúra
Hálós szerkezet Pallasz Athéné Gyakori team-munka (projekt) Mindig a legkompetensebbek dolgoznak
együtt, nagyfokú önállósággal A szaktudás kevéssé specializált Általános fiatalos, dinamikus, fejlesztő jelleg
Személykultúra
Közoktatási intézményekre kevéssé jellemző Szakképzés, nyelviskolák: óraadók, nem
főállású ktatók- ún. „intercity-tanárok” Fókuszban az egyéni célok Dionüszosz A kollégák önállóak, de nem kötődnek
morálisan aszervezethez A szervezet kevéssé formalizált
Quinn „versengő értékek” modellje
Quinn „versengő értékek” modellje