az energia gazdasÁgi szerepÉnek makroszintŰ ÉrtÉkelÉse kelet-kÖzÉp-eurÓpÁban, 1990 És...
Post on 03-Jan-2016
20 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
AZ ENERGIA GAZDASÁGI SZEREPÉNEK MAKROSZINTŰ ÉRTÉKELÉSE KELET-
KÖZÉP-EURÓPÁBAN, 1990 ÉS 2009 KÖZÖTT
Sebestyénné Szép Tekla
Egyetemi tanársegéd
Miskolci Egyetem, Gazdaságtudományi Kar,
Világ- és Regionális Gazdaságtan Intézet
Győr2012. október 23.
Tartalom
• A kutatás logikai felépítése
• Hipotézisek megfogalmazása
• Módszertanok bemutatása
• Következtetések
• Vizsgált időtartam: 1990-2009
• Vizsgált terület: Kelet-Közép-Európa (Lengyelország, Csehország, Szlovákia, Magyarország, Szlovénia)
• Felhasznált adatbázisok: Világbank, Eurostat, KSH, Enerdata – Odyssee adatbázis
A kutatás logikai felépítése
Energiahatékonyság
Gazdasági növekedés
Energiafelhasználás
Gazdasági szerkezetváltás
Energiagazdaságtan
Környezetgazdaságtan Ökológiai gazdaságtan
Biofizikai közgazdaságtan
Forrás: saját szerkesztés
Az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés oksági összefüggései
Energiahatékonyság
Gazdasági szerkezetváltás
VAR-modellGranger-féle okság
vizsgálataVECM, VAR-modellGranger-féle okság
vizsgálata
H1: Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban - így Magyarországon, Csehországban, Szlovákiában, Szlovéniában és Lengyelországban - szignifikáns kapcsolat mutatható ki az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. A többi fejlett országhoz hasonlóan a kapcsolat iránya az energiafogyasztástól mutat a gazdasági növekedés felé.
H2: A gazdasági szerkezet változása az egyes országokban eltérő módon befolyásolhatja az energiafelhasználás és a gazdasági növekedés között oksági kapcsolat irányát.
Energiafelhasználás Gazdasági növekedés
Forrás: saját szerkesztés
A Granger-féle okság számításának módszertana
Forrás: saját szerkesztés
Granger-féle okság - eredmények
Energiafelhasználás Gazdasági növekedés
Magyarország, Szlovákia, Csehország
Lengyelország, Szlovénia
Gazdasági növekedés
Energiafelhasználás
Miért???
A szerkezetátalakulás sebessége a Moore-féle szerkezetátalakulási érték alapján (fok)
0
5
10
15
20
25
1991
1992
1993
1994
1995
1996
1997
1998
1999
2000
2001
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
2010
HU
CZ
SK
SLO
PL
Forrás: saját számítás
Az oksági irányok Kelet-Közép-Európában
HU CZ, SK
SLO PL
ENC
GDPα
ENC
GDPα
ENC
GDPα
ENC
GDPα
Ahol: ENC – energiafelhasználás; GDP – gazdasági növekedése; α: a gazdasági szerkezet változásának sebessége
Forrás: saját szerkesztés
Következtetések I.
• Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) Lengyelország és Szlovénia kivételével szignifikáns a kapcsolat az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés között. Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás Granger-értelemben oka a GDP-nek, vagyis az energiafelhasználás fokozódása képes gazdasági növekedést indukálni.
• Magyarországon, Szlovákiában, Csehországban az energiafogyasztás korlátozására irányuló gazdaságpolitikai stratégiák átgondolása szükséges, tekintettel arra, hogy minden ilyen jellegű intézkedés a gazdasági növekedés visszafogását eredményezheti.
• Lengyelországban és Szlovéniában 1990 és 2009 között az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti oksági kapcsolatot jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezetváltás.
• A szakirodalomban az energiafogyasztás és a gazdasági növekedés közötti Granger-féle okság vizsgálatára irányuló elemzések vegyes eredményeinek fő oka a vizsgált időtartamokban végbement eltérő gazdasági szerkezetváltás.
A gazdasági és ipari szerkezetváltás hatására bekövetkező energiaintenzitás-változás vizsgálata
Energiahatékonyság
Gazdasági növekedés
Energiafelhasználás
Gazdasági szerkezetváltás
Index dekompozíciós
vizsgálat
H3: Kelet-Közép-Európában az egyes országok energiaintenzitásának alakulását jelentős mértékben befolyásolta a gazdasági szerkezet átalakulása, illetve a gazdasági szektorok energiaintenzitásának változása 1990 és 2009 között.
H4: A gazdasági szerkezetváltás szempontjából az energiaintenzitás javulását okozó intenzitási és strukturális hatás erőssége eltérő lehet nemzetgazdasági és szektorális szinten.
Forrás: saját szerkesztés
Az index dekompozíciós eljárás
A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás változását alapvetően két tényező befolyásolja:
1. az egyes szektorok energiaintenzitásának változása intenzitási hatás
2. a gazdasági szektorok közötti átrendeződés strukturális hatás
A módszer a gazdaságot különböző szektorokra bontja és az adott szektor energiaintenzitását annak kibocsátása alapján súlyozza.
Dtot = Dint * Dstr * Dres = It/I0
Ahol:
Dtot: A gazdaság energiaintenzitásának változása
Dint: Intenzitási hatás
Dstr: Strukturális hatás
Dres: Reziduum
I0: Energiaintenzitás a bázisidőszakban.
It: Energiaintenzitás a tárgyidőszakban.
Az index dekompozíciós módszerek
Laspeyres 𝐷𝑥1 = 𝐼𝐿=σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗𝑥2𝑖0 …𝑥𝑛𝑖0𝑖σ 𝑥1𝑖0 ∗𝑥2𝑖0 …𝑥𝑛𝑖0𝑖
Paasche 𝐷𝑥1 = 𝐼𝑃=σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗𝑥2𝑖𝑇…𝑥𝑛𝑖𝑇𝑖σ 𝑥1𝑖0 ∗𝑥2𝑖𝑇…𝑥𝑛𝑖𝑇𝑖
Marshall Edgeworth
𝐷𝑥1 = 𝐼𝑀𝐸= σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗(𝑥2𝑖0𝑖 +𝑥2𝑖𝑇) ∗ሺ𝑥3𝑖0 +𝑥3𝑖𝑇ሻ…(𝑥𝑛𝑖0 +𝑥𝑛𝑖𝑇)σ 𝑥1𝑖0 ∗(𝑥2𝑖0𝑖 +𝑥2𝑖𝑇) ∗൫𝑥3𝑖0 +𝑥3𝑖𝑇൯…(𝑥𝑛𝑖0 +𝑥𝑛𝑖𝑇) Walsh 𝐷𝑥1 = 𝐼𝑊=σ 𝑥1𝑖𝑇 ∗ට𝑥2𝑖0 ∗𝑥2𝑖𝑇𝑖 ∗ට𝑥3𝑖0 ∗𝑥3𝑖𝑇…ට𝑥𝑛𝑖0 ∗𝑥𝑛𝑖𝑇
σ 𝑥1𝑖0 ∗ට𝑥2𝑖0 ∗𝑥2𝑖𝑇𝑖 ∗ට𝑥3𝑖0 ∗𝑥3𝑖𝑇…ට𝑥𝑛𝑖0 ∗𝑥𝑛𝑖𝑇
Fisher 1(Fisher Ideal) 𝐷𝑥1 = 𝐼𝐹=ඥ𝐼𝐿∗𝐼𝑃
Drobish 𝐷𝑥1 = 𝐼𝐷= 𝐼𝐿+𝐼𝑃2
LMDI 1 (Log Mean Divisia
Index 1)
𝐷𝑥1 = exp( 𝐿(𝑉𝑖0,𝑉𝑖𝑇)𝐿(𝑉0,𝑉𝑇) ∗ln(𝑥1𝑖𝑇𝑥1𝑖0 ))𝑖
𝐿ሺ𝑎,𝑏ሻ= 𝑎−𝑏lnሺ𝑎ሻ−lnሺ𝑏ሻ , a≠b
AMDI (Arithmetic
Mean Divisia Index)
𝐷𝑥1 = exp( 𝑉𝑖0𝑉0+𝑉𝑖𝑇𝑉𝑇2 ∗ln(𝑥1𝑖𝑇𝑥1𝑖0 ))𝑖
𝐿ሺ𝑎,𝑏ሻ= 𝑎−𝑏lnሺ𝑎ሻ−lnሺ𝑏ሻ , a≠b
Megjegyzésekahol: t=0 a bázisidőszak; t=T a
tárgyidőszak; i az adott gazdasági szektor
Forrás: Granel F. 2003. pp. 35. alapján saját szerkesztés
A teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata
Dint, 1990-2009 Dstr, 1990-2009
Dres, 1990-2009
00,10,20,30,40,50,60,7Laspeyres
Paasche
Marshall-Edgeworth
Walsh
Fisher 1
Drobish
LMDI 1
AMDI
HU
CZ
SK
SLO
PL
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2Laspeyres
Paasche
Marshall-Edgeworth
Walsh
Fisher 1
Drobish
LMDI 1
AMDI
HU
CZ
SK
SLO
PL
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2Laspeyres
Paasche
Marshall-Edgeworth
Walsh
Fisher 1
Drobish
LMDI 1
AMDI
HU
CZ
SK
SLO
PL
Forrás: saját számítás
Dint, 1995-2009 Dstr, 1995-2009
Dres, 1995-2009Forrás: saját számítás
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2Marshall-Edgeworth
Walsh
Fisher 1
Drobish
LMDI 1
AMDI
HU
CZ
SK
SLO
PL
Az ipari szektorra kalkulált energiaintenzitás vizsgálata
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2
Marshall-Edgeworth
Walsh
Fisher 1
Drobish
LMDI 1
AMDIHU
CZ
SK
SLO
PL
0
0,1
0,2
0,3
0,4
0,5
0,6
0,7Marshall-Edgeworth
Walsh
Fisher 1
Drobish
LMDI 1
AMDI
HU
CZ
SK
SLO
PL
A Fisher I index – teljes gazdaság
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2Dtot
Dint
Dstr
Dres
HU
CZ
SK
SLO
PL
0
0,2
0,4
0,6
0,8
1
1,2Dtot
Dint
Dstr
Dres
HU
CZ
SK
SLO
PLA Fisher I index – ipari szektor
Forrás: saját szerkesztés
Következtetések II.
• Kelet-Közép-Európa vizsgált országaiban (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Szlovénia) 1990 és 2009 között a teljes gazdaságra kalkulált energiaintenzitás javulásához nagyobb részben az intenzitási hatás járult hozzá, kisebb részben a strukturális hatás.
• A strukturális hatás jelentősége az energiahatékonyság szempontjából kisebb, mint az intenzitási hatásé.
• Az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulásához Csehországban, Szlovákiában, Magyarországon és Lengyelországban mind az intenzitási, mind a strukturális hatás nagymértékben hozzájárult, bár az intenzitási hatás a meghatározóbb.
• Szlovéniában az ipari szektorban kalkulált végső energiaintenzitás javulását tekintve a strukturális hatás jelentéktelen, az elért energiahatékonyság-javulás elsősorban az intenzitási hatásnak köszönhető.
• A nemzetgazdaság energiaintenzitásának javulásához vezető folyamatok nemzetgazdasági és szektorális szinten különbözőek is lehetnek.
A visszapattanó hatás
Energiahatékonyság
Gazdasági növekedés
Energiafelhasználás
Gazdasági szerkezetváltás
H5: Kelet-Közép-Európában jelentős hatékonyságjavulás ment végbe a háztartási szektorban 1990 és 2009 között. Ugyanakkor az energiamegtakarítás mértéke kisebb, mint az a hatékonyságjavulás mértékéből várható lenne.
H6: Bármilyen energiahatékonyság-javulás hatására elérhető potenciális energiamegtakarítás és a tényleges energiamegtakarítás közötti különbséget tekintve jelentős eltérések vannak a társadalom legalacsonyabb és legmagasabb jövedelemmel rendelkező háztartásai között.
OLS-modellDiszkriminancia-elemzés
Forrás: saját szerkesztés
Az OLS-modellek feltételrendszere
Változó Feltétel Feltétel sérüléseAlkalmazott
vizsgálatFüggő és független
változóStacionaritás Nem stacionárius
ADF, ADF-GLS, KPSS-teszt
Függő és független változó
Linearitás Nem lineáris kapcsolat Pontdiagram
Független és független változó
Függetlenség egymástól
Multikollinearitás VIF-mutató
Reziduumok Normális eloszlás Nem normális eloszlás Chi2-próba
Reziduum és reziduum
Nem korreláltak AutokorrelációBreusch-Godfrey –
tesztReziduumok szórása a független változó
függvényében
Nem korreláltak (homoszkedaszticitás)
HeteroszkedaszticitásWhite-teszt és
Breusch-Pagan-teszt
Forrás: Sajtos L. et al. 2007. pp.217. alapján saját szerkesztésTovábbi tesztek: 1. Ramsey-féle RESET teszt2. F-próba3. Korrigált R2-próba
𝑌𝑡 = 𝛽1+𝛽2𝑋𝑡2+⋯+𝛽𝑘𝑋𝑡𝑘 +𝑢𝑡
Felhasznált adatokA háztartások fűtési, klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)*
A fűtéshez használt egy m2-re eső, klímával korrigált hasznos energia (koe/m2)*A háztartások vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (Mtoe)*
Az egy háztartásra eső vízmelegítés céljából felhasznált energia mennyisége (toe/háztartás)*
A háztartások klímával korrigált végső energiafelhasználása (Mtoe)*Egy háztartásra eső, klímával korrigált energiafelhasználás (toe/háztartás)*
A lakások átlagos alapterülete (m2)*Fűtési/hűtési napok száma (db)*
Háztartások száma összesen (db)*A háztartások egy főre eső végső kiadásai (konstans 2000-es árakon, US$)**
A kőolaj inflációval korrigált átlagos világpiaci ára (US$/hordó)***
Megjegyzések: *: Forrás - Odyssee adatbázis; **: Forrás – Világbank; ***: http://inflationdata.com/
A háztartások által egy év alatt felhasznált földgáz mennyisége (m3)1 m2-re eső éves földgázköltség (Ft/m2)
A háztartások által az egy éves számlázási időszakban felhasznált áram (kWh)1 m2-re eső éves áramköltség (Ft/m2)
Háztartás taglétszáma (fő)Dummy változók
Forrás: KSH
A visszapattanó hatás nagysága
Teljes minta
Legalsó jövedelemcsoport
(1. kvintilis)
Legfelső jövedelemcsoport
(5. kvintilis)Fűtés (földgázzal fűtő háztartások
földgázfelhasználása)2,6% 7,9% 0%
Villamosenergia-felhasználás 32,6% 29,8% 34,9%
A visszapattanó hatás mértéke Magyarországon 2008-ban
Fűtés VízfelmelegítésTeljes
energiafelhasználásCsehország 18,3% 4,2% 14,1%
Magyarország 4% 2,2% 11,1%Szlovákia 0% - 0%Szlovénia - - 75,1%
Lengyelország 37,7% - 17,9%
A visszapattanó hatás mértéke Kelet-Közép-Európában, 1990-2009 között
Forrás: saját számítás
Forrás: saját számítás
Következtetések III.
• A visszapattanó hatás Kelet-Közép-Európában is megfigyelhető, létező jelenség, nagysága Csehország, Lengyelország, Szlovénia és Magyarország háztartási szektorát tekintve szignifikáns. Nagysága az egyes háztartási tevékenységek (fűtés és vízfelmelegítés) szintjén vizsgálva különböző.
• A rendelkezésre álló energiaforrások megőrzéséhez az energiahatékonysági intézkedések az elvártnál kisebb mértékben járulnak hozzá.
• Az energiafelhasználás csökkentéséhez, illetve ezen túl a környezetvédelemhez (globális felmelegedés megelőzés, illetve a károk enyhítése, az emisszió csökkentése), a véges erőforrások megőrzéséhez nem az energiahatékonyság javítása a legmegfelelőbb megoldás. Azzal párhuzamosan az energiatakarékosságra, az energia használatának korlátozására kell törekedni.
• Magyarországon 2008-ban az energiahatékonyság javulásából származó potenciális energiamegtakarítás tényleges megvalósulását nagymértékben befolyásolja a háztartások jövedelmi helyzete. A visszapattanó hatás nagysága eltérő a különböző jövedelmi csoportokban.
Köszönöm a figyelmet!
„A kutató munka a TÁMOP-4.2.2/B-10/1-2010-0008 jelű projekt részeként – az Új Magyarország Fejlesztési Terv keretében – az Európai Unió támogatásával, az
Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósult meg.”
top related