az európai kutatás versenyhátrányai

Nyiri Lajos, ZINNIA Groupzinnia@mail.datanet.hu

Budapest, 2005. március 4. MTA

Európa kettős prés alatt

Tudás versenyké-pességi szerepének alapvető változása

Európa kettős prés alatt

Tudás versenyké-pességi szerepének alapvető változása

Tudományos cikkek átlagos száma az európai szabadalmi bejelentésekben

(összes ország; a 10 leginkább tudomány-intenzív területen)

0 1 2 3 4

Chem. + petrol industry, basic mat.chem

Surface technology, coating

Optics

Information technology

Materials, metallurgy

Agriculture, food chemistry

Semiconductors

Organic f ine chemistry

Pharmaceuticals

Biotechnology

1992-1996

1987-1991

Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Európa kettős prés alatt

Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

Európa kettős prés alatt

Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

0

5

10

15

20

25

1950 1960 1970 1980 1990 2000 2010 2020 2030 2040 2050

EU-15Európa

Európa népességének aránya a Föld lakosságán belül (%)

Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Európa kettős prés alatt

Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

0

5

10

15

20

25

30

2000 2010 2020 2030 2040 2050

Európa

Észak-Amerika

Ázsia

A 65 év feletti lakosság aránya teljes népességen belül

Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Európa kettős prés alatt

Európa: zsugorodó népesség, korosodó kontinens

Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

0

2

4

6

8

10

12

USA EU-15 Japán

Nyugdíj

Egészségügy

Oktatás

Költségvetési ráfordítások aránya a GDP %-ában (1994-2000 között, amikor mérték)

Mit vizsgálunk?

III. Emberi erőforrások

II. Finanszírozás

I. Teljesítmény

IV. Intézményi keretek

Teljesítmény

•Publikációk száma

•1 EURÓ-ra jutó publikációk száma

--++++

TeljesítményPublikálási készség: jeles

Az összes tudományos publikáció számán belül az egyes térségek súlya (%)

0

5

10

15

20

25

30

35

40

1995 1998 2001

%

EU-15

USA

Japan

Forrás: Third European Report on Science & Technology Indicators 2003 (Bruxelles, EUR 20025 EN)

Teljesítmény

•Publikációk száma

•1 EURÓ-ra jutó publikációk száma

--++++•1 főre jutó publikációk száma

•Nobel díjasok száma (különösen a kémia, a fizika és az orvostudományok terén)

•Hivatkozások száma (különösen a kémia, a fizika, az élet- és orvosi tudományok terén)

•Gyenge hasznosítási mutatók Europe is good in turning euros into research, but bad at turning

research into euros (K. Pavitt)

TeljesítményA legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai

Institute of Scientific InformationInstitute of Scientific Information (ISI) adatbázisa a magasan idézett kutatókról:

•1981 és 1999 között megjelent 9 millió publikációt vettek figyelembe

•5 millió kutató neve került bele az adatbázisba

•A magas idézettség kritériuma: a legidézettebb 250 kutató az adott tudományterületen 20 év alatt – a legtöbbet idézett 5000 kutató

Teljesítmény A legidézettebb kutatók adatbázisának tanulságai

80% feletti az USA-ban kutatók aránya: 4 tudományterületen

•Közgazdasági- és üzleti tudományok

•Társadalomtudományok

•Klinikai orvostudományok

•Pszichológia, pszichiátria

60% feletti az USA-ban kutatók aránya: 11 tudományterületen

•Környezeti és ökológiai tudományok

•Immunológia

•Mikrobiológia

•Molekuláris biológia és genetika

•Biológia és biokémia

•Számítógéptudományok

•Mérnöki tudományok

•Anyagtudományok

•Űrkutatás

•Matematika

•Geológia

Finanszírozás

--++++•A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)

FinanszírozásKi és mennyit költ?

A teljes K+F ráfordítás/GDP (2001)

0,0%

0,5%

1,0%

1,5%

2,0%

2,5%

3,0%

3,5%

Europe-15 US Japan

Egyéb

Üzleti

Kormányzati

Forrás: Towards a European Research Area, Science, Technology and Innovation - Key Figures 2003-2004; European Commission, 2004

Finanszírozás

--++++•A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)

•Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része)

JapanÜzleti szektor

teljes K+F ráfordítása64,8 milliárd euró

1,2 B (1,9%)

1,3 B (0,7%)

15,2 B (14,6%)

11,5 B (6,2%)

1,5 B(1,4%)

0,4 B(0,6%)

USAÜzleti szektor

teljes K+F ráfordítása185,3 milliárd euró

EUÜzleti szektor

teljes K+F ráfordítása104,3 milliárd euró

Forrás: Towards a European Research Area; Science, Technology and Innovation, Key Figures 2003-2004

FinanszírozásÜzleti ráfordítások 200-ben

Összes ráfordítás az adott régióban

Ennek aránya a teljes ráfordításon belül

Finanszírozás

--++++•A K+F ráfordítás GDP-re eső része (abszolút értékben és dinamikában)

•Üzleti K+F ráfordítás GDP-re eső része)

•A hatékony verseny hiánya európai szinten a K+F források elérése terén

•A magán-alapítványok szerepe nagyon korlátos az alapkutatás terén

Emberi erőforrások

•Oktatási rendszer magas színvonala

•Jó kutatói képzési szint (az 1 főre jutó PhD hallgatók száma a legmagasabb)

--++++•1000 foglalkoztatottra jutó kutatók száma

•Az iparban foglalkoztatott kutatók száma

•Kutatói elvándorlás (brain drain)

•Akadályok a kutatói mobilitás terén

Intézményi keretek

•A kutatóegyetemek nagy száma

•Kiválósági központok minden tudományterületen

•Hagyományok az európai K+F együttműködésben (CERN, EMBO/EMBL, ESA, COST, EUREKA)

--++++ •A nemzeti K+F programok közötti koordináció és együttműködés hiánya

•Alacsony együttműködés az interdiszciplináris és a felfutóban levő területeken

•A kritikus tömeg hiánya (főleg ott, ahol csak kisszámú kiválósági központ működik)

•Kevésbé attraktív Európa a kutatók számára, mint az USA

Intézményi keretek (2)

--•Nagyon alacsony szintű az alapkutatás európai szintű támogatási rendszere

•Kohéziós problémák (mind tematikailag, mind földrajzilag igen jelentősek az eltérések Európában)

Új versenyzők a pályán

Merre tovább, Merre tovább, Európa?Európa?