Egyetemes értékek az egyetemen kutatás

Arapovics Mária PhDKutatásvezető egyetemi adjunktus

ELTE PPK Andragógia Tanszék

Az egyetemisták és főiskolások közintézményekbe vetett bizalma

Vázlat

1. Egyetemes értékek az egyetemen1. A kutatás előzménye2. Téma, kérdések3. A kutatás módszertana4. A kutatócsoport

2. Főbb kutatási eredmények3. A közbizalom szintje a hallgatók körében

I. A kutatás célja

A vizsgálat legfőbb célja az volt, hogy átfogó képet adjon a felsőoktatásban részt vevő fiatalok (elsőévesek) állampolgári részvételi hajlandóságáról, a társadalomról alkotott általános és speciális képükről, az alapvető értékekről és a fiatalok demokratikus attitűdjéről. Arra voltunk kíváncsiak, hogy az európai és hazai társadalmi változások, trendek jellemzőek-e a közép-magyarországi régióban tanuló fiatalokra.

A kutatás előzménye

Korábbi kutatások a KaronNonprofit ismeretek, közösségfejlesztés

kurzusok andragógia szakon és a pedagógusok képzésében

Állampolgári Részvétel Hete – KözbizalomHallgatói kezdeményezés

A kutatás főbb kérdései Mennyire tudatos állampolgárok az egyetemisták és

főiskolások? Mennyire aktívak, segítőkészek, mennyire vesznek részt közösségi tevékenységben?

Honnan szerzik tudásukat a demokráciáról, politikáról? Mekkora szerepet játszik az iskola a politikai szocializációban?

Mennyire vannak tisztában a demokrácia intézményrendszerével?

Mennyire bíznak a közintézményekben? Mennyire felelősségteljes döntéshozók?Mennyire

normaszegők? Van-e szerepe az uniónak az életükben? Mit gondolnak a fiatalok a demokráciáról?

A kutatás módszerei

Szakirodalom feltárásaKérdőíves vizsgálatPróbakitöltésAdatfelvétel (2010. október – 2011. május)

Az adatfeldolgozás módszertana, minta: Lovas Judit

Hipotézisek, kutatási részeredmények

• Hunyadi Bulcsú• Babos Zsuzsánna Rita • Kicsiny Zsóka • Takács Dávid • Bozóky Tamás • Kálmán Teréz • Oross Dániel • Pavlics Tamás

A kutatás főbb eredményei A megkérdezettek gondolkodását a demokráciáról,

politikáról az iskola csak kis mértékben határozza meg. Legfőbb ismeretforrások: média, család, iskolai órák.

Nem tekinthető magasnak társadalmi aktivitásuk, alacsony önkéntes tevékenységi szintjük.

Az egyéni felelősségvállalás mértéke kisebb, mint az idősebb lakosság körében.

Az autoriter helyzetben elszenvedett sérelemben a megkérdezettek a megoldást inkább várják az erre kijelölt szervektől, mint a társaikkal való együttműködéstől.

A hallgatók többsége elítéli a normaszegést. Az országosnál nagyobb a választási hajlandóság, az

Európai Unió megítélése inkább pozitívnak tekinthető. Alacsony a hallgatók közintézményekbe vetett bizalma.

II. Kérdőív (4. kérdés)

4. Mennyire bízol az alábbi intézményekben? (Karikázd be a megfelelő értéket!)1-egyáltalán nem; 2-nem nagyon; 3-eléggé; 4-nagyon; NT-Nem tudok erre válaszolni

• a rendőrségben 1 2 3 4 NT

• az igazságszolgáltatásban 1 2 3 4 NT

• a civiltársadalomban 1 2 3 4 NT

• a politikusokban 1 2 3 4 NT

• a parlamentben 1 2 3 4 NT

• az önkormányzatban 1 2 3 4 NT

Alacsony a közbizalom

0,0

10,0

20,0

30,0

40,0

50,0

60,0

a re

ndőr

ségb

en

az ig

azsá

gszo

lgálta

tásb

an

a civ

il- no

npro

fit sz

erve

zete

kben

a po

litiku

sokb

an

a pa

rlam

entb

en

az ö

nkor

mán

yzat

ban

egyáltalán nem

nem nagyon

eléggé

nagyon

nem tudom

nem válaszolt

Kicsivel magasabb bizalmi index mint az ÁRH vizsgálatokonMennyire bízol meg...? 2010/11.

ELTE felmérés

Mennyire bízik meg...? 2010. ÁRHfelmérés

1-4 átlagos értékek (1=egyáltalán nem, 2=nem nagyon, 3=eléggé, 4= nagyon)

a rendőrségben? 2,44 a rendőrségben? 2,4

az igazságszolgáltatásban? 2,57 az igazságszolgáltatásban?

2,3

a civil társadalomban, nonprofit szervezetekben? 2,53

a civil társadalomban, nonprofit szervezetekben?

2,4

a politikusokban? 1,61 a politikusokban? 1,5

a parlamentben? 1,98 a parlamentben? 1,8

az önkormányzatban? 2,54 az önkormányzatban? 2,3

n.a. az egyházakban 2,3

Eltérő közbizalmi rangsor

EÉE• igazságszolgáltatás

(2,57)• önkormányzat (2,54)• civil-nonprofit

szervezetek (2,53)• rendőrség (2,44)• parlament (1,98)• politikusok (1,61)

ÁRH

1. rendőrség (2,4)

2. civil- nonprofit szervezetek (2,4)

3. igazságszolgáltatás (2,3)

4. önkormányzat (2,3)

5. parlament (1,8)

6. politikusok (1,5)

„Húsz éve taposom a t. Ház szőnyegeit; sokat láttam, sokat tapasztaltam, sok millió forintot megszavaztam. E hosszú korszak szereplő politikusait személyesen ösmertem, sőt barátságban voltam sokakkal; láttam őket kívülről és belülről. Szemeim előtt nőttek meg némelyek és zsugorodtak össze mások. Mondhatom, több illúziót vesztettem ez idő alatt mint hajat, pedig ugyancsak dús hajam volt és most ritka.”

Összegzés

A fiatalok közintézményekbe vetett bizalma meglehetősen

alacsony az európai szinthez képest, különösen figyelmeztető

a politikusok és a parlament iránti nagyarányú bizalmatlanság.

Visszatekintve a XIX. századvégi Magyarországra,

újraolvasva Mikszáth Kálmán parlamenti tudósításait, a

politikusok iránti kortárs bizalmatlanság nem is olyan meglepő;

a politika korrumpálódása napjainkra már-már normává

szilárdult.

Köszönjük a támogatók segítségét!

ELTE Az Élethosszig Tartó Művelődésért AlapítványCollegium Pannonicum,Író Gergely Alapítvány Kulturális Sokszínűség Alapítvány

Köszönöm a megtisztelő figyelmet!arapovics.maria@ppk.elte.hu