egyÜttnevelÉs – egyÜtt nevelÉs · a hátrányos helyzet, az átmeneti és/vagy tartós...

ATÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0072 „Kompetencia alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán” pályázat keretében készí-

tett intézményi innovációs fejlesztés

EGYÜTT - NEVELÉS

EGYÜTTNEVELÉS

Készült: Móra Ferenc Általános Iskola Nyíregyháza

2009/2010

1

TARTALOM

ELŐSZÓ 2.

JOGSZABÁLYOK 3.

AZ IPR MENEDZSMENT FELADATAI 4.

A MENTORI MUNKA CÉLJA 5.

AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK 9.

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK 23.

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK 29.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 32.

TEHETSÉGES TANULÓK 44..

2

ELŐSZÓ

„A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát”

Az együttnevelés fontos ismérve, hogy az intézmény minden egyes tanulójára kiterjed. A folyamat csak akkor valósítható meg, ha ez a szempont

állandó és elsődleges. Felismeri a tanulók sokszínűségét, ezért kompetencialapú oktatásban gondolkozik. Elérhető, reális célkitűzéseket határoz

meg. Kiemelten figyel a HH-s, HHH-s, sni-s és btmn tanulókra, egyéni fejlesztési tervek és naplók készítésére. Az sni-s és btmn-es diákok eseté-

ben elsődleges a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által tett javaslat, különös tekintettel

az alkalmazott módszerekre és a tanulmányi munka minősítésére, értékelésére.

Minden integrációban fontos a másság elfogadása, a sztereotípiák, előítéletek kialakulásának megakadályozása, a már kialakult előítéletek felis-

merése, kezelése, csökkentése. Egyformán szól a felzárkóztatásról és a tehetséggondozásról.

Együttnevelésünk akkor sikeres, ha a pedagógus őszintén hiszi, hogy fontos és szükséges a befogadó iskola megteremtése a különböző hátterű,

kultúrájú, más-más képességű tanulók integrációjának megvalósításához. A munkában minden nevelőnek egyforma részt kell vállalnia a haté-

konyság érdekében. A folyamatos mérések szükségesek a tapasztalatok összegzésére. Fontos, hogy a méréseken reális eredmények legyenek az

elvártak, ne akarjunk egyszerre sokat, hiszen itt is szem előtt kell tartani, hogy melyik tanuló milyen eredmény elérésére képes.

A különböző munkacsoportok munkatervei azonos elvárásokat fogalmaznak meg, összhangban vannak a helyi tantervünkkel, pedagógiai progra-

munkkal, integrációs stratégiánkkal, iskolánk minőségirányítási programjával.

A pedagógusok partnerei a szülőknek és a gyerekeknek. Közös célunk, hogy elősegítsük a gyermekek személyiségének fejlődését. Így válik az

együtt-nevelésünk együttneveléssé.

3

JOGSZABÁLYOK

1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről

1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról

1992.évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről

1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról

1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól

1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról

1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

2003.évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról

4

AZ IPR MENEDZSMENT FELADATAI

Az IPR menedzsment elsődleges szerepe iskolánkban az integrációs nevelés-oktatás megvalósulásának irányítása, elősegítése. E cél elérése érde-

kében segíti tantestületünk munkáját az intézmények közötti kapcsolattartással, lehetővé teszi egyéb oktatási centrumok tapasztalatainak megisme-

rését, tehát fenntartja az állandó információáramlást. Részt vesz azokon a rendezvényeken, melyek a képesség-kibontakoztató oktatást segítik, így

folyamatosan tájékoztatni tudja a tantestület tagjait és az intézményi vezetőket a tantestületi, illetve az esetmegbeszélő értékelésen.

Felhívja a figyelmet azokra a továbbképzésekre, amelyek elvégzése szintén segíti az együttnevelés hatékonyságát, új módszertani eljárások beépí-

tését teszi lehetővé a mindennapi oktatásban.

Kapcsolatot tart azokkal a civil szervezetekkel, amelyek segítséget tudnak nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók családjának, valamint

a diákoknak és természetesen a pedagógusoknak.

Iskolán belül segíti a különféle fejlesztő csoportok munkáját, megszervezi az értékelő esetmegbeszéléseket és értekezleteket. Koordinálja az egyéni

haladási naplók, valamint a szöveges értékelések elkészítését, felügyeli a határidők betartását.

A tanév végén elkészíti az intézményi önértékelést, melyben felméri az év eredményességét, a tapasztalatokat, az esetleges hibákat, kudarcokat.

5

A MENTORI MUNKA CÉLJA

A hátrányos helyzet, az átmeneti és/vagy tartós tanulási, magatartási problémák korai kiszűrése, a problémák kezelése révén a súlyosabb problé-

mák megelőzése, az átlagon felüli tehetség felismerése, és kibontakoztatása. A mentorált tanuló számára egyéni fejlettséghez, egyéni igényekhez

igazodó támogatásnyújtás a saját lehetőségek jobb felismeréséhez, az egész személyiség /intellektuális, érzelmi, testi és lelki fejlődés/ optimális

kibontakoztatásához.

Mentor tanár választása: - olyan pedagógus lehet mentor, aki nem tanára a mentorált tanulónak,

- önként vállalja a feladatot.

- a mentor tanár a tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, illetve

- a bizalmas szülői közléseket és egyéb tudomására jutott információkat a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a

pedagógus elé.

Mentor tanár feladata Tevékenységek, területek Módszerek Partnerek

A tanuló megismerése 1., Szociális háttér

2., Személyiség feltérképezése: tanulmányi

eredmény, tünetek, problémák, hiányosságok,

erősségek, kiemelkedő képességek, társas kap-

csolatok, önismeret, tanulási szokások, önsza-

bályozási képességek, szakvélemények meg-

ismerése.

Beszélgetés, interjú, családlá-

togatás, dokumentumelemzés,

szakértői vélemények, vizsgá-

latok megismerése, család-

rajz, önéletrajz.

Osztálytanítók, pedagógiai

szakszolgálat, iskolai pszicho-

lógus, mentálhigiénikus, szü-

lők, ifjúságvédelmi felelős.

6

Segíti a tanuló személyes, szo-

ciális, intellektuális fejlődését.

A speciális szükségleteket fel-

ismeri, gyors és adekvát meg-

oldásokat kínál.

Továbbtanulás koordinálása,

pályaválasztási tanácsadás.

Foglalkozások, tréningek:

- helyes tanulási szokások kialakítása, együtt

tanulás

- figyelmi, emlékezeti képességek fejlesztése,

- tiszta, helyes beszéd elsajátítása, szókincs

gyarapítása, felolvasás, szövegértés fejlesztése

- gondolkodás fejlesztése

Önismeret, identitás, önértékelés fejlesztése.

Segíti a tanulót abban, hogy tisztában legyen

saját fejlődésével, és felelősséget érezzen ezzel

kapcsolatban.

Társas készségeik fejlesztése: konfliktuskeze-

lés, egészségügyi, erkölcsi témák feldolgozása

(problémahelyzet esetmegbeszéléssel, szerep-

játékkal)

Megszervezi, a tanuló érdeklődésének, képes-

ségeinek megfelelően a tanuló tanórán kívüli

tevékenységeit (napközi, tanulószoba, szakkö-

rök, versenyek, táborok, egyéb szabadidős

programok)

Fejlesztő beszélgetések, fej-

lesztő foglalkozások, játékok.

Problémamegoldó konzultá-

ció szakemberekkel (iskola-

pszichológus, mentálhigiéni-

kus, gyógypedagógus, logo-

pédus) direkt (tanuló a szak-

emberrel) és indirekt(mentor

tanár a szakemberrel) formá-

ban.

Tanulás tanítása: megtanulan-

dók sorrendjének helyes kivá-

lasztása, lényegkiemelés,

jegyzet, vázlat készítés, is-

métlés módjai.

A tanuló tanulmányi előme-

netelének nyomon követése.

Osztálytanítók, szakemberek.

Szükség esetén, vagy szakvé-

lemény alapján, fejlesztő fog-

lalkozás szervezése: fejlesztő

vagy gyógypedagógus, vagy az

EPSZ fejlesztő foglalkozása

7

Együttműködés a családdal A családi szocializáció hiányosságait korrigáló

feladatok.

Kapcsolattartás a családdal. Családlátogatás.

Családgondozó feladatok. (pl. a gyermek más-

ságának elfogadása, anyagi segítségnyújtás)

Ifjúságvédelmi felelős, Család-

segítő Központ

Kapcsolattartás a szakmai

szolgálatokkal, a tanuló tanára-

ival, az iskolai szakemberek-

kel.

Fejlesztési feladatok meghatározása, tervezése,

fejlődés nyomon követése, tananyag, követel-

mények individualizálása, segédeszközök

használata. Rendszeres információcsere a tanu-

ló tanárai és a mentor tanár között. Negyed-

évente fejlődés értékelése, újabb fejlesztési

feladatok meghatározása.

Konzultáció, szupervízió,

dokumentumelemzés, új

szakértői vélemény kérése.

Osztálytanítók, pszichológus,

mentálhigiénikus, gyógypeda-

gógus, logopédus.

Nyilvántart és átad minden

lényeges információt, hivatalos

és személyes formában is,

amely a tanuló egyéni fejlődé-

se szempontjából fontos lehet.

Forgalmi napló vezetése: foglalkozások, eset-

megbeszélések, tanulóval kapcsolatos feljegy-

zések.

Bizalmas információk kezelése, titoktartás,

tapintatosság elve alapján.

Háromhavonta megbeszélés

az osztályfőnökkel, a tanuló

fejlődéséről további fejleszté-

si feladatokról.

A rehabilitációs és személyi-

séglap vezetése és egyéb admi-

nisztratív teendők (szakértői

bizottság felé vizsgálati kér-

vény, SNI megállapítására,

kontroll vizsgálat figyelemmel

kísérése) az osztályfőnökök

feladata.

8

A program sikerének kulcsa a személyességben, az egyéni problémamegoldásokban, odafigyelésekben, bizalmi viszonyban rejlik.

Akkor tekinthetjük eredményesnek, ha a mentortanárok munkája által csökkennek a hiányzások, iskolai bukások, lemorzsolódások, vonzóbbá vá-

lik az iskola. A tanulók megfelelő teret kapnak tehetségük bemutatásához, fejlődéséhez. Fejlődik a gyerekek önértékelése, felelőssége maguk és

társaik iránt, motiváltak a helyzetükön való változtatásra.

9

AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK

Eszköz Definíció Az integrációban betöltött szerepe

Tanulási és magatartási zavarok ki-

alakulását megelőző programok

Az ilyen programok abban az esetben vál-

nak sikeressé, amennyiben csökken a gye-

rekek szorongás- és kudarcélménye, az

iskolát otthonosnak és biztonságosnak ér-

zik. Mivel ennek hiányában a tanulók je-

lentős része könnyen válik az iskolai kör-

nyezetben agresszívvé, vagy éppen vissza-

húzódóvá, valamint képességeihez mérten

alulteljesít, erősen frusztrált.

1 Képességszint-felmérések első évfolyamon

2 Lehetőség szerint a tanítási-tanulási folyamat

elején ismerjük meg a gyerekek erősségeit, gyengesé-

geit, milyen hátrányokat kell leküzdeniük.

3 Differenciált tanulásszervezési módszerek be-

vezetése, alkalmazása a tanítási órákon.

4 Biztosítsuk, hogy a gyerekek saját tempójuk-

nak megfelelően tudjanak haladni, sikereket érjenek el.

5 A tanórán kívüli foglalkozások helyes meg-

szervezése

6 Biztosított legyen a felzárkóztatás és a tehet-

séggondozás egyaránt.

7 Az iskolába a gyerekek szívesen járjanak, mo-

tiváltak legyenek a tanulásban.

8 A pedagógusok mindennapi munkájának köny-

nyítése.

Az önálló tanulási képességet kiala-Az intézményünkbe járó gyerek képesek

legyenek az önálló munkavégzésre, válja-

1. Kooperatív technikákat alkalmazó tanítási órák

szervezése, melynek során a tanulók képesek egymás

segítésére, aktívak az órai munkában, nem passzív

10

kító programok nak érdekeltté a tanulási folyamatban,

amelynek kulcsa a megfelelő motiváltsági

szint. Találjanak célt a mindennapi mun-

kában, a siker domináljon a tanulásban, ne

pedig a kudarc.

befogadói a tanári magyarázatoknak, melyek során

nincs megfelelő visszajelzés a nevelő számára a meg-

értésről.

2. Kompetenciaalapú oktatás megszervezése,

melynek során a gyerekek használható tudást kapnak a

tanítási órákon.

3. Különféle rendezvények, versenyek szervezése

pl. Móra-hét, melynek során az integráltan nevelt gye-

rekek is fokozottabb számban részt vehetnek, így telje-

sítményorientáltabbakká válhatnak.

A tanulók kreatív tevékenységére

épülő foglalkozások

A gyerekeknek a mindennapos tanítási

tevékenységek mellett igényük legyen és

képesek legyenek az önkifejezésre, tehet-

ségük bemutatására, a megfelelő képessé-

gek kibontakoztatása, az erősségek felis-

merése.

Tanórán kívüli tevékenységek szervezése, melyeken a

tehetséggondozás kiemelkedő szerepet kap. Tehetség-

telen gyerek nincs! Bízzanak meg saját magukban,

öntudatosak legyenek cselekedeteik során!

11

A tanulási motivációt erősítő és

fenntartó tevékenységek

A mindennapi tanulási- tanítási folyamat-

ban a tanulók igénylik a folyamatos vissza-

jelzést eredményeikről, melyek során biz-

tatást kapnak, kialakul reális önképük és ez

folyamatosan segíti előrehaladásukat.

1 Értékelő esetmegbeszélések szervezése a neve-

lők és a diákok között, ahol elsősorban a dicséret kell,

hogy helyet kapjon, mivel ez motiváló hatású a későb-

biekben.

2 Tanórán kívüli foglalkozások szervezése, ahol

lehetőség van az esetleges hátrányok ledolgozására, a

hiányosságok pótlására.

3. A folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal,

elengedhetetlen.

4. A gyerekek szülei is legyenek partnerek az

oktatásban.

12

Tantárgyi képességfejlesztő progra-

mok

A nevelőtestületünk ismerje meg a tanulók

képességeit, a különböző tantárgyakban

nyújtott teljesítményét, az erősségeket és

gyengeségeket. Folyamatos vizsgálatokkal

figyeljük a gyerekek teljesítményének vál-

tozását, hogy biztosítani tudjuk az egyenle-

tes fejlődést.

1 Kompetenciaalapú oktatás biztosítása intézmé-

nyünkben, melynek kidolgozása részletesen megtalál-

ható pedagógiai programunkban. Segíti a használható

tudás megszerzését.

2 A tantárgyak közötti koncentráció kialakítása, a

projekt munka majdani bevezetésének kezdő lépései, a

gyerekek ne csak “mozaikszerű” tudásra legyenek ké-

pesek.

3 Használható tudás kialakítása a tanulóknál,

amely segít a felzárkózásban.

13

Kommunikációs készségeket fejlesz-

tő programok

Napjaink társadalmának alapja a megfelelő

kommunikációszint ismerete, így iskolánk

akkor tekinti sikeresnek munkáját, ha tanu-

lóinál biztosítja a kommunikációs képes-

ségek állandó fejlesztését, amely különö-

sen lényeges az együttnevelésben résztve-

vő gyerekek esetében, akik ezen a területen

általában lemaradással küszködnek.

1. „Kommunikáció és illem” programcsomag

alkalmazása.

2. Minden tanítási órán legyen jelen a kommuni-

kációs készségek fejlesztése, minden nevelő tekintse

általános feladatai egyikének.

3. Tanórákon kívüli foglalkozásokat is szervez-

zen az iskola ennek elérése érdekében, hogy a gyere-

keknek folyamatos fejlődésre legyen lehetőségük, mi-

vel igen gyakran ingerszegény környezetben élnek.

14

Közösségfejlesztő, közösségépítő

programok

A közösségfejlesztő, közösségépítő prog-

ramok akkor válnak sikeressé, ha iskolánk

integráltan nevelt tanulói nem szorulnak

perifériára, a többi gyerek között, az isko-

lai közösség teljes értékű tagjainak tekintik

magukat, valamint társaik is képesek fenn-

tartás nélkül elismerni őket, elfogadni

másságukat.

1 Különféle rendezvények szervezése pl. egész-

ségmegőrző –hét, diáknapok, játékos vetélkedők, me-

lyek segítik egymáshoz közelebb hozni a tanulókat,

jobban megismerhetik egymást.

2 Sportrendezvények biztosítása, mivel általános

tapasztalat, hogy a sport az egyik legjobb közösség-

formáló program.

3 Művészeti előadások szervezése, melyek segí-

tik a másságok bemutatását és elfogadását.

Iskolai pszichológiai kultúra kialakí-

tása

Akkor nevezhetjük az iskolai pszichológiai

kultúrát sikeresnek, ha a lelki egészségvé-

delem már a megelőzés fokán sikeresen

működik, a tanulók döntéshelyzetekben

1. Iskolapszichológusunk és mentálhigiénikusunk jól

ismeri tanulóink problémáit. Fontos szerepük van a

kríziskezelésben, koordinálják a tanulók igényeinek

megfelelő ellátást, személyiségfejlesztő foglalkozáso-

kat vezetnek, stb.

15

képesek a megfelelő módon és helyesen

reagálni, esetleges szorongásaik oldódnak,

az általános erkölcsi normákat magukénak

tekintik és képesek ezeknek megfelelően

élni. Intézményünk erre a területre igyek-

szik a legnagyobb hangsúlyt fektetni.

2. Intézményünk kialakított egy ún. Szivárványszobát,

ahol a ( R )Ész-elem munkaközösség tagjai foglalkoz-

nak a gyerekekkel. Tapasztalataink szerint az itt fog-

lalkoztatott tanulók a mindennapokban nyugodtabbak,

kiegyensúlyozottabbak, motiváltabbak.

3. Iskolánk gyermekorvosa és védőnője, a hét minden

napján segíti tanulóinkat és pedagógusainkat vizsgála-

taival, segíti az előadások, felmérések megszervezését,

megtartását.

4. Minden tanévben fizikai állapotfelmérést (Hungaro-

fitt) végzünk, amely alapvető támpontokat nyújt mun-

kánkhoz.

Az előítéletek kezelését szolgáló

programok

Az integrációs oktatás bevezetésekor isko-

lánk egyik alapvető célként határozta meg,

hogy kiemelten foglalkozik az előítéletek

kezelésével, mely napjaink társadalmának

is súlyos gondja. Ezen programtervezet

akkor válik hatékonnyá és sikeressé, ha

1 Osztályfőnöki órák szervezése, melyek e téma

körül forognak. Feltétlenül szükség van rájuk, mivel

tapasztalataink szerint a diákok nagy része riasztóan

közömbös némely helyzetben.

2 Előadások szervezése, melyek túlmutatnak az

iskola falain. Gyakran a gyerekek tájékozatlanok, ott-

hon sem fektetnek elég hangsúlyt a szülők ezekre a

16

iskolánk diákjai minden társuk felé nyitot-

tan fordulnak, képesek a megfelelő társas

kapcsolatokra, a másság elfogadására

nemcsak az intézményen belül, hanem a

mindennapi életben is.

beszélgetésekre.

Mentori, patrónusi rendszer működ-

tetése

Az integráltan nevelt gyerekek folyamatos

megerősítésre és biztatásra szorulnak,

melynek egyik legjobb formája, ha a tanu-

ló rendelkezik egy állandó segítővel, men-

torral, aki külön is foglalkozik vele, segíti

felkészülését, tanáccsal tud szolgálni, va-

lamint a szülői házzal is kiemelten tartja a

kapcsolatot. Intézményünk részt vesz az

Útravaló-programban is.

1. A program alapvetően segíti az együttnevelt tanulók

továbbtanulását, az erre történő felkészülést.

2. A tanár és diák között szorosabb kapcsolat tud ki-

alakulni, amely alapvetően egymás kölcsönös tisztele-

tén alapul.

3. Közvetlenebbé válik a viszony a nevelő és a szülők

között, a gyerekek szülei segítséget kapnak gyermeke-

ik neveléséhez, problémáik kezeléséhez.

4. A program lehetőséget nyújt arra is, hogy a tanuló

az iskolából kikerülve is folytathassa a megkezdett

munkát ugyanazzal a nevelővel, aki így továbbra is

fokozott figyelemmel nyomon követheti tanítványa

sorsát.

17

Művészeti körök A művészeti körök működésének eredmé-

nyeképpen a tanulók személyiségfejlődése

pozitív, hajlamuk az önkifejezés iránt

megnő, kiváló segítség a harmonikus sze-

mélyiségformálására. Intézményünk ehhez

művészeti magániskolák segítségét is

igénybe veszi, főként a tanórákon kívüli

tevékenységek folyamán.

1. A gyerekek körében népszerű foglalkozások során a

tanulók önbizalma nő, képességeik fejlődnek.

2. A művészeti körök jó alkalmat és helyszínt teremte-

nek a társas kapcsolatok kialakulásához, pozitív a kö-

zösségformáló hatásuk.

3. Igen gyakran ezek a foglalkozások a nyári szüne-

tekben is folytatódnak, táborozásokat is igénybe lehet

venni

4. Fellépésekre, különféle rendezvényekre is alkalmat

adnak.

Egyéni haladási ütemet segítő diffe-

renciált tanulásszervezés

A differenciált tanulásszervezés akkor tud

megvalósulni, ha a tanítás folyamán a ta-

nulók képességeiknek megfelelően vannak

foglalkoztatva, egyéni haladási ütemük

biztosított, esetleges lemaradásukkor lehe-

tőségük van a felzárkózásra.

1. A jól megszervezett tanítási órák sikerélményt nyúj-

tanak az esetlegesen gyengébb képességű tanulóknak

is.

2. Csökken a tanulók szorongása, kevésbé érzik a ta-

nulást folyamatos stressznek.

3. Lehetőséget biztosít az egyéni fejlesztésre, a felzár-

kóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt.

4. Áttekintést ad a gyerekek teljesítményéről.

5. Mérhetőbbé válik a tanulók fejlődése.

18

Kooperatív tanulásszervezés Fontos, hogy a mindennapi oktatást megfe-

lelő módszertani változatosság jellemezze,

melynek segítségével jobban motiválható-

ak a diákok, aktívabbakká válnak a tanítási

órákon, így valósul meg a kooperatív tanu-

lásszervezés.

1. Elősegíti az órai aktivitást.

2. Csoportmunkák szervezésével elérhető, hogy a ta-

nulók be tudjanak illeszkedni a közösségbe.

3. Nő a gyerekek felelősségérzete egymás iránt, képes-

sé válnak egymás munkájának segítésére.

4. Nő a pedagógusok sikerélménye.

Projektmódszer A projektmódszer a tanulók tudásában

maga teremti meg az amúgy különböző

tantárgyi területekhez tartozó ismeretek

összekapcsolódását oly módon, hogy a

tanulók a különböző tantárgyi megközelí-

téseket nem is érzékelik.

1 Épít a gyermekek érdeklődésére, szükségletei-

re, tapasztalataira.

2 A nézőpontok, összefüggések sokféleségének

felfedezése összehangolja tapasztalataikat, ismeretei-

ket, megteremti a szemléleti nyitottságot.

3 Akadálytalanul formálódik a tanulók közössé-

ge, fejlődik a tanulók szervezőképessége, önálló isme-

retszerző képessége

4 A képességfejlesztés feladatai nagyobb figye-

lemmel követhetők, eredményesebben valósíthatóak

meg.

5 Hosszútávra tervezhetőek.

6 Megalapozza az élethosszig tartó tanulást.

19

Drámapedagógia

A drámapedagógia személyiségformáló,

lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek felké-

szüljenek a különféle döntéshelyzetekre,

segíti a készségfejlesztést, oldja a stresszt,

segíti az élményfeldolgozást, stb..

1. A készségfejlesztő játéksorok indirekt módon fej-

lesztik a tanulókat, a gyerekek “játszva tanulnak”, így

a drámaórák népszerűek, és egyben segítik a fejlesztő

csoportok munkáját is.

2. Az integrált gyerekek ezeken a foglalkozásokon

általában nyitottabbak társaiknál, így nagy hatékony-

sággal alkalmazhatóak az ő esetükben.

3. A tanítási drámák segítségével olyan témák is meg-

jeleníthetőek, amelyekre a diákoknak máshol kevésbé

van lehetőségük. Pl. másság és elfogadása

4. A drámapedagógiai módszerek szinte minden tan-

tárgyban megjeleníthetőek.

5. Önálló modulban is alkalmazzuk 5-6. évfolyamon

heti rendszerességgel.

20

Helyzetelemző, értékelő esetmegbe-

szélések Problémamegoldó fórumok

Esetmegbeszélések során az együttnevelt

tanulók fejlődését, teljesítményét értékelik,

tapasztalatcsere alapján kijelölik, megter-

vezik az elkövetkezendő feladatokat a

gyermekek nevelésében résztvevő partne-

rek

1.. Tapasztalatcserére nyílik lehetőség.

2. Segít jobban megismerni a tanulókat, azok erőssége-

it és gyengeségeit.

3. Segít ütemezni mindenki számára a továbbhaladást.

Hospitálásra épülő együttműködés

A hospitálásra épülő együttműködés azt

jelenti, hogy a pedagógusok figyelemmel

kísérik egymás munkáját, együtt, egy szel-

lemben igyekeznek tanítani.

1. Jobban megismerik a nevelők egymás munkájának

nehézségeit, problémáit.

2. Megoldási javaslatokat tudnak kidolgozni bizonyos

helyzetekre.

3. Egyenletes terhelést tud megvalósítani a tanulóknál.

4. Segíti a differenciált tanulásszervezés kialakítását.

5. Új technikák megismerését és elsajátítását teszi le-

hetővé.

21

Szöveges értékelés, árnyalt értékelés A szöveges értékelés személyesebbé teszi

a tanulók teljesítményének értékelését,

bővebb áttekintést nyújt a szülők részére.

1. A tanulók fejlődése fokozottabb figyelmet kap.

2. Ezekben az értékelésekben megjeleníthető a gyere-

kek készség- és képességszintje is.

3. A szöveges értékelés kitér a tanuló személyiségfej-

lődésére.

4. Megmutatja az eredményeket, és közli a további

elvárásokat is.

Egyéni fejlődési napló

Az egyéni fejlődési naplóban a tanuló tel-

jesítményváltozásai jól nyomon követhető-

ek, feljegyzésre kerül az elvégzett munka.

Minden integráltan nevelt tanuló rendelke-

zik ilyennel.

1. Pontosan dokumentált a gyerekek eredménye, egyé-

ni haladása.

2. Minden kolléga számára betekintést ad a tanuló tel-

jesítményéről.

3. Segít a visszatekintésben az értékelési folyamatban.

4. Segíti a könnyebb tervezhetőséget a továbbhaladás-

ban.

22

Multikulturális tartalmak megjelení-

tése

Ennek akkor tudunk megfelelni, amennyi-

ben megvalósul a tantárgyak közötti kon-

centráció, és azok összetartó erejűvé vál-

nak a közösségen belül.

1

A gyerekek megismerik az eltérő

sszociokultúrákat, megismernek különféle

hhagyományokat a tantárgyakon keresztül.

2.Közösségformáló erőként működnek

aiskolán belül.

3Segíti mások megismerését, a másság

eelfogadását.

Pályaorientáció

Tanulóinkat arra kell ösztönöznünk, hogy

átérezzék a pályaválasztás fontosságát,

képesek legyenek a felelősségteljes döntés-

re.

1. Végzős tanulóinkkal részt veszünk pályaválasztási

tanácsadáson, kiállításon, ahol lehetőség van az infor-

mációszerzésre.

2. Igyekszünk tanulóinkat az érettségit adó intézmé-

nyek felé orientálni, ez valószínűleg több lehetőséghez

juttatja őket a munkavállalás során.

3. Működtetjük az Útravaló ösztöndíjprogramot, amely

HHH-s tanulóink körében igen népszerű.

4. A gyerekek igénylik a középiskolai nyílt tanítási

napokon való részvételt, ezért biztosítjuk számukra ezt

a tapasztalatszerzést.

23

HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK

Iskolánk, mint integrációs oktatásban résztvevő intézmény vállalta azt a feladatot, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket egy együtt-

nevelési program keretén belül a normál helyzetűnek mondható diákok között heterogén csoportban, nem pedig szegregált közösségekben oktat-

ják.

Általános tapasztalatunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemaradással küszködnek kortársaikhoz képest, így folyamatos felzárkóz-

tatásra és fejlesztésre szorulnak. Így az intézmény fejlesztő csoportokat működtet, amelyek kiemelten foglalkoznak a tanulók képességeinek ki-

bontakoztatásával, fejlesztésével, korrepetálásával.

Ezen csoportok feladata a tanév elején a tanulók készség- és képességfelmérése, majd ennek tükrében a fejlesztési terv megfogalmazása. Ezt köve-

tően tájékoztatják a diákot oktató pedagógusokat, segítve a mindennapos oktató-nevelő munka megkönnyítését. Felhívják a figyelmet a gyermek

gyengeségire és erősségeire, az alapvető motivációs lehetőségekre, a leginkább alkalmazható módszertani eljárásokra. Pl. differenciált, nyitott ta-

nulásszervezési módok

Az év folyamán figyelemmel kísérik a méréseket - amelyekben a tanulók részt vesznek -, alkalmanként egyéni felméréseket is végeznek, melyek-

kel mérhetővé válik a gyermek fejlődésének folyamatos kontrollálása. A tanév folyamán a munkáról eseménynaplót vezetnek.

Kapcsolatot tartanak a szülői házzal, valamint a segítő intézményekkel pl. szakértői bizottságok, pszichológus, logopédus, akiket szintén tájékoz-

tatnak az addig elért eredményekről, valamint segítségüket kérik a különféle helyzeteknek megfelelően.

Lehetőséghez mérten a csoport tagjai igyekeznek különféle továbbképzéseken részt venni, azok eredményességéről a tantestület tagjait tájékoztatni,

új módszerekkel, eljárásokkal megismertetni.

24

IPR FEJL. TERV TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐK,

FELELŐSÖK CÉLOK TARTALOM ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK

Int. stratégia elkészítése

Év eleji felmérése a

halmozottan hátrá-

nyos helyzetű, btm-s,

sni-s tanulóknak

Osztályfőnökök,

ifjúságvédelmi

felelős, IPR-team,

IKCS (R)Ész-elem

, munkacsoport,

iskolavezetés

Az osztályon

belüli helyes

arány ellenőrzé-

se

Megfelelő tanulói

eloszlás – törvényi

előírások betartása

Az esetleges szegregáció elkerülé-

se, heterogén osztályok kialakítása

Helyzetelemzés, év eleji,

Difer mérés, felmérések

– diagnosztizáló méré-

sek, elemi számolás mé-

rése, logopédiai szűrő-

vizsgálatok, részképes-

ség-zavar vizsgálatok,

Sindelar-módszer, dys-

vizsgálatok,

évfolyamvál-

tás,osztálykialakításból

adódó problémák segíté-

se, segítségnyújtás men-

tális és pszichés problé-

mák esetén.

Az évi tervezet kiala-

kítása, év eleji érte-

kezletek

Családlátogatások,

szülői értekezletek,

fogadóórák és egyéni

fogadóórák megszer-

vezése

Iskolavezetés, tan-

testület, IPR-team,

IKCS munkacso-

port, mérési cso-

port, ( R )Ész-elem

mk., logopédus

A tanév felada-

tai az IPR és a

kompetencia-

alapú oktatás

szempontjából

Megfelelő illeszke-

dés az iskola peda-

gógiai programjá-

hoz

Hatékony együttműködés kialakí-

tása a munkaközösségek között az

integráltan nevelt tanulók figye-

lembevételével – eredményesség

illetve eredménytelenség mérése,

visszajelzések, esetleges pontosítá-

sok

25

Célrendszer megfogal-

mazása

Általános célok az

iskolai sajátosságok

figyelembevételével

- felzárkóztatás

- tehetséggondozás

- képességekhez

mért haladás

biztosítása

- differenciálás

Munkaközössé-

gek, IPR-team

iskolavezetés,

Rész-elem mk.,

munkacsoport,

IKCS munkacso-

port

Egyéni munka

kialakítása az

intézmény arcu-

latának megfe-

lelően

Az éves munka

megfelelő össze-

hangolása, ütemezé-

se, együttműködés

kialakítása

Folyamatos együttműködés a kö-

zösségek között a tanév folyamán

a tanulók egyenletes haladásának

érdekében

Az iskolába való beke-

rülés előkészítése

Az óvodából az iskolába

való

„Aranykapu” rendez-

vénysorozat, beisko-

lázás előtti szülői

értekezlet, nyílt na-

pok, bemutató órák

1-2.évf. munkakö-

zösség, pedagógiai

asszisztensek óvo-

dai összekötő,

iskolavezetés

Körültekintő

tájékozódás a

gyerekekről,

megbeszélések

az óvónőkkel

Folyamatos együtt-

működés az óvo-

dákkal

Megfelelő osztályszervezés előse-

gítése, információáramlás

26

Heterogén osztályok

kialakítása a szegregáció

elkerülésének érdekében

Az óvodával közös

felmérés, szülői nyi-

latkozat alapján.

1-2. évf. munka-

közösség, gyer-

mek- és ifjúságvé-

delmi felelős, ( R

)Ész-elem mk.

A gyermekek

megismerése

Tapasztalatcsere,

információ

A megfelelő arányú és összetételű

közösség az osztályokon belül

Együttműködések

Szülői ház, SZMK, Isko-

laszék, Örökösföld Tanu-

lóiért Alapítvány, iskola-

orvos, védőnő

Folyamatos fogadó-

órák, nyílt napok ren-

dezése, családlátoga-

tások, háromhavonta

személyes találkozó

megszervezése

Osztályfőnökök,

SZMK, DÖK,

IKCS munkacso-

port

A családi kö-

rülmények mi-

nél jobb meg-

ismerése, egy-

más segítése

A szülők partnerek

legyenek az iskolai

munkában.

A szülők érezzék az iskola segítő

szándékát, valamint maguk is

érezzék a felelősséget a gyermek

jövőjét illetően

Gyermekjóléti és Csa-

ládsegítő Szolgálat,

egyéb szociális tevé-

kenységet segítő civil

szervezetek

Havonkénti és eseti

találkozások, megbe-

szélések – szociális

háló kiépítése

Gyermek- és

ifj.véd. felelős,

iskolapszichológus

osztályfőnökök,

fejlesztő pedagó-

gusok

A megfelelő

szakmai segít-

ség kihasználá-

sa

Folyamatos tapasz-

talatcsere.

Az esetleges konfliktushelyzet

megoldása, amelyek túlmutatnak

az iskola jogkörén.

27

Szakmai szolgálatok,

EPSZ, Tanulási Képes-

séget Vizsgáló Bizottság,

Nyíregyháza Megyei

Jogú Város Önkormány-

zata

Eseti megbeszélések

Érintett tanítók,

szaktanárok, Fej-

lesztő csoportok

Megfelelő

szakmai segít-

ség

Tapasztalatcsere Év folyamán felmerülő problémák

megfelelő kezelése

Középfokú iskolák

Visszajelzés kérése a

tanulókról, pályakö-

vetés, reális tovább-

tanulás segítése, fel-

vételire való felkészí-

tés

Osztályfőnöki

munkaközösség,

(R )Ész-elem mk.,

szaktanárok

A kimenet el-

lenőrzése

Az eredményesség

lemérése

Visszajelzés az iskolában folyó

munkáról

Kisebbségi önkormány-

zat

Eseti találkozók,

megbeszélések

Iskolavezetés,

IPR-team

Folyamatos

kapcsolattartás

Ötletbörze, tapaszta-

latcsere

A szociokultúra megfelelő ismere-

te, egymás segítése, multikulturális

tartalmak, esélyegyenlőség biztosí-

tása

28

Elvárható eredmények

A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációja és a mentori munka akkor sikeres, ha intézményünkre a nyitott, kooperatív veze-

tés/szemlélet jellemző. Együttműködési formáink a közös tervezés, lebonyolítás és elemzés alapján történnek. Részletesen és rendszeresen tájékoz-

tatjuk a szülőket az iskolában folyó munkáról.

Tanulóink beilleszkednek a közösségbe, megfelelő kapcsolatokat tudnak és akarnak kialakítani. Motiváltakká válnak a tanulásban és az együttmű-

ködésben, megismerik saját gyengeségeiket és erősségeiket.

A szülők felismerik az oktatás fontosságát, partnerré válnak, segítik az iskola nevelő-oktató munkáját. Látogatják a megfelelő fórumokat, erősítik

gyermekeik személyiségét. Várhatóan nőni fog az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó tanulók száma, csökken az iskolai hiányzások óraszáma.

Nő az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló HHH-s gyerekek köre, a felmérések eredményei javulást mutatnak a HHH-s tanulóknál.

29

BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSINEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK

A program résztvevői: a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő tanulók, mentor tanárok, szakmai segítők, osztályfőnökök,

pedagógusok, szakszolgálatok, szülők.

Feladatunk hogy azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen szempontból hátránnyal érkeznek az iskolába, lehetőség szerint, ugyanakkora esélyük

legyen személyes adottságaik kibontakoztatására. Segíti az identitástudat kialakulását, az önmegvalósítást, a közösségi beilleszkedést, befogadást,

továbbá segítséget nyújt a kortárscsoporton belül a segítő, odaforduló szemlélet kialakításához, a team munka erősítéséhez.

A BTMN megállapítása a nevelési tanácsadó feladata.

30

A tanulási nehézség:

Magatartási, beilleszke-

dési nehézség:

BTMN oki háttere

Személyi okok

BTMN oki háttere

Környezeti-iskolai okok

BTMN oki háttere

Környezeti-szociális okok

- a legkevésbé súlyos tanu-

lási probléma

- átmeneti jellegű

- a tanulásban lemaradó

tanulók

- lassan tanulók

- helytelen szokásokkal,

módszerekkel tanulók

- a társas viszonyrendszer

sérülése

- normákhoz, szabályok-

hoz való alkalmazkodás

problémái

- értékrend, önértékelés,

attitűdök hiányosságai

- magatartásuk eltér az

adott életkorban elvárha-

tótól

- tanulási stílus, tanulási hibák

- a figyelem fejlődésének hiá-

nyosságai

- hiányos éntudat

- hiányos motiváltság

- az önszabályozási képességek

hiányosságai: feladattudat, ki-

tartás, akaraterő

-egyes részképesség hiányossá-

gai

/figyelem, emlékezet, téri tájé-

kozódás, auditív, vizuális diffe-

renciálás, stb./

- általános tanulási gyengeség:

ép övezeten belül átlag alatti,

határeseti intellektus.

- teljesítményorientáltság

- lelki egészség elhanya-

golása

- túl sok inger, túlzott

anyagbőség,

- didaktikai, metodikai

hibák

- tanárcsere

- környezeti szegénység

- család nyelvhasználata

- nevelési szokások, szük-

ségletek (nincs olyan min-

ta, ami motivációra, fel-

adattudatra nevel, mások

az iskolai és az otthoni

elvárások)

- szociokulturális hátrá-

nyok

- családi háttér (betegség,

testvér születése, teljes

család hiánya, költözés,

szülők perfekcionizmusa

családkonstelláció-

családtagok egymáshoz

való viszonya

31

A magatartási és tanulási

nehézség gyakran együtt

jelenik meg. A teljesít-

ménykudarcok a tanulók-

ban az önbizalom, a tanulá-

si motiváció csökkenését

okozzák, a sorozatos ku-

darcok és sikertelenségek

hatására másodlagos tünet-

ként magatartási problémák

jelentkezhetnek.

A magatartási problémák

pedig tanulmányi terüle-

ten is elmaradásokat

okozhatnak, mivel a

gyermek nem tud a tan-

anyagra, az iskolai felada-

tokra koncentrálni.

Ez a két folyamat tehát

szoros kölcsönhatásban

van egymással.

A kezelés és segítségnyújtás

érdekében fontos tudni az ok-

okozati összefüggéseket is. (a

tüneteken túl)

Segítségnyújtás: általános

pedagógiai kompetencia

-optimalizálás tanulási

technikában

- felzárkóztatás, differen-

ciálás

- egyéni fejlesztés:

mnesztikus funkciók (fi-

gyelem, emlékezet, kon-

centráció),

Szocio-emocionális fej-

lesztés: általános pszichés

állapot, késztetés, ösztön-

zés, motiváció, önirányí-

tás, önértékelés, szociális

beilleszkedés

Partner kapcsolatok a se-

gítségnyújtásban:

- Pedagógiai szakszolgálat

(diagnosztika, fejlesztési

feladatok meghatározása)

- Iskolai gyógypedagógus,

pszichológus, mentálhigié-

nikus, logopédus (diag-

nosztika, fejlesztési felada-

tok)

- pedagógusok, fejlesztő

pedagógusok (egyéni fej-

lesztések végzése)

- Ifjúságvédelmi felelős

- Külső segítők: szociális

munkás, Családsegítő

Központ

- Szülők, család partner-

ként való bevonása

- Mentor tanárok: koordi-

nálják a partnerek munká-

ját, személyes kapcsolatok

révén ( a tanulóval és a

partnerekkel) befolyásolják

a tanuló egyéni fejlődését.

32

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK

Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció összetett folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb

személyiség, a másokkal könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek. Fogyatékos gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság

mértéke és az együttnevelhetőség között.

A testi és érzékszervi fogyatékosok együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a fogyatékosság mibenlétét. A korlátokat „meg is élhe-

tik”, például csukott szemmel való közlekedés, mankóval járás stb.

Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a

másság elfogadása különösen, ha pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt és jó példát kapnak.

A csoport- és osztálytársak személyisége gazdagodik, ha fogyatékos társuk van. Megismerik erősségeit, amit korábban nem is feltételeztek. Meg-

tanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes mértékét.

33

Beiskolázási terv

Tevékenység Módszer Felelős Határidő Várható eredmény

1. Kapcsolattartás az

iskola beiskolázási területé-

hez tartozó óvodákkal.

Csoportlátogatások, bemu-

tató foglalkozásokon kon-

zultáció, nyílt napok, bemu-

tató órák.

Iskolaigazgató, alsó tagoza-

tos igazgatóhelyettes, óvo-

dai összekötő, 1-2. évfo-

lyam munkaközösség-

vezetői, minden nevelő

Az egész tanévet felölelően

folyamatos.

Leendő tanulóink megisme-

rése mindennapi tevékeny-

ségük során, mindennapi

közegükben, az óvodában.

Információ a különös fi-

gyelmet, különleges bá-

násmódot igénylő tanulók

előéletéről.

34

2. Beiratkozás előtti

szülői értekezlet

Nevelők bemutatkozása,

életrend, napirend, speciali-

tások, tankönyvcsaládok

megismertetése. A nevelés-

ben résztvevő egyéb szak-

emberek és elérhetőségük

bemutatása, megismerteté-

se.

Iskolavezetés, óvodai ösz-

szekötő, 1-2. évfolyam

munkaközösség-vezetői,

tanítók, szaktanárok, pszi-

chológus, mentálhigiénikus,

gyógypedagógusok, fejlesz-

tőpedagógusok.

Február.

A szülők megismerik isko-

lánk programját, együttne-

velési célkitűzéseit.

35

3. Aranykapu iskola-

csalogató programsorozat

Játékos foglalkozások, zse-

tonszerző verseny, nyílt

nap, bemutató órák, játszó-

ház.

Iskolavezetés, óvodai ösz-

szekötő, 1-2. évfolyam

munkaközösség-vezetői,

tanítók, szaktanárok.

Második félévtől a beirat-

kozásig.

Leendő tanítványaink és

szüleik megismerik isko-

lánk nevelési elveit, elvárá-

sait, specializációit, az adott

első évfolyamon tanító ne-

velőket. Ráhangolódnak az

iskolai életre. Tanítóválasz-

tás, beiskolázási terv teljesí-

tése.

4. Tanulóink családjá-

nak, előéletének (anamnézi-

sének) megismerése.

Beiratkozás után kapcsolat-

felvétel a gyermekek csa-

ládjával, a gyermek fejlesz-

tését addig irányító szak-

emberrel, családgondozó-

val.Közös program (családi

sportversenyek, főzés, ki-

rándulás, családlátogatás,

stb.) szervezése.

Az 1-2. évfolyamon tanító

nevelők, szükség szerint

pszichológus, mentálhigié-

nikus, fejlesztőpedagógu-

sok, gyógypedagógusok.

Beiratkozástól október 1-ig. Körültekintően járunk el az

osztályokba sorolás terén.A

tanulók fejlődése, fejleszté-

se töretlenül folytatódik.

Beiskolázás kezdetétől

egyéni bánásmód biztosítá-

sa, megfelelő környezet

kialakítása

36

5. Az iskola körzeté-

ben a demográfiai tendenci-

áinak figyelemmel kisérése,

körzethatárok módosulásá-

nak követése, integrációs

lehetőségeink fejlesztése.

Felkészülés a különleges

bánásmódot igénylő tanu-

lók (HHH, btmn, sni-s, ki-

emelkedő tehetségű) tanu-

lók fogadására.

Tankönyvek, tantárgyi

programok, eszközök be-

szerzése, megfelelő tanulási

környezet biztosítása.

Iskolavezetés, a gyermekek

nevelésében résztvevő pe-

dagógusok.

Folyamatos.

ikeres együttnevelés, ered-

ményes beiskolázási terv.

37

A sajátos nevelési igény felismerése beiskolázás után

Osztályfőnöki feladat

Tanuló-megismerési technikák alkalmazása → családlátogatás; szociális, kulturális háttér, home-leltár.

Meg kell ismernünk a gyermekek személyiségének jellemzőit, kapcsolatait, érzelmi kötődéseit, Fel kell tárnunk, mi-

lyen sajátos nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás (egészségügyi, mentálhigiénés, szociális fejlettség stb.)

terén.

Tünetleltár (problémaprofil) készítése (szükség esetén):

a szomatikus,

az intellektuális állapot,

a klinikai jellegű tünetek,

a családi, környezeti jellegű problémák,

a közösség ellen irányuló viselkedések területéről.

Pedagógiai jellemzés készítése.

Felülvizsgálatok koordinálása, esetmegbeszéléseken való rendszeres részvétel.

Rehabilitációs és személyiségnaplók vezetése.

Kapcsolattartás a tanuló nevelésében résztvevő partnerekkel, szülőkkel.

38

Tanítók, szaktanárok

A helyi tanterv és miniszteri irányelvek alapján a tananyag hozzáférhetővé tétele, a megfelelő tanulási környezet kialakítása,

hatékony tanulási módszerek alkalmazása, elsajátíttatása.

Rendszeres részvétel a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszéléseken.

Nevelési Tanácsadó

A tanuló vizsgálata (Az iskolapszichológus /gyógypedagógus koordinálásával, - a szülők beleegyezésével.)

Szakvélemények elkészítése. Szükség esetén javaslat és vizsgálati ajánlás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői

és Rehabilitációs Bizottság felé.

Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság

Szakértői vélemény készítése, BNO besorolás, kontrollvizsgálatok, megfelelő iskolatípus kijelölése, határozat a fej-

lesztés módjáról, felmentési-, könnyítési javaslat, a gyermeket megillető egyéb kedvezmények jogosultságának meg-

állapítása,

Iskolatitkár

Az iskolánkba postázott szakértői vélemények,az igazgató felmentési, könnyítési határozatainak, az értékelés és minősítés

módjával kapcsolatos utasításainak irattárazása

39

Iskolapszichológus, gyógypedagógus

Kijelölik az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések illetékességi körét.

Meghatározzák a tanuló fejlődésével, fejlesztési feladataival kapcsolatos konzultációk idejét, formáját, a résztvevők körét.

Megállapítják, hogy az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót / terápiát, melyik oldható meg csoportos

foglalkozás keretében, milyen segítő módszereket kell alkalmazni a gyermek iskolai osztályában, családjában.

Közvetlenül foglalkoznak a tanulóval.

A beiskolázáskor már ismert tanulókkal megegyezően:

A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot tartanak, megbeszélik a teendőket.

Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat homogén, kis létszámú rehabilitációs csoportokba

szervezzük.

Negyedévenként rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket, esetmegbeszéléseket tartunk a gyermek fejlesztésé-

ben résztvevő partnerekkel.

Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az eredeti célhoz.

Egyéni fejlesztési terveket készítünk. Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket,

eljárásokat alkalmazunk.

40

Nevelési-oktatási környezet kialakítása

A fogadó pedagógus feladata Az iskolapszichológus, mentálhi-

giénikus feladata

A gyógypedagógus feladata Partnereink

egyéni képességekhez iga-

zodó módszerek széles körű isme-

rete,

együttműködés a szülőkkel,

gyermekcsoportokkal, szakszolgá-

latokkal,

az iskolában jelenlévő kul-

túrák, fogyatékosság típusok meg-

ismerése, elfogadása,

pszichometriai tevékeny-

ség,

gyerekekkel vagy gyerek-

csoporttal való közvetlen foglalko-

zás, azaz korrekciós, tanácsadási

vagy terápiás tevékenység,

krízisintervenció,

tájékozódás az iskola anya-

gi lehetőségeiről, személyi ellátott-

ságáról, arról, hogy adott esetben

mire tudja/kívánja fordítani a meg-

emelt normatív támogatást,

megismerkedik a fogadó

pedagógussal, gyermekcsoporttal,

szülőkkel,

tájékoztat a gyermek erős

és gyenge oldalairól, a szülőktől

várható segítségről, a maga segítő

szerepéről,

Kapcsolataink alapját legfontosabb

partnereink, a tanulók képezik.

Megsegítésüknek sokszínű hely-

zetleíráshoz kell illeszkednie, min-

denkinél

Kapcsolataink a szülői házzal:

Iskolán kívüli kapcsolataink közül

legfontosabb a szülői háttér, a csa-

lád megismerése, megnyerése az

együttnevelés érdekében.

Rendkívül fontos szerepet játszik a

szülő a beilleszkedési folyamat

sikerességében:

41

egyéni haladási ütem bizto-

sítása fejlesztési terv készítése,

információnyújtás a követ-

kező iskolafokon tanító nevelők

számára,

a tanuló életének nyomon

követése.

hospitálás: a pedagógusok

és a diákok közös munkájának,

együttműködésének megfigyelése,

csoportfoglalkozások tartá-

sa,

az iskolánk szervezetpszi-

chológiai szempontú segítése.

felhívja a figyelmet a be-

szerezhető szakirodalomra,

tájékoztatást ad az iskola

többi pedagógusának,

rendszeresen hospitál az

adott osztályban,

folyamatosan konzultál a

pedagógussal, a szülővel, nyomon

követi a gyermek fejlődését,

közvetlenül foglalkozik a

gyermekkel egyéni fejlesztési terv

alapján,

koordinálja a rehabilitációs

foglalkozásokban részt vevő más

szakemberek munkáját.

napi kapcsolatot tart a ne-

velőkkel,

információt nyújt a peda-

gógusoknak,

segít megoldani a problé-

mákat,

a gyermeket önkiszolgálás-

ra, önálló tanulásra ösztönzi, szok-

tatja.

Együttműködünk a szakszolgálat-

okkal, egyházakkal, alapítványok-

kal, más közoktatási és kulturális

intézményekkel, a Gyermekjóléti

Szolgálattal, Családsegítő Szolgá-

lattal, valamint a kisebbségi ön-

kormányzatokkal.

42

A tananyag hozzáférhetőségének biztosítása

Tananyag Módszerek Elvárható eredmények

A fogadó pedagógus feladata, hogy a tanulók

számára a tanterv hozzáférhetőségét biztosítsa,

individualizálja.

Elemei:

Elhagyás, például gyengébb képességű

gyerekeknél meghatározott anyagrészek

elhagyása, vagy későbbi időszakra való

eltolása.

Változtatás, például számítógépbe írt

felelet szóbeli helyett.

Kompenzálás, például tapasztalati tanu-

lás lexikális anyagrészek helyett.

Kiváltás, például szóbeli anyag írott he-

lyett.

Motiválás – a tanítás, tanulás érdekes, változa-

tos feldolgozása, mely átlátható, megtapasztalt

ismeretekből indul ki.

Differenciálás:

a tananyag tartalma, felosztása, szintje,

az óra szervezése,

az egyes tanulóval való közvetlen fog-

lalkozás,

a tanulási ütem,

az alkalmazott módszerek,

a számonkérés típusa,

az értékelés stb. szempontjából.

Együttnevelésünk akkor sikeres, ha

iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/

szemlélet jellemző,

az érintettek feladatának meghatározása

világos, elfogadott,

együttműködési formáink a közös ter-

vezés, közös elemzés, szupervízió,

egész nevelőtestületünk támogatja az

integrációt,

részletesen és rendszeresen tájékoztat-

juk a szülőket az integrált nevelést megelőzően

és az egész folyamat során,

az integrált nevelést vállaló pedagógu-

saink szervezett formában készülnek fel a vál-

tozásra, munkájukhoz folyamatos segítséget

kapnak,

43

Nyitott tanulásszervezés: kooperációs techni-

kák a szociális képességek kialakítására, a tár-

sakkal való együttes tanulásra (pármunka, cso-

portmunka), a tapasztalatok megosztásának

ösztönzésére.

Alkalmazási lehetőségek biztosítása (témanap,

témahét, project módszerek).

pedagógiai teljesítményeinket értékel-

jük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést

az integrált nevelésben részesülő tanu-

ló:

beilleszkedik közösségébe, kapcsolato-

kat alakít ki,

motivált a tanulásban, együttműködés-

ben,

tapasztalatait, ismereteit megosztja tár-

saival,

elfogadja, igényli a segítségnyújtást,

ismeri erősségeit, gyengeségeit,

önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem

vesznek el,

a számára meghatározott időszak alatt

képes elsajátítani az adott tananyagot, maga-

sabb iskolafokra lép,

iskolái elvégzése után beilleszkedik a

társadalomba.

44

TEHETSÉGGONDOZÁS

Iskolánkban az átlagot meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére nagy gondot fordítunk. Tanulóink egy része valamilyen területen,

tevékenységben, tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, ké-

pességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük alapján, a következő területeken történik:

E gyerekek szellemi képességeikkel, fizikai tulajdonságukkal, személyiségükkel tűnnek ki társaik közül. E tehetséges gyermekek viszonylag már

korai életkorban kiemelkedő képességet és odaadást mutatnak. Célunk, hogy biztosítsuk számukra - a komplex személyiségfejlesztés részeként – a

minél nagyobb teljesítőképesség kialakulását.

A tehetségnevelés megköveteli a pedagógustól:

1 A teremtő távolságot, hogy felismerhesse a gyermek önállóságát és azt vele is beláttassa;

2 A szerető hozzáállást, hogy a gyermek élvezze a bizalmat

3 Az egészséges keménységet, következetességet, tárgyilagosságot, a rendszeres kitartó munka érdekében;

4 Empatikus viselkedést, amellyel beleélheti magát a gyermek világába és gondolkodásmódjába

45

A tehetségek megjelenése, területei

Tudományos tehetség Művészeti tehetség Pszichomotoros tehetség Vezetői tehetség

Azokat a tanulóinkat soroljuk ide,

akik egy vagy több természet-,

illetve társadalomtudományi tan-

tárgyban kiemelkedő képességet

mutatnak.

Elsősorban a képző- és zeneművé-

szet valamint az előadó-

művészetben jeleskedő diákjaink

csoportja.

A sport-, illetve mozgásművészet

(tánc) terén kiemelkedő tanulóink.

Azon diákjaink csoportja, akik

társaik irányításában, érdekeik

érvényesítésében (diák önkor-

mányzati munkában, demokratiku-

san működő osztályközösségek-

ben) sikeresek.

46

Tevékenység Módszerek, eljárások Felelős Határidő

1. A tehetség

felismerése

Megfigyelés, speciális képességeket mérő tesztek, a tehetség felismerését

szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata. A tehetséges tanulók

azonosítása, rátermettségének szűrése négy területen történik:

az általános intelligencia,

a specifikus képességek,

a kreativitás,

az elkötelezettség szintjén.

Fontos nevelői teendő a kevésbé motivált tanulóban felkelteni az adottsá-

gok fejlesztésének személyes indítékait

A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását

szolgálják:

tanítási óráink,

az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,

a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika

emelt szintű osztályok tanítási órái,

az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabad-

idős foglalkozások,

a 2. évfolyamtól induló szakköri, diáksportköri foglalkozásaink,

Tanítók, szaktanárok,

osztályfőnökök, napkö-

zis nevelők, szakkörve-

zetők, művészeti neve-

lők, edzők, pszicholó-

gus, mentálhigiénikus,

tehetségfejlesztő szak-

pedagógus.

Folyamatos, az

egész tanévet fel-

ölelve

47

ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és nevelőjük javaslata alapján

vesznek részt,

iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,

a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai.

Tanulói programok – egyéni tanmenetek – készítése, amelyek az egyéni

előrehaladást biztosítják.

2. Tehetség,

képességfejlesztés

iskolán belül

Dúsítás, gazdagítás (mennyiségi, minőségi szempontból és produktum

tekintetében):

A kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók speciális képzéséhez mun-

kacsoport létrehozása, amely a nevelők ilyen irányú továbbképzésével,

felkészítésével foglalkozik.

Iskolai specializációnk (angol, informatika, testnevelés) tantervi program-

jában a fejlesztési követelmények kidolgozása úgy, hogy az biztosítsa a

tehetséges tanulók fejlődését.

7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom tantárgyból sávos szer-

vezeti formában csoportokat alkotnak (e homogén összetételű csoportok-

ban folyó fejlesztés a tehetséggondozás részét is képezi).

Egyéni fejlesztő foglalkozás, differenciált tanóravezetés, nyitott tanulás-

szervezési módok, speciális feladatok, szakkör, emelt szintű specializáció,

versenyeztetés

Tehetségfejlesztő szak-

pedagógus, szaktanár,

osztályfőnök, szakkör-

vezető, művésztanár,

edző.

Folyamatosan

Időszakosan az

aktuális versenyki-

írásnak megfelelő-

en.

48

3. Tehetség,

képességfejlesztés

iskolán kívül

Kapcsolatok kialakítása oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel,

művészeti és sportegyesületekkel, alapítványokkal, javaslattétel a tehetsé-

ges tanulók további fejlesztésére, előadások, táborok, kirándulások, tanul-

mányutak szervezése, versenyeztetés iskolán kívül, más iskolák diákjainak

versenylehetőség biztosítása intézményünkben.

Bekapcsolódás a városi illetve megyei szintű tehetséggondozó munkába.

Minden pedagógus

Adott szaktanár, szak-

körvezető, edző.

Folyamatosan

Folyamatosan

4. A pályavá-

lasztás segítése

A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése.

Továbbtanulási tanácsadással nyújtunk segítséget a gyermekeknek, szü-

lőknek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez a tanuló adottságai-

nak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E tanácsadás egy hosszú

közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.

Pályaválasztási felelős,

osztályfőnökök, szakta-

nárok.

7-8. évfolyam,

a felvételi rendnek

megfelelően.

5. A tehetség-

gondozás, fejlesztés

hatékonyságának

értékelése

Versenyeredmények összegzése, értékelése, továbbtanulási mutatók, egyé-

ni sikerek, életutak elemzése.

Iskolavezetés,

munkaközösség-

vezetők,

szaktanárok,

osztályfőnökök.

Félévkor, tanév

végén, versenyso-

rozat lezárásakor.

49

A tehetséges tanulók tanácsadási szükségleteinek kapcsolata az intervenciós stratégiákkal

„ A kivételesen eszes tanulóknak, akiket néha gyötörnek a tehetségükkel együtt járó problémák, szükségük van hozzáértő, törődő emberek meleg-

ségére, támogatására és megértésére – ez a munkaköri leírás az iskolai tanácsadók szerepéhez illik leginkább.” (Alexander és Muia)

A tehetségesek szociális – emocionális szükségletei Stratégiák a szükségletek ellátására

1. Megérteni,hogy miben térnek el más gyermektől, miben hasonlítanak

hozzájuk.

1.Könyvterápiás technikák alkalmazása, csoportos beszélgetések, egyé-

ni beszélgetések.

2. Saját egyéniségük, valamint mások egyéni eltéréseinek értékelése,

becsben tartása.

2. Versenyek, versenyekre jelentkezés bátorírása, bemutatkozási lehető-

ségek teremtése, díjak létrehozása.

3. A szociális készségek megértése és fejlesztése, melyek lehetővé te-

szik a helyes viselkedést.

3. Párban vagy kiscsoportban a kreatív problémamegoldás tanítása, sze-

repjátékok, szimulációs gyakorlatok.

4. Magas szintű érzékenységük értékelésének fejlesztése: humor, művé-

szi törekvések, érzelmi élmények

4. Pozitív érzelmek kifejezésének bátorítása: dráma, művészet, zene

50

5. Képességek, tehetségek és azok fejlesztési módjának felmérése

5. Rendszeres mérés, értékelés, csoportosi fejlesztési lehetőségek ki-

használása

6. A kiválóság és a maximalizmus közötti különbség megértetése

6. Kockázatvállaló magatartás elősegítése

7. Kompromisszumkészség kialakítása

7. Együttműködés kialakítása, a problémamegoldás módjai

51

A mentorok szerepe a tehetségkibontakoztatás során

A mentor olyan tanár, aki erősíti a diák készségeit és intellektuális fejlődését, akiről a tehetséges diák azt tartja, hogy nagy befolyással van rá.

Előnyös mentori tulajdonságok:

a tanuló érdeklődését felkeltő, speciális készséggel, érdeklődéssel, tevékenységgel rendelkezik,

képes a diákot hasznos tapasztalatok felé irányítani,

rugalmas, segíti a diákot a tevékenységek áttekintésére, átértelmezésére,

gyakran példakép: olyan életmódot és hozzáállást közvetít, amely eltér attól, amelyekkel a diák általában találkozik,

a diák mindenekfeletti érdeke, mint tanuló és egyéniség fejlesztése az elsődleges számára.

„ A mentorálási folyamat lehetőséget ad a tehetséges fiatalok számára, hogy megismerkedjenek a különböző foglalkozásokkal, és segíti őket a

pályaválasztásban. A mentorálás arra is motiválja a fiatalokat, hogy a tehetségüknek megfelelő területeken terjesszék ki érdeklődésüket és tevé-

kenységeiket. Eszközfunkcióként szolgál abban a tekintetben, hogy a pártfogoltak értékes információt szereznek mentoraiktól a területről. Az is

egyértelmű, hogy a mentorok értékes bepillantást nyernek a fiatalokról a mentorálási tapasztalatokon keresztül.” ( Ellington, Haeger és Feldhusen,

1986. )

52

Az iskola és a család együttműködése a tehetségfejlesztés/gondozás során

A családi háttér többnyire a következő vonatkozásokban befolyásolja a tehetség fejlődését:

Gondolkodás Motiváció Szociális kogníció Egyéni eltérések

Az egyének gondolkodása ahhoz a

közeghez igazodik, akikkel együtt

vannak. Előfordul, hogy a gyer-

mek önállóbban gondolkozik ott-

hon, konformistább az iskolában.

A családi kapcsolatok szorosan

kapcsolódnak az intellektuális sza-

bályzókhoz:

- tervezés,

- figyelemmel követés,

- ellenőrzés.

Azok a tanulók, akik képesek sza-

bályozni a tevékenységeket, job-

ban teljesítenek, jobbak a tanulási

készség új feladattá alakításában,

az önálló tanulásban.

A gyermekek késztetései a telje-

sítmények elérésére nagyon korán

kialakulnak.

A gyermek felruházása a kompe-

tencia érzésével és egy elérendő

céllal, növeli a tanulás iránti moti-

vációt és az ezzel járó munkaszin-

tet.

A túlzásba vitt felnőtt kontroll elő-

idézheti a más döntéseitől való

függést.

A szociális kogníció az a mód,,

amelyen a gyermek észleli a többi

embert, megérti azok gondolatait,

érzéseit, szándékát, nézőpontjait.

A gyermek családban megélt él-

ményei a következtetések rendsze-

rét hozza létre.

A családnak a gyermek fejlődésére

tett hatását – melyek hasonlóak a

minden testvér számára , mint pl.:

a társadalmi osztály, szülői konf-

liktus, nyomás a jó eredményért -,

minden gyermek egyénileg, más-

képp éli meg a születési sorrend, a

korkülönbség, és a nemek miatt.

53

Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, he-

lyes önismeret mellett elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme hozzájárul harmonikus személyiségük kialakulásához,

szociális kapcsolataik gazdagításához. Célunk az, hogy a nevelési-oktatási folyamatot a diákok fejlődésének legígéretesebb területeire összponto-

sítsuk.

54

„Oszd a szépséget, pazarold,

szótlanul, számolatlan.

Hallgatsz, megszólít: Nézd, vagyok.

S végül mindenből rád ragyog,

ezernyi árnyalatban”

(Rilke)