egyÜttnevelÉs – egyÜtt nevelÉs · a hátrányos helyzet, az átmeneti és/vagy tartós...
TRANSCRIPT
ATÁMOP-3.1.4/08/2-2008-0072 „Kompetencia alapú oktatás fejlesztése Nyíregyházán” pályázat keretében készí-
tett intézményi innovációs fejlesztés
EGYÜTT - NEVELÉS
EGYÜTTNEVELÉS
Készült: Móra Ferenc Általános Iskola Nyíregyháza
2009/2010
1
TARTALOM
ELŐSZÓ 2.
JOGSZABÁLYOK 3.
AZ IPR MENEDZSMENT FELADATAI 4.
A MENTORI MUNKA CÉLJA 5.
AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK 9.
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK 23.
BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSI NEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK 29.
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK 32.
TEHETSÉGES TANULÓK 44..
2
ELŐSZÓ
„A gyökerek persze nem látszanak, de tudod, azok tartják a fát”
Az együttnevelés fontos ismérve, hogy az intézmény minden egyes tanulójára kiterjed. A folyamat csak akkor valósítható meg, ha ez a szempont
állandó és elsődleges. Felismeri a tanulók sokszínűségét, ezért kompetencialapú oktatásban gondolkozik. Elérhető, reális célkitűzéseket határoz
meg. Kiemelten figyel a HH-s, HHH-s, sni-s és btmn tanulókra, egyéni fejlesztési tervek és naplók készítésére. Az sni-s és btmn-es diákok eseté-
ben elsődleges a Nevelési Tanácsadó és a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság által tett javaslat, különös tekintettel
az alkalmazott módszerekre és a tanulmányi munka minősítésére, értékelésére.
Minden integrációban fontos a másság elfogadása, a sztereotípiák, előítéletek kialakulásának megakadályozása, a már kialakult előítéletek felis-
merése, kezelése, csökkentése. Egyformán szól a felzárkóztatásról és a tehetséggondozásról.
Együttnevelésünk akkor sikeres, ha a pedagógus őszintén hiszi, hogy fontos és szükséges a befogadó iskola megteremtése a különböző hátterű,
kultúrájú, más-más képességű tanulók integrációjának megvalósításához. A munkában minden nevelőnek egyforma részt kell vállalnia a haté-
konyság érdekében. A folyamatos mérések szükségesek a tapasztalatok összegzésére. Fontos, hogy a méréseken reális eredmények legyenek az
elvártak, ne akarjunk egyszerre sokat, hiszen itt is szem előtt kell tartani, hogy melyik tanuló milyen eredmény elérésére képes.
A különböző munkacsoportok munkatervei azonos elvárásokat fogalmaznak meg, összhangban vannak a helyi tantervünkkel, pedagógiai progra-
munkkal, integrációs stratégiánkkal, iskolánk minőségirányítási programjával.
A pedagógusok partnerei a szülőknek és a gyerekeknek. Közös célunk, hogy elősegítsük a gyermekek személyiségének fejlődését. Így válik az
együtt-nevelésünk együttneveléssé.
3
JOGSZABÁLYOK
1949. évi XX. tv. a Magyar Köztársaság Alkotmányáról
1959.évi IV. tv. a Polgári Törvénykönyvről
1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról
1992.évi XXII. tv. a Munka Törvénykönyvéről
1993. évi LXXIX. tv. a közoktatásról
1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól
1993. évi III. tv. a szociális igazgatásról és egyes szociális ellátásokról
1998.évi XXVI. tv. a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról
2003.évi CXXV. tv. az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról
4
AZ IPR MENEDZSMENT FELADATAI
Az IPR menedzsment elsődleges szerepe iskolánkban az integrációs nevelés-oktatás megvalósulásának irányítása, elősegítése. E cél elérése érde-
kében segíti tantestületünk munkáját az intézmények közötti kapcsolattartással, lehetővé teszi egyéb oktatási centrumok tapasztalatainak megisme-
rését, tehát fenntartja az állandó információáramlást. Részt vesz azokon a rendezvényeken, melyek a képesség-kibontakoztató oktatást segítik, így
folyamatosan tájékoztatni tudja a tantestület tagjait és az intézményi vezetőket a tantestületi, illetve az esetmegbeszélő értékelésen.
Felhívja a figyelmet azokra a továbbképzésekre, amelyek elvégzése szintén segíti az együttnevelés hatékonyságát, új módszertani eljárások beépí-
tését teszi lehetővé a mindennapi oktatásban.
Kapcsolatot tart azokkal a civil szervezetekkel, amelyek segítséget tudnak nyújtani a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók családjának, valamint
a diákoknak és természetesen a pedagógusoknak.
Iskolán belül segíti a különféle fejlesztő csoportok munkáját, megszervezi az értékelő esetmegbeszéléseket és értekezleteket. Koordinálja az egyéni
haladási naplók, valamint a szöveges értékelések elkészítését, felügyeli a határidők betartását.
A tanév végén elkészíti az intézményi önértékelést, melyben felméri az év eredményességét, a tapasztalatokat, az esetleges hibákat, kudarcokat.
5
A MENTORI MUNKA CÉLJA
A hátrányos helyzet, az átmeneti és/vagy tartós tanulási, magatartási problémák korai kiszűrése, a problémák kezelése révén a súlyosabb problé-
mák megelőzése, az átlagon felüli tehetség felismerése, és kibontakoztatása. A mentorált tanuló számára egyéni fejlettséghez, egyéni igényekhez
igazodó támogatásnyújtás a saját lehetőségek jobb felismeréséhez, az egész személyiség /intellektuális, érzelmi, testi és lelki fejlődés/ optimális
kibontakoztatásához.
Mentor tanár választása: - olyan pedagógus lehet mentor, aki nem tanára a mentorált tanulónak,
- önként vállalja a feladatot.
- a mentor tanár a tudomására jutott bizalmas információkat megőrzi, illetve
- a bizalmas szülői közléseket és egyéb tudomására jutott információkat a pedagógiailag szükséges mértékben tárja a
pedagógus elé.
Mentor tanár feladata Tevékenységek, területek Módszerek Partnerek
A tanuló megismerése 1., Szociális háttér
2., Személyiség feltérképezése: tanulmányi
eredmény, tünetek, problémák, hiányosságok,
erősségek, kiemelkedő képességek, társas kap-
csolatok, önismeret, tanulási szokások, önsza-
bályozási képességek, szakvélemények meg-
ismerése.
Beszélgetés, interjú, családlá-
togatás, dokumentumelemzés,
szakértői vélemények, vizsgá-
latok megismerése, család-
rajz, önéletrajz.
Osztálytanítók, pedagógiai
szakszolgálat, iskolai pszicho-
lógus, mentálhigiénikus, szü-
lők, ifjúságvédelmi felelős.
6
Segíti a tanuló személyes, szo-
ciális, intellektuális fejlődését.
A speciális szükségleteket fel-
ismeri, gyors és adekvát meg-
oldásokat kínál.
Továbbtanulás koordinálása,
pályaválasztási tanácsadás.
Foglalkozások, tréningek:
- helyes tanulási szokások kialakítása, együtt
tanulás
- figyelmi, emlékezeti képességek fejlesztése,
- tiszta, helyes beszéd elsajátítása, szókincs
gyarapítása, felolvasás, szövegértés fejlesztése
- gondolkodás fejlesztése
Önismeret, identitás, önértékelés fejlesztése.
Segíti a tanulót abban, hogy tisztában legyen
saját fejlődésével, és felelősséget érezzen ezzel
kapcsolatban.
Társas készségeik fejlesztése: konfliktuskeze-
lés, egészségügyi, erkölcsi témák feldolgozása
(problémahelyzet esetmegbeszéléssel, szerep-
játékkal)
Megszervezi, a tanuló érdeklődésének, képes-
ségeinek megfelelően a tanuló tanórán kívüli
tevékenységeit (napközi, tanulószoba, szakkö-
rök, versenyek, táborok, egyéb szabadidős
programok)
Fejlesztő beszélgetések, fej-
lesztő foglalkozások, játékok.
Problémamegoldó konzultá-
ció szakemberekkel (iskola-
pszichológus, mentálhigiéni-
kus, gyógypedagógus, logo-
pédus) direkt (tanuló a szak-
emberrel) és indirekt(mentor
tanár a szakemberrel) formá-
ban.
Tanulás tanítása: megtanulan-
dók sorrendjének helyes kivá-
lasztása, lényegkiemelés,
jegyzet, vázlat készítés, is-
métlés módjai.
A tanuló tanulmányi előme-
netelének nyomon követése.
Osztálytanítók, szakemberek.
Szükség esetén, vagy szakvé-
lemény alapján, fejlesztő fog-
lalkozás szervezése: fejlesztő
vagy gyógypedagógus, vagy az
EPSZ fejlesztő foglalkozása
7
Együttműködés a családdal A családi szocializáció hiányosságait korrigáló
feladatok.
Kapcsolattartás a családdal. Családlátogatás.
Családgondozó feladatok. (pl. a gyermek más-
ságának elfogadása, anyagi segítségnyújtás)
Ifjúságvédelmi felelős, Család-
segítő Központ
Kapcsolattartás a szakmai
szolgálatokkal, a tanuló tanára-
ival, az iskolai szakemberek-
kel.
Fejlesztési feladatok meghatározása, tervezése,
fejlődés nyomon követése, tananyag, követel-
mények individualizálása, segédeszközök
használata. Rendszeres információcsere a tanu-
ló tanárai és a mentor tanár között. Negyed-
évente fejlődés értékelése, újabb fejlesztési
feladatok meghatározása.
Konzultáció, szupervízió,
dokumentumelemzés, új
szakértői vélemény kérése.
Osztálytanítók, pszichológus,
mentálhigiénikus, gyógypeda-
gógus, logopédus.
Nyilvántart és átad minden
lényeges információt, hivatalos
és személyes formában is,
amely a tanuló egyéni fejlődé-
se szempontjából fontos lehet.
Forgalmi napló vezetése: foglalkozások, eset-
megbeszélések, tanulóval kapcsolatos feljegy-
zések.
Bizalmas információk kezelése, titoktartás,
tapintatosság elve alapján.
Háromhavonta megbeszélés
az osztályfőnökkel, a tanuló
fejlődéséről további fejleszté-
si feladatokról.
A rehabilitációs és személyi-
séglap vezetése és egyéb admi-
nisztratív teendők (szakértői
bizottság felé vizsgálati kér-
vény, SNI megállapítására,
kontroll vizsgálat figyelemmel
kísérése) az osztályfőnökök
feladata.
8
A program sikerének kulcsa a személyességben, az egyéni problémamegoldásokban, odafigyelésekben, bizalmi viszonyban rejlik.
Akkor tekinthetjük eredményesnek, ha a mentortanárok munkája által csökkennek a hiányzások, iskolai bukások, lemorzsolódások, vonzóbbá vá-
lik az iskola. A tanulók megfelelő teret kapnak tehetségük bemutatásához, fejlődéséhez. Fejlődik a gyerekek önértékelése, felelőssége maguk és
társaik iránt, motiváltak a helyzetükön való változtatásra.
9
AZ INTEGRÁCIÓT ELŐSEGÍTŐ MÓDSZERTANI ELEMEK
Eszköz Definíció Az integrációban betöltött szerepe
Tanulási és magatartási zavarok ki-
alakulását megelőző programok
Az ilyen programok abban az esetben vál-
nak sikeressé, amennyiben csökken a gye-
rekek szorongás- és kudarcélménye, az
iskolát otthonosnak és biztonságosnak ér-
zik. Mivel ennek hiányában a tanulók je-
lentős része könnyen válik az iskolai kör-
nyezetben agresszívvé, vagy éppen vissza-
húzódóvá, valamint képességeihez mérten
alulteljesít, erősen frusztrált.
1 Képességszint-felmérések első évfolyamon
2 Lehetőség szerint a tanítási-tanulási folyamat
elején ismerjük meg a gyerekek erősségeit, gyengesé-
geit, milyen hátrányokat kell leküzdeniük.
3 Differenciált tanulásszervezési módszerek be-
vezetése, alkalmazása a tanítási órákon.
4 Biztosítsuk, hogy a gyerekek saját tempójuk-
nak megfelelően tudjanak haladni, sikereket érjenek el.
5 A tanórán kívüli foglalkozások helyes meg-
szervezése
6 Biztosított legyen a felzárkóztatás és a tehet-
séggondozás egyaránt.
7 Az iskolába a gyerekek szívesen járjanak, mo-
tiváltak legyenek a tanulásban.
8 A pedagógusok mindennapi munkájának köny-
nyítése.
Az önálló tanulási képességet kiala-Az intézményünkbe járó gyerek képesek
legyenek az önálló munkavégzésre, válja-
1. Kooperatív technikákat alkalmazó tanítási órák
szervezése, melynek során a tanulók képesek egymás
segítésére, aktívak az órai munkában, nem passzív
10
kító programok nak érdekeltté a tanulási folyamatban,
amelynek kulcsa a megfelelő motiváltsági
szint. Találjanak célt a mindennapi mun-
kában, a siker domináljon a tanulásban, ne
pedig a kudarc.
befogadói a tanári magyarázatoknak, melyek során
nincs megfelelő visszajelzés a nevelő számára a meg-
értésről.
2. Kompetenciaalapú oktatás megszervezése,
melynek során a gyerekek használható tudást kapnak a
tanítási órákon.
3. Különféle rendezvények, versenyek szervezése
pl. Móra-hét, melynek során az integráltan nevelt gye-
rekek is fokozottabb számban részt vehetnek, így telje-
sítményorientáltabbakká válhatnak.
A tanulók kreatív tevékenységére
épülő foglalkozások
A gyerekeknek a mindennapos tanítási
tevékenységek mellett igényük legyen és
képesek legyenek az önkifejezésre, tehet-
ségük bemutatására, a megfelelő képessé-
gek kibontakoztatása, az erősségek felis-
merése.
Tanórán kívüli tevékenységek szervezése, melyeken a
tehetséggondozás kiemelkedő szerepet kap. Tehetség-
telen gyerek nincs! Bízzanak meg saját magukban,
öntudatosak legyenek cselekedeteik során!
11
A tanulási motivációt erősítő és
fenntartó tevékenységek
A mindennapi tanulási- tanítási folyamat-
ban a tanulók igénylik a folyamatos vissza-
jelzést eredményeikről, melyek során biz-
tatást kapnak, kialakul reális önképük és ez
folyamatosan segíti előrehaladásukat.
1 Értékelő esetmegbeszélések szervezése a neve-
lők és a diákok között, ahol elsősorban a dicséret kell,
hogy helyet kapjon, mivel ez motiváló hatású a későb-
biekben.
2 Tanórán kívüli foglalkozások szervezése, ahol
lehetőség van az esetleges hátrányok ledolgozására, a
hiányosságok pótlására.
3. A folyamatos kapcsolattartás a szülői házzal,
elengedhetetlen.
4. A gyerekek szülei is legyenek partnerek az
oktatásban.
12
Tantárgyi képességfejlesztő progra-
mok
A nevelőtestületünk ismerje meg a tanulók
képességeit, a különböző tantárgyakban
nyújtott teljesítményét, az erősségeket és
gyengeségeket. Folyamatos vizsgálatokkal
figyeljük a gyerekek teljesítményének vál-
tozását, hogy biztosítani tudjuk az egyenle-
tes fejlődést.
1 Kompetenciaalapú oktatás biztosítása intézmé-
nyünkben, melynek kidolgozása részletesen megtalál-
ható pedagógiai programunkban. Segíti a használható
tudás megszerzését.
2 A tantárgyak közötti koncentráció kialakítása, a
projekt munka majdani bevezetésének kezdő lépései, a
gyerekek ne csak “mozaikszerű” tudásra legyenek ké-
pesek.
3 Használható tudás kialakítása a tanulóknál,
amely segít a felzárkózásban.
13
Kommunikációs készségeket fejlesz-
tő programok
Napjaink társadalmának alapja a megfelelő
kommunikációszint ismerete, így iskolánk
akkor tekinti sikeresnek munkáját, ha tanu-
lóinál biztosítja a kommunikációs képes-
ségek állandó fejlesztését, amely különö-
sen lényeges az együttnevelésben résztve-
vő gyerekek esetében, akik ezen a területen
általában lemaradással küszködnek.
1. „Kommunikáció és illem” programcsomag
alkalmazása.
2. Minden tanítási órán legyen jelen a kommuni-
kációs készségek fejlesztése, minden nevelő tekintse
általános feladatai egyikének.
3. Tanórákon kívüli foglalkozásokat is szervez-
zen az iskola ennek elérése érdekében, hogy a gyere-
keknek folyamatos fejlődésre legyen lehetőségük, mi-
vel igen gyakran ingerszegény környezetben élnek.
14
Közösségfejlesztő, közösségépítő
programok
A közösségfejlesztő, közösségépítő prog-
ramok akkor válnak sikeressé, ha iskolánk
integráltan nevelt tanulói nem szorulnak
perifériára, a többi gyerek között, az isko-
lai közösség teljes értékű tagjainak tekintik
magukat, valamint társaik is képesek fenn-
tartás nélkül elismerni őket, elfogadni
másságukat.
1 Különféle rendezvények szervezése pl. egész-
ségmegőrző –hét, diáknapok, játékos vetélkedők, me-
lyek segítik egymáshoz közelebb hozni a tanulókat,
jobban megismerhetik egymást.
2 Sportrendezvények biztosítása, mivel általános
tapasztalat, hogy a sport az egyik legjobb közösség-
formáló program.
3 Művészeti előadások szervezése, melyek segí-
tik a másságok bemutatását és elfogadását.
Iskolai pszichológiai kultúra kialakí-
tása
Akkor nevezhetjük az iskolai pszichológiai
kultúrát sikeresnek, ha a lelki egészségvé-
delem már a megelőzés fokán sikeresen
működik, a tanulók döntéshelyzetekben
1. Iskolapszichológusunk és mentálhigiénikusunk jól
ismeri tanulóink problémáit. Fontos szerepük van a
kríziskezelésben, koordinálják a tanulók igényeinek
megfelelő ellátást, személyiségfejlesztő foglalkozáso-
kat vezetnek, stb.
15
képesek a megfelelő módon és helyesen
reagálni, esetleges szorongásaik oldódnak,
az általános erkölcsi normákat magukénak
tekintik és képesek ezeknek megfelelően
élni. Intézményünk erre a területre igyek-
szik a legnagyobb hangsúlyt fektetni.
2. Intézményünk kialakított egy ún. Szivárványszobát,
ahol a ( R )Ész-elem munkaközösség tagjai foglalkoz-
nak a gyerekekkel. Tapasztalataink szerint az itt fog-
lalkoztatott tanulók a mindennapokban nyugodtabbak,
kiegyensúlyozottabbak, motiváltabbak.
3. Iskolánk gyermekorvosa és védőnője, a hét minden
napján segíti tanulóinkat és pedagógusainkat vizsgála-
taival, segíti az előadások, felmérések megszervezését,
megtartását.
4. Minden tanévben fizikai állapotfelmérést (Hungaro-
fitt) végzünk, amely alapvető támpontokat nyújt mun-
kánkhoz.
Az előítéletek kezelését szolgáló
programok
Az integrációs oktatás bevezetésekor isko-
lánk egyik alapvető célként határozta meg,
hogy kiemelten foglalkozik az előítéletek
kezelésével, mely napjaink társadalmának
is súlyos gondja. Ezen programtervezet
akkor válik hatékonnyá és sikeressé, ha
1 Osztályfőnöki órák szervezése, melyek e téma
körül forognak. Feltétlenül szükség van rájuk, mivel
tapasztalataink szerint a diákok nagy része riasztóan
közömbös némely helyzetben.
2 Előadások szervezése, melyek túlmutatnak az
iskola falain. Gyakran a gyerekek tájékozatlanok, ott-
hon sem fektetnek elég hangsúlyt a szülők ezekre a
16
iskolánk diákjai minden társuk felé nyitot-
tan fordulnak, képesek a megfelelő társas
kapcsolatokra, a másság elfogadására
nemcsak az intézményen belül, hanem a
mindennapi életben is.
beszélgetésekre.
Mentori, patrónusi rendszer működ-
tetése
Az integráltan nevelt gyerekek folyamatos
megerősítésre és biztatásra szorulnak,
melynek egyik legjobb formája, ha a tanu-
ló rendelkezik egy állandó segítővel, men-
torral, aki külön is foglalkozik vele, segíti
felkészülését, tanáccsal tud szolgálni, va-
lamint a szülői házzal is kiemelten tartja a
kapcsolatot. Intézményünk részt vesz az
Útravaló-programban is.
1. A program alapvetően segíti az együttnevelt tanulók
továbbtanulását, az erre történő felkészülést.
2. A tanár és diák között szorosabb kapcsolat tud ki-
alakulni, amely alapvetően egymás kölcsönös tisztele-
tén alapul.
3. Közvetlenebbé válik a viszony a nevelő és a szülők
között, a gyerekek szülei segítséget kapnak gyermeke-
ik neveléséhez, problémáik kezeléséhez.
4. A program lehetőséget nyújt arra is, hogy a tanuló
az iskolából kikerülve is folytathassa a megkezdett
munkát ugyanazzal a nevelővel, aki így továbbra is
fokozott figyelemmel nyomon követheti tanítványa
sorsát.
17
Művészeti körök A művészeti körök működésének eredmé-
nyeképpen a tanulók személyiségfejlődése
pozitív, hajlamuk az önkifejezés iránt
megnő, kiváló segítség a harmonikus sze-
mélyiségformálására. Intézményünk ehhez
művészeti magániskolák segítségét is
igénybe veszi, főként a tanórákon kívüli
tevékenységek folyamán.
1. A gyerekek körében népszerű foglalkozások során a
tanulók önbizalma nő, képességeik fejlődnek.
2. A művészeti körök jó alkalmat és helyszínt teremte-
nek a társas kapcsolatok kialakulásához, pozitív a kö-
zösségformáló hatásuk.
3. Igen gyakran ezek a foglalkozások a nyári szüne-
tekben is folytatódnak, táborozásokat is igénybe lehet
venni
4. Fellépésekre, különféle rendezvényekre is alkalmat
adnak.
Egyéni haladási ütemet segítő diffe-
renciált tanulásszervezés
A differenciált tanulásszervezés akkor tud
megvalósulni, ha a tanítás folyamán a ta-
nulók képességeiknek megfelelően vannak
foglalkoztatva, egyéni haladási ütemük
biztosított, esetleges lemaradásukkor lehe-
tőségük van a felzárkózásra.
1. A jól megszervezett tanítási órák sikerélményt nyúj-
tanak az esetlegesen gyengébb képességű tanulóknak
is.
2. Csökken a tanulók szorongása, kevésbé érzik a ta-
nulást folyamatos stressznek.
3. Lehetőséget biztosít az egyéni fejlesztésre, a felzár-
kóztatásra és a tehetséggondozásra egyaránt.
4. Áttekintést ad a gyerekek teljesítményéről.
5. Mérhetőbbé válik a tanulók fejlődése.
18
Kooperatív tanulásszervezés Fontos, hogy a mindennapi oktatást megfe-
lelő módszertani változatosság jellemezze,
melynek segítségével jobban motiválható-
ak a diákok, aktívabbakká válnak a tanítási
órákon, így valósul meg a kooperatív tanu-
lásszervezés.
1. Elősegíti az órai aktivitást.
2. Csoportmunkák szervezésével elérhető, hogy a ta-
nulók be tudjanak illeszkedni a közösségbe.
3. Nő a gyerekek felelősségérzete egymás iránt, képes-
sé válnak egymás munkájának segítésére.
4. Nő a pedagógusok sikerélménye.
Projektmódszer A projektmódszer a tanulók tudásában
maga teremti meg az amúgy különböző
tantárgyi területekhez tartozó ismeretek
összekapcsolódását oly módon, hogy a
tanulók a különböző tantárgyi megközelí-
téseket nem is érzékelik.
1 Épít a gyermekek érdeklődésére, szükségletei-
re, tapasztalataira.
2 A nézőpontok, összefüggések sokféleségének
felfedezése összehangolja tapasztalataikat, ismeretei-
ket, megteremti a szemléleti nyitottságot.
3 Akadálytalanul formálódik a tanulók közössé-
ge, fejlődik a tanulók szervezőképessége, önálló isme-
retszerző képessége
4 A képességfejlesztés feladatai nagyobb figye-
lemmel követhetők, eredményesebben valósíthatóak
meg.
5 Hosszútávra tervezhetőek.
6 Megalapozza az élethosszig tartó tanulást.
19
Drámapedagógia
A drámapedagógia személyiségformáló,
lehetőséget ad arra, hogy a gyerekek felké-
szüljenek a különféle döntéshelyzetekre,
segíti a készségfejlesztést, oldja a stresszt,
segíti az élményfeldolgozást, stb..
1. A készségfejlesztő játéksorok indirekt módon fej-
lesztik a tanulókat, a gyerekek “játszva tanulnak”, így
a drámaórák népszerűek, és egyben segítik a fejlesztő
csoportok munkáját is.
2. Az integrált gyerekek ezeken a foglalkozásokon
általában nyitottabbak társaiknál, így nagy hatékony-
sággal alkalmazhatóak az ő esetükben.
3. A tanítási drámák segítségével olyan témák is meg-
jeleníthetőek, amelyekre a diákoknak máshol kevésbé
van lehetőségük. Pl. másság és elfogadása
4. A drámapedagógiai módszerek szinte minden tan-
tárgyban megjeleníthetőek.
5. Önálló modulban is alkalmazzuk 5-6. évfolyamon
heti rendszerességgel.
20
Helyzetelemző, értékelő esetmegbe-
szélések Problémamegoldó fórumok
Esetmegbeszélések során az együttnevelt
tanulók fejlődését, teljesítményét értékelik,
tapasztalatcsere alapján kijelölik, megter-
vezik az elkövetkezendő feladatokat a
gyermekek nevelésében résztvevő partne-
rek
1.. Tapasztalatcserére nyílik lehetőség.
2. Segít jobban megismerni a tanulókat, azok erőssége-
it és gyengeségeit.
3. Segít ütemezni mindenki számára a továbbhaladást.
Hospitálásra épülő együttműködés
A hospitálásra épülő együttműködés azt
jelenti, hogy a pedagógusok figyelemmel
kísérik egymás munkáját, együtt, egy szel-
lemben igyekeznek tanítani.
1. Jobban megismerik a nevelők egymás munkájának
nehézségeit, problémáit.
2. Megoldási javaslatokat tudnak kidolgozni bizonyos
helyzetekre.
3. Egyenletes terhelést tud megvalósítani a tanulóknál.
4. Segíti a differenciált tanulásszervezés kialakítását.
5. Új technikák megismerését és elsajátítását teszi le-
hetővé.
21
Szöveges értékelés, árnyalt értékelés A szöveges értékelés személyesebbé teszi
a tanulók teljesítményének értékelését,
bővebb áttekintést nyújt a szülők részére.
1. A tanulók fejlődése fokozottabb figyelmet kap.
2. Ezekben az értékelésekben megjeleníthető a gyere-
kek készség- és képességszintje is.
3. A szöveges értékelés kitér a tanuló személyiségfej-
lődésére.
4. Megmutatja az eredményeket, és közli a további
elvárásokat is.
Egyéni fejlődési napló
Az egyéni fejlődési naplóban a tanuló tel-
jesítményváltozásai jól nyomon követhető-
ek, feljegyzésre kerül az elvégzett munka.
Minden integráltan nevelt tanuló rendelke-
zik ilyennel.
1. Pontosan dokumentált a gyerekek eredménye, egyé-
ni haladása.
2. Minden kolléga számára betekintést ad a tanuló tel-
jesítményéről.
3. Segít a visszatekintésben az értékelési folyamatban.
4. Segíti a könnyebb tervezhetőséget a továbbhaladás-
ban.
22
Multikulturális tartalmak megjelení-
tése
Ennek akkor tudunk megfelelni, amennyi-
ben megvalósul a tantárgyak közötti kon-
centráció, és azok összetartó erejűvé vál-
nak a közösségen belül.
1
A gyerekek megismerik az eltérő
sszociokultúrákat, megismernek különféle
hhagyományokat a tantárgyakon keresztül.
2.Közösségformáló erőként működnek
aiskolán belül.
3Segíti mások megismerését, a másság
eelfogadását.
Pályaorientáció
Tanulóinkat arra kell ösztönöznünk, hogy
átérezzék a pályaválasztás fontosságát,
képesek legyenek a felelősségteljes döntés-
re.
1. Végzős tanulóinkkal részt veszünk pályaválasztási
tanácsadáson, kiállításon, ahol lehetőség van az infor-
mációszerzésre.
2. Igyekszünk tanulóinkat az érettségit adó intézmé-
nyek felé orientálni, ez valószínűleg több lehetőséghez
juttatja őket a munkavállalás során.
3. Működtetjük az Útravaló ösztöndíjprogramot, amely
HHH-s tanulóink körében igen népszerű.
4. A gyerekek igénylik a középiskolai nyílt tanítási
napokon való részvételt, ezért biztosítjuk számukra ezt
a tapasztalatszerzést.
23
HALMOZOTTAN HÁTRÁNYOS HELYZETŰ TANULÓK
Iskolánk, mint integrációs oktatásban résztvevő intézmény vállalta azt a feladatot, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű gyerekeket egy együtt-
nevelési program keretén belül a normál helyzetűnek mondható diákok között heterogén csoportban, nem pedig szegregált közösségekben oktat-
ják.
Általános tapasztalatunk, hogy a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók lemaradással küszködnek kortársaikhoz képest, így folyamatos felzárkóz-
tatásra és fejlesztésre szorulnak. Így az intézmény fejlesztő csoportokat működtet, amelyek kiemelten foglalkoznak a tanulók képességeinek ki-
bontakoztatásával, fejlesztésével, korrepetálásával.
Ezen csoportok feladata a tanév elején a tanulók készség- és képességfelmérése, majd ennek tükrében a fejlesztési terv megfogalmazása. Ezt köve-
tően tájékoztatják a diákot oktató pedagógusokat, segítve a mindennapos oktató-nevelő munka megkönnyítését. Felhívják a figyelmet a gyermek
gyengeségire és erősségeire, az alapvető motivációs lehetőségekre, a leginkább alkalmazható módszertani eljárásokra. Pl. differenciált, nyitott ta-
nulásszervezési módok
Az év folyamán figyelemmel kísérik a méréseket - amelyekben a tanulók részt vesznek -, alkalmanként egyéni felméréseket is végeznek, melyek-
kel mérhetővé válik a gyermek fejlődésének folyamatos kontrollálása. A tanév folyamán a munkáról eseménynaplót vezetnek.
Kapcsolatot tartanak a szülői házzal, valamint a segítő intézményekkel pl. szakértői bizottságok, pszichológus, logopédus, akiket szintén tájékoz-
tatnak az addig elért eredményekről, valamint segítségüket kérik a különféle helyzeteknek megfelelően.
Lehetőséghez mérten a csoport tagjai igyekeznek különféle továbbképzéseken részt venni, azok eredményességéről a tantestület tagjait tájékoztatni,
új módszerekkel, eljárásokkal megismertetni.
24
IPR FEJL. TERV TEVÉKENYSÉG RÉSZTVEVŐK,
FELELŐSÖK CÉLOK TARTALOM ELVÁRHATÓ EREDMÉNYEK
Int. stratégia elkészítése
Év eleji felmérése a
halmozottan hátrá-
nyos helyzetű, btm-s,
sni-s tanulóknak
Osztályfőnökök,
ifjúságvédelmi
felelős, IPR-team,
IKCS (R)Ész-elem
, munkacsoport,
iskolavezetés
Az osztályon
belüli helyes
arány ellenőrzé-
se
Megfelelő tanulói
eloszlás – törvényi
előírások betartása
Az esetleges szegregáció elkerülé-
se, heterogén osztályok kialakítása
Helyzetelemzés, év eleji,
Difer mérés, felmérések
– diagnosztizáló méré-
sek, elemi számolás mé-
rése, logopédiai szűrő-
vizsgálatok, részképes-
ség-zavar vizsgálatok,
Sindelar-módszer, dys-
vizsgálatok,
évfolyamvál-
tás,osztálykialakításból
adódó problémák segíté-
se, segítségnyújtás men-
tális és pszichés problé-
mák esetén.
Az évi tervezet kiala-
kítása, év eleji érte-
kezletek
Családlátogatások,
szülői értekezletek,
fogadóórák és egyéni
fogadóórák megszer-
vezése
Iskolavezetés, tan-
testület, IPR-team,
IKCS munkacso-
port, mérési cso-
port, ( R )Ész-elem
mk., logopédus
A tanév felada-
tai az IPR és a
kompetencia-
alapú oktatás
szempontjából
Megfelelő illeszke-
dés az iskola peda-
gógiai programjá-
hoz
Hatékony együttműködés kialakí-
tása a munkaközösségek között az
integráltan nevelt tanulók figye-
lembevételével – eredményesség
illetve eredménytelenség mérése,
visszajelzések, esetleges pontosítá-
sok
25
Célrendszer megfogal-
mazása
Általános célok az
iskolai sajátosságok
figyelembevételével
- felzárkóztatás
- tehetséggondozás
- képességekhez
mért haladás
biztosítása
- differenciálás
Munkaközössé-
gek, IPR-team
iskolavezetés,
Rész-elem mk.,
munkacsoport,
IKCS munkacso-
port
Egyéni munka
kialakítása az
intézmény arcu-
latának megfe-
lelően
Az éves munka
megfelelő össze-
hangolása, ütemezé-
se, együttműködés
kialakítása
Folyamatos együttműködés a kö-
zösségek között a tanév folyamán
a tanulók egyenletes haladásának
érdekében
Az iskolába való beke-
rülés előkészítése
Az óvodából az iskolába
való
„Aranykapu” rendez-
vénysorozat, beisko-
lázás előtti szülői
értekezlet, nyílt na-
pok, bemutató órák
1-2.évf. munkakö-
zösség, pedagógiai
asszisztensek óvo-
dai összekötő,
iskolavezetés
Körültekintő
tájékozódás a
gyerekekről,
megbeszélések
az óvónőkkel
Folyamatos együtt-
működés az óvo-
dákkal
Megfelelő osztályszervezés előse-
gítése, információáramlás
26
Heterogén osztályok
kialakítása a szegregáció
elkerülésének érdekében
Az óvodával közös
felmérés, szülői nyi-
latkozat alapján.
1-2. évf. munka-
közösség, gyer-
mek- és ifjúságvé-
delmi felelős, ( R
)Ész-elem mk.
A gyermekek
megismerése
Tapasztalatcsere,
információ
A megfelelő arányú és összetételű
közösség az osztályokon belül
Együttműködések
Szülői ház, SZMK, Isko-
laszék, Örökösföld Tanu-
lóiért Alapítvány, iskola-
orvos, védőnő
Folyamatos fogadó-
órák, nyílt napok ren-
dezése, családlátoga-
tások, háromhavonta
személyes találkozó
megszervezése
Osztályfőnökök,
SZMK, DÖK,
IKCS munkacso-
port
A családi kö-
rülmények mi-
nél jobb meg-
ismerése, egy-
más segítése
A szülők partnerek
legyenek az iskolai
munkában.
A szülők érezzék az iskola segítő
szándékát, valamint maguk is
érezzék a felelősséget a gyermek
jövőjét illetően
Gyermekjóléti és Csa-
ládsegítő Szolgálat,
egyéb szociális tevé-
kenységet segítő civil
szervezetek
Havonkénti és eseti
találkozások, megbe-
szélések – szociális
háló kiépítése
Gyermek- és
ifj.véd. felelős,
iskolapszichológus
osztályfőnökök,
fejlesztő pedagó-
gusok
A megfelelő
szakmai segít-
ség kihasználá-
sa
Folyamatos tapasz-
talatcsere.
Az esetleges konfliktushelyzet
megoldása, amelyek túlmutatnak
az iskola jogkörén.
27
Szakmai szolgálatok,
EPSZ, Tanulási Képes-
séget Vizsgáló Bizottság,
Nyíregyháza Megyei
Jogú Város Önkormány-
zata
Eseti megbeszélések
Érintett tanítók,
szaktanárok, Fej-
lesztő csoportok
Megfelelő
szakmai segít-
ség
Tapasztalatcsere Év folyamán felmerülő problémák
megfelelő kezelése
Középfokú iskolák
Visszajelzés kérése a
tanulókról, pályakö-
vetés, reális tovább-
tanulás segítése, fel-
vételire való felkészí-
tés
Osztályfőnöki
munkaközösség,
(R )Ész-elem mk.,
szaktanárok
A kimenet el-
lenőrzése
Az eredményesség
lemérése
Visszajelzés az iskolában folyó
munkáról
Kisebbségi önkormány-
zat
Eseti találkozók,
megbeszélések
Iskolavezetés,
IPR-team
Folyamatos
kapcsolattartás
Ötletbörze, tapaszta-
latcsere
A szociokultúra megfelelő ismere-
te, egymás segítése, multikulturális
tartalmak, esélyegyenlőség biztosí-
tása
28
Elvárható eredmények
A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók iskolai integrációja és a mentori munka akkor sikeres, ha intézményünkre a nyitott, kooperatív veze-
tés/szemlélet jellemző. Együttműködési formáink a közös tervezés, lebonyolítás és elemzés alapján történnek. Részletesen és rendszeresen tájékoz-
tatjuk a szülőket az iskolában folyó munkáról.
Tanulóink beilleszkednek a közösségbe, megfelelő kapcsolatokat tudnak és akarnak kialakítani. Motiváltakká válnak a tanulásban és az együttmű-
ködésben, megismerik saját gyengeségeiket és erősségeiket.
A szülők felismerik az oktatás fontosságát, partnerré válnak, segítik az iskola nevelő-oktató munkáját. Látogatják a megfelelő fórumokat, erősítik
gyermekeik személyiségét. Várhatóan nőni fog az évfolyamvesztés nélkül továbbhaladó tanulók száma, csökken az iskolai hiányzások óraszáma.
Nő az érettségit adó középiskolákban továbbtanuló HHH-s gyerekek köre, a felmérések eredményei javulást mutatnak a HHH-s tanulóknál.
29
BEILLESZKEDÉSI, TANULÁSI, MAGATARTÁSINEHÉZSÉGGEL KÜZDŐ TANULÓK
A program résztvevői: a beilleszkedési, a tanulási, a magatartási nehézséggel küzdő tanulók, mentor tanárok, szakmai segítők, osztályfőnökök,
pedagógusok, szakszolgálatok, szülők.
Feladatunk hogy azoknak a gyerekeknek, akik valamilyen szempontból hátránnyal érkeznek az iskolába, lehetőség szerint, ugyanakkora esélyük
legyen személyes adottságaik kibontakoztatására. Segíti az identitástudat kialakulását, az önmegvalósítást, a közösségi beilleszkedést, befogadást,
továbbá segítséget nyújt a kortárscsoporton belül a segítő, odaforduló szemlélet kialakításához, a team munka erősítéséhez.
A BTMN megállapítása a nevelési tanácsadó feladata.
30
A tanulási nehézség:
Magatartási, beilleszke-
dési nehézség:
BTMN oki háttere
Személyi okok
BTMN oki háttere
Környezeti-iskolai okok
BTMN oki háttere
Környezeti-szociális okok
- a legkevésbé súlyos tanu-
lási probléma
- átmeneti jellegű
- a tanulásban lemaradó
tanulók
- lassan tanulók
- helytelen szokásokkal,
módszerekkel tanulók
- a társas viszonyrendszer
sérülése
- normákhoz, szabályok-
hoz való alkalmazkodás
problémái
- értékrend, önértékelés,
attitűdök hiányosságai
- magatartásuk eltér az
adott életkorban elvárha-
tótól
- tanulási stílus, tanulási hibák
- a figyelem fejlődésének hiá-
nyosságai
- hiányos éntudat
- hiányos motiváltság
- az önszabályozási képességek
hiányosságai: feladattudat, ki-
tartás, akaraterő
-egyes részképesség hiányossá-
gai
/figyelem, emlékezet, téri tájé-
kozódás, auditív, vizuális diffe-
renciálás, stb./
- általános tanulási gyengeség:
ép övezeten belül átlag alatti,
határeseti intellektus.
- teljesítményorientáltság
- lelki egészség elhanya-
golása
- túl sok inger, túlzott
anyagbőség,
- didaktikai, metodikai
hibák
- tanárcsere
- környezeti szegénység
- család nyelvhasználata
- nevelési szokások, szük-
ségletek (nincs olyan min-
ta, ami motivációra, fel-
adattudatra nevel, mások
az iskolai és az otthoni
elvárások)
- szociokulturális hátrá-
nyok
- családi háttér (betegség,
testvér születése, teljes
család hiánya, költözés,
szülők perfekcionizmusa
családkonstelláció-
családtagok egymáshoz
való viszonya
31
A magatartási és tanulási
nehézség gyakran együtt
jelenik meg. A teljesít-
ménykudarcok a tanulók-
ban az önbizalom, a tanulá-
si motiváció csökkenését
okozzák, a sorozatos ku-
darcok és sikertelenségek
hatására másodlagos tünet-
ként magatartási problémák
jelentkezhetnek.
A magatartási problémák
pedig tanulmányi terüle-
ten is elmaradásokat
okozhatnak, mivel a
gyermek nem tud a tan-
anyagra, az iskolai felada-
tokra koncentrálni.
Ez a két folyamat tehát
szoros kölcsönhatásban
van egymással.
A kezelés és segítségnyújtás
érdekében fontos tudni az ok-
okozati összefüggéseket is. (a
tüneteken túl)
Segítségnyújtás: általános
pedagógiai kompetencia
-optimalizálás tanulási
technikában
- felzárkóztatás, differen-
ciálás
- egyéni fejlesztés:
mnesztikus funkciók (fi-
gyelem, emlékezet, kon-
centráció),
Szocio-emocionális fej-
lesztés: általános pszichés
állapot, késztetés, ösztön-
zés, motiváció, önirányí-
tás, önértékelés, szociális
beilleszkedés
Partner kapcsolatok a se-
gítségnyújtásban:
- Pedagógiai szakszolgálat
(diagnosztika, fejlesztési
feladatok meghatározása)
- Iskolai gyógypedagógus,
pszichológus, mentálhigié-
nikus, logopédus (diag-
nosztika, fejlesztési felada-
tok)
- pedagógusok, fejlesztő
pedagógusok (egyéni fej-
lesztések végzése)
- Ifjúságvédelmi felelős
- Külső segítők: szociális
munkás, Családsegítő
Központ
- Szülők, család partner-
ként való bevonása
- Mentor tanárok: koordi-
nálják a partnerek munká-
ját, személyes kapcsolatok
révén ( a tanulóval és a
partnerekkel) befolyásolják
a tanuló egyéni fejlődését.
32
SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYŰ TANULÓK
Az integrálandó gyermek személyisége könnyítheti, illetve nehezítheti az integráció összetett folyamatát. Könnyíti a beilleszkedést a nyitottabb
személyiség, a másokkal könnyebben kapcsolatot teremtő gyermek. Fogyatékos gyermekek esetében nincs feltétlen kapcsolat a fogyatékosság
mértéke és az együttnevelhetőség között.
A testi és érzékszervi fogyatékosok együttnevelése esetén meg kell ismertetni a tanulókkal a fogyatékosság mibenlétét. A korlátokat „meg is élhe-
tik”, például csukott szemmel való közlekedés, mankóval járás stb.
Minél fiatalabbak a gyermekek, annál természetesebben fogadják a tőlük valamiben különböző társakat. Idősebb tanulóknál sem jelent gondot a
másság elfogadása különösen, ha pedagógusaiktól, szüleiktől kellő információt és jó példát kapnak.
A csoport- és osztálytársak személyisége gazdagodik, ha fogyatékos társuk van. Megismerik erősségeit, amit korábban nem is feltételeztek. Meg-
tanulják a segítségnyújtás lehetőségeit, azok helyes mértékét.
33
Beiskolázási terv
Tevékenység Módszer Felelős Határidő Várható eredmény
1. Kapcsolattartás az
iskola beiskolázási területé-
hez tartozó óvodákkal.
Csoportlátogatások, bemu-
tató foglalkozásokon kon-
zultáció, nyílt napok, bemu-
tató órák.
Iskolaigazgató, alsó tagoza-
tos igazgatóhelyettes, óvo-
dai összekötő, 1-2. évfo-
lyam munkaközösség-
vezetői, minden nevelő
Az egész tanévet felölelően
folyamatos.
Leendő tanulóink megisme-
rése mindennapi tevékeny-
ségük során, mindennapi
közegükben, az óvodában.
Információ a különös fi-
gyelmet, különleges bá-
násmódot igénylő tanulók
előéletéről.
34
2. Beiratkozás előtti
szülői értekezlet
Nevelők bemutatkozása,
életrend, napirend, speciali-
tások, tankönyvcsaládok
megismertetése. A nevelés-
ben résztvevő egyéb szak-
emberek és elérhetőségük
bemutatása, megismerteté-
se.
Iskolavezetés, óvodai ösz-
szekötő, 1-2. évfolyam
munkaközösség-vezetői,
tanítók, szaktanárok, pszi-
chológus, mentálhigiénikus,
gyógypedagógusok, fejlesz-
tőpedagógusok.
Február.
A szülők megismerik isko-
lánk programját, együttne-
velési célkitűzéseit.
35
3. Aranykapu iskola-
csalogató programsorozat
Játékos foglalkozások, zse-
tonszerző verseny, nyílt
nap, bemutató órák, játszó-
ház.
Iskolavezetés, óvodai ösz-
szekötő, 1-2. évfolyam
munkaközösség-vezetői,
tanítók, szaktanárok.
Második félévtől a beirat-
kozásig.
Leendő tanítványaink és
szüleik megismerik isko-
lánk nevelési elveit, elvárá-
sait, specializációit, az adott
első évfolyamon tanító ne-
velőket. Ráhangolódnak az
iskolai életre. Tanítóválasz-
tás, beiskolázási terv teljesí-
tése.
4. Tanulóink családjá-
nak, előéletének (anamnézi-
sének) megismerése.
Beiratkozás után kapcsolat-
felvétel a gyermekek csa-
ládjával, a gyermek fejlesz-
tését addig irányító szak-
emberrel, családgondozó-
val.Közös program (családi
sportversenyek, főzés, ki-
rándulás, családlátogatás,
stb.) szervezése.
Az 1-2. évfolyamon tanító
nevelők, szükség szerint
pszichológus, mentálhigié-
nikus, fejlesztőpedagógu-
sok, gyógypedagógusok.
Beiratkozástól október 1-ig. Körültekintően járunk el az
osztályokba sorolás terén.A
tanulók fejlődése, fejleszté-
se töretlenül folytatódik.
Beiskolázás kezdetétől
egyéni bánásmód biztosítá-
sa, megfelelő környezet
kialakítása
36
5. Az iskola körzeté-
ben a demográfiai tendenci-
áinak figyelemmel kisérése,
körzethatárok módosulásá-
nak követése, integrációs
lehetőségeink fejlesztése.
Felkészülés a különleges
bánásmódot igénylő tanu-
lók (HHH, btmn, sni-s, ki-
emelkedő tehetségű) tanu-
lók fogadására.
Tankönyvek, tantárgyi
programok, eszközök be-
szerzése, megfelelő tanulási
környezet biztosítása.
Iskolavezetés, a gyermekek
nevelésében résztvevő pe-
dagógusok.
Folyamatos.
ikeres együttnevelés, ered-
ményes beiskolázási terv.
37
A sajátos nevelési igény felismerése beiskolázás után
Osztályfőnöki feladat
Tanuló-megismerési technikák alkalmazása → családlátogatás; szociális, kulturális háttér, home-leltár.
Meg kell ismernünk a gyermekek személyiségének jellemzőit, kapcsolatait, érzelmi kötődéseit, Fel kell tárnunk, mi-
lyen sajátos nevelési igénnyel rendelkeznek a nevelés - oktatás (egészségügyi, mentálhigiénés, szociális fejlettség stb.)
terén.
Tünetleltár (problémaprofil) készítése (szükség esetén):
a szomatikus,
az intellektuális állapot,
a klinikai jellegű tünetek,
a családi, környezeti jellegű problémák,
a közösség ellen irányuló viselkedések területéről.
Pedagógiai jellemzés készítése.
Felülvizsgálatok koordinálása, esetmegbeszéléseken való rendszeres részvétel.
Rehabilitációs és személyiségnaplók vezetése.
Kapcsolattartás a tanuló nevelésében résztvevő partnerekkel, szülőkkel.
38
Tanítók, szaktanárok
A helyi tanterv és miniszteri irányelvek alapján a tananyag hozzáférhetővé tétele, a megfelelő tanulási környezet kialakítása,
hatékony tanulási módszerek alkalmazása, elsajátíttatása.
Rendszeres részvétel a tanulóval kapcsolatos esetmegbeszéléseken.
Nevelési Tanácsadó
A tanuló vizsgálata (Az iskolapszichológus /gyógypedagógus koordinálásával, - a szülők beleegyezésével.)
Szakvélemények elkészítése. Szükség esetén javaslat és vizsgálati ajánlás a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői
és Rehabilitációs Bizottság felé.
Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság
Szakértői vélemény készítése, BNO besorolás, kontrollvizsgálatok, megfelelő iskolatípus kijelölése, határozat a fej-
lesztés módjáról, felmentési-, könnyítési javaslat, a gyermeket megillető egyéb kedvezmények jogosultságának meg-
állapítása,
Iskolatitkár
Az iskolánkba postázott szakértői vélemények,az igazgató felmentési, könnyítési határozatainak, az értékelés és minősítés
módjával kapcsolatos utasításainak irattárazása
39
Iskolapszichológus, gyógypedagógus
Kijelölik az elsődlegesen fejlesztendő, korrigálandó területeket, a fejlesztések illetékességi körét.
Meghatározzák a tanuló fejlődésével, fejlesztési feladataival kapcsolatos konzultációk idejét, formáját, a résztvevők körét.
Megállapítják, hogy az adott gyermek mely problémája igényel egyéni korrekciót / terápiát, melyik oldható meg csoportos
foglalkozás keretében, milyen segítő módszereket kell alkalmazni a gyermek iskolai osztályában, családjában.
Közvetlenül foglalkoznak a tanulóval.
A beiskolázáskor már ismert tanulókkal megegyezően:
A szülők, a tanácsadó munkatársak és pedagógusaink folyamatosan kapcsolatot tartanak, megbeszélik a teendőket.
Az azonos képességterületen elmaradó vagy hasonló problémájú tanulókat homogén, kis létszámú rehabilitációs csoportokba
szervezzük.
Negyedévenként rögzítjük a rövid és hosszabb távon várható eredményeket, esetmegbeszéléseket tartunk a gyermek fejlesztésé-
ben résztvevő partnerekkel.
Folyamatosan végezzük a diagnosztizálást, az értékelést és a visszacsatolást az eredeti célhoz.
Egyéni fejlesztési terveket készítünk. Szükség esetén más, a tanuló képességeihez, haladásához jobban illeszkedő módszereket,
eljárásokat alkalmazunk.
40
Nevelési-oktatási környezet kialakítása
A fogadó pedagógus feladata Az iskolapszichológus, mentálhi-
giénikus feladata
A gyógypedagógus feladata Partnereink
egyéni képességekhez iga-
zodó módszerek széles körű isme-
rete,
együttműködés a szülőkkel,
gyermekcsoportokkal, szakszolgá-
latokkal,
az iskolában jelenlévő kul-
túrák, fogyatékosság típusok meg-
ismerése, elfogadása,
pszichometriai tevékeny-
ség,
gyerekekkel vagy gyerek-
csoporttal való közvetlen foglalko-
zás, azaz korrekciós, tanácsadási
vagy terápiás tevékenység,
krízisintervenció,
tájékozódás az iskola anya-
gi lehetőségeiről, személyi ellátott-
ságáról, arról, hogy adott esetben
mire tudja/kívánja fordítani a meg-
emelt normatív támogatást,
megismerkedik a fogadó
pedagógussal, gyermekcsoporttal,
szülőkkel,
tájékoztat a gyermek erős
és gyenge oldalairól, a szülőktől
várható segítségről, a maga segítő
szerepéről,
Kapcsolataink alapját legfontosabb
partnereink, a tanulók képezik.
Megsegítésüknek sokszínű hely-
zetleíráshoz kell illeszkednie, min-
denkinél
Kapcsolataink a szülői házzal:
Iskolán kívüli kapcsolataink közül
legfontosabb a szülői háttér, a csa-
lád megismerése, megnyerése az
együttnevelés érdekében.
Rendkívül fontos szerepet játszik a
szülő a beilleszkedési folyamat
sikerességében:
41
egyéni haladási ütem bizto-
sítása fejlesztési terv készítése,
információnyújtás a követ-
kező iskolafokon tanító nevelők
számára,
a tanuló életének nyomon
követése.
hospitálás: a pedagógusok
és a diákok közös munkájának,
együttműködésének megfigyelése,
csoportfoglalkozások tartá-
sa,
az iskolánk szervezetpszi-
chológiai szempontú segítése.
felhívja a figyelmet a be-
szerezhető szakirodalomra,
tájékoztatást ad az iskola
többi pedagógusának,
rendszeresen hospitál az
adott osztályban,
folyamatosan konzultál a
pedagógussal, a szülővel, nyomon
követi a gyermek fejlődését,
közvetlenül foglalkozik a
gyermekkel egyéni fejlesztési terv
alapján,
koordinálja a rehabilitációs
foglalkozásokban részt vevő más
szakemberek munkáját.
napi kapcsolatot tart a ne-
velőkkel,
információt nyújt a peda-
gógusoknak,
segít megoldani a problé-
mákat,
a gyermeket önkiszolgálás-
ra, önálló tanulásra ösztönzi, szok-
tatja.
Együttműködünk a szakszolgálat-
okkal, egyházakkal, alapítványok-
kal, más közoktatási és kulturális
intézményekkel, a Gyermekjóléti
Szolgálattal, Családsegítő Szolgá-
lattal, valamint a kisebbségi ön-
kormányzatokkal.
42
A tananyag hozzáférhetőségének biztosítása
Tananyag Módszerek Elvárható eredmények
A fogadó pedagógus feladata, hogy a tanulók
számára a tanterv hozzáférhetőségét biztosítsa,
individualizálja.
Elemei:
Elhagyás, például gyengébb képességű
gyerekeknél meghatározott anyagrészek
elhagyása, vagy későbbi időszakra való
eltolása.
Változtatás, például számítógépbe írt
felelet szóbeli helyett.
Kompenzálás, például tapasztalati tanu-
lás lexikális anyagrészek helyett.
Kiváltás, például szóbeli anyag írott he-
lyett.
Motiválás – a tanítás, tanulás érdekes, változa-
tos feldolgozása, mely átlátható, megtapasztalt
ismeretekből indul ki.
Differenciálás:
a tananyag tartalma, felosztása, szintje,
az óra szervezése,
az egyes tanulóval való közvetlen fog-
lalkozás,
a tanulási ütem,
az alkalmazott módszerek,
a számonkérés típusa,
az értékelés stb. szempontjából.
Együttnevelésünk akkor sikeres, ha
iskolánkra a nyitott, kooperatív vezetés/
szemlélet jellemző,
az érintettek feladatának meghatározása
világos, elfogadott,
együttműködési formáink a közös ter-
vezés, közös elemzés, szupervízió,
egész nevelőtestületünk támogatja az
integrációt,
részletesen és rendszeresen tájékoztat-
juk a szülőket az integrált nevelést megelőzően
és az egész folyamat során,
az integrált nevelést vállaló pedagógu-
saink szervezett formában készülnek fel a vál-
tozásra, munkájukhoz folyamatos segítséget
kapnak,
43
Nyitott tanulásszervezés: kooperációs techni-
kák a szociális képességek kialakítására, a tár-
sakkal való együttes tanulásra (pármunka, cso-
portmunka), a tapasztalatok megosztásának
ösztönzésére.
Alkalmazási lehetőségek biztosítása (témanap,
témahét, project módszerek).
pedagógiai teljesítményeinket értékel-
jük, díjazzuk, elkerüljük a túlterhelést
az integrált nevelésben részesülő tanu-
ló:
beilleszkedik közösségébe, kapcsolato-
kat alakít ki,
motivált a tanulásban, együttműködés-
ben,
tapasztalatait, ismereteit megosztja tár-
saival,
elfogadja, igényli a segítségnyújtást,
ismeri erősségeit, gyengeségeit,
önértékelése fejlődik, erőfeszítései nem
vesznek el,
a számára meghatározott időszak alatt
képes elsajátítani az adott tananyagot, maga-
sabb iskolafokra lép,
iskolái elvégzése után beilleszkedik a
társadalomba.
44
TEHETSÉGGONDOZÁS
Iskolánkban az átlagot meghaladó fejlődésre képes gyermekek fejlesztésére nagy gondot fordítunk. Tanulóink egy része valamilyen területen,
tevékenységben, tevékenységkomplexumban az átlagosnál magasabb szintű teljesítményre képes. Gondozásuk, fejlesztésük, személyiségük, ké-
pességeik, tulajdonságaik, érdeklődésük alapján, a következő területeken történik:
E gyerekek szellemi képességeikkel, fizikai tulajdonságukkal, személyiségükkel tűnnek ki társaik közül. E tehetséges gyermekek viszonylag már
korai életkorban kiemelkedő képességet és odaadást mutatnak. Célunk, hogy biztosítsuk számukra - a komplex személyiségfejlesztés részeként – a
minél nagyobb teljesítőképesség kialakulását.
A tehetségnevelés megköveteli a pedagógustól:
1 A teremtő távolságot, hogy felismerhesse a gyermek önállóságát és azt vele is beláttassa;
2 A szerető hozzáállást, hogy a gyermek élvezze a bizalmat
3 Az egészséges keménységet, következetességet, tárgyilagosságot, a rendszeres kitartó munka érdekében;
4 Empatikus viselkedést, amellyel beleélheti magát a gyermek világába és gondolkodásmódjába
45
A tehetségek megjelenése, területei
Tudományos tehetség Művészeti tehetség Pszichomotoros tehetség Vezetői tehetség
Azokat a tanulóinkat soroljuk ide,
akik egy vagy több természet-,
illetve társadalomtudományi tan-
tárgyban kiemelkedő képességet
mutatnak.
Elsősorban a képző- és zeneművé-
szet valamint az előadó-
művészetben jeleskedő diákjaink
csoportja.
A sport-, illetve mozgásművészet
(tánc) terén kiemelkedő tanulóink.
Azon diákjaink csoportja, akik
társaik irányításában, érdekeik
érvényesítésében (diák önkor-
mányzati munkában, demokratiku-
san működő osztályközösségek-
ben) sikeresek.
46
Tevékenység Módszerek, eljárások Felelős Határidő
1. A tehetség
felismerése
Megfigyelés, speciális képességeket mérő tesztek, a tehetség felismerését
szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata. A tehetséges tanulók
azonosítása, rátermettségének szűrése négy területen történik:
az általános intelligencia,
a specifikus képességek,
a kreativitás,
az elkötelezettség szintjén.
Fontos nevelői teendő a kevésbé motivált tanulóban felkelteni az adottsá-
gok fejlesztésének személyes indítékait
A kiemelkedő képességű, tehetségű tanulók felismerését, azonosítását
szolgálják:
tanítási óráink,
az 1. évfolyamtól működő testnevelés osztályaink testnevelés órái,
a 3. évfolyamtól működő angol és számítástechnika-informatika
emelt szintű osztályok tanítási órái,
az 1. évfolyam 2. félévétől bevezetett évfolyamszintű sávos szabad-
idős foglalkozások,
a 2. évfolyamtól induló szakköri, diáksportköri foglalkozásaink,
Tanítók, szaktanárok,
osztályfőnökök, napkö-
zis nevelők, szakkörve-
zetők, művészeti neve-
lők, edzők, pszicholó-
gus, mentálhigiénikus,
tehetségfejlesztő szak-
pedagógus.
Folyamatos, az
egész tanévet fel-
ölelve
47
ahol tanulóink egyéni érdeklődésük és nevelőjük javaslata alapján
vesznek részt,
iskolánkban működő művészeti iskolák foglalkozásai,
a nyári szünidőben a speciális táborok foglalkozásai.
Tanulói programok – egyéni tanmenetek – készítése, amelyek az egyéni
előrehaladást biztosítják.
2. Tehetség,
képességfejlesztés
iskolán belül
Dúsítás, gazdagítás (mennyiségi, minőségi szempontból és produktum
tekintetében):
A kiemelkedő képességű és tehetséges tanulók speciális képzéséhez mun-
kacsoport létrehozása, amely a nevelők ilyen irányú továbbképzésével,
felkészítésével foglalkozik.
Iskolai specializációnk (angol, informatika, testnevelés) tantervi program-
jában a fejlesztési követelmények kidolgozása úgy, hogy az biztosítsa a
tehetséges tanulók fejlődését.
7-8. osztályos tanulóink magyar nyelv és irodalom tantárgyból sávos szer-
vezeti formában csoportokat alkotnak (e homogén összetételű csoportok-
ban folyó fejlesztés a tehetséggondozás részét is képezi).
Egyéni fejlesztő foglalkozás, differenciált tanóravezetés, nyitott tanulás-
szervezési módok, speciális feladatok, szakkör, emelt szintű specializáció,
versenyeztetés
Tehetségfejlesztő szak-
pedagógus, szaktanár,
osztályfőnök, szakkör-
vezető, művésztanár,
edző.
Folyamatosan
Időszakosan az
aktuális versenyki-
írásnak megfelelő-
en.
48
3. Tehetség,
képességfejlesztés
iskolán kívül
Kapcsolatok kialakítása oktatási intézményekkel, szakmai szervezetekkel,
művészeti és sportegyesületekkel, alapítványokkal, javaslattétel a tehetsé-
ges tanulók további fejlesztésére, előadások, táborok, kirándulások, tanul-
mányutak szervezése, versenyeztetés iskolán kívül, más iskolák diákjainak
versenylehetőség biztosítása intézményünkben.
Bekapcsolódás a városi illetve megyei szintű tehetséggondozó munkába.
Minden pedagógus
Adott szaktanár, szak-
körvezető, edző.
Folyamatosan
Folyamatosan
4. A pályavá-
lasztás segítése
A tehetséggondozó program része tanulóink pályaválasztásának segítése.
Továbbtanulási tanácsadással nyújtunk segítséget a gyermekeknek, szü-
lőknek a középiskolai tanulmányok megkezdéséhez a tanuló adottságai-
nak, képességeinek, irányultságának ismeretében. E tanácsadás egy hosszú
közös fejlesztő munka egyik szakaszának lezárását is képezi.
Pályaválasztási felelős,
osztályfőnökök, szakta-
nárok.
7-8. évfolyam,
a felvételi rendnek
megfelelően.
5. A tehetség-
gondozás, fejlesztés
hatékonyságának
értékelése
Versenyeredmények összegzése, értékelése, továbbtanulási mutatók, egyé-
ni sikerek, életutak elemzése.
Iskolavezetés,
munkaközösség-
vezetők,
szaktanárok,
osztályfőnökök.
Félévkor, tanév
végén, versenyso-
rozat lezárásakor.
49
A tehetséges tanulók tanácsadási szükségleteinek kapcsolata az intervenciós stratégiákkal
„ A kivételesen eszes tanulóknak, akiket néha gyötörnek a tehetségükkel együtt járó problémák, szükségük van hozzáértő, törődő emberek meleg-
ségére, támogatására és megértésére – ez a munkaköri leírás az iskolai tanácsadók szerepéhez illik leginkább.” (Alexander és Muia)
A tehetségesek szociális – emocionális szükségletei Stratégiák a szükségletek ellátására
1. Megérteni,hogy miben térnek el más gyermektől, miben hasonlítanak
hozzájuk.
1.Könyvterápiás technikák alkalmazása, csoportos beszélgetések, egyé-
ni beszélgetések.
2. Saját egyéniségük, valamint mások egyéni eltéréseinek értékelése,
becsben tartása.
2. Versenyek, versenyekre jelentkezés bátorírása, bemutatkozási lehető-
ségek teremtése, díjak létrehozása.
3. A szociális készségek megértése és fejlesztése, melyek lehetővé te-
szik a helyes viselkedést.
3. Párban vagy kiscsoportban a kreatív problémamegoldás tanítása, sze-
repjátékok, szimulációs gyakorlatok.
4. Magas szintű érzékenységük értékelésének fejlesztése: humor, művé-
szi törekvések, érzelmi élmények
4. Pozitív érzelmek kifejezésének bátorítása: dráma, művészet, zene
50
5. Képességek, tehetségek és azok fejlesztési módjának felmérése
5. Rendszeres mérés, értékelés, csoportosi fejlesztési lehetőségek ki-
használása
6. A kiválóság és a maximalizmus közötti különbség megértetése
6. Kockázatvállaló magatartás elősegítése
7. Kompromisszumkészség kialakítása
7. Együttműködés kialakítása, a problémamegoldás módjai
51
A mentorok szerepe a tehetségkibontakoztatás során
A mentor olyan tanár, aki erősíti a diák készségeit és intellektuális fejlődését, akiről a tehetséges diák azt tartja, hogy nagy befolyással van rá.
Előnyös mentori tulajdonságok:
a tanuló érdeklődését felkeltő, speciális készséggel, érdeklődéssel, tevékenységgel rendelkezik,
képes a diákot hasznos tapasztalatok felé irányítani,
rugalmas, segíti a diákot a tevékenységek áttekintésére, átértelmezésére,
gyakran példakép: olyan életmódot és hozzáállást közvetít, amely eltér attól, amelyekkel a diák általában találkozik,
a diák mindenekfeletti érdeke, mint tanuló és egyéniség fejlesztése az elsődleges számára.
„ A mentorálási folyamat lehetőséget ad a tehetséges fiatalok számára, hogy megismerkedjenek a különböző foglalkozásokkal, és segíti őket a
pályaválasztásban. A mentorálás arra is motiválja a fiatalokat, hogy a tehetségüknek megfelelő területeken terjesszék ki érdeklődésüket és tevé-
kenységeiket. Eszközfunkcióként szolgál abban a tekintetben, hogy a pártfogoltak értékes információt szereznek mentoraiktól a területről. Az is
egyértelmű, hogy a mentorok értékes bepillantást nyernek a fiatalokról a mentorálási tapasztalatokon keresztül.” ( Ellington, Haeger és Feldhusen,
1986. )
52
Az iskola és a család együttműködése a tehetségfejlesztés/gondozás során
A családi háttér többnyire a következő vonatkozásokban befolyásolja a tehetség fejlődését:
Gondolkodás Motiváció Szociális kogníció Egyéni eltérések
Az egyének gondolkodása ahhoz a
közeghez igazodik, akikkel együtt
vannak. Előfordul, hogy a gyer-
mek önállóbban gondolkozik ott-
hon, konformistább az iskolában.
A családi kapcsolatok szorosan
kapcsolódnak az intellektuális sza-
bályzókhoz:
- tervezés,
- figyelemmel követés,
- ellenőrzés.
Azok a tanulók, akik képesek sza-
bályozni a tevékenységeket, job-
ban teljesítenek, jobbak a tanulási
készség új feladattá alakításában,
az önálló tanulásban.
A gyermekek késztetései a telje-
sítmények elérésére nagyon korán
kialakulnak.
A gyermek felruházása a kompe-
tencia érzésével és egy elérendő
céllal, növeli a tanulás iránti moti-
vációt és az ezzel járó munkaszin-
tet.
A túlzásba vitt felnőtt kontroll elő-
idézheti a más döntéseitől való
függést.
A szociális kogníció az a mód,,
amelyen a gyermek észleli a többi
embert, megérti azok gondolatait,
érzéseit, szándékát, nézőpontjait.
A gyermek családban megélt él-
ményei a következtetések rendsze-
rét hozza létre.
A családnak a gyermek fejlődésére
tett hatását – melyek hasonlóak a
minden testvér számára , mint pl.:
a társadalmi osztály, szülői konf-
liktus, nyomás a jó eredményért -,
minden gyermek egyénileg, más-
képp éli meg a születési sorrend, a
korkülönbség, és a nemek miatt.
53
Tehetséggondozásunk eredményességét az mutatja, ha a tehetséges tanulóink önértékelése fejlődik, az adott területen eredményeket érnek el, he-
lyes önismeret mellett elismerésben részesülnek. Tehetségük kamatoztatása, sikereik öröme hozzájárul harmonikus személyiségük kialakulásához,
szociális kapcsolataik gazdagításához. Célunk az, hogy a nevelési-oktatási folyamatot a diákok fejlődésének legígéretesebb területeire összponto-
sítsuk.
54
„Oszd a szépséget, pazarold,
szótlanul, számolatlan.
Hallgatsz, megszólít: Nézd, vagyok.
S végül mindenből rád ragyog,
ezernyi árnyalatban”
(Rilke)