elektromágneses energiák

Post on 20-Jan-2016

20 Views

Category:

Documents

0 Downloads

Preview:

Click to see full reader

DESCRIPTION

Elektromágneses energiák. UV sugárzás. Felosztás: közeli UV UV-A UV-B UV-C távoli UV extrém UV. UV-A (315-400 nm) UV-B (280-315 nm) UV-C (200-280 nm). Az UV B sugárzás hatása a kötőhártyára. pterygium. Az UV B-sugárzás hatása a lencsére. katarakta. - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

Elektromágneses energiák

UV sugárzás Felosztás:

közeli UV UV-A UV-B UV-C

távoli UV extrém UV

UV-A (315-400 nm)

UV-B (280-315 nm) UV-C (200-280 nm)

Az UV B sugárzás hatása a kötőhártyára

pterygium

Az UV B-sugárzás hatása a lencsére

katarakta

A napfény hatása az ideghártyára

Makula degeneráció

Hamisításvédelemre Rovarirtásra

Fertőtlenítés UV-C

Röntgensugárzás lágy, kemény sugárzás Keletkezése:

Fékezési sugárzás Karakterisztikus sugárzás

Röntgensugárzás alkalmazásai betegségek diagnosztizálása daganatok kezelésére kimutathatók a fémekben lévő esetleges

anyaghibák

Radioaktivitás Henri Becquerel Pierre és Marie Curie Ernest Rutherford Paul Ulrich Villard

α, β, γ- bomlás

A radioaktív szennyezés kielégíthetetlen energiaigény U vagy Pu atommagjának bombázása

Láncreakció, stabilizálás elektromos E U vagy Pu + deutérium-trícium

Magfúziós E nukleáris robbanás Radioaktív anyagok biztonságos tárolása Atomhulladékot három kategóriái

kis és közepes aktivitású fajták, nagy sugárzású hulladékok

1986 Csernobil

A sugárzás biológiai hatásai Külső és belső sugárterhelés Genetikai hatás Szomatikus hatás

Korai szükségszerű

Késői szükségszerű és véletlenszerű

Sugárbetegség lefolyásaIdő Halálos dózis Félhalálos dózis Félhalálos alatti

dózis

1. hét Émelygés, hányás, ajak és torok megdagad

Émelygés, hányás Lehetséges émelygés, hányás

2. hét Láz, folyadékveszteség, gyors súlycsökkenéshalál

Étvágytalanság, Rossz közérzet

Tünetmentes időszak

3. hét Láz, ajak és torok erős gyulladása

Rossz étvágy, általános gyengeség, sápadtság, hajhullás, vérzékenység, hányás

4. hét Sápadtság, vérzékenységSúlyveszteség, 50%-os halálA túlélők lassú javulása

Lassú javulás

Sugárzások elleni védelem Külső sugárterhelés esetén

Távolságvédelem Idővédelem Árnyékolás

Belső sugárterhelés esetén Megelőzés Dekorporáció

Elektroszmog

Természetes és mesterséges

A sugárzások és terek frekvenciájuk, intenzitásuk és a terük jellege (elektromos, mágneses vagy távoltéri sugárzó)

Jellemzője, hogy az alacsony energiájú, úgynevezett nem-ionizáló tartományba esik.

Erős elektromágneses sugárzásterhelésre vezethetők vissza egyes megmagyarázhatatlan idegi panaszok, egyes krónikus fáradtságtünetek, mozgásszervi gyengeség, esetlegesen allergiás megbetegedések, fejfájás, szorongásos állapotok, alvászavarok is az.

Elektromágneses sugárzásintenzitás fokozott kockázati tényezőt jelenthet a rákos megbetegedéseket és a leukémiát illetően.

Javaslatok az elektroszmog hatással szembeni védekezésre Teljes áramtalanítás, Két méter távolság, Villanypárnákat és –takarókat Rádiós ébresztőórák A tető felett állandó áramvezetékek igen

erős váltakozó mágneses teret okozhatnak. (Országos Joliot-Curie Intézet Nem-ionizáló Sugárzások osztálya)

Fényszennyezés

1957. szeptember 20-a reggelén egy torony 150 méteres körzetében 20.000 elpusztult madár tetemét találták.

Tengeri teknősfajok A soksertéjű tengeri gyűrűsférgek Zooplankton algafogyasztása

1988-ban az USA-ban megalakult a Nemzetközi Sötét Ég Egyesület (International Dark-Sky Assosiation)

Nemzeti Sötét Ég Hete 1980 Nemzetközi Világítástechnikai

Bizottság

Űrfelvétel bolygónk fényeiről

A rovarvilágban a fényszennyezés az alábbi káros hatásokat fejtheti ki: az élőhelyeiktől, táplálkozó-helyeiktől való

elcsalogatás; szaporodó partnerek szeparálása; nagyobb kitettség a ragadozóknak; az egyedek közvetlen vagy közvetett elhullása; lokális kipusztulás, a populáció összeomlása.

A fényforrás csalogató hatása alapvetően három paramétertől függ:

a fényforrás magasságától, teljesítményétől és a kibocsátott fény spektrumától.

A mesterséges fényforrások másik veszélye a rovarok szempontjából, hogy nem végtelen távolságból világítanak, mint az éjszakai égbolt természetes fényforrásai (pl. a Hold).

Ha azonban egy véges távolságú fényforrásból eredő fény a legerősebb inger, és ehhez viszonyítja a haladása irányát, akkor egész más lesz az eredmény

(fogságba ejti a fény, spirálozik a lámpa felé).

A fényterhelés káros hatásainak csökkentése érdekében ökológiai szempontból a következőkre kellene különösen odafigyelni: Csak a szükséges területek kerüljenek

megvilágításra, lehetőleg kerülve a felfelé irányuló fényt.

A világítótestet a még ésszerű legalacsonyabbra kell elhelyezni, és a teljesítményét optimalizálni.

Egy holland kutatás során például az derült ki, hogy egy kivilágított új autóút teljesen tönkretette a nagy godák védett és ezért érintetlenül hagyott fészkelőhelyét, mivel a madarak elmenekültek a megváltozott környékről.

Egy olasz reptérbővítéshez készült hatástanulmány szerint a költőző madarak a fények miatt rossz pihenőhelyekre szállnak le, elvesztik a tájékozódási képességüket és csökkennek a túlélési esélyeik.

Ráadásul a madarak viselkedése is megváltozik: az angol városi vörösbegyek például végigdalolják az éjszakákat, de már Debrecenben is feltűnt néhány éjjel fütyülő feketerigó.

Frankfurt

Hongkong

San DiegoValencia

A poláros fényszennyezés Polarizált fény Szupernormális inger Polarizációs ökológiai csapdák

Szitakötőket vonzzák a fényes, fekete sírkövek Rajzáskor a kérészek nőstényei petecsomóikat

az aszfaltra rakják Géza, Tószeg gólyája Polarizációs bögölycsapda

top related