eurÓpai ÚniÓs trendek És a magyar vÁroshÁlÓzat fejlŐdÉse

EURÓPAI ÚNIÓS TRENDEK ÉS A MAGYAR VÁROSHÁLÓZAT FEJLŐDÉSE

Dr. Faragó László MRTT IV. vándorgyűlés

Szeged, 2006

Tartalom Európa városhálózatának alakulása A (nagy)városok szerepnövekedésének okai A várospolitika erősödése az Unió

területpolitikájában 1990-től Városhálózat-fejlesztési politika hiánya

Magyarországon 1990 után Magyar városok az európai térben Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika

alapelvei

Európa városhálózatának alakulása Erősödik a gazdasági és a területi

koncentráció „Kék banán”, „pentagon” A K+F, IKT, high-tech beruházások a

(nagy)városokba koncentrálódnak Számos probléma is a városokba koncentrálódik

beavatkozást igényelnek A negatív agglomerációs externáliák

elkerülése határt szab egyes metropoliszok további növekedésének

Policentrikus város(régió)fejlesztési politikára van szükség

A (nagy)városok szerepnövekedésének okai A legfontosabb döntések (általában) három szinten

születnek: EU, nemzeti és helyi (kistérség, városrégió) A gazdaság dinamizálásához szükséges potenciálok

léte Méretgazdaságosság: a hatékonysági kritériumokat

kielégítő kritikus tömeg a nagyvárosokban biztosítható További koncentráció előnyei (pozitív lokális externáliák,

agglomerációs előnyök, növekvő méretgazdaságosság) A helyi gazdaságokban, a munkaerő vonzáskörzetekben

számos probléma sikeresebben kezelhető, mint magasabb szinten (helyi sajátosságok kihasználása, szubszidiaritás elve)

A városok növekedésének egy bizonyos pont után határt szab az erőforrások (kapacitások) szűkössége, az emelkedő árak (telek, bérleti díjak, bérek stb.), a zsúfoltságból eredő nehézségek stb.

A várospolitika erősödése az Unió területpolitikájában 1990-től A várospolitika de jure nem része a közösségi politikáknak! Az EU várospolitikájának erősödése

1990 „A városfejlesztés zöld könyve” 1989-93 „Urban Pilot” programok (33+26) 1994-99 URBAN I. közösségi kezdeményezés (118 térség 900 millió euró) 1997 „Towards an Urban Agenda in the EU” (városfejlesztési ajánlás) 1999 ESDP – 1. célkitűzés: többpólusú városrendszer kialakítása 2000–2006 URBAN II. (4 közösségi kezdeményezés egyike) 2000 A lisszaboni stratégia potenciális célterületei a városok 2002 „Cities for Cohesion – The Urban Dimension of European Cohesion” 2003 The future of cohesion policy in Europe – Establishing a strong urban

dimension in the Structural Fund” 2004 Rotterdam (CEMAT+ EP) városfejlesztés a kohéziós politika része 2005/2006 „Kohéziós politika és a városok: a városok hozzájárulása a régiók

növekedéséhez és foglalkoztatási helyzetéhez” 2006 CSG területi dimenziója: városok és vidék 2007-13 az URBAN programok integrálódnak a main stream tervezésbe Új „Territorial agenda” készül (2007)

A régiók szerepnövekedése megállt 1993-at követően Régiók Európája?

Régiók és városok Európája!? Városrégiók Európája?

Városhálózat-fejlesztési politika hiánya Magyarországon 1990 után A területfejlesztést tévesen értelmezték

A terület- és településfejlesztés tautológia A területpolitika alapvetően területi/regionális szemléletű, a

szakma a régiók és kistérségek szükségszerű kialakítására és megerősítésére koncentrál(t)

A településfejlesztést önkormányzati hatáskörnek tartották, és az önkormányzatok őrködtek „szabadságuk” felett

Felborult a területpolitika (-fejlesztés) belső egyensúlya (városfejlesztés – vidékfejlesztés)

Ne volt kompetens és cselekvőképes központi intézmény Az elkészült területfejlesztési és –rendezési dokumentumok

követték e szemléletet Új lehetőség

2005-ös OTK (területi/regionális és településhálózati szempontokat is kezel)

2006-tól az ÖTM

Budapest a MEGA rendszerben

Nemzeti/nemzetközi jelentőségű funkcionális városi körzetek

A magyar városok az európai térben Csak egy potenciális MEGA van

Budapest fejlesztése (EU, Közép-Európa, Kárpát-medence) Hiányoznak az európai mércével közepes városok, de

e funkcióikat, teljesíteni kell. Budapest és az „öt nagyváros” közötti feladatmegosztás

Az „öt nagy” periférikus fekvésű, kicsi vonzáskörzettel, néhány funkciójuk nemzetközi jelentőségűvé fejlesztése, határon átnyúló kapcsolatok erősítése

Regionális jelentőségű funkciók/városok (funkcionális városi térségek) erősítése (regionális policentrizmus)

Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei

A régió csak egy és nem kiemelt szereplője a területi struktúrának. A társadalmi-gazdasági struktúra csomópontjai, a fejlődés motorjai a városok

A regionalizáció felülről/kívülről fregmentálfregmentál, még a városokra alapuló politika alulról a valós kapcsolatokból építkeziképítkezik

A város és környéke „természetes” együttműködési egység, elő kell segíteni az integrációt

A települési és a térségi megközelítés integrációja

A város(régió)fejlesztés a területpolitika meghatározó eleme!

Az új (retro) városhálózat-fejlesztési politika alapelvei Policentrizmus: központok hierarchikus

hálózatainak a fejlesztése (több szintű feladat) Koncentrált decentralizáció: csomóponti városok

koncentrált fejlesztése Elérhetőség és a hozzáférés javítása Vertikális funkciómegosztás (többszintű hierarchikus

rendszer) Horizontális funkciómegosztás a városrégiók és a

városok és a városkörnyék települései között (kooperáció, hálózati együttműködés)

Városrégiók kialakítása, rurbanizáció Új város és vidéke (régiója) kapcsolat, a központi város a

kölcsönösség alapján integrálja környezetét Városkörzeten belüli funkciómegosztás

Fogalmi keveredések

Régióközpont = régió székhely ? növekedési pólus Növekedési/versenyképességi pólus: kutatóintézetek,

egyetemek, vállalatok stb. együttműködése egy innovatív gazdasági program megvalósítására, amely nemzetközi/nemzeti jelentőségű a növekedést szolgálja és nem a foglalkoztatás bővítését vagy a felzárkóztatást gazdaságpolitikai kérdés

Növekedési centrum – helyi/területi termelési rendszereket klasztereket befogadó téregység (nagyváros, kistérség, régió, területfejlesztési kompetencia)

Magyar pólus program az előzők keveréke ≠ a város komplex gazdaságfejlesztési stratégiájával

Köszönöm figyelmüket!

Bővebb információ: Faragó L.: A városokra alapozott terület-

politika koncepcionális megalapozása.Tér és Társadalom, 2006. 2. szám.

MTA RKK www.rkk.hu

farago@rkk.hu