fenntartható fejlődés alapjai -...
Post on 17-Jan-2020
1 Views
Preview:
TRANSCRIPT
Fenntartható fejlődés alapjai
2
A fenntarthatóság fogalma
Fenntartható, ami
• nem időleges, hanem tartós, huzamos, „örök”,
• nem éli fel a saját alapjait, és nem szűkíti saját lehetőségeit,
• nem szűkíti a jövő lehetőségeit.
1962 Rachel Carson: Néma tavasz
Amerikai tengerbiológus
A DDT káros hatásairól ír
Fikció, de tudományos alapja van
Jelentősége: felhívja a figyelmet a környezeti problémák súlyosságára
A DDT felhalmozódása a táplálékláncban
HEFOP 3.3.1.
A Nemzetközi Állomások:
I. 1968. Római Klub;
II. ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972);
III. Európai Bizottsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975);
IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Bruntland Bizottság 1984-1987);
V. ENSZ Környezet és Fejlődés Konferenciája (1992. június 2-14. Rio de Janeiro).
VI. 2002 Johannesburg - Fenntartható Fejlődés Világkonferencia
HEFOP 3.3.1.
Római Klub: 1968.
• Aurelio Peccei hozta létre (10 országból, 30taggal indult);
Gábor Dénes, Bognár József, Szentágothai János,
László Ervin, Kapolyi László Göncz Árpád)
• Fő cél: globális problémák megoldása;
• A tudományos társaság feladata: fejlődés elemzése,feltárása, a határozott célok megfogalmazása;
• Világmodelleket hoztak létre;
Társadalom
• 1970 Föld Napja (április 22.) Denis Hayes
"Ki mondta, hogy nem tudod
megváltoztatni a világot?"
HEFOP 3.3.1.
ENSZ I. Környezetvédelmi Világkonferencia (Stockholm, 1972)
• 1972. Június 5. Az első Környezetvédelmi
Világkonferencia;
• 113 tagállam vett rajta részt (nem vett rész Kína és Románia kivételével a szoc. országok, de még ebben az évben Mo. is aláírta);
• A konferencia mérföldkövet jelentett;
• Eredménye: (a 4 dokumentum)
1. Nyilatkozat az emberi környezetről
2. Nyilatkozat az irányelvekről
3. Akcióprogram javaslat
4. Szervezeti intézkedések.
HEFOP 3.3.1.
Európai Biztonsági és Együttműködési Értekezlet (Helsinki, 1975.)
• 1975. augusztus 1.
• Megállapították: megelőző intézkedésekkel lehet a környezetkárosodást leghatékonyabban megelőzni;
• Európa, USA és Kanada egyöntetűen vállalták,hogy a legmagasabb szinten biztosítják a világ környezetbiztonságát;
• Záróokmány: „Együttműködés a gazdaság, a tudomány és a technika, valamint a környezetvédelem területén.”
IV. Környezet és Fejlesztés Világbizottság (Brundtland Bizottság 1984-1987)
• World Comission on Enviroment and Development;
• Bizottság vezetője: Gro Harlem Brundtland (Norvégia miniszterelnöke);
• Bizottság tagjainak száma: 22;
• Titkárság: Genfben;
• A konferencia kezdete (1984): Genf;
• A jelentés elfogadása (1987): Tokió;
HEFOP 3.3.1.
A Bizottság 8 kulcskérdése:
1. A népesedés a környezetvédelem és a fenntartható fejlődés perspektívái;
2. Energia és környezetvédelem;
3. Ipar
4. Élelmiszer-biztonság, mezőgazdaság, erdészet;
5. Emberi települések;
6. Nemzetközi gazdasági kapcsolatok;
7. A környezetgazdálkodást támogató döntési rendszerek;
8. Nemzetközi együttműködés.
Hiányzik: oktatás, nevelés, környezettudatosság
témaköre => kritikát kapott .
HEFOP 3.3.1.
„Közös Jövőnk” jelentés
• „Our Common Future”;
• 1987 februárjában fogadták el a jelentést Tokióban;
• Alapkoncepció: a Föld minden lakosának joga van arra, hogy emberhez méltó körülmények között élhessen és legalább az alapvető emberi szükségleteit kielégíthesse;
• Fenntartható fejlődés koncepciója;
• Stratégiakidolgozás a környezetkímélő fejlődéshez;
• Módszerek és eszközök felmérése a nemzetközi együttműködéshez;
• Hosszútávú környezetvédelem kidolgozása.
15
Környezet és fejlődés világkonferencia Rió de Janeiro, 1992.
Nyilatkozat a környezetről és a fejlődésről
Feladatok a XXI. századra (Agenda 21)
- Gyerekek, fiatalok és a fenntartható fejlődés
- Segítő nevelés, társadalmi tudatosság és képzés
„A kormányzatoknak törekedniük kell olyan stratégiák elkészítésére a
következő három évben, amelyek a környezet és fejlődés problémáját
átfogóan, minden témában megjelenítve tartalmazzák a nevelés minden
szintjén.”
16
ENSZ Világtalálkozó a fenntartható fejlődésről Johannesburg, 2002.
A fenntarthatóság kérdéskörével összhangban újra kell gondolni a
döntéshozóknak a nevelésnek és az oktatásnak a szerepét!
A „tanítás - nevelés a környezetről" - helyett a hangsúlyokat a
"fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos szükségletek felé" kell
elmozdítani!
17
A technológia szerepe a fenntartható fejlődésben
Ökológiai
válság
Vita a
„Növekedés
határairól”
A fenntartható
fejlődési paradigma
Az
ökohatékonyság
Riói fogalma
Sandoz
Chernobyl
72 87 92 70 80 90
A környezet korlátlan
erőforrás Vita a gazdaság és az
ökológia viszonyáról
Megállapodás a technológia
és ökológia viszonyát illetően
Pozitív
megközelítés Negatív
megközelítés
Haladó
megközelítés
A technológia
tisztelete
A technológia
fenyegetés A technológia oka a környezetkárosításnak,
de a megoldása is a problémáknak
70 80 90
Exxon Valdez
Kyoto
97 62
R. Carson
Silent Spring
DDT
crisis
78 86 89 62
CFC
85 79
Amoco
Cadiz
GMO
Mid
‘90 98
Seattle
99
Den Haag
00
00
Danube
Johannesburg
02
76
Seveso
A Brundtland Bizottság
jelentésének fő üzenete
• A növekedés hajszolása a földi bioszféra
összeomlásához vezet, ezért a gazdaság
fejlődését a régi módon nem szabad
folytatni.
Fenntartható fejlődés
„a fejlődés olyan formája, amely a jelen igényeinek kielégítése mellett nem fosztja meg a jövő generációit saját szükségleteik kielégítésének lehetőségétől.”
(ENSZ – Közös jövőnk jelentés, 1987 vagy:Brundtland-
jelentés)
20
Sustainable development – fenntartható fejlődés
1. Olyan fejlődés, amely úgy elégíti ki a mai generációk igényeit, hogy közben nem befolyásolja károsan a következő generációk ugyanazon igényei kielégítését.
2. Olyan tevékenység, amely a mai generációk életminőségének (életszínvonalának) emelését teszi lehetővé anélkül, hogy elvenné a jövő generációitól a lehetőséget legalább ugyanilyen életszínvonal elérésére.
3. A földi környezetünk megszabta a határok között élni. 4.a. Törődni azzal (a világgal), amit mi soha nem fogunk meglátni. 4 b. Törődni azzal, mi fog utánunk történni. 5. Nem becsapni gyermekeinket és unokáinkat.
FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS 1995. évi LIII. trv
A társadalmi-gazdasági viszonyok és tevékenységek
rendszere, amely a természeti értékeket megőrzi a
jelen és a jövő nemzedékek számára, a természeti
erőforrásokat takarékosan és célszerűen használja,
ökológiai szempontból hosszú távon biztosítja az
életminőség javítását és a sokféleség megőrzését
22
Mi lehet fenntartható?
1. Állapot
23
Mi lehet fenntartható?
2. Folyamat
A) NÖVEKEDÉS
= mennyiségi változás
= nagyobb, több
• Anyagi
• Korlátos lehetőségek
• Ellenséggé tesz
• Életszínvonal (GDP)
B) FEJLŐDÉS
= minőségi változás
= jobb
• Szellemi-tudati-kulturális
• Megújuló lehetőségek
• Társsá tesz
• Életminőség
A fejlődés esélyt ad a fenntarthatóságnak!
A fenntartható fejlődés – új szemlélet
• Növekedni:
nagyobbnak lenni
méretben
• Fejlődni: jobbnak
lenni
• Miben kell jobbnak
lennünk?
• A környezethez
(természeti és
társadalmi) való
alkalmazkodásban
• Teljesítményeinket
kell javítani, azok
hatékonyságát
A fenntartható fejlődés – új szemlélet
• A fejlődés egyszerre feltételezi a fejlesztést és megőrzést, a szerves kultúra fenntartását
• A fejlesztés és környezet közötti konfliktusok csillapítása nem kizárólag technikai feladat, hanem etikai
• A környezet és fejlődés ügye elválaszthatatlan egymástól
• A fenntarthatóság célja a folytonos társadalmi létminőség (a társadalom a cél, a gazdaság eszköz, a környezet feltétel)
• A fenntarthatóság a társadalomra vonatkozik
Fenntartható fogyasztás
Fenntartható fogyasztásnak nevezzük a szolgáltatások és a hozzájuk kapcsolódó termékek olyan módon történő felhasználását, amely megfelel az alapvető szükségleteknek, jobb életminőséget eredményez, de közben minimálisra csökkenti a természeti források és a mérgező anyagok használatát, valamint a hulladék- és szennyező anyagok kibocsátását az adott szolgáltatás illetve termék teljes életciklusa során annak érdekében, hogy a jövő nemzedékek szükségleteit ne veszélyeztessék.
27
A BOLDOGSÁGUNK NEM FÜGG A
FENNTARTHATÓSÁGTÓL
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
0 1 2 3 4 5 6 7 8 9
Svájc
Dánia
USA
Magyarország
Bulgária
Oroszország
Életelégedettségi Index
Ökológiai Lábnyom Index
Forrás: Happy Planet Index
Az elégedettség és a fenntarthatóság közti viszony
A fenntartható fejlődés
• nem igényli szükségleteink korlátozását, csak arra bíztat, hogy
igyekezzünk azokat kevesebb anyag és energia felhasználásával
kielégíteni és minimalizáljuk a termelőtevékenység szennyező
hatásait.
A fenntartható fejlődés
• Időben folyamatos, optimális erőforrás-használat és
környezeti menedzsment.
• A fenntartható fejlődés érdekében fenn kell tartani a
természeti erőforrások által nyújtott szolgáltatásokat,
és meg kell őrizni minőségüket.
A fenntartható fejlődés ábrája
Továbbfejlesztett definició Herman Daly
• „A fenntartható fejlődés folytonos szociális
jólét elérése, anélkül, hogy az ökológiai
eltartó-képességet meghaladó módon
növekednénk.
• A növekedés azt jelenti, hogy nagyobbak
leszünk, a fejlődés pedig azt, hogy jobbak. „
A fenntartható fejlődés
szimpatikus
• Nem igényel paradigma váltást
• Nagyon is beleillik a hagyományos közgazdasági
gondolkodás eszmerendszerébe,
• Nem igényli szükségleteink korlátozását.
• Csak arra biztat, hogy igyekezzünk azokat kevesebb
anyag és energia felhasználásával kielégíteni, és
minimalizáljuk a termelés szennyező hatásait.
A fenntartható fejlődés
• Csökkenti a magas egy főre jutó fogyasztás miatti
lelkiismeret furdalást,
• Sőt a fajlagos felhasználások összehasonlításával a
fejlődőket teszi bűnössé.
34
A fenntarthatóság értelmezése
– Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, mint konstans fogyasztást. Ez
az értelmezés felel meg, a gyenge fenntarthatósági kritériumnak,
amelynél a természeti és ember alkotta tőke egymással
helyettesíthető.
– Értelmezhetjük a fenntarthatóságot, a természeti erőforrások
időben állandó (konstans) készleteként. Ez az értelmezés felel meg
a szigorú fenntarthatóságnak.
– És végül értelmezhető a fenntarthatóság, mint generációk közötti
egyenlőség is.
ERŐS KRITÉRIUM
Nem elég a rendelkezésre álló teljes tőkevagyon összértékét fenntartani,
hanem az egyes tőkefajták értékét külön-külön kell megőrizni
Az erőforrások nem vagy csak részlegesen helyettesíthetők
A tőkefajták (természeti, emberi, ember alkotta) komplementerek
A piac és az ökoszisztémák időléptéke nagyságrendekkel eltér
GYENGE KRITÉRIUM
Ha egy erőforrás szűkös lesz a piaci ár jelzi és új technológiák
jönnek létre a helyettesítésére vagy a hatékonyság növelésére
Alapja:
a teljes tőkevagyon összértékének időbeli megőrzése
a különböző tőkefajták kompenzálhatják egymást
(természeti erőforrást csökkenésekor az ember
alkotta erőforrások növelésével kompenzálhatunk)
Pl.: ha a tiszta vizű folyót (mint természeti erőforrás) elszennyezzük,
szennyvíztisztítókat hozunk létre
A fenntarthatóság eltérő megközelítései
Gazdaság
Bioszféra
Társadalom
„Gyenge”
fenntarthatóság
Bioszféra
Trsd.
Gazd.
„Szigorú”
fenntarthatóság
• A 12 750 négyzetméternyi – két és fél
futballpályányi területű –,
• 204 000 köbméter térfogatú „kísérleti
laboratóriumban”
• a kutatók hét komplett „biomot” hoztak létre a
földiek mintájára: miniatűr óceánt, sivatagot,
szavannát, esőerdőt, mocsárvidéket, egy intenzíven művelt
agrárterületet, valamint emberi élőhelyet.
• A zárt térbe mintegy 3800 gondosan válogatott
növény- és állatfajt telepítettek.
• 1991. szeptember 26-tól 1993. szeptember 26-ig
tartott.
• A kísérletben 4 férfi és 4 nő vett részt.
Tapasztalatok
Fenntartható
fejlődés
Ökoló
gia
i fe
lelő
sség
Szo
ciál
is j
ogok
Piacgazdaság
A fenntartható fejlődés követelményei
• a megújuló természeti erőforrások felhasználásának mértéke kisebb vagy megegyező legyen a természetes vagy irányított regenerálódó (megújuló) képességük mértékével.
• a hulladék keletkezésének mértéke/üteme kisebb vagy megegyező legyen a környezet szennyezés befogadóképességének mértékével.
• a kimerülő erőforrások ésszerű felhasználási üteme, amit részben a kimerülő erőforrásoknak a megújulókkal való helyettesíthetősége, részben a technológiai haladás határoz meg.
A felsorolt elvek megsértése
erőforrás szűkösséghez vezet
feltéve, hogy:
• a környezet nyújtotta szolgáltatások és javak alapvetőek, nélkülözhetetlenek a gazdasági rendszer számára
• nem kielégítő helyettesítési lehetőségek vannak az újratermelhető tőke és a környezeti funkciók között
• a környezeti funkciókat a technikai haladás adott mértéke nem növeli.
Fenntarthatóság: a definíció
problémája
fenntartható használat csak a megújuló erőforrásokra vonatkozik. Azt jelenti, hogy olyan arányban használjuk ezeket, amely megújulási képességükön belül marad.
fenntartható gazdaság a fenntartható fejlődés terméke, megőrzi a természeti erőforrásalapot. Alkalmazkodás révén és a tudásban, szervezésben, műszaki hatékonyságban bekövetkező tökéletesedésén keresztül folyamatosan fejlődhet.
fenntartható társadalom kilenc alapelv szerint létezik
A fenntarthatóság kilenc alapelve
1. Az életközösségek tisztelete és védelme
2. Az emberi élet minőségének javítása
3. A Föld életképességének és sokféleségének megóvása
4. A nem megújuló erőforrások felhasználásának minimalizálása
5. A Föld teherbíró-képességének határain belül maradó növekedés
6. Az egyéni magatartás és szokások megváltozatása
7. A közösségek képessé tétele arra, hogy saját környezetükről gondoskodjanak
8. A fejlesztés és természetvédelem integrálására szolgáló nemzeti keretek kialakítása
9. Világméretű (globális) együttműködés kialakítása
A gazdasági növekedés és a
környezeti minőség kapcsolata
A Világbank 1992. Évi jelentése
• A környezet védelme nélkül lehetetlen a
fejlődés és a fejlődés nélkül nem
biztosíthatók a környezet védelméhez
szükséges beruházások.
Erőforrások
Élelmiszer
Szennyezés
Ipari termelés
Népesség
1900 2000 2100
A FENNTARTHATÓ FEJLŐDÉS ALAKULÁSÁNAK
ELŐREJELZÉSE
A világ helyzete
GDP és a szennyezés kapcsolata
Szennyezés
GDP
idő
Men
nyis
égi
index
OECD országok GDP-emisszió
1970 1980
0
100
200
index
GDP
Nitrogénoxid
Kéndioxid
Por
Ólom
Vezetékes ivóvízben nem részesülők
100 1000 10000 100000
1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
0
100
%
Csatorna nélküli városiak aránya
100 1000 10000 100000
1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
0
100
%
Porkoncentráció a városokban
100 1000 10000 100000
1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
g/m3
0
1800
SO2 koncentráció a városokban
100 1000 10000 100000
1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
0
50
g/m3
Települési hulladék/fő
100 1000 10000 100000
1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
Kg
600
0
CO2/fő
16
8
tonna
100 1000 10000 100000
1 főre jutó dollárbevétel (log. skála
GDP ($/fő)
0
5000
10000
15000
20000
25000
30000
0 1000 1500 1700 1800 1900 1950 1975 2000
Nyugat- EU
(USA)
Kelet EU
Ázsia(-Japán)
(L) Amerika
Afrika
Gazdasági növekedés
0 10 20 30 40 50
Afrika félsivatagos vidékei
Ázsia és a Csendes óceán
Latin Amerika
Közép Kelet
Volt szoc. Orsz.
Fejlett orsz.
1990
2030
A világ nagyobbik része még 2030-ra sem éri el azt az egy
főre jutó GDP-t, amelynél a környezetminőség már javulni
kezdene.
10000
2000
Energiafelhasználás
(olajkg/fő)
100 50000
GNP ($/fő)
CND
N
USA
S
NL
DK AUS
F A
GR
P
TR IND
2010. Március 4. Kerekes Sándor 64
Welfair and energy consumption
Létezik-e alagút az energiafogyasztást illetően?
0
1
2
3
4
5
6
7
8
9
0 10 000 20 000 30 000 40 000 50 000 60 000
Energyconsumption (TOE/capita)
(GDP Euro/capita)
Hungary 2007
Hungary 2027
Hungary 2047
Source: EIU, OECD, Boston Consulting
Danmark Swiss
Ireland
Energia felhasználás
A számok világosan mutatják, hogy a fejlett országokban az
elmúlt húsz évben az egy főre jutó GDP körülbelül
háromszorosára nőtt, eközben az egy főre jutó
energiafogyasztás a világ átlagát (12 %) meghaladó
mértékben, mintegy 14%-kal nőtt.
Abszolút számokban a magas jövedelmű országok egy főre
jutó energiafelhasználása 3,8-szeresére a világ átlagának és
13,5 szerese az alacsony fejlettségi szintű országok egy főre
jutó energia-felhasználásának.
2010. Március 4. Kerekes Sándor 66
Ezek ugyanazok a foglalkozások? Melyik fenntarthatóbb?
Local Agenda 21
• A fenntartható fejlődés lokális programja (LA 21)
azt célozza meg, hogy a természet-gazdaság-
társadalom hármasában úgy teremtse meg az
összhangot, hogy az a fenntarthatóság hosszú távú
elveit szolgálja.
• A természeti tőke átváltását gazdasági tőkére csak
a bioszféra követelményeit betartva, szigorú
határok közt tartja megvalósíthatónak.
A fenntartható gazdasági
fejlődés stratégiái
Alapkövetelmény
• A fenntartható fejlődés alapelveit
figyelembe véve csak olyan ipari,
mezőgazdasági, energetikai stratégiák
fogadhatók el a jövőben, amelyek teljesítik
a megőrzés és fejlesztés integrálásának
követelményét.
Alapkérdések
1. Kialakíthatók-e a gazdálkodásnak olyan formái,
olyan technológiák, eljárások amelyek kellően
hatékonyak, termelékenyek, és egyúttal
megfelelnek a fenntarthatóság követelményének?
2. Hogyan érhető el, hogy a fent jelzett
gazdálkodási formák meghonosodjanak a
gyakorlatban, hogyan vehetők rá a termelők ezek
tömeges alkalmazására?
FENNTARTHATÓ
MEZŐGAZDASÁGI STRATÉGIÁK
Fenntartható mezőgazdasági stratégiák
• A mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban
felmerülő környezeti problémák alapvetően
mind azzal függnek össze - ahogy azt
Schumacher összegzi - ". . hogy a városlakó
ember elhatározta: az ipar elveit fogja
alkalmazni a mezőgazdaságra ".
A fenntartható mezőgazdasági
termelés kialakítása
• A vegyszerek okozta környezeti károsodás
mérséklése.
• Takarékosság a vízzel,
• Takarékosság az energiával.
A műtrágya okozta környezeti
károsodás mérséklése
• növelik a szerves trágyák, hulladékok,
melléktermékek visszaforgatását a talajba,
• vetésforgóba a levegő nitrogénjét megkötő
pillangósokat vetnek,
• genetikai átalakítással más növényeket is
alkalmassá tesznek a nitrogén megkötésére.
• A számított mennyiségű, és pontosan a felvétel
helyére juttatott műtrágya,
A növényvédőszer okozta
környezeti károsodás mérséklése
• a kártevő életciklusának éppen megfelelő
időpontjában permetezett növényvédő szer.
• A rezisztens fajták kinemesítése,
• a növény tenyészidejének a megváltoztatása.
0.00
2.00
4.00
6.00
8.00
10.00
termék kg/ha
1960 1963 1975 1990 1993 1996 1999
inszekticid fungicid herbicid
Peszticidfelhasználás megoszlása Magyarországon
Takarékosság a vízzel
• A szivárogtató öntözőberendezések
– víztakarékosság,
– szikes talajok kezelése,
• a szárazságtűrő fajták kinemesítése.
• A haszonnövények társítása
A haszonnövények társítása
• Pld. 15 sor cukorrépa + 2 sor kukorica
• Kártevők nem találnak állandó környezeti
viszonyokat
• Különböző kórokozók lehetnek egymás
ellenségei
A fenntartható mg.
elterjesztésének akadályai
• A természeti erőforrások társadalmi szűkösségéről
gyakorlatilag nem kap tájékoztatást a gazdálkodó.
• Hiányoznak általában azok az intézmények és
szabályozási formák, amelyek kapcsolatot
létesítenének a társadalom hosszú távú érdeke - a
fenntartható mezőgazdasági rendszer kialakítása -
és az egyes farmer rövidtávú jóléte között.
FENNTARTHATÓ
IPARI STRATÉGIÁK
Fenntartható ipari stratégiák
Ipari ökológiai rendszer kialakítása.
• Egy ilyen rendszerben optimalizált az energia és a
nyersanyagok felhasználása, a lehető legcsekélyebb
mértékű a hulladéktermelés, a folyamatok szennyező
melléktermékei pedig más eljárások nyersanyagául
szolgálnak.
• a terméket eleve úgy kell megkonstruálni hogy az
újrahasznosításra alkalmas legyen
Feladatok
• Az anyagkészleteket a lehető legtovább
forgásban tartani.
• A szeméttelepi lerakás tarthatatlan.
• Nem megoldás a hulladék égetés
Szennyezés a BASF-nél
1972 1980
0
100
160
index
készáru
Emisszió a
levegőbe
Feladatok
• A termelő tevékenységet meg kell, hogy
előzze a forrás és környezetprofil elemzés,
ami nemcsak az ipari rendszerbe bemenő és
kimenő anyag- és energiaáramlás
minimalizálását, de azok minőségével
szemben támasztott követelményeit is
tartalmazzák.
A természetes kapitalizmus alapelvei Betartandó alapelvek:
• A természeti erőforrások hatékony használata
• Biomimikri – tanulj a természettől, utánozd az ott működő rendszereket
• Áttérés a készletező (stock) gazdasági szemléletről a flow (szétterülő, szolgáltató) gazdasági szemléletre
• A természeti tőke értékteremtése (ipari ökológia, ökohatékonyság, életciklus elemzés)
• Az ipari ökológia célja, hogy a természeti
rendszerek működési elveit részletesen
megismerjük, és azokat célszerűen adaptáljuk
az ember által létrehozott, mesterséges
rendszerekre, adott esetben az ipari
technológiákra.
• törekvés az ipari folyamatok környezeti
hatásainak csökkentésére;
• az ipari rendszerek és a környezet
működésének összehangolása
Az ipari ökológia célja
Az ipari ökológia jellemzői
• anyagnak és az energiának a természetes
ökoszisztémákban megtalálható körforgását
próbálja az ipari folyamatokban meghonosítani
• módszer révén elérhető a zéro kibocsátás
• nyersanyag- és energiamegtakarítás
• hulladék elhelyezés költségeinek csökkentése
Az ipari ökológia fontosabb
attribútumai
• az ipari és környezeti rendszerek kölcsönhatásainak rendszerszemléletű vizsgálata;
• az anyag- és energiaáramok, és ezek átalakulásainak együttes figyelembevétele;
• a technológiai és környezeti problémák multidiszciplináris megközelítése;
• a lineáris (nyitott) rendszerek átalakítása ciklikus (zárt) rendszerekké, úgy, hogy az egyik technológiában képződő hulladék egy másik technológiában alapanyagként hasznosuljon;
Öko-hatékonyság
• az ipari ökológia, a termékek életciklus elemzése,
• környezetközpontú irányítási rendszerek.
• Az ökohatékonyság mérése a következő formula segítségével lehetséges:
EE = S/MI
• Ahol az EE (Ecological Effectiveness) az Ökohatékonyság, az S (Service) a nyújtott szolgáltatás értéke, az MI (Material input) pedig az anyaginput.
ÉLETCIKLUS ELEMZÉS
CYCLE ASSASMENT (LCA)
Életciklus elemzés (LCA):
Eredetileg döntéstámogató eszközként fejlesztették ki
Környezeti szempontok alapján tesz különbséget termékek,
folyamatok és szolgáltatások között
Definíció (LCA):
A termékek, folyamatok vagy szolgáltatások teljes életciklusa
alatt vizsgálja a környezeti tényezőket és környezeti hatásaikat
Természeti erőforrások
kitermelése
Alapanyagok,
félkész-termékek
gyártása
Tényleges
használat
Használatból kivonás
hasznosítás
ártalmatlanítás
Az egész ciklusban meghatározható
és értékelhető legyen a termékek
és szolgáltatások
környezettel való kapcsolata
Anyag és energiamérlegek
meghatározása
FENNTARTHATÓ
TÁRSADALMI STRATÉGIÁK
A fenntartható fejlődés
intézményrendszere
• Nemzetközi közösség - EU
• A kormányzatok szerepe
• A vállalatok szerepe
• Az egyének, vagy civil szerveződések
szerepe
A kormányzatok szerepe
• adópolitika,
• a megújuló energiaforrások kutatásának és
fejlesztésnek támogatása,
• A magánbefektetők környezetbarát
viselkedésre ösztönzése,
• a nemzetközi kereskedelem formáinak
kialakítása - GATT
Civil szerveződések szerepe
• Szervezett környezetvédelmi csoportok
– Káros gazdálkodói és fogyasztói magatartásformák feltárása
– A fogyasztói igények eltolása a környezetbarát termékek irányába
• Médiák
• Nemzetközi intézményrendszer
Az egyének szerepe
• Egyének
– Új magatartás kialakítása, a pazarlás megszüntetése
– olyan jelöltekre szavaz, akik érzékenyek a környezeti problémákra
• Mottó
– Tegnap okos voltam, ezért meg akartam változtatni a világot.
– Ma bölcs vagyok, ezért meg akarom változtatni önmagam.
98
Út a fenntarthatóság megvalósítása felé
A) Fogyasztói felelősség és tudatosság
Anyag- és energia-takarékosság
(víz, villany, hulladék, komposztálás stb.)
a. Egyéni szint
• vásárlási és fogyasztási szokásaink elemzése, megváltoztatása;
• másképp fogyasztás mennyiségi és minőségi szempontból egyaránt;
• a vásárolt áru eredetének ismerete;
99
Út a fenntarthatóság megvalósítása felé
A) Fogyasztói felelősség és tudatosság
b. Társadalmi szint
• Az eldobós fogyasztói világ okainak ismerete, tudatosítása.
• Teljes életútelemzés – „a szántóföldtől az asztalig”.
• Figyelem az esetleg később jelentkező problémákra.
• A termék előállításának körülményei is fontossá válnak.
• A vállalatok társadalmi felelősségvállalása.
• Fogyasztói bojkott.
100
Út a fenntarthatóság megvalósítása felé
B) Az értékrend változása
• A környezeti tudatosság erősödése
• A jelen vásárlói döntés ne veszélyeztesse mások és a jövő nemzedékek szükségleteit, azaz a jövő iránti felelősség
Az anyagi birtoklástól a lelki gazdagság felé fordulás
Életszínvonal Életminőség
Fenntartható társadalom
Jó minőségű
energia
Gyenge
minőségű
hőenergia
Anyag Hulladék
Fenntart
ható
társadalom
Bemenet Kimenet Rendszer
Újrahasznosí
tás
Szennyezés
ellenőrzés
• A gazdaság szívóhatásának csökkentése, az input
mérséklése az anyag és energiahatékonyság növelésével.
• A feldolgozottságifok növelése, az anyag és energiából
mind több termék és mind kevesebb hulladék kihozatala.
• A hasznos termékeknek az ökológiai hatékonyság
szempontjából minél tovább tartása a fogyasztási
folyamatban. (A mai piacgazdaság ennek ellenkezőjében
igyekszik érdekeltté tenni a fogyasztót.)
• A fogyasztás egy szakaszából kikerült termékek lehető
legmagasabb hányadának újrahasználata (reuse).
• Az elsődleges hulladékokat ill. a hulladékká vált
termékeket újrahasznosítani (recycling).
• A hulladékok környezetre káros hatását semlegesíteni.
(Részben az ökoszisztémák semlegesítő-
nyelőképességének fenntartásával, részben
tisztítótechnológiák alkalmazásával.)
A fenntartható társadalom feladatai
Köszönöm a figyelmet!
top related