s zocioemocionális fejlődés gyermekkorban

24
1 Szocioemocion ális fejlődés gyermekkorban

Upload: marah-madden

Post on 30-Dec-2015

32 views

Category:

Documents


3 download

DESCRIPTION

S zocioemocionális fejlődés gyermekkorban. Érzelmi és személyiségfejlődés. Érzelmek : érzések keletkeznek helyzetekben, kapcsolatokban valamivel kapcsolatban ami fontos a személy számára; erősebbek ha jó-érzés van benne Az érzelmek változnak intenzitásukban a szövevényestől a drámaiig - PowerPoint PPT Presentation

TRANSCRIPT

1

Szocioemocionális fejlődés

gyermekkorban

2

Érzelmi és személyiségfejlődés

3

• Érzelmek: érzések keletkeznek helyzetekben, kapcsolatokban valamivel kapcsolatban ami fontos a személy számára; erősebbek ha jó-érzés van benne

• Az érzelmek változnak intenzitásukban a szövevényestől a drámaiig

• Darwin: az ember arckifejezései öröklöttek

• Az érzelmek az alábbiak korai fejlődéshez kötődnek:– Idegrendszer– Limbikus rendszer– Agy törzs

4

• A gondozó hatással van a gyermek neurológiai fejlődésére és az érzelmek szabályozására egyaránt:

– Az érzelmek a kommunikáció első formája

– A csecsemő a másik arckifejezésére, hangszínére, és érzelmeire reagál

– A ragaszkodás első formája az érzelmi kötelék

– Az érzelmeknek két átfogó típusa fejlődik ki:

• Elsődleges érzelem: az első 6 hónapban megjelenők

• Tudatos érzelem: 1,5 éves kor körül kezdődik és 2,5 éves korig tart kialakulásuk

5

Elsődleges érzelmek

3 hónapos

2től 6 hónapig

Az első 6 hónap

6tól 8 hónapig

Öröm, szomorúság, undor

HaragCsodálkozás

Félelem (csúcsa a 18. hónap)

Tudatos érzelmek

1 ½ év

2 ½ év

Együttérzés, féltékenység, szégyenkezés

Büszkeség, szégyen, bűntudat

A különféle érzelmek első feltűnése

6

• A lefiatalabbak között a kommunikáció legfontosabb módja: a sírás és a mosolygás

• Az idegentől való félelem :

– Első megjelenése 6 hónapos kor körül

– Erőteljesebbé 9 hónapos korban kezd válni, és általánossá az első születésnapot követően lesz

– A szorongás intenzitása függ:

• Az anya proximikai helyzetétől (gyermektől való távolság)

• Hol találkoznak az idegennel

• Az idegen vislekedésétől

7

• Szeparációs szorongás: distress mutatkozik, amikor a gondozó eltávozik; ennek csúcsa 15 hónapos kor körül van

• Társas megerősítés: “olvasás” érzelmi előjelek olvasása másokról mielőtt azok cselekednének egy helyzetben; javul a kor előre haladtával

• Az első év alatt a csecsemő elkezd fejlődni a képessége arra, hogy kontrollálja érzelmi reakcióinak intenzitását és tartamát:

– A hüvelyk-újj szopása és a gondozó megnyugtatása helyét a második évben a nyelv mint érzelmek feloldása veszi át

8

Fig. 7.3

Azok aránya, akik sírtak, amikor az anyjuk eltávozot

20

Kor (hónapok)150 5 20 25 30 3510

Szeparációs tiltakozás négy kultúrában

Antiguan Guatemala

Guatemalai indiánok

Izraeli Kibbutz

Bushman Africa 100

80

60

40

9

• A viselkedés és a hangulat változás a csecsemők körében gyakran a temperamentum különbségekből ered

• Temperamentum típusok:

– Chess és Thomas 3 alapvető típust talált: könnyű, nehéz, és lassan felmelegedő gyermek

– A kutatók azt találták, hogy ez a 3 típus (clusters)kiegyensúlyozottan állandó a gyermekkoron keresztül

• Kagan viselkedésgátlása a gyermekeket megkülönbözteti úgy mint félék, leigázott, félénk és szociábilis—extravertált

10

• A temperamentumra hathatnak:– A szülők, akika lányokra és a fiúkra

különbözően hatnak az adott kultúra alapján

– A környezet és „a jó illeszkedés”

– Genetika, a fiatal gyermekek közötti látható különbségek; akár egy családon belül is

• A gyermek címkézése önbeteljesítő jóslatként működhet.

11

• Három jellemvonás központi szerepe a

személyiségfejlődésben:– Bizalom: Erikson abban hitt, hogy a gyermek

megtanul bízni vagy bizalmatlannak lenni az első életévben oly módon, hogy az meghatározza a későbbi fejlődési állomásait

– Az én fejlődése a környezeti tapasztalatokon keresztül és azon a képességen keresztül, hogy úgy nézze önmagát, ahogyan mások is

– Függetlenség; ahogy a gyermek feltárja az új helyzeteket és helyszíneket, kockáztat, és megtanulja izmainak ellenörzését

12

Amsterdami kutatás

Lewis és Brooks-Gunn kutatás

Önfelismerés fejlődése

csecsemőkorban(két kutatás)

Azoknak a gyermekeknek az aránya, akik felismerték magukat tükörben

0

Életkor (hónapokban)

21-249-12 15-18

Fig. 7.4

100

80

60

40

20

13

Ragaszkodás

14

• A ragaszkodás szoros érzelmi kötelék két ember között

• Ragaszkodás elméletek:

– Freud: orális kielégülés miatt ragaszkodnak a csecsemők anyjukhoz

– Harlow: a megnyugvás fontosabb mint az étel

– Erikson: a bizalom a fizikai ellátásból származik

– Bowlby: az újszülött biológiailag képes arra, hogy gondozójából ragaszkodást váltson ki

15

Fig. 7.5

Fémanyával illetve szőranyával töltött idő

24

0

6

12

18

21-251-56-10

11-1016-20

Életkor (napokban)

. . . ..

. . . ..

.

.

.

.

.

.....

Fémanyán táplált majom csecsemő

Szőranyán táplált majom csecsemő

Fémanyán töltött órák naponta

Szőranyán töltött órák naponta

Az órák átlaga naponta

16

• Idegen helyzet teszt a csecsemő kötödésének erősségéről:

– Biztonságos kötődés: környezet feltárása, kevés

érzelem látszik amikor gondozó távozik

– Bizonytalanság elkerülés miatt: kerüli a gondozót, de

nyugtalan és sír, ha elmegy

– Bizonytalanság ellenállás miatt: kapaszkodik a

gondozóba és hangosan és erőssen tiltakozik ha a

gondozó elmegy

– Bizonytalanság szervezetlenség miatt: zaart;

szélsőséges félelem

Ainsworth kutatása megkérdőjelezték laboratóriumi

jellege miatt.

17

EllenállóBiztonságos

A ragaszkodás kultúraközi

összehasonlítása

Ainsworth Idegen helyzet kisérletének alkalmazása három

országban 1988

Elkerülő

Fig. 7.6

30

0

10

40

50

60

70

20

JapanU.S. Germany

A csecsemők aránya

18

• Ragaszkodás a csecsemő és a gondozó között:

– Az élet első éve a későbbi pszichológiai

fejlődés megalapozása

– Segíti a gyermeket életben maradni addig

amíg nem képes önmagát ellátni

– Is not the only path to success because

children are resilient and adaptive.

– Is affected by genetics and temperament.

– Varies among different cultures of the world.

– Should be secure if child is to develop fully.

19

Társas kontextus

20

• A társas kontextus amiben a csecsemő érzelmi és • személyiségfejlődése végbemegy:

Család:

• A szülők alkalmazkodása a csecsemő első életévében

• A csecsemő gondozása verseng a szülők más

szükségletével

• A házastársi megelégedettség és kapcsolat megváltozhat

• Kölcsönös szocializáció: kétoldalú interakciós folyamat

• Állványzat: a szülő támogatja a gyermek erőfeszítéseit

• A család egység meghatározott szerepekkel, kölcsönös

ragaszkodással, és kapcsolatok alrendszerekből áll

21

Fig. 7.7

A gyermek viselkedése és

fejlődése

Házaspári kapcsolat

Szülőség

Interakció a gyermekek és szüleik között: célzott és nem

célzott hatások

22

• Az apák lehetnek olyan hozzáértők a gyermek gondozásában,

mint az anyák

• Az anyai interakciók a gyermekgondozási tevékenységekre

összpontosítanak

• Az apai interakciók inkább játékközpontúak

• Stresszes helyzetekben, a csecsemők inkább anyjuk

megnyugtatására vágynak, mint az apjukéra

• Egy svéd kutatás foglalkozott a szülői szerepek

hatásrendszerével

– Az apa az elsődleges gondozó

– Az anya teljes idejű kereső munkát végez

• Mi a meghatározó? A biológiai vagy a szocializáció?

23

• Gyermekek a gyermekgondozásban:

– Sokkal több ma a gyermekek gondozása mint valaha

– A szülők aggódnak a gyermekeiket érő hatások miatt

– A szülői elhagyás gyakorlata előírt vagy száz éve, de

változik eszerint a kultúra szerint amelyben élnek

– Növekedik a gyermekek gondozása iránti érdeklődés

az etnikai kisebbségi családokban

– A gyermekgondozás minőségével kapcsolatos

kérdések: minőség, segély központok,

engedélyezett/nem engedélyezett

24

• A gyermekgondozás minőségére hatnak:

– A csoport mérete, gyermek-felnőtt kapcsolat, fizikai

környezet, a gondozó jellemvonásai

– Magas színvonalú gondozás a gyermekben jobb

nyelvi és kognitív képességeket eredményez,

együttműködőbb és az interakciókban pozitívabb lesz

• A gyermekgondozás mennyiségére hatnak:

– Több idő a gyermekgondozás első három évében

kevesebb pozitív interakciót eredményez később az

anyával

– A gyermekgondozásra fordított több idő a betegségek

gyakoriságával jár együtt