kultÚrafÜggŐ nyelvi elemek a kortÁrs svÉd …
Post on 16-Oct-2021
5 Views
Preview:
TRANSCRIPT
0
Eötvös Loránd Tudományegyetem
Bölcsészettudományi Kar
Doktori Disszertáció
Péteri Vanda
KULTÚRAFÜGGŐ NYELVI ELEMEK A KORTÁRS SVÉD BESTSELLER MŰVEKBEN ÉS
MAGYAR NYELVŰ FORDÍTÁSAIKBAN
Nyelvtudományi Doktori Iskola
Dr. Tolcsvai Nagy Gábor MHAS, egyetemi tanár, a Doktori Iskola vezetője
Germanisztikai nyelvtudomány doktori program
Dr. Manherz Károly CSc, professor emeritus, a program vezetője
A bizottság tagjai és tudományos fokozatuk
Elnök: Dr. Manherz Károly professor emeritus, CSc
Belső bíráló: Dr. Ács Péter PhD, Csc
Külső bíráló: Dr. Fenyvesi Katalin, PhD
Titkár: Dr. Nagy Roland, PhD
Tag: Dr. Komlósi László Imre habil. egyetemi tanár, CSc
Póttag: Dr. Vaskó Ildikó PhD, habil. egyetemi adjunktus
Póttag: Zsámbékiné Dr. Domsa Zsófia PhD
Témavezető és tudományos fokozata
Dr. Kiefer Ferenc professor emeritus, MHAS
Budapest
2016
1
2
Tartalomjegyzék
Rövidítések és egyéb megjegyzések ................................................................................... 5
Bevezetés ................................................................................................................................ 6
1. A vizsgált korpusz és kulturális kontextusa ....................................................................... 8
1.1 Stieg Larsson és a Millennium-trilógia ......................................................................... 8
1.2 A svéd bűnügyi regény a háború utáni évektől napjainkig ........................................... 9
1.3 Amerikanizáció, globalizáció, kis kultúrák és a bestsellerfordítás ............................. 12
2. A kultúrafüggő nyelvi elemek és a fordítási stratégiák .................................................... 22
2.1 Fordítástudományi irányzatok és a kultúrafüggő nyelvi jelenségek kutatása ............. 22
2.2 Kultúrafüggő nyelvi elemek – definiálási kísérletek .................................................. 27
2.3 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek tematikus osztályozási lehetőségei a
korpusz pédáinak tükrében – elemzések ........................................................................... 30
2.4 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek fordítási stratégiái a korpusz pédáinak
tükrében– elemzések ......................................................................................................... 41
3. Bakik, botrányok mint kultúrafüggő jelenségek ............................................................... 52
3.1 Fordítói, szerkesztői hibák – elemzések ..................................................................... 53
3.2 Tettenérhető kiadói döntések, a közvetítő nyelv szerepe, uniformizálás, cenzúra –
elemzések .......................................................................................................................... 56
4. A bestseller-fordítás és a kultúraközvetítés ...................................................................... 61
4.1 A bestseller-regény státusza ........................................................................................ 61
4.2 Műfaji párhuzamok: bestseller- és gyermekirodalom – bestsellerfordítás a
gyermekkönyv-fordítás tükrében ...................................................................................... 61
4.3 A populáris kultúra státusza a svéd társadalomban .................................................... 67
4.4 Bob Dylan Nobel-díja ................................................................................................. 67
4.5 Menteni a menthetőt – érvek a populáris kultúra minőségi közvetítése mellett ......... 68
5. Következtetések ................................................................................................................ 69
3
6. Elemzések – Táblázat ....................................................................................................... 71
Bibliográfia ......................................................................................................................... 141
Forrásszövegek ................................................................................................................... 149
4
Köszönetnyilvánítás
Hálával tartozom prof. em. dr. Manherz Károly doktoriskolai programvezetőmnek
figyelméért, türelméért és biztatásáért. Hálával tartozom prof. em. dr. Kiefer Ferenc
akadémikusnak megértő, rugalmas, de biztos kezű témavezetéséért. Köszönetet mondok dr.
Ács Péternek, dr. Krisár Csilla Máriának és nem utolsó sorban dr. Vaskó Ildikónak a belső
műhelyvitán elhangzott, mélyrehatóan bíráló, ám ugyanakkor bátorító észrevételekért. A
köszönetnyilvánítás egyikőjükre sem hárítja át a felelősséget a kézirat hibáiért. Ha valami jó
is akad benne, az viszont őnekik köszönhető.
5
Rövidítések és egyéb megjegyzések
Az értekezésben gyakran történik hivatkozás a korpusz alapjául szolgáló forrásszövegekre. A
hivatkozások helyén használt rövidítések feloldása:
MSHK: Larsson, Stieg (2005) Män som hatar kvinnor. Stockholm: Norstedts.
GWDT: Larsson, Stieg (2008) The Girl with the Dragon Tattoo. Transl. Keeland, Reg
(a.k.a. Steven T. Murray). London: MacLehose Press.
TL: Larsson, Stieg (2009) A tetovált lány. Ford. Péteri Vanda. Budapest: Animus Kiadó.
BL: Astrid Lindgren (1973) Bröderna Lejonhjärta. Stockholm: Rabén & Sjögren.
OT: Astrid Lindgren (1983) Oroszlánszívű testvérek. Ford. Damokos Katalin. Budapest:
Móra Könyvkiadó.
A forrásszövegekből származó idézetekben – azaz a korpusz elemzett példáiban – a dőlt
betűvel szedett kiemelések az értekezés szerzőjétől származnak.
A értekezésben a fordító nevének feltüntetése nélkül közölt fordításokat az értekezés szerzője
készítette.
6
Bevezetés
Az elmúlt tíz–tizenöt évben a skandináv bestsellerirodalom óriási nemzetközi sikert aratott,
legfőképpen a bűnügyi regény műfajában. Számos magyar könyvkiadó jelentetett meg
legalább egy–két skandináv krimit ebben az időszakban. Sokan közülük kifejezetten erre a
könyvpiacot meghódító nyereséges műfajra szakosodtak, és évek óta, sűrű egymásutánban
kerülnek a boltokba az újabb és újabb kötetek. Mások eközben a népszerű művek mellett az
ún. „magas kultúra” körébe tartozó skandináv alkotások közreadásában is szerepet vállalnak,
ez a tevékenység az esetek többségében azonban szintén a kortárs prózai művekre
korlátozódik. A klasszikusok kiadása természetesen a legkevésbé kifizetődő vállalkozás.
Svéd nyelvtanárként, fordítóként és nem utolsósorban olvasóként részese lettem én is ennek a
közel sem egyedi, de figyelemreméltó folyamatnak, amelynek során szinte pillanatok
leforgása alatt vált meghatározó nemzetközi kulturális és kereskedelmi tényezővé egy
viszonylag kicsi – rendkívül szoros nyelvi, kulturális és történelmi kapcsolatokra épülő –
„nemzetközösség” nevével márkajelzett műfaj, a skandináv bűnügyi regény, a skandináv vagy
északi noir, amelynek a svéd krimi kezdetektől fogva a zászlóshajója. Ahogy sokakból,
belőlem is egyszerre váltott ki fanyalgást, csalódottságot, elképedést, de örömöt is a
skandináv tömegkultúra térhódítása.
Mivel fordíthattam, sok járulékos tapasztalatot szereztem, ha gyakran mégoly kiábrándítóakat
is, és munkám során számos olyan kérdés fogalmazódott meg bennem újra, amelyek olvasó
emberként s egy ideje tanárként is foglalkoztatnak. Miért szeretik az emberek a rossz
könyveket? Segíthet-e a magaskultúra, a minőségi szépirodalom megszerettetésében, ha
kultúraközvetítő szerepünkben elfogadjuk a megismertetni vágyott kultúra részeként a
populáris kultúrát, a nem tökéletesen megírt sikerkönyveket is, és hajlandóak vagyunk
megmutatni, felhasználni ezeket a rendelkezésünkre álló keretek között? Érdemes-e
egyáltalán az ilyen művek esetében foglalkoznunk a fordítások minőségével, amelyet a
fordítói kompetencián kívül a könyv megjelenésének folyamata során számos egyéb
összetevő befolyásolhat? Milyen eszközei maradnak a fordítónak, ha ebben a sok tényező
által meghatározott, általában igen korlátozott szerepében, akár bestsellerfordítói mivoltában
is valamiféle kultúraátadásra törekszik?
Doktori disszertációmban a kultúrafüggő nyelvi elemek fordítói megoldásait vizsgálom a
skandináv noir műfajába tartozó svéd krimik forrásnyelvi szövegeinek és magyar, valamint
7
angol nyelvű fordításainak összevetésével. Az empirikus anyagot szembesítem, esetenként
ütköztetem is a fordítástudomány megállapításaival. A vizsgálódás középpontjában egy kis
volumenű, zárt korpusz áll. A tetovált lány című regény (Stieg Larsson Millennium-
trilógiájának első kötete) első hatvan oldalán előforduló kultúraspecifikus nyelvi jelenségek
fordításának problematikáját tárom fel. Ennek során először azonosítom, tipologizálom és
elemzem a forrásszövegekben beazonosított, kultúrafüggőnek ítélt nyelvi elemeket: a
reáliákat, az allúziókat, a frazeologizmusokat, az idiomatikus kifejezéseket, a
helyzetmondatokat. Ezt követően a svéd–magyar, illetve összehasonlításképpen a svéd–angol
és angol–magyar irányú szövegkorpuszokban található fordítói átváltási stratégiákat
vizsgálom meg. A kultúrafüggő nyelvi elemek vizsgálatának tükrében a következő kérdéseket
próbálom megválaszolni:
Melyek azok a svéd kulturális sajátosságok, amelyek Stieg Larsson regényét jellegzetessé és
sikeressé teszik?
Valóban skandináv sajátosságokról van-e szó, vagy csak a piac megdolgozására kimunkált,
egy laza céghálózat által közösen fejlesztett és sikeresen működtetett eszközkészletről?
Hogyan segíti elő vagy akadályozza egy–egy sikerkönyv kulturális befogadását a forrásnyelvi
szövegből vagy a közvetítő nyelvi szövegből átültetett fordítások minősége?
Milyen szerepet játszanak a fordítón kívüli tényezők a kultúraközvetítésben: hogyan
segítenek, milyen gátakat állítanak?
Igaz-e az, hogy a kultúraspecifikus nyelvi elemek vonatkozásában a bestsellerek esetében is
nagyobb veszteséggel járhat egy olyan vállalkozás, ahol közvetítő nyelvi szöveg alapján
készült a fordítás?
8
1. A vizsgált korpusz és kulturális kontextusa
1.1 Stieg Larsson és a Millennium-trilógia
Mint megannyi sikerkönyvíró társa, a svéd nemzetiségű Stieg Larsson (1954–2004)
újságíróból vált íróvá. 1999-től az Expo nevű antirasszista folyóirat főszerkesztője, korábban
éveken át a svéd távirati iroda, a TT (Tidningarnas Telegrambyrå) riportere volt, valamint
szerzőtársa és szerkesztője vitaindító köteteknek (Extremhögern – „A szélsőjobb”;
Sverigedemokraterna: den nationella rörelsen, „A Svéd Demokraták: a nemzeti mozgalom”;
Sverigedemokraterna från insidan – „A Svéd Demokraták belülről”).1 A svéd és a nemzetközi
sajtó az antidemokratikus, szélsőjobboldali, náci mozgalmak kiváló szakértőjeként tartotta
számon.
Stieg Larsson 2004-ben, néhány hónappal halálos szívinfarktusa előtt három kéziratot adott át
a svéd Norstedts könyvkiadónak, egy bűnügyi regénysorozatot, a Millennium-trilogin-t
(„Millennium-trilógia”), melynek kötetei a Män som hatar kvinnor, 2005 (magyarul: A
tetovált lány, 2009), Flickan som lekte med elden, 2006 (magyarul: A lány, aki a tűzzel
játszik, 2009), és a Luftslottet som sprängdes, 2007 (magyarul: A kártyavár összedől, 2009).
A trilógia rövid idő leforgása alatt nemzetközi sikert aratott. Az anyakiadó, a Norstedts
honlapjának tájékoztatása szerint2 a mára mintegy ötven országban, 80 millió példányban
megjelent történetekből filmes adaptációk készültek Svédországban és Amerikában is. A
sorozatot eredetileg tízkötetesre tervező Larsson kevéssel halála előtt a negyedik könyv
torzóban maradt kéziratát – mintegy 200 oldalt – is kiadója rendelkezésére bocsátotta, e
kézirat felhasználásával jelent meg 2015-ben David Lagercrantz Den som inte dödar oss
(magyarul: „Aki nem öl meg”, 2015) című regénye. A franchise-zá duzzadt Millennium-
széria negyedik darabját az eljövendő években várhatóan további kötetek követik majd.
A siker nyomán a Millennium-biznisz különösképpen figyelemreméltó ágává vált annak
szekunder irodalma is. A Larssoniana3 egyik csoportját azok a bestsellerek alkotják, melyek a
zsurnalisztika, a népszerű ismeretterjesztés műfajait képviselik, s a fiatalon meghalt Stieg
Larsson életével, a regények keletkezésének körülményeivel, a siker okaival foglalkoznak,
1 A hivatkozott művek bibliográfiai adatai: Lodenius, Anna-Lena – Larsson, Stieg (1990) Extremhögern..Stockholm:Tiden; Ekman, Mikael –
Larsson, Stieg (2001) Sverigedemokraterna: den nationella rörelsen. Stockholm: Ordfront; Slátt, Richard (társszerzők: Stieg Larsson,
Mikael Ekman, David Lagerlöf és Daniel Poohl) (2004) Sverigedemokraterna från insidan.Stockholm: Hjalmarson & Högberg. 2 a hivatkozás forrása: http://www.norstedts.se/millennium (Utolsó letöltés: 2016.09.05.) 3 Sara Kärrholm nevezi így tanulmányában (Kärrholm Sara, 2014: 95) a jelenséget.
9
vagy éppen a művek nyomán a Svédország és a svédek iránt világszerte felélénkült olvasói
érdeklődés kielégítésére törekednek, illetve azt kívánják ébren tartani. Millennium-
kalauzokat, a helyszínekre elvezető igazi bédekkereket, riportkönyveket találhatunk közöttük.
A másik csoportba azok az elmúlt években egyre növekvő számban megjelenő
multidiszciplináris szövegek tartoznak, amelyek tudományos igénnyel foglalkoznak a
Larsson-jelenséggel, és az ahhoz kapcsolódó területekkel, a bestsellerekkel, a skandináv noir
műfajával, a nemzetközi kriminalisztikai irodalommal és újságírással, a globalizációnak a
nemzeti kulturális produktumok térnyerésében játszott szerepével, az országmarketinggel, és
nem utolsó sorban a Millennium-mániát gerjesztő és fenntartó marketingapparátus
működésének sajátosságaival. Sara Kärrholm tanulmánya arról tanúskodik, hogy alig több
mint tíz év leforgása alatt immár az a tudományos diskurzus is megindult, amely a szekunder
irodalmat teszi meg kutatása tárgyává (Berglund, 2012; Kärrholm, 2014: 92–114).
1.2 A svéd bűnügyi regény a háború utáni évektől napjainkig
A skandináv krimi átütő sikerének egyik kézenfekvő magyarázataként az érdekfeszítő
történetek cselekményének sajátos – skandináv – kultúrába ágyazottságára szoktak hivatkozni
a műfaj kedvelői, elemzői. Eszerint a skandináv detektívregény műfajának releváns
ismertetőjegyei között szerepel valami esszenciálisan skandináv íz és az a nyelvében is szikár,
társadalomkritikai igénnyel fellépő, a jóléti társadalom válságát bemutató realista
ábrázolásmód, melyhez a jellegzetes skandináv helyszínek és klimatikus viszonyok, illetve a
kulturális jellegzetességek szolgáltatnak elidegeníthetetlen kellékeket. (Foster, 2011: 117–
122) Mindez a vonzerő, egzotikum azonban nem Stieg Larsson és a vele nagyjából egyidőben
befutott szerzők újítása.
Ha napjaink svéd krimijének közvetlen helyi előzményeit keressük, elmondható, hogy a
kortárs svéd bűnügyi regényirodalom sajátosságaiként elkönyvelt jelenségeket, a couleur
locale-t, a szereplők révén képviselt és a kulturális antopológiai kutatások által is
megalapozott, mentalitásbeli sztereotípiákat, valamint a társadalomkritikai szemléletet, a svéd
jóléti társadalmi utópia törékeny mivoltának, jellemző problémáinak feltárását mint témát már
a második világháború utáni első évtizedek svéd detektívregényeiben is felfedezhetjük. A
svédek személyiségvonásait és társas viszonyaikat illetően többek között Åke Daun
kultúrantropológus Svensk mentalitet („Svéd mentalitás”) című műve ad részletes elemzést,
amely külön–külön fejezeteket szentel a svédeknek tulajdonított jellemvonások
10
bemutatásának és az ezekhez kapcsolható kulturális gyökerek feltárásának. Közöttük olyan –
a „skandináv” vagy „svéd” jelzővel ellátott bestsellerek sztereotipikus jellemábrázolásaiban is
fellelhető – attribútumokat tárgyal, mint például a halkszavúság, a svéd individualizmus,
udvariasság, komolyság, a puritán munkaetika, az egyén számára oly fontos munka
identitásteremtő szerepe, a búskomorságra való hajlam és a klimatikus viszonyok
összefüggései, a racionalitás, a gyakorlatiasság, az igazságszeretet és az igazságérzet. (Daun,
1998: 136–140; 211; 73–91; 169–173; 187–192; 184–187;192–193; 154–167)
Bár ritkábban olvashatunk róluk, ezek az esszeciálisan svéd motívumok az irodalmi
hagyomány részeként a szépirodalmi szerzők esetenként bűnügyi témájú történeteiben is
fellelhetőek a skandináv krimidömpinget megelőző időszakokban, akár sok évtizeddel azt
megelőzően is. Megemlíthetnénk például Hajlmar Söderberg 1905-ben publikált
pszichothriller-naplóregényét, a provokálóan modern, társadalom- és valláskritikus Doktor
Glast, amely magyarul „Doktor Glas”címen jelent meg, 2008-ban). A mű középpontjában a
sokat szenvedő, házasságának csapdájában vergődő, erőszaknak kitett lelkészfeleség sorsáért
felelősséget érző, önbíráskodó orvos áll, Larsson hőseinek valódi előképe. De ide sorolhatjuk
a több ízben legjobb svéd kriminek kikiáltott Händelser vid vattent („Vízparti történetek” – a
regény még nem jelent meg magyarul), Kerstin Ekman szépirodalmi regényét 1993-ból,
melynek a jellegzetesen svéd táj, a jämtlandi őserdő és az erdőirtások nyomán elláposodott
vidék maga az egyik főszereplője, vagy Klas Östergren Gentlemenjét (magyarul
„Dzsentlmenek” címen jelent meg, 2008-ban) 1980-ból. Utóbbi a hetvenes évek végén
játszódó dekadens történetet beszél el, amely egy kémhistórián, illetve az évtizedekkel
korábbi svéd politikai és üzleti játszmák leleplezésén keresztül visszanyúlik a második
világháború időszakához, felvonultatva egy németeket ellátó, éjszaka leple alatt üzemelő
diszkrét svéd fegyvergyárat, valamint elvetemült és sármos diplomatákat. Östergrennél is
megjelenik tehát a svéd valóság fényes és sötét oldala, a svéd bűntudat a semlegesség
kulisszái mögött zajló passzív és profitábilis háborús részvétel miatt. De a svéd krimi
jellegzetesnek tekintett témái között – misztikum, szex, nők elleni erőszak – megemlíthetnénk
a szintén a szépirodalom fősodrába tartozó Marie Hermanson különleges, valóságot és mesét
ötvöző, krimiszerű regényeit (Värddjuret (1995) „,A gazdaállat”, Musselstranden (1998) „A
kagylópart”, illetve a magánkiadásban magyarul is megjelent Hembiträdet (2004) „A
bejárónő”) vagy Ninni Holmqvist novelláinak (Kostym (1995) „Öltöny” és Något av
bestående karaktär (1999) „Egy cseppnyi időtálló jellem” c. novellás köteteiben) és A tetovált
lányban név szerint megemlített Carina Rydberg történeteinek női szereplőit (Kallare än
11
Kargil (1987) „Hidegebb mint Kargil”; Osalig ande (1990) „Áldatlan lélek”), akik a
legkülönfélébb, furcsa vagy hétköznapi módon szörnyűséges erőszaknak kitett túlélők vagy
éppen – Lisbeth Salanderhez hasonlóan – holtukból is feltámadni képes irodalmi alakok.
A nemzetközi bűnügyi regények kínálatát Svédországban is domináló angolszász szerzőkkel a
svéd detektívregény-írók közül Stieg Trenter próbálta először felvenni a versenyt a
negyvenes-ötvenes években alkotott folkhem – a szociáldemokrata politikai koncepció
metaforikus elnevezésében, a népotthonban játszódó – -krimijeivel.4 Ám az első minőségi
áttörést Sjöwall/Wahlöö (a művésznév mögött egy házaspár: Maj Sjöwall és Per Wahlöö
rejtőzik) Roman om ett brott (Regény egy bűnesetről) című, tíz kötetből álló krimisorozata
jelentette. A sorozat 1965 és 1975 között megjelent darabjai jobbára érzelemmentes, feszült
prózájú detektívregények, a legkiválóbb modern detektívregény-hagyományokhoz
kapcsolódnak. Sjöwall/Wahlöö stílusteremtő művei több mint harminc nyelven jelentek meg
szerte a világon. A Roman om ett brott főhőse, Martin Beck a svédek legismertebb
felügyelője lett a Henning Mankell által megalkotott Wallander mellett, nemcsak az olvasók,
hanem a mozilátogatók és a tévénézők körében is. Mind a tíz könyvből készült ugyanis
filmváltozat, Svédországban és külföldön is. (Turcsányi, 2010) Ezek a korai sikerkrimik
eladási, adaptálási mutatóikban is láthatóan hasonlítanak kései utódaikra. A főhős Martin
Beck intelligens, kedélybeteg, érzékeny gyomrú figura, aki egy nem túl sok boldogsággal
kecsegtető, kizárólag a kompromisszumok és a közös gyerekek által összetartott házasságban
él, ebből menekül vissza a szintén nem mindig örömteli, de legalább érdekes intellektuális
kihívásokkal járó munkájába. Alakja magán hordozza Simenon Maigret-jének bizonyos
vonásait, és nyilvánvaló mintájául szolgálhatott Henning Mankell később legendássá vált,
egészen 2009-ig újabb és újabb történetekben felbukkanó, agyonhajszolt Wallander
felügyelőjének vagy akár Håkan Nesser 1993 és 2003 között életben tartott van
Veeterenjének.
Sjöwall/Wahlöö sorozatának második, Mannen som gick upp i rök (magyarul: „A svéd,
akinek nyoma veszett”, 19775) című darabjában említésre méltó a kultúraspecifikus
elemekben dúskáló, sajátos bájjal megrajzolt Budapest-kép. A hatvanas évek közepén
játszódó történet keleti metropolisza már–már utópisztikus fényben tűnik fel a krimi lapjain.
4 A folkhem koncepciójáról és megvalósulásáról ld. Göran Hägg összefoglaló művét. A háború utáni évtizedek svéd társadalomtörténeti monográfiájában a skandináv országokat, köztük a folkhem Svédországát a világ legtöbbet olvasó nemzetei között említi a szerző. (Hägg,
2006, p. 134) 5 A magyar fordítás Hegedűs B. András munkája, amely 1977-ben, a Rakéta Regényújság 2. évfolyamának 39–42. számában
jelent meg. 1980-ban, magyar-német-svéd kooprodukcióban film készült a könyvből, amelyet Bacsó Péter rendezett.
12
A magyar főváros egyszerre patinás és modern, de mindkét minőségében szépséges és
kiválóan funkcionáló világváros. Martin Beck föl–le hajókázik a dunai vízibuszokon és
gőzhajókon, más közlekedési eszközt nem is vesz igénybe, legfeljebb egy-egy taxit. Ízletes
magyar specialitásokból álló vacsorái előtt és után egyre–másra hajtja le az isteni
barackpálinkákat. A néha elviselhetetlenné váló kánikulán, az elvetemült nyugatnémet
kábítószercsempészeken és romlott magyar barátnőjükön kívül ebben a városban mást
nemigen érhet kritika. A nyelvtudás hiánya fel sem merül problémaként e fiktív magyar
környezetben. A fontosabb pozíciókat betöltő emberek mindegyike beszél németül vagy
angolul. Szluka Vilmos, a Beck segítségére siető excentrikus rendőrfőfelügyelő nemcsak
Beck védőangyala, hanem máskülönben is a szakmai hozzáértés és hatékonyság példaképe. A
hátrahagyott nyugati világgal, a lepusztult, deprimáló svéd szürkeséggel szembeállított, jól
funkcionáló Budapest élhető régi-új világot képvisel a köztudottan baloldali érzelmű szerzők
visszafogottan hízelgő, idealisztikus ábrázolásában. A nyugatról betájolt „kelet-imidzs”
izgalmas kultúrtörténeti dokumentummá teszi ezt a bűnügyi regényt.
1.3 Amerikanizáció, globalizáció, kis kultúrák és a
bestsellerfordítás
Hogy Stieg Larsson esetében a mai svéd bűnügyi regény mit ad hozzá az előbbiekben
felvázolt hagyományosan svéd kulturális tematikához, azt a kulturálisan kötött jelenségek
vizsgálatának is tükröznie kell. A régi gyökerű társadalomkritikai hagyományok továbbélnek,
melléjük új, nem annyira jellemzően svéd elemek sorakoznak fel, például a zsurnalisztikai
nyelvből és a filmes–televíziós tömegkultúrából ismerős stilisztikai elemek. A történet nagy
fejezeteit keretező, a főmotívumot megcsendítő mottók és a bennük szereplő statisztikai
adatok egy nők bántalmazását taglaló akadémiai munkából származnak. A kisebb fejezetek
akkurátus dátumozása újságírói naplóra vagy a feszült tempójú, politikai-titkosszolgálati
tematikájú tévésorozatok képeinek sarkában megjelenő, digitális kijelzőhang által kísért
hitelesítő adatokra emlékeztet. Egyéb „egzotikus” motívumok is hozzájárulnak az új
skandináv krimi csáberejének megteremtéséhez: ezek között találni kifejezetten svéd
vonásokat is. Nem kifejezetten svéd sajátosság a véres és kegyetlen bűntettek naturalisztikus
megjelenítése, illetve a trendi módon rejtélyes, képregényfigura-szerű amazon szerepeltetése,
de svéd jellegzetesség a felvilágosult módon laza és durva szex bátor ábrázolása, és nagyon
jellemző és közhelyes elem a történetben elfogyasztott és szintén lelkiismeretesen
dokumentált kávémennyiség. Mindezen túl elkerülhetetlen a reáliák közé tartozó, feltűnően
13
gazdag kütyüarzenál számbavétele. A használati tárgyak, technikai berendezések hangsúlyos
jelenléte a kasszasiker-kémfilmek gadget-áradatával vetekszik (lásd a James Bond-filmek
tárgyi világát). Marketingértelemben igazi termékelhelyezés zajlik a Millennium-regények
lapjain. A kis európai kultúra nagy horderejű alkotásában szereplő amerikai, illetve globál-
amerikai jeltárgyak ugyanahhoz a megtévesztően részletgazdag, valószerű, de felszínessége
miatt hamis valóságnak a hiperrealista ábrázolásához járulnak hozzá, mint a hozzájuk
hasonlóan kellékszerűen elhelyezett igazi svéd artefaktumok és kulturális jelenségek.
(Kooijman, 2008:10–20).
Hogy mitől válik valódi svéd kultúrafüggő elemmé (etnokulturémává6) egy–egy szó, kifejezés
a forrásszövegben, azt nagyon nehéz megállapítani, és a kultúraspecifikus elemek
tipologizálásának fordítástudományi módszerei sem adnak ehhez biztos fogódzót.
Mindenesetre felszabadítóan hathat egy–egy, a témában jártas tudós által megfogalmazott
olyan kijelentés, mint Tellinger Dusáné (2005:123): „Véleményünk szerint a reáliák, avagy
etnokulturémák mindazt magukban foglalják, ami egy nép vagy nemzet kultúrájával
összefüggésben áll. Erre a következtetésre jut Klaudy Kinga, a fordítás nemzetközi
viszonylatban elismert kutatója is[…].” Míg egy ilyen óvatos, „nyitott” definíció alapján
elvégzett korpuszelemzés következményeképpen természetesen újabb és újabb definíciós
problémák merülnek fel, abban megerősítheti a kutatót, hogy egy Walt Disney-mesefigura
svéd szövegben előforduló tulajdnonnévi allúzióját ugyanolyan svéd kultúrafüggő elemnek
tekintse, mint a hírhedt fermentált konzervhering, a surströmming említését. Az olyan
populáris irodalmi műfajoknál pedig, mint például a tárgyalt skandináv nemzeti bestseller
krimik, azért is van jelentősége ennek a tág kultúra-értelmezésnek, mert e műfajok egyik
alapvető tulajdonsága, hogy eleve a világpiacra, bestselleren élő, a bestellerek reprezentálta
kulturális közeggel azonosuló, amerikanizálódó, globalizálódó világpolgárok számára
készülnek.
Az európai kultúrák amerikanizációját Jaap Kooijman (2008: 10–20) szerint kétféleképpen
szokás értékelni. Vannak, akik egyenlőségjelet tesznek az amerikanizáció és az Egyesült
Államok részéről megnyilvánuló kulturális imperializmus közé. Az európai fogyasztó passzív
áldozata az amerikai tömegkultúrának, és ez a helyzet halálos veszélybe sodorja a helyi –
nemzeti – kultúrákat. Vannak olyanok is, akik az amerikai tömegkultúra megjelenését
világszerte inkább felszabadításként („act of liberation”) értelmezik. Az amerikai
6 Vö. Tellinger (2005)
14
tömegkultúra külső befogadói gyakran ifjúsági közösségek, amelyek nem az ürességet és
sekélyességet látták, illetve látják meg benne, hanem a kifejezés szabadságát és frissességét.
Az amerikanizációt, az amerikai tömegkultúra befogadását olykor egyenesen aktív
fogyasztásnak is vélhetjük, hiszen előfordul, hogy befogadói a saját nemzeti kultúrájukon
belüli lázadás eszközeként használják fel azt, amit amerikanizálódásuk során elsajátítottak.
Az amerikanizálódás passzív és aktív útjának megkülönböztetése mellett Kooijman reflektál
arra a vitára is, amely George Ritzer és Roland Robertson között zajlott az ezredforduló utáni
első évtizedben (Kooijman, 2008: 12). Az előbbi azt mondja, hogy az az amerikai stílusú
kapitalista expanzió, amelyet a multinacionális vállalatok viselkedése nyomán az egész világ
megismert, a földgolyót olyan piaccá alakította át, amelyben pontosan ugyanazokat a
termékeket fogyasztják majdnem egyforma környezetben. Ezért passzív a fogyasztás, és ezért
homogén a világ. Robertson ezzel szemben úgy érvel, hogy a globális piacon a fogyasztók
nem csupán passzív résztvevők, hanem igenis aktív elsajátítók, akik saját környezetükhöz
illesztik a világpiac mindenütt egyforma termékeit.
Itt a mi szempontunkból is érdekes hasonlatot alkalmaz Robertson (ibid.: 12). A dolgok aktív,
adaptatív fogyasztását a fordításhoz hasonlítja. Mi egyéb lenne az adaptatív fogyasztás, ha
nem olyan fordítás, amely a lefordítandó tartalmakat helyi szövegösszefüggések és
nyelvjárások világába illeszti be? A fordítás olyan hibrideket eredményez, amelyeket az
amerikai eredetű globális tömegkultúra ihletett, de ugyanúgy magukon hordozzák a helyi
kultúrák lenyomatát is. Ezt nevezi Robertson aktív fogyasztásnak. A globalizáció tehát nem a
homogeneitás, hanem végül a heterogeneitás győzelmét hozza el. Globalizáció mellett
(g)lokalizáció is zajlik: a helyi viszonyokhoz való alkalmazkodás.
Az Egyesült Államok vezérelte, globalizáló kapitalizmus nagy erőssége, hogy, miközben
meghódítja a világot, egyúttal be is építi magába a világ kulturális sokféleségét. Az építkezés
során persze válogat, maga is mintegy alkalmazkodva a környezethez: a kíméletlen
versenyhez. A kulturális sokféleségből azt szerzi meg magának, ami a világpiacon is majd jól
értékesíthető, rokonszenves termék lesz. Ez vonzerejének lényege: a sokféleség, az elképesztő
gazdagság.
A kooijman-i tipológiában Magyarország egészen a közelmúltig az amerikai popkultúrának
talán inkább a passzív fogyasztói változatához volt sorolható. A jellegzetes magyar
popkultúra-fogyasztó mintha megelégednék azzal, hogy egyben–másban amerikaiasabbá
15
váljék. Svéd megfelelőjét talán nagyobb joggal tekinthetjük olyannak, aki az amerikai hatást
nemzeti kontextusba igyekszik elhelyezni.
Andrew Higson a nemzeti filmművészet mibenlétét fejtegető tanulmányában a külföldi, főleg
– de nem kizárólag! – hollywoodi filmek brit importjának eredményeképp létrejövő kulturális
kölcsönhatásokról ír (Higson, 2000: 69). Három különböző befogadói magatartás-mintát
figyel meg. Vannak befogadók, akik aggodalommal tekintenek arra a veszélyre, hogy a
nemzeti kultúrát megfertőzi, hovatovább tönkreteszi a behatoló idegen kultúra. Mások épp
ellenkezőleg, üdvözlik a némely külföldi filmben előforduló egzotikumot, a hollywoodi
filmek demokratikus, sőt felszabadító hatását, a kulturális repertoár gazdagodását. És végül
persze olyanok is vannak, akiknek semmi nehézséget nem okoz, hogy a külföldi filmeket a
saját hazai tapasztalataik világában, mutatis mutandis értelmezzék. Ez felelne meg Higson
adaptatív befogadásának. A külföld külföldisége elveszti minden drámaiságát. Kooijman
azonban kiemeli, hogy amikor Highson bizonyos esetekben hollywoodi kulturális termékek
hatását elemzi a brit befogadó kultúrában, nem veszi figyelembe az elemzett egzotikumok
eredettörténetét, mivel példái között ugyanúgy szerepelnek valódi amerikai kulturális
jelenségek, mint olyanok, amelyeket amerikainak tart a közvélekedés, de valójában más
eredetűek.
Az amerikanizáció és a globalizáció folyamatát egymástól elválasztó határ tehát teljesen
elmosódik. A kulturális sokféleséget inkorporáló amerikai populáris kultúra nyelve az egész
világon használt lingua franca. Ugyanakkor az amerikai populáris kultúra is ki van téve más
globalizációs hatásoknak, például a skandinavizációnak is. Elég, ha csak az amerikai popzenei
piacot a hetvenes évek óta meghatározó Swedish Sound („svéd hangzás”) jelenségére
gondolunk, amelyet kezdettől fogva benszülött svéd dalszerzők, zenei producerek biztosítanak
a legsikeresebb, legamerikaiabb popzenei csillagok generációi számára. (Grauers, 2016: 3–5)
Hasonló jelenségről van szó a skandináv krimi esetetében is. A szóban forgó komponisták és
krimiszerzők többsége azokban a népességüket tekintve mindezidáig meglehetősen homogén,
modern skandináv országokban vált alkotóművésszé, amelyek az idegen kultúrák
elfogadásában a világ, de legalábbis Európa pédamutató kirakattársadalmainak számítanak,
egyúttal a legamerikanizáltabbaknak is. Olyan befogadó kultúrákról van szó, amelyek az
amerikai kulturális invázió termékeit régóta megbecsülik, olykor szinte kultusz tárgyaivá
teszik, és elsősorban a korábban felvázolt aktív és adaptatív úton alakítják saját nemzeti
kultúrájuk részévé. A mai amerikai popzenei kultúrát uraló svéd zeneszerzők a számukra
akadálytalanul hozzáférhető angolszász könnyűzenén nevelkedtek, a svéd krimiírók ma élő
16
középgenerációja gyerekkorától kezdve eredeti angol nyelven élvezhette a televízióban,
moziban bemutatott bűnügyi filmeket, thrillereket. A skandináv (vagy svéd) forrásból
származó tömegkultúra termékei tehát egzotikusan skandináv külcsínnel, ugyanakkor
otthonosan amerikanizálódott formában kerülnek a fogyasztókhoz, amikor meghódítják az
amerikai piacot. Sikerük ennek köszönhető.
Azt mondhatjuk tehát, hogy ezek a hibridművek nagyrészt a skandináv kulturális közegre
adaptált amerikai popkulturális elemekből és a globális kultúrafogyasztó kíváncsiságát,
egzotikumvágyát kielégítő lokális kulturális csomagolásból állnak, ugyanakkor azonosíthatók
bennük kevésbé harsány, de szociokulturálisan jól beágyazott svéd, illetve skandináv
jelenségek is. Utóbbiak jelenléte azonban valószínűleg rejtve marad a bestsellereket
fordításban olvasó közönség előtt. E valószínűség bizonyossággá válik olyankor, amikor a
könyvkiadói gyakorlat már eleve eltünteti ezeket a sajátosságokat.
Nora Ephron, megannyi habkönnyű amerikai giccsfilm rendezője, a New Yorker magazin
publicistája, az egyik legjobb cikkének tartott, kurta Stieg Larsson-paródiájában („The Girl
Who Fixed the Umlaut”, 2010) a Larsson-bestsellerekben felbukkanó kifejezetten svéd
kulturális jelenségek mesterkéltségére és díszletszerűségére mutat rá, néhány
sztereotipikusnak számító svéd jellemvonás eltúlzott ábrázolásával színezve a képet. A
jelenetben Mikael Blomkvist oknyomozó újságíró, a Millennium-regények egyik főhőse apró
problémával szembesülve keresi fel a másik főhőst, a munkatársává avanzsált Lisbeth
Salandert, a hackerzsenit7:
7 „– Ne haragudj – szabadkozott Mikael. – Fel kellett ugranom hozzád. Nem működik az umlaut a számítógépemen.
Karjában egy iBook-ot ringatott. Lisbeth a szemébe nézett. A férfi visszanézett. A lány ránézett. Mikael
visszanézett rá. És aztán Lisbeth pontosan azt tette, amit olyankor szokott, amikor végleg kifogyott minden dőltbetűs
gondolatából. Megrázta a fejét.
– Márpedig umlaut nélkül nem fog menni – erősködött Mikael.– Hiszen Svédországban vagyunk.
De vajon hol lehettek, Svédország melyik részén? Egyszerűen lehetetlen volt eldönteni, különösen akkor, ha még
sohasem jártunk Svédországban. Néhány fejezettel korábban például a Svéd Titkosszolgálat egyik gátlásalan ügynöke eredt
Blomkvist nyomába. Stora Essingenen és Gröndalon keresztül egészen Södermalmig követte az újságírót, majd végighajtott a
Hornsgatanon, keresztezte a Bellmansgatant a Brännkyrkagatanon át, hogy aztán végül bekanyarodjon balra a Tavastgatanra.
Kit érdekel. A lényeg, hogy ott állt a papíron, feketén-fehéren. És növelte a terjedelmet. Blomkvist pedig most itt állt az
ajtóban. Az sem kizárt, hogy még mindig követi valaki – de ki? Ebben sem lehetünk biztosak, mert ha fel is fedhetnénk az
illető kilétét, az hétszentség, hogy összetévesztenénk a neveket, annyira hasonlítanak egymásra – Gullberg, Sandberg és
Holmberg; Nieminen, meg Niedermann, s a tetejébe még Jonasson, Mårtensson, Torkelsson, Fredriksson, Svensson,
Johansson, Svantesson, Fransson és Paulsson.
– Létfontosságú az az umlaut – szólalt meg Blomkvist. – Mi van, ha teszem azt Svavelsjöbe akarok menni? Vagy
Strängnäsbe? Vagy Södertäljébe? Vagy ha írni szeretnék Wadensjönek? Esetleg Ekströmnek vagy Nyströmnek?
A meggyőző érv hallatán Lisbeth végre megadta magát.
Kitárta az ajtót.
17
“Please,” he said. “I must see you. The umlaut on my computer isn’t working.”
He was cradling an iBook in his arms. She looked at him. He looked at her. She looked at him.
He looked at her. And then she did what she usually did when she had run out of italic
thoughts: she shook her head.
“I can’t really go on without an umlaut,” he said. “We’re in Sweden.”
But where in Sweden were they? There was no way to know, especially if you’d never been to
Sweden. A few chapters ago, for example, an unscrupulous agent from Swedish Intelligence
had tailed Blomkvist by taking Stora Essingen and Gröndal into Södermalm, and then driving
down Hornsgatan and across Bellmansgatan via Brännkyrkagatan, with a final left onto
Tavastgatan. Who cared, but there it was, in black-and-white, taking up space. And now
Blomkvist was standing in her doorway. Someone might still be following him—but who?
There was no real way to be sure even when you found out, because people’s names were so
confusingly similar—Gullberg, Sandberg, and Holmberg; Nieminen and Niedermann; and,
worst of all, Jonasson, Mårtensson, Torkelsson, Fredriksson, Svensson, Johansson,
Svantesson, Fransson, and Paulsson.
“I need my umlaut,” Blomkvist said. “What if I want to go to Svavelsjö? Or Strängnäs? Or
Södertälje? What if I want to write to Wadensjö? Or Ekström or Nyström?”
It was a compelling argument.
She opened the door.
He handed her the computer and went to make coffee on her Jura Impressa X7.”
Alföldy Jenő paródiákról szóló összefoglaló tanulmányában a műfaj legfontosabb
tulajdonságai közé sorolja, hogy az „felnagyít és kigúnyol egyéni gyarlóságokat, ízlésbeli
fogyatékosságokat, modorosságokat vagy bármiféle hibákat – de eközben részt vesz az
értékkiválasztásban, mely alapvető kritikai funkció.” (Alföldy, 2003: o.n.) A jó paródia
olvasója előtt világos, hogy a paródia szerzője ért a parodizált költő nyelvén. A művel
szembeni értékítélet kérdése ettől teljesen független.
Ephron a skandináv műveket angol nyelven olvasó közönség számára különösen
egzotikusnak (skandinávnak) számító ékezetekből csinál tréfát. Már paródiájának címével is
arra mutat rá, hogy az angolra fordított Larsson-regények ezen a felszínes és feltűnő módon is
igazolják, hogy mélységes mélyen bele vannak ágyazva a telivér skandináv kultúrába.
Blomkvist átadta neki a gépet, aztán egyenesen a konyhába ment, hogy kávét főzzön a lány Jura Impressa X7-jén.”
18
A stilisztika a szöveg egészének stílusára kiható, de nyelven kívüli – extralingvisztikus –
elemek között tartja számon a következő jelenségeket: központozás, írásformák,
nyomdatechnikai eszközök, nyomdai tagolás, montázs, kollázs, valamint a szövegben
illusztrációul szolgáló grafikonok, képek, ábrák. (Lőrincz, 1999: 150) Ám nyelvi elemek is
játszhatják a nyelven kívüli – kulturális – elemek szerepét. Kínaiul nem értő olvasó számára a
szövegbe beszúrt kínai írásjel nem több illusztrációnál. Némiképp hasonló ehhez az az eset,
amikor az ékezetekben szegény angol nyelvre ékezetekben gazdag svéd szöveget – s a
szövegben tulajdonneveket – kell lefordítani. Az angol nyelvű fordítások (különösen a
filmfeliratok) gyakran nem is akarják e feleslegesnek vélt ékezetekkel terhelni
olvasóközönségüket. Az ékezeteket a nevekből minden további nélkül elhagyják. A Stieg
Larsson-regények fordításakor azonban nem ezt az utat járták. Felismerték az ékezetek
marketing-értékét, és üzleti célból, imidzsformálás céljából megőrizték őket, valahogy úgy
járva el, ahogy a tőrölmetszett skandináv – a szerzők szerint dán – hangzású Häagen–Dazs
fagylalt lengyel zsidó származású amerikai megalkotói 1961-ben. (Spitzmüller, 2012: 270)
Reuben Mattus és Rose Mattus üzleti ötlete persze elsősorban a tréma használatának
figyelemfelkeltő jellegére épített, ám a Dánia térképével is díszített első fagylaltos dobozok a
Mattus házaspár elbeszélése szerint a második világháborúban oly sok zsidót megmentő
Dániának is tisztelegtek. (Nathan, 2012)
Nora Ephron paródiájában nemcsak az ékezeteknek mint afféle couleur locale-teremtő
eszköznek olcsóságára mutatott rá, hanem a jeltárgyak felsorolásának termékmegjelenítő
funkciójára is. Mintha az értékes jeltárgyak teremtenék meg a regény világának értékét. Ő
bizonyára nem a svéd szöveget olvasta, hanem annak angol fordítását, de benyomása
megalapozott volt. Az angol fordításban is hiánytalanul megvannak az Apple számítógépek és
egyéb drága holmik. A jeltárgy-felsorolások a fordításokból egyébként is nagyon ritkán
maradnak el. Hogy miért? Kosztolányi olvasóinak ezt aligha kell magyaráznunk:
„Lógó orral vettem búcsút a kiadótól. Kíváncsiságból elkértem a kéziratot, s az angol eredetit.
Minthogy izgatott ennek a detektívregénynek igazi rejtélye, otthon tovább folytattam
nyomozásom, s pontos leltárt készítettem az ellopott tárgyakról. Déli egytől hajnali fél hétig
dolgoztam szakadatlanul. Végül kiderítettem, hogy megtévelyedett írótársunk a fordítás során
az angol eredetiből jogtalanul és illetéktelenül 1 579 251 font sterlinget tulajdonított el, 177
aranygyűrűt, 947 gyöngy nyakéket, 181 zsebórát, 309 fülbevalót, 435 bőröndöt, nem említve a
birtokokat, erdőket és legelőket, hercegi és bárói kastélyokat, s más apróbb–cseprőbb
19
tárgyakat, zsebkendőket, fogpiszkálókat és csengettyűket, melyeknek fölsorolása
hosszadalmas és talán céltalan is volna.”
(Kosztolányi Dezső: Esti Kornél, Tizennegyedik fejezet: Melyben Gallusnak , a művelt, de
rossz útra tévelyedett fordítónak titokzatos üzelmeiről rántjuk le a leplet) (Kosztolányi, 1965:
732–735)
Láttuk tehát, hogy – Esti Kornél pártfogoltjának gyakorlatával ellentétben – a jeltárgy-
felsorolásokat a fordítások igyekeznek megőrzni. Bár a fordítói hibák, szerkesztői
gondatlanság folytán, a Gallus-féle szándékosság nélkül, így is gyakran találunk
mulasztásokat, ezekről a 3. fejezetben A Gallusnál tapasztalható, ám más gyökerű
szándékoltság persze megjelenik ezekben a fordításokban is a szerkesztés eredményeképpen.
Kihúzott mondatok, szövegrészek, sőt egész párbeszédek esnek sokszor áldozatául a fordító
vagy kiadó önkényének. Ez a következő példán szemlélhető:
Komissarien, som visste att samtalet skulle komma efter postutdelningen vid elvatiden
på morgonen, drack kaffe medan han väntade. Detta år ringde telefonen redan halv
elva. Han lyfte luren och sa hej utan att presentera sig.
”Den har kommit” (MSHK:5)
The old policeman was sitting with his coffee, waiting, expecting the call. “It arrived.”
(GWDT:1)
A felügyelő tudta, hogy a tizenegy órai kézbesítés után számíthat a hívásra. Várakozás
közben kávét kortyolgatott. Ebben az évben már fél tizenegykor megcsörrent a telefon.
Felemelte a kagylót, és bemutatkozás nélkül szervuszt köszönt.
–Megjött.(TL:5)
Az angol kiadásban tehát két teljes mondat kimaradt a szövegből. Két olyan mondatról van
szó, melyeket tulajdonképpen el nem ítélhető fordítói vagy szerkesztői döntés nyomán
töröltek a világhírű bestseller első bekezdéséből. Pedig a mondatok fontos dologról
tanúskodnak, az írói késztetésről a pragmatikai tudás átadására; persze Larsson itt
tapasztalható „pedantériája” is erősen emlékeztet a Gallus által fordított angol
detektívregényíróéra, akinek szövege nagy részét a kincsek véget nem érő felsorolása teszi ki.
A téma persze Larssonnál most más. Az írói magatartás olyan igényt tükröz, mely szerint az
olvasót tájékoztatni kell arról, hogyan zajlanak le a svéd telefonbeszélgetések szokványos
esetben. A telefonálási helyzethez kapcsolódó pragmatikai forgatókönyv egyes elemeinek
kihagyása egyszersmind megteremti a regény prológusát nyitó jelenet drámaiságát. Tűnjék
20
bár mindez ügyetlen írói választásnak, Larsson regényeinek elmaradhatatlan jellegzetessége
ez az írásmód. A kulturális–pragmatikai megközelítésben a svédekre jellemző udvarias
gesztus a szerzőnek vitathatatlanul a műélvezet rovására menő, mégis rokonszenves vonása.
A forgatókönyv teljes kihúzása, ahogy ez az angol fordításban történt, mindezt eltünteti.
Tény, hogy egy ilyen dialógusfelvezetés valójában inkább illene egy svéd nyelvkönyvbe vagy
egy valódi filmforgatókönyv írója által rögzített instrukciók közé, semmint egy thriller
nyitányába, ám többek között ettől az esetlenségtől, a műfajok közötti tévelygésnek e
jegyeitől válnak Larsson regényei a maguk módján egyedivé. A paródiából kiemelt részlet is
arról tanúskodik, hogy a szövegbe helyenként radikálisan beavatkozó angol kiadás, bármilyen
vehemenciával is próbálta megtisztítani ezektől a hibáktól a svéd szöveget (mintát
szolgáltatva ezzel a magyar kiadás szerkesztőjének is), a gyomlálásban nem járt teljes
sikerrel.
Optimális esetben az alkalmi lektűrfordító is minden körülmények között, az irodalmi szöveg
minőségétől függetlenül, igyekszik szem előtt tartani azt az ideált, hogy a forrásnyelvi és
célnyelvi szöveget beágyazó két kultúra között minél hívebben, hitelesebben közvetítsen.
Ennek a tevékenységnek az eredményeképpen mind az olvasói azonosulást elősegítő, ismerős,
esetleg uniformizált kulturális vonásoknak, mind az újszerű, idegenszerű összetevőknek
hozzáférhetővé kell válnia a célnyelvi olvasóközönség számára. A kultúraspecifikus
jelenségek fordításával foglalkozó kutatások jelentős hányada az utóbbi csoportba tartozó
idegen-, újszerű összetevők egy viszonylag könnyen meghatározható részét vizsgálja,
általában a forrásszövegben előforduló, nemzeti, kulturális sajátosságként megjelenő nyelvi
elemek fordítási problémáira koncentrál. (Paloposki, 2011: 41) A svéd–magyar nyelvpár
esetében egy ilyen vizsgálat tehát jellemzően a svéd kultúrához kapcsolódó nyelvi jelenségek
sorsának felderítését jelentené. Az ilyen jelenségek és folyamatok elemzésére persze csak azt
követően kerülhet sor, hogy sikerült felismernünk őket a szövegben. Ehhez viszont
tisztáznunk kell, hogy mi tartozik ebbe a vizsgálati körbe.
Bizonyos alcsoportok – például a reáliáké – könnyen definiálhatónak tűnnek. A
fordítástudomány reáliadefiníciói alapján az ilyen kultúrafüggő elemek kutatásakor egyrészt
„a svéd nép” mélyben rejlő kultúrájának a kifejeződéseit keressük, olyan a kulturális
vonásokat – nyelvet, hagyományokat, szokásokat, vallást, helyeket, helyi jellegzetességeket –,
amelyek a nép tagjaiban – feltehetőleg régóta – közösek, a svéd etnicitásra jellemzőek
(tegeződés, Szent Iván-éj, fermentált hering, Pippi Långstrump, Trollhättan). Ám Európa
teljesen hibrid modern nemzeti kultúráiban képtelenség lenne kizárólag ilyen fundamentalista,
21
homogén etnicitási (közös ősi svéd származástudatra jellemző) jegyek alapján kikeresni az
elemzésre alkalmas alkotórészeket. Az viszont igaz, hogy az európai nemzeti kultúrák, bár
belső megosztottságok és különbségek tagolják őket, egységesek, mert bennük a kulturális
sokféleség egységként és azonosságként kezelése fontos része a nemzeti, kulturális
identitásnak. (Hall, 1997: 60–75)
Ilyen feltételekkel természetesen ugyanúgy a svéd kultúrához kötödő elemnek számít az
amerikai típusú stockholmi kávéházban elfogyasztott, olasz nevén nevezett caffe latte, mint az
1960-ban elindult, azóta ősi svéd8 karácsonyi hagyománynak tekintett Disney-filmnézés
Szenteste délutánján. A Millenium-trilógiában a svédországi Disney- és általános Amerika-
kultusznak köszönhetően felbukkanó allúziók éppúgy svéd kultúraspecifikus elemek (vö.
MSHK: 14), mint a vörösre festett nyaraló elengedhetetlen tartozéka, az angol fordításból
végül kihúzott árnyékszék megemlítése egy humorosnak szánt visszatekintő (flashback!)-
jelenetben (MSHK: 15).
Napjaink hyper-bestsellereinek mindegyike olyan kontextusban jön létre, amelynek kereteit
irodalmi szöveg-mivoltukon kívül sok más kommunikációs csatorna határozza meg, s ha
megszületésük pillanatában még nem is működnek multimediális alkotásként, alig egy–két év
leforgása alatt megjelennek ezekben a másféle közegekben is, például mozifilmként (aztán a
film alapján készült újabb filmként, azaz remake-ként), tévésorozatként, képregényként,
számítógépes játékként, musicalként stb. Ezeknek a műveknek forgalmazásáról világszerte
médiacégek gondoskodnak, a legtöbb esetben tehát kezdettől fogva a globális tömegkultúra
részeként működnek, s ez a tudatosság már az eredeti irodalmi szövegekre is rányomja a
bélyegét, szerzőik, kiadóik erre a piacra dolgoznak. Legyen egy krimi bármennyire egzotikus,
idegenszerűen skandináv, ahhoz, hogy a világon lehetőleg minél több helyen, minél több
kultúrában megértsék, univerzális kérdésekkel kell foglalkoznia.
8 A svéd helyett inkább skandináv szokásról beszélhetünk. A dánoknál, norvégoknál, finneknél is megtalálható a karácsonyi
Disney-tévénézés hagyománya, bár a műsorok eltérnek a hagyományos svéd Disney-film válogatástól, amely az évek során
szintén változott; néhány rajzfilm helyére mások kerültek, bizonyos visszatérő klasszikusokat pedig a politikai korrektség
ideáljának megfelelően cenzurális célból megvágott a Disney. (Stahl, 2009)
22
2. A kultúrafüggő nyelvi elemek és a fordítási stratégiák
Mielőtt rátérnék a konkrét példák elemzésére, egy elméleti áttekintésre van szükség.
Természetesen nem célom a fordításról szóló kutatások minden felvetésének, tudományos
eredményének a bemutatása. A bevezetésben elsősorban azoknak az elméleteknek az
összefoglalására szorítkozom, amelyek elemzéseim szempontjából hasznosnak bizonyultak.
Bevezetőmben egyrészt a 2010 óta megjelenő, Yves Gambier és Luc van Dorslaer
szerkesztette, Handbook of Translation Studies című fordítástudományi sorozat cikkeire, Jean
Boase–Beier 2011-ben megjelent, összefoglaló igényű monográfiájára, az elsősorban úm.
műfordításelméleti szempontú A Critical Introduction to Translation Studies-ra,
támaszkodom. Másrészt a hazai fordítástudomány két fontos alakjának, Klaudy Kingának és
Sohár Anikónak az útmutatását követem, Klaudy két tanulmánykötetete, A fordítástudomány
elmélete és gyakorlata és a Nyelv és fordítás alapján, valamint Sohár sajnos csak online
forrásban megjelent, A fordítástudomány és irányzatai – vázlat című tanulmánya nyomán.
2.1 Fordítástudományi irányzatok és a kultúrafüggő nyelvi
jelenségek kutatása
Fordítással foglalkozó kutatások régóta léteznek, s bár ezeket mind az irodalomtudomány,
mind a nyelvtudomány a sajátjának tekintette, mindkét tudományágnak inkább a perifériáján
helyezkedtek el. A fordításról szóló gondolkodás és a hozzá kapcsolódó módszeres kutatási
tevékenység fordítástudomány, más néven az ún. fordításelmélet néven a 20. század utolsó
harmadától–negyedétől létezik (Polcz, 2015; Klaudy, 2007: 28).
A fordításkutatók többsége ma bizonyára egyetért abban, hogy a fordítások nem
vizsgálhatóak objektíven. Nem meghatározhatóak, nem magyarázhatóak egységes és egyféle
tudományos leírás alapján. A fordítástudomány ezredforduló utáni, Maria Tymoczko által
poszt-pozitivistának nevezett korszakát mindenesetre leginkább ez a szemlélet jellemzi.
Halverson (2010:378) elmélettörténeti áttekintésében a fiatal fordítástudomány történetét
négy nagy korszakra osztotta. Megkülönböztette a korai, objektivista korszakot; az 1980-as és
1990-es évek objektivizmussal szembeforduló időszakát; az ezredforduló posztmodern
kultúraelméleti, illetve kritikai realista éveit; és a legújabb fejleményeket, amelyeket
23
Tymoczko kifejezése nyomán a „definíciós impulzussal”, illetve a metaelméleti tudatossággal
jellemzett.
A fordítás korai, döntően nyelvészeti szempontú tanulmányozásának korszakában sok
fordításkutató számára – amint Klaudy (2007: 28) nevezi a folyamatot – a tudománnyá
rendeződés elérése volt az egyik legfontosabb cél. Tudományos küldetésük fő célkitűzése
volt, hogy az új diszciplinához tartozó kutatási területeket minél pontosabb körvonalazzák,
hiszen a fordításkutatást önálló, minden más vele érintkező tudományterülettől jól
elkülöníthető tudományként kívánták definiálni. Érvelésük egyik legfontosabb hivatkozási
alapja a sokuk érdeklődésének fókuszában álló ekvivalencia-viszonyrendszer. A fordítást
olyan, a forrásnyelvi szöveg alapján megalkotott szövegként határozták meg, amely
ekvivalense – egyenértékű megfelelője – a forrásszövegnek. Az ekvivalencia-paradigmán
belüli korabeli tudományos munkák jelentős része azzal foglalkozott, hogy megpróbálta leírni
a forrás- és célnyelvi szövegek közötti ekvivalenciák fajtáit, jellemzőit. Eugen Nida vezette be
a formális és dinamikus ekvivalencia fogalmát, amikor két egymástól elkülöníthető részre
bontotta az ekvivalencia viszgálatát, egyrészt a forma és jelentés (formális) ekvivalencia
jellemzőinek, másrészt a kommunikatív hatás (dinamikus) ekvivalencia jellemzőinek
leírására. (Halverson, 2010: 378–379)
Nida és Taber (1969) a formális és dinamikus ekvivalencia elméletének segítségével
meghatározták, hogy mely kritériumok alapján tekinthető egy szöveg fordításnak. A fordítás
definiálására tettek tehát kísérletet. A lefordított szövegnek eszerint (Nida–Taber, 1969: 164):
1. érthetőnek kell lennie;
2. közvetítenie kell az eredeti szöveg stílusát és szellemiségét;
3. természetes, könnyed kifejezésmóddal kell rendelkeznie.
4. hasonló hatást kell elérnie a célnyelven, mint a forrásnyelven.
Az ekvivalencia-elmélet tovább fejlesztőjeként Werner Koller 1989-ben megjelent,
„Equivalence in Translation Theory” című tanulmányában új tipológiát állított fel, amely
alapján a fordított szövegek nyelvi elemeihez kapcsolhatóan immár ötféle ekvivalenciát
vizsgál: a fordításokban megvalósuló denotatív, konnotatív, szöveg-normatív, pragmatikai és
formális-esztétikai ekvivalenciát. Koller új tipológiája a korábbinál árnyaltabb szempontokat
biztosított az ekvivalencia-elmélet keretein belül folytatott kutatások számára, későbbi
24
műveiben pedig rámutatott az ekvivalencia-elmélet korlátaira is. Ezekben arra hívta fel a
figyelmet, hogy a fordítástudománynak az ekvivalencia-paradigmán belüli meghatározása,
tanulmányozása olyan viszonylagos fogalmi keretrendszer, amelynek nincsenek világosan
rögzített nem a határai (Halverson, 2010: 379; Sohár, é.n.: 4).
A nyelvtudományban bekövetkező pragmatikai fordulat, vagyis az az újkeletű tudományos
érdeklődés, amivel a nyelvészeti kutatások a nyelvi struktúra vizsgálata mellett – illetve azzal
szemben – a nyelv használatának kérdései felé fordultak, hozzájárult ahhoz, hogy a
fordítástudományban is lejátszódjon a pragmatikai, illetve kulturális kérdéseket középpontba
állító szemléletváltás. Ez egyszersmind megnyitotta az utat számos, addig figyelmen kívül
hagyott nyelvi jelenség tudományos vizsgálata előtt. Olyan új, de alapvető területek művelését
tette lehetővé ez az interdiszciplináris kutatás, mint a kontextus, a kognitív nyelvészet,
kognitív poétika (kognitív stilisztika). A szerző-, a fordító-, az olvasó-, az irodalom-, illetve a
fordításkritikus fejében zajló folyamatoknak a leírását kísérlik meg a kutatók, hogy az egyéni
tapasztalatok, az egyéni hiedelmek, a műveltség – egyszóval a kulturális ismeretek –
vonatkozásában tehessenek megállapításokat a fordítás kognitív folyamatairól. (Boase–Beier,
2011: 20–21; Halverson, 2010: 379, Sohár, é.n.: 2–3)
E célkitűzések a fordításkutatáson belül elsőként az angol Translation Studies elnevezést
bevezető James Holmes 1972-ben megjelent, de 1988-ig nem könnyen hozzáférhető
tanulmányában fogalmazódtak meg. Holmes a fordítástudományt egy úgynevezett „tiszta” és
egy „alkalmazott” területre osztotta fel (Holmes, 1988: 77). A tiszta terület az elméleti
(theoretical-) és a leíró (descriptive translation studies) fordítástudományi részterületet
foglalja magábanHolmes, 1988: 71). Utóbbin belül Holmes három központi vizsgálati
területet különít el: az egyik a kész fordításokat leíró, az azonos szövegekről készült
fordításokat egymással összevető, eredményközpontú terület; a másik a funkcióközpontú
megközelítéseket magába foglaló terület, vagyis annak vizsgálata, hogy egy adott
szociokulturális környezetben mi a fordítás funkciója, ; a harmadik a folyamatközpontú
fordítástudományi terület, amelynek keretein belül a fordító fejében zajló pszichológiai–
kognitív folyamatokat próbálják leírni (Holmes, 1988: 72–73). A „tiszta” fordítástudománytól
elkülönített „alkalmazott” fordítástudományi területen helyezi el Holmes a fordítóképzés, a
fordításpolitika, a fordítási segédeszközök készítése, illetve a fordításkritika tevékenységi
köreit (Holmes, 1988: 77–78).
25
A fordítástudomány forrásnyelvi kiindulópontú korszakát követő új megközelítésmód két
másik fontos tudós munkáiban jelenik meg először: az 1970-es években Itamar Even-
Zoharnál és az 1980-as években Gideon Tourynál. Mindketten jelentősen hozzájárultak
ahhoz, hogy a fiatal tudomány új irányba forduljon, a célnyelvi szövegek vizsgálata felé.
Gideon Toury, aki a diszciplína szilárdabb tudományos alapokra helyezésére törekedett, a
legtöbb fordítástudományi paradigma problémájának azt tartja, hogy azok a fordítás
definiálásához korlátozó, kontraproduktív módon, deduktív érveléssel látnak hozzá, mivel a
fordítást mindvégig eszményi elképzelésként tartják szem előtt. Toury felhívja a figyelmet
arra, hogy a fordítást kulturális környezetétől meghatározott, valóságos jelenségként kell
vizsgálni. Tehát fenntarthatatlan az a látszat, hogy a fordítás lényegét bármiféle határ
kijelölésével rögzíteni lehetne, hiszen a jelenség legfontosabb tulajdonsága az ilyen rögzítést
akadályozó sokrétűség és változékonyság, amely szoros összefüggésben áll az eltérő kultúrák
közötti különbségekkel, az egyes kultúrákon belüli sokféleséggel és a nyelvek időben változó
állapotával. (Toury, 2012: 16).
Toury (2012: 32) revideálja az ekvivalencia és a fordítás kapcsolatát is, szerinte fordításnak
tekinthető minden, amit a célkultúrában fordításként fognak fel (ʻassumed translationʼ).
(2012: 26–28).
Even-Zohar Touryt megelőzve dolgozta ki célnyelvi szövegekre figyelő fordítástudományi
elméletét, melyben a fordítás végeredményének és a fordítás folyamatának megértéséhez
elengedhetetlen szociokulturális kontextus jelentőségét hangsúlyozza. Poliszisztémának,
illetve szisztémának nevezi elsősorban irodalmi szövegekre alkalmazott elméletét.9 Ebben az
elméleti keretben egy adott nemzet irodalma egyetlen elemét képezi a jóval nagyobb – az
irodalmin kívül más szisztémákat (vagy poliszisztémákat) – magába foglaló szocio-kulturális
térnek. Even-Zohar általánosan nagyon kedvező visszhanggal fogadott elmélete kényelmes
keretet nyújt a műfordítást elemző kutatónak, hiszen a műfordító nem találkozik egyetlen egy
9 „Itamar Even-Zohar polysystem-elmélete megvilágította, hogy a fordításnak milyen radikális újító szerepe van/lehet az
irodalom összetett rendszerén belül, másrészt megerősítette a fordítás funkcionális és célkultúra irányultságú megközelítését
azzal, hogy a magyarázatot a jelenségekre elsősorban a befogadó kultúrában kereste a vágyott átfogó kép érdekében. A
polysystem-elmélet kiterjesztette a kutatók érdeklődését a központi, kanonizált szövegeken túlra, az irodalmi rendszer
perifériáira és serkentette a kevésbé becsült műfajok vizsgálatát, mint a népszerű detektívregény, gyerekirodalom, science
fiction, valamint különbséget tett az elsődleges, innovatív és másodlagos, konzervatív tevékenységek között. Az elmélet az
irodalmi és kulturális életet a különféle érdekcsoportok közti állandó hatalmi harc színterének tekinti, a fókuszt tehát a
kölcsönhatásokra és a konfliktusokra helyezi. A fordítás tehát eszköz egy adott hierarchián belül a pozíciók konszolidálására
vagy aláaknázására.” (Sohár, é.n.)
26
olyan nyelvi (pragmatikai), irodalmi, kulturális, politikai, gazdasági kérdéssel sem, amely
ebben az elméletben ne találná meg a helyét valamelyik alrendszerben, rendszerben vagy
szuperrendszerben. A transzlatológus otthonosan mozog a társadalom összes rendszerében.10
Vannak, akik úgy érzik, a „rendszer” szó a bölcsészettudományokban olykor a többesszám
jele. A kutatónak aligha lehet feladata, hogy megvizsgálja, mennyire koherens logikailag ez
az elméleti elképzelés, vagy mennyire tulajdonítható annak a definíciós dühnek, amelyet a
fordítástudomány legújabb korszakában, a metaelméleti tudatosság időszakában (Halverson,
2010: 283) Maria Tymoczko definíciós impulzusnak nevez.
Szabad talán azt állítani, hogy tünetszerű, amint az új dolgok felfedezésének járó
lelkesedéssel hozzák tudomásunkra azt a felismerést, hogy bonyolult rendszerekről van szó,
sőt, bonyolult rendszerek közti kapcsolatokról, amelyek ily módon maguk is bonyolult
rendszert képeznek. Ritva Leppihalme allúziók fordításával foglalkozó empirikus
monográfiája bevezetőjében Snell-Hornby alapvető művére (1988) hivatkozva foglalja össze
a kultúraorientált fordítástudomány különös jellegét. Szinte felszabadítónak érzi, ha a
fordításelemző megtartóztatja magát a rendszerezéstől, és nem próbálja meg szakkifejezések
garmadájával elleplezni a káoszt.11
„A leíró fordítástudomány szellemében készült vizsgálatok eltekintenek a fordítások
értékelésétől vagy kritizálásától. Ehelyett arra a kérdésre keresik a választ, hogy az adott
szociokulturális környezetben mi jellemzi a tapasztalt fordítók által készített fordításokat.
Minél több forrás- és célnyelvi szöveget elemeznek, annál megbízhatóbban tárhatók fel a
fordított szövegek jellemzői. Ennek érdekében a fordításkutatással foglalkozó nyelvészek
különböző korpuszokat hoznak létre. A korpusz nem más, mint szövegek gyűjteménye,
amelyet általában számítógépen tárolnak, és különböző szoftverekkel elemeznek, de
természetesen a manuális elemzés is szóba jöhet. A fordítástudományi vizsgálatok céljaira
Baker (1995) megkülönbözteti a párhuzamos és az összehasonlítható korpuszokat. A
párhuzamos korpusz a forrás- és a célnyelvi szövegeket tartalmazza, míg az összehasonlítható
10 „Andre Lefevere az irányító mechanizmusokra tette a hangsúlyt a rendszeren belül, ezek nála a poétika, patronázs és
ideológia (azaz esztétikai, gazdasági és ideológiai), s fontosabbnak vélte őket a nyelvi eltéréseknél. Mindkét megközelítés azt
eredményezte, hogy a történetiség előtérbe került a kutatásokban illetve esettanulmányokban, ami persze elősegítette a
fordítás kontextusba helyezését. Annak története, hogy egy társadalom miként vélekedik a fordításról árulkodik a szóban
forgó társadalom nyelvre, identitásra és másságra vonatkozó, esetlegesen változó hitéről és értékrendjéről. (…).” (Sohár, é.n.)
11: „The new interdisciplinarity shows that ʻboth the translator and the translation theorist are… concerned with a world
between (Snell-Hornby, 1988: 35; emphasis in the original), and with texts int their larger context, situational and cultural.
This requires a new approach, not the rigid categorisation of the exact sciences, but one ʻadmitting blends and blurred edgesʼ
(p.36)”, (Leppihalme, 1997: 2).
27
korpuszban az egyik korpusz eredeti, tehát nem fordított szövegeket tartalmaz egy adott
nyelven, míg a másik korpusz fordított szövegeket tartalmaz ugyanazon a nyelven és
ugyanabban a tárgykörben. A párhuzamos korpuszok segítségével összevethető a forrás- és a
célnyelvi szöveg, az összehasonlítható korpusz segítségével pedig feltárható, hogy a fordított
szöveg általában miben tér el az eredeti, vagyis nem fordítás eredményeképpen keletkezett
szövegtől.” (Polcz, 2015)
Az általam vizsgált párhuzamos korpuszok példáit az imént bemutatott irányzatok közül
elsősorban a pragmatikai szempontot szem előtt tartva, a kulturális kontextussal
összefüggésben kívánom elemezni, Itamar Even-Zohar poliszisztéma-elméletének és a
Lawrence Venuti által leírt honosító vs. idegenítő (domestication vs. foreignization) fordítói
stratégia érvényesülésének figyelembevételével (Paloposki, 2011: 40–42); Venuti, 1995: 307–
313).
2.2 Kultúrafüggő nyelvi elemek – definiálási kísérletek
A disszertációban helyet kapott elemzéseim tehát elsődleges megközelítésben leíró jellegűek,
ezen belül pedig a fordítási megoldásokra mint eredményre és azok célnyelvben betöltött
szerepére fókuszálnak a forrásnyelvi kontextussal történő összevetésük során. Mivel a
bemutatott fordítási megoldások egy részének létrehozásában magam is több–kevesebb
tudatossággal részt vettem, reflexióim egy része szükségszerűen kiegészül egyéni
tapasztalatok leírásával.
A kultúrafüggő elemek definiálásának egyik alapvető problémája, hogy a nyelvekben minden
kultúrafüggő, magukról a nyelvekről nem is beszélve. A forrásnyelvi szövegben fellelhető és
a célnyelvi szövegbe átültetendő kulturális elemeket a fordításkutatók mindazonáltal
különféle terminusokkal illetik. Az egymástól merőben eltérő kulturális nyelvi jelenség-
típusokat magukba foglaló nagy kategóriák megnevezésére szolgálnak a következő többnyire
rokonértelmű kifejezések: kultúrszók, etnokulturémák, kultúraspecifikus, kultúrafüggő,
kulturálisan kötött elemek, kifejezések, utalások stb. A szűkebb jelenségcsoportokra utaló
elnevezések, mint például a tulajdonneves frazeológiai reáliák (Bárdosi, 2013) jelentése
valamivel könnyebben értelmezhető, mint a nagy „vegyes” kategóriáké. Rendszeresen
előfordul azonban, hogy a kulturális nyelvi jelenségek osztályozására szolgáló kategóriákat
más kategóriákkal részleges vagy teljes átfedésben használják. Ilyen bizonytalan jelentéssel
használt terminus például a reália is.
28
Leppihalme rávilágít a reália fogalmának nem minden esetben világos meghatározására.
Áttekinti a különböző reália-definíciókat, amelyek számos kutatónál teljes átfedésbe kerülnek
a tág értelemben vett kultúrafüggő elemek kategóriájával, kiemeli, hogy a reália elnevezést a
fordítástudományban legyakrabban olyan fogalmakra használják, amelyek a forrásnyelvben
léteznek, a célnyelvből azonban hiányoznak, ekvivalens nélküliek. (Leppihalme, 2011: 127)
Klaudy Kinga Leppihalme összefoglalójánál majdnem húsz évvel korábbi definíciója szerint a
reália azonos az ekvivalens nélküli lexikáéval, „az egyik nyelvközösségre sajátosan jellemző
jeltárgyak (ételek, edények, ruhák, táncok stb.) elnevezéseivel” (Klaudy,1994: 34), amelyek
fordíthatatlanságuk miatt – mivel a célnyelvi közösség nem ismeri ezeket – nehézséget
okoznak a fordító számára. Másutt azonban már ő is valamivel tágabb – ámbár problematikus
– reália-értelmezésekere hivatkozik:
„[…] valóban csak az egy-egy nyelvközösségre jellemző tárgyak (ruhák, pénzek, ételek,
italok) tartozzanak-e bele a reáliák fogalmába, vagy ide kell sorolnunk az ünnepeket,
történelmi eseményeket, neveket, megszólításokat stb. is. Bár az ilyen tág értelmezésnek
megvannak a maga veszélyei, a mi céljainknak ez felel meg jobban, hiszen minket mindazok
az esetek érdekelnek, mikor a fordítónak nyelven kívüli információkra van szüksége a
fordításhoz.” (Klaudy, 1994: 112 – kiemelés tőlem P.V.)
A nyelven kívüli információk további meghatározása nyilván újabb problémákat vet fel, és a
megállapítás alapján a kultúrafüggő nyelvi elemeknek jóval kiterjedtebb körével
számolhatunk, mint kizárólag az ekvivalens nélküliekével. Klaudy azonban Vlahov és Florin
1980-ban megjelent csoportosítása (Vlahov – Florin, 1980) viszonylag szigorú szempontok
alapján felállított reália-csoportjainak részletes bemutatását vezeti be ezzel az érveléssel,
miközben annak hiányosságaira is rögtön felhívja a figyelmet.
„Bármilyen részletes is Vlahov és Florin reália-leltára a valódi fordítások elemzése még ehhez
is hozzá tud tenni. Vlahovék például nem veszik fel a történelmi eseményeket, vagy a vallási
rítusokat mint reáliákat, pedig ezek fordítása is sok nyelven kívüli ismeretet kíván […]”
(Klaudy, 1994: 115)
Klaudy már ebben a tanulmányában is megjegyzi, hogy a reáliafordítás kérdését a
szociolingvisztika és a nyelvi kontaktus elmélete olyan folyamatnak tartja, „amelynek során a
két kapcsolatban lévő nyelvközösség megismeri egymás kultúráját […], s e megismerő
tevékenység során mindkét nyelvközösségben felhalmozódnak bizonyos ismeretek egymás
reáliáinak tartalmáról.” (Klaudy,1994: 34)
29
Ebből következik tehát, hogy bizonyos reáliák a megismerő tevékenység eredményeképpen
elveszthetik reáliastátuszukat, de legalábbis ekvivalens nélküli mivoltukat. Egy egyirányú
(svéd–magyar) bestsellerdömping fordításainak esetében ez a megismerési folyamat
természetesen nem oda–vissza működő kulturális cserebere. Az mindenesetre megállapítható,
hogy bizonyos – például a kereskedelem, vendéglátóipar területén felbukkanó – reáliák
okozta fordítási problémák az elmúlt évtizedekben egyre csökennek. Ennek oka
mindenekelőtt a probléma gyökerénél keresendő, hiszen egyre több esetben egyszerűen nem
fordítják le a kérdéses szavakat, kifejezéseket. Ez a megváltozott körülményeknek
köszönhető, a hálózatokkal (valóságos és virtuális kapcsolatokkal) összekötött világ kulturális
és nyelvi globalizációjának. Ma még a szemére hányják a fordítónak, ha nem fordítja le a
magyarországi közértekben és az IKEÁ-ban is kapható extrudált kenyér nevét, a
knäckebrödöt, ám arra kevesen kapják fel a fejüket, hogy svéd közterületnevek elő- és
utótagja is érintetlenül marad a szépirodalmi fordításokban.
A magyar olvasók között is egyre többen beszélnek nyelveket, használnak internetet. A valós
helyszíneken játszódó sikerkönyvek leplezetlen célja, hogy a helyek – skandináv városok,
tájak – iránt is felkeltsék olvasóik érdeklődését, ezek beazonosításához azonban egy szóról
szóra történő, közvetlen átvétel (direct transfer) sokkal célravezetőbb lehet, mint valamiféle
adaptáló fordítási megoldás. Erre a stratégiára természetesen a kulturális globalizáció utóbbi
évtizedekben intenzívvé vált kiteljesedését megelőzően is találunk jócskán példát, még
gyerekkönyvekben is, ahol az adaptációs műveletek használata jóval általánosabb, mint más
irodalmi műfajokban.
„A kilencéves Bo Vilhelm Olsson tegnapelőtt este hat órakor eltűnt az Upplandsgatan
13. számú házból.” (Lindgren, 1962:5)
Nyilvánvaló, hogy a kultúrafüggő elemek vizsgálata tudománytalannak minősülhet a
definíciós problémák miatt. Amint a fordítás Toury koncepciója szerint az élő, változékony
kultúrában létrejött, s csak annak változékony környezetében értelmezhető jelenség, úgy a
fordított szövegeken belüli kulturális vonatkozásokról szóló vizsgálódások is ezt a
bonyolultságot tükrözik. Sokrétű, interdiszciplináris – gyakran érdekfeszítő –
esettanulmányokat találunk közöttük, melyek bár különféle módszertani keretekre
hivatkoznak, azokat folyton át is hágják, vagy erős változtatásokat (további bonyolításokat,
korlátozó leegyszerűsítéseket) eszközölve a maguk kutatási tárgyához igazítják őket. Noha e
tanulmányok fordítások elemzésén keresztül jutnak valamilyen eredményre, utóbbiak mégis
30
inkább az irodalomtörténet, művészettörténet („kultúratudomány”) és szociszociolingvisztika,
semmint a fordítástudomány számára relevánsak.
2.3 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek tematikus
osztályozási lehetőségei a korpusz pédáinak tükrében – elemzések
2.3.1 Tematikus osztályok
A különböző osztályozási módokkal kapcsolatban Leppihalme megállapítja: „A reáliák
tipologizálása általában a vizsgált szöveg jellegét tükrözi: a kortárs intézmények hivatalos
szövegében előforduló reáliatípusok eltérnek a 18. századi drámákban vagy a televíziós
szappanoperákban előforduló reáliatípusoktól.” (Klaudy, 1994; Leppihalme, 1997, Vinay &
Darbelnet, Nedergaard-Larsen, illetve Kujamäki nyomán Leppihalme, 2011: 127)
A kultúrafüggő jelenségek tipologizálásának egyik lehetséges módja azok nyelven kívüli
(extralinguistic) és belüli (intralinguistic) elemekre való felosztása. Utóbbiak körében
említhetők az olyan nyelvtani kategóriák, mint a vokatív esetek az oroszban vagy a nyelvi–
stilisztikai jelenségek: a metaforák, az idiómák, a dialektusok, a szociolektusok, az allúziók és
a helyzetmondatok. A kultúrafüggő nyelvi elemekkel foglalkozó fordítástudományi kutatás
során az ilyen nyelvi jelenségek forrásnyelvről célnyelvre történő átültetésének megfigyelése,
leírása zajlik (Leppihalme, 2011: 126–127).
Ennek megfelelően a Larsson-regény vizsgált részletének kultúrafüggő elemei a következő
tematikus csoportokra oszthatók: egyrészt a valódi reáliákéra, azaz a célnyelvben ekvivalens
nélküli lexikai elemekére (Klaudy, 1994:32), másrészt a kultúrafüggő elemek egy olyan
nyelven belüli – intralinguistic –csoportjára, amelyben nem ekvivalens nélküli lexikai
elemeket találunk, de fordításuk alkalmával, az átváltási művelet folyamán az ekvivalens
nélküli elemekre jellemző pragmatikai adaptációval él a fordító.
A korpuszt képező valódi reáliák Vlahov és Florin Klaudy által ismeretett kategóriái alapján a
következő 1) tárgyi–tematikus csoportokba besorolhatóak:
I) Földrajzi reáliák – geográfiai képződmények, ember alkotta földrajzi objektumok,
endémiák.
II) Néprajzi reáliák – mindennapi élet: ételek, italok, öltözet, lakhely, bútor, edény,
közlekedési eszköz; munkatevékenység: foglalkozásnevek, munkaeszközök,
31
munkaszervezés; művészet és kultúra: zene és tánc, hangszer, színház és szereplők,
ünnepek, játékok, szokások, rituálék és szereplőik; etnikai reáliák: népnevek,
csúfnevek, lakhely szerinti megnevezések; mértékegységek és pénzek:
mértékegységek, pénzek, népies megnevezések.
III) Társadalmi–politikai reáliák – közigazgatás, államberendezés: közigazgatási
egységek, települések, települések részei; hatalmi szervek: irányító szervezetek,
irányító személyek; politikai élet: politikai tevékenység szereplői, társadalmi
szervezetek és szereplőik, társadalmi mozgalmak és szereplőik, rangok, titulusok,
megszólítások, okatatási intézmények, osztályok, rétegek, kasztok, politikai
szimbólumok; katonai reáliák: katonai egységek, fegyverek, mundér, katonai rangok,
beosztások. (Klaudy, 1994 113–115)
Vlahov és Florin reália-osztályai meglehetősen aránytalan felosztásban képviselik a kulturális
teret és az abban található jeltárgyakat, rendszerük további fő- és alkategóriákkal
kiegészíthető. A 1) tárgyi–tematikus felosztás melletti két – Klaudy által nem ismeretetett –
szempontjuk azonban tovább tágítja az értelmezési lehetőségeket egy globális piaci
érvényesülésre szánt, globalizálódott/transzkulturális társadalmi környezetben játszódó –
etnokulturémákban szegény – bestseller regény reáliáinak meghatározásában. A reáliák
csoportosításának további lehetőségei, ahogy Jankovics (2010: 104–105) ismerteti – a példák
a saját korpuszom részét képezik:
2) Előfordulásuk helye szerint lehetnek:
– egy nyelv viszonylatában
а) saját reáliák: (nemzeti vagy helyi): bostadsrätten, dansa runt
midsommartsången (a svéd számára)
b) idegen reáliák: (nemzetközi és regionális): byline, Armanikostym (a svéd
számára)
– két nyelv viszonylatában
а) belső reáliák: Pippi Långstrump (pl. a svéd számára)
b) külső reáliák: caffe latte, E.T. (pl. a magyar és a svéd számára)
3) Előfordulásuk ideje szerint lehetnek:
– történelmi reáliák: Östblocket
– mai reáliák: pratminus, byline.
32
A MSHK képezte korpuszban a tárgyi–tematikus felosztást szem előtt tartva a következő
reália-kategóriákra találunk példákat:
2.3.1.1. Földrajzi reáliák – példák
(1)
Siljan (MSHK:5)
Lake Siljan in Dalarna (GWDT:1)
a Siljan-tó (TL:5)
(2)
Borg hade inte uppskattat Mikaels analys och vid ett slumpartat möte på en krog på
Söder hade de nästan råkat i hand gemäng. (MSHK:18)W
hen thereafter they met by chance in a bar in Söder they had all but come to blows.
(GWDT:13)
Borg persze nem volt elragadtatva Mikael elemzésétől, és egy véletlen kocsmai
találkozás alkalmával a Söder városrészben majdnem egymásnak estek. (TL:18)
(3)
Han klev av vid Fridhemsplan […] (MSHK:18)
He got off at Fridhemsplan […] (GWDT:13)
A Fridhemsplanon szállt le. (TL:18)
(4)
[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (MSHK: 20)
He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of
70 square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15)
[…] míg rá nem talált egy 65 négyzetméteres tetőtér beépítésre a Bellmangatan
legelején. (TL:20)
(5)
Lägenheten hade två fönster i vindskupor och ett gavelfönster mot Riddarfjärden och
Gamla stan. (20)
33
The apartment had two dormer windows and a gable window with a view of the
rooftops towards Gamla Stan, Stockholm’s oldest section, and the water of
Riddarfjärden. (15)
A lakásnak volt két félköríves fülkés ablaka, és egy oromablaka, ahonnan a
Riddarfjärden és az óváros háztetőire nyílt kilátás. (20)
(6)
Han såg en glipa vatten vid Slussen och hade utsikt mot Stadshuset. (20)
He had a glimpse of water by the Slussen locks and a view of City Hall. (15)
Odalátszott a Városháza is, no meg egy darabka Slussen-zsilipnél csillogó víztükörből.
(20)
(7)
De hade seglat den vackra men föga dramatiska rutten från Bullandö upp genom
Furusundsleden i knappa fem sekundmeter […] (21)
They had sailed the beautiful but not very dramatic route from Bullandö up through
Furusund Strait at barely 9 knots […] (17)
A szép, ám kevéssé izgalmas Bullandö-Furusund hajózási útvonalon vitorláztak
felfelé, alig öt méter per másodperces sebességgel […] (21)
(8)
Efter första övernattningen i en vik på Ängsö […] (22)
After the first night in a bay on Ängsö […] (17)
Az Ängsö szigetén eltöltött első éjszakát követően […] (21)
(9)
Vid tolvtiden nästa dag […] hade de förtöjt vid gästbryggan på Arholma. (22)
At noon the next day, […] they tied up at the visitors’ wharf on the picturesque island
of Arholma. (17)
Másnap tizenkét órakor kötöttek ki Arholmán, […] a vendéghajók számára fenntartott
kikötőhídnál. (22)
34
2.3.1.2. Néprajzi reáliák – példák
A mindennapi élet reáliái
(1)
I själva verket hade han pekat ut på vägen till stugans utedass. (MSHK:15)
– (GWDT: 11)
Valójában a kerti budihoz vezető utat mutatta meg éppen a rendőrnek. (TL:15)
(2)
romantisk skärgårdssegling (MSHK:21)
romantic sailing in the Stockholm archipelago (GWDT:16)
romantikus vitorlázás-[-…] a Stockholmot körülölelő szigetvilágban (TL:21)
(3)
Vid tolvtiden nästa dag […] hade de förtöjt vid gästbryggan på Arholma. (MSHK:22)
At noon the next day, […] they tied up at the visitors’ wharf on the picturesque island
of Arholma. (GWDT:17)
Másnap tizenkét órakor kötöttek ki Arholmán, […] a vendéghajók számára fenntartott
kikötőhídnál. (TL:22)
(4)
Mindre än en halv minut efter att han hade beställt en caffe latte och en smörgås
började lunchnyheterna på radion. (MSHK:18)
Half a minute after he had ordered a caffe latte and a sandwich, the lunchtime news
came on the radio. (GWDT:14)
Jókor érkezett. Miután caffe lattét és szendvicset rendelt, már kezdődtek is a hírek a
rádióban. (TL:18)
(5)
Han hade haft alla trumf på hand men likafullt förlorat mot en halvgangster i
Armanikostym. (MSHK:21)
He had held all the trumps and yet he had lost to a semi-gangster in an Armani suit.
(GWDT:16)
Már nyerésre állt, s végül mégis legyőzte őt egy Armani öltönyös félgengszter.(TL:21)
(6)
35
Wenneströmaffären hade börjat så lovande i sittbrunnen på en gul Mälar-30 […]
(MSHK:20)
The Wennerström affair had started out with such promise in the cockpit of an eleven
metre Mälar-30 […]. (GWDT:16)
Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult [...], azon a sárga Mälar-30-as
vitorláson. (TL:21)
(6)
[…] en gul M-30 i plast som gled in i viken på bara storseglet. (MSHK:22)
[…] a yellow fibreglass M-30 gliding into the bay using only its mainsail.(GWDT:17)
[…] egy sárga műanyag M-30-ast. A hajó felvont nagyvitorlával siklott be a
kikötőbe.(TL: 22)
(7)
[…] en H-båt på styrbords sida [….] (MSHK:22)
[…] an H-boat on the starboard side […] (GWDT:17)
[…] egy H-hajó jobb oldala […] (TL:22)
A munkatevékenység reáliái – zsurnalisztikai zsargon
(1)
”Ge oss ett pratminus, Kalle Blomkvist” (MSHK:13)
„Give us a sound bite, Kalle Blomquist” (GWDT:9)
– Nyilatkozna nekünk, Kalle Blomkvist? (TL:13)
(2)
Trots allvaret kunde varken Mikael eller de äldre journalisterna låta bli att dra på
munnen åt följdfrågan. (MSHK:16)
Despite the seriousness of the situation, neither Blomkvist nor the older journalists
could help smiling. (GWDT:11)
Bár Mikael és az idősebb újságírók igyekeztek megőrizni komolyságukat,
önkéntelenül elmosolyodtak a kérdésen. (TL:16)
(3)
Det låg ett pratminus med en potentiellt förödande rubrik bakom frågan och Mikael
hade kunnat halka på bananskalet. (MSHK:16)
(–) (GWDT:11)
36
A kérdés egy jövendőbeli cikket, az abban szóról szóra idézett nyilatkozatát és
ugyanezen cikk megsemmisítő címét vetítette előre. Mikael el is csúszhatott volna ezen
a banánhéjon, ha a riporter nem teszi oly szembeszökővé a közelgő veszélyt azzal a
túlbuzgón előre nyújtott mikrofonnal. Mikael néhány másodpercig gondolkozott a
válaszon. (TL:16)
(4)
Under överskådlig framtid skulle många redaktörer tveka att publicera en historia med
hans byline. (21)
For the foreseeable future, editors would hesitate to publish a story under his byline.
(16)
Elsősorban attól tartott, hogy a szerkesztők ezután százszor meggondolják majd,
mielőtt bármit publikálnak tőle. (20)
Művészet és kultúra
Alkotások szereplőinek tulajdonnevei (allúziók vagy irreáliák (Leppihalme, 2011: 127)
(1)
De var maskerade med latexmasker från Walt Disneys värld och döptes med en inte
helt obegriplig polislogik till Kalle Anka-ligan. (MSHK:14)
They wore masks from Disney World, so inevitably police logic dubbed them the
Donald Duck Gang. (GWDT:10–11)
Disney-figurák maszkjaival álcázták magukat, ezért nevezték el őket a rendőrök
Donald kacsa bandának. (TL:14)
(2)
Tidningarna döpte dock om dem till Björnligan […] (MSHK:14)
The newspaper renamed them the Bear Gang […] (GWDT:10)
Az újságok viszont Kasszafúrókat emlegettek Disney hápbörgi medvéire utalva […]
(TL:14)
Az ünnepek reáliái
(1)
Wennerströmaffären hade börjat så lovande på en midsommarafton ett och ett halvt år
tidigare. (MSHK:21)
37
The Wennerström affair had started out with such promise [...] on Midsummer Eve a
year and a half earlier. (GWDT:16)
Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult úgy fél éve, Szent Iván éjjelén, [...]
(TL:21)
Mértékegységek, számok
(1)
[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (MSHK: 20)
He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of
seventy square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15)
[…] míg rá nem talált egy hatvanöt négyzetméteres tetőtér-beépítésre a Bellmangatan
legelején. (TL:20)
(2)
De hade seglat […] i knappa fem sekundmeter […] (21)
They had sailed […] at barely 9 knots […] (17)
[…] vitorláztak felfelé, alig öt méter per másodperces sebességgel […] (21)
2.3.1.3. Társadalmi –politikai reáliák – példák
(1)
rikskriminalen (MSHK:8)
National Criminal Police (GWDT:3)
az országos bűnügyi főosztály (TL:8)
(2)
kriminalkomissarie (2005:5)
Detective Superintendent Morell (GWDT:1)
rendőrfelügyelő (2009:5)
(3)
38
Statens Kriminaltekniska Laboratorium (MSHK:7)
National Forensic Laboratory (GWDT:3)
Állami Krimináltechnikai Laboratórium (2009:7)
(4)
Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 och … […] Dagens Industri(2005:13)
Aftonbladet, Expressen, T.T. wire service, T.V.4 och … […] Dagens Nyheter
(GWDT:13)
Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 és […] a Dagens Industritól.(Aftonbladet,
Expressen – Svédországban délutánonként megjelenő országos terjesztésű napilapok;
TT – a rövidítés feloldása: Tidningarnas Telegrambyrå. a svéd „Sajtóorgánumok
Távirati Irodája”, Dagens Industri – svéd gazdasági napilap) (2009:13)
(5)
Slutligen bestämde han sig för att promenera över till Kafé Anna vid garagenedfarten
till polishuset. (MSHK:18)
Finally he walked over to Kafé Anna, next to the garage entrance leading underneath
the police station. (GWDT:13)
Végül úgy döntött, átsétál a rendőrség garázslejárata mellé, a Kafé Annába. (2009:18)
(5)
Mindre än en halv minut efter att han hade beställt en caffe latte och en smörgås
började lunchnyheterna på radion. (MSHK:18)
Half a minute after he had ordered a caffe latte and a sandwich, the lunchtime news
came on the radio. (GWDT:14)
Jókor érkezett. Miután caffe lattét és szendvicset rendelt, már kezdődtek is a hírek a
rádióban. (2009:18)
(6)
Han reflekterade över att möjligen sälja bostadsrätten, vilket skulle svida i skinnet.
(MSHK:20)
He pondered the wisdom of selling his apartment, though it would break his heart.
(GWDT:20)
Az is lehet, hogy el kell majd adnia szövetkezeti lakásának lakhatási jogát, folytatta a
tépelődést.. Ez fájdalmasan érintette. (2009:20)
39
(7)
[…] en före detta journalistkollega, numera informationsnisse på landstinget […] (21)
[…] a former journalist colleague, now a PR flunky at the county council […] (16)
[…] egy volt újságíró kolléga – azóta a tartománygyűlés sajtófőnöke […] (21)
(8)
[…] på Kungsholmens gymnasium […] (22)
[…] Kungsholmen school […] (18)
[…] a Kungsholmen Gimnáziumba […] (22)
A korpuszt alkotó egyéb kultúrafüggő elemek között pragmatikai nyelvhasználati
jelenségekre, helyzetmondatokra, frazeologizmusokra, a térdimenzió kifejezésére szolgáló
metaforikus nyelvi kifejezésekre találunk példákat.
Kultúrafüggő metaforikus nyelvhasználat
[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (MSHK: 20)
He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of
70 square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15) […]
míg rá nem talált egy 65 négyzetméteres tetőtér beépítésre a Bellmangatan legelején.
(TL:20)
A kiemelt elem és fordításai esetében nem jeltárgy átültetéséről van szó, de kétségkívül a
nyelvhasználatban megjelenő kultúraspecifikus jelenségről. Az angol szövegben megvalósult
lexikai átváltási művelet első pillantásra antoním fordításnak – tehát a jelentés-felcserélés
szélsőséges esetének – tűnik. A jelenség valójában a sapiri–whorf-i nyelvi–kulturális
relativizmus felfogása szerinti eltérés eredménye (Klaudy, 2007:36): a valóság
térdimenziójának e három nyelvben/kultúrában eltérő kategóriái mutatkoznak meg a
fordításokban. Az angolban egy utca két végének egyikéről sem lehet az utca elejeként
beszélni. A svéd nyelvben és a magyarban is működik azonban ez a szemlélet. A történet
szerint egyértelműen a Bellmansgatan vízhez közelebb eső részéről van szó, mivel a történet
szerint a szóban forgó padlástéri lakás ablakából rá lehet látni a Riddarfjärden öblének
víztükrére és a Riddarholmen sziget tornyaira. Az utca számozása a víztől kezdődik – tehát az
utca elején – és a Söder városrészen át, a szárazföld” belseje felé haladva növekszik.
40
A fenti szemléletbeli – kulturális – különbség leírását azért tartottam fontosnak, mert vele
kapcsolatban nem először és nem utoljára merül fel a kultúrafüggő (kultúraspecifikus vagy
kulturálisan kötött) jelenségek definiálásának problémája. Klaudy Kinga George Mounin
francia fordításkutatót idézve mutat rá, hogy az ilyen szemléletbeli különbségek nem
feltétlenül jelentenek különböző világképeket is, hiszen egy és ugyanazon nyelv használói
között is fennáll a használt szókincsük szerkezetében is tükröződő eltérés a világról szerzett
tapasztalataikat illetően. Mounin a francia átlagember és a francia síversenyző hófajtákkal
kapcsolatos ismereteinek, illetve szókincsének és szóhasználatának különbségeivel érvel a
fordíthatatlanság tézisével szemben. Így gyengíti azt az argumentációt, amely az átlag európai
és az átlag lapp, eszkimó ember hófajtákkal kapcsolatos tudásának és nyelvhasználatának
összehasonlításával igyekszik bizonyítani a fordítás lehetetlenségét. (Klaudy, 1994: 32–33)12
.
A gondolatmenetet folytatva Klaudy a nyelvi kontaktus elméletének keretein belül mutatja be
a reáliafordításnak mint a kultúrák között létrejövő megismerési tevékenység folyamatának
szociolingvisztikai/ interdiszciplináris vizsgálati lehetőségét. Tehát a fordító, akinek „e
megismerő (esetleg egyúttal megnevező és értékelő) tevékenység pillanatnyi állapota szerint
kell döntenie a fordításról (…)” (Klaudy, 1994:34), optimális esetben azzal foglalkozik, hogy
„nemcsak két nyelv, hanem két társadalom, két kultúra között is közvetít, jobbára ösztönösen
kialakít magában bizonyos elképzeléseket a forrásnyelv és a forrásnyelvi társadalom, valamint
a célnyelv és a célnyelvi társadalom viszonyáról, s fordítói munkájában ezeket az
elképzeléseket realizálja.” (Klaudy, 1994:35).
Frazeologizmus – példa
(1)
Han reflekterade över att möjligen sälja bostadsrätten, vilket skulle svida i skinnet.
(MSHK:20)
He pondered the wisdom of selling his apartment, though it would break his heart.
(GWDT:20)
Az is lehet, hogy el kell majd adnia szövetkezeti lakásának lakhatási jogát, folytatta a
tépelődést… Ez fájdalmasan érintette. (TL:20)
12 A Klaudy által hivatkozott Mounin-tanulmány: Mounin, Georges (1980) „Világkép és fordítás” ford. Albert Sándor, In
Bart, István–Klaudy, Kinga (szerk.) (1986) A fordítás tudománya. Válogatás a fordításelmélet irodalmából. Budapest:
Tankönyv Kiadó.
41
Pragmatikai nyelvhasználati jelenség – példa
(1)
Komissarien, som visste att samtalet skulle komma efter postutdelningen vid elvatiden
på morgonen, drack kaffe medan han väntade. Detta år ringde telefonen redan halv
elva. Han lyfte luren och sa hej utan att presentera sig.
”Den har kommit” (MSHK, MSHK:5)
The old policeman was sitting with his coffee, waiting, expecting the call. “It arrived.”
(GWDT GWDT:1)
A felügyelő tudta, hogy a tizenegy órai kézbesítés után számíthat a hívásra. Várakozás
közben kávét kortyolgatott. Ebben az évben már fél tizenegykor megcsörrent a telefon.
Felemelte a kagylót, és bemutatkozás nélkül szervuszt köszönt.
–Megjött.(TL, TL:5)
2.4 Reáliák és más kultúrafüggő nyelvi jelenségek fordítási
stratégiái a korpusz pédáinak tükrében– elemzések
A kultúrafüggő nyelvi elemek fordításával foglalkozó kvantitatív és kvalitatív
fordítástudományi vizsgálatok eredményei alapján különböző fordítási tendenciák, stratégiák
állapíthatók meg. A két fő tendencia a Venuti megfogalmazta kulturális különbözőség,
idegenszerűség megőrzését és közvetítését elősegítő – idegenítő – törekvés, illetve a szöveget
a befogadó kultúrába asszimilálni, azt az olvasó számára folyékonyabbá tenni kívánó,
honosító – domesztikáló – stratégia. (Leppihalme, 2011: 128). Venuti szerint etnocentrikus
erőszakosságot (ethnocentric violence) követ el a domesztikáló fordítási normát alkalmazó
fordítás, amikor a szöveg könnyebb befogadhatósága érdekében használt átváltási
műveleteket alkalmazva eltünteti a forráskultúra sajátosságait. (Venuti, 1995: 41–42). Venuti
elsősorban a kisebbségi kultúrák, kis nyelvek és az angol–amerikai fordítási irány
viszonylatában teszi megállapításait, és azt szorgalmazza, hogy a fordítás a kulturális másság
közvetítésével juthasson el az olvasóhoz. A Venuti-féle idegenítési stratégia célkitűzése a
fordított szöveg újszerűségének, másságának megőrzése, tiszteletben tartása. Venutit súlyos
kritikák érték programjának belső ellentmondásai miatt, ám a fordítással kapcsolatos alapvető
etikai problémafelvetései a fordítástudomány egyik legélénkebb, legérdekesebb diskurzusát
indították el. (Paloposki, 2011:41)
42
A kultúrafüggő nyelvi elemek fordításánál megfigyelhető domesztikáló és idegenítő stratégia
alkalmazása természetesen egy adott szövegen belül felváltva történik, többek között az adott
kultúrafüggő elem jellege is befolyásolja, hogy melyik stratégiát használja a fordító.
A kortárs bestseller regények jelentős hányadában – amint az a korpusz kiemelt példáin is
megfigyelhető – sokszor az idegenítő stratégia felé billen el a mérleg nyelve, ám általában
nem arról van szó, hogy ezt a tendenciát valamiféle – a szöveg kulturális másságát – láthatóvá
tenni akaró fordítói, kiadói szándék segítené elő. Nagyon sok esetben a kényszerítő
körülmények diktálnak, gyorsan fordítanak a fordítók, meghagyják a tulajdonneveket,
közterületneveket eredeti formájukban, akkor is, ha indokolt lenne ezek lefordítása.
Ugyanakkor – általában a bestseller művek kiadására szakosodott kiadói gyakorlatnak
köszönhetően – a domesztikáló fordítási norma sajátos változata is érvényesül ezekben a
szövegekben. Ennek célja és eredménye azonban nem a hazai kulturális kontextusba illesztés,
hanem az olvasó számára immár szintén otthonosnak ható globalizálódott kultúra normái
szerint működő szöveg létrehozása. A jelenség oka, amint az jó néhány elemzett példán
látható, hogy a szöveg folyékonnyá, könnyen emészthetővé tétele érdekében a szerkesztő, a
kiadó igen gyakran az angol kiadás nyomán hozza meg döntéseit. Ebben természetesen az is
szerepet játszik, hogy nem tud a kisebb forráskultúra nyelvén, a fordítói kézirat ellenőrzését
sajnálatos módon csak a közvetítőnyelvi szövegre támaszkodva tudja elvégezni olyan
hatékonysággal, gyorsasággal, amit a piaci feltételek diktálnak. A fordítóval folytatott
konzultációk ehhez képest körülményesek, sok időt vesznek igénybe, s ezért sokszor csak a
legégetőbb kérdésekre szorítkoznak. Ennek az eljárásnak pedig elkerülhetetlen
következménye az, hogy a két kisebb kultúra (svéd–magyar) közötti találkozás eredményezte
kulturális– Venuti által mindenáron fenntartandónak vélt – súrlódásokat, döccenéseket,
különbözőségeket egy domináns nagyhatalmi kultúra közéjük eresztése bufferolja, tompítja.
Ez a folyamat pedig nyilvánvaló veszteségekkel jár.
A korpusz példáinak tükrében a kultúrafüggő nyelvi elemek fordítási meglodásait vizsgálva
az átváltási műveletek legalapvetőbb típusai a következők:
közvetlen átvétel (direct transfer);
tükörfordítás (calque)
helyettesítés – adaptáció (substitute – cultural adaptation);
általánosítás – generalizáció (generalization with super-ordinate term);
43
betoldással vagy szövegen belüli explicitációval megoldott átültetés
(explicitation);
szövegen kívüli – paratextuális – magyarázat betoldása (pl. lábjegyzetben)
(addition of a text-external explicitation);
kihagyás (omission). (Leppihalme, 2011: 129)
Az eredeti szövegrészletek alatt az angol–magyar fordítási párokba rendezett példákon
megfigyelhetőek a nyelvi szerkezetbeli eltérések, fordítói normák, fordítói kompetencia,
szerkesztői döntések indokolta eltérések a fordítási stratégia, az átváltási műveletek
alkalmazásában. Egy–egy elemzett nyelvi jelenség a fordítások egymás mellett szerepeltetése
miatt tehát többféle átváltási művelet alkalmazását is illusztrálja.
Közvetlen átvétel + Explicitáció
A földrajzi tulajdonneveket, települések részeit, magántulajdonban levő cégeket jelölő
reáliáknál a leggyakoribb fordítói stratégia az explicitációs vagy – ld. (1) példa – explicitáció
nélküli közvetlen átvétel:
(1)
Han klev av vid Fridhemsplan […] (MSHK:18)
He got off at Fridhemsplan […] (GWDT:13)
A Fridhemsplanon szállt le. (TL:18)
(2)
Slutligen bestämde han sig för att promenera över till Kafé Anna vid garagenedfarten
till polishuset. (MSHK:18)
Finally he walked over to Kafé Anna, next to the garage entrance leading underneath
the police station. (GWDT:13)
Végül úgy döntött, átsétál a rendőrség garázslejárata mellé, a Kafé Annába. (TL:18)
A (2) példában szereplő Drottningholmsgatanon található az egyetlen olyan kávéház, amiről a
kérdéses városnegyedet figyelembe véve szó lehet, s ez a Café Anna, amely viszont nem
állhat a rendőrség földalatti garázsának lejárata mellett. Valószínűleg irreáliáról – kitalált
üzlethelyiségről – van szó.
A reáliák és más kultúrafüggő szavak kifejezések közvetlen átvétele bevett stratégia – vagy
éppen a stratégia hiányát tükröző rutin – a fordítóknál.
44
(3)
Siljan (MSHK:5)
Lake Siljan in Dalarna (GWDT:1)
a Siljan-tó (TL:5)
Az (3) példa földrajzi nevének mindkét fordításában a tulajdonnév közvetlen átvétele történik
meg a szövegen belüli szükségszerű explicitáló betoldással, hiszen sem az angol, sem a
magyar nyelven olvasó célközönség jelentős része nem tudja, mi a Siljan. Az angol fordítás –
nem minden esetben következetesen végigvitt – normakövető módon ki is bővíti a betoldást.
Érdekes módon egy újabb reália – Dalarna tájegység nevének – beillesztésével, amelynek
ugyanakkor nem oldja fel a jelentését további explicitációval.
(4)
Borg hade inte uppskattat Mikaels analys och vid ett slumpartat möte på en krog på
Söder hade de nästan råkat i hand gemäng. (MSHK:18)
When thereafter they met by chance in a bar in Söder they had all but come to blows.
(GWDT:13)
Borg persze nem volt elragadtatva Mikael elemzésétől, és egy véletlen kocsmai
találkozás alkalmával a Söder városrészben majdnem egymásnak estek. (TL:18)
A (4) példában az (3)-hoz hasonló módon, közvetlen átvétel alkalmazásával jár el a két
fordítás, itt azonban csak a magyar szövegben találunk magyarázó betoldást, bár a Söder a
Siljanhoz hasonlóan még kontextusba ágyazva is nehezen értelmezhető lehet az angolul
olvasó célközönség számára.
(5)
Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 och … […] Dagens Industri (MSHK:13)
Aftonbladet, Expressen, T.T. wire service, T.V.4 och … […] Dagens Nyheter
(GWDT:13)
Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 és […] a Dagens Industritól.(Aftonbladet,
Expressen – Svédországban délutánonként megjelenő országos terjesztésű napilapok;
TT – a rövidítés feloldása: Tidningarnas Telegrambyrå. a svéd „Sajtóorgánumok
Távirati Irodája”, Dagens Industri – svéd gazdasági napilap) (TL:13)
A (5) példában szereplő – valóságos – médiaintézmények neveinek részleges vagy teljes
feloldását mindkét fordító szükségesnek érezte. Az angol fordításban csak egyetlen szövegen
45
belüli explicitté tevő betoldás szerepel – wire service –, valamint egy adaptációként nehezen
elfogadható fordítási hiba, Dagens Nyheter szerepeltetlése a Dagens Industri helyett. A
magyar fordítás ezzel szemben a paratextuális kifejtés eszközével él, és lábjegyzetben
tájékoztat az eredeti szöveg szembeszökő alapossággal összeállított listáján szereplő
intézményekről.
Közvetlen átvétel + Helyettesítés + Kihagyás
(6)
De var maskerade med latexmasker från Walt Disneys värld och döptes med en inte
helt obegriplig polislogik till Kalle Anka-ligan. (MSHK:14)
They wore masks from Disney World, so inevitably police logic dubbed them the
Donald Duck Gang. (GWDT:10–11)
Disney-figurák maszkjaival álcázták magukat, ezért nevezték el őket a rendőrök
Donald kacsa bandának. (TL:14)
A kiemelt reália tulajdonnévi részének mindkét fordítás csak a fontosabb részét, a Disney
vezetéknevet őrizte meg. A Disney-värld angol tükörfordítása kínálja magát, de hibát
eredményez, egy új reáliát az eredeti szövegben szereplőétől eltérő jelentéssel. A magyarul
furcsa hatású tükörfordítás helyett a fordító másik kifejezéssel helyettesíti a kultúrafüggő
elemet. Feltűnő kihagyás a mindkét fordításból hiányzó: latex. A magyar szöveg fordítójaként
dokumentálni tudom, hogy a kiadó húzta ki a kéziratból a latex-előtagot, elképzelhetően az
angol fordítás figyelembevételével, máskülönben teljesen indokolatlan döntésnek tűnik.
(7)
Mindre än en halv minut efter att han hade beställt en caffe latte och en smörgås
började lunchnyheterna på radion. (MSHK:18)
Half a minute after he had ordered a caffe latte and a sandwich, the lunchtime news
came on the radio. (GWDT:14)
Jókor érkezett. Miután caffe lattét és szendvicset rendelt, már kezdődtek is a hírek a
rádióban. (TL:18)
Az elemzett bestseller regény kultúrafüggő elemeinek egyik legyakrabban előforduló típusa a
Florin és Vlahov által a forrásnyelv és a célnyelv viszonylatában külső reáliaként
számontartott, a legtöbb esetben közvetlen átvétel stratégiájával átültetett reáliák csoportja.
Az olasz caffe latte ilyen kifejezés mind a három kérdéses nyelv – a svéd, az angol és a
46
magyar – vonatkozásában. A fordított szöveg szóhasználatától, stílusától idegen megoldás
lenne a honosító tejeskávé fordítás. Abban a kulturális környezetben és pragmatikai
szituációban, amely megfeleltethető a svéd regényben szereplőnek, s amelyben ez az italnév
idehaza elhangozhat, a tejeskávé szó használata ritka, meghamisítása lenne a tényeknek, nem
utolsó sorban azért, mert nem ezt olvassuk le a hazai amerikai típusú gyorskávézók
itallapjáról. Az szövegben előforduló külső reáliák jelentős része angol–amerikai eredetű.
Ennél fogva az angol fordítás a legtöbbször szó szerint vesz át – vesz vissza – kifejezéseket.
Ld. a (8) példát.
(8)
Under överskådlig framtid skulle många redaktörer tveka att publicera en historia med
hans byline. (21)
For the foreseeable future, editors would hesitate to publish a story under his byline.
(16)
Elsősorban attól tartott, hogy a szerkesztők ezután százszor meggondolják majd,
mielőtt bármit publikálnak tőle. (20)
Az angol (amerikai)–svéd kulturális és nyelvi kontaktusok intenzitásának erősebb
beágyazottságáról árulkodik, hogy a három vizsgált szöveg közül a magyarban továbbra sem
marad lefordítatlanul annyi angol eredetű külső reália, mint akár az eredeti svéd szövegben.
Az angol fordító számára a kultúrafüggő elemek megfeleltetése tehát szám szerint kevesebb
problémával jár. Érdekes esetei ugyanakkor a svéd–angol irányú visszavételnek, amikor annak
eredményeképpen fordítási hiba keletkezik.
Tükörfordítás (calque)
Az intézményneveket jelölő reáliák esetében mind a szó szerinti – tükör- – fordítás, mind a
kulturális adaptáció jellemző stratégia. A kettő akár keveredhet is. Ez a célnyelvi kultúra
kínálta megfeleltetéseken is múlik, a megfelelő célnyelvi kifejezés kiválasztásában óriási
segítséget jelenthet a fordítóknak az internet.
Tükörfordítás + adaptáció
(1)
Statens Kriminaltekniska Laboratorium (MSHK:7)
National Forensic Laboratory (GWDT:3)
47
Állami Krimináltechnikai Laboratórium (TL:7)
Részleges vagy teljes tükörfordítást akkor alkalmaz a fordító, ha a kultúrafüggő nyelvi elem a
nyelvi kontaktus folyamatának köszönhetően a) állandó megfeleltetésként már használatos a
célnyelvi kultúrában; kontaktus hiányában b) nincsen meg a célnyelvben, adaptációs /
helyettesítési megfeleltetés sem áll rendelkezésre – meglehet egyszerűen idő és kompetencia
hiányában. A kultrúrafüggő elemet azonban szemantikailag és szintaktikailag transzparens
mivolta alkalmassá teszi a fordításra, hogy a célnyelvi szövegben megállja helyét. Gyakori
példa erre a fiktív történetekben szereplő intézménynevek – irreáliák – fordítása. Az ilyen
tükörfordítások (calque-ek) használata a Venuti ösztönözte idegenítő törekvésnek a
szolgálatában állhatnak, ám következetes használatuk előbb–utóbb a kérdéses szavak,
kifejezések kölcsönszóként való meghonosítását is elősegíthetik.
Tükörfordítás vagy kihagyás + általánosítás
(2)
Han tjänade en slant och flyttade till Stockholm, där han gjorde kometkarriär under det
glada 1980-talet. (MHSK: 25)
He made money and moved to Stockholm, and there his career took off in the eighties.
(GWDT:20)
Leakasztott vele nem is keveset. Stockholmba költözött, ahol a boldog nyolcvanas
években megcsinálta a szerencséjét. Fényes karriert futott be. (TL:25)
A (2) példában a glada 1980-talet állandósult szókapcsolatnak a magyar fordításban
megfigyelhető tükörfordítása persze nem teszi folyékonnyá, simává szöveget, hanem mint
ahogy azt Carol M. Archer megfogalmazza (Archer, 1986: 170), a kulturális
megrázkódtatások enyhébb fajtájáról van szó, amelyek egyfajta kulturális döccenőt (culture
bump) jelentenek a célnyelvi olvasó számára (Archer, 1986: 170–171; Leppihalme, 1997: 4).
Az angol fordítás viszont a kihagyás, illetve az ebből következő általánosítás mellett dönt,
holott az angolban – ha nem is olyan régóta – létezik egy, a svédnek megfelelő, rögzült
kifejezés a gazdasági recessziót megelőző konjunktúra évtizedére a the roaring 1980’s. (Erp –
Huisman – Vande Walle (eds.) 2015: 91)
48
Helyettesítés – adaptáció + betoldás
(1)
kriminalkomissarie (MSHK:5)
Detective Superintendent Morell (GWDT: 1)
rendőrfelügyelő (TL:5)
(2)
rikskriminalen (MSHK:8)
National Criminal Police (GWDT:3)
az országos bűnügyi főosztály (TL:8)
Az (1)–(2) példa azt illusztrálja, hogy a különböző országok rendfenntartó szerveinek eltérő
hierarchiális felépítéséből adódó kulturális súrlódásokat mindig adaptációval oldják meg a
fordítók. A detektívregényekben gyakran szereplő rendőri munkaköri beosztások és rangok
elnevezéseinek átültetéséhez a fordítást segítendőm gyakran készülnek nyelvpáronkénti
szószedetek. A struktúrák és az elnevezések azonban sokszor gyorsabban változnak, mintsem
azt a fordítói rutin követné, az állandónak számító megfeleltetések használata gyakran vezet
anakronisztikus megoldáshoz. Ezt mutatja be a (2) példa. A rendőrfelügyelő kifejezés
használata tulajdonképpen régies. Ha úgy tetszik, történelmi reáliáról van szó, egy hosszú
évtizedek óta rutinszerűen használt állandó megfeleltetésről, amin a célnyelvi krimiolvasó, ha
nem szakmabeli, talán el sem csodálkozik. Az angol helyettesítő fordításban szereplő betoldás
oka, hogy a nyelvhasználati sajátosságok miatt mindenképpen tulajdonnévvel kell
kiegészíteni a Detective Superintendent kifejezést.
(3)
Tidningarna döpte dock om dem till Björnligan […] (MSHK:14)
The newspaper renamed them the Bear Gang […] (GWDT:10)
Az újságok viszont Kasszafúrókat emlegettek Disney hápbörgi medvéire utalva […]
(TL:14)
A (3) példában szereplő, allúzióként funkcionáló művészeti, kulturális reália fordításánál is az
adaptáció eszközével kell élnie a fordítónak. Ám ehhez fel kell ismernie, hogy a két nyelv
(svéd–magyar) viszonylatában idegen- v. külső nyelvi reáliáról van szó, a Disney-
történetekben szereplő medvebandáról. A Kasszafúrók a Björnligan magyar Disney-
fordításokban használatos autentikus megfeleltetése, a fordító azonban betoldással igyekezett
49
még egyértelműbbé tenni a félrevezető konnotációjú magyar reália kontextusát. A
betoldásban pedig újabb magyar Disney-reália szerepel: hápbörgi.
Adaptáció frazeologizmusok fordításánál
(4)
Han reflekterade över att möjligen sälja bostadsrätten, vilket skulle svida i skinnet.
(MSHK:20)
He pondered the wisdom of selling his apartment, though it would break his heart.
(GWDT:20)
Az is lehet, hogy el kell majd adnia szövetkezeti lakásának lakhatási jogát, folytatta a
tépelődést… Ez fájdalmasan érintette. (TL:20)
A frazeologizmusok kultúrafüggőségének megállapítása igen nehéz. Minél inkább érvényes
rájuk az a megállapítás, hogy „frazeológiai ekvivalenssel történő fordításuk nagyon gyakran
problémás, nem kielégítő vagy egyáltalán nem lehetséges” (Bárdosi, 2013: 2), azaz
ekvivalencia nélküliek, annál inkább soroljuk őket a kultúrafüggő nyelvi elemek közé.
Ugyanez a kultúrafüggőség vonatkozik rájuk, amikor egy hosszabb, komplex szerkezetű
frazéma kultúrafüggő elemet tartalmaz, és ez teszi nehezen vagy egyáltalán nem
lefordíthatóvá. A lefordíthatóság fokozatai aszerint is meghatározhatók tehát, hogy a célnyelv
teljes, részleges- vagy zéróekvivalenciájú megfeleltetéssel rendelkezik-e. (Bárdosi, 2013: 2–
5). A (4) példában szereplő frazeologizmus átültetését mindkét fordításban helyettesítéssel
oldották meg a fordítók. Az angol fordítás a svédhez hasonló a frazeológiai konceptualizáció
tekintetében: mindkét metaforikus frazeologizmusban egy-egy testrészt ér fájdalom a fejezi ki
a veszteséget. Az angol fordítás, jelentésköre azonban egy kissé eltér a eredeti svéd
frazémáétól. A svida i skinnet frazémát a svédben gyakran használják az anyagi veszteség
okozta fájdalom kifejezésére (a magyar húsbavágó kifejezéshez hasonlóan), míg az angol to
break someones heart megfeleltetés ennél általánosabb, erős érzelmi veszteség következtében
kialakult állapotot jellemez. A magyar fordításban szereplő kollokáció nemigen tekinthető
frazeologizmusnak, és a stratégia tekintetében inkább általánosító jelentésviszonyban van az
eredeti kifejezéssel.
Explicitáció / Teljes kihagyás
(1)
50
[…] sa hej utan att presentera sig (MSHK:5)
– (teljes kihagyás) (GWDT:1)
[…] bemutatkozás nélkül szervuszt köszönt (TL:5)
(2)
Det låg ett pratminus med en potentiellt förödande rubrik bakom frågan och Mikael
hade kunnat halka på bananskalet. (MSHK:16)
– (teljes kihagyás) (GWDT:11)
A kérdés egy jövendőbeli cikket, az abban szóról szóra idézett nyilatkozatát és
ugyanezen cikk megsemmisítő címét vetítette előre. Mikael el is csúszhatott volna
ezen a banánhéjon, (…) (TL:16)
A vizsgált korpuszokon megfigyelhető, hogy a fordított szövegrész sorsa szempontjából
szélsőséges következményekkel járó ellentétes stratégiák, a kihagyás és az explicitáció
gyakran párhuzamos megoldásként fordul elő. A két célnyelvi fordítás az eredeti szöveg
ugyanazon helyein alkalmazza ezt az eljárás-párt. Gyakran tapasztaljuk tehát azt, hogy az
eredeti szöveg bizonyos elemei vagy nyomtalanul eltűnnek a fordított szövegből vagy éppen
ellekenzőleg, felduzzadnak a betoldások, paratextuális magyarázatoknak köszönhetően. (Vö.
Elemzések – Táblázat fejezet) Az angol fordításban ebből a szempontból a szöveget gyakran
húzó, fordítói–szerkesztői magatartás, a simává, folyékonnyá tevő domesztikáló törekvés a
mérvadó, a magyarban pedig a kulturálisan idegenszerű a megőrzését szorgalmazó, culture
bump-okat eredményező idegenítő törekvés. A (2) példa szakzsargont – pratminus – használó
metaforikus és képzavaros mondata, végén a banánhéjas fordulattal, egyike a gyengén megírt
larssoni mondatoknak. A pratminus („idézetmínuszjel”) kifejezés a zsurnalisztikában
konkrétan a gondolatjelre utal, amelynek szedési formája a félkvirtmínusz vagy kvirtmínusz.
Ezt használják a dialógusokban a résztvevők megnyilatkozásainak jelölésére és elválasztására,
az újságírásban pedig a riportalanyok szó szerinti idézésére. A pratminus használata, amint
erre Larsson is utal a szövegében, sokszor jelent visszaélést az újságírói szakmában, ha az
elhangzott idézetet meghamisítják, tisztességtelen módon megváltoztatják, eredeti
kontextusától eltérő összefüggésben szerepeltetik. Az elemzés forrásnyelvi mondatának
fordítása az explicitáció nélkül így hangzana magyarul: „A kérdés mögött ott leselkedett egy
idézőjel és egy cikkcím, amely később akár még megsemmisítőnek is bizonyulhatott volna.
Mikael el is csúszhatott volna ezen a banánhéjon (…)”
Nem indokolatlan, hogy az angol fordításból a teljes mondat eltűnt.
51
Jelentésbővítés (generalizáció) / Teljes kihagyás
(1)
Trots allvaret kunde varken Mikael eller de äldre journalisterna låta bli att dra på
munnen åt följdfrågan. (MSHK:16)
Despite the seriousness of the situation, neither Blomkvist nor the older journalists
could help smiling. (GWDT:11)
Bár Mikael és az idősebb újságírók igyekeztek megőrizni komolyságukat,
önkéntelenül elmosolyodtak a kérdésen. (TL:16)
Bár a zsurnalisztikai szakszó, a följdfråga, megkerülhetetlen stíluseleme az újságírói
zsargonelemekkel hatásvadász módon, szájbarágós didakszissal telehintett, sok helyütt ezért
modoros szövegnek, ami lehet inkább hiba, mint erény, a látszatbeavatottság élménye
azonban az olvasóközönség széles rétegeinek imponál, és elvitathatatlan kultúrafüggő
jellegzetessége Larsson regényének. A fenti példa egyik fordításában sem tettenérhető a
törekvés ennek visszaadására.
Helyettesítés / Helyettesítés + kihagyás (jelentés-összevonás)
(1)
”Ge oss ett pratminus, Kalle Blomkvist” (MSHK:13)
„Give us a sound bite, Kalle Blomquist” (GWDT:9)
– Nyilatkozna nekünk, Kalle Blomkvist? (TL:13)
Teljes kihagyás
(1)
I själva verket hade han pekat ut på vägen till stugans utedass. (MSHK:15)
– (GWDT: 11)
Valójában a kerti budihoz vezető utat mutatta meg éppen a rendőrnek. (TL:15)
52
3. Bakik, botrányok mint kultúrafüggő jelenségek
Az írott szöveg hibái általában különféle módon osztályozhatók akár eredeti, akár fordított
szövegekről van szó. Beszélhetünk pragmatikai, szemantikai hibáról, idiomatikus
nyelvhasználatbeli helytelenségről, ortográfiai, nyelvi vagy stilisztikai hibáról. (Hansen, 2010:
386) A fordítások kivitelezése alapvetően két nyelv – forrásnyelv és célnyelv – között
közvetítő valódi személyek közreműködésével zajlik, nem utolsó sorban a fordítókéval. A
fordítás folyamatát sok tényező befolyásolja – a fordított szöveg adójának, vevőjének,
idejének, helyének, céljainak pragmatikai összetevői által meghatározott kommunikációs
helyzet, a kulturális és normatív környezet. A fordítási hibák általában a forrásnyelvi és a
célnyelvi szöveg között, a sok összetevős fordítási folyamat során előforduló nemkívánatos,
zavaró ütközések – interferenciák – eredményének tekinthetők. (Hansen, 2010: 386)
A fordítási hibák értékelése, osztályozása, rangsorolása nélkül is bemutatható néhány olyan
hibatípus, ami a bestseller művekre általában is jellemző. A korpusz alapján kiválasztott
kultúrafüggő elemek fordításánál is azt tapasztalhatjuk, hogy nagyobb számban találunk hibás
fordítást – vagy a kultúrafüggő elem hibás fordítását vagy egy annak közvetlen
szövegkörnyezetében előforduló hibát –, mint hibátlan megoldást.
A hibázási lehetőségek csökkentését és a bestseller-műfajra jellemző folyékony, domesztikáló
stratégia érvényesülét elősegítő buzgón alkalmazott gazdaságos módszer a kihagyás. Az egy–
egy szövegrész húzásáról hozott döntés azonban jóval gyakrabban származik a szerkesztőtől,
illetve a kiadótól, mint a fordítótól.
Mint arra táblázat példái rámutatnak, a fordított szövegben található húzások gyakran egy már
megszerkesztett (másik célnyelvi) – esetünkben az angol – fordítás mintáját követve történnek
meg, az eredeti forrásnyelvi szöveggel való összevetés nélkül. Ezt a szerkesztési módszert az
sem akadályozza meg, ha – mint az Steven T. Murray, az angol változat forítójának esete
mutatja – a szerkesztéshez mintát adó – ily módon közvetítővé avanzsáló – fordítás, nem
utolsó sorban a nehezen vállalható szerkesztői beavatkozások vagy éppen azok hiánya miatt,
megítélése szerint annyira rosszul sikerült, hogy a nem adja hozzá a nevét, hanem – mint az a
Millennium Trilogy-val is történt – fordítói álnéven szerepelteti magát. (Matzenbacher, 2010)
53
3.1 Fordítói, szerkesztői hibák – elemzések
(1)
Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 och … […] Dagens Industri (MSHK:13)
Aftonbladet, Expressen, T.T. wire service, T.V.4 and … […] Dagens Nyheter
(GWDT:13)
Aftonbladet, Expressen, TT, TV4 és […] a Dagens Industritól.(Aftonbladet, TT – a
rövidítés feloldása: Tidningarnas Telegrambyrå. a svéd „Sajtóorgánumok Távirati
Irodája”, Dagens Industri – svéd gazdasági napilap) (TL:13)
Az angol fordításban a hosszú felsorolás végén szereplő napilap egy létező és hasonló nevű,
ugyancsak a Bonnier konszern tulajdonában levő, ám más profilú napilap nevével cserélődik
fel. (Dagens Industri →Dagens Nyheter). A Dagens Nyheter, az eredeti szöveg felsorolásában
nem szereplő újság a Svenska Dagbladet mellett a vezető svéd napilap. Az, hogy a történet
szerint ezek közül egyiktől sem küldenek ki tudósítót a főhős bírósági tárgyalására, nem lehet
véletlen. A regény újságíró szerzője a jelenetben szereplő médiumokat egészen biztosan a rá
jellemző szakmai körültekintéssel válogatta ki. A lap később is a felcserélt nevén tér vissza az
angol fordításban:
(2)
„Du fick på skallen ordentligt därinne”, konstaterade Dagens Industri, som tydligen
skickat en ung vikarie. (MSHK:16)
You took a real hit int here today,” said the one from Dagens Nyheter, clearly a young
part-timer. (GWDT:11)
A legegyszerűbb, legrutinszerűbb közvetlen átvételek is hordoznak magukban
hibalehetőségeket:
(3)
[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (MSHK: 20)
[…] before he stumbled on an attic flat of 70 square meter right at the end of
Bellmansgatan. (GWDT:15)
[…] míg rá nem talált egy 65 négyzetméteres tetőtér beépítésre a Bellmangatan
legelején. (TL:20)
54
A (3) elemzés tagmondatában több reália átültetésének feladatával néznek szembe a fordítók.
A magyar fordításban a közterületnév szó szerinti átvétele hibás. A svéd földrajzi nevek –
köztük a közterületnevek jellegzetessége, hogy alakjukat tekintve gyakran szóösszetételként
viselkednek, melyben az előtag egy –s genitívusz rag szerű, ám az összetett szavak esetében
általában nem jelentéses kötőmorfémával (fogemorfem, foge-s, bindesuffix –s, interfix)
kapcsolódik a köznévi utótaghoz.13
„Az -s kötőmorféma használata egyszerű előtagok [...]
esetében aligha tekinthető szabályszerűnek.”14
, (Teleman et al. 1999: 54). Példák a nem
szabályosan rögzült használatra – tulajdonnévi előtaggal, illetve köznévi előtaggal:
Odengatan („Odin utca”) ~ Torsgatan („Thor utca”) – istenek
Bellmansgatan („Bellman utca”) ~ Tegnérgatan („Tegnér utca”) – költők
Timmermansgatan („Ácsmester utca”) ~ Köpmantorget („Kereskedő tér”)
Ez a jellegzetesség szolgálhat magyarázatul az idézett mondat esetében a szövegkiadás
folyamán több menetben is figyelmen kívül hagyott, ám nem mentegethető fordítói hibára.
Ugyanennek a mondatnak az angol fordításában a mértékegység átváltása jelent problémát:
(4)
[…] innan han snubblat över en vindsvåning på 65 kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (MSHK: 20)
He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of
seventy square meter right at the end of Bellmansgatan. (GWDT:15)
[…] míg rá nem talált egy hatvanöt négyzetméteres tetőtér-beépítésre a Bellmangatan
legelején. (TL:20)
Az angol fordításba talán a svéd forrásszövegben szereplő hatvanöt négyzetméter átváltása és
feltételezhető visszaváltása következtében kerülhetett ez a fordítói baki. Mindenesetre öt
négyzetméterrel nagyobb lakás birtokosává válik az angol nyelvű szöveg főhőse. A Vintage
Black Lizard/Knopf Borzoi e-book formájában publikált, bibliográfiai adatai szerint
ugyancsak Reg Keeland 2008-as fordításán alapuló szövegváltozatában érdekes módon
megtörténik az átváltás a mértékegység-rendszerek között. Későbbi megjelenése miatt
azonban nem hivatkozhatunk arra, hogy az e-book alapjául szolgáló szövegváltozat esetleg
13 A genitívuszi használat általában jól elkülöníthető a földrajzi nevekben: a birtokos jelzős szószerkezetek alkotta földrajzi
tulajdonnevekben van az –s morfémának jelentéses funkciója. Vö. Swedenborgsgatan („Swedenborg utca”), de Greta Garbos
torg („Greta Garbo tere” ?).
14 Az eredeti idézet: “[...] användningen av bindesuffixet -s [...] vid osammansatt förled följer knappast några regler”
55
előzménye lehetett a 2008-as első nyomtatásban megjelent verziónak, de nem is zárhatjuk ki
azt. Lehetséges, hogy egyszerűen kijavították a 2008-as változatban található furcsa hibát –
egyéb bakikat, köztük ehhez nagyon hasonlóakat, viszont bennehagytak:
He ran from one apartment showing to another before he stumbled on an attic flat of
700 square feet right at the end of Bellmansgatan. (MSHK, 2010:13)
700 négyzetláb a metrikus rendszerben 65,0321 négyzetméter. Az utóbbi angol
szövegváltozatban tehát a pontos átszámítás szerepel.
A következő példában mind az angol, mind a magyar célnyelvi szövegrészletben betoldás
útján explicitté tett reália-fordítási stratégia érvényesül, az explicitáció mellett ugyanakkor
kihagyás módszerével is élnek a fordítók:
(5)
Wenneströmaffären hade börjat så lovande i sittbrunnen på en gul Mälar-30 […]
(MSHK:20)
The Wennerström affair had started out with such promise in the cockpit of an eleven
metre Mälar-30 […]. (GWDT:16)
Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult [...], azon a sárga Mälar-30-as
vitorláson. (TL:21)
A svéd Mälaren-tavi Vitorlás Szövetség megbízásából a harmincas években Lage Eklund által
tervezett Mälar-30-as vitorlás sárgás színű oregon fenyőből épített hajótesttel a Stockholm
környéki szigetvilág hobbi- és sportvitorlázóinak kultikussá vált hajója. A tetovált lányban
sokféleképpen megidézett Astrid Lindgren a hatvanas években maga is egy ilyen hajót kapott
ajándékba kiadójától, Hans Rabéntől.15
A magyar fordítás nem bajlódik a sittbrunn szakkifejezéssel, s habár az német és angol, illetve
hibrid terminusokban (backboard, steuerboard, grósz stb.) gazdag magyar vitorlás szaknyelv
az angol fordításban is szereplő cockpit szót vette át a fedélzet megfelelő helyének a
jelölésére, a magyar fordításból ez a megoldás kimarad. A célnyelvi olvasók
háttérismeretének feltételezhető hiányosságai miatt betoldás is történik mindkét fordításban: a
magyar szövegbe így kerül a svéd mondatban nem szereplő vitorlás köznév. Az angol fordítás
15 A stockholmi Hajózástörténeti Múzeum – Sjöhistoriska museet – honlapján található sajtóközlemény alapján:
http://www.mynewsdesk.com/se/sjohistoriska/pressreleases/barnsligt-baatliv-under-300-aar-i-ny-bok-fraan-sjoehistoriska-
museet-1095713 (Utolsó letöltés: 2015.05.12)
56
kézenfekvő módon a sittbrunnal ekvivalens cockpit szót szerepelteti a kiemelt szerkezetben,
ezzel a tájékozottabb olvasók számára megfelelő – a magyar szövegből hiányzó –
kontextuális környezetbe helyezi a Mälar-30 márkanév-reáliát, kimarad a szövegből azonban
a gul („sárga”) jelző, az explicitálás eszköze pedig a márkanév mellett feltüntetett magyarázó
köznév helyett a vitorlás méretére vonatkozó és az eredeti szövegben nem szereplő számadat
betoldása. Itt azonban ismét téves méretek szerepelnek. Egy Mälar-30-as pontosan 11,5 méter
hosszú, az (5)-ös példában idézett, 2008-as angol fordításban viszont 11 méter szerepel, az e-
bookban thirtyseven-foot („harminchét láb hosszú”) (2010:13), ez pedig csak 11,27 méternek
felel meg. A hajótípus adatait feltüntető szakmai, kereskedelmi weboldalakon szinte
mindenütt megtalálható az angolszász mértékrendszerre áltváltott adat is: 38 ft. Az ikonikus
tengeri járművet az angol szövegváltozatok nem kevesebb mint fél méternyivel, illetve egy
lábhosszal rövidítik meg.
(6)
Wennerströmaffären hade börjat så lovande på en midsommarafton ett och ett halvt år
tidigare. (MSHK:21)
The Wennerström affair had started out with such promise [...] on Midsummer Eve a
year and a half earlier. (2008:16)
Pedig a Wennerström-ügy annyira ígéretesen indult úgy fél éve, Szent Iván éjjelén, [...]
(TL:21)
A (6) példában a célnyelvekben nem ekvivalencia nélkül álló, állandó megfeleltetéssel
rendelkező kultúrafüggő nyelvi elem környezetében a magyar fordító követ el súlyos –
dramaturgiai problémát is – okozó hiba hibát a számokkal, amely a szerkesztett változatban is
benne marad.
3.2 Tettenérhető kiadói döntések, a közvetítő nyelv szerepe,
uniformizálás, cenzúra – elemzések
„(…) nekünk ketten (én fogom szerkeszteni) egy jó magyar regényt kell kihoznunk az ő [Stieg
Larsson] történetéből.” – írta A tetovált lány fordításával kapcsolatban a kiadó / szerkesztő a
fordítónak.
57
3.2.1 A cím esete
A Millennium-trilógiáról megjelent cikkek, tanulmányok számos helyen tesznek említést a
különböző nyelveken megjelent fordítások címválasztásáról. Ezek közül külön figyelmet
érdemel az első kötet címének az esete.
(1)
Män som hatar kvinnor
The Girl with the Dragon Tattoo
A tetovált lány
Nyilvánvaló, hogy a magyar kiadó sok külföldi társához hasonlóan az angol címre
hagyatkozva döntött A tetovált lány cím mellett. A Larsson-trilógia első kötetének, a Män som
hatar kvinnornak általam javasolt első munkacímei között szerepeltek a szó szerinti magyar
fordítások, a Nőgyülölő férfiak és A férfiak, akik gyűlölik a nőket, valamint a kevésbé
kellemetlenül hangzó A férfiak, akik nem szeretik a nőket változat.
A legutóbbit azért is találtam viszonylag sikerültnek, ha nem is túl frappánsnak, mert
számomra egyértelmű volt az áthallás az eredeti cím és François Truffaut 1977-ben rendezett
A férfi, aki szerette a nőket című filmje között (a francia cím: „L'Homme qui aimait les
femmes”). Nem tudom bizonyítani, hogy Stieg Larsson esetében tudatosan választott
allúzióról beszélhetünk-e, de nem zárom ki ennek lehetőségét. Hiszen a Larsson-regény
nőgyűlölő mellékszereplői mellett nem feledkezhetünk meg a nőket nagyon szerető
főszereplőről, Mikael Blomkvistról sem. A Stieg Larsson alteregójának is tekintett Mikael
Blomkvistnak és a Truffaut-film Bertrand Morane-jának hányattatott sorsa között más erős
párhuzamok is felfedezhetőek: igen fontos szerepet játszik például a filmbeli Morane
önéletrajzának kiadása körüli hercehurcában a címválasztás. Truffaut megidézésének
lehetőségét a másik főszereplő, Lisbeth Salander figurája miatt is veszteséggel járó döntés
volt kihagyni. Az olvasók többsége által legérdekesebbnek tartott Salander rengeteg egyéb
előkép mellett sok mindenben emlékeztet egy másik Truffaut-film, A menyasszony feketében
volt (1968) férfigyűlölő sorozatgyilkosára, a melankolikus Julie Kohlerre. Meg kell jegyezni
azt is, hogy angol nyelvű kiadásért felelős MacLehose Press, amely honlapjának bemutatkozó
oldalán is büszkén hirdeti, hogy 2008-ban az ismeretlen Stieg Larsson könyveinek
megjelentetésével alapozta meg hírnevét, csak az Actes Sud-nél már 2006-ban napvilágot
látott francia fordítás óriási sikere nyomán mert belevágni az eleinte kockázatosnak tűnő
vállalkozásba (Kärrholm, 2014: 99; Kovač–Rüdiger, 2009: 22).
58
Ugyancsak veszteséggel járó döntésnek tűnik a kockázatkerülő címválasztás a populáris
kultúra többi emblematikus irodalmi művének és filmművészeti alkotásának címével
összecsengő The Man Who… cím kezdettől való eltávolodás, melyek többsége bűnügyi
történet Truffaut-ra Hitchkock címadása, illetve filmjei gyakoroltak hatást (The Man Who
Knew Too Much, 1934 és 1956), de Larsson címadása a The Man Who Wasn’t There-
filmekével is összekapcsolható.
A műveket angol nyelvre átültető, fordításaival nem titkoltan elégedetlen Reg Keeland
álnéven fordító Steven T. Murray több vele készült interjúban nyilatkozik arról, hogy
nemtetszése ellenére miképpen döntött kiadója a marketinges szempontból jóval
előnyösebben hangzó The Girl with the Dragon Tattoo („A sárkány tetoválásos lány”) cím
mellett, s alakította a maga érdekei szerint „Girl trilogy”-vá a Millennium-trilógiát.
(Matzenbacher, 2010). Ennek az utólagosan megkonstruált márkavédjegynek megfelelően
kapott címet a negyedik darab is, melynek immár sem a voltaképpeni szerzője, sem a fordítója
nem a régi.16
Kétségtelen tény, hogy minden valós és feltételezett többletjelentése ellenére az eredeti,
Larsson-féle cím többrétű hagyományba ágyazottságával is klisészerű, hasonlóan a mű
számos egyéb sikerületlen, de rokonszenves megoldásához. A „Lány”-címek nem
változtatnak semmit ezen a klisészerűségen, de megfosztják a címet a Truffaut-allúziótól,
valamint jellegzetesen svéd vonásaitól: társadalomkritikai élétől, felkavaróan kemény
szókimondóságától és az amerikai populáris kultúra hagyományaival folytatott dialógusától.
Stieg Larsson, aki egyébként tisztában volt kézirata hiányosságaival, egyáltalán nem zárkózott
el a változtatásokra irányuló szerkesztői javaslatoktól, amint erről Eva Gedinnel folytatott,
azóta az interneten is fel-felbukkanó levelezése is tanúskodik. Egyedül az első kötet címének
megtartásához ragaszkodott minden áron, amit a Norstedts Kiadó kénytelen-kelletlen
elfogadott, ám a külföldi kiadóknak eladott jogok már szabad kezet adtak a saját címadáshoz.
(Holmberg, 2011: 35)
16 David Lagerkrantz “Aki nem öl meg (sv. Den som inte dödar oss”) c. regényének márkahűségre apelláló angol címe The
Girl In the Spider’s Web, a fordító George Goulding
59
3.2.2 Az angol fordítás szerepe közvetítő nyelvként és a szerkesztéshez szolgáló
mintaként: rutin, prüdéria, cenzúra – elemzések
A svéd (skandináv) krimik kiadói marketingjében sokat hangoztatott szlogenek (így az
egzotikusként ható kulturális sajátosságok hangsúlyozása) tükrében különösen cinikusnak
tűnik a skandináv bestseller-dömpinget jellemző, bár nem új keletű kiadói gyakorlat, hogy
egy-egy művet nem eredeti skandináv nyelvből fordíttatnak le a kiadók. Az ilyen döntéseket a
fordítói kompetencia tényezői közül mindenekelőtt a gyorsaságra és ebből következő
árhatékonyságára alapozzák a kiadók.
A forrásnyelvi szöveg és a célnyelvi szöveg közötti megfeleltetési távolság a közvetítő nyelvi
szöveg közbelépésével szükségszerűen megnő. Ennek következménye, hogy a
kultúraspecifikus nyelvi elemek vonatkozásában feltételezhetően nagyobb veszteséggel járhat
egy ilyen vállalkozás.
A kis nyelven született művek világnyelvi fordítása válik elsődleges szerkesztői referenciává
abban a magyar kiadói közegben, amelyik már nem engedi meg magának a kis nyelven értő
szerkesztő „luxusát”. A forrásnyelvi szövegből dolgozó fordító döntéseit tehát a szerkesztő a
közvetítő nyelvi szöveg alapján bírálja felül. A fordítás tényleges hibáinak egy része így
szükségszerűen homályban marad, indokolható fordítói döntések viszont a szerkesztő
nézőpontjából hibának minősülhetnek. Ennek eredményeképpen hasonló furcsa
megoldásokkal, hibákkal, veszteségekkel kerülhetünk szembe a célnyelvi szövegben, mint a
közvetítő nyelvből történő fordítás esetén.
A szerkesztés előtti magyar fordítás – Kacsa-liga:
(1)
De var maskerade med latexmasker från Walt Disneys värld och döptes med en inte
helt obegriplig polislogik till Kalle Anka-ligan. (MSHK:14)
Walt Disney világának figuráit ábrázoló latexmaszkokat hordtak az akcióikon, így
talán nem is annyira furcsa, hogy a rendőrlogika Donald Kacsa-ligának nevezte el
őket. (fordító kézirata)
A szerkesztett és nyomtatásban megjelent magyar fordítás. Vö. a magyar fordítás
szerkesztésének ideje alatt már megjelent angol fordítással:
60
They wore masks from Disney World, so inevitably police logic dubbed them the
Donald Duck Gang. (GWDT:10-11)
Disney-figurák maszkjaival álcázták magukat, ezért nevezték el őket a rendőrök
Donald kacsa bandának. (TL:14)
(2)
I själva verket hade han pekat ut på vägen till stugans utedass. (MSHK:15)
– (GWDT: 11)
Valójában a kerti budihoz vezető utat mutatta meg éppen a rendőrnek. (TL:15)
A (2) példa mondatának az angol fordításból történt teljes kihagyása a regény egyik poénját
semmisíti meg. A főhős, Kalle Blomkvist oknyomozó újságíró múltjából elevenedik fel egy
eset, amelyben Blomkvist nyaralás közben mintegy leleplezett egy bankrablásra szakosodott
bűnbandát. A történet szerint a szenzációhajhász újságok a talpraesett zsurnaliszta
ténykedéséről egy szemcsés fényképet is megjelentettek, amelyen úgy tűnik, mintha
Blomkvist éppen az egyik rendőrnek adna utasítást, valójában azonban azt mutatja meg az
egyenruhás közegnek, hogy merre találja a kerti árnyékszéket.
Az anekdota – bármily közhelyesen tegye is azt – a bulvárújságírás hazug módszereit minősíti
erőltetetten humoros eszközökkel. A csattanó nélkül az egyetlen bírálat a pletykalapban
megjelent fénykép szemcsésségét éri. A regény egésze szempontjából két dolog teszi
relevánssá a szövegrészt. Egyrészt eredettörténetet olvas itt az olvasó, Kalle Blomkvist
megszületését – Astrid Lindgren figurájának újrateremtődése zajlik, egy következetesen végig
vitt allúzióval, ifjúsági könyvekbe illő viccel. Másrészt a suta gyerek-detektívtörténet a maga
„habkönnyűségével” azt ellenpontozza, ami a regényben még csak ez után következik: a
tizennyolc éven aluliaknak nem ajánlott események súlyosságát, sötét, elborzasztó tónusát.
61
4. A bestseller-fordítás és a kultúraközvetítés
4.1 A bestseller-regény státusza
A bestsellerekben elmosódik a határ valóság és fikció között (Venuti, 1998 – Bourdieu-t
idézi: 126), művészet és élet között (Venuti, 1998 – Dudovitzot idézi: 126). A bestseller
művek, bár számos eltérő műfajt képviselnek, általában törekednek az olvasónak mint
másodlagos szereplőnek a bevonására, melodramatikus realizmus jellemzi őket. Ez a vonás
legtisztábban talán a regényirodalomban érhető tetten, a bestseller-regény sikere éppen azon
múlik, hogy az olvasó rokonszenvezni, azonosulni tud-e kortárs társadalmi problémákkal
konfrontálódó hőseivel.
Ez az azonosulás tehát jellegzetes vonása a bestseller-regénynek, amely a valószerű
narratívában a valószerű problémák megoldására a domináns politikai, kulturális értékrendnek
megfelelő, ugyanakkor képzeletbeli megoldásokat kínál. (Venuti, 1998: 126)
4.2 Műfaji párhuzamok: bestseller- és gyermekirodalom –
bestsellerfordítás a gyermekkönyv-fordítás tükrében
Számos hasonlóságot fedezhetünk fel a gyermek könyvek és a sok szempontból gyermeknek
nézett bestseller-regény olvasója között. A gyermekirodalom ismertetőjegyeit összefoglaló
Alvstad megfogalmazásában:
„Few, if any of these features are exclusive to children’s literature. What nevertheless
makes translation of children’s literature interesting is that these features often play
simultaneously and that they generally affect the final product (the translated texts) in
more obvious ways than, for example, in literary translation for adults. Furthermore,
the possibility of comparing translated texts to their source texts makes it possible to
expose more evidently how publications for children are manipulated to fit what adults
consider to be adequate and appropriate.” (Alvstad, 2010: 26)
A gyermekirodalom fordításának jellegzetes vonásai (Alvstad, 2010: 22):
kulturális kontextuális adaptáció
ideológiai manipuláció
62
kettős célközönség gyermek/felnőtt
a szóbeliség alakzatai gyakoriak – hangos felolvasásra szánt szövegek
az illusztráció és szöveg közötti viszony meghatározó
4.2.1 A kulturális kontextuális adaptáció – elemzések
Alvstad Göte Klingbergre hivatozva „cultural context adaptation”-nak nevezi a célközönség
„referenciakeretéhez”, tudásszintjéhez (irodalom, idegen nyelvismeret, történelmi háttér, flóra
és fauna, tulajdonnevek, mértékegységek és más kulturális jelenségek) igazított fordítást. Ha
nincs kontextuális adaptáció, nehezebben érthető, illetve kevésbé élvezhető a szöveg az
olvasó gyermek számára.
Ugyanakkor – hivatkozik Alvstad Klingbergre – a gyermekek számára készült fordítások
egyik fontos célja a fiatal olvasók horizontjának tágítása, megismertetésük más kultúrákkal,
ami elé viszont a kulturálisan beágyazó fordítás, minél teljesebb, annál áthatolhatatlanabb
akadályt gördít. (Alvstad, 2010: 22) Ha azonban nincs kontextuális beágyazás, az is
veszteséggel jár a célközönség számára, amint azt számos kulturális elemek fordításával
foglalkozó tanulmány bizonyítja. (Alvstad, 2010: 22) Adaptáció és domesztikáció – illetve az
adaptáció elkerülése, az idegen elemek átvétele – tehát nem ítélhető meg a fordítás
szempontjából előnyös vagy hátrányos fordítási stratégiaként. A stratégia megválasztása a
fordítási helyzeten, a fordító gyermekolvasóról alkotott elképzelésén („image of children”)
múlik, ahol a lefordított szöveg olvashatóvá tétele fontosabb lehet, mint a fordítás kontextusát
meghatározó történelmi és/vagy kulturálisan idegen atmoszféra (Alvstad, 2010: 23)
Az adaptációs, honosító (domesztikáló) törekvések ugyanolyan erősen jellemzik a bestseller-
fordításokat, mint a gyermekirodalmat. Mivel a bestseller-művek igyekeznek az olvasók
legszélesebb rétegeihez szólni, a népességet leginkább foglalkoztató kérdéseket taglalják.
Publikálásuk csak abban az esetben lehet nyereséges a kiadók számára, ha a fordítás megfelel
a honi tömegkultúra jellemző elvárásainak (Venuti, 1998: 124)
„A kiadó mindenekelőtt üzleti szándékkal, ha úgy tetszik imperialista módon közelít az idegen
szöveghez, számára elsősorban annak a megítélése a fontos, hogy milyen hasznot hoz majd a
hazai piacon megjelentetett fordítás, míg az olvasó önmagára reflektálva közelít a szöveghez,
ha úgy tetszik narcisztikusan, amennyiben a fordítástól elvárja, hogy az az ő irodalmi, morális,
vallási és politikai értékrendjét erősítse meg (ez az elvárás bizonyos kiadókra is minden
bizonnyal érvényes)”, (Venuti, 1998: 124–125).
63
4.2.2 Ideológiai manipuláció, ideológiai alapú adaptáció – elemzések
Az ideológiai manipuláció, illetve „purifikáció” a gyermekkönyvek fordítása során , a
felnőttek (szülők, tanárok) feltételezett értékrendjéhez igazított változtatásokban és (ön-)
cenzurális döntésekben ölt testet (politika cenzúra, morális cenzúra, állami cenzúra). (Alvstad,
2010: 23)
(1)
All makt åt Tengil, vår befriare. (BL: 88)
Minden hatalmat Tengilnek, megszabadítónknak. (OT: 69)
A gyerekkönyvi példa Astrid Lindgren komoly témákat – betegséget, testvérszeretetet,
áldozatkészséget, és mindenekelőtt a mindenkori zsarnoki elnyomó hatalom és a vele
szemben a szabadságáért küzdő ember konfliktusát, végsőkig menő harcát – feldolgozó
meseregényéből, a Bröderna Lejonhjärtából és annak a rendszerváltás előtt készült magyar
fordításából származik. A fordításban található kultúrafüggő nyelvi jelenségek természetesen
érdekes adalékkal szolgálnak a kor fordítói normáinak felderítéséhez, az adaptációs
stratégiákban tetten érhető manipulációs, cenzorális törekvések leleplezéséhez. A fenti
mondat és fordítása azt is illusztrálja, mennyire apró nyelvi elemeknek – mint például egy
igekötőnek – is lehet súlyos kultúraspecifikus szerepe. Az idézetben szereplő mondat tkp.
jelmondat, és a zsarnok által leigázott városka kapuján juttatja ki–be Tengil katonáit és
besúgóit. Tengil a történet főgonosza, szörnyű diktárorok archetípusa, valójában persze nem
szabadító, hanem egy gyilkos katonai diktatúra elnyomó zsarnoka. A sokszor inkább
spirituális értelemben használt megszabadító főnév használata a magyar fordításban a
kézenfekvő felszabadító helyett arra enged következtetni, hogy még a nyolcvanas évek elején
sem lehetett megkockáztatni a felszabadító kifejezés összekapcsolását egy zsarnoki diktatúra
vezetőjével, a mesebeli diktatúra propagandájának – a nagyobbacska olvasók számára
bizonyára ismerősen csengő – hazug, cinikus jelmondatában.
Ez az óvatosság azonban a rendszerváltás után, a teljes:sajtószabadság idején is megmarad:
(2)
Den där jävla kristna ministern var en varm anhängare av SIB. (MSHK: 24)
That goddammed minister in the Christian party was an ardent advocate of the AIA,
[…] (GWDT:19)
– (TL:24)
64
A fordító szerkesztőnek átadott kéziratában a (2) példában látható kihagyás helyett még a
lefordított mondat szerepel: „Az az aljas kereszténydemokrata miniszter a SIB szószólója
volt.” Ezt a mondatot a kiadó törölte. A következő példán az angol fordítás iránymutató
szerkesztési elveinek hatása tettenérhető a szövegen. Az eredeti svéd regény furcsa
mondatának sorsa pecsétlődik meg a talán politikai prüdériának köszönhetően is.
(3)
Däremot var han en genetisk gatukorsning av det slag som rasbiologiska stollar med
stor sannolikhet skulle beskriva som underlägset humanvirke. (MSHK: 35)
– (teljes kihagyás) (GWDT)
– (teljes kihagyás) (TL)
A leírás a TL második fejezetének elején, a krimi egyik legrokonszenvesebb
mellékszereplőjének színrelépése alkalmával szerepel a szövegben. Ebben a szerző egy teljes
bekezdést szentel Dragan Armanskij származástörténetének. Amint azt megtudhatjuk, Lisbeth
Salander munkaadója, a Milton Security vezetője örmény zsidó, illetve görög felmenőkkel
rendelkező bosnyák muszlim szülők leszármazottja. A felmenők eredetének részletes
felsorolását tetőzi be az ominózus bekezdés mindkét fordításból kihúzott utolsó mondata. A
magyar fordító kéziratában még szerepelt a mondat a szerkesztés előtt – „Viszont olyan
genetikai útkereszteződésben állt, ami miatt a fajbiológus idióták nagy valószínűséggel
alsóbbrendű emberanyagként jellemezték volna.” –, és nagy valószínűséggel a szerkesztés
idején már megjelent angol fordítás ismeretében tűnt el a fordításból.
A stilisztikai elemek manipulációja (vulgáris nyelvhasználat kerülése, az informális
nyelvhasználat megváltoztatása, homogenizáció) a célközönség nyelvhasználatának
befolyásolását, a nyelvi tervezést szolgálja (Alvstad, 2010: 23).
A fordítás során adaptációs vagy manipulációs céllal végrehajtott stilisztikai változtatások
hatással vannak az írói (stilisztikai, illetve irodalmi) eszközökre. (Alvstad, 2010: 23).
Ez a stilisztikai elemekkel manipuláló, azokat tompító – a gyermekkönyvek fordítására is –
jellemző norma érvényesül az elemzett korpusz példáinál is, különösen feltűnőek az angol
nyelvű változat obszcenitást, vulgáris kifejezéseket kerülését elősegítő stratégiái.
4.2.3 Kettős olvasóközönség
Nemcsak gyermekek képezik a gyermekirodalmi szerzők célközönségét.
65
Mind a szerzőnek, mind a fordítónak figyelembe vennie a kettős célközönséget, azaz a
gyermekeken kívül a felnőtt olvasókat is. Alvstad érvelése szerint:
Grown-up editors, translators, teachers, librarians and parents also read children’s literature,
and they are often the ones who make the books available to young readers by publishing and
buying them. This is why not only the assumed values and tastes of children but also those of
adults are considered when children’s books get translated. (Alvstad, 2010: 24)
A kétféle – felnőtt és gyermek – olvasó szem előtt tartása mint célközönség szövegszinten is
manifesztálódik. Perrault Piroska-verziójának hivatalos címzettje a gyermek, ironikus,
szatirikus hangvétele a „nem hivatalos”, felnőtt olvasónak szól. Hasonló kettősség jellemzi az
Alíz Csodaországbant, a Micimackót és a Pinokkiót is. Nem mindig szembetűnő az, hogy egy-
egy ilyen műnek a felnőtt olvasó is a címzettje. A fordító gyakran választás elé kerül, hogy a
célközönség melyik részének címzi a szövegét (Alvstad, 2010: 24).
A kettős célközönség a gyermekirodalomnak valószínűleg az egyetlen kizárólagos
sajátossága. Másfajta kettősség jellemzi a bilingvis és poliglott olvasóközönségnek írt
műveket, melyeket nem ugyanolyan mértékben ért meg az egynyelvű, mint a bilingvis (Junot
Diaz művei esetében például a spanyol-angol) olvasó (Alvstad, 2010: 24). De
elgondolkodhatunk a bestseller-olvasók megosztottságán is. Némiképp leegyszerűsítő
megközelítésben feloszthatjuk a széles olvasóközönséget azokra, akik minden fenntartás
nélkül adják át magukat a sikerkönyvek világának, és azokra, akik esetében bizonyos okoknál
fogva (műveltség, tájékozottság) működik egyfajta távolságtartás.
Meg kell említenünk a fordított szövegek olvasóhoz juttatása során tapasztalható – a
közvetítésben résztvevők által képviselt – kettős morált, amely a bestseller-regények és
fordításaik esetében szintén hozzájárul ahhoz, hogy ezeknek a műveknek a befogadásánál
kettős olvasóközönséget feltételezzünk. Egyrészt érett felnőtt olvasókat, akik megbirkóznak
egy nyomasztóan erőszakos elbeszéléselemekben dúskáló történettel, annak az író részéről
társadalomkritikai gesztus ösztönözte, kissé túladatolt tényfeltáró sajátosságaival, másrészt
gyerekként kímélt, butának tekintett olvasókat is, akiket fordítók és mindenekelőtt
szerkesztők, kiadók megszabadíthatnak e túlbuzgó, nagyon svéd újságíró–krimiszerző általuk
feleslegesnek ítélt túlkapásaitól – ennél fogva a mű kultúrafüggő jellegének esszenciális
vonásaitól.
66
4.2.4 A szóbeliség alakzatai
A gyermekeknek szánt irodalmi művek gyakorta születnek úgy, hogy írójuk eleve
felolvasásra szánja őket. A fordító választásra kényszerül a hangzás (forma?) vagy a tartalom
átültetésének vonatkozásában, illetve abban a tekintetben, hogy ismeretlen, újszerű vagy
ismerősebb gyermekverseket, dalokat használjon fel a szövegében. Ha máshol nem, a
bestsellerek címválasztásban ez a párhuzamos törekvés mindig tettenérhető. A tetovált lány –
akár gyerekkönyv címeként is megállná a helyét. A férfiak, akik gyűlölik a nőket semmiképp
sem alkalmas erre.
4.2.5 Szöveg és kép
Különösen a kisgyermekeknek írt irodalomra jellemző a verbális és a képi kód egyidejű
használata. A kettő viszonya sokféle lehet, egymást támogató, egymásnak ellentmondó (a
történet más perspektívából elmesélve), (Alvstad, 2010: 24-25).A fordítás megváltoztathatja a
szöveg és kép közötti interakciót, korlátozhatja az értelmezési lehetőségeket, a sokrétegű,
finom viszonyrendszer egyszerű illusztratív funkcióvá szűkülhet (Alvstad, 2010: 25).
Mind a képi illusztrációra, mind a fordításra igaz, hogy explicitté tehetik a
szöveg/forrásszöveg nyitottságát, többértelműségét. Az illusztrációk eredetének sokfélesége
színezheti ezt a képet. Nehezítheti a fordító dolgát, ha nem tudja, milyen illusztrációkkal
jelenik meg a könyv. Friss illusztrációk aktualizálhatják a történetet, ill. hozzájárulhatnak az
adaptációs törekvésekhez (Alvstad, 2010: 25).
A disszertációban bemutatott, felnőtteknek szóló sikerkönyvek esetében is alkalom nyílik kép
és szöveg kölcsönhatásának, illetve a fordítások erre gyakorolt hatásának megfigyelésére,
noha két térképet és a Vanger-család családfáját leszámítva nincsenek illusztrációk a
könyvben. A Män som hatar kvinnor eredeti svéd kiadásának fekete és szürkéskék színei a
sokak emlékezetébe bevésődött kultikus amerikai tévésorozat pilotjának egyik képére utal. A
Twin Peaks (Mark Frost, David Lynch, 1990-1991) e jelenete során közeli felvétel mutatja a
partra sodródott, nejlonfóliába burkolt női holttest rémisztő, egyszersmind szoborszerűen szép
arcát, Laura Palmer arcát, amely a tévésorozat reklámkampányának legfontosabb –
plakátokon, dvd-kiadásokon is szereplő – képe lett. „Ikon”. A Larsson-könyv eredeti borítóján
ugyanilyen közelről, kevésbé szoborszerű női arcot látunk. A magyar kiadások borítóin
viszont csupa élettel teli, arcát és egyéb testrészeit félig megmutató, félig elrejtő
sárkánytetoválásos fiatal nőket.
67
Maga a filmforgatókönyv alapjául szolgáló bestseller is képekkel dolgozik, leírásai sokszor
illusztrációszerűek vagy filmes utasításként hatnak. Ez a törekvés a láttatásra az egyik oka
annak, hogy a szöveg túlírttá, nehézkessé, primitívvé válik.A szövegek többségét ma már egy
televízión, majd interneten nevelkedett generáció írja, s ha írott szöveget is hoznak létre. A
filmszerű láttatás egyfelől kénytelen-kelletlen eszközük, másfelől természetesen céljuk.
4.3 A populáris kultúra státusza a svéd társadalomban
A gyökereiben még mindig paraszti társadalomnak, a protestáns puritanizmusnak, a
pragmatizmusnak, a demokrácia megrögzött eszméjének kihatása az ízlés alakulására (az
irodalmi kánonra is). (Daun, 1998: 187–189)
A populáris irodalmi alkotások immár a svéd irodalomtörténeti kézikönyvek, segédkönyvek
tanúsága szerint is a szépirodalom elfogadott részét képezik, s habár az ilyen áttekintő
művekben még többnyire periférián találjuk őket a többi műfajjal szemben, egyszerre
megnövekedett a témába vágó cikkek száma az irodalomtörténeti szakirodalomban. Így
például a Litteraturens historia i Sverige („Az irodalom története Svédországban”) 2009-es
legfrissebb kiadásában is. A témába vágó szekunder-irodalom mennyiségének
megnövekedésének hátterében ugyanakkor a kereskedelmi sikereket állnak, azok gerjesztik
ezt az odafordulást. A könyvpiaci folyamatok felgyorsulásának eredménye az is, hogy a
szépirodalmi művek kereskedelmi teljesítőképessége jóval nagyobb befolyással van arra,
hogy mely műveket olvassák az emberek, és melyekről írnak, mint valaha. (Berglund, 2012)
4.4 Bob Dylan Nobel-díja
A populáris és az arisztokratikus (magas- vagy elit-) kultúra szembeállítása mára mintha
felváltható lenne a „fizetős” (ti. amiért fizetünk) és az „ingyenes” (ti. támogatott és előbb-
utóbb ingyen hozzáférhető) kultúra közötti megkülönböztetés. Míg a fizetős kultúra helytáll a
piacon, eltartja magát, addig az ingyenes kultúra nem él meg mecenatúra nélkül. Ma már nem
vitathatjuk, hogy a valaha, illetve bizonyos kultúrtörténeti periódusokban különösképpen,
nem sokra tartott populáris kultúra – legyen az a Beatles vagy az esetenként kiváló skandináv
bűnügyi regények – számot tarthat a megbecsülésre. Az esztétikai érték nyilvánvalóan nem áll
összefüggésben azzal, hogy az adott kulturális produktum hol helyezkedik el a tömegkultúra
és elitkultúra, illetve a fizetős és ingyenes kultúra kategóriái által jelzett megosztottságban.
Ennek felismerése ugyanakkor bizarr módon ahhoz vezetett, hogy mára már a kultúra
68
profitorientált, fizetős ága is igényt tarthat a mecenatúra támogatására. A Nobel-díj Bizottság
által képviselt svéd kulturális elit ennek a kialakulóban lévő paradox tendenciának tesz eleget
furcsa gesztusával, és a kivételes szellemi teljesítményért járó, világraszóló erkölcsi
elismerést jelentő irodalmi Nobel-díj odaítélésekor egyúttal hatalmas, adómentességet élvező
összeggel szponzorálja a dollármilliomos popzenészt, Bob Dylant. Eva Gedin, a Norstedts
vezetője, Stieg Larsson kiadója és szerkesztője persze örömmel fogadta a Nobel-bizottság
döntését.(Fällmar Anderson, 2016)17
4.5 Menteni a menthetőt – érvek a populáris kultúra minőségi
közvetítése mellett
Az elutasítás luxusa egyre kevésbé illet meg bárkit.
Nem lehet eltekintenünk azoktól a diskurzusoktól, amelyek a nem kis részben baloldali
ihletettségű svéd kultúratudomány különböző ágazataiban évtizedek óta folynak a
tömegkultúra megítéléséről, irodalmi kánonba való integrálásának kérdéséről.
Politikai meggyőződésüktől függetlenül az elméleti reflexió képviselői sem nagyon
tiltakozhatnak ez ellen. Bizonyára erkölcsileg sem volna helyes, hiszen a magaskultúra
elkötelezettjei is alighanem titkos sorozatfüggők. Az viszont kötelességünk – ennek az
értekezésnek is ez volt a célja –, hogy megmutassuk a népszerű kultúra elismert műveinek
trükkjeit, feltárjuk műfogásaikat, amelyekkel népszerűségüket elérték.
17 ”Jag är väldigt upprymd av detta! Det är fantastiskt roligt och både vidsynt och modigt av Akademien.
Ja, genialt skulle jag säga!”. Magyar fordításban: „Engem nagyon feldobott a hír. Rendkívül jó dolog. Az Akadémia
nyitottságára és bátorságára vall, hogy olyan művészeti ágat díjaz, mint a zenei költészetét. Ebben pedig Bob Dylan
kétségtelenül egyike a legnagyobbaknak.” – nyilatkozta Eva Gedin, kiadó igazgató.
69
5. Következtetések
A sajátos, egyszerre műfaji és üzleti szempontok által meghatározott, tehát úgyszólván
gazdaságpoétikai keretek között zajló kulturális cserekereskedelem vizsgálata során kétirányú
folyamatnak lehetünk tanúi. A kultúrában sem csupán veszteség a globalizálódás. A sokak
által kárhoztatott uniformizálódás folyamatában a korábbi kulturális rendszerben
egzotikusnak és idegennek számító, merőben újszerű elemek is hihetetlen tempóban jutnak el
a fogyasztóhoz. Bármely szépirodalmi szövegnek lehet kultúraközvetítő szerepe. A
sikerkönyv sem képez kivételt ez alól. Ez a szerep a sikerkönyvek esetén is méltánylandó.
Ez a megállapítás bármilyen nemzeti márkajelzéssel ellátott, ugyanakkor globális piacra
készült sikerkönyvre érvényes, Stieg Larsson elemzett művére is.
A reáliák fordítását tanulmányozó kontrasztív vizsgálatok, amelyek bár érdekfeszítő kulturális
szótárakat eredményezhetnek, irodalom- vagy történettudományi segédanyagként is
használhatóak, valamint gondosan elkészített statisztikák alapján megállapításokat tehetnek a
fordítási normák különböző szociokulturális tényezők által befolyásolt változásaival
kapcsolatban, nyelvészeti szempontból nem tudnak újdonság erejével ható felfedezéseket
tenni.
A reáliák fordítása mindig is nehézséget okozott a fordítók számára, a reáliák átváltási
műveleteinek legalapvetőbb típusai pedig – teljes átvétel, tükörfordítás, helyettesítés,
kihagyás, betoldással- vagy törzsszövegen kívüli explicitációval feloldott átültetés – nem
változnak. Mindazonáltal a reáliák átváltási műveletei közül két stratégia – a legkevésbé
rutinszerűen alkalmazott teljes kihagyás és helyettesítés, vagyis az adaptáció – vizsgálata
mindenképpen érdekesebbnek bizonyul a többinél, ezeknek stratégiáknak az alkalmazása árul
el talán legtöbbet a célnyelvi szöveget befogadó kultúráról, a fordító kompetenciájáról,
tehetségéről vagy annak hiányáról, és sajátos módon tanúskodik a fordítás körülményeiről, a
kiadói megfontolásokról.
A széltében-hosszában – a fordítástudományban is – használt stratégia szó bármelyik
jelentésének, vonatkozzék a hadvezetésre vagy általában a problémamegoldásra, fontos eleme
az előzetes tervezés. A korpuszt képező magyar szöveg fordítójaként fontosnak tartottam az
elemzett példákon keresztül azt is bemutatni, milyen diszkrepancia áll fenn a stratégia szó
sugallta eszmei fordítói munkafolyamat és a fordítók valóságos élményei, problémamegoldási
70
lehetőségei között. A bestseller-könyvek megjelentetésének során az egyik legfontosabb
fordítói cél a hűség, az egyik legfontosabb kiadói cél viszont a gyorsaság és az olcsóság. Az
ellentétes célok csatájában a fordítói önellenőrzés, illetve számos, hagyományosan a kiadó
által végrehajtott ellenőrző művelet kimarad a könyvkiadás folyamatából, és rengeteg
döntéshelyzetben billen a mérleg az óvatos, kockázatkerülő – uniformizáló, akár
cenzúragyanús, hiszen szövegrészlet-törléseket eredményező – megoldások javára.
71
6. Elemzések – Táblázat
72
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Män som hatar kvinnor
(cím)
The Girl with the Dragon
Tatoo (cím)
helyettesítés –
teljes átalakítás
A tetovált lány (cím) adaptáció /
helyettesítés –
teljes átalakítás
a kiadó az angol nyelvű
fordítás
figyelembevételével adott
címet a magyar
változatnak
kriminalkomissarie (5) Detective Superintendent
Morell
helyettesítés –
állandó
megfelelés +
betoldás
(tulajdonnév)
rendőrfelügyelő (5) adaptáció /
helyettesítés –
állandó
megfelelés
Siljan (5) Lake Siljan in Dalarna (1) közvetlen
átvétel +
explicitáció +
betoldás
a Siljan-tó (5) közvetlen
átvétel +
explicitáció
sa hej utan att presentera
sig (5)
– (1) teljes kihagyás bemutatkozás nélkül
szervuszt köszönt (5)
helyettesítés +
konkretizálás
Statens Kriminaltekniska National Forensic adaptáció, Állami Krimináltechnikai közvetlen
73
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Laboratorium (7) Laboratory (3 állandó
megfeleltetés
(?)
Laboratórium (7) átvétel
fingeravtrycksexperter (7) fingerprint experts (3) közvetlen
átvétel
ujjlenyomat-elemzői (7) konkretizálás
det åldrade
födelsedagsbarnet (7)
the elderly birthday boy
(3)
konkretizálás –
állandó
megfeleltetés
az idős ünnepelt (7) helyettesítés –
állandó
megfeleltetés
rikskriminalen (8) National Criminal Police helyettesítés –
állandó
megfeleltetés
az országos bűnügyi
főosztály (8)
helyettesítés –
állandó
megfeleltetés
Aftonbladet, Expressen,
TT, TV4 och … […]
Dagens Industri(13)
Aftonbladet, Expressen,
T.T. wire service, T.V.4 and
… […] Dagens
Nyheter(13)
közvetlen
átvétel +
explicitácó
betoldással
Aftonbladet, Expressen,
TT, TV4 és […] a Dagens
Industritól.
Aftonbladet, Expressen –
Svédországban
délutánonként megjelenő
közvetlen
átvétel +
explicitáció –
paratextuális
magyarázat
az angol fordító egy
teljesen más, bár hasonló
nevű napilappal cseréli fel
a felsorolás végén szereplő
újságot!
74
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
országos terjesztésű
napilapok; TT – a
rövidítés feloldása:
Tidningarnas
Telegrambyrå. a svéd
„Sajtóorgánumok Távirati
Irodája”, Dagens Industri
(13)
… var är du ifrån… (13) … where are you from… pragmatikai
adaptáció
… maga honnét is jön…
(13)
pragmatikai
adaptáció
[var är du ifrån]… jaså
från Dagens Industri (13)
[where are you from]… ah
yes, Dagens Nyheter (9)
közvetlen
átvétel, bakival
[maga honnét is jön] …
aha, a Dagens Industritól
közvetlen
átvétel
a korábbi baki ismétlődik
meg az angol fordításban
Ge oss ett pratminus,
Kalle Blomkvist (13)
Give us a sound bite, Kalle
Blomquist (9)
helyettesítés –
állandó
megfeleltetés
– Nyilatkozna nekünk,
Kalle Blomkvist? (13)
helyettesítés –
teljes
átalakítással
Mikael Blomkvist, vars
fullständiga namn råkade
vara Carl Mikael
Blomkvist […] (9) kihagyás Mikael Blomkvist, akit
teljes nevén történetesen
Carl Mikael Blomkvistnek
közvetlen
átvétel
az angol fordításból
eltűnik a főhős teljes neve,
holott az Carl Michael
75
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Blomkvist (13) hívtak (13) Bellman, rokokó költő
nevére alludál, Mikael
Blomkvist ráadásul a költő
nevét viselő
Bellmansgatan egyik
házában lakik
Ge oss ett pratminus, Kalle
Blomkvist (13)
Give us a sound bite, Kalle
Blomkvist (9)
közvetlen
átvétel
– Nyilatkozna nekünk,
Kalle Blomkvist? (13)
[…]
Kalle Blomkvist a
magyarul is megjelent Az
ifjú mesterdetektív c.
ifjúsági regény főhőse; a
szerző, Astrid Lindgren,
világhírű svéd
gyerekkönyvíró (a ford.
megj.)
közvetlen
átvétel +
explicitáció –
paratextuális
magyarázat
Mikael Blomkvist, a
regény főhőse Astrid
Lindgren ifjúsági
történetének nyomozó
főhőséről kapta
„művésznevét”
a magyar betoldás teljesen
felesleges, az explicitáció
az eredeti szövegben is
megtörténik később
De var maskerade med They wore masks from szó szerinti Disney-figurák közvetlen a Disney World az
76
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
latexmasker från Walt
Disneys värld och döptes
med en inte helt obegriplig
polislogik till Kalle Anka-
ligan. (14)
Disney World, so
inevitably police logic
dubbed them the Donald
Duck Gang. (10)
fordítás
(baki!+
kihagyás
(latex): a forrás
nyelvi idegen
reáliát volna
szükséges
„visszaadaptál
ni /
visszahelyettes
íteni” a
célnyelv
számára belső
reáliára +
jelentés
felcserélés
maszkjaival álcázták
magukat, ezért nevezték el
őket a rendőrök Donald
kacsa bandának. (14)
átvétel +
helyettesítés +
kihagyás
(latex)
angol fordításban
csak a világhírű
vidámparkot
jelentheti, pedig az
eredeti szövegben
szereplő Disney
värld jelentése
Disney-univerzum
jelentésben
a latex kihagyása a
magyar fordításból
a szerkesztői
döntés, talán az
angol fordítás
nyomán történt,
más nem indokolja,
a fordítói
kéziratban még
77
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
szerepelt
och döptes med en inte
helt obegriplig polislogik
till Kalle Anka-ligan. (14)
so inevitably police logic
dubbed them the Donald
Duck Gang. (10)
forrás nyelvi
idegen reália
„visszaadaptál
ása /
helyettesítése”
a célnyelv
számára belső
reáliára +
jelentés
felcserélés
(ligan / Gang)
ezért nevezték el őket a
rendőrök Donald Kacsa
bandának. (14)
közvetlen
átvétel +
jelentés
felcserélés
(ligan / banda)
az eredeti magyar fordítói
kéziratban Donald Kacsa-
liga szerepelt, a
szerkesztői döntés nyomán
– talán az angol szöveg
hatására –, s a banda szó
ideillő negatív
konnotációja miatt,
csakhogy nem Donaldék a
rosszfiúk, hanem a Bear
Gang, a Kasszafúrók
Tidningarna döpte dock
om dem till Björnligan
[…] (14)
The newspaper renamed
them the Bear Gang […]
(10)
forrás nyelvi
idegen reália
„visszaadaptál
ása /
helyettesítése”
a célnyelv
Az újságok viszont
Kasszafúrókat emlegettek
Disney hápbörgi medvéire
utalva […] (14)
helyettesítés –
állandó
megfeleltetésse
l + explicitáció
betoldással,
újabb reáliával
a magyar fordítói döntést
indokolja a Kasszafúrók
név denotatív jelentésének
a magyar olvasók számára
feltételezhetően nem
egyértelmű mivolta
78
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
számára belső
reáliára +
jelentés
felcserélés
(ligan / Gang)
Den sjätte stöten skedde
mot en bank i
Östergötland mitt under
högsommaren. (14)
Their sixth outing was at a
bank in Östergötland at
the height of the holiday
season. (10)
közvetlen
átvétel
A hatodik rablást egy
östergötlandi bankban
követték el, a nyár kellős
közepén. (14)
közvetlen
átvétel
Mikael Blomkvist
tillbringade några dagar
med en kvinnlig bekant i
hennes föräldrars
sommarstuga i närheten av
Katrineholm. (14)
Blomkvist was spending
several days with a
girlfriend at her parents’
summer cabin near
Katrineholm.
konkretizálás Mikael Blomkvist
ugyanekkor néhány napot
egyik nőismerősével töltött
az illető hölgy
nyaralójában, Katrineholm
közelében. (14)
szó szerinti
átvétel –
tükörfordítás
en kvinnlig bekant „egy
nőismerős”ironikus
használata eltűnik az angol
nyelvű szöveg legitimáló
szinoním kifejezésében, az
egy nőismerős (egy
ismerős hölgy) szerkezet
többet szeretne sejtetni a
főhős nőfaló mivoltáról
79
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Mikael Blomkvist
tillbringade några dagar
med en kvinnlig bekant i
hennes föräldrars
sommarstuga i närheten av
Katrineholm. (14)
Blomkvist was spending
several days with a
girlfriend at her parents’
summer cabin near
Katrineholm.
helyettesítés Mikael Blomkvist
ugyanekkor néhány napot
egyik nőismerősével töltött
az illető hölgy
nyaralójában, Katrineholm
közelében. (14)
helyettesítés
Mikael Blomkvist
tillbringade några dagar
med en kvinnlig bekant i
hennes föräldrars
sommarstuga i närheten av
Katrineholm. (14)
Blomkvist was spending
several days with a
girlfriend at her parents’
summer cabin near
Katrineholm.
közvetlen
átvétel
Mikael Blomkvist
ugyanekkor néhány napot
egyik nőismerősével töltött
az illető hölgy
nyaralójában, Katrineholm
közelében. (14)
közvetlen
átvétel
Han hade sett dem några
dagar tidigare då de hade
spelat badminton ute på
tomten […] (14)
He had seen them playing
badminton out in the yard
[…](10)
közvetlen
átvétel –
idegen reália
„visszaadaptál
ása /
helyettesítése”
Egy-két nappal azelőtt
figyelt fel rájuk. A fickók
épp a kertben tollasoztak
[…](14)
helyettesítés –
összevonással
az angol fordításban az
időhatározó – några dagar
tidigare – kimarad
80
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
a célnyelv
számára belső
reáliára
Han hade sett dem några
dagar tidigare då de hade
spelat badminton ute på
tomten […] (14)
He had seen them playing
badminton out in the yard
[…](10)
helyettesítés Egy-két nappal azelőtt
figyelt fel rájuk. A fickók
épp a kertben tollasoztak
[…](14)
helyettesítés
[…] och han hade
promenerat förbi med sin
väninna på väg till en
glasskiosk. (14)
– (10) kihagyás (az
egész
tagmondatot
törölte a
fordító)
[…] amikor útban a
fagyizó felé Mikael és a
barátnője elsétáltak a telek
mellett. (14)
generalizálás –
kulturális
adaptáció
az angol fordításból
hiányzó tagmondat
veszteség, a svéd nyár
szinte kultikusnak számító
kellékei vannak beépítve a
történetbe: sommarstuga,
badminton, glasskiosk
[…] fyra […] unga män i
shorts […] (14
four […] types in shorts
(10)
közvetlen
átvétel –
idegen reália
„visszaadaptál
[…] négy […] fiatalembert
sortban (14)
külső reália
közvetlen
átvétel –
magyar
81
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
ása /
helyettesítése”
a célnyelv
számára belső
reáliára
helyesírással
[…] men likafullt hade han
tagit en promenad och
slagit sig ned på en kulle
[…] (14)
[…]but nevertheless he
had gone to a hill […].
(10)
szó szerinti
megfeleltetés
[…] azért a hír hallatán tett
egy sétát a környéken.
Félúton letelepedett egy
dombon […] (14)
szó szerinti
megfeleltetés
slagit sig ned på kimarad
az angol fordításból –
távolabb a természettől
[…] det var en hederlig
gammal AK4 av precis det
slag han själv nyligen varit
gift med under ett års
militärtjänst. (15)
[…] egy jó öreg AK4 volt
az, pontosan abból a
fajtából, amelyikhez neki
is szerencséje volt nem rég
letöltött egyéves katonai
szolgálata idején. (15)
külső reália –
közvetlen
átvétel
[…]it was a good old AK4,
the rifle that had had been
his constant companion for
the year of his military
service. (10)
külső reália –
közvetlen
átvétel
[…] det var en hederlig
gammal AK4 av precis det
slag han själv nyligen varit
[…] egy jó öreg AK4 volt
az, pontosan abból a
fajtából, amelyikhez neki is
metaforikus
nyelvhasználat
– helyettesítés
[…]it was a good old AK4,
the rifle that had had been
his constant companion
metaforikus
nyelvhasználat
– helyettesítés
a forrásnyelvi metafora
használata olyan szoros
kapcsolatra utal a fegyver
82
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
gift med under ett års
militärtjänst. (15)
szerencséje volt nem rég
letöltött egyéves katonai
szolgálata idején. (15)
for the year of his military
service. (10)
és viselője között, mint
amilyenről a hírhedt
munkásőr indulóként
bevált Puskadal sorai
tanúskodnak:
Hej, te puska, puska
vagy!/Nem csinos kis
fruska vagy!/Mégis épp oly
drága vagy nekem,
hej,/Mint a
szívszerelmesem.
Det blev upptakten till en
tre dygn lång och intensivt
media bevakad belägring
av sommarstugan, med
Mikael på första parkett
[…] (15)
[…] and that was a start of
a three day siege of the
cabin, blanket coverage by
the media, with Blomkvist
in a front-row seat
a szaknyelvben
használatos
kollokáció
helyettesítése
célnyelvi
kollokációval
– idiomatikus
Bejelentését a nyaraló 72
órán át tartó ostroma
követte, melyet a média
végig élénk figyelemmel
kísért éppúgy, mint a
„nézőtér” első sorában ülő
Mikael […] (15)
a szaknyelvben
használatos
kollokáció
helyettesítése a
szaknyelvre
jellemző
célnyelvi
83
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
kifejezéssel
(11)
kollokációval
Till råga på allt hade
tidningen illustrerat med
en kornig bild där Mikael
med halvöppen mun och
pekfingret höjt tykctes stå
och ge en uniformerad
polis instruktioner av
något slag. (15)
To make matters worse,
the paper had run the story
with a grainy photograph
of Blomkvist with his
mouth half open even as
he raised an index finger
to point. (11)
Az illusztrációnak
odabiggyesztett szemcsés
képen Mikael volt látható
félig nyitott szájjal és
felemelt ujjal, mintha a
mellette álló
egyenruhásnak adna
utasítást.(15)
allúzió – a szerkesztés
előtti magyar változat:
Mindennek tetejébe az
illusztrációnak
odabiggyesztett szemcsés
képen Mikael volt látható
félig nyitott szájjal és
felemelt ujjal, mintha a
mellette álló
egyenruhásnak adna
utasítást. Ti. Blomkvist a
kép környezetét képező
cikkben címében kapja
meg későbbi gúnynevét
I själva verket hade han
pekat ut på vägen till
– (10) kihagyás Valójában a kerti budihoz
vezető utat mutatta meg
az angol fordítás
poéngyilkos módon hagyja
84
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
stugans utedass. (15) éppen a rendőrnek. (15) ki az előző példában
szereplő riportfotó prózai
háttértörténetét, az utedass
a svéd nyár szinte kultikus
kelléke
“Du fick på skallen
ordentligt därinne”,
konstaterade Dagens
Industri, som tydligen
skickat en ung vikarie.
(16)”
“You took a real hit in
here today”, said the one
from Dagens Nyheter,
clearly a young partimer.
(11)
helyettesítés –
idiomatikus
kifejezés
részleges
átalakítása
– Alaposan kiosztották
odabent – jegyezte meg a
Dagens Industri embere.
Gyakornoknak tűnt. (16)
helyettesítés –
idiomatikus
kifejezés teljes
átalakítása
az angol fordításban a
Dagens Industri
következetesen (?)
végigvitt helyettesítése
történik a talán amerikában
jobban ismert Dagens
Nyheterrel
“Javars”, erkände Mikael.
Något annat kunde han
knappast påstå. (16)
– (11) kihagyás – De még hogy! – ismerte
el Mikael. Mást nem
nagyon mondhatott. (16)
helyzetmondat
pragmatikai
adaptációja
az angol fordítás általános
jellemzője, hogy nem
bánik kesztyűs kézzel a
larssoni dialógusokkal
“Hur känns det?” (16) “How does it feel?” (11) zsurnalisztikai
helyzetmondat,
– Milyen érzés? (16) zsurnalisztikai
helyzetmondat,
85
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
közhely,
egyezés
forrásnyelv –
célnyelv között
– közvetlen
átvétel
közhely,
egyezés
forrásnyelv –
célnyelv között
– közvetlen
átvétel,
Trots allvaret kunde
varken Mikael eller de
äldre journalisterna låta bli
att dra på munnen åt
följdfrågan. (16)
Despite the seriousness of
the situation, neither
Blomkvist nor the older
journalists could help
smiling. (11)
kihagyás Bár Mikael és az idősebb
újságírók igyekeztek
megőrizni komolyságukat,
önkéntelenül
elmosolyodtak a kérdésen.
(16)
generalizáció az angol fordításból
teljesen kimarad a –
szöveget ugyancsak
modorossá tevő –
zsargonszó
Det låg ett pratminus med
en potentiellt förödande
rubrik bakom frågan och
Mikael hade kunnat halka
på bananskalet. (16)
– (11) kihagyás (a
teljes bekezdés
kimaradt);
pratminus
elemzése ld.
feljebb
A kérdés egy jövendőbeli
cikket, az abban szóról
szóra idézett nyilatkozatát
és ugyanezen cikk
megsemmisítő címét
vetítette előre. Mikael el is
explicitáció –
konkretizálás,
kibontás;
pratminus
elemzése ld.
feljebb
a forrásnyelvi szöveg
zsargonszót és
jelentéssűrítő újságírói
szlenget használ egy
kellemetlen, irodalmiatlan,
mesterkélt hangzású
86
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
csúszhatott volna ezen a
banánhéjon […]16)
mondatban;
a két célnyelvi fordítás a
két – rájuk egyenként
jellemző – szélsőséges
stratégiával él
Borg hade inte uppskattat
Mikaels analys och vid ett
slumpartat möte på en
krog på Söder hade de
nästan råkat i hand
gemäng. (18)
When thereafter they met
by chance in a bar in Söder
they had all but come to
blows. (13)
közvetlen
átvétel
Borg persze nem volt
elragadtatva Mikael
elemzésétől, és egy
véletlen kocsmai
találkozás alkalmával a
Söder városrészben
majdnem egymásnak
estek. (18)
explicitáció –
betoldással
a Söder a Siljanhoz
hasonlóan még
kontextusba ágyazva is
nehezen értelmezhető lehet
az angolul olvasó
célközönség számára
Han klev av vid
Fridhemsplan […] (18)
He got off at
Fridhemsplan […] (13)
közvetlen
átvétel
A Fridhemsplanon szállt
le. (18)
közvetlen
átvétel
Slutligen bestämde han sig
för att promenera över till
Kafé Anna vid
Finally he walked over to
Kafé Anna, next to the
garage entrance leading
közvetlen
átvétel
Végül úgy döntött, átsétál
a rendőrség garázslejárata
mellé, a Kafé Annába. (18)
közvetlen
átvétel
a Stockholmi helyszínek,
valósak, Café Anna létezik
a Drottningsholmsgatanon,
87
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
garagenedfarten till
polishuset. (18)
underneath the police
station. (13)
a helyzete nem
összeegyeztethető a
regénybeli garázslejárattal:
Kafé Anna lehet irreália
Mindre än en halv minut
efter att han hade beställt
en caffe latte och en
smörgås började
lunchnyheterna på radion.
(18
Half a minute after he had
ordered a caffe latte and a
sandwich, the lunchtime
news came on the radio.
(14)
közvetlen
átvétel
Jókor érkezett. Miután
caffe lattét és szendvicset
rendelt, már kezdődtek is a
hírek a rádióban. (18)
közvetlen
átvétel
Mindre än en halv minut
efter att han hade beställt
en caffe latte och en
smörgås började
lunchnyheterna på radion.
(18
Half a minute after he had
ordered a caffe latte and a
sandwich, the lunchtime
news came on the radio.
(14)
tükörfordítás
(calque) –
betoldás;
állandó
megfeleltetés
Jókor érkezett. Miután
caffe lattét és szendvicset
rendelt, már kezdődtek is a
hírek a rádióban. (18)
generalizálás –
kihagyással
a magyarul: déli hírek lett
volna helyes; ez a főnévi
szerkezet tájékoztat arról,
hogy mikor zajlik a jelenet
Han reflekterade över att
möjligen sälja
He pondered the wisdom
of selling his apartment,
helyettesítés
(kulturális
Az is lehet, hogy el kell
majd adnia szövetkezeti
explicitáció;
kult. adaptáció
mindkét célnyelvi
kultúrából hiányzik a
88
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
bostadsrätten, vilket skulle
svida i skinnet. (20)
though it would break his
heart. (20)
adaptáció) –
kihagyással
lakásának lakhatási jogát,
folytatta a tépelődést.. Ez
fájdalmasan érintette. (20)
Svédországban általános
bostadsrätt jelentette
tulajdonlási – lakhatási jog
tulajdonlási – forma
Han reflekterade över att
möjligen sälja
bostadsrätten, vilket skulle
svida i skinnet. (20)
He pondered the wisdom
of selling his apartment,
though it would break his
heart. (20)
helyettesítés –
frazeologizmus
adaptációja:
részleges
ekvivalencia –
szintaktikai
strukturális
azonosság,
szemantik
tartalom nem
azonos, de
átfedés
Az is lehet, hogy el kell
majd adnia szövetkezeti
lakásának lakhatási jogát,
folytatta a tépelődést.Ez
fájdalmasan érintette. (20)
helyettesítés –
frazeologizmus
helyett
kollokáció,
eredmény
generalizáció
svida i skinnet frazéma a
svédben gyakran
használatos az anyagi
veszteség okozta fájdalom
kifejezésére, míg az angol
to break someones heart
megfeleltetés ennél
általánosabb, erős érzelmi
veszteség következtében
kialakult állapotot
jellemez; a fájdalmasan
érint kollokáció, bér
általánosít, de ironikus
konnotációjával gyakran
89
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
használt kifejezés anyagi
veszteség leírására
[…] innan han snubblat
över en vindsvåning på 65
kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (20)
He ran from one apartment
showing to another before
he stumbled on an attic flat
of 70 square meter right at
the end of Bellmansgatan.
(15)
közvetlen
átvétel
Lakásbemutatókra
rohangászott, míg rá nem
talált egy 65
négyzetméteres tetőtér
beépítésre a Bellmangatan
legelején. (20
közvetlen
átvétel
hiba – halmozódás;
az utcanév átvétele a
magyar fordításban hibás,
a szerkesztés után is így
maradt – hiba halmozódás
[…] innan han snubblat
över en vindsvåning på 65
kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (20)
He ran from one apartment
showing to another before
he stumbled on an attic flat
of 70 square meter right at
the end of Bellmansgatan.
(15)
közvetlen
átvételnek
tűnik – hibás
fordítás; az
oka: közvetítő
szövegbeli
átváltás
Lakásbemutatókra
rohangászott, míg rá nem
talált egy 65
négyzetméteres tetőtér
beépítésre a Bellmangatan
legelején. (20
közvetlen
átvétel
hiba halmozódás;
a lakás alapterülete öt nm-
rel nagyobb az angol
fordításban: az angol e-
book pdf-változatában
szerepel a pontos méret az
amerikai-angolszász
rendszer mértékegységére
váltva : „He ran from one
apartment showing to
90
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
another before he
stumbled on an attic flat of
700 square feet right at the
end of Bellmansgatan.” –
lehetséges, hogy a
nyomtatott verzióban
szereplő 70 square meter-
nek ez az eredete (12)
[…] innan han snubblat
över en vindsvåning på 65
kvadrat precis i början av
Bellmansgatan. (20)
He ran from one apartment
showing to another before
he stumbled on an attic flat
of 70 square meter right at
the end of Bellmansgatan.
(15)
adaptáció –
(mintha
antoním
fordítás lenne)
Lakásbemutatókra
rohangászott, míg rá nem
talált egy 65
négyzetméteres tetőtér
beépítésre a Bellmangatan
legelején. (20
közvetlen
átvétel
Az angolban egy utca két
végének egyikéről sem
lehet az utca elejeként
beszélni. A svéd nyelvben
és a magyarban is
működik azonban ez a
szemlélet. A történet
szerint egyértelműen a
Bellmansgatan vízhez
közelebb eső részéről van
91
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
szó, mivel a történet
szerint a szóban forgó
padlástéri lakás ablakából
rá lehet látni a
Riddarfjärden öblének
víztükrére és a
Riddarholmen sziget
tornyaira.
[…] han […] täckte de
värsta skavankerna med ett
par akvareller av Emanuel
Bernstone. (20)
[…] he […] híd the worst
patches behind two
watercolours by Emanuel
Bernstone. (15)
közvetlen
átvétel
[…] a legfeltűnőbb hibákat
meg eltakarta néhány
Emanuel Bernstone-
akvarellel.(20)
közvetlen
átvétel
Emanuel Bernstone –
kortárs svéd festőművész
[…] han […] täckte de
värsta skavankerna med ett
par akvareller av Emanuel
Bernstone. (20)
[…] he […] híd the worst
patches behind two
watercolours by Emanuel
Bernstone. (15)
„átváltás” […] a legfeltűnőbb hibákat
meg eltakarta néhány
Emanuel Bernstone-
akvarellel.(20)
átváltás ett par általában kettőt
jelent, időnként többet –
néhányat;
az angol fordítás az előbbi
mellett döntött
Lägenheten hade två The apartment had two explicitáció – A lakásnak volt két közvetlen a magyar fordító utolsó
92
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
fönster i vindskupor och
ett gavelfönster med utsikt
över takåsarna mot
Riddarfjärden och Gamla
stan. (20)
dormer windows and a
gable window with a view
of the rooftops towards
Gamla Stan, Stockholm’s
oldest section, and the
water of Riddarfjärden.
betoldással,
„oldest
section” +
„water of”
félköríves fülkés ablaka, és
egy oromablaka, ahonnan
a Riddarfjärden és az
óváros háztetőire nyílt
kilátás. (20)
átvétel súlyos
tévesztéssel
(!), ill. calque
javaslata is „Óváros”,
tulajdonnévként, a
szerkesztés során
elvetették, közvetlen
átvétel súlyos tévesztése a
magyar fordításban:
„Riddarfjärdenre” lett
volna helyes, a
Riddarfjärdennek
nincsenek háztetői, hiszen
öböl
Han såg en glipa vatten
vid Slussen och hade utsikt
mot Stadshuset. (20)
He had a glimpse of water
by the Slussen locks and a
view of City Hall. (15)
explicitáció –
betoldással:
„locks”;
calque
Odalátszott a Városháza is,
no meg egy darabka
Slussen-zsilipnél csillogó
víztükörből. (20)
calque;
explicitáció –
betoldással:
„zsilip”
kimaradt egy névelő a
magyar fordításból
Under överskådlig framtid
skulle många redaktörer
tveka att publicera en
For the foreseeable future,
editors would hesitate to
publish a story under his
közvetlen
átvétel,
helyesebben:
Elsősorban attól tartott,
hogy a szerkesztők ezután
százszor meggondolják
generalizálás/
kihagyás tkp.
újságírói zsargonszó
93
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
historia med hans byline.
(21)
byline. (16) visszavétel –
angol
kölcsönszó
majd, mielőtt bármit
publikálnak tőle. (20)
Han hade haft alla trumf
på hand men likafullt
förlorat mot en
halvgangster i
Armanikostym. (21
He had held all the trumps
and yet he had lost to a
semi-gangster in an
Armani suit. (16)
közvetlen
átvétel
Már nyerésre állt, s végül
mégis legyőzte őt egy
Armani öltönyös
félgengszter.(21)
közvetlen
átvétel
Armani öltöny – külső
reália mindhárom
nyelvben; a gazdagság, a
siker, gátlástalanság
jelképe
Wenneströmaffären hade
börjat så lovande i
sittbrunnen på en gul
Mälar-30 […] (20)
The Wennerström affair
had started out with such
promise in the cockpit of
an eleven metre Mälar-30
[…]. (16)
állandó
megfeleltetés
Pedig a Wennerström-ügy
annyira ígéretesen indult
[...], azon a sárga Mälar-
30-as vitorláson. (21)
kihagyás a magyar fordító nem tud
mit kezdeni a „sittbrunn”
kifejezéssel (vszleg.
cockpit volna a
legmegfelelőbb fordítás a
magyar szövegben is);az
angol fordítás ezt
könnyedén megoldja,
viszont kihagyja a sárga
jelzőt, és hozzáad az
94
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
eredeti szövegben nem
szereplő adatot, ami nem
is pontos, ti. 11,5
méteresek a Mälar-30-
asok, az e-bookban
thirtyseven-foot szerepel,
ez sem stimmel, mert az
csak 11,27 méternek felel
meg
Wenneströmaffären hade
börjat så lovande i
sittbrunnen på en gul
Mälar-30 […] (20)
The Wennerström affair
had started out with such
promise in the cockpit of
an eleven metre Mälar-30
[…]. (16)
kihagyás – gul
(„sárga”) –
betoldással : az
eredeti
szövegben
nem szerepel a
hossz
Pedig a Wennerström-ügy
annyira ígéretesen indult
[...], azon a sárga Mälar-
30-as vitorláson. (21)
kihagyás,
explicitáció
az angol fordításból
kimarad a sárga jelzőt, és
hozzáad az eredeti
szövegben nem szereplő
adatot, ami nem is pontos,
ti. 11,5 méteresek a Mälar-
30-asok, az e-bookban
thirtyseven-foot szerepel,
ami csak 11,27 méternek
95
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
felel meg
Wennerströmaffären hade
börjat […] på en
midsommarafton ett och
ett halvt år tidigare. (21)
The Wennerström affair
had started out with such
promise in the cockpit of
an eleven-metre Mälar-30
on Midsummer Eve a year
and a half earlier. (16)
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés;
közös európai
germán
keresztény
ünnep –
kulturális
gyökerei még a
kereszténység
előtti időkből
Pedig a Wennerström-ügy
[…] indult úgy fél éve,
Szent Iván éjjelén, [...].
(21)
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés;
közös európai
germán
keresztény
ünnep –
kulturális
gyökerei még a
kereszténység
előtti időkből
Wennerströmaffären hade
börjat […] på en
midsommarafton ett och
ett halvt år tidigare. (21)
The Wennerström affair
had started out with such
promise in the cockpit of
an eleven-metre Mälar-30
on Midsummer Eve a year
and a half earlier. (16)
régi germán
szó, mindkét
nyelvben
megvan
Pedig a Wennerström-ügy
[…] indult úgy fél éve,
Szent Iván éjjelén [...]. (21)
kulturális
adaptáció:
helyettesítés
(?), plusz
fordítói baki!!!
súlyos hiba marad
kijavítatlanul a magyar
fordításban
96
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
[…] en före detta
journalistkollega, numera
informationsnisse på
landstinget […] (21)
a former journalist
colleague, now a PR flunky
at the county council (16)
helyettesítés –
konkretizálás;
megfelelő
stílusregiszter
[…] egy volt újságíró
kolléga – azóta a
tartománygyűlés
sajtófőnöke […] (21)
helyettesítés –
konkretizálás;
stílusregiszter-
váltás
zsurnalisztikai zsargonszó
– szleng
[…] en före detta
journalistkollega, numera
informationsnisse på
landstinget […] (21)
a former journalist
colleague, now a PR
flunky at the county
council (16)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
[…] egy volt újságíró
kolléga – azóta a
tartománygyűlés
sajtófőnöke […] (21)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
romantisk
skärgårdssegling (21)
romantic sailing in the
Stockholm archipelago
(16)
explixitáció –
betoldással
romantikus vitorlázás-[-
…] a Stockholmot
körülölelő szigetvilágban
(21)
explixitáció –
betoldással
De hade seglat den vackra
men föga dramatiska
rutten från Bullandö upp
genom Furusundsleden i
knappa fem sekundmeter
[…] (21)
They had sailed the
beautiful but not very
dramatic route from
Bullandö up through
Furusund Strait at barely 9
knots […] (17)
közvetlen
átvétel +
köznév
tükörfordítása
A szép, ám kevéssé
izgalmas Bullandö-
Furusund hajózási
útvonalon vitorláztak
felfelé, alig öt méter per
másodperces sebességgel
közvetlen
átvétel +
köznév
kihagyása
a magyar fordítás hibás,
végpontot jelöl meg, holott
az eredeti szövegben
Furusund-szoros szerepel,
amelyen áthalad a vitorlás
97
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
[…] (21)
De hade seglat den vackra
men föga dramatiska
rutten från Bullandö upp
genom Furusundsleden i
knappa fem sekundmeter
[…] (21)
They had sailed the
beautiful but not very
dramatic route from
Bullandö up through
Furusund Strait at barely 9
knots […] (17)
mértékegység
átváltása –
hiba a
számításban
A szép, ám kevéssé
izgalmas Bullandö-
Furusund hajózási
útvonalon vitorláztak
felfelé, alig öt méter per
másodperces sebességgel
[…] (21)
közvetlen
átvétel – hiba
mértékegység
magyar
elnevezésében
a mértékegység magyarul:
méter per szekundum; az
angol fordítás is pontatlan
9 csomó jóval kevesebb,
mint 5 m/sec: 4,63, 10
csomó 5,14 m/sec
Efter första övernattningen
i en vik på Ängsö […] (22)
After the first night in a
bay on Ängsö […]
közvetlen
átvétel
explicitáció
nélkül;
tükörfordítás
Az Ängsö szigetén eltöltött
első éjszakát követően
[…]
explicitáció
(szigetén)+
kihagyás –
baki
magyar fordítási hiba –
pedig valójában nem a
szigeten alszanak a
szereplők, hanem az
öbölben a hajón
Vid tolvtiden nästa dag
[…] hade de förtöjt vid
gästbryggan på Arholma.
(22)
At noon the next day, […]
they tied up at the visitors’
wharf on the picturesque
island of Arholma. (17)
kulturális
adaptáció –
állandó
megfeleltetés
Másnap tizenkét órakor
kötöttek ki Arholmán, […]
a vendéghajók számára
fenntartott kikötőhídnál.
(22)
explicitáció
98
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Vid tolvtiden nästa dag
[…] hade de förtöjt vid
gästbryggan på Arholma.
(22)
At noon the next day, […]
they tied up at the visitors’
wharf on the picturesque
island of Arholma. (17)
explicitáció –
betoldással
Másnap tizenkét órakor
kötöttek ki Arholmán, […]
a vendéghajók számára
fenntartott kikötőhídnál.
(22)
közvetlen
átvétel –
explicitáció
nélkül
a példák tanúsága szerint a
földrajzi tulajdonnevek
fordításánál nincs
következetes stratégia; az
angol és a magyar fordítás
felváltva él az explicitációs
lehetőségek különböző
fajtáival; e példa
érdekessége az angol
fordító betoldott jelzője:
picturesque („festői” –
bédekkerbe illő jelző);
ahogy az eredeti regény át
meg át különböző nem
szépirodalmi műfajokba
(zsurnalisztikai,
ismeretterjesztő), úgy a
fordítással is ez történik
99
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
váratlan helyeken
[…] en gul M-30 i plast
som gled in i viken på
bara storseglet. (22)
a yellow fibreglass M-30
gliding into the bay using
only its mainsail.(17)
explicitáció –
ige (using)
betoldásával
[…] egy sárga műanyag
M-30-ast. A hajó felvont
nagyvitorlával siklott be a
kikötőbe.(22)
hiba –
pontatlanság –
kihagyás: csak
[…]en H-båt på styrbords
sida [….] (22)
[…] an H-boat on the
starboard side[…] (17)
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés
egy H-hajó jobb oldala
[…]
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés
hiányában:
„culture
bump”
a magyarban használatos
vitorlás szaknyelvi
kifejezés inkább: H-boat
[…]en H-båt på styrbords
sida [….] (22)
[…]an H-boat on the
starboard side[…] (17)
állandó
megfeleltetés
egy H-hajó jobb oldala
[…]
helyettesítés –
explicitációs
megoldás; az
eredménye:
baki!
óriási hiba a magyar
fordításban: helyesen „és a
tőle jobbra – a steuerboard
felőli oldalon – levő H-
boat”; a magyar vitorlás
szakszó: Steuerbord,
e.:stajerbord;
100
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
kormányféloldal)
[…] på Kungsholmens
gymnasium […] (22)
[…] Kungsholmen school
[…] (18)
generalizálás […] a Kungsholmen
Gimnáziumba […] (22)
tükörfordítás
Som så ofta sker med
gamla skolkamrater hade
vänskapen upphört efter
examensdagen. De hade
gått skilda vägar och
träffats knappt ett
halvdussin gånger de
senaste tjugo åren. När de
nu oväntat möttes på
Arholma brygga hade de
inte setts på åtminstone sju
eller åtta år. (23)
As so often happens with
school buddies, the
friendship faded after they
had gone their separate
ways. They had met
maybe half a dozen times
in the past twenty years,
the last one seven or eight
years ago. (18)
helyettesítés –
kihagyás /
generalizálás
De mint az régi
iskolatársak között
gyakran megesik, az
érettségi napja után
kapcsolatuk megszakadt,
az elmúlt húsz évben
legfeljebb ötször-hatszor
futottak össze. Váratlan
arholmai találkozásukat
megelőzően legalább hét-
nyolc éve nem látták már
egymást. (22)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
Som så ofta sker med
gamla skolkamrater hade
vänskapen upphört efter
As so often happens with
school buddies, the
friendship faded after they
kihagyás –
teljes
tagmondat
De mint az régi
iskolatársak között
gyakran megesik, az
generalizáció –
kihagyással
(brygga
101
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
examensdagen. De hade
gått skilda vägar och
träffats knappt ett
halvdussin gånger de
senaste tjugo åren. När de
nu oväntat möttes på
Arholma brygga hade de
inte setts på åtminstone sju
eller åtta år. (23)
had gone their separate
ways. They had met
maybe half a dozen times
in the past twenty years,
the last one seven or eight
years ago. (18)
kihagyása, a
benne szereplő
reáliával
együtt: När de
nu oväntat
möttes på
Arholma
brygga
érettségi napja után
kapcsolatuk megszakadt,
az elmúlt húsz évben
legfeljebb ötször-hatszor
futottak össze. Váratlan
arholmai találkozásukat
megelőzően legalább hét-
nyolc éve nem látták már
egymást. (22)
kimarad)
[…] för att dansa runt
midsommarstången vid
handelsboden […] (23)
[…]to dance around the
Midsummer pole in front
of the general store on the
other side of the island
[…] (18)
kulturális
adaptáció –
állandó
megfeleltetés
[…] hogy részt vegyen a
májusfa körüli
táncmulatságon a sziget
túloldalán, a
vegyeskereskedés bódéja
mellett […] (23)
kulturális
adaptáció –
állandó
megfeleltetés
május-június
ellentmondás: májusfát
Európa sok országában
április 30-áról május 1-re
virradó éjjeli
kitáncoltatáshoz állítanak;
vö. a germán-skandináv
kultúrkörben ünnepelt
Valpurgis-éjjel;
102
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
a Svédországban Szent
Iván éjre felállított fát is
szokás majstångnak
nevezni
[…] för att dansa runt
midsommarstången vid
handelsboden på andra
sidan ön[…] (23)
[…]to dance around the
Midsummer pole in front
of the general store on the
other side of the island
[…] (18)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
[…] hogy részt vegyen a
májusfa körüli
táncmulatságon a sziget
túloldalán, a
vegyeskereskedés bódéja
mellett […] (23)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
Handelshögskolan (23) Stockholm School of
Economics (18)
közvetlen
átvétel –
állandó
megfeleltetése
a valóságos
intézménynek
kereskedelmi főiskola (23) tükörfordítás –
köznevesítés;
tulajdonnév-
jellege elvész;
a neves
iskolára való
hivatkozás
törlődik –
a kiadó javította a magyar
fordításban szereplő
tulajdonnevet
(Kereskedelmi Főiskola)
köznévre
103
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
generalizáció
journalisthögskolan (23) Stockholm School of
Journalism (18)
konkretizáció
– kitalált
tulajdonnév
(irreália), az
előző – létező
– intézmény
nevéhez
illeszkedik
újságíró-főiskolán (23) tükörfordítás –
köznév
megőrzése
SIB stod för Styrelsen för
Industriellt Bistånd (23)
The Agency for Industrial
Assistance (19)
tükörfordítás –
irreália
A SIB az Ipari
Segélyprogram
Felügyelőbizottságát
takarta (23)
tükörfordítás –
irreália
az angol fordításban a
következőkben A.I.A.;
a magyar fordításban a
következőkben marad a
svéd rövidítés: SIB, ISF
helyett
LO (24) The Swedish Trade Union
Confederation, L.O. (19)
explicitáció –
kulturális
adaptáció
Az LO, a Svéd
Szakszervezetek Országos
Tanácsa (23)
explicitáció –
kulturális
adaptáció
LO – Landsorganisationen
(i Sverige): a fordítások
explicitációs jellege a svéd
104
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
szervezet nevének
egyszerűsége miatt is
szükséges, az LO feloldása
magyarul „Oszágos
Szervezet”; a rövidítés
tükörfordítása tehát: OSZ
Den där jävla kristna
ministern var en varm
anhängare av SIB. (24)
That goddammed minister
in the Christian party was
an ardent advocate of the
AIA, […] (19)
explicitáció – a
sv. „kristna”
keresztény
jelzőként
félreérthető:
„keresztény
vallású”
–(24) teljes
kihagyása a
mondatnak
irreália (?), egy nem
valóságos, elítélhetően
viselkedő politikusról van
szó; a magyar fordító
utolsó változatában a
mondat így szerepel: „Az
az aljas
kereszténydemokrata
miniszter a SIB szószólója
volt.” (keresztény párt
abban az időben is csak a
kereszténydemokrata párt
105
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
lehetett) – a kiadó törölte
(prüdéria, cenzúra?)
ideell verksamhet(24) ideal operation(19) tükörfordítás –
hibás fordítás
fair trade tevékenység (24) kulturális
adaptáció –
hibás fordítás
az ideell szervezetek
kialakulása és működése
svéd gyökerű; a non-profit
működésekkel
összevethető; mindkét
fordítás félrevezető
Reimersholms Brännvin
(25)
Reimersholms brandy (20) közvetlen
átvétel +
generalizáció
Reimersholm pálinka (25) tükörfordítás +
generalizáció
(nem kellett
volna a
tulajdonnevet
lefordítani,
explicitáció
helyes lett
volna)
az eredeti svéd márkanév
arra enged következtetni,
hogy nem aquavitről
(fűszeres pálinkáról) van
szó, hanem tisztáról;
„Reimershoms Brännvin
Special”, egy 1955 óta
kapható termék;
a tulajdonnév lefordítása
nélküli explicitációs
106
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
stratégia helyes lett volna
– termékelhelyezés zajlik
Han tjänade en slant och
flyttade till Stockholm, där
han gjorde kometkarriär
under det glada 1980-talet.
(25)
He made money and
moved to Stockholm, and
there his career took off in
the eighties. (20)
a jelző
kihagyása –
generalizáció;
a jelző teszi az
eredeti
szövegban
kultúrafüggővé
a kifejezést
Leakasztott vele nem is
keveset. Stockholmba
költözött, ahol a boldog
nyolcvanas években
megcsinálta a szerencséjét.
Fényes karriert futott be.
(25)
tükörfordítás –
culture bump
glada 1980-talet, a
konjunktúra évtizede a
recesszió előtt
Svédországban, van angol
állandó jelző „roaring
1980’s” ld. The Routledge
Handbook of White-Collar
and Corporate Crime in
Europe pp. 91 (viszonylag
újkeletű kultúrafüggő
kollokáció)
Han skapade Wennerström
Gruppen som döpts om till
Wennerstroem Group när
kontor eteblerades i
He created Wennerström-
gruppen, the Wennerström
Group, when they set up
offices in London and
közvetlen
átvétel
Megalapította a
Wennerström Csoportot,
ezt Wennerstroem
Groupnak nevezték át,
kihagyás, a
kiadó törölte, –
veszteség
a magyar fordító utolsó
változatában szerepelt a
később a kiadó által
kihagyott mondat: „Ebben
107
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
London och New York
och företaget började
nämnas i samma artiklar
som Beijer. (25)
New York and the
company started to get
mentioned in the same
articles as Beijer. (20)
amikor a londoni és a New
York-i iroda megkezdte
működését. (25)
az időben jelentős
szakújságírók egy lapon
kezdték emlegetni a céget
a Beijerrel.” A Beijer
Electronics 1981-ben
olvadt be, s lett egy 19.
század közepétől kezdve
működő nagy múltú svéd
kereskedelmi vállalat, a G
& B Geijer leányvállalata.
Az egy lapon emleget
fordítói hiba; a Beijerre
való hivatkozás kihagyása
veszteséggel járó kiadói
beavatkozás.
[…] en 23 meter lång
motorkryssare […] (25)
[…] a twenty-five-metre
motor yacht […] (
közvetlen
átvétel –
valójában át-,
[…]egy 23 méter hosszú
tengerjáró jachtnak […]
(25
az elektronikus angol
változatban „[…] an
eighty-two-foot motor
108
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
és visszaváltás yacht […]”, ez 24.9936
méternek felel meg
Han saknade Stenbecks
yviga manér och vek inte
ut sig i pressen som
Barnevik. (25)
He lacked Jan Stenbeck’s
flamboyance and did not
spread himself all over the
tabloids like Percy
Barnevik. (20)
explicitáció –
keresztnevek
betoldása
Nem volt dagályos, mint
Stenbeck, és nem teregette
ki ügyeit a sajtónak, mint
Barnevik. (25)
közvetlen
átvétel –
explicitáció
nélkül
az angol fordításban a
keresztnevekkel
kiegészített nevek alapján
egyszerűbb lehet az
alludált figurák
beazonosítása
Lodz (26) Lódz ortográfiai
egyszerűsítés
(vö. ékezetek –
umlaut /
germán trémák
– normatív
elhagyása az
angolban)
Łodž (26) hibák
halmozódása!
(a fordítónál
„ż” szerepel,
ebből csinál a
kiadó ž-t, ez az
írásjegy sem
helyes)
a lengyel város helyesen
mindhárom nyelven: Łódź
(!), egyszerűsített formák –
Lodz, Lódz–
elfogadhatóak az angolban
– Tro mig, det var en
kapitalists våta dröm. (26)
“Believe me, it was a
capitalist’s wet dream.
tükörfordítás –
idiomatikus
– De még hogy! Gondolj
csak bele, mekkora piacról
helyettesítés –
adaptáció: a
a magyar fordításban
helyettesítés szerepel, a :
109
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
[…]” (21) kifejezés
állandó
megfeleléssel
az angolban –
lehet, hogy
onnan
származik
van szó! (26) teljes
tagmondat
helyettesítése
(cenzúra?)
vágyálom, leghőbb vágy,
bár nem szexuálisan
töltött, s ezért nem annyira
erős;
a svéd szövegben is kissé
túlzónak – nevetségesnek
– hat az erotikus
metaforikus kifejezés
sossar eller moderater
(27)
the Social Democrats or
the moderates (23)
explicitáció,
elvész a
szlenges,
bizalmas tónus
szocik vagy a
konzervatívok (27)
helyettesítés,
hibás:
szocdemeknek
kellene állnia a
sossar helyén
mind a két – egymástól
eltérő – fordítási stratégia
veszteséggel jár
En av deras tomtar hade
förväxlat SIB med SIDA
och trodde att de handlade
om nåt jävla do gooder
biståndsprojekt i stil med
One of their henchmen had
confused AIA with the
Swedish International
Development Authority
and thought it was all
probléma:
SIB/SIDA (az
eredeti
szövegben)
összetéveszthet
– (27) teljes kihagyás
– kiadói döntés
a húzás;
N.B. a magyar
fordítás
a magyar fordításból a
kiadó-szerkesztő törölte a
mondatot: „Az egyik ürge
összecserélte a SIB-t a
SIDA-val, azt hitte, valami
110
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Tanzania. (27 some damn do-gooder
project like the one in
Tanzania. (22)
ő, AIA/SIDA
(a fordításban)
aligha
meghagyta a
SIB rövidítést,
ami így
indokolttá
do gooder-támogatási
projektről szól à la
Tanzánia.” A Sida reália
(Swedish International
Development Authority)
– […] Tyskarna höll som
bäst på att köpa upp hela
Östblocket. (27)
The Germans were doing
their best to buy up the
entire Eastern Bloc. (22)
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés
– (27) kihagyás –
teljes mondaté
(szaklektorálás
? / cenzúra?)
A magyar változatból a
kiadó/szerk. által törölt
sommás mondat a fordító
kézirata alapján: „A
németek már majdnem az
egész keleti blokkot
felvásárolták.”
a reália használata nem
– På 1990-talet jobbade
jag på Handelsbanken.
(28)
“I worked at
Handelsbanken in the
’90s. […]” (23)
közvetlen
átvétel
– A kilencvenes években a
Handelsbankenben
dolgoztam. (28)
közvetlen
átvétel
mindkét fordítás arra
apellál, hogy a bank
nevéből kikövetkeztethető
az olvasó számára az
intézmény jellege
111
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
joint ventures joint venture közvetlen át-
(tkp. vissza-)
vétel – a
forrásnyelvben
külső-, a
célnyelvben
belső reália
közös vállalkozások tükörfordítás
– Eftersom du är journalist
så är det här off the record.
(29)
“And since you’re a
journalist, this is off the
record.” (24)
közvetlen át-
(vissza-)vétel;
zsurnalisztikai
zsargon
– És mivel újságíró vagy,
hadd mondjak csak annyit,
hogy mindez off the
record. (29)
közvetlen
átvétel +
pragmatikai
explicitáció –
betoldás
a magyar fordítás
explicitál, vagyis betold;
egyébként a szereplő sem
használja helyesen a
zsargont – ez nem marad
reflektálatlanul
– […] Han hade några
riktigt skärpta young
warriors som rådgivare
[…] (30)
– […] although he had
some really sharp young
warriors for advisers.
Above all, I really didn’t
care for him personally.
közvetlen át
(vissza-)vétel;
– […] Volt ugyan pár
nagyon penge ifjú titán a
csapatában, […] (30)
helyettesítés –
adaptáció;
kissé régies,
anakronisztiku
s hatással;
112
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
(25 a koncepció is
eltér
Röda armén (30) the Red Army (30) tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés
a Vörös Hadsereg (30) tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés
– […] Exit Minos. (31) Bye-bye, Minos. (26) szleng
helyettesítés
– […] A Minosnak ezzel
befellegzett.
szleng
helyettesítés
– […] Exit Minos. (31) Bye-bye, Minos. (26) közvetlen
átvétel –
irreália
– […] A Minosnak ezzel
befellegzett.
közvetlen
átvétel –
irreália
– […] Men tämk efter;
Wennerstroem Group är
ett investment företag som
handlar med allting som
man kan göra klipp på –
värdepapper, optioner,
valuta… you name it. (32)
the Wennerström Group is
an investment company
that deals with property,
securities, options, foreign
exchange…you name it.
(27)
közvetlen át-/
vissza-vétel –
idiomatikus
kifejezés
– […] a Wennerstroem
Group egy befektetési
vállalat, mindenféle
átmegy a keze között,
amiből gyors üzletet lehet
csinálni – értékpapírok,
opciók, valuta… amit
akarsz. (32)
helyettesítés a svéd gazdasági újságírói
szaknyelv tele van angol
szakkifejezésekkel;
a svéd gazdasági újságírók
nem is váltanak kódot
angol–svéd irányban,
amikor a zsargonról vagy a
szlengről van szó
113
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Cash-flow problem (33) Cash-flow problem (27) közvetlen
átvétel (tkp.
visszavétel)+
tükörfordítás
Cash-flow probléma (33) közvetlen
átvétel
+tükörfordítás
Däremot var han en
genetisk gatukorsning av
det slag som rasbiologiska
stollar med stor
sannolikhet skulle beskriva
som underlägset
humanvirke. (35)
– (29) kihagyás – a
teljes mondat
hiányzik az
angol
fordításból;
cenzúra?
– (34) kihagyás – a
teljes mondat
hiányzik a
magyar
fordításból;
cenzúra?
A magyar fordító
kéziratából kihúzott sor –
vajon – valószínűleg a már
megjelent angol fordítás
figyelembe vételével,
tekintettel a politikailag
nem elég svédesen korrekt
iróniára (?): „Viszont
olyan genetikai
útkereszteződésben állt,
amit fajbiológus idióták
nagy valószínűséggel
alsóbbrendű
emberanyagként
114
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
jellemeztek volna.”
Ti. Dragan Armanskij
örmény zsidó, ill. görög
felmenőkkel rendelkező
bosnyák muszlim
szülőktől származik
[…] tre decennier senare
avancerat till vd och
operativ chef för företaget.
(35)
Three decades later he had
advanced to CEO and
COO of the company. (29)
kulturális
adaptáció
[…] három évtizeddel
később a cég ügyvezető
igazgatójává lépett
elő.(34)
kulturális
adaptáció –
kihagyással: vd
–
vezérigazgató
a vállatvezetési struktúra, a
beosztások hasonló, de
eltéréseket mutató
rendszere okoz problémát
a magyar fordításban
található
megfeleltetéseknél
[Själv förvandlades han
från räknenisse till
medspelare i företagets
utveckling, och expert på
ekonomiska bedrägerier.
He had been promoted and
played a key role in the
firm’s development and
was an expert in financial
fraud. Fifteen years later
erősen húzott
szövegösszevo
nás
(összeadással:
fem + tio år
[Armanskij ekkor vált a
számok emberéből a cég
fejlesztésében résztvevő
munkatárssá és a
gazdasági
generalizálás –
kihagyással
a magyar fordító feladta –
hogy ne hibázzon,
elhagyja az igazgatói
beosztás típusát, így a
szövegben a szereplő
115
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Efter fem år hamnade han i
företagets ledningsgrupp,]
och ytterligare tio år
senare blev han – inte utan
motstånd – vd. (36)
he became CEO. (30) (5+10) =
fifteen (15))
bűncselekmények
szakértőjévé. Öt év
elteltével bekerült a
cégvezetésbe,] és tíz év
múlva ő lett – nem minden
ellenállást legyőzve – a
cég igazgatója. (34)
pályája
következetlenségeket rejt
Milton Security hade
trehundraåttio
heltidsanställda
medarbetare och
ytterligare drygt trehundra
pålitliga frilansare, som
arvoderades efter behov.
Det var följaktligen ett litet
företag i jämförelse med
Falck eller Svensk
Bevakningstjänst.
The company had 380 full-
time employees and
another 300 freelancers. It
was small compared to
Falck or Swedish Guard
Service. (30)
generalizálás,
de korábban
szerepel a
cégnév –
közvetlen
átvétellel;
irreália
A Milton Security
háromszáznyolcvan teljes
állású alkalmazottat
foglalkoztatott, ezenkívül
több mint háromszáz
megbízható külsőst, az ő
munkájukért honoráriumot
fizetett. (34)
közvetlen
átvétel
A magyar fordítói
kéziratból a kiadó kihúzta
ld. BI16-os megjegyzés:
Ennek nincs jelentősége
kihagyható. Csak a
svédeknek érdekes.
Látnivaló tehát, hogy a
Falckhoz vagy a Svensk
Bevakningstjänsthez
képest kis vállalkozásnak
számított.
116
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Milton Security hade
trehundraåttio
heltidsanställda
medarbetare och
ytterligare drygt trehundra
pålitliga frilansare, som
arvoderades efter behov.
Det var följaktligen ett litet
företag i jämförelse med
Falck eller Svensk
Bevakningstjänst.
The company had 380 full-
time employees and
another 300 freelancers. It
was small compared to
Falck or Swedish Guard
Service. (30)
közvetlen
átvétel (egy
angol cégnév
esetében kevés
problémát
jelent)
A Milton Security
háromszáznyolcvan teljes
állású alkalmazottat
foglalkoztatott, ezenkívül
több mint háromszáz
megbízható külsőst, az ő
munkájukért honoráriumot
fizetett. (34)
teljes kihagyás,
az egész
hasonlaté
A magyar fordítói
kéziratból a kiadó kihúzta
ld. BI16-os megjegyzés:
„Ennek nincs jelentősége
kihagyható. Csak a
svédeknek érdekes.”
Larsson, az alapos
újságíró-szerző a
hasonlattal illusztrálná,
hogy a Falckhoz vagy a
Svensk
Bevakningstjänsthez
képest kis vállalkozásnak
számított.
till Slussen (36) near Slussen (30) közvetlen
átvétel – első
előforduláskor
alkalmazott
a Slussen-zsiliphez (35) explicitáció
betoldás
117
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
explicitáció
betoldás itt
nem szerepel
már
[..] en ny kundgrupp
uppstått i form av
någorlunda välbärgade
kvinnor som sökte skydd
mot föredetta pojkvänner
eller makar eller mot
okända stalkers som sett
dem på TV och fixerat sig
vid deras trånga jumprar
eller färgen på deras
läppstift. (37)(
Lately a new client group
had arisen: affluent
women seeking protection
from former boyfriends or
husbands or from stalkers.
(30-31)
teljes
tagmondat
kihagyása
[..] egy új ügyfélcsoport
létrejöttének
köszönhetően. Egyre
gyakrabban megtörtént
ugyanis, hogy jómódú nők
– hírességek, közszereplők
– kértek védelmet volt
barátjukkal, férjükkel vagy
ismeretlen zaklatójukkal
szemben. (35)
teljes mondat
kihagyása –
kiadói –
szerkesztői
döntés nyomán
A magyar fordítói
kéziratban szereplő –
rosszul fordított tagmondat
teljesen eltűnt (az angol
változat ihlette?)
„akik rabul estek a
televízió képernyőjén
látott nők testhezálló
pulcsijának vagy rúzsuk
színének.”
Milton Security var
dessutom samarbetspartner
med liknande
In addition, Milton
Security had a cooperative
arrangement with similar
közvetlen
átvétel
Ezenkívül a Milton
Security – jó nevű európai
és amerikai vállalatokkal
kihagyás – a
kiadó–
szerkesztő
Trollhättan városa más
néven Trollywood! a svéd
filmgyártás egyik
118
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
välrenommerande företag i
andra europeiska länder
och USA, och hanterade
säkerheten för flera
internationella gäster på
Sverigebesök; till exempel
en känd amerikansk
skådespelerska som under
två månader spelade in en
film i Trollhättan och vars
agent ansåg att hennes
status var sådan att hon
behövde livvakter då hon
tog sina sällsynta
promenader runt hotellet.
(37)
firms of good repute in
Europe and the United
States. The company also
handled security for many
international visitors to
Sweden, including an
American actress who was
shooting a film for two
months in Trollhättan. Her
agent felt that her status
warranted having
bodyguards accompany
her whenever she took her
infrequent walks near the
hotel. (35)
együttműködve – a
Svédországba látogató
világsztárok, híres
külfüldiek biztosításával is
foglalkozott. (35)
döntése a
Trollhättan
reália és egy
teljes anekdota
odavész
központja – mindez az
amerikai stársztátuszt
finoman gúnyoló
anekdotával együtt
odavész a magyar
fordításban;
a fordítói kéziratban még
szerepelt: „A Milton
Security ezenkívül
együttműködött hasonló,
jó nevű európai és
amerikai vállalatokkal, s
több nemzetközi vendég
biztosítását szervezte meg
svédországi látogatásuk
idejére; például egy híres
amerikai színésznőét, aki
két hónapon át filmet
119
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
forgatott Trollhättanban –
az illető az ügynöke
szerint a hölgy státuszának
megfelelően a szálloda
körül tett ritka sétákon
testőröknek kellett kísérni
őt.”
[…] bestod i vad som
kallades PU, P-Und, i
intern jargong pundare,
vilket skulle utläsas
personundersökningar.
(37)
PI or P-In, in internal
jargon pinders, which
stood for personal
investigations. (31)
helyettesítés,
többjelentésű
szlengkifejezés
, bár a P-In-ből
nem
következik a
pind
Ez volt az SZÁ vagyis a
személyi átvilágítások
területe. (35)
tükörfordítás +
teljes kihagyás
– a rövidítés
tükörfordítása
történik meg,
ugyanakkor a
szójáték
elvész, a
fordító nem
birkózott meg
a feladattal
120
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Vem som helst kunde
plocka fram
kreditupplysningar eller
göra en kontroll hos
kronofogden […] (38)
Anybody could find out
credit information or run a
check with police records.
(32)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
Kikérni egy
hitelképességet igazoló
dokumentumot vagy
különböző adatokat az
adóhivataltól – ilyet bárki
tudott […] (36)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció (ld.
NAV
rendészet)
a Kronofogden Svéd
Rendészeti Hatóság, más
hatóságokkal
együttműködve segít
behajtások,
adósságfelszámolások
folyamatában; mindkét
fordítás más – a célnyelvi
kulturális közegben ismert
– intézményi háttér
megnevezésével
helyettesíti a reáliát
researcher (38) investigator (32) adaptáció –
közvetlen
„visszavétel”
helyett; a
foglalkozáskör
pedig létezik
kutató (36) tükörfordítás –
nem tökéletes
(nyomozó,
felderítő
helyett)
121
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
az eredeti
szöveg angol
elnevezésével
Han kunde lika gärna ha
blivit förälskad i en
målning av en grekisk
sagonymf. (45)
He might just as well have
fallen in love with a
painting of a nymph or a
Greek amphora.
konkretizálás –
betoldás;
typo (or – on
helyett?)
Ezzel az erővel egy
festmény görög nimfájába
is beleszerethetett volna.
grammatikai
áthelyezés
(birtokos jelző
áthelyezése)
az angol fordításban
eredetileg explicitációs
törekvéssel magyarázható
hiba: a betoldás a
vélhetően véletlenül bele
került elírással,
nyomdahibával; egyébként
érthetetlen a konkretizálás
–
görög nimfa nemcsak
antik görög festményeken
szerepel
Skulle hon acceptera
honom som en jämlike?
Kanske – hon verkade
– (38) kihagyás – két
teljes mondat
marad ki az
Vajon elfogadná őt
egyenrangú partnernek? ...
Talán. Az volt ugyanis a
tükörfordítás –
a vonatkozó
mellékmondat
hiba halmozódás
122
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
acceptera allt omkring sig
med en attityd av not my
business (46)
angol
szövegből, az
angol
idiómával
együtt
benyomása, hogy a lány
mindent elfogad maga
körül, amiről lerí ez a
semmi-közöm-hozzá attitűd
és a fölé
rendelt mondat
hibás
referenciális
viszonya
Lisbeth Salander var för
dagen klädd i en svart t-
tröja med en bild på ET
med huggtänder och texten
I am also an alien.(50)
Salander was dressed for
the day in a black T-shirt
with a picture on it of E.T.
with fangs, and the words
„I am also an alien”. (42)
közvetlen
átvétel (angol-
amerikai
popkulturális
allúzió)
Lisbeth Salander ezen a
napon fekete pólót viselt,
rajta egy tépőfogas E.T.-
figurával és a következő
felirattal: I am also an
alien. (48)
közvetlen
átvétel (angol-
amerikai
popkulturális
allúzió);
a feliratot sem
fordítja a
fordító; az
olvasók angol
nyelvtudására
apellál
Advokat Frode insåg
omedelbart att han trampat
– (43) kihagyás – a
teljes mondat
Frode rögtön belátta, hogy
bakot lőtt.
helyettesítés trampa i hundlort –
tükörfordításban
123
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
i en hundlort. (51) kihagyása,
benne a
idiómára
hasonlító írói
újítással
„kutyapiszokba lép”;
Salander såg ut som ett
ondskefullt nubiskt rovdjur
som övervägde att
provsmaka Dirch Frode till
lunch. (51)
– (44) kihagyás –
újabb „erős” és
nem jól
sikerült
stílusalakzat
tűnik el az
angol
fordításban
Salander most úgy festett,
mint valami ebédjére váró,
gonosz núbiai ragadozó
állat, amelyik azt
mérlegeli, megkóstolja-e
Dirch Frodét vagy sem.
(49)
tükörfordítás
Blomkvist gick först i
skola i Bromma och
därefter gymnasik på
Kungsholmen. (52)
Blomkvist went to school
first in Blomma and then
to secondary school on
Kungsholmen. (44)
tükörfordítás +
közvetlen
átvétel –
hibásan
Blomkvist Brommában járt
általános iskolába,
gimnáziumba pedig a
Kungsholmenen.
konkretizálás +
közvetlen
átvétel
az angol fordításban
helytelen az előváros neve:
Blomma („Virág”)– ilyen
nevű stockholmi előváros
nincsen; valószínűleg a
124
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
mondatban szereplő
Blomkvist hatására…
Han hade hyfsat
avgångsbetyg – 4,9 i snitt;
kopior ligger i mappen.
(52)
He had decent graduating
marks – there are copies in
the folder. (44)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció +
kihagyás (az
eltérő oktatási
rendszerben
született
osztályzat
megfeleltetésér
e nem
vállalkozott a
fordító)
Tanulmányait a jegyek
összesítése alapján igen jó
eredménnyel fejezte be –
4,9-es átlaggal. A
bizonyítvány másolatát
megtalálja a mappában.
(50–51)
kulturális
adaptáció
helyett –
explicitáció:
teljes körülírás
egy kifejezés
helyett;
az eredmények
a hasonló
osztályozási
rendszer miatt
közvetlen
átvétellel meg
maradnak
Han hade hyfsat
avgångsbetyg – 4,9 i snitt;
He had decent graduating
marks – there are copies in
helyettesítés –
kulturális
Tanulmányait a jegyek
összesítése alapján igen jó
konkretizálás –
betoldással
125
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
kopior ligger i mappen.
(52)
the folder. (44) adaptáció +
kihagyás (az
eltérő oktatási
rendszerben
született
osztályzat
megfeleltetésér
e nem
vállalkozott a
fordító)
eredménnyel fejezte be –
4,9-es átlaggal. A
bizonyítvány másolatát
megtalálja a mappában.
(50–51)
Efter gymnasiet jobbade
han som spärrvakt i
tunnelbanan, sparade
pengar och åkte
utomlands. (53)
After secondary school he
worked as a ticket
collector in the
tunnelbana, saved some
money, and travelled
abroad. (45)
helyettesítés –
pontatlan
A gimnázium után a
metrónál dolgozott
állomásfelügyelő
jegyellenőrként.
helyettesítés –
bonyolult
betoldással
mégis
általánosít
spärrvakt (”sorompóőr), ti.
a stockholmi metróba
jegyellenőrző sorompókon
keresztül haladva jutott az
ember, a gépi ellenőrzést
egy fülkében ülő ember
felügyelte
Efter gymnasiet jobbade After secondary school he közvetlen A gimnázium után a helyettesítés – spärrvakt (”sorompóőr), ti.
126
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
han som spärrvakt i
tunnelbanan, sparade
pengar och åkte
utomlands. (53)
worked as a ticket
collector in the
tunnelbana, saved some
money, and travelled
abroad. (45)
átvétel –
meglepő
megoldás egy
köznévi
forrásnyelvi
reáliánál; sok
olvasónak
okozhat
nehézséget
metrónál dolgozott
állomásfelügyelő
jegyellenőrként.
kulturális
adaptáció
a stockholmi metróba
jegyellenőrző sorompókon
keresztül haladva jutott az
ember, a gépi ellenőrzést
egy fülkében ülő ember
felügyelte
[…] men han avbröt
studierna efter första året
för att göra militärtjänst
som fältjägare i Kiruna.
(53)
[…] but interrupted his
studies after the first year
to do his military service
as a rifleman in Kiruna in
Lapland. (45)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
[…] tanulmányait azonban
az első év után
félbehagyta, és bevonult a
hadsereghez, hogy
teljesítse a kötelező
sorkatonai szolgálatot. A
kirunai vadászezrednél
szolgált. (51)
helyettesítés –
kulturális
adaptáció
[…] för att göra […] to do his military közvetlen […] hogy teljesítse a közvetlen
127
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
militärtjänst som fältjägare
i Kiruna. (53)
service as a rifleman in
Kiruna in Lapland. (45)
átvétel –
betoldással;
normatív
stratégia (bár
következetlenü
l használt)
kötelező sorkatonai
szolgálatot. A kirunai
vadászezrednél szolgált.
(51)
átvétel
Det var någons sorts
machoförband och han
gick ut med 10-9-9, vilket
är ett gott betyg. (53)
It was some sort of macho
unit, and he left with good
marks. (45)
kihagyás Ez amolyan macsó
köteléknek számított,
Blomkvist itt 10–9–9-es,
csaknem kiváló
eredménnyel zárt. (51)
közvetlen
átvétel
az osztályzat még a svéd
olvasó számára sem
biztosan értelmezhető;
az angol fordítási stratégia
– az általában követett
kihagyás;
a magyar fordítási stratégia
– az általában követett
átvétel
Han framstår lite som Bror
Duktig. (53)
He comes off a little like
Practical Pig in the Three
Little Pigs. (45)
kulturális
adaptáció –
állandó
Mikael Blomkvist
amolyan belevaló
gyereknek tűnik. (51)
helyettesítés –
generalizáció;
a Disney-
a regényben oly sokszor
felbukkanó Disney-
allúziók egyike; hogy a
128
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
megfeleltetés
betoldással
allúzió
kihagyása;
magyar fordításból
kimarad – veszteség
Någon skulle få en
fläskläpp om jag blev
kallad Pippi Långstrump
på en löpsedel. (53)
Somebody’d get a fat lip if
they ever called me Pippi
Longstocking on a
newspaper placard. (45)
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés;
az idiomatikus
kifejezés angol
megfeleltetése
teljes
ekvivalenciájú
Ha engem például
Harisnyás Pippinek
nevezne valaki egy
újságcímben, hát
beverném a pofáját, az
hétszentség. (51)
helyettesítés –
idiomatikus
kifejezés
helyett szleng
(durva) +
betoldás
káromkodás
(anakronisztik
us, kissé régies
Salander
szájából)
Någon skulle få en
fläskkäpp om jag blev
kallad Pippi Långstrump
på en löpsedel. (53)
Somebody’d get a fat lip if
they ever called me Pippi
Longstocking on a
newspaper placard. (45)
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés a
meglevő
Lindgren-
Ha engem például
Harisnyás Pippinek
nevezne valaki egy
újságcímben, hát
beverném a pofáját, az
állandó
megfeleltetés a
meglevő
Lindgren-
regények
129
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
regények
fordításai
alapján
hétszentség. (51) fordításai
alapján
Någon skulle få en
fläskkäpp om jag blev
kallad Pippi Långstrump
på en löpsedel. (53)
Somebody’d get a fat lip if
they ever called me Pippi
Longstocking on a
newspaper placard. (45)
állandó
megfeleltetés
Ha engem például
Harisnyás Pippinek
nevezne valaki egy
újságcímben, hát
beverném a pofáját, az
hétszentség. (51)
nincs állandó
megfeleltetés –
helyes fordítás:
szalagcím,
újságplakát,
újságreklám
stb.
Millennium ses väl allmänt
som samhällskritisk, men
gissningsvis anser
anarkisterna att det är en
mesborgerlig skittidning i
stil med Arena eller
Ordfront medan Moderata
Studentförbundet
Millennium is generally
viewed as critical of
society, but I’m guessing
the anarchists thing it’s a
wimpy bourgeois crap
magazine along the lines
of Arena or Ordfront,
while the Moderate
közvetlen
átvétel –
irreália
A Millenniumról
általánosságban
elmondható, hogy erősen
társadalomkritikai
szemléletű, de az
anarchisták szerint
valószínűleg túlságosan is
nyárspolgári, és
közvetlen
átvétel –
irreália
130
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
förmodligen tror att
redaktionen består av
bolsjeviker. (55)
Students Association
probably thinks that the
editors are all Bolsheviks.
(46)
hangvétele leginkább az
Arénáéra és az Ordfrontéra
hasonlít, míg a konzervatív
hallagtói szövetség, a
Moderata
Studentförbundet minden
bizonnyal úgy képzeli,
hogy a szerkesztőség
tagjai egytől egyig
bolsevikok. (52)
Millennium ses väl
allmänt som
samhällskritisk, men
gissningsvis anser
anarkisterna att det är en
mesborgerlig skittidning i
stil med Arena eller
Ordfront medan Moderata
Millennium is generally
viewed as critical of
society, but I’m guessing
the anarchists thing it’s a
wimpy bourgeois crap
magazine along the lines
of Arena or Ordfront,
while the Moderate
helyettesítés –
szleng;
vulgáris
pejoratív jelző
– finomít
A Millenniumról
általánosságban
elmondható, hogy erősen
társadalomkritikai
szemléletű, de az
anarchisták szerint
valószínűleg túlságosan is
nyárspolgári, és
helyettesít –
kulturális
adaptáció;
vulgáris jelző
kihagyása
131
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Studentförbundet
förmodligen tror att
redaktionen består av
bolsjeviker. (55)
Students Association
probably thinks that the
editors are all Bolsheviks.
(46)
hangvétele leginkább az
Arénáéra és az Ordfrontéra
hasonlít, míg a konzervatív
hallagtói szövetség, a
Moderata
Studentförbundet minden
bizonnyal úgy képzeli,
hogy a szerkesztőség
tagjai egytől egyig
bolsevikok. (52)
Millennium ses väl
allmänt som
samhällskritisk, men
gissningsvis anser
anarkisterna att det är en
mesborgerlig skittidning i
stil med Arena eller
Ordfront medan Moderata
Millennium is generally
viewed as critical of
society, but I’m guessing
the anarchists thing it’s a
wimpy bourgeois crap
magazine along the lines
of Arena or Ordfront,
while the Moderate
közvetlen
átvétel – két
valóságos
svéd, baloldali
lap címe
A Millenniumról
általánosságban
elmondható, hogy erősen
társadalomkritikai
szemléletű, de az
anarchisták szerint
valószínűleg túlságosan is
nyárspolgári, és
közvetlen
átvétel – két
valóságos
svéd, baloldali
lap címe;
az Arena
címénél:
magyar
132
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Studentförbundet
förmodligen tror att
redaktionen består av
bolsjeviker. (55)
Students Association
probably thinks that the
editors are all Bolsheviks.
(46)
hangvétele leginkább az
Arénáéra és az Ordfrontéra
hasonlít, míg a konzervatív
hallagtói szövetség, a
Moderata
Studentförbundet minden
bizonnyal úgy képzeli,
hogy a szerkesztőség
tagjai egytől egyig
bolsevikok. (52)
transzkripció
Millennium ses väl
allmänt som
samhällskritisk, men
gissningsvis anser
anarkisterna att det är en
mesborgerlig skittidning i
stil med Arena eller
Ordfront medan Moderata
Millennium is generally
viewed as critical of
society, but I’m guessing
the anarchists thing it’s a
wimpy bourgeois crap
magazine along the lines
of Arena or Ordfront,
while the Moderate
tükörfordítás A Millenniumról
általánosságban
elmondható, hogy erősen
társadalomkritikai
szemléletű, de az
anarchisták szerint
valószínűleg túlságosan is
nyárspolgári, és
közvetlen
átvétel +
explicitáció:
tükörfordítás
133
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Studentförbundet
förmodligen tror att
redaktionen består av
bolsjeviker. (55)
Students Association
probably thinks that the
editors are all Bolsheviks.
(46)
hangvétele leginkább az
Arénáéra és az Ordfrontéra
hasonlít, míg a konzervatív
hallagtói szövetség, a
Moderata
Studentförbundet minden
bizonnyal úgy képzeli,
hogy a szerkesztőség
tagjai egytől egyig
bolsevikok. (52)
Millennium ses väl
allmänt som
samhällskritisk, men
gissningsvis anser
anarkisterna att det är en
mesborgerlig skittidning i
stil med Arena eller
Ordfront medan Moderata
Millennium is generally
viewed as critical of
society, but I’m guessing
the anarchists thing it’s a
wimpy bourgeois crap
magazine along the lines
of Arena or Ordfront,
while the Moderate
közvetlen
átvétel (külső
reália) –
célnyelvi
helyesírás
A Millenniumról
általánosságban
elmondható, hogy erősen
társadalomkritikai
szemléletű, de az
anarchisták szerint
valószínűleg túlságosan is
nyárspolgári, és
közvetlen
átvétel (külső
reália) –
célnyelvi
helyesírás
134
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Studentförbundet
förmodligen tror att
redaktionen består av
bolsjeviker. (55)
Students Association
probably thinks that the
editors are all Bolsheviks.
(46)
hangvétele leginkább az
Arénáéra és az Ordfrontéra
hasonlít, míg a konzervatív
hallagtói szövetség, a
Moderata
Studentförbundet minden
bizonnyal úgy képzeli,
hogy a szerkesztőség
tagjai egytől egyig
bolsevikok. (52)
När han pluggade på
journalisthögskolan var
han sambo med en flicka
som då var aktiv i
Syndikalisterna och som
idag sitter i riksdagen för
vänsterpartiet. (54)
While he was plugging
away at the School of
Journalism he was living
with a girl who at the time
was active in the
Syndicalists and today sits
in Parliament as a
representative of the Left
tükörfordítás Amikor az újságíró-
főiskolára járt, együtt élt
egy lánnyal, aki a
Szindikalisták pártjának
volt aktív tagja, ma pedig
a Vänsterpartiet, a
baloldali párt
országgyűlési képviselője.
tükörfordítás +
közvetlen
átvétel –
explicitáció
betoldással
135
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
party. (46) (52)
Det mest kända var
Arboga-affären, som
resulterade i att en
borgerlig politiker
tvingades avgå och en före
detta kommunkamrer fick
ett års fängelse för
förskingring. (54)
The most well-known was
the Arboga affair, which
resulted in the forced
resignation of a
Conservative politician
and the sentencing of a
former councillor to a year
in prison for
embezzlement. (46)
tükörfordítás –
irreália
A legismertebb ezek közül
az Arboga-ügy, amelynek
eredményeképpen
lemondásra kényszerült
egy konzervatív politikus,
és egy volt önkormányzati
harcostársát sikkasztásért
egy év börtönbüntetésre
ítélték. (52)
tükörfordítás –
irreália
Det mest kända var
Arboga-affären, som
resulterade i att en
borgerlig politiker
tvingades avgå och en före
detta kommunkamrer fick
ett års fängelse för
förskingring. (54)
The most well-known was
the Arboga affair, which
resulted in the forced
resignation of a
Conservative politician
and the sentencing of a
former councillor to a year
in prison for
generalizálás A legismertebb ezek közül
az Arboga-ügy, amelynek
eredményeképpen
lemondásra kényszerült
egy konzervatív politikus,
és egy volt önkormányzati
harcostársát sikkasztásért
egy év börtönbüntetésre
tükörfordítás –
előtag; utótag
félrefordítása
kamrer jelentései ti.
(fő)könyvelő,
(fő)pénztáros, kincstárnok
stb.
136
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
embezzlement. (46) ítélték. (52)
En bok om Arboga-affären
och en om
ekonomijournalistik med
titeln Tempelriddarna,
som kom för tre år sedan.
(54)
One about the Arboga
affair and one about
financial journalism
entitled The Knights
Templar, which came out
three years ago. (46)
állandó
megfeleltetés
Az egyiket az Arboga-
ügyről, a másikat a
gazdasági újságírásról
Templomosok címmel, az
utóbbi munka három évvel
ezelőtt jelent meg. (52)
állandó
megfeleltetés
Han har ytterligare en
tillgång – en fastighet i
Sandhamn. (54)
He has one other asset—
some property in
Sandhamn out in the
archipelago. (46)
közvetlen
átvétel –
explicitáció
betoldással
Van még egy fontos
tulajdona. Egy sandhamni
ingatlan […] (53)
közvetlen
átvétel
Det är en bod på 30
kvadrat. (54)
It’s a cottage of twenty-five
square metres […] (46)
számnév nem
stimmel
[…] harminc
négyzetméteres
nyaralószerűségnek
berendezett házikó […]
(53)
közvetlen
átvétel –
tükörford.
át-, ill. visszaváltási
problémák az
angolfordításban
Jag vill inte påstå att jag
vet exakt vilka krav som
I don’t want to claim that I
know exactly what
tükörfordítás –
eltérően a
Nem tudom pontosan, mit
várhat el az ember egy
tükörfordítás –
állandó
137
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
ställs på en journalist, men
efter den här smällen torde
det dröja innan
Mästerdetektiven
Blomkvist får Stora
Journalistpriset. (55)
demands are made on a
journalist, but after this
setback it will probably be
a long time before Master
Detective Blomkvist wins
the Grand Prize for
Journalism. (47)
valódi angol
címtől, az
angol fordító
kénytelen
meghagyni a
Blomkvist
nevet (az angol
nyelvű
mesterdetektív
adaptált neve
Kalle
Blomkvist
helyett: Bill
Bergson!
újságírótól, de az biztos,
hogy ez után a pofon után
időbe telik majd, míg
Blomkvist, az ifjú
mesterdetektív megkapja a
Nagy Újságíródíjat. (54)
megfeleltetés
(1971-ben
jelent meg az
első magyar
ford.)
Jag vill inte påstå att jag
vet exakt vilka krav som
ställs på en journalist, men
efter den här smällen torde
I don’t want to claim that I
know exactly what
demands are made on a
journalist, but after this
tükörfordítás –
eltérően a
valódi angol
címtől, az
Nem tudom pontosan, mit
várhat el az ember egy
újságírótól, de az biztos,
hogy ez után a pofon után
tükörfordítás –
állandó
megfeleltetés
(1971-ben
138
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
det dröja innan
Mästerdetektiven
Blomkvist får Stora
Journalistpriset. (55)
setback it will probably be
a long time before Master
Detective Blomkvist wins
the Grand Prize for
Journalism. (47)
angol fordító
kénytelen
meghagyni a
Blomkvist
nevet (az angol
nyelvű
mesterdetektív
adaptált neve
Kalle
Blomkvist
helyett: Bill
Bergson!
időbe telik majd, míg
Blomkvist, az ifjú
mesterdetektív megkapja a
Nagy Újságíródíjat. (54)
jelent meg az
első Kalle
Blomkvist-
könyv magyar
ford. Lontay
László)
Jag vill inte påstå att jag
vet exakt vilka krav som
ställs på en journalist, men
efter den här smällen torde
det dröja innan
Mästerdetektiven
I don’t want to claim that I
know exactly what
demands are made on a
journalist, but after this
setback it will probably be
a long time before Master
tükörfordítás Nem tudom pontosan, mit
várhat el az ember egy
újságírótól, de az biztos,
hogy ez után a pofon után
időbe telik majd, míg
Blomkvist, az ifjú
tükörfordítás valódi – évente átadásra
kerülő – díjról van szó
139
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
Blomkvist får Stora
Journalistpriset. (55)
Detective Blomkvist wins
the Grand Prize for
Journalism. (47)
mesterdetektív megkapja a
Nagy Újságíródíjat. (54)
Hela affären känns fel och
det är helt … out of
character för Mikael
Blomkvist att publicera
någonting som verkar vara
så käpprätt åt skogen. (55–
56)
The thing felt wrong, and
it’s totally…out of
character for Mikael
Blomkvist to publish
something that seems to be
so off the wall. (48)
közvetlen
átvétel – angol
idiomatikus
kifejezés
„visszavétele”
Valami nem stimmel ezzel
az esettel kapcsolatban,
egyszerűen nem illik a
képbe, hogy Mikael
Blomkvist képes legyen
ekkora marhaságot kiadni
a kezéből. (54)
helyettesítés
Hela affären känns fel och
det är helt … out of
character för Mikael
Blomkvist att publicera
någonting som verkar vara
så käpprätt åt skogen.
(55–56)
The thing felt wrong, and
it’s totally…out of
character for Mikael
Blomkvist to publish
something that seems to be
so off the wall. (48)
helyettesítés –
idiomatikus
kifejezés
Valami nem stimmel ezzel
az esettel kapcsolatban,
egyszerűen nem illik a
képbe, hogy Mikael
Blomkvist képes legyen
ekkora marhaságot kiadni
a kezéből. (54)
helyettesítés –
idióma helyett
kollokvializmu
s
Det är ett ménage à trois It’s a situation helyettesítés – Egy ménage à trois-ról van közvetlen kivehető törekvés az angol
140
FORRÁSNYELV
FORRÁSSZÖVEG:
MSHK (OLDALSZÁM)
CÉLNYELV (1)
FORRÁSSZÖVEG:
GWDT (OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
CÉLNYELV (2)
FORRÁSSZÖVEG: TL
(OLDALSZÁM)
ÁTVÁLTÁSI
MŰVELET
MEGJEGYZÉSEK,
MAGYARÁZATOK
som tydligen accepteras av
alla berörda parter. (59)
apparently accepted by
all parties concerned.
(51)
külső reália
generalizálás
szó, amelybe valószínűleg
mindhárman belementek.
(58)
átvétel fordításban – minden
modorosság,
körülményeskedés
kiszerkesztése a szövegből
141
Bibliográfia
Acocella, Joan (2011) “Man of Mystery. Why do people love Stieg Larsson’s novels”. In
The New Yorker. http://www.newyorker.com/magazine/2011/01/10/man-of-
mystery (Utolsó letöltés: 2016.10.19.)
Alföldy Jenő (2003) „A paródia költészete”. In Eső – irodalmi folyóirat. 6(2)., pp. 8–16.
Alvstad, Cecilia (2010) “Children’s literature and translation”. In Yves Gambier and Luc
van Dorslaer (eds.) Handbook of Translational Studies. Vol. 1. Amsterdam: John
Benjamins, pp. 22–27.
Archer, Carol M. (1986) “Culture Bump and Beyond” In Joyce Merrill Waldes (ed.)
Culture Bound: Bridging the Cultural Gap in Language Teaching. Cambridge:
Cambridge University Press. pp. 170–178.
Arrojo, R. (2002) “Writing, interpreting, and the power struggle for the control of
meaning: Scenes from Kafka, Borges, and Kosztolányi”. In Tymoczko M. &
Gentzler, Edwin (eds.) Translation and Power. Amherst Boston: University of
Massachusetts Press, pp. 63–79.
Assis Rosa, Alexandra (2010) “Descriptive Translation Studies”. In Yves Gambier & Luc
van Doorslaer (eds.): Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins:
Amsterdam. pp. 94–104.
Baker, Mona, Saldanha, Gabriela (eds.) (2011) Routledge Encyclopedia of Translation
Studies. (second edn.) New York: Routledge.
Bárdosi Vilmos (2013) „Tulajdonneves frazeológiai reáliák fordítási nehézségei”. In
Magyar Nyelvőr. 137(1) pp. 1–7.
Bellos, David (2011) Is That a Fish in Your Ear? Translation and the Meaning of
Everything. New York: Faber & Faber.
Booth, Michael (2015) The Almost Nearly Perfect People: Behind the Myth of the
Scandinavian Utopia. London: Vintage Books.
142
Berglund, Karl (2012) “När succén blir mer intressant än boken”. In Svenska Dagbladet.
http://www.svd.se/nar-succen-blir-mer-intressant-an-boken (Utolsó letöltés:
2016.05.09.)
Bergman, Kerstin (2013) “Genre-Hybridization – a Key to Hyper-Bestsellers?” In
Akademisk Kvarter, 7: 106–118.
Bermann, Sandra and Wood, Michael (eds.) (2005) Nation, Language, and the Ethics of
Translation. Princeton & Oxford: Princeton University Press.
Boise-Beier, Jean (2011) A Critical Introduction to Translation Studies. London & New
York: Continuum.
Daun, Åke (1998) Svensk mentalitet. (tredje omarbetade uppl.) Stockholm: Rabén Prisma.
Desmidt, Isabelle (2003) “Att demaskera översättarens roll i det interkulturella utbytet”.
TijdSchrift vor Skandinavistik (24)1. pp. 47-65.
Docx, Edward (2010) “Are Stieg Larsson and Dan Brown a Match for Literary Fiction”.
The Guardian. https://www.theguardian.com/books/2010/dec/12/genre-versus-
literary-fiction-edward-docx (Utolsó letöltés: 2016.10.16)
Dollerup, Cay (2014) “Relay in Translation.” In Diana Yankova (ed). Cross-linguistic
Interaction: Translation, Contrastive and cognitive Studies. Liber Amicorum in
Honour of Prof. Bistra Alexieva published on the occasion of her eightieth
birthday, St. Kliminent Ohridski University Press, pp. 21–32.
Eco, Umberto (2003) Mouse or Rat? Translation as Negotiation. London: Weidenfeld &
Nicolson.
Ephron, Nora (2010) “The Girl Who Fixed the Umlaut”. The New Yorker.
http://www.newyorker.com/magazine/2010/07/05/the-girl-who-fixed-the-umlaut
(Utolsó letöltés: 2016.05.03.)
Foster, Jordan (2011) “The Scandinavian Invasion.” In J. Burstein., A. De Keijzer & J–H.
Holmberg: Secrets of the Tattooed Girl. London: Phoenix, pp. 117–122.
Fällmar Andersson, Peter (2016) “Förlagschefen: ʻDet tog 30 sekunder innan vi fattade
att det var vi!ʼ” Sydsvenska Dagbladet. http://www.sydsvenskan.se/2016-10-
143
13/forlagschefen-det-tog-30-sekunder-innan-vi-fattade-att-det-var-vi. (Utolsó
letöltés: 2016.10.23)
Grauers, Märta (2016) Poppionjärer & propagandaprojekt. En kritisk diskursanalys av
det svenska musikundrets framställning i kulturjournalistiken. MA szakdolgozat
(kézirat) Stockholms universitet Institutionen för mediestudier, JMK Medie- och
kommunikationsvetenskap.https://su.diva-
portal.org/smash/get/diva2:934018/FULLTEXT01.pdf (Utolsó letöltés:
2016.09.05)
Hall, Stuart (1997) „A kulturális identitásról.” In Feischmidt M. (szerk.)
Multikulturalizmus., Budapest: Láthatatlan Kollégium – Osiris. pp. 60–85.
Halverson, Sandra L. (2010) “Translation.” In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds):
Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam. pp. 378–
384
Hansen, Gyde (2010) “Translation ʻerrorsʼ” In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds):
Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam. pp. 385-
388
Higson, Andrew (2000) “The Limiting Imagination of National Cinema.” In Mette Hjort
and Scott MacKenzie (eds), Cinema and Nation, London and New York:
Routledge. pp. 63–74.
Holmberg, John–Henri (2011) “Why We Can’t Get Enough of the Tattooed Girl.” In J.
Burstein., A. De Keijzer & J–H. Holmberg: Secrets of the Tattooed Girl. London:
Phoenix, pp. 29–41.
Holmes, James S. (1988) „The Name and Nature of Translation Studies.” In James S.
Holmes (ed.), Translated! Papers on Literary Translation and Translation
Studies. Amsterdam: Rodopi, pp. 66–80.
Hurtado Albir, Amparo (2010) “Competence”. In: Yves Gambier & Luc van Doorslaer
(eds): Handbook of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam. pp.
55–59.
Hägg, Göran (2006). Välfärdsåren: svensk historia 1945–1986. Stockholm: Månpocket.
144
Ingo, Rune (2007) Konsten att översätta. Översättandets praktik och didaktik. Lund:
Stundentlitteratur.
Jankovics Mária (2010) „Gondolatok az interkulturális kommunikációról egy Krúdy-mű
oroszra fordítása kapcsán.” Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények, Miskolc, 5(1).
pp. 103–110.
Jeney Éva – Józan Ildikó (eds.) (2008) Nyelvi álarcok. Tizenhárman a fordításról.
Budapest: Balassi Kiadó.
Kappanyos, András (2015) Bajuszbögre, lefordítatlan. Műfordítás, adaptáció, kulturális
transzfer. Budapest: Balassi Kiadó.
Klaudy Kinga (2007) Nyelv és fordítás. Válogatott fordítástudományi tanulmányok.
Budapest: Tinta Könyvkiadó.
Klaudy Kinga (1994) A fordítás elmélete és gyakorlata. Budapest: Scholastica Kiadó.
Kristoffersson, Sara (2014) Design by IKEA. A Cultural History. London & New York:
Bloomsbury Academic.
Kooijman, Jaap (2008) Fabricating the Absolute Fake: America in Contemporary Pop
Culture. Amsterdam: Amsterdam University Press.
Kosztolányi Dezső (1965) Esti Kornél. In Kosztolányi Dezső elbeszélései. Budapest:
Magyar Helikon. pp. 575–762
Kovač, Miha and Wischenbart, Rüdiger (2009) Diversity Report 2009. Cultural Diversity
in translation of books: Mapping fiction authors across Europe. Verein für
kulturelle Transfers – CulturalTransfers.org.
<http://www.wischenbart.com/upload/Diversity_Report_2009.pdf > (Utolsó
letöltés: 2016.01.27.)
Kärrholm, Sara (2014) “Bestseller culture and its effects on research. The case of Stieg
Larsson’s Millennium trilogy”. In Jon Helgason, Sara Kärrholm and Ann Steiner
(eds.) Hype, Bestsellers and Literary Culture. Lund: Nordic Academic Press, pp.
92–114.
145
Laviosa, Sara (2010) “Corpora”. In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds.): Handbook
of Translation Studies. Vol. 1. John Benjamins: Amsterdam, pp. 80–86.
Leppihalme, Ritva (1997) Culture Bumps. An Empirical Approach to the Translation of
Allusions. Clevedon: Multilingual Matters.
Leppihalme, Ritva (2011): “Realia”. In Yves Gambier & Luc van Doorslaer (eds.):
Handbook of Translation Studies. Vol. 2. John Benjamins: Amsterdam, pp. 126–
130.
Litteraturens historia i Sverige. (2013) Ingemar Algulin, Bernt Olsson (red.)
Studentlitteratur AB: Lund.
Lőrincz Julianna (2011) „Karinthy-paródiák és Ady-versek jellemző stílusjegyeinek
összevetése.” Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények Miskolc 6(1). szám, pp. 147–
154.
Malmkjær, Kristen (2011) “Linguistics and translation”. In: Yves Gambier & Luc van
Doorslaer (eds.): Handbook of Translation Studies. Vol. 2. John Benjamins:
Amsterdam, pp. 61–68.
Matzenbacher, Joan (2010) “Steven T. Murray and Tiina Nunnally on translating The
Girl With The Dragon Tattoo” – interjú. http://www.southwestwriters.com/steven-
t-murray-and-tiina-nunnally-on-translating-and-the-girl-with-the-dragon-tatoo/
(Utolsó letöltés: 2015.09.02)
Merkle, Denise (2010) “Censorship”. In Yves Gambier and Luc van Dorslaer (eds.)
Handbook of Translational Studies. Vol. 1. Amsterdam: John Benjamins, pp. 18-
21.
Miller Follow, Laura (2010) “Why we love bad writing”. Salon.
http://www.salon.com/2010/12/15/docx/ (Utolsó letöltés: 2015.08.31.)
Monory M. András és Tillmann J. Attila „Ezredvégi beszélgetés Pierre Bourdieu-vel”. In
Monory M. A. és Tillmann J. Attila (2000, Második, bõvített kiadás) Ezredvégi
beszélgetések. Budapest: Palatinus, pp. 62–84.
146
Nathan, Jonathan (2012) “Ice Cream’s Jewish Innovators.” Tablet
http://www.tabletmag.com/jewish-life-and-religion/108106/ice-creams-jewish-
innovators (Utolsó letöltés: 2016. 10. 16)
Nida, Eugene – C.R. Taber (1969) The Theory and Practice of Translation. Leiden: E.J.
Brill.
Paloposki, Outi (2011) “Domestication and foreignization”. In Yves Gambier and Luc
van Dorslaer (eds) Handbook of Translational Studies. Vol. 2. Amsterdam: John
Benjamins, pp. 40–42.
Papp-Váry Árpád Ferenc (2007) Az országmárkázás szerepe és hatásai: országimázs a
kibővülő Európai Unióban. Doktori értekezés (kézirat) – Nyugat-magyarországi
Egyetem Közgazdaságtudományi Kar – Gazdasági Folyamatok Elmélete és
Gyakorlata Doktoriskola Marketing program, Sopron.
http://doktori.nyme.hu/246/1/disszertacio.pdf (Utolsó letöltés: 2016.10.17.)
Papp-Váry Árpád (2015) „Merre tart a product placement. Tizenegy várható trend a
márkázott szórakoztatás világában”. Reklámgazdaság. (33)375-376. pp. 1–12.
http://www.papp-
vary.hu/product_placement/Merre_tart_a_product_placement_11_varhato_trend_
Papp-Vary.pdf (Utolsó letöltés: 2016.08.21.)
Polcz Károly (2015) „A filmfordítás kutatása a nyelvészeti fordítástudomány és
pragmatika tükrében” In Apertúra 2015(tél), http://uj.apertura.hu/2015/tel/polcz-a-
filmforditas-kutatasa-a-nyelveszeti-forditastudomany-es-pragmatika-tukreben/
(Utolsó letöltés: 2016.09.01.)
Ringmar, Martin (2007) “ʻRoundabout Routesʼ Some remarks on indirect translations” In
Mus, F Selected Paper of the CETRA Research Seminar in Translation Studies,
https://www.arts.kuleuven.be/cetra/papers/files/ringmar.pdf (Utolsó letöltés:
2014.11.23.)
The Routledge Handbook of White-Collar and Corporate Crime in Europe. (2015) Judith
van Erp, Wim Huisman and Gudrun Vande Walle (eds.). London & New York:
Routledge.
147
Snell-Hornby, Mary (1988) Translation Studies: An Integrated Approach. Amsterdam:
John Benjamins
Sohár Anikó (2000) „Importált kulturális javak: a populáris műfajok fordítása”. Modern
Filológiai Közlemények 2(1). pp. 5–13.
Sohár Anikó (é.n.) „A fordítástudomány és irányzatai – vázlat”. Publ.
https://www.academia.edu/9660597/A_ford%C3%ADt%C3%A1studom%C3%A
1ny_%C3%A9s_ir%C3%A1nyzatai (Utolsó letöltés: 2016.10. 13.)
Spitzmüller, Jürgen (2012) “Floating Ideologies: Metamorphoses of Graphic ʻGermannessʼ.”
In Alexandra Jaffe – Jannis Androutsopoulos – Mark Sebba (eds.) Orthography as
Social Action: Scripts, Spelling, Identity and Power. Berlin: De Gruyter.
Stahl, Jeremy (2009) “Nordic Quack. Sweden’s bizarre tradition of watching Donald
Duck cartoons on Christmas Eve.” In Slate.
http://www.slate.com/articles/arts/culturebox/2009/12/nordic_quack.html
(Utolsó letöltés: 2016.10.13.)
Teleman,Ulf – Hellberg, Staffan – Andersson, Erik (1999) Svenska Akademiens
grammatik. Band 2: Ord. Stockholm: Norstedts.
Tellinger Dusán (2005) „Az etnokulturémák szerepe a műfordításban.” In Publicationes
Universitatis Miskolciensis Studia Philosophica. pp. 123–129.
Tellinger Dusán (2013) „A nyelvi közvetítés kulturális aspektusai a mai multikulturális
világban”. Alkalmazott Nyelvészeti Közlemények Miskolc 8(1) pp. 21–26.
Toury, Gideon (2012) Descriptive Translation Studies and Beyond. (revised edn.)
Amsterdam and Philadelphia: John Benjamins.
Turcsányi Sándor (2010) „A mai ʻskandináv krimikʼ felmenői.” In Magyar Narancs.
2010(10). http://magyarnarancs.hu/konyv/a_mai_skandinav_krimik_felmenoi_-
_reszeges_marxistak_-_maj_sjowall_es_per_wahloo-73796. (Utolsó letöltés:
2016. 09.09.)
Venuti, Lawrence (1995) The Translator’s Invisibility. London: Routledge.
Venuti, Lawrence (1998) The Scandals of Translation. London: Routledge.
148
Влахов, С. ахФлорин, С. 1980. Непереводимое в пе
реводе. Москва: сквадедимоеtle отношения..
Williams, Jenny and Chesterman, Andrew (2002) The Map: A Beginners Guide to Doing
Research in Translation Studies. Manchester: St. Jerome.
149
Forrásszövegek
Bayard Pierre (2007) Hogyan beszélgessünk olyan könyvekről, amelyeket nem olvastunk?
Ford. Kovács Ilona és Boros Krisztina. Szeged: Lazi Könyvkiadó. pp. 108–115.
Larsson, Stieg (2005) Män som hatar kvinnor. Stockholm: Norstedts.
Larsson, Stieg (2008) The Girl with the Dragon Tattoo. Transl. Keeland, Reg (a.k.a.
Steven T. Murray). London: MacLehose Press.
Larsson, Stieg (é.n.) The Girl with the Dragon Tattoo. Transl. Keeland, Reg (a.k.a.
Steven T. Murray). London: MacLehose Press. E-book. Vintage Black
Lizard/Knopf Borzoi.
http://orig03.deviantart.net/b251/f/2010/335/9/4/tgwtdt_dragon_by_bazurs13-
d33zdz5.pdf (Utolsó letöltés: 2015.07.19)
Larsson, Stieg (2009) A tetovált lány. Ford. Péteri Vanda. Budapest: Animus Kiadó.
Lindgren, Astrid (1962) Mio, édes fiam. Ford. G. Beke Margit. Novi Sad: Forum.
Lindgren, Astrid (1973) Bröderna Lejonhjärta. Stockholm: Rabén & Sjögren.
Lindgren, Astrid (1983) Oroszlánszívű testvérek. Ford. Damokos Katalin. Budapest:
Móra Könyvkiadó.
top related