meteorológia 2
Post on 07-Jul-2015
693 Views
Preview:
DESCRIPTION
TRANSCRIPT
Meteorológia 2
A levegő nedvességtartalmával kapcsolatos alapfogalmak
A víz halmazállapot-változásaiOlvadás, olvadási hő (80 cal / g)Párolgás, párolgási hő (Q=605,5-0,695*t
cal/g)(forráskor: 537 cal/g)Telítés, telítettség; a nyomás és a
hőmérséklet összefüggésében is.
A levegő nedvességtartalmának meghatározásai
1. Abszolút nedvesség:
Hány g vízgőz van 1 m3 levegőben
Télen: 5 g/m3 alatt
Nyáron 10 – 16 g/m3
Az abszolút nedvesség a magassággal csökken:
1,5 – 2 km-en a fele, 3 - 4 km magasan a negyede a talajszinti értéknek
2. Páranyomás:
A vízgőz nyomása, amit akkor mérhetnénk, ha az adott térben csak a vízgőz lenne jelen.Tényleges páranyomás (e)Telítési páranyomás (Ev)(véletlen egybeesés: -10 és +21 fok között a gőznyomás és az abszolút nedvesség értékei gyakorlatilag azonosak –Hgmm és g/m3)
3. Fajlagos (vagy specifikus) nedvesség:
Hány g vízgőz van 1 kg levegőbenEz az egyetlen mutató, amely nem függ a levegő nyomás, térfogat vagy hőmérséklet változásától.
Nedvesség mérése:
száraz-nedves hőmérő pár (páranyomás meghatározása számítással) hajszálas higrométer (rel. nedvesség)
4. Relatív nedvesség (relatív páratartalom):
Mennyi vízgőzt tartalmaz a levegő az adott nyomáson és hőmérsékleten tárolható maximumhoz (telítéshez) képest
f= e / Ev * 100%f= a / Av*100 %
5. Harmatpont:
Az a hőmérséklet, amelyen az adott nyomású és hőmérsékletű levegő-vízgőz elegy telítetté válna
A harmatpont a magassággal általában csökken, 0,15-0,18 fok/100 m(ld. még az absz. nedvesség változása a magassággal)
A hőmérséklet, a gőznyomásés az abszolút nedvesség összefüggése
Kicsapódás és párolgás
TelítődésKondenzációs magok
Keveredés és advekcióKonvekcióFrontok
Csapadékköd, szmogFelhőkHulló csapadékok(halmazállapot, alak)
Köd keletkezése és típusai:
Kisugárzási (radiációs)Áramlásiinverziós (zsugorodási)
Felhő keletkezése:
Magasban kondenzálódott vízcsepp v. jégkristály
Nagy rel. Felület, súrlódás, Stokes törvény
V=gD²(φp – φf) / 18ή
Felhő keletkezése:
Feláramlással (individuális hőmérsékletváltozás)
Kisugárzási felhő
Keveredés
Felhők anyaga:
Víz, túlhűlt víz
Hó
Jég (kristályos és alaktalan)
Magasság szerinti osztályozás:
Magasszintű: 6000 felett (cirro-)középszintű: 2000 – 6000 (alto- )Alacsony szintű: 2000 alatt ( --- )
Alak szerint:
Gomoly
Réteg
Hullám
Függőleges felépítésű
Orografikus felhőzet
(a domborzathoz kötődő…)
Alacsonyszintű felhők I. Gomolyos felhők Cumulus humilis Cumulus
Alacsonyszintű felhők II. (réteges felhők) Stratus Stratocumulus
Középszintű felhők I.
Altocumulus
Altostratus
Altocumulus castellanus
Középszintű felhők II.
Nimbostratus Altocumulus lenticularis
Magasszintű felhők I. Cirrocumulus Cirrus
Magasszintű felhők II.
Cirrostratus Cirrus
Függőleges kifejlődésű felhők I. Cumulonimbus
Függőleges kifejlődésű felhők II.
Cb. felhő részei
Csapadékfajták
Felhőzet mennyisége:
Régen: oktákban (nyolcadok)
Ma:
SKC 0 oktafew: 1-2 oktascattered: 3-4 oktaBroken: 5-7 oktaovercast: 8 okta
Jegesedés: felhőben, ritkán felhőn kívüli jéglerakódás 0 - -5 fok között
ónos esőhideg repülőgép párában, esőbenhó, jégdara lerakódás
Átlátszó jégzúzmarás jég (durva jegesedés)deresedés
Jegesedés következményei:
Súlyés felületi terhelés nőprofil romlikkabintetőn nem lehet kilátniPitot-cső, statikus nyílások elfagynak (statikus vész-csap)kormányok, fékszárny befagynaklégcsavar jegesedése: rázás, leváló jégdaraboktól eredő sérülések
Hogyan kerüljük el?
2. A jegesedésre műszakilag fel nem készített géppel jegesedés veszélye esetén NEM SZÁLLUNK FEL!
3. Ha mégis felszálltunk, felhőn kívül kell repülni, ahol még nem nagyon hideg de már nem nagyon párás a levegő
top related