növényvédelmi állattan gyakorlatok - agr.unideb.hu · 1 növényvédelmi állattan gyakorlatok...
Post on 01-Apr-2019
246 Views
Preview:
TRANSCRIPT
1
Növényvédelmi állattan gyakorlatok
7. gyakorlat
Összeállította: Nagy Antal, DE-MTK Növényvédelmi Tanszék, 2007
Ordo: Homoptera – egyenlőszárnyú rovarokSubordo: Auchenorrhyncha – kabócákFamilia: Cicadellidae – mezei kabócák■ Macrosteles laevis – törpe gabonakabóca
Jell.: zöldessárga-barna. 3-3,5 mm. A fej háromszögű, a homlok előreugró 6 fekete folttal.
Életm.: bivoltin, általában az imágó telel.Elt.: EurázsiaTápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon élő
fűfélékKár: Lárva és imágó: szívogatnak először a
levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás.
2
■ Psammotettix alienus – csíkos gabonakabóca
Jell.: alapszíne sárgásfekete. 3-4,5 mm. A homlok előreugró csúcsban végződik barnássárga foltot visel. A pronotumon 6 hosszanti sötét sáv található.
Életm.: bivoltinElt.: Magyarországon gyakoriTápn.: búza és egyéb gabonafélék, vadon
élő fűfélékKár: Lárva és imágó: szívogatnak először
a levelek csúcsán. A szíváshelye sárgul majd vörösödik. Mielőtt a levelek elhalnak a kár helyén fekete folt jelenik meg. A fiatal vetésben nagyobb károkozás. Elhalás vagy vontatott kalászolás.
Subordo: Sternorrhyncha – növénytetvekSuperfamilia: Psylloidea – levélbolhák
Familia: Psyllidae■ Psylla pyri – füstösszárnyú
körte levélbolha
Jell.: két alakváltozat. 1. áttelelő nemzedék: sötétebbek, nagyobbak (2,4-3 mm); 2. nyári nemzedék: világosabb, kisebb (2-2,6 mm)
Életm.: imágó telel kéregrepedésben, avarban. 5°C-nál már rajzik tavasszal. Peterakás III-tól. Évi 5-6 nemzedék.
Elt.: Európa, Közép-ÁzsiaTápn.: körte (Vilmos, Bosc kobak,
Esperen bergamot, Diel fajták érzékenyebbek)
Kár: A hajtást a pete lerakásával és a táplálkozással egyaránt károsítja. A fiatal levelek besodródnak, deformálódnak. A szívogatás miatt a hajtás növekedése lelassul, a levelek tovább torzulnak. A mézharmaton megtelepedő korompenész gátolja az asszimilációt.
3
Superfamilia: Aphidoidea – levéltetvekFamilia: Eriosomatidae – gubacstetvek■ Eriosoma lanigerum – vértetű
Jell.: szárnyatlan nőstény: barnásvörös viaszfonalból álló bevonattal (2-2,2 mm). Szárnyas nőstény: barnásvörös rövid viaszfonalakkal borított (1,8-1,9 mm). Ivaros alakok: a hím szárnyatlan olajzöld (0,3 mm), a nőstény borostyánsárga barna (0,6-0,8 mm). Mindkét alak táplálkozásra képtelen csökevényes szipókájú.
Életm.: Európában anholociklikus. Az ivarosan képzett pete, vagy az ebből kikelő L1-es lárva elpusztul. Évi 10-12 nemzedék.
Elt.: Észak-amerikai, Európában 1788-ótaTápn.: Európában alma!, madárbirs! elvétve
galagonyán, berkenyén, körtén, birsenKár: előszeretettel fiatalabb hajtásokat
szívogatnak. Tömegszaporodáskor a levélnyeleken is. Nyáluk hatására a kambium rendellenesen fejlődő szivacsos szövetet hoz létre, ami a kérget felrepeszti.
4
Familia: Phylloxeridae – törpetetvek■ Viteus vitifolii – szőlő-gyökértetű
Jell.: 1,2-2 mm. A fundatrix sárgászöld. A gyökérlakó alak sárgásbarna. A szárnyas ♀ okkersárga.
Életm.: a gyökérlakó alak telel lárva alakban. Továbbfejlődve tavasszal petézik. A további szűznemzéses gyökérlakó nemzedékek száma 3-6 (össz. 4-7 nemzedék). Nyár végén a lárvák egy része szárnyas sexupar nősténnyé alakul, melyek a tőkékre petéznek. A petékből táplálkozásra képtelen ivaros alakok fejlődnek. A párzás után a nőstény egy petét rak a vesszők kérge alá. Az áttelelés után kikelő ősanyák a levélen fejlődő formát hozzák létre, melynek 4 szűznemzéses generációja van. Nyáron a levélgubacsban gyökérlakó alakok petéi is fejlődnek. A levélen lévő alakok ősszel elpusztulnak.
Elt.: kozmopolita. Észak-amerikai. Európába 1858-66 (Dél-Franciaország) innen egész Európa. Az 1800-as évek végén újabb hullám –rövidszipókájú rassz megjelenése.
Tápn.: szőlő (néhány faj gyökér vagy levél rezisztenciát mutat).Kár: gyökérlakó alak: vékonygyökereken vastagodások, vastagabbakon
dudorok jönnek létre. Ősszel a gyökérgubacsok szétesnek, a gyökér tönkremegy. A tőke pusztulása 3-7 év. A levéllakó alak levélgubacsot készít.
Viteus vitifolii
5
Familia: Aphididae – valódi levéltetvek■ Rhopalosiphum padi – zselnicemeggy-levéltetű
Jell.: 1,8-2,5 mm. A szárnyatlan ♀-ek olajzöldek v barnák. A szárnyas ♀-eksötét színűek.
Életm.: zselicemeggyen telelnek a peték. az ősanyák márciusban kelnek, az első leánynemzedék áprilisban jelenik meg. A 2. leánynemzedék szárnyas alakjai vándorolnak gabonafélékre. Az ivaros alakok keresik fel a telelőhelyet és a nőstény ide petézik.
Elt.: Európa, Amerika, Ázsia, AusztráliaTápn.: kukorica, árpa, zabKár: kukoricán a csövek fedőlevelein szívogatnak, gabonán az alsó leveleket
támadják.
■ Schizaphis graminum – zöld gabona-levéltetű
Jell.: 1,8-2,1 mm. KékeszöldekÉletm.: egész életciklusa egyszikűekhez
kötött (búza!, árpa!).Elt.: kozmopolita. Észak-Amerikában
jelentősebb, mint nálunk.Tápn.: gabonafélékKár: szívogatás + vírusvektor
6
■ Hyalopterus pruni – hamvas szilva-levéltetű
Jell.: 2,4-2,6 mm. Világoszöld, szárnyas ♀ fekete
Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek meg. Nyár derekától egyre több szárnyas alak jelenik meg, melyek nádon alkotnak telepeket. Az ivaros alakok nyár végén jelennek meg. A hímek és a szárnyas gynoparok utódainak párzása a szilván történik
Elt.: kozmopolita.Tápn.: szilva legelterjedtebb kártevője.Kár: a leveleken kevés torzulást
okoznak, azok enyhén a fonák felé görbülnek
■ Aphis pomi – zöld alma-levéltetű
Jell.: A szárnyatlan ♀ világoszöld, feje sárgásbarna.
Életm.: teljes szaporodási ciklusa almatermésűeken zajlik. Az ősanyák márciusban jelennek meg.
Elt.: Eurázsiai, mára kozmopolitaTápn.: almafélék (esetleg más Rosaceae
csoportok)Kár: előszeretettel telepszenek a
lombkorona belsejére. A levelek hosszanti görbülését okozzák.
7
■ Dysaphis devecta – közönséges almapirosító-levéltetű Jell.: 2,3 mm. Szárnyas és szárnyatlan ♀
is sötét színű (fekete, ólomszürke).Életm.: az ősanyák áprilisban jelennek
meg. Az 1-2. leánynemzedék szárnyatlan és átmeneti alakokból áll. A 2. nemzedék szárnyatlan nőstényei hímeket, az átmeneti és kis számú valódi szárnyas alak pedig szárnyatlan nőstényeket hoz létre. Párzás júniusban a besodort levelekben.
Elt.: Európai. Magyarországon az egyik legközönségesebb almakárosító levéltetű faj.
Tápn.: almaKár: a levélszél besodródását okozza, a
torzult rész bepirosodik. Védekezni az ősanyák ellen lehet felszívódó insecticidekkel.
■ Brachycaudus helichrysi – sárga szilva-levéltetű
Jell.: 1,8-2,1 mm. Szárnyatlan ♀ sárgászöld, szárnyas fekete. Életm.: gazdanöv. váltó. Nemzedékszáma 10-15.Elt.: palearktikusTápn.: telelés szilván, a szárnyasok fészkesvirágúakra repülnekKár: szilván kanalasodnak a levelek, az erek kivilágosodnak, az érközi
mezők kiemelkednek; fészkeseken vírusfertőzések jelennek meg.
8
■ Brevicoryne brassicae – káposzta-levéltetű
Jell.: testét vastag viaszréteg fedi, világoszöld.Életm.: nem tápnövénycserés,
nemzedékszáma nálunk 10-15. fejlődésüknek a száraz meleg kedvez.
Elt.: mérsékelt és trópusi övben világszerteTápn.: keresztesvirágúak, káposztafélékKár: levélszélek begörbülését, hólyagos
torzulást okoznak.
■ Myzus persicae – zöld őszibarack-levéltetű Jell.: a szárnyatlan ♀ sárgászöld, szárnyas
világoszöldÉletm.: gazdanöv. váltóElt.: mérsékelt övben világszerteTápn.: telelés őszibarackon, nyári tápnöv.: 400
lágyszárú (Rosaceae, Cruciferae, Solanaceae)
Kár: őszibarackon nem jelentős; a nyári gazdanöv.-t vírusokkal fertőzi. A leghatékonyabb vírusvektor.
9
■ Acyrtosiphon pisum – lucerna levéltetű
Jell.: 5 mm. Szárnyatlan ♀ világoszöld, szárnyas világosbarna.Életm.: lucerna tövén pete alakban telel. Ősanyák megjelenése: március.
Szárnyas egyedek a 2. leánynemzedéktől folyamatosan. Elt.: kozmopolita (alfajkomplex)Tápn.: pillangósokon (tápnövényspecifikus törzsek), lucerna, borsó, lóhere stb.Kár: lankadás, hervadás, zöldhozam csökkenése, virághullás.
Superfamilia: Coccoidea – pajzstetvekFamilia: Pseudococcidae – viaszos pajzstetvek■ Pseudococcus longispinus – hosszúfarkú viaszospajzstetű
Jell.: a ♀ 3,5 mm, zöld. Testüket porszerű viaszréteg fedi. A lárvák és fiatal ♀-ekhelyváltoztatók, a kifejlett ♀-ek rögzülnek a tápnöv.-hez. Ál-elevenszülő.
Életm.: multivoltinElt.: kozmopolita (eredetileg trópusi), nálunk csak
üvegházakban Tápn.: Coleus-spp. (bazsalikom)Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a
leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész.
10
Familia: Coccidae – teknős pajzstetvek■ Parthenolecanium corni – közönséges teknős pajzstetű
Jell.: a kifejlett nőstény ovális, barna színű 3-7 mm hosszú 2-4 mm magas. A hímek pajzsa megnyúlt, ovális, 2mm hosszú.
Életm.: univoltin. L2 alakban telel az ágakon.Elt.: kozmopolitaTápn.: polifág (szilva, szőlő, őszibarack, ribiszke,
bab, burgonya, répa, kukorica)Kár: a hímek és nőstények az ágakon, a lárvák a
leveleken szívogatnak. A mézharmaton megjelenik a korompenész.
Familia: Diaspididae – kagylós pajzstetvek■ Quadraspidiotus perniciosus – kaliforniai pajzstetű
Jell.: a nőstény pajzsa kör alakú kb. 2mm átmérőjű. színe általában sötétszürke. A hím pajzsa ovális.
Életm.: nálunk bivoltin, L1 alakban telel fekete pajzs alatt. A hímek járkálva apró repülésekkel keresik a nőstényeket.
Elt.: távol-keleti, innen Kaliforniába majd tovább Európába. Kozmopolita.
Tápn.: polifág > 700 tápnövény (alma, körte, szilva, őszibarack stb.)
Kár: kérgen, gyümölcsön, leveleken „lázfolt”. Csökken a terméshozam, szakaszos termésképzés, ágpusztulás.
11
Ordo: Thysanoptera – tripszekFamilia: Thripidae■ Thrips tabaci – dohánytripsz
Jell.: 0,8-1 mm.Életm.: multivoltin. Imágó telel (talajban v.
száradó növényi részekben). Az első lárvakolóniák májusban jelennek meg.
Elt.: kozmopolitaTápn.: polifág > 100 tápnövény (dohány,
hagyma, uborka, ciklámen stb.)Kár: levelek, virágok szívogatása.
Klorofillvesztés, csökkent asszimiláció. Maghozam csökken.
Subphylum: Chelicerata – csáprágós ízeltlábúakClassis: Arachnoidea – pókszabásúak
Ordo: Acari – atkákFamilia: Acaridae – készletatkák■ Acarus siro – lisztatka
Jell.: 300-700 mikrométer.Életm.: változó nemzedékszámú, a
kifejlett atka telel általában. Hónapokig elvan táplálkozás nélkül (nyugvó állapot).
Elt.: kozmopolitaTápn.: szemes gabona és őrlemények
(búzaliszt!). Penészgombákon is elél.
Kár: a károsított liszt nedves tapintású, összetapadó, mézszagú. halmokat járatokat készítenek. A magvak csírarészét és a szemek belsejét egyaránt károsítják.
12
Familia: Tetranychidae – takácsatkák■ Tetranychus urticae – közönséges takácsatka
Jell.: 360-470 mikrométer.Életm.: 10-12 nemz. A nőstények telelnek.
10-15 °C-nál aktivizálódnak.Elt.: kozmopolitaTápn.: polifág (zöldség, gyógy- és
fűszernövények !!)Kár: a mozgó alakok a növények levelét
szívják és nyálukkal mérgezik. Túlszaporodáskor a generatív részeket is támadja.
■ Panonychus ulmi – piros gyümölcsfa-takácsatka
Jell.: nőstény bíborpiros kerekded, hím sárgás árnyalatú megnyúlt teste hátrafelé erősen kihegyesedik
Életm.: tojás állapotban telel a növények fás részein. 4-5 nemzedékes.
Elt.: Eurázsia, Észak-Amerikába behurcolták
Tápn.: fás szárúak, rózsafélék leginkább; alma, mandula,kajszi, cseresznye stb.
Kár: szövedék nincs. Nem képez telepet így a szívásnyomok az egész levélfelületen szétszórva találhatók. Fehéres később megbarnuló foltok. Az őszibarack levelei ezüstös árnyalatúak lesznek. Szőlőn a levélszél feketedik + törpenövés.
13
Familia: Tarsonemidae – tetűatkák■ Tarsonemus pallidus – szamócaatka
Jell.: 150-250 mikrométeres.Életm.: nálunk 5-8 nemzedék. A megtermékenyített nőstények telelnek a
szamóca tőkocsányánElt.: enyhe párás klímájú vidékeken. Nálunk 1964 óta ismertTápn.: termesztett és vadon élő szamóca + kb. 40 tápnövényKár: a szamóca fiatal levelei torzulnak, aprók maradnak, szárazabb időben
elszáradnak.
Familia: Eriophyidae – gubacsatkák■ Calepitrimerus vitis – szőlő-levélatka
Jell.: Életm.: imágó telel a kéregrepedésekben. Táplálkozásuk a rügyek
duzzadásakor kezdődikElt.: Európa, elő-Ázsia, Észak-Amerika, Ausztrália, Dél-AfrikaTápn.: kizárólag szőlőKár: a fő- és mellékerek megbarnulnak, nem fejlődik ki a 3-ad és 4-ed rendű
érhálózat, ill. az erek közötti szövet, fehér foltok láthatók. A tőke „bokrosodik” (nagyszámú oldalhajtás), csökken a terméshozam.
14
Phylum: Vertebrata – gerincesekClassis: Aves – madarakPasseriformes – énekesmadár-alkatúakFamilia: Corvidae – varjúfélék■ Corvus frugilegus – vetési varjú VÉDELMI STÁTUS
Európai jogi védettség Biztos állományú faj
Hazai jogi védettség védett Pénzben kifejezett érték (HUF) 10.000
HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó
FÉSZKELÉS
Fészkelőhely facsoportokkal, ligetekkel, fasorokkal, erdőfoltokkal tarkított nyílt területek
Fészek helye fán
Fészek típusa vékony ágakból épült, csészéje sárral kitapasztva
Fészkelési típus telepesen fészkelő Fészekalj nagysága 4-5
Inkubáció (nap) 16-18 Kirepülési idő (nap) 28-30
Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó, de télen kóborol
TÁPLÁLKOZÁS
Táplálék
bogarak, sáskák, futóbogarak, ormányosbogarak, levélbogarak, mezei rágcsálók, gyíkok, földigiliszták, pajorok, drótférgek, hernyók, kultúrnövények magvai, hulladékok
Familia: Sturnidae – seregélyfélék■ Sturnus vulgaris – seregély
VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség nem védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő
Hazai előfordulási időszak február-november hónapokban, de át is telelhet
FÉSZKELÉS
Fészkelőhely ligetes, rétekkel váltakozó tájak, erdősávok, fasorok, facsoportok
Fészek helye faodvak
Fészek típusa szárazfűből és egyéb növényi részekből álló, csésze alakú
Fészkelési típus magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel
Fészekalj nagysága 3-7 Inkubáció (nap) 12-14 Kirepülési idő (nap) 18-20 Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia rövidtávú vonuló, de néha áttelel TÁPLÁLKOZÁS
Táplálék bogyók, gyümölcsök, rovarlárvák, bogarak, cserebogarak, lótücsök, lószúnyogok, lágybogarak, hernyók
15
Familia: Passeridae – verébfélék■ Passer domesticus – házi veréb
VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség nem védett Pénzben kifejezett érték (HUF) HAZAI ELŐFORDULÁS Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó FÉSZKELÉS Fészkelőhely települések és környékük Fészek helye épületek zugai, fák
Fészek típusa növényi részekből álló, gömb alakú, kis bejárónyílással
Fészkelési típus magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel
Fészekalj nagysága 2-7 Inkubáció (nap) 11-14 Kirepülési idő (nap) 11-19 Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó TÁPLÁLKOZÁS
Táplálék rovarok és lárváik, települési hulladékok, kultúrnövények magvai
■ Passer montanus – mezei veréb
VÉDELMI STÁTUS Európai jogi védettség Biztos állományú faj Hazai jogi védettség védett
Pénzben kifejezett érték (HUF) 10.000 HAZAI ELŐFORDULÁS
Státus rendszeres fészkelő Hazai előfordulási időszak állandó
FÉSZKELÉS
Fészkelőhely lakott területek peremén, szántóföldek melletti fasorok, erdőszélek
Fészek helye faodvak, építmények zugai Fészek típusa falevelekből, száraz fűszálakból álló
Fészkelési típus magányosan vagy kisebb-nagyobb csoportokban fészkel
Fészekalj nagysága 5-7
Inkubáció (nap) 13-14 Kirepülési idő (nap) 13-14
Fiókák fejlődése fészeklakó VONULÁS Vonulási stratégia állandó
TÁPLÁLKOZÁS
Táplálék rovarok, sáskák, hernyók, szúnyogok növényi magvak
16
Classis: Mammalia – emlősökOrdo: Rodentia – rágcsálókSubordo: MyomorphaFamilia: Muridae – egérfélék■ Mus musculus spicilegus – házi egér
Classis: Mammalia – emlősökOrdo: Rodentia – rágcsálókSubordo: MyomorphaFamilia: Muridae – egérfélék■ Rattus norvegicus – vándorpatkány
17
Familia: Microtidae – pocokfélék■ Microtus arvalis – mezei pocok
Familia: Microtidae – pocokfélék■ Arvicola terrestris – kószapocok
18
Familia: Cricetidae – hörcsögfélék■ Cricetus cricetus – hörcsög
Subordo: SciurimorphaFamilia: Sciuridae – mókusfélék■ Citellus (Spermophilus) citellus – ürge
top related